A városi gyámhivatal feladat- és hatásköre: A gyámhivatal a gyermekek védelme érdekében dönt a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésér l, az ideiglenes hatályú elhelyezés megszüntetésér l, megváltoztatásáról átmeneti vagy tartós nevelésbe veszi a gyermeket, gyámot rendel, megszünteti az átmeneti vagy tartós nevelést az átmeneti vagy tartós nevelésben nagykorúságot elért fiatalok részére utógondozást, utógondozói ellátást, otthonteremtési támogatást állapít meg A gyámsággal és gondnoksággal kapcsolatban gyámot, gondnokot rendel irányítja, felügyeli tevékenységüket indokolt esetben zárlatot rendel el A városi gyámhivatal pert indíthat gyermek elhelyezése gyermeket megillet tartási követelés érvényesítése szül i felügyelet megszüntetése vagy visszaállítása gyermek örökbefogadásának felbontása cselekv képességet érint gondnokság alá helyezés és annak megszüntetése iránt A családi jogállás rendezése érdekében apai elismer nyilatkozatot vesz fel megállapítja a gyermek családi és utónevét, hozzájárul cselekv képtelen jogosult esetén a családi jogállás megállapítására irányuló per megindításához és egyidej leg eseti gondnokot rendel. a születési anyakönyvbe apa adatai nélkül bejegyzett gyermek részére képzelt személyt állapít meg apaként A pénzbeli ellátásokkal kapcsolatban dönt az otthonteremtési támogatás megállapításáról és a gyermektartásdíj megel legezésér l. A szül i felügyeleti joggal kapcsolatban dönt a gyermek és a szül , illetve más kapcsolattartásra jogosult személy kapcsolattartásáról intézkedik a szabályozott kapcsolattartás végrehajtásáról hozzájárul a gyermek családba fogadásához jóváhagyja a gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó nyilatkozatot engedélyezi a 16. évét betöltött kiskorú részére a szül i ház elhagyását dönt a 16. évét betöltött kiskorú házasságkötésének engedélyezésér l Az örökbefogadással kapcsolatban dönt az örökbefogadni szándékozók alkalmasságáról dönt a gyermek örökbefogadhatónak nyilvánításáról dönt az örökbefogadás engedélyezésér l A vagyonkezeléssel kapcsolatban dönt a gyermekek és gondokoltak készpénzvagyonának gyámi fenntartásos betéten történ elhelyezésér l, a pénz felhasználásáról közrem ködik a gyermekek, gondnokoltak ingó- ingatlan vagyonával és vagyoni érték jogával kapcsolatos ügyekben elbírálja a számadásokat
Gyámság
Az a kiskorú, aki nem áll szül i felügyelet alatt, gyámság alá tartozik, részére a gyámhivatal gyámot rendel. A kiskorú legközelebbi rokonai kötelesek a gyámhatóságnak haladéktalanul bejelenteni, ha a kiskorú részére bármely okból gyám rendelése szükséges. Nem áll szül i felügyelet alatt a gyermek, ha a) a szül k meghaltak, b) a szül k szül i felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, c) a szül k cselekv képtelenek vagy cselekv képességükben korlátozva vannak (a szül k kiskorúak) d) a szül k ismeretlen helyen távol vannak, vagy ténylegesen akadályozva vannak, e) a bíróság a gyermeket harmadik személynél helyezte el, f) a gyermeket a gyámhivatal átmeneti vagy tartós nevelésbe vette, g) a gyámhivatal a gyermek családba fogadásához hozzájárult. Gyám lehet minden nagykorú személy, akivel szemben nem áll fenn az alábbi kizáró körülmények valamelyike. Gyámságot nem viselhet az, a) aki gondnokság alatt áll, b) aki a szül i felügyeletet megszüntet vagy közügyekt l eltiltó joger s ítélet hatálya alatt áll, c) akit a szül i felügyeleti jogra jogosult szül a gyámságból közokiratban vagy végrendeletben kizárt, d) akinek azért szünetel a szül i felügyeleti joga, mert gyermekét a gyámhivatal átmeneti vagy tartós nevelésbe vette, e) akinek a gyermekét örökbefogadhatónak nyilvánították. Gyámrendelés el tt a gyámhivatal vizsgálja a) a gyámrendelés okát, b) azt, hogy a gyermek kinek a gondozásában áll, és a gyermek ellátására személye és körülményei alkalmasak-e. c) van-e nevezett gyám vagy gyámságból kizárt személy; van-e a gyermeknek olyan rokona, aki gyámnak kirendelhet , d) van-e a gyermeknek vagyona és azt ki kezeli. A gyámhivatal szükség szerint orvosi, pszichológiai véleményt és jövedelemigazolásokat szerez be. A gyám m ködésében a gyámhatóság rendszeres felügyelete és irányítása alatt áll. M ködésér l, különösen a gyámsága alatt álló kiskorú ügyeir l bármikor köteles felvilágosítást adni a gyámhivatalnak. A gyám a vagyonkezelésr l eltér rendelkezés hiányában évente köteles a gyámhatóságnak számot adni. A gyám m ködéséért díjazást nem követelhet, a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat ( tartásdíj, családi pótlék, árvaellátás, stb) az kezéhez kell folyósítani. A gyámság megsz nik, ha a gyámság alatt álló gyermek meghal, szül i felügyelet alá kerül, vagy nagykorúságát eléri.
Gondnokság A cselekv képességet érint gondnokság alá helyezést a nagykorú személy házastársa, egyeneságbeli rokona (szül , nagyszül , gyermek, unoka), testvére, a gyámhatóság és az ügyész kérheti a városi bíróságtól. Ha a gondnokság alá helyezés szükségességér l a gyámhatóság tudomást szerez, a gondnokság alá helyezési eljárást meg kell indítania, ha ezt a meghatározott közeli hozzátartozó a gyámhatóságnak a perindítás szükségességér l való tájékoztatását követ 60 napon belül nem teszi meg. A keresetlevélben fel kell tüntetni az eljáró bíróságot, a feleknek nevét, lakóhelyét és perbeli állását (felperes, alperes), az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak el adásával, a gondnokság alá helyezend személy ingatlanának helyrajzi számát, nyugdíja esetén a nyugdíjfolyósítási törzsszámot, betétben elhelyezett készpénz esetén a betétkönyv vagy folyószámla számát. A keresetlevélben meg kell jelölni azoknak a tanúknak a nevét és lakcímét, akik ismerik a gondokság alá helyezéssel érintett személy magatartását és életvitelét. A keresetlevélhez csatolni kell a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes, vagy a gyógykezelést ellátó pszichiátriai gondozó intézet, illetve ideg- és elmegyógyintézet szakvéleményét, a gondnokság alá helyezend személy születési anyakönyvi kivonatát, a tulajdonában álló ingatlan/ok tulajdonilap-másolatát, a nyugdíjszelvény, valamint a betétkönyv vagy folyószámla másolatát. Az eljárásra az a városi bíróság illetékes, amelynek területén a gondnokság alá helyezési eljárással érintett személynek a lakóhelye található. Ha a cselekv képességet érint gondnokság alá helyezés iránti perindítás indokolt, és az érintett személy vagyonának védelme sürg s intézkedést igényel, a gyámhatóság a vagyonra zárlatot rendel el, és ezzel egyidej leg zárgondnokot rendel ki. A zárlatot elrendel határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. A gyámhatóság kivételes, azonnali intézkedést igényl esetben ideiglenes gondnokot rendelhet annak a nagykorú személynek, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt tartósan teljes mértékben hiányzik, és az érdekeinek védelme más módon els sorban zárlat elrendelésével nem lehetséges. Az ideiglenes gondnokot kirendel határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. A gyámhatóságnak a zárlat elrendelését, illetve az ideiglenes gondnokrendelést követ 8 napon belül a gondnokság alá helyezési pert meg kell indítania, a bíróságnak pedig legkés bb a keresetlevél benyújtásától számított 30 napon belül a zárlatot, illetve az ideiglenes gondnokrendelést hivatalból felül kell vizsgálnia. A bíróság által gondnokság alá helyezett személy részére a gondnokot a gyámhatóság rendeli ki. Eljárásra az a gyámhatóság illetékes, melynek területén a gondnokság alatt álló személynek a lakóhelye található. Gondnok lehet minden cselekv képes, nagykorú személy. Gondnokul csak az rendelhet ki, aki a gondnoki tisztséget vállalja. A cselekv képességet érint gondnokság alá helyezett személy részére gondnokul els sorban hozzátartozót kell kirendelni. Ha nincs olyan hozzátartozó, aki a gondnoki tisztséget vállalná és a tisztség viselésére alkalmas, akkor hivatásos gondnok kirendelésére kerül sor.
A gondnok tevékenységét a gyámhivatal felügyeli, m ködésér l, illetve a gondnokolt állapotáról a gyámhivatal felhívására bármikor, egyébként pedig évente köteles beszámolni a gyámhivatalnak. A gyermek családi jogállásának rendezése A családi jogállás rendezésére irányuló eljárás megindítását a szül vagy más törvényes képvisel , a gyermeket magáénak elismerni szándékozó férfi, valamint a 14.életévét betöltött gyermek is kérheti. Amennyiben a teljes hatályú apai elismer nyilatkozat felvételére az anyakönyvvezet által küldött értesítés kézhezvételét követ 30 napon belül nem kerül sor, úgy a gyermek családi jogállásának rendezése érdekében az eljárást az illetékes gyámhivatal hivatalból folytatja le. A gyámhivatal a gyermek családi jogállásának rendezése érdekében a) teljes hatályú apai elismer nyilatkozatot vesz fel, b) megállapítja a gyermek családi és utónevét, c) hozzájárul cselekv képtelen jogosult esetén a családi jogállás megállapítására irányuló per megindításához és egyidej leg eseti gondnokot rendel. Ha az apaságot megállapító teljes hatályú elismer nyilatkozatot a gyermek születése el tt teszik, a fogamzás és a szülés feltételezett id pontját szakorvosi bizonyítvánnyal kell igazolni. Ha a születend gyermek apja kiskorú, az apa törvényes képvisel inek hozzájáruló nyilatkozata is szükséges. Ha a születend gyermek anyja kiskorú, a gyámhivatal a születend gyermek részére gondnokot rendel. A nyilatkozat megtételekor szükséges benyújtani a) már megszületett gyermek esetén a gyermek születési anyakönyvi kivonatát és személyi számát tartalmazó személyi lapját, b) igazolást az anya családi állapotáról ( amennyiben hajadon, az err l szóló népességnyilvántartási igazolást, amennyiben elvált, a bírósági ítéletet, ha özvegy, halotti anyakönyvi kivonatot) c) születend gyermek esetén az egészségügyi intézmény által kiállított terhes-kiskönyvet, és szakorvosi igazolást a fogamzás és s szülés feltételezett id pontjáról. A gyámhivatal a születési anyakönyvbe apa adatai nélkül bejegyzett gyermek részére képzelt személyt állapít meg apaként a gyermek harmadik életévének betöltéséig az anya kérelmére bármikor, a) a gyermek harmadik életévének betöltése után hivatalból, feltéve, hogy az apaság megállapítása iránt nincs per folyamatban. Intézkedések a családi jogállás rendezésére irányuló pereknél A családi jogállás rendezése iránti per megindításához a gyámhivatal a gyermek törvényes képviseletének ellátására eseti gondnokot rendel ki. Az eseti gondnok kirendelését a szül , a gyám és a 14.életévét betöltött gyermek is kérheti, de a kirendelésr l a gyámhivatal is dönthet. Otthonteremtési támogatás Az 1997. évi XXXI. tv. 25-27.§-ai alapján az átmeneti vagy tartós nevelésb l kikerült fiatal feln tt otthonteremtési támogatásra jogosult. A támogatás célja a fiatal feln tt lakáshoz jutásának illetve tartós lakhatása megoldásának segítése. Az otthonteremtési támogatásra az a fiatal feln tt jogosult, akinek legalább 3 éves megszakítás nélküli nevelésbe vétele a nagykorúvá válásával sz nt meg, és készpénzének, biztosításra vagy más célból lekötött betétjének, vagy ingatlan vagyonának értéke a nagykorúvá váláskor nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosát.
A készpénz vagyonba a fiatal árvaellátásából és keresményéb l származó megtakarítást nem lehet beszámítani. A nevelésbe vétel id tartamába az ideiglenes hatályú lehelyezés id tartamát is be kell számítani, feltéve, ha a gyermeket ideiglenesen nevel szül nél, vagy gyermekotthonba helyezték el. Az otthonteremtési támogatás iránti kérelmet a nagykorúvá válást követ en, de legkés bb a 24. életév betöltéséig, ha a nagykorúvá vált fiatal feln tt még tanulói illet leg hallgatói jogviszonyban áll, tanulmányai befejezéséig, de legkés bb a 25. életévének betöltéséig nyújthatja be. A kérelemhez mellékelni kell: - a gyámhivatalnak a nagykorúvá vált vagyonáról szóló értesítését ( ezt a 18. életév betöltésekor megküldjük ), - a volt vagyonkezel ( gyám, hivatásos gyám, vagyonkezel eseti gondnok ) végszámadását. Az otthonteremtési támogatás mértéke a nevelésben eltöltött évekt l és a jogosult vagyoni körülményeit l függ. A támogatás felhasználható részben vagy egészben a fiatal tulajdonába kerül építési telek, életvitelszer lakhatásra alkalmas lakás, családi ház, tanya vásárlására, illetve építésére, lakhatóvá tételére, tulajdon vagy tulajdonrész szerzéssel járó felújításra vagy b vítésre, bérlakás bérleti díjának kifizetésre, önkormányzati bérlakásának felújítására, bérl i jogviszony megvásárlására, államilag támogatott lakásprogramban való részvételre, valamint otthonteremtést el segít pénzintézeti kölcsön egyösszeg törlesztésére. A fiatal feln tt köteles az otthonteremtési támogatás gyámhivatal által elfogadott célra történ felhasználásáról a szerz dés (pl: adásvételi vagy bérleti szerz dés) megkötését l számított 30 napon belül, de legkés bb a támogatás megállapításától számított 1 éven belül okmányokkal igazoltan elszámolni. A támogatás megállapításának, folyósításnak és elszámolásának részletes szabályai az 1997. évi XXXI. tv-ben (25-27.§), valamint a 149/1997 (IX.10.) Kormányrendeletben (77-81.§) találhatóak. Gyermektartásdíj megel legezése A gyermektartásdíj megel legezése iránti eljárás a gyermektartásdíjra jogosult gyermek szül jének vagy más törvényes képvisel jének kérelmére indul, a gyámhivatalban beszerezhet Kérelem gyermektartásdíj megel legezése iránt cím nyomtatvány benyújtásával. A kérelemhez mellékelni kell: - a személyi és jövedelmi adatokról szóló nyilatkozatot - a gyermektartásdíjat megállapító joger s bírósági határozatot - a középfokú nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányok folytatását igazoló iratot - a gyermektartásdíj eredménytelen végrehajtását igazoló, illetve a végrehajtás szüntelését kimondó hat hónapnál nem régebbi foglalási jegyz könyvet, vagy a tartásdíj behajtása iránti eljárás megindítását igazoló okiratot A gyermektartásdíj megel legezésének akkor van helye, ha a) a bíróság a tartásdíjat joger s határozatában már megállapította vagy van olyan külföldi bíróság, vagy más hatóság által hozott joger s határozat, amelyet a Magyarországon él gyermek javára nemzetközi szerz dés vagy más viszonosság alapján kell végrehajtani és b) a gyermektartásdíj összegének behajtása átmenetileg lehetetlen, továbbá
c) a gyermeket gondozó szül vagy más törvényes képvisel nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani, feltéve, hogy a gyermeket gondozó családban az egy f re jutó havi átlagjövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét (2008. január 1-t l az öregségi nyugdíjminimum 28.500 Ft). A gyámhivatal a gyermektartásdíj behajthatatlanságát a gyermektartásdíj fizetésére kötelezett személy rendszeres jövedelmére, illetve egyéb vagyonára vezetett eredménytelen végrehajtást követ en állapítja meg. Az eredménytelen végrehajtást, illetve a végrehajtás szünetelését kimondó foglalási jegyz könyv hat hónapnál régebbi nem lehet. Nincs helye a gyermektartásdíj megel legezésének, ha a kötelezett a) lakóhelye olyan államban van, ahol a tartásdíj nemzetközi szerz dés vagy viszonosság alapján nem érvényesíthet vagy b) külföldi tartózkodási helye ismeretlen, vagy c) a jogosulttal egy háztartásban él . Nincs helye továbbá a gyermektartásdíj megel legezésének a) részösszeg megfizetés vagy részösszeg behajthatóság esetén, ha ennek mértéke a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének ötven százalékát meghaladja, vagy b) lejárt gyermektartásdíj esetén. Indokolt esetben a megel legezés folyósítása egy alkalommal legfeljebb további 3 évre ismételten elrendelhet . Nincs helye a megel legezés ismételt elrendelésének, amennyiben az adók módjára történ behajtás három éven át nem járt eredménnyel. A feltételek fennállása esetén a gyermektartásdíj megel legezése a gyermek nagykorúvá válása után is megállapítható, illetve a már megállapított gyermektartásdíj továbbfolyósítható addig az id pontig, ameddig a középfokú oktatás munkarendje szerinti tanulmányokat folytat, de legfeljebb huszadik életéve betöltéséig. A gyámhivatal a bíróság által a tartásdíj megfizetésére kötelez határozatban megállapított összeget, százalékos marasztalás esetében az alapösszeget el legezi meg. A megel legezett gyermektartásdíjat a kötelezett a Ptk. 232.§. (2) bekezdésében meghatározott kamattal az államnak megtéríti. A megel legezett gyermektartásdíj meg nem térül összegét adók módjára kell behajtani. Kapcsolattartás A kapcsolattartás célja, hogy a) a gyermek és a szül valamint a kapcsolattartásra jogosult közeli hozzátartozó közötti családi kapcsolatot fenntartsa, továbbá b) az arra jogosult szül a gyermek nevelését, fejl dését folyamatosan figyelemmel kísérje, t le telhet en el segítse. A kapcsolattartási jog formái: folyamatos és id szakos kapcsolattartás a gyermek elvitelének jogával és visszaadásának kötelezettségével, továbbá a gyermek tartózkodási helyén történ meglátogatása, levelezés, telefonkapcsolat, ajándékozás, csomagküldés. A gyermekkel való kapcsolattartásra mind a szül , mind a nagyszül , mind a nagykorú testvér, továbbá - ha a szül nem él vagy tartósan akadályozott, vagy kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja a gyermek szül jének testvére valamint szül jének házastársa jogosult.
A gyámhivatal vita esetén bármelyik fél kérelmére szabályozza vagy újraszabályozza a kapcsolattartást. Kivéve, ha a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, ennek megváltoztatását a döntés joger re emelkedését l számított két éven belül csak a bíróságtól lehet kérni. A gyámhivatal intézkedik a bíróság által szabályozott kapcsolattartás végrehajtásáról is. Aki a kapcsolattartás szabályait nem tartja be - ismételten kiszabható - végrehajtási bírsággal sújthatja . A gyámhivatal a kapcsolattartást els sorban egyezség létrehozásával tárgyalás megtartásával rendezi. Ennek során a szül és más kapcsolattartásra jogosult a folyamatos és id szakos kapcsolattartás gyakoriságáról és id tartamáról, a gyermek átadásának és visszaadásának helyér l, idejér l és módjáról, a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségr l, az elmaradt kapcsolattartás pótlásáról megegyezhetnek Az egyezséget a gyámhivatal jóváhagyja, ha az megfelel a gyermek érdekének és a kapcsolattartás céljának. Egyezség hiányában a gyámhivatal - a kapcsolattartás céljának megfelel en a szül és más kapcsolattartásra jogosult méltányos érdekére, körülményeire, a gyermek korára, egészségi állapotára, tanulmányi el menetelére tekintettel a gyermek érdekében dönt. A gyámhivatal a kapcsolattartás helyszíneként a gyermekjóléti szolgálat helyiségét is megjelölheti és egyben kötelezheti a gondozó szül t a gyermek ezen helyen történ átadására. A gyámhivatal a már megállapított kapcsolattartási jogot a gyermek érdekében kérelemre korlátozza, ha a jogosított a jogával a gyermek vagy a gyermeket nevel személy sérelmére visszaél. Visszaélésnek min sül, ha a jogosult nem a szabályozásnak megfelel en él a kapcsolattartási jogával, illetve ha ezen kötelezettségének önhibájából hat hónapig nem tesz eleget. A gyámhivatal kérelemre a már megállapított kapcsolattartási jogot megvonja, ha a jogosított a gyermek vagy a gyermeket nevel személy sérelmére súlyosan visszaél, és e magatartásával a gyermek nevelését és fejl dését súlyosan veszélyeztette. Családbafogadás A szül i felügyeletet gyakorló mindkét szül vagy a szül i felügyeletet egyedül gyakoroló szül kérelmére a különél másik szül meghallgatásával a gyámhivatal hozzájárulhat ahhoz, hogy a szül egészségi állapota, indokolt távolléte vagy más családi ok miatt a gyermeket a szükséges ideig más, általa megnevezett család átmenetileg befogadja, gondozza és nevelje, feltéve, hogy a családba fogadás a gyermek érdekében áll. A családba fogadás ideje alatt a szül felügyeleti joga szünetel. A családba fogadás a szül tartási kötelezettségét nem érinti. A gyámhivatal a családba fogadáshoz akkor járul hozzá, ha a családba fogadó szül személyisége és körülményei alapján alkalmas a gyermek gondozására, nevelésére, a gyámság ellátására, valamint e feladatokat maga is vállalja. A családba fogadás az alapul szolgáló ok el relátható fennállásáig tart. A családba fogadást a gyámhivatal évente felülvizsgálja. A szül t megilleti a kapcsolattartás joga valamint a gyermek sorsát érint lényeges kérdésekben való együttes döntési jog. A gyermek sorsát érint lényeges kérdésekben felmerült vitákban a gyámhivatal dönt. A családba fogadást meg kell szüntetni, ha azt a szül vagy a családba fogadó szül kérte. Ha a családba fogadás oka továbbra is fennáll, a gyámhivatal a családba fogadás megszüntetését követ en a gyermekvédelmi gondoskodás más formájáról intézkedik.
Kiskorúak házasságkötésének engedélyezése A 16.életévét betöltött házasuló a házasságkötés engedélyezése iránti kérelmet a gyámhivatalnál vagy az anyakönyvvezet nél személyesen terjesztheti el . A kérelemhez csatolni kell: a) A háziorvos arra vonatkozó igazolását, hogy a kiskorú gyermek a házasságkötéshez szükséges testi és értelmi fejlettséggel rendelkezik, b) A házasulandó felek jövedelemigazolását, melyb l megállapítható, hogy a 16.életévét betöltött házasuló illetve meglév vagy 18.életévének elérése el tt születend gyermekének megélhetése és lakhatása a házasságkötés után biztosítva van, c) A családvédelmi szolgálat tanácsadásán való részvételt tanúsító igazolást. A gyámhivatal a határozathozatal el tt meghallgatja a házasulókat, a kiskorú házasuló törvényes képvisel jét és környezettanulmányt készít. A gyámhivatal a házasságkötésre vonatkozó el zetes engedélyt akkor adja meg ha a) a házasságkötés s kiskorú gyermek érdekét szolgálja, b) az engedély megadása iránti kérelmet a kiskorú gyermek szabad akaratából, befolyástól mentesen nyújtotta be, c) a 16.életévét betöltött házasuló illetve meglév vagy 18.életévének elérése el tt születend gyermekének megélhetése és lakhatása a házasságkötés után biztosítva van.A házasságkötési engedély a gyámhivatali határozat joger re emelkedését l számított 6 hónapig érvényes.
Örökbefogadás A gyámhivatal az örökbefogadással kapcsolatban a) dönt az örökbe fogadni szándékozók alkalmasságáról, a határid meghosszabbításáról, változás esetén felülvizsgálatáról. Kérelemre elrendeli az örökbefogadásra alkalmas személyek országos nyilvántartásba történ felvételét, b) dönt a gyermek örökbefogadhatónak nyilvánításáról, c) elbírálja és jóváhagyja a szül nek azon jognyilatkozatát, amelyben hozzájárul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához, d) dönt az örökbefogadás engedélyezésér l, e) dönt a felek közös kérelme alapján az örökbefogadás felbontásáról, f) kérelemre felvilágosítást adhat a vér szerinti szül adatairól. Örökbefogadó csak az a teljesen cselekv képes, nagykorú személy lehet, aki az örökbefogadás el tti tanácsadáson és felkészít tanfolyamon eredménnyel részt vett és személyisége, valamint körülményei alapján alkalmas a gyermek örökbefogadására, továbbá a gyermeknél legalább 16 évvel, legfeljebb 45 évvel id sebb. A rokoni illetve házastársi örökbefogadás esetén a korkülönbségt l illetve a felkészít tanfolyam elvégzését l el kell tekinteni. Nem fogadhat örökbe az, aki szül i felügyeleti jog megszüntetését vagy a közügyekt l való eltiltást kimondó joger s bírói ítélet hatálya alatt áll. Az engedély megadásához a felek egyetért kérelmét tartalmazó nyilatkozat, továbbá a gyermek szüleinek hozzájárulása szükséges. A szül hozzájáruló nyilatkozatát a gyermek hathetes korának betöltése után nem vonhatja vissza. Az érdekeltek hozzájárulása esetén az örökbefogadni szándékozó személy a gyermeket egy hónapig gondozza. Az örökbefogadás csak ezen gondozást követ en engedélyezhet . Ha a gyermek hatodik életévét betöltötte vagy egészségileg károsodott, a hozzájáruló nyilatkozat érvényességéhez a gyámhivatal jóváhagyása szükséges. Nincs szükség annak a szül nek a hozzájárulására,
-
aki a szül i felügyeletet megszüntet joger s bírósági ítélet hatálya alatt áll; akinek gyermekét a gyámhatóság örökbefogadhatónak nyilvánította Az örökbefogadás el tti eljárás
Az örökbefogadás el tti eljárás célja annak megállapítása, hogy az örökbefogadó személyisége és körülményei alapján alkalmas-e gyermek örökbefogadására. Az örökbefogadás el tti eljárást az örökbefogadni szándékozó személy kérelmére a lakóhelye szerint illetékes területi gyermekvédelmi szakszolgálat készíti el ( Komárom-Esztergom Megyei Gyermekvédelmi Szakszolgálat, 2800. Tatabánya Puskin u. 7/b. ) A gyermekvédelmi szakszolgálat az elvégzett pszichológiai vizsgálat eredményét, az örökbefogadás el tti tanácsadás és felkészít tanfolyam eredményes elvégzését igazoló iratot és javaslatát az örökbefogadni szándékozó személy lakóhelye szerint illetékes gyámhivatalnak küldi meg. A gyámhivatal az örökbefogadni szándékozó személy alkalmassága kérdésében a háziorvosi igazolás, a gyermekvédelmi szakszolgálat által megküldött szakvélemény, az örökbe fogadni szándékozó személyes meghallgatása, valamint szükség szerint egyéb bizonyítékok alapján dönt. A gyámhivatal határozata annak joger re emelkedését l számított 2 évig érvényes, kivéve, ha az érvényességi id n belül örökbefogadási eljárás joger s befejezésére került sor. Ez esetben a határozat érvényessége az örökbefogadás tárgyában hozott határozat joger re emelkedésének napjával megsz nik. Amennyiben 2 éven belül nem kerül sor örökbefogadásra, a határozat érvényessége kérelemre, illetve a gyermekvédelmi szakszolgálat javaslatára legfeljebb 1 évvel meghosszabbítható, feltéve, ha azok a körülmények, melyekre tekintettel az alkalmasságot megállapították, nem változtak. Ha az érvényességi id n belül személyi, jövedelmi ill. lakáskörülményeiben változás áll be, az alkalmasságot felül kell vizsgálni. Amennyiben a meghosszabbított érvényességi id lejártáig sem kerül sor az örökbefogadásra, az örökbefogadás el tti eljárást a tanácsadás és a felkészít tanfolyamon való részvétel kivételével az örökbefogadni szándékozó személy kérelmére meg kell ismételni. Az örökbefogadás engedélyezésével kapcsolatos eljárás A gyámhivatal az örökbefogadás el tt a gyermeket 1 hónapra gondozásba kihelyezi az örökbefogadni szándékozó személynél. Nem kell a gondozásba történ kihelyezésr l rendelkezni - házastárs általi örökbefogadás esetén, vagy - ha a vér szerinti szül hozzájárulásával az örökbefogadni szándékozó személy a gyermeket már legalább egy éve saját háztartásában gondozza, - ha a nevelésbe vett gyermeket a nevel szül je fogadja örökbe és sakóját háztartásában már legalább egy éve gondozza. Az örökbefogadni szándékozó személy az 1 hónapos gondozási id alatt a gyermekr l saját költségén köteles gondoskodni. A gyermek a kihelyez határozatban megállapított id tartam eredményes letelte után is az örökbe fogadni szándékozó személy gondozásában maradhat az örökbefogadási eljárás befejezéséig. Kiskorú és gondnokolt vagyonának kezelése A szül jognyilatkozatának érvényességéhez a gyámhivatal jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat többek közt a gyermek ingatlantulajdonának átruházására vagy bármely módon történ megterhelésére vonatkozik. A gyámhivatali eljárás megindításához -
Kérelem Adásvételi szerz dés vagy a bankkal kötött szerz dés, bontás esetén építésügyi hatósági dokumentáció,
-
az ingatlanról készített 15 napnál nem régebbi tulajdoni lap, (amit az ügyfél kérelmére a gyámhivatal is beszerezhet), valamint - 3 hónapnál nem régebbi adó-és értékbizonyítvány (ingatlan fekvése szerint illetékes polgármesteri hivatalban beszerezhet ) szükséges. Az eljárás során szükséges a törvényes képvisel k és a korlátozottan cselekv képes személy, valamint az itél képessége birtokában lév gyermek személyes meghallgatása is. A gyámhivatal a szerz dést akkor hagyja jóvá, ha az a gyermek vagy a gondnokolt érdekében áll. A gyámhivatal dönt a gyermekek és a gondokoltak készpénzvagyonának gyámi fenntartásos betétben vagy folyószámlán történ elhelyezésér l, illetve az elhelyezett pénz felhasználásáról, államilag garantált értékpapírba, biztosítási kötvénybe történ befektetésér l, letétben kezelésér l, valamint egyéb tárgyak letétbe helyezésér l. A gyámi betétben elhelyezett pénzb l a gyámhivatal határozata alapján lehet felhasználni. A kérelmet írásban lehet a gyámhivatalban benyújtani. A felhasználásról a gyámhivatal határozatában el írtak alapján el kell számolni. A gyámhivatal rendszeres felügyelete alá vonhatja a vagyonkezelést, ha a szül k a gyermek vagyonának kezelése tekintetében kötelességüket nem teljesítik.
This document was created with Win2PDF available at http://www.win2pdf.com. The unregistered version of Win2PDF is for evaluation or non-commercial use only.
