A vallási turizmus feltételrendszere
alcím: ha valaki elkezdi ringatni a pálosok bölcsőjét a Pilisben, menten megtelik zarándokokkal
Madari Gyula MV. Igazgatója előadása 2005. (Makrovilág Zarándok Iroda alapítva: 1987. június 15.)
Budapest, 2005. február 15.
I. VALLÁSI TURIZMUS SZÜKSÉGESSÉGE Magyarországon a rendszerváltás előtti évek a vallás elhalálásáról, a templomok szükségtelenségéről és az emberek mindenhatóságáról tanítottak. A nap, mint nap előjövő problémák - egy pillanat alatt 50 millió ember áram nélkül marad, 1 óra leforgása alatt a bálvány (a pénz, a gazdaság, a kereskedelem) temploma (a Világkereskedelmi Központ két tornya) New Yorkban összeomlik, vagy éppen egy nap alatt a szökőár százezreket küld hullámsírba -, kezdi rádöbbenteni az emberek tehetetlen és esendő voltukra. Nem hisszük már, hogy tudunk magyar narancsot termelni, földjeinken és alázatosabban közelítjük már meg a kérdést, ki az erősebb az Isten vagy a katonai tank. (Az 50-es évek elején laktanya volt az egykori Palavichini birtokok gazdasági épületeiben Sövényházán, a mai Ópusztaszer en és tisztek a még álló, középkori Ópusztaszer-i bazilika homlokfalait tankkal ledöntötték, bizonyítandó az utóbbi hatalmasabb voltát a „felvilágosulatlan” katonáknak. A változás után kezdtük számbavenni, hogy mi maradt a rom eltakarítások után. Szocialista brigád vagy tsz kirándulásnak álcázott, titkolt búcsújárások. Ismeretlen fogalomként: vallási turizmus, zarándoklatok. A turizmus szakmában viccesnek tűnő utazási fogalom. Ezeken kezdett építkezni a Makrovilág! Hogyan? Először a szabad országok felé néztünk. Európában szervezett utazások 30%-a, Olaszországban 33% vallási indítattású, annak ellenére, hogy „nyugaton” is nagyon sokat rontott a jóléti renszer és a globalizáció a nyugati országok populációjának a lelkiállapotán. Megjegyzem, ez a nagyságrend a rendszerváltozáskor nálunk a szervezett zarándokutak 0-1% körüli mértékről indult és ma 7-8%-on tart. Másodszor fontos volt az igény feltérképezése. Kezdetben még a megfélelmlített egyház(ak) papjai is többen megkérdezték. És lehet a buszon nyugodtan imádkozni. Olykor a potenciális utazók félelme is kitapintható volt. „Felirhat a névsorba, de takarja le a nevem, nehogy más meglássa.” Hosszú évekbetelt, amíg a tapasztalás (lám nem lett semmi bajom) és a nyugtató szavunk, a félelem feloldása meggyőzte az embereket a zarándoklatok, búcsújárások „szabályos” voltáról és szépségéről és különös közérzetjavító, lelki hasznáról. Zarándokok számának növekedése mellett meggyőzőleg hatott az igényre a 2001. évi népszámlálás. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2001. évi népszámlálási adatai szerint Magyarországon a lakosság 55%-a, azaz több mint 5,5 millió ember vallja magát katolikus vallásúak. Közülük az Egyházhoz szorosabban kötődők száma mintegy kétmillió, így a zarándoklatokat igénylők száma lehet minimálisan ennyi. (Megjegyzem a nem válaszoltak között is sokan vannak katolikusok, mert a népszámláláskor, saját társasházunkban is úgy történt a népszámlálás, hogy bedobták a leveles ládába és X idő után kérték vissza, kitöltve. Mindenki a saját „tájékozottsága” szerint töltötte ki az íveket.
keresztény 74% más vallású 1% nem válaszolt 11%
nem vallásos 14%
katolikus 74% református 21%
egyéb 1%
evangélikus 4%
Sajnálatos, hogy az igénylők és lehetőséggel (anyagi, egészségi, személyes problémák, utazási viszolygás stb.) bírók száma nem egyezik meg. Ám ha a nemzetközi számokat vesszük, akkor is egyértelműen FEJLESZTHETŐ és FEJLESZTENDŐ a vallási turizmus országunkban. Harmadik állomás volt a vallási turizmust bekapcsolni az általános turista forgalomba és számára kivívni azt a megbecsülést és helyet, amit egy a potenciális számszakiságának (30+) megfelelő turizmusi ágazat megkap. Magyarul: 11 évig küzdöttem mindenféle fórumon, konferencián, összejövetelen, hogy a vallási turizmust a szakma ismerje el támogatandó, „rossz szóval”, de szakszóval támogatandó felszólalás turisztikai terméknek. Ezt sok beadvány, felszólalás és tanulmány után az Országos Idegenforgalmi Bizottság 2000. március 7-i ülésén meg is tette és azóta ír ki az illetékes szakminisztérium pályázatokat a vallási turizmus támogatására. Negyedik fontos kérdés volt a vallási turizmus tárgyi feltételeinek a megteremtése, illetve a lehetőségek javítása. A tárgyi feltételek vonatkozásában itt részben zarándokház(ak) kialakítása, működtetése jelentkezett igényként. Számtalan helyen elmeséltem a példát, amelyet egy irányításban dolgozó akkor értett meg, amikor visszaemlékezett az én zarándokház mintámra. Nevezetesen Németországban járva az illető egy négycsillagos szállodában járt, és
reggel 7-8 óra között lezárták a 3. emeleti folyosó felét szentmise bemutatása miatt. A MV. 1994-től kezdve törekedett arra, hogy Budapesten teremtse meg egy zarándokház működési feltételeit, amely 2002. okt. 1., illetve 2003. május 5-vel sikerült, és ahol a vidékről utazó zarándokok indulás előtt, ill. érkezés után csupán 1.000,- Ft/fő a szállásdíj (350,- Ft/fő csak a mosatás) fejében alhatnak meg. Ez nagy biztonságot jelent az utazók számára. A Zarándokházban van kápolna, éttermek is, amelyet a zarándokház fenntartása kapcsán bárki, nemeslelkű ember igénybevehet. Közösségi élet, Baráti Kör Tagság, egyéb rendezvények, előadások, konferenciák helyét is adja a ház maga. Ötödikként beszélni kell a személyi feltételekről. Fontos felismerés volt az, hogy az utakon biztosítani kell a szakrális légkört, így tölti be rendeltetését a zarándokút. A szakrális légkör biztosításának egyéb kulcsembere a zarándokidegenvezető (Pilgrimguide). A képzését 4 éves harc árán sikerült megoldani a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel közösen. Ebben az esetben a végzett idegenvezetők még egy szemeszterrel bővítik tanulmányaikat ilyen tárgyakkal: hittan, zarándokföldrajz, liturgia, szakrális művészet, pasztorál teológiai ismeretek, zarándoklatvezetés. A végzettséggel zarándokidegenvezetőként a saját csoportjaikat külföldön is vezethetik. Ezek a szakemberek segítőtársak lehetnek a plébániai zarándoklatok szervezésében és autentikus vezetői a helyi szakrális látnivalóknak, nyelvismeret(ek) birtokában a külföldiek részére is. Megszületőben van e képzés kapcsán a zarándoklatszervezés- és vezetés végleges metodikája, kialakultak azok a szempontok feltérképezése, amely alapján egy zarándoklat működik. Hatodikként kiemelkedő fontosságú elem a zarándokturizmusban az INFORMÁCIÓ. Kiadványok tömkelegét kellene elkészíteni. Ismeret hiányos ember nem utazik. Jó példának mindig az izraeli kiállítói standokat hozom fel, ahol ezer számra, módon, megvilágításban mutatják be a prospektusok a Szentföldet. Ezek az anyagok nemcsak szűkszavúan INFORMÁLNAK, hanem bizony sok esetben jobban ismerve a bibliát, mint mi keresztények, még TANÍTANAK is. Ezen a téren HATALMAS a lemaradás. Hetedik követelmény a vallási turizmus fejlődésében a szót értés, az egy nyelven beszélés. Zarándoklatok a vallási turizmus irányítása két fele szólít meg, két fél együttműködését feltételezi. A zarándoklat modern rendszere kidolgozásának utolsó állomása - amiért még harcolok -, hogy legyen a Magyar Katolikus Egyház felső vezetésében olyan ember, aki tud turizmusul, és az állami irányításban pedig olyan turisztikai szakember, aki tud jámborul beszélni. Ez a további fejlődés útja. II. Vallási turizmus fogalma Nagyon sok tévhit és pontatlan fogalom él a köztudatban a vallási turizmus, a zarándoklatokkal és a búcsújárással kapcsolatban. Mielőtt a vallási turizmus résztvevői feladatát, működési mechanizmusát meghatároznánk, szükséges a fogalmak tisztázása.
1. Fogalmi meghatározások a) Turizmus: "A turizmus magába foglalja a személyek lakó-és munkahelyen kívüli szabad helyváltoztatását, valamint az azokból eredő szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat." (WTO és az Interparlamentáris 1989. évi Hágai Nyilatkozata) Kulturális turizmus: Kulturális motívumok vezérlik az utazót. Műemlékek, történelmi helyek, építészeti remekek, múzeumok meglátogatása, részvételi művészi előadásokon, fesztiválokon, ünnepeken, népszokások, népművészet tanulmányozása, idegen nyelvek tanulása. A vallási turizmus is idesorolható tágabb értelemben. Vallási turizmus: Az idegenforgalom olyan speciális területe, ahol a résztvevők (nem szükségképpen hívő emberek, nem is csak az érintett vallás hívei) adott helyeket, szent helyeket, kegyhelyeket, illetve kegyeleti helyeket önkéntesen, tömegesen, rendszeresen művészet-, kultúrtörténeti érdekességként, látványosságként vagy hitbuzgalmi célból felkeresnek, útközben, valamint ott szolgáltatásokat vesznek igénybe, mellette különböző természeti és ember alkotta szépségeket tekintenek meg. Vallási turizmusról tágabb értelemben Akkor beszélünk, ha a kegyhelyet művészettörténeti, kultúrtörténeti érdekességként, látványosságként tekintjük. (Pl.: csömöri Úrnapi Körmenet virágszőnyeg díszéért.) Vallási turizmusról szűkebb értelemben Ha a kegyhelyet hitbuzgalmi céllal keressük fel.
II. Kulturális és vallási turizmus kapcsolata Célját illetően (motiváció, vonzerő)
Kulturális
tágabb értelemben (pl.: magyarpolányi Passió, csömöri úrnapi körmenet)
Vallási szűkebb értelemben
zarándoklat (hitbuzgalom) búcsújárás (gyónás, áldozás, szentmise)
hitéleti tevékenység
Az ember szempontjából:
BIOLÓGIAI LÉNY/LÉT
SZELLEMI LÉNY/LÉT
LELKI LÉNY/LÉT (ÉLET)
értékarányos minden út szolgáltatások információ, tudásanyag, kulturáli művészeti információk, s út 49% teremtett, épített világ ismertetése szakráliszarándok légkör út,51%
Kegyhely: Katolikus zarándokhely, amelynek látogatásával teljes búcsú nyerhető. Búcsú (indulgentia): A bűnért járó ideig tartó büntetés elengedése. A búcsú elnyerése egyházjogi és kegyelemtani feltételekhez van kötve. Zarándoklat: Vallási hely, szent hely, kegyhely, kegyeleti hely hitbuzgalmi céllal történő felkeresése. Búcsújárás: Katolikus hívők zarándoklata, célja a teljes búcsú elnyerése, amennyiben engedélyezett az adott templomban. Ez alkalommal szükség szerint Szentgyónáshoz járulnak, áldoznak a szentmisén és a pápa szándékára imádkoznak 1 Hiszek egyet, 1 Miatyánkot, 1 Üdvözlégy Máriát és 3 Dicsőséget. Vallási hely: Bármely vallás által fontosnak tartott hely. Pl.: szentek szülővárosa. Kegyeleti hely: Olyan emlékezési hely, amelyet az adott vallás tiszteletből azzá nyilvánított, vagy a közösség számára (fontos) valamilyen történelmi esemény vagy személyiség miatt
azzá vált. Szent helyek: Azok, melyeket a liturgikus könyvekben erre előírt felszenteléssel vagy áldással az istentiszteletre és a hívők temetésére szánnak (1205 kánon). Eucharisztikus kongresszus: Katolikus hívők évenként, 1 hétig tartó, különböző országokban, illetve városokban megrendezett, nagy tömegeket megmozgató ünnepe, amely keretében a világ minden részéről a hívők istentiszteleteken, találkozókon, rendezvényeken, konferenciákon vesznek részt. Vallási találkozó: Az egyes vallások, vallási felekezetek tajgainak hitbuzgalmi célból és a vallási közösség összetartozás tudatának az erősítése szervezett hosszabb, tömeges együttléte. Evangelizáció: Az adott vallás, vallásfelekezetek vezető szónokai és a hívei, illetve a szimpatizánsainak a találkozója, amelyben a szónokok hitalakító és megerősítő beszédeket mondanak, istentiszteleteket tartanak. III. VALLÁSI TURIZMUS ELEMEI, RÉSZTVEVŐI A vallási turizmus a turizmus speciális ágazata, ezért fontos, hogy külön foglalkozzanak az egyes elemeivel. Nevezetesen: 1. Hely, kegyhely, templom, bazilika 2. Vallási utat szervező utazási iroda, szervezet 3. Utat lebonyolító személyzet 4. A vallási úton résztvevő személyek 1. Hely, kegyhely, templom, bazilika A vallási turizmus fogadására alkalmas helyek. Más és más feltételelknek kell megfelelni pl. a templomnak ha a) a vallási turizmus a kultúrturizmus ágának ad helyszínt: - nyelveket beszélő idegenvezeőt - belépőjegy - őrzés - megfelelő fogadóhelyek, toalettek, souvenirboltok, stb. b) ha a vallási turizmusnak, mint a hitbuzgalmi ágának, a zarándoklatoknak akar megfelelni: - fentieken túl: pap - zarándokidegenvezetők
2. Vallási utat szervező iroda - értékarányos szolgáltatások, - minél több információ, - szakrális légkör: - személyi feltételei (gkv., id.vez.) - szállások elhelyezkedése, felszereltsége 3. Utat lebonyolító személyzet - erkölcsi követelmények (id.vez., gkv.) - képzettség – zarándok idegenvezető (normál+vallási tantárgyak) 4. A vallási turizmusban résztvevők: - mint kultúrturisták - mint hitbuzgalmi cselekményeket végzők, hitéleti cselekedetekben résztvevők (Történetek: „lourdes-i csodás gyógyulás”, „mintha kicserélték volna”, „medjugorje-i látomás”, „4 nap betekintés a menyországba”) IV. SZAKRÁLIS RÉGIÓK SZEREPE Már kb. 15 éve hangsúlyozom, hogy rendkívüli jelentősége van a „Szent Körzetek”nek. Ilyen „Szent Körzet”-ben, immár egy évtizede működik a Gödöllő és Környéke Regionális Turisztikai Egyesület. (Máriabesnyő-Grassalkovich templomok, 33-as alapított – Fót) Másik a Pannonhalmi „Szent Körzet' megfelelő idegenforgalmi felkészültséggel. Van hasonló kezdeményezés Pécs és Vasvár körzetében. Örömmel tölt el a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés gondolkodása is a vallási turizmust illetően. A HELY SZELLEME vonzza az embereket. A PILIS az ország legrégebbi szenthelyei közé tartozik, a PÁLOSOK léte és neve fémjelzi ősiségét. (Régi mondás: „Amilyen a pálosok élete, tevékenysége az országban, úgy él az ország is.) Pálosok voltak az egyetlen magyar alapítású szerzetesek a kora középkor óta egészen múlt század végéig. Sajnálatos, hogy a pálosok nem tértek vissza az alapítási helyre. Ám pálos szerzetesek élnek a világ több pontján is és HA A PÁLOSOK BÖLCSŐJÉT, HA VALAKI ELKEZDENÉ ÚJRA RINGATNI, MENTEN MEGTELNE A PILIS ZARÁNDOKOKKAL! Másik fénylő pontja ennek a körzetnek: a Magyar Sion – azaz Esztergom és az esztergomi bazilika, amely a világi turizmusba már be van kapcsolva, de a vallási oldalon nincs kihasználva. A konferencia tanulságait hasznosítva, gyors intézkedéseket javasolok és az eredmény nem marad el.
Madari Gyula MV. igazgatója
