A VEDRES ISTVÁN ÉPÍTŐIPARI TAGINTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAM TERVEZETE

A VEDRES ISTVÁN ÉPÍTŐIPARI TAGINTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAM TERVEZETE TARTALOMJEGYZÉK I.

BEVEZETŐ…………………………………………………………………..………..3 1. Az intézmény neve, az Alapító okiratban szereplő információk...………..……...3 2. Pedagógiai Program jogszabályi háttere…………………………………….…....4 3. Pedagógiai Program hatályba lépése, elfogadása, felülvizsgálata…………..……4 4. Helyzetelemzés: a tagintézmény rövid története………………………………....5 5. A tagintézmény névadójának élete, munkássága………………………………... 7 6. A tagintézmény szerepe Szeged és a dél-alföldi régióban………………………..8 7. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok………………….......9

II.

A TAGINTÉZMÉNYBEN FOLYÓ KÉPZÉS FELTÉTELEI……………………...11 1. Tárgyi feltételek…………………………………………………………..…….11 A) Az elméleti oktatás feltételei……………………………………………...11 B) A gyakorlati oktatás feltételei……………………………………………..12 C) Az oktatást kiszolgáló egyéb helyiségek………………………………….12 2. Személyi feltételek (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) ae)………………...…….13

III.

NEVELÉSI PROGRAM………………………………………………………………13 1. A képességfejlesztés lehetőségei……………………..………………………….13 2. Egészségnevelési, drogmegelőzési program, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok, környezeti nevelés………………………….…......…….14 (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) ac),ak), bm) I.

BEVEZETÉS…………………………………………………………...14

II.

HELYZETELEMZÉS…………………………………………………..15

III.

HUMÁN ERŐFORRÁS……………………..………………………...15

IV.

ELŐKÉSZÍTŐ SZAKASZ……………………………………………..16

V.

ÁLLAPOTFELMÉRÉS………………………………...………………18

VI.

VÉGREHAJTÁS…………………………..………………...…………21

3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása………………………...…...27 4. Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek, 1

az esélyegyenlőség megvalósulása………………………………………….…...27 5. Az iskolai könyvtár szerepe……………………………………………………..27 (20/2012. EMMI rendelet 166.§ (1) c) IV.

A TAGINTÉZMÉNY KÉPZÉSI STRUKTÚRÁJA…………………………….…….28 1.Az intézménybe lépés feltételei, a felvételi eljárás szabályai……………….....…...28 (20/2012. EMMI rendelet 40.§ (3)) 2.Az intézménybe lépés az iskola felsőbb évfolyamain……………………...….…....31 (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) aj; 7. § (3)) 3. A felnőttképzés……………………………………………………….....…..……..32 4. Az intézmény vizsgarendje - a választható érettségi tárgyak középszint, emelt szint (táblázat)………………………………………………………………32 (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) bg) 5. A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata - a vizsgaszabályzat célja…….....35 6. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei……………………...………….40 7. Előrehozott érettségi vizsga letétele után a tantárgy tanulása alóli mentesítés….....41 (20/2012. EMMI rendelet 74.§ (1) (6)) 8. Beszámoltatás, értékelés……………………………………….………………….42 (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) ae) 9. A tanulók szakmai előmenetelének értékelése………………………….……...…..44 (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) bi)

V. AZ OSZTÁLY- ÉS CSOPORTRENDSZER ELVEI-ELOSZTÁS ELVEI, CSOPORTBONTÁS…………………………………………………………………….……46 (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) bj) VI .A MAGATARTÁS ÉS A SZORGALOM ELBÍRÁLÁSÁNAK SZEMPONTJAI……...47 (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) bi; bo) VII. AZ ÉRETTSÉG TÁRGYAK TÉMAKÖREI………………….…………1. sz. Melléklet (20/2012. EMMI rendelet 7.§ (1) bh) VIII. ÓRATERVEK-ÓRAELOSZTÁS……………………………..………….2. sz.Melléklet IX.HELYI KERETTANTERVEK…………………………………………...…3. sz. Melléklet

2

I. BEVEZETÉS 1. Az intézmény neve, az Alapító okiratban szereplő információk. Az iskola adatai Az iskola hivatalos elnevezése: Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola OM azonosító: 201290 Az iskola fenntartója, működtetője, felügyeleti szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest, Nádor utca 32. Telefonszám: 06-1/795-1170 Fax: 06-1/795-0744 E- mail: [email protected] Az inté zmény típusa: Közszolgáltató költségvetési szerv –közintézmény (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola) Az inté zmény jogállása: Önálló jogi személy, a Fodor József Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakiskola (6725 Szeged, Szabadkai út 3.), a Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola (6721 Szeged, József A. sgt. 26.), a Kossuth Zsuzsanna Gimnázium, Egészségügyi és Könnyűipari Szakképző Iskola (6724 Szeged, Kodály tér 1.), és a Vedres István Építőipari Szakközépiskola (6720 Szeged, Horváth Mihály u. 2-6.) általános jogutódja Az iskola székhelye: 6725 Szeged, Szabadkai út 3. Az iskola telephelyei: 6725 Szeged, Szabadkai út 3. 6721 Szeged, József A. sgt. 26. 6728 Szeged, Külterület 4. 6724 Szeged, Kodály tér 1. 6720 Szeged, Horváth Mihály u. 2-6. 3

Az iskola működési területe: Elsősorban Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területe Az iskola típusa: Többcélú intézmény, összetett iskola. Taginté zmények: 

Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola Fodor József Élelmiszeripari Tagintézménye



Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola Kiss Ferenc Erdészeti Tagintézménye



Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi és Könnyűipari Tagintézménye



Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola Vedres István Építőipari Tagintézménye

2. Pedagógiai Program jogszabályi háttere  2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről és e törvény módosításai  20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet és módosítása a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  2011. évi CLXXXVII. törvény Szakképzési törvény

3. A Pedagógiai Program hatályba lépése, elfogadása, véleményezése, felülvizsgálata (hatályba lépés: Nkt. 26.§ (5); elfogadás: Nkt. 69.§ (1), Nkt. 70.§ (2)a, Nkt. 26.§ (1); véleményezés: 20/2012. EMMI rendelet 121.§ (7), 122.§ (7), 118.§; felülvizsgálat: ) Nkt. 26.§ (1): A nevelő és oktató munka az iskolában a pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges.

4

A Pedagógiai Program hatályba lépése: Nkt. 26.§ (5): Az iskola pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be. A Pedagógiai Program 2013-2014-es tanévtől felmenő rendszerben lép hatályba. A Pedagógiai Program elfogadása: A Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola Pedagógiai Programját a Tagintézmények nevelőtestületei elfogadták, amelyet jegyzőkönyvek tanúsítanak. A Pedagógiai Program jóváhagyása: A Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola Pedagógiai Programját a tagintézmények nevelőtestületei elfogadták, s ezt követően a főigazgató a jóváhagyta A Pedagógiai Program véleményezése: A Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola Pedagógiai Programját a tagintézmények szakmai munkaközösségei, diákönkormányzatai, szülői szervezetei véleményezték. A Pedagógiai Program felülvizsgálata: A Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola Pedagógiai Programját felül kell vizsgálni, ha  a jogszabályi változás szükségessé teszi,  az iskola összetételében változás következik be,  az együttműködő partnerek (fenntartó, működtető, pedagógusok, diákok, szülők) bármelyike kéri.

4. Helyzetelemzés: a tagintézmény rövid története Iskolánk fél évszázados múltra tekint vissza. A második világháború után a szakképzés rendszerének új koncepciója alakult ki, és az 50-es évek elején létrejöttek a technikumok. A háború utáni károk helyreállítására, az újjáépítéshez jól képzett szakemberekre volt szükség, talán ez is hozzájárulhatott az építőipari iskola létrehozásához. Az 1949-50-es tanévben indult a képzés a megszüntetett piarista gimnázium épületében (Aradi vértanúk tere 1.). Az iskola első neve: 20. sz. Építőipari Gimnázium. Öt nappali tagozatos osztályába 246 tanuló iratkozott be, valamint esti tagozatot is indítottak 59 fővel. A tantestület 11 főből állt: 7 közismereti tanár, 2 műszaki tanár és 2 fő gyakorlati oktató.

5

1951-re letisztult az iskola szakmai profilja, erre utal új neve: 1.sz. Magasépítőipari Technikum. Az Építési Minisztérium irányítása alatt álló szakképzési intézmény immár 8 nappali és 3 esti tagozatos osztályával új épületbe, a jelenlegi helyére költözött. Az 1952-53-as tanévben sokat dolgoztak az iskola tanulói az épületen. A háború alatt kiégett tornatermet rendbe hozták, műhelytermeket, szertárakat és kiszolgáló helyiségeket alakítottak ki, ekkor épült fel az első emeleti nagyterem a tornaterem fölött. A tantestület létszáma 23 fő (13 közismereti, 6 műszaki tanár és 4 fő gyakorlati oktató). A negyedikes évfolyamok tanulói először tettek technikusi vizsgát: nappali tagozaton 103-an, esti tagozaton 9-en szereztek technikusi oklevelet. Az iskola 1954-ben vette fel Vedres István nevét, aki Szeged nagy műveltségű, széles látókörű mérnöke volt. Sokrétű munkásságával szép példaként áll az iskola tanulóifjúsága előtt. A fiatal intézmény arculata az eltelt négy év alatt karakterizálódott, speciális szakmai profiljával jól illeszkedett be a dél-alföldi régió iskolaszerkezetébe. Feladata volt – és ma is az –, olyan emberfők kiművelése, akik megfelelő általános műveltséggel rendelkeznek, és az építőipar teljes vertikumában középszintű feladatok végzésére alkalmasak. Az iskola különös gondot fordított a tanulók rajz- ill. műszaki rajzkészségének fejlesztésére, a szakmai elméleti tantárgyak oktatására. Fontos szerepet töltöttek be az évközi (ekkor még heti egy napos) és az összefüggő négy hetes nyári szakmai gyakorlatok, melyeken a tanulók igen magas szintű, alkalmazható gyakorlati tudást szereztek. Büszkék vagyunk arra, hogy a végzettek kb. 90 %-a a szakmában helyezkedett el, ill. szakirányú főiskolán, egyetemen tanult tovább. A tehetségek gondozása mindenkor egyik legfontosabb feladatunk. A technikumok bizonyították, hogy jól felkészült szakembereket képeztek az ipar számára. Az iskola által összesen kiadott technikusi oklevelek száma az esti, a levelező és a téli tagozattal együtt 1875 db. 1959-től 1992- ig az Építési Minőségbiztosító Intézet nyert elhelyezést iskolánk épületében, a volt tornatermi blokkban, ami segítette a szakmai oktatás feltétele it, ugyanakkor nehezítette a testnevelés tanítását. Az 1967-68-as tanévtől az oktatáspolitikai változások következményeként szakközépiskolai osztályok indultak magasépítési, később mélyépítési technikus szakokon. Bővült a közismereti és az elméleti tananyag, emiatt a képzés 5 éves lett. 1974-ben az Építési és Városfejlesztési Minisztériumtól a Csongrád Megyei Tanács irányítási hatáskörébe adták át az iskolát.

6

Az iskola tanulói létszáma az évtizedek távlatában ingadozást mutat: 490-530 fő. Jellegzetesen „fiús” iskola, hisz a tanulók csupán 1/4-e leány. A különböző tagozatok feladatellátása az épület kihasználtsága szempontjából maximálisnak tekinthető. A gyakorlati foglalkozások részben az iskola épületében lévő műhelytermekben, részben külső laboratóriumokban folynak.

5. A tagintézmény névadójának élete, munkássága „A nemes és dicséretes cselekedeteket sem az idő, sem azoknak száma meg nem határozza; azéris mindenkor helyes azokat tenni és csak ugyan, jobb valaha azoknak végére járni, mint soha sem.” (Vedres István) Vedres István Felsővároson született – ahol 1740-ben későbbi tanítómestere, Dugonics András is. Ifjúságáról keveset tudunk. Műveltsége később kifejezetten világi és természettudományos irányban teljesedett ki. Tizenhét évesen, 1782-ben apja a pesti egyetemre íratta a bölcsészeti és a mérnöki tudományok elsajátíttatására. A tudományszomjas ifjú határozatlanul csapongott a filozófia és a reális tudományok között, és végezetül mindkettőt elvégezte. A főiskolai felsőbb mennyiségtanból 1784. szeptember 28án kitűnő eredménnyel tett vizsgát. Gróf Apponyi Antal Tolna megyei hőgyészi birtokán vállalt állást, miközben megismerte a dunántúli barokk világot. Látta a kismartoni Eszterháziuradalmat, a hercegprímás dunaalmási birtokát, a Sárvíz szabályozó munkálatait, s az akkor új és II. József császár által pártfogolt magyar művelődési centrumokat: Keszthelyt és Selmecet is megismerhette. Majd Bécsben és Brünnben tanult tovább, s mindenhol főképp mezőgazdasági és vízépítési ismereteit gazdagította. Két év múlva, 1786-ban visszament Pestre, s itt az Institutum Geometricum hallgatójaként, május 7-én az elsők között szerzett mérnöki oklevelet. Practica geometriából dicséretes képesítést kapott. Ezzel a képesítéssel Pesten és Pozsonyban sokra vihette volna, de szülőföldje iránt érzett szeretete visszahozta a silány homok és a szikesek világába. 1786. augusztus 1- i hatállyal városi főmérnök lett Szegeden. Vedres első teendői a földmérések, épülettervek, töltések, hidak és malmok vizsgálata volt, amelyek mind ügyköréhez tartoztak. Az 1790-es években bontakozott ki a fiatal mérnök egyénisége. Beadványokat és javaslatokat szerkesztett, utcákat szabályozott és földeket parcellázott,

7

kutakat vizsgált és leltározott, ellenőrizte a malmokat és réveket, kiemelte az elsüllyedt hajókat. Vedres kezdte meg a város közvilágítását 125 utcai lámpa kihelyezésével, és az ő városrendezési és közegészségügyi mérnöki munkásságával kapcsolatosak a város legrégebbi vízminőség-közegészségügyi intézkedései. Kiváló vízépítő szakember és mezőgazda volt, és joggal tekinthető a magyar kultúra élharcosának is. Számára a századforduló két évtizede három nagyobb építkezésnek - a városházának, a Piarista Gimnáziumnak, valamint a rókusi kórháznak - irányítási és ellenőrzési munkáival telt. Szeged ma is jellegzetesen szép számos házát tervezte. Vedresházi mezőgazdasági kísérletéhez épített tiszai hídja máig a mérnöki társadalom elismerését érdemli ki. A klasszicista ízlés jegyében kibontakozó rendkívül sokoldalú munkásságával a polgári gyakorlati célkitűzéseit szolgálta a felvilágosodás és a reformkor időszakában. Kimagasló képviselője volt a haladó szellemű, sokoldalúan képzett, széles látókörű, gazdasági érdeklődésű magyar mérnök típusának, és ragyogó példája a több életre is elegendő aktivitásnak. (Forrás: Iskolánk, a Vedres - jubileumi évkönyv ISBN szám: 963 03 9581 9 szerk.: Dr. Bátyi Zoltán)

6. A tagintézmény szerepe Szeged és a dél-alföldi régióban A „Vedres” mint középfokú közoktatási intézmény, a nevelő-oktató munka részeként Szegeden és a dél-alföldi régióban kifejtett orientációs, illetve szakmai alapozó képzés, a továbbtanulásra felkészítés, és az iskolarendszerű szakképzés egyik meghatározó iskolája műszaki szakterületen, építész és az építészethez kapcsolódó szakmacsoportokban. Elődeink és a jelenlegi iskolaközösség által kivívott rangját megbecsüljük, erősítjük. Az oktatás hozzánk bizalommal forduló résztvevőire a folyamatos változás, a lehető leggondosabb előrelátás, tudatos tervezés által nyújtott lehetőségek feltárásával, következetes megvalósításával számítunk. Szakképzésünk integráló, ugyanakkor sokoldalúan érvényesíthető tudást ad. Megfelel a szakképzési struktúra újabb jelentős változásait előrevetítő folyamatoknak, megteremti az átképzés és a felnőttképzés bekapcsolódásának feltételeit.

8

Építünk, építhetünk oktatási és szakmai környezetünkre, partnereink nagyfokú támogatására, céljaink elérését érdemben segítő kapcsolatainkra. Együttműködési készségünk eddig is hasznunkra vált tényezőit tovább erősítve közvetítünk tanulóink, partnereink, a felsőfokú oktatás és a gazdasági szféra között. Az iskola nevelőtestülete az alábbi alapvető képzési célokat tűzi ki: -

A középszintű építőipari szakemberképzésben és a szakirányú felsőfokú képzés megalapozásában hat évtizedes tapasztalatunk van, amivel az iskola magas színvonalon biztosította és biztosítja ma is Szeged város és a dél-alföldi régió szakemberigényét. A regionális beiskolázás szándékát külön is hangsúlyozva, a szakképzésnek ezt az irányát folytatni kívánjuk, az építőipari szakmacsoportba tartozó szakképesítések keretei között.

-

A Nemzeti köznevelési törvény és a Szakképzési Törvény valamint az Érettségi Vizsgaszabályzat előírásai szerint a NAT és a kerettanterv követelményeinek teljesítésével a tanuló választása szerinti érettségi vizsgára készítünk fel. A szakképzési évfolyamokon

az OKJ-ben

meghatározott

(középiskolai

végzettséghez kötött)

szakképesítés megszerzésére készítünk fel. -

Az iskola nevelési elveiből, hagyományaiból kiindulva formáljuk oktató-nevelő munkánkat.

-

A korábbinál nagyobb szerepet szánunk a gazdasági racionalitás, a műszaki szemlélet kiformálására, a környezettudatos nevelésre, a fenntartható fejlődésre.

-

Közvetítő szerep a közoktatás és a felsőoktatás, a gazdasági élet szereplői és irányítói között.

7. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az iskolai tradíció eleven erővé, a jelen szerves részévé, a közösségformálójává válhat. Ez az, ami a közvetlenül együtt lévő közösséget egy együvé tartozó eszmei közösségbe, az előttünk járókat, bennünket és az utánunk jövőket a Vedres-beliek nagy családjába olvaszt. Számtalanszor tapasztaltuk, hogy van, létezik sajátos Vedres-szellem, időket átívelő szolidaritás azok között, akiknek élete tanárként vagy diákként az iskolához kapcsolódott. Ennek a „mi” tudatnak, értékrendnek az átgondolt felszínre hozása, folyamatosságának megőrzése az egész iskolaközösség felelőssége, amit az iskolavezetés, a nevelőtestület, a tanulók közösségei, a szülők egyaránt viselnek. Az eddigiekből az is következik, hogy az iskolai hagyomány bonyolultan szerves része a jelennek, amit egészében feltárni aligha lehet,

9

már csak azért sem, mert ez a hagyomány szándékaink és a gyakorlat szerint is egyre újabb értékes elemekkel bővül. Ugyancsak hiba volna az érintetteket akár a z alábbiak szerint, akár más módon hagyományőrzésre kötelezni, inkább ajánlásnak tekinthető ez, ami a múltbeli értékek felhasználásának meglévő vagy megteremthető gyakorlatára mutat rá. Iskolai hagyományaink szilárd alapja és legfőbbike az a meggyőződésünk, hogy iskolánkban olyan társadalmilag is fontos munka folyik, ami a benne részt vevők boldogulásának, s reméljük: boldogságának alapjait veti meg. Tisztelet és megbecsülés illeti mindazokat, akik akár most, akár a múltban ennek a célnak a megvalósításáért fáradoztak, dolgoznak. A nevelésben-oktatásban részt vevők valamennyien (tanárok, tanulók, dolgozók) munkájuk által válnak az iskolai élet demokratikusan egyenrangú részeseivé. Őrizzük az „öregdiákok” hagyományőrző tevékenységét (érettségi, nemzedéki talá lkozók, baráti körök szervezése stb.). Iskolai ünnepélyeinknek, megemlékezéseinknek kialakult hagyomány- és szokásrendje van: 

tanévnyitó – az első osztályosok – iskolai ünnepély,



Vedres István születésnapja (szeptember 22.) – iskolai, városépítészeti, szakmai hagyományok – megemlékezés,



október 23. – iskolaközösség – iskolai ünnepély,



karácsonyi műsor,



szalagavató bál,



március 15. – iskolai ünnepély,



ballagás,



tanévzáró ünnepség,



nemzeti emléknapok (holokauszt, kommunizmus áldozatai),



hagyományteremtő kulturális események,



iskolai rendezvényeink: Vedres-nap, egészségvédelmi nap,



gólyaavató.

Tanulóink választott élethivatása rendszeretetet, pontosságot, önfegyelmet kíván művelőitől. Az ennek megfelelő környezet és viselkedéskultúra is iskolánk értékes tradíciói közé tartozik. Beletartozik a tanulók városvédő, lakókörnyezetet szépítő munkálkodása, a tantermek, 10

előadók rendjének, esztétikus enteriőrjének kialakítása és megóvása, valamint a kulturált, művelt beszéd és magatartás.

II.

A TAGINTÉZMÉNYBEN FOLYÓ KÉPZÉS FELTÉTELEI

1.

Tárgyi feltételek

A/ Az elméleti oktatás feltételei: Az elméleti tárgyak oktatásához az intézmény a következő tárgyi feltételekkel rendelkezik: Az épületben összesen 15 tanterem található (szaktantermek, osztálytermek), melyekben elméleti képzés folyhat.

Szaktante rmek:

-

1 db kémia előadó és a hozzá kapcsolódó kémia szertár, berendezve a tantárgy oktatásához szükséges eszközökkel,

-

2 db nyelvi terem,

-

3 db számítástechnikai terem számítógépekkel ellátva a szaktárgyak informatikai programjainak alkalmazásához és egy Internet szoba,

-

1 db fizika előadó a hozzá kapcsolódó fizika-szertárral, berendezve a tantárgy oktatásához szolgáló eszközökkel,

-

3 db rajzterem, melyből egy berendezve a műszaki ábrázolás, valamint a szabadkézi rajz oktatásához, és e tanteremhez kapcsolódó szertár, valamint két rajzterem berendezve az építészeti műszaki rajz oktatásához, és e rajztermekhez kapcsolódva egy szemléltető eszközök tárolására szolgáló szertár,

-

1 db fedett parkettázott tornaterem a szertorna gyakorlásához szükséges segédeszközökkel,

-

1 db kondicionáló terem az erőnlét fejlesztéséhez szükséges kondicionáló gépekkel berendezve,

-

az iskola udvarán 1 db bitumenes burkolatú kézilabdapálya a testnevelés tantárgy oktatásához,

-

a diákok számára rendelkezésre áll 2 db öltöző (1 fiú és 1 leányöltöző), valamint ezekhez kapcsolódva egy-egy tusoló, mosdó, WC. 11

B/ Gyakorlati oktatás feltételei: A szakmai gyakorlat oktatásához előírt felszereltségű iskolai tanműhely áll rendelkezésre a következő helyiségekkel, melyek mindegyike az épület pinceszintjén található:

A

-

1 db kőműves kabinet a hozzá kapcsolódó habarcskeverő helyiséggel,

-

1 db ácsműhely a hozzá tartozó előkészítő gépműhellyel,

-

1 db műkőgyártó műhely,

-

anyagtároló, raktárhelyiségek és öltözők.

laboratóriumi

alapgyakorlatok

anyagtani

és

szilárdságtani

vizsgálatainak

oktatásához az iskola más intézményekkel együttműködve megállapodásban rögzített módon gondoskodik a gyakorlati oktatás feltételeiről. A nyári összefüggő gyakorlatot a szakképző intézmény más intézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel, termelő üzemekkel együttműködve biztosítja, illetve - megállapodásban rögzített módon – gondoskodik a gyakorlat feltételeiről. C/ Az oktatást kis zolgáló egyéb helyiségek: -

1 db igazgatói iroda, hozzá kapcsolódóan 1 db titkári szoba, 1 db tanári szoba,

-

1 db igazgatóhelyettesi iroda,

-

1 db gazdasági iroda,

-

1 db gondnoki iroda,

-

1

db

könyvtár

8.300

könyvtári egységgel,

olvasóteremmel (szépirodalom,

szakirodalom, folyóiratok, videofilmek), -

1 db orvosi szoba,

-

1 db díszterem (kb. 350 fő befogadására alkalmas, iskolai rendezvények számára),

-

1 db karbantartó helyiség a legszükségesebb javításokhoz szükséges gépekkel, kéziszerszámokkal ellátva,

-

1 db kazánhelyiség, mely az iskolaépület valamennyi helyiségének a központi fűtését biztosítja.

12

2. Személyi feltételek A vezetési feladatokat a tagintézmény vezető mellett a két igazgatóhelyettes (egy nevelési és egy műszaki) és egy gyakorlati oktatás- vezető látja el. A tagintézmény minden, pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozója rendelkezik a törvényben előírt, a munkavégzéshez szükséges végzettséggel. Munkaközösségeket alkotva végzi oktató-nevelő munkáját a tantestület: humán, szakmai elméleti, művészeti és természettudományos munkaközösségek dolgoznak. Ezen közösségek jelentős szerepet játszanak az intézményben folyó tevékenység tervezésében, szervezésében valamint az ellenőrzésben, az egységes pedagógiai elvek kialakításában. Megbeszéléseiken lehetőség nyílik a tantárgyak tanítási tapasztalatainak megvitatására, így emelik a munka hatékonyságát, az oktató- nevelő munka színvonalát. Az oktató-nevelő munkát az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, az iskolai könyvtáros, a szabadidő-szervező tanár, a DÖK-öt támogató tanár segíti.

III. NEVELÉSI PROGRAM 1. A képességfejlesztés lehetőségei A nevelőtestület által közösen vállalt célok egyik meghatározó eleme a képességfejlesztés. A tanuló sorsát kezdettől determinálja, hogy milyen iskolába került, melyik osztályba vették fel, s kik lettek a szaktanárai. A belépés feltételét, a képességek és ismeretek meghatározott szintjét magával hozta a családból és az általános iskolából, ám a képességek tudatosabb kiaknázása

a

középiskolában

történhet.

A

képességfejlesztés

elszakíthatatlan

a

tehetséggondozástól. A csoportbontások

pedagógiailag

is átgondolt

megvalósítása

a képességfejlesztés

meghatározó terepét jelentheti. Tehetséggondozás területei:  csoportbontások matematika, fizika, magyar nyelv és idegen nyelv tantárgyakból,  emelt szintű érettségire való felkészítés 11-12. évfolyam,  iskolai könyvtárhasználat, 13

 ITK eszközök használata,  tanulmányi versenyekre való felkészítés: OKTV, OSZTV, SZÉTV, Kazinczy Ferenc Szépkiejtési Verseny, stb.  szakmai kamarákkal való együttműködés,  építőipari szakközépiskolákkal való együttműködés, konferenciák.

2. Egészségnevelési, drogmegelőzési program, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok, környezeti nevelés I. BEVEZETŐ Az egészségnevelési program célja, hogy a tanulók megismerjék az egészségvédelem kiemelt kérdéseit: -

az életkorral járó biológiai, pszichés változásokat,

-

az egészséges társkapcsolat jellemzőit,

-

az egészségre káros szokásokat (helytelen táplálkozás, inaktív életmód),

-

az szenvedélybetegségeket (cigaretta, alkohol, kábítószer fogyasztása),

-

az egészséges életvitel kialakításának módjait,

-

az egészségérték tudatosítását.

Az egészségnevelési és drogstratégia sarkalatos pontja, hogy megtanítsuk diákjainkat a konfliktusok kezelésére. A drogprevenciót sok oldalról közelítjük meg: megpróbáljuk a serdülők normáit, elvárásait megváltoztatni, szociális ismereteket adunk, kialakítjuk a szituációs kompetenciákat („Merj nemet mondani!”), és egyben igyekszünk a közösségre is hatni a közösségi értékek és normák megváltoztatásával. A cél az, hogy az egészségfejlesztő program eredményeként csökkenjenek az ártó tényezők és erősödjenek a személyiségfejlesztő hatások: -

az önismeret fejlesztése (pozitív énkép, önbecsülés kialakítása, a belső lelki egyensúly megteremtése),

-

a társismeret fejlesztése (kapcsolatok, csoportszerveződés),

-

a döntéshozási képesség fejlesztése,

-

a stresszkezelés fejlesztése,

14

-

az egészségközpontú magatartás kialakítása (egészséges életmód, testmozgás, helyes táplálkozás, a káros szerek fogyasztásának elutasítása, az egészségi állapot rendszeres felülvizsgálata). Célunk mindemellett az is, hogy a tiltások mellett alternatívát mutassunk a szabadidő

tartalmas, hasznos és kellemes eltöltésére, arra, hogy a boldogság átélhető drogok, alkohol nélkül is. Az egészségnevelési program tartalmazza a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, a mindennapi testedzés megvalósítására szolgáló programot, valamint az iskola drogstratégiáját, egészségnevelési programját, amely kialakításában fontosnak

tartottuk,

hogy

legyen

alapvetően

megelőzési

szemléle tű,

egészség-

központúságában megerősítésére törekvő, ugyanakkor tartalmazzon olyan elemeket is, amelyek biztosíthatják az esetlegesen megjelenő szerfogyasztó, alkoholfogyasztó, dohányzó magatartásformák esetében is a segítséget. HELYZETELEMZÉS

II.

A Szegedi Szolgáltatási Szakközépiskola és Szakiskola Vedres Tagintézményében az utóbbi években körülbelül 400 diák tanul, az eltérő iskolai végzettségű családokból származó tanulók összetétele nagyon vegyes, így a tagintézményben folyó oktatói-nevelői munka során fellépő és megoldandó problémák is sokszínűek. Sok a mentálisan sérült diák. A biztos családi és szociális háttér évről évre egyre kevesebb tanulónak jut osztályrészül. Számos családban vált jellemzővé az utóbbi időben a munkanélküliség. Sok a hátrányos helyzetű tanuló (15%), és van halmozottan hátrányos helyzetű tanulónk is (1%). Az SNI arányszám 2%. HUMÁN ERŐFORRÁSOK

III.

Az iskolavezetés feladatai: -

Ellenőrzi, hogy a tantárgyak helyi tanterveibe bekerüljenek a drogprevencióhoz, egészségneveléshez kapcsolódó témák.

-

Az iskolai munkatervben rögzíti a célkitűzéseket.

-

Betartatja a törvényeket, szabályokat.

-

Kijelöli az egészségnevelési felelőst, feladatát, ellenőrzi a feladatok végrehajtását. 15

-

Motiválja az egészségnevelési programban résztvevőket, anyagilag és erkölcsileg is.

Az osztályfőnök, tantestület feladatai: -

Ismeretterjesztést folytat diákjai és a szülők körében.

-

Szociometriai vizsgálatokat végez.

-

Segítséget kér és elfogad.

-

Kellő diszkrécióval intézi a diákok ügyeit.

-

Folyamatosan tartja a kapcsolatot az osztályban tanító kollégákkal.

-

Kapcsolat tart a szülőkkel.

Ifjúságvédelmi felelős feladatai: -

Követi a hátrányos helyzetű tanulók életét, ennek érdekében állandóan kapcsolatot tart az osztályfőnökkel, segítő szervezetekkel, szülőkkel, pártfogókkal, problémás diákokkal.

-

Felvilágosító előadásokat szervez.

-

Nyomon követi a törvényi változásokat.

Az iskolapszichológus feladatai: -

Segítséget nyújt az osztályfőnöknek a csoportkohézió kialakításában.

-

Készségfejlesztő foglalkozásokat tart a tanulók számára.

-

Előadásokat tart különböző témákban tanulók számára.

-

Kapcsolatot tart a szülőkkel, tanárokkal.

-

Egyéni konzultációkat tart az őt megkereső diákoknak, szűkség esetén továbbirányítja őket.

Az iskolaorvos, az iskolai védőnő feladatai: -

Figyelemmel kíséri a tanulók testi, lelki fejődését, amennyiben gyanús jeleket észlel, segítséget kér.

-

Részt vesz az egészségnevelésben, drogprevenciós munkában. Kapcsolatot tart a szülőkkel, tanárokkal, külső szakemberekkel.

Az iskolatitkár feladata: Figyeli és kihasználja a pályázati lehetőségeket. ELŐKÉSZÍTŐ SZAKASZ

IV.

Az egészségvédemi munka felelősei, segítői: -

az ifjúságvédelmi felelős,

-

iskolapszichológus, 16

-

az intézmény orvosa,

-

az intézmény védőnője,

-

az osztályfőnöki munkaközösség,

-

a diákmozgalmat szervező pedagógus.

Iskolavezetés: -

rendszeres kapcsolattartás az igazgatóval és a nevelési igazgatóhelyettessel,

-

kölcsönös tájékoztatás.

Tantestület: -

Értekezleten az iskolai helyzet elemzése.

-

Kompetenciahatárok tudatosítása. Ki miben, mennyire illetékes, mire jogosult?

A segítő kapcsolatok feltérképezése -

Osztályfőnökök

-

Iskolapszichológus

-

Szabadidő-felelős

-

Iskolaorvos

-

Iskolai védőnő

-

Szociális munkások

-

Sérültek szervezetei

-

Egyházak fiatalokat segítő lelkipásztorai

-

Gyermekjóléti Szolgálat

-

Nevelési Tanácsadó

-

Rendészeti szervek

-

Civil szervezetek

-

Fejlesztő pedagógus

-

Egészségtantanár

-

ÁNTSZ

-

Orvosok

-

Orvostanhallgatók

-

Kórház Addiktológia

-

Kábítószer Egyeztető Fórum

-

Drogambulancia

17

Kiemelt feladatok  Rendszerezni és folyamatosan frissíteni kell az adattárat, amely a legfontosabb drogellenes

és

drogprevenciós

szervezetek

nevét,

címét,

szakembereinek

megnevezését és elérhetőségét tartalmazza. Az adattárat nyilvánossá kell tenni, biztosítani kell a hozzáférést.  Szakmai kiadványok, kialakítása.

Szakmai

ismeretterjesztő

anyagok

alapkönyvekből,

gyűjtése,

videofilmekből

dokumentációs tár és

egyéb

fontos

ismerethordozókból minél többet beszerezni a lehetőségekhez mérten.  Az osztályok részére kidolgozott egészségnevelési és drogmegelőzési program megvalósítása osztályfőnöki órák keretében.  Együttműködés kialakítása és rendszeressé tétele minden, az egészségnevelési és drogmegelőzési program megvalósulását segíteni tudó szervezettel, kölcsönös tapasztalatcsere hasonló intézményekkel.  Az iskola az egészségnevelési és drogstratégia megvalósítása során együttműködik a bűnmegelőzés és bűnüldözés szervezeteivel.  Különböző szűréseken való részvétel. V. ÁLLAPOTFELMÉRÉS Az eddigi egészségfejlesztő programok során kiderült, hogy nagyon sok tanulónk hasonló problémákkal küzd, amelynek elsődleges okai lehetnek a rossz család i háttér, a kortárscsoport befolyása és az alacsony önbizalom. A serdülőkor és ifjúkor válságokkal teli életszakasz, hiszen többek között befejeződik a nemi érés és a nemi identitás kialakulása, illetve a szülőkről való leválás, nagy az ideálszemélyek és a kortársak hatása, kialakulóban van a jövőkép. Egyszóval, nagyon sok olyan hatás, inger éri a fiatalokat ebben a korban, amelyekkel kapcsolatban számos kérdés fogalmazódik meg bennük. A család, a szülők és a kortársak nagyon sokat segíthetnek ennek az időszaknak kevésbé megrázó, kellemesebb átélésében, de ugyanúgy negatív irányba is terelhetik a személyiségfejlődést. Folyamatosan tapasztaljuk, hogy a tanulók nem rendelkeznek kellő önismerettel, megfelelő kommunikációs képességekkel, hatékony konfliktusmegoldó stratégiával, melyekre egy érett személyiségnek szüksége van. Manapság nincs igazi színtere a közösségi találkozásoknak, beszélgetéseknek sem, melyeket ők is hiányként érzékelnek. A közösség

18

biztonságot ad, segít megoldani a problémákat, megvéd, szabadidős tevékenységet képez, egyszóval szocializál. Ezért ezek a csoportos programok a leghatékonyabb prevenciós eszközök: közösséghez tartozást, sikerélményt kínálnak. A legnagyobb problémának azt tartjuk, hogy a diákság nem rendelkezik megfelelő önismerettel, nem ismerik eléggé társaikat sem, nincsenek közép- és/vagy hosszú távú céljaik, többségében negatív beállítottságúak, és nincs önbizalmuk. Mindezek következtében sokszor agresszívek, vagy melankolikusak, így könnyedén nyúlnak a drogokhoz, alkoholho z, mint örömszerző eszközhöz. Hisszük, hogy a szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzése nem nélkülözheti a személyiséggel való foglalkozást, hiszen viselkedésünk, magatartásunk, döntéseink önmagunkból erednek. Tetteink tudatos, megfontolt irányításáho z, a felelősség és a következmények vállalásához alapvető feltétel először önmagunk megismerése. Egészségfejlesztő és drogmegelőzési foglalkozások A tanulóinknak tartott egészségfejlesztő és drogprevenciós foglalkozásokon fő irányként az önismeret és a személyiség fejlesztését, az egészséges életvitelhez szükséges képesség fejlesztésének lehetőségeit, az egészségérték tudatosítását, az egyén minden oldalról történő megerősítését, a kommunikáció és a konfliktuskezelés fejlesztését, a kihívások reális kezelését megalapozó tulajdonságok, készségek formálását, valamint, nem utolsósorban, az osztály és ezzel együtt az iskola közösségének megerősítését tűzzük ki célul, melyet közös beszélgetések, interaktív gyakorlatok, valamint egyéni, páros és csoportos játékok segítségével próbálunk elérni. A szociális kompetencia azon területei, készségei, melyek az os ztályfőnöki órákon, tanórákon, egyéb foglalkozások során előkerülnek: Ismeretek: a)

önismeret,

b)

emberismeret,

c)

esettanulmányok,

d)

pszichológia,

e)

szociológia,

f)

filozófia,

g)

rendszerelmélet,

h)

személyközpontúság,

i)

kultúrkörök, vallások.

Képesség- és készségfejlesztés: 19

a)

empátia,

b)

magabiztosság, önérvényesítés,

c)

gondolkodtatás,

d)

értékelés,

e)

kommunikációs készségek,

f)

figyelem.

Viselkedés: a)

tolerancia,

b)

együttműködés,

c)

segítés,

d)

nyitottság,

e)

alkalmazkodás,

f)

önuralom,

g)

jó időbeosztás,

h) pontosság, i)

figyelem,

j)

belső és külső önismeret.

Éves rendszerességgel tartott napok az egészségvédelem jegyében:  „Egészségmegőrző nap” - egészséges táplálkozás, termékbemutató - előadások szervezése a káros szenvedélyek témaköreiben - rendőri előadások szervezése a tanulókat veszélyeztető számítógépes bűnözésről, a biztonságos közlekedésről, stb. - természetgyógyászati bemutató szervezése - egészségvédelmi film vetítése, beszélgetés - találkozó sérültekkel - szűrővizsgálatok szervezése - orvostanhallgatók előadásai szexualitásról, népbetegségekről, egészséges életmódról  Vedres- nap -

sportprogramok szervezése,

-

versenyek, vetélkedők szervezése.

20

A szülők tájékoztatása A szülők az intézmény egészségfejlesztési és drogprevenciós programját – mint a Pedagógiai Program részét – az iskola honlapján olvashatják. A tájékoztatás fórumai még a szülői értekezletek, a szülői munkaközösségi me gbeszélések, a fogadóórák. Kapcsolattartási lehetőség a hagyományos ellenőrző könyv és a digitális napló levelező programja, ami minden szülő számára hozzáférhető. Szülői értekezleten tájékoztatást tartunk aktuális témakörökben: - az iskolai egészségvédelem programjáról - a serdülőkori krízishelyzetekről - a drogproblémákról - tanulási, beilleszkedési gondokról stb. Tanácsadói szolgáltatás (szakember, orvos, pszichológus, pszichiáter bevonásával). Elméleti előadások, beszélgetések a szülők igénye szerinti témakörben. Pedagógusok Fontosnak

tartjuk,

hogy kollégáink

naprakész tájékozottsággal rendelkezzenek

az

egészségnevelés és drogmegelőzés témakörében. Módjai: - szakmai tanácskozások, tréningek lehetőségének megteremtése - az iskolai egészségnevelési program, drogstratégia ismertetése a kollégákkal, egyúttal igények, segítségek, ötletek gyűjtése, tapasztalatok megbeszélése - a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók segítése, a személyre szabott segítségnyújtás megtervezése

VI.VÉGREHAJTÁS Az egészségfejlesztési és prevenciós programok megvalósítása során az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: a szociális és társas kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást. A tanulók személyiségfejlődését, közösségtudatának alakítását, a beilleszkedési, magatartási és tanulási zavarokkal küszködők segítését, a tehetség és képesség kibontakozását 21

segítő tevékenységet mindig szem előtt tartva végezzük munkánkat. Ennek érdekében egészségnevelő, komplex, szűréssel egybekötött prevenciós foglalkozásokat valósítunk meg, melyek célja az egészséges életmód kialakulásához illetve kialakításához szükséges információkon túl az önmegfigyelés, önvizsgálat igényének felkeltése, készségének kialakítása ebben a korosztályban. A kompetenciafejlesztés fókuszai:  személyes kompetencia: önismeret, önfejlődés igénye, önreflexió, szabálykövető képesség, információ kezelésének képessége,  kognitív kompetencia: logikus gondolkodás, összehasonlítás, megkülönböztetés, észlelés, szókincs, kreativitás, fantázia, szövegértés, lényegkiemelés,  szociális kompetencia: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, utánzás, alkalmazkodó képesség, kommunikáció. Egészségneveléssel

kapcsolatos

rendezvényeinkkel

igyekszünk

tanulóinkat

figyelmeztetni a kábítószer veszélyeire, a dohányzás ártalmaira, a daganatos betegségek kialakulását megelőző prevenciós tevékenység fontosságára. A családi életre nevelési programmal a párválasztás és a felnőtt élet fontos elemeire hívjuk fel figyelmüket. Egészségnevelési stratégiánk egyik sarkalatos pontja az ismeretátadáson túl az, hogy megtanítsuk őket a konfliktusok kezelésére, hiszen nap mint nap tapasztalhatjuk, a társadalmi problémák diákjaink életébe is begyűrűznek: megfigyelhető a csonka családok számának növekedése, a munkanélküli szülők, a nehéz anyagi körülményekkel küzdők folyamatos napi harca a megélhetésért. Egészséges táplálkozás Célunk a felnövekvő nemzedék táplálkozási szokásainak befolyásolása, a túlzásba vitt, vagy éppen egyoldalú étkezés nyomán kialakuló betegségek bemutatásával. A témakör kapcsolódik a biológia tantárgyban tanultakhoz, hiszen az emberi test felépítésével, működésével már az általános iskolában megismerkedtek a tanulók, ezen tudás bővítése feladat a 9-12. évfolyamon. Megvalósulása részben a biológia órán, részben az osztályfőnöki órák keretében, valamint az egészségnevelési napokon lehetséges. Országos, városi kampánynapokhoz való kapcsolódás esetén pedig kóstolók, ételbemutatók formájában juttatjuk el tanulóinkhoz az egészséges táplálkozás fortélyait. A túlsúlyos tanulók számára a gyógytorna lehetőségén túl

22

személyre szabott táplálkozási tanácsokat ad az iskolaorvos és a védőnő; rajtuk kívül külsős szakemberekre, civil szervezetekre is támaszkodunk. Fontos feltárni, felkutatni, majd rámutatni, mi áll a rossz étkezési szokások mögött. Mohóság, elhízás, bulimia, anorexia, ételallergia, cukorbetegség és sok más modernkori betegség hátterében lelki okok találhatók. Segíthet a motiváló módszerek alkalmazása, különösen a kooperatív technikák, projektmódszer, drámapedagógia. Az iskolában üzemelő büfé felé javaslattal tudunk élni a választékot illetően. Testmozgás – sport Az iskolai szűrővizsgálatok során legnagyobb számú elváltozást a mozgásszerveknél tapasztaltuk, ezek tartási rendellenesség, gerincferdülés, lúdtalp formájában jelentkeznek. Növekszik a látásproblémával küzdők és a túlsúlyosak száma, akiket egyben magas vérnyomással is kezelnek; ilyen esetekben kiemelten fontos a pontos gyógyszerbeállítás mellett a rendszeres mozgás. Az iskolai tanórákon lehetőségük van tanulóinknak a tornatermi és a szabadtéri mozgásra is. Életkori sajátosságaik figyelembevételével és a tantervi követelményeknek megfelelően alakítják ki testnevelőink a tanórák felépítését. Az osztályokban a törvényi szabályozás szerint alakulnak a testnevelési óraszámok. Természetesen mód nyílik a differenciált oktatásra, a testi elváltozások, deformitások megelőzésére irányuló gyakorlatok elsajátítására. A játékszeretet, játékosság fejlesztése elsősorban az újabb és újabb fejlesztő játékok megtanulása/megtanítása során történik. A játék, a játékosság gazdag eszköztára gazdagítja a személyiséget. Fontos, hogy legyen öröm a mozgás! A testnevelés és a sport területén elért kisebb-nagyobb sikerek helyrebillenthetik az önértékelését annak a tanulónak, aki tanulási nehézségekkel küzd. Az edzőteremben tanulóinknak

és kollégáinknak

mindennapos testmozgásra

biztosítunk lehetőséget a tömegsport-foglalkozások keretein belül is. Lelki egészségvédelem Tanulóink a 14-15. életévükben kerülnek iskolánkhoz, amikor nem csak biológiai szempontból, hanem személyiségük alakulása miatt is a változás folyamatát élik. Kikerülnek az eddigi védett környezetből, hiszen a diákok jelentős hányada Szeged környéki településről bejáró - ez az adat évek óta csak minimálisan változott. Sok új hatás éri őket, a korán kelés, az

23

utazás, az új iskolai közösséggel való ismerkedés. Mindez indokolja a személyiségközpontú oktatást, nevelést. Az év eleji felmérések, az osztályfőnökök, tanárok jelzései lehetővé teszik, hogy az iskolában dolgozó gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatba kerülhessen azokkal a tanulókkal, akik valamilyen problémával küzdenek. Indokolt esetben a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata a körülmények megismerése a lakóhely szerint illetékes gyermekjóléti szolgálat segítségével. A számtalan probléma indokolttá tette intézményünkben az iskolapszichológus jelenlétét. A magatartási zavarokkal küzdő fiatalokról mélyebb foglalkozás után kiderül, hogy személyes félelmek, szorongás, családi problémák állnak a figyelemfelkeltő viselkedés hátterében. Káros szenvedélyek, prevenció Káros szenvedélynek minősül a dohányzás. Felméréseink szerint már a 9-10. osztályokban a tanulók jelentős százaléka mondja magát rendszeres dohányzónak. Az alkohol a fiatalok számára nem ismeretlen,

felmérésekből tudjuk,

hogy főleg a vidéki

kistelepüléseken, családi eseményeken, társaságban alkohollal kínálják a 14-15 éves fiatalokat. A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum éves felmérései igazolják mindkét anyag jelenlétét már a 15 éves fiataloknál is, akik korántsem tartják olyan veszélyes dolognak ezek használatát, mint a drogokat. A drogokat hallomásból ismerik, tudnak olyan ismerőst mondani, akinek a társaságában van szerhasználó. Kíváncsiak hatására, tudják a törvényt a tartásáról, ismerik az árakat. Az iskola több oldalról támogatja a fiatalok szerhasználatának megelőzésé t. Részint támaszkodunk a biológiában tanultakra, részint az osztályfőnöki órák témafeldolgozását erősítve egészségnapokon, egészségfejlesztő foglalkozásokon hallhatnak tanulóink e témakörről. A Minisztérium a középiskolák számára minden tanévben meghirdeti pályázatát a kábítószer-fogyasztás megelőzésére, erre a bokoriskolákkal pályáztunk, pályázunk. A szakmai szervezet előadói elsősorban előadás formájában, valamint interaktív beszélgetések keretében dolgozzák fel az anyagot. Ezen foglalkozásokon volt szerhasználók mesélnek életükről, az őket kezelő szakemberektől a leszokás fázisainak nehézségeiről értesülnek a tanulók. A rendőrség szakemberei pedig a drog- és diszkóbalesetek körülményeit tárják a tanulók elé.

24

A nehézségek, problémák természetes megoldására (drog, alkohol nélkül) leküzdési stratégiákat ismerhetnek meg és gyakorolhatnak a tanulók, illetve elsajátíthatják az öntudatos viselkedés technikáit. Foglalkoznunk kell a társadalmi bűnmegelőzéssel és áldozattá válás kockázatával. Külsős előadók és szervezetek segítségével bűnmegelőzési órákat, napokat tervezünk. Ebben a témakörben elengedhetetlennek tartjuk a szülőkkel való együttműködést. Nélkülük elképzelhetetlen a szerhasználó tanuló megsegítése, kezelése. Az ő prevenciós tájékoztatásuk szülői értekezletek keretében történik. Családi életre nevelés, szexualitás A serdülő élettani és lelki fejlődésének fontos állomása a szexuális érés. Tekintve, hogy a különböző nagyságú településekről érkező tanulók ez irányú ismeretei nagyon eltérőek, valamint a család oldaláról való megközelítés hiányos, kiemelten kezeljük ezen témakör megvitatását, ugyanakkor munkánknak fontos része az intimitás is. Feldolgozásakor alapismereteket adnak egyrészt a biológia órákon már megtanultak, másrészt az osztályfőnöki órák anyagai. Ezeken a foglalkozásokon nem csupán az osztályfőnökök, hanem szülész-nőgyógyász szakorvos, iskolapszichológus, iskolaorvos, védőnő, vagy orvostanhallgató segítségét vesszük igénybe. Célunk a biológia tárgyi alapismeretek átadásán túl egy felelősségteljes szexuális magatartás kialakítása az egyén és a leendő utódok egészsége érdekében, és ezért kell a személyiséget is alakítani, hiszen a csonka családok esetében nincs mindig követendő példa a tanulók számára. A szexualitás kapcsán a szabadosság-szabadság kérdéskörének megvitatása is elengedhetetlen. Ezen keresztül a fertőző betegségek, az AIDS megelőzése, a fogamzásgátlás módjai, következményei is helyet kapnak az anyagban. Fontos a szexuális érés és a párkapcsolatok

kialakítása

során

megjelenő

lelki

folyamatok

megismerése.

Az

iskolapszichológus által tartott előadásban vagy interaktív beszélgetésben helyet kaphatnak az alternatív szexuális életmódok, a társadalom által tabuként kezelt jelenségekre vonatkozó kérdések is. Tanulóink egészségnevelésével, egészségfejlesztésével kapcsolatos feladataink, terveink, az erre irányuló módszereink, alkalmazott és tervezett programjaink Az ifjúság körében mind gyakrabban tapasztalhatók a megoldatlan konfliktushelyzetek és az agresszió különböző megnyilvánulásai. A serdülőkor és az ifjúkor számos pszichés 25

krízishelyzetet okoz a fiatalok számára. Életükben jelen van az értékválság, a kilátástalanság, a depresszió, amelyek feldolgozásában, megértésében és a kiút keresésében segítenünk kell. A fenti jelenségeket észrevéve, az osztályfőnök, a szaktanár azonnal reagál, szükség esetén segítséget kér az ifjúságvédelmi felelőstől, az iskolapszichológustól. Megvalósítás időszaka: a tanév során folyamatosan Megvalósítás módja: lehetőség szerint megelőző technikák, szükség esetén szakember bevonása Érintett osztályközösségek: az osztályfőnökök, szaktanárok, diákok kérése, jelzése, igénye alapján Egészséges, helyes táplálkozás témakörrel kapcsolatos programok Megvalósítás időszaka: a tanév során folyamatosan Megvalósítás módja: pályázati úton, külső szakemberek, iskolaorvos, iskolai védőnő, szülők, biológiatanár, egészségvédelmi felelős Érintett osztályközösségek: az iskola valamennyi osztálya A káros szenvedélyek témakörrel összefüggő programok – alkohol, dohányzás, játékszenvedély, kiemelten a dohányzás káros hatásai és a leszokást elősegítő lehetőségek Megvalósítás időszaka: a tanév során folyamatosan, kiemelten az egészségvédelmi napon Megvalósítás módja: pályázati úton, külső szakemberek, iskolaorvos, iskolai védőnő, biológiatanár Érintett osztályközösségek: kiemelten a 9-11. évfolyamos osztályok, de minden érintett osztályközösség A tanulók önmegfigyelésére, önvizsgálatára, az egészséges életvitel kialakítására ösztönző, a daganatos betegségek kialakulásának megelőzését szolgáló prevenciós program Megvalósítás időszaka: egészségvédelmi nap Megvalósítás módja: külső szakemberek bevonásával Érintett osztályközösségek: fölsőbb évfolyamok Családtervezési ismeretek fejlesztését segítő program, kiemelt fontosságú téma: a nemi úton terjedő betegségek (AIDS, hepatitis C) Megvalósítás időszaka: a tanév során folyamatosan, kiemelten az egészségvédelmi napon Megvalósítás módja: orvostanhallgatók vezetésével, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős irányításával Érintett osztályközösségek: felsőbb évfolyamok

26

Drogprevenciós program Megvalósítás időszaka: az egészségvédelmi napon és egész évben Megvalósítás módja: szakemberek bevonásával Érintett osztályközösségek: a nappali tagozat minden osztálya Környezeti nevelés témakörrel kapcsolatos programok Megvalósítás időszaka: egész évben Megvalósítás módja: szelektív hulladékgyűjtés, tanulmányi kirándulásokon a környezettudatosság erősítése, az épített környezet megismerése, az épített és a természetes környezet harmóniájára való törekvés tudatosítása Érintett osztályközösségek: a nappali tagozat minden osztálya

3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása  az érintett tanulók folyamatos, fokozott ellenőrzése,  egyéni motiválás,  a súlyos problémákkal küzdő tanulók szakemberhez irányítása,  továbbtanulás segítése, irányítása.

4. Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek A veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók problémáinak felmérése, nyilvántartás készítése az osztályfőnökök bevonásával. Anyagi hátrányos helyzet enyhítésére irányuló feladatok: 

étkezési és tankönyvtámogatás,



pályázati úton való támogatás.

Az eredményesség és hatékonyság fokozása érdekében az iskola vezetése rendszeres munkakapcsolatot tart az ifjúságvédelmi felelős pedagógussal és az osztályfőnökökkel, biztosítva ezzel a folyamatos információcserét.

27

5. Az iskolai könyvtár szerepe A tagintézményi könyvtár alapfeladata: az intézmény helyi pedagógiai programja és a könyvtár pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások, könyvtárismereti órák tartása.

IV. 1.

A tagintézmény képzési struktúrája Az intézménybe lépés feltételei, a felvételi eljárás szabályai

Az igazgató a 9. évfolyamba azokat a 8. évfolyamot elvégzett, tanköteles tanulókat veszi fel, akik a felvételi eljárás során és egészségügyi alkalmasságuk alapján megfelelnek. Az igazgató dönt a nem magyar állampolgárságú tanulók iskolánkba történő továbbtanulási lehetőségeitől, eddigi tanulmányaik beszámításáról. A felvételre vonatkozó döntésről az igazgató a tanulót, szüleit, illetve küldő iskoláját is értesíti, közölve a beiratkozás időpontját és körülményeit. (Vizsgák szabályai: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról,64-78.§) Szóbeli felvételi követelmények A központi írásbeli vizsgát követően a tanuló egy szóbeli meghallgatáson vesz részt, mely az iskola képzési irányai közötti választásban kíván segítséget nyújtani. Az elbeszélgetésre minden jelentkező néhány saját rajzát is elhozza. A felvételnél az általános iskolai jegyek és a készségfelmérés eredménye dönt. Kiemelten figyelembe vett tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, fizika, rajz, 7. osztály év vége és 8. osztály félév). A felvételi pontok alakulása: Magyar nyelv írásbeli: 1-25 pont Matematika írásbeli: 1-25 pont Általános iskolai tanulmányi eredmények: 1-35 pont Szóbeli meghallgatáson bemutatott rajzok: 1-10 pont Szóbeli meghallgatáson a megnyilvánulás: 1-5 pont Összesen: 100 pont A rangsorolás során az azonos összesített eredményt elérő tanulók közül előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a 28

lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelyének, telephelyének településén található, vagy akinek különleges helyzete ezt indokolja. A különleges helyzetet iskolánk Pedagógiai programjában az alábbiak szerint szabályozzuk: Különleges helyzetűnek minősül az a tanuló, akinek: 1. testvére iskolánkban tanulói jogviszonnyal rendelkezik, 2. édesanyja vagy édesapja iskolánk tanulója volt, 3. rokona iskolánk tanulója, 4. szülője az iskolánkban oktatott valamelyik szakmában dolgozik. Ez a számsorrend egyúttal a felvételi eljárás során érvényesítendő sorrendiséget is jelenti. Képzéseink: A 9-12. évfolyamokon, azaz az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában a hozzánk jelentkezők érdeklődésük és képességeik alapján két képzési forma közül választhatnak: 

„A” osztály: építész (képzési idő: 4+1 év), tagozatkód: 41



„B” osztály: építész (képzési idő: 4+1 év), tagozatkód: 41



„C” osztály: építész emelt óraszámú rajz (képzési idő: 4+1 év), tagozatkód: 42

Az általános műveltséget adó tárgyak oktatása mellett a szakmai előkészítő elméleti tudásanyagon kívül gyakorlati ismereteket is elsajátítanak a tanulók. Ez a szakasz az érettségivel zárul, ami a szakközépiskolai (technikusi) tanulmányok folytatásának előfeltétele, és felsőfokú tanulmányok megkezdésére jogosít. A kötelező érettségi tárgyak a következők: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv, építészet i és építési alapismeretek. A 13. évfolyam a szakközépiskolai tanulmányok szakképzési szakasza. Az iskolában megszerezhető, OKJ szerinti végzettségeknek megfelelően az előírt szakmai ismereteket tanulják a technikusjelöltek. Tanulmányaik végén technikusminősítő vizsgát tesznek, így szerezhetik

meg a technikusi végzettséget.

Az OKJ-szakképesítés megszerzéséhez

egészségügyi alkalmasság szükséges. Jelenleg OKJ szerinti magasépítő (54 582 03) és mélyépítő technikusokat (54 582 04) képzünk 4+1 éves rendszerben, valamint műemlékfenntartó technikusokat (55 582 02) (4+1+1 év). A 4+1-es (12+1) képzésben a 12. év végén a tanulók érettségi vizsgát tes znek (amely tartalmazza a szakmai érettségit is), majd tanulmányaikat az 14. év végi technikusminősítő 29

vizsgával zárják. Ebbe az osztályba azokat a tanulókat várjuk, akik az építőiparban szeretnének elhelyezkedni, ill. műszaki főiskolákon, egyetemeken szeretnének továbbtanulni. A 4+1-es képzésben a szakmai ismereteket adó tantárgyak száma, tartalma bővebb. Két idegen nyelvet tanulnak, és az egyikből érettségi vizsgára készítünk föl. A szakmai előkészítő tantárgyak és a szakmai gyakorlatok a 9. osztálytól kezdődnek a kerettanterv szerint, az érettségi vizsga utáni egy évben a tanulók a magas- vagy a mélyépítő technikusként, vagy a magasépítő technikusra ráépülő plusz egy éves műemlékfenntartó technikusként fejezhetik be tanulmányaikat. A kerettanterv bevezetése után a 2013/2014-es tanévtől a felmenő rendszerben a középfokú nevelés-oktatás a 9-12. évfolyami szakasza építész tagozattal működik: A tagozatok: - építész tagozat, - építész tagozat emelt óraszámú rajz oktatással. Érettségi után, a szakképesítésre felkészítő szakaszban (14. évfolyamon) OKJ szerinti szakmákat tanítunk: - magasépítő technikus (54 582 03), - mélyépítő technikus (54 582 04), - műemléki fenntartó technikus (55 582 02), - földmérő, földügyi és térinformatikai technikus (54 581 01). Nappali tagozaton is fogadunk más iskolákban érettségizett tanulókat is, nekik a szakmai kerettanterv tantárgyait 13. évfolyamon kell teljesíteniük. Röviden az indítandó osztályokról: 1. Építész osztályok (2 os ztály) tagozatkód: 41 Az építész osztály az általános műveltség mellett hivatott megismertetni és megszerettetni a tanulókkal az építészetet és a kapcsolódó társművészeteket, tudományágakat. Erre a tanulmányi területre azok jelentkezzenek, akik az építész szakma elméletével behatóbban akarnak foglalkozni, ilyen irányú felsőfokú (főiskola, egyetem) továbbtanulásukat vagy a technikusi oklevél megszerzését tervezik. 2. Építész osztály emelt óras zámú rajz (1 osztály) tagozatkód: 42 Az emelt szintű rajzos építész osztály a 9-12. évfolyamokon a tehetséges, rajzos életpályák iránt érdeklődő, az építészet iránt is fogékony tanulóknak nyújt lehetőséget tudásuk 30

gyarapítására. E képzési forma alapvető célja a tanulók kreatív tárgy- és környezetkultúrájának (ki)formálása, esztétikai érzékük fejlesztése. Ebbe az osztályba elsősorban a jó rajzkészséggel rendelkező tanulók jelentkezését várjuk, akik valamilyen „rajzigényes” pályán képzelik el a jövőjüket (rajztanár, építész, belsőépítész). Fontos hangsúlyozni, hogy bármelyik tanulmányi területen kezdi meg a tanuló a szakközépiskolát, ha eredményei lehetővé teszik, érettségi után továbbtanulhat főiskolán, egyetemen, illetve megszerezheti szakképző tanfolyamainkon a technikus képesítések valamelyikét. A más iskolában érettségiző és nálunk továbbtanulni szándékozó, tec hnikusi évfolyamokra jelentkező tanulóink számára a szakképző évfolyamokon a képzési idő 2 év.

2. Az intézménybe lépés az iskola felsőbb évfolyamain Az iskola 10-12. évfolyamára azok a tanulók vehetők fel, akik a középiskola előző évfolyamát más középiskolában eredményesen elvégezték. Megfelelnek a felvétel 8. évfolyamot végzettek számára előírt követelményeinek (egészségügyi alkalmasság), és az addig nem tanult tantárgyakból különbözeti vizsgát tesznek az igazgató által meghatározott határidőig. A tanuló

az

érettségi

végzettséghez kötött szakképesítésre

történő

felkészítésbe

bekapcsolódhat szakiskolai végzettség birtokában, a nemzeti köznevelésről szóló törvényben szabályozottak szerinti, érettségire történő középiskolai felkészítéssel párhuzamosan és azzal, hogy a 14. (második szakképzési) évfolyam a középiskola befejező évfolyamának elvégzése nélkül már nem kezdhető meg. Ha a tanuló a fentiek szerint kezdte meg az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítést, akkor az érettségi végzettség megszerzésének határideje az utolsó szakképzési évfolyam első félévének utolsó tanítási napja. A tanuló

az érettségi

végzettséghez kötött szakképesítésre

történő

felkészítésbe

bekapcsolódhat a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével, azzal, hogy legkésőbb a 13. (első szakképzési) évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig megszerzi az érettségi végzettséget. Megszűnik a tanulói jogviszonya, ha a megadott határidőig az érettségi végzettséget nem szerzi meg. A 13. évfolyamra gimnáziumi, vagy nem szakirányú szakközépiskolai érettségivel léphet a tanuló.

31

A 14. évfolyamra a 13. évfolyam kihagyásával léphet az a tanuló, aki a 9-12. évfolyamon teljesítette a szakképzés első évfolyamát, és sikeres érettségi vizsgát tett szakmai tantárgyból.

3. A felnőttképzés Az

iskolánkban

felnőttoktatás

levelező

tagozaton

folyik

kizárólag

szakképző

évfolyamokon. A jelentkezés feltétele az érettségi bizonyítvány megléte, valamint egészségügyi alkalmassági vizsgálaton való megfelelés. A tanulók az iskola honlapjáról letölthető vagy a titkárságon átvehető jelentkezési lap kitöltésével, leadásával, ezen kívül a szükséges mellékletek (születési anyakönyvi kivonat, érettségi bizonyítvány) bemutatásával és ezek fénymásolatának melléklésével jelentkezhetnek a levelező tagozaton folyó oktatásra. A jelentkezési lap leadásakor az iskolaorvostól beutalót kapnak orvosi alkalmassági vizsgálatra. Amennyiben jelentkező az alkalmassági vizsgálaton megfelelt, felvételt nyer a levelező tagozatra. A tanév megkezdésének ezen túlmenően feltétele (akik tandíjfizetésre kötelezettek) az előírt tandíj befizetése a tanév megkezdése előtt. A magas- és mélyépítő technikusok levelező tagozatos képzésében iskolánknak több évtizedes, jó hagyománya van. A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben a 24. életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet. Sajátos nevelési igényű tanuló, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetén 23. életévét betölti. A tanuló középfokú iskolában attól a tanévtől kezdve folytathatja a tanulmányait felnőttoktatás keretében, amelyben a 16. életévét betölti.

4.

Az intézmény vizsgarendje, választható érettségi tárgyak közép és emelt szinten Az érettségi vizsga egyes vizsgatárgyaiból középszinten vagy emelt szinten tehető

érettségi vizsga. Az iskola a tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamon a kötelező vizsgatárgyból biztosítja, hogy a tanuló - választása szerint - mind a középszintű, mind az emelt szintű érettségi vizsgára fel tudjon készülni. Az érettségi vizsga kötelező és választható vizsgatárgyakból áll. A vizsgázó - függetlenül attól, hogy az iskolában milyen szintű vizsgára 32

készült fel - dönt abban a kérdésben, hogy középszinten vagy emelt szinten tesz érettségi vizsgát az egyes vizsgatárgyakból. Négy kötelező és legalább egy általa választott vizsgatárgyból kell legalább középszinten vizsgát tennie. A vizsgázó a kötelezően választott vizsgatárgy mellett további vizsgatárgyakat választhat. Az érettségi vizsgán a tanuló a következő vizsgatárgyakból ad számot tudásáról: a) magyar nyelv és irodalom, b) történelem, c) matematika, d) idegen nyelv - a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevők számára anyanyelv és irodalom, e) kötelezően választandó vizsgatárgy. Érettségi vizsga a tanulói jogviszony keretében, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt abból a tantárgyból tehető, amelynek a helyi tantervben meghatározott követelményeit az érettségi

vizsgára

jelentkező

teljesítette,

tudását

osztályzattal

értékelték,

és

ezt

bizonyítvánnyal igazolni tudja. Az érettségi vizsga letétele feltétel a szakképző évfolyamon való továbbhaladásnak.

33

Érettségi vizsgatárgyak ÉPÍTÉSZ OSZTÁLY

Tantárgy

Vizsgaforma Kötelező tantárgyak

Magyar nyelv és irodalom

Középszint vagy emelt szint

Történelem

Középszint vagy emelt szint

Matematika

Középszint vagy emelt szint

Idegen nyelv

Középszint vagy emelt szint

Építészeti és építési alapismeretek

Középszint vagy emelt szint Választható tantárgyak

Rajz és vizuális kultúra

Középszint

Fizika

Középszint vagy emelt szint

Kémia

Középszint

Biológia

Középszint

Testnevelés

Középszint

Informatika

Középszint

ÉPÍTÉSZ OSZTÁLY EM ELT ÓRASZÁMÚ RAJZ

Tantárgy

Vizsgaforma Kötelező tantárgyak

Magyar nyelv és irodalom

Középszint vagy emelt szint

Történelem

Középszint vagy emelt szint

Matematika

Középszint vagy emelt szint

Idegen nyelv

Középszint vagy emelt szint

Építészeti és építési alapismeretek

Középszint vagy emelt szint Választható tantárgyak

Fizika

Középszint vagy emelt szint

Rajz és műalkotások elemzése

Középszint vagy emelt szint

Informatika

Középszint

Biológia

Középszint

Kémia

Középszint

Testnevelés

Középszint

34

Az emelt szintű érettségire való felkészítést a jelentkezők számának függvényében vagy az intézményben, vagy más intézménnyel együttműködve biztosítjuk.

5. A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata – a vizsgaszabályzat célja Vizsgaszabályzatunk célja a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64-78.§ bekezdéseiben foglalt felhatalmazás alapján a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint - tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) - és az értékelés rendjét a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsgák célja: - azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett meghatározni, -

a pedagógiai programban

meghatározottaknál rövidebb

idő

alatt (tanév

összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: - osztályozó vizsgákra, - beszámoltató vizsgákra, - különbözeti vizsgákra, - javító vizsgákra, - és pótló vizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: - aki osztályozó vizsgára jelentkezik, - akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít, - aki különbözeti vizsgára jelentkezik, - és akit a nevelőtestület javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. 35

Minden vizsga írásbeli vagy szóbeli, vagy gyakorlati vizsgarészből állhat az iskola Pedagógiai Programja alapján. OSZTÁLYOZÓ VIZSGA Az Intézmény az osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben kell megszervezni. Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak, ha a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben, ha - felmentést kapott a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól; - az 51. § (7) bekezdésében meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet; - engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget; - osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak abban az esetben is, ha előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni olyan tantárgyból, amelynek a tanítása az Intézmény helyi tanterve szerint csak magasabb évfolyamon fejeződik be. Ilyenkor a hiányzó év/évek tananyagából kell az írásbeli érettségi vizsgák megkezdéséig osztályozó vizsgát tennie. Sikeres osztályozó és előrehozott érettségi vizsga esetén az adott tantárgyból a tanulmányok megrövidítésére is engedélyt kaphat a tanuló. A tanulmányok alatti vizsgán a rendelet 68.§ (4-5) bekezdésének hatálya alá tartozó tanulónál a vizsga során lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott. Az írásbeli, szóbeli vagy a gyakorlati vizsgán történt bármely szabálytalanság esetén a rendelet 69.§ (2.) bekezdése illetve a feladatlapok javítása során a felmerülő szabálytalanság esetén a rendelet 69.§ (5-6.) bekezdéseinek megfelelően kell eljárni. A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az Intézmény nem a Pedagógiai Programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó vizsga elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell. 36

Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában – a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint – szervezett beszámoltató vizsga is. BESZÁMOLTATÓ VIZSGA Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő kérelme alapján magántanulóként tesz eleget, akkor osztályzatait beszámoltató vizsgán szerzi meg. A magántanulói beszámoltató vizsga tantárgyainak, időpontjának, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az Intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében. KÜLÖNBÖZETI VIZSGA A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg. Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az Intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az Intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az Intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében. JAVÍTÓVIZSGA Javítóvizsgát tehet a vizsgázó: -

ha a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kap,

-

az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy engedély nélkül távozik.

A szaktanár június 15- ig átadja javítóvizsga témaköreit a vizsgára utalt tanulónak. PÓTLÓ VIZSGA Abban

az

esetben,

ha

a

tanuló

önhibáján

kívül

nem

tudja

teljesíteni

az

osztályozó/pótló/különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből - kérelmére - pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki.

37

FÜGGETLEN VIZSGABIZOTTSÁG ELŐTT ZAJLÓ VIZSGA A nemzeti köznevelésről szóló törvény 46.§ (6) bekezdés m) pontja a tanuló alapvető jogaként mondja ki, hogy tanulmányai során pedagógusaitól független bizottság előtt, tanulmányok alatti vizsgát tehet, amely lehet osztályozó-, és javítóvizsga. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát az Oktatási Hivatal szervezi. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig, amennyiben hiányzás miatt nem értékelhető és osztályozó vizsga letételére kap engedélyt, az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha független vizsgabizottság előtt kíván vizsgát tenni. A tanuló amennyiben a tanév végén valamely tantárgyból / tantárgyakból megbukott, s javítóvizsgát tehet, a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy a javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak. TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZERVEZÉSÉNEK LEGFONTOSABB ALAPELVEI A vizsgabizottság minimum három főből áll és legalább két olyan pedagógust foglal magába, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. Az elnök felel a szabályok betartásáért, ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet és ha kell szavazást rendel el. Az igazgató felel a vizsgák szabályos lebonyolításáért: Írásbeli vizsgák általános szabályai: - a tanteremben minden padban csak egy diák ülhet, - a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot, - a feladatlap megoldásának ideje 45 perc, - a vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával. Egy vizsganapon legfeljebb három írásbeli vizsga tehető le, de közöttük legalább 10, legfeljebb 30 perc pihenőidőt kell biztosítani. A szaktanár az adott vizsganapon piros tollal kijavítja az írásbeli dolgozatot.

38

A szóbeli vizsga általános szabályai Egy napon három szóbeli vizsga tehető le: - a vizsgázónak a vizsga előtt minimum 10 perccel kötelező megjelennie, - a szóbeli vizsgán minden vizsgázó tételt húz, a tantárgyakhoz kapcsolódó segédeszközökkel készül az önálló feleletre, - a felkészülési idő legalább 30 perc, kivétel az idegen nyelv ahol nincs felkészülési idő, - a felelet során a tanuló a felkészülési idő alatt készített jegyzeteit használhatja, - a felelet 15 percnél tovább nem tarthat, - ha a vizsgázó az adott tételből teljes tudatlanságról tesz tanúbizonyságot, egy alkalommal póttételt húz, - két tantárgy között a vizsgázó legalább 15 perc pihenőidőt kérhet, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Gyakorlati vizsga általános szabályai A vizsga megszervezése és lebonyolítása a rendelet 72. § bekezdései alapján történnek: - a gyakorlati oktatás vezető tanárnak kötelező a vizsgázót tájékoztatni a gyakorlati vizsgarész rendjéről, - a gyakorlati vizsgarész a vizsga feladatok számától függetlenül egy érdemjeggyel kell értékelni. AZ EGYES VIZSGATÁRGYAK RÉSZEI, KÖVETELMÉNYEI ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDJE Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével. Ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, ezáltal az adott tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén kérelmezheti felmentését e tantárgy óráinak látogatása alól. Ha a tanuló a következő tanév kezdetéig azért nem tett eleget a tanulmányi követelményeknek, mert az előírt vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást kapott, az engedélyezett határidő lejártáig tanulmányait felsőbb évfolyamon folytathatja.

39

VIZSGATÁRGYAK RÉSZEI Irodalom

írásbeli + szóbeli vizsga

Magyar nyelvtan

írásbeli + szóbeli vizsga

Anyanyelv és irodalom

írásbeli + szóbeli vizsga

Történelem

írásbeli + szóbeli vizsga

Idegen nyelv

írásbeli + szóbeli vizsga

Matematika

írásbeli + szóbeli vizsga

Fizika

írásbeli + szóbeli vizsga

Földrajz

írásbeli + szóbeli vizsga

Biológia

írásbeli + szóbeli vizsga

Kémia

írásbeli + szóbeli vizsga

Természetismeret

írásbeli + szóbeli vizsga

Informatika

gyakorlati vizsga

Testnevelés

gyakorlati vizsga

Társadalomismeret

szóbeli vizsga

Szakmai alapozó tárgyak

írásbeli + szóbeli vizsga

Szakmai elmélet (szakképző évfolyamon)

6.

írásbeli + szóbeli vizsga

Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei

Az iskola magasabb évfolyamára az a tanuló léphet, aki az előző évfolyamot az iskolában elvégezte és tanulói jogviszonya folyamatos. Tanulói jogviszonya annak szünetel, aki tanulmányait valamilyen okból saját kérésére az igazgató engedélyével megszakította, illetve akit jogerős fegyelmi határozattal a tanév folytatásától eltiltottak. Megszűnik a tanuló jogviszonya, ha az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott. A tanuló magasabb évfolyamba lépéséről a tanév végi osztályozó értekezleten a nevelőtestület dönt, igazolva ezzel, hogy a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Aki az előírt követelményeket elégtelenül teljesítette, a következő tanév előtt javítóvizsgát tehet.

40

A Nemzeti köznevelési törvény a tanulói jogok egyikeként deklarálja, miszerint a tanuló kérheti – a jogszabályban meghatározott módon –, hogy független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. A tanuló ezt a szándékát a kérdéses szorgalmi idő vége előtt 30 nappal kérvényezheti. Ilyenkor a megjelölt tantárgy(ak)ból osztályozó vizsgát kell tennie. Javítóvizsga is tehető független vizsgabizottság előtt. Ilyen irányú kérését a tanulónak a bizonyítvány kézhez vételétől számított 15 napon belül kell bejelentenie. Fontos tudni, hogy amennyiben a tanév elején valamilyen nem kötelező tanórai foglalkozásra a tanulót felvették, akkor a követelménytámasztás gyakorlata (óralátogatási kötelezettség, a hiányzás igazolása, a tanultak számonkérése, osztályzása) ennek minden le hetséges következményével – megegyezik a kötelező tanórai foglalkozásokra vonatkozó előírásokkal. Ha a tanuló valamely idegen nyelvből előrehozott érettségi vizsgát szerez; kérvényezheti az iskolában oktatott idegen nyelv tanulása alóli felmentését. A 10. osztály második félévében május 20- ig a tanulóknak közölniük kell, hogy a kötelező érettségi tantárgyakon kívül mely választható tantárgyakból kívánnak érettségire felkészülni. Ezek a tantárgyak az órafelosztásban a válaszható órakeretben szerepelnek.

7. Előrehozott érettségi vizsga letétele után e tantárgy tanulása alóli mentesítés Sikeres előrehozott érettségi vizsga letétele után a tanulót a következő (őszi érettségi esetén az aktuális) tanévben az igazgató mentesítheti a tantárgy tanulása és a tanórák látogatása alól. A mentesítési eljárás menete: -

a tanuló (és a tanuló gondviselője) az iskola igazgatójának címezve kérelmet nyújt be, amelyben kéri a tantárgy tanulása alóli mentesítést a sikeres elő rehozott érettségi vizsga miatt,

-

az igazgató a beadott kérelemre igazgatói határozatot hoz, melyben mentesíti a tanulót a tantárgy tanulása és e tanóra látogatása alól az adott tanévben,

-

a mentesítés egy tanévre szól,

-

a mentesítés független attól, hogy a tanuló esetlegesen az adott tanévet megismétli.

41

8. Beszámoltatás, értékelés A tanulók értékelésében irányadók a Nemzeti köznevelési törvény e tárgykörrel kapcsolatos előírásai.(A tanuló jogai és kötelességei, a tanuló kötelességének teljesítése – 45-47. §-ok), az intézmény tradíciói, az oktatás, nevelés céljainak alárendelt pedagógiai racionalitás. Azokban az esetekben, amikor rendszeresen szerzett érdemjegy nem alapozza meg, ill. a törvény nem teszi kötelezővé az osztályozást, „megfelelt”- „nem felelt meg” minősítést kell alkalmazni (pl. testnevelésből a felmentett vagy gyógytestnevelésre tanácsolt tanuló esetében). Mivel a pedagógusnak a tanulók munkáját „irányítania” is szükséges – az értékelést indokolni kell. Ez ad lehetőséget arra, hogy az értékítélet objektivitásának megtartása mellett a tanár a teljesítményt személyre szabottan a tanuló körülményeihez mérje. A számonkérés rendszeresen, az adott tantárgy tartalmi követelményeihez igazodva történik. A tanulmányi szakaszok kezdetén (tanév elején) a számonkérés legfontosabb tantárgyankénti követelményeit, a számonkérés módját, amennyiben ezek teljesítése határidőhöz kötődik, akkor a terminusokat is, a tanulókkal ismertetni kell. Ha a tanuló a tanulmányi előrehaladás előírt követelményeit a megadott időre nem vagy „elégtelen” módon teljesítette, lehetőséget kaphat a mulasztás pótlására. Ha erre neki felróható okból kerül sor, akkor a „soron kívüli” elbírálást a szaktanár szigoríthatja. Ugyanilyen feltételek mellett a tanuló is kérheti, hogy egy tantárgy tartalmi szakaszáról a tanórán kívüli időben beszámolhasson. Ha egy tantárgyat azonos évfolyamon, azonos szintű tanulócsoportokban több tanár tanít, akkor a számonkérés formáit — lehetőleg — egységesíteni kell. (Csak ez teszi értelmessé, feladat- és tesztbankok létrehozását, bővítését, mint ahogy a teljesítmények összemérhetősége is csak így valósulhat meg.) A tanulók tanulmányi tapasztalatát dokumentáló legfontosabb írásbeli munkákat (témazárók, dolgozatok, rajzok, tanulmányok) egy évig meg kell őrizni! (Egy év után ezek selejtezhetők. Az iskola nem köteles a munkákat a „szerzőknek” visszaadni.) Az írásbeli beszámoltatás Az írásbeli beszámoltatás formái: -

témazáró dolgozat;

42

-

írásbeli felelet;

-

teszt feladat;

-

házi dolgozat.

A szaktanárok a tanév elején tájékoztatják a tanulókat az írásbeli beszámoltatás formáiról, azok rendjéről és értékeléséről, illetve tantárgyanként közlik a tanévben írandó témazárók számát. Témazáró dolgozat: Tantárgyanként minden témát/témakört előre jelzett, úgynevezett témazáró dolgozattal zárunk, melynek időpontját a tanár legkésőbb az összefoglaló órán bejelenti, és azt a haladási naplóban is rögzíti. A dolgozat írásának ideje 45 perc, 12-14. osztályban 90 perc is lehet. A tanár kötelessége a témazáró dolgozatokat a megírást követő 10 munkanap alatt kijavítani, értékelni, s az értékelés szempontjait feltárni. A dolgozat értékelése érdemjeggyel történik, melyet a naplóba megkülönböztetett módon kell beírni (piros színnel). Megírása kötelező. Ha a tanuló a dolgozat írásakor hiányzott, pótlása a tanárral való egyeztetés alapján történik. A tanár a körülmények mérlegelése alapján egy alkalommal lehetőséget biztosíthat a tanulónak, hogy témazáró dolgozatán javíthasson javító dolgozat írásával. A témazáró dolgozat érdemjegyéről a két dolgozat alapján a szaktanár dönt. A témazáró dolgozat jegyei/osztályzatai nyomatékkal szerepelnek, hiszen azok a tanuló tudásának szintézisét mutatják. A tanórai foglalkozásokon pótló és javító dolgozat egyaránt íratható. A témazáró dolgozatokat az iratkezelés szabályai szerint kell megőrizni. Írásbeli felelet: Néhány óra tananyagának felmérésére szolgál. Lehet osztályszintű, illetve egyéni. A dolgozat értékelése érdemjeggyel történik. Az írásbeli és szóbeli feleletek rendszeresek, időpontjuk a tanítási óra (körülbelül 15-20 perc), tehát a tanár nem köteles bejelenteni ezeket.

43

Teszt feladat: Több témakört, vagy hosszabb tanítási időszakot (akár egy évest is) felölelő ismeretanyag elsajátításának feleletválasztós, tesztkérdések útján való felmérése. A feladat megírásának időpontját legalább két héttel előbb közölni kell a tanulókkal. A feladatra érdemjegy adható. Egy tanévben legfeljebb négy teszt feladat íratható. A tanulmányi eredmény értékelésének elengedhetetlen feltétele, hogy a tanulónak tanulmányi félévenként és tárgyanként legalább 3 érdemjegyet kell szereznie. A házi dolgozat: A tanár egy adott témáról dolgozatot, esszét írathat, melyet a tanulók otthoni munkával készíthetnek el segédanyagok felhasználásával (szakkönyvek, internet stb.). A dolgozatra érdemjegy adható. Elmélyültebb munkát igénylő, gondolkodtató feladatok is adhatók szorgalmi jelleggel. A kiemelkedően jól teljesítő tanulók mind félévkor, mind év végén szaktárgyi dicséretet kaphatnak. Ha a tanuló több tantárgyból is kiemelkedő teljesítményt nyújt, akkor általános dicséretben részesülhet. Ha a tanuló több tárgyból (legalább 3) rosszul teljesít, vagyis érdemjegye elégtelen, akkor írásbeli nevelőtestületi elmarasztalásban részesül.

9. A tanulók szakmai előmenetelének értékelése Az építész szakma műszaki- művészeti sokrétűsége által megkövetelt tudás- és készségszint elérését segítő értékelés szempontjai: a) Gyakorlati munka: (Oktatóterem, laboratórium, geodéziai mérések) Az elméletben tanultak gyakorlati alkalmazása értékelendő (építési anyagok felhasználása, technológiai

sorrend

Alapműveletekben a

helyessége, kézügyesség

mérések fejlődését,

pontossága, összetett

minőség

biztosítása).

feladatoknál ezen

felül a

szervezőkészséget, a teljesség igényét értékeljük. A szakműhely és az építéshely munkáit folyamatosan, naponta kell értékelni a fenti módon, a végzett munka mennyiségétől függetlenül.

44

Az elméleti tárgyakkal közösen előkészített és párhuzamosan végzett feladatok értékelése integráltan történik. Az egyes tantárgyi óratervek tartalmazzák a kötelező mérési gyakorlatokat, melyeket minden tanulónak teljesíteni kell. Az összefüggő nyári gyakorlatot a munkáltató javaslata alapján a gyakorlatvezetők értékelik, a nyári gyakorlatot az iskola és a kamara ellenőrzi. A tanévkezdéskor a nyári gyakorlat során készített munkanapló kiértékelését a gyakorlati óra keretében elvégezzük. A követelményeket az OKJ-s szakmákra előírt „Szakmai és Vizsgakövetelmények” (SZVK) tartalmazzák pontosan. b) Szakmai elmélet: A szóbeli feleleteknél a vázlatrajzzal illusztrált kifejezésmód elengedhetetlen. Az írásbeli dolgozatoknál a tárgyszerűség, szakszerűség mellett a precízséget, a rajzok érthetőségét és esztétikus megjelenését is értékeljük. A helyes és sikeres szaknyelv kialakítása érdekében fontos a szóbeli számonkérés, értékeléssel. A szóbeli feleleteknél értékelési szempont a szakmai kifejezések pontos alkalmazása és a szép anyanyelvű - szlengtől mentes - előadás. Az elméleti anyag összefüggő részei szöveges, magyarázó-rajzos formában kerülnek ellenőrzésre.

Rajzfeladatok, komplex feladat: A kötelezően előírt rajzok szerkesztését teljes egészében a tanórákon kell elvégezni, tanári irányítással. Minden rajzi foglalkozás értékelhető osztályzattal. A kidolgozás befejező munkálatait házi feladatként is elvégezhetik a tanulók, ezt a végső osztályzatnál vesszük figyelembe. A rajzok értékelése korrigálással, ellenőrzéssel együtt aláírással, részjegyekkel és végső jeggyel történik. A rajzfeladat nagyságától és nehézségi fokától függően meghatározott aláírások nélkül rajzfeladat nem adható be, és nem értékelhető. Az elégtelen rajzot javítani kell, szükség esetén újra kell rajzolni. Minden rajzfeladatot legalább elégséges szinten kell teljesíteni. A rajzok határidőre történő elkészítése és beadása része a feladatnak, mely fontos eleme a szakszerű, gyors és pontos munkára nevelésnek. A rajzok beadása minden tanuló számára kötelező. A tanuló csak akkor kaphat félévkor vagy év végén eredményes osztályzatot, ha eleget tett rajzbeadási kötelezettségének, valamint eleget tett a témazáró dolgozatokra

45

vonatkozó feltételeknek. A mennyiségi hiányok szankcionálása közvetlen és folyamatos, elsősorban a kötelezettségek teljesíthetetlen halmozódásának elkerülése érdekében. Komplex feladat készítésének célja a tanult ismeretek szintetizálása, szakszerű, korrekt, a gyakorlatot modellező alkalmazása, ezért hiányosan nem fogadható el. Értékelése részenként és egészében történik. A számítógéppel kidolgozott rajzok, illetve más műszaki feladatok csoportbontásban egyéni munkával készségszinten végezendők. Az alkalmazási szintet értékeljük és beszámítjuk a tantárgy érdemjegyénél.

V.

AZ

OSZTÁLY-

ÉS

CSOPORTRENDSZER

ELVEI,

CSOPORTBONTÁSOK Osztálybontás:  építész osztály,  emelt rajzóraszámú építész osztály.

Elvei:  a Nemzeti köznevelési törvény előírásainak figyelembevétele – idegen nyelv,  tanterem igény,  eszközigény - informatika, szakmai informatika, ábrázoló geometria, szabadkézi rajz, szakmai gyakorlati munka, műszaki rajz,  tehetséggondozás,  továbbtanulás - emelt szintű érettségire való felkészítés a kötelező érettségi tárgyakból 11-12. évfolyamokon. Csoportbontás tantárgyai:         

idegen nyelv, magyar nyelv, szabadkézi rajz, ábrázoló geometria, műszaki rajz, szakmai informatika, fizika, matematika, szakmai gyakorlati munka.

46

VI. A MAGATARTÁS ÉS A SZORGALOM ELBÍRÁLÁSÁNAK SZEMPONTJAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI Iskolánk fontos feladatnak tekinti a helyes viselkedés kialakítását az oktatási-nevelési munkánkban. A magatartás és szorgalom osztályzatát az osztályfőnökök és az osztályban tanító tanárok közösen állapítják meg, a diákközösség véleményét is meghallgatva. „Példás” a tanuló magatartása, ha -

képes a barátság, a szolidaritás, a közösségi összetartozás érdekében áldozatra, önfeláldozásra, másokért is felelős viselkedésre, segítségnyújtásra,



tiszteletben tartja tanárainak, az iskola valamennyi alkalmazottjának, a társadalom őt körülvevő tagjainak személyiségi jogait és emberi méltóságát, megbecsüli munkájukat,



megtartja az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, a gyakorlati munka rendjét, betartja a tanulói szabályzat előírásait,



megőrzi, ill. az előírásoknak megfelelően kezeli az oktatás során felhasznált eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit,



a vizsgált időben nincs (osztályfőnöki) fegyelmező intézkedést kiváltó vétsége.

„Példás” a tanuló szorgalma, ha 

rendszeres munkával folyamatosan eleget tesz tanulmányi kötelezettségeinek, és ezáltal kiemelkedő eredményt ér el,



óvja egészségét, szellemi és fizikai teljesítőképessége fejlesztésére törekszik,



a tanulmányi munkában aktívan részt vesz, önálló feladatokkal gazdagítja ismereteit, érdeklődő, példát mutat társainak.

Házi feladat szerepe: Az írásbeli és szóbeli házi feladatoknak a tanuló rendszeres munkára nevelésében, önfegyelmének és kötelességtudatának kialakításában, s így személyisége fejlesztésében is rendkívül fontos szerepe van. Az otthoni tanulás az ismeretek elmélyítése céljából elengedhetetlen. Az írásbeli házi feladat az órán tanult ismeretekhez kapcsolódjon, ezt a fokozatosság elvét betartva jelöli ki a tanár. Házi feladatként házi dolgozat elkészítése is adható írásbeli beszámoltatásként. 47

Szóbeli házi feladat ezeken kívül az órán hallott ismeretek elsajátítása füzetből, tankönyvből egyaránt. Adható házi feladatul önálló anyagfeldolgozás, „kutatómunka” (szempontok alapján), amely az osztály/tanulócsoport képességének megfelel.

VII. ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK………………………lásd 1. sz. Melléklet VIII. ÓRATERVEK……………………………………...lásd 2. sz. Melléklet IX. HELYI KERETTANTERVEK…………………..…lásd 3. sz. Melléklet

48