Szegedi Vedres István Szolgáltatási Szakképző Iskola
PEDAGÓGIAI PROGRAM
2013 Az iskola adatai Az iskola hivatalos elnevezése: Szegedi Vedres István Szolgáltatási Szakképző Iskola Rövid neve: Szegedi Szolgáltatási Szakképző Iskola OM azonosító: 201290 Típusa: összetett iskola Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma Alapító székhelye: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Az iskola fenntartója, működtetője, felügyeleti szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest, Nádor utca 32. Telefonszám: 06-1/795-1170 Fax: 06-1/795-0744
Az iskola székhelye: 6720 Szeged, Horváth Mihály u. 2-6 Az iskola honlapja: szszksz.szeged.eu Az iskola telephelyei: •
6720 Szeged, Horváth Mihály u. 2-6.
•
6724 Szeged, Kodály tér 1.
Székhelyintézmény: Szegedi Vedres István Szolgáltatási Szakképző Iskola •
6720 Szeged, Horváth Mihály u. 2-6.
Tagintézménye: Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi és Könnyűipari Tagintézménye •
6724 Szeged, Kodály tér 1.
NEVELÉSI PROGRAM – INTÉZMÉNYI ELEMEI
1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Közös pedagógiai hitvallásunk Oktató-nevelő munkánkban meghatározó jellegűnek tekintjük az egyetemes emberi értékeket, melyekre stabil tudás építhető. Alapvető erkölcsi értékeknek tartjuk a humanizmust, a becsületességet, az őszinteséget, a szeretetet. A mai kor kihívásai megkövetelik, hogy modern, naprakész, a társadalom igényeinek megfelelő ismereteket nyújtsunk diákjainknak, valamint olyan személyiségjegyek és magatartásformák kialakítását szorgalmazzuk, amelyek birtokában el tudnak igazodni az őket körülvevő szűkebb és tágabb környezetben, tudatosan reagálnak a világban zajló természeti és társadalmi jelenségekre. Pedagógiai tevékenységünk célja, hogy: • tanítványainkat felkészítsük és eljuttassuk az érettségi vizsgára, szakmai vizsgára, • megalapozzuk a felnőttkori, önálló tanulás, ismeretszerzés képességét, igényét, • pozitív életszemléletű, kulturált viselkedésű, a társadalmi változások iránt fogékony, kreatív, önálló, alkalmazkodni képes fiatalokat neveljük.
Egységes pedagógiai alapelveink A pedagógiai alapelvek olyan általános, lényeges, normatív jellegű irányelvek, amelyek a nevelés minden területére kihatnak; a társadalmi törvényszerűségekre, nevelési tapasztalatokra alapozva biztosítják a nevelés hatékonyságát, ezáltal iránymutatással szolgálnak a nevelés komplex folyamatában. • A komplexitás elve: vállaljuk a komplex személyiségfejlesztést annak tudatában, hogy a bonyolult, összetett, de egymással összefüggő biológiai, fiziológiai, pszichológiai, társadalmi törvényszerűségek folyamatosan és együttesen hatnak pedagógusra és diákra egyaránt. • Az egyenrangúság elve: az emberi és tanulói szabadságjogok figyelembe vételével pedagógus és diák egyenrangú félként vesz részt az oktatás-nevelés folyamatában. A tanár-diák kapcsolatot nyíltság, őszinteség, segítőkészség, felelősségérzet hatja át. • A pedagógus vezető szerepének elve: az egyenrangúság elvét figyelembe véve a pedagógusnak irányító szerepe van minden pedagógiai tevékenységben. • Az életkori sajátosságok figyelembe vételének elve: a diákokat életkoruknak megfelelően lehet terhelni, elvárásainkat ehhez kell igazítani. Az egyes tanuló tudását, fejlődését, szorgalmát, magatartását saját fejlettségi fokához mérten kell értékelni. • A közösségekhez tartozás elve: minden tanuló több közösség tagja (család, osztály, baráti kör, egyesület, lakóhely, stb.). Ezek a közösségek hatásrendszerükkel lehetőséget biztosítanak a tanulóknak önállóságuk, öntevékenységük, önkormányzó képességük kibontakoztatására, a közéletiség gyakorlására. • A nemzeti és európai identitástudat egységének elve: a tanítási – tanulási folyamat tervezésének és gyakorlatának egyre fontosabb tényezője lesz a helyi, a nemzeti és az európai értékek egyenrangúsága. • A demokratizmus elve: diákjaink őszintén és nyíltan vállalják véleményüket, ítéletüket. Legyenek képesek szóban és írásban demokratikus keretek között vitatkozni, érvelni. Legyenek képesek meghallgatni és elfogadni az övéktől eltérő véleményeket és bírálatokat is. • A pozitív életszemlélet elve: tudatosítjuk diákjainkban, hogy mindenkinek helye van a világban, valamiben sikeres, eredményes lehet. Egészséges, önmagukban bízó, képességeikkel és adottságaikkal egyaránt tisztában lévő fiatalokat igyekszünk kibocsátani az iskola kapuján. • A következetesség elve: igényesség, tudatosság, határozottság következetes érvényesítése a tanulókkal szemben, valamint a tanulók egymással szemben támasztott követelményeiben is. • A differenciálás elve: arra törekszünk, hogy az oktatás és a bánásmód egyénre szabottan nyilvánuljon meg. • A bizalom elve: Megértésre, empátiára, segítőkészségre épülő, harmonikusan működő partnerkapcsolatokra törekszünk pedagógus és diák, diák és diák között . • A tolerancia elve: A tanár-diák kapcsolatban és a tanulók egymáshoz való viszonyában fontosnak tartjuk a türelmet, a másság elfogadását A fenti általános alapelvek érvényesítésén túl szem előtt tartjuk, hogy az iskola – a köznevelési törvényben meghatározott feladatai ellátásának keretei között – felelős a tanulók testi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, a tanulói közösség kialakulásáért. Ennek érdekében: • a tanulók személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában és a közösségeik fejlesztése során együttműködünk a szülőkkel, a szülők közösségével, • felkészítjük a tanulókat a családi életre, családtervezésre.
Az iskola, mint állami fenntartású intézmény nem lehet elkötelezett egyetlen világnézet, vallás mellett sem, ezért • pedagógiai programunkban biztosítjuk az ismeretek, a vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos, többoldalú közvetítését, • tevékenységünk során vallási, világnézeti kérdésekben semlegesek maradunk. Feladataink végrehajtása során döntéseink, intézkedéseink meghozatalakor a gyermek mindenek felett álló érdekét vesszük figyelembe, ezért: • a köznevelési törvényben meghatározott szolgáltatásokat megfelelő színvonalon biztosítjuk minden tanulónk részére oly módon, hogy annak igénybevétele ne jelentsen számára aránytalan terhet, • a köznevelési törvényben meghatározottak szerint minden segítséget megadunk képességei kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei korszerűsítéséhez, • ügyeiben méltányosan, humánusan, valamennyi tényező figyelembevételével, a többi tanuló érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésére álló lehetőségek közül a legkedvezőbbet választva döntünk. Az iskolában olyan légkör megteremtése szükséges, amelyben a tanulók jól és biztonságban érezhetik magukat. Ennek érdekében • a tanulók személyiségi jogait tiszteletben tartjuk, • a tanulókat bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, • a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, • diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket. Az iskolában törekszünk a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítására és bővítésére, valamint személyiségük széles körű fejlesztésére. Iskolai oktató-nevelő munkánk közös céljai Elsődleges célunk, hogy a szakközépiskola 12. évfolyamát elvégző tanulók feleljenek meg az érettségi vizsga követelményeinek, legyenek felkészültek a felsőfokú továbbtanulásra, illetve a szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint a munkába állásra. Szakközépiskolai tanulóinkat – szakképzési évfolyamokon – felkészítjük az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzésére, illetve középiskolai végzettséghez kötött szakképesítések körében a szakmai vizsgára. Szakiskolai tanulóinkat felkészítjük az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a középiskola utolsó évfolyamának befejezéséhez vagy az érettségi vizsga letételéhez nem kötött szakképzettségek körében a szakmai vizsga letételére. Vállaljuk a hátrányos helyzetű és gyengébb képességű tanulók felkészítését is. A NAT-ban is felsorolt nevelési céljaink • Erkölcsi nevelés • Nemzeti öntudat, hazafias nevelés • Állampolgárságra, demokráciára nevelés • Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése • A családi életre nevelés • A testi és lelki egészségre nevelés • Felelősségvállalás másokért, önkéntesség • Fenntarthatóság, környezettudatosság
• • • •
Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása
Iskolai oktatásunk és nevelésünk célja a korszerű, a tanulók képességeit fejlesztő tananyag átadása. Fontosnak tartjuk ezen belül: • a magas szintű, korszerű általános és szakmai ismeretek átadását, • az anyanyelv helyes és kulturált használatát, • a kommunikációs készségek fejlesztését, • az idegen nyelvek társalgási szintű elsajátíttatását, • a környezetvédelmi ismeretek oktatását és a környezetkímélő szemlélet kialakítását, • a számítógépes ismeretek felhasználói szintű alkalmazását, • az egyéni tanulás hatékony módszereinek megismerését, • olyan ismeretek átadását, amelyek kialakítják az egészséges életmód igényét • tudatos orientációval, széleskörű szakmai alapozással és speciális képzéssel innovatív, pozitív, önálló alkotó személyiségek nevelését, • stabil, egyértelmű értékrendszer közvetítését, amelyben a tudás, az új ismeretek szerzése központi helyet foglal el, de mellette az általános emberi értékek is nagy hangsúlyt kapnak, • demokratikus, harmonikus, derűs iskolai légkör megteremtését, a nemzethez tartozás érzésének erősítését, a magyarságtudat megszilárdítását, a haladó hagyományok tiszteletét, ápolását, az európai látásmód, gondolkodásmód fejlesztését, az állampolgári szerepre, a demokratikus életformára való felkészítést, • az élethosszig tartó tanulásra való felkészítést, az ehhez szükséges képességek kialakítását, • a végzett tanulók rendelkezzenek olyan tudással és kompetenciákkal, amelyek birtokában képessé válnak a társadalom és a piacgazdaság igényeinek megfelelni, • a szociális képességek (kapcsolatteremtés, kommunikáció, empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés) fejlesztését, • a felelősségtudat elmélyítését, az önmagáért, kisebb közösségekért, a társadalomért vállalt felelős magatartás megerősítését, • a minőség iránti elkötelezettség kialakítását, a minőségi munkavégzés iránti igény felkeltését és elmélyítését. Nevelő-oktató munkánk, a pedagógiai tevékenységünk közös feladatai, eljárásai • Az oktató – nevelőmunka színvonalának további emelése, a legkorszerűbb ismeretek megszerzése, továbbadása, a pedagógiai optimizmus fenntartása. • Az ismeretátadás során a társadalom elvárásainak, a tanuló életkori sajátosságainak, egyéni adottságainak és képességeinek figyelembe vétele. • Szakmaszeretetre, kitartásra, szakszerű, pontos munkavégzésre, felelősségtudatra és -vállalásra nevelés. • Az oktatás hatékonyságának javítása, a tudásszint növelését célzó teljesítményvizsgálatokkal, a munkaközösségek irányító tevékenységével, a számítástechnikai és a nyelvoktatás erősítésével, a differenciált felzárkóztatás és tehetséggondozás segítségével. • Az adottságoknak, képességeknek, érdeklődésnek, képzettségnek megfelelő, tudatos pályaorientációs tevékenység megvalósítása.
• • • • • • • • •
Az állampolgári szerepre való felkészítés, kulturált vitakészség, kommunikációs képesség kialakítása. A tanulók teljes személyiségének fejlesztése, a káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése. Az egészséges életmód iránti igény felkeltése, a rendszeres testmozgás biztosítása, a mozgás megszerettetése, a környezetvédelem fontosságának hangsúlyozása. Az iskola hagyományainak ápolása, városunk, nemzetünk emlékei, jelképei iránti tisztelet ébresztése, elmélyítése. A tanítási időn kívüli tevékenységek, a szabadidő tartalmas eltöltéséhez való hozzájárulás. A szülői házzal való szorosabb, tartalmasabb együttműködés. Elsősorban a szakmai képzés területén a különböző minőségbiztosítási technikák megjelenítése, az EU-s követelmények, működési mechanizmusok megismerése. A kompetencia alapú oktatás módszereinek felhasználásával a tanulási folyamatot megkönnyítő alapképességekés készségek, szövegértési-szövegalkotási, matematikai-logikai, infó-kommunikációs technika fejlesztése. A képesség-kibontakoztató és integrációs program keretében az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulók együttnevelésének további biztosítása, a lemorzsolódó, az évfolyamismétlő tanulók számának csökkentése, egyénre szabott differenciált nevelés, oktatás megvalósítása, a programban érintett szülőkkel, partnerekkel való együttműködés kidolgozása.
1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok "Az érzelmi pallérozottság legalább olyan fontos része a műveltségnek, mint a matematikában vagy az olvasásban való jártasság." (Karen Stone Mc Crown) A modern pedagógiai nézetek szerint a személyiségfejlesztés olyan létfontosságú terület az oktatásban, amelynek eredményeként a tanulók általános és szakmai kommunikációja, segítő és önsegítő életmódja, a humán értékekkel való azonosulása belső hajtóerővé, szükségletté válik. Napjainkban elengedhetetlen képességek az egyén és közösség boldogulást tekintve: az asszertivitás, megfelelő ön- és társismeret, empatikus és toleráns emberi és szakmai kapcsolatok kialakítása, fenntartása. Az érzelmi intelligencia olyan területei ezek, melyek egyaránt fontosak az eredményes munkavégzés és a magánélet vonatkozásában. Iskolánkban olyan értékeket közvetítünk, amelyek formálják a fiatalokban az alapműveltség, a szakmai tudás mellett a továbbtanulás, az élethosszig tartó tanulás iránti igényt, valamint a mentális és lelki önfejlesztés, önművelés iránti szükségletet, kapcsolataik minőségének reális megélését, fejlesztését. Változatos pedagógiai módszerekkel, a személyiségközpontú humánum elvével mélyítjük műveltségüket, formáljuk világszemléletüket, segítjük eligazodásukat önmagukkal kapcsolatban, valamint szűkebb és tágabb környezetükben. A személyiségfejlesztés főbb területei: • érzelmi intelligencia-, (önismeret, önművelés, önkontroll) • kreativitás (művészeti területek, gondolkodás és problémamegoldás)
• • •
általános intelligencia (kognitív képességek) szociális intelligencia (segítő, együttműködő, etikus életmód) közösségi életre nevelés (illem, tisztelet, elfogadás, megbecsülés).
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok a tanórai és a különböző tanórán kívüli tevékenységek végzése során valósíthatók meg: kötelező és választható tanórák, szakkörök, önképző körök, iskolai sportkör, tanulmányi, kulturális, sportversenyek, tanulmányi kirándulás keretében. Ezeken túlmenően az iskolai közösségi programok is színterei azon törekvésünknek, hogy diákjaink önmagukhoz képest a lehető legoptimálisabb fejlődési szintet érjék el. A személyiségfejlesztés tehát az iskola által végzett, illetve az iskola által irányított valamennyi tanulói foglalkoztatásra vonatkozik. Feladataink Kognitív kompetenciák fejlesztése terén: • a tanulás motiváltságának ébrentartása, • kontroll és önkontrollfunkciók fejlesztése, • reális célok kitűzése, • megfelelő tanulási technikák elsajátítása, • szakmai és általános műveltség megalapozása, gyarapítása. Szociális kompetenciák esetén: • a társas kapcsolatok minőségének fejlesztése, • kölcsönös tisztelet, valós értékeken alapuló partneri, és egymást segítő kapcsolatok kialakítása, • a hagyományok tisztelete, ápolása, • önfegyelem fejlesztése, • toleranciára nevelés, • az egyént és a közösséget egyaránt építő magatartási formák kialakítása. Személyes kompetenciákban: • reális önértékelés, • önbizalom növelése, • önismeret, • megfelelő értékrend kibontakoztatása, • felelősségteljes viselkedés, • kreatív gondolkodás, problémamegoldás, • egészséges életmódra nevelés. Szakmai kompetenciák fejlesztése terén: • gyakorlatias, kreatív szakmai gondolkodás, felelősségtudat, • gazdasági racionalitásra való törekvés kialakítása, • egészség- és környezettudatos attitűd kialakítása, • a szakmai etikai normák tiszteletben tartása, • kapcsolatkialakítás és tartás szakmai körökkel, intézményi dolgozókkal, • folyamatos szakmai fejlődés igényének megélése. Allport alapján az érett személyiség kritériumai, azaz az iskolai személyiségfejlesztés célja tehát a következőkben foglalható össze
1. Problémára hangolt magatartású (nem vár másoktól segítséget, nem menekül a problémás helyzetektől.) 2. Szilárd szokásokat birtokló, melyek eredményes alkalmazkodást biztosítanak számára, 3. Önmaga és a közösség elvárásai között harmóniát teremtő, 4. Személyiségében többféle viselkedésmintát összhangban alkalmazó, 5. Sokoldalú, érdeklődő (a beszűkülés akkor sem egészséges, ha munkateljesítményre szűkül be). 6. Képes jelen tevékenységét a múlttal és jelennel, valamint jövőbeli terveivel összefüggésbe állítani. 7. Realitásérzéke megfelelő (biztonságban érzi magát). 8. Jól működő énképpel, lelkiismerettel rendelkező, 9. Önmagát és társait elfogadó, 10. Mély kapcsolatokra képes, 11. Örömét leli a produktivitásban, 12. Jó viszonyban van az emberekkel, természettel. 13. Önkontrollos személyiség, 14. A közösség normáit elfogadó, 15. Asszertív viselkedésű, 16. Spontaneitással, belső szabadságban élő, 17. Szociális érzületű, stabil jellemű, 18. Humorérzékkel bíró ember.
1.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az európai integrációba került országunk társadalmának embereszménye a sokoldalú, a képességeit szabadon kiteljesítő szuverén egyéniség. Ez nem valósulhat meg az egyenrangú embertársak rovására, de az egyént befogadó közösségek szocializáló befolyása nélkül sem. Az ember nem élhet magára hagyott individuumként, a közösség aktív és alkotó részeként kell kiteljesednie. Ezért nevelésünknek arra kell irányulnia, hogy az intézményünkbe járó tanulóink képesek legyenek harmonikusan beilleszkedni a közösségbe, az iskolai közösségek pozitív értékeket közvetítsenek. Tanulóinkat jellemezze társaikkal szemben az udvariasság, segítőkészség, jóakarat, bizalom, őszinteség, megértés és a különbözőség tisztelete. Legyenek képesek a közösséggel azonosulni, társaikhoz alkalmazkodni. Tiszteljék a tudást, értékeljék reálisan saját és társaik teljesítményét. Legyenek képesek a tudatos és fegyelmezett tanulásra, munkára, az ismereteiket kreatívan alkalmazni képességeik kibontakozása és a közösség érdekében. Fogadják el egyén és társadalom szempontjából egyaránt a testi-, lelki-, szellemi egészség egységének, a kulturális tradícióknak, épített és természeti környezetünknek a fontosságát, legyenek képesek ezen értékek ápolására. A közösségfejlesztés az iskolában a közösség szükségleteinek, elvárásainak megfelelő, a fejlődést elősegítő tevékenységgel alakítható ki. Fontos, hogy a megválasztott forma alkalmas legyen a közösségfejlesztő szerepek betöltésére, a döntések meghozatalára, az egyéni felelősség vállalására, a tolerancia és a segítőkészség kialakítására, az egészséges versenyszellem elsajátítására. Minden közösség számára fontos a múlt értékeinek őrzése, a nemes hagyományok ápolása, a meghatározó tradíciók továbbvitele. Ez a felismerés az alapja iskolánk hagyományainak őrzésére, ápolására vonatkozó tevékenységünknek. A hagyományőrzés, hagyományteremtés célja a közösségteremtés, a „mi-tudat” kialakítása, erősítése.
Az iskolai tradíciókat a jelenben ható közösségformáló erőként tartjuk számon, melyek alapján iskolai életünk szerveződik. Iskolánkban hagyományosan megtartjuk az oktatási, nevelési célokhoz kapcsolódó ünnepségeket: a tanévnyitó és a tanévzáró ünnepélyt, a ballagást és a szakképző évfolyamon végzett fiatalok számára az oklevélosztó ünnepélyt. Megemlékezünk nemzeti ünnepeinkről: március 15-éről és október 23-áról, megtartjuk megemlékezéseinket az aradi vértanúkról (okt.6.), a magyar kultúra napjáról (jan. 22.), a kommunizmus és a holokauszt áldozatairól (febr.25. és április 19.). Az iskolai közösségek fejlesztése érdekében minden évben megemlékezünk tagintézményeink névadó személyiségeiről, s megszervezzük a 9. évfolyamosok számára a tanév kezdetén a gólyatábort gólyaavatás, a végzősök számára a szalagtűző ünnepséget, ill. szalagavató bált. A tanév színes rendezvényei a karácsonyi ünnepség, a sport-, egészség- és diáknap, valamint egyéb közösségi rendezvények. A közösségfejlesztést szolgálják az intézmény tanórai, tanórán kívüli foglalkozásai, a kulturális programok (filmklub, kiállítások megtekintése, színházlátogatások, hangverseny stb.), tanulmányi és szakmai versenyek, iskolai és iskolák közötti vetélkedők szervezése, kapcsolódás országos szintű programokhoz helyi rendezvényekkel, a nemzetközi kapcsolatok megőrzése és lehetséges bővítése. Szakmai kirándulások. Művészeti csoportok működése: énekkar, dráma-csoport, fotó szakkör. Az iskola szakmai képzéséhez illeszkedő emléknapok, vetélkedők.
Célok • Olyan közösség kialakítása, melynek tagjai ismerik az autonóm választás és döntés szabadságát, annak felelősségét. • Csak demokratikusan szervezett és működő közösség fejlesztheti ki a tanulókban a másokkal való együttműködés készségét, megízleltetve a morális, tisztességes, becsületes magatartást. • Olyan helyzeteket kell teremteni, amelyekben a tanulók alapvető értékeket ismerhetnek meg. • A tanulók kapcsolódjanak be a közvetlen környezetük értékeinek gyarapításába. A közösségfejlesztés fő területei • tanórák (szaktárgyi, osztályfőnöki), • tanórán kívüli foglalkozások (szakkör, érdeklődési kör, sportkörök, stb.), • tanulmányi kirándulások, • diákönkormányzat fórumai. Az osztályközösségek alakítását az alábbi tevékenységek segíthetik: • az egy osztályban tanító tanárok együttműködése, • egyéni és csoportmegbízások, feladatok, • az osztályfőnöki munkaközösség tevékenysége. Kiemelt szerepet kap a közösségek kialakításában, fejlesztésében az osztályfőnök, a szabadidő-szervező, az iskolapszichológus valamint a diákönkormányzatot segítő tanár. 1.4. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok és a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái A tanuló személyiségének fejlesztése egyrészt a család (szülő), másrészt az iskola (pedagógusok) feladata. A tanulókról való gondoskodás, a nevelés és oktatás hatékonyabb és eredményesebb, ha az érintettek együttműködnek.
A tanuló, a szülő és a pedagógus az iskolai tanítás, nevelés, tanulás folyamatának három szereplője. Közös érdek, hogy a tanuló a kor elvárásainak megfelelő kompetenciákkal, a céljaik eléréséhez szükséges megfelelő tudással rendelkezzen. Az érdekazonosság ellenére az együttműködés alkalmazkodási képességet, empátiát, bizalmat, fegyelmet és sok türelmet kíván mindhárom féltől. A szülő és a pedagógus együttműködése A szülők nevelőmunkát segítő együttműködési formái • Aktív szülői részvétel az iskolai rendezvényeken: tanévnyitó tanévzáró hagyományos iskolai rendezvények (Szalagavató bál; Diáknap stb.) • Véleménynyilvánítási lehetőségek: A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az intézmény, a tagintézmény vezetésével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. szülői munkaközösség ülései osztály szülői értekezletek évente legalább 2 alkalommal tanári fogadó órák szülők részére összeállított kérdőív a szülők írásos tájékoztatása A SZMK az osztály- és iskolaügyek közül a szülői feladatokat szervezi. Az SZMK saját munkaterve szerint tanácskozik. • Szponzori segítségnyújtási lehetőségek: az iskolában működő alapítványok támogatása (pl. 1%) a gazdálkodó szervezetek által iskolánk támogatása a törvényi lehetőségek szerint szakmai szervezetek által biztosított gyakorlati helyek lehetősége tanulmányutakon, tanulmányi kirándulásokon szakmai program biztosítása Az iskola (a pedagógus) gyermeknevelést segítő együttműködési formái • Rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról ellenőrző útján tanulmányi munka (félévi –ellenőrzőn; év végi –bizonyítványon keresztül) értékelése telefonértesítés elektronikus napló bevezetésével az interneten keresztül fogadóórán (szervezett iskolai fogadóóra; egyéni tanári fogadóóra) szülői értekezleten családlátogatáson iskolai hírlevelekben alkalmankénti írásbeli tájékoztatókon nyílt napokon • Beiskolázási rendezvényeken való részvétel Szervezett alkalmakon kívül is, tanítási időben – előzetes egyeztetés alapján - szívesen fogadjuk a szülőket, hogy gyermekük tanulmányairól, nevelésükről konzultáljunk.
Tanévenként általában két szülői értekezletet tartunk. Szülői értekezlet, indokolt esetben soron kívül is összehívható. Közfigyelmet érdemlő nevelési témákról – alkalmasint külső szakértők bevonásával – összevont (iskolai) előadást szervezünk az érdeklődő szülőknek. • Előadások szervezése pszichológus egészségügyi szakember rendőrségi szakember részvételével • Pályaválasztási tanácsadás • Tanulmányutak, kirándulások, szakmai gyakorlatok szülő bevonása a tanulmányutak szervezésébe, lebonyolításába az osztályfőnök és osztály gyakorlati oktatásvezető közreműködésével kirándulások, túrák szervezése (szülő, szabadidő szervező) nyári szakmai gyakorlatok szervezése (szülő, gyakorlati oktatásvezető) • A pedagógus személyes példamutatása a gyermek helyes neveléséhez A tanuló és a pedagógus együttműködése A diákokkal való kapcsolattartás elsődlegesen a mindennapi érintkezés során történik a tanítási órákon, az órák közti szünetekben, a tanítás előtt és után. A diákok bármely tanárukat megkereshetik javaslataikkal és egyéni gondjaikkal, személyükről és az osztályközösségről információkat kérhetnek tőlük és az iskola vezetőitől. A diákok személyét érintő problémákkal elsődlegesen az osztályfőnök és a szaktanárok foglalkoznak. A tanulók személyiségének kialakulását segítő feladatok: • tanulók részvétele az iskolai rendezvényeken • a tanulók szervezett véleménynyilvánítási lehetőségei • tanulók pályaválasztásának segítése • pedagógus személyes példamutatása • a tanuló nevelése annak érdekében, hogy a tanuló az iskola pedagógusainak, alkalmazottainak, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, tiszteletet tanúsítson irántuk A tanulással, tanítással kapcsolatos feladatok: • tájékoztatás a szabadon választható diákkörökről, szakkörökről – hozzá kapcsolódó tanulói felelősségek, kötelességek • tanulmányutak, kirándulások tervezése, jelentőségének hangsúlyozása Alapvető feladat a tanulók tájékoztatása az iskola életének és működésének őket is érintő területeiről, a tanulói jogokkal és kötelezettségekkel összefüggő kérdésekről. • Rendszeres és folyamatos tájékoztatás iskolai (osztály-) diákönkormányzat ülésein: iskola igazgatója, a diákmozgalmat segítő tanár, az osztályfőnök az iskola épületében elhelyezett hirdetőtáblákon keresztül, az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon, elektronikus napló bevezetésével az Interneten keresztül (tanulmányi munka), az iskolarádión keresztül. iskolagyűléseken Tanulók szervezett véleménynyilvánítási lehetőségei
a diákközgyűlésen (iskolai diákönkormányzat szervezésében) évente 1 alkalommal iskolagyűléseken tanulók részére összeállított kérdőíveken A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskola, illetve a tagintézmény vezetésével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel.
A kollégiumi pedagógusokkal való együttműködés formái Az iskola és a kollégium együttműködésének színterei: • a tanulókkal kapcsolatos tanulmányi, magatartási, hiányzási ügyekben az osztályfőnökök és a kollégiumi pedagógusok kölcsönös tájékoztatása szükséges, • kollégiumi pedagógus és az osztályfőnök rendszeres kapcsolattartása a tanulót érintő bármely ügyben (személyes, telefon, e-mail), • a kollégiumi pedagógus tájékoztatása elektronikus napló használatával (interneten keresztül), • az iskola az éves munka- és rendezvénytervét eljuttatja a tanulókat elhelyező kollégiumokba, • iskolai, kollégiumi programok kölcsönös ismerete, és látogatása, • közös rendezvények szervezése. Tagintézményeink között • • •
Főigazgatósággal: törzskari értekezletek, Megbeszélések, Folyamatos információcsere
A fenntartóval való kapcsolattartás • •
Törvényi szabályozás szerint. A kapcsolattartás az intézményvezető hatásköre.
Az együttműködés egyéb lehetőségei • Kapcsolattartás nyugdíjas kollégákkal, • Kapcsolattartás az iskola környezetében élő lakókkal, a város lakóival, intézményeivel • Általános iskolákkal: részt veszünk a 8. osztályosok pályaválasztási szülői értekezletein, nyílt napokat szervezünk, a középiskolák börzéjén aktívan jelen vagyunk. Kapcsolattartás általános szervekkel
• • •
Az iskola a törvényben előírt esetekben és módon kapcsolatot tart a helyi szervekkel: • Polgármesteri Hivatal Rendőrség Vöröskereszt Kórházak, klinikák
• • • • • • • •
ÁNTSZ Drogambulancia Háziorvosi Szolgálat Gyermekjóléti Szolgálat Családsegítő Központok Pedagógiai Intézet Nevelési tanácsadó Ifjúsági Szakorvosi Ellátás
Kapcsolattartás szakmai szervezetekkel • •
Iskolánk kapcsolatot épít ki és tart fent a szakmai szervezetekkel és gyakorlati helyekkel. A kapcsolattartás felelősei: főigazgató, tagintézmény igazgató és a gyakorlati oktatásvezetők
Kapcsolattartás az ország hasonló szakma képzést folytató szakképző iskoláival • Közös rendezvények (pl.: KZS: az országos egészségügyi és szociális diákkonferencia), ahol nemcsak a tanulók, hanem a pedagógusok is tapasztalatokat cserélhetnek. • Folyamatos szakmai együttműködés elsősorban a gyakorlati képzés megvalósítására, értekezletek, szakmai ankétok keretében adott probléma megoldása, szakmai képzés keretében üzemlátogatások, intézménylátogatások. A tanuló, a szülő és a pedagógus az iskolai tanítás, nevelés, tanulás folyamatának három szereplője. Közös érdek, hogy a tanuló a kor elvárásainak megfelelő kompetenciákkal, a céljaik eléréséhez szükséges megfelelő tudással rendelkezzen. Az érdekazonosság ellenére az együttműködés alkalmazkodási képességet, empátiát, bizalmat, fegyelmet és sok türelmet kíván mindhárom féltől. 1.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A pedagógus alapvető feladata a rábízott, tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben különösen kötelessége, hogy a) nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a tanuló személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a tanuló egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, b) a különleges bánásmódot igénylő tanulókkal egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű tanuló felzárkózását elősegítse, c) segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat, d) előmozdítsa a tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására,
e) egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat, f) a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a tanulók tanulmányait érintő lehetőségekről, g) a tanuló testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával, h) a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon, i) az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét, j) a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját, k) részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát, l) tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa, m) a jogszabályokban, a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben és munkaköri leírásában előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatát maradéktalanul teljesítse, n) pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, o) határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket, p) megőrizze a hivatali titkot, q) hivatásához méltó magatartást tanúsítson, r) a tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel. A pedagógusok a munkájukat a jogszabályokban, e pedagógiai programban, a szervezeti működési szabályzatban, a házirendben, valamint a munkaköri leírásukban foglalt rendelkezések szerint végzik. A pedagógusok helyi intézményi feladatait az alábbi főbb területekre bonthatjuk: • Szaktanári feladatok • Vizsgáztatási, jegyzői feladatok • Osztályfőnöki feladatok • Helyettesítési, felügyeleti feladatok • Leltárfelelősi feladatok • Munkaközösség-vezetői feladatok • Szakkörök, diákkörök, vezetése • Munka és rendezvénytervben rögzített feladatok • Tanulmányutak, tanulmányi kirándulások érdekében végzett munka • Nevelő-oktató munkához kötődő kapcsolattartás érdekében végzendő feladatok A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.
Az osztályfőnök feladatai és hatásköre • Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. • Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. • Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. • Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. • Együttműködik a tanuló szüleivel, szülői értekezletet tart. • Együttműködik a kollégiummal a kollégista tanulók esetében. • rendszeresen konzultál az osztályában tanító szaktanárokkal, reagál észrevételeikre • Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. • Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. • Figyel és segít megoldást keresni a tanulók egyéni problémáira. • Figyelemmel kíséri a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók haladását, fejlődését és az ezeket hátráltató okokat. Legalább háromhavonta értékelést végez az egyéni fejlesztésben résztvevő pedagógusokkal. • Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. • Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. • Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, iskolai rendezvényekről, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. • Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére. • Órát látogat az osztályában. • Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, ellenőrzése, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása, közreműködik az osztályát érintő felmérésekben • Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. 1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Kiemelt figyelmet fordítunk az alábbi tanulói csoportokra: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók (BTM-N) ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) - tanulási kudarcnak kitett tanulók c) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló, Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók nevelése, oktatása
Tanítványaink között egyre több esetben találkozunk beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő, valamint a sajátos nevelési igényű diákokkal. Az elmúlt években iskolánkban ezen diákok száma folyamatosan emelkedett. A BTM-N zavarok hatással vannak a tanulmányi munkára, de közvetetten a tanulási nehézség is okozhat frusztráció miatt beilleszkedési, magatartási zavart. El kell különíteni a magatartásból eredő tanulási problémákat a tanulási nehézségektől. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók segítésére a pedagógiai módszerek széles skáláját kell alkalmazni, illetve adott esetben a megfelelő külső szakemberek segítségét igénybe kell venni. A tanulókkal kapcsolatosan az iskola minden pedagógusának érzékeny odafigyelésére, előítélet-mentes pedagógusi személyiségére szükség van, mindenekelőtt azonban az osztályfőnökök kötelessége a problémákkal küzdő személyiség felismerése, az osztályban tanító pedagógusok diszkrét informálása. Nem mellőzhető a felismert esetekben a problémák négyszemközti megbeszélése, az elvárások és a pedagógusi tanácsok világos megfogalmazása. Feltétlenül igénybe vesszük ezekben az esetekben a pedagógiai munkánkat segítő iskolapszichológus, fejlesztőpedagógus szakmai segítségét, valamint – szükség esetén – az ifjúságvédelmi felelős tanár szakmai támogatását. Ha a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás az iskolai nevelés és oktatás keretében valósítható meg A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókkal az iskola pedagógusai foglalkoznak fejlesztő foglalkozások, korrepetálások alkalmával, esetleg a tanítási órákon differenciáltan. Ezt a tevékenységet fejlesztési naplóban adminisztrálják, ill. egyéni fejlesztési tervet készítenek a tanuló problémájának figyelembe vételével. Az osztályfőnökök az e-naplóba és a törzskönyvbe beírják a BTM tényét (határozatot). A beilleszkedési-magatartási nehézségek helyes megoldása a tünetek mögött rejlő okok megismerése és azok megszüntetése, mely csak a szülők, pedagógusok és az ifjúságvédelmi felelős együttműködésével lehet eredményes. Pedagógiai feladatok Megelőzés • Az iskolába kerülő tanulók szociális helyzetének és a devianciára hajlamosító tényezőknek a felmérése – amely elsősorban az osztályfőnökök, feladata – már az első hónapban megtörténik, és ezután is folyamatosan figyelemmel kísérjük a változásokat. • Kilencedik osztályos tanulók beilleszkedésének megkönnyítésére a lehetőségek függvényében különböző programokat (ismerkedési programokat, gólyatábort, városnéző kulturális és szakmai jellegű kirándulásokat, illemtan foglalkozásokat) szervezünk. • Speciális osztályfőnöki órák keretében személyiségfejlesztő módszereket, személyiségfejlesztő programokat alkalmaznak. • Az osztályfőnöki órák témaválasztása az iskolai szervezési szakkörök, sportolási lehetőségek is tükrözik azt a törekvést, hogy segítsük a tanulókat problémáik feldolgozásában, egyéniségüknek megfelelő értelmes, tanítási időn kívüli tevékenységek megtalálásában Probléma felismerés
Az első jelek felismerése az osztályfőnök, szaktanár feladata • a tanuló kiszorul a korábbi informális csoportokból, romlik a megítélése az osztályban • a figyelem szétszórtsága • gyenge tanulmányi eredmény • feltűnési vágyból fakadó rendzavaró viselkedés • igazolatlan hiányzás • depressziós tünetek • szociálisan hátrányos helyzet (családi körülmények alapos megismerése) A megszüntetés érdekében tehető lépések • Egyéni beszélgetés a tanulóval. • Szülők értesítése a problémákról levélben, telefonon vagy szülői értekezleten. • Szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás. • Személyes beszélgetés a szülőkkel lehetőleg a tanuló jelenlétében • Az ifjúságvédelmi felelős, iskolapszichológus bevonása a tanulóval való folyamatos problémafeltáró munkába. • Szükség esetén mentálhigiénés csoport, illetve program szervezése. • Az igazgatóhelyettes és az igazgató értesítése a további teendők megtétele miatt. • Szükség esetén külső segítség igénybe vétele, amelynek megtalálásához segítséget nyújt az iskola. Ifjúsági Ideggondozó Nevelési Tanácsadó Drogambulancia Gyermek és ifjúságpszihiátria Gyermekjóléti Szolgálat Sajátos nevelési igényű /SNI/ tanulók Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: • testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, • pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl.dyslexia, dysgraphia, discalculia, mutizmus, kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar). Intézményünkben is tanulnak SNI-s diákok. A tanulási nehézség okait elsősorban a részképesség zavarok okozzák. A Nkt. 47.§. szerint abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzd, vagy fogyatékosságban szenved, a Nevelési Tanácsadó megkeresésére a szakértő és a rehabilitációs bizottság dönt. Az iskola további feladatait (mentességek a tanév során és az érettségi vizsgán; egyéni foglalkozások, felzárkóztató foglalkozások szervezése stb.) jogszabály határozza meg. A differenciált képességfejlesztés (tanórai és tanórán kívüli egyénre szabott differenciált foglalkozások, több gyakorló vagy ismétlő feladat megoldatása) a szaktanárok feladata. Az osztályfőnökön túl minden egyes pedagógus felelőssége, hogy a lehetséges pedagógiai eszközeivel megteremtse a tanulók közötti esélyegyenlőséget, mert minden tanulónak egyformán fontos a személyisége. A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A
különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. Az SNI-s tanulókkal utazó gyógypedagógus foglalkozik iskolánkban, meghatározott időben és óraszámban, lehetőség szerint igazodva az órarendhez. Az osztályfőnökök adminisztrálják az e- naplóban és a törzslapon a SNI tényét (határozatot). A kiemelt figyelmet igénylő tanulók kiszűrése a beiratkozás alkalmával kezdődik, de a szülő a tanév folyamán bármikor benyújthatja a szakértői véleményt. A szaktanárok jelzései alapján az iskola is kezdeményezheti a tanuló szakértői vizsgálatát. A pedagógusok a tanítási órákon, számonkérések során figyelembe veszik a szakértői javaslatot, segítve a tanuló sikeres előrehaladását. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók nyilvántartása, a szakértői javaslatok érvényességének ellenőrzése az osztályfőnök, az iskolatitkár és az igazgatóhelyettes feladata. SNI, BTM-N tanulókkal kapcsolatos ügyintézés vázlata • SNI, BTM-N helyzet felismerése, szakértői vélemény, szülői kérelem • SNI, BTM-N fejlesztő foglalkozások megszervezése, koordinálása, ellenőrzése • SNI- utazó gyógypedagógus délutáni órákon tart fejlesztéseket • BTM-N: szaktanárok heti rendszerességgel tartanak korrepetálásokat magyar és matematika tantárgyból • SNI, BTM-N tanulókról az igh tájékoztatja az érintett szaktanároknak • SNI, BTM-N tanulók mentességeiről igazgatói határozat meghozatala • SNI, BTM-N tanulók tanulmányi előmenetelének figyelemmel kísérése • SNI, BTM-N tanulók pszichikai fejlődésének figyelemmel kísérése A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Tanulási kudarcnak tekintjük, ha a tanuló félévkor vagy a tanév végén valamely tantárgyból megbukik vagy félévi, illetve tanév végi osztályzata az előző félévi, illetve tanév végi osztályzatához képest jelentősen – legalább két jeggyel – romlik. Az iskolaváltás, az általános iskolából középiskolába kerülés különösen nagy változást jelent a tanulóknak. Különböző előképzettséggel, eltérő családi háttérrel, sokszor helytelen tanulási módszerekkel rendelkeznek. Ezek a tényezők okozhatják a tanulási kudarcokat. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos tényező, hogy a pedagógusok oktatói munkája a lehetőségekhez képest a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program az osztályfőnök irányításával, az osztályban tanító tanárok részvételével végrehajtott személyre szóló feladat. Legfontosabb feladataink a felzárkóztatás terén: 1. a segítségre szorulók megkeresése az osztályfőnök és a szaktanárok segítségével 2. a kudarc okainak feltárása a pedagógusok, a szülők és a gyermek bevonásával 3. nem megfelelő háttér esetén támogatásban való részesítés 4. külső szakember bevonása (személyiségbeli, genetikai, idegrendszeri probléma esetén) 5. egyéni korrepetálás, felzárkóztató foglalkozások szervezése 6. tanórai differenciálás egyéni képességekhez igazodó munkaformák alkalmazása
7. a szakma tanulásához szükséges, az életkori sajátosságoknak megfelelő tananyagtartalom összeállítása 8. a helyes tanulási módszerek megismertetése 9. módszertani továbbképzések szervezése a szaktanárok részére A felzárkóztatás sikerét osztályozó értekezleteken minden érintett tanulónál egyénileg, illetve a félévi és tanév végi nevelőtestületi értekezleteken összesítve is értékeljük. A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Iskolánk fontos feladatnak tartja a tehetségek felismerését, gondozását, a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését, ezért különös gondot kell fordítanunk arra, hogy tehetséges tanítványaink nehogy elkallódjanak. Lehetővé kell tennünk, hogy a kiemelkedő képességű tanulóink speciális adottságai felszínre kerüljenek, fejlesszük őket. Mindez különleges pedagógiai érzéket, nagyfokú empátiát és a differenciált módszerek alkalmazását kívánja. Iskolánk tanulói rendszeresen részt vesznek, és hagyományosan jól szerepelnek a különböző országos szakmai és tanulmányi versenyeken, sportversenyeken. A jó eredmények egyik alapvető feltétele, hogy biztosítsuk a tehetséges és vállalkozó szellemű diákok számára a felkészülési lehetőséget. Megvalósítási stratégia 1. A tehetség felismerése • Tehetséges gyerek az, aki erősen motivált, könnyen és gyorsan tanul, átlagon felüli teljesítményekre képes, kreatív; egy-egy tantárgyból (speciális tehetségű), minden tantárgyból (általánosan jó intellektusú). • A korai felismerés meghatározó fontosságú. A kiemelkedő képességűek (megfelelő foglalkoztatás hiányában) gyakran visszafejlődnek, sérülnek, kirekesztődnek. A korai felismerés szakértelmet, körültekintést kíván. 2. A tehetség felismerésének eszközei • Pedagógusok szoros együttműködése egymással, tanulóval. • Személyi feltételek: a programot végző, vezető pedagógusok át- ill. továbbképzése, a felismerést segítő módszerek elsajátítása • Tárgyi feltételek: a szükséges taneszközök, a szükséges órák biztosítása 3. A felismert tehetség fejlesztésének területei • Tananyag gyorsabb elvégzése, a fennmaradó időben sok gyakorlás • Kreativitást igénylő feladatok végzése • Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás (differenciált osztálymunka) • Differenciálást szolgáló tanórai foglalkozások, különösen a csoportbontásos oktatás. • A 11. és a 12. évfolyamon az emelt szintű érettségi vizsgára felkészülést vállaló diákok felkészítése • A tehetséges diákok képességeinek kibontakoztatására, versenyekre való felkészítésére a tanárok egyéni konzultáció keretein belül is lehetőséget, támogatást nyújtanak. •
Csoportos tanórán kívüli tehetséggondozó foglalkozások, ezen belül különösen a szakkörök, sportkörök, versenyekre felkészítő foglalkozások.
A különböző szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését, a szakma iránti érdeklődés felkeltését szolgálja. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Az iskola által szervezett szakkörök ingyenesek a tanulók számára. • A tanulók motiválásának egyik fontos eszköze a versenyeztetés. A tehetséges tanulók képességeinek továbbfejlesztését segítik elő a tantárgyi, szakmai, sport, kulturális és egyéb versenyek. Különböző szintű és rangú versenyeket szervezünk, ill. lehetővé tesszük iskolán kívül is az azokon való részvételt, így elérhető, hogy a tanulók jelentős része valamely területen pozitív sikerélményhez jusson. • A legszélesebb tanulói réteget a háziversenyek, iskolai versenyek fogadják. Ezek a versenyek kiváló lehetőséget teremtenek arra, hogy a tanulók ismeretei, tapasztalatai bővüljenek. • Legrangosabb versenyek a tantárgyi, szakmai országos középiskolai tanulmányi versenyek illetve egyéb országos szervezésű versenyek, melyek iskolai fordulóit rendszeresen megszervezzük Ezek a versenyek nemcsak a tanuló, hanem az iskola presztízsét is növelik. • A versenyekre való felkészüléshez az iskola kedvezményeket nyújt. A kiemelkedő eredményt elért tanulókat az iskola vezetése elismerésben, jutalomban részesíti. •
A tehetséges tanulók képességeinek továbbfejlesztését segítik
•
a szaktárgyi, sport, kulturális és egyéb országos versenyek, iskolai versenyek; érdeklődő tanulóink számára az iskolán kívüli versenyeken való részvételt is biztosítjuk Önképzés, ismeretszerzés, szabadidő hasznos eltöltése érdekében tanulóink számára biztosítjuk az o iskolai könyvtárhasználatot o iskolai számítógépek és internet használatát Pályázati lehetőségek: a tanulóifjúság érdeklődési körébe tartozó pályázatokra felhívjuk a tanulóink figyelmét. o o o o o
•
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A társadalmi tendenciák azt mutatják, hogy tanulóink egyre több negatív hatásnak, veszélynek vannak kitéve. Ezért iskolánk kiemelt feladatának tartja a szociálisan hátrányos körülmények között élő tanulók problémáinak kezelését, a tanulók veszélyeztetettségének megelőzését, illetve megszüntetését. A tagintézmények iskolapszichológusa és ifjúságvédelmi felelősei az osztályfőnökökkel együttműködve végzik a tanuló fejlődését veszélyeztető szociális hátrányok felderítését, a szülőket tájékoztatják a szociális hátrányok enyhítésére szolgáló lehetőségekről, szükség esetén az igazgató intézkedését kezdeményezik. A pedagógusok nevelő és oktató tevékenységük során figyelembe veszik a gyermek, tanuló szociokulturális helyzetét és fejlettségét, segítik a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben levő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz. Ennek érdekében az alábbi eljárásokat alkalmazza tantestületünk: • Az osztályfőnökök ismerjék meg a tanulók szociális helyzetét még az első év elején.
• • •
Kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetben lévő tanulókra Egyéni elbeszélgetésekkel, a szülőkkel való találkozásokkal segítjük a tanulók beilleszkedését a közösségbe. A problematikus esetekben szakember (mentálhigiénés szakember, pszichológus) segítségét vesszük igénybe.
•
A feltételeknek megfelelő tanulókat bevonjuk az integrációs tehetséggondozó és képesség-kibontakoztató programba és az Arany János Kollégiumi- Szakiskolai Programba • Felvételi eljárásunk során a jogszabály által lehetővé tett maximális kedvezményeket biztosítunk a sajátos nevelési igényű felvételizők számára. A felvételi döntés során – azonos pontszám esetén – előnyben részesítjük a hátrányos helyzetű tanulókat. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok segítésének formái: • ingyenes tankönyvellátás biztosítása a jogszabályok által meghatározott módon, • kedvezményes ebéd biztosítása, • javaslat tétele rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósítására. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata, tevékenységi lehetőségei: Az ifjúságvédelmi felelős segíti összehangolni az intézmény pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységét. A tanulók, szülők tájékoztatása arról, hogy milyen problémával hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, az iskolán kívül azokról a lehetőségekről, személyekről, gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményekről, amelyekhez problémáik megoldására érdekében fordulhatnak. Folyamatosan kapcsolatot tart a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal Feladatai közé tartozik Az iskola egészségnevelési programjának segítése. • Mentálisan sérült tanulók esetén pszichológus tanácsának kikérése, munkájának igénybevétele. • A tanulók jogainak fokozott védelme. • Az egészségfejlesztési program keretében rendszeres felvilágosító munka végzése az osztályfőnök, a szaktanárok és a védőnő segítségével (drog, alkohol, dohányzás). • Törekszünk arra, hogy minél több pedagógus szerezzen alapos ismereteket a sikeres kábítószer-ellenes program megvalósításához. • Rendszeres kapcsolattartás a tanulók szüleivel. • A veszélyeztetett, illetőleg hátrányos helyzetű tanulók helyzetének figyelemmel kísérése. • Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Drogambulancia, Ifjúsági lelkisegély telefon, stb.) címét, telefonszámát. • Általános prevenciós tevékenységet végez az iskolát körülvevő szociális társadalmi környezettől függően. • Mentálhigiénés programok szorgalmazása, szervezése. • Kapcsolatot tart a diákönkormányzattal, osztályfőnökökkel. • A tanulók érdekeinek képviselete.
• • •
•
• • • •
• • •
A pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál – a veszélyeztető okok feltárása érdekében – az osztályfőnökkel együtt családlátogatáson megismeri a tanuló környezetét. Kapcsolattartás a segítségre szoruló tanulókkal, családjaikkal. Szociális ellátások számbavétele. Az ifjúságvédelmi felelős minden tanév szeptember végéig kimutatást készít a kedvezményben részesülő tanulókról (ingyen tankönyv, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény). Nyilvántartja a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű és SNI és BTM-N tanulókat. Segélykérelem kezdeményezése, ill. véleményezése. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében. Tanulók irányítása a Nevelési Tanácsadóba. Az ifjúságvédelmi felelős javaslatot tesz a Családsegítő Központ szolgáltatásainak igénybevételére. Javaslat a tanuló gyermekvédelmi gondoskodásba vételére is. Rendőrségi beavatkozás kérése (súlyos esetben). A veszélyeztető okok (gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető tényező) megléte esetén – melyek feltárásában segít az osztályfőnöknek - kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot. A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken. Megjelenik a Családsegítő Központban rendezett koordinációs értekezleteken. Rendszeres kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal, különös tekintettel a pártfogolt tanulókra (telefon, személyes találkozás, levél, email útján). Félévkor és év végén a pártfogolt tanulókról értékelést küld a Gyermekjóléti Szolgálatnak.
1.7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A tanulók az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogaikat a diákönkormányzati testületek segítségével gyakorolják. A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. Ha az iskolában több diákönkormányzat tevékenykedik, az járhat el a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyekben, amelyiknek a megválasztásában a legtöbb tanuló vett részt, feltéve, hogy ily módon a tanulók több mint ötven százalékának képviselete biztosított. Ilyen diákönkormányzat hiányában az iskolában működő diákönkormányzatok a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyek intézésére közös szervezetet hozhatnak létre, vagy megbízhatják valamelyik diákönkormányzatot. (A továbbiakban: iskolai, kollégiumi diákönkormányzat.) A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, házirendjével. Az SZMSZ
jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a jóváhagyásra történő beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. Az SZMSZ-t vagy annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. A diákönkormányzat döntési joga A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt: • saját működéséről, • a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, • hatáskörei gyakorlásáról, • egy tanítás nélküli munkanap programjáról, • az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint • amennyiben az intézményben működik, a nevelési-oktatási intézményen belül működő tájékoztatási rendszer szerkesztősége tanulói vezetőjének, felelős szerkesztőjének, munkatársainak megbízásáról. A diákönkormányzat véleményezési joga A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: • az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, • SZMSZ-ének mellékleteként kiadott adatkezelési szabályzat elkészítésénél, módosításánál • a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, • az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, • a házirend elfogadása előtt. • tanulóval szembeni fegyelmi eljárás során • a fenntartó a köznevelési intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával összefüggő döntése vagy véleményének kialakítása előtt • az iskolai munkaterv elkészítése során a tanulókat érintő programokat illetően • az iskola igazgatója által minden év április 15-éig elkészítendő és a fenntartó jóváhagyását igénylő tájékoztató elfogadása előtt, melyben tanulók által választható tantárgyak és a az érettségi vizsgára történő felkészítés szintje szerepelnek, • ha az első tanítási órát reggel nyolc óra legfeljebb negyvenöt perccel korábban kell kezdeni • a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, • a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, • a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, • az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, • az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, • a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, • az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben • az intézményben üzemelő élelmiszer-árusító üzlet nyitvatartási rendjének és az áruautomata működtetési időszakának megállapodásban történő meghatározásához
Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni az iskolai, diákönkormányzat kezdeményezésére. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, a kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola, a kollégium működését. A diákközgyűlés összehívását az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, továbbá ilyenhez csatlakozni. A szövetség az iskolában, a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja. Az iskolai diákönkormányzat képviselője, iskolai diákönkormányzat hiányában az iskolába járó tanulók legalább húsz százaléka, intézményi tanács létrehozását kezdeményezheti. A nevelési-oktatási intézménynek lehetővé kell tenni, az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanuló- és gyermekbaleset kivizsgálásában.
Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel A tagintézményi diákönkormányzat vezetője a nevelőtestület engedélyével részt vehet a tantestületi információs értekezleteken, ahol a tanulókat is érintő tájékoztatást kaphat az iskola egészét érintő kérdésekről. A diákönkormányzat véleményét a nevelőtestületi értekezleten minden esetben képviseli a diákönkormányzatot segítő tanár. Azokban az ügyekben, amelyek az iskola tanulóinak jelentős részét érintik, a döntési folyamatban lehetőséget biztosítunk a diákság számára véleményének kifejtésére, a döntési folyamat befolyásolására. A döntési folyamat részét képező értekezletre a diákságot közvetlenül érintő témakörben meghívjuk a diákönkormányzat képviselőit. Teljes körűen biztosítjuk a jogszabályok által a diákönkormányzat vonatkozásában deklarált véleményezési jogok érvényesítését, a véleményt minden alkalommal írásban szerezzük be. A diákönkormányzat tájékoztatása, a döntést megelőző informálás lebonyolítása, a diákönkormányzat véleményének beszerzése a tagintézmény igazgatójának kötelezettsége. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetésével, a pedagógusokkal, a nevelőtestülettel.
A diákok többségét, vagy jelentős részét érintő információk közlésére, illetve cseréjére a következő fórumokat működteti az iskola illetve a diákönkormányzat. Diákközgyűlés A diákönkormányzat kezdeményezésére évente kötelezően összehívandó fórum, ahol a diákönkormányzat a tanulók jelentős részét vagy egészét érintő problémákat, panaszokat vethet fel, azokra választ kérhet. A diákközgyűlés az a legmagasabb fórum, amelyen az intézmény tanulói és diákönkormányzata minden olyan problémát fölvethetnek, amely a tanulói jogok érvényesülésével akár az intézményen belül, akár a jogi szabályozásban sérelmet, feszültséget, méltánytalanságot okoz. Az intézmény diák-önkormányzati testületei • Osztály Diákbizottság (ODB) • Tagintézményi Diákbizottság (IDB) • Intézményi Diákválasztmány (IDV) Infokommunikációs kapcsolattartás A tanulók a rájuk vonatkozó érdemjegyeket, dicséreteket és elmarasztalásokat, valamint hiányzásuk alakulását a digitális naplón keresztül kísérhetik figyelemmel. Az iskola honlapjáról fontos, őket érintő információkat szerezhetnek, információkhoz juthatnak fontos iskolai eseményekről.
1.8. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az új Nemzeti alaptanterv 2013-tól minden iskolában kötelezően bevezeti az elsősegélynyújtás oktatását. A tanterv szerint az alapfokú ismereteket kell elsajátíttatni a diákokkal, illetve balesetek elemzésével a közlekedési veszélyekre is fel kell hívni a figyelmüket, középiskolában pedig már az újraélesztés is követelményként szerepel. Cél:a diákokat ne érje baleset, de ha mégis megtörtént a baleset, akkor tudják mi a teendő. Az elsősegélynyújtás általános célja, feladatai • szellemi, testi és pszichikai adottságaikban az elsősegélynyújtás elméleti és gyakorlati ismereteinek mindennapokban történő alkalmazására képes fiatalok nevelése • személyiségfejlődésük, a társadalomba való beilleszkedésük segítése • olyan szokásrendszer kiépítése, melyben értéknek tekintik az életet, az egészséget és hajlandóak legjobb tudásuk szerint az élet mentését, valamint a bajba jutottak mentését emberi és állampolgári kötelességüknek tekinteni • az elsődleges megelőzés, az egészségkárosodás megakadályozása, speciális életet védelmező, mentő technikák elsajátítása • heveny rosszullétek ellátásának elméleti és gyakorlati elsajátítása • megfelelő kötözési technikák elsajátítása • megfelelő pozícionálás kivitelezése • a fontossági sorrendek betartásának megismerése Általános fejlesztési követelmények A diákoknak legyen alapvető ismeretük
•
• • • • • • •
az emberi szervezet működéséről, a testi egészség összetevőiről, az egészséget fenyegető tényezőkről, megelőzési lehetőségekről a balesetek megelőzésének módjairól, rendelkezzenek megfelelő helyzetfelismerő képességgel, tudjanak döntést hozni és annak megfelelően cselekedni adott szituációkban fejlődjön erkölcsi tudatuk, jellemük, ítélőképességük, legyenek tisztába az emberi magatartást irányító érdekekkel, eszközökkel, legyenek képesek a helyszín és a baleset körülményeinek felmérésére, a mentés körülményeiről a sürgősségi ellátás lényegéről, a korrekt betegvizsgálat menetéről a pontos és hatékony segélyhívásról az újraélesztésről és az életfunkciók mesterséges fenntartásáról az eszméletlen beteg elsődleges ellátásáról
• • • • • • • • •
A tanuló legyen képes a tudat- és eszméletvesztéssel járó állapotokat felismerni az alapvető sebellátásra, vérzéscsillapításra, kötözések kivitelezésére a fontossági sorrend betartása mellett a szükséges beavatkozások elvégzésére betegek megfelelő pozicionálására, mobilizálására, műfogások kivitelezésére kompetens módon segítséget nyújtani tömeges baleseteknél nyugodt, higgadt viselkedésre megakadályozni a további egészségkárosodás folyamatát, a mielőbbi szakszerű ellátás, szállítás biztosítására a pontos mentőhívásra
• • •
Terv •
Tanévkezdéskor, kirándulások előtt az osztályfőnökök általános balesetvédelmi oktatásban részesítik a diákokat
•
Gyakorlati órákhoz kapcsolódóan 9. osztálytól a gyakorlati tematikákkal összhangban kell megvalósítani. A gyakorlati órák keretében a gyakorlati munkával összhangban a tanmenetekbe kell beépíteni. A gyakorlati oktatás munkavédelmi és balesetvédelmi oktatásához kell illeszteni valamennyi évfolyamon. Az adott évben várható gyakorlati munkák során leggyakrabban előforduló, vagy leginkább valószínűsíthető tipikus balesetek, sérülések kezelésének megismertetése az adott évfolyamon, továbbá az ehhez kapcsolódó intézkedési terv megismertetése a diákokkal. A baleset típusok, sérülés típusok esetén legcélszerűbb teendők elméleti és gyakorlati elsajátíttatása az érintett évfolyamokban. Mentőládák összeállítása, tartalma, tartalmának ellenőrzése, tartalmának célszerű használata. Közlekedési veszélyekre való felkészítés osztályfőnöki órák keretében – iskola, kollégium körzetének közlekedési veszélyeinek tárgyalása. Meghívott szakember által ismertetett típusos közlekedési veszélyek, balesetek kezelése lakóhelyünkön és azon kívül. Újraélesztési ismeretek elsajátítása iskolaorvos és védőnő segítségével
• •
• •
•
•
Az elsősegélynyújtás fogásaival a tantárgyi óra anyagán kívül a Vöröskereszt ifjúsági kortársképző táboraiban, vagy az iskolában délutáni foglalkozás, versenyfelkészítés keretében is ismerkedhetnek az érdeklődők.
Az elsősegélynyújtás oktatásának személyi feltételei • iskolaorvos • védőnő • az iskola megfelelő képzettséggel rendelkező szakoktatói • külső előadó- mentőtiszt, mentőápoló • biológia szakos tanár Partnereink • Vöröskereszt • Mentőállomás • Népegészségügyi Intézet • Rendőrség • Katasztrófavédelem Tanítási órák, melyek keretében az elsősegélynyújtás oktatást el lehet végezni: • osztályfőnöki óra • biológia • szakmai órák • testnevelés Az oktatás időpontja: • tanév elején az osztályfőnöki órák keretében • egész tanév során adott tantárgy profiljának, témaköreinek megfelelően • iskolanap-egészségnapon
HELYI TANTERV – INTÉZMÉNYI ELEMEI 2.1. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségére A tankönyvrendelés a mindenkor hatályos jogszabályok alapján történik! Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola főigazgatója és a tagintézmények igazgatói a felelősek. Az intézmény éves feladat ellátási tervében rögzíteni kell azoknak a felelős munkatársaknak a nevét, akik az adott tanévben: • részt vesznek az iskolai tankönyvterjesztésben • elkészítik az iskolai tankönyvrendelést
Az iskola a jogszabályokban meghatározott módon minden évben közzéteszi azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyet az iskolai könyvtárból azok a tanulók is kölcsönözhetnek, akik nem jogosultak ingyenesen tankönyvjuttatásra. Intézményünk a normatív kedvezmény biztosítását elsősorban az iskolai könyvtárból tankönyvkölcsönzéssel oldja meg. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) meg kell téríteni. A kártérítés pontos mértékét a körülmények mérlegelésével a tagiskola igazgatója határozza meg. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést.
Az iskolában az oktató munka során csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, atlasz, stb.) használunk a tananyag feldolgozásához, melyeket hivatalosan tankönyvvé nyilvánítottak. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. testnevelés, szakmai gyakorlat). Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyakhoz szükséges kötelező tanulói taneszközöket a munkaközösségek határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a tanulókat és a szülőket minden tanévben a jogszabályokban meghatározott módon az iskola tájékoztatja. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a tanulók és a szülők kötelessége. A szaktanár a helyi tanterv és a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválasztja az alkalmazandó tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket. A taneszközök kiválasztásánál a munkaközösségek a következő szempontokat veszi figyelembe •
A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének, az érettségi és szakmai vizsga követelményeinek.
•
Azonos évfolyamon, ugyanazon tantárgyak esetében egységes tankönyvhasználatra kell törekedni.
•
Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnybe részesíteni, amelyek több éven keresztül használhatók.
•
A taneszközök használatában stabilitásra kell törekedni.
A megrendelendő tankönyvek jegyzékét a munkaközösség-vezetők írásban adják le a tankönyvfelelősnek a jogszabályban meghatározott időpontig. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8.§ (4)–(5) bekezdése lehetővé teszi, hogy a törvényben előírt feltételek fennállása esetén a tanulók ingyen jussanak tankönyvhöz, amit az iskola könyvtárából tartósan – egy vagy több tanévre – kölcsönözhetnek. 2.2. A Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai
A szakközépiskola 9-12. évfolyamán folytatott nevelés-oktatás feladata az iskolai alapműveltség megszilárdítása, melynek során már megjelennek a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, az ágazathoz tartozó szakképesítések megszerzéséhez szükséges kompetenciák. A kompetenciák kialakítását az egyes műveltségi területek tananyagával valósítjuk meg, amelynek során: • az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a művészeti tantárgyak, az ének-zene, ill. a rajz és vizuális kultúra tantárgyi eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani, • az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban, • a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük, • a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával, helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával, • a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával, a mentális képességek célirányos fejlesztésével, az önálló tanulás és az önművelés alapozásával, • fokozatosan bővítjük, kiteljesítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. 2.3. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja, ha azt nem az Nkt. 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezik meg. A heti öt testnevelés óra az órarendbe van beépítve. A jogszabályi előírásoknak megfelelően annak a tanulónak, aki valamilyen egyesületben edz, igazolás alapján két iskolai testnevelés órán nem kell részt vennie. (Nkt. 27. § (11) c): versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki.)
2.4. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismertetése Felhívjuk az érdeklődő tanulók figyelmét a Szegeden élő nemzetiségeket összefogó szervezetre a Szegedi Nemzetiségek Házára – a Szegedi Nemzetiségi Önkormányzatok Társulására Szeged - (6721 Szeged, Osztrovszky u. 6.). A Szegedi Nemzetiségek Háza a Szegeden élő nemzetiségek (görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, szlovák, ukrán, szerb és bolgár) programjait koordinálja, szervezi, a nemzetiségek számára anyanyelvi újságokat biztosítja, nyelvoktatásban segítséget nyújt, táncházat, konferenciát szervez.
Iskolánkba minden évben érkező nemzetiségi nyelvoktatást kínáló felhívásokat továbbítjuk a tanulóknak (Pl. Az Eötvös József Egységes Gimnázium felhívását, melyben hívják az érdeklődőket az általuk szervezett szerb nyelvoktatásra)
2.5. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának felmérését kiemelt feladatunknak tekintjük. Ezen mérések – évente egy vagy két alkalommal, (ősszel és/vagy tavasszal éves munkatervben pontosan meghatározottak szerint) – biztosítják a fizikai állapot megítélését, lehetővé teszik a fejlődést, módot adnak az összehasonlításra, illetve arra, hogy a testnevelést tanító pedagógusok megismerhessék, felismerhessék, nevelő-oktató tevékenységük erényeit, eredményeit, hiányosságait. Iskolánkban a tanulók fizikai állapotának mérésére a HUNGAROFIT (1+6) vizsgálati módszereit használjuk, alkalmazzuk, amely alkalmas a tanulók pillanatnyi fizikai állapotának meghatározására és fejlődésük követésére. Alapmérések az általános fizikai teherbíró képesség minősítéséhez I. Az aerob állóképesség mérése: • 2000-es futás, vagy Cooper-teszt II. A dinamikus ugróerő, dinamikus erő-állóképesség mérése: • Helyből távolugrás páros lábbal • Mellső fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás, folyamatosan. Maximális időtartam: lányoknál 1,5 perc, fiúknál 3 perc • Hanyatt fekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan. Maximális időtartam: 4 perc • Hason fekvésből törzsemelés- és leengedés folyamatosan. Maximális időtartam: 4 perc III. Alap és kiegészítő mérések, vizsgálatok a testösszetétel meghatározásához • Testmagasság • Testsúly • Nyugalmi pulzus • Alappulzus • Terhelés utáni pulzus A korosztálynak megfelelő követelményeket a tornaterem folyosóján kifüggesztjük, hogy azt a tanulók bármikor megtekinthessék. A felmérések a tanulók állapotának rögzítését célozzák, ezért azokra a diákok osztályzatot nem kaphatnak. A felmérést követő időszakban értékelhető azonban osztályzattal a tanulók mért eredményekhez képest felmutatott fejlődésének mértéke. A felmérések eredményeit a testnevelő tanárok kötelesek vezetni úgy, hogy az egyes osztályokban tanuló diákok fizikai állapotának követéséhez szükséges adatok évről évre követhetőek legyenek. Az adatbázis rendszeres vezetésének ellenőrzése az igazgató feladatkörébe tartozik. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének mérését minden tanév március és április hónapjában bonyolítjuk le. 2.6. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek Egészségnevelési elveink
A teljes körű egészségnevelés célja, hogy a gyermekek a teljes testi-lelki jóllét, egészség elérésére törekedjenek, ehhez minden fajta segítséget megkapjanak. Az intézmény egészségnevelési elvei az intézmény azon törekvését foglalják magába, hogy diákjaink minél több eszközt, módot, lehetőséget megismerjenek testi-lelki egészségük fenntartására, fejlesztésére. Ezek az alábbi témák köré csoportosulnak: egészséges táplálkozás, mindennapos testnevelés, testmozgás, a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése, a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, személyi higiéné. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos munka hatékonyságát segíti, ha az iskola egészségnevelési programját egyezteti a diákokkal, szülőkkel, szakemberekkel a megfelelő fórumokon. Az egészségnevelési tevékenységünk célja az egészséggel kapcsolatos egyéni és közösségi érzékenység fokozása, az egészséges életstílusok elterjesztése és olyan környezeti körülmények kialakítása, melyek elősegítik az egészség feltételeinek létrejöttét. Az egészségkultúra összetevői, amelyre nevelő munkánkban kiemelt figyelmet fordítunk: • az egészséges táplálkozás, • a rendszeres testmozgás, • a higiénés magatartás, • tartózkodás az egészségkárosító anyagok szervezetbe juttatásától. A helyes táplálkozás ismérvei a rendszeresség, az ebéd megfelelő minősége, a zöldség- és gyümölcsfogyasztás, valamint a megfelelő étkezési körülmények. Az elméleti ismereteket tanulóink elsajátítják a tanítási órákon. A rendszeres testmozgás az egészséges embereknek is elengedhetetlenül fontos, elsősorban kedvező élettani hatásai miatt, de egyéb előnyökkel is jár: megfelelő erőnlét, mentális kiegyensúlyozottság, fittség, de nem utolsósorban kiváló szórakozás és hasznos időtöltés is. Ezeket az elveket tantestületünk magáénak vallja, és a napi rendszeres testmozgást igyekszik biztosítani diákjaink számára. Diákjainknak lehetősége van a sportpályánk, tornatermünk használatára, az iskola területén sporttevékenységre. Az egészségkultúra lényeges eleme a tartózkodás az egészségkárosító anyagok szervezetbe juttatásától Kiemelt figyelmet fordítunk a napjainkban könnyen és olcsón elérhető szintetikus drogok veszélyességének és kiszámíthatatlanságának megtanítására, valamint arra, hogy diákjaink képesek legyenek felismerni a drogok hatása alatt álló embert, valamint megtenni a legszükségesebb és a legsürgetőbb teendőket az adott helyzet kezelésére. Egészségnevelési tevékenységünk fontos eleme a kortárssegítő csoport működtetése. A tanulók felkészítést követően képesek támaszt, segítséget nyújtani társaiknak, szerepet vállalnak a prevenciós tevékenységekben A kortárssegítés olyan program, ahol a serdülők megtanulják, hogyan tudják segíteni és pozitívan támogatni egymást. A kortárssegítés vagy kortárs tanácsadás, kortárstámogatás azonos vagy hasonló korcsoportba tartozó személyek (fiatalok) között megvalósuló segítség- és támogatásnyújtás, illetve a másik személyre irányuló aktív figyelem. Legfontosabb eleme az aktív figyelem és a problémamegoldó készségek használata, párosulva az emberi fejlődéssel és mentális egészséggel, kapcsolatos ismeretekkel, annak érdekében, hogy konzultáljunk társainkkal, akik hozzánk hasonlóak életkorban, státusban vagy tudásban. A kortárssegítő így nem a társa problémáját oldja meg, hanem segíti társát, hogy megtalálja gondolatai és érzései
tisztázásában a saját megoldását, vagyis segíti társát abban, hogy különböző lehetőségeket és megoldásokat próbáljon ki. Serdülőkorban elsősorban 12-18 éves korban, megnő a kortárs csoport szerepe. A fiatalok „természetes” módon fordulnak kortársaikhoz segítségért és támogatásért. Köztudott, hogy a barátok között a konfliktus alacsonyabb negatív érzelmi hőfokon zajlik le, erőteljesebben fenntartja a kapcsolatot és végeredményben javítja annak minőségét. A serdülők ezáltal megtanulják menedzselni konfliktusaikat. A program célja : – a segítők személyiségfejlődésének elősegítése; – a kortárssegítők alkalmazása, akik gondoskodnak társaikról; – az iskola érzelmi klímájára pozitív hatással lenni; – hídként szolgálni a kortárs csoport problémás tagja és a szakemberek között. A program feladata : – a segítők meg tanulják azonosítani kortársaik érzelmi és szociális problémáit és azt, hogyan lehet ezeket elkezdeni megoldani; – a segítők egyre érzékenyebbek legyenek kortársaik tipikus problémái iránt; – a segítők egyre több vezetői tulajdonsággal rendelkeznek – a segítők önértékelése javuljon. A környezeti nevelés elvei A környezeti nevelés tartalma kiszélesedett, a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására irányul, kiterjed az emberi együttélés, illetve az ember-természet kapcsolat bemutatására. A környezeti nevelés pedagógiai célkitűzései az alábbiak: • szemléletformálás és ezzel együtt a környezettudatos gondolkodás kialakítása • ismeretközvetítés és ezzel együtt az aktív állampolgárrá nevelés • helyi környezeti problémák megismertetése, megoldása, illetve a helyi környezeti értékek megismertetése és az aktív megóvás • fenntartható fejlődés előmozdítása Főbb elvek: a rendszerszemléletre nevelés: Tanítványainkat képessé kell tenni arra, hogy a tanórán szerzett ismereteket össze tudják kapcsolni az életben tapasztalt valós dolgokkal. Lássák meg a problémákat, összefüggéseket és önmaguk keressék az arra adható válaszokat. a globális összefüggések megértése: Fontos, hogy ne csak a környezeti problémákat lássák, hanem azok gazdasági, társadalmi okait is megértsék. a környezettudatos magatartás, életvitel elősegítése: Szeretnénk elérni, hogy tanítványaink ne csak a környezettel kapcsolatos fogalmakat, problémákat ismerjék, hanem képesek legyenek a célok érdekében felelősen cselekedni. a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitel megismerése a fenntartható fejlődésre törekvés: a kritikus fogyasztói magatartás fejlesztése: A fogyasztó-védelmi oktatást beépítjük az iskolai oktató-nevelő munkánkba.
2.7. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Iskolánk kiemelten kezeli a tanulói esélyegyenlőség megvalósítását. Nevelési – oktatási tevékenységünkben igyekszünk megtalálni azokat a hátránykompenzáló módszereket, eljárásokat, amelyekkel a tanulási - tanítási folyamat eredményesebbé tehető. A tanulók esélyegyenlőségének biztosításában csak a pedagógusok, a szülők és a gyermekvédelmi intézmények összehangolt tevékenységével érhető el eredmény. A szülők, a család szerepe ebben a tevékenységben alapvető fontosságú így a szülőkkel való kapcsolattartás döntő szerepet játszik. Az iskolapszichológus és ifjúságvédelmi felelős valamint az osztályfőnökök együttműködve végzik a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók felderítését, tájékoztatják a szülőket az ezek enyhítésére szolgáló lehetőségekről, szükség esetén kezdeményezik az igazgató intézkedését. Megszervezzük, támogatjuk és biztosítjuk a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók az ifjúsági- és gyermekvédelmi felelős tanárral és az iskolapszichológussal való folyamatos kapcsolattartását. Emellett felderítjük a sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarokkal küzdő tanulókat, és kérjük a vizsgálatukat a Nevelési Tanácsadónál vagy a Szakértői és Rehabilitációs Bizottságnál Az esélyegyenlőségi célok elérésének érdekében vállaljuk, hogy iskolánkban a hátránnyal élők semmilyen módon nem lesznek megkülönböztetve társaiktól, faji, vallási, egészségi, és szociális helyzete miatt hátrányos megkülönböztetés nem érheti a tanulókat. A tantestület minden tagjának kötelessége betartani az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítani a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkör kialakítását. Az esélyegyenlőség sérülése esetén a tantestület minden tagjának kötelessége jeleznie azt az iskola gyermekvédelemért felelős nevelőinek. Az egyenlő bánásmód elvét sértő eseteket megszüntetjük. A pedagógusok nevelő és oktató tevékenységük során figyelembe veszik a tanuló szociokulturális helyzetét és fejlettségét, segítik a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben levő diák felzárkózását tanulótársaihoz. Ezen tevékenységkörben érintett intézményi dolgozók • osztályfőnök • ifjúságvédelmi felelős • iskolapszichológus • szaktanár, illetve szakoktató • igazgató • iskolaorvos, védőnő Céljaink • Az esélyt teremtő támogató lépések megtétele a nevelő-oktató munka minden területén
• • • • • • • • • • •
Az iskola esélyegyenlőségi törekvéseinek célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését, figyelembe véve a szülők igényeit és a törvényi előírásokat. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nevelési-oktatási hiányainak kompenzálása A képesség-kibontakoztató és integrációs program keretében az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulók együttnevelésének további biztosítása, Az SNI-s tanulók integrált oktatása Az oktatás hatékonyságának növelése érdekében módszertani sokszínűségre törekvés a tanórákon és azon kívül Egyénre szabott differenciált nevelés, oktatás megvalósítása, Méltányos és egészséges tanulási környezet kialakítása A lemorzsolódó, az évfolyamismétlő tanulók számának csökkentése, Az érintett szülőkkel, partnerekkel való együttműködés Az érintett tanulók érdek- és esély érvényesülésének elősegítése, Megfelelő pályaorientációval a sikeres pályaválasztás elősegítése
Az esélyegyenlőség megvalósítását szolgáló intézkedések, lehetőségek A hátrányos helyzetű gyerekek problémáinak kompenzálását és az esélyegyenlőség előmozdítását az iskola minden tevékenysége során figyelembe veszi és alkalmazza: • a beiratkozásnál • tanításban, ismeretközvetítésben • a gyerekek egyéni fejlesztésében • az értékelés gyakorlatában • tanulói előmenetelben • dicséret, elismerés gyakorlatában • a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében • a továbbtanulásban, pályaorientációban • a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében • a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel Iskolánk bekapcsolódott az esélyegyenlőséget segítő integrációs és képesség-kibontakoztató programba (IPR), valamint a szakiskolásokat érintő Arany János Kollégiumi-Szakiskola Programba. Megismertetjük tanulóinkkal és pályázunk az esélyegyenlőséget segítő programokban, pályázatokban („Esélyt a tanulásra”, „Útravaló Ösztöndíj” program stb. A feltételeknek megfelelő halmozottan hátrányos helyzetű tanulók bevonása az integrációs tehetséggondozó és képesség-kibontakoztató programba. A feltételeknek megfelelő tanulók bevonása az Arany János Kollégiumi- Szakiskolai Programba A tanáraink számára az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteket bővítő képzéseken való részvétel Az oktatásban használt információs, kommunikációs technológiák alkalmazásának, a digitális tananyagok felhasználásának elősegítése Méltányos és egészséges tanulási környezet kialakítása Pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztése a differenciáló módszerek alkalmazása
A mindennapos testedzés, a mozgás, sportolás biztosítása Környezettudatos szemléletű oktatás-nevelés Hatékony, új tanulási módszerek elsajátíttatása, és alkalmazása tanórákon Tanulói aktivitás növelése a tanítási órákon Tanulási attitűd pozitív átformálása Átmenetek / továbbtanulás támogatása Személyiségfejlesztés Szabadidő hasznos eltöltése Partnerközpontú nevelés Tankönyvtámogatás, ingyen tankönyv biztosítása Az iskolai könyvtár tartós, kölcsönözhető tankönyvállományát minden évben gyarapítjuk, és a nehéz anyagi helyzetű tanulók tankönyv vásárlása helyett a könyvtári példányokat használhatják. A szülőkkel való kapcsolattartás során tájékoztatás, tanácsadás a szülőknek felvilágosítás Nyújtása a szociális juttatások lehetőségeiről a szülőknek,(pl: étkezési támogatás) A szociokulturális hátrányok enyhítése: a szabadidő kulturált eltöltésének biztosításával, tanácsadással, a közösségek életének támogatásával, felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezésével, pályaorientációs tevékenységgel, felvilágosító és drogmegelőzési programok szervezésével, Kapcsolatfelvétel a szakszolgálati intézményekkel, Szükség esetén segítségnyújtás a kollégiumi elhelyezésben, Az érintett tanulók érdek- és esély érvényesülésének elősegítése, Külföldi szakmai gyakorlatokon való részvételnél előnyben részesítjük a halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű tanulókat A tanulókat könyvtárhasználatra készítjük fel. Korrepetálással, iskolai szakkörrel támogatjuk a sikeres érettségit, a jobb felvételi eredményt. A pályaválasztás segítése (pályaismeret és a társadalmi lehetőségek, munkahelyek). Felkészítés tanulmányi versenyekre A kilencedik osztályos tanulók beilleszkedésének megkönnyítésére különböző programokat szervezünk. Speciális osztályfőnöki órák keretében személyiségfejlesztő módszereket, személyiségfejlesztő programokat alkalmaznak. Szükség esetén mentálhigiénés csoport, illetve program szervezése. Szükség esetén külső segítség igénybe vétele, amelynek megtalálásához segítséget nyújt az iskola. • Ifjúsági Ideggondozó • Nevelési Tanácsadó • Drogambulancia • Gyermek és ifjúságpszichiátria • Gyermekjóléti Szolgálat • Szülői értekezleteinkre szükség esetén szakértő előadókat hívunk meg, akik a gyermekeket érintő legaktuálisabb problémákról (kábítószer- és alkoholfogyasztás, szexuális úton terjedő betegségek, stb.) tartanak tájékoztatást. Segítjük a tanulói szervezetek, diákönkormányzatok létrejöttét, működését. Az iskola tanulmányi rendjét úgy alakítjuk ki, hogy pihenő idő, szabadidő, sportolási és étkezési lehetőség a tanulók számára biztosított legyen. Figyeljük és számon tartjuk a városban és környékén a gyermekeket fenyegető veszélyekről szervezett előadásokat, programokat, és népszerűsítjük azokat a tanulók körében. Igény szerint meg is szervezzük a csoportos programlátogatást, és elkísérjük tanulóinkat.
Az iskolában is szervezünk a tanulókat érdeklő és érintő témákról, illetve problémákról beszélgetéseket, előadásokat, egyéb programokat az osztályfőnöki órák keretében, évfolyamonként vagy tanórán kívüli elfoglaltságként. Végzős diákjainknak segítséget nyújtunk a továbbtanuláshoz, a pályaválasztáshoz, munkahelyek kereséséhez. A törvény által előírt fejlesztő és gyógypedagógiai foglalkozásokat biztosítjuk. A helyes tanulási módszerek megismertetése Szükség esetén segítségnyújtás a kollégiumi elhelyezésben
A SZEGEDI SZOLGÁLTATÁSI SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK VEDRES ISTVÁN SZÉKHELYINTÉZMÉNYÉRE vonatkozó helyi elemei TARTALOMJEGYZÉK I.
BEVEZETŐ 1. Az intézmény neve, alapinformációk 2. Pedagógiai Program jogszabályi háttere 3. Pedagógiai Program hatályba lépése, elfogadása, felülvizsgálata 4. Helyzetelemzés: a tagintézmény rövid története 5. A tagintézmény névadójának élete, munkássága 6. A tagintézmény szerepe Szeged és a dél-alföldi régióban 7. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok
II.
A TAGINTÉZMÉNYBEN FOLYÓ KÉPZÉS FELTÉTELEI 1. Tárgyi feltételek A) Az elméleti oktatás feltételei B) A gyakorlati oktatás feltételei C) Az oktatást kiszolgáló egyéb helyiségek 2. Személyi feltételek
III.
NEVELÉSI PROGRAM 1. A képességfejlesztés lehetőségei 2. Egészségnevelési, drogmegelőzési program, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok, környezeti nevelés I.
BEVEZETÉS
II.
HELYZETELEMZÉS
III.
HUMÁN ERŐFORRÁS
IV.
ELŐKÉSZÍTŐ SZAKASZ
V.
ÁLLAPOTFELMÉRÉS
VI.
VÉGREHAJTÁS
3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása 4. Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek, az esélyegyenlőség megvalósulása 5. Az iskolai könyvtár szerepe
IV.
A TAGINTÉZMÉNY KÉPZÉSI STRUKTÚRÁJA 1.Az intézménybe lépés feltételei, a felvételi eljárás szabályai 2.Az intézménybe lépés az iskola felsőbb évfolyamain 3. A felnőttképzés 4. Az intézmény vizsgarendje - a választható érettségi tárgyak középszint, emelt szint 5. A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata - a vizsgaszabályzat célja 6. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei 7. Előrehozott érettségi vizsga letétele után a tantárgy tanulása alóli mentesítés 8. Beszámoltatás, értékelés 9. A tanulók szakmai előmenetelének értékelése
V.
AZ
OSZTÁLY-
ÉS
CSOPORTRENDSZER
ELVEI-ELOSZTÁS
CSOPORTBONTÁS VI .A MAGATARTÁS ÉS A SZORGALOM ELBÍRÁLÁSÁNAK SZEMPONTJAI VII. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE, ÓRATERVEK VIII. AZ ÉRETTSÉG TÁRGYAK TÉMAKÖREI IX. HELYI TANTERVEK
I. BEVEZETÉS 1. Az intézmény neve, az Alapító okiratban szereplő információk.
Az iskola adatai Az iskola hivatalos elnevezése: Szegedi Vedres István Szolgáltatási Szakképző Iskola OM azonosító: 201290 Az iskola fenntartója, működtetője, felügyeleti szerve:
ELVEI,
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest, Nádor utca 32. Telefonszám: 06-1/795-1170 Fax: 06-1/795-0744 E-mail:
[email protected] Az iskola címe: 6720 Szeged, Horváth Mihály u. 2-6. Az iskola működési területe: Elsősorban Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területe Az iskola típusa: Többcélú intézmény, összetett iskola.
2. Pedagógiai Program jogszabályi háttere • 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről és e törvény módosításai •
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet és módosítása a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
•
2011. évi CLXXXVII. törvény Szakképzési törvény
3. A Pedagógiai Program hatályba lépése, elfogadása, véleményezése, felülvizsgálata A nevelő és oktató munka az iskolában a pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges.
A Pedagógiai Program hatályba lépése:
Az iskola pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezeti be. A Pedagógiai Program 2013-2014-es tanévtől felmenő rendszerben lép hatályba. A Pedagógiai Program elfogadása:
A Szegedi Vedres István Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola Pedagógiai Programját a nevelőtestülete fogadja el, amelyet jegyzőkönyv tanúsít. A Pedagógiai Program jóváhagyása: A Szegedi Vedres István Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola Pedagógiai Programját nevelőtestülete elfogadták, s ezt követően az intézményvezető jóváhagyta. A Pedagógiai Program véleményezése: A Szegedi Vedres István Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola Pedagógiai Programját szakmai munkaközösségei, diákönkormányzatai, szülői szervezetei véleményezték. A Pedagógiai Program felülvizsgálata: A Szegedi Vedres István Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola Pedagógiai Programját felül kell vizsgálni, ha − a jogszabályi változás szükségessé teszi, − az iskola összetételében változás következik be, − az együttműködő partnerek (fenntartó, működtető, pedagógusok, diákok, szülők) bármelyike kéri.
4. Helyzetelemzés: a tagintézmény rövid története Iskolánk fél évszázados múltra tekint vissza. A második világháború után a szakképzés rendszerének új koncepciója alakult ki, és az 50-es évek elején létrejöttek a technikumok. A háború utáni károk helyreállítására, az újjáépítéshez jól képzett szakemberekre volt szükség, talán ez is hozzájárulhatott az építőipari iskola létrehozásához. Az 1949-50-es tanévben indult a képzés a megszüntetett piarista gimnázium épületében (Aradi vértanúk tere 1.). Az iskola első neve: 20. sz. Építőipari Gimnázium. Öt nappali tagozatos osztályába 246 tanuló iratkozott be, valamint esti tagozatot is indítottak 59 fővel. A tantestület 11 főből állt: 7 közismereti tanár, 2 műszaki tanár és 2 fő gyakorlati oktató. 1951-re letisztult az iskola szakmai profilja, erre utal új neve: 1.sz. Magasépítőipari Technikum. Az Építési Minisztérium irányítása alatt álló szakképzési intézmény immár 8 nappali és 3 esti tagozatos osztályával új épületbe, a jelenlegi helyére költözött. Az 1952-53-as tanévben sokat dolgoztak az iskola tanulói az épületen. A háború alatt kiégett tornatermet rendbe hozták, műhelytermeket, szertárakat és kiszolgáló helyiségeket alakítottak ki, ekkor épült fel az első emeleti nagyterem a tornaterem fölött. A tantestület létszáma 23 fő (13 közismereti, 6 műszaki tanár és 4 fő gyakorlati oktató). A negyedikes évfolyamok tanulói először tettek technikusi vizsgát: nappali tagozaton 103-an, esti tagozaton 9-en szereztek technikusi oklevelet.
Az iskola 1954-ben vette fel Vedres István nevét, aki Szeged nagy műveltségű, széles látókörű mérnöke volt. Sokrétű munkásságával szép példaként áll az iskola tanulóifjúsága előtt. A fiatal intézmény arculata az eltelt négy év alatt karakterizálódott, speciális szakmai profiljával jól illeszkedett be a dél-alföldi régió iskolaszerkezetébe. Feladata volt – és ma is az –, olyan emberfők kiművelése, akik megfelelő általános műveltséggel rendelkeznek, és az építőipar teljes vertikumában középszintű feladatok végzésére alkalmasak. Az iskola különös gondot fordított a tanulók rajz- ill. műszaki rajzkészségének fejlesztésére, a szakmai elméleti tantárgyak oktatására. Fontos szerepet töltöttek be az évközi (ekkor még heti egy napos) és az összefüggő négy hetes nyári szakmai gyakorlatok, melyeken a tanulók igen magas szintű, alkalmazható gyakorlati tudást szereztek. Büszkék vagyunk arra, hogy a végzettek kb. 90 %-a a szakmában helyezkedett el, ill. szakirányú főiskolán, egyetemen tanult tovább. A tehetségek gondozása mindenkor egyik legfontosabb feladatunk. A technikumok bizonyították, hogy jól felkészült szakembereket képeztek az ipar számára. Az iskola által összesen kiadott technikusi oklevelek száma az esti, a levelező és a téli tagozattal együtt 1875 db. 1959-től 1992-ig az Építési Minőségbiztosító Intézet nyert elhelyezést iskolánk épületében, a volt tornatermi blokkban, ami segítette a szakmai oktatás feltételeit, ugyanakkor nehezítette a testnevelés tanítását. Az 1967-68-as tanévtől az oktatáspolitikai változások következményeként szakközépiskolai osztályok indultak magasépítési, később mélyépítési technikus szakokon. Bővült a közismereti és az elméleti tananyag, emiatt a képzés 5 éves lett. 1974-ben az Építési és Városfejlesztési Minisztériumtól a Csongrád Megyei Tanács irányítási hatáskörébe adták át az iskolát. Az iskola tanulói létszáma az évtizedek távlatában ingadozást mutat: 490-530 fő. Jellegzetesen „fiús” iskola, hisz a tanulók csupán 1/4-e leány. A különböző tagozatok feladatellátása az épület kihasználtsága szempontjából maximálisnak tekinthető. A gyakorlati foglalkozások részben az iskola épületében lévő műhelytermekben, részben külső laboratóriumokban folynak.
5. A tagintézmény névadójának élete, munkássága „A nemes és dicséretes cselekedeteket sem az idő, sem azoknak
száma meg nem határozza; azéris mindenkor helyes azokat tenni és csak ugyan, jobb valaha azoknak végére járni, mint soha sem.” (Vedres István) Vedres István Felsővároson született – ahol 1740-ben későbbi tanítómestere, Dugonics András is. Ifjúságáról keveset tudunk. Műveltsége később kifejezetten világi és természettudományos irányban teljesedett ki. Tizenhét évesen, 1782-ben apja a pesti egyetemre íratta a bölcsészeti és a mérnöki tudományok elsajátíttatására. A tudományszomjas ifjú határozatlanul csapongott a filozófia és a reális tudományok között, és végezetül mindkettőt elvégezte. A főiskolai felsőbb mennyiségtanból 1784. szeptember 28án kitűnő eredménnyel tett vizsgát. Gróf Apponyi Antal Tolna megyei hőgyészi birtokán vállalt állást, miközben megismerte a dunántúli barokk világot. Látta a kismartoni Eszterháziuradalmat, a hercegprímás dunaalmási birtokát, a Sárvíz szabályozó munkálatait, s az akkor új és II. József császár által pártfogolt magyar művelődési centrumokat: Keszthelyt és Selmecet is megismerhette. Majd Bécsben és Brünnben tanult tovább, s mindenhol főképp mezőgazdasági és vízépítési ismereteit gazdagította. Két év múlva, 1786-ban visszament Pestre, s itt az Institutum Geometricum hallgatójaként, május 7-én az elsők között szerzett mérnöki oklevelet. Practica geometriából dicséretes képesítést kapott. Ezzel a képesítéssel Pesten és Pozsonyban sokra vihette volna, de szülőföldje iránt érzett szeretete visszahozta a silány homok és a szikesek világába. 1786. augusztus 1-i hatállyal városi főmérnök lett Szegeden. Vedres első teendői a földmérések, épülettervek, töltések, hidak és malmok vizsgálata volt, amelyek mind ügyköréhez tartoztak. Az 1790-es években bontakozott ki a fiatal mérnök egyénisége. Beadványokat és javaslatokat szerkesztett, utcákat szabályozott és földeket parcellázott, kutakat vizsgált és leltározott, ellenőrizte a malmokat és réveket, kiemelte az elsüllyedt hajókat. Vedres kezdte meg a város közvilágítását 125 utcai lámpa kihelyezésével, és az ő városrendezési és közegészségügyi mérnöki munkásságával kapcsolatosak a város legrégebbi vízminőség-közegészségügyi intézkedései. Kiváló vízépítő szakember és mezőgazda volt, és joggal tekinthető a magyar kultúra élharcosának is. Számára a századforduló két évtizede három nagyobb építkezésnek - a városházának, a Piarista Gimnáziumnak, valamint a rókusi kórháznak - irányítási és ellenőrzési munkáival telt. Szeged ma is jellegzetesen szép számos házát tervezte. Vedresházi mezőgazdasági kísérletéhez épített tiszai hídja máig a mérnöki társadalom elismerését érdemli ki. A klasszicista ízlés jegyében kibontakozó rendkívül sokoldalú munkásságával a polgári
gyakorlati célkitűzéseit szolgálta a felvilágosodás és a reformkor időszakában. Kimagasló képviselője volt a haladó szellemű, sokoldalúan képzett, széles látókörű, gazdasági érdeklődésű magyar mérnök típusának, és ragyogó példája a több életre is elegendő aktivitásnak. (Forrás: Iskolánk, a Vedres - jubileumi évkönyv ISBN szám: 963 03 9581 9 szerk.: Dr. Bátyi Zoltán)
6. A tagintézmény szerepe Szeged és a dél-alföldi régióban A „Vedres” mint középfokú közoktatási intézmény, a nevelő-oktató munka részeként Szegeden és a dél-alföldi régióban kifejtett orientációs, illetve szakmai alapozó képzés, a továbbtanulásra felkészítés, és az iskolarendszerű szakképzés egyik meghatározó iskolája műszaki szakterületen, építész és az építészethez kapcsolódó szakmacsoportokban. Elődeink és a jelenlegi iskolaközösség által kivívott rangját megbecsüljük, erősítjük. Az oktatás hozzánk bizalommal forduló résztvevőire a folyamatos változás, a lehető leggondosabb előrelátás, tudatos tervezés által nyújtott lehetőségek feltárásával, következetes megvalósításával számítunk.
Szakképzésünk integráló, ugyanakkor sokoldalúan érvényesíthető tudást ad. Megfelel a szakképzési struktúra újabb jelentős változásait előrevetítő folyamatoknak, megteremti az átképzés és a felnőttképzés bekapcsolódásának feltételeit. Építünk, építhetünk oktatási és szakmai környezetünkre, partnereink nagyfokú támogatására, céljaink elérését érdemben segítő kapcsolatainkra. Együttműködési készségünk eddig is hasznunkra vált tényezőit tovább erősítve közvetítünk tanulóink, partnereink, a felsőfokú oktatás és a gazdasági szféra között. Az iskola nevelőtestülete az alábbi alapvető képzési célokat tűzi ki: -
A középszintű építőipari szakemberképzésben és a szakirányú felsőfokú képzés megalapozásában hat évtizedes tapasztalatunk van, amivel az iskola magas színvonalon biztosította és biztosítja ma is Szeged város és a dél-alföldi régió szakemberigényét. A regionális beiskolázás szándékát külön is hangsúlyozva, a szakképzésnek ezt az irányát folytatni kívánjuk, az építőipari szakmacsoportba tartozó szakképesítések keretei között.
-
A Nemzeti köznevelési törvény és a Szakképzési Törvény valamint az Érettségi Vizsgaszabályzat előírásai szerint a NAT és a kerettanterv követelményeinek
teljesítésével a tanuló választása szerinti érettségi vizsgára készítünk fel. A szakképzési évfolyamokon
az
OKJ-ben
meghatározott
(középiskolai
végzettséghez
kötött)
szakképesítés megszerzésére készítünk fel. -
Az iskola nevelési elveiből, hagyományaiból kiindulva formáljuk oktató-nevelő munkánkat.
-
A korábbinál nagyobb szerepet szánunk a gazdasági racionalitás, a műszaki szemlélet kiformálására, a környezettudatos nevelésre, a fenntartható fejlődésre.
-
Közvetítő szerep a közoktatás és a felsőoktatás, a gazdasági élet szereplői és irányítói között.
7. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az iskolai tradíció eleven erővé, a jelen szerves részévé, a közösségformálójává válhat. Ez az, ami a közvetlenül együtt lévő közösséget egy együvé tartozó eszmei közösségbe, az előttünk járókat, bennünket és az utánunk jövőket a Vedres-beliek nagy családjába olvaszt. Számtalanszor tapasztaltuk, hogy van, létezik sajátos Vedres-szellem, időket átívelő szolidaritás azok között, akiknek élete tanárként vagy diákként az iskolához kapcsolódott. Ennek a „mi” tudatnak, értékrendnek az átgondolt felszínre hozása, folyamatosságának megőrzése az egész iskolaközösség felelőssége, amit az iskolavezetés, a nevelőtestület, a tanulók közösségei, a szülők egyaránt viselnek. Az eddigiekből az is következik, hogy az iskolai hagyomány bonyolultan szerves része a jelennek, amit egészében feltárni aligha lehet, már csak azért sem, mert ez a hagyomány szándékaink és a gyakorlat szerint is egyre újabb értékes elemekkel bővül. Ugyancsak hiba volna az érintetteket akár az alábbiak szerint, akár más módon hagyományőrzésre kötelezni, inkább ajánlásnak tekinthető ez, ami a múltbeli értékek felhasználásának meglévő vagy megteremthető gyakorlatára mutat rá. Iskolai hagyományaink szilárd alapja és legfőbbike az a meggyőződésünk, hogy iskolánkban olyan társadalmilag is fontos munka folyik, ami a benne részt vevők boldogulásának, s reméljük: boldogságának alapjait veti meg. Tisztelet és megbecsülés illeti mindazokat, akik akár most, akár a múltban ennek a célnak a megvalósításáért fáradoztak, dolgoznak. A nevelésben-oktatásban részt vevők valamennyien (tanárok, tanulók, dolgozók) munkájuk által válnak az iskolai élet demokratikusan egyenrangú részeseivé.
Őrizzük az „öregdiákok” hagyományőrző tevékenységét (érettségi, nemzedéki találkozók, baráti körök szervezése stb.).
Iskolai ünnepélyeinknek, megemlékezéseinknek kialakult hagyomány- és szokásrendje van: •
tanévnyitó – az első osztályosok – iskolai ünnepély,
•
Vedres István születésnapja (szeptember 22.) – iskolai, városépítészeti, szakmai hagyományok – megemlékezés,
•
október 23. – iskolaközösség – iskolai ünnepély,
•
karácsonyi műsor,
•
szalagavató bál,
•
március 15. – iskolai ünnepély,
•
ballagás,
•
tanévzáró ünnepség,
•
nemzeti emléknapok (holokauszt, kommunizmus áldozatai),
•
hagyományteremtő kulturális események,
•
iskolai rendezvényeink: Vedres-nap, egészségvédelmi nap,
•
gólyaavató.
Tanulóink választott élethivatása rendszeretetet, pontosságot, önfegyelmet kíván művelőitől. Az ennek megfelelő környezet és viselkedéskultúra is iskolánk értékes tradíciói közé tartozik. Beletartozik a tanulók városvédő, lakókörnyezetet szépítő munkálkodása, a tantermek, előadók rendjének, esztétikus enteriőrjének kialakítása és megóvása, valamint a kulturált, művelt beszéd és magatartás.
II.
A TAGINTÉZMÉNYBEN FOLYÓ KÉPZÉS FELTÉTELEI
1.
Tárgyi feltételek
A/ Az elméleti oktatás feltételei: Az elméleti tárgyak oktatásához az intézmény a következő tárgyi feltételekkel rendelkezik:
Az épületben összesen 15 tanterem található (szaktantermek, osztálytermek), melyekben elméleti képzés folyhat.
Szaktantermek:
-
1 db kémia előadó és a hozzá kapcsolódó kémia szertár, berendezve a tantárgy oktatásához szükséges eszközökkel,
-
2 db nyelvi terem,
-
3 db számítástechnikai terem számítógépekkel ellátva a szaktárgyak informatikai programjainak alkalmazásához és egy Internet szoba,
-
1 db fizika előadó a hozzá kapcsolódó fizika-szertárral, berendezve a tantárgy oktatásához szolgáló eszközökkel,
-
3 db rajzterem, melyből egy berendezve a műszaki ábrázolás, valamint a szabadkézi rajz oktatásához, és e tanteremhez kapcsolódó szertár, valamint két rajzterem berendezve az építészeti műszaki rajz oktatásához, és e rajztermekhez kapcsolódva egy szemléltető eszközök tárolására szolgáló szertár,
-
1 db fedett parkettázott tornaterem a szertorna gyakorlásához szükséges segédeszközökkel, 1 db kondicionáló terem az erőnlét fejlesztéséhez szükséges kondicionáló
-
gépekkel berendezve, -
az iskola udvarán 1 db bitumenes burkolatú kézilabdapálya a testnevelés tantárgy oktatásához,
-
a diákok számára rendelkezésre áll 2 db öltöző (1 fiú és 1 leányöltöző), valamint ezekhez kapcsolódva egy-egy tusoló, mosdó, WC.
B/ Gyakorlati oktatás feltételei: A szakmai gyakorlat oktatásához előírt felszereltségű iskolai tanműhely áll rendelkezésre a következő helyiségekkel, melyek mindegyike az épület pinceszintjén található: -
1 db kőműves kabinet a hozzá kapcsolódó habarcskeverő helyiséggel,
-
1 db ácsműhely a hozzá tartozó előkészítő gépműhellyel,
-
1 db műkőgyártó műhely,
-
anyagtároló, raktárhelyiségek és öltözők.
A
laboratóriumi
alapgyakorlatok
anyagtani
és
szilárdságtani
vizsgálatainak
oktatásához az iskola más intézményekkel együttműködve megállapodásban rögzített módon gondoskodik a gyakorlati oktatás feltételeiről.
A nyári összefüggő gyakorlatot a szakképző intézmény más intézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel, termelő üzemekkel együttműködve biztosítja, illetve - megállapodásban rögzített módon – gondoskodik a gyakorlat feltételeiről.
C/ Az oktatást kiszolgáló egyéb helyiségek: -
1 db igazgatói iroda, hozzá kapcsolódóan 1 db titkári szoba, 1 db tanári szoba,
-
1 db igazgatóhelyettesi iroda,
-
1 db gazdasági iroda,
-
1 db gondnoki iroda,
-
1
db
könyvtár
8.300
könyvtári
egységgel,
olvasóteremmel
(szépirodalom,
szakirodalom, folyóiratok, videofilmek), -
1 db orvosi szoba,
-
1 db díszterem (kb. 350 fő befogadására alkalmas, iskolai rendezvények számára),
-
1 db karbantartó helyiség a legszükségesebb javításokhoz szükséges gépekkel, kéziszerszámokkal ellátva,
-
1 db kazánhelyiség, mely az iskolaépület valamennyi helyiségének a központi fűtését biztosítja.
2. Személyi feltételek A vezetési feladatokat a tagintézmény vezető mellett a két igazgatóhelyettes (egy nevelési és egy műszaki) és egy gyakorlati oktatás-vezető látja el. A tagintézmény minden, pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozója rendelkezik a törvényben előírt, a munkavégzéshez szükséges végzettséggel.
Munkaközösségeket alkotva végzi oktató-nevelő munkáját a tantestület: humán, szakmai elméleti, művészeti és természettudományos munkaközösségek dolgoznak. Ezen közösségek jelentős szerepet játszanak az intézményben folyó tevékenység tervezésében, szervezésében valamint az ellenőrzésben, az egységes pedagógiai elvek kialakításában. Megbeszéléseiken lehetőség nyílik a tantárgyak tanítási tapasztalatainak megvitatására, így emelik a munka hatékonyságát, az oktató-nevelő munka színvonalát. Az oktató-nevelő munkát az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, az iskolai könyvtáros, a szabadidő-szervező tanár, a DÖK-öt támogató tanár segíti.
III. NEVELÉSI PROGRAM 1. A képességfejlesztés lehetőségei A nevelőtestület által közösen vállalt célok egyik meghatározó eleme a képességfejlesztés. A tanuló sorsát kezdettől determinálja, hogy milyen iskolába került, melyik osztályba vették fel, s kik lettek a szaktanárai. A belépés feltételét, a képességek és ismeretek meghatározott szintjét magával hozta a családból és az általános iskolából, ám a képességek tudatosabb kiaknázása
a
középiskolában
történhet.
A
képességfejlesztés
elszakíthatatlan
a
tehetséggondozástól. A csoportbontások
pedagógiailag is
átgondolt
megvalósítása
a
képességfejlesztés
meghatározó terepét jelentheti. Tehetséggondozás területei: • csoportbontások matematika, fizika, magyar nyelv és idegen nyelv tantárgyakból, • emelt szintű érettségire való felkészítés 11-12. évfolyam, • iskolai könyvtárhasználat, • ITK eszközök használata, • tanulmányi versenyekre való felkészítés: OKTV, OSZTV, SZÉTV, Kazinczy Ferenc Szépkiejtési Verseny, stb. • szakmai kamarákkal való együttműködés, • építőipari szakközépiskolákkal való együttműködés, konferenciák.
2. Egészségnevelési,
drogmegelőzési
program,
gyermek-
és
ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok, környezeti nevelés I. BEVEZETŐ Az egészségnevelési program célja, hogy a tanulók megismerjék az egészségvédelem kiemelt kérdéseit: -
az életkorral járó biológiai, pszichés változásokat,
-
az egészséges társkapcsolat jellemzőit,
-
az egészségre káros szokásokat (helytelen táplálkozás, inaktív életmód),
-
az szenvedélybetegségeket (cigaretta, alkohol, kábítószer fogyasztása),
-
az egészséges életvitel kialakításának módjait,
-
az egészségérték tudatosítását.
Az egészségnevelési és drogstratégia sarkalatos pontja, hogy megtanítsuk diákjainkat a konfliktusok kezelésére. A drogprevenciót sok oldalról közelítjük meg: megpróbáljuk a serdülők normáit, elvárásait megváltoztatni, szociális ismereteket adunk, kialakítjuk a szituációs kompetenciákat („Merj nemet mondani!”), és egyben igyekszünk a közösségre is hatni a közösségi értékek és normák megváltoztatásával. A cél az, hogy az egészségfejlesztő program eredményeként csökkenjenek az ártó tényezők és erősödjenek a személyiségfejlesztő hatások: -
az önismeret fejlesztése (pozitív énkép, önbecsülés kialakítása, a belső lelki egyensúly megteremtése),
-
a társismeret fejlesztése (kapcsolatok, csoportszerveződés),
-
a döntéshozási képesség fejlesztése,
-
a stresszkezelés fejlesztése,
-
az egészségközpontú magatartás kialakítása (egészséges életmód, testmozgás, helyes táplálkozás, a káros szerek fogyasztásának elutasítása, az egészségi állapot rendszeres felülvizsgálata). Célunk mindemellett az is, hogy a tiltások mellett alternatívát mutassunk a szabadidő
tartalmas, hasznos és kellemes eltöltésére, arra, hogy a boldogság átélhető drogok, alkohol nélkül is. Az egészségnevelési program tartalmazza a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, a mindennapi testedzés megvalósítására szolgáló programot, valamint az iskola drogstratégiáját, egészségnevelési programját, amely kialakításában
fontosnak tartottuk, hogy legyen alapvetően megelőzési szemléletű, egészségközpontúságában megerősítésére törekvő, ugyanakkor tartalmazzon olyan elemeket is, amelyek biztosíthatják az esetlegesen megjelenő szerfogyasztó, alkoholfogyasztó, dohányzó magatartásformák esetében is a segítséget. II.
HELYZETELEMZÉS
A Szegedi Szolgáltatási Szakközépiskola és Szakiskola Vedres Tagintézményében az utóbbi években körülbelül 400 diák tanul, az eltérő iskolai végzettségű családokból származó tanulók összetétele nagyon vegyes, így a tagintézményben folyó oktatói-nevelői munka során fellépő és megoldandó problémák is sokszínűek. Sok a mentálisan sérült diák. A biztos családi és szociális háttér évről évre egyre kevesebb tanulónak jut osztályrészül. Számos családban vált jellemzővé az utóbbi időben a munkanélküliség. Sok a hátrányos helyzetű tanuló (15%), és van halmozottan hátrányos helyzetű tanulónk is (1%). Az SNI arányszám 2%.
III.
HUMÁN ERŐFORRÁSOK
Az iskolavezetés feladatai: -
Ellenőrzi, hogy a tantárgyak helyi tanterveibe bekerüljenek a drogprevencióhoz, egészségneveléshez kapcsolódó témák.
-
Az iskolai munkatervben rögzíti a célkitűzéseket.
-
Betartatja a törvényeket, szabályokat.
-
Kijelöli az egészségnevelési felelőst, feladatát, ellenőrzi a feladatok végrehajtását.
-
Motiválja az egészségnevelési programban résztvevőket, anyagilag és erkölcsileg is.
Az osztályfőnök, tantestület feladatai: -
Ismeretterjesztést folytat diákjai és a szülők körében.
-
Szociometriai vizsgálatokat végez.
-
Segítséget kér és elfogad.
-
Kellő diszkrécióval intézi a diákok ügyeit.
-
Folyamatosan tartja a kapcsolatot az osztályban tanító kollégákkal.
-
Kapcsolat tart a szülőkkel.
Ifjúságvédelmi felelős feladatai:
-
Követi a hátrányos helyzetű tanulók életét, ennek érdekében állandóan kapcsolatot tart az osztályfőnökkel, segítő szervezetekkel, szülőkkel, pártfogókkal, problémás diákokkal.
-
Felvilágosító előadásokat szervez.
-
Nyomon követi a törvényi változásokat.
Az iskolapszichológus feladatai: -
Segítséget nyújt az osztályfőnöknek a csoportkohézió kialakításában.
-
Készségfejlesztő foglalkozásokat tart a tanulók számára.
-
Előadásokat tart különböző témákban tanulók számára.
-
Kapcsolatot tart a szülőkkel, tanárokkal.
-
Egyéni konzultációkat tart az őt megkereső diákoknak, szűkség esetén továbbirányítja őket.
Az iskolaorvos, az iskolai védőnő feladatai: -
Figyelemmel kíséri a tanulók testi, lelki fejődését, amennyiben gyanús jeleket észlel, segítséget kér.
-
Részt vesz az egészségnevelésben, drogprevenciós munkában. Kapcsolatot tart a szülőkkel, tanárokkal, külső szakemberekkel.
Az iskolatitkár feladata: Figyeli és kihasználja a pályázati lehetőségeket.
IV.
ELŐKÉSZÍTŐ SZAKASZ
Az egészségvédemi munka felelősei, segítői: -
az ifjúságvédelmi felelős,
-
iskolapszichológus,
-
az intézmény orvosa,
-
az intézmény védőnője,
-
az osztályfőnöki munkaközösség,
-
a diákmozgalmat szervező pedagógus.
Iskolavezetés: -
rendszeres kapcsolattartás az igazgatóval és a nevelési igazgatóhelyettessel,
-
kölcsönös tájékoztatás.
Tantestület:
-
Értekezleten az iskolai helyzet elemzése.
-
Kompetenciahatárok tudatosítása. Ki miben, mennyire illetékes, mire jogosult?
A segítő kapcsolatok feltérképezése -
Osztályfőnökök
-
Iskolapszichológus
-
Szabadidő-felelős
-
Iskolaorvos
-
Iskolai védőnő
-
Szociális munkások
-
Sérültek szervezetei
-
Egyházak fiatalokat segítő lelkipásztorai
-
Gyermekjóléti Szolgálat
-
Nevelési Tanácsadó
-
Rendészeti szervek
-
Civil szervezetek
-
Fejlesztő pedagógus
-
Egészségtantanár
-
ÁNTSZ
-
Orvosok
-
Orvostanhallgatók
-
Kórház Addiktológia
-
Kábítószer Egyeztető Fórum
-
Drogambulancia
Kiemelt feladatok • Rendszerezni és folyamatosan frissíteni kell az adattárat, amely a legfontosabb drogellenes
és
drogprevenciós
szervezetek
nevét,
címét,
szakembereinek
megnevezését és elérhetőségét tartalmazza. Az adattárat nyilvánossá kell tenni, biztosítani kell a hozzáférést. • Szakmai
kiadványok,
kialakítása.
Szakmai
ismeretterjesztő alapkönyvekből,
anyagok
gyűjtése,
videofilmekből
dokumentációs és
ismerethordozókból minél többet beszerezni a lehetőségekhez mérten.
egyéb
tár
fontos
• Az osztályok részére kidolgozott egészségnevelési és drogmegelőzési program megvalósítása osztályfőnöki órák keretében. • Együttműködés kialakítása és rendszeressé tétele minden, az egészségnevelési és drogmegelőzési program megvalósulását segíteni tudó szervezettel, kölcsönös tapasztalatcsere hasonló intézményekkel. • Az iskola az egészségnevelési és drogstratégia megvalósítása során együttműködik a bűnmegelőzés és bűnüldözés szervezeteivel. • Különböző szűréseken való részvétel. V. ÁLLAPOTFELMÉRÉS
Az eddigi egészségfejlesztő programok során kiderült, hogy nagyon sok tanulónk hasonló problémákkal küzd, amelynek elsődleges okai lehetnek a rossz családi háttér, a kortárscsoport befolyása és az alacsony önbizalom. A serdülőkor és ifjúkor válságokkal teli életszakasz, hiszen többek között befejeződik a nemi érés és a nemi identitás kialakulása, illetve a szülőkről való leválás, nagy az ideálszemélyek és a kortársak hatása, kialakulóban van a jövőkép. Egyszóval, nagyon sok olyan hatás, inger éri a fiatalokat ebben a korban, amelyekkel kapcsolatban számos kérdés fogalmazódik meg bennük. A család, a szülők és a kortársak nagyon sokat segíthetnek ennek az időszaknak kevésbé megrázó, kellemesebb átélésében, de ugyanúgy negatív irányba is terelhetik a személyiségfejlődést. Folyamatosan tapasztaljuk, hogy a tanulók nem rendelkeznek kellő önismerettel, megfelelő kommunikációs képességekkel, hatékony konfliktusmegoldó stratégiával, melyekre egy érett személyiségnek szüksége van. Manapság nincs igazi színtere a közösségi találkozásoknak, beszélgetéseknek sem, melyeket ők is hiányként érzékelnek. A közösség biztonságot ad, segít megoldani a problémákat, megvéd, szabadidős tevékenységet képez, egyszóval szocializál. Ezért ezek a csoportos programok a leghatékonyabb prevenciós eszközök: közösséghez tartozást, sikerélményt kínálnak. A legnagyobb problémának azt tartjuk, hogy a diákság nem rendelkezik megfelelő önismerettel, nem ismerik eléggé társaikat sem, nincsenek közép- és/vagy hosszú távú céljaik, többségében negatív beállítottságúak, és nincs önbizalmuk. Mindezek következtében sokszor agresszívek, vagy melankolikusak, így könnyedén nyúlnak a drogokhoz, alkoholhoz, mint örömszerző eszközhöz. Hisszük, hogy a szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzése
nem nélkülözheti a személyiséggel való foglalkozást, hiszen viselkedésünk, magatartásunk, döntéseink önmagunkból erednek. Tetteink tudatos, megfontolt irányításához, a felelősség és a következmények vállalásához alapvető feltétel először önmagunk megismerése.
Egészségfejlesztő és drogmegelőzési foglalkozások A tanulóinknak tartott egészségfejlesztő és drogprevenciós foglalkozásokon fő irányként az önismeret és a személyiség fejlesztését, az egészséges életvitelhez szükséges képesség fejlesztésének lehetőségeit, az egészségérték tudatosítását, az egyén minden oldalról történő megerősítését, a kommunikáció és a konfliktuskezelés fejlesztését, a kihívások reális kezelését megalapozó tulajdonságok, készségek formálását, valamint, nem utolsósorban, az osztály és ezzel együtt az iskola közösségének megerősítését tűzzük ki célul, melyet közös beszélgetések, interaktív gyakorlatok, valamint egyéni, páros és csoportos játékok segítségével próbálunk elérni. A szociális kompetencia azon területei, készségei, melyek az osztályfőnöki órákon, tanórákon, egyéb foglalkozások során előkerülnek: Ismeretek: a)
önismeret,
b)
emberismeret,
c)
esettanulmányok,
d)
pszichológia,
e)
szociológia,
f)
filozófia,
g)
rendszerelmélet,
h)
személyközpontúság,
i)
kultúrkörök, vallások.
Képesség- és készségfejlesztés: a)
empátia,
b)
magabiztosság,
c)
gondolkodtatás,
d)
értékelés,
e) f)
kommunikációs figyelem.
Viselkedés:
önérvényesítés,
készségek,
a)
tolerancia,
b)
együttműködés,
c)
segítés,
d)
nyitottság,
e)
alkalmazkodás,
f)
önuralom,
g) jó
időbeosztás,
h) pontosság, i)
figyelem,
j)
belső és külső önismeret.
Éves rendszerességgel tartott napok az egészségvédelem jegyében: • „Egészségmegőrző nap” - egészséges táplálkozás, termékbemutató - előadások szervezése a káros szenvedélyek témaköreiben - rendőri előadások szervezése a tanulókat veszélyeztető számítógépes bűnözésről, a biztonságos közlekedésről, stb. - természetgyógyászati bemutató szervezése - egészségvédelmi film vetítése, beszélgetés - találkozó sérültekkel - szűrővizsgálatok szervezése - orvostanhallgatók előadásai szexualitásról, népbetegségekről, egészséges életmódról • Vedres-nap -
sportprogramok szervezése,
-
versenyek, vetélkedők szervezése.
A szülők tájékoztatása
A szülők az intézmény egészségfejlesztési és drogprevenciós programját – mint a Pedagógiai Program részét – az iskola honlapján olvashatják. A tájékoztatás fórumai még a szülői értekezletek, a szülői munkaközösségi megbeszélések, a fogadóórák. Kapcsolattartási lehetőség a hagyományos ellenőrző könyv és a digitális napló levelező programja, ami minden szülő számára hozzáférhető.
Szülői értekezleten tájékoztatást tartunk aktuális témakörökben: - az iskolai egészségvédelem programjáról - a serdülőkori krízishelyzetekről - a drogproblémákról - tanulási, beilleszkedési gondokról stb. Tanácsadói szolgáltatás (szakember, orvos, pszichológus, pszichiáter bevonásával). Elméleti előadások, beszélgetések a szülők igénye szerinti témakörben.
Pedagógusok Fontosnak tartjuk, hogy kollégáink naprakész tájékozottsággal rendelkezzenek az egészségnevelés és drogmegelőzés témakörében. Módjai: - szakmai tanácskozások, tréningek lehetőségének megteremtése - az iskolai egészségnevelési program, drogstratégia ismertetése a kollégákkal, egyúttal igények, segítségek, ötletek gyűjtése, tapasztalatok megbeszélése - a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók segítése, a személyre szabott segítségnyújtás megtervezése
VI.VÉGREHAJTÁS
Az egészségfejlesztési és prevenciós programok megvalósítása során az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: a szociális és társas kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást. A tanulók személyiségfejlődését, közösségtudatának alakítását, a beilleszkedési, magatartási és tanulási zavarokkal küszködők segítését, a tehetség és képesség kibontakozását segítő tevékenységet mindig szem előtt tartva végezzük munkánkat. Ennek érdekében egészségnevelő, komplex, szűréssel egybekötött prevenciós foglalkozásokat valósítunk meg, melyek célja az egészséges életmód kialakulásához illetve kialakításához szükséges információkon túl az önmegfigyelés, önvizsgálat igényének felkeltése, készségének kialakítása ebben a korosztályban.
A kompetenciafejlesztés fókuszai:
• személyes kompetencia: önismeret, önfejlődés igénye, önreflexió, szabálykövető képesség, információ kezelésének képessége, • kognitív kompetencia: logikus gondolkodás, összehasonlítás, megkülönböztetés, észlelés, szókincs, kreativitás, fantázia, szövegértés, lényegkiemelés, • szociális kompetencia: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, utánzás, alkalmazkodó képesség, kommunikáció. Egészségneveléssel kapcsolatos rendezvényeinkkel igyekszünk tanulóinkat figyelmeztetni a kábítószer veszélyeire, a dohányzás ártalmaira, a daganatos betegségek kialakulását megelőző prevenciós tevékenység fontosságára. A családi életre nevelési programmal a párválasztás és a felnőtt élet fontos elemeire hívjuk fel figyelmüket. Egészségnevelési stratégiánk egyik sarkalatos pontja az ismeretátadáson túl az, hogy megtanítsuk őket a konfliktusok kezelésére, hiszen nap mint nap tapasztalhatjuk, a társadalmi problémák diákjaink életébe is begyűrűznek: megfigyelhető a csonka családok számának növekedése, a munkanélküli szülők, a nehéz anyagi körülményekkel küzdők folyamatos napi harca a megélhetésért. Egészséges táplálkozás Célunk a felnövekvő nemzedék táplálkozási szokásainak befolyásolása, a túlzásba vitt, vagy éppen egyoldalú étkezés nyomán kialakuló betegségek bemutatásával. A témakör kapcsolódik a biológia tantárgyban tanultakhoz, hiszen az emberi test felépítésével, működésével már az általános iskolában megismerkedtek a tanulók, ezen tudás bővítése feladat a 9-12. évfolyamon. Megvalósulása részben a biológia órán, részben az osztályfőnöki órák keretében, valamint az egészségnevelési napokon lehetséges. Országos, városi kampánynapokhoz való kapcsolódás esetén pedig kóstolók, ételbemutatók formájában juttatjuk el tanulóinkhoz az egészséges táplálkozás fortélyait. A túlsúlyos tanulók számára a gyógytorna lehetőségén túl személyre szabott táplálkozási tanácsokat ad az iskolaorvos és a védőnő; rajtuk kívül külsős szakemberekre, civil szervezetekre is támaszkodunk. Fontos feltárni, felkutatni, majd rámutatni, mi áll a rossz étkezési szokások mögött. Mohóság, elhízás, bulimia, anorexia, ételallergia, cukorbetegség és sok más modernkori betegség hátterében lelki okok találhatók. Segíthet a motiváló módszerek alkalmazása, különösen a kooperatív technikák, projektmódszer, drámapedagógia. Az iskolában üzemelő büfé felé javaslattal tudunk élni a választékot illetően.
Testmozgás – sport
Az iskolai szűrővizsgálatok során legnagyobb számú elváltozást a mozgásszerveknél tapasztaltuk, ezek tartási rendellenesség, gerincferdülés, lúdtalp formájában jelentkeznek. Növekszik a látásproblémával küzdők és a túlsúlyosak száma, akiket egyben magas vérnyomással is kezelnek; ilyen esetekben kiemelten fontos a pontos gyógyszerbeállítás mellett a rendszeres mozgás. Az iskolai tanórákon lehetőségük van tanulóinknak a tornatermi és a szabadtéri mozgásra is. Életkori sajátosságaik figyelembevételével és a tantervi követelményeknek megfelelően alakítják ki testnevelőink a tanórák felépítését. Az osztályokban a törvényi szabályozás szerint alakulnak a testnevelési óraszámok. Természetesen mód nyílik a differenciált oktatásra, a testi elváltozások, deformitások megelőzésére irányuló gyakorlatok elsajátítására. A játékszeretet, játékosság fejlesztése elsősorban az újabb és újabb fejlesztő játékok megtanulása/megtanítása során történik. A játék, a játékosság gazdag eszköztára gazdagítja a személyiséget. Fontos, hogy legyen öröm a mozgás! A testnevelés és a sport területén elért kisebb-nagyobb sikerek helyrebillenthetik az önértékelését annak a tanulónak, aki tanulási nehézségekkel küzd. Az edzőteremben tanulóinknak és kollégáinknak mindennapos testmozgásra biztosítunk lehetőséget a tömegsport-foglalkozások keretein belül is.
Lelki egészségvédelem Tanulóink a 14-15. életévükben kerülnek iskolánkhoz, amikor nem csak biológiai szempontból, hanem személyiségük alakulása miatt is a változás folyamatát élik. Kikerülnek az eddigi védett környezetből, hiszen a diákok jelentős hányada Szeged környéki településről bejáró - ez az adat évek óta csak minimálisan változott. Sok új hatás éri őket, a korán kelés, az utazás, az új iskolai közösséggel való ismerkedés. Mindez indokolja a személyiségközpontú oktatást, nevelést. Az év eleji felmérések, az osztályfőnökök, tanárok jelzései lehetővé teszik, hogy az iskolában dolgozó gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatba kerülhessen azokkal a tanulókkal, akik valamilyen problémával küzdenek. Indokolt esetben a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata a körülmények megismerése a lakóhely szerint illetékes gyermekjóléti szolgálat segítségével. A számtalan probléma indokolttá tette intézményünkben az iskolapszichológus jelenlétét. A magatartási zavarokkal küzdő fiatalokról mélyebb foglalkozás után kiderül, hogy
személyes félelmek, szorongás, családi problémák állnak a figyelemfelkeltő viselkedés hátterében.
Káros szenvedélyek, prevenció Káros szenvedélynek minősül a dohányzás. Felméréseink szerint már a 9-10. osztályokban a tanulók jelentős százaléka mondja magát rendszeres dohányzónak. Az alkohol a fiatalok számára nem ismeretlen, felmérésekből tudjuk, hogy főleg a vidéki kistelepüléseken, családi eseményeken, társaságban alkohollal kínálják a 14-15 éves fiatalokat. A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum éves felmérései igazolják mindkét anyag jelenlétét már a 15 éves fiataloknál is, akik korántsem tartják olyan veszélyes dolognak ezek használatát, mint a drogokat. A drogokat hallomásból ismerik, tudnak olyan ismerőst mondani, akinek a társaságában van szerhasználó. Kíváncsiak hatására, tudják a törvényt a tartásáról, ismerik az árakat. Az iskola több oldalról támogatja a fiatalok szerhasználatának megelőzését. Részint támaszkodunk a biológiában tanultakra, részint az osztályfőnöki órák témafeldolgozását erősítve egészségnapokon, egészségfejlesztő foglalkozásokon hallhatnak tanulóink e témakörről. A Minisztérium a középiskolák számára minden tanévben meghirdeti pályázatát a kábítószer-fogyasztás megelőzésére, erre a bokoriskolákkal pályáztunk, pályázunk. A szakmai szervezet előadói elsősorban előadás formájában, valamint interaktív beszélgetések keretében dolgozzák fel az anyagot. Ezen foglalkozásokon volt szerhasználók mesélnek életükről, az őket kezelő szakemberektől a leszokás fázisainak nehézségeiről értesülnek a tanulók. A rendőrség szakemberei pedig a drog- és diszkóbalesetek körülményeit tárják a tanulók elé. A nehézségek, problémák természetes megoldására (drog, alkohol nélkül) leküzdési stratégiákat ismerhetnek meg és gyakorolhatnak a tanulók, illetve elsajátíthatják az öntudatos viselkedés technikáit. Foglalkoznunk kell a társadalmi bűnmegelőzéssel és áldozattá válás kockázatával. Külsős előadók és szervezetek segítségével bűnmegelőzési órákat, napokat tervezünk. Ebben a témakörben elengedhetetlennek tartjuk a szülőkkel való együttműködést. Nélkülük elképzelhetetlen a szerhasználó tanuló megsegítése, kezelése. Az ő prevenciós tájékoztatásuk szülői értekezletek keretében történik.
Családi életre nevelés, szexualitás
A serdülő élettani és lelki fejlődésének fontos állomása a szexuális érés. Tekintve, hogy a különböző nagyságú településekről érkező tanulók ez irányú ismeretei nagyon eltérőek, valamint a család oldaláról való megközelítés hiányos, kiemelten kezeljük ezen témakör megvitatását, ugyanakkor munkánknak fontos része az intimitás is. Feldolgozásakor alapismereteket adnak egyrészt a biológia órákon már megtanultak, másrészt az osztályfőnöki órák anyagai. Ezeken a foglalkozásokon nem csupán az osztályfőnökök, hanem szülész-nőgyógyász szakorvos, iskolapszichológus, iskolaorvos, védőnő, vagy orvostanhallgató segítségét vesszük igénybe. Célunk a biológia tárgyi alapismeretek átadásán túl egy felelősségteljes szexuális magatartás kialakítása az egyén és a leendő utódok egészsége érdekében, és ezért kell a személyiséget is alakítani, hiszen a csonka családok esetében nincs mindig követendő példa a tanulók számára. A szexualitás kapcsán a szabadosság-szabadság kérdéskörének megvitatása is elengedhetetlen. Ezen keresztül a fertőző betegségek, az AIDS megelőzése, a fogamzásgátlás módjai, következményei is helyet kapnak az anyagban. Fontos a szexuális érés és a párkapcsolatok
kialakítása
során
megjelenő
lelki
folyamatok
megismerése.
Az
iskolapszichológus által tartott előadásban vagy interaktív beszélgetésben helyet kaphatnak az alternatív szexuális életmódok, a társadalom által tabuként kezelt jelenségekre vonatkozó kérdések is.
Tanulóink egészségnevelésével, egészségfejlesztésével kapcsolatos feladataink, terveink, az erre irányuló módszereink, alkalmazott és tervezett programjaink Az ifjúság körében mind gyakrabban tapasztalhatók a megoldatlan konfliktushelyzetek és az agresszió különböző megnyilvánulásai. A serdülőkor és az ifjúkor számos pszichés krízishelyzetet okoz a fiatalok számára. Életükben jelen van az értékválság, a kilátástalanság, a depresszió, amelyek feldolgozásában, megértésében és a kiút keresésében segítenünk kell. A fenti jelenségeket észrevéve, az osztályfőnök, a szaktanár azonnal reagál, szükség esetén segítséget kér az ifjúságvédelmi felelőstől, az iskolapszichológustól. Megvalósítás időszaka: a tanév során folyamatosan Megvalósítás módja: lehetőség szerint megelőző technikák, szükség esetén szakember bevonása Érintett osztályközösségek: az osztályfőnökök, szaktanárok, diákok kérése, jelzése, igénye alapján Egészséges, helyes táplálkozás témakörrel kapcsolatos programok Megvalósítás időszaka: a tanév során folyamatosan Megvalósítás módja: pályázati úton, külső szakemberek, iskolaorvos, iskolai védőnő, szülők, biológiatanár, egészségvédelmi felelős
Érintett osztályközösségek: az iskola valamennyi osztálya A káros szenvedélyek témakörrel összefüggő programok – alkohol, dohányzás, játékszenvedély, kiemelten a dohányzás káros hatásai és a leszokást elősegítő lehetőségek Megvalósítás időszaka: a tanév során folyamatosan, kiemelten az egészségvédelmi napon Megvalósítás módja: pályázati úton, külső szakemberek, iskolaorvos, iskolai védőnő, biológiatanár Érintett osztályközösségek: kiemelten a 9-11. évfolyamos osztályok, de minden érintett osztályközösség A tanulók önmegfigyelésére, önvizsgálatára, az egészséges életvitel kialakítására ösztönző, a daganatos betegségek kialakulásának megelőzését szolgáló prevenciós program Megvalósítás időszaka: egészségvédelmi nap Megvalósítás módja: külső szakemberek bevonásával Érintett osztályközösségek: fölsőbb évfolyamok Családtervezési ismeretek fejlesztését segítő program, kiemelt fontosságú téma: a nemi úton terjedő betegségek (AIDS, hepatitis C) Megvalósítás időszaka: a tanév során folyamatosan, kiemelten az egészségvédelmi napon Megvalósítás módja: orvostanhallgatók vezetésével, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős irányításával Érintett osztályközösségek: felsőbb évfolyamok Drogprevenciós program Megvalósítás időszaka: az egészségvédelmi napon és egész évben Megvalósítás módja: szakemberek bevonásával Érintett osztályközösségek: a nappali tagozat minden osztálya Környezeti nevelés témakörrel kapcsolatos programok Megvalósítás időszaka: egész évben Megvalósítás módja: szelektív hulladékgyűjtés, tanulmányi kirándulásokon a környezettudatosság erősítése, az épített környezet megismerése, az épített és a természetes környezet harmóniájára való törekvés tudatosítása Érintett osztályközösségek: a nappali tagozat minden osztálya
3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása • az érintett tanulók folyamatos, fokozott ellenőrzése, • egyéni motiválás,
• a súlyos problémákkal küzdő tanulók szakemberhez irányítása, • továbbtanulás segítése, irányítása.
4. Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek A veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók problémáinak felmérése, nyilvántartás készítése az osztályfőnökök bevonásával. Anyagi hátrányos helyzet enyhítésére irányuló feladatok: •
étkezési és tankönyvtámogatás,
•
pályázati úton való támogatás.
Az eredményesség és hatékonyság fokozása érdekében az iskola vezetése rendszeres munkakapcsolatot tart az ifjúságvédelmi felelős pedagógussal és az osztályfőnökökkel, biztosítva ezzel a folyamatos információcserét.
5. Az iskolai könyvtár szerepe
A tagintézményi könyvtár alapfeladata: az intézmény helyi pedagógiai programja és a könyvtár pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások, könyvtárismereti órák tartása.
IV.
1.
A tagintézmény képzési struktúrája
Az intézménybe lépés feltételei, a felvételi eljárás szabályai
Az igazgató a 9. évfolyamba azokat a 8. évfolyamot elvégzett, tanköteles tanulókat veszi fel, akik a felvételi eljárás során és egészségügyi alkalmasságuk alapján megfelelnek. Az igazgató dönt a nem magyar állampolgárságú tanulók iskolánkba történő továbbtanulási lehetőségeitől, eddigi tanulmányaik beszámításáról. A felvételre vonatkozó döntésről az igazgató a tanulót, szüleit, illetve küldő iskoláját is értesíti, közölve a beiratkozás időpontját és körülményeit.
(Vizsgák szabályai: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról,64-78.§) Szóbeli felvételi követelmények A központi írásbeli vizsgát követően a tanuló egy szóbeli meghallgatáson vesz részt, mely az iskola képzési irányai közötti választásban kíván segítséget nyújtani. Az elbeszélgetésre minden jelentkező néhány saját rajzát is elhozza. A felvételnél az általános iskolai jegyek és a készségfelmérés eredménye dönt. Kiemelten figyelembe vett tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, fizika, rajz, 7. osztály év vége és 8. osztály félév). A felvételi pontok alakulása: Magyar nyelv írásbeli: 1-25 pont Matematika írásbeli: 1-25 pont Általános iskolai tanulmányi eredmények: 1-35 pont Szóbeli meghallgatáson bemutatott rajzok: 1-10 pont Szóbeli meghallgatáson a megnyilvánulás: 1-5 pont Összesen: 100 pont A rangsorolás során az azonos összesített eredményt elérő tanulók közül előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelyének, telephelyének településén található, vagy akinek különleges helyzete ezt indokolja. A különleges helyzetet iskolánk Pedagógiai programjában az alábbiak szerint szabályozzuk: Különleges helyzetűnek minősül az a tanuló, akinek: 1. testvére iskolánkban tanulói jogviszonnyal rendelkezik, 2. édesanyja vagy édesapja iskolánk tanulója volt, 3. rokona iskolánk tanulója, 4. szülője az iskolánkban oktatott valamelyik szakmában dolgozik. Ez a számsorrend egyúttal a felvételi eljárás során érvényesítendő sorrendiséget is jelenti.
Képzéseink: A 9-12. évfolyamokon, azaz az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában a hozzánk jelentkezők érdeklődésük és képességeik alapján két képzési forma közül választhatnak: •
„A” osztály: építész (képzési idő: 4+1 év), tagozatkód: 41
•
„B” osztály: építész (képzési idő: 4+1 év), tagozatkód: 41
•
„C” osztály: építész emelt óraszámú rajz (képzési idő: 4+1 év), tagozatkód: 42
Az általános műveltséget adó tárgyak oktatása mellett a szakmai előkészítő elméleti tudásanyagon kívül gyakorlati ismereteket is elsajátítanak a tanulók. Ez a szakasz az érettségivel zárul, ami a szakközépiskolai (technikusi) tanulmányok folytatásának előfeltétele, és felsőfokú tanulmányok megkezdésére jogosít. A kötelező érettségi tárgyak a következők: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv, építészeti és építési alapismeretek. A 13. évfolyam a szakközépiskolai tanulmányok szakképzési szakasza. Az iskolában megszerezhető, OKJ szerinti végzettségeknek megfelelően az előírt szakmai ismereteket tanulják a technikusjelöltek. Tanulmányaik végén technikusminősítő vizsgát tesznek, így szerezhetik meg a technikusi végzettséget. Az OKJ-szakképesítés megszerzéséhez egészségügyi alkalmasság szükséges.
Jelenleg OKJ szerinti magasépítő (54 582 03) és mélyépítő technikusokat (54 582 04) képzünk 4+1 éves rendszerben, valamint műemlékfenntartó technikusokat (55 582 02) (4+1+1 év). A 4+1-es (12+1) képzésben a 12. év végén a tanulók érettségi vizsgát tesznek (amely tartalmazza a szakmai érettségit is), majd tanulmányaikat az 14. év végi technikusminősítő vizsgával zárják. Ebbe az osztályba azokat a tanulókat várjuk, akik az építőiparban szeretnének elhelyezkedni, ill. műszaki főiskolákon, egyetemeken szeretnének továbbtanulni. A 4+1-es képzésben a szakmai ismereteket adó tantárgyak száma, tartalma bővebb. Két idegen nyelvet tanulnak, és az egyikből érettségi vizsgára készítünk föl. A szakmai előkészítő tantárgyak és a szakmai gyakorlatok a 9. osztálytól kezdődnek a kerettanterv szerint, az érettségi vizsga utáni egy évben a tanulók a magas- vagy a mélyépítő technikusként, vagy a magasépítő technikusra ráépülő plusz egy éves műemlékfenntartó technikusként fejezhetik be tanulmányaikat. A kerettanterv bevezetése után a 2013/2014-es tanévtől a felmenő rendszerben a középfokú nevelés-oktatás a 9-12. évfolyami szakasza építész tagozattal működik: A tagozatok: - építész tagozat, - építész tagozat emelt óraszámú rajz oktatással.
Érettségi után, a szakképesítésre felkészítő szakaszban (14. évfolyamon) OKJ szerinti szakmákat tanítunk:
- magasépítő technikus (54 582 03), - mélyépítő technikus (54 582 04), - műemléki fenntartó technikus (55 582 02), - földmérő, földügyi és térinformatikai technikus (54 581 01). Nappali tagozaton is fogadunk más iskolákban érettségizett tanulókat is, nekik a szakmai kerettanterv tantárgyait 13. évfolyamon kell teljesíteniük.
Röviden az indítandó osztályokról:
1. Építész osztályok (2 osztály) Az építész osztály az általános műveltség mellett hivatott megismertetni és megszerettetni a tanulókkal az építészetet és a kapcsolódó társművészeteket, tudományágakat. Erre a tanulmányi területre azok jelentkezzenek, akik az építész szakma elméletével behatóbban akarnak foglalkozni, ilyen irányú felsőfokú (főiskola, egyetem) továbbtanulásukat vagy a technikusi oklevél megszerzését tervezik. Építész osztály emelt óraszámú rajz (1 osztály) Az emelt szintű rajzos építész osztály a 9-12. évfolyamokon a tehetséges, rajzos életpályák iránt érdeklődő, az építészet iránt is fogékony tanulóknak nyújt lehetőséget tudásuk gyarapítására.
E
képzési
forma
alapvető
célja
a
tanulók
kreatív
tárgy-
és
környezetkultúrájának formálása, esztétikai érzékük fejlesztése. Ebbe az osztályba elsősorban a jó rajzkészséggel rendelkező tanulók jelentkezését várjuk, akik valamilyen „rajzigényes” pályán képzelik el a jövőjüket (rajztanár, építész, belsőépítész). Fontos hangsúlyozni, hogy bármelyik tanulmányi területen kezdi meg a tanuló a szakközépiskolát, ha eredményei lehetővé teszik, érettségi után továbbtanulhat főiskolán, egyetemen, illetve megszerezheti szakképző tanfolyamainkon a technikus képesítések valamelyikét. A más iskolában érettségiző és nálunk továbbtanulni szándékozó, technikusi évfolyamokra jelentkező tanulóink számára a szakképző évfolyamokon a képzési idő 2 év.
2. Az intézménybe lépés az iskola felsőbb évfolyamain Az iskola 10-12. évfolyamára azok a tanulók vehetők fel, akik a középiskola előző évfolyamát más középiskolában eredményesen elvégezték. Megfelelnek a felvétel 8. évfolyamot
végzettek számára előírt követelményeinek (egészségügyi alkalmasság), és az addig nem tanult tantárgyakból különbözeti vizsgát tesznek az igazgató által meghatározott határidőig. A
tanuló
az
érettségi
végzettséghez
kötött
szakképesítésre
történő
felkészítésbe
bekapcsolódhat szakiskolai végzettség birtokában, a nemzeti köznevelésről szóló törvényben szabályozottak szerinti, érettségire történő középiskolai felkészítéssel párhuzamosan és azzal, hogy a 14. (második szakképzési) évfolyam a középiskola befejező évfolyamának elvégzése nélkül már nem kezdhető meg. Ha a tanuló a fentiek szerint kezdte meg az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítést, akkor az érettségi végzettség megszerzésének határideje az utolsó szakképzési évfolyam első félévének utolsó tanítási napja. A
tanuló
az
érettségi
végzettséghez
kötött
szakképesítésre
történő
felkészítésbe
bekapcsolódhat a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével, azzal, hogy legkésőbb a 13. (első szakképzési) évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig megszerzi az érettségi végzettséget. Megszűnik a tanulói jogviszonya, ha a megadott határidőig az érettségi végzettséget nem szerzi meg. A 13. évfolyamra gimnáziumi, vagy nem szakirányú szakközépiskolai érettségivel léphet a tanuló. A 14. évfolyamra a 13. évfolyam kihagyásával léphet az a tanuló, aki a 9-12. évfolyamon teljesítette a szakképzés első évfolyamát, és sikeres érettségi vizsgát tett szakmai tantárgyból.
3. A felnőttképzés Az
iskolánkban
felnőttoktatás
levelező
tagozaton
folyik
kizárólag
szakképző
évfolyamokon. A jelentkezés feltétele az érettségi bizonyítvány megléte, valamint egészségügyi alkalmassági vizsgálaton való megfelelés. A tanulók az iskola honlapjáról letölthető vagy a titkárságon átvehető jelentkezési lap kitöltésével, leadásával, ezen kívül a szükséges mellékletek (születési anyakönyvi kivonat, érettségi bizonyítvány) bemutatásával és ezek fénymásolatának melléklésével jelentkezhetnek a levelező tagozaton folyó oktatásra. A jelentkezési lap leadásakor az iskolaorvostól beutalót kapnak orvosi alkalmassági vizsgálatra. Amennyiben jelentkező az alkalmassági vizsgálaton megfelelt, felvételt nyer a levelező tagozatra.
A tanév megkezdésének ezen túlmenően feltétele (akik tandíjfizetésre kötelezettek) az előírt tandíj befizetése a tanév megkezdése előtt.
A magas- és mélyépítő technikusok levelező tagozatos képzésében iskolánknak több évtizedes, jó hagyománya van. A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben a 24. életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet. Sajátos nevelési igényű tanuló, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetén 23. életévét betölti. A tanuló középfokú iskolában attól a tanévtől kezdve folytathatja a tanulmányait felnőttoktatás keretében, amelyben a 16. életévét betölti.
4.
Az intézmény vizsgarendje, választható érettségi tárgyak közép és emelt szinten Az érettségi vizsga egyes vizsgatárgyaiból középszinten vagy emelt szinten tehető
érettségi vizsga. Az iskola a tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamon a kötelező vizsgatárgyból biztosítja, hogy a tanuló - választása szerint - mind a középszintű, mind az emelt szintű érettségi vizsgára fel tudjon készülni. Az érettségi vizsga kötelező és választható vizsgatárgyakból áll. A vizsgázó - függetlenül attól, hogy az iskolában milyen szintű vizsgára készült fel - dönt abban a kérdésben, hogy középszinten vagy emelt szinten tesz érettségi vizsgát az egyes vizsgatárgyakból. Négy kötelező és legalább egy általa választott vizsgatárgyból kell legalább középszinten vizsgát tennie. A vizsgázó a kötelezően választott vizsgatárgy mellett további vizsgatárgyakat választhat. Az érettségi vizsgán a tanuló a következő vizsgatárgyakból ad számot tudásáról: a) magyar nyelv és irodalom, b) történelem, c) matematika, d) idegen nyelv - a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevők számára anyanyelv és irodalom, e) kötelezően választandó vizsgatárgy. Érettségi vizsga a tanulói jogviszony keretében, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt abból a tantárgyból tehető, amelynek a helyi tantervben meghatározott követelményeit az
érettségi
vizsgára
jelentkező
teljesítette,
tudását
osztályzattal
értékelték,
és
bizonyítvánnyal igazolni tudja. Az érettségi vizsga letétele feltétel a szakképző évfolyamon való továbbhaladásnak.
Érettségi vizsgatárgyak ÉPÍTÉSZ OSZTÁLY
Tantárgy
Vizsgaforma
Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom
Középszint vagy emelt szint
Történelem
Középszint vagy emelt szint
Matematika
Középszint vagy emelt szint
Idegen nyelv
Középszint vagy emelt szint
ezt
Építészeti és építési alapismeretek
Középszint vagy emelt szint
Választható tantárgyak Rajz és vizuális kultúra
Középszint
Fizika
Középszint vagy emelt szint
Kémia
Középszint
Biológia
Középszint
Testnevelés
Középszint
Informatika
Középszint
ÉPÍTÉSZ OSZTÁLY EMELT ÓRASZÁMÚ RAJZ
Tantárgy
Vizsgaforma
Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom
Középszint vagy emelt szint
Történelem
Középszint vagy emelt szint
Matematika
Középszint vagy emelt szint
Idegen nyelv
Középszint vagy emelt szint
Építészeti és építési alapismeretek
Középszint vagy emelt szint
Választható tantárgyak Fizika
Középszint vagy emelt szint
Rajz és műalkotások elemzése
Középszint vagy emelt szint
Informatika
Középszint
Biológia
Középszint
Kémia
Középszint
Testnevelés
Középszint
Az emelt szintű érettségire való felkészítést a jelentkezők számának függvényében vagy az intézményben, vagy más intézménnyel együttműködve biztosítjuk.
5. A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata – a vizsgaszabályzat célja
Vizsgaszabályzatunk célja a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64-78.§ bekezdéseiben foglalt felhatalmazás alapján a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint - tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) - és az értékelés rendjét a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsgák célja: - azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett meghatározni, - a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: - osztályozó vizsgákra, - beszámoltató vizsgákra, - különbözeti vizsgákra, - javító vizsgákra, - és pótló vizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: - aki osztályozó vizsgára jelentkezik, - akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít, - aki különbözeti vizsgára jelentkezik, - és akit a nevelőtestület javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Minden vizsga írásbeli vagy szóbeli, vagy gyakorlati vizsgarészből állhat az iskola Pedagógiai Programja alapján.
OSZTÁLYOZÓ VIZSGA
Az Intézmény az osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben kell megszervezni. Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak, ha a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben, ha - felmentést kapott a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól; - az 51. § (7) bekezdésében meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet; - engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget; - osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak abban az esetben is, ha előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni olyan tantárgyból, amelynek a tanítása az Intézmény helyi tanterve szerint csak magasabb évfolyamon fejeződik be. Ilyenkor a hiányzó év/évek tananyagából kell az írásbeli érettségi vizsgák megkezdéséig osztályozó vizsgát tennie. Sikeres osztályozó és előrehozott érettségi vizsga esetén az adott tantárgyból a tanulmányok megrövidítésére is engedélyt kaphat a tanuló. A tanulmányok alatti vizsgán a rendelet 68.§ (4-5) bekezdésének hatálya alá tartozó tanulónál a vizsga során lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott. Az írásbeli, szóbeli vagy a gyakorlati vizsgán történt bármely szabálytalanság esetén a rendelet 69.§ (2.) bekezdése illetve a feladatlapok javítása során a felmerülő szabálytalanság esetén a rendelet 69.§ (5-6.) bekezdéseinek megfelelően kell eljárni. A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az Intézmény nem a Pedagógiai Programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó vizsga elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell. Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában – a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint – szervezett beszámoltató vizsga is.
BESZÁMOLTATÓ VIZSGA
Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő kérelme alapján magántanulóként tesz eleget, akkor osztályzatait beszámoltató vizsgán szerzi meg. A magántanulói beszámoltató vizsga tantárgyainak, időpontjának, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az Intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében.
KÜLÖNBÖZETI VIZSGA A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg. Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az Intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az Intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az Intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében.
JAVÍTÓVIZSGA Javítóvizsgát tehet a vizsgázó: -
ha a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kap,
-
az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy engedély nélkül távozik.
A szaktanár június 15-ig átadja javítóvizsga témaköreit a vizsgára utalt tanulónak.
PÓTLÓ VIZSGA Abban
az
esetben,
ha
a
tanuló
önhibáján
kívül
nem
tudja
teljesíteni
az
osztályozó/pótló/különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből - kérelmére - pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki.
FÜGGETLEN VIZSGABIZOTTSÁG ELŐTT ZAJLÓ VIZSGA A nemzeti köznevelésről szóló törvény 46.§ (6) bekezdés m) pontja a tanuló alapvető jogaként mondja ki, hogy tanulmányai során pedagógusaitól független bizottság előtt, tanulmányok alatti vizsgát tehet, amely lehet osztályozó-, és javítóvizsga.
A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát az Oktatási Hivatal szervezi. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig, amennyiben hiányzás miatt nem értékelhető és osztályozó vizsga letételére kap engedélyt, az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha független vizsgabizottság előtt kíván vizsgát tenni. A tanuló amennyiben a tanév végén valamely tantárgyból / tantárgyakból megbukott, s javítóvizsgát tehet, a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy a javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak.
TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZERVEZÉSÉNEK LEGFONTOSABB ALAPELVEI A vizsgabizottság minimum három főből áll és legalább két olyan pedagógust foglal magába, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. Az elnök felel a szabályok betartásáért, ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet és ha kell szavazást rendel el. Az igazgató felel a vizsgák szabályos lebonyolításáért: Írásbeli vizsgák általános szabályai: - a tanteremben minden padban csak egy diák ülhet, - a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot, - a feladatlap megoldásának ideje 45 perc, - a vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával. Egy vizsganapon legfeljebb három írásbeli vizsga tehető le, de közöttük legalább 10, legfeljebb 30 perc pihenőidőt kell biztosítani. A szaktanár az adott vizsganapon piros tollal kijavítja az írásbeli dolgozatot.
A szóbeli vizsga általános szabályai Egy napon három szóbeli vizsga tehető le: - a vizsgázónak a vizsga előtt minimum 10 perccel kötelező megjelennie,
- a szóbeli vizsgán minden vizsgázó tételt húz, a tantárgyakhoz kapcsolódó segédeszközökkel készül az önálló feleletre, - a felkészülési idő legalább 30 perc, kivétel az idegen nyelv ahol nincs felkészülési idő, - a felelet során a tanuló a felkészülési idő alatt készített jegyzeteit használhatja, - a felelet 15 percnél tovább nem tarthat, - ha a vizsgázó az adott tételből teljes tudatlanságról tesz tanúbizonyságot, egy alkalommal póttételt húz, - két tantárgy között a vizsgázó legalább 15 perc pihenőidőt kérhet, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja.
Gyakorlati vizsga általános szabályai A vizsga megszervezése és lebonyolítása a rendelet 72. § bekezdései alapján történnek: - a gyakorlati oktatás vezető tanárnak kötelező a vizsgázót tájékoztatni a gyakorlati vizsgarész rendjéről, - a gyakorlati vizsgarész a vizsga feladatok számától függetlenül egy érdemjeggyel kell értékelni.
AZ EGYES VIZSGATÁRGYAK RÉSZEI, KÖVETELMÉNYEI ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDJE
Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével. Ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, ezáltal az adott tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén kérelmezheti felmentését e tantárgy óráinak látogatása alól. Ha a tanuló a következő tanév kezdetéig azért nem tett eleget a tanulmányi követelményeknek, mert az előírt vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást kapott, az engedélyezett határidő lejártáig tanulmányait felsőbb évfolyamon folytathatja.
VIZSGATÁRGYAK RÉSZEI Irodalom
írásbeli + szóbeli vizsga
Magyar nyelvtan
írásbeli + szóbeli vizsga
Anyanyelv és irodalom
írásbeli + szóbeli vizsga
Történelem
írásbeli + szóbeli vizsga
Idegen nyelv
írásbeli + szóbeli vizsga
Matematika
írásbeli + szóbeli vizsga
Fizika
írásbeli + szóbeli vizsga
Földrajz
írásbeli + szóbeli vizsga
Biológia
írásbeli + szóbeli vizsga
Kémia
írásbeli + szóbeli vizsga
Természetismeret
írásbeli + szóbeli vizsga
Informatika
gyakorlati vizsga
Testnevelés
gyakorlati vizsga
Társadalomismeret
szóbeli vizsga
Szakmai alapozó tárgyak
írásbeli + szóbeli vizsga
Szakmai elmélet (szakképző évfolyamon)
6.
írásbeli + szóbeli vizsga
Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei
Az iskola magasabb évfolyamára az a tanuló léphet, aki az előző évfolyamot az iskolában elvégezte és tanulói jogviszonya folyamatos. Tanulói jogviszonya annak szünetel, aki tanulmányait valamilyen okból saját kérésére az igazgató engedélyével megszakította, illetve akit jogerős fegyelmi határozattal a tanév folytatásától eltiltottak. Megszűnik a tanuló jogviszonya, ha az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott. A tanuló magasabb évfolyamba lépéséről a tanév végi osztályozó értekezleten a nevelőtestület dönt, igazolva ezzel, hogy a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Aki az előírt követelményeket elégtelenül teljesítette, a következő tanév előtt javítóvizsgát tehet. A Nemzeti köznevelési törvény a tanulói jogok egyikeként deklarálja, miszerint a tanuló kérheti – a jogszabályban meghatározott módon –, hogy független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. A tanuló ezt a szándékát a kérdéses szorgalmi idő vége előtt 30 nappal kérvényezheti. Ilyenkor a megjelölt tantárgy(ak)ból osztályozó vizsgát kell tennie. Javítóvizsga is tehető független vizsgabizottság előtt. Ilyen irányú kérését a tanulónak a bizonyítvány kézhez vételétől számított 15 napon belül kell bejelentenie.
Fontos tudni, hogy amennyiben a tanév elején valamilyen nem kötelező tanórai foglalkozásra a tanulót felvették, akkor a követelménytámasztás gyakorlata (óralátogatási kötelezettség, a hiányzás igazolása, a tanultak számonkérése, osztályzása) ennek minden lehetséges következményével – megegyezik a kötelező tanórai foglalkozásokra vonatkozó előírásokkal. Ha a tanuló valamely idegen nyelvből előrehozott érettségi vizsgát szerez; kérvényezheti az iskolában oktatott idegen nyelv tanulása alóli felmentését. A 10. osztály második félévében május 20-ig a tanulóknak közölniük kell, hogy a kötelező érettségi tantárgyakon kívül mely választható tantárgyakból kívánnak érettségire felkészülni. Ezek a tantárgyak az órafelosztásban a válaszható órakeretben szerepelnek.
7. Előrehozott érettségi vizsga letétele után e tantárgy tanulása alóli mentesítés Sikeres előrehozott érettségi vizsga letétele után a tanulót a következő (őszi érettségi esetén az aktuális) tanévben az igazgató mentesítheti a tantárgy tanulása és a tanórák látogatása alól. A mentesítési eljárás menete: -
a tanuló (és a tanuló gondviselője) az iskola igazgatójának címezve kérelmet nyújt be, amelyben kéri a tantárgy tanulása alóli mentesítést a sikeres előrehozott érettségi vizsga miatt,
-
az igazgató a beadott kérelemre igazgatói határozatot hoz, melyben mentesíti a tanulót a tantárgy tanulása és e tanóra látogatása alól az adott tanévben,
-
a mentesítés egy tanévre szól,
-
a mentesítés független attól, hogy a tanuló esetlegesen az adott tanévet megismétli.
8. Beszámoltatás, értékelés A tanulók értékelésében irányadók a Nemzeti köznevelési törvény e tárgykörrel kapcsolatos előírásai.(A tanuló jogai és kötelességei, a tanuló kötelességének teljesítése – 45-47. §-ok), az intézmény tradíciói, az oktatás, nevelés céljainak alárendelt pedagógiai racionalitás.
Azokban az esetekben, amikor rendszeresen szerzett érdemjegy nem alapozza meg, ill. a törvény nem teszi kötelezővé az osztályozást, „megfelelt”-„nem felelt meg” minősítést kell alkalmazni (pl. testnevelésből a felmentett vagy gyógytestnevelésre tanácsolt tanuló esetében). Mivel a pedagógusnak a tanulók munkáját „irányítania” is szükséges – az értékelést indokolni kell. Ez ad lehetőséget arra, hogy az értékítélet objektivitásának megtartása mellett a tanár a teljesítményt személyre szabottan a tanuló körülményeihez mérje. A számonkérés rendszeresen, az adott tantárgy tartalmi követelményeihez igazodva történik. A tanulmányi szakaszok kezdetén (tanév elején) a számonkérés legfontosabb tantárgyankénti követelményeit, a számonkérés módját, amennyiben ezek teljesítése határidőhöz kötődik, akkor a terminusokat is, a tanulókkal ismertetni kell. Ha a tanuló a tanulmányi előrehaladás előírt követelményeit a megadott időre nem vagy „elégtelen” módon teljesítette, lehetőséget kaphat a mulasztás pótlására. Ha erre neki felróható okból kerül sor, akkor a „soron kívüli” elbírálást a szaktanár szigoríthatja. Ugyanilyen feltételek mellett a tanuló is kérheti, hogy egy tantárgy tartalmi szakaszáról a tanórán kívüli időben beszámolhasson. Ha egy tantárgyat azonos évfolyamon, azonos szintű tanulócsoportokban több tanár tanít, akkor a számonkérés formáit — lehetőleg — egységesíteni kell. (Csak ez teszi értelmessé, feladat- és tesztbankok létrehozását, bővítését, mint ahogy a teljesítmények összemérhetősége is csak így valósulhat meg.) A tanulók tanulmányi tapasztalatát dokumentáló legfontosabb írásbeli munkákat (témazárók, dolgozatok, rajzok, tanulmányok) egy évig meg kell őrizni! (Egy év után ezek selejtezhetők. Az iskola nem köteles a munkákat a „szerzőknek” visszaadni.)
Az írásbeli beszámoltatás Az írásbeli beszámoltatás formái: -
témazáró dolgozat;
-
írásbeli felelet;
-
teszt feladat;
-
házi dolgozat.
A szaktanárok a tanév elején tájékoztatják a tanulókat az írásbeli beszámoltatás formáiról, azok rendjéről és értékeléséről, illetve tantárgyanként közlik a tanévben írandó témazárók számát. Témazáró dolgozat: Tantárgyanként minden témát/témakört előre jelzett, úgynevezett témazáró dolgozattal zárunk, melynek időpontját a tanár legkésőbb az összefoglaló órán bejelenti, és azt a haladási naplóban is rögzíti. A dolgozat írásának ideje 45 perc, 12-14. osztályban 90 perc is lehet.
A tanár kötelessége a témazáró dolgozatokat a megírást követő 10 munkanap alatt kijavítani, értékelni, s az értékelés szempontjait feltárni. A dolgozat értékelése érdemjeggyel történik, melyet a naplóba megkülönböztetett módon kell beírni (piros színnel). Megírása kötelező. Ha a tanuló a dolgozat írásakor hiányzott, pótlása a tanárral való egyeztetés alapján történik. A tanár a körülmények mérlegelése alapján egy alkalommal lehetőséget biztosíthat a tanulónak, hogy témazáró dolgozatán javíthasson javító dolgozat írásával. A témazáró dolgozat érdemjegyéről a két dolgozat alapján a szaktanár dönt. A témazáró dolgozat jegyei/osztályzatai nyomatékkal szerepelnek, hiszen azok a tanuló tudásának szintézisét mutatják. A tanórai foglalkozásokon pótló és javító dolgozat egyaránt íratható. A témazáró dolgozatokat az iratkezelés szabályai szerint kell megőrizni.
Írásbeli felelet: Néhány óra tananyagának felmérésére szolgál. Lehet osztályszintű, illetve egyéni. A dolgozat értékelése érdemjeggyel történik.
Az írásbeli és szóbeli feleletek rendszeresek, időpontjuk a tanítási óra (körülbelül 15-20 perc), tehát a tanár nem köteles bejelenteni ezeket.
Teszt feladat: Több témakört, vagy hosszabb tanítási időszakot (akár egy évest is) felölelő ismeretanyag elsajátításának feleletválasztós, tesztkérdések útján való felmérése. A feladat megírásának időpontját legalább két héttel előbb közölni kell a tanulókkal. A feladatra érdemjegy adható. Egy tanévben legfeljebb négy teszt feladat íratható.
A tanulmányi eredmény értékelésének elengedhetetlen feltétele, hogy a tanulónak tanulmányi félévenként és tárgyanként legalább 3 érdemjegyet kell szereznie.
A házi dolgozat:
A tanár egy adott témáról dolgozatot, esszét írathat, melyet a tanulók otthoni munkával készíthetnek el segédanyagok felhasználásával (szakkönyvek, internet stb.). A dolgozatra érdemjegy adható. Elmélyültebb munkát igénylő, gondolkodtató feladatok is adhatók szorgalmi jelleggel. A kiemelkedően jól teljesítő tanulók mind félévkor, mind év végén szaktárgyi dicséretet kaphatnak. Ha a tanuló több tantárgyból is kiemelkedő teljesítményt nyújt, akkor általános dicséretben részesülhet. Ha a tanuló több tárgyból (legalább 3) rosszul teljesít, vagyis érdemjegye elégtelen, akkor írásbeli nevelőtestületi elmarasztalásban részesül.
9. A tanulók szakmai előmenetelének értékelése Az építész szakma műszaki-művészeti sokrétűsége által megkövetelt tudás- és készségszint elérését segítő értékelés szempontjai: a) Gyakorlati munka: (Oktatóterem, laboratórium, geodéziai mérések) Az elméletben tanultak gyakorlati alkalmazása értékelendő (építési anyagok felhasználása, technológiai
sorrend
Alapműveletekben
a
helyessége, kézügyesség
mérések fejlődését,
pontossága, összetett
minőség
feladatoknál
biztosítása). ezen
felül
a
szervezőkészséget, a teljesség igényét értékeljük. A szakműhely és az építéshely munkáit folyamatosan, naponta kell értékelni a fenti módon, a végzett munka mennyiségétől függetlenül. Az elméleti tárgyakkal közösen előkészített és párhuzamosan végzett feladatok értékelése integráltan történik. Az egyes tantárgyi óratervek tartalmazzák a kötelező mérési gyakorlatokat, melyeket minden tanulónak teljesíteni kell. Az összefüggő nyári gyakorlatot a munkáltató javaslata alapján a gyakorlatvezetők értékelik, a nyári gyakorlatot az iskola és a kamara ellenőrzi. A tanévkezdéskor a nyári gyakorlat során készített munkanapló kiértékelését a gyakorlati óra keretében elvégezzük. A követelményeket az OKJ-s szakmákra előírt „Szakmai és Vizsgakövetelmények” (SZVK) tartalmazzák pontosan.
b) Szakmai elmélet:
A szóbeli feleleteknél a vázlatrajzzal illusztrált kifejezésmód elengedhetetlen. Az írásbeli dolgozatoknál a tárgyszerűség, szakszerűség mellett a precízséget, a rajzok érthetőségét és esztétikus megjelenését is értékeljük. A helyes és sikeres szaknyelv kialakítása érdekében fontos a szóbeli számonkérés, értékeléssel. A szóbeli feleleteknél értékelési szempont a szakmai kifejezések pontos alkalmazása és a szép anyanyelvű - szlengtől mentes - előadás. Az elméleti anyag összefüggő részei szöveges, magyarázó-rajzos formában kerülnek ellenőrzésre.
Rajzfeladatok, komplex feladat: A kötelezően előírt rajzok szerkesztését teljes egészében a tanórákon kell elvégezni, tanári irányítással. Minden rajzi foglalkozás értékelhető osztályzattal. A kidolgozás befejező munkálatait házi feladatként is elvégezhetik a tanulók, ezt a végső osztályzatnál vesszük figyelembe. A rajzok értékelése korrigálással, ellenőrzéssel együtt aláírással, részjegyekkel és végső jeggyel történik. A rajzfeladat nagyságától és nehézségi fokától függően meghatározott aláírások nélkül rajzfeladat nem adható be, és nem értékelhető. Az elégtelen rajzot javítani kell, szükség esetén újra kell rajzolni. Minden rajzfeladatot legalább elégséges szinten kell teljesíteni. A rajzok határidőre történő elkészítése és beadása része a feladatnak, mely fontos eleme a szakszerű, gyors és pontos munkára nevelésnek. A rajzok beadása minden tanuló számára kötelező. A tanuló csak akkor kaphat félévkor vagy év végén eredményes osztályzatot, ha eleget tett rajzbeadási kötelezettségének, valamint eleget tett a témazáró dolgozatokra vonatkozó feltételeknek. A mennyiségi hiányok szankcionálása közvetlen és folyamatos, elsősorban a kötelezettségek teljesíthetetlen halmozódásának elkerülése érdekében. Komplex feladat készítésének célja a tanult ismeretek szintetizálása, szakszerű, korrekt, a gyakorlatot modellező alkalmazása, ezért hiányosan nem fogadható el. Értékelése részenként és egészében történik. A számítógéppel kidolgozott rajzok, illetve más műszaki feladatok csoportbontásban egyéni munkával készségszinten végezendők. Az alkalmazási szintet értékeljük és beszámítjuk a tantárgy érdemjegyénél.
V.
AZ
OSZTÁLY-
CSOPORTBONTÁSOK
ÉS
CSOPORTRENDSZER
ELVEI,
Osztálybontás: • •
építész osztály, emelt rajzóraszámú építész osztály.
Elvei: • a Nemzeti köznevelési törvény előírásainak figyelembevétele – idegen nyelv, • tanterem igény, • eszközigény - informatika, szakmai informatika, ábrázoló geometria, szabadkézi rajz, szakmai gyakorlati munka, műszaki rajz, • tehetséggondozás, • továbbtanulás - emelt szintű érettségire való felkészítés a kötelező érettségi tárgyakból 11-12. évfolyamokon. Csoportbontás tantárgyai: • • • • • • • • •
idegen nyelv, magyar nyelv, szabadkézi rajz, ábrázoló geometria, műszaki rajz, szakmai informatika, fizika, matematika, szakmai gyakorlati munka.
VI. A MAGATARTÁS ÉS A SZORGALOM ELBÍRÁLÁSÁNAK SZEMPONTJAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI Iskolánk fontos feladatnak tekinti a helyes viselkedés kialakítását az oktatási-nevelési munkánkban. A magatartás és szorgalom osztályzatát az osztályfőnökök és az osztályban tanító tanárok közösen állapítják meg, a diákközösség véleményét is meghallgatva.
„Példás” a tanuló magatartása, ha -
képes a barátság, a szolidaritás, a közösségi összetartozás érdekében áldozatra, önfeláldozásra, másokért is felelős viselkedésre, segítségnyújtásra,
−
tiszteletben tartja tanárainak, az iskola valamennyi alkalmazottjának, a társadalom őt körülvevő tagjainak személyiségi jogait és emberi méltóságát, megbecsüli munkájukat,
−
megtartja az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, a gyakorlati munka rendjét, betartja a tanulói szabályzat előírásait,
−
megőrzi, ill. az előírásoknak megfelelően kezeli az oktatás során felhasznált eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit,
−
a vizsgált időben nincs (osztályfőnöki) fegyelmező intézkedést kiváltó vétsége.
„Példás” a tanuló szorgalma, ha −
rendszeres munkával folyamatosan eleget tesz tanulmányi kötelezettségeinek, és ezáltal kiemelkedő eredményt ér el,
−
óvja egészségét, szellemi és fizikai teljesítőképessége fejlesztésére törekszik,
−
a tanulmányi munkában aktívan részt vesz, önálló feladatokkal gazdagítja ismereteit, érdeklődő, példát mutat társainak.
Házi feladat szerepe: Az írásbeli és szóbeli házi feladatoknak a tanuló rendszeres munkára nevelésében, önfegyelmének és kötelességtudatának kialakításában, s így személyisége fejlesztésében is rendkívül fontos szerepe van. Az otthoni tanulás az ismeretek elmélyítése céljából elengedhetetlen. Az írásbeli házi feladat az órán tanult ismeretekhez kapcsolódjon, ezt a fokozatosság elvét betartva jelöli ki a tanár. Házi feladatként házi dolgozat elkészítése is adható írásbeli beszámoltatásként. Szóbeli házi feladat ezeken kívül az órán hallott ismeretek elsajátítása füzetből, tankönyvből egyaránt. Adható házi feladatul önálló anyagfeldolgozás, „kutatómunka” (szempontok alapján), amely az osztály/tanulócsoport képességének megfelel.
VII. A választott kerettantervek megnevezése, óratervek A kerettanterveket A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 3. melléklet és 6. melléklete alapján választottuk. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások tananyaga az ismeretek elmélyítésére, gyakorlásra alkalmas feladatokat tartalmaz, új tananyagelemeket nem építettünk be.
A választott kerettanterv által meghatározott órakeret Óraterv 2013-14-es tanévtől ÉPÍTÉSZ
Irodalom Magyar nyelv Idegen nyelv 1. Idegen nyelv 2. Matematika Etika Történelem Fizika Kémia Biológia
2
74
3
111
3
111
3
111
2
2
74
1
1
37
1
1
37
1
1
37
3
3
111
3
3
111
3
3
111
3
3
111
2
2
74
2
2
74
4
4
148
3
3
111
3
3
111
4
4
148
1
37 111
2
74
2
74
3
2
74
2
37
2
2
74
1
37
2
74
2
2
3
111
1
37
74 74
Éves óraszám
Csoportbontás
Csoportbontás
Heti óraszám
2/14. Éves óraszám
Csoportbontás
Csoportbontás
Heti óraszám
1/13. Éves óraszám
Csoportbontás
Csoportbontás
Heti óraszám
12.A,B Éves óraszám
Csoportbontás
Csoportbontás
Heti óraszám
11.A,B Éves óraszám
Csoportbontás
Csoportbontás
Heti óraszám
10.A,B Éves óraszám
Csoportbontás
Csoportbontás
Heti óraszám
9.A,B
Földrajz Művészetek (rajz és viz. kult.) Informatika Testnevelés Osztályfőnöki óra Statika Kitűzési ismeretek Kitűzési gyakorlat Építési ismeretek Építési gyakorlat Építési gyakorlat* Szabadkézi rajz Szabadkézi rajz Építőanyagok gyak. Építőanyagok Építésszervezési ism. Munkahelyi és egészségbizt. Munka- és környezetvéd. Ábrázoló geometria CAD alapismeretek gyak. Műszaki ábrázolás gyak. ÖSSZES VÁLASZTHATÓ
2
74
1
1
37
1
37
1
1
37
1
1
37
5
185
5
185
5
185
5
185
1
37
1
37
1
37
1
37
2
74
2
74
1
37
1
37
1
1 1 2 1
2
2 1
37
2
74
2
37
1
74 2
2 1
1
2
74
74
3 2
37
2
18,5
0,5
18,5 2
2
35
2
74
1
1295 36
2
1
74
8
74
6
37 1
37 296
6
6
222 74
18,5
1,5
55,5
2
2 2
74
2
2
74
1
1
37
2
74
2
1
37
1
1
37
1
1
37
1295 35
2
111
74
0,5
2
0,5
2
4
1295 35
1
37
0,5
18,5
0,5
18,5
4
4
148
2
2
74
2
2
74
1295 35
1295
Szabadkézi rajz Idegen nyelv Matematika Fizika Informatika Építészeti ismeretek Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Vasbetonszerkezetek Magasépítési gyakorlat Építésszervezés Építésszervezés gyakorlat Szilárdságtan Magasépítéstan Építészettörténet és műemlékvédelem Műszaki informatika gyakorlat Szakmai idegen nyelv Kitűzés gyakorlat ÖSSZES
33
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2 0,5
16
2
64
3
96
4
4
4 2
128 128
2
64
3
96
8
256
1,5
48
3
3
96
2
2
64
2
2
64
35
1120
RAJZ
2 2 2 2
1 5 1
3 1 3 2 3
74 74 74
2 2 1 2 1
74
1
37 185 37
1 3 2 3
111 37 111 74 111 74 74 37 74 37
1
1
37
1 5 1
1
37 185 37
3 1 3 3 1 3 2
1 3 3
2
3
111
2
74
1
37
5 1 2 1
185 37 74 37
5 1 2
185 37 74
4 1
74 37
Éves óraszám
Csoportbontás
111
Csoportbontás
3
Heti óraszám
3
2/14. Éves óraszám
111 37 111 74
Csoportbontás
1 3
111 37 111
Csoportbontás
3 1 3
Heti óraszám
1/13.
111 37 111
Heti óraszám
Csoportbontás
12.C Éves óraszám
Csoportbontás
Csoportbontás
Heti óraszám
Éves óraszám
Csoportbontás
Csoportbontás
Heti óraszám
Éves óraszám
Csoportbontás 2 3 2 3
74 74 111 74 111
11.C
Éves óraszám
2 2 3 2 3
10.C
Csoportbontás
Irodalom Magyar nyelv Idegen nyelv 1. Idegen nyelv 2. Matematika Etika Történelem Fizika Kémia Biológia Földrajz Művészetek (rajz és viz. kult.) Informatika Testnevelés Osztályfőnöki óra Statika Kitűzési ismeretek
Csoportbontás
Heti óraszám
9.C
Kitűzési gyakorlat Építési ismeretek Építési gyakorlat Szabadkézi rajz Szabadkézi rajz * Építőanyagok gyak. Építőanyagok Építésszervezési ism. Munkahelyi és egészségbizt. Munka- és környezetvéd. Ábrázoló geometria CAD alapismeretek gyak. Műszaki ábrázolás gyak. Építészeti rajz ÖSSZES VÁLASZTHATÓ Szabadkézi rajz Idegen nyelv Matematika Fizika Informatika Építészeti ismeretek Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Vasbetonszerkezetek
1 3 1
3
3 1
37 111 37
2 2 1
2
2 1
74 74 37
1 2
1
2
37 74 74
3 1 1 2 2 1 1
0,5
18,5
0,5
18,5 2
2
2
74
1
2
1
74
2
2
74
1
1
37
1
1295 36
1
2
1
74 74 37 37
2 1 1
37
37
1332 35
1 6
1
6 2 2
37 296 222 74 74 37 37
0,5
18,5
0,5 4
4
18,5 148
2
2
74
2 1
35
1
111 37 37
1 8 6 2
2
74
37
1295 35
0,5 2 3
16 64 96
Magasépítési gyakorlat Építésszervezés Építésszervezés gyakorlat Szilárdságtan Magasépítéstan Építészettörténet és műemlékvédelem Műszaki informatika gyakorlat Szakmai idegen nyelv Kitűzés gyakorlat
4 4
4
2 3 8
2
1,5 3 2 2
Összes
35
VIII. ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK:
Mellékletben
IX. HELYI TANTERVEK:
Mellékletben
4
128 128 64 96 256 48
3 2 2
96 64 64
1120
A SZEGEDI SZOLGÁLTATÁSI SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK KOSSUTH ZSUZSANNA TAGINTÉZMÉNYÉRE vonatkozó helyi elemei
Tartalomjegyzék Az iskola legfontosabb adatai Az iskola története A működés személyi és tárgyi feltételei Személyi feltételek Tárgyi feltételek 1. Az intézmény nevelési programja 1.1 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.1.1. Egészségnevelési, egészségfejlesztési program 1.1.2. Az intézmény elsősegély-nyújtási programja 1.2. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai 1.2.1.Osztályozó vizsga szervezhető 1.2.2. Különbözeti vizsga szervezhető 1.2.3. Pótló vizsga szervezhető 1.2.4 Javítóvizsga szervezhető 1.3. A felvétel, az iskolaváltás, a tanuló átvételének helyi szabályai 1.4. A felvételi eljárás különös szabályai 1.5. Az iskolában tartott egyéb foglalkozások 1.5.1. A mindennapi tanulást kiegészítő képzési formák, korrepetálások 1.5.2 A tanítási órák keretében meg nem valósítható egyéb foglalkozások 2. Az intézmény helyi tanterve 2.1 A választott kerettantervek megnevezése 2.2 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai 2.3 Az alkalmazható tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei 2.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok megvalósítása 2. 5. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismertetése 2.6 A mindennapos testnevelés szervezése 2.7 A közép- és emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés 2.8. A középszintű érettségi vizsga témakörei 2.9. Az iskolai beszámoltatás, a számonkérés követelményei és formái 2.9.1.A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése és értékelése 2.9.2. Az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 2.9.3. Szakmai előkészítő tantárgyak osztályozása 2.9.4. Az év végi teljesítménymérés 2.9.5. Próbaérettségi vizsgák 2.9.6. A szakmai gyakorlat értékelése 2.10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások elvei 2.11. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek 2.12 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.12.1. Egészségnevelési elveink 2.12.2.A környezeti nevelés elvei
2.13 A tanuló jutalmazásának, fegyelmezésének, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 2.13.1. A tanuló jutalmazásának elvei 2.13.2. A tanuló fegyelmezésének elvei 2.13.3.A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése és minősítése 2.14. Az otthoni felkészüléshez szükséges írásbeli és szóbeli feladatok kiadásának elvei 2.15 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 3.Szakmai program 3.1. Iskolarendszerű szakképzés 3.1.1 Egészségügyi ágazati szakközépiskola 3.1.2 Ruhaipari ágazati szakközépiskola 3.1.3. Képző- és iparművészeti ágazati szakközépiskola 3.1.4. Szociális ágazati szakiskola Szociális ágazati szakiskola 3.1.5 Esti tagozat: egészségügyi szakképzés 3.2. Iskolarendszeren kívüli egészségügyi szakképzés- tanfolyami OKJ képzés
A Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi és Könnyűipari Tagintézménye Az iskola legfontosabb adatai
OM azonosító:
Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi és Könnyűipari Tagintézménye 201290
Székhelye:
6724 Szeged, Kodály tér 1.
Az intézmény típusa:
Szakközépiskola, szakiskola
Az oktatás munkarendje:
nappali, esti
Az intézmény fenntartója:
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
Honlap:
www.kossuthzs-szeged.sulinet.hu
Az intézmény neve:
Az intézmény tevékenységére vonatkozó, a fenntartó által meghatározott további adatokat az intézmény alapító okirata tartalmazza.
Az iskola története A korábbi Kossuth Zsuzsanna Gimnázium, Egészségügyi és Könnyűipari Szakképző Iskolát Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 2007. július 1-jétől két szakközépiskola - a Kossuth Zsuzsanna Gimnázium és Egészségügyi Szakképző Iskola és a Tisza Lajos Könnyűipari Szakközépiskola és Szakiskola – jogutódjaként hozta létre. Mindkét iskola történelme a XX. század közepén kezdődött. Szegeden a Kálvária sgt.1. szám alatt a Kossuth Zsuzsanna Állami Ápolóképző Intézetben 1948-ban kezdődött el az egészségügyi szakdolgozók képzése szervezett formában. 1975-től szakiskolai, 1980-tól egészségügyi szakközépiskolai oktatásban vehettek részt a tanulók. 1991-ben elkezdődött az általános tantervű gimnáziumi oktatás is. Az intézményben az általános iskolát végzett tanulók az 1994/95-ös tanévtől humánegészségügyi szakmacsoportos oktatás keretében készülhetnek fel az érettségi vizsgára, a szakmai orientáló tantárgyak tanulásával pedig a pályaválasztásra. 1996-tól folyik az érettségire épülő szakmai oktatás ápolói, gyermekápolói, csecsemő-és gyermekgondozó szakokon. Az iskolában a nappali tagozat mellett évtizedeken át működött a felnőttoktatás is esti és levelező tagozaton. Az intézmény fontos szerepet játszik az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésében is. Az iskola 1999-től Szegeden a Gutenberg u.25. szám alatti épületben működött 2007-ig. A Tisza Lajos Könnyűipari Szakközépiskola és Szakiskolát 1951-ben Textilipari Technikum néven alapították. A textilipari szakképzés rost-és pamutfonó, ill. szövő ágazaton kezdődött, majd kiépült a kötőipari oktatás is. 1985-től teremtették meg a feltételeit a ruhaipari képzésnek.
1994-ben az intézményt összevonták a hasonló profilú Bakay Nándor Szakközép-és Szakmunkásképző Iskolával. Az így létrejött Textilipari Szakközép-és Szakmunkásképző Iskola Dél-Magyarország legnagyobb könnyűipari szakközépiskolája lett, s a textil-és ruhaipari oktatás teljes vertikumát kínálta. Érettségi bizonyítvány birtokában a fiatalok ruhaipari technológus, modellező, marketing ügyintéző és divatstílus-tervező szakon szerezhetnek szakképesítést. Az intézményben a kezdetektől működött a levelező tagozatos felnőttoktatás is. Az iskola 1996-ban vette fel Szeged város újjáépítőjének, Tisza Lajosnak a nevét. Az oktatás több mint fél évszázadon át Szegeden, a József Attila sgt. 115. szám alatt zajlott. 2007-ben az összevonás után létrejött új intézmény – Kossuth Zsuzsanna Gimnázium, Egészségügyi és Könnyűipari Szakképző Iskola néven – a két szakközépiskola jogutódjaként működik a Kodály tér 1. számú épületben, s a tanítás nappali tagozaton humán-egészségügyi és könnyűipari szakmacsoportos oktatás keretében zajlik. Az érettségi utáni szakképzés egészségügyi és ruhaipari szakmákban folyik. 2009-ben a fenntartó önkormányzat átszervezte a szakképző iskolák rendszerét, így intézményünk a Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola tagintézményeként működik tovább. 2013. január 1-jétől az iskola fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, irányítója a Szegedi Tankerület.
A működés személyi és tárgyi feltételei
Személyi feltételek Tantestületünkben 52 pedagógus dolgozik, külső óraadók a szakképzésben vesznek részt. Az iskola minden, pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozója rendelkezik a munkavégzéshez szükséges végzettséggel és képesítéssel. A tantestület jelentős része (28 fő) másoddiplomával is rendelkezik, s ezen felül 38 pedagógusnak egyéb végzettsége, képesítése is van. Heten közoktatás-vezetői, ketten pedig mérés-értékelési szakértői oklevelet szereztek. Kilenc fő neve szerepel a vizsgáztatási névjegyzéken, ők rendszeresen látnak el érettségi, szakmai vizsgaelnöki feladatokat. Öt tanár neve a szakértői névjegyzékre is felkerült. 12 fő rendszeresen vállal emelt szintű érettségi vizsgáztatást, hárman pedig szakvezetői feladatot látnak el. A tantestület nyitott a változásokra, az új kezdeményezésekre, a tanárok rendszeresen vesznek részt továbbképzéseken is - pl. kompetencia alapú oktatás, kooperatív módszerek, tanulásmódszertan, az interaktív tábla alkalmazása témákban. Az iskola pedagógusai munkaközösségeket alkotva végzik munkájukat. Ezek a közösségek fontos szerepet játszanak az intézményben folyó munka tervezésében, szervezésében és az ellenőrzésben. A foglalkozások keretében a tanárok részt vesznek az iskola dokumentumainak kidolgozásában, lehetőség nyílik egységes nevelési elvek kialakítására, az egyes tantárgyak tanítási tapasztalatainak megbeszélésére, a felmerülő problémák közös megoldására, ezáltal a munka hatékonyságának emelésére. Az oktató-nevelő munkát iskolai könyvtáros, iskolapszichológus, rendszergazda, oktatástechnikus segíti.
gyermek-és
ifjúsági
felelős,
Tárgyi feltételek Az intézmény 2007 szeptemberétől a Kodály tér 1. szám alatti felújított épületben működik. Az új épületben minden feltétel adott a középfokú oktatási tevékenységhez. Az épületben 11 tanterem és 15 szaktanterem van, a kommunikáció tantárgy oktatására két speciálisan berendezett teremben kerül sor. Az informatika tanítása 3 teremben zajlik, 59 számítógépen tanulhatnak a diákok. Az iskolában összesen 110 számítógép áll rendelkezésre. Szakmai órák és hivatalos megbeszélések megtartására alkalmas a marketing terem. Az iskola a legkorszerűbb informatikai eszközökkel rendelkezik: hat tanteremben van felszerelve interaktív tábla, minden tanteremben projektor, multimédiás számítógép. A testnevelés órák megtartására egy 800m2-es tornaterem és egy konditerem biztosít sportolási lehetőséget, így megoldható a mindennapos testnevelés. Az iskolai sportudvar felújításra szorul. Az intézményi könyvtár és olvasóterem 20000 db kötettel várja látogatóit. Az egészségügyi szakmai tantárgyak oktatása az előírásoknak megfelelően felszerelt demonstrációs termekben zajlik. A ruhaipari szakmai gyakorlat foglalkozásaira az iskolában kialakított tanműhelyben kerül sor. A szaktantermekhez szertárak tartoznak (pl. informatika, kémia, fizika), az oktatástechnikai stúdió az audiovizuális és informatikai eszközök használatát biztosítja.
1. Az intézmény nevelési programja
1.1 Az egészségfejlesztéssel feladatok
kapcsolatos
pedagógiai
Iskolánk alapvetően fontos célkitűzése tanulóink egészségének megóvása, a folyamatos egészségnevelési tevékenység. Fontosnak tartjuk az emberi szervezet működésével és a betegségek kialakulásával kapcsolatos ismeretek bővítését, az anatómiai és élettani ismeretek elmélyítését, saját szervezetünk megismerését és a fiziológiai folyamatok megértését. Ezen ismeretek használata és beépülése az aktív tudatba elősegíti a prevenciós munkát.
1.1.1. Egészségnevelési, egészségfejlesztési program • • • • •
Az egészségnevelés általános céljai, feladatai • testileg, lelkileg egészséges fiatalok nevelése az egészséges életmód megismertetése a tanulók kiegyensúlyozott pszichés fejlődésének elősegítése a magatartási függőség és a szenvedélybetegség kialakulásának megelőzése az iskolában jelentkező bántalmazás, agresszió elkerülése a tanulók környezettudatos nevelése • a dohányzás visszaszorítása illetve korlátok közé szorítása, • az alkohol- és a drogprevenció, • az egészséges táplálkozásra nevelés, • az aktív testmozgás, és a mozgásszervi betegségek csökkentése, • a mentális betegségek megelőzése, • családi életre nevelés, • az elemi elsősegélynyújtás szabályainak elméleti és gyakorlati elsajátítása.
Kiemelt fejlesztési követelmények: • • • • • •
A tanulók rendelkezzenek alapvető ismeretekkel • az emberi test működéséről, a testi és a lelki egészség összefüggéséről a betegségek és a balesetek elkerülésének módjairól az egészségkárosító és szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzéséről a szexuális kultúráról mindennapos testedzés, sportolás hatásairól a konfliktusok, az agresszió kezeléséről a harmonikus társas kapcsolatokról, a család értékeiről, a családi élet szépségéről
Az egészségfejlesztés személyi feltételei • • • • • • •
• • • • • • • •
• iskolaorvos védőnő iskolapszichológus ifjúságvédelmi felelős szabadidő szervező, diákönkormányzatot segítő tanár kortárssegítők, mentor tanárok testnevelő tanárok osztályfőnökök Az egészségfejlesztés az alábbi tanórákon folyik: • osztályfőnöki • biológia • önismeret, mentálhigiéne • egészségnevelés • testnevelés • valamennyi egészségügyi tantárgy Az egészségfejlesztő munkát segítik: • Vöröskereszt ÁNTSZ Drogambulancia Iskola-egészségügyi szolgálat Egészségügyi intézmények Gyermekjóléti Szolgálat Családsegítő Központ Nevelési Tanácsadó Rendőrség
Oktatási tematika évfolyamokra lebontva: 9. évfolyam: - lelki egészség: személyiség kialakulása, önismeret, önkontroll, lelki feszültség – konfliktuskezelés, technikák: kudarcok tűrése, tanulságok feldolgozása, hasznosításának képessége - testi egészség: egészséges életmód szokásrendszerének kiépítése, saját testi, szervezeti funkciók ismerete, serdülés testi fejlődésének sajátosságai, biológiai-pszichológiai érés folyamata - balesetek megelőzése, egészséges táplálkozás, háztartás és környezetvédelem 10. évfolyam:
-
lelki egészség: szorongás, stressz, feszültség, fáradtság oldásának technikái, önálló döntés képessége, személyes felelősségvállalás, pozitív-negatív élmények feldolgozásának képessége - testi egészség: betegségek és megelőzésük, egészséges öltözködés, személyi és testi higiéne, helyes testtartás, rendszeres testedzés fontossága, 11. évfolyam: - lelki egészség: művészi önkifejezés, humor, játék, műélvezet a lelki egészség helyreállítása, feszültségoldása, érzelmek vállalása, felelős döntéshozatal - testi egészség: egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése, gyógyítása - szexuális élet megkezdése, biológiai és erkölcsi szempontok, felelősségvállalás egymás iránt-szexuális felvilágosítás, fogamzásgátlás módjai és kockázatuk 12. évfolyam: - lelki egészség: emberismeret, empátia, figyelmesség és egymáshoz való alkalmazkodás, rugalmasság-autonómia megőrzésére irányuló erő, belső stabilitás kialakítása - testi egészség: szűrőprogramok, rehabilitáció jelentősége, önvizsgálat jelentősége, szexuális kultúra, szexuális úton terjedő betegségek megelőzése, abortusz körüli viták, szemléletek, optimális családtervezés, - betegekkel és fogyatékosokkal szembeni magatartás
1.1.2. Az intézmény elsősegély-nyújtási programja Az elsősegélynyújtás általános célja, feladatai • szellemi, testi és pszichikai adottságaikban az elsősegélynyújtás elméleti és gyakorlati ismereteinek mindennapokban történő alkalmazására képes fiatalok nevelése • személyiségfejlődésük, a társadalomba való beilleszkedésük segítése • olyan szokásrendszer kiépítése, melyben értéknek tekintik az életet, az egészséget és hajlandóak legjobb tudásuk szerint az élet mentését, valamint a bajba jutottak mentését emberi és állampolgári kötelességüknek tekinteni • alakuljon ki a fizikai állóképesség iránti igény, ezzel is fejlődjön személyiségük • alakuljon ki a kapcsolat kialakításához, kooperációhoz szükséges kommunikációs képességük • az ehhez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek, készségek, attitűdök elsajátítása, kialakítása • az elsődleges megelőzés, az egészségkárosodás megakadályozása, speciális életet védelmező, mentő technikák elsajátítása • heveny rosszullétek ellátásának elméleti és gyakorlati elsajátítása • belgyógyászati esetek ellátása elméleti és gyakorlati szemszögből • megfelelő kötözési technikák elsajátítása • megfelelő pozícionálás kivitelezése • a fontossági sorrendek betartásának megismerése
Általános fejlesztési követelmények A diákoknak legyen alapvető ismeretük • az emberi szervezet működéséről, a testi egészség összetevőiről, az egészséget fenyegető tényezőkről, megelőzési lehetőségekről • a betegségek és balesetek megelőzésének módjairól,
• rendelkezzenek megfelelő helyzetfelismerő képességgel, tudjanak döntést hozni és annak megfelelően cselekedni adott szituációkban • fejlődjön erkölcsi tudatuk, jellemük, ítélőképességük, legyenek tisztába az emberi magatartást irányító érdekekkel, eszközökkel, • legyenek képesek a helyszín és a baleset körülményeinek felmérésére, • a mentés körülményeiről • a sürgősségi ellátás lényegéről, • a korrekt betegvizsgálat menetéről • a pontos és hatékony segélyhívásról • az újraélesztésről és az életfunkciók mesterséges fenntartásáról • az eszméletlen beteg elsődleges ellátásáról A tanuló legyen képes • • • • • • • • •
a tudat- és eszméletvesztéssel járó állapotokat felismerni az alapvető sebellátásra, vérzéscsillapításra, kötözések kivitelezésére a fontossági sorrend betartása mellett a szükséges beavatkozások elvégzésére betegek megfelelő pozicionálására, mobilizálására, műfogások kivitelezésére kompetens módon segítséget nyújtani tömeges baleseteknél nyugodt, higgadt viselkedésre megakadályozni a további egészségkárosodás folyamatát, a mielőbbi szakszerű ellátás, szállítás biztosítására a pontos mentőhívásra
Az elsősegélynyújtás oktatásának személyi feltételei • • • • • • •
iskolaorvos védőnő egészségügyi szakoktató egészségtan tanár diplomás ápoló külső előadó- mentőtiszt, mentőápoló biológia szakos tanár
Partnereink • • • • • • •
Vöröskereszt Mentőállomás Népegészségügyi Intézet (régi nevén ÁNTSZ) Kórházak, klinikák Háziorvosi szolgálat Rendőrség Katasztrófavédelem
Tanítási órák, melyek keretében az elsősegélynyújtás oktatást el lehet végezni: • • • • • •
osztályfőnöki óra egészségtan biológia egészségfejlesztés gondozástan kórtan
• •
elsősegélynyújtás testnevelés
Az oktatás időpontja: • • •
tanév elején az osztályfőnöki órák keretében egész tanév során adott tantárgy profiljának, témaköreinek megfelelően iskolanap-egészségnapon
Az oktatás óraszáma évfolyamonként évi 4 óra.
Az intézményi elsősegély-nyújtási program évfolyamokra és óraszámra történő részletes lebontása évfolyam 1. óra 2. óra 3. óra
tematika segítséghívás tájékozódás a törtétekről helyszín biztosítása sérültek osztályozása
tanítási óra osztályfőnöki óra szakmai tantágyak egészségnap
9. évfolyam
10. évfolyam
előadó/tanár osztályfőnök egészségügyi szakoktató mentőtiszt, mentőápoló iskolaorvos/védőnő mentőtiszt, mentőápoló iskolaorvos/védőnő - egészségtan/biológia szakos tanár
4. óra
a beteg állapotának egészségnap helyes megítélése
1. óra
rándulás, ficam, törések biológia felismerése, ellátása egészségtan
2. óra
kötözés, kötözéstechnika szakmai tantágyak sebellátás, sebek felismerés, elsődleges sebellátás a fájdalommal járó egészségnap állapotok felismerése
3. óra
4. óra
1. óra 2. óra 3. óra 11. évfolyam
4. óra
tematikájának
egészségügyi szakoktató
mentőtiszt, mentőápoló iskolaorvos/védőnő vérzés típusok egészségnap mentőtiszt, mentőápoló felismerése, ellátása iskolaorvos/védőnő hőhatások okozta biológia - egészségtan/biológia sérülések és ellátásuk egészségtan szakos tanár mérgezések felismerése biológia - egészségtan/biológia egészségtan szakos tanár tudat – és szakmai tantágyak egészségügyi eszméletvesztéses szakoktató állapotok felismerése és ellátása allergiás folyamatok felismerése és ellátása testnevelő tanár a beteg mozgatása, testnevelés óra műfogások alkalmazása tömeges egészségnap teendők mentőtiszt, balesetek során mentőápoló
1. óra 2. óra 12. évfolyam
3. óra
4. óra
shock okai, tünetei és biológia ellátása egészségtan a beteg vizsgálata szakmai tantárgyak eszköz nélküli egészségnap újraélesztés eszközös újraélesztés külső félautomata egészségnap defibrillátor használata
- egészségtan/biológia szakos tanár egészségügyi szakoktató mentőtiszt, mentőápoló iskolaorvos mentőtiszt, mentőápoló iskolaorvos
1.2. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai A tanulmányok alatti vizsgák: - osztályozó vizsga - különbözeti vizsga - pótló vizsga - javítóvizsga
1.2.1.Osztályozó vizsga szervezhető -
a tanév során bármikor (pl. másik iskolából átiratkozott tanulónak), a félévi és év végi osztályozó értekezlet előtt egy héttel (az éves munkatervben meghatározott időpontban) annak, • aki magántanuló, • akinek felmentése van a tanítási órákon való részvétel alól, • aki engedély alapján az előírtnál rövidebb idő alatt teljesíti a követelményeket • akinek hiányzása egy adott tantárgyból meghaladja a 30 %-ot, és az évközi érdemjegyei alapján nem értékelhető (a nevelőtestület engedélyével), • akinek hiányzása meghaladja a 250 tanítási órát, és évközi érdemjegyei alapján nem értékelhető (a nevelőtestület engedélyével) • akinek hiányzása a szakmai elméleti és gyakorlati órákról meghaladja a 2020%-ot és az évközi érdemjegyei alapján nem értékelhető (a nevelőtestület engedélyével) A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló • igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozó vizsgát kell tennie.
1.2.2. Különbözeti vizsga szervezhető -
a tanév során bármikor (pl. másik iskolából átiratkozott tanulónak) augusztus utolsó hetében, a tanévkezdés előtt (az éves munkatervben meghatározott időpontban)
1.2.3. Pótló vizsga szervezhető -
annak a tanulónak, aki a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, vagy távol marad, vagy engedéllyel eltávozik: az igazgató hozzájárulásával az adott vizsganapon, vagy a legközelebbi időpontban szervezendő vizsgán.
1.2.4 Javítóvizsga szervezhető -
augusztus utolsó hetében (az éves munkatervben meghatározott időpontban) annak, • aki a tanév végén - legfeljebb 3 tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott, • aki az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A bizonyítványosztás időpontjáig azon tantárgyak témaköreit, amelyekből javítóvizsgát kell szervezni, a tanulók számára elérhetővé kell tenni (Pl.: honlapon, írásban) Tanulmányok alatti vizsgát a tanuló iskolánkon kívül független vizsgabizottság előtt is tehet, amelyet a kormányhivatal szervez. A tanuló (kiskorú tanuló esetén a szülője) a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig (nevelőtestületi engedély alapján osztályozó vizsgára utaláskor az engedély megadását követő 5 napon belül) írásban bejelenti igényét (a tantárgy feltüntetésével) az igazgatónak, aki a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak. A tanuló az év végi bizonyítvány átvételét követő 15 napon belül kérheti, hogy a javítóvizsgára utasított tantárgyból a független vizsgabizottság előtti vizsgát.
Szervezési feladatok: • •
A vizsgák időpontjáról a tanulót írásban tájékoztatni kell. A vizsga követelményeit, az értékelés szabályait az iskolai pedagógiai program mellékletében helyezzük el. • A vizsgák 8,00 – 17,00 óra között bonyolíthatók le. • A tanulónak a vizsga kezdete előtt 10 perccel korábban meg kell jelennie a helyszínen. • Egy vizsganapon max. 3 írásbeli és/vagy max. 3 szóbeli vizsga szervezhető. • A munkaközösségek készítik el az iskolai vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyak írásbeli feladatlapjait, továbbá a feladatok megoldásához szükséges segédanyagokat és a javítási, értékelési útmutatókat, valamint a szóbeli vizsga kérdéssorait. • Az írásbeli vizsga egy tantárgyból max. 60 perc lehet, amit a SNI és BTM tanulók számára legfeljebb 30 perccel lehet meghosszabbítani. • A szóbeli vizsgán tantárgyanként 30 perc felkészülési időt kell biztosítani (SNI és BTM tanulók esetében max.10 perccel növelhető), a feleltetés időtartama nem lehet több 15 percnél, egy alkalommal póttételt lehet húzatni. • A tanulmányok alatti vizsgán kapott érdemjegyet a kérdező tanár javaslatára a vizsgabizottság többi tagjával egyetértve határozzák meg • A tanulmányok alatti vizsgák szervezéséért, lebonyolításáért, szabályosságáért az igazgatóhelyettes és az igazgató által megbízott vizsgabizottság elnöke és tagjai felelősek.. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. A további szabályokat a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 64-73.§. tartalmazza. .
1.3. A felvétel, az iskolaváltás, a tanuló átvételének helyi szabályai Felvétel A felvételi kérelmek elbírálása az általános iskolai tanulmányi eredmények és a központi írásbeli vizsga eredménye alapján történik az iskola honlapján, valamint a KIFIR
rendszerben megjelenő felvételi tájékoztatóban leírt módon. Az iskola felvételi eljárása során szóbeli vizsgát nem tart Átvétel azonos ágazati szakközépiskolából Az iskola lehetőséget biztosít más iskolában tanuló diákok átvételére. Az átvételről való döntés az intézmény vezetőjének jogköre, döntése előtt köteles kikérni az igazgatóhelyettesek véleményét. A tanuló átvételére akkor van lehetőség, ha az általa tanult tantárgyak többsége megegyezik az iskolánkban tanult tantárgyakkal, illetve a különbség, valamint a tananyagban való esetleges elmaradás mértéke nem haladja meg azt a szintet, amely a tanuló számára pótolhatóvá teszi a lemaradást. Az átvételkor figyelembe kell venni az átveendő tanuló magatartását, szorgalmát és a vele szemben alkalmazott fegyelmező és fegyelmi intézkedéseket. A tanuló átvételére a tanítási év során bármikor lehetőség van. Átvétel gimnáziumból vagy más ágazati szakközépiskolából Az átvételkor különbözeti vizsga letétele akkor írható elő, ha a tanult tananyagban vagy annak ütemezésében jelentős eltérés állapítható meg. Az igazgató lehetőséget biztosíthat arra, hogy a különbözeti vizsgát a felvételtől számított maximum három hónapon belül tegye le az átvett tanuló, ebben az esetben a felkészüléshez egyéni segítségnyújtást kell biztosítani számára. Lehetőség van arra is, hogy – a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő és a tanuló együttes kérésére – évfolyamismétléssel eggyel alacsonyabb évfolyamú osztályba kerüljön a diák. Az iskolába átvett tanulók osztályba vagy csoportba sorolásáról az igazgató dönt. A középiskolában a tanuló beiratkozásához be kell mutatni a tanuló személyi igazolványát vagy születési anyakönyvi kivonatát, és az elvégzett iskolai évfolyamokat tanúsító bizonyítványokat.
1.4. A felvételi eljárás különös szabályai -
-
A felvételi kérelmek elbírálása során az azonos teljesítményt elérő tanulók között – a jogszabály előírásainak megfelelően – a rangsor elkészítésekor előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, tartózkodási helye az iskola székhelyén van, illetve azt, akinek különleges helyzete azt indokolja. Különleges helyzetűnek tekintjük a jelentkezőt akkor, ha testvére is iskolánkba jár vagy (valamelyik szülője) itt tanult. Szakképző évfolyamra való felvétel esetén előnyben részesülnek az iskolánkban érettségiző tanulók, akik már a 9. osztályban azért jöttek iskolánkba, hogy egészségügyi vagy könnyűipari szakmai végzettséget szerezzenek.
1.5. Az iskolában tartott egyéb foglalkozások 1.5.1. A mindennapi tanulást kiegészítő képzési formák, korrepetálások Az iskola szolgáltatásait igénybe vevő diákok és szüleik igénylik a mindennapi iskolai elfoglaltságot kiegészítő, a többlet-ismereteket nyújtó, hiányokat pótló tevékenységi formákat.
Tevékenységi formák: tantárgyi korrepetálások érettségi, ill. szakmai vizsgára felkészítő foglalkozások énekkar szakkör versenyre felkészítő konzultációk
1.5.2 A tanítási órák keretében meg nem valósítható egyéb foglalkozások Céljai: A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a tanítási órák keretében meg nem valósítható foglalkozások a tanítási órák és az iskolai nevelés szerves kiegészítése, a nélkülözhetetlen nevelési elemek biztosítása. Formái: tanulmányi kirándulás A tanulmányi kirándulás megszervezése iskolánk hagyományrendszerének lényeges eleme. Erre szervezett módon osztályonként biztosítunk lehetőséget, de a tanulmányi kirándulás nem kötelező program. A tanulmányi kirándulást tanítási napokon bonyolítjuk le, az azon részt nem vevő tanulók számára biztosítjuk a szervezett iskolai foglalkozásokat. hangverseny Iskolánk sokéves hagyománya szerint a 9-10. évfolyam tanulói részt vesznek a középiskolai komolyzenei hangversenyen. Erre szervezett módon osztályonként biztosítunk lehetőséget, de nem kötelező program. közösségi szolgálat A köznevelési törvény szerint 2016.01.01-től az érettségi bizonyítvány kiállításának előfeltételeként teljesítendő 50 órás iskolai közösségi szolgálat. A közösségi szolgálat megszervezése, a 9–11. évfolyamon, a kompetenciák fejlesztése mellett a pályaorientációban is fontos lehet a tanulóknak. Iskolánk lehetőséget teremt arra, hogy a tanulók egyénileg vagy csoportosan tegyenek eleget a szolgálati követelmények teljesítésének. A helyi lehetőségek számbavételével törekszünk változatos tevékenységi körök és helyek biztosítására, ezzel elősegítve az iskolai közösségi szolgálat hatékony megvalósulását. A diákok csak a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvényben meghatározottaknak megfelelő tevékenységekben vehetnek részt a munkavédelmi és balesetvédelmi előírások betartásával. Lényeges, hogy hosszú távú együttműködéseket alakítsunk ki azokkal a szervezetekkel és intézményi fogadó helyekkel, ahol a tanulók aktívan közreműködhetnek „segítő” szerepben. A közösségi szolgálat fejleszti a tanulók következő kompetenciáit: — érzelmi intelligencia, — önbizalom, — felelősségvállalás,
— állampolgári kompetencia, — felelős döntéshozatal, — szociális érzékenység, társadalmi felelősségvállalás, — kommunikációs készség, — együttműködés, — empátia, — konfliktuskezelés, — problémamegoldás. A közösségi szolgálat megvalósítására tanévenként programot készítünk, mely az iskolai munkaterv része.
2. Az intézmény helyi tanterve
2.1 A választott kerettantervek megnevezése A kerettanterveket A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 3. melléklet és 6. melléklete alapján választottuk, Környezettan tantárgyból saját fejlesztésű tanterv alapján tanítunk. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások tananyaga az ismeretek elmélyítésére, gyakorlásra alkalmas feladatokat tartalmaz, új tananyagelemeket nem építettünk be.
A választott kerettanterv által meghatározott órakeret Óraterv 2013-14-es tanévtől Tantárgyak/Évfolyam
9.
10.
11.
12.
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Etika
4 4 3 0
4 3 3 0
4
4
4 3 1
4 4 0
Történelem, társadalmi és állampolgári 2 ismeretek
3
3
4
2 2 0 2
2 1 2 1
1 0 2 0
0 0 1 0
8(6+2)
9(7+2)
11(8+3) 12(11+1)
1 0
0 0 0 5 1
Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Szakmai tárgyak Rajz és vizuális kultúra Ének Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki
1 1 5 1
1 5 1
0 0 0 5 1
Összesen:
35
36
35
35
A kerettantervi szabadon tervezhető órakeret - 4 óra –felhasználása: 9. évfolyam:
10. évfolyam:
11. évfolyam: 12. évfolyam:
1 óra ének-zene 1 óra idegen nyelv 2 óra szakmai tárgyak 1 óra történelem 1 óra informatika 2 óra szakmai tárgyak 1 óra idegen nyelv 3 óra szakmai tárgyak 1 óra idegen nyelv 1 óra történelem 1 óra matematika 1 óra szakmai tárgy
2.2 A választható tantárgyak, pedagógusválasztás szabályai
foglalkozások
és
a
Kötelezően választandó tantárgyak: 9. évfolyamon az Ének-zene 10. évfolyamon az Informatika
2.3 Az alkalmazható kiválasztásának elvei
tankönyvek,
taneszközök
Az iskolában az oktató munka során csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, atlasz, stb.) használunk a tananyag feldolgozásához, melyeket hivatalosan tankönyvvé nyilvánítottak. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. testnevelés, szakmai gyakorlat). Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyakhoz szükséges kötelező tanulói taneszközöket a munkaközösségek határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a tanulókat és a szülőket minden tanév előtt június hónapban az iskola tájékoztatja. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a tanulók és a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a munkaközösségek a következő szempontokat veszi figyelembe: • A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének, az érettségi és szakmai vizsga követelményeinek. • Azonos évfolyamon, ugyanazon tankönyvhasználatra kell törekedni.
tantárgyak
esetében
egységes
• Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnybe részesíteni, amelyek több éven keresztül használhatók. • A taneszközök használatában stabilitásra kell törekedni.
A megrendelendő tankönyvek jegyzékét a munkaközösség-vezetők írásban adják le a tankönyvfelelősnek a jogszabályban meghatározott időpontig. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8.§ (4)–(5) bekezdése lehetővé teszi, hogy a törvényben előírt feltételek fennállása esetén a tanulók ingyen jussanak tankönyvhöz, amit az iskola könyvtárából tartósan – egy vagy több tanévre – kölcsönözhetnek.
2.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok megvalósítása A szakközépiskola 9-12. évfolyamán folytatott nevelés-oktatás feladata az iskolai alapműveltség megszilárdítása, melynek során már megjelennek a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, az ágazathoz tartozó szakképesítések megszerzéséhez szükséges kompetenciák. A kompetenciák kialakítását az egyes műveltségi területek tananyagával valósítjuk meg, amelynek során: • az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a művészeti tantárgyak, az ének-zene, ill. a rajz és vizuális kultúra tantárgyi eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani, • az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban, • a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük, • a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával, helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával, • a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával, a mentális képességek célirányos fejlesztésével, az önálló tanulás és az önművelés alapozásával, • fokozatosan bővítjük, kiteljesítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.
2. 5. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismertetése Felhívjuk az érdeklődő tanulók figyelmét a Szegeden élő nemzetiségeket összefogó szervezetre, a Szegedi Nemzetiségek Házára, a Szegedi Nemzetiségi Önkormányzatok Társulására. A Szegedi Nemzetiségek Háza a Szegeden élő (görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, szlovák, ukrán, szerb és bolgár) nemzetiségek programjait koordinálja, szervezi, a nemzetiségek számára anyanyelvi újságokat biztosít, nyelvoktatásban segítséget nyújt, táncházat, konferenciát szervez. Az iskolánkba minden évben érkező nemzetiségi nyelvoktatást kínáló felhívásokat továbbítjuk a tanulók felé
2.6 A mindennapos testnevelés szervezése A heti öt testnevelés óra az órarendbe van beépítve. A kerettantervi ajánlásnak megfelelően évfolyamonként heti két órában úszásoktatást biztosítunk a tanulók számára, hozzájárulva a testnevelés és sport tantárgy kiemelt céljainak eléréséhez. A jogszabályi előírásoknak megfelelően annak a tanulónak, aki valamilyen egyesületben edz, igazolás alapján két iskolai testnevelés órán nem kell részt vennie.
2.7 A közép- és emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés Az iskola helyi tanterve alapján biztosítjuk a kötelező érettségi vizsgatárgyakból a középszintű és emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészülést: • magyar nyelv és irodalom • matematika • történelem • idegen nyelv: angol és német nyelv Lehetővé tesszük két további tantárgyból az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészülést: • komplex szakmai vizsgatárgy • testnevelés Biztosítjuk további három tantárgyból a középszintű érettségi vizsgára történő felkészülést: • biológia • fizika • testnevelés Fizika tantárgyból a kerettantervi tananyagtartalom és az érettségi vizsgakövetelmények között eltérés van. Az érettségi vizsgára történő felkészüléshez tanórán kívüli foglalkozások adhatnak keretet.
2.8. A középszintű érettségi vizsga témakörei A középszintű érettségi vizsga témakörei a pedagógiai program mellékletében találhatók.
2.9. Az iskolai beszámoltatás, követelményei és formái
a
számonkérés
2.9.1.A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése és értékelése Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Iskolánkban a tanulói értékelés minden típusa megjelenik: -
A diagnosztikus értékelés a helyzetfeltárás eszköze, gyakran az „induló” tudás megállapítására szolgál, információt ad a tanuló meglévő tudásáról, rávilágít az esetleges hiányosságokra, ismétlésre, gyakorlásra ad módot. Diagnosztikus értékelést végzünk 9. osztályban év elején a bemeneti mérések során, valamint egy-egy új
-
-
anyagrész tanításának elkezdésekor, amikor felmérjük, hogy a tanulók birtokában vannak-e az elsajátítandó anyagrészt megalapozó ismereteknek. A formatív, fejlesztő értékelés a tananyag feldolgozása közben visszajelzést ad a tanulónak a teljesítményéről, a tanárnak a munkája eredményességéről. Formatív értékelést végzünk a feleletek, röpdolgozatok alkalmával, amelyek a témakörök feldolgozása közbeni visszajelzést szolgálják, az értékelés ilyenkor nem ítélkezik, hanem segít, irányít. A szummatív értékelés összegző minősítést ad arról, hogy valamely tanulmányi szakasz végén a diák hogyan tett eleget a tanulmányi követelményeknek. Szummatív az értékelés témazáró dolgozatok, teljesítménymérés, próbaérettségi valamint a félévi és év végi osztályzatok megállapítása során.
A 9–12. évfolyamokon minden tantárgyból a pedagógus a tanulók teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben érdemjegyekkel értékeli, félévkor és év végén osztályzattal minősíti. A félévi és az év végi minősítést az érdemjegyek alapján kell meghatározni a köznevelési törvény 54. §-ának figyelembevételével. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Kivételt képeznek ez alól: a kommunikáció, a környezetkultúra, tanulásmódszertan, ön- és társismeret, szaknyelvi kommunikáció és mentálhygiéné tantárgyak, amelyeknek minősítése megfelelt vagy nem felelt meg.
2.9.2. Az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A beszámoltatás formái: •
szóbeli számonkérés: felelet, kiselőadás, dialógus, teljesítménymérés;
•
írásbeli számonkérés: iskolai dolgozat, házi dolgozat, teszt, témazáró dolgozat, teljesítménymérés, próbaérettségi;
•
gyakorlati számonkérés.
A beszámoltatás rendje: •
Témazáró dolgozatot egy napon két tantárgyból írhatnak a tanulók, a dolgozat időpontját egy héttel korábban a szaktanárnak be kell jelentenie.
•
Az írásbeli dolgozatokat a szaktanárnak 15 munkanapon belül ki kell javítania, és az eredményt a diákokkal közölni, értékelni kell. A kijavított dolgozatot a tanulónak megtekintésre át kell adni. A munkaközösségek szabályozhatják az írásbeli gyakoriságát, a tantárgyankénti azonos feladatsorokat. Az írásbeli beszámoltatás nem lehet a fegyelmezés eszköze.
•
Kiselőadásra, házi dolgozatra minimum egy heti felkészülési időt kell biztosítani a tanulónak.
•
Szóbeli házi feladat a tananyagtól függően bármikor adható.
Az értékelés szerepe: • •
alapvető célja a motiváció, a személyiség fejlesztése, ezért a pozitívumok hangsúlyozásán keresztül világít rá a hiányosságokra; hozzájárul az önértékelési képesség kialakításához.
Az iskola pedagógusai törekszenek arra, hogy az értékelés objektív, következetes legyen a szakmai és a módszertani szempontok figyelembe vételével. Az értékelés formái: Rendszeres szóbeli értékelés, •
amely kiterjed a tanuló együttműködési készségére, érdeklődésére, órai aktivitására, önálló kezdeményezéseire. Ezt az értékelési módszert egyrészt a szaktanár a tanítási órákon, másrészt az osztályfőnök végzi egy félévben legalább két alkalommal. Érdemjegyekkel, osztályzattal történő értékelés, minősítés •
egy félévben minden tanulónak minden tantárgyból legalább három érdemjegyet kell szereznie (kivétel a megfelelt vagy nem megfelelt minősítésű tantárgyak),.
•
a témazáró dolgozatok érdemjegyei hangsúlyozottan szerepelnek a félévi és az év végi osztályzatok kialakításában, két érdemjegynek számítanak. A témazáró dolgozatok jegyeit jól elkülöníthetően (pirossal) kell a naplóba beírni,
•
ha a tanuló a témazáró dolgozatot hiányzása miatt nem írta meg, azt köteles pótolni a tanár által kijelölt időpontban,
•
a tanév végén az egész éves teljesítményt kell minősíteni a tanév során szerzett érdemjegyek összesítésével, a fejlődési tendencia figyelembe vételével,
•
azokból a tantárgyakból, melyekből az iskola teljesítménymérést szervezett, a tanév végi osztályzatot az első, ill. második félévi osztályzatok és a teljesítménymérés érdemjegye alapján kell kiszámítani,
•
a teljesítménymérés érdemjegyét a naplóba piros jegyként kell beírni, és a megjegyzés rovatban a teljesítménymérés szóval megjegyezni,
•
a félévi, ill. év végi elégséges osztályzat megállapításakor az érdemjegyek átlagát a következőképpen kell figyelembe venni: 1,67 alatt a pedagógus lefelé kerekít, 1,67 és 2,- között mérlegelhet: választhat az elégtelen vagy az elégséges között. Az érdemjegyeket, amelyek alapján a félévi és az év végi osztályzatok megállapítása történik, a tanárnak folyamatosan be kell írni az osztálynaplóba,
•
az tájékoztatni kell a tanulót,
•
az érdemjegyeket a tanuló köteles bevezetni az ellenőrző könyvbe, amelyet az osztályfőnök havonta ellenőriz és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.
érdemjegyről
minden
számonkérés
alkalmával
Sajátos szabály előrehozott érettségi vizsga esetén: Ha a tanuló valamely tantárgyból eredményes előrehozott érettségi vizsgát tett, az adott tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén e tantárgy tanulása alól mentességet kap.
2.9.3. Szakmai előkészítő tantárgyak osztályozása A szakmai orientációs ismereteket és a szakmacsoportos alapozó ismereteket egyetlen tantárgyként kezeljük. A naplóba, törzslapra, bizonyítványba (félévkor az ellenőrző könyvbe) a szakmai alapozó, előkészítő, szakmacsoportos alapozó tárgyakat egy osztályzattal értékeljük. A törzslap, a bizonyítvány jegyzet rovatában a tantárgyakat alkotó részismeretek évi óraszámát és osztályzatát is fel kell tüntetni. Ha a tanuló valamelyik résztantárgyból elégtelen osztályzatot kapott a végső jegye is elégtelen. Ha valamelyik „résztantárgy”, modul osztályzata elégtelen, a tanulónak abból javítóvizsgát kell tennie. Eredménytelen javítóvizsga esetén évet kell ismételni. A részosztályzatokból átlagszámítással kell megállapítani a végső osztályzatot. Az osztályzatot a nagyobb óraszámban tanult tantárgy részosztályzata felé kell kerekíteni. A részleteket az alábbi táblázat mutatja: évf.
szakma-csoport
tantárgyak (heti óraszám)
értékelés
9.
Munka- és környezetvédelem (1) osztályzat Műszaki ábrázolás elmélete és gyakorlata A három osztályzat átlagából Résztantárgyai: a műszaki osztályzat határozzuk meg, 67 század esetén a Könnyűipar ábrázolás gyakorlat (1) és a könnyűipari szakmacsoportos alapozó gyakorlat osztályzata fele műszaki ábrázolás alapjai elmélet történik a kerekítés. (1) Könnyűipari szakmacsoportos alapozó gyakorlat (2) Kommunikáció (2) Egészségügy Környezetkultúra (0,5) Tanulásmódszertan (2) Könnyűipari gyártmányelőkészítés és technológia Résztantárgyai: a könnyűipari technológia (1) és a könnyűipari Könnyűipar gyártmány-előkészítés (1) Informatikagyakorlat (1)
10.
Egészségügy
adatgyűjtési
Könnyűipar
osztályzat megfelelt megfelelt/nem megfelelt. Valamelyik résztantárgy „nem megfelelt” megfelelt minősítése a végső nem megfelelt megfelelt minősítést vonja maga után.
osztályzat A három osztályzat átlagából határozzuk meg, 67 század esetén a könnyűipari szakmacsoportos alapozó gyakorlat osztályzata fele osztályzat történik a kerekítés.
Könnyűipari szakmacsoportos osztályzat alapozó gyakorlat (2) végső osztályzat az osztályzat A Egészségfejlesztés (2) egészségfejlesztés tantárgy megfelelt osztályzata, kivétel, ha valamelyik Ön- és társismeret (2) Egészségügyi pályák világa (1)
11.
szakmacsoportos alapozó oktatás osztályzata
Ruhaipari-technológia (1) Szabás-szakrajz (1) Öltözködéskultúra (1) Anyagismeret (1)
másik két résztantárgy nem megfelelt megfelelt minősítést kap, mert ez esetben elégtelen a végső osztályzat. osztályzat Az öt osztályzat átlagából határozzuk meg, 6 tized esetén a ruhaipari osztályzat alapozó gyakorlat osztályzata fele osztályzat történik a kerekítés. osztályzat
12.
Ruhaipari alapozó gyakorlat (4) Állapot megfigyelés (2) Elsősegélynyújtás (1) Egészségügy Gondozástan (1) Pszichológia (3) Szaknyelvi kommunikáció (1) Ruhaipari-technológia (1) Szabás-szakrajz (1) Könnyűipar Öltözködéskultúra (1) Anyagismeret (1) Ruhaipari alapozó gyakorlat (4) Általános kórtan (2) Anatómia (3) Egészségügy
Gondozástan (2) Mentalhygiéné (1)
osztályzat osztályzat osztályzat Az öt osztályzat átlagából határozzuk meg, 6 tized esetén a pszichológia osztályzat résztantárgy osztályzata fele történik osztályzat a kerekítés. osztályzat osztályzat osztályzat Az öt osztályzat átlagából határozzuk meg, 6 tized esetén a ruhaipari osztályzat alapozó gyakorlat osztályzata fele osztályzat történik a kerekítés. osztályzat osztályzat A három osztályzat átlagából határozzuk meg, 67 század esetén az osztályzat anatómia résztantárgy osztályzata fele történik a kerekítés, kivéve a osztályzat mentalhygiéné tantárgy nem megfelelt minősítése, ekkor az megfelelt osztályzat elégtelen.
2.9.4. Az év végi teljesítménymérés Az év végi teljesítménymérés követelménye a tanterv által előírt törzsanyag, amelyet előre kiadott témajegyzék tartalmaz. A témajegyzéket a szaktanárok állítják össze, vagy központi teszteket, témajegyzéket választanak, amelyet a munkaközösség hagy jóvá. A vizsgatárgyak kiválasztásának módja, alapelve •
• •
9. évfolyamon két kötelező érettségi tantárgyból szervezünk teljesítménymérést: magyar nyelvből és matematikából írásbeli formában 10. évfolyamon idegen nyelvből szóbeli formában 11. évfolyamon három kötelező érettségi tantárgyból: magyar nyelv és irodalomból, valamint történelemből szóbeli, matematikából írásbeli formában
A tanulók segédeszközt ugyanúgy használhatnak, mint az érettségi vizsgán. A szóbeli vizsgán a tanuló a témajegyzékben felsorolt témák közül egy tételt húz. A felelet előtt legalább 20 perces felkészülési idő áll rendelkezésére. A szóbeli felelet nem haladhatja meg a 10, magyar nyelv és irodalomból a 15 percet. Az iskola igazgatója háromtagú vizsgabizottságot állít fel. Tagjai lehetnek: az iskola igazgatója vagy helyettese, a vizsgáztató szaktanár és az adott szakmai munkaközösség vezetője vagy tagja, illetve a vizsgázó osztály osztályfőnöke. A vizsgán elért osztályzatot a vizsgabizottság véglegesíti, erről a tanulókat a vizsga befejezését követően tájékoztatja. A teljesítménymérő vizsga osztályzatát a naplóba a vizsgáztató szaktanár bevezeti. A vizsgák szervezése: •
A szaktanár november 30-ig köteles kihirdetni a témajegyzéket és az értékelés szempontjait.
•
A vizsgák időpontját az éves munkaterv rögzíti. Az időpont módosítását a vezetőség indokolt esetben kezdeményezheti.
•
Az írásbeli vizsgákra az igazgató felügyelő tanárokat bíz meg.
•
Az írásbeli és a szóbeli vizsga rendjét a szaktanár készíti el. A szóbeli vizsgán a vizsgabizottság osztályozó ívet készít.
•
A szóbeli vizsga nyilvános, de ezt az iskola igazgatója indokolt esetben korlátozhatja a tanuló és a vizsga védelmében.
•
A tanár a szülőket értesíti a vizsgatantárgyakról, a vizsga idejéről és helyéről.
•
Ha a tanuló nem vett rész az év végi teljesítménymérésen, azt köteles pótolni a szaktanárral egyeztetett időpontban. A pótló szóbeli vizsgát iskolai bizottság előtt kell letenni.
A vizsga értékelése, az osztályzat A 10. és 11. évfolyam teljesítménymérésének érdemjegye egyenértékű az első félév során szerzett érdemjegyek, illetve a második félév során szerzett érdemjegyek átlagával. A tanuló tanév végi osztályzatát az adott tantárgyból e három (első félév során szerzett érdemjegyek átlaga, a második félév során szerzett érdemjegyek átlaga és a teljesítménymérésre kapott osztályzat) szám átlagából kell kiszámítani. 11. évfolyamon a tanuló két feleletét magyar nyelvből és irodalomból külön értékeljük. A tanuló teljesítményét a szaktanár értékeli. A 9. év végi teljesítménymérésen szerzett érdemjegy egy témazáró dolgozat jegyével egyenértékű, (két érdemjegynek számít).
2.9.5. Próbaérettségi vizsgák A 12. osztály tanulói számára a kötelező érettségi vizsgatantárgyakból a második félévben a tavaszi szünetet megelőzően írásbeli próbaérettségi vizsgákat szervezünk. Ennek időpontját az éves munkaterv rögzíti. Az itt szerzett érdemjegyek a témazáró dolgozatok osztályzataival egyenértékűek. Ha a tanuló nem vett részt valamely tantárgyból a próbaérettségin, azt köteles pótolni a szaktanárral egyeztetett időpontban.
2.9.6. A szakmai gyakorlat értékelése A tanulók munkájának értékelése félévente minimum 3 érdemjeggyel történik. Számonkérési módszerek: • írásbeli feladatlap, dolgozat; • szóbeli felelet; • kiselőadás; • gyakorlati munka minősítése. A gyakorlati munka minősítése során a végeredményt és a végrehajtási folyamatot is értékeljük. A szaktanár a Szakmai Vizsga Követelmények előírásait szem előtt tartva választja ki az értékelés során domináló módszert, a tanév során az érettségi és szakmai vizsga feladataihoz hasonlóan kér számon és az értékelést is a vizsgaszabályzat szerint végzi.
A pedagógusok az értékelés módszereit, szempontjait a tanév elején ismertetik a tanulókkal. A diákoknak munkájuk elvégzése után önértékelést is kell végezniük. 2.9.7. Magasabb évfolyamra lépés A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból sikeresen teljesítette. Magasabb évfolyamra lépés szakképzési évfolyamokon A szakképzésben résztvevő tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket az adott évfolyamon minden tárgyból sikeresen teljesítette, az évközi és a tanév végi összefüggő szakmai gyakorlatot a szakképzési törvényben előírtaknak megfelelő módon letöltötte. Az évközi, illetve a tanév végi összefüggő szakmai gyakorlat pótlására nagyon indokolt esetben az igazgató engedélyt adhat.
2.10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások elvei A csoportbontás célja az, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő és energia jusson a tanulói készségek, képességek fejlesztésére, gyakoroltatásra és érettségi és szakmai vizsgára való felkészítésre. Csoportbontás az idegen nyelv oktatása során 9-12. évfolyamon: szintfelmérést követően az azonos nyelvi szinten álló tanulók kerülnek egy csoportba. A tanuló előrehaladásának függvényében a szülő kérésére szaktanári javaslat alapján lehetséges a csoportváltás. Csoportbontásban tartjuk az informatika és a szakmai gyakorlati tantárgyak óráit, valamint a magyar nyelv és irodalom és matematika tantárgyak óráit.
2.11. A tanulók fizikai állapotának, méréséhez szükséges módszerek
edzettségének
A testnevelés helyi tanterveiben szerepeltetjük a tanulók fizikai állapotának évente legalább egyszer történő mérésének kötelezettségét. A mérést évi gyakorisággal végezzük el a testnevelési órákon a Hungarofit rendszer alkalmazásával, amelynek kidolgozása Dr. Mérei Ildikó nevéhez fűződik. A tanulók általános fizikai teherbíró-képességének értékeléséhez és minősítéséhez használt „Hungarofit” (fizikai fittség mérése) alapmérései az alábbiak: • Aerob vagy alap-állóképesség mérése: 2000 m-es síkfutással. • Izomerő mérése és dinamikus ugróerő mérése helyből távolugrással páros lábbal. • Dinamikus dobóerő mérése: kétkezes labdadobás hátra fej fölött, tömött labdával. • Kar-, törzs-, és lábizmok együttes dinamikus erejének mérése: egykezes labdalökés helyből az ügyesebb kézzel, tömött labdával. • Dinamikus erő-állóképesség mérése: vállövi- és karizmok erő-állóképességének mérése: mellsőfekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan kifáradásig. • Csípőhajlító és a hasizom erő-állóképességének mérése: hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan. • A hátizmok erő-állóképességének mérése: hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig.
A korosztálynak megfelelő követelményeket a tornaterem folyosóján kifüggesztjük, hogy azt a tanulók bármikor megtekinthessék. A felmérések eredményeit a testnevelő tanárok kötelesek vezetni úgy, hogy az egyes osztályokban tanuló diákok fizikai állapotának követéséhez szükséges adatok évről évre követhetőek legyenek. Az adatbázis rendszeres vezetésének ellenőrzése az igazgató feladatkörébe tartozik. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének mérését minden tanév március és április hónapjában bonyolítjuk le.
2.12 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.12.1. Egészségnevelési elveink Az egészségnevelési tevékenységünk célja az egészséggel kapcsolatos egyéni és közösségi érzékenység fokozása, az egészséges életstílusok elterjesztése és olyan környezeti körülmények kialakítása, melyek elősegítik az egészség feltételeinek létrejöttét. Az egészségkultúra összetevői, amelyre nevelő munkánkban kiemelt figyelmet fordítunk: • az egészséges táplálkozás, • a rendszeres testmozgás, • a higiénés magatartás, • tartózkodás az egészségkárosító anyagok szervezetbe juttatásától. A helyes táplálkozás ismérvei a rendszeresség, az ebéd megfelelő minősége, a zöldség- és gyümölcsfogyasztás, valamint a megfelelő étkezési körülmények. Az elméleti ismereteket tanulóink elsajátítják a tanítási órákon. A rendszeres testmozgás az egészséges embereknek is elengedhetetlenül fontos, elsősorban kedvező élettani hatásai miatt, de egyéb előnyökkel is jár: megfelelő erőnlét, mentális kiegyensúlyozottság, fittség, de nem utolsósorban kiváló szórakozás és hasznos időtöltés is. Ezeket az elveket tantestületünk magáénak vallja, és a napi rendszeres testmozgást igyekszik biztosítani diákjaink számára. Diákjainknak lehetősége van a sportpályánk, tornatermünk használatára, pl. floorball. Az iskolában a diákok szabadon használhatnak ping-pong asztalokat, időnként versenyeket szerveznek. Az egészségkultúra lényeges eleme a tartózkodás az egészségkárosító anyagok szervezetbe juttatásától. Kiemelt figyelmet fordítunk a napjainkban könnyen és olcsón elérhető szintetikus drogok veszélyességének és kiszámíthatatlanságának megtanítására, valamint arra, hogy diákjaink képesek legyenek felismerni a drogok hatása alatt álló embert, valamint megtenni a legszükségesebb és a legsürgetőbb teendőket az adott helyzet kezelésére. Egészségnevelési tevékenységünk fontos eleme a kortárssegítő csoport működtetése. A tanulók felkészítést követően képesek támaszt, segítséget nyújtani társaiknak, szerepet vállalnak a prevenciós tevékenységekben A kortárssegítés olyan program, ahol a serdülők megtanulják, hogyan tudják segíteni és pozitívan támogatni egymást. A kortárssegítés vagy kortárs tanácsadás, kortárstámogatás azonos vagy hasonló korcsoportba tartozó személyek (fiatalok) között megvalósuló segítség- és támogatásnyújtás, illetve a másik személyre irányuló aktív figyelem. Legfontosabb eleme az aktív figyelem és a problémamegoldó készségek használata, párosulva az emberi fejlődéssel és mentális egészséggel, kapcsolatos ismeretekkel, annak érdekében, hogy konzultáljunk társainkkal, akik
hozzánk hasonlóak életkorban, státusban vagy tudásban. A kortárssegítő így nem a társa problémáját oldja meg, hanem segíti társát, hogy megtalálja gondolatai és érzései tisztázásában a saját megoldását, vagyis segíti társát abban, hogy különböző lehetőségeket és megoldásokat próbáljon ki. Serdülőkorban elsősorban 12-18 éves korban, megnő a kortárs csoport szerepe. A fiatalok „természetes” módon fordulnak kortársaikhoz segítségért és támogatásért. Köztudott, hogy a barátok között a konfliktus alacsonyabb negatív érzelmi hőfokon zajlik le, erőteljesebben fenntartja a kapcsolatot és végeredményben javítja annak minőségét. A serdülők ezáltal megtanulják menedzselni konfliktusaikat. A program célja : • a segítők személyiségfejlődésének elősegítése; • a kortárssegítők alkalmazása, akik gondoskodnak társaikról; • az iskola érzelmi klímájára pozitív hatással lenni; • hídként szolgálni a kortárs csoport problémás tagja és a szakemberek között. A program feladata : • a segítők meg tanulják azonosítani kortársaik érzelmi és szociális problémáit és azt, hogyan lehet ezeket elkezdeni megoldani; • a segítők egyre érzékenyebbek legyenek kortársaik tipikus problémái iránt; • a segítők egyre több vezetői tulajdonsággal rendelkeznek • a segítők önértékelése javuljon.
2.12.2.A környezeti nevelés elvei A környezeti nevelés tartalma kiszélesedett, a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására irányul, kiterjed az emberi együttélés, illetve az ember-természet kapcsolat bemutatására. A környezeti nevelés pedagógiai célkitűzései az alábbiak: • szemléletformálás és ezzel együtt a környezettudatos gondolkodás kialakítása • ismeretközvetítés és ezzel együtt az aktív állampolgárrá nevelés • helyi környezeti problémák megismertetése, megoldása, illetve a helyi környezeti értékek megismertetése és az aktív megóvás • fenntartható fejlődés előmozdítása Iskolánk kiemelt jelentőséget tulajdonít a környezeti nevelésnek, ennek kerete az egyedi akkreditált környezettan tantárgy oktatása 9. évfolyamon heti 2 órában. Tevékenységünk főbb elemei: • • • • •
a rendszerszemléletre nevelés a globális összefüggések megértése a környezettudatos magatartás, életvitel elősegítése a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartás és életvitel a kritikus fogyasztói magatartás fejlesztése
2.13 A tanuló jutalmazásának, fegyelmezésének, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 2.13.1. A tanuló jutalmazásának elvei Azt a tanulót, · aki példamutató magatartást tanúsít, · vagy kiemelkedő tanulmányi eredményt ér el, · vagy osztálya illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, · vagy iskolai és iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön vesz részt, · vagy bármely más módon hozzájárul az iskola hírnevének növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti. A tanulók jutalmazására javaslatot tehet: a nevelőtestület bármely tagja, az osztály, a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség. A jutalmazás fajtái: · szaktanári, szakoktatói, osztályfőnöki dicséret, általában akkor adható, ha az osztályfőnök vagy a szaktanár a tanulót példaként állítja az osztályközösség elé. •
tantárgyi dicséret akkor adható, ha a tanuló egy-egy tantárgyból a tanév során végig kiemelkedő (kitűnő) tanulmányi eredményt ért el
•
gyakorlati oktatás-vezetői, igazgatói dicséret: általában akkor adható, ha a tanuló teljesítményével az iskola hírnevét növeli. • nevelőtestületi dicséret: - általában akkor adható, ha a tanuló az iskolai közösség érdekében, a kötelességén túlmenően folyamatosan jelentős tevékenységet végzett - a tanuló országos szintű versenyen vagy vetélkedőn eredményesen szerepelt, - a tanuló a tanév során kiemelkedő tanulmányi eredményt ért el (háromnál több szaktárgyi dicséret). A nevelőtestületi dicséretben részesült tanuló a tanévzáró ünnepélyen jutalmat kaphat. • az évfolyam legjobb tanulója (tanulmányi eredménye legalább 4,51, magatartása, szorgalma példás) • Kossuth Zsuzsanna Díj (az alapító okirat alapján), • A tanév legaktívabb osztályközössége, • A tanév legjobb tanulmányi eredményt elért osztályközössége verseny (a pályázati kiírás szerint) győztese vándordíjat kap a tanév végén. Az osztályfőnökök, szakkörvezető, diákkör-vezető, társadalmi szervezetek, diákönkormányzat javaslata alapján a tanév végén a tanuló oklevelet, könyvet vagy egyéb tárgyi jutalmat is kaphat. A tanulók jutalmazásának elveit és formáit részletesebben a Házirend tartalmazza.
2.13.2. A tanuló fegyelmezésének elvei Azt a tanulót, aki nem tesz eleget a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségeinek, illetve az iskolai házirendet megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben kell részesíteni. A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétkesség súlyosságától függően – el lehet térni. Intés akkor adható, ha a
tanuló ugyanazon ok miatt már kapott írásbeli figyelmeztetést, újabb vagy súlyosabb fegyelmezetlenséget követel. Az írásbeli fegyelmező intézkedéseket az ok megjelölésével dátumozva be kell írni a napló jegyzet rovatába, és a szülőt az ellenőrző útján értesíteni kell.
A fegyelmező intézkedések típusai: • • • • • • •
szaktanári, szakoktatói figyelmeztetés, gyakorlati oktatás- vezetői figyelmeztetés osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki intés, igazgatói figyelmeztetés, igazgatói intés, nevelőtestületi figyelmeztetés
A fegyelmező intézkedések, fegyelmi büntetés alkalmazásának elvei Azzal a tanulóval szemben, aki több órán igazolatlanul hiányzik, fegyelmező intézkedést kell alkalmazni. Azzal a tanulóval szemben, aki indokolatlanul (igazolás, felszerelés hiánya miatt) nem vesz részt aktívan a testnevelés órán, és nem is pótolja hiányzását a megadott határidőig, fegyelmező intézkedést kell alkalmazni. A fegyelmezőintézkedések formáit és elveit részletesen a Házirend tartalmazza. Ha tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi büntetés lehet: • megrovás, • szigorú megrovás, • áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, • eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, • kizárás az iskolából. A fegyelmi eljárás lefolytatására a20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 53.- 61. §-a az irányadó.
2.13.3.A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése és minősítése 2.13.3.1. A tanuló magatartásának értékelése és minősítése A tanulók magatartását csak a nappali munkarend szerinti oktatásban értékeljük. A magatartás minősítésénél a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) osztályzatokat alkalmazzuk. A magatartás félévi és év végi osztályzatára az osztályozó konferencián javaslatot az osztályfőnök tesz a tanulók és az osztályban tanító tanárok véleményét figyelembe véve. Az iskolában a magatartás minősítésének szempontjai a következők: példás (5) a magatartása annak a tanulónak , aki • a házirendben felsorolt követelményeket maradéktalanul betartja, • tanórán és tanórán kívül példamutatóan viselkedik, • kötelességtudó, feladatait teljesíti, • önként vállal feladatokat és azokat teljesíti, • tanáraival, társaival szemben tisztelettudó, • az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz,
• óvja és védi az iskola felszerelését, • nincs fegyelmi vétsége, • legfeljebb 1 igazolatlan órája van jó (4) a magatartása annak a tanulónak, aki • a házirendben felsorolt követelményeknek megfelel, • a tanórán és a tanórán kívül rendesen viselkedik, • feladatait a tőle elvárható módon teljesíti, • feladatokat önként nem vállal, de a rábízottakat teljesíti, • tanáraival, társaival szemben tisztelettudó, • az osztály vagy iskolai közösség munkájában csak felkérésre vesz részt, • az elbírált tanulmányi időszakban legfeljebb osztályfőnöki figyelmeztetésben részesült, • igazolatlanul mulasztott óráinak száma legfeljebb 4 óra változó (3 ) a magatartása annak a tanulónak, aki • a házirendben felsorolt követelmények teljesítésében ingadozó, • a tanórán és tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül, • feladatait nem teljesíti minden esetben, • előfordul, hogy tanáraival, társaival szemben udvariatlanul, durván viselkedik, • a közösség az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik, • az elbírált tanulmányi időszakban legfeljebb intésben részesült, • igazolatlanul mulasztott óráinak száma legfeljebb 10 óra rossz (2) a magatartása annak a tanulónak, aki • a házirendben felsorolt követelményeket sorozatosan megsérti, • magatartása fegyelmezetlen, rendetlen, • feladatait gyakran nem teljesíti, • tanáraival, társaival szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik, • viselkedése akadályozza az iskolai nevelést és oktatást, • az elbírált tanulmányi időszakban igazgatói figyelmeztetésben vagy annál magasabb fegyelmező intézkedésben részesült, • igazolatlanul mulasztott óráinak száma meghaladja a 10 órát. A magatartás elbírálásakor az egyes osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges a házirendben rögzítettek alapján. 2.13.3.2.A tanulók szorgalmának értékelése és minősítése A tanulók szorgalmát csak a nappali munkarend szerinti oktatásban értékeljük. A szorgalom minősítésénél a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) osztályzatokat alkalmazzuk. A szorgalom félévi és év végi osztályzatára az osztályozó konferencián javaslatot az osztályfőnök tesz a tanulók és az osztályban tanító tanárok véleményét figyelembe véve. Az iskolában a szorgalom minősítésének szempontjai a következők: példás (5) a tanuló szorgalma, ha • képességeinek megfelelő, egyenletes teljesítményt nyújt, • tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi, • a tanórákon aktív, szívesen vállal többletfeladatokat, és azokat elvégzi,
• munkavégzése pontos, megbízható, • tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként vesz részt jó (4) a tanuló szorgalma, ha • képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, • rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, • a tanítási órákon többnyire aktív, • többletfeladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyen való részvételt önként nem vállal, de az ilyen jellegű megbízást teljesíti változó (3) a tanuló szorgalma, ha • tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől, • tanulmányi munkájában rendszertelen felkészülést mutat, • kötelességeit csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti, • osztályzatát több tárgyból lerontja, hanyag (2) a tanuló szorgalma, ha • képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, • tanulmányi munkájában nem megbízható, • kötelességeit gyakran elmulasztja, • tanulmányaival szemben érdektelen, A szorgalom elbírálásakor az egyes osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges a házirendben rögzítettek alapján.
2.14. Az otthoni felkészüléshez szükséges írásbeli és szóbeli feladatok kiadásának elvei Minden tanuló kötelessége a tanulás. A tananyag órai feldolgozása mellett elengedhetetlen az otthoni gyakorlás, felkészülés. A szaktanárok az anyag sikeresebb elsajátítása érdekében írásbeli és szóbeli házi feladatot jelölnek ki. Ennek során közölniük kell a diákokkal, milyen eszközöket használjanak a feladat megoldása során. Tájékoztatni kell a tanulókat arról is, hogyan történik az otthoni munka ellenőrzése és értékelése. A következő órán a kiadott feladatok elvégzését ellenőrizni kell s a jó megoldást ismertetni. A házi dolgozatok elkészítéséhez hosszabb időt kell biztosítani. Ha egy tanuló többször nem készíti el a gyakorlásra kiadott feladatot, melynek értékelése nem érdemjeggyel történik, a tanár fegyelmező intézkedést alkalmazhat. A tanuló által önként vállalt feladatot is értékelni kell. A munkaközösségek meghatározhatják a feladatok terjedelmét, gyakoriságát, az értékelés módját. A tanulóknak a szóbeli számonkérésre (felelet, kiselőadás) is otthon kell felkészülniük. A megtanulandó anyagot egyértelműen ki kell jelölnie a szaktanárnak, s esetenként feleletterv, vázlat, kulcsszavak megadásával segíteni is a diákokat. Egyes tantárgyak (pl. irodalom) követelményei között memoriterek is szerepelnek. Célszerű a tanév elején közölni a tanulókkal a memoriterek listáját, s elegendő időt kell biztosítani a megtanulásukra.
2.15 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A pedagógusok nevelő és oktató tevékenységük során figyelembe veszik a gyermek, tanuló szociokulturális helyzetét és fejlettségét, segítik a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben levő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz. Iskolánk bekapcsolódott az esélyegyenlőséget segítő integrációs és képességkibontakoztató programba (IPR), valamint a szakiskolásokat érintő Arany János KollégiumiSzakiskola Programba. Az intézkedések célja: A képesség-kibontakoztató és integrációs program keretében az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulók együttnevelésének további biztosítása, • a lemorzsolódó, az évfolyamismétlő tanulók számának csökkentése, • egyénre szabott differenciált nevelés, oktatás megvalósítása, • a programban érintett szülőkkel, partnerekkel való együttműködés kidolgozása. • .az érintett tanulók érdek- és esély érvényesülésének elősegítése, • a feltételeknek megfelelő tanulók bevonása az Arany János Kollégiumi- Szakiskolai Programba • a feltételeknek megfelelő halmozottan hátrányos helyzetű tanulók bevonása az integrációs tehetséggondozó és képesség-kibontakoztató programba.
3.Szakmai program 3.1. Iskolarendszerű szakképzés 3.1.1 Egészségügyi ágazati szakközépiskola 3.1.1.1. Ápolóképzés A szakképesítés azonosító száma: 52 723 01 A szakképesítés megnevezése: Gyakorló ápoló A szakmacsoport száma és megnevezése: 1. Egészségügy Ágazati besorolás száma és megnevezése: I. Egészségügy Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 Elméleti képzési idő aránya: 50% Gyakorlati képzési idő aránya: 50% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra, 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra A gyakorló ápoló képzés célja olyan egészségügyi munkatársak pályára bocsátása, akik munkájukat az egészségügyi ellátórendszer egyes területein az ellátó team tagjaként végzik. A gyakorló ápolók korszerű elméleti tudással és gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek, kompetenciaszintjüknek megfelelően, felelősen vesznek részt az egészségügyi ellátás megelőző-, gyógyító-, gondozó- és rehabilitációs folyamataiban.
A szakképesítéssel rendelkező képes • az ápolási folyamat megvalósításában részt venni • tevékenységét ápoló irányítása mellett, a jogi és etikai normákat betartva végezni • munkája során biztonságos és minőségi betegellátást megvalósítani • alapápolási tevékenységet végezni, az egyén, család, és/vagy közösség szükségleteinek megfelelően • vizsgálatoknál, beavatkozásoknál előkészíteni és segédkezni • megfigyelő tevékenységet végezni • a hatályos jogszabályokat betartva dokumentációs tevékenységet végezni • az ápolás eszközeit adekvátan alkalmazni, karbantartani • a sürgősségi eseteket felismerni, az életveszélyt jelentő állapotok ellátásában részt venni A szakképesítés-ráépülés alapadatai A szakképesítés-ráépülés azonosító száma: 55 723 01 A szakképesítés-ráépülés megnevezése: Ápoló A szakmacsoport száma és megnevezése: 1. Egészségügy Ágazati besorolás száma és megnevezése: I. Egészségügy Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 1 Elméleti képzési idő aránya: 50% Gyakorlati képzési idő aránya: 50% A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Szakmai előképzettség: 52 723 01 Gyakorló ápoló szakképesítés Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek 3.1.1.2. Csecsemő- és gyermekápoló képzés A szakképesítés azonosító száma: 52 723 02 A szakképesítés megnevezése: Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló A szakmacsoport száma és megnevezése: 1. Egészségügy Ágazati besorolás száma és megnevezése: I. Egészségügy Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 Elméleti képzési idő aránya: 50% Gyakorlati képzési idő aránya: 50% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra A Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló képzés célja olyan egészségügyi munkatársak pályára bocsátása, akik képesek munkájukat irányítás mellett, de önállóan, az egészségügyi team tagjaként végezni, az egészségügyi és szociális ellátás valamennyi szintjén. A szakképesítés megszerzését követően legyenek képesek a megelőző, gyógyító, gondozó és rehabilitációs folyamatokban kompetencia szintjüknek megfelelően részt venni. A képzés célja, hogy a Gyakorló csecsemő- és gyermekápolók korszerű szemlélettel és gyermekszeretettel vegyenek részt a beteg gyermekek ápolásában, gondozásában. A szakképesítéssel rendelkező képes • az ellátást a gyermek és családja, illetve a közösség testi, lelki, szociokulturális jellemzőinek figyelembevételével végezni
• • • • • • •
részt venni az ápolási folyamat megvalósításában egyénre szabott alapápolást nyújtani, amely a beteg vagy egészséges gyermek szükségleteinek kielégítésére irányul a prevenciós és rehabilitációs folyamatok megvalósításában közreműködni részt venni a biztonságos ápolási környezet megteremtésében a betegellátás során alkalmazott eszközöket adekvátan alkalmazni, karbantartani részt venni a beteg állapotváltozásainak észlelésében, értelmezésében munkáját az ápolás etikai normák, az érvényes jogszabályok és minőségbiztosítási elvek alapján végezni
A szakképesítés-ráépülés alapadatai A szakképesítés-ráépülés azonosító száma: 55 723 02 A szakképesítés-ráépülés megnevezése: Csecsemő- és gyermekápoló A szakmacsoport száma és megnevezése: I. Egészségügy Ágazati besorolás száma és megnevezése: I. Egészségügyi szakközépiskola Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 1 évfolyam Elméleti képzési idő aránya: 50% Gyakorlati képzési idő aránya: 50% A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Szakmai előképzettség: 52 723 02 Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló szakképesítés Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek 3.1.1.3. Asszisztensképzés Egészségügyi asszisztens A szakképesítés azonosító száma: 54 720 01 A szakképesítés megnevezése: Egészségügyi asszisztens A szakmacsoport száma és megnevezése: 1. Egészségügy Ágazati besorolás száma és megnevezése: I. Egészségügy Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 Elméleti képzési idő aránya: 50% Gyakorlati képzési idő aránya: 50% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra Az egészségügyi asszisztens a járóbeteg szakrendelőkben, gondozókban orvos irányítása mellett, az egészségügyi team tagjaként önállóan vagy együttműködve végzi a munkáját. Elősegíti és biztosítja a betegellátás, gondozás feltételeit, asszisztál a beavatkozásoknál, segédkezik a műszeres és fizikális vizsgálatok végzésében. Szervezési és operatív irányítási feladatokat lát el. Megfelelő kapcsolatteremtő képességgel rendelkezik, munkáját hivatásként gyakorolja, betartja annak etikai normáit. A szakképesítéssel rendelkező képes • szakmai kommunikációt folytatni a beteggel és a hozzátartozójával • tájékoztatni a beteget és a hozzátartozóját a rendelésekkel kapcsolatban • a beteget felkészteni a vizsgálatokra, segíteni a vizsgálat előtt, alatt és után • közreműködni a beavatkozások, vizsgálatok során
• • • • • • • • • • • • • • •
felismerni a beteg állapotváltozására utaló jeleket sürgősségi eseteket felismerni, megkezdeni az ellátást, riasztani, segítséget hívni részt venni a gondozási és prevenciós folyamatokban a végzett orvosi/asszisztensi tevékenységet az egészségügyi dokumentációban rögzíteni, archiválni orvosi elrendelésre gyógyszerelni az elrendelt diagnosztikai vizsgálatokat dokumentálni, vizsgálatkérő, kezelőlapokat kitölteni betegelőjegyzést, betegirányítást végezni a fertőző betegek jelentési dokumentációját kitölteni, megfelelő helyre juttatni mentőhívást, betegszállítást intézni, a kapcsolatos dokumentációt vezetni elkészíteni a járóbeteg ellátás, gondozás jelentéseit a szakrendelőben használatos eszközöket, műszereket megfelelő állapotban tartani az egyszer használatos és fogyóanyag igényt jelezni, pótlásról gondoskodni a szakrendelőkben lévő műszereket, eszközöket tisztán, sterilen tartani, sterilizálásra előkészíteni veszélyes hulladékot kezelni, elszállításra előkészíteni, dokumentálni fogyatékossággal élő gyermekek és felnőttek ellátásában, gondozásában részt venni
Fogászati asszisztens A szakképesítés azonosító száma: 54 720 02 A szakképesítés megnevezése: Fogászati asszisztens A szakmacsoport száma és megnevezése: 1. Egészségügy Ágazati besorolás száma és megnevezése: I. Egészségügy Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 Elméleti képzési idő aránya: 40% Gyakorlati képzési idő aránya: 60% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra A fogászati asszisztens képzés célja olyan korszerű szakmai, elméleti és gyakorlati felkészültséggel rendelkező szakemberek képzése, akik segítik a fogorvos munkáját. Kialakítják a fogászati rendelő megfelelő működéséhez szükséges higiénés- és munkafeltételeket. Munkájuk során együttműködnek a fogorvossal és a beteggel, a fogbetegségek gyógyításában és gondozásában. Munkájuk során adminisztrációs tevékenységet is végeznek. A fogászati asszisztens a fogászati alapellátásban, kórházi, klinikai ellátásban előkészít és asszisztál a fogorvosnak a fogászati beavatkozásoknál, kialakítja a higiénés követelményeket és munkafeltételeket, együttműködik az orvossal és a beteggel a krónikus orális és fogbetegek gyógyításában és gondozásában, • elvégzi a betegirányítás és betegellátás kommunikációs és adminisztrációs feladatait, • a páciensek részére a fogászati beavatkozások során pszichés segítséget nyújt, • felvilágosító tevékenységet végez a fogászati betegségek megelőzéséről. • • •
Gyakorló gyógyszertári asszisztens A szakképesítés azonosító száma: 52 720 03 A szakképesítés megnevezése: Gyakorló gyógyszertári asszisztens A szakmacsoport száma és megnevezése: 1. Egészségügy Ágazati besorolás száma és megnevezése: I. Egészségügy Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 Elméleti képzési idő aránya: 55 % Gyakorlati képzési idő aránya: 45 % Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra Feladata a gyógyszertári ügyvitel és üzemviteli résztevékenységek elméleti tapasztalatainak gyakorlása, gyógyszertári asszisztens munkájának segítése, áru átvételének előkészítési folyamataiban való részvétel. A szakképesítéssel rendelkező képes laboratóriumi munkafolyamatokban segédkezni. A gyógyszertári asszisztens • Kommunikál a beteggel és hozzátartozójával • Egészségnevelő – fejlesztő tevékenységet folytat • Tájékoztatja a betegeket és tanácsot ad • Szakmai és gazdasági, ügyviteli teendőket végez • Kezeli a gyógyszertár forgalmát képező cikkeket • Átvételez és raktároz • Előkészíti a selejtezést • Gyógyszer-gazdálkodási feladatokat végez • Készletet vesz fel • Nyilvántartja a gyógyszertár működéséhez szükséges egyéb anyagokat • Megrendeli a gyógyszertár működéséhez szükséges egyéb anyagokat • Pénztárt kezel • Szakmai adminisztrációt végez • Vezeti a kiszerelési naplót • Lejárati jegyzéket nyilvántartja • A gyógyszerész irányítása és ellenőrzése mellett gyógyszerkészítés részműveleteit végzik
egyes
A szakképesítés-ráépülés alapadatai A szakképesítés-ráépülés azonosító száma: 55 720 03 A szakképesítés-ráépülés megnevezése: Gyógyszertári asszisztens A szakmacsoport száma és megnevezése: 1. Egészségügy Ágazati besorolás száma és megnevezése: I. Egészségügy Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 0,5 Elméleti képzési idő aránya: 45 % Gyakorlati képzési idő aránya: 55 % A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Szakmai előképzettség: 52 720 03 Gyakorló gyógyszertári asszisztens szakképesítés Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek
Óraterv 2013-14-es tanévtől I. Egészségügyi ágazat Tantárgyak/Évfolyam
9.
10.
11.
12.
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Etika
4 4 3 0
4 3 3 0
4 4 3 1
4 4 4 0
Történelem, társadalmi és állampolgári 2 ismeretek
3
3
4
2 1 2 1 9(7+2)
1 0 2 0 11(8+3)
0 0 1 0 12(11+1)
Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Szakmai tárgyak Munkabiztonság Pszichológia Kommunikáció Orvosi latin Egészséges ember gondozása Csecsemő-és kisgyermek gondozása Elsősegélynyújtás- első ellátás Pedagógia Egészségügyi ellátórendszer, ápolástudomány Ápolástangondozástan(betegmegfigyelés, ápolási beavatkozások) Anatómia élettan Mikrobiológia járványtan Diagnosztikai alapismeretek Népegészségügy, környezetegészségügy Ápolástan-gondozástan(akadályozott ember gondozása) Anatómia-élettan Általános kórtan Terápiás ismeretek Társadalomtudomány Egészségfejlesztés Ápoláslélektan, speciális kommunikáció Gyógyszertan Belgyógyászat
2 2 0 2 8(6+2) 0,5 1 1 1 1 2 1,5
1 1 3 1 1 1 2 1 1,5 1 2 1 1 1 1 1,5
Sebészet és traumatológia Gyermekgyógyászat Terápiás alapismeretek Évközi területi gyakorlat Összefüggő gyakorlat Rajz és vizuális kultúra Ének Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Összesen:
1 1 5 1
0 105 1 0 1 5 1
3,5 140 0 0 0 5 1
1 1 1 3,5 0 0 0 0 5 1
35
36
35
35
0 70
3.1.2 Ruhaipari ágazati szakközépiskola A szakképesítés azonosító száma: 54 542 02 A szakképesítés megnevezése: Ruhaipari technikus A szakmacsoport száma és megnevezése: 10. Könnyűipar Ágazati besorolás száma és megnevezése: XVII. Könnyűipar Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év Elméleti képzési idő aránya: 60% Gyakorlati képzési idő aránya: 40% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra A ruhaipari technikus önállóan vagy mérnöki irányítással textil- és ruhaipari termékek gyártásában, a gyártási technológia kidolgozásában vesz részt. A szakképesítéssel rendelkező képes: – ügyelni a biztonsági előírások betartására – minőségbiztosítást végezni – meghatározni a feldolgozásra kerülő anyagok tulajdonságait – irányítani a termelést – elektronikus adatfeldolgozást végezni – gyártmánytervezést végezni – próbagyártást végezni – végterméket minősíteni – gyártástechnológiát kidolgozni, gyártási folyamatot szervezni
Óraterv 2013-14-es tanévtől XVII. Könnyűipari ágazat Tantárgyak/Évfolyam
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Etika
9. 4 4 3 0
10. 4 3 3 0
11. 4 4 3 1
12. 4 4 4 0
3
3
4
2 2 0 2 8(6+2) 2 2
2 1 2 1 9(7+2) 2 3
1 0 2 0 11(8+3) 1 2
0 0 1 0 12(11+1) 1 2 1 2 4 2 0 0 0 5 1 35
Történelem, társadalmi és állampolgári 2 ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Szakmai tárgyak Gyártásszervezés Áruismeret Alapanyag-ismeret Áruismeret gyakorlat Varrásgyakorlat Termeléstervezés Szakmai informatika gyakorlat Rajz és vizuális kultúra Ének Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki
1 3
1 3
1 1 5 1
1 0 1 5 1
1 3 2 2 0 0 0 5 1
Összesen:
35
36
35
A ruhaipari technikus 13., 14. évfolyam tananyaghoz kapcsolódó üzemlátogatások Az üzemlátogatások a következő modulokhoz a kapcsolódnak: 1313-11 Szabás előkészítés, 6342-11 Varrodai gyártástechnológia, gyártásszervezés és minőség-ellenőrzés 6232-11 Informatika alkalmazása a könnyűipari termelésirányításban 6340-11 Ruhaiparban alkalmazott anyagfajták Az üzemlátogatások a 13. évfolyam második és a 14. évfolyam első félévére koncentrálódnak. A cégek fogadókészségének megfelelően történnek. Szegeden: Miskolci Patyolat Szolgáltató Rt.-Szegedi telephely
Szegedi Fonalfeldolgozó Vállalat- Szegedi telephely Naturtex Gyapjú- és tollfeldolgozó Kft.- Szegedi és Algyői telephely Szeged Bolero Női finomkonfekció gyártó és forgalmazó Kft. Szegedi telephelyei Szegedi Nemzeti Színház – Szegedi varroda- Szegedi telephely TAR TEX Kft.- Szegedi telephely Vektor Munkavédelmi, Műszaki fejlesztő és Gyártó Kft. – Szegedi telephely Műszaki Konfekció Szövőipari Kft Hódmezővásárhelyen: Garbo Plusz Textilfeldolgozó Kft. Földesi Kötöde März Fashion Kft
3.1.3. Képző- és iparművészeti ágazati szakközépiskola A szakképesítés azonosító száma: 54 211 02 A szakképesítés megnevezése: Divat- és stílustervező A szakmacsoport száma és megnevezése: 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció Ágazati besorolás száma és megnevezése: V. Képző- és iparművészet Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: Művészeti szakmai gyakorlat 160 óra mely megszervezhető a képzési sajátosságok figyelembevételével. Pl. hétvégi és nyári koncertek, fellépések, táborok, versenyek, kiállítások, művésztelepek formájában is. A stílustanácsadó és divattervező vizuális műveltséggel, fejlett színérzékkel, rajzi-, festészetiés öltözék-kivitelezési ismeretekkel rendelkező szakember. Ruhatervezői és stílustanácsadói feladatokat lát el, figyelembe véve a megrendelő elvárásait, adottságait, tulajdonságait (alkat, életkor, egyéniség, öltözködési stílus), az aktuális divatirányzatokat, funkcionális és esztétikai szempontokat, a gazdaságossági tényezőket. A szakképesítéssel rendelkező képes: - ruhatervező iparművész irányításával vagy önállóan végezni öltözködési- és stílustanácsadást - figyelemmel kísérni a jelentős hazai és nemzetközi tervezők, cégek divatirányzatait és a szín-, alapanyag-, formatrendeket - öltözéket, kiegészítőt tervezni - szabadkézzel vagy számítógépes programmal, kollekciót állítani össze - adott formai, stilisztikai viszonyoknak megfelelően - szabásmintát és gyártmányrajzot készíteni, munkafolyamatát dokumentálni - elképzeléseit vizuálisan is tudja prezentálni - vázlat, divatrajz formájában, szabadkézzel vagy számítógépes program segítségével - öltözékek, kollekciók bemutatásában részt venni (divatfotó, divatfilm, kiállítás, divatbemutató), ezekhez koncepciót kialakítani - részt venni modellügynökségek, divatlapok, üzletek, kiállítási enteriőrök kialakításában - figyelemmel kísérni a kortárs divat alkotásait, eredményeit, alkotók munkáit - ismerni és alkalmazni a kortárs média lehetőségeit - forrásanyagot, információt gyűjteni, inspirációt keresni a munkához, koncepciót kialakítani - tájékozódni a munkavállalás, a vállalkozások aktuális gazdasági – jogi feltételeiről - alkalmazni marketing ismereteit
- kialakítani vevőkörét – piacot kutatni, megrendelőt, megbízót keresni - vázlatokat készíteni, koncepcióját, elképzeléseit rajzi vagy plasztikus formában megjeleníteni - folyamatosan felhasználni, bővíteni művészettörténeti, népművészeti és művészetelméleti ismereteit - részt venni a kivitelezés, a gyártás folyamatában, hogy a tervnek megfelelő termék készüljön el
Óraterv 2013-14-es tanévtől V. Képző- és iparművészeti ágazat (művészeti képzés párhuzamosan a közismereti oktatással) Tantárgyak/Évfolyam
9.
10.
11.
12.
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Etika
4 4 3 0
4 3 3 0
4 4 3 1
4 4 4 0
Történelem, társadalmi és állampolgári 2 ismeretek
3
3
4
2 1 2 1 14 2 3 1 3,5 1,5 2 1
1 0 2 0 16 2 4 1 3,5 1,5 3 1 0 0 0 5 1
0 0 1 0 17 3 5 1 3,5 1,5 1 1 1 0 0 0 5 1
40
40
Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Szakmai tárgyak Művészettörténet Rajz Technológia Tervezés Kivitelezés Varrásgyakorlat Stílustan Vállalkozás Rajz és vizuális kultúra Ének Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki
2 2 0 2 13 2 3 1 3,5 1,5 2
1 1 5 1
1 0 1 5 1
Összesen:
40
41
A divat-és stílustervező 13., 14. évfolyam tananyaghoz kapcsolódó múzeumlátogatási programja Évfolyam
Múzeum
13. évf.
Szépművészeti Múzeum: Egyiptomiés Antik Gyűjteménye Néprajzi Múzeum: A magyar nép hagyományos kultúrája Iparművészeti Múzeum: Időszaki kiállítás Design Terminál: Időszaki kiállítás
14. évf.
Kapcsolódó modul
10586-12 Művészetelmélet és ábrázolás
10588-12 Tervezés és technológia
10586-12 Művészetelmélet Nemzeti Múzeum: és ábrázolás Magyarország története az államalapítástól 1990-ig Iparművészeti Múzeum: 10599-12 Divattervezés Időszaki kiállítás Design Terminál: Időszaki kiállítás 10600-12 Stílusalakítás
Az üzemlátogatások: Szegedi Nemzeti Színház – Szegedi varroda- Szegedi telephely März Fashion Kft Somogyi Andrea selyemfestő Szeged Bolero Női finomkonfekció gyártó és forgalmazó Kft. Kazinczy esküvői ruhaszalon Értékelés a ruhaipari és a képző –és iparművészeti szakképzésben: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel történik, vagyis elégtelen, elégséges, közepes, jó, és jeles osztályzatokkal. Félévente minimum 3 osztályzat szükséges a félévi és az év végi értékeléshez. A számonkérések formái: Írásbeli dolgozat Szóbeli felelet Feladatmegoldás Házi dolgozat, kiselőadás. Értékelhető a tanulónak az órai munkája, aktivitása és szorgalma is. A kiadott házi feladatok, gyűjtőmunkák is értékelhetőek és az el nem készítésük elégtelen osztályzatot von maga után.
A gyakorlatokon értékelhető maga a feladat végrehajtása, a végeredmény, illetve a feladat megoldásának szakaszai, folyamata, a kivitelezés módja, minősége is. A gyakorlati munkáknál értékelni lehet a tanuló aktivitását, dolgozni akarását is. Az értékelések formájánál (szóban, írásban, vagy gyakorlatban) az SzVK előírásai a mérvadóak. Szem előtt kell tartani, a szakmai vizsgán előírt vizsgatevékenységek formáit az adott tantárgyból. Különbözeti vagy osztályozó vizsga esetén, a számon kért tanév tananyagtartalmának részletes meghatározása, az adott tantárgyat tanító szaktanár feladata. A tananyagtartalom a tantárgyankénti tanmenetekben kerül rögzítésre, minden tanévben, legkésőbb szeptember 30.áig. A 12. évfolyam végén lebonyolításra kerülő szakmai érettségi tartalma és követelménye még kidolgozás alatt áll. A 2/14. évfolyam végén lebonyolításra kerülő szakmai vizsga tartalma és követelménye a képzés számára kiadott SzVK alapján történik.
3.1.4. Szociális ágazati szakiskola A szakképesítés azonosító száma: 34 762 01 A szakképesítés megnevezése: Szociális gondozó és ápoló A szakmacsoport száma és megnevezése: 2 Szociális szolgáltatások Ágazati besorolás száma és megnevezése: III. Szociális Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 Elméleti képzési idő aránya: 60% Gyakorlati képzési idő aránya: 40 % (az összefüggő szakmai gyakorlat és a szakmai készségfejlesztés is beleértendő) Az iskolai rendszerű képzéseknél az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra A szociális gondozó és ápoló szociális szakember irányításával képes az idős és a fogyatékos ellátás intézményi és intézményen kívüli, a személyes szolgáltatások területén szükséges szociális gondozási feladatok ellátására. Munkája eredményessége érdekében a kliensekkel és munkatársaival személyes kapcsolatokat alakít ki, velük együttműködik. Felméri a fogyatékos és az idős ember sajátos szükségleteit, és az ápolási, gondozási, fejlesztési, rehabilitációs tervnek, programnak megfelelően nyújtja az alap- és a személyre szóló szolgáltatásokat. Ha szükséges, baleset vagy hirtelen egészségromlás esetén elsősegély nyújtására is képes. A munkához kapcsolódó adminisztrációs feladatokat ellátja. Végzi az ápolási, gondozási alapfeladatokat Felméri a fogyatékos ember sajátos szükségleteit Fogyatékos emberek körében szociális gondozást végez Vezeti a gondozási, ápolási, fejlesztési terv és a rehabilitációs program dokumentációját Felméri az idős emberek sajátos szükségleteit Idős emberek körében szociális gondozást végez Végzi az idősellátás adminisztrációját
A szakképesítéssel rendelkező képes · a szakmai etikai szabályok betartására, a szakmai értékek képviseletére · módszeres, pontos munkavégzésre · info-kommunikációs eszközök és a számítógép használatára · gyakorlatias feladatértelmezésre · az egészségügyi ellátás állóeszközeinek, az ápolás eszközeinek használatára és a szükséges műszerek kezelésére · az gyógyászati segédeszközök, a kényelmi eszközök használatára, karbantartására, tisztítására · az elsősegélynyújtáshoz szükséges eszközök és kötszerek használatára · háztartási gépek és konyhatechnikai eszközök használatára és a textíliák használatára, tisztítására A közismereti és szakmai órák aránya Területek 9. évfolyam 17 óra Közismeret Kötött órák Szabadon 1 óra felhasználható órakeret Összesen 18 óra Kötött órák 14,5 óra Szakmai elmélet és Szabadon 2,5 óra gyakorlat felhasználható órakeret Összesen 17 óra Heti összes óraszám 35 óra
10. évfolyam 11 óra
11. évfolyam 8 óra
-
1,5 óra
11 óra 23 óra
9,5 óra 23 óra
2 óra
2,5 óra
25 óra 36 óra
25,5 óra 35 óra
Szociális ágazati szakiskola Tantárgyak Magyar Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösség-építő Program Szabad órakeret Informatika Magyarkommunikáció Összesen: Szakmai tantárgyak Munkabiztonság Szakmai kommunikáció Társadalomtudomány
9. évfolyam
10. évfolyam
11. évfolyam
2 óra
1 óra
2 óra 2 óra 2 óra 3 óra 5 óra
2 óra 1 óra 1 óra 5 óra
2 óra 5 óra
1 óra
1 óra
1 óra
1 óra 1óra
-
1,5 óra
-
-
1,5 óra
18 óra 17 óra 0,5 1,5
11 óra 25 óra
9,5 óra 25,5
1,5
1
2,5
1,5
1
Pszichológia Egészségtan Ápolástan Elsősegélynyújtás Intézménymegfigyelés gyakorlata Anatómia Ápolástan Megfigyelés Társadalomismeret Klinikai ismereteke Ápolási gyakorlat Gondozástan Gondozási szükségletek felismerése Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I.(idegen nyelv) Betegmegfigyelés Gyógyszertan Szociális munka elmélete Szociális munka gyakorlata Fogyatékos ellátás Tevékenység, foglalkoztatás Balesetvédelem, háztartási ismeretek Hospice Szociális gondozás gyakorlata Mentálhigiéne Szupervízió Adminisztráció
3 2 3 3 1,5
2
2,5 1 2 1,5 7 2 2 1
0,5 1 1 1 4,5 1,5 2 1 1 1 3 1,5 1,5 1,5
A szakmai elméleti és gyakorlati tárgyat oktatókkal szembeni követelmények A szakképző iskola a szakmai elméleti és gyakorlati tárgyat oktató szakember munkáját 2 éven keresztül a szakképző iskola által kijelölt szakmai mentor pedagógiai, módszertani kérdésekben segíti és értékeli, amennyiben a szakember pedagógiai végzettséggel vagy legalább két éves pedagógiai munkakörben szerzett gyakorlattal nem rendelkezik. A mentorálás célja a pályakezdő, pedagógiai végzettséggel nem rendelkező szakoktató tanítási, módszertani és nevelő munkájának megalapozása, segítése. Mentor lehet az a pedagógiai, vagy szakoktatói végzettséggel rendelkező szakmai elméleti és gyakorlati tárgyat oktató tanár, aki legalább 5 éves tanítási gyakorlattal rendelkezik, és képes átadni szakmai és tanítási tapasztalatait. A mentor feladatai: - Az alapdokumentumok megismertetése: Szakképzési -, Köznevelési törvény, Szakmai Kerettanterv, Vizsgaszabályzat, Pedagógiai Program, Házirend - Az iskola működésének bemutatása - A tanmenetek, óratervek elkészítésének irányítása - Módszertani javaslatgyűjtemény átadása - A számonkérés, osztályozás elveinek megismertetése - Szakirodalom gyűjtése, ajánlása - Hospitálás: havonta legalább egy óra látogatása - A pályakezdő hospitálásának megszervezése - Óramegbeszélések, a tapasztalatok átadása - A tanulók nevelésével kapcsolatos tanácsadás - A tanórán kívüli feladatok irányítása (pl. korrepetás, versenyfelkészítés, szakmai programok szervezése) - A pályakezdő rendszeres, negyedévenkénti értékelése, a tapasztalatok megfogalmazása: pozitívumok, fejlesztendő területek
3.1.5 Esti tagozat: egészségügyi szakképzés A jelentkezés, felvétel feltételei érettségi utáni képzésre: • Érettségi bizonyítvány • Szakmai előképzettség (Szakképzési törvény, OKJ szerint): • Egészségügyi pályára való alkalmasság, orvosi alkalmasság A felvétel és az átvétel helyi szabályai a szakképző iskola tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései fejezetben leírtakkal megegyeznek. 2+1 éves ápoló/ csecsemő –és gyermekápoló képzés A felvétel követelményei, korábbi tanulmányok beszámítása 1+1 éves ápolóképzés Előző képesítések beszámítása: • általános ápoló 1.
• általános asszisztens, szociális gondozó és ápoló Szintre hozó tantárgyak Meglévő ismeretek, előző képzések alapján tanulmányaikat a 14. évfolyamom folytathatják. Biztosítjuk számukra az előző tanulmányaik átismétlését szintre hozó tantárgyak keretein belül, melyek a következők:
• Anatómia 32 óra/ heti 1 óra/ tanév • Klinikai ismeretek 64 óra / heti 2 óra / tanév • Ápolástan 32 óra / heti 1 óra / tanév • Orvosi latin 32 óra / heti 1 óra / tanév Összes óraszám: 160 óra 2.
Tananyagelemek pótlása A régebbi képzési típusokban végzett tanulmányok miatt és a megújuló képzések kapcsán a 13. évfolyamon tanult tantárgyelemek pótlására adunk lehetőséget a következők szerint: Munkabiztonság 8 óra • Munkavédelmi alapismeretek • Munkahelyek kialakítása • Munkavégzés személyi feltételei • Munkaeszközök biztonsága • Munkakörnyezeti hatások • Munkavédelmi jogi ismeretek Egészségügyi alapismeretek Szakmai jogi és etikai ismeretek és pedagógia Szociológia - ápolástudomány Pszichológia Környezet egészségügy, Népegészségügy Egészségfejlesztés Kommunikáció, Speciális kommunikáció Ápolástan, gondozástan egészséges ember gondozása
ember
72 óra 16 óra 16 óra 8 óra 16 óra 8 óra 16 óra 40 óra gondozása,
akadályozott 16 óra
betegmegfigyelés 16 óra Az Ápolástudomány tantárgyelem 8 órával az Egészségügyi alapismeretek tantárgycsoportnál található meg! Klinikumi ismeretek 32 óra diagnosztikai alapismeretek, terápiás alapismeretek 32 óra összes óraszám: 152 óra
3.2. Iskolarendszeren kívüli egészségügyi szakképzéstanfolyami OKJ képzés A felvétel feltételei: • Érettségi bizonyítvány • Egyes szakok esetében szakmai előképzettség (Szakképzési törvény, OKJ szerint)
