V. ÉVFOLYAM. ELŐFIZETÉSI ÁR:
HEGJELEMIK HETENKÉNT EGYSZER: szombaton és egyes rendkívüli alkalmakkor.
D e b r e c z e n , s z o m b a t 1908 m á j u s 23
A VÁROS
SZERKESZTŐSÉG: Városi közlevéltár (városház, földszint 7. sz. Ide küldendők a kéziratok. KIADÓHIVATAL: Városi könyvnyomda-vállalat irodája. Ide küldendők az előfizetési dijak és hirde-
KÖZIGAZGATÁSI, KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Főszerkesztő: VECSEY IMRE. • • Felelős szerkesztő: KONCZ ÁKOS. Kiadótulajdonos: A VÁROSI KÖNYVNYOMDA-VÁLLALAT.
A városi tisztviselők fizetésrendezésének ügye. A városi szervezeti szabályzat átdolgozásával kapcsolatosan felszínre került nálunk a városi t i s z t v i s e l ő k f i z e t é s e r e n d e z é s é n e k k é r d é s e is. Amíg azonban a szabályzatnak a szervezettel foglalkozó része a különféle bizottsági tárgyalás o k o n k e r e s z t ü l m e n t s m á r a b b a n az á l l a p o t b a n van, hogy a városi tanács a k á r a folyó havi közg y ű l é s elé is b e v i h e t n é : a d d i g a f i z e t é s r e n d e z é s k é r d é s e m é g m i n d i g ott b o l y o n g v a l a h o l a n a g y és k i s a l b i z o t t s á g ! t á r g y a l á s o k ú t v e s z t ő j é b e n s még máig sincsen olyan tervezet, amelyben l e g a l á b b az e n n e k k i d o l g o z á s á r a k i k ü l d ö t t 4 tagu b i z o t t s á g m e g á l l a p o d o t t volna. P e d i g ha ez a n é g y tagu b i z o t t s á g m e g á l l a p o d i k is v a l a m e l y e l a b o r á t u m b a n , a n n a k m é g a s z e r v e z ő , a j o g - és pénzügyi bizottság, m a j d a teljes tanácsülés ret o r t á i n is k e r e s z t ü l kell m e n n i , m i e l ő t t a h a t á r o z a t h o z a t a l r a h i v a t o t t b i z o t t s á g i k ö z g y ű l é s elé kerülne. A t á r g y k ö z é r d e k ű volta és a n n a k — a tisztviselői k a r a n y a g i h e l y z e t é t t e k i n t v e — igen n a g y fontossága megköveteli, hogy a hivatott tényezők m i n d e g y i k e tüzetesen, l e l k i i s m e r e t e s e n f o g l a l k o z z é k vele. Ha t e h á t azt a k a r j u k , h o g y az u j s z e r v e z e t i s z a b á l y z a t és uj- fizetés l e g a l á b b a f o l y ó é v v é g é r e é l e t b e l é p j e n , u g v , h o g y az u j t i s z t i k a r m á r e r r e , az ú j o n n a n r e n d e z e t t f i z e t é s r e l e g y e n m e g v á l a s z t ható, a k k o r a k é r d é s e l ő b b r e v i t e l é v e l m á r n e m s z a b a d k é s e d e l m e s k e d n ü n k . E l é r k e z e t t a lelkiismeretes munka megkezdésének tizenkettedik órája. Ennél a fizetésrendezésnél két szempontot kell t ü z e t e s v i z s g á l a t s az o b j e k t í v i g a z s á g k ö v e t e l m é n y e i n e k m e g f e l e l ő e l b í r á l á s t á r g y á v á tenni. Első az, h o g y az 1896-ban, t e h á t 12 é v v e l ezelőtt m e g á l l a p í t o t t j a v a d a l m a z á s o l y a n - e , a m e l y a n n a k a tisztviselői k a r n a k a m a i é l e t v i s z o n y o k és feltételek k ö z ö t t t á r s a d a l m i á l l á s á n a k m e g f e l e l ő megélhetését biztosítja? Ila e r r e a feltett k é r d é s r e t a g a d ó v á l a s z t adunk, a k k o r e l é b ü n k áll a m á s o d i k k é r d é s : milyen l e g y e n h á t az a mai m e g é l h e t é s i feltételek és v i s z o n y o k n a k m e g f e l e l ő j a v a d a l m a z á s ? A m i az első k é r d é s t és az a r r a a d a n d ó feleletet illeti, itt i s m é t azt kell m i n d e n e k e l ő t t e l d ö n tenünk, h o g y az 1896-ban m e g á l l a p í t o t t j a v a d a l m a z á s m e g f e l e l t - e az a k k o r i m e g é l h e t é s i v i s z o nyoknak?
V é l e m é n y e m , sőt m e g g y ő z ő d é s e m s z e r i n t ez a j a v a d a l m a z á s s e m volt t e l j e s e n m e g f e l e l ő . Mert, h o g y példát h o z z a k fel, ki m e r i azt állítani, h o g y D e b r e c z e n sz. k i r . v á r o s p o l g á r m e s t e r e 1000 kor o n á é r t , e g y t a n á c s n o k a p e d i g 600 k o r o n á é r t k a p h a t o t t v o l n a 1896-ban is e g y é v r e o l y a n lakást, a m e l y a p o l g á r m e s t e r i m é l t ó s á g n a k s a tanácsnok s vele egy rangú tisztviselők társadalmi állása és családi s z ü k s é g l e t e i n e k m e g f e l e l ? A z o k közül, a k i k a h e l y i l a k á s v i s z o n y o k a t i s m e r i k , — bizonyára senki sem. De t e g y ü k fel és f o g a d j u k el, h o g y az 1896-ban m e g á l l a p í t o t t j a v a d a l m a z á s az a k k o r i é l e t v i s z o n y o k n a k m e g f e l e l ő volt. V á j j o n m e g f e l e l ő - e m a i s ? Nem, m e r t az elől a t é n y l e g e s s z o m o r ú i g a z s á g elől, h o g y a m e g é l h e t é s n é l k ü l ö z h e t l e n f e l t é t e l e i : az élelmi s z e r e k , a r u h á z a t , a l a k á s az u t o l s ó 10 é v a l a t t o l y a n mértékben megdrágullak, amilyen áremelkedésre n o r m á l i s v i s z o n y o k k ö z ö t t e d d i g példa n e m volt, a t á r g y i l a g o s s z e m l é l ő el n e m z á r k ó z h a t i k . A h e l y i piaci á r a k r ó l c s a k n é h á n y s t a t i s z t i k a i a d a t o t i k t a t o k ide, n e m a n n y i r a e n n e k a m i n d n y á j u n k által á t é r z e t t i g a z s á g n a k a d e m o n s t r á l á s á r a , m i n t a n n a k b i z o n y í t é k á u l , h o g y az 1896-ban m e g á l l a p í t o t t fizetés m e l l e t t a n n a k a tisztviselőnek ma megélni lehetetlen. í g y a finom liszt ára v o l t k i l o g r a m m o n k é n t 1896-ban 26 f, m a 38, az á r e m e l k e d é s t e h á t 4 7 % ; a f e h é r k e n y é r á r a v o l t u g y a n a k k o r k g . - k é n t 24 f, m a 38 f, az á r m e l k e d é s t e h á t 5 8 % ; a m a r h a h ú s ára volt 1896-ban 98 f, m a 1 K 28 f, á r e m e l k e d é s t e h á t 3 0 % ; a b o r j ú h ú s é volt 1 K 16 f, m a 1 K 72 f, az á r e m e l k e d é s t e h á t 4 8 % ; a j u h - h u s á r a v o l t 56 f, m a 1 K 4 f, az á r e m e l k e d é s 8 5 7 0 ; a s e r t é s h ú s á r a v o l t 1 K 6 f ma 1 K 6 0 f á r e m e l k e d é s 5 1 % ; e g y d r b . tyulc á r a volt 1 K 10 f, m a 2 K, á r e m e l k e d é s 8 1 % ; 1 d r b . c s i r k e á r a v o l t 65 f, m a 1 K 10 f, á r e m e l k e d é s 7 0 % ; 4 k b m . tűzifa á r a v o l t (a v á r o s n á l ) 24 K, m a u g y a n o t t 32 K, á r e m e l kedés tehát 33%. Beszállították a k k o r a z t az öl f á t 2 — 2 K 4 0 fillér é r t , m a 3 — 4 k o r o n á é r t ; az á r e m e l k e d é s t e h á t 6 6 — 1 0 0 % ; f e l v á g t á k a k k o r 4 k o r o n á é r t , m a 7 — 8 kor o n á é r t , az á r e m e l k e d é s t e h á t 7 5 — 1 0 0 % . Az u.-n. s z a l o n k ő s z é n á r a v o l t m. m á z s á n k é n t 3 K 60 f, m a 5 K 60 f, az á r e m e l k e d é s e n n é l a c i k k n é l tehát 55%. E n n é l a 12 tételnél á t l a g b a n k i j ö n 6 3 % áre m e l k e d é s . E z z e l p e r s z e n e m a z t a k a r o m állítani,
A V* Á K O S. h o g y ezeknél az élet fenntartási cikkeknél 63°/ 0 -kal d r á g u l t meg az élet, mert hiszen a 66—100 és 75—100%-os á r e m e l k e d é s nem m a g o k n a k a cikk e k n e k á r á b a n , hanem az árak feldolgozása körüli munka bérénél állott elő s ez a m u n k a b é r annak az összegnek, amit egy család a fenti 12 cimen évenként kiád, csak csekély részét teszi ki. Azonban, ha elejtjük is ezt a két tételi s pusztán a fenti 10 élelmiszer és tüzelő a n y a g áránál bekövetkezett áremelkedést vesszük s z á m í t á s b a ; a k k o r is 59'7% átlagos áremelkedés mutatkozik. Azért közöltem a piaci ártételeket egyenként, h o g y adataim reális volta s a fenti áremelkedési százalékok helyessége ellenőrizhető legyen. \ Jönnek m á s o d s o r b a n a ruházati cikkek. Ezeknél nem jegyeztetik a piaci ár, de nem is j e g y e z h e t ő . Itt Jehát ilyeneket nem közölhetek. Azonban saját tapasztalataim alapján állíthatom — s azt hiszem: állitásom helyességét senki sem fogja -megcáfolni — h o g y ezeknél is legalább 30%-os á r e m e l k e d é s állott be az utolsó 10 év alatt. Azért a cipőért, amit 10 évvel ezelőtt 16 koronáért k a p t u n k meg, ma legalább 22—24 kororonát fizetünk. Az ezelőtt 10 évvel 90 koronába került öltöny, ma 120 koronán alul meg nem kapható. Mindezek bizonyításra nem szoruló köztapasztalati tények. S h o g y állunk végül a lakás d o l g á b a n ? ü g y , hogy egy városi tisztviselő még a k k o r sem gonh a t arra, hogy társadalmi állása és családi viszon y a i n a k megfelelő, a n n y i r a - a m e n n y i r e modern lakást bérelhessen, ha mai lakbérét alterum tantummal pótolja is meg. Az egészséges és megfelelő, kényelmet n y ú j t ó , f ü r d ő szoba, légszesz világítással ellátott, alápincézett lakásoknak a b é r e nálunk lehetetlenül magas. A városi b é r h á z b a n például ma egy olyan lakásért, amely három i n k á b b kicsi, mint nagy szoba és mellékhelyiségekből áll, fizetnek évi 1000 K bérösszeget. Olyan b é r e k ezek, amelyek nemcsak j ó v a l túlszárnyalják a nagy német v á r o s o k b a n fentálló béreket, de eredménynyel veszik fel a v e r s e n y t a budapesti lakbérekkel is. Csak kuriosum képen említem itt fel, hogy egy 5, fűthető szoba és mellékhelyiségekből álló lakás évi b é r e átlagosan: Lipcsében 1085 K Drezdában ... 1338 K Münchenben ... 1384 K Berlinben 1657 K Budapesten ... 2000 K (dr. Thirring Gusztáv „Adalékok a d r á g a s á g kérdéséhez). Aki a helyi l a k b é r v i s z o n y o k a t ismeri, az igazat fog nekem adni abban, hogy egy modern 5 szobás lakásért nálunk is elkérnek 2000 K évi bért, egy 4 szobás lakásért pedig 1508 koronát, a m e n n y i az átlagos évi b é r e Budapesten egy négy s z o b á s lakásnak. Semmi esetre sem v a g y o k túlzással vádolható, ha azt mondom, hogy Debreczen sz. kir. v á r o s polgármesterének még a k k o r is tartania kell egy 5 szobás lakást, ha g y e r m e k e k k e l nin-
csen megáldva és hogy főtisztviselőit mégilleti egy négyszobás lakás. A polgármesternek tehát mai 1000 K l a k b é r illetményét másik 1000 koronával, a 600 K lakbért élvező főtisztviselőknek pedig szintén 900—1000 koronával kell megpótolni mai l a k b é r illetményüket, ha társadalmi állásuknak megfelelő lakásban a k a r n a k lakni. S igy megven ez t o v á b b végig a tisztviselők egész során a 200 K l a k b é r t élvező iroda lisztekig. Ezeket is csak megilleti egy 1 szoba, előszoba, konyha, kamara, fásszin és padlásból álló lakás s ezt ma 350—400 k o r o n a évi béren alól Debreczenben meg nem k a p h a t j á k . Az a családos r e n d ő r k a p i t á n y sem talál 700—800 koronán alul magának megfelelő lakást pedig mai l a k b é r illetménye 400 korona. Nemszükséges a fejtegetéseket t o v á b b vezetnem, h o g y megállapíthassam azt az eredményt, mi kép a városi tisztviselők mai j a v a d a l m a z á s á n a k mértékét már régen és hatalmas a r á n y o k b a n túlszárnyalta a megélhetés nélkülözhetetlen feltételeinek még mindig emelkedő irányzatot mutató ára. Azt sem kell bizonyítgatnom, h o y y ez az állapot hova vezet. Logikai szükségszerűséggel következik, ugy szólván ököllel érhető a conclus i o : a tisztviselői kar anyagi romlása. Ez pedig sokkal n a g y o b b veszedelmet jelent, mint első tekintetre látszik, mert az anyagi tönköt az esetek l e g n a g y o b b részeben követni szokta az erkölcsi csőd. Ennek a következményei ellen pedig a fegyelmi s z a b á l y o k l e g s z i g o r ú b b alkalmazása is eredménytelen védekezés. Annak a tisztviselői k a r n a k nem mindenik tagja, sőt talán egyik sem bír Mucius Scaevola a k a r a t e r e j é v e l , — nem mindenik egy-egy antik római jellem. De különben is igazságtalan és bolond dolog az egyénnel szemben azt a követelést állítani fel, hogy egész életén keresztül „heros" legyen. Elég ezt a követelést vele szemben, még ha az egyén köztisztviselő is, csak nagy és elhatározó pillanatokra tartani fenn. Mondjuk meg hát nyíltan, leplezetlenül, hogy a tisztviselői k a r mai j a v a d a l m a z á s á n a k t o v á b b fenntartása pár száz család anyagi romlásán kivül a városi adminisztráció d e m o r a l i z á l ó j á r a is vezet. Nemcsak a tisztviselői k a r n a k , de magának a város közönségének is eminens érdeke tehát, hogy ez a tarthatatlan b e t e g állapot mielőbb szanáltassék. Az a közigazgatás ma már a n n y i r a kifejlett s a n n y i r a kiterjed az egyén összes életviszonyaira, hogy ott minden ponton szakképzett, ü g y b u z g ó tisztviselőre van szükség. Alig 30—35 évvel választották el a közigazgatástól az igazságszolgáltatási teendők egy j ó részét s az ennek ellátására rendelt bírói és ügyészi kar szakképzettség, kölessé# tudás s megbízhatóság tekintetében magas f o k r a emelkedett azóta, míg a közigazgatási liszviselői kar — legalább a n a g y átlagban — messze elmaradt mellette. Az okát könnyű kitalálni. Annak az igazságügyi szervezetnek anyagi és erkölcsi érdekeit az államhatalom azóta aggódó gondoskodással ápolja, — a municipális közigazgatási tisztviselői kar ugyanezen érdekei pedig
annyira bűnös közönnyel kezeltetnek, h o g y — mint legközelebb megdöbbenéssel hallottuk — van v á r o s Magyarországon, (és pedig itt közelünkben) ahol a városi kocsis j a v a d a l m a z á s a meghaladja az árvaszéki ülnökét. így nem lehet j ó közigazgatást csinálni. Csak tisztességesen javadalmazott állásra pályázhatnak szakképzett, kötelességtudó s munkab í r ó e m b e r e k . Hogy tehát ilyeneket k a p j u n k , megfelelő, j a v a d a l m a z á s a i kell összekötni a közigazgatási tisztviselői állásokat. De most, hogy állunk? Hasonlítsuk csak össze egy t ö r v é n y s z é k i bíró, v a g y j á r á s b i r ó n a k a j a v a dalmazását azzal, amit nálunk egy tanácsnok kap. Egy tanácsnoknak a fizetése 4000 K s l a k b é r e 600 K, ha 10, vagy 20 év óta tölti isbe azt az állást. Annak a bírónak a kezdő fizetése 4800 K, — ha öt évet töltött már a b b a n az állásban 5400 K, — ha 10 évet, a k k o r 6000 K. Ezenkívül az 1891. XVII. t.-c. 31. szakasza és a 4600/1906. számú miniszterelnöki rendelet 4. szakasza szerint, ha 10 év alatt az a b í r ó elő nem lép, fizetése a betöltött 10 év után 10%-kai s minden további 5 év után 5%-kai emelkedik. L a k b é r e pedig a l e g ú j a b b rendelkezés szerint a b b a n az esetben is, ha Debreczen a harmadik lakbér osztályba fog soroztatni, — 1280 K lesz. Tekintve a munkakört, az állással e g y b e k ö tött felelősséget s különösebben azokat a társadalmi kötelezettségeket, a m e l y e k nálunk egy városi tanácsnok s egy b í r ó v a l szemben fentállanak, — azt gondolom, h o g y az összehasonlítás i n k á b b arra a tanácsnokra nézve hátrányos, mert a mi a társadalmi kötelezettségeket illeti, — joggal állíthatnék s z e m b e e g y tanácsnokkal egy táblai bírót is.
lesz. S ez a város közönségére nézve pénzben ki sem fejezhető előnyt jelent. Másrészt szem előtt kell tartanunk azt a szociális igazságot, ami ebben az axiómában van kif e j e z v e . „A munkás méltó a maga b é r é r e " . S ha a k á r a kőz, a k á r magán egyén alkalmazottjának egész m u n k a i d e j é t és s a j á t munkaerejét a s a j á t céljaira leköti, f e l h a s z n á l j a : elutasithatlan kötelességként háramlik reá, hogy annak az alkalmazottnak képességeihez, foglalkozásához és társadalmi állásához mért megélhetéséről gondoskodjék.
De nem megyek idáig, — eléggé szomorúan illustrálják a közigazgatási tisztviselő anyagi helyzetének siralmas voltát a bírósági alkalmazóikéval szemben ezek az adatok is. Ha tehát arról van szó, hogy milyen mértékben emeljük a városi tisztikar fizetését, — a k k o r a f e n t e b b közölt élelmiszer, ruházati és l a k b é r leti adatok alapján oda kell concludálnom, h o g y ennek a fizetésemelésnek magánál a fizetésnél legalább|40—50°/ o -ig,aikbérnéla pedig teljeslOO°/ 0 -ig kellene menni.
Nem helyi, hanem általános országos, sőt világi b a j a k ó r h á z a k elégtelensége és túlzsúfoltsága. Ez általános b a j n a k , v a g y mondjuk tünetnek általános közös egyező, t á v o l a b b f e k v ő okai sem ismeretlenek ma m á r : népszaporulás, céltalan megoszlás, rossz lakásviszonyok, még r o s s z a b b élelmezési viszonyok egyrészt, könnyelmű, léha életmód és ennek k ö v e t k e z m é n y e k é p e n súlyos megélhetési viszonyok másrészt csak közel fekvő közvetlen okai e b a j n a k . T á v o l a b b i általános okozói, az e m b e r i nem gyengülésével, a betegek számánakjszaporodásával, a k ó r h á z a k túlzsúfoltságának sőt abszolúte elégtelenségének; k o r u n k két n a g y b ű n e : az alkoholizmus és a nemi-élet tisztátalansága. Sajnos akárh á n y s z o r m e g m o s o l y o g j á k e z i r á n y u megnyilatkozását e g y e s nemesen érző, fenkölten gondolkozó igazi e m b e r b a r á t o k n a k ; m a g u k b a szállva lehetetlen, hogy b e nem látnák, át nem éreznék az e tanításokban rejlő nagy, mérhetetlen igazságokat. Hiszen ha tudományos é r v e k , kísérleti bizonyítékok már mit sem használnának, a természet, az eleven életből merített szemlélet csak kell, h o g y ez i r á n y b a n megvilágítsa a l e g o b s c u r r u s a b b a g y a t is. Nézzünk szét az életben, kik és hol termelik a kórházi a n y a g o t — azok és ott, ahol és akiknél l e g t e r m é k e n y e b b talajra találtak és találnak ma is ama b ű n ö k ; túlzsúfolt v á r o s o k népében. A iózan,
Ez a fizetésrendezés lenne olyan, a mi annak a tisztviselőnek a mai megélhetési v i s z o n y o k kőzött létfentartását biztosítaná. Ezenkívül feltétlenül behozandónak tartom a korpótlék intézményét, mert nálunk az előrehaladás r a n g b a n és fizetésben a dolog természete szerint szerfelett korlátolt. Itt elszolgálhat a legtöbb tisztviselő ugyanazon állásban 20—30 évig is s u g y a n a b b a n az állásban fejezi b e közszolgálati pályafutását b á r m e n n y i r e szakképzett, kötelességtudó és becsületes legyen is. Én elismerem, hogy a fizetésnek ilyen módon való megállapítása n a g y terhet ró a v á r o s házipénztára. De ez nem lelíet a döntő szempont. A .kiadási többlet részben indirekt uton megtérül az által, h o g y a j o b b a n javadalmazott állásokra megfelelőbb erők vállalkozván, a közigazgatás javul, a k ö v e t e l m é n y e k n e k megfelelő
Annak, hogy az állam a maga kötelességeinek egy j ó részét a v á r o s o k által láttatja el, — nem szabad a városi tisztviselőket és ezek családjait áldozatul dobni oda. Gondoljuk csak meg, h o g y m i v é zsugorodnék össze a municipális tisztviselők j a v a d a l m a z á s á r a s z ü k s é g e s évi kiadás, ha az állam s a j á t közegei és alkalmazottjai által láttatná el a rendőri, adó, katona és g y á m ü g y i , közigazgatási t e e n d ő k e t ! Ha tehát a tisztviselők m é l t á n y o s és igazságos j a v a d a l m a z á s á v a l a v á r o s r a n a g y teher háramlik, ezt nem azon az uton kell kevesbíteni, hogy a tisztviselői kart n y o m o r o g n i kényszeritsük, hanem az által, h o g y az államtól k ö v e t e l j ü k a helyette végzett feladatok teljesi lésével j á r ó kiadások megtérítését. Dr. Magoss György.
Közegészségügy. A közkórház bővítése. Irta: Burger Péter dr.
becsületes falusi nép, a k é r g e s tenyerű mezei munkás, a napbarnított viharedzett pásztor e m b e r legföllebb meghalni kerül b e a kórházba. L e g a l á b b is ott, hol a vidéket is már nem mételyezték e bűnök, aránytalanul k e v e s e b b a beteg, a kórházba szoruló egyén. No de nem erről kell irnom, hanem kórházunk bővítéséről, hát rá térek erre. Ha a világ összes kórházai szűkek, elégtelenek, ha mindenütt bővítés és u j a b b kórházi építések folynak, ki csodálkoznék azon, ha a mi kórházunk is ilyen, m i k o r ez már felépítése alkalmával is szűknek, elégtelennek bizonyult. E g y k o r ú határozatokra tudnék hivatkozni, mint hivatott testületek, pl. Orvos egyesület, egészségügyi-, kórházi bizottságok stb. annak idején e t á r g y b a n hoztak. Tudnék oly t é n y e k r e is hivatkozni, hogy már az eredeti építkezésnél egész pavillonok tűntek el a t e r v e z e t b ő l ; de minek szaporítsam a szót és keserítsem a hangulatot. Tény és való. hogy ez uj, modern és költséges szép pavillonrendszerü közkórházunk már néhány évi használat után szűknek bizonyult. Tény, hogy csaknem e g y évtized óta küzdünk hiába annak észszerű, gyakorlati m e g b ő v i t é s e é r t ; tény. h o g y kétségbeejtő ideg- és emberölő küzdelmet folytatnak ott o r v o s o k és ápolók, a lehetetlen (helyzetnek u g y , a h o g y tűrhetővé tételéért hasztalanul; mert itt-ott mégis felüti magát egy-egy kellemetlen incidens, mely ö n h i b á j u k o n kívül őket s ú j t j a legé r z é k e n y e b b e n , ártatlanul. Tény az, hogy az ilyen túlzsúfolt kórház h o v a - t o v á b b k á r á r a lesz a közegészségügynek, a m e n n y i b e n nem a gyógyulást, hanem a megbetegedést, a betegségek súlyosbítását és vele a halálozási a r á n y fokozódását szolgálja. Igaz, h o g y kivált az utóbbi ezek óriási általános fellendülésével ipari, g y á r i és gazdasági telepeinknek váltak e tények hatványozott m é r v b e n é r e z h e t ő k k é és ma már minden pillanatnyi késedelem veszedelmet rejt m a g á b a n , ami a g y o r s és hathatós segítséget nem csak indokolttá de többé el sem ódázhatóvá teszi. Mindazon által e tények és igazságok sem indokolhatnak egy olyan költséges és haszontalan félmunkát, aminővel a legközelebbi kórházi bizotts á g b a n foglalkoznunk kellett, a baraképitést. A kórház bővítéssel közel tíz é v e foglalkozunk, elméletben, sőt az első gyakorlati lépést is már megtettük a k k o r , midőn 7 — 8 év előtt a nagy kölcsönben bizonyos, megengedem ma már elégtelen összeget, vettünk fel e célra és azt a k k o r a s ü r g ő s 1-ső rendű szükségletek közzé soroztuk. Vannak tágabb és s z ű k e b b bizottságok is megbízva e kérdés megoldásával. Léteznek tervezetek is már fölös számmal a k ó r h á z b ő v í t é s é r e ; minek köszönhető ez u j mindent ad g r a c a s elodázó szükség-barak építmény igazán érthetetlen. Az mondatott hogy az egyetem k é r d é s e folytán kell az általános bővítési munkálatnak halasztást szenvednie 4 — 5 é v i g ! De hát az ég szerelméért, hiszen az e g y e t e m leendő orvosi fakultásának csak nem lehet k á r á r a az, ha addig is kórházunk 100—200 á g y g y a l nagyobbodik?
A z is mondatott, hogy az általános b ő v í t é s nagy, elő sem teremthető költséget kíván, 4 — 500,000 koronát. Vájjon 4 — 5 év multán ez k e v e s e b b , lesz-e? Nem hinném, sőt azt sem, hogy a k k o r v á r o s u n k pénzben i n k á b b bővelkednék, mint ma, mikor körútra is jut, 100,000-nyi összeg. Azt is hallottam, hogy a pillanatnyi g y o r s segély kivált a sebészeti osztálynál csakis ily szükség-barak felállításával eliminálható, amely 20.000 k o r o n á b ó l állítólag létesíthető. Ámde éppen olyan, sőt n a g y o b b a pillanatnyi szükség a többi osztályokon is, pl. a b u j a k ó r o s osztályon, ahol naponta r a g á l y o s betegeket kell a hely s z ű k e miatt elutasítani és az a b a r a k is csak az előirányzatban fog ennyiből felépülni, de elkészítve kétannyiból sem fog kitelni, hiszen felszerelés és más e g y é b nincsen felszámítva. Sőt még ha tényleg ez összegért készülne el, éppen közegészségi szempontból esik súlyos kifogás alá, mert se nyáron, se télen nem ád megfelelő hajlékot a betegeknek. Sokkal o k s z e r ű b b és c é l r a v e z e t ő b b a kórházi főorvos által javasolt expediens, hogy a kórház általános b ő v í t é s t e r v é b e már most haladéktalanul emeljük emeletre a sebészeti osztályt és ha kell, másokat is. Ennek és esetleg más földszintes pavillonnak emeletre emelése, sem több időt nem igényel, mint a k á r egy némileg elfogadható b a r a k építése, sem tetemesen több költségbe nem kerül, de minden esetre állandó, olyan építkezést képez, mely a k á r az egyetemi, a k á r a k ó r h á z általános bővítési tervezetébe jól beilleszthető. Azt hiszem, minden b ő v e b b m a g y a r á z a t nélkül is már az itt elmondottak m e g g y ő z n e k minden gondos bizottsági tagot a kórház bővítési munkálatok halaszthatatlanságáról és a pillanatnyi szükséglet mikénti megoldásáról.
A debreczeni egyetem ügye az egyházkerületi közgyűlésen. A tiszántúli ref. e g y h á z k e r ü l e t közgyűlésén tárgyalás alá vették a városi k ö z g y ű l é s azon átiratát, melyet a létesítendő egyetem ü g y é b e n az egyházkerülethez intézett. Az ügyet Sass Béla adta elő. A j a v a s l a t örömmel üdvözli a kezdeményezést és kijelenti, hogy a nagy cél é r d e k é b e n hajlandó a l e g n a g y o b b áldozatot meghozni az esetben, ha a természetszerűleg felmerülendő j o g v i szonyok szerződéssel lesznek tisztázva. Az előadói j a v a s l a t után Thaly Kálmán szólalt fel és kijelenti, hogy az eszmét odafent is rokonszenvesen fogadták. A részletek felől nem nyilatkozhatik, de hiszi, h o g y kölcsönös j ó akarattal és buzgalommal diadalt arathatunk. Majd Degenfeld József gróf szólt. Tényleg tárgyalt a kormánnyal, illetve a Kultuszminiszterrel. Bár a városi egyetemi nagy bizottságtól e r r e e g y e n e s megbízást nem kapott, de buzdítást merített abból a kerületi nagy értekezletből, melyet a kerület vezérférfiai tartottak meg. Ez a bizottság, illetve ennek az értekezletnek a határozata állott a h á t a mögött, m i k o r a minisz-
t é r r e l t á r g y a l t . E s e t l e g m á r az 1909-iki k ö l t s é g vetésbe belemehetett volna a debreczeni egyetem ü g y e , de s z ü k s é g m u t a t k o z o t t a r r a , h o g y e l ő b b az e g y h á z k e r ü l e t is ezen a k ö z g y ű l é s e n m e g t e g y e a m a g a k ö t e l e s s é g é t az e g y e t e m é r d e k é b e n . De m e g a t á r g y a l á s o k alatt u g y v e t t e ki. h o g y a min i s z t e r n e m is t a r t j a a n n y i r a s ü r g ő s n e k a dolgot. A z o n b a n az e l ő m u n k á l a t o k a t m e g kell k e z d e n i é s m e g is lehet k e z d e n i a b b ó l a k é t m i l l i ó s .alapb ó l . m e l y e t D e b r e c z e n v á r o s a hozott össze. E g y é b k é n t is u g y á l l a p o d t a k m e g , h o g y az e g y h á z k e r ü l e t elé a t e l j e s e n b e f e j e z e t t ü g y e t f o g j á k hozni, m i k o r m á r c s a k f o r m á k r ó l , m i n t e g y c s u p á n a s z e r z ő d é s e k a l á í r á s á r ó l lehet szó. Ha a r é s z l e t e k r ő l n y i l a t k o z n a , az az ü g y n e k n e m l e n n e hasznára. Annyi bizonyos, hogy ugy a miniszter, m i n t az á l l a m t i t k á r r é s z é r ő l a d e b r e c z e n i e g y e tem i r á n t a lehető l e g n a g y o b b k é s z s é g e t t a p a s z talta. Ő a k a p o t t u t a s í t á s r é v é n f o l y t a t j a is a tárgyalásokat, melyek során minden részletet megá l l a p í t a n a k és az ü g y e t a k k o r f o g j á k a k ö z g y ű l é s elé t e r j e s z t e n i . Meg lehet g y ő z ő d v e a k ö z g y ű l é s m i n d e n t a g j a , h o g y az e g y h á z é r d e k e i e b b e n a m e s s z e k i h a t ó k é r d é s b e n m i n d e n i r á n y b a n megó v a t n a k . Hogy itt D e b r e c z e n b e n a t e l j e s n é g v k a r u állami e g y e t e m n e k a m o s t a n i ref. t h e o l ó g i a i fakultás f o n t o s k i e g é s z í t ő k a r a lesz, attól a ref. e g y házi téren is s o k a t v á r h a t u n k . É p p e n a z é r t f o n t o s s z ü k s é g , h o g y az e g y h á z j o g a i t é s é r d e k e i t minden i r á n y b a n m e g ó v j u k , a m i m e g is f o g t ö r t é n n i . Lelkes é l j e n z é s s e l f o g a d t á k a g r ó f s z a v a i t , m e l y e k b ő l m á r is a z t o l v a s s u k ki, h o g y D e b r e czen n e m s o k á r a e g y e t e m i v á r o s lesz.
A városi tanácsból, — A második gazdasági isméllő iskola. A m á sodik g a z d a s á g i i s m é t l ő iskola h e l y é ü l a v á r o s i tanács az ú g y n e v e z e t t „ B i k a - t i l a l m a s t " j e l ö l t e ki. — A kongresszusok segélye. A p é n z i n t é z e t i tisztviselők. t o v á b b á a s z á l l o d á s o k és v e n d é g l ő s ö k ors z á g o s k o n g r e s s z u s u k a t az idén v á r o s u n k b a n tartj á k meg. A k o n g r e s s z u s k ö l t s é g e i n e k f e d e z é s é r e az e l ő b b i e k 2000, az u t ó b b i a k 1000 k o r o n a s e g é l y t k é r t e k a v á r o s t ó l . A t a n á c s m i n d k é t k é r e l m e t kiadta v é l e m é n y e z é s r e a j o g - é s p é n z ü g y b i z o t t s á g n a k . — A sáskairtás. Á f ö l d m i v e l é s ü g y i m. k i r . m i n i s z t e r 45,721 k o r o n á i e n g e d é l y e z e t t é s u t a l v á nyozott Kovács József polgármester kezéhez a s á s k á k ellen t ö r t é n ő v é d e k e z é s m u n k á l a t a i r a . Mege m l í t j ü k itt, h o g y a m e z ő r e n d ő r - k a p i t á n y s á g j e l e n t é s e s z e r i n t , ez idő s z e r i n t n i n c s s á s k a a Hort o b á g y o n . Az e s e t l e g b e k ö v e t k e z h e t ő n a g y o b b veszedelem elkerülése céljából a városi tanács u t a s í t o t t a a m e z ő r e n d ő r - k a p i t á n y s á g o t , h o g y nap o n k i n t l e g y e n j e l e n s é s t m e g f i g y e l é s é r ő l . — Engadélgezelt színielőadások. A Orsz. S z í n m ű v é s z e t i Akadémia néhány jeles növendéke három előadás t a r t á s á t h a t á r o z t á k el é s ezen i d ő r e e l k é r t é k a v á r o s i t a n á c s t ó l a v á r o s i s z í n h á z a t . Az e l ő a d á s o k a t m á j u s 20., 21. é s 22-ikén t a r t o t t á k m e g a r e n d e s h e l y á r a k o n . — Debreczen és a Vörösmarty-
szobor. B u d a p e s t e n a n a p o k b a n leplezik le a V ö r ő s marty-szobrot. A v á r o s i tanács felkérte Debreczen sz. k i r . v á r o s h á r o m o r s z á g g y ű l é s i k é p v i s e lőjét, h o g y a v á r o s n e v é b e n j e l e n j e n e k m e g az ü n n e p é l y e n . — A városi tanács kiküldöttei NagyKárolyban. N a g y k á r o l y b a n f o l y ó h ó n a p 28-ikán leplezik le Kossuth s z o b r á t . A v á r o s t e z e n ünnepélyen V e c s e y Imre főjegyző és O l á h Károly k u l t u r t a n á c s o s k é p v i s e l i k . — Kitüntetett munkások. A v á r o s i t a n á c s n e v é b e n Király Gyula g a z d a s á g i t a n á c s n o k szép b e s z é d b e n a d t a át n é g y g a z d a s á g i c s e l é d n e k a f ö l d m i v e l é s ü g y i m. k i r . m i n i s z t e r p é n z a d o m á n y á t é s e l i s m e r ő o k l e v e l é t . A n é g y hü c s e l é d n e v e : N á d a s d y József, Muli A n d r á s , K o z m a Bálint é s Gönczy G y ö r g y . — Thaly Kálmán dr. plakettje. A M a g y a r Keleti T e n g e r h a j ó s T á r s a s á g e g y a r a n y p l a k e t t e l a j á n d é k o z t a m e g v á r o s u n k képv i s e l ő j é t T h a l y K á l m á n dr.-t, ki k i e s z k ö z ö l t e , h o g y a Társaság annak egy bronzmását megküldte a városi tanácsnak. A tanács köszönetet mond a figyelemért és a plakettet a városi m u z e u m b a n h e l y e z i el.
Emlékirata Magyarország törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városai tisztviselői, segéd- és kezelőszemélyzetének Budapesten, 1908. évi május 10. napján tartott országos kongresszusának. Mélyen tisztelt Képviselőház ! Magyarország törvényhatósági joggal biró és rendezett tanácsú városai tisztviselői karának, segéd- és kezelőszemélyzetének mai napon megtartott országos kongresszusa alkalmából s annak határozatához képest amidőn van szerencsénk ezen emlékiratunkat a mélyen tisztelt Képviselőház elé terjesztenünk, tisztelettel kérjük, miszerint azt a nagyméltóságú m kir. Kormánynak pártolólag kiadni s egyidejűleg utasítani méltóztassék, hogy az összes magyarhoni városok tisztviselői karának s egyéb alkalmazottainak fizetésrendezésére vonatkozólag törvényjavaslatot készítsen, abban a városi tisztviselők s egyéb alkalmazottak illetményeinek szábályozásáról 1908. évi január 1-ére visszamenőleg gondoskodjék s javaslatát oly időben terjessze az országgyűlés elé, hogy 1909-ik évre vonatkozó állami költségvetés tárgyalását megelőzőleg már érdemileg tárgyalható s elfogadható legyen. Minthogy pedig a városi tisztviselők és egyéb alkalmazottak javadalmazásának rendezése halaszthatatlan, méltóztassék utasítani a Kormányt, hogy az 1908. évi költségvetésbe az ezen rendezés fedezésére szükséges összeget vegye fel. Tisztelt Képviselőház! Mindenekelőtt és legelső sorban hangsúlyozni kívánjuk azt, hogy jelen tiszteletteljes kérelmünk teljesítése egyenesen és legfőképen országos, tehát állami érdek ; hogy az ide vonatkozó törvényjavaslat elkészítését és benyújtását a magyarhoni városok tisztviselői karának közismerten nyomorúságos és szinte szégyenteljes ellátása, javadalmazása és anyagi helyzete csak másodsorban sürgeti s hogy kérelmünk teljesítését legelső vonalban a közigazgatási feladatok és teendők gyors és pontos, lekiismeretes és szakszerű intézésének, vezetésének, irányításának és végrehajtásának érdeke, tehát magának az államnak jól felfogott érdeke követeli. A városi tisztviselők és egyéb városi alkalmazottak illetményeinek szabályozására vonatkozó törvényjavaslat ugyanis hármas célt van hivatva szolgálni: az egyöntetű állami rendezés által ezer és ezer magyar közigazgatási tisztviselőnek és családjának a tisztességes megélhetés lehetőségét biztosítani; az anyagi erejükben és képességükben szinte már túlterhelt városokat a fizetésrendezésnek terhes, de elkerülhetetlen kötelessége alól mentesíteni s végül a jogok és kötelességek állami szabályozása által a közigazgatási feladatok teljesité
sére s végrehajtására az arra hivatott elemeknek tért nyitva, oly tisztviselői kart teremteni, melynek öntudatos működése és munkássága révén ezen nagy és magasztos állami célok megvalósítása bizton remélhető s elvárható is legyen. Aki a közélet terén hosszabb idő óta rendszeresen munkálkodik s a mindennapi jelenségek és események lezajlását figyelő szemmel kisérve annak tanulságait nemcsak a maga számára vonja le, de a köz javára is értékesíteni szokta, annak éber figyelmét nem kerülhette el az, hogy a magyarországi városok legnagyobb része, különösen az utóbbi évtizedekben a fejlődés terén hatalmas lendülettel haladtak előre, hogy míg egy részről ezen rohamosabb fejlődésnek eredő okai a kereseti viszonyok megváltozásában, a városokban megindult gazdasági, ipari és kereskedelmi élet fejlődésében keresendő, addig másrészről a városok fejlődésének legerősebb korlátai éppen az állami támogatás teljes hiányában, az állami megterhelések következetességében s a községi törvénynek a városokra nézve immár régen szűknek és célszerűtlennek bizonyult kereteiben biztosan meg is találhatók. Bátran megállapíthatjuk ugyanis azt, hogy a vármegyei életnek és szerkezetnek szinte midjobban észrevehető érőtlenedésében a városi élet fejlődésének a szintén termékeny csirái rejlenek^ hogy a régi vármegyei szerkezettel szemben a vezető szerep mindjobban a városok felé közeledik s hogy a városok immár nem csupán a kultura, a gazdasági, ipari és kereskedelmi élet gócpontjai, de a megindult fejlődésben az élet ezer és ezer, uj és ujabb változataiban és azok által a köz- .és politikai élet kifejezői s az állami életnek legeminensebb erőforrásai lettek. Viszont megállapítható az is, hogy ezen általánosan megindult fejlődésnek eredete egyedül és kizárólag a kultura és haladás iránt érzékkel bíró s a haladás vágyától áthatott városi lakosság és vezetőinek áldozatkészségében, szívós kitartásában és munkaszeretetében rejlik. De mint szomorú és aggasztó jelenségre tartozunk rámutatni arra is, hogy az állami támogatásnak és a városi érdekek kormányzati istápolásának teljes hiánya, az állami teendők ellátásának egyre szaporodó terhe és kötelessége immár azt eredményezte, hogy a szépen megindult fejlődésben már a visszaesés jelei mutatkoznak; hogy az úgynevezett átruházott állami teendők teljesítése által a városok anyagi ereje mindjobban kimerül, annyira, hogy az eléjük szabott s lakosaik érdekeit szolgáló önkormányzati, kulturális és gazdasági feladataiknak megvalósítására — kevés kivétellel — csaknem képtelenek. Ily körülmények között tehát, amidőn, az állami teendők ellátásától eltekintve, a percről-pecre változó életviszonyok szinte naponkint uj és ujabb feladatok megvalósítását s áldozatok meghozatalát rójuk a városokra, egyenesen magának az államnak kötelessége, a támogatásra szoruló városoknak hóna alá nyúlva, a sarjadzó fejlődésnek tápot adni s helyes irányt szabni, annak alapjait biztos talajra fektetni s ezen nagy munkának végrehajtására egy a közérdek iránt éber érzékkel bíró, szakképzett, kvalifikál s a függetlenség biztosítékaival körülövezeti tisztikart teremteni. Kétségtelen azonban az, hogy ez a törekvés, — melynek a haza minden polgárának szivében élnie kell — a megélhetés feltételeinek biztosítása nélkül a minden emberrel veleszületett előrehaladási vágy szinte erőszakos visszaszorításával, avagy azoknak megtürésével — megvalósulást sohasem nyerhet. Már pedig azok az ellentétek, melyek a városok tisztviselői karának a közjó biztosítására s lehető fokozására irányuló tevékenységére eddig is bénitólag hatottak, mindinkább szaporodnak. Azon jogtalan és igazságtalan megkülönböztetések pedig, melyeket eddig is türnünk kellett: a bírósági, pénzügyi, vasúti, tanítói, megyei, törvényhatósági és ezeken kívül a többi állami tisztviselők javadalmazásának bár minimális rendezése által olyan mérvet öltöttek, hogy azokat a legteljesebb szégyenérzet nélkül elhallgatni nem lehet. A legtávolabbról sincs szándékunkban ezek előadása által a fentebb hivatkozott hivatali szervezetek működésének értékét és fontosságát bírálat tárgyává tenni, sőt igaz örömmel fogadunk minden olyan kormányzati intézkedést, mely helyzetüknek javítását, függetlenségüknek biztosítását célozza ; viszont
azonban legyen szabad teljes önérzettel hangoztanunk azt is, hogy a városok tisztviselői kivétel nélkül épen ugy e hazának édes gyermekei, hogy a mi hivatali működésünk végső elemezésében szintúgy az állami célok megvalósítására irányul s egy pillanatra sem tartjuk magunkat az állam által nélkülözhető, az állami gépezetből kirekeszthető elemeknek, hogy az általunk szinte szégyenletes javadalmazás mellett hűen és becsületesen teljesített állami ás önkormányzati feladatok fontosságát más hivatali szervezetek feladatainak fontosságánál kevesebbre nem értékeljük. (Vége köv.)
Kik pályáztak a megüresedett állásokra? Debreczen sz. kir. városnál egy rendőrfogalmazói, egy gyámpénztári ellenőri, egy mező- és egy polgári biztosi állás üresedett meg. A pályázati határidő letelvén, 67 pályázati kérvény érkezett be Weszprémy Zoltán főispánhoz. A pályázók a következők : A rendőrjogalmasói állásra pályáztak: Balogh Sándor tb. aljegyző. H. Kiss József, dr. Hegedűs István, Budaházy Jenő közigazgatási gyakornokok, dr. Erdei András, Rásó Imre (Kisújszállás), dr. Veress Sándor ügyvédjelölt. A gyámpénstári ellenőri állásra pályáztak: Hamar László adókivető, Brancs Károly írnok, Borsay Sándor, Elefánt János községi könyvelő (Szarvas), H. Kiss József közig, gyak., Máté Miklós, Szűcs Gusztáv számgyakornokok, Veres Sándor házipénztári tiszt, Hortobágyi Jenő. A mesőbistosi állásra pályáztak: Fejér Lajos írnok, Borsy Lajos adóvégrehajtó, Papp Ferenc adóvégrehajtó, ifj. Pál Péter rendőri napidíjas, Hegyi Károly napidíjas, Károlyi. Ferenc írnok, Kertész Ferenc házipénztári tiszt, Aszalós Imre szám1 vevő altiszt, Balogh Elemér birtokos (Almosd , Bárányi István számvivő őrmester, Boruzs Imre vendéglős, Dobi József gazdálkodó, dr. Erdei András, Győrfi Imre gazdálkodó, Herczegh János őrmester, ifj. Kertész Imre gazdálkodó, Kiss Károly díjnok, Mezei András őrmester, Minóri Géza rendőri díjnok, Nagy István borfogyasztási hivatalnok, Nagy Sámuel írnok, ifj. Széli István napdijas, Szőcs Lajos rendőrbiztos, Tőzlér Károly számvevő őrmester, Varkoly Lajos díjnok. A polgári biztosi állásra pályáztak: Szerető István levéltári napdijas, Asztalos Imre számvevő altiszt, Balogh József, Borsi József díjnok, ifjabb Fehértói István díjnok, Hegyi Károly díjnok, Huszár Miklós őrmester, Kiss Kálmán díjnok, Kiss Károly árvaszéki díjnok, Mezei András számvevő őrmester, Minóri Géza rendőrségi díjnok, Nagy Sámuel rendőrségi díjnok, ifj. Pál Péter díjnok, Papp Ferenc napdijas, ifj. Széli István dijnok, Tőzsér Károly számvevő altiszt, Vadas Mózes rendőr-őrsparancsnok, Varkóly Lajos napAs esetleg megüresedett állásra pályáztak: Szerető István levéltári napidíjas, Hortobágyi Ernő joghallgató, Balogh János napidíjas írnok, Iklódy János, Szűcs Ferenc napdijas, Kovács Dezső napdijas irnok, Kovács Gábor napdijas, Kiss József irnok, Máthé Miklós számgyakornok, Bancs Károly, Budaházy Jenő, Borsy József, Fehértói István, Károlyi Ferenc irnok, Kiss Kálmán, Kiss Károly, Mezei András, Minóri Géza, Nagy Sámuel, ifj. Pál Péter, Papp Ferenc, ifj. Széli István, Varkoly A megüresedett állásokat a legközelebb tartandó közgyűlésen fogják betölteni.
Hirek. — T h a l y K á l m á n dr. v á r o s u n k b a n . Thaly Kálmán dr. o r s z á g g y ű l é s i k é p v i s e l ő f. h ó n a p 19-ikén v á r o s u n k b a é r k e z e t t . Az ősz t u d ó s t é s p o l i t i k a i életünk eme kiváló tényezőjét meleg szivvel és őszinte é r z é s s e l ü d v ö z ö l j ü k v á r o s u n k falai kőzött. Huszonöt é v k ö z ö s ö r ö m e és b á n a t a köti ö s s z e T h a l y Kálmán dr. l e l k é t D e b r e c z e n v á r o s k ö z ö n -
s é g é n e k szivével. Ez az értékes összekötő fonál abból a bizalomból szövődött, mellyel a város első kerületének polgársága a T h a l y Kálmán dr. s z e m é l y e és politikai élete iránt viseltetik. A komoly m u n k a és nehéz kötelességek e m b e r e lévén T h a l y K á l m á n dr., n e m ü t ö t t e é s n e m ü t h e t t e d o b r a a m a tettét, m e l y e k k e l v á r o s u n k é r d e k e i t és a debreczeni polgárságnak óhajait, ügyes-bajos dolgait védelmezte, szavának súlyával, önzetlen b e f o l y á s á n a k h a t a l m a s m é r t é k é v e l t e l j e s í t e t t e . Mi, a k i k i s m e r j ü k a z ő e g é s z é l e t é t , t u d j u k é s j ó lélekkel mondhatjuk, hogy polgártársainak, választóinak éppúgy, mint nehéz kérdésekben a városnak n a g y és m e g b e c s ü l h e t e t l e n szolgálatot tett m i n d e n k o r . Méltó tehát a r r a , h o g y tiszteletteljes szeretettel fogadjuk, valahányszor közénk jön egy pár napra tudományos munkálkodása és országos g o n d j a i közepett. Mert mint a m u n k a e m b e r e , m i n t e u r ó p a h i r ü t u d ó s , m i n t e m b e r is k ö v e t k e zetes politikus egyiránt megérdemli azt a benső tiszteletet, m e l y az e g é s z o r s z á g b a n k ö r ü l v e s z i . Lángoló hazafisága, mely nem a fellengző szavak hevületeiben, hanem a békés alkotások áldástoszló m u n k á j á b a n nyilatkozik meg. mélységes tapasztalatai, politikai b ö l c s e s s é g e D e b r e c z e n v á r o s sziv é b e i r t á k b e n e v é t . Isten h o z t a k ö r ü n k b e . — Miniszteri biztos. A k e r e s k e d e l m i m. k i r . miniszter a debreczeni felső kereskedelmi iskola érettségi vizsgálatához miniszteri biztossá Szávay Gyula k e r e s k e d e l m i és i p a r k a m a r a i t i t k á r t k ü l d t e ki. — Névszerlnt való s z a v a z á s . Értesítem, hogy legközelebbi bizottsági közgyűlésünkön névszerinti szavazással hozandó határozat végett a városi tanács által beterjesztve leend: 1. Pelpárt Juliánná és Pelpárt István Bethlen-utca 13. számú házuknak a város részére megvétele (szavazás első izben); 2. a Kolláth Mihály és neje tulajdonát képező Gólya-utca 2. sz. házastelek megvétele (szavazás harmadik izben). Debreczen, 1908 május 15. Kovács József, polgármester. — A kollégium uj tanárai. A tiszántúli ref. e g y h á z k e r ü l e t az ú j o n n a n felállítandó két bölcseleti t a n s z é k r e P á p a y Józsefet, a M a g y a r T u d o mányos Akadémia alkönyvtárosát és Darkó Jenő egyetemi magántanárt választotta meg. — A j o g - é s p é n z ü g y i b i z o t t s á g f. h ó n a p 1 9 - é n ülés tartott Vecsey Imre f ő j e g y z ő elnöklésével. A bizottság véleményezi, hogy a vajdalaposi bérleten levő é p í t m é n y e k e t a v á r o s v e g y e át 5000 kor o n á é r t . — A Rochlitz által b é r e l t pallagi földön az istállók és cselédlakások h a s z n a v e h e t e t l e n e k . Ezekn e k ú j j á é p í t é s e 12.000 k o r o n á t k í v á n . A b i z o t t s á g Király Gyula tanácsnok j a v a s l a t á r a az építési költs é g e k e t m e g a d n i j a v a s o l j a , ha a b é r l ő a befektet e t t ö s s z e g n e k 8°/ 0 -át m e g f i z e t i . A s z i l a g y a k o r b é r lője hajlandó gazdasági épületekbe befektetni 10,000 k o r o n á t , ha a v á r o s m o s t l e j á r ó b é r l e t é b e n 12 é v r e m e g h a g y j a . A b i z o t t s á g a s z e r z ő d é s ily módon való megkötését javasolja a közgyűlésnek. — özv. Fancsovics Mihályné a várostól bírt bérletén c s e l é d l a k á s o k építését kéri. A b i z o t t s á g azt a j á n l j a a k ö z g y ű l é s n e k , h o g y é p í t t e s s e fel a l a k á sokat, ugy azonban, hogy a fuvart a bérlő adja, v a l a m i n t fizesse m e g a b e f e k t e t é s f e l é n e k ö t s z á zalékát. — A z a d ó f e l s z ó l a m l á s i b i z o t t s á g e l n ö k é v é a belügyminiszter Szilágyi Imre ügyvédet, a debreczeni ügyvédi
kamara elnökhelyettesét, alelnökévé pedig Des Combes Henriket nevezte ki. — Z s e d é n y i G é z a t e m e t é s e . Az o r s z á g o s rovartani állomás főtisztviselőjét Zsedényi Gézát folyó hónap 22-én temették el nagy részvét mellett Balmazújvároson. A temetésen a földmivelésügyi m. kir. minisztérium képviseletében ott láttuk Jablonovszky Józsefet, a rovartani állomás i g a z g a t ó j á t , továbbá a Zzedényi Béla miniszteri tanácsost, a végtiszteségen megjelent Weszprémy Zoltán főispán is. A z elhunytat Lőcsén helyezték el a családi sírboltba. — A m ű p á r t o l ó e g y l e t b ő l . Adebreczeni műpártoló e g y l e t f. hónap 22-ikén választmányi illést tartott, melyen elhatározták, hogy az évi rendes közgyűlést junius l l - i k é n t a r t j á k meg. — T u d n i v a l ó k a l ó v e r s e n y r ő l . A most szombaton és vasárnap tartandó itteni lóversenyekre vonatkozólag a következő tudnivalókat közöljük: A totalisateur vezetését a versenyek mindkét napján Pallaghy Béla ur teljesiti. Ezen versenyek alatt a totalisateuron való f o g a d á s o k 5 és 10 koronás és helyrefogadások 2 0 koronás tételekkel csakis a versenynapokon a lóversenytéren felállított totalisateur pénztáraknál eszközölhetők. A g y e p r e (tehát a nyergelő istállóhoz is) csak egyleti jelvénnyel v a g y tribün előtti térre szóló belépti-jeggyel lehet menni. A totalisateur pénztárhoz a gyepről egyenesen, mig a páholy és zártszék helyekről a tribün épületet kívülről megkerülve lehet jutni. Helyárak a falragaszokon és a versenysorozatokban részletesen vannak hirdetve. Kellemetlenségek elkerülése v é g e t t felkéretik a versenyeken résztvevő közönség, hogy belépti-jegyét láthatólag viselni szíveskedjék. — A belépti-jegy kívánatra az ellenőrző közegnek előmutatandó. A versenyek kezdete mindenkor délután 2 és fél órakor. Hideg ételekről és hűsítőkről az »Arany-Bika* szálloda előnyösen ismert vendéglőse f o g gondoskodni. A helyi vaspálya vonatai a versenyek alatt az » Arany-Bika* szállodától a ló verseny térig déli 1 órától folytonosan közlekednek. A pályatért környékező árokon keresztül törni, ültetvényeket és veteményeket rongálni és a g y e p e t gázolni, büntetés terhe alatt tilos. - Zilahy Gyula búcsúja. A mai napon véget ért a színházi szezon, amelyen a magyar színművészet iránti rajongó lelkesedésem teljességével az igazi és legnemesebb művészi és szinirodalmi törekvésektől eltelve készültem, annak kezdetén. Szép terveim keresztül vitelében nem egyszer akadályoztak meg gátló körülmények, különösön a legutóbbi hetekben, amikor társulatom öt első rangú énekes és drámai tagjának súlyos természetű betegsége, valamint az énekes ensemblé egyik oszlopos tagjának Horváth Kálmánnak családi gyásza megakadályoztak abban, hogy a tervezett játék renddel végezhessem be a szezont. A legnagyobb sikerű énekes és drámai újdonságok mindenike bemutatóra került e szezonban, kivéve a Tatárjárás-1, melynek premierje a fent vázolt sajnálatos véletlen folytán a jövő szini évadra halasztatott el. Ami az elmúlt szezont illeti, mindent elkövettem, hogy Debreczen nagy művészi érzékkel bíró műértő közönségének kívánságait teljesíthessem. Dacára a tenorista hiánynak megfelelő áldozatok árán vendég művészeket szerződtettem s gondoskodtam a komoly zeneművészet érvényesítéséről is számos opera előadás keretében. A közönség kitüntető pártfogása bizonyította, hogy munkásságom nem maradt eredménytelen, amiért is most a válás pillanatában az őszi viszontlátás! szeretetteljes tisztelettel mondok köszönetet a közönségnek. Társulatom szervezése befejezést nyert. A legtöbb újonnan szerződtetett tagot, bár talán az u. n. pótszezonban nem is volt alkalmuk [még érdemük szerint megismertetni készségüket á közönséggel, rokonszenves fogadtatásban részeltetett a közönség és a sajtó egyaránt. Remélem, hogy az ősztől kezdve már szerződtetett tagok is hasonló fogadtatásban fognak részesülni, ennek reményében vagyok köszönetemnek ismételt nyilvánításával. Debreczen, 1908 május 19. Tisztelettel í Zilahy, igazgató.
A
VÁROS.
Hirdetések.
Árlejtési hirdetmény. A T e k i n t e t e s v á r o s i T a n á c s f. évi 5067. s z á m ú határozatában nyert megbízás alapján a városi s z e g é n y h á z l a k ó i r é s z é r e s z ü k s é g e s 200 a z a z Kettőszáz d a r a b v á s z o n á g y l e p e d ő , 100 azaz E g y s z á z l e r f i ing, 100 azaz E g y s z á z d a r a b f é r f i l á b r a v a l ó (vászonból), 40 a z a z N e g y v e n d a r a b téli p o k r ó c z , 100 azaz E g y s z á z d a r a b z s e b k e n d ő , 60 azaz Hatv a n d a r a b f é r f i téli r j a d r á g és 60 a z a z H a t v a n d a r a b f é r f i téli m e l l é n y b i z t o s í t á s á r a z á r t a j á n l a t i versenytárgyalást hirdetünk. A z á r t a j á n l a t o k m i n t á k k a l f e l s z e r e l v e f. é v i május hó 29-én d. e. 12. órájáig Oláh K á r o l y tanácsnok hivatalos helyiségében s a hivatalos órák alatt a d h a t ó k be, s ugyanott és ugyanaz nap d. u. h órakor f o g n a k b i z o t t s á g i l a g f e l b o n t a t n i . A m i n t á k o n az a j á n l k o z ó n e v e é s az ár b e t ű v e l és s z á m mal k i t ü n t e t e n d ő s az a j á n l a t h o z 200 azaz Kettőszáz k o r o n a b á n a t p é n z ó v a d é k k é p e s é r t é k p a p í r o k b a n , v a g y k é s z p é n z b e n t e e n d ő k le. A j á n l a t t e v ő f. évi j u l i u s 15-ig a j á n l a t á r a n é z v e kötelezettségben marad. Csakis hazai eredetű g y á r t m á n y o k szállíthatók. A vállalkozók közt a szegényügyi bizottság s z a b a d o n v á l a s z t s aki a szállítást e l n y e r i , köteles b á n a t p é n z é t a vállalati ö s s z e g 5 azaz ö t százalékára, mint biztosítékra kiegészíteni. A n a g y s á g r a , m é r t é k r e és k i á l l í t á s r a n é z v e a szegényház gondnoka a helyszínén felvilágosítást ád. F é r f i téli r u h á k r a c s a k s ö t é t s z i n ü p o s z t ó v a l lehet pályázni. D e b r e c z e n , 1908 m á j u s 12. A v á r o s s z e g é n y ü g y i bizottsága.
Hirdetés. A karczagi m. kir. földmives iskolánál főképen kisgazdák gyermekei részére folyó évi október hó 1-én — az előbbi évekhez hasonlólag — két évre terjedő tanfolyam szerveztetik. Iskolánknak célja az, h o g y a kisebb gazdasággal biró gazdák gyermekei a földmives iskola végzése után hazatérve, szülőiknek mindenben segítségére, idővel pedig a tulajdonukba menő gazdaságaik minden iránybani okszerű kezelésére képesek legyenek. Esetleg kisebb v a g y n a g y o b b birtokon, mint munkafelügyelő, magtáros a v a g y m a j o r o s gazdák kereshessék meg kenyeröket. Az iskolában a tanítás kevesebb elmélet, de annál több gyakorlatiassággal történik. Az elemi tárgyakon k i v ü l tanitattnak a gazdára legfontosabb természettudományi alapismeretek, a mezőgazdaság és állattenyésztési szakok minden ágazata, kis gazdaságok berendezése és kezelése, a gyümölcs-és konyhakertészet, fatenyésztés szőlőmivelés stb. Hogy a fentebbi ismereteken kivül a növendékek a gazdasági és kertészeti munkálatokban gyakorlatot, edzettséget szerezzenek s h o g y minden munkát sajátkezüleg végezni is tudjanak, minden az iskolában előforduló munkálatot felügyelet mellett utasítás szerint végezni kötelesek. Ezenkívül — különösen szigorú időjáráskor — a mezőgazdasági házi ipar, valamint kisebb gazdasági
eszközök, továbbá kosár, seprő és kefekötésből nyernek ahhoz értő mesterektől alapos gyakorlati oktatást. A tanfolyam 2 év, mely minden év október 1-én kezdődik. Felvételnél a kisgazdák gyermekei előnyben részesülnek. A felvétel iránt már junius hó végén személyesen vagy írásban lehet jelent késni az igazgatóságnál. Felvehető minden 17 életévet betöltött ifjú, ha ép, erős testalkattal bir, imi, olvasni és a négy alapművelettel számolni tud. A felvételhez szükséges 1. keresztlevél. 2. utolsó iskolai bizonyítvány. 3. községi erkölcsi bizonyítvány. 4. himlő elleni újra oltási bizonyítvány. 5. ha az illető nem nagykorú, szülői v a g y gyámi beleegyezés, h o g y a növendéket a tanfolyam elvégzése előtt nem veszik ki s végül, ha az illető alapitványos helyre folyamodik, polgármester, illetve főszolgabíró által kiállított szegénységi bizonyítvány. A tanuló lehet fizetéses és teljesen ingyenes. A fizetéses tanulók egy évre 300 koronát fisetnek, amely összeg előre félévenkint az igazgatóságnál befizetendő. Ezért a növendékek teljes ellátást, reggeli, ebéd és vacsora, fűtést, világítást, ágyneműt, mosást és orvosi gyógykezelést kapnak. Állami alapítványi hely van nyolc, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei öt és Karczag városi alapítványi hely öt. Az állami alapítványi helyek elnyerése érdekében beadandó kérvényeket a m. kir. földmivelésügyi ministeriumhoz címezve az iskola igazgatóságához a tanévet megelőzőleg már augusztus hónap 15-ig kell benyújtani. Vármegyei alapítványi helyek elnyeréséért a megye alispáni, Karczag város alapítványi helyekért pedig a polgármesteri hivatalhoz kell folyamodni. Tekintettel arra, h o g y a földmives iskolák végzése a kisbirtokos gazdaközönség fiainál feltétlenül szükséges volna, h o g y a kor igényeinek megfelelőleg gazdálkodhassanak, felkérem Tekintetes Cimet, h o g y az ez ügyben tudnivalókat kiterjedt hatáskörében az érdeklődők között hazafias módon terjeszteni, illetőleg a legmelegebben ajánlani méltóztassék. Szíves közreműködéséért előre is köszönetet mondva vagyok kiváló tisztelettel a karczagi m. kir. földmives iskola nevében: Ludány, igazgató.
M E G J E L E N T !! •
A VÁROSI TANÁCS KIADÁSÁBAN
•
DEBRECZEN SZAB. KIR.
V Á R O S ÉRVÉNYBEN LÉVŐ
SZABÁLYRENDELETEI NEK G Y Ű J T E M É N Y E .
A z 564 oldal terjedelmű vaskos kötet ára
2 KORONA. Kapható a városi könyvnyomda-vállalat irodájában. Kosstith-otcza, városház-épület.
