D e b r e c z e n , s z o m b a t 1 9 0 9 n o v e m b e r 27.
VI. É V F O L Y A M .
ELŐFIZETÉSI ÁR:
ÍEGJELEMK HETEIKÉNT EGYSZEB:
SZERKESZTŐSÉG: Városi közlevéltár (városház, földszint 7. sz. Ide küldendők a kéziratok.
i VÁROS
KIADÓHIVATAL: Városi könyvnyomda-válla-
KÖZIGAZGATÁSI, KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Főszerkesztő: V E C S E Y IMRE. • • Felelős szerkesztő: KONCZ Á K O S . Kiadótulajdonos: A VÁROSI KŐNWNVOMDA-VÁLLALAT.
Polgármesteri jelentés 1908. évről. 1 Folytatás.)
Kimutatása a közvágóhídon 1907. és 1908. évben levágott allatok után esedékes vágóhídi díjnak és két évi különbözetének. 1908. év ^ ° S g
Megnevezés
Nag.vmarha B o r j ú egy éven felüli B o r j ú egy i'vi-n aluli Juh és kecske Bárány Sertés 30 kgl. alól ... Sertés 30 kgl. felül...
5,038 330 7,275 2.112
7,761 90 29.855
Vágatási dij
20.152 1,3 14,550 844 1,552 54 8ZL826
52.461 | 74,299 —
! Vágatási d, g I J
5,448 635 9.294 3.731 6,149 97 32,615
21,792 — 2,540 1 18,588 1,492 40 58 20 39.138 -
1,640 1.220 4.038 647
4 20 3.312
322
57,969 ! 83.608 -
Végeredmény
10,539
Levágatott 1908. évben. Bika Tehén Borjú Juh Kecske
81 3,8;j8 3.427 3,721 10
Ökör Növendék Bivaly Bárány Sertés
1,390 6,549 92 6 149 32,712
A közvágóhídon 1908. évben befolyt pénzbevétel és forgalom.
A fizetett dij minősége
A kiadott bárcák száma
Darab szára
Bélmosás .
nagymarha borjú
Istálló pénz
nagymaiha . borjú sertés és j u h .
Mázsálás dij Vidéki hus községi pótl. Hűtők használata ...
788-tól 2186-ig 1-től 384-ig
után fizetteti illeték
1,22352 283601 3816 95632 1,27808 43352 2,681,96. 425 ^
1.4 I S
— —
—
6,05208
Debreczen sz. kir. város világítási vállalata. Világítási vállalatunk 1908. évi VlII-ik üzletéve jelentős és fontos változásokat hozott magával, melyek működésűnk és üzleti t e v é k e n y s é g ü n k körét nagy mértékben kiterjeszteni vannak hivatva. Ez évben fejeztük be az 1907 ben megkezdett villamos építkezést és 1908. év október hó 2-án kezdtük m e g a v á r o s közönsége számára a villamos áram szolgáltatását, amely azóta legszebb r e m é n y e k r e jogositóan fejlődik. L é g s z e s z g y á r u n k ez évben is élénk tevékenységet fejtelt ki. Felállítottuk ós az év végével üzembe helyeztük ammoniak sulphat gyárunkat, mely elsősorban m e z ő g a z d a s á g u n k érdekeit van h i v a t v a szolgálni; utca hálózatunkat 285 méterrel növeltük, utca lámpáink számát 40-el szaporítottuk, annak dacara, hogy a villamos Ívlámpák felállításával több gázlámpát leszereltünk. A hálózat j ó karban tartására n a g y gondot fordítottunk, aminek eredménye a g á z v e s z t e s é g e g y r e csökkenő arányán is meglátszik és egész év fol y a m á n nem fordult elő számottevő csőtörés v a g y gázömlés a városban. A g á z f o g y a s z t á s fejlődése kedvező volt, sőt ha a villamos telep megnyitását figyelembe veszszük, meglepően erős. Ez évben emelkedett először évi termelésünk 2 millió és egy napi gáz3 szolgáltatásunk 10,000 m felé. A z állandó szigorú ellenőrző vizsgálatok a gáz minőségét illetőleg egész évi átlagban a naponkénti legkisebb n y o m á s r a 86 9%,-t, fé n y e rőre
15 92 g.vertvát, s z é n s a v r a 2 2 0 % ot, kénes tisztátalanságra 0°/o-ot, f a j s ú l y r a 6 429 et, tehát a szabályzatban előirottnál minden tekintetben jobb eredményeket mutattak. Mindazonáltal tény, hogy a téli esték egynémely óráiban nem voltunk képesek a közönség igényét teljesen kielégíteni, aminek oka g y á r u n k n a k rendkívüli túlterheltsége volt, melyen a villamos világítás behozatala sem enyhített. Éppen ezért légszeszgyárunk g y ö k e r e s kibővítése halaszthatatlanná lett és az ide vonatkozó munkálatok a városi Tanács és a bizottsági k ö z g y ű l é s előrelátó áldozatkészsége folytán máris folyamatba vétettek. Világítási vál'alatunkat az óv folyamán nevezetes személyi változások érintették. A világítási vállalat u g y a n i s ez évben elvesztette két kitűnő tagját, Szabó Kálmán országg y ű l é s i képviselő urat, a bizottság kiváló tagját és Frohner Géza urat, a világítási vállalat főkönyvelőjét. A z óv f o l y a m á n a villamos telep megnyitásával betöltendő lett a világítási szabályzat értelmében az igazgató helyettes mérnöki állás. A városi Tanács e helyre Aberle R a y m u n k gépészmérnököt helyezte, ki a villamos építkezések s z a k s z e r ű vezetésével képzettségét m á r teljes mértékben beigazolta. Az 1908. évi üzleti haszoneredmény 161,369 K 85 fillér volt, 8784 K 2 fillérrel kevesebb, mint 1907. évben. — A mérleg, veszteség és n y e r e s é g és e g y é b kimutatásokat a következőkben közöljük.
A világítási vállalat mérlegszamlája 1908. évben. Követel
()>s%ei:
i Pénzkészlet j Takarékpénzt, betétek Óvadék: í 3300 K n. é. m a g y . kor. j á r a d é k , letétben a ! Máv.-nál ; F o g y a s z t ó k óvadékának ellentétele ... Adósok: Szerelések után Légszeszeladás Kőszéneladás Pírszéneladás M. kir. á l l a m v a s ú t . . . Városi Tanács Házipénztár (városi világítás) V i l l a m o s telep Készletek: Árukészletek Kőszén készlet Pirszénkészlet Kátránykészlet Irodaberendi zés L é g s z e s z m é r ő k kölcsön bérben Fuvartartás Légszeszgyár
20,51925 25,000
3,10395 7.09108
10.195
57.5)39 9 4
729 22
2.18228
50,000
32.25046
136.09475
04,66017 43.400
9.300
166.734 17 4.0004,37633 200 504.79655 071.816,81
~PT K 4 Tartalék-alap 5 | L é g s z e s z g y á r érték csökkenése Többek s z á m l á j á r a : Fogyasztók óvadéka Balogh Mihály munkássegély-alap ... Debreczen sz. k. város a) világítási alapilv. b) 1908. évi n y e r e s é g
88,65616 491,58321 7,09108 808,29 122 80822 161,36985
A világítási vállalat veszteség és nyereség számlája 1908. évben. Osszesr
Követel 29 | Tiszti fizetések 30 i Költség ! 26 Fuvartartás 36 Légszeszjutalék 54 j A d o 37 Behajthatatlan követelések 55 V á r o s i üzlet szerelések .. 64 Gyárfen tartás 28 Utcalámpa fen tartás 1908. évi n y e r e s é g
15.45499 15,12321 3.96455 4.27494 16,56446 15308 14.69020 30.77068 18 37596 161.3698;'
Kamatszamla Lé» szeszszám la
2 3 2 1 13 278,39079
280,71192
A légszesz előállításának költsége 1908. évről. 3
Termelés Eladás
2 074,150 m 3 1.921,409 m
280.811 92
Munkabérek a l é g s z e s z g y á r t á s n á l Kőszén Pirszen, a kemencék fűtéséhez
Kiadások.
3
Fuvar'artás Gyárfenntartás Utcalámpák fenntartása Tisztviselők fizetése Üzleti költségek... Adó Engedmények n a g y f o g y a s z t ó k n a k Behajthatatlan követelések
3.96455 30,750 68 18,375 96 15,454 99 15,123 21 16.56446 4,274 94 15308
K ,, „ „ „ „ „ ,
17,492 71 K 209,059 60 •„
1 m -re esik 19 192 fillér.
37,566 — ,
Összesen
368,778 18 K
Bevételek. Pirszénből Kátrányból
142.886 88 K 17,276 90 » Összesen
160,163 78 K
1 m 3 -re esik 8 3 3 6 fillér. E g y köbméter légszesz előállítási költsége 10 856fi 11
A légszesz fogyasztás eloszlása havonként 1908 évben.
Januar Február Március.. Május Junius Augusztus Szeptember Október November December
40788 33980 30515 24023 20205 15774 19208 24832 29701 37356 40454 45006 3HI7^2
Százalékban
10543
97443
6974 28168 5 5 8 1 21)938 5676! 15347 5628 10110
81352157924107373
1165 9048 8282 5624 4656 452 5442 8464| 10534 13928 113312
119604 94093 80023
211360 178660 140170 118250 94860 91680 103500 140490 190670 24SXX,, 281270
53142 43159 37357 46455 63128 85741 112029 122091 124852
1)0342
ino 00
A városi épületeknél kimutatott fogyasztásból 23.386 m 3 motorokon, 16,446 m 3 fűtésre használtatott fel. Ezzel együtt a motorok g á z f o g y a s z t á s a 204,738 m 3 = 5 05%, a f ű t é s 174,370 m 3 = 8 4 0 % f v a g y i s az összes ipari g á z f o g y a s z t á s 279,108 m 3 = 1 3 4 5 % .
Évenkénti légszesztermelés 1898—1908-ban. 10 évi termelés emelkedését a következőkben mutatom b e : 1 1898. termés 779,620 m 1899. . 798,000 . 1900. 844,835 , 190 1 894,255 . 1902 1.003,790 „ 1903. » 1.203.330 . 1904. . 1411,590 . 1905. „ 1590.300 , 1906. . 1.787,420 » 1907. 1.932,000 „ 1908. 2.075,150 „ Az ntca vezetékek hossza, átmérője és köbtartalma. 430 250 mm. átmérőjű vezeték . 510 215 . 545 200 . 175 „ 210 6.170 150 „ . 1,090 120 „ . 5,765 100 . 1,945 90 „ . 4,180 80 . . 2.560 60 „ . 12.860 50 » 40 „ . 15 840 i) )i Összesen 52.095 m. melynek összes köbtartalma kereken 305 m 3 v Megjegyzem, h o g y nincsenek ideszámítva az utcalámpákhoz és az épületekhez vezető u n. csatlakozó vezetékek, számszerint kb. 2000, melyek többnyire 25, 40 és 50 mm. átmérővel bírnak, összes, földben f e k v ő hosszuk kb. 15.000 méterre, köbtartalmuk 20 m 3 -re tehető.
.
A város könyvnyomda-vállalata 1908. évben. A városi nyomdának, mint házi kezelésbe vett vállalatnak 1908. évi eseményeiről és működéséről a következőket említem meg. A Frics József üzletvezető n y u g d í j a z á s a folytán megüresedett üzletvezetői állási Keresztessy István h. üzletvezetővel, a könyvelői állást pedig
Budaházy Dezső s z á m v e v ő g y a k o r n o k k a l töltötte be a városi Tanács. Frics József nyugalmazott üzletvezető, aki 1859-től 1899-ig önzetlen m u n k á v a l , n a g y szaktudással vezette a nyomdát, 1908. évi szeptember hó 13-án meghalt. A nyomda üzemképességének fokozására és a nyomtatványok szebb kiállítása szempontjából egy Wörner-félo kétpályás, f o g a s k e r é k hajtású, görgő járatú, négy felrakó hengerü, illusztráció és autotypia nyomásra a l k a l m a s gépet, gépeink h a j t á s á r a az eddigi légszeszmotor helyett hét darab villanymotort és az üzlethelyiségek fűtésére négy n a g y légszeszkályhát szereztünk be. A felügyelő-bizottság 14 ülést tartott s azonkívül a felügyelő-bizottság tagjai az ellenőrzés és felügyelet . g y a k o r l á s a végett soronként megjelentek a nyomda helyiségében s személyesen győződtek m e g a vállalat helyes vezetéséről és működéséről. A z év folyamán megrendelésre készült 3175 féle nyomtatvány 189,735 kor. 27 fill. értékben. Az évi mérleg 49 031 kor. 80 fill. tiszta nyereséget tüntet fel, 4031 kor. 80 fillérrel többet a mull évinél. A szabályrendeletünk rendelkezései alapján a felügyelő-bizottság a következő javaslatot tette: Veszteségi tartalékalapra fordítandó 2 % 1.000 K — f J u t a l é k r a fordítandó 2 0 % 9,600 „ — „ Kétes követelések tartalékalapjához csatolandó 2,931 „ 80 , Rendkívüli tartalékalaphoz csatolandó 3.500 „ „ Rendes tartalékalaphoz csatolandó 16.000 „ — „ Házipénztárba beszolgáltatandó ... 16,000 „ — „ Ily módon a kétes követelések tartalékalapja 8000 koronára, veszteségi tartalékalap 1000 koronára, a rendkívüli tartalékalap 7500 koronára, a nyomda fejlesztése céljából létesítendő rendes tartalékalap pedig 96,000 koronára növekedett, ami az üzle: vezetés helyességét s a vállalat életrevalóságát igazolja. A nyomda eredményszámláját a következő táblázatok mutatják.
A városi nyomda-vállalat eredményszámlája 1908. évről.
Leírás felszerelésekből Személyzet fizetése „ lakbére V e g y e s költség . Fűtés, világítás Olaj és festék Helyiségbér ... . E n g e d m é n y ... Nyereség
70.66044 3.400 4,95778 353590 2.64366 1,000,
4,57454 74,06044
12.13704 1.29869 49.03180 141,10251
A r u számi'm Hirdet sí dij számlán . Kamat számlán
69937
139,33421 1,76830
Debreczen sz. kir. város nyomdai vállalatának mérlegszámlája 1908. évben. Egyenként
Vagyon Pénztári készlet Debreczeni ElsőTakar.pénztárba Letet Felszerelés Adósok Árukészlet
5,55835 33 235 10.200 —
—— I
48.99335 105.000 — 54.(58234 32.23372
Debreczen szab. királyi v á r o s tőke Tartalékalap Rendkívüli tartalékalap Kétes adósok tartozéka Hitelezők Nyereség
100.00080,000!4 000 5.
240,90941
180,0009 068201 2,80941 49,03180 240,90941
I
A városi szegényház állapota. Hosszmértéket . . 11 darabot. Folyadék mértéket 202 ff A városi szegényház, mint emberbaráti inHordót . . . . 3700 „ tézmény az elmúlt 1908. évben a fennálló szabálySzáraz t á r g y mórt. 069 zat szerint működött. 392 . Á p o l á s alatt volt 1908. évben 119 férfi 42 nő. Mérleget . . . . 141 143 ápolt Ezekből református volt. . Gázórát . . . . 159 „ 13 . róm. kath. „ . . Összesen 5214 darabot. » gör. kath. „ . . 2 n Ezen hitelesítésekért befolyt . . 151 , Debreczeni illetőségű A g á z g y á r részére hitelesített 159 8 „ Idegen „ • • 25 . 1908. évben meghalt . . . Összesen 3,032 K 64 f 3 . Kibocsáttatott családjukhoz 31 n Önként eltávozott . . . . Debreczen sz. kir. város kulturális és emberbarát 102 „ Á p o l á s alatt maradt . . . kiadásai. Pénzforgalom. Élelmezésre s z ü k s é g e s összeg Ebből megtérült Debreczenből , „ idegenből . . . É s így az alamizsna v á l t s á g r a esett A konyhakertészetből befolyt . . Ennek ellenében vetemény m a g v a k r a és m u n k a d í j r a kiadatott Tiszta bevétel tehát Kosárkötés és tollfosztásból befolyt Ebből Va-ad rész m u n k a d í j Marad az alamizsna v á l t s á g r a . . Alamizsna váltságbóí befolyt . . Vegyesekből Pénztári maradvány 1907. évről Összes bevétel Összes kiadás Maradvány 1909. évre
17,916 723 894 16.292 3,594
K . „ „ ,
21 f 08. 40. 72 . 25.
394 3,199 215 71 143 54,895 689 9,336 69,782 39.638 30,144
. . „ , „ . . ,, K K K
86. 89 . 18. 73. 45. 25 . 97. 64.. 69 f 64 f 05 f
A szegények évi ellátása fejenként 249 koronába, na|)i ellátása személyenként 68 fill. került. A z intézeti ápoltak lelki szükségleteinek kielégítése az imateremben történt ünnep- és kéthetenként vasárnap. Uri szent vacsorában is részesüllek. A z istenitiszteleteken a környék lakoss á g a is részt vett. Mértékhitelesítő hivatal. V á r o s u n k mórtékhi elesitő hivatala az 1908. évben a következő hitelesítési munkálatokat vé-
Református e g y h á z Róm. kath. e g y h á z Á g . hitv. ev. e g y h á z Görög kath. e g y h á z Izraelita e g y h á z Ref. főiskola Ref. felsőbb leányiskola Állami főreáliskola
. . . .
Róm. kath. elemi iskolák . . . Á g . ev. elemi iskolák Gör. kath. elemi iskola . . . . Izraelita elemi iskola Keresk. tanonciskola fenntartása . M. kir. hadapródiskola L u d o v i k a akadémia O Felsége koronázási-alap . . . Községi iskolák Óvodák Intézetek Ref. szegényápolda Róm. kath. szegényápolda . . . Gazdasági ismétlő iskola . . . . Kereskedelmi iskolára . . . . Városi nyugdíj-alapra Honvédsirok rendezése . . . . Főiskolai nyilvános olvasóterme . Csokonai-körnek Debreczeni Zenedének Iparos s e g é d e k s z a k r . tanfolyamára Esküdtbirósági tagok összeírása . Polgári iskolának
6 976 2 404 162 284 578 51,702 13,105 18,000
K , „ . „ „ „ „
3.060 1,338 2.512 8,475 6,000 800 856 2.400 10 069 14,124 37 12,350 999 7.758 2,000 10,000 400 1.600 1,200 8,000 600 1,000 8,000
„ ti , , . „ . , „ . . . . „ „ ff , ff „ „ . . „
06 f 68 . 88 » 82 , 56. 06 „ 75 „ 05 „ 78. 44 .
97 . 75. 70 " 50. 98.
6 Nőipariskolai tanfolyamra . . . 5.000 Debreczeni siketnéma iskola . . 2,000 Városi nyugdíj alap segélyezése . 61.669 Városi muzeum 7.466 M^ntő intézményekre 3,088 Városi könyvtár 1.000 Városi szegények segélyezése . . 12,000 Szövőipar iskola céljaira . . . . 600 Orsz. gyermekvédő egyesület . . 5.000 Kézügyesilő egyesületnek. . . . 1,000 Főiskolai könyvior-TT-/.!-- . . . . 1,500 Képvásárlásra . . . 1,000 Magyarvédő eg •• . . . 20 Magyar gyáriparosok országos szöveiségónek 100 Öreg honvédek 400 Petőfi házra 1.000 Műpártoló egyesület segélye . . 1,000 Székelytársaság segélye . . . . 400 Iparos tanonc könyvtárra. . . . 2u0 Fazekas emlékműre 2,500 Kassai Rákóczi-szoborra . . . . 500 Polgári iskola segélye . . . . 1.500 Alkoholellenes szövetségnek . . 500 Országos háziipar szövetségnek . 200 Nagyerdei iskolai játszótér . . . 4,710 Egyházi iskolák fenntartási póthitele 12,000 Gör. kath. egyház iskolai segélye 12.353 Tanyai iskolák épitése 239.397 Ref. elemi iskolák épitése . . . 61.497 Bábaképezde épitése 3,156 Városi szegényház kibővítése . . 1,459 Gazdasági ismétlő iskola épitése . 464 Ref. ispotályi szegényház épitése. 25,593 Izraelita hitközség iskolaépitési segélye 26,000 (Foiyt köv.) '
A VÁROS. K „ „ „ » „ „ „ „ „ „ „ „
— f — „ 56 » 34 „ — „ — „ — „ — „ — „ — „ — , — „ — „
„ ,, , „ „ „ „ „ » „ „ ,
— — — — — — — — — — — —
„ „ „ . „ „ » „
— „ 92 . 50 » 38, 31 „ 20 „ 05 » 66 ,
_________________
49 szan..
(Javaslat.) 1. A város területére eladás végett behozott, ugyszintén a köztereken, utcákon árusítás végett kirakott vagy járva áruba bocsátott élelmi cikkek, termények, állatok és bárminemű egyéb áruk után, akár naponként, akár heti- vagy országos vásárokon történik az árusítás, terület használatáért használati-díj, úgynevezett helypénz szedetik. Úgyszintén helypénz szedetik a panoráma, lovarda, erőművészeti s általában belépti-díj mellett megtekinthető minden látványosság után. A vásárhelypénz fizetése alól mentesség semmi körülmények közt nem engedélyezhető.
3. A vásárhelvpénz az elfoglalt terület után, amennyiben az több napon át elfoglalva tartatnék. naponként fizetendő — s így ha a vásárhelypénz a városba való behozatalnál az áru ulán egy napra már megfizettetett volna, ugyanazon áru ulán a további napokon az árusításnál helypénz szedendő. Ha a fogatokon, vagy tartályokba behozott áruk után a vásárhelypénz a vámsorompóknál megfizettetett, azonban a kirakodásnál nagyobb helyet foglalnának el, mint ami a fizetett vásárhelypéznek megfelel: az esetben a többlet pótlólag fizetendő. Heti, úgyszintén országos vásár ° k alkalmával a vásárhelypénz egyszerre és az egész vásár tartamára fizettetik. Kivéve a helybeli iparosokat, akik — a meghatározandó területi helyért — a helypénzt egy ősszegben egész évre, de előre befizethetik. 4. Ha valaki egy helyen többféle árucikket árul, az összes árukat egybevéve a vásárhelypénz azon tétel szerint fizetendő, mely az egyes cikkek közül a legmagasabb díjtétel alá esik. Ha azonban olyan különféle áruk rakatnak ki, melyek után a dij darabszámra fizetendő. ezek után a dij darabszámra szedendő. 5. Vásárhelypénzt fizetni ugy a helybeli, mint vidéki tartozik, azon külömbséggel azonban, hogy a z állandó helybeli lakos, kereskedők, iparosok és egyéb árusok — ideértve az eladással, habár nem iparszerüleg foglalkozó termelőket is - az árszabás szerinti dijak felét fizetik. Azok, kik árusítanak, üzletszerűen foglalkoznak, az egész dijat fizetni kötelesek. 6. Azon árus, aki egy • méternél kisebb területet foglal el, egy egész • méternek megfelelő helypénzt tartozik fizetni. Azon esetben, ha az egész • méteren felül még további terület is foglaltatnék el: az '/, • méteren alóli hanyadrész számításba nem jön, de a '/, • méternyi, vagy ennél nagvobb hanvadrész is egésznek vételik. 7. Azon áruk után, melyek a városon — a jószágok etetésére szükséges irton túli megállás " é l k ü l ~ á l v i l e l n e k ' » fizelett vásárhelypénz visszatérittellk, de csuk azon esetben, ha az átvitel szándéka a vámsorompónál azonnal bejélentetett, ez a bárcára az áru minősége és menynyisége kitüntetésével feljegyeztetett. Ha azonban az áru részben, vagy egészben a városban eladatik, vagy másként tulajdonost cserél, a vásárhelypénz visszatérítésének helye nincs, 8. A fizetett vásárhelypénzről, a díjszedésre jogosultak által, a tanács által előirt bárca szolgállatandó ki. Ezen bárcát az árusító megőrizni és a díjszedő közegek kívánatára haladéktalanul felmutatni köteles; fel nem mutatás esetén a dij megfizetendő. 9. A díjszedésre jogosultak igazolvánnyal láttatnak el, mely igazolvány az árusiló kivána-
2. A v á r o s b a e l á r u s i t á s v é g e t t a s o r o m p ó n á t behozott cikkek után a vásárhelypénz a vámsorompónál fizetendő.
tára felmutatandó; ezenkívül ugy a m i n t az ellenőr i s m e r t e t ő j e l v é n n y e l v á n y a i l á t t a t n a k el.
Minden egyéb áruk után, a vásárhelypénz, az árusítás helyén, avagy járva árusított cikkéktől a város területén bárhol szedhető.
10. A díjszabás a vámsorompóknál, mázsaházaknál, úgyszintén a piacokon és elárusító bélyeken állandóan kifüggesztve tartatik.
„ „ „ , „ „ » „ » , „ ,
» — „
-LT*
Debreczen SZ. kir. város vásárhelyT,í n 7 „yahálvrata pénz S Z a D d i y z a i a .
díjszedők, és igazol-
11. A szabályszerű dijak fizetésének megtagadása, vagy elmulasztása esetén, a díjszedők jogosítva vannak az elárusítót — rendőri segély igénybevételével i s — megzálogolni; a zálogolás azonban a zálogtárgy beszolgáltatásával a zálogosító állal ínég ugyanaz nap — lehetőleg a zálogvételkor — a kerületi rendőrkapitányságnál bejelentendő. Ugyancsak a díjszedők kötelesek a piacon gazda nélkül levő tárgyakat is az illetékes kerületi rendőrkapitánysághoz beszállítani. A szabályszerű dij és kiszabandó bírság lefizetése után a zálogtárgy azonnal visszaadandó. Ha a zálogtárgy 3 nap alatt ki nem váltatnék, az illetékes kerületi rendőrkapitányság által árverésen eladandó és a befolyt vételárból a dij és a kiszabott bírság levonása után megmaradó rész, ha azért a megzálogolt 30 nap alatt jelentkeznék, kiadandó, ezen idő eltelte után pedig a szegényalap javára fordítandó. Ugyanezen eljárás követendő a gazda nélkül talált tárgyakra nézve. Büntető határozatok.
A megállapított vásárhelvpénz, mértékhasználati és legeltetési dijak fizetésének kijátszására irányuló minden cselekmény kihágást képez s 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, nem fizethelés esetén az 1879. évi XL. t.-c. 22. §-ának megfelelő elzárással büntettetik. A pénzbüntetés az 1901. évi XX. t.-c. 23. §-ának megfelelő célokra fordítandó. Ezen felül a szabályszerű helypénz, mértékhasználati és legeltetési díj minden esetben külön beveendő és a vámhivatalnak átirat kapcsán megküldendő. A pénzbüntetés megállapítására első fokban a rendőrkapitányság, másodfokban a városi tanács, harmadfokban a magy. kir. belügyminisztérium illetékes. A díjszabályzat alapján felmerülő egyes vitás esetekben első fokban a városi tanács, másodfokban a városi közigazgatási bizottság határoz. Ennek határozata ellen az 1896. évi XXXI. t.-c. 34. §-a alapján panasznak van helye a kir. közigazgatási bírósághoz. Díjszabás.
I. osztály. Ide tartoznak a kereskedelmi, ipari és háziiparcikkek, melyek élelemre nem szolgálnak, továbbá a belépő díj mellett megtekinthető látványosságok és mutatványok: panoráma, lovarda, cróművészet slb. A) Az ezen osztályba tartozó áruk minőségükhöz képest az elfoglalt terület minden • métere titán naponként az alábbi díjtétel alá esnek: a) Bőrönd, gyári vászon, gyermekjáték, kelme-kendő, kékfestő, kép, könyvkötő és papír, majolika, porcellán, norinbergi és gyolcsáruk; házi vászon, ékszerek, órás, látszerész, tajték- és vésnöki áruk; üveg, kor kőedény, vas és réz (sárga és vörös) áruk után -.24 b) Kikészített bőr és esztergályos munkák, továbbá gyertya-, szappan-, kalap-
(posztó és szalma) áruk, nemkülönben nyerges és szíjgyártó-áruk; mindenféle szabó-, szűcs-, takács-, szövött és vattaáruk; szelelő rosták és más gazdasági eszközök és bútorok után c) Asztalos, bádogos, cipész, csizmadia, gombkötő, kerék, kocsi, szekér és kerékgyártó munkák, kötélverő, fa villa, faedeny, fagereblyék, cserépedény, kapa, kapanyelek, talicskák, szekér-oldalak, fonott ülések, kosarak és kasok, len, kender és gyékények, valamint mindennemű az o), b), c) pontok alatt meg nem nevezett áruk ulán d) A nyersbőr, gyapjú és toll után a vásárhelypénzdarab-, illetve tartályszámra naponként fizetendő. És pedig: 1. Ló- és mindennemű szarvasmarhabőr darabja után 2. Csikó-, borjú-, juh- és kecske bőr darabja után 3. Vad- és házi nyúl, valamint hasibőr darabja után 4. Gvapju és toll ulán tartályonként: a) ha a tartály 2 • méternél nem nagyobb b) ha a tartály 2 • méternél nagyobb
.08
-.04 -.02 -.20
-.40
B) Mutatványok.
1. Panoráma, lovarda, állatsereglet, erőművészeti társulatok és hasonló nagyobb mutatványoknál az elfoglalt terület minden • métere után naponként . Nagyobb hely elfoglalása a huzamosabb tartózkodás esetén a tanács jogosítva van a helypénzt egészség szerint átalányban megállapítani. 2. Vásári bűvészek, kintornások, erőművészek, fényképészek és egyéb kisebb mutatványoktól szintén naponként és • méterenként II. osztály. Ide tartoznak az összes élelmi cikkek és nyers termények. a) Ha tartályban (kosárban, zsák, láda. bádogedény slb.) árusittaluak: 1. Mindennemű mezőgazdasági apró mag termény, nemkülönben vetni való takarmány magvak, továbbá hüvelyes vetemények és burgonya, dinnye, káposzta, hagyma, tök, saláta és minden egyéb külön meg nem nevezett konyhakertészeli zöldségnemü tartályonként 2. Mindenféle friss és aszalt gyümölcs, őrölt paprika tartályonként 3. Tej, tejfel, turó, vaj, gomo'ya, tojás és méz kisebb tartályonként Nagyobb tartályonként 4. Hal, esik, rák után kisebb tartályonként Nagyobb tartályonként 5. Azon élelmiszer- és baromfi-árusok, kik a Piactéren az nap helyet nem fog-
-.04 .20 -.10
-.40
A VAROS. Inltak (s ennélfogva helvpénzt ott nem fizettek) csupán házalnak, álcár megrendelésre, akár anélkül szállítanak, — személyenként Megjegyezlctik, hogy az a l p o n t 1 — 5. tétele alatti áruknál „kisebb tartály" alatt — legyen az kosár, zsák. hordó, dézsa vagy bádogedény — 20 literen aluli, nag y o b b tartály alatt pedig ennél n a g y o b b űrtartalmú értendő.
IV-ik
melyek a v ás árt e re k re akár befogva, a k á r szabadon hajlott, kocsi mellé kötött, v a g y vezetett állatok ulán és pedig: vidékiek által a vámsorompóknál, helybeliek állal pedig a vásártér bejáratánál a behajlást megelőzőleg fizetendők: 1. Egy d a r a b egy éven felüli lóért az első osztályban 2. Egy d a r a b egy éven aluli lóért ugyanezen osztályban 3. Az első osztályban egy 4 k e r e k ű járműért Egy 2 kerekű járműért 4. Egy d a r a b egy éven felüli lóért, valamint minden 4 kerekű j á r m ű é r t a második osztályban 5. Egy d a r a b egy éven aluli lóért és minden 2 kerekű j á r m ű é r t a második osztályban 6. Egy d a r a b egy évesnél idősebb mindennemű szarvasmarha ulán. . . . 7. Egy d a r a b egy éven aluli mindennemű szarvasmarha után 8. Egy d a r a b egy évesnél idősebb öszvér, szamár, valamint hízóit s e r l é s é r t . 9. Egy d a r a b egy éven aluli öszvér, szamár, félévesnél idősebb sovány lenyészserlés, úgyszintén juh. kecske, birka, kos, ürü, bárány és kecske gödölye és malacért . . . .
b) Ha ezen díjosztályba tartozó termények és élelmiszerek fogatokon, tartályok nélkül hozatnak be, illetve árusittatnak, fogatonként és naponként: 1. Tűzifa 2. Gyümölcs és cser után 2. Mindennemű széna, szalma, lucerna, lóhere, tengeri haj és kóró, szálas gyékény és nád, valamint takarmányrépa után - 4. E g y é b termények és élelmicikkek Ezen osztályba tartozó termények és más áruk után az egy szekérre megáll ipitott ezen helypénznek egy lalyiga után csak fele fizetendő. c) Ha ezen osztályba tartozó áruk tartály nélkül, a tér elfoglalásával árusitlatnak, — v a g y i s lerakatnak — ez esetben az elfoglalt tér minden • métere után, minőségre való tekintet nélkül fizetendő: 1. A földön való árulásnál 2. Állványon v a g y asztalon való árusításnál 3. Nvilt sátor alatt való á rulá s ná l. . 4. Zárható sátorban való árulásnál . A fogatok ulán, ha azok a szállítmány lerakása ulán nem maradnak a vásártéren, külön helypénz nem szedhető. Ha azonban a p i a c z , illetve vásártéren maradnának, a szekérért . . . . a lalyigáért ha pedig a szekér v a g y talvigába állat van befogva, ezen dijak felével még t ö b b fizetendő.
1. Egytől ötven kilogramm súlyig való mérésért " . 2. Egytől száz kilogramm súlyig való mérésért A további súlyért métermázsánként. 3. Mezőgazdasági magtermények méréséért métermázsánként A terményvásártéren
felállított h í d m é r l e g latánál :
4. Egy terhelt j á r m ű méréséért minden métermázsa suly után 5. Egy üres szekér vissza méréséért göngy (tára) sulyokkal 6. Egy üres lalyiga vissza méréséért göngy (tára) sulyokkal
1.
"
—60 1. — 50 —.40 —.20 —40 —20 - .10
-06
_ 08 —.lg —.06 —.04 haszná-
—.02 —.10 —.06
Űrmértékek kölcsönhasználata:
osztály.
Ide tartoznak az apró jószág és vadak, melyek ulán a vásárhelypénz d a r a b s z á m r a fizetendő: 1. Szarvas, őz, vaddisznó után . . . 2. Bárány, pecsenye-malac, hízott lud, pulyka, nyul, fácán után 3. Vadlúd, vadkacsa, fogoly, szalonka, f ü r j és egyéb s z á r n y a s vad u t á n . . . . 4. Sovány lúd, kacsa, kakas, kappan, t y ú k és csirke után 5. Egy kotló alja csirke kotlóstól. .
ltor fl
S u l y - és ű r m é r t é k e k h a s z n á l a t a .
A gróf Degenfeld-téren és Simonffvutcai piacon levő vassáirak a 84—4538. és 83—4537.1902. sz. közgyűlési határozatokban megjelölt díjért adhatók ki; ha azonban egy egész hónapi használatra ki nem vétetnének, a c) 4. pont alatt megjelölt díjért napi használatra is kiadatnak. Illik
osztály.
Állatvásártéri dijak.
2.-
7. Egy 5, 10, vagy 50 literes mérőnek egy napi v a g y kevesebb ideig tartott használatáért darabonként . . . . A kölcsönvevő az űrmérték bekerülési árának megfelelő óvadékot a kölcsönvételkor letenni köteles.
—.40
Legeltetési bér: - 1 0
-.02 -.20
1. E g y d a r a b egy éven felüli ló, öszvér, szamár és mindennemű szarvasmarháért minden 24 órára 2. Kisebb fajta állatoktól, mint juh, kecske, sertés db.-ként minden 24 órára
— .20 —.06
