V. ÉVFOLYAM.
ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre . . . 6 korona. Egyes szám ára 4 fillér. MEGJELENIK HETEKKÉNT E 6 Y S Z E B : szombaton és egyes rendkívüli alkalmakkor.
Debreczen, szombat 1908 január 18.
A VAROS
SZERKESZTŐSÉG: Városi közlevéltár (városház, földszint 7. sz. Ide küldendők a kéziratok. KIADÓHIVATAL: Városi könyvnyomda-vállalat irodája. Ide küldendők az előfizetési dijak és hirde-
KÖZIGAZGATÁSI, KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Főszerkesztő: V E C S E Y IMRE. • • Felelős szerkesztő: KONCZ Á K O S . Kiadótulajdonos: A VÁROSI KÖNYVNYOMDA-VÁLLALAT.
Napidíjas írnokok nyugdija. Debreczen sz. kir. v á r o s n a p i d í j a s írnokai nemrégen* f o l y a m o d t a k a városhoz, hogy v e g y e b e ő k e t a n y u g d í j i n t é z m é n y tagjai közé. A kérv é n y t a n y u g d i j e l l e n ő r z ő bizottság áttette a szervezeti s z a b á l y z a t átdolgozására k i k ü l d ö t t bizottsághoz, mely annak idején b i z o n y á r a érdemileg l'og foglalkozni a kérelem t á r g y á v a l . Mi m á r egy alkalommal szóvá tettük lapunk h a s á b j a i n a napidíjas í r n o k o k mozgalmát. Szívesen p á r t o l j u k őket ez alkalommal és még szives e b b e n t á m o g a t j u k t ö r e k v é s e i k e t a jövőben is, mert m é l t á n y o s n a k találjuk k é r v é n y ü k e t és igen ó h a j t a n á n k , ha igazságos ü g y ü k méltányos megoldásra találna. Ezen t ö r e k v é s ü n k m u n k á j á b a n azonban legyen szabad néhány szót mondani általánosságban napidíjas írnokainkról. Itt-ott talán fájni fog az az igazság, amit el fogunk mondani, de talán lesz annyi haszna, hogy egyeseket, akik a tanulás félutján megállanak és enerzsiájukat elvesztve o t t h a g y j á k az iskolákat, g o n d o l k o z á s b a ejtünk és elriasztjuk a n a p i d í j a s pályától és foglalkozástól. Elvégre is ez nem pálya és csak azok lépnek rá, akik minden áron le a k a r j á k rázni magukról az iskola porát előbb, mint kellene, v a g y pedig, mint más pálya h a j ó t ö r ö t t j e i sereglenek a z . író, v a g y j o b b a n mondva másoló asztal mellé. Vannak ismét, a k i k e t az u r h a t n á m s á g visz az irodába, a cím, melyet más pályán talán nem osztogatnak oly bőven. És ezen egészségtelen t ö r e k v é s e k n e k a legtöbb esetben elégedetlenség a vége, közepe a megélhetés lehetetlensége, kezdete pedig a nyomor legelső lépcsője. Mert, h o g y valaki uri ruhában j á r j o n két v a g y h a r m a d f é l k o r o n a napidíjból, amellett családot tartson, ez merő képtelenség a mai világban. Ez az állapot egy irtózatos, csak l e g r i t k á b b esetben változható és j o b b r a fordulható küzdelem a létért, szürke, fekete napok sokasága, tele a bizonytalan j ö v ő félelmes rettegésével, h o g y mi lesz, ha a k ü z d e l e m b e n m e g t ö r t erő elfogy, a kéz reszket és a -szem elromlik. Mindezeknek a meggondolása riassza cl az ifjúságot attól, h o g y a közép, v a g y k e r e s k e d e l m i iskolák egy-két osztályának kétes becsű bizonyítv á n y á v a l a v á r o s h o z j ö j j ö n megélhetést keresni. Sokkal j o b b a n teszik ehelyett, ha megkettőzik s z o r g a l m u k a t és t o v á b b tanulnak v a g y ipari pályára mennek, melyen m é g mindig megtalálhat-
j á k ü g y e s kézzel és s z o r g a l o m m a l a megélhetés eszközeit. Ezeknek elmondása után r á t é r ü n k most már a napidíjas írnokok kérelmére, - m e l y b e n a n y u g d i j j o g o s u l t a k közé való felvételükért esedeznek. A mai v i l á g b a n , midőn a megélhetés gondjai között és a j ö v ő bizonytalansága révén mindenki igyekszik öreg napjaira magát és családját valami úton-módon biztosítani, mint már fentebb említettük, m e g t u d j u k érteni a n a p i d í j a s írnokok aggodalmát. Ha már n y o m o r o g n i kell nekik e g v hosszú életen és s o v á n y fizetés mellett g ö r n y e d n i az íróasztalnál, l e g a l á b b ki kell verni lelkűkből a bizonytalan j ö v ő aggodalmát. A b b a n az egyhangú m u n k á b a n , melyet ők végeznek, éppen Úgy megőrlődnek az idegek, mint más dolog súlya alatt. Hosszú é v e k becsületes szorgalma ne vesszen tehát k á r b a és azt a s z e g é n y napidijast, ha elöregszik és életének v é g s z a k á i g nem tudott előre menni, ne d o b j u k ki a b i z o n y t a l a n s á g b a . Ugy sem lesz sok az, amit szolgálatai után adni tudunk neki, de l e g a l á b b m e g m e n t j ü k a kétségbeeséstől és öreg k o r á b a n a n y o m o r t ó l . Nézetünk szerint utat és módot kell tehát találni annak, hogy a n a p i d í j a s í r n o k o k tagjai legyenek a n y u g d i j s z a b á l y z a t n a k , á m b á r j ó l tűj ü k , hogy ez nagy terhet ró a n y u g d i j a lapra, mely m á s k ü l ö n b e n is m e g van terhelve. Ne feledjük azonban, hogy a n a p i d í j a s í r n o k o k hasznos a p r ó k e r e k e i a közigazgatásnak és m u n k á j u kat épp ugy nem nélkülözhetjük, mint az állam. Viszont az se f e l e d j ü k el, h o g y közöttük igen sokan vannak, akik nem tudnak előre menni részint azért, mert nincsenek pártfogóik, részben mivel s o k k a l s z e r é n y e b b e k , h o g y s e m ildomtalanul tülekedjenek e g y - e g y m e g ü r e s e d e t t írnoki állás után. Maradnak tehát egész életükön keresztül napidíjas írnokok és b o l d o g n a k kell mag u k a t érezni, ha évek eltelte után a j ó a k a r a t 20—40 fillérrel emeli n a p i d í j u k a t . Pedig vannak köztük olyanok, a k i k nemcsak a gépies másolást végzik, h a n e m f o g a l m a z n a k is és szép e r e d m é n y e s m u n k á t végeznek, de mivel nincs szerencséj ü k , mert ezt eldobták a k k o r , m i k o r a d í j n o k i állás után esengtek — m a r a d n a k d i j n o k o k életük fogytáig, v a g y addig, m í g a b e t e g s é g ki nem üti k e z ü k b ő l a s o v á n y k e n y e r e t adó tollat. Minden esetre n a g y körültekintéssel kell ezt a kérdést megoldani. Nem s z a b a d n a g y o n s ú l y o s
terhet róni a n y u g d i j a l a p r a , mely így sem tudja f o r m á b a n meghallgatásra talál már csak azért is, a házi-pénztár külön segítsége nélkül a reánehe- mert itt az ideje, hogy az ő hajlott napjaikról is zedő terhet viselni. g o n d o s k o d j é k a város. Hogy pedig a n a p i d í j a s írnokok kérése telj e s í t h e t ő legyen, első s o r b a n és pedig éppen az A vízvezetéki kutakról. ő é r d e k ü k b e n fokozatosan k e v e s b b i t e n i kell a napid í j a s í r n o k o k számát. Végig néztük a n a g y o b b Megszoktam a tekintélyek előtt hajolni és a szakv á r o s o k segéd- és kezelő személyzetét, de a r á n y - emberek véleményét mindenkor elfogadom. Éppen lag nem találunk sehol annyi n a p i d í j a s írnokot, azért egy pillanatig sem kételkedtem a felett, hogy a mint városunknál. Ez a leszállítás azonban tör- i vízvezeték tiz kútja annak idején el fogja látni bőséténjék fokozatosan oly módon, h o g y az önként ges vízzel a várost. A vízvezetéki kutak ügye annyi távozotl. v a g y fegyelmi uton elmozdított, v a g y retortán ment keresztül, hogy szinte lehetetlen, hogy előléptetés folytán m e g ü r e s e d e t t napidíjas írnoki a nyerendő viz jóságában és bőségében a tudomány állásokat ne töltse b e a polgármester ur. Mert amily tévedhetne és a laikusoknak adna igazat a jövő, azon m é r t é k b e n ellene szólnánk a napidíjas írnokok laikusoknak, akik éppen annyit értenek a kutak fúrátömeges elbocsátásának, épp olyan melegen óhajtsához, a földrétegekhez és egyéb dolgokhoz, mint a juk a létszám kisebbítését, mert azt szeretnénk, közmondásos hajdú a harangöntéshez. h o g y egy b i z o n y o s h o s s z a b b időn át szorgalmaDe nálunk már megszokott a dolog ítélkezni san dolgozó és g y a k o r l a t által kiügyesedett napid í j a s í r n o k o k nemcsak állandóan alkalmaztatná- elevenek és holtak felett. Az areopag azonnal elérkezik, mihelyest nem tetszik neki valami. És mivel nak, hanem ö r e g s é g ü k r e mint ilyenek v a l a m e l y e s nem tud Ítélete előtt a dolgok mélyére hatni, az n y u g d i j a t is kapnának. aprólékosságon próbálja köszörülni az eszét, közbeA múltnak hibáit, midőn a letörtek siettek közbe a nagyobb dolgokat is feszegetve végtelen sok az irodák m e n t s v á r á b a , e g y s z e r r e és oly módon, járatlansággal és felületességgel. hogy a használható erőket is e l v á g j u k , nem lehet Pedig a közügyeket sohasem szabad felületesen eltüntetni, ellenben a fokozatos t a k a r é k o s s á g itt elbírálni és a gyöngébbek előtt népszerűtlenné tenni. is é r v é n y r e juthat. Most m á r csak az a kérdés, h o g y miképpen Nagy alkotások nem épülnek fel akadályok nélkül. | Nagy terveket nem lehet minden csalódás nélkül oldjuk meg ezt a n e h é z kérdést. Elsősorban is oly módon lehetne a napidíjas megvalósítani. És még mindig jobb a kezdet kezírnokok ügyét és j ö v ő j é t biztosítani, h o g y mind- I detén jóakarattal kezelni a közügyeket, mint elmérazokat, kik t í z é v e v a n n a k e g y f o l y t á b a n a város gesiteni a dolgokat és előre pálcát törni azok felett, szolgálatában alkalmazva, 1909 j a n u á r 1-től be- akik tudásuk erejét, jóakaratuk becsét, ambíciójukat, v e n n é n k a n y u g d í j - j o g o s u l t a k közé a szolgálatban i és törekvésüket viszik a létesítendő müvekbe. eltöltött tiz évvel, a k i k h a t é v e szolgálnak a Nem beszélünk most arról, hogy a kutak fúrását városnál, azok 1911-ben j u t n á n a k be a jogosultak vállaló Törzs és Ormai cég teljesítette e a szerződésközé, akik pedig ö t é v e n át szolgálnak, azok- ben előirt feltételeket, avagy nem. Valami túlontúl nak n y u g d í j - j o g o s u l t s á g a 1913-ban kezdődnék és nagy hibát nem követhetett el, mert a vízvezetéki a k k o r az öt év e g y s z e r r e tizet számítanak. Ter- bizottsági ülésen nem is vádolták a céget főbenjáró mészetesen módosulni kellene a szervezeti-sza- mulasztásról. Már pedig mi nem pártoltuk a Törzs bályzat ama pontjának, mely a d i j n o k o k elbocsá- és Ormai céget, mert az volt a különvéleményünk, tását és felvételét a p o l g á r m e s t e r ur h a t á s k ö r é b e hogy* a Törzs és Ormai cég nem kútfúró vállalat és utalja, l e g a l á b b oly módosítást n y e r n e ez a pont, ha mégis vállal ily munkát, ezt az üzleti körén kívül melyet mi t o v á b b r a is fentartalfdónak vélünk, álló szakemberekkel végezteti. hogy a n y u g d í j r a jogosult díjnok, v a g y j o b b a n És mi ennek dacára is azt mondjuk, hogy mamondva az a díjnok, aki már n y u g d i j k é p e s , csakis radjon ez a vállalat a Törzs és Ormai cégnél. A fegyelmi uton volna állásától elmozdítható. nehézségek, melyek a kutak fúrási munkáinál felmeHa pedig ez nem volna keresztülvihető, vagyis rültek, oszlóban vannak. Kár volna most felbontani ha a jelenlegi napidíjas Írnokoknak a n y u g d í j - a szerződést és ismét egy másikat kötni egy u j válj o g o s u l t a k közé való felvétele n e h é z s é g e k b e üt- lalkozóval. Az akadályok legtöbbje egy másik cégnél köznék, ugy a n a p i d í j a s írnokot köteleznie kelis felmerülhetne és cseberből vederbe jutnánk. lene az o r s z á g o s d í j n o k n y u g d í j i n t é z e t b e való Az ellenőrző közegek meg fogják tenni kötelesbelépésre, ugy azonban, h o g y a n y u g d í j b a való befizetést a v á r o s teljesítené helyettük. Ezt a mó- ségüket. Városunk főmérnöke résen lesz a város érdekeinek védelmére. És ha a szakférfiak nem aggóddot azonban csak a l e g v é g s ő esetben kellene elővenni és mint emiitettük, i n k á b b a d i j n o k o k lét- nak a felett, hogy egy-két hónappal későbben lesznek készen a kutak, miért aggódnak a nem szakemberek s z á m á n a k fokozatos apasztásával kell behozni azt az összeget, amellyel esetleg megterhelnénk és azok, akiket talán nem is annyira a kulák vize érdekel, mint inkább az, hogy kellemetlen dolgokat a n y u g d i j a l a p pénztárát. A szervezeti s z a b á l y z a t átdolgozására kikül- mondjanak egyeseknek, akiknek személyével és műdött bizottság, valamint a n y u g d i j s z a b á l y z a t mó- ködésével nincsenek valami ok miatt megelégedve. Az ilyen kritika se nem jogos, se nem célravezető dosítási munkálatainál b i z o n y á r a m e g h á n y j á k vetik a napidíjas í r n o k o k kérelmét. És nincs és legkevésbbé igazságos. Árt az ügynek, nem használ o k u n k kételkedni, hogy k é r é s ü n k v a l a m e l y e s a városnak. Ha pedig igy van, akkor kár vele az
időt tölteni, fogadatlanul prókátoroskodni és a tintát fogyasztani. Vagyis, aki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul... Egy bizottsági tag.
A Kossuth-szobor ügye. Debreczen sz. kir. v á r o s k ö z ö n s é g e hazánk nagy fiának Kossuth L a j o s n a k elhunyta alkalmával elhatározta, hogy a legendás idők vezető lellelkének s z o b r o t épit. Az ezen kegyeletes és hazafias célra alakult nagy s z o b o r b i z o t t s á g felkarolta az eszmét és évek sora alatt m a j d n e m másfélszázezer korona jött össze a szobor-alap j a v á r a . A v á r o s maga 100.000 k o r o n á t szavazott m e g a Kossuth-szoborra, mig a többi e g y e s e k és testületek a d o m á n y o z á s á b ó l g y ű l t össze. A v á r o s n e m r é g i b e n átvette a Kossuth bizottságtól a szobor-alap összegének kezelését és egy s z ű k e b b körű bizottság alakult a többi teendők keresztülvitelére. Ezen bizottság aztán f. hónap 14-ikén ülést tartott Kovács József polgármester elnöklésével. Az ülésen m e g h í v á s folytán megjelent Stróbl Alajos s z o b o r m ű v é s z , a világhírű mester, t o v á b b á Gerthner műépítész. Az ülésen még ott láttuk: Oláh Károly kalturtanácsnokot, Tüdős János drt., Tóth István építészt és a bizottság j e g y z ő j é t , Varga Károly tb. tanácsnokot. A bizottságot üdvözölvén az elnöklő polgármesterei, őadja, h o g y a Kossuth szoborra mintegy 138,000 korona g y ű l t össze, mely a l e g n a g y o b b valószínűség szerint eléri a 150.000 koronát addig, mig a s z o b o r költségei u t a l v á n v o z a n d ó k lesznek. Ezzel kapcsolatban előadja, h o g y h á r o m t e r v van a Kossuth-szobor elhelyezésére. E g y i k a nagytemplom, a másik a k e r e s k e d e l m i iskola előtti tér és a h a r m a d i k a Stenczinger-ház helye. Az első k é t s é g k í v ü l a legtetszetősebb, mert f e k v é s é nél és történelmi vonatkozásánál fogva l e g i n k á b b megfelel a k í v á n a l m a k n a k , de a hatalmas n a g y templom n a g y méreteivel teljesen elnyomná az alatta épülő szobrot. A bizottság nem tartja alkalmasnak a Stenczinger-ház helyén sem a szobrot. ellenben a kereskedelmi iskola előtt j a v a s o l j a felállítani azt. Mindenesetre kívánatos, hogy a létesítendő monumetális Kossuth-szobor kellő elhelyezésre találjon. Mert ha sokat áldozunk e r r e a műre, legyen az méltó alkotás. Éppen azért nagyon helyes volna, ha többen is hozzászólnának eh ez a kérdéshez, nehogy ugy j á r j u n k , mint a Szabadság-szoborral. mely enyelte a sok pénzt és v é g r e is kilakoltattuk lakásából és felállítottuk a városházi a d ó v é g r e h a j t ó hivatal b e j á r a t a elé... Amiket pedig most fogunk elmondani, .az nem lesz kritika, sem kévebontogatás, hanem pusztán elmefuttatás a létesítendő s z o b o r körül. Teljesen osztjuk a bizottság ama nézetét, hogy a Kossulh-szobort a n a g y t e m p l o m előtt kellene felállítani és nincs is e g y é b a k a d á l y a ezen tervnek, mint az, hogy a n a g y t e m p l o m óriási méretei mellett b á r m i l y e n monumentális s z o b o r is eltörpül. L e g i n k á b b történelmi vonat-
kozású m o t í v u m o k szólnak ezen hely mellett, mert a n a g y t e m p l o m b a n történt á detronizáció kimondása Kossuth L a j o s a j k a i r ó l . Az eszmét azonban feltétlenül el kell ejteni, ha csak azt nem a k a r j u k , h o g y a s z o b o r teljesen elveszítse hatását a szemlélőre. Nem v a g y u n k azonban teljesen e g y nézeten a s z o b o r b i z o t t s á g azon határozatával, mely teljesen elejti a s z o b o r n a k a Stenczinger-ház helyén levő felállítását. Igaz, h o g y ezen telek m e g v é t e l e sok pénzbe kerül, mert elmulasztottuk annak idején olcsón megszerezni, de ezt m e g kell vennünk e l ő b b - u t ó b b nemcsak utrendezési nézőpontból, de a k k o r is, ha a Kossuth-szobrot a kereskedelmi iskola előtt állítjuk is fel, mert a mostani környezet semmiképpen sem alkalmas a Kossuths z o b o r elhelyezésére és g o n d o l j u k , hogy a bizottság is a k k é p p e n gondolkozik, h o g y a Kossuths z o b o r n a k a kereskedelmi iskola előtt való felállítása csakis u g y történhetik meg, ha előbb a Stenczinger-házat m e g v e s s z ü k és lebontjuk. Most már csak az a kérdés, hogy nem n a g y o b b tere lesz-e a s z o b o r n a k a Stenczinger-ház helyén, az ekképpen szabaddá váló T a k a r é k és Hitelintézet palotája előtt, mint a k e r e s k e d e l m i iskola előtt? Nézetünk szerint ez utóbbi esetben a mostani gyalogjárót, mely a n a g y t e m p l o m f ő b e j é r a l a felé vezet, át kell tenni, v a g y i s kitolni a helyi vasút s í n p á r j a felé, ez esetben pedig ez a széles kők o c k á k b ó l álló g y a l o g j á r ó nem lesz - e g y e n e s , ami megint csak az ut e s z t é t i k á j á n a k r o v á s á r a fog esni. Ellenben, ha az ódon Stenczinger-házat megvesszük és l e b o n t j u k , a csapó-utcai b a n k é p ü l e t diszes homlokzatot n y e r , a Szilágyi-ház pedig valószínűleg modern palotává épül fel, oly szép terel n y e r ü n k , melyen u g y a n c s a k eltér egy kis p a r k közepett a Kossuth-szobor és uralni fogja az egész terel és utcát. Nem lesz beszorítva, nem lesz nagyon közel a templomhoz, méretei nem f o g n a k eltörpülni, nem lesz a kut közelében, mely semmiképpen sem illik e g y ilyen monumentális s z o b o r környezetéhez. Ezzel az elhelyezéssel végül e l é r j ü k azt is, h o g y a Csapó-utca f o r g a l m a s torkolata kiszélesedik és v á r o s u n k legelső és l e g é l é n k e b b h e l y e megszépül és az e g é s z n a g y t e m p l o m előtt levő tér szép p e r s p e k t í v á t Szíves készséggel n y i t j u k meg lapunk hasábjait ezen fontos k é r d é s t á r g y a l á s á r a m á r itt megj e g y e z v e , h o g y mi a l e g n a g y o b b bizodalommal nézünk a Kossuth s z o b o r b i z o t t s á g m ű k ö d é s e élé, mely lagjai olyan m ü v e i t f é r f i a k b ó l állanak, akik b i z o n y á r a m é g t a l á l j á k a felállítandó Kossuths z o b o r l e g a l k a l m a s a b b helyét.
A megfagyásről. Most, hogy a hőmérséklet alaposan leszállott, megjelennek a megfagyott emberekről szóló hírek. A tél legnagyobb veszedelme a megfagyás. A megfagyás ellen sokféle szert használnak, de ezek többnyire inkább elősegítik, mint megakadályozzák a veszedelmet. Ilyen például az alkohol is. Észszerű táp-
A
V Á R O S .
lálkozás, edzés, energikus jellem és erős, egészséges sziv a legjobb óvószer a megfagyás veszedelme Ha a hidegből a melegbe való hirtelen átmenetet kikerüljük, igen nagy hideget ki lehet birni, a nélkül, hogy az embernek megártana, különösen, ha erős és egészséges az illető vérkeringése. Olyan hőmérsékletben, amelyben a higany és a szesz megfagy, az ember minden káros következmények nélkül élhet. Tudjuk, hogy az északi sarkutazók még —50 C. fok hideget is minden baj nélkül kibírtak. Ezzel szemben nagyon sokszor előfordul, hogy csekély hidegnél halálos meghűlést szerezhet az ember, különösen, ha vérszegény, rosszul táplált, vagy szellemileg kedvetlen. Aggastyánok, sápkóros gyermekek, iszákosok, különösen a pálinkát kedvelők, akiknek gyönge a szívverésük, igen hamar megfagyhatnak, ha a hideg gyöngévé és álmossá teszi őket. A megfagyott embert nem szabad hamar fölmelegíteni, mivel a hirtelenül beálló reakció könnyen végzetessé válhat, A megfagyott, de fölengedett vér ugyan még vörös, de olyan fényes, mintha lakkal volna bevonva, mert a vér festékanyaga különvált a vérsejtektől. Az ilyen fölengedett vér elváltozásokat idéz elő a vérkerinMég az egészséges állatot is el lehet pusztítani, ha a vérébe fölengedett vért fecskendeznek be. Tehát a megfagyott embert csak lassan-lassan szabad fölmelegíteni, ha nem akarunk benne kárt tenni. A legjobb először a hóba temetni, azután a friss hóval ledörzsölni, utána pedig hideg vízzel mosni. Csak ezután vigyék a szobába, de ennek is fűtetlennek kell lenni, ültessék hideg fürdőbe s a szivegödrét erősen dörzsöljék a vízzel. Ezután hideg ágyba kell fektetni a megfagyottat és hideg takaróval begöngyölni. Sokan hideg levegőt fújnak a megfagyott ember orrába, miközben betartják az egyik orrlyukát és befogják a száját, csakhogy ez az eljárás nem hasznos, mivel sokkal több levegő hatol be a gyomorba, mint a tüdőbe. Ha mesterséges lélegzést akarunk csinálni, akkor legjobb, ha a beteg két karját egyforma ütemben a melléhez szorítjuk és a törzsén felül emeljük. Még egyszerűbb, ha két kezünkkel a megfagyott ember mellét és hasát minden két-három másodpercben erősen összeszorítjuk. A közönséges életben azonban inkább az apró megfagyások okoznak sok kellemetlenséget. Igen sokan szenvednek megfagyott fül, jvagy láb miatt. Az ilyen megfagyott testrész gyulladásos lesz. Az elsőfokú gyulladás kékes-vörös színű, majd lilává változik. A megfagyott rész megtagad, a bőr fényes és feszes -lesz rajta. A fagyott részek eleinte hidegek és nehezen mozgathatók, szúrós fájdalmat okoznak s olyan érzéketlenek, mintha meg volnának zsibbadva. Tavasszal, meg nyáron igen sokszor eltűnik a baj, néha azonban még akkor is jelentkezik a gyuladás. Nagyobbfoku megfagyásnál a következmények természetesen fokozódnak s a gyulladást fájdalmas sebképződés váltja föl. A legnagyobb fokú megfagyásnál a testrészek megüszkösödnek. Az üszkösödés azonban nem hatol mélyéi a testbe s többnyire csak a bőr felületén marad, alatta pedig könnyen gyógyít-
ható sebhely van. Ha megfagyott valamelyik testrészünk s az itt ismertetett szimptómákat megfigyeltük rajta, nem elegitsük föl, hanem dörzsöljük rögtön jól friss hóval, fűtetlen szobában, mig valamelyes érzést érzünk benne, azután kössük be 'gyolcscsal, amelyet gulard- és kámforszeszszel vegyített hideg vízbe mártottunk s csavarjunk rá viaszkos, vagy gutapcrchás papirost. Ha meg egészen alaposan meg akarjuk magunkat gyógyítani, akkor legjobb, ha rögtön ágyba fekszünk, a megfagyott részt flanelbe göngyöljük s j ó sok izzasztót veszünk be.
Zilahi Gyula jubileuma. Harminc esztendővel ezelőtt forrongó szívvel, lázas reménységgel, a művészet szent r a j o n g á s á v a l lépett egy k i s pestmegyei k ö z s é g öszzetákolt színpadára először egy fiatal ember„Ripacsos Pista dolmánya" volt a színdarab, amelyben örök szövetséget költött a Múzsával. A szövetség erősnek bizonyult, mert a lelkes fiatal emberből csakhamar az o r s z á g e g y i k legismertebb é s ünnepeltebb színművésze lett, akit széles e hazában mindenki c s a k „Zsülnek" becézett. Harminc éve annak, hogy Zilahi Gyula az ország „Zsülje" színpadra lépett. Ez a harminc év első é s r a g y o g ó bizonysága a magyar lélek hatalmas teremtő erejének. A semmivel sem törődő, gondatlan ifjúból mihelyt a színpadra lépett, gondolkodó, analizáló lélek lett, amely szétszedte, aztán újból megkonstruálta szerepeit, bevonta azokat csodálatosan fényes mázzal, a magyar szellem finom patinájával. Olyan kritikusok is, mint Rákosi Jenő bámulva kérdczé — honnan vesz ez a fiatal művész annyi uj szint, hogy minden alakítása üdébb é s csillogóbb az előbbinél. Az ős, a nagy tehetség előtt meghódol a kritika s a szigorú Rákosi Jenő így kiált fel egyik bírálatában: „Ezt a mévészt az Isten jókedvében teremtette a magyar színpadnak". A harminc esztendő szakadatlan diadalok láncolta Zilahi Gyulának. Előbb a vidéken, majd pedig, amikor Paulay Ede Debreczenből a Nemzeti-Színházhoz szerződtette, a fővárosi közönség előtt csillogtatja művészetének drága köveit, az ors z á g első színházában magyar szerzőket, klaszikusokat egyenlően interpretál, de nagyobb szeretettel viszi sikerre a magyar darabokat- Csiky Gergely siheder a l a k j á n a k szobrot érdemlő megtestesítője. A Cifra nyomorúság Mádi Simijét azóta nem játszák a Nemzeti-Színházban, c s a k elcsinálják. A király házasodik Kiskopjai Imréje a maga mesterkéletlen k e d v e s s é g é v e l szinte fényes szerepe a művésznek. A dolovai nábob leányának B i l i c s k y j e ? Van-e k i e szerepet nem ismeri. Hangos volt Zilahi sikeréről az egész ország, amikor ez a darab színre került. A három nagy szereppel csak a harminc év jelentős diadalait emeljük ki, amelyek a magyar színészet történelmével függenek össze. A sikerek légióját ugyanis b a j o s volna felsorolni, mert a k á r hányszor 'lépett a színpadra Zilahi Gyula, neki mindig nyert ü g y e v o l t A művészet jubileumi esztendeje a debreczeni színház igazgatói székében találja. Innen került fel dicsőségének színhelyére a Nemzeti-Színházba s most itt ünnepli meg az évfordulóját. A Zilahi jubileum, amelyen részt vesz a v á r o s tanácsa, a színházi bizottság, a Nemzeti-Színház, az o r s z á g minden szintársálata. Február havában fog lezajlani s négy estére van tervezve. Ripacsos Pista dolmánya, Cifra nyomorúság, A dolovai nábob leánya és A király házasodik-ban, a Ripacsos Pista dolmányában a címszerep volt Zilahi első szerepe. Gsiky Gerg e l y Cifra nyomorúságában „Mádi Sírni" szerepében lépett fel először a Nemzeti-Színházban, mely első diadala után azonnal szerződte őt Paulay Ede. Király házasodik Kópjai Imre és Dolovai nábob leánya Bilicsky kadétjéhez fűződik Zilahi f ő v á r o s , fényes sikerei. Tehát e választott négy színdarab Zilahi életében kimagasló esemény. A jubileum február 16, 17, 18 é s 19-én lesz megtartva.
Zilahi jubileuma ünneplésében bizonyára lelkes szeretettel vesz részt Debreczen közönsége, amelynek mindig kedvence volt az istenáldotta művész. 29,694.
Somogy vármegye alispánjától.
Valamennyi megyei és városi törvényhatóság első tisztviselőjének.
Körözvény. »Somogy vármegye Kaposvári K ö z k ó r h á z a i b a n 1907. é v i j u l i u s hó 2 - á n m a g á t B a á n J á n o s n a k n e v e z ő d o m b ó v á r i születésű, szemcse-pusztai l a k o s
cselédnek valló e g y é n lett
ápolás céljából f e l v é v e ; a l e v e z e t e t t n y o m o z á s s o r á n azonban fenti állításai valótlanoknak bizonyultak. -Miután p e d i g tartózkodik,
Baán
nyomozandó
János jelenleg
ismeretlen
é s feltalálás esetén
helyen
születési é s
illetőségi v i s z o n y a i r a n é z v e t ü z e t e s e n k i h a l l g a t a n d ó é s eredmény esetén a f e l v e e n d ő j e g y z ő k ö n y v 2 9 , 6 9 4 | 9 0 7 . való hivatkozással 6 0
nap a l a t t közvetlenül
számra
Somogy
vár-
m e g y e a l i s p á n j á h o z küldendő.
Lehetetlen, hogy bevezető sorait szórul-szóra ne közöljük, m e r t a b b a n az e l h a t á r o z á s indokolása is benne foglaltatik. í g y hangzik : „Én dr. Thaly Kálmán s z i v e m m é l y é b e n hálával eltelve azért, h o g y Debreczen sz. kir. vár o s á n a k I. kerülete i m m á r t ö b b m i n t 25 éve tisztel m e g a polgártársaktól n y e r h e t ő l e g s z e b b kitüntetéssel. a képviselői m e g b í z á s s a l s némi viszonzásául annak, h o g y Debreczen v á r o s egész közönsége' 25 éves képviselői j u b i l e u m o m a t oly impozánsan ülte meg, ez alkalommal szeretetének és tiszteletének oly számtalan j e l é v e l halmozott el. s n e v e m r e a d e b r e c z e n ! ev. ref. főiskolán 40,000 k o r o n a a l a p í t v á n y t tett: a t u l a j d o n o m a t tévő s b i r t o k o m b a n lévő becses e r e k l y é k s kultúrtörténeti fontossággal b í r ó más ingóságok közül az a l á b b részletesen felsörolandókat halálom esetére Debreczen sz. kir. v á r o s m u z e u m á n a k h a g y o m á nyozom." Ez e r e k l y é k és t á r g y a k a k ö v e t k e z ő k : I. A budapesti
N e m l e g e s é r t e s í t é s mellőzendő. K a p o s v á r , 1 9 0 7 . évi d e c z e m b e r hó 21-én.
Kacskovics Lajos. alispán.
A városi muzeumból. Dr. T h a l y Kálmán Debreczen város Muzeumának. Debreczen sz. kir. v á r o s Muzeuma igen kellemes ú j é v i meglepetésben részesült. Maga ez az esemény nagyon illetékes, kiváló egyéntől való elismerése a v á r o s i Muzeum s z ü k s é g e s voltának és méltánylása e kulturális intézmény t ö r e k v é seinek. Országos nevű történettudós, akit Kossuth L a j o s „magyar T a c i t u s " n é v v e l tisztelt meg, a mi m u z e u m u n k a t szemelte ki arra a k e d v e s feladatra, h o g y m a j d a n az ő halála után (amit Isten minél k é s ő b b e n hozzon el!) halhatatlan é r d e m ű irodalmi t e v é k e n y s é g é r e v o n a t k o z ó nagy . becsű e r e k l y é k e t irói m u n k á s s á g a színhelyén, lakásán lévő t á r g y a k a t , m a r a d a n d ó é r t é k ű művei megalkotásának mintegy a szemtanúit részszerint Debreczen v á r o s nem r é g alapított muzeuma őrizze, gondozza. Dr. Thaly Kálmán, v á r o s u n k díszpolgára s i m m á r t ö b b mint 25 esztendő óta o r s z á g g y ű l é s i képviselője, II. Rákóczi Ferenc dicsőséges emlékezetű fejedelmünk k o r á n a k fáradhatatlan, n a g y érdemű búvára, drága h a m v a i n a k hazahozója, u j esztendő napján, e v é g b ő l p o z s o n y i l a k á s á r a hivatván Oláh Károly k ö z m ü v e l ő d é s ü g y i tanácsnokot, minden t ö r v é n y e s f o r m á k m e g t a r t á s á v a l , halálesetre szóló a j á n d é k o z á s i okiratot állitolt ki és adott ál nékie, amellyel pozsonyi lakásán és b u d a p e s t i szállásán lévő számos' kultúrtörténeti é r t é k ű t á r g y a t Debreczen sz. kir. v á r o s m u z e u m a r é s z é r e a j á n d é k o z . Oláh Károly a n a p o k b a n mutatta bo ez o k i r a t o t a v á r o s i tanácsnak, ahol érthető n a g y örömet keltett. Meggyőződésűnk, h o g y ép ilyen örömmel fogadja azt a t ö r v é n y h a t ó s á g i bizottság is. s a k k o r v é g é r v é n y e s s é , válik e hálás köszönetre méltó a j á n d é k o z á s i okirat.
szállásán
lévők közül:
1. Stróbl A l a j o s által mintázott s a j á t bronz mellszobra m á r v á n y és m a h a g ó n i t a r t ó oszlopával együtt 2. Az 1904-iki parlamenti b é k e s z e r z é s emlékp l a k e t j é n e k eredeti b r o n z m i n t á j a Teles Ede szobrásztól, s z ü r k e m á r v á n y b a n . 3. A 400 m a g y a r urnő ezüst koszorú a j á n d é k a 1906-ból Rákóczi h a m v a i n a k hazahozatala emlékéül kőtáblán, címerekkel, felirattal. 4. Ugyanaz ő tőlük ezüst a l b u m o k . 5. Aranytoll, u g y a n ő tőlük. 6. A T e n g e r h a j ó z á s i Társulat p l a k e t j é n e k mintája, u g y a n e z a l k a l o m b ó l ; Berán művésztől. 7. 1892-iki turini n a g y f é n y k é p ; középütt Kossuth L a j o s k o r m á n y z ó , j o b b j á n Thaly Kálmán, b a l j á n J u s t h Gyula arcképével, mögöttük Kossuth Ferencz. F i g y e l m e s s y ezredes, körül a képviselők. 8. Egy fejedelmi k o r o n á s F. R. m o n o g r a m m o s k u r u e z zászló csúcs, b r o n z b ó l . 9. Egy kassai mivü, felső lapján Rákóczi c i m e r t á b r á z o l ó b a r n a b ő r p a p i r t á s k a Íróasztalra való. 10. II. Rákóczi Ferencnek a drezdai kir. palotában levő Mányoky-féle h i r e s a r c k é p e eredetij é r ő l felvett drezdai f é n y k é p és gr. Bercsényi Miklós rézmetszetü a r c k é p e Doby Jenőtől. 11. Thaly Kálmánnak két d e b r e c z e n i 1907-iki l ö n y k é p e , azon d í s z m a g y a r r u h á b a n , a m e l y b e n Rákóczi k o p o r s ó j a után ment. 12. A munkácsi v á r olajfestményt) részlet képe a n y u g a t i o l d a l r ó l : Both Menyhért b e r e g m e g y e i festő müve. II. A pozsonyi
lakásán
lévők közül
a) az iró szabójából: 1. Sok fiókos n a g y íróasztal, a m e l y e t az ajándékozó tudós 48 é v óta használ s l e g t ö b b munk á j á t ezen i r t a ; t o v á b b á a mellette lévő álló íróasztal, m e l y e i színién 32 év óla használ. Az íróasztal előtti b ő r s z é k . f a r a g o t t tölgyfa. Valamint az íróasztalhoz tarlozó régi m a g y a r m o d o r ú 4 d a r a b b ó l álló nagy réz tintatartó, melyet kezdet-
A VAROS. tői fogva használ. Magán a tintatartón alul „S. J. 1772" van b e v é s v e ; t. i. Thaly Kálmán apja nagya p j á n a k Isákfalvi Sándor József, Sándor Ferencnek, II. Rákóczi Ferenc fejedelem huszár ezredesének fia, aki a k a l a m á r i s t készíttette. Ugvanehez t a r t o z n a k : II. Rákóczi Ferenc r é z k e r e t ü kis a t c k é p e b a b é r k o s z o r ú v a l ; két barokkstilü n a g y r é z g y e r t y a t a r t ó ; zöld-piros k i g y l a k ő b ő l faragott l e v é l n y o m t a t ó és u g y a n o l y a n kőből való irónt a r t ó ; egy s p a n y o l a l a b á r d o s lestőrt á b r á z o l ó toledói tőr, bronz alakkal, acél alabárddal, talapz a t á b a a Thaly cimer b e v é s v e ; e g y bronz tálca halászjelenetet ábrázoló d o m b o r m ű b e n ; II. Rákóczi Ferenc bronz mellszobra, melyet Stróbl felügyelete alatt mintáztak. Az Íróasztal tetején egy* párisi művészi ö n t v é n v ü diszparipa bronzból, melyet az 1867-diki koronázásra felkészült s Rákóczi korabeli e g y e n r u h á k k a l Thaly K. utmutatasai szerint f e l r u h á z o t t p e s t v á r m e g y e i lovas b a n d é r i u m tagjaitól kapott az a j á n d é k o z ó emlékül. Egy p á r k u r u c h u s z á r t á b r á z o l ó rodostói k i s e b b g y e r t y a t a r t ó (Il-od példányok). Az álló Íróasztal felett és körülötte f ü g g ő a r c k é p e k ; kettő Kossuth Lajosé, a k o r m á n y z ó s a j á t k e z ü l e g irott a j á n l ó n é v j e g y é v e l ; egy gr. Zichy Gézáé saját kezűleg irott alkalmi költeményével. 2. Érdemrendek, u. m. a török császári Osmanie read I. osztályú n a g y szalagja, a hozzátartozó II. rendbeli díszjelvénnyel. A török császári Medzsidje é r d e m r e n d IÍ-od osztályú csillagos Comm a n d e u r j e két díszjelvénnyel. Az olasz kir. Sz. Móricz és Lázár r e n d lovag tiszti k e r e s z t j e II. Viktor Emánuel királytól. (A Sz. István rend j e l v é n y e i t j o g u t ó d a i kötelesek visszaszolgáltatni.) 3. Érmek és emlékérmek: a) B o c s k a y István fejedelem tízes a r a n y a 1605-ból. Találtatott Bereg v á r m e g y é b e n 1870-ben egy k u r u c vitéz s í r j á b a n , a vitéznek mellére é r d e m r e n d k é n t függesztve, b) II. Rákóczi Ferenc 1703., 1905. és 1707. é v e k b e n vert emlékérmei, 3 d a r a b ezüstből, 3 d a r a b bronzból. az eredeti m a t r i c o k b ó l . E z e k b ő l 1889-ben Thaly k e z d e m é n y e z é s é r e (mindössze csak 8 péld á n y t v e r t e k Körmöcbányán), c) Gr. Teleki László halálára 1861-ben vert ezüst emlékérem, a Thaly által szerzett emlékverssel, d) Az 1896-diki ezredéves o r s z á g o s kiállítás száz k o r o n á s n y i n a g y a r a n y é r m e , a m e l y e t mint a történelmi kiállítás alelnöke és egyik r e n d e z ő j e a k o r m á n y t ó l emlékül kapott, e) Ugyancsak ezen ezredévi kiállítás nagy kitüntetési b r o n z plaketje. f) Az 1898-ban v e r t s a körmöczi - Nádor tárna m e g n y i t á s á n a k emlék plaketjei ezüstből és bronzból, g) Az 1904 márc. 10-diki parlamenti b é k e s z e r z é s emlékplak e t j e T h a l y n a k Teltsch által mintázott arcképével, 1 ezüst és 1 b r o n z példány, h) II. Rákóczi Ferencnek t ö b b és k ü l ö n b ö z ő veretű ezüst és rézpénze, köztük n é h á n y igen ritka példány. 4. Saját munkái köteteiből mindazon példányok, a m e l y e k r e a.nemzeti Muzeum orsz. k ö n y v tára számot tartani nem kíván. b) A uendégszobából: Debreczen, Kassa, Pozsony. Kézsmárk. Szeged, Arad sz. kir. városok, Hódmezővásárhely törv.
hatósági város, Máramarossziget korona és r. tan. város, É r s e k ú j v á r , Karczag, Gyöngyös r. tan. városok, Mezólarpa b e r e g m e g y e i nagy község díszpolgári oklevelei. Ezeknél megjegyzi Thaly, h o g y a II. Rákóczi Ferenc és b u j d o s ó társai h a m v a i n a k hazahozatala alkalmával hozzája inté- • zett t ö r v é n y h a t ó s á g i és társulati üdvözlő iratokat, valamint a t u d o m á n y o s akadémiák és e g y é b irodalmi társulatok díszokleveleit a Nemzeti Muzeumban örök letétképen elhelyezett családi levéltára s irodalmi h a g y a t é k a számára kívánta fentartani. c) A hálószobájából: 1. 3 d a r a b nagy oscuró kép, k u r u c v i l a g i lovasjeleneteket ábrázoló R u g e n d a s s p a n y o l festőtől és ugyanattól egy k u r u c ezredest és egy. kir o h a n ó k u r u c lovas vitézt ábrázolók. 2. 1657-ből való két stockholmi rézmetszet, a m e l y e k II. Rákóczi G y ö r g y fejedelem látogatását a svéd királynál és a svéd k i r á l y n a k viszontlátogatását ábrázolják. 3. I. Rákóczi Ferencnek K u p e c z k y — A r t a r i a féle rézmetszetü a r c k é p e és II. Rákóczi Ferencnek 1739-ben Hágában készült szintén rézmetszetü n a g y o b b arcképe, hadi j e l v é n y e k k e l környezve. 4. II. Rákóczi Ferencnek b a b é r - k o s z o r u v a l körülvett, az 1860-as é v e k b e n az a j á n d é k o z ó által készíttetett művészi kivitelű irón-rajzu arcképe, melynek keretében az a r c k é p alatt látható a z 1848—49-iki 9-ik zászlóalj Világosnál szétdarabolt zászlójából e g y nemzetiszínű d a r a b , a zászlószalagon csüngött k o s z o r ú n a k két b a b é r l e v e l é v e l . 5. A v a s v á r m e g y e i v ö r ö s v á r i gróf E r d ő d y kastélvról, ahol a Rákóczi-levéltárat őrzik, felvett két f é n y k é p . 6. A b u d a p e s t — f e r e n c v á r o s i polgárok több mint ezer aláirásu e m l é k a l b u m a 1880-ból; a szilágysomlyói h ö l g y e k a r a n y n y a l hímzett emlékalbuma 1881-ból; selyemmel hímzett v ö r ö s plüs a l b u m a r a n y monogrammal, a plevnai g v ő z ó Gazi Osman b a s á n a k sajátkezű aláírását viselő a r c k é p é v e l ; u g y a n c s a k Mahmud Hamdi (Freind) b a s á n a k sajátkezű aláírásával ellátott arcképével, Feizi basa (Kohlmann tábornok) és fiának, Hamdi b e y n e k saját aláírásaival: t o v á b b á rodostói és Rákóczi családja k o r á r a emlékeztető f é n y k é p e k kel. Végül a Történelmi Társulattól k a p o t t emlékalbum. Hozzáteszi szereteti képvisnlónk, h o g y ha a lakásain levő és s z e m é l y é t érdeklő k i s e b b t á r g y a k közül Debreczen v á r o s kiküldötte n é h á n y darabol választani kíván, abban őt örökösei gátolni nem fogják. Az a j á n d é k o z á s i okirat ezekkel a s z a v a k k a l záródik: „Határozottan kijelentem, h o g y a m e n n y i b e n a felsorolt ingóságok b á r m e l y i k é t előző végrendeleteiben más, v a l a m e l y közintézetnek v a g y más v a l a k i n e k h a g y t a m volna, a végrendeletnek idev o n a t k o z ó részét ezennel visszavonom, hatályon kívül helyezem, szilárd a k a r a t o m lévén az, hogy a felsorolt e r e k l y é k és ingóságok Debreczen sz. kir. v á r o s muzeumáé legyenek és így halálom után is jelképezzék azt a benső kapcsolatot, mely köztem"
A és Debreczen hosszú én
sz. kir.
város
i d ő n át fennállott
általam annyira
jának
közönsége
és
V Á K
közt oly
hozzájáruljanak
az
szeretett n e m e s város kultúrá-
emeléséhez".
Hírek. —
Péter
Gábor
gyászszegélyü
jelenti. Elmúlása régen hogy
Péter
Péter
volt
már
gyötrő
Gábor
a
halálát
asztmában.
régebben és
Most,
m e g róla szere-
a bohém
irodalmat,
művészetet
vettük
Gábor
egészen váratlan, mert
tért, e m l é k e z z ü n k
tartozott. Szerette az színházat,
Részvéttel
mely
nem
szenvedett pihenőre
tettel.
halála.
lapot,
(lukhoz
az ú j s á g í r á s t ,
tudományt
a
egyiránl.
Dolgozott különböző lapokba
és tolla m i n d e n k o r
tiszta
a fellegekben, job-
ban
volt. N e m j á r t s o h a s e m
érezte magát
dolgok
giai s z a k b a n rosi
a völgyben. Érdeklődött
irá^f, széles ismeretei é s itt s z e r z e t t
muzeum
hivatalát
tiszteleti
betöltötte
voltak
őre.
Mint
pontosan
a régi
az arheolo-
érdemeiért
lett a v á -
vásárfelügyelő,
és lelkiismeretesen,
mig a hivatalából fenmaradt idejét utolsó órájáig ö n k é p z é s é r e szentelte. Jószívű e m b e r volt. átérezte a
mások
b a j á t és igazán, s z í v b ő l t u d o t t ö r v e n d e z n i
az örvendezőkkel. Boldog családi osztályrészül
jó
gyermekei
nejét elragadta
tőle a halál,
vigasztalását. Az
élet j u t o t t
neki
közepett
és
ezekben
találta
elhunytáról
szóló
mikor
jelentés
fel igy
hangzik: Fájdalomtól lesújtva
tudatjuk a legjobb apá-
nak, n a g y a p á n a k , rokonnak,
néhai
Debreczen
szab.
vásárfelügyelőjének
f. h ó
reggeli
13-án
ben
váratlanul
tunk
földi
kir.
város
1 órakor,
történt
részei
elhunytát.
f. h ó
Péter
életének
14-én
Gábor
61-ik
Kedves
évé-
halot-
d. u. 2 ó r a k o r a
H ő v e l y e s - u t c a 11. s z á m ú g y á s z h á z n á l t a r t a n d ó i m a után
fog a Czegléd-utcai
lomra
sírkertbe
örök
tétetni. Mely végtisztességtételre
kat, i s m e r ő s e i n k e t , a z e l h u n y t n a k
szo-
morodott
szívvel
Debreczen.
1908
január hó
13-án. B é k e p o r a i r a ! G y e r m e k e i :
Péter
Lajos
m.
kir.
Ilona,
Olga
vel
meghívjuk.
nyuga-
rokonain-
kartársait
honvédszázados
és neje
férjével Szűcs Andrással.
Balogh
Jolán
férjé-
Karap Gézával és Mariska. Unokái: Szűcs Pista
és Béla, K a r a p
Ilona. Béla és Irén. s z á m o s
és távoli r o k o n
nevében
A megboldogult lett m e n t v é g b e
is.
temetése nagy
folyó hónap
szertartási Könyves Tóth
közeli
részvét
14-ikén.
Kálmán
A
mel-
temetési
ev. ref.
lelkész
végezte, g y ö n y ö r ű imát és megemlékezést m o n d v a az e l h u n y t feleli. czen i dalárda a város dalok négy
Az ima
előtt és
után a debre-
énekelt siri é n e k e k e t .
szebbnél-szebb
koszorúk
borították,
A
koporsót
kőztük
voll
k é k - s á r g a s z a l a g o s k o s z o r ú j a is. A g y á s z elhangzása
lovas
Kossuth-utcai
után
kocsira
és
feltették a
a
menet
koporsót
a
megindult
a
t e m e t ő felé. hol e l h a n l o l t á k a m e g -
boldogultat. Áldás emlékezetére! — Utazás a talált 900 korona körül Az 1905 junius 14-én tartott nagy erdei v i r á g korzó alkalmából
Detrich Luiza k i s -
asszony a Simonyi uton 9 0 0 koronát talált, amelyet
nyomban
bejelentett é s átadott a rendőrségnek. A városi tanács, miután a pénz g a z d á j a nem jelentkezett, letétként kezelte e g y évig. Eközben jelentkezett R. L. ur é s azt állítván, hogy a pénzt ő
OS.
találta meg. A dolog polgári per tárgya lett és a biróság, ha gazdája nem jelentkezik, azt a k i s a s s z o n y n a k Ítélte. Miután az egy év határidő letelt, a megtaláló folyamodott a városi tanácshoz, h o g y utalja ki részére a megtalált 900 koronát. A városi tanács a kérelmet teljesítette. A földmivelésl k o r m á n y a] tanintézetei. A folyó évi költségvetés megokolása szerint Darányi Ignác földmivelés ügyi miniszter ez évben az erdőőrök gyermekeinek nevelésére két internátust fog létesíteni. A z e g y i k e t Rózsahegyen, az úgynevezett Honvédlaktanya épületben, a másikat pedig az idegen kézből most visszaszerzett Rákóczi kastélyban Zborón. A z erdőőrök félreeső helyeken laknak é s pedig legnagyobb részt nemzetiségi vidéken. A z ilyen szülők v a g y idegen tannyelvű elemi iskolába kénytelenek járatni a gyermekeket, v a g y pedig házon kívül taníttatni. E r r e pedig ritkán van pénz "és sok szegény erdőőr gyermekét egyáltalában nem iskoláztathatja. Az internátusokban a g y e r m e k e k tanításáért nagyon mérsékelt dijat fognak fizetni, egyébként pedig az internátusok fedezetlenül maradó kiadásait a földmivelési tárca f o g j a fedezni. A z idei esküdtek. Rendes e s k ü d t e k : A csádi Sándor j Alföldi Károly tánctanár, Blaskovits Mihály mülakatos, dr. Bor| s o v a y Jenő ügyvéd, Csobán István gazdálkodó, dr. Csűrös ! Ferenc tanár, Dómján Imre timármester, Erber Jenő kereskedő, 1 Falk Lajos bankbizományos, Frank Rezső kereskedő, Frencli | Gyula kéményseprőmester, Halasi Péter gazdálkodó, Horváth Mihály csizmadia, Katona József gazdálkodó, Katz Sámuel fai kereskedő, Kálmán József bérlő, Kovács István gazdálkodó, I Kovács J á n o s kereskedő, Luczi Mihály gazdálkodó, Mandel ' Lajos kereskedő, dr. Moskovits Jenő ügyvéd, Móricz Bertalan szabómester, Vályi Nagy Gusztáv ügyvéd, Nagy József k o v á c s in estér, Publig Ernő nyug. postatiszt, Szabados Ferenc sertésj kereskedő, dr. Szabó László ügyvéd, dr. Szőllős Dezső ügyvéd, ! Tamás Ferenc gazdálkodó, Tóth Gergely magánzó. Pótesküdtek: Dul Sándor gazdálkodó, Ecsedi József gaz | dálkodó, Kohn Lipót bőrkereskedő, Papp J á n o s gazdálkodó, Szikszay Géza építész, Szilágyi Bálint ügyvéd, i f j . Szűcs István | gazdálkodó, Trázsi L a j o s gazdálkodó, Zellinger Ede címfestő, I ifj. Zöld J á n o s bérlő. A m u n k á s b i z t o s l t á s j t ö r v é n y v é g r e h a j t á s i rendeletei. ! A kereskedelmi minisztériumban, az érdekeltei# képviselőinek í é s a szakértő pénztári közegeknek bevonásávW, szerdán kezdI ték meg annak a rendelettervezetnek a tárgyalását, amelyet Kosuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter a munkásbisztositó pénztárak számvitelének, valamint statisztikai é s egyéb nyilvántartásainak tárgyában készíttetett. E rendelet után még a hónapban a raunkásbiztositási választott bíróságok szervezeti é s eljárási szabályzata került tárgyalás alá. Készen van ezeken kívül biztosításra való bejelentéseket szabályozó rendelettervezet, a munkásbiztositási hivatal ügyviteli é s fegyelmi, valamint kezelési szabályzatainak, úgyszintén az o r s z á g o s pénztár első veszélyességi táblázatának tervezete, és munkában van a kerületi, vállalati és magánegyesületi pénztárak uj alapszabályainak tervezete is. — A z alföldi s z i k e s t a l a j o k j a v í t á s a Darányi földmivelésügyi miniszter elhatározta, hogy különösen az alföldi s z i k e s területek javítására hivatott öntöző csatornák létesítésének 1 támogatására erősebb akciót indít azért, hogy a s z i k e s területek öntözésének é s ezzel kapcsolatban a trágyázásnak k é r d é s e minden irányban tisztáztassék. A miniszter szándéka az, hogy az öntözésre való berendezkedésnél, valamint már berendezett, de rosszul kezelt öntözések okszerű kezelésében é s a s z ü k s é g e s trágyázás! kísérleteknél e g y e s gazdákat állami támogatásban f o g részesíteni. Gondoskodni kívánt a miniszter arról is, hogy a népies mintag a z d a s á g o k k a l kapcsolatban kisebbszerű öntözéseket rendez! zenek be. A szikes, valamint tőzeges és egyéb talajú terüle; teken minta-önlözőtelepeket létesítenek, amelyek kizárólag állami közegek k e z e l é s e mellett a különféle talajokra ma még megoldatlan k é r d é s e k : rétmegujitás, trágyázás stb. tanulmányozására szolgálnak. Ahol lehetséges és ahol az előfeltételek megvannak, ott a g a z d a s á g i i s k o l á k b a n öntöző telepeket fognak berendezni. Célja ez akciónak az is, hogy a kerti terményeknek bolgár kertészet mintájára való öntözése a magyar k i s -
A
3. szám
V A R O S .
g a z d á k körében meghonosodjék. Ezenkívül buzdításul a miniszter azokat, a k i k az öntözés népszerűsítése é s serkentése céljából helyesen berendezett öntözést létesítenek önerejükből v a g y az állam nagyobb támogatása nélkül és azt gondosan kezelik, fentartják, jutalmazni fogja. A miniszter az öntözési akcióra 200,000 koronát vett fel az ez évi költségvetésbe. Tudós Hetényl J á n o s é s k o r a . E címen Pogrányi József, Komárom vármegye tiszti f ő ü g y é s z e tollából kiválóan é r d e k e s k o r r a j z jelent meg a könyvpiacon. A k o r r a j z homlokterébe szerző tudós Hetényi János életének é s irodalmi működésének képét illesztette. A minden izében telivér tudóst, ki az irodalom meleg szeretetét családi hagyomány gyanánt örökölte é s a tudományos ismereteknek nemzeti szellemben fejlesztését életfeladatának tekintette. De nemcsak az 1853-ban elhunyt tudós pap életrajzát, irodalmi és közéleti tevékenységét ismeri meg e k ö n y v b ő l az olvasó, de megtalálja ama t o r kimagasló eseményeinek érdekes, vonzó történelmi leírását is, a szereplőket jellemző intimitások kapcsán és megtalálja a szabadságharc főbb mozzanatainak a politikai t e v é k e n y s é g rugóinak megértésére képesítő azon adatokat is, melyeket szerző kiváló történetíróink müveiből merített. A munka a tartalomhoz méltó diszszel kiállítva jelent m e g ; ára diszkötésben négy korona. Megrendelések az „Apolló" irodalmi és nyomdai részvénytársasághoz (Budapest, V. ker., Sas-u. 13.) küldendők. Fegyelmi v i z s g á l a t a liarozagl v á r o s i t i s z t v i s e l ő k ellen. Karczagon Klein István lapszerkesztő följelentést tett a belügyminiszternél Tóth Kálmán polgármester, Rimaszombati István k ö z s é g i bíró, S z ő k e József ügyész, T a p o s s y Márton rendőrkapitány é s Sere J á n o s rendőrfogalmazó ellen. A miniszter a följelentést a vármegye közigazgatási bizottságához küldte le, mely az előzetes vizsgálat megtartására Gosztonyi Sándor tiszteleti f ő j e g y z ő t küldte ki. Ennek megtörténte után a vármegye közigazgatási bizottsága legutóbb tartott ülésében a fegyelmi vizsgálatot a városi tanács ellen elrendelte é s a följelentett tisztviselőket állásuktól fölfüggesztette. K a p o s v á r osőd előtt. A k a p o s v á r i vízvezetéki panamáról annak idején hírt adtunk. Ugyanis a vízvezetéki mű költségvetését a v á r o s k á r á r a meghamisították az alatt az idő alatt, amíg a városnál hivatalos útját járta. Bűnügyi e l j á r á s folyik azóta a jkjnos ügyben. Most a Kaposváron megjelenő „Somogyvármegye" u j a b b leleplezést közöl. Adatszerűen fölmutatja, hogy Kaposvár a vízvezetéki kellemetlenségek következtében csőd előtt áll. A vízvezeték ö s s z e s költségeit ugyanis 350.000 koronára tervezték és a mű a városi mérnök hibájából mégis 700.000 koronába kerütt. A 300.000 k o r o n á s tulkiadással csőd elé k e r ü l a v á r o s annál is inkább, mert a mostani polgármesternek a képviselőtestület semmit sem a k a r többé megszavazni. — A flzetésrendezés Szegeden. Szegeden a városi közg y ű l é s szerdán kezdte meg a v á r o s i tisztviselők fizetésrendezésének tárgyalását. Sok hozzászólás után elfogadták a városi f ő j e g y z ő javaslatát, mely minden állásra fizetésjavitást proponált. Csütörtökön t á r g y a l j á k a részleteket. V á r m e g y e i a l j e g y z ő é s főszolgabíró. A marostordamegyei állapotokat jellemző ü g y került szerdán a kir. Kúrián tárgyalásra. F a r k a s Albert volt főispán a mult é v folyamán állásuktól fölmentette az ö s s z e s megyei tisztviselőket, mert mindannyian ellene s az alispán mellett foglaltak állást. A tisztviselőket azután más hivatalnokokkal helyettesitette. Ilyen helyettes főszolgabíró volt Jeney Kálmán is, aki jegyzőből lett marosvásárhelyi főszolgabíró. Mult évi február elején Jeney valamelyes memorandumot intézett a főispánhoz, amelyet Orbán Balázs vármegyei f e l f ü g g é s z t e t t a l j e g y z ő tett kritika t á r g y á v á a „Székely L a p o k " cimü újságban. Megírta, hogy Jeney Kálmán helyettes főszolgabíró, a k i n y a k i g ül a fegyelmikben, a k a r j a a megyei autonom-pártot megtörni, holott j o b b volna, ha gondoskodna, h o g y szép szerével szabadulna az őt fojtogató f e g y e l miktől. Jeney ezért nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás miatt indított panaszt Orbán ellen, de a marosvásárhelyi esküdtbíróság csupán a becsületsértésben mondotta ki vétkesnek, miért is az eljáró b i r ó s á g 100 korona fő- és 10 korona mellék pénzbüntetésre ítélte a vádlott aljegyzőt. A kir. Kúria szerdán Tarnai J á n o s biró előadása után megsemmisítette az esküdt-
bíróság ítéletét s a vádlottat felmentette a vád alól. A Kúria indokolásában kimondotta, hogy a panaszosnak, mint megyei köztisztviselőnek, miniszteri fölhatalmazásra lett volna s z ü k s é g e a pör megindításánál, de miután ilyet nem mutatott be, az ítéletet megsemmisíteni s a vádlottat fölmenteni kellett.
Szerkesztői üzenetek.
B. S. A küldeményt megkaptuk, de mivel későn érkezett, csak jövő számunkban hozzuk. Az eszme helyes. Kolozsvár. Most van tárgyalás alatt, annak idején egy példányt küldünk. ö. P. Nem azért nem közöltük a beküldött cikkelyt, mivel nem osztjuk tartalmát, hanem azért, mert rettenetes rosszul van megírva és sok helyen olvashatatlan.
Hirdetmény. A z 1873. é v i X X . t.-c. v é g r e h a j t á s a t á r g y á b a n kiadott
végrehajtási
a l a p j á n a louak, kerek,
utasítás
öszvérek,
személyszállító-
donyok,
szántó
2.
és
&
szamarák,
szakaszai
kocsik,
és telier-automobilok,
mozdonyok,
és utca-hengerezők
sze-
uti moz-
önműködő
mozgonyolc
összeírása Foganatosítandó lévén,
felhívja a tanács városunk érdekelt lakosait, h o g y a l e n t e l ő s o r o l t a k k ö z é t a r t o z ó t u l a j d o n a i k a t 1908. évi j a n u á r
hó 20-tól k e z d v e , b e z á r ó l a g j a n u á r h ó
31-ig a C s a p ó - u t c a 43. s z á m ú tanya), a jelzett n a p o k o n b e j e l e n t e n i el n e
háznál (tűzoltó lak-
r e g g e l i 8 ó r á t ó l 12 ó r á i g
mulasszák,
mivel
a mulasztók
í e n t e m l i t e t t v é g r e h a j t á s i u t a s í t á s 3. §-a é r t e l m é b e n minden
ló, v a l a m i n t
20 k o r o n á i g fordítandó
a fent
terjedhető s
elősorollak
a
pénzbirsággal
után
szegényalap
fognak
is
javára
büntettetni
s.
u t ó l a g o s b e j e l e n t é s r e is k ö t e l e z t e t n e k . A n y i l v á n t a r t á s p o n t o s v e z e t é s e v é g e t t ez alkalommal
a z is b e j e l e n t e n d ő ,
mult évben
ha
a
tulajdonos a
bejelentett lovait stb. az év folyamán
A bejelentés
alól
fel
vannak
mentve:
1. A z á l l a m i
lótenyésztési
2. A k a t o n a i
igazgatás lovai s a t é n y l e g szol-
gáló
katonatisztek
azon
intézetek
saját
lovai,
szolgálatuk ellátására szükségük D e b r e c z e n , 1908 j a n u á r
lovai. melyekre
van.
h ó 3. A
városi Tanács.
Árverési hirdetmény. Debreczen
sz.
kir. v á r o s
m o n f f v - u t c a i 2. s z á m ú
tulajdonát
bérház
első
t e v ő Si-
emeleti
6-ik
számú: 3 szoba, 1 előszoba, 1 fürdőszoba, 1 konyha, 1
k a m a r a , 1 klozett, 1 padlás és 1
lakásnak nyilvános napjának azzal
álló
a z 1908. é v i m á j u s 1-től 1911. é v i á p r i l i s
h ó 30-ig t e r j e d ő h á r o m
mébe
pincéből
árverés d.
e.
tüzetett
az
évre 1908.
9
órájára
ki.
Miről
értesíttetnek, hogy
számvevői tekinthetők
hivatalnál
bérbeadása év
a
január
városháza
árverelni
a
22-ik
nagyter-
szándékozók
az árverési
a hivatalos órák
és a kikiáltási ár
iránt hó
feltételek alatt
a
meg-
10%-a bánatpénzül
az á r v e r e l ő bizottságnál leteendő. D e b r e c z e n , 1907 d e c e m b e r 19. A
városi tanács
