A VAROS D e b r e c z e n , s z o m b a t 1911 j u l i u s 22.
VIII. ÉVFOLYAM.
ELŐFIZETÉSI ÁR:
iEBJEUWK HETEKKÉNT E6Y3ZEI: s egyes rendkívüli alkalmakkor.
SZERKESZTŐSÉG: Városi közlevéltár (városháx, földszint 7. sz. Ide küldendők a kéziratok KIADÓHIVATAL: Városi könyvnyomda-vállalat irodája. Ide küldendők az előfizetési dijak és hirde-
K Ö Z I G A Z G A T Á S I , K Ö Z M Ű V E L Ő D É S I ÉS K Ö Z G A Z D A S Á G I H E T I L A P . Főszerkesztő: VECSEY IMRE. • • Felelős szerkesztő: KONCZ ÁKOS. Kiadótulajdonos: A VÁROSI KÖNYVNYOMDA-VÁLLALAT.
A
Zenedei költségvetések összehasonlítása.* Javított és korpótlékolt előírás
A zenede 1910—11.
A) SZÜKSÉGLET. 1. Személyi. Igazgató . . . .
1911 1908 1897 1903 1911
Szönyei Ilona . . Bruck Gyula . . Füredi Samuné . W. Hammerstedt J Üresedés . . . Füredi József Füredi Samu . . . Temesvári L.-né Posch irodatiszt
400! 200
1892
1040 840 840 840 840 810 840 *40 840
4040 3440 3400 3440 3440 4040
1050 2720 2720 300
. 1. segédt. Óradíj g Takarítónő . . . . Jegyző, ügyész stb.
2. Dologiak. Adó s illeték (3 évi átlag) . Épület fentartás Hangszer, hangolás stb. . . Jutalom stb Tanári s. alaphoz Tanári fizetésből Tandíj leírás Uj beszerzés 254,000 K épitk. k. töri. . .
1300 900 2500 2772'960-
1900 900
900 2500
900
200 2000 12,700
A zenede j 1910—11.
1
korona
A
föszám-
előirányzat
GlJI korona
A javaslat
J e g y z e t
korona
B) FEDEZET. 1 Államsegély l A b ti 7
3000 800C 17,942 -
Beírás stb. á 6 kor Alapítványi kamat Szükséglet Fedezet
Ossresen
A város mai segélye Uj segély lenne Az uj építkezéssel Összesen •F.lflzö cikkek lapunk 27 és 28, számiban.
667C — | 11C 500 36,222 —1 38.134 36,222 —1 1912 -
3000 800C 18.00C
3000 18,00C 180C 786C
786C 36.86C 59,48C 36.860 22,620
"
500 31,160 52,982 31.160 21,822 8000 13,820 3000 24#)
300 növendék, á 60 K-val. 300 növendék, A 6 K-val.
az uj építkezés nélkül. az nj építkezés nélkül. az uj építkezés nélkül. az uj építkezéssel.
f If
I
a ff
fi
'|i
jji
i
m Hl
Néhány szó a Debreczeni Zenede kezelésbe vételéhez.
városi
Debreczen sz. kir. v á r o s jog- é s pénzügyi bizottsága tárgyalván a „Debreczeni Zenede Egylet" azon előterjesztését, melyben az a vezetése alatt álló Zenede városi kezelésbe átvételét kéri, tájékoztatni kivánta magát az átvétel pénzügyi, jogi- és talán „művészeti" oldaláról. Az elsőre a városi számvevőség, a másodikra a v á r o s t. f ő ü g y é s z e a d j a é s adta m e g a választ. Az utolsóra elfogulatlan, tehát n e m az ajánlatot tevő egylet, s e m más, a v á r o s b a n működő Zenedék által érdekelt egyéniségtől várnak feleletet arra, hogy v á j j o n fejlődés, haladás lesz-e az átvétel s biztositja-e az óhajtott, a várva-várt igazi zene-kulturát? E feladat szép, s bizony nem csekély. S e szép feladat megoldására a vállalkozási kedv m e g volt, a j ó akarat é s elfogulatlanság is megvan e sorok Írójában, ki érdektelen fél lévén, s z a b a d a b b a n , őszintébben nyilatkozhatik, miután a döntő körök előtt ugy sem az a f ő : ki, hanem az, hogy mit m o n d ? I. E sorok irója ismeri Debreczen v á r o s zene-kulturáját. T u d j a azt, hogy Debreczennek e tekintetben több, mint félszázados múltja van. Zenedéje már „nagy " j ubileum á t is megünnepelte s e régi f é n y ű zenedén kiviil négy-öt magán zene-iskolája é s „megszámlálhatatlan" „magán zene-tanitója" működik a zene-tanítás s z é p és tegyük h o z z á : elég hálás m e z e j é n . Hogy azonban a zene-tanitással foglalkozók nagy s z á m a előnye-e, hogy a nagy verseny teremtett-e a közönség körében zenetudást, fejlesztett-e a zenét általában megértő, a m a g a s a b b zenét kedvelő társadalmat, az egészen m á s kérdés. A mi tapasztalatunk legalább az, hogy hiába van városunkban oly s z é p m ú l t j a az egyesületi zenedének, h i á b a működik v á r o s u n k b a n s z á m b a s e m vehető zene-tanitó: az eredmény nem áll a r á n y b a n s e m az elmúlt nagy idővel, s e m a rá pazarolt pénzzel. Keressük okát. — Megérdemli! Első sorban hasonlítsuk ö s s z e irodalmunk fejlődését a zene-kultura fejlődésével. Irodalmunk m a már, akár a termékenységet, akár az értéket tekintsük méltán sorakozik a kultur nemzetek irodalma mellé s örömmel, büszkeséggel m o n d h a t j u k el, hogy az határozottan magyar nemzeti irányú. S mi fejlesztette e m a g a s fokra s mi lehet az oka, hogy ilyen fejlett irodalom mellett a magyar zene géniusza n e m tudja kibontani s z á r n y a i t ? Mi az oka, hogy zene szükségletünk a cigány muzsikánál, az orfeum- és operett couplet-ek s daloknál tovább nem t e r j e d ? A felelet rá igen egyszerű. Az, hogy m i g irodai m u n k a virágzóvá tette az irodalmilag fejlett, addig zene szükségletünket s zene igényünket e l n y o m j a a zeneileg fejletlen izlésü társadalom. Hiszen m é g ma is nagy társadalmunkban azoknak a száma, kik gyermekeiket „egy kis z e n é r e " csak azért taníttatják, mert „ m ó d j u k b a n " van. Sok s z ü l e n e m is tekinti a zenét egyébnek, mint divat-cikknek, a nevelés függelékének, unaloműző foglalkozásnak. Sőt sok szüle a zenetudás valódi hasznának és s z ü k s é g e s voltának át nem érzése folytán m a g a kéri a „zene-tanár u r a t " , — zenére fogott g y e r m e k e érdekében: elég lesz neki, ha egy-két nótát, tánc darabot el tud m a j d játszani Itt é s az eképpen nyilvánuló „igény"-ben állapithatjuk
m e g annak okát, miért olyan kevés igényű a zenében a m a g ya r társadalom. Miért olyan érzéketlen a z e n é b e n rejlő nagy s m ű v é s z i kincsek iránt s miért van az, hogy a dalra, zenére az európai nemzetek közt a legnagyobb érzékkel bíró m a g y a r n a k nincs igazán m a g y a r m ü z e n é j e ? Billroth Th. a hírneves orvos, a katonaság megfigyelése alapján m u t a t j a ki, hogy m i g a német- és cseh ezredeknél 2 % , a román- és bosnyák ezredeknél 2 0 — 3 0 % , a szlovén, tóth, lengyel ezredeknél 3 3 % nem képes megtanulni az ütemes menetelést, mert nincs rithmikai, zenei é r z é k e : addig a m a g y a r ezredeknél csak 0 1 — 0 4 % az ilyenek s z á m a . A magyar tehát zenei érzék dolgában megelőzi a németet, mely nemzet pedig már századok óta virágzó zenei kullurával dicsekedhetik. A s a j á t hibánk mellett találunk azonban már igen nagy é s alapos hibát is, melyben zenei elmaradottságunk alapját kereshetjük. És ez az, hogy a zenetanítás nálunk, eltekintve egy pár már szervezett zene-iskolától, a szó teljes értelmében ki v a n szolgáltatva a zene proletáriatusnak, azok között, száma nélküli kontárnak, kik a zene-tanítást, mint pusztán iparágat, m é g pedig elég jól jövedelmező iparágat, minden pedaqőgiai ismeret nélkül űzik. A katonai zenekarokból kilépett tagok, idegen nemzetiségű beköltözőitek, s o k a n a cigány-banda ü g y e s e b b , élelmesebb tagjai, minden korlátozás, ellenőrzés nélkül foglalkoznak nálunk és közöttünk „zene-tanitással". Az e f a j t a tanár uraknak fogalmuk sincs a zenei nevelés fontosságáról. Arra szorítkoznak csupán, hogy minél több tanítványt szerezzenek s mint n a g y r é s z b e n i d e g e n e k : az idegen szellemet ültetik át, főleg a német z e n e m ü v e k kultiválása által. Alapos, helyes, elméleti oktatással kapcsolatos megértésre vezető oktatásról fogalmuk sincs, minek folytán tanítványaikat a technikai gyakorlatokkal agyon gyötrik s n e m ritka eset, hogy a kezdet-kezdetén álló zenetanulót Chopin, Liszt, darabjaival ejtik kétségbe, mintha az elemi iskola tanítója, Shakespiere-t vagy Göthét olvastatná növendékeivel. Ha elv minden tanításban a fokozatos és technikai k é p z é s : ez elvnek uralkodni kell a zene-tanitásban is. Ez elv alapján a zene-iskola a b b a n veti m e g a fejlődés biztos alapját, hogy a m. kir. Zeneakadémia tanrendszeréhez alkalmazkodva, annak mintegy előkészítő iskoláját képezi s mint az elemi- é s középiskola, ugy a zene-iskola is, mig egyfelől fejlett, önálló izlésü közönséget nevel a társadalomnak, addig másfelől bevégzett körű olyan ismeret alapot nyújt, mely azokat, kiket hivatásuk a zenei pályára utal, képessé teszi arra, hogy legfelső kiképeztetésüket minden f e n n a k a d á s nélkül folytathassák az akadémián. Amit várunk, amit a m a g ya r zene lelkes barátai régóta sürgetnek, hogy t. i. a zene-tanitás nem csak a l e g m a g a s a b b fokon, de a közép- és alsó fokon is törvényhozásilag rendeztessék : hitünk szerint nem lehet m e s s z e . Akkor az, ami fogyatkozás m a m é g a rendszertelen, ellenőrizetlen, felületes zene-tanitás miatt tapasztalható, m e g f o g szűnni a törvén y e s rendezés, az o r s z á g o s ellenőrzés alatt. Akkor csak pedagógiailag képzett tanárok lesznek bocsáthatók a zene szent berkeibe, s az alsó, közép- és felső zene-oktatás, mindenik a m a g a körében a z e n e ismereteknek olyan bevégzett körét f o g j a n y ú j t a n i , mely egyfelől a zene szépségét megértő közönséget, másfelöl pedagógiailag képzett zenetanitókat é s tanárokat ád a társadalomnak. Kétséget n e m s z e n v e d , hogy ezt a célt a városi zeneiskolák közelíthetik m e g s érhetik el. Részint az által, hogy a zene-tanitást olcsóbbá, rendszeresebbé téve, közönséget nevelnek, részint az által, hogy az általuk elfoglalt o r s z á g o s
29. szám. pozíció n a g y o b b súlyt á d fellépésüknek, mint amilyennel az egyesek, vagy csak s a j á t érdekeiket s z e m előtt tartó m a g á n , v a g y társulati iskolák bírnának, a törvényhozás v é d e l m é n e k kieszközlésében. E célnak elérése ős biztosítása, nézetünk szerint, két igen fontos tényező közrehatásától f ü g g . Az egyik tényező, h a szakítunk a múlttal, s a zene-tanulást és tanítást n e m tekintjük a nevelés függelékének, divatnak s n e m csak azok s z á m á r a r e n d e z ü n k b e zene-iskolát, akiknek a költs é g e s taníttatásra, „ m ó d j u k " v a n , h a n e m lehetővé tesszük azt, hogy a zene-iskola olcsóbb, k ö n n y e b b e n hozzá férhető s ez által hivatásos zenészeket is nevel, kik ezt választják m a j d szak, v a g y kenyér-kereső pályául s kiknek, valljuk m e g őszintén, a m a g y a r nemzeti zene mindeddig hijjával van. A m á s i k tényező a pedagógiailag képzett tanerők biztosítása. Mindaddig, m i g a zene-iskola tanárai a megélhetés g o n d j a i v a l küzdenek, m i g az élet gondjaitól űzve, mag á n órák adásával, testet-lelket ölő lázas munkával, l e g j o b b erőiket az iskola k á r á r a u z s o r á z z a ki tőlük a t á r s a d a l o m : igazi zene-tanításról, a j ö v ő t biztosító fejlődésről b e s z é l n ü n k ezen a téren n e m lehet. És már itt üdvözölnünk kell a Debreczeni Zenede-egylet intéző vezéreit azért a lépésért, hogy a vezetésük alatt állott, félszázados s z é p múlttal bíró Zenedét, kétségtelenül a k ö n n y e b b hozzáférhetőség, v a g y j o b b a n m o n d v a tandíj emelés elkerülése szempontjából, t o v á b b á a pedagógiailag képzett tanerők biztosítása, állandósítása végett városi kezelésbe k í v á n j a adni s ez által v á r o s u n k polgárságának a z e n e tanulásban rejlő hatalmas kedélyképző, érzés nemesítő drága kincset, m é g fokozottabb m é r t é k b e n birtokába juttatni. Nekünk nincs kétségünk az iránt, hogy a Zenede városi kezelésbe adása az alapos zene tanítás biztosításával áll s z o r o s kapcsolatban. B i z o n y s á g a ennek az a n é h á n y , már létező városi zene-iskola, melyek közt már a marosvásárhelyi ugy van berendezve, hogy ott a tanári fizetés megfelel a középiskolai tanári fizetéseknek. (L. e kimutatást a lap 2-ik oldalán.)
Az utolsó s o r o k b a n foglalt m e g j e g y z é s s e l m á r bírálatot m o n d t u n k a Zenede-egylet által beterjesztett szervezeti s z a b á l y z a t tervezet azon részéről, mely az átvételnél legf o n t o s a b b p o n t o t : a tanári fizetéseket illeti. Ha a Zenede városi kezelésbe adásával az a cél, hogy tandijat ne emeljünk, sőt amennyire lehet, hozzáférhetőség s z e m p o n t j á b ó l a mostan! tandijat is a p a s s z u k , h a az a cél, h o g y a j ó tanerőket az intézethez kössük, azok tisztességes j a v a d a l m a z á s á v a l állásukat biztosítsuk, őket a z óraadás terhes küzdelmétől felmentsük, akkor nem szabad olyan tervezetet elfogadni, amilyen a benyújtott tervezet 19-ik szakaszában van. Ez óraadás mondja ez által helné — rosnak,
a s z a k a s z 8 9 0 0 K költséggel, 3 tagból szervezi, kötelezettsége nélkül, az igazgatóságot, melyre, jól a v á r o s tiszti f ő ü g y é s z e s z a k v é l e m é n y é b e n , hogy — miután a pénzkezelés a városi közegeket teregy fényes szinecura teremtetnék, ilyet pedig a váközpénzen teremteni n e m s z a b a d .
A helyzet ismeretéből folyólag koncedáljuk, hogy az egylet, tervezetével a Zenede élén évek óta működő jelenlegi igazgatónak nagy- é s elévülhetetlen érdemeit k í v á n j a honorálni. Biztosítani kívánta mintegy a zene-iskola élén az ö állását, megnyerni az ö zenetudását s a vezetésben tanúsított kitűnő tapasztalatait.
Ezt azonban már az előterjesztésben s annál i n k á b b a szervezeti s z a b á l y z a t b a n kifejezetten m e g kellett volna j e g y e z n i s kijelenteni, hogy a kontemplált állás c s a k a jelenlegi igazgatóra szól, m i g jövőre az igazgató e g y s z e r s m i n d rendes tanár lesz, legkevesebb 1 2 — 1 4 óra-adás kötelezettségével. Mi a célt tartva s z e m ü n k előtt s tekintettel arra, hogy a hét rendes tanerő csak óraadók i gény be vételével láthatja el az intézetet: az igazgatói fizetést a m a r o s v á s á r helyihez irányítva é s átmenetileg korpótlékozás nélkül, 3 6 0 0 k o r o n á b a n és 1 0 4 0 K lakbérben vélnök tisztességesen megállapíthatónak, mely javadalom óraadás kötelezettsége nélkül csak a jelenlegi tisztelt igazgató személyére szólna, mig j ö v ő b e n u g y a n ez állás a megállapított fizetésnek 5 ízben, 5 évenként 2 0 0 — 2 0 0 K korpótlékkal javítva, 1 2 óraadás kötelezettségével lenne szervezve. A titkári állás, mint ilyen, egészen törlendő. Helyette egy r e n d e s tanári fizetéssel ellátott tanerő j ö n , titkári címmel, ki zenetanári képesítéssel bír, r e n d e s tanári fizetésén felül 2 0 0 korona tiszteletdíjban r é s z e s ü l s a z elméleti tantárgyakat tanítja 1 2 — 2 0 óra közti kötelezettséggel. A r e n d e s tanári fizetés 2 6 0 0 K, 8 4 0 K lakbérrel, ötször ötévenként 2 0 0 2 0 0 K korpótlékkal, segéd-tanári fizetés 2 0 0 0 K, 7 2 0 K lakbér é s ötször ötévenként 2 0 0 — 2 0 0 kor. korpótlékkal, mindenik állásnál 2 0 ó r a a d á s kötelezettségével lenne szervezhető. E g y m á s mellé állítottuk az igy javasolt fizetésekkel és a f ő s z á m v e v ő ur által adott, a szerv, szabályzathoz alkalmazkodó fizetésekkel összeállított költségelőirányzatot. (Lásd a táblázatot az első oldalon.) Ebből látható, hogy a kettő közt alig mutatkozik nagy, l e g f e l j e b b háromezer korona különbség. De m e g n y u g t a t ó lenne az, hogy a rendes tanárok a középiskolai tanárokéval egyező alapfizetésben s ennek megfelelő l a k b é r b e n részesülvén, állandóságukra n é z v e n a g y o b b biztosítékot nyerhetnénk. Ami a szerződés azon kikötését illeti, hogy a v á r o s tartozik az átvétel esetén 2 6 0 ezer korona költséggel hangverseny termet s több tantermet építtetni, miután ez a terv n e m függetlenül, hanem az egyetem ügyével kapcsolatban vettetett fel, mi a m a g u n k részéről csak 6 0 ezer koronát v e n n é n k fel a Zenede kibővítésére, mely ö s s z e g erre a célra elegségesnek mutatkozik. Egyébiránt a szervezeti szabályzat tervezetet pontonként nem bíráljuk. Elégnek ta rtjuk rámutatni arra, hogy melyek lehetnének a n n a k főbb pontjai. - N e v e z e t e s e n : 1. A felügyelet megállapítása. Az feltétlenül s z ü k s é g e s , hogy e testület lehetőleg szakértőkből álljon: — Lehet 1 2 — 1 6 tag. Adhatjuk r á az „igazgat# t a n á c s " nevet, mely jobban megfelel, mint a „felügyelő-bizottság" nevezet. A tagok fele a városi törvényhatósági bizottsági közg y ű l é s által, lehetőleg tagjai közül, 'A.-de a volt, v a g y alakuló Zene-egylet által s tagjai közül választatnék, m i g negyedik negyedét az igazgató s két, vagy h á r o m rendes tanár alkotná. Úgy a külső, mint a belső k o r m á n y z á s r a ez az egy s z e r v elég ;nind művészeti, mind belügyi- és gazdasági rendelkezés dolgaiban. 2. Az igazgatót, a tanárokat nyilvános pályázat utján, az igazgató tanács kijelölése alapján, a városi tanács választja. Az óraadók, vagy segéd tanerők is igy alkalmaztatnának. 3. A szervezetnek, óra- é s házirendnek, a tanulók fegyelmi s z a b á l y z a t á n a k megállapítása az igazgató-tanács teendője. A megállapított s városi tanácsilag j ó v á h a g y o t t
szabályzatok módosítása csak a városi tanács hozzájárulásával léphet életbe. 4. A tanterv és t a n a n y a g tekintetében az iskola teljesen a m. kir. orsz. Zeneakadémia tantervéhez alkalmazkodik. 5. Zene-tanár az iskolában, tanórák alatt m a g á n órákat n e m adhat. Tanítási órákon kívül s e m vállalhat többet heti 4, tehát a kötelezett óraszámon tul, legfeljebb 6 órát, hogy ideje legyen önképzésre, s a j á t tananyagának művészeti, pedagógiai és methodikai feldolgozásra. III. A Zene-egylet előterjesztésében k í v á n j a a most működő tanerők átvételét, azok fizetésének é s n y u g d i j á n a k biztosítását. A fizetésekről már fentebb szóltunk s igy azt ismételn ü n k felesleges. Költségelőirányzatunkban az egylet előterjesztésétől eltéröleg, az igazgatói fizetést l e j e b b szállítva 4 6 4 0 koronával vettük fel, a tanári fizetést azonban ugy a törzs fizetésnél, mint a lakbérnél emeltük, mig a titkárságot, mint rendes tanerőt osztottuk be s ez által egy nyolcadik r e n d e s tanerőt állítunk az intézet ellátására. Nem h a g y h a t j u k azonban m e g j e g y z é s nélkül, hogy mi a 8 r e n d e s tanerőt s e m tartjuk a növendékek mai léts z á m á h o z képest elégnek. Óraadók alkalmazása tehát elkerülhetetlen. Több tanrend átnézése után u g y a n i s tisztában v a g y u n k azzal, hogy 3 0 0 növendék ellátására 1 6 0 — 1 7 2 ó r a a d á s s z ü k s é g e s . A nyolc r e n d e s tanár ó r a s z á m a 160, s igy legalább 1 0 — 2 0 óra ellátásáról kellene gondoskodni. F, hiányt intezivebb m u n k á v a l pótolja egy , biztos állású segéd-tanár, mint az óraadó. E meggyőződésből kiindulva inkább egy-két segéd-tanári állást s z e r v e z n é n k s töltenénk be, semmint óraadókat v e g y ü n k igénybe. IV. Tartozunk m é g egy fontos kérdésre felelni. Ez az átv e e n d ő tanerők n y u g d i j á n a k biztosítása. A rendes tanároknak a városi n y u g d í j intézet kötelékébe felvétele esetén r e á j o k mindenben a városi n y u g d í j intézet vonatkozó szakaszai lennének alkalmazandók" Fizetnék a bélépési és tagsági dijakat, m é g pedig n y u g d í j b a beszámitni kívánt éveiket illetőleg v i s s z a m e n ő l e g is, egyszersmindenkorra, azután pedig évenkint a megállapítás szerint. A m a g u n k részéről az orsz. tanári n y u g d í j e l j á r á s a szerint a következőket p r o p o n á l n á n k :
intézet
1. Mindenik r e n d e s tanár befizetné belépési járulék címen, megállapított fizetése 3 3 % - á t , a beszámíttatni kívánt évtől j á r ó 5 % - o s e g y s z e r ű kamattal. P é l d á u l : Brnck Gyula, tanár 1897-től, tehát 14 éve, két korpótlékkal, mai fizetése 3 0 0 0 korona. Ez ö s s z e g után 3 3 % belépési díj cimén fizetne 9 9 0 koronát é s e n n e k 1 4 évi e g y s z e r ű 5 % - a f e j é b e n 6 9 3 koronái, együtt 1 6 8 3 koronát. 2. Minden tanár fizetne tagsági díj címen beszámítható fizetése után 3%-ot, v i s s z a m e n ő l e g egyszerre, azután pedig évenként. P é l d á u l : Bruck Gyula fizetne 1 4 + 9 0 koronát, tehát 1 2 6 0 koronát egyszerre, azután pedig 9 0 koronát évenként. 3. Mindenik tanár fizetné fizetése j a v u l á s a k o r a többlet 50%-át. 4. Az intézet, illetőleg növendékei fizetnék egyenlő a r á n y b a n szétosztva, a tanári ö s s z e s j a v a d a l m a k 2%-át, ami a kontemplált fizetések ö s s z e g e után — 3 0 0 növendéknél 1 K 4 0 f — legfeljebb 2 K lenne személyenként, a tandíjon felül.
Ilyen befizetések mellett annak kikötésével, hogy a m a m ű k ö d ő tanerők, kivéve azt az esetet, h a s a j á t h i b á j u k o n kivül lettek m u n k a k é p t e l e n e k : legfeljebb 1 0 év m ú l v a kérhetnék, akkor esedékes fizetésük ö s s z e g e után n y u g d í j a z tatásukat, egyébként pedig m i n d e n b e n (még a 4 0 éves szolgálati évek s z á m á r a n é z v e is) a városi tisztviselőkkel egyenlő e l b á n á s b a n r é s z e s ü l n é n e k : a városi tisztviselői n y u g d í j intézménynek n e m lennének nagy terhére. Kétségtelen, hogy a zene a legfontosabb kedélyképző, érzés nemesítő tananyag. Kétségtelen, hogy a mi z e n é n k nemzeti
fajfenntartó.
Kétségtelen, hogy a tanítás rendszertelensége miatt a magyar müzene, azt megértő k ö z ö n s é g hiányában m a s e m áll azon lókon, hol állania kellene. Ha ezeket figyelembe vesszük, ha hozzá v e s s z ü k m é g azt, hogy a zene-iskola városi kezelésben igazán a nagyközönség közkincsévé leheti a zene-tanítást, hogy könynyebben hozzá férhetövé levén az iskola, hova-tovább m i n d többen fognak kiválni, a r r a született egyének, kik a zenekultúrát mintegy élethivatásukká v á l a s z t j á k : akkor már azt kell m o n d a n u n k , hogy kötelességet teljesít, nemzeti munkát végez Debreczen városa, mikor a zene-iskola jövőjének biztosítására az átvétel tárgyában határozatát ki fogja mondani. Zenebarát. 726 kib.
Körözés. Megállapítandó lenne Simon Gyula illetősége. Ebből kifolyólag s z ü k s é g e s lenne az a n y j á n a k Simon Klára szakácsnénak az illetőségére vonatkozó részletes kihallgatása. Nevezett n y o m o z a n d ó s feltalálás esetén lakhelye fenti s z á m r a hivatkozással, Hajdú v á r m e g y e közigazgatási bizottságával azonnal közlendő. Debreczen, 1 9 1 1 j u l i u s 9. Alispán.
Hírek. P ü s p ö k i b e i k t a t á s . A tiszántúli kerület püspökét Baltazár Dezső dr-t. a u g u s z t u s 15-ikén iktatják be püspöki székébe. — ü d ö m d n y . Löfkovits Arthur törvényhatósági bizottsági tagnak, mint tudjuk Ö felsége a Ferencz Józsefrendet adományozta. Ezen alkalomból a kitüntetett értesítette a polgármestert, hogy az építendő kultúrpalota dísztermére 5 0 0 0 koronát adományoz. Löfkovits Arthur s z é p tette dicséretre nem szorul, mert az önmagát dicséri. Löfkovits Arthur a kuliura és emberszeretet céljaira eddig is sokat áldozott é s b u z g ó tevékenységével kivívta valamennyiü n k becsülését. — P á l y á z a t á l l a t o r v o s i á l l á s r a . Domahidy Elemér főispán a Cseh J á n o s hortobágyi állatorvos elhunytával megüresedett állásra pályázatot hirdetett, melynek határideje 1 9 1 1 julius 28-ika. m u n k á s k e r t e k ü n n e p e . Az elmúlt v a s á r n a p az Árpád é s Attila-telepeken létesített nyári m u n k á s fürdőt és az ö s s z e s kerttelepek terménykiállitását mutatta b e a munkáskertek vezetősége. Az ü n n e p s é g e n sokan voltak jelen, akik lelkesen ünnepelték Szánthó Győző gyárost, a m u n k á s k e r t e k alapitóját, aki ezen m u n k á j á v a l számtalan m u n k á s család életét n e m e s i r á n y b a terelte é s őket az e g é s z s é g e s és h a s z n o s m u n k á r a serkentette.
Haján vármegye és Debreozen sz. kir. város Főispánja.
a városháza nagytanácstermében nyilvános árverés fog tartatni. A bérbeadandó helyiségek a következők: 1. Az Erzsébet-utca 54-ik sorszámú házban levő há-
Pályázati hirdetmény. Debreczen
sz. kir. v á r o s
rom szoba, konyha, félszer és filegóriából álló lakás kiki-
t ö r v é n y h a t ó s á g á n á l ki-
n e v e z é s em u t j á n életfogytiglan betöltendő külső állatorvosi állás ü r e s e d e t t meg. Erre
az évi
1600
p u s z t á n természetbeni
korona lakás,
fizetés, a
600
korona
Hortobágy l ó t a r t á s és
n y u g d í j á t a l á n y , 8 (nyolcz) hold föld használata, 4 (négy) tehén, 4 (négy) kocza és e g y éven belüli
szaporulatá-
áltási á r : 1025 korona. 2. A Kut-utca 140-ik üzlethelyiség, sütőház
utcai lakó-
Az árverelők által az
árverés
és
eddigi
Az árverési
feltételek a számvevőségnél, a hivatalos
órák alatt megtekinthetők. Debreczen, 1911. évi julius hó 17.
ezt az állást elnyerni
alkalmaztatásukat
o k m á n y o k k a l felszerelt és szabályszerűen
igazoló
felbélyegzett
p á l y á z a t i k é r v é n y ü k e t hozzám f o l y ó évi julius
napján az árvereltető
bizottságnál a kikiáltási ár 1 0 % - a leteendő.
Városi Ganács.
k í v á n j á k , h o g y az 1888. évi V I I . t.-c. 117. §-ában előirt oklevelükkel
házban
á r : 900 korona.
hirdetek. kik
sorszámú
szoba, konyha és mellékhelyiségekből álló l a k á s ; kikiáltási
n a k t a r t á s á v a l j a v a d a l m a z o t t állásra ezennel p á l y á z a t o t Felhívom mindazokat,
levő
(kemencékkel) továbbá utcai
11,271/1911 11,346/1911.
Árverési hirdetmény.
hó 28.
n a p j á n a k délelőtt 12 ó r á j á i g a n n y i v a l is i n k á b b n y ú j t s á k be, m e r t a k é s ő b b e n érkező p á l y á z a t i k é r v é n y e k e t f i g y e l e m b e v e n n i nem f o g o m .
Debreczen sz. kir. város tanácsa közhírré teszi, hogy a
Perge-féle József
kir.
herczeg-utczai
ház
debreczeni 5016. sz. tjkvben A/l. 2. sorsz.
Debreczen, 1911 julius 10.
utáni, s a 8 2 1 1 . hrsz.
alatt felvett 2 hold 700 O-öl területű városi tulajdont képező
D o m c t h i d y s. k.,
ondódi szántóföldnek eladására a folyó évi julius hó 26. napján, azaz szerdán délelőtt 9 órakor a városháza nagy
főispán.
tanácstermében nyilvános árverés fog tartatni. 11,868-1911.
Kikiáltási á r : 2400 korona. A kikiáltási ár 10%-a az árverelők által az árverés
Árverési hirdetmény.
napján az árvereltető bizottságnál készpénzben leteendő.
Dezreczen sz. kir. város Tanácsa közhírré teszi, miszerint a városi. tulajdont képező s az alább megnevezett házakban levő helyiségeknek az 1911. évi
augusztus hó
Az
árverési
feltételek a számvevőségnél a hivatalos
órák alatt 8 — l - i g megtekinthetők. Debreczen, 1911 julius 13.
1-től 1914. évi m á j u s hó l-ig terjedő időre bérbeadására
A városi tanács.
folyó évi julius hó 26-án, azaz szerdán d. e. 9 órakor
t
V Alapíttatott 1501.
«
DEBRECZEN SZAB. KIR. VAROS ••
K Ö N T V N T O n D d - V á M L d T d . (WÍROSHÁZÉPÜLET, KOSSUTH-UTCfl.) ^ irioderr) technika legújabb í r vívmányaival felszerelve, készít mindenféle nyomtatvanyomat a legegyszerűbbtől a legdíszesebbig, jutányos ár mellett, pasi f s a rasi paa p s a
JvíeghivóK, eljegyzési kártyáK, üzleti nyomtatványait K'órleveleK a legizlésesebberi állíttatna^ ki. — Yidéki megrendelésedet gyorsan és pontosan eszközöl, lesn issn
Tartós betüéreből készült tömönt v é n y e k k e l helybeli és vidéki n y o m d á k n a k , k ö n y v k ö t ő k n e k Jutányos á r é r t r ö v i d idő alatt s z o l g á l u n k .
i. kir. v&xofl kíDTvnromda-vUlalaU. 170-9111.
