A VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT lapja • XXIV. évfolyam 3. szám • 2013. február 27. • Ingyenes
Üzenet Székelyföldre: veletek vagyunk!
Ha bántanak, veletek vagyunk. Ha igazságtalanság ér, kiállunk mellettetek. Ez a polgári kormány és a polgári értékrendet valló települések, magyarok üzenete a határon túli magyarok számára. Egyszerű, világos és igazságos. Éppen ezért nem volt kérdés, hogy amikor Székelyföldön a román kormány megtiltotta, sőt büntette azokat a településeket, melyek homlokzatára a székely zászlót is kitűzték, az ott élő magyarok, az anyaország azzal válaszolt: ha ott nem lehet, majd kitűzzük mi itt, s ezzel kérjük a román kormányzatot, ne csorbítsa a magyar kisebbség jogait, ne álljon útjába a világos szándéknak: az identitástudatot őrzik a Magyarországtól elszakított területen élő székelyek. A püspökladányi Városháza homlokzatára is kikerült február 8-án, pénteken a székely zászló. Városunk ezzel a szimbolikus lépéssel szeretné felhívni a figyelmet az erdélyi magyar testvéreink melletti szolidaritásra, kiállásra – mondta el lapunknak Dombi Imréné polgármester. Püspökladány önkormányzatának 1993 óta testvértelepülése a székelyföldi Makfalva. Az eltelt évek alatt számos együttműködés volt a két település között – tudtuk meg polgármester asszonytól, így az ottani magyarok számára szól elsősorban a ladányi üzenet a zászló kihelyezésével. Az eseményen résztvevők közül Szabó Csaba lapunknak elmondta: sok székely barátja van a birkózók, motorosok között is, és ha a zászlóra néz, rájuk gondol, hiszen Ők a testvéreink, még ha a határ el is választ bennünket Tőlük. A székely történelmi szimbólumokat, a napot és a holdat ábrázoló aranysávos-kék zászlót 2004. január 17-én fogadta el a Székely Nemzeti Tanács. Bár a zászló használata az egész Székelyföldön
elterjedt, Románia most mégis pénzbírsággal fenyegette meg azokat az önkormányzatokat, amelyek kiteszik a zászlót. A magyar külügyminisztérium azt várja a román kormánytól, hogy szüntesse be ezt a szimbolikus agressziót az erdélyi magyar közösség ellen. Egyben azt is kéri, hogy Románia tartsa be azokat az európai normákat, amelyeket az Európai Unióba való belépésekor felvállalt. Ez a nagy politika üzenete. Egy település, az ott élő magyarok pedig ennyit tehetnek: a zászló kitűzésével üzennek a határ túloldalára: veletek vagyunk! Dienes Zoltán
A székely zászlóról
A székely zászló a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) hivatalos zászlója és lobogója, mely az egyetlen székely családból származó erdélyi fejedelem, Székely Mózes 1601-ből ismert névjeles zászlaja alapján égszínkék mezőben arany csíkkal készült, a névjegy helyett a székely szimbólumokkal Nap és Hold, a Nap csillagváltozata díszítve. Így a nyolcágú Nap-csillag a jelenlegi nyolc székely szék (Marosszék, Udvarhelyszék, Gyergyószék, Csíkszék, Miklósvár-Bardócszék, Sepsiszék, Kézdiszék, Orbaiszék) egységének a jelképe, a telőben levő Hold pedig a székelyek hitének és reményének, bizakodásának szimbóluma. A 16. század végéről fennmaradt zászlók és egyenruhák tanúsága szerint, a székelység által használt az arany-égszínkékezüst, valamint a vörös és fekete a kimondottan székely szimbólumszínek.
2
Püspökladányi Hírek 2013. február 27.
Gondolni kell a vidéken élőkre!
Az áram, a gáz és a távhő mellett csökkenteni kell a víz, a szemétszállítás és a palackos gáz árát is A rezsidíjak további csökkentése és a gazdaságélénkítés volt a fő témája annak a kihelyezett frakcióülésnek, melyen fideszes országgyűlési képviselők vitatták meg az előttük álló legfontosabb feladatokat a parlament tavaszi ülésszakának kezdete előtt Gyulán. A frakcióülésen részt vett Bodó Sándor, térségünk országgyűlési képviselője is, aki lapunknak összefoglalta, milyen célokat tűztek maguk elé a képviselők. – Az országgyűlés tavaszi ciklusának kezdete előtt minden politikai család felkészül a parlamenti ciklusra, így történt ez a Fidesz–KDNP frakciójában is. A kihelyezett frakcióülésen képviselőtársaimmal végigbeszéltük azokat a legfontosabb feladatokat, melyek a tavaszi ülésszak során várnak majd ránk, ezt követően pedig próbáltuk kibontani azokat a fontosabb elgondolásokat, amelyek hangsúlyosak lesznek a következő időszakban. Ezek közül az egyik legfontosabb a rezsiköltségek további csökkentése volt. Az elmúlt hetekben az elektromos áram és a gáz ára 10%-kal csökkent, de ez a folyamatnak csak az első lépése volt. A frakcióülésen körvonalazódott, hogy gondolni kell a vidéken élőkre, hiszen Budapesten vagy nagyvárosokban alig-alig értik azt a szót, hogy
palackos gáz, mert ott alig van ilyen. A Hajdú-Bihar megyei képviselő kollégákkal, különösen a hajdúszoboszlói kollégával, Márton Attilával egyeztetve, volt egy olyan elgondolásunk, hogy ha már a vezetékes gáz, az elektromos áram és a távhő ára csökkent, akkor gondoljuk azokra a vidéken élőkre is, akik palackos gázt használnak, és aminek bizony komoly ára van. Nekünk volt egy javaslatunk, hogy legyen megvizsgálva a palackos gáz esetében, milyen lehetőség van az árcsökkentésre. Már az első számítások azt mutatták, hogy itt is lesz lehetőség rezsicsökkentésre, a 10% mindenképpen elérhető. Természetesen a frakcióülésen ez a beszélgetés folytatódott tovább, hiszen a víz, szennyvíz kapcsán is fölmerültek további árcsökkentő igények, illetve teljesen egyértelmű volt, hogy a hulladékkezelés, hulladékgyűjtés szintén egy olyan terület, melynek költsége a térségben rendkívül nagy indulatokat korbácsolt. Arra jutottunk, hogy a hulladékszállítás csökkentésre is találnunk kell megoldást. Egyébként a legnagyobb problémánk a vízdíjjakkal volt és van jelenleg is, hiszen a gáz, elektromos áram díja közel egyforma az egész országban, míg a víz esetében nagyon sok szolgáltató van, több tucat. Ezek a vállalatok pedig különböző árakon szolgáltatnak, a legolcsóbb Bács-Kiskun megyében, ahol 200 forint alatt van a vízdíj, és hát sajnos olyan város is van, ahol 1000 forint fölött van a víz köbméterenkénti ára, tehát óriásiak az eltérések. Ezért aztán tovább is kell számolnunk, hogyan és miképpen tudunk kedvezményt biztosítani. Fölmerült a sávos kedvezmények biztosításának lehetősége, de nyilván itt most a legfontosabb döntés a csökkentési szándék megfogalmazása volt. A következő hetek, hónapok pedig arról fognak szólni, hogy július 1-re készüljenek el azok a konkrét szabályozók, amelyek alapján ezt meg is lehet valósítani. A frakcióülésnek ez volt a fő vonulata. Természetesen azért sok olyan fontos dolgot megbeszéltünk még, ami a következő hetekben érintheti a mindennapjainkat. Az egyik az alkotmány módosítása volt. Itt több olyan dolog is elhangzott az alkotmánybíróság kifogásai sorában, amit újra kellett tárgyalnunk. Talán a legnagyobb érdeklődés a választási feliratkozás kapcsán fogalmazódott meg. Nos, tudomásul vettük azt a döntést, hogy a választási regisztráció az alkotmánybíróság szerint aggályos, innentől fogva a döntés azt fogja tartalmazni, hogy nem lesz választási feliratkozás, és a választás a jól
megismert forgatókönyv szerint zajlik majd. A frakcióülésen az adókedvezmények kapcsán is fogalmazódtak meg elképzelések. Fontos beszélgetés volt a földtörvényről, és foglalkoztunk természetesen a felsőoktatás kérdésével is, hiszen ez most napi aktualitás. A kormányzat nyilvánvalóan megpróbálja biztosítani mindenki számára azt a lehetőséget, hogy tanulhasson, de csak olyan szakokon, melyekre lesz a jövőben fogadóképes kereslet. Abból viszont nem tudunk engedni, és ezt szándékunk határozottan rögzíteni, hogy ha a diplomát a magyar állam fizette, akkor ezért Magyarországon dolgozni kell néhány évet cserébe. Nem muszáj egyből, el lehet menni külföldre, lehet nyelvet tanulni, csak kalkulálja be az, aki itt, Magyarországon 5 év alatt diplomát szerzett, hogy az életének a következő 10 évéből mondjuk ötöt, Magyarországon kell majd dolgoznia. Egy szintén fontos terület az új uniós költségvetés, aminek a véleményem szerint a nyertesei vagyunk. Persze most a politikai ellenfelek osztanak, szoroznak, és azt próbálják bizonygatni, hogy nem járt jól az ország. Én viszont néhány olyan markáns elemet emelnék ki, amit nem lehet vitatni. Tehát abban senki sem vitatkozik egymással, hogy Magyarország lakosságarányosan a második legtöbb forrást fogja kapni a következő időszakban. Litvánia az első, Magyarország a második. A másik szempont, és ez szerintem megint egy nagyon fontos dolog, hogy az ide érkező források közel 60%-át gazdaságélénkítésre kell fordítani. Ez szerintem egész Magyarországnak, de különösen a hátrányosabb helyzetű megyéknek, régióknak és járásoknak, kistérségeknek, ahol mi is élünk, kimondottan jó üzenet. Ez ezt jelenti, hogy a következő időszakban nagyobb arányban lehet munkahelyteremtésre, vállalkozások segítésére, gazdaságélénkítésre fordítani az uniós pénzeket, mint az elmúlt költségvetési ciklusban. Természetesen még nincsenek meg a részletszabályok, de alapvetően a gazdasági élet szereplői sem zárkóznak el ettől a történettől, én hiszem, hogy a vállalkozások, cégek is felmérik az uniós pénzügyi ciklussal nyíló lehetőségeket, és élnek is vele. Az uniós források jelentős része ugyan a gazdaságban hasznosul majd, ám a költségvetés egy szeletéből az önkormányzati világ, az állami szféra is részesülni fog. Ebben a munkamegosztásban a megyei önkormányzatok is szerepet kapnak, hiszen nem lehet mindent minisztériumi szintről irányítani. Miniszterelnök úrral a megyei önkormányzati vezetők megállapodtak abban, hogy az uniós források 10%-a a megyei önkormányzatokon keresztül kerül majd felhasználásra. Ez azt jelenti, hogy azok a települések, melyek a megyében vannak, a pályázataikkal a megyei önkormányzaton keresztül juthatnak majd forráshoz. Kivéve természetesen a különleges nagy projekteket, amelyek remélem, szintén érintik majd térségünket. Egy másik kormányzati döntés, ami segíteni fogja a térségünk gazdasági fellendülését, hogy az országban támogatott övezetek jönnek léte. Ez azt jelenti, hogy a leghátrányosabb helyzetű településeket különböző kedvezmények segítik a jövőben. 47 ilyen támogatott kistérség, járás jött létre, és köztük van Püspökladány is. Ez abból a szempontból mindenképpen fontos, hogy van egy kormányzati szándék, ami segíteni kívánja a vállalkozókat, és ez itt is meg fog jelenni, Püspökladány térségében. A konkrét előnyökre is szeretnék rátérni. Az egyik legfontosabb része nyilván az adókedvezmény. Az adókedvezményről nagyon nehéz egy ilyen szóbeli riportban beszélni, de mindenképpen a társasági adókedvezmény kapcsán egy nagyon komoly összeg takarítható meg. Emellett a szakképzési hozzájárulás, illetve egy szociális hozzájárulás is szerepel az adócsomagban. Az adókedvezmény érinteni fogja egyébként a kis-, közepes és nagyberuházásokat, tehát nem arról van szó, hogy most valamelyik ágazat támogatottabb különösen és valamelyik meg nem, hanem minden egyes olyan beruházó, aki a térségben munkahelyet teremt. Legyen az új munkahely vagy jelenlegi, meglévő munkahely feletti bővítés. Egy másik segítség pedig, hogy azok a vállalkozások, amelyek ezekben a térségekben ruháznak be, kívánnak fejleszteni, olyan forrásokhoz juthatnak, amelyekhez más térségben lévők nem. Ez mindenképpen szerintem a cégeknek olyan lehetőség, amellyel érdemes élni. Ezek az intézkedések, amennyiben élnek vele a cégek, vállalkozások, munkahelyeket fognak teremteni, és hozzájárulnak térségünk gazdasági fellendüléséhez. Dienes Zoltán
3
Püspökladányi Hírek 2013. február 27.
Megtörtént a szerződés aláírása,
a kivitelező elkezdte a munkát a vízműtelepen Püspökladány Város Önkormányzata nevében a napokban írta alá Dombi Imréné polgármester az „Öntsünk tiszta vizet a pohárba” címet viselő ivóvízminőség-javító beruházás hivatalos dokumentumait a kivitelező NyírAqua Kft.-vel. A fejlesztés a Környezet és Energia Operatív Program támogatási rendszeréhez benyújtott 2012-es pályázat révén valósul meg városunkban, s 2014 áprilisától egész Püspökladány területén javul, s eléri az uniós szabványokat az ivóvíz minősége. A tavalyi évben megnyert pályázat 90%-os támogatást nyújt az ivóvízminőség-javító program megvalósításához, de a 10%-os önerőt is sikerül az önkormányzatnak pályázati forrásból fedezni. A kivitelező 154 millió 300 ezer forint összegben vállalta a beruházás elkészítését. Az ivóvízminőség-javító programmal megvalósul az ivóvízhálózat rekonstrukciója, és megfelelő lesz a víz arzéntartalma minden háztartásban. Valamint munkahelyteremtést is megvalósít vele az önkormányzat, hiszen a pályázati felhívásban feltétel volt, hogy a kivitelező 10 fő munkanélkülit foglalkoztasson a munkálatok ideje alatt. Riporterünk a kivitelezőtől megtudta: a munkálatok nagyobb része az ivóvíztelepen történik. Amit a lakosság majd érzékelhet a
beavatkozások után: a víz minőségének javulása. A beruházással nemcsak az arzénmentesítés valósul meg Püspökladányban, hanem több technológiai fejlesztés is. A pályázat ezenkívül tartalmazza egy tartalék kút fúrását, szűrők és gépészeti berendezések rekonstrukcióját, valamint épületfelújítást is. Rábai Sarolta
Újra a városhoz kerültek az önkormányzati termőföldek 1999-ben döntött az akkori önkormányzati képviselő-testület, hogy a 78 hektár, 2305,51 aranykorona értékű önkormányzati tulajdonban lévő földterületet szakoktatási célból használatba adja a Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium részére, bérleti díj ellenében határozatlan időre. A tavalyi évben azonban a közoktatásban végbement változások miatt – miszerint január 1-től az állam irányítja a szakképző iskolák szakmai feladatait, s ezzel a földterületen keletkezett többletbevétellel is ő rendelkezne – úgy döntött a mostani képviselő-testület, hogy ezt a földet visszaveszi az iskolától, és a Városüzemeltető és Gyógyfürdő Kft.-nek adja művelésre. Azért, hogy a földterületen keletkezett bevétel a városé maradjon. A változás jelentős, de az önkormányzat azzal a kitétellel adta oda Városüzemeltető Kft.-nek a feladatot, hogy a szakképző iskola tanulói számára zavartalan módon biztosítsa a mezőgazdasági szakmai gyakorlathoz szükséges feltételeket – mondta el lapunknak Tóth László, a Városfejlesztési és Mezőgazdasági Bizottság elnöke. – Három helyrajzi számon, de egybefüggő területről van szó.
A 4-es számú főút debreceni bevezető szakasza mellett jobb kéz felől található a föld, közismerten az első és a második dűlő közötti területen – tudtuk meg Varga Antaltól, a Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium igazgatóhelyettesétől. Azt is elmondta, hogy eddig a területen folytatott tervszerű gazdálkodással, a termelőmunkából befolyt bevételekből az iskola éves bérleti díjat fizetett az önkormányzatnak, a maradék bevételt pedig eszközfejlesztésre, karbantartásra és felújításokra fordította a középiskola. Ez a bevétel 2013-tól az önkormányzatnál realizálódik. Hogy milyen formában, azzal kapcsolatban Varga Lajos, a Városüzemeltető Kft. vezetője azt a tájékoztatást adta: a földterület hasznosításából befolyt többletjövedelem felhasználásáról az önkormányzat dönt. Rábai Sarolta
„Szép Magyar Beszéd” verseny a Városi Könyvtárban
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Kazinczy-díj alapítvány meghirdette a Kazinczyról elnevezett „Szép Magyar Beszéd” versenyt az általános iskolák 5-8. osztályos, valamint az e korosztálynak megfelelő középiskolai osztályok tanulói részére. A már hagyománynak számító megmérettetést közel egy évtizede a Dorogi Márton Városi Könyvtár és Művelődési Házban rendezik meg. A vetélkedő résztvevőinek egy kijelölt kötelező, valamint egy szabadon választott 20-25 soros prózai szöveget kell felolvasniuk. A szöveg csak magyar, XX.-XXI. századi mű lehet, mely nem tartalmaz párbeszédet. A kötelező szöveget a Minisztérium küldi, ami rendkívül titokzatos, a versenyen bontják fel a szervezők, így a tanulók kétszer tudják elolvasni a megmérettetés előtt. -Tájékoztatta lapunkat Bárdos Lajosné, aki már közel egy évtizede a Kazinczy verseny zsűrijének elnöke és évről évre nagy lelkesedéssel tér vissza a megmérettetésre. A városi forduló két korcsoportra bontható, az 5.6. és a 7.8. osztályos korosztályra. E megmérettetésen Püspökladány valamennyi általános iskolájának tanulói, valamint a környező városok, az iskolai fordulón már továbbjutott diákjai vettek részt. Az értékeléskor figyelembe kellett
venni a szövegértést, hangvételt, hangsúlyozást, legfőképpen a természetes beszédet, valamint azokat az előírásokat, melyek nyelvünket jellemzik. -Mondta el lapunknak Bárdos Lajosné. Tányér József, a Dorogi Márton Városi Könyvtár és Művelődési központ vezetője fontosnak tartja az anyanyelv helyes használatát, hiszen minden nyelv folyamatosan változik. A legtöbb nyelvnek számos változatát beszélik az emberek, ez eredményezi a nyelvek sokszínűségét. A „Szép magyar beszéd” A versenyen a következő eredmények születtek: Az 5-6. osztályos kategóriában harmadik helyezést ért el Daróczi Bianka, a Petritelepi Általános Iskolai Tagintézményből. Második lett Tomka Boáz a Petőfi Sándor Általános Iskolából, valamint első helyezett lett Sass Ágnes, az Erőss Lajos Református Általános Iskola Tanulója. A 7-8. osztályos korcsoportban Rácz Vivien Zsuzsa harmadik helyen végzett, Ő a Karacs Ferenc Gimnázium 6/1 osztályos tanulója. Oláh Edit második helyezést ért el, a Petritelepi Általános Iskolából. A korosztály nyertese Szilágyi Adrienn, a Kálvin Téri Általános Iskola diákja. Erdei Anett
4
Püspökladányi Hírek 2013. február 27.
Döntés előtt a leendő elsős gyerekek és szüleik Februárban már minden szülő, aki óvodából iskolába készülő kisgyermeket nevel, azon gondolkozik, melyik oktatási intézményt válassza, hol kapja meg a gyermek a legjobb nevelést, oktatást, s melyik iskola van a lakóhelyhez a legközelebb, mivel sok esetben ez is szempont. Szerencsére a város általános iskolái ilyentájt kinyitják kapuikat, és olyan rendezvényekkel várják az érintett szülőket és gyerekeket, ahol be lehet pillantani a jövőbe, meg lehet ízlelni az iskolás élet hétköznapi velejáróit, ismerkedni a hellyel, tanító nénikkel egyaránt. A napokban a Kálvin Téri Általános Iskola adott minderre lehetőséget, bemutató órák keretében. – Ezt a rendezvényt elsősorban a szülőknek, a leendő elsősöknek tartjuk. Három fordulóból áll, a jelenlegi, lesz egy játszóházunk, majd egy előre meghirdetett rajzpályázat eredményeként a szülők akadémiája március 13-án. A beiskolázás szempontjából különleges jelentőséggel bíró rendezvények a nyílt napok, mindkét fél számára rengeteg információt biztosítanak. Az iskolák ilyenkor mutatják meg önmagukat, képzéseiket, a szülő pedig választ, eldönti, hogy hová íratja gyermekét – mondta el lapunknak Nagyné Varga Mária tagintézmény-vezető. A Többcélú Nevelési, Oktatási Intézménynek Püspökladányban három tagiskolája van. A Petőfi, a Kálvin téri és a Petritelepi. Az
idei első osztályba való beiratkozás dátuma még nem végleges, de várhatóan március végén, április elején kell beíratni a tanköteles gyerekeket. A Többcélú Intézményben mindhárom tagintézmény más vonzerővel bír. – Mind a három tagintézményben magas színvonalú az oktatás, ezt országos mérések is bizonyítják. Mindegyik tagintézménynek van sajátossága. A Pertitelepi tagintézményben a drámatagozat, de ott is vannak emelt óraszámú tantárgyak. A Kálvin téri intézményben a matematika tagozat hosszú évek óta eredményes. A Petőfi iskolában a sporttagozat, ami vezető vonzerő, illetve a két tanítási nyelvű képzés is előtérbe került. Én azt tudom ajánlani, hogy a szülők vegyenek részt a nyílt napjainkon, ismerkedjen a környezettel, a pedagógusokkal – mondta el riporterünknek Nagy Sándorné, az intézmény főigazgatója. Mivel évről évre csökken a gyermeklétszám városunkban, a beiratkozandó gyerekek száma is egyre kevesebb. Az idén tanköteles gyerekek szülei azonban bármelyik tagintézménybe íratják gyermeküket, jól döntenek, hiszen évtizedes eredmények vannak mindhárom ladányi általános iskola mögött, s a tárgyi és személyi feltételek is jók, az iskolákban remek pedagógusok tanítják a felnövekvő generációt. Dienes Zoltán
FARSANG A KÁLVIN TÉRI TAGINTÉZMÉNYBEN
A jelmezesek bemutatkozására osztályonként került sor, látványos és ötletes maskarák vonultak a színpadra. A táncházban Koloszár Erzsébet néptáncpedagógus vezetésével sajátították el a lépéseket gyerekek és felnőttek. A mozgásban elfáradt vendégek az osztályok termeiben pihenhettek, a büfé finomságait kóstolhatták. Óvodás vendégeinkre gondolva – a tavalyi évhez hasonlóan – játszóházat szerveztünk számukra. Kedvükre színezhettek, alkothattak az apróságok. Álarc, bohóc készült, papírt fűztek, kirakóval játszottak a kicsik. A felsős informatika szakkörös diákok a Lego robot működését mutatták meg Szilágyiné Kiss Judit tanárnő vezetésével az érdeklődőknek. Az egyik szülő jóvoltából arcfestésre is lehetőség volt. Fiúknak, lányoknak a jelmezhez illő arc készült. Sokan megkísértették a szerencséjüket is néhány tombola erejéig. A fődíj egy világító bolygórendszer volt, amit a gyerekek maguk festhetnek ki. A mulatság egész délután tartott, mindannyiunknak jól esett a hétköznapok elfoglaltsága után kikapcsolódni. A felsős kollégák is erre törekedtek egy héttel később, a farsangot vetélkedőkkel kapcsolták össze. Légy színes egyéniség! – ez volt a mottó. Már reggel fantasztikus látványt nyújtott az érkező gyerekek csoportja. Hol egy lila, hol egy rózsaszín vagy narancs, egy barna folt bukkant fel az ajtóban, mint egy impresszionista festményen. Mintha a nap sütött volna ki, amikor a citromsárgák találkoztak. A legnagyobb meglepetést a kékek okozták, akik egy Avatar családot alkottak. A retró hangulat jegyében a szünetekben villámkérdésekre adott helyes válaszokkal lehetett édességeket nyerni. Sportesemények, zenék, rajzfilmek voltak a témák 20, 30 év távlatából. A nap legizgalmasabb része az esti suli-buli volt. Akkor már szülők is gyarapíthatták a színek után járó pontokat. Az osztályok a 80-as 90-es évek zenéiből húztak egyet, amire produkciót kellett előadniuk. Ötletekben és kreativitásban nem volt hiány, a zsűri alig tudott dönteni. Hagyományos programjaink sem maradtak el: karaoke, süteményárusítás, kézműves foglalkozás, diszkó. A remek hangulatról a honlapunk képei is tanúskodnak. Az ötlet kiválónak bizonyult, mint az egyszeri lányé, aki vitt is ajándékot Mátyás királynak, meg nem is, a gyerekek beöltöztek is, meg nem is, de a végeredmény pazarul sikerült. Ágostonné Karacs Ida - Sárkányné Magyar Ildikó
Február 2-án, szombaton délután megelevenedett az iskola környéke, farsangi rendezvényre igyekeztek kicsik és nagyok. A tornaterem díszítése igazi télvégi hangulatot teremtett. A diákönkormányzat által meghirdetett verseny alkotásait csodálhatták meg a jelenlévők. A zsűrinek nagy fejtörést okozott a változatos, kreatív dekorációk közül kiválasztani a legkülönlegesebbet. A „Kis művészek” tehetséggondozó csoport munkái külön figyelmet érdemeltek. A szebbnél szebb művek a gyerekek és szüleik fantáziáját, kézügyességét dicsérték. A rendezvény a pályamunkák értékelésével kezdődött. A legügyesebb tanulóknak emléklappal és ajándékkal kedveskedett a diákönkormányzat, az osztályokat közös jutalommal lepték meg.
A műsorban a tehetséggondozó műhelyek léptek fel. Elsőként a bábcsoport előadását láthatta a közönség. A mese a vajas pánkóról szólt, ezt a közönség meg is kóstolhatta. A drámaszakkörösök egy farsangi jelenetet adtak elő. A 4. osztályosok táncprodukcióját az elsősök fellépése követte. Mindegyik műsorszámot nagy tetszéssel fogadta a közönség.
Püspökladányi Hírek 2013. február 27.
Kiválasztattunk az életre
„Tizenhét nap és tizenhét éjszaka, nem, évszázadok és évezredek óta én vonulok, én, a katona a hóban. Ajkam kiáltásra nyílik, széthasad, mint a seb, kiáltok, miként a gyermek, aki először riad a magány iszonyatára. Hozzád, hozzátok szólok a száguldó fergeteg és az idők ködbe vont messzeségéből. Tizenhét nap és tizenhét éjszaka… Láttok-e még engem? Íme megjelentem. Kicsiny bukdácsoló pont vagyok, küzdelem a hótenger hullámain, imbolygó pont, létéért küzdő, hogy karotok drága kikötőjébe érkezzék. (Vihar Béla: Egy katona megy a hóban - részlet)
Mi, magyarok hányszor éltük meg ezt a féle szenvedést, ami a fenti sorokban megjelenik? Hányszor kellett küzdenünk létünkért és szabadságunkért? Zrínyi, Rákóczi, Kossuth szavára összegyűltek a magyarok, és a lehetetlent is megpróbálták. Miért volt hozzá erejük? Mert volt hitük: „Minket azért áldj meg, hogy híjuk nevedet, / Mi segítségünkre, és bízzunk tebenned.” (Zrínyi: Szigeti veszedelem) De nemcsak vezéreink, hanem közkatonáink is haláltmegvető bátorsággal küzdöttek az életért, magukért, családjukért és hazájukért. Most, hogy közelednek az ünnepek: március 15-e,nemzeti ünnepünk és húsvét, a feltámadás ünnepe; helye kell legyen a szívünkben a dicső múltra való emlékezésnek. Készülődjünk az ünnepre! Készülődjünk az ünnepre? Kedves Olvasó! Szinte hallani vélem a viszontkérdést keserű, talán cinikus felhanggal: hogyan?! Amikor reggel fölkelve, még vállunkra se vettük ’vándortáskánkat’ máris meggörnyedünk a súly alatt. Pedig valójában nem is az súlyos, hanem, ami a lelkünket terheli. Mert lelkünkre telepszik a gond, és „lerakódik, mint a guanó, keményen, vastagon.” (József A.) A mindennapok gondja terhel minket: hogy fizessem ki a számlámat, hogy lássam el a gyerekeimet, marad-e még kenyérrevaló? Borús téli napokon még inkább úrrá lesz rajtunk a szomorúság, hajlunk a depresszióra. Egyébiránt gyakran hallani: a magyar hajlamos a pesszimizmusra. Azt már sokkal kevesebbet emlegetik, hogy a küzdelemben rogyadozó magyar ember újra és újra feláll. Ezt igazolják a fönt említett történelmi példák. Ezt igazolja az írásom elején lévő versfelütés, amely majd az anya válaszával folytatódik: ”De, én elérlek téged. Én tanítottalak meg járni, s most ismét erre tanítalak. Parancsolom: ha csúszva is, ha véres tenyérrel is, indulj el fától fáig, bokortól bokorig, ároktól árokig, kelj fel, én foglak, kelj fiam.” A vers így folytatódik a 2. magyar hadsereg doni katonájától. „Tizenhét nap és tizenhét éjszaka, és tízszer tizenhét nap és tizenhét éjszaka. Eközben ezer kilométernyi utat raktam össze. Ezer kilométer tíz és tíz lépések sorából. Az első tízet anyámért, hogy kezére roskadhassak egy napon. A párolgó tálért, amelyben megmeríti a kanalat, levest oszt, s vele önmagát is nekünk adja. ----------------------------------------------------------------A másik tízet eljövendő kedvesemért, aki az olajfa illatú éjben majd alélt öleléssel a szerelem borával itat meg.” (Vihar Béla)
Bátorít bennünket Ady Endre is, amikor azt mondja: „Mégis győztes, mégis új és magyar.” Várjuk az ünnepet. Készülünk az ünnepre. Eljött a nagyböjt ideje. Vasárnap kezdődött (február 17-én). A böjt megtisztít. Csak így tudunk újra-kezdeni. Mi itt ezen a vi-
5 déken, az országunk keleti felén, úgy érezzük, hogy már régóta böjtölünk, hogy ez a böjt egy örökkévalóság. Amiatt nem lehet szorongás bennünk, hogy hogyan bírjuk ki ezt a hat hetet, hiszen több mint hét szűk esztendőn vagyunk túl. S ugye nem felejtettük el, hogy a „hét szűk esztendő”, a bajok gyökere korábbra nyúlik vissza. Nem most, sőt nem is 2010-ben kezdődött. Milyen különös! A böjti időszakban éppen az ellen harcolunk, amire legjobban vágyunk: a finom ételek és egyéb földi örömök. Mégis igyekszünk megtartóztatni magunkat. Tesszük, mert az önmegtartóztatás: jellemformáló. Tesszük, mert úgy reméljük, hogy a várakozás nem hiábavaló. Tesszük, ahogyan őseink tették. Ők a háborúban óriási küzdelmet vívtak. De a mienk sem egyszerűbb ebben a látszólagos békében. Mert valójában háborúban élünk, és még nem is egy ország, egy nép ellen, hanem egy világ, a pénz világa ellen. Kemény ez a küzdelem. Hiszen úgy küzdünk ellene, hogy közben mi is meg akarjuk szerezni, mert abból élünk. Nehéz ez a küzdelem. Mert az ellenség láthatatlan. Ha csak a hétköznapok ügyintézésére gondolunk, ahol a cégvezetőt nemhogy személyesen, de telefonon se lehet elérni. Nem vagyunk eléggé felvértezve az ilyesfajta küzdelemre. Hogyan is lehetnénk ebben a világban? Ezen a harcmezőn, ahol kérvények, elutasítások és fellebbezések röpködnek. Az idegek harca ez. Nem marad más fegyverünk, mint a becsület, a tisztesség, az igazságkeresés, a szolgálat, mert ez adhat igazi értéket az életnek; az, ha az emberek ügye felé fordulunk, ha egymást segítjük. Ha az igazi nemeslelkűségre törekszünk, akkor le tudjuk küzdeni a kishitűséget, amely sivárrá teszi a legtöbb ember életét. S akkor már nem kell lehorgasztott fejjel járni az úton, de emelt fővel. S akkor már nem a bajokat fogjuk számlálni, hanem életünk áldásait. A mi őrhelyünk itt van: Püspökladányban és környékén. Bíznunk kell abban, hogy intézményeink élén csak úgy, mint országunk élén álló vezetők jó felé kormányozzák az ország hajóját. S egy napon mégiscsak megérkezünk, ahová indultunk. A reményt nem cserélhetjük fel reménytelenséggel. S ha kell, állva is kivárjuk, hogy eljöjjön az ünnep. Életre vagyunk kiválasztva. Védjük hát az életet, amíg lehet, és még talán azon is túl. Még akkor is, ha ma még hó födi szívünk hóvirágját; de hinnünk kell, hogy holnap már olyan erősen süt majd a nap, hogy előbújik szívünknek kertjéből. Tódor Györgyné
Télűző családi napot tartottak a múzeumban
Télűző családi délelőttre hívták az érdeklődőket a Karacs Ferenc Múzeum dolgozói február 16-án, szombaton. A rendezvényen rövid előadást hallgathattak meg a jelenlévők a farsangi népszokásról, hagyományokról, készíthettek álarcokat, maszkokat, és játszhattak népi játékokat is. Az esemény múzeumi sétával kezdődött, melynek során a jelenlévők az állandó kiállítást tekintették meg, és olyan hangkeltő eszközöket kerestek, illetve próbáltak ki, amelyekkel régen elődeink elűzték a telet. A séta után rövid előadást tartott Fekete András történelem-néprajz szakos tanár a farsangi hagyományokról, népszokásokról, a télűzésről. Elhangzott: a legnépszerűbb télűző szokás régen a kiszézés, a kiszebábégetés volt, amikor egy szalmabábot végighordoztak a faluban, majd rituális keretek között elégették. A bábu a telet, a hideget, a rontást, a rosszat jelképezte, a tűz pedig a tisztító, illetve gonoszűző szerepét töltötte be. Nagyon fontos napjainkban, hogy a fiatalok ismerjék és őrizzék ezeket a hagyományokat, hogy majd ők is tovább tudják adni – hangzott el. RS
6
Püspökladányi Hírek 2013. február 27.
Színházlátogatás az Ifjúsági Ház szervezésében Ha valaki kíváncsi, hogy mi történik a városban, mi az, ami eseménynek számít, nem kell különösebben messzire menni, elég, ha várakozik a fodrásznál. Velem is így történt. Miközben várakoztam, hogy színházi frizurám elkészülhessen, egy – nemrég Ausztriából hazaköltöző, számomra ismeretlen – hölgy csevegésére lettem figyelmes. Arról beszélt, nagyon elégedett az Ifjúsági Házzal, mert kamasz fiának ott talált értelmes és egyben kellemes időtöltési lehetőséget. Ezt az állítását jómagam is igazolhatom, hiszen az ott működő drámacsoport vezetője vagyok. Valóban – felnőtt felügyelet mellett – sok-sok szabadidős tevékenységnek ad helyet az Ifjúsági Ház. Mindez dicséri Fekete Ilona munkáját, aki az intézmény vezetője, és aki nemcsak a programok szervezését végzi, de ügyel arra is, hogy minél több középiskolás fiatalt vonjon be az Ifiház tevékenységébe. Ezen hétvégén a drámacsoporttal karöltve szervezte meg az igazgató asszony a debreceni színházlátogatást. A drámacsoport tagjainak ingyenesen, de a többi – tanuló és felnőtt – részvevőnek is méltányos áron. Feydeau bohózatát néztük meg szombaton este, február 15-én. A Bolha a fülbe c. darabot először 1907-ben mutatták be. Azóta is kedvelt műnek számít a színházak színpadán szerte a világon. Ebben az évadban Vidnyánszky Attila rendezte meg a Csokonai Színházban. A történet azzal indul, hogy a feleség felbontja a férjének érkezett csomagot, melyből férje kedvenc nadrágtartója kerül elő. Mivel a csomag egy kétes hírű lebujból érkezett, így fölöttébb gyanús a dolog. Mindehhez még hozzájön, hogy a férj már nem olyan tüzes az ágyban, mint korábban. Mindezeket összerakva összeáll a kép: Victor-Emmanuel Chandebise, a férj házasságtörő. Legalábbis az asszony úgy hiszi. A féltékeny feleség, aki egyébként nem a házastársi hűség példaképe, névtelen levélben találkára hívja férjét a Tüzes Kandúrba. A levelet a barátnőjével írja meg. Ezután elszabadul a pokol. És ami következik, az nem más mint: féltékenység,
szerepcsere, intrika, in-flagranti zűrzavara. Mindezek az elemek teremtik meg a vígjáték helyzetkomikumát. Jól szórakoztunk mindannyian. A tanulóknak kicsit hosszú volt a három és fél órás darab. A bohózatban nekem a legjobban tetszett a beszédhibás szerepet játszó színész (Mercs János), aki nagyszerű alakításában az érthetetlen beszédet úgy tudta előadni, hogy közben minden érthetővé vált. Hasonlóan nevetséges helyzeteket bemutató darabbal készülünk a drámacsoporttal az Ifjúsági Házban. Komikus karakterekre várunk még jelentkezőket február hónapban. Hívjuk, várjuk azokat a fiatalokat, akik tehetséget és kedvet éreznek a színjátszáshoz. Még február hónapban lehet jelentkezni személyesen az Ifjúsági Házban vagy nálam. E-mailben pedig az alábbi címeken:
[email protected], plifihaz@ freemail.hu Tódor Györgyné
Hadtörténeti, irodalmi, önismereti foglalkozás és táborok Az Ifjúsági Ház 14 új programelemmel erősít Mint arról korábban beszámoltunk, az Ifjúsági Házban jelenleg több szakköri foglalkozás is zajlik. Ezek a TAN-GO címet viselő TÁMOP-pályázat keretében valósulnak meg, s idén márciustól 14 újabb szakkörrel, foglalkozással bővül a projekt. A pályázati előírás szerint több ütemben vezetik be a különböző programokat a gyerekek számára. Az új szakkörök, foglalkozások az adott tevékenység függvényében havi vagy heti egy alkalommal lesznek megtartva. – A már elindult foglalkozások továbbra is működnek, ezek mellé jönnek az új elemek. Márciusban indul a hadtörténeti, harcművészeti szakkör Karacs Norbert vezetésével, és egy önismereti, személyiségfejlesztő, valamint pályaválasztási foglalkozás Kovács Krisztina tanárnővel. Emellett havi egy alkalommal lesz a Sárréti Irodalmi Kör foglalkozása, ahová olyan fiatalok jelentkezését várják, akik szeretik az irodalmat, a verseket, és maguk is írnak. Ezeken a foglalkozásokon lehetőség lesz alkotásaik, írásaik felolvasására, beszélgetésre Biróné Szabó Brigitta irányításával. A pályázat keretében nemcsak szakkörök, hanem különböző versenyek és témanapok is megvalósulnak. Lesz éjszakai kerékpáros helyismereti vetélkedő a városban, és havonta egyszer, a zenei világ témanapon, egy zenésszel ismerkedhetnek meg a
gyerekek – tudtuk meg Ráczné Fekete Ilonától. A projekt kidolgozói nemcsak a 12-25 éves gyerekekre, fiatalokra gondoltak, hanem az óvodás korosztályra is. Számukra a gyermekkönyvtárban lesznek foglalkozások. Emellett a nyáron két táborra is sor kerül: egy könnyűzenei és egy médiatábor lesz a nyári szünetben. A most induló szakköröket a következő hetekben hirdetik meg. A szervezők várják az érdeklődő fiatalok jelentkezését. Minden foglalkozás ingyenes, és amíg nincs meg a teljes létszám, addig bármelyik szakkörhöz lehet csatlakozni. A programok a TÁMOP-3.2.13-12/1-2012-004 pályázat keretén belül valósulnak meg. Dienes Zoltán
Hírek PÜSPÖKLADÁNYI
ISSN:0866-1375
Laptulajdonos : Püspökladány Város Önkormányzata Felelős szerkesztő : Dienes Zoltán Főszerkesztő: D. Sári Andrea Nyelvi lektor: Biróné Szabó Brigitta
Szerkesztőség : 4150 Püspökladány, Petőfi u. 5-7. Tel : 54/514-171 email:
[email protected] Nyomdai előkészítés : multimedia design Nyomás : Hektográf Nyomda Püspökladány
7
Püspökladányi Hírek 2013. február 27.
A központi felvételiről A Karacs Ferenc Gimnáziumba 193 tanuló jelentkezett a központi
felvételi dolgozat megírására, melyet 2013. január 19-én írtak a nyolcadikos tanuló, 14-en nem jelentek meg, így 179 diák írta meg a központi felvételi feladatlapokat.
Magyar nyelvi feladatok
Változatos feladatsorral készültek idén is magyar nyelvből a felvételi feladatlap összeállítói. Kíváncsiak voltak a diákok leíró nyelvtani ismeretei (szófajok, mondattan) mellett szókincsük nagyságára és kreativitásukra is. Kommunikációs szituációt is meg kellett oldaniuk, illetve szólások jelentését felismerniük. Kaptak verstani, helyesírási feladatokat is. Szokás szerint a legnagyobb kihívást a két utolsó feladat jelentette a tanulók számára. A szövegértéshez ötféle kérdés kapcsolódott, a szövegalkotás pedig a tizenévesek internet-használatához kötődött. Ez utóbbi két feladat hangsúlyosságát jelzi, hogy ezekért 20 pontot lehetett kapni az elérhető maximális 50 pontból. A feladatlap közepes nehézségű volt, alkalmasnak bizonyult a nyolcadikosok tudás- és tájékozottsági szintjének felmérésére. Kornizs Judit magyartanár
Matematika feladatsor
A matematika feladatsor nem tartalmazott meglepő vagy váratlan feladatokat. Az első két feladat – az előző évek feladatsoraihoz hasonlóan – a számolási alapműveletek és a mértékegység-átváltást kérte számon. A harmadik feladat logikus gondolkodást igénylő kombinatorikai feladat, a negyedik feladat statisztikai feladat volt (jól leolvasható oszlopdiagrammal.)
Az ötödik feladat – az igaz-hamis állítások – feladta a leckét a tanulóknak. Sokan elrontották vagy csak eltippelték. Ez a feladat biztos tárgyi tudást, pontos fogalomismeretet igényelt. A hatodik feladat geometriai feladat. A háromszög szögeire vonatkozó feladat is sok gondot okozott néhány diáknak, viszont ha valaki egy szöget rosszul határozott meg, és azzal a szöggel tovább jól számolt, a további pontokat megkaphatta. A hetedik feladat koordináta geometriai jellegű feladat, melyhez a geometriai transzformációkról tanultakat kellett alkalmazni a diákoknak. A nyolcadik feladat egy nehéz szöveges feladat volt, melyet már sok diák nem oldott meg, vagy a nehézsége, vagy az időhiány miatt. A kilencedik, tizedik feladatra már keveseknek futotta az idő. Előbbit – a térgeometriai ismereteket igénylő feladatot – igen sokan kihagyták. A test térfogatát és felszínét kiszámolva sok hibákat ejtettek a diákok. A térfogat számításával viszont a javítókulcs szerint nem lehetett részpontokat adni, ezért sok diák csak 0 pontot kaphatott a félig kész megoldásra. Az utolsó feladat sok számolást igénylő kombinatorikai feladat volt, melyre nem minden diáknak maradt ideje. Összességében a 10 feladatot 45 percre soknak tartom, de természetesen a tehetségek, a jó képességű tanulók kiszűrésére lehetőséget ad a feladatsor. A vizsga stresszhelyzetében nincs elég ideje a diáknak átnézni a megoldott feladatokat. Összességében a matematikai feladatsor nehezebbnek bizonyult, mint a magyar. A matematikát átlagosan 20 és 30 pont között írták meg nálunk a diákok, míg a magyart átlagosan 25–40 pont között. (Sajnos voltak 1-2 pontos dolgozatok is, de ők nem komolyan gondolták a gimnáziumi képzést.) Reménykedünk, hogy a jó dolgozatírók közül sokan választják intézményünket. Faragóné Kiss Ágnes
50 óra önkéntes munka az érettségi vizsga feltétele
A nemrégiben elfogadott köznevelési törvény egyik legvitatottabb pontja előírja, hogy a tanulók a jövőben csak ötven óra közösségi önkéntes munka teljesítése után vehetik át érettségi bizonyítványukat. Ez lesz a feltétele annak, hogy érettségi bizonyítványt kapjanak azok a diákok, akik most léptek be a 9. évfolyamba, ugyanis a tervek szerint ez a törvény a 2015/2016-os tanévtől lép majd érvénybe. – Az érettségi vizsgához szükséges lesz a tanulóknak 50 órát önkéntes munkával eltölteni. Ez azokra a diákokra vonatkozik majd, akik ebben a tanévben kezdték el az iskolát. Ez egy közmunkaprogram, a lényege az, hogy a diákok belekóstoljanak a munka világába, és önként segítsenek, tehát önként dolgozzanak. A Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium számos fogadó szervezettel kötött már megállapodást ez ügyben, így a diákok eldönthetik, hogy melyik intézményben akarják teljesíteni a megszabott óraszámot –tudtuk meg Faragóné Kiss Ágnes igazgatóhelyettestől, aki azt is elmondta: Püspökladányban sok fogadó szervezet csatlakozott az önkéntes ponthoz. A KEKSZ Egyesületnél adminisztratív munkát tudnak végezni, az Elhagyott Állatok Egyesületénél is vannak már tanulóink. A Segítő Kezeknél és a Vöröskeresztnél, a Művelődési Házban is vannak diákok, akik vállalták az önkéntességet. A fentieken túl a tanulók fordulhatnak még a Városüzemeltető Kft.-hez, ahol idénymunka keretében tudják őket foglalkoztatni, valamint a Karacs Ferenc Múzeummal, az Erdészettel, a Baptista Szeretetszolgálattal és Sárrétudvari Önkormányzatával is van együttműködési megállapodás. Ezt a tevékenységet az elképzelések szerint dokumentálni is kell majd, ugyanis az önkéntes munkáról a diákok igazolást fognak kapni – tudtuk meg Faragóné Kiss Ágnestől.
Az 50 órát nem muszáj egyszerre, egy helyen letölteni, a tanulók arányosan elosztva többféle dolgot is kipróbálhatnak. Azért is lehet előnyös az önkéntes munka, mert így a diákok iránymutatást kapnak, valamint az a pályaválasztásban is segítségükre lehet – vélik az érintettek, pedagógusok, fogadó szervezetek. Erdei Anett
Cupido Day Valentin-napi rendezvényt tartottak az Ifjúsági Házban február 15-én. Valentin-nap a szerelmesek napja, néhány éve még ismeretlen szokás volt Közép- és Kelet-Európában, de 1990 óta egyre nagyobb népszerűségnek örvend hazánkban is, főleg a fiatalok körében. Éppen ezért gondolták úgy az Ifjúsági Ház dolgozói, hogy Cupido Day néven rendezvényt szerveznek. Ezen az estén színes műsorral és programokkal várták a szervezők a város fiataljait, azokat, akik már megtalálták párjukat, illetve azokat is, akik még csak keresik, hogy együtt eltöltsenek egy tartalmas estét. Először az Aphrodité hastánccsoport hölgyei léptek fel, majd az Ifiházban működő könnyűzenei énekstúdió tehetséges fiataljai énekeltek: Erdei Virág és Erdei Ildikó. A műsor után kezdődtek a programok. Először pártesztet töltöttek ki a jelenlévő párok, majd megadott szavakból kellett a fiúknak szerelmes verset írni a kedvesük számára. Volt nyakkendőkötés időre, és énektudásukat is megmutathatták a bátor jelentkezők. A Cupido Day fénypontja az „egyéjszakás házasságkötés” volt fiatal párok számára. Itt a leendő házastársak esküvel fogadtak egymásnak egyéjszakás hűséget. Rábai Sarolta
8
Püspökladányi Hírek 2013. február 27.
Dr. Hegedűs Ilona gyermekgyógyász tartott előadást a gyermekneveléssel kapcsolatos problémákról a Nagycsaládosok Egyesülete szervezésében Február 12-én előadásra várta az érdeklődőket a Nagycsaládosok Egyesülete. Dr. Hegedűs Ilona házi gyermekorvos tartott a gyermeknevelés mindennapi problémáiról tájékoztató rendezvényt, egy olyan közvetlen hangulatú előadást, melyen a szülők nemcsak gyarapíthatták ismereteiket, de kérdezhettek is a szakembertől. A gyermeknevelés nagy felelősséggel jár, s fontos, hogy jó példát mutassunk, hiszen mindaz, amit a gyerek a családban lát, vagy növekedése során tapasztal, befolyásolja majd a további életét – mondta el lapunknak Dr. Hegedűs Ilona. Doktornő a különböző életszakaszokban leggyakrabban előforduló gyermeknevelési problémákat is megosztotta velünk: csecsemőkorban nagyon gyakori az úgynevezett regulációs zavar, amikor a gyermek nem tudja kezelni a sírást, ébrenlétet, valamint az étkezési problémák is gyakoriak. Később következik a dackorszak. Ilyenkor nagyon nehéz a gyermekkel bánni, ugyanis sokszor a környezet számára is kínos szituációt kell a szülőknek megoldaniuk. Ezután jön a következő korszak, amikor a tanulási időszakban, a feladatellátás nehézségeire kell megtanítani a gyermeket. A kudarcok elviselésére, valamint a kitartásra. A serdülőkor ugyancsak köztudottan nehéz időszak. Ilyenkor az a szülőnek a legfontosabb feladata, hogy biztonságot adjon a gyermeknek,
Városvédő szemmel
A püspökladányi radarállomás A repülés utáni vágy alán egyidős lehet az emberiséggel. A történelem előtti időkben őseink minden bizonnyal csodálattal nézték a madarakat, akik számára nem jelentettek akadályt sem a hegycsúcsok, sem a tengerek. Aztán a számos sikertelen próbálkozás után a múlt század elején megszületett a repülés, amely főleg a háborúknak köszönhetően szédítő fejlődésen ment keresztül. A repülés hamarosan magával hozta a légiforgalmi irányítás szükségességét is, amely Magyarországon a rendelkezésre álló dokumentumok alapján 1916-ban született meg, rádió-iránymérő szolgálatként. Az I. világháború után Magyarország felett az első nemzetközi légijáratot 1922. április 29.-én nyitotta meg a francia tulajdonú Franco-Roumaine légiforgalmi vállalat a Párizs-Prága-Budapest útvonalon. Hamarosan Budapestnek már naponta volt légi összeköttetése Prágával, Varsóval és Strassburggal. A világháború utáni repülési tilalom feloldása után két magyar légitársaság is alakult Budapesten: a Magyar Légiforgalmi Rt. amely gépei Bécsbe és Belgrádba repültek, míg az Aeroexpress Rt. Prágába, Zágrábba és Bukarestbe. A megnövekedett polgári légiforgalom szükségessé tette a repülés számára a rádiószolgálat létrehozását, amelynek két fő feladata volt: egyrészt az egyes repülőterek között, másrészt pedig a repülőterek és a légijárművek közötti rádióösszeköttetések biztosítása. A Magyar Királyi Posta a Franco-Roumaine légiforgalmi vállalat kérésére rádiókirendeltséget létesített Mátyásföldön, amely 1923-ban kezdte meg a működését. Hamarosan a magyar légiforgalmi irányítás igen nagy eredményeket ért el. Arra nincs mód, hogy felsorolásra kerüljön az összes, de mindenképpen meg kell említeni a II. világháború alatt kifejlesztett távolfelderítő Sas berendezést, illetve, hogy a háború után 1946-ban, a világon másodikként, alig egy hónappal lemaradva az amerikai kutatók mögött, sikerült felfognia a szakembereknek a Holdról visszaverődött radarjeleket. Számunkra 1975. nevezetes dátum, amikor is megkezdődött Püspökladányban a nagy hatótávolságú radarberendezések telepítése. A hetvenes évek elejére Magyarországon is világossá vált, hogy a légiforgalmi irányító szolgálat biztonságos ellátása előbb-utóbb megköveteli a radarberendezések alkalmazását minden légiforgalmi irányítói egységnél. Sőt, olyan rendszerre van szükség, amely hatékonyan képes segíteni
de ugyanakkor engedni is kell, hogy saját magát megismerje, elhelyezze a közösségben, a környezetben, valamint megtalálja önmagát. A gyermekkor a tapasztalatszerzés, a cselekvőképesség időszaka. Szükséges, hogy önállóságra tanítsuk gyermekünket, hiszen csak így tud majd később erős egyéniséggé fejlődni és megállni a helyét az életben. A gyermeknevelés problémáival manapság minden szülő küzd. Rohanó világunkban pedig nehéz megfelelni az elvárásoknak, éppen ezért kell úgy gondoskodnunk a gyermekeinkről, hogy nekik egy szebb, könnyebb, biztonságosabb jövőt teremtsünk. A fegyelmezés a nevelés legnehezebb része, mely igen sok szülőt próbára tesz, ugyanis nap mint nap szembesül vele az ember. A szülőé a felelősség, Ő vezeti be a gyermeket az életbe, tőle tanulja meg, mely viselkedési módok elfogadhatóak és melyek nem. Ő készíti fel arra, milyen viselkedési szabályok szerint élje az életét. A kisgyermekek számára a három legfontosabb dolog, amit szülő adhat: az odafigyelés, a szeretet és a biztonság. Az „Add a kezed” Nagycsaládosok Egyesülete által szervezett előadások pedig segítenek az olyan problémák megválaszolásában, melyekkel a szülők szembesülnek, de önmaguk nem tudják megoldani. Erdei Anett a légiforgalmi irányítót, képes átvenni tőle bizonyos, automatizálható feladatokat. A radarállomások telepítési helyének kiválasztásánál több szempontot vettek figyelembe. Egyrészt a radar-berendezések hatósugara alapján kettő darab radarállomásra volt szükség ahhoz, hogy az ország légterét le lehessen fedni úgy, hogy az egyik állomás kiesése esetén a másik is „belássa” az egész országot. Ezért kézenfekvő volt, hogy – az ország alakja miatt –, az egyik állomást a Dunántúl, a másikat az Alföld közepére telepítsék. Ugyanakkor tekintettel kell lenni arra is, hogy a radarállomások felett van egy úgynevezett „holtkúp”, és az abban lévő légijárműveket a radar nem látja, tehát az állomást nem célszerű légifolyosó alá telepíteni. Az Alföldön abból a szempontból jobb volt a helyzet, hogy a nagy síkság miatt a radarállomást tulajdonképpen bárhová lehetett volna telepíteni a háromszögön belül, nem volt „hegytetőhöz kötve”. Ugyanakkor az antenna által kisugárzott adójel egy része a földről visszaverődve zavarhatja a berendezés működését, mivel ettől a függőleges sugárzási karakterisztika felhasadozik. Ezt kétféleképpen lehet kivédeni: vagy hegytetőre kell tenni az állomást, és ekkor a sugárzások nem érik el a talajt, vagy egy enyhe lejtésű völgy aljára kell telepíteni, ahol a völgy felszínét erdő borítja, és az nyeli el a sugárzást. Az Alföldön természetszerűleg ez utóbbi megoldás jöhetett csak szóba, és ilyen völgyet, erdőt Püspökladány mellett sikerült találni. A nagy hatótávolságú radarberendezés telepítése 1975.-ben kezdődött meg Püspökladányban. Az UTYOSZ-M nevű rendszer, mint elsődleges radarberendezés, a légi járművek irányát és távolságát mérte, a KORENY nevű másodlagos pedig a fedélzetről sugárzott kódok alapján azonosította a légi járműveket. Az alapvetően polgári légiforgalmi irányítás céljait szolgáló radarállomásokat felszerelték a BAZALT nevű, a Varsói Szerződés tagállamainak katonai légi járműveit azonosítani képes radarberendezésekkel is. A radarállomás legjellegzetesebb építménye a radarantenna volt, amely az UTYOSZ esetében impozáns méretűre sikerült: maga a reflektor 11 méter magas volt, és az egész antenna (állványzat nélkül) 12 tonnát nyomott. Püspökladányban először nem került burkolat az antennára. A püspökladányi radarállomás a létrehozása óta folyamatosan működik. 1980-ban és 2007-ben felújításra és korszerűsítésre került. A jelenleg működő radar mintegy 400 kilométeres körzetet fed le, amely nagyban hozzájárul a hazai légiközlekedés biztonságához. Rásó János
9
Püspökladányi Hírek 2013. február 27.
Csillagászati előadás a Dorogi Márton Városi Könyvtár és Művelődési Központban Gyarmathy István ökológus, amatőr csillagász tartott előadást 2013. február 6-án 17 órától a Dorogi Márton Városi Könyvtár és Művelődési Központ előadótermében. A rendezvény „Csillagoségbolt-park a Hortobágyon” címmel a Rónaőrző Természetvédelmi Egyesület szervezésében a Vidékfejlesztési Minisztérium Zöld Forrás programja támogatásával valósult meg. A világörökségi rangot viselő Hortobágy 2011 januárja óta a Nemzetközi Csillagoségbolt Park címet is viseli, köszönhetően annak, hogy nemzeti parkunk felett az éjszakai égbolt jobbára háborítatlan és természetes – tudtuk meg az előadás bevezetőjéből. Ez a rendkívül gazdag élővilág védelme mellett lehetőséget ad a természetes, fényszennyezésmentes éjszakai égbolt csodáinak megismerésére is. A csillagászat a legősibb tudomány, a csillagos égről sokat megtudhatunk a világról, óriási távlatot nyit, ha feltekintünk az égboltra – hangsúlyozta az előadó. Beszélt arról, hogy a XX. század második felétől sokszorosára nőtt bolygónkon az éjszakai fényszennyezés. Emiatt egyre kevesebb helyen találunk zavaró fényektől mentes csillagos égboltot, természetes éjszakai tájképet. Ugyanakkor felhívta figyelmünket a környezetvédelemre, a takarékosabb életmódra: az észszerűtlen, pazarló világítás nemcsak felesleges kiadást jelent, hanem felgyorsítja a klímaváltozást is. A fényszennyezés mérséklése a gazdasági és környezetvédelmi okokon túl azért is szükséges, mert a mesterséges megvilágítás túlburjánzása súlyosan károsítja az élővilágot. A fényszennyezés miatti tájékozódási zavarok és ütközések következtében – a legszerényebb becslések szerint is – vándormadarak milliói pusztulhatnak el. A „helyben lakó” élővilág éjszakai nyugalmának „feldúlása” pedig az életritmusban és az élettevékenység számos más területén (pl. táplálkozás, szaporodás, rovarok elvonzása élőhelyükről stb.) indít el helyrehozhatatlan változásokat. A fenti káros folyamatok megfékezése érdekében új program indult útjára, melynek lényege: világszerte csillagoségbolt parkokat
hoznak létre olyan térségekben, ahol elenyésző az éjszakai fényszennyezés és megőrizhetők a természetes adottságok. Hazánkban a Zselici Tájvédelmi Körzet példáját követve Hortobágyon jött létre csillagoségbolt park. Gyarmathy István elmondta: a Hortobágyi Nemzeti Park kiemelt jelentőségét egyebek között az is érzékelteti, hogy a nemzetközi madárvándorlási útvonalak metszéspontjában van, több éjszakai vonuló útja erre vezet, és nagy a fészkelő fajok száma is. A csillagoségbolt park kialakításával várhatóan csökkenni fog a meglevő fényszennyezés a nemzeti park területén. A Hortobágy egén, távol a nagyvárosok központjától mintegy kétezer fénypontot érzékelhetünk. Csillagászati bemutatókat is szerveznek csoportoknak, s akiknek még nem volt részük ilyen látványban, azokat meglepetésként éri a csillagokkal tarkított mennybolt. Az előadó mondandója során kitért arra is, hogy az alföldi pásztoremberek még együtt éltek a természettel. Több, XX. század eleji publikációból pedig kiderül, a magyar nép csillagismerete egykor gazdagabb lehetett. A prezentációs bemutatón megcsodálhattuk azokat a képeket is, melyeken a csillagok „vonala/útja” rajzolódott ki, ezek a fotók hosszú záridős technikával készültek. A csillagvizsgálás a borult idő miatt elmaradt, a látogatók ennek ellenére örömmel fogadták, hogy a karcagi, nádudvari helyszínek után itt, Püspökladányban is megvalósulhatott a csillagos égbolt rejtelmeit bemutató előadás. Többen elmondták, hogy az előadó személyén túl a természetvédelem, a Hortobágy közelsége és a téma újszerűsége vonzotta őket erre a rendezvényre. Úgy hiszem mindannyiunk számára tanulságos volt a színes, vetített képekkel, filmbejátszásokkal tarkított bemutató. Felgyorsult, globalizálódó világunkban kicsit úgy érezhettük, hogy újra közelebb kerültünk a természethez, melynek egykor szerves részei voltunk. Tányér József
Hercegnő, Pinocchio, Batman és társaik a petritelepi iskola farsangján Az alsó tagozatos diákoknak rendeztek a Petritelepi Általános Iskolai Tagintézményben farsangi ünnepséget február 8-án. Az általános iskolákban régóta ápolják a farsangi hagyományt, melyet évről évre egyre színesebb műsorszámokkal igyekeznek tartalmasabbá tenni. A rendezvényen a gyerekek az egész iskola előtt bemutatják, hogy osztályfőnökeikkel és szüleikkel milyen hatékonyan tudnak együttműködni egy jelmezes produkció létrehozásában. 14 óra után kezdődtek az osztályok produkciói. Először egy rövid ismertetőt hallgathattak meg a jelenlévők a farsang eredetéről és hagyományairól, majd az iskola legkisebbjei mutatkoztak be, ők gumimaciknak öltözve táncoltak. Ezután a másodikosok Pinocchiónak öltözve ropták a táncot, majd a harmadikosok produkciója következett, akik M&M csokigolyóknak öltöztek. Végezetül a két negyedik osztály mutatkozott be. A 4.a-sok a slágerlisták népszerű dalára, a Gangnam style-ra táncoltak, míg a 4.b-sek a tv-ből is ismert Mizo-reklámot adták elő. Az osztályok produkciója után következett az egyéni jelmezesek felvonulása. Mint minden évben, a lányok közül többen hercegnőnek, pillangónak öltöztek. A fiúknál a katona-, Batman-, kalóz- és csontvázjelmezek még ma is
elmaradhatatlan kellékei a hagyományos iskolai farsangnak. A petritelepi farsangon minden diák, aki jelmezt öltött magára, oklevelet kapott, hiszen a szervezők úgy érzik, hogy a gyermekek lelkesedését is értékelni kell. Továbbá kiosztották az osztályok számára a következő díjakat: a legeredetibb kategóriát a 3. osztályosok, a legmodernebb kategóriát a 4.a osztályosok, a legviccesebb kategóriát az elsősök nyerték. A legötletesebbek a 4. b osztályosok lettek, míg a leglátványosabb kategóriát a 2. osztályosok nyerték. RS
Helyesbítés
A legutóbbi lapszámunkban megjelent Kitüntették a püspökladányi jó tanuló, jó sportoló diákokat és edzőiket című írásunkból két kitüntetett neve kimaradt. A Hajdú-Bihar megye diáksportjában végzett kiemelkedő munkájáért elnevezésű kitüntetést Tóth Irén Erzsébet mellett ugyanis Dr. Tomka János a Sárréti SE vezetője, valamint Forgács László, a Petri telepi tagiskola testnevelője is megkapta. Eredményeikhez ezúton is gratulálunk.
10
Püspökladányi Hírek 2013. február 27.
A világvégén a világ végén
Székelyföldön jártak a Kenderkóc és a Csimpolya néptánc együttesek tagjai
„Ha már úgy is eljön a világvége, legalább szép helyen érjen bennünket” mondták a néptáncosok, amikor december 20-án útra keltek, hogy a következő napokat a székelyudvarhelyi Kékiringó Néptáncegyüttes vendégeként „Tündérország” földjén töltsék el. Amint mondták, úgy is lett: az elindulást követő időszakot mesés környezetben és páratlan élményekkel gazdagodva élhették át. A fiatalok mindent megvető bátorsága elnyerte jogos jutalmát: az események nagyszerűsége és egyedisége az expedíció merész tagjainak életre szóló emlékeket ajándékozott. Az út és az érkezés fokozatosan mesevilágba röpítette a csapat tagjait. Szülőföldüktől távolodva az egyre változatosabb táj egyre fehérebbé, szikrázóbbá, ünnepibbé váltotta az országhatár környékén még feketén szomorkodó színeit. S mire átlépték Székelyudvarhely határát, a szállongó hópihék üdvözlésképpen erősen megszaporodva táncolták körül az érkezőket. Örömmel hallgatták a vendéglátó együttes próbatermében összegyűlt székelyudvarhelyi táncosok karéjában vezetőjük, Both Aranka semmihez sem hasonlítható stílusban elmondott üdvözlő szavait: ”Hála legyen a főnebbvalónak, hogy tük es eljöttetek hezzánk” „Műk es” felettébb örültünk ennek is és az elkövetkező napoknak is. A szállások elfoglalása és a székelyek szívesen kínált vacsorája után a püspökladányi fiatalok a Kalapos nevű helyi nevezetesség falai között ismerkedhettek, vagy éppen a viszontlátásnak örvendhettek. Kis idő elteltével a székely fiatalokkal együtt mentek át a következő napok estéinek állandó színterére, a városi táncházba. Az első este különös varázsát a Fölszállott a páva vetélkedősorozat közönségdíjasa, az Ördögborda együttes néhány tagjának önfeledt táncolása és a zenekaruk kedves, közvetlen és szikrázóan tehetséges hegedűsének játéka is színezte. A vendégek az ott töltött három este mindegyikén fergeteges hangulatú, igazi székely táncházakban szórakozhattak. A magyarországi gyerekek legtöbbször a székely fiatalokkal párban ropták a legkülönbözőbb tájegységek táncait. A táncházban szemlélődő az esték folyamán sűrűn eltűnődhetett azon, hogy milyen érdekes, hogy a két település között lévő 500 kilométeres távolság nem jelent akadályt a közös tudás örömének megélésében. Mennyire jó azt látni, hogy az egymástól földrajzilag távol élők ilyen könnyen közel kerülnek egymáshoz, ha azonos kultúrán nőhetnek fel. De nem csak ennyi, amit az utazók talán soha nem fognak elfelejteni és amire az együttes egyik táncosa azt mondta, hogy még a dédunokáinak is biztosan mesélni fog erről. Élmény volt részt venni a jubiláló vendéglátó együttes ünnepi műsorán. Felemelő volt a majdnem száz székely ruhába öltözött táncossal együtt színpadon állni és nekik, valamint a kilencszáz fős közönségnek bemutatni a Püspökladány értékeit. Valószínűleg sokáig visszatérő öröm fogja eltölteni a püspökladányi táncosokat, mikor vis�szaemlékeznek azokra a pillanatokra, melyekben szülőföldjük zenében, dalban és mozgásban megfogalmazott üzenetét adhatták át az ott jelenlévő székely embereknek. A közönség soraiból áradó érdeklődés és tiszta szeretetet hullámai mindenkit még nagyobb teljesítményre ösztönöztek, így a műsor által a nézők és a szereplők egyaránt feledhetetlen élményben részesülhettek.
Bizonyára arról is sokat fog mesélni idős korában minden utazó táncos, hogy hogyan szöktek fel a világvége elől a világ tetejére és ezzel hogyan menekültek meg előle Egyik reggelen, erős hóesésben merész kalandra indult minden Székelyföldre látogató ladányi! Miután a mikrobuszokkal sikerült lemenni a térképről, egy traktor mögé erősített faszállító szerelvényre ülve és erősen belé kapaszkodva 10 kmen át meredek utakon haladva, rakoncátlan faágaktól csapkodva, hógörgetegekkel befedődve és jól átfagyva feljutottak a Madarasi Hargita legmagasabban fekvő menedékházához. Kis pihenés és erősítés után következett a kaland nehezebb, de mindeneknél szebb része: a néhol másfél méteres vastagságot is elérő havon feljutni a Hargita csúcsára. Az út egyszerű alföldi embereknek lehetetlen és teljesíthetetlen, a püspökladányi néptáncosoknak egyszerűen csak halálosan nehéz volt. A csúcsra érkezés a sok kidőlés, derékig hóba süppedés, sok nevetés és pici sírás után nagy büszkeséggel töltött el mindenkit, aki kitartott. A látvány a kissé párás idő ellenére is lenyűgöző volt. A nemzeti színű szalagokkal, zászlókkal ékesített keresztek, kopjafák, emlékoszlopok 10cm vastag zúzmara bundába burkolózva egy mesebeli elvarázsolt táj képzetét adták, s ha néha egy-egy percre szétfoszlott a völgyeket beborító felhőtömeg, vagy pillanatokra kisütött a nap, a csúcsot körülölelő véget nem érő hegyvonulatok látványa, a hóval befedett hegyoldalak képe azt sugallta mindenkinek, hogy most éli meg eddigi és elkövetkező élete élményeinek legszebbikét a látvány és a mögüle előlopakodó érzések következtében. Az út lefelé sem volt könnyebb, s a faszállító szerelvényen való lefele száguldás sem kevésbé félelmetes, de mindenki úgy érezte, hogy ezt a napot nagy kár lett volna nem megélni. S mire ez az érzés kiolvadt a megfagyott dzsekik, pulóverek, csizmák alól, rá is döbbent az úton részt vevők hiszékenyebb része még arra is, hogy míg a csapat a világ tetején járt, a világvége dolga végezetlenül és csalódottan tovább állt a következő pár ezer évre. Ezen nagy siker örömével telten fogadták a következő napok élményeit. A táncosok érdeklődéssel szemlélték a Szejke-völgy domboldalára épített síremlékhez felvezető különböző székely falvakból odatelepített székelykapuk sorát. Megnézték és tisztelegtek Erdély nagy kutatója, és leírója, Orbán Balázs lengyelfalvi báró sírjánál. Farkaslakán koszorút helyeztek el Tamási Áron sírjára. A sok élmény ma még kaleidoszkópként kavarog és sokára ülepszik le. A szervező nagyon reméli, hogy az úton részt vevők nagy része már biztosan érzi: 2012 karácsonyára megkapta élete egyik legszebb és valószínűleg legtartósabb karácsonyi ajándékát: az őket életre szóló élményekkel és felemelő érzésekkel megajándékozó székelyföldi „kalandtúrát” és azt a jó érzést, hogy furfangjuk, ügyességük és a „csúcstúra” által sikerült még a világvégét is kicselezniük és távoli vidékekre elüldözniük! Nádas Imréné együttes vezető
11
Püspökladányi Hírek 2013. február 27.
Törökül beszélő keresztények (vajon rokonaink?) Az utóbbi időben többször szó esik a gagauzokról, különösen, amióta látogatást tettek a Székelyföldön, s szemelvényeket mutattak be életükből, örömeikből, harcaikból egy jobb életért és kultúrájukból, népművészetükből. Ha a népvándorlásról hallunk, a korai középkor és a késő ókor eseményei jutnak eszünkbe, de semmi estre sem a XVIII–XIX. század. Pedig ez történt az ezerhétszázas évek végén, s az ezernyolcszázas évek elején. Ekkor vándoroltak a Balkán térségéből a gagauzok Besszarábiába. Feltevődik a kérdés, hogyan és mikor kerültek egyáltalán a Balkánra, pontosabban Dobrodzsába? Menjünk vissza az időben egészen a nagy népvándorlások idejéig. Közép-Ázsiából érkeztek török népcsoportok, közöttük az úzok (oguzok). Ezek leszármazottai lennének a gagauzok. Nevük is erre utal – gok-oguz, ami kék oguzt jelent, vagy kök-oguz, azaz égi oguz. Mindkettő lehetséges. Başkan Mihai Macor Formuzal elnök úr, a başkan* szerint besenyők, kunok és szeldzsuk törökök is éltek ezen a Duna és a Fekete-tenger által közrefogott földön. Belőlük alakult ki a gagauzok népe. A XIV–XV. században a Balkánon kialakult egy oguz állam. Ők a ma élő gagauzok ősei. Bár a kijelentését nem vitatom, azért úgy gondolom, elég összetett az eredet kérdése. Mélyedjünk el kissé a kérdésben. Ha igaz az az állítás, hogy ők úzok eredetileg, akkor lássuk, kicsodák is. Az elnevezés szerzőről szerzőre változik, ami nem is csoda, hiszen ahány nép, annyiféle módon nevezi meg a másikat. A görögök más nevet használnak, a kínaik is saját, különös neveket használnak, más az arabok, más a törökök, más az orosz források szóhasználata. Legismertebb elnevezések az úz, oguz, guz, asi, yasni, mások szerint koman, kun, polovec, turkoman is ugyanazt a népet jelöli. Egyes mai kutatók szerint a jászok is az úzok utódai, egyenes leszármazottai. A nevek dzsungelében, ha eligazodunk, kialakul valamelyes kép, milyen utat jártak be feltűnésük óta. Kr.u. VI. században kerülnek az írott történelem látóterébe. Bár más néven a régi kínai írások már Kr. e. 1200-ban említést tesznek olyan népekről, melyek lehetnek az úzok elődei. A VI. század közepén törzsszövetségbe szervezték a Türk Birodalom fennhatósága alatt a meghódított alánokat, onogurokat, oguzokat, ugurokat, szabirokat. A kínai kútfők „tokuz oguz” néven tesznek róluk említést, ami kilenc törzset jelent. Szálláshelyük az Altaj hegységtől a Bajkál-tóig terjedt. Később hadakoztak a türkök ellen. Kül tegin sírfeliratán olvasható a fellázadt oguzok ellen vezetett hadjáratok felsorolása. Kül tegin nem volt más, mint a híres Bilge kán édes öccse, és hadseregének fővezére. A kínaiak a „legyőzhetetlen harcos” nevet adományozták neki, mivel az ellenük vívott csatában 100 nyílvesszőt lőttek ki rá, és ő mégis sértetlen maradt. Végül az oguz és a türk bégek egyezségre jutottak, és megbékéltek Bilge kán fennhatósága alatt. A Türk Birodalom felbomlásával megszűnt a függőségük, de a karlukok és a szamanida uralkodók fenyegetése elől az északabbra levő sztyeppére és az Iszik-Köl, a „Melegtó” (tengerszint feletti magassága 1606 m) tájékára húzódtak. Egy részük lent, a síkon, más részük fenn, az égig érő hegyek között. A hajdani hírforrások szerint legalábbis. Hiába húzódtak távolabb, a IX. század végén a szamanida emír rájuk támadt, és tovább űzte őket. Ők a maguk rendjén elkergették a besenyőket, elfoglalva szálláshelyüket. Ezzel vette kezdetét az a népvándorlás, mely a Kárpát-medencéig gyűrűzött. Konstantinosz Porphyrogennetosz baszileusz már a Volga környékén találja az úzokat. Később a XI. század derekán tovább kényszerültek nyugat felé a kunok támadásai miatt. Így kerültek ellentétbe az orosz fejedelmekkel, akik elől elmenekülve előbb a Szeret és Prut között tanyáznak, majd az Al-Dunán átkelve elér-
keznek a Balkánra. Itt jegyzem meg, hogy Al Maszudi azt írja a sztyeppén élő népekről: „Ezek nomádok, de részben földművelők is, nagy a tekintélyük és bátorságuk, mindegyiknek külön királya van. Országuk kiterjedése több napi járóföldet tesz ki. Szállásaik a kazárok vidékéhez csatlakozik. Az első nemzetség neve y.s.n (jasni vagy basni), másik neve basgird (bassirt), mellettük lakó nép a basanak, ez utóbbi szomszédságában egy másik nemzet, a nukarda (vagy bukarda). Felettük nomád királyok állnak.” Mai szóhasználattal élve ezek az úz (jász), magyar, besenyő és az ongur (avar) népneveknek felelnek meg. Jelentős megállapítás Mirkhond közlése, miszerint az avar, kazár, besenyő és úz népek az ókori Dél-Kaspi szkíta birodalom utódnépei. Más szerzők is, mint Sztrabón, Priszkosz, Biruni is erre a vidékre teszik a törzsszövetség szálláshelyét. Itt tartózkodásuk idején a szomszédságban élő mohamedán hitű népek hatására áttértek az iszlám vallásra. Egy jelentős részük alapította meg a Szeldzsuk Birodalmat. Kisebb részük tovább sodródott észak, majd nyugat felé. Nehéz időszak következett rájuk, mert úgy a kunok, mint az orosz fejedelmek szorongatták őket. Így kerülnek aztán a Balkánra, mint fennebb is láttuk. A XIII–XIV. században itt saját államot, hercegséget alapítanak, Konstantinápolynak alárendelve. Neve Uzi Aylet, székhelye a tengerparton fekvő Karvuna. Ekkor lettek keresztényekké az ortodox (bolgár) hittérítők hatására. Egy évszázad sem telt el jóformán, és a törökök meghódították a területet, s az oszmán Birodalomhoz csatolták. A nyelvi nyomásnak nem tudtak ellenállni, de az ortodox keresztény hitüket megőrizték. Az egyre fokozódó iszlamizáció és a nehéz anyagi körülmények miatt az ezerhétszázas évek közepe táján felkerekedtek és átszöktek Oroszországba, ahol akkor Nagy Katalin (1729-1796) uralkodott. A cárnő jelentős engedményeket tett a bevándorló népnek, a gagauzoknak. Elengedte a kötelező katonai szolgálatot, az adófizetést, és ingyen kaptak termőföldet. Az orosz-török háború (1806–1812) idején a Balkánon maradt nemzettöredék is követte őket Oroszország területére. Ekkor nevük már gagauz, ami törökül kék oguz-t vagy égi oguz-t jelent. Nyelvük rokon a türkménnel és az azerivel. Éppen úgy, mint a törökországi török (Türk Dili) az úgynevezett köztörök nyelvek oguz csoportjába tartozik. Menjünk tovább a történelemmel! Oroszországban, nevezetesen Besszarábia déli részén laktak a Nogaj Horda maradék törzsei, a Budzsák tájegység területén. Az orosz megszállás (1807) hatására, cári nyomásra, ez a tatár lakosság elvándorolt a Krímbe. Az így kiürült területre telepítették le a gagauzokat. Amikor Besszarábia az orosz Birodalom része lett (1812) a máshová szóródott gagauzok is erre a területre telepedtek le. Nagy részük Komrát város környékére. A többi már jelenkori történet: 1906-ban kikiáltották a Komrát Köztársaságot. Öt napig élt… Az első világháború után Besszarábia román fennhatóság alá került, és maradt is a második világháború végig, egy néhány hónapot kivéve 1940-ben, mikor június 28-án a SZU megszállta, de ’41-ben Románia visszaszerezte. Végül a háború vége felé a román–szovjet fegyverszünet alapján a Szovjetunió annektálta. A gagauzok megszenvedték ezt a két évtizednyi időszakot a román nemzetiségeket elsorvasztani akaró nacionalista politika miatt. Az oroszokkal szemben ellenben komoly szimpátiát tanúsítanak. A gagauzok a 80-as években egyre erősödő függetlenségi kívánságuknak adták tanújelét. Ez a törekvés válaszreakcióként jelentkezett az erősödő moldovai nacionalizmusra. A háború után az erőszakos szovjet nemzetiségi politika hatására a moldovaiakban felerősödött a Romániával való egyesülés vágya, amit Bukarest is támogatott. A gagauzok nem megalapozatlanul attól tartottak, hogy a létrejövő Nagy-Romániában másodrendű állampolgárok-
12
Püspökladányi Hírek 2013. február 27.
ká válnak. Ráadásul egy parlamenti jelentésben bevándorlókként és nem őslakosokként emlegették őket. A moldovai kormányzat kötelezővé tette a moldovai nyelv használatát, mint hivatalos államnyelvet. A gagauzok azonban anyanyelvükön kívül csak oroszul beszéltek, s egy árva szót sem érettek a moldovainak nevezett román nyelvből. Ilyen körülmények vezettek oda, hogy 1990 augusztusában kikiáltották a Gagauz Autonóm Köztársaságot. Komoly gondot jelentett, hogy a gagauzok ellenőrzésük alá vonták saját területüket, tudniillik egy, az olajszállításban kulcsfontosságú területről van szó. Hogy nem lett a dologból fegyveres konfliktus, az a szovjet csapatok jelenlétének köszönhető. A gagauzok kijelentették, hogy amennyiben biztosítják autonómiájukat, nem kívánnak elszakadni Moldovától. Az elhúzódó alkudozásokban jelentős szerephez jutott Törökország, mint „anyaország”. Gazdasági ígéretekkel támogatták a gagauz törekvéseket. Az 1994-es belpolitikai meglepő változások jótékonyan alakították az autonómia ügyét. Se a parlament nem támogatta a Romániával való egyesítést, sem a referendum nem hozott ilyen irányú eredményt. A lakossá 90 %-a elutasította a Nagy-Románia tervet. Fél év múlva a Kisinyev elfogatta Gagauzia (Gagauz-Yeri) státusát. Ez 1994. december 27-én történt. Ez lett természetesen a gagauzok nemzeti ünnepe. „Az elfogadott törvény szerint Gagauz-Yeri rendelkezik saját Alkotmánnyal, van saját zászlaja, himnusza és saját államhatalmi szervei” – magyarázza baszkán Formuzal. A továbbiakban a baszkán, arra kérdésre, hogy miként viszonyulnak a volt román és szovjet adminisztrációhoz, a következőket mondta: „Egy öreg gagauzt egyszer megkérdezték – mikor éltek jól: a románok vagy szovjetek alatt? Kis gondolkozás után az öreg így válaszolt: egyszer igen. Amikor a románok kimentek, de az oroszok még nem jöttek meg.” „Népünk emlékezetében a román időszak úgy él, mint az erő-
szakos beolvasztás ideje – folytatja Mihai Macor Formuzal. – A szovjetre pedig úgy emlékezünk, mint a kényszerű kollektivizálás és a nagy éhínség idejére. A lakosság egynegyede éhen halt.” Az utóbbi évtizedek legkomolyabb gondja a gazdasági előrelépés igénye után az oktatás és ezzel összefüggésben az írásbeliség. Maga a nyelv, mint fennebb már említettem, nagyon hasonlít a török nyelvre, és az azerivel, türkménnel együtt a nyugati-oguz nyelvcsoporthoz tartozik. Gagauz nyelven először csupán a huszadik században írtak. Előbb latin betűkkel, majd cirillel, és az ötvenes években (Hruscsov idején) standardizálták az írott gagauzt. Az a helyzet alakult ki, hogy az értelmiségi réteg a szovjet idők alatt csak oroszul tanult, hiszen másképp nem érvényesülhetett. Amikor az önállóság megalakulása után bevezették az anyanyelvű oktatást, és áttértek a latin alapú saját ábécére, a szülők nem tudtak gyermekeiknek segíteni. Baszkán Formuzalnak adom át újra a szót: „Mi nem démonizáljuk a szovjet érát, amikor a gagauz értelmiség tanulhatott, felsőoktatásban részesülhetett. És ne felejtsük el, hogy ekkor alkottuk meg saját ábécénket, a gagauz nyelvét! Ebben nagy segítségünkre voltak az akkori orosz tudósok.” Jelen gondja az országnak a nehéz gazdasági helyzet, bár a kormányzat keményen küzd a nehézségek ellen – mely az egész térséget sújtja. Ma a legnagyobb hasznot hozó ágazat a borászat. Záróakkordként újra baszkán Mihai Macor Formuzalhoz fordulok: „A török néphez kötődő kapcsolatunk nem véletlen, hiszen azonos etnikai gyökereink vannak. Nem csupán a nyelvünk azonos, hanem népeink értékrendje is. Ezek: az idősek tisztelete, szintúgy az elöljáróké is, szerződéseink hűséges megtartása, az adott szó komolyan vétele, igényes, példamutató magatartás a családban és a társadalomban.” Bige Szabolcs Csaba
A hónap madara
Énekes rigó Ma már egyre több áttelelő példánnyal találkozhatunk településünk környékén is, bár az énekes rigó (Turdusphilomelos) valójában vonuló faj. Nevét onnan kapta, hogy nagyon szépen énekel. Testhossza 23 centiméter, szárnyfesztávolsága 33-36 centiméter, testtömege 65-100 gramm. Háta sötétes olajbarna, hasa és a torka fehéres, a mellen rozsdás-sárga, szív- és csepp alakú sötét foltokkal. A szeme fölött világosodó szemöldökvonás látható, szárnya belül rozsdasárgás. Csőre és lába sárgásbarna. Nálunk leginkább a lombos erdők dús aljnövényzetű és tisztásokkal tarkított részeit kedveli. Kiváló élőhely számára a Farkassziget, de találkoztam már vele a Temetőben is, főleg meleg nyári napokon a csepegő vízcsap környékén, ahova szomjukat oltani járnak. Az is előfordult, hogy a meleg elől a sírok közötti bokrok hűvösébe húzódott. A fotón látható példányt is így sikerült lencsevégre kapnom. Fészkét általában 1,5-3,5 méter magasra rakja, ez is az állományuk egyik veszélyeztetettségének az oka, mert ott könnyen megtalálják természetes ellenségei, a siklók, a szajkók, vagy a menyétek. Tápláléka nagyon változatos, de főleg gilisztákat fogyaszt, de szívesen fogadja a hernyókat, rovarokat, pókokat. Nedves területeken gyakran fogyaszt házas csigát is, amelyről a kavicsokon, köveken összetört csigaházak árulkodnak. Ha érik a meggy és a cseresznye, gyakran hallhatjuk a lombok között megelégedett hangját. Ha fiókái vannak ilyenkor, azokat is gyakran eteti gyü-
mölccsel. A bogyós növények kivételével táplálékát a talajon, az avarban, illetve a talaj felső rétegében ketresi. Magyarországi állománya nem veszélyeztetett, de nagyon ingadozó, ami az időjárás érzékenységének tudható be. Főleg a kora tavasz szeszélye van hatással az első fészekaljuk sikerére. Mivel a vonuló egyedek főleg Olaszországban telelnek, így talán még nagyobb veszélyt rejt számukra az olasz étkezéskultúra kielégítését célzó tömeges madárbefogás, amelynek egyik fő célja ez a faj. Az énekes rigó Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft. Rásó János fotó: Rásó János
Püspökladányi Hírek 2013. február 27.
13
Üzenet a szülőföldnek
Beszélgetés Kiss Anikó rajztanárral Kiss Anikó Püspökladányban született. A Topor András képzőművészeti körben T. Kiss Eszter, majd Győrfy Lajos kezei alatt tanult rajzolni, később a debreceni Medgyessy körben, Lukács Gábor és Tamus István segítségével fejlesztette rajzkészségét. A Nyíregyházi Főiskolán rajz és vizuális kommunikáció szakot hallgatott, ma Budapesten él, és rajzot tanít két iskolában, emellett fest és fotózik. - Beszélj kérlek a munkádról! Milyen a tantárgy elfogadottsága a diákoknál. - Tanárnak, lenni manapság nem könnyű dolog, de nem panaszkodom. Volt szerencsém pár év alatt megtapasztalni, különböző nehézségű iskolákat. Tanítványaim között néhányan igen kimagasló teljesítményt nyújtanak, hisz eljutottak a kerületi versenyekről a fővárosi versenyekre is. Szeretem látni a fejlődésüket, ahogy beérnek, és komoly eredményeket érnek el. Elején mindenki bátortalanul festi, rajzolja, majd az idő elteltével igen bátran alkotnak belső gondolataikról, élményeikről és megfigyeléseikről. Szeretem, ahogy megváltozik a nézőpontjuk, és felfedezik az alkotás örömét az óráimon a gyerekek, elkezdenek hinni magukban – ami még év elején lehetetlennek tűnik, év végére már elérhetővé válik számukra a sok gyakorlás végett. - A tanítás mellett festesz és fotózol is. Milyen témák állnak közel hozzád? - A festésben nincs igazán kialakult stílusom. Mint mindenkinek nekem is egy életutat kell be járni, mely majd látszani fog az alkotásokon. Még nagyon az elején vagyok. Nagyon közel áll hozzám az illusztratív technika, talán azért is, mert imádom az akvarellt és a tust együtt használni. Olyan légies, és könnyed, érzékeny és mégis tartalmas. Gyengéd és határozott, egyfajta összhangot (magabiztosságot) sugall. Nagyon szeretek temperával is dolgozni, számomra ez az anyag lehetővé teszi a lendületességet, az energia ábrázolását. Pasztellt is és ceruzát is szívesen használom, a gyakorlatiasság, a kitartóságot jelenti. Természetesen, hogy milyen eszközt és anyagot használok, az mindig attól függ, hogy milyen hangulatban vagyok. Mindig van nálam vázlatfüzet, és ha valamit meglátok, vagy valamilyen jó ötletem támad, azt muszáj azonnal papírra vetem, akár csak egy vázlat erejéig. Amit természetesen később fel is dolgozom. A festés és a fotózás több mint szórakozás, minden nap foglalkozom alkotással. Mostanság sokkal több vázlatot készítek. A fényképek segítenek a pillanatnyi hangulatot megragadni, azt az adott percet, ami akkor elvarázsolt. A barátnőimmel szoktunk olyan napokat tartani, amikor elmegyünk fotózni, úgymond fotónapok. Beszélgetés közben keressük a témákat, és örökítjük meg. A legkedvesebb témák számomra: a fény, a tükröződés, az emberek. Egy kedvenc témám a tükröződés: a tükörben, az üvegben, a vízben, ablakban. Az ablaktükröződésbe egy nyári táborban szerettem bele, ahol a kastély nyitott ablakában a helyi templomtorony tükröződött torzan. (inkább hasonlított egy almacsutkára, mint egy templomra). Ez az élmény óta gyűjtögetem, a tükröződéseket, fényképen és rajzon is egyaránt. A témaválasztás nagyon sok mindentől függ. Sokszor csak egy unalmas értekezleten elkezdek firkálni, és abból is jó dolgok jönnek ki, amit később meg lehet festeni, vagy meditáció során, alvás előtt, félálomban is nagyon sok ötlet és kép jön, ami annyira megragad a fejemben, hogy papírra vessem. Volt olyan is hogy a felhőkből láttam valami nagyon érdekeset, és az adott ötleteket. Mindig van fényképező gép is nálam, arra az esetre, ha valami olyat látok, amit érdemes lencsevégre kapni. Fotóknál sokszor van olyan, hogy barátnőkkel tartunk fotó napokat. Kedvenc témám a festésben is és a fotókon is az emberek a hétköznapjaikban. Pl.: evés, utazás, egy elkapott pillanat. - Van célközönséged? - Ez érdekes kérdés! „nincsenek véletlenek, csak szükségszerűségek találkozásai”. Természetesen a képek mindig mindenkinek szólnak. Az előbbi mottóból kiindulva: Az fog találkozni a képeimmel, és
velem is akinek éppen akkor szüksége lesz rá vagy rám, a továbblépésben, vagy a fejlődésben, vagy egy új nyitottságot kapjon a világra. Ez egy kicsit utópisztikus gondolat. A képeimmel és a fotóimmal szeretnék segíteni az embereknek, hogy a nehéz időszakban megtalálják a legjobb kiutat, önmagukra lelhessenek, vagy valami újat fedezhessenek fel. Hiszen az életünk olyan, mint egy nagy kirakó. A lényeg, hogy ebben nincs jó és rossz, mikor visszanézel úgy is látni fogod, hogy minden a helyére került. Még akkor is ha bizonyos kirakott kockákért nagyobb árat is kellett fizetni, mint amire valójában gondoltál. Olykor meg minden jön magától a lehető legjobban. Mindez attól függ, hogyan gondolkodsz minderről. - Milyen kiállításokon láthatta a közönség a munkáidat? - Minden évben a kerületi rajztanárok kiállításán szerepelnek műveim. Önálló kiállításaim voltak a Dob utcai kiállító teremben a LIRIKUSOK által, a Budai várban, a Richter gyógyszergyár fogadó termében. - Miért választottad a fővárost lakóhelyedül? - Gyermekként arról álmodoztam, hogy Budapesten élek, és alkotni fogok egy műteremben. A főiskola után költöztem Budapestre, szüleim nagy bánatára, mert így sokkal ritkábban utazom haza. Szeretem ezt a pörgést, ami itt körülvesz. Sajnos ritkán tudok haza menni mostanság, pedig nagyon sok kedves emlék fűz a szülővárosomhoz. Először is itt születtem és nevelkedem. A szüleim még mindig itt élnek, és a kedves nagycsalád, valamint a barátaim. Itt van a kedvenc helyem az Ágotai híd a pusztában Ladány és Karcag között félúton. A dédnagyapám ezen a területen volt csikós. Talán a gyökerek miatt, de nagyon szeretem ezt a területet. Kimész a pusztaságba, s akármerre nézel a semmiség és a minden, a csend és a nyugalom vesz körül. Határtalannak, szabadnak érzed magad. Húgommal sokat jártunk arra, kerékpárral is és gyalog is. Ezek nagyon kedves emlékek. A legemlékezetesebb az volt mikor elindultunk gyalog a pusztán keresztül Karcagra, csak, hogy megtudjuk, mennyi idő alatt érünk át. 5 és fél óra volt! - Milyen üzenetet küldenél Püspökladányba? - Merj nagyot álmodni, s azt valóra váltani!
14
Püspökladányi Hírek 2013. február 27.
SPORTHÍREK Négy érem a megyei sakk diákolimpián
Két első és két harmadik helyezést szereztek a ladányi sakkozók a Debrecenben megrendezett diákolimpiai megyei döntőn. Az aranyérmeket az U 8-as korcsoportban 14 induló között Szilágyi Norbert, valamint a 10 versenyzőt felvonultató U 14-es korosztályban Egri László szerezték. Utóbbi versenyző valamennyi partiját megnyerte. A két bronzéremnek az U 10-es korosztályban Tóth Lajos (17 induló), illetve az U 12-es kategóriában Egri Zsolt (14 induló) örülhetett. A Budapesten sorra kerülő országos döntőben Szilágyi Norbert és Egri László képviselheti majd megyénket.
magabiztosan, 7 pontos előnnyel söpörte be az ezüstérmet a harmadik helyen záró Szarvas Elektro csapata előtt. A pontvadászat legeredményesebb játékosa a „Szerágos” Tüdős Balázs lett, aki 44 találattal érdemelte ki a gólkirály címet.
A városi teremfoci-bajnokság végeredménye 1. FMF Kft 15 13 1 1 68-30 40 2. Szerág-G-Night 15 11 2 2 106-35 35 3. Szarvas Elektro 15 9 1 5 72-38 28 4. Dream Team 15 9 0 6 57-25 27 5. Reno Vako Petri SE 15 6 3 6 67-52 21 6. Bulls 15 5 1 9 46-53 16 7. Sziszi SE 16 9 2 5 60-50 29 8. Arany Ászok 16 7 3 6 62-47 24 9. T.D.T. 16 4 1 11 30-69 13 10. PL Galaxy 16 2 0 14 29-84 6
PKE: kezdődik a tavaszi hadjárat
A megyei sakk diákolimpia ladányi éremszerzői
Rajt előtti önbizalom növelő tornagyőzelem
Egy héttel a bajnoki rajt előtt egy kiváló felkészülési villámtornán hangolódhattak a rajtra kézilabdázóink úgy felnőtt, mint utánpótlás szinten a Gellér Sándor sportcsarnokban. A meghívott Nádudvar és Hajdúszoboszló ugyanis egyaránt elhozta a junior gárdáit is, így három felnőtt és három junior csapat mérte össze a tudását bajnoki főpróbaként. Mivel mindkét ellenfél az NB II Észak-keleti csoportjában szerepel, így mindenképpen jó erőfelmérésnek számított a viadal. A fiatalok kétszer 20, míg a felnőttek kétszer 25 perces meccseket vívtak. Csapataink végül felemás módon szerepeltek. A juniorok két egygólos vereséget követően a 3. helyen zártak. A felnőttek egy-egy győzelemmel és vereséggel - jobb gólarányukkal - végül megnyerték a villámtornát. Eredmények. Juniorok: PKENádudvar 16-17. Hajdúszoboszló-Nádudvar 25-21. PKE-Hajdúszoboszló 23-24. Felnőttek: PKE-Nádudvar 22-27. Hajdúszoboszló-Nádudvar 2524. PKE-Hajdúszoboszló 32-15.
Az FMF nyerte az idei teremfoci-bajnokságot.
Az FMF sikerével zárult az idei városi teremfoci-bajnokság küzdelemsorozata. Az újdonsült bajnok ötpontos előnnyel zárta a sorozatot, így már az utolsó előtti játéknapon megünnepelhette a győzelmét. A 15 lejátszott meccsén mindössze egyszer, a Reno Vako Petri SE ellen szenvedett vereséget az alapszakasz 5. körében, s egyszer ikszelt, a bajnokság utolsó fordulójában a Szerág-G-Night ellenében. Így abszolút megérdemelten lett bajnok. A második helyezett, tavalyi címvédő Szerág-G-Night is
Megkezdi a tavaszi menetelést a PKE NB II-es férfikézilabda csapata. Sereghajtó helyen álló együttesünk abban a reményben vág neki a Délkeleti csoport tavaszi idényének, hogy sikerül ledolgoznia a még bennmaradó helynek számító 9. helyezéshez szükséges hátrányát. Ez jelen állás szerint hárompontnyi lemaradást jelent. A mieink sorsolása nem túl jó, hiszen bár a legnagyobb riválisokkal – a Békéscsabával és az Újkígyóssal – hazai környezetben játszanak, ám a középmezőny csapataival kivétel nélkül idegenben. Így Kiskunmajsára, Mezőtúrra, Martfűre és Makóra is utazni kell. Ebből következik, hogy a mieink az élmezőny tagjait fogadhatják, akik ellen nagyon nehéz lesz pontot, pontokat szerezni. Másrész a tizenegy meccsből tavasszal csak ötöt játszhatunk hazai pályán, miközben hatszor idegenbe kényszerülünk. Nehéz sorozat vár tehát a fiúkra, de nem lehetetlen küldetés. Bizakodásra okot adó hír lehet, hogy az őszi keret nem változott meg, azaz senki nem távozott a csapatból. Egyedül a sérült Szabó Lajos maródi, ő várhatóan kénytelen lesz kihagyni az első egy-két fordulót. Az első hazai fellépésre egyébként március 2-án, szombaton kerül sor a velünk azonos ponttal a 11. helyen álló Békéscsaba ellenében. Rangadó lesz tehát a javából, s ennek sikeressége meg is határozza majd a folytatást. Felnőtt csapatunkhoz hasonlóan egyébként a junior gárdánk is 5 ponttal fordulhatott, ami a 9. helyezést jelenti fiataljaink számára. A hazai utánpótlás mérkőzésekre továbbra is a felnőtt meccseket követően kerül sor.
A PKE tavaszi menetrendje Február 24., 17,00: Mezőtúr – PKE Március 2., 16,00: PKE – Békéscsaba Március 9., 17,00: Martfű – PKE Március 16., 16,00: PKE – Pick Szeged II. Március 23., 17,00: Makó – PKE Március 30., 18,00: Kunszentmárton – PKE Április 20., 16,00: PKE – Kiskunfélegyháza Április 27., 18,00: Szeged-Algyő – PKE Május 4., 16,00: PKE – Újkígyós Május 11., 18,00: Kiskunmajsa – PKE Május 18., 16,00: PKE – Törökszentmiklós
Az NB II. felnőtt Dél-keleti csoport állása 1. Törökszentmiklós 11 9 1 1 322-276 2. Pick Szeged II. 11 8 1 2 335-294 3. FKSE-Szeged Algyő 11 7 2 2 289-280 4. Kunszentmárton 11 6 1 4 341-323 5. P&P Félegyháza 11 5 2 4 313-313 6. Contitech Makói KC 11 5 1 5 295-296 7. Martfűi KKKE 11 5 0 6 287-288 8. Mezőtúri AFC 11 4 1 6 304-343 9. Kiskunmajsai SE 11 4 0 7 278-287 10. Újkígyósi KC 11 3 1 7 305-306 11. Békéscsabai BDSK 11 2 1 8 286-306 12. Püspökladányi KE 11 2 1 8 276-319
Mindenki pontszerző volt Nánáson
Az FMF bajnokcsapata
19 17 16 13 12 11 10 9 8 7 5 5
Öt arany-, és egy bronzérem mellett hat ötödik helyezést értek el birkózóink, s mivel pontosan ennyi ladányi versenyző mérlegelt, így mindenki pontszerző helyen végzett a Hajdúnánáson megrendezett Hódos Imre Emlékversenyen. A 15 egyesületet és 178 birkózót felvonultató hagyományos szabadfogású viadalon együttesünk a győztes Diósgyőr mögött a második helyet szerezte meg a csapatversenyben. Egyénileg aranyérmet nyert Nádházi Gergő, Dodó Bence, Faur Zoltán, Turcsányi Tibor és Turcsányi Zoltán, bronzérmes lett Gali István, míg pontszerző, ötödik helyen zárt Sárándi Bence, Kis-Simonka Péter, Fülöp Bence, Kóti Dániel, Kovács Bence és Csala Tamás.
