S Z . MEHANY1K
:
A V Á L L A L A T I TERMELÉSI C I K L U S I D Ő T A R T A M A M U T A T Ó S Z Á M A I N A K KISZÁMÍTÁSA ÉS ELEMZÉSI T A P A S Z T A L A T A I - " A termelési c i k l u s időtartamának megrövidítése az i p a r i m u n k a e g y i k legfontosabb minőségi mutatószáma. A termelési c i k k l u s időtartamának megrövidítése elősegíti a t e r m é k kibocsátás növelését, magával h o z z a a t e r m é k önköltségének csökkenését, a felhalmozás növekedését és jelentékeny mértékben felszabadítja ö vállalat forgóeszközeit. A megtérülés meggyorsításáért indított h a z a f i a s m o z g a l o m k e z d e m é nyezői, 103 m o s z k v a i és m o s z k v a i területi vállalat vezetői, a „ P r a v d a " 1949. évi január 2 6 - i számában m e g j e l e n t , Sztálin elvtárshoz címzett levelük b e n ezt írják: „ A forgóeszközök m i n d e n egyes rubelére eső termékkibocsá tás növelésének útjai és módszerei világosan állanak előttünk. E z e k h e z t a r t o z i k mindenekelőtt a termelési c i k l u s időtartamának csökkentése — az az emeltyű, a m e l y l e h e t ő v é t e s z i a forgóeszközök megtérülésének m e g gyorsítását". A termelési c i k l u s időtartamának kiszámítása és elemzése a vállalati belső tartalékok feltárásának e g y i k l e g f o n t o s a b b eszköze. A termelési c i k l u s tervezését és megrövidítését célzó intézkedé sek végrehajtását a z o n b a n i g e n s o k esetben megnehezíti, h o g y a termelési c i k l u s t e r v s z e r i n t i és tényleges időtartamának kiszámítására hiányzik az egységes módszer. E z z e l k a p c s o l a t b a n a z e g y i k i p a r i vállalat tapasztalatai és a r e n d e l k e zésre álló s t a t i s z t i k a i beszámolók a d a t a i alapján f e l a d a t u l tűztük k i a ter melési c i k l u s időtartama kiszámítási módszertanának kidolgozását a válla lat egészére vonatkozóan. A termelési c i k l u s e kiszámítása a J a . S z v e r d l o v r ó l elnevezett m o s z k v a i selyemkikészítő g y á r adatai alapján történt. A m o s z k v a i Gazdaságstatiszti k a i Intézet t u d o m á n y o s munkatársainak kollektívája a t u d o m á n y és a t e r melés közötti szoros együttműködés érdekében, állandóan segítségére v a n e gyárnak. A termelési ciklus általános jellemzése. A termelési c i k l u s kiszámításá hoz mindenekelőtt az szükséges, h o g y ismerjük magának a termelési c i k l u s fogalmának h e l y e s meghatározását. *
Vesztnyik
sztatyisztyiki.
1D51, 4. sz., 38—49. old.
896
M'EHANYIi;
Termelési c i k l u s o n azt az időt értjük, a m e l y a n y e r s a n y a g n a k (a gyári nyersanyagraktárból) a termelésbe való beérkezése időpontjától a műszaki ellenőrzési osztály által átvett készterméknek a g y á r ü z e m e i b ő l (műhelyei ből) való kibocsátása időpontjáig e l t e l i k . E b b ő l következik, h o g y a t e r m e lési idő és a termelési c i k l u s időtartama két k ü l ö n b ö z ő f o g a l o m . A termelési c i k l u s h á r o m időszakból áll: 1. a munka időszakából, azaz a b b ó l az időből, a m e l y alatt a termelés tárgya ( n y e r s a n y a g , e g y é b a n y a g ) a m u n k a behatása alatt v a n ; 2. abból az időszakból, amely alatt a munka tárgyát természeti behatásnak teszik ki (például a mezőgazdaságban a t e r mészetes érlelés f o l y a m a t a , a dohánytermelésben a fermentáció időszaka, t ö b b gazdasági ágban a szárítás, a fehérítés), és 3. az egyes munkamüvele tek közötti megszakítások időszakából, a m i k o r a m u n k a tárgya az e g y e s m u n k a m ű v e l e t e k között áll (nincs munkában), akár az egyes m u n k a m ű v e l e t e k közötti folyamatosság hiánya, akár p e d i g magának a termelési f o l y a m a t n a k elkerülhetetlen szünetelései m i a t t (munkaszünnapok, műszak beosztás stb.), v a g y p e d i g a szervezésben, a termelési t e r v e k b e n és a f é l késztermékek szállításában előforduló hiányosságok stb. m i a t t . A termelési c i k l u s struktúrájának feltárása, a munkaidő és az egyes m u n k a m ű v e l e t e k közötti megszakítások időtartamának megállapítása, m i n d e n egyes vállalat részére, a vállalaton belüli tervezés és a termelési f o l y a m a t feletti ellenőrzés szempontjából r e n d k í v ü l n a g y jelentőségű. A termelési c i k l u s elemzése lehetővé t e s z i a vállalaton belül e l ő f o r d u l ó szűk k e r e s z t m e t s z e t feltárását, a termelés n e m termelési j e l l e g ű m e g szakításaival k a p c s o l a t o s idő nagyságának és a pénzeszközök összegének megállapítását, v a l a m i n t a z o n szükséges intézkedéseknek meghatározását, a m e l y e k az egyes m ű v e l e t e k időtartamának és a m ű v e l e t e k közötti i d ő közök, t o v á b b á a felesleges félkésztermékek felhalmozódásának c s ö k k e n tését biztosítják. E z e n az a l a p o n , az egyes m ű v e l e t e k műszaki-gazdasági normáinak és az egyes gépeknél, készülékeknél megmunkálásra váró félkésztermék-kész l e t e k minimális normáinak megállapítása útján lehetőség n y í l i k az egyes m ű h e l y e k c i k l u s a i időtartamának tervezésére. Nézzük m e g , h o g y a n a l a k u l a termelési c i k l u s a J a . S z v e r d l o v r ó l e l n e v e z e t t gyárban. A g y á r kollektívája a háborúutáni sztálini ötéves t e r v megvalósításáért vívott h a r c során k o m o l y e r e d m é n y e k e t ért e l . A gyár, évről évre túlteljesí tette termelési tervét, j e l e n t é k e n y mértékben m e g n ö v e l t e a t e r m é k kibocsátást és csökkentette az önköltséget. Ettől e l t e k i n t v e a z o n b a n a t e r melési c i k l u s időtartamának elemzése azt m u t a t j a , h o g y a g y á r a termelési c i k l u s időtartamának csökkentésével és a gépek kihasználásának m e g j a v í tásával a termékkibocsátást a j ö v ő b e n m é g jelentékenyebb mértékben tudná emelni. A termelési c i k l u s megrövidítése a J a . S z v e r d l o v r ó l elnevezett g y á r b a n a f o r g ó e s z k ö z ö k megtérülése meggyorsításának l e g f o n t o s a b b eszköze. E lehetőséget a g y á r forgóeszköz-normatívái struktúrájának sajátosságai biztosítják. A g y á r saját forgóeszköz-normatíváinak teljes összegéből a befejezet l e n termelésre 5 4 , 4 % j u t .
A J a . S z v e r d l o v r ó l elnevezett g y á r termelési c i k l u s a a festő, az a p p r e táió, a n y o m ó , v a l a m i n t az összerakó m ű h e l y termelési idejéből tevődik össze. A z összerakó m ű h e l y dolgozóinak időráfordításai, m i v e l az összerakó m ű h e l y végzi a késztermék átvételét, osztályozását és adjusztlását, szorosan hozzátartoznak a termelési c i k l u s teljes időtartamához. A termék e l l e n értéke az értékesítési raktárak által csak a k k o r kerül kiegyenlítésre, miután az összerakó m ű h e l y t ő l azt m á r átvették. U g y a n a k k o r a g y á r termelési ciklusához n e m t a r t o z i k hozzá az az idő, a m e l y a l a t t a n y e r s a n y a g a g y á r nyersanyagraktárában tárol. A termelési ciklus időtartama kiszámításának módszerei. A g y á r és az egyes m ű h e l y e k termelési ciklusának kiszámítása a befejezetlen termelés maradványára és a termékkibocsátásra v o n a t k o z ó adatokból a gyári b e számolójelentés alapján történik. A g y á r termelési ciklusának időtartamát h á r o m módszer s z e r i n t szá mították k i : 1. a m ű h e l y e k b e n megmunkálás alatt lévő nyersanyag-maradványra és a késztermék-kibocsátásra v o n a t k o z ó beszámolójelentések természetes m é r tékegységben megadott a d a t a i alapján; 2. a m ű h e l y e k b e n m e g m u n k á l á s a l a t t lévő nyersanyag-maradvány érté kére, v a l a m i n t a n y e r s a n y a g n a k az adott időszak alatt kibocsátott termék önköltségébe felvett értékére v o n a t k o z ó beszámolási a d a t o k alapján; 3. a k ö n y v e l é s i m é r l e g n e k az egész g y á r b e f e j e z e t l e n termelésének értékére vonatkozó adatai, v a l a m i n t a befejezetlen termelés költségei n ö v e kedési koefficiensének kiszámítása alapján. Az első számítási módszer lényege, h o g y megállapítják a befejezetlen termelés nyersanyag-maradványának h a v i átlagát természetes m é r t é k egységben és ezután azt összehasonlítják a h a v o n t a kibocsátott t e r m é k mennyiséggel. Evégett a h a v i termelést osztani k e l l az adott hónap naptári n a p j a i n a k számával. A h a v i átlagos nyersanyag-maradvány és a n a p i t e r mékkibocsátás közötti v i s z o n y megadja a termelési c i k l u s időtartamát. í g y például az egész g y á r b e f e j e z e t l e n termelésének n y e r s a n y a g - m a r a d v á n y a 1950. é v január 1-én 1 292 748 méter, február 1-én p e d i g 1 381 678 méter. I l y e n m ó d o n a januári befejezetlen termelés h a v i átlaga 1 292 748 + 4 l 1 381 678 == 2 674 426 : 2 = 1 337 213 méter. A termékkibocsátás januárban 2 588 759 méter, v a g y i s e g y naptári n a p alatt átlagosan 83 508 m é t e r (2 588 759 : 31). M i v e l a befejezetlen termelés nyersanyag-maradványának h a v i átlaga 1 337 213 méter, a n a p i átlagos termékkibocsátás p e d i g 83 508 méter v o l t , í g y tehát a termelési c i k l u s 1950 januárjában 1 339 213 : 83 508 = 16 n a p volt. A h a v i termelést a naptári n a p o k és n e m a m u n k a n a p o k számával k e l l o s z t a n i , azért, h o g y m e g t u d j u k a termelési c i k l u s teljes időtartamát, f i g y e l e m b e v é v e a termék elfekvési idejét, a m e l y magában f o g l a l j a a m u n k a szünnapokat i s . A második számítási módszer azonos az elsővel, csak h o g y a befejezetlen termelés maradványára v o n a t k o z ó természetes m é r t é k e g y s é g b e n kifejezett mutatószámok h e l y e t t a m a r a d v á n y o k értékét, a természetes m é r t é k e g y s é g b e n kifejezett kibocsátott termék h e l y e t t p e d i g a n y e r s a n y a g értékét v e s z szük (a késztermékkibocsátás önköltségében). E z e n a z úton oldható m e g az
a feladat is, a m e l y s z e r i n t a befejezetlen termelés nyersanyag-maradványá n a k és a kibocsátott készterméknek választékában bekövetkezett változás nak a termelési c i k l u s időtartamára g y a k o r o l t befolyását k e l l meghatározni. Így például a nyersanyag-maradvány értéke 1950. január h ó 1-én 9 877 000, február 1-én p e d i g 10 326 000 r u b e l v o l t . A befejezetlen termelés átlaga január hóban: 10 101 000 r u b e l . A n y e r s a n y a g n a k a kibocsátott t e r mék önköltségében való értéke januárban 1 8 7 1 0 0 0 0 r u b e l v o l t , u g y a n a z o n hónap naptári n a p j a i r a p e d i g átlagosan 603 000 r u b e l . E b b ő l következik, h o g y 1950 januárjában a termelési c i k l u s időtartama 1010 : 603 — 16,7 nap v o l t . A harmadik módszer a könyvelési m é r l e g n e k a befejezetlen termelés maradványára vonatkozó számviteli adatai, v a l a m i n t a termelési ráfordítá sok növekedése koefficiensének meghatározásán a l a p s z i k . A befejezetlen termelés maradványára v o n a t k o z ó könyvelési a d a t o k n a k és a kibocsátott késztermék önköltségének alapján k i lehet számítani a forgóeszközök megtérülését közvetlenül a termelés szakaszában. Í g y p é l dául, h a a befejezetlen termelés maradványa 1950. január 1-én 11 794 000 r u b e l , február 1-én p e d i g 12 172 000 r u b e l v o l t , a k k o r a január h a v i át lagos maradvány 11 983 000 r u b e l . A kibocsátott termék önköltsége 1950 januárjában 22 758 000 r u b e l v o l t . E b b ő l következik, h o g y a forgóeszközök megtérülése a termelés stádiumában h a v o n t a 22 758 : 11 983 = 1,9-szeres. I l y e n m ó d o n a forgóeszközök egy fordulatának időtartama a termelés stádiumában 31 n a p : 1,9 = 16,3 n a p . A forgóeszközöknek a termelés stádiumában való e megtérülése a z o n b a n n e m j e l l e m z i a termelési c i k l u s teljes időtartamát, m i n t h o g y a befeje z e t l e n termelésre eső ráfordítások a termékkibocsátással kapcsolatos ráfor dításokat n e m teljes összegükben mutatják k i , h a n e m csak részben, azaz csak a termelésben levő n y e r s a n y a g értékét, v a l a m i n t a ráfordításoknak a részletfeldolgozásra eső részét tartalmazzák. Éppen ezért a termelési c i k l u s időtartamának kiszámításához m e g k e l l állapítani a termelési ráfordítások növekedési koefficiensét. E z t a koefficienst m e g k a p j u k , h a a termelési c i k l u s kezdetén e g y s z e r r e felmerült költségekhez, azaz a n y e r s a n y a g n a k a termék önköltségében elfoglalt aránylagos súlyához hozzáadjuk a n y e r s a n y a g megmunkálásának értékével kapcsolatos és a termelés folyamatában fokozatosan n ö v e k v ő ráfordítások felét. M i n t h o g y a szóbanforgó gyárban a termelési f o l y a m a t állandóan egymásra k ö v e t k e z ő u g y a n a z o n m ű v e l e t e k ből áll, i t t a n y e r s a n y a g megmunkálásával kapcsolatos ráfordítások n ö v e kedése egyenletes. A z e g y s z e r r e felmerült költségeknek a termelésben való aránylagos súlyát (azaz a n y e r s a n y a g n a k az önköltségben való aránylagos súlyát) 1950. év egyes hónapjaira a termék egyes e l e m e k s z e r i n t i önköltségére vonatkozó s t a t i s z t i k a i beszámolójelentés a d a t a i alapján állapították m e g . 1950 januárjában a kibocsátott késztermék teljes önköltsége 22 758 000 r u b e l v o l t , a m e l y b ő l a nyersanyag-költségek összege 18 710 000 r u b e l t tett k i , v a g y i s a teljes önköltség 82%-át. E z a g y á r forgóeszközeinek egyszerre való n a g y m é r v ű megterhelését j e l e n t i a termelési c i k l u s teljes tartamára. A n y e r s a n y a g megmunkálási költségei januárban a termék teljes ö n költségének 18%-át tették k i . I l y e n m ó d o n tehát a befejezetlen termelés
maradványainak értékében a megmunkálás értékét a költségek felében, vagyis 9 % - b a n vesszük f e l . Ebből állapítjuk m e g az 1950. évi január h a v i termelésre eső ráfordítá sok növekedésének koefficiensét, a m e l y n e k nagysága 0,82, egyszerre f e l merült költségek + 9, fokozatosan növekedő ráfordítás összesen 0,91. M i n t h o g y a forgóeszközök megtérülése 16,3 nap, a ráfordítások n ö v e kedése p e d i g a termelés folyamatában 0,91 volt, megállapítható a termelési c i k l u s teljes időtartama is, a m e l y 16,3 : 0,91 = 17,9 nap. Ugyanígy számít j u k k i a c i k l u s időtartamát a többi hónapokra vonatkozóan is. A termelési c i k l u s időtartamának kiszámításában m i n d a három m ó d szer alkalmazását a c i k l u s időtartamára vonatkozó különböző úton n y e r t adatok ellenőrzése tette szükségessé. E z t azért k e l l e t t megtenni, h o g y először ellenőrizzük a c i k l u s n a k az első módszerrel történt kiszámítása helyességét, a m e l y számítás a befejezetlen termelésre, maradványra és a késztermék-kibocsátásra vonatkozó természe tes mértékegységben kifejezett adatok alapján történt. Míg az egész gyár termelési c i k l u s a időtartamának kiszámítására három módszer áll r e n d e l kezésre, a d d i g a gyár egyes műhelyeire vonatkozóan csak a természetes mértékegységben kifejezett adatok s z e r i n t i számítási módszer használható. E z azzal magyarázható, h o g y a gyári számvitel n e m mutatja k i a befejezet l e n termelés n y e r s a n y a g a i n a k és félkésztermékeinek, v a l a m i n t az egyes műhelyek által kibocsátott termékeknek értékét. A beszámolójelentésekben ezeket az adatokat csak természetes mértékegységben adják m e g . E z z e l kapcsolatban megállapítandó, h o g y a gyár termelési ciklusának időtartama m i l y e n mértékben egyezik a természetes mértékegységben és az értékben kifejezett adatok alapján végzett számítás esetén. A termelési c i k l u s n a k különböző módszerekkel kiszámított időtartamából kitűnik, h o g y az 1950. év egyes hónapjaira vonatkozó c i k l u s o k dinamikája az összes számí tási módszereknél e g y f o r m a . Abszolút nagyság tekintetében a c i k l u s idő tartama különböző. A c i k l u s átlagos időtartama 1950-ben: 1. az első számítási módszer szerint 14,2 n a p ; 2. a második számítási módszer szerint 15,1 nap; 3. a h a r m a d i k számítási módszer szerint 16.0 n a p . I l y e n m ó d o n tehát az értékre vonatkozó koefficiensek alapján történő számítás (2. módszer) a természetes mértékegységben megadott mutató számok alapján való számítástól (1. módszer) csak 0,9 n a p b a n tér e l . A z értékre vonatkozó koefficiens alapján végzett számítás (2. m ó d ezer) a 3. módszer s z e r i n t végzett számítástól 0,9 n a p p a l különbözik. E z az eltérés azzal magyarázható, h o g y a befejezetlen termelés mérleg szerinti értékében a n y e r s a n y a g és a megmunkálás értékén kívül figyelembeveszszük a befejezetlen termeléssel kapcsolatos segédüzemi ráfordításokat is. U g y a n a k k o r a 2. számítási módszer alapján a termelési c i k l u s időtartamá n a k kiszámítása a befejezetlen termelés e ráfordításainak figyelembevétele nélkül történt. I l y e n m ó d o n tehát a termelési c i k l u s időtartamának kiszámítására a három módszer közül bármelyik felhasználható. A z egyes üzemrészek ciklusának természetes mértékegységben m e g adott mutatószámok alapján való kiszámítása (1. módszer) csak abban az esetben alkalmazható, h a a m ű h e l y e k b e n az összes ráfordításokat nem érték
szerint veszik számba,
m i n t ahogy a z a J a . Szverdlovról elnevezett gyár b a n is történik, és h a az említett módszer s z e r i n t i és az egész gyárra v o n a t k o z ó számítási eredményeknek ellenőrzése n e m m u t a t lényegesebb eltérést a többi i t t ismertetett módszerek alapján kapott eredményektől. A b b a n az esetben, ha a számítások között eltérés m u t a t k o z i k , az 1. módszer s z e r i n t i számításnál megfelelő helyesbítést k e l l a l k a l m a z n i . F i g y e l e m b e k e l l v e n n i azt is, h o g y a termelési c i k l u s időtartamának természetes mértékegységben megadott adatok alapján való kiszámítása azzal is alátámasztható, hogy a J a . Szverdlovról elnevezett gyárban (éppen úgy, m i n t a többi t e x t i l i p a r i vállalatnál is) a termelési f o l y a m a t b a került n y e r s a n y a g (nyers méteráru) és a termelésből kibocsátott kész selyemáru mennyisége között n i n c s lényegesebb eltérés. E z a körülmény megkönnyíti a termelési c i k l u s időtartamának természetes mértékegységben m e g a d o t t mutatószámok alapján való kiszámítását. Más vállalatnál, a h o l a termelési v i s z o n y o k eltérnek a J a . Szverdlovról elnevezett gyár termelési v i s z o n y a i tól, és ahol az összes műhelyek termelésével kapcsolatos ráfordítások szám v i t e l e értékben történik, célszerű a 2. és 3. számítási módszert a l k a l m a z n i , a m e l y e k között e l v i különbség n i n c s és egymás kölcsönös ellenőrzésére alkalmasak. A z o k b a n az esetekben, a m i k o r a kibocsátandó és munkaigényesség s z e m pontjából egymástól eltérő termékek választéka megváltozott, tehát, a m i k o r az egyes műhelyekre és az egész vállalatra kiszámított termelési c i k l u sok időtartamát kifejező mutatószámok dinamikájának elemzésénél azokat a munkaigényesség megváltozásának megfelelően helyesbíteni k e l l . Az egész gyár és az egyes műhelyek termelési ciklusainak dinamikája. A termelési c i k l u s dinamikájára vonatkozó 1950. évi adatok s z e r i n t az egyes hónapok termelési c i k l u s a i n a k kilengése (amplitúdója) i g e n n a g y v o l t . ( A gyár c i k l u s a időtartamára vonatkozó a d a t o k n a k az egyes műhelyek c i k l u s a i időtartamára vonatkozó adatokkal való összehasonlítása céljából itt az 1. számítási módszer s z e r i n t n y e r t számadatokat közöljük.) 1. 1950-ben a termelési c i k l u s átlagos időtartama egyenlő 14,2 n a p p a l . 2. A c i k l u s leghosszabb (maximális) időtartama augusztusban 19,5 nap. 3. A c i k l u s legrövidebb (minimális) időtartama áprilisban 11,1 nap v o l t . A c i k l u s időtartamának a termékkibocsátás terjedelmére vonatkozó ada t o k k a l való összehasonlítása azt mutatja, h o g y a termékkibocsátás terje d e l m e függ a c i k l u s időtartamától. A z o k b a n a hónapokban, a m e l y e k b e n a c i k l u s időtartama rövidebb, a termékkibocsátás meghaladja a h a v i átlagot (az 1950. évi átlagot) és fordítva, a leghosszabb időtartamú ciklusnál a termékkibocsátás csökkent. U g y a n a k k o r azonban előfordulhat az is, h o g y i g e n sokszor egyenletes termékkibocsátás esetén a c i k l u s időtartama külön böző lehet. A z egyes hónapok termelési c i k l u s a i n a k éles ingadozása a r r a m u t a t , h o g y a termelési c i k l u s időtartamának megrövidítésére igen n a g y lehetősé gek v a n n a k . A gyárban az egyes munkaműveletek egymásután következnek. A z e g y másután következő munkaműveletek rendszere esetén m i n d e n következő művelet a k k o r kezdődik, a m i k o r az előző művelet befejeződött. Éppen ezért
a g y á r termelési c i k l u s a az egyes m ű h e l y e k c i k l u s a i időtartamának összegé v e l egyenlő. A munkaműveletek egymásután következő s o r r e n d j e esetén a t e r m e lési c i k l u s csökkentése céljából magának a gyártási időnek (munkaperiódus nak) megrövidítésén kívül az egyes munkaműveletek és munkafázisok közötti i d ő k ö z ö k csökkentésére is szükség v a n . Ezenkívül a lehetőség s z e r i n t csökkenteni k e l l a munkafázisok és a m u n k a m ű v e l e t e k számát i s , anél kül a z o n b a n , h o g y ez a m i n ő s é g rovására m e n n e . A végzett számítások s z e r i n t a g y á r 1950. évi termelési c i k l u s a az egyes m ű h e l y e k következő időtartamú ciklusaiból tevődik össze:
Megnevezés
Abszolút szám (nap)
%
4,3 3,5 2,8 3,2 0,4
30,3 24,6 19.7 22,6 2,8
14,2
100,0
Szembetűnő az összerakó m ű h e l y ciklusának rendkívül magas i d ő tartama, a m e l y ,3,2 napot, v a g y i s az egész g y á r termelési ciklusának 22,6 %-át teszi k i . A z összerakó m ű h e l y ciklusának m a g a s időtartama azzal magyarázható, h o g y e b b e n az üzemrészben a befejezetlen termelés maradványa i g e n n a g y . Ezért a gyárban a befejezetlen termelés maraványának egyedül az összerakó m ű h e l y b e n való csökkentésével is m e g v a n a lehetőség a r r a , h o g y a termelési c i k l u s t l,5-r-2 n a p p a l csökkentse. A gyár termelési ciklusának struktúrája. A termelési c i k l u s gyártási (gépi) és fekvési időre való felosztása a termelési c i k l u s meggyorsítását gátló szűk keresztmetszetek feltárása szempontjából rendkívül n a g y j e l e n tőségű. A h h o z , h o g y a félkésztermékek fekvési idejét megállapítsuk, a t e r m e lési c i k l u s teljes időtartamából k i k e l l v o n n i a gyártási (gépi) időt. A z egész g y á r és az egyes m ű h e l y e k termelési ciklusának teljes i d ő tartamát az 1950. évre és egyes hónapjaira a fent i s m e r t e t e t t módszerek szerint számítottuk k i . A gyártási idő kiszámítása az egyes m ű h e l y e k gépeinek és készülékei n e k az egyes munkaműveletek alatti megterhelése, v a l a m i n t az egyes g é p e k e n és készülékeken végzett különféle munkaműveletek időtartama alapján történt. E g y üzemrész (műhely) gyártási idejének t a r t a m a átlagos értéket jelent, a m e l y n e k kiszámításánál f i g y e l e m b e vettük az egyes gépeken végzett m ű v e l e t e k r e fordított időt, v a l a m i n t azt a szövetmennyiséget (méterben), a m e l y e t a technológiai f o l y a m a t sajátosságaival és a termék kibocsátására v o n a t kozóan a t e r v b e n előírt f e l a d a t o k k a l k a p c s o l a t b a n az adott művelet m e g követel. Éppen ezért természetes, h o g y e g y üzemrész gyártási idejének átlagos időtartama n e m lehet egyszerű összege az egyes gépeken és készü-
l é k e k e n végzett műveletre fordított időnek, h a n e m f i g y e l e m b e k e l l v e n n i az egyes m ű v e l e t e k során m e g m u n k á l a n d ó szövetmennyiséget i s . A megmunkálás g é p i idejének kiszámítására a k ö v e t k e z ő számítási m ó d s z e r használatos: A n e g y e d é v i termékkibocsátási t e r v alapján megállapítjuk az egyes üzemrészek (műhelyek) által n a p o n t a kibocsátandó termékmennyiséget. A n a p i teljesítménynek m e g f e l e l ő e n és a szövetek kikészítésével k a p c s o l a tos technológiai f o l y a m a t sajátosságaiból k i i n d u l v a , m i n d e n e g y e s m ű v e l e t r e megállapítjuk az egyes g é p e k által m e g m u n k á l a n d ó s z ö v e t m e n n y i s é g e t (méterben). A z e g y gépnek e g y műszak a l a t t i teljesítményére és az e g y műszak alatt ü z e m b e n levő g é p e k számára v o n a t k o z ó adatok alapján m e g állapítjuk a g é p m ű s z a k o k számát. A továbbiakban, az egyes gépeknek e g y technológiai művelet elvégzéséhez szükséges m u n k a i d e j e alapján m e g á l l a pítjuk az adott g é p e n állandóan található, a befejezetlen termelés maradvá nyát képező s z ö v e t - v a g y nyersanyagmennyiséget. í g y például, h a a festő m ű h e l y n a p i feladata 90 800 méter, a m e l y b ő l 72 000 méter n y o m o t t á r u , a perzselőgép n a p i termelési feladata p e d i g 58 300 méter, a k k o r a p e r z s e l ő g é p 33 285 méterben megállapított, e g y műszakra eső teljesítőképességének figyelembevételével ez a n a p i feladat 1,75 gépműszak-koefficiens m e l l e t t teljesíthető, azaz 58 300 : 33 285 = 1,75. M i n t h o g y a szövetnek a perzselőgépen történő megmunkálása 40 p e r c i g t a r t é s f i g y e l e m b e v é v e , h o g y a perzselőgép e g y műszakra eső teljesítőképes sége 33Ä85 méter, megállapítható, h o g y ezen a g é p e n a b e f e j e z e t l e n t e r m e l é s maradványaként állandóan 2776 méter lesz. E z t a számot ú g y k a p j u k m e g , h o g y a 33 285-öt o s z t j u k e g y műszak m u n k a i d e j é v e l és a k a p o t t e r e d m é n y t m e g s z o r o z z u k a z egy technológiai m ű v e l e t e l v é g z é s é h e z szük séges idővel. I l y m ó d o n a szöveteknek a g é p e k e n és a készülékeken v a l ó m e g m u n kálásához szükséges gyártási (gépi) i d ő b ő l k i i n d u l v a , m i n d e n e g y e s g é p r e és készülékre megállapítjuk a befejezetlen termelés maradványát méterben. A készülékekben és a g é p e k e n lévő befejezetlen termelés (szövetmaradvány) teljes m e n n y i s é g é n e k a m ű h e l y által kibocsátott késztermék m e n n y i s é g é hez v a l ó aránya alapján megállapítható az adott m ű h e l y által a szövet m e g munkálására fordított teljes gyártási idő. í g y például a f e n t i s m e r t e t e t t szá mítási m ó d alapján megállapítjuk, h o g y a festőműhely összes gépein és készülékein (a g é p e k n e k a gyártási idő a l a t t i megterhelése alapján) a b e f e j e z e t l e n termelés m a r a d v á n y a összesen 85 760 méter. M i n t h o g y p e d i g a festőműhely n a p i össztermelése 90 800 méter, a festőműhely gyártási 85 700 ideié = 0 , 9 4 m u n k a n a p . Hasonló m ó d o n állapítjuk m e g a g y á r 90 800 t ö b b i m ű h e l y é n e k , v a l a m i n t az egész gyárnak teljes gyártási idejét i s . A gyártási idő kiszámításánál f i g y e l e m b e v e t t ü k az egyes m ű h e l y e k m i n d e n műveletét, v a l a m i n t az összerakó m ű h e l y b e n végrehajtott e l l e n ő r z ő átvevő műveleteket is, a m e l y e k e t az árumérő, a minőségmegállapító, a mérésellenőrző, az összerakó, az adjusztáló, a c í m k é z ő és a szállítólevelet kiállító d o g o z ó k v é g e z n e k e l . A gyártási idő kiszámításában a félkésztermékeknek az e g y i k m u n k a művelettől a másikhoz és az e g y i k m ű h e l y b ő l a másik m ű h e l y b e v a l ó szálJ
lítására fordított időt n e m vettük f e l . M i v e l a g y á r összes m ű h e l y e i közel f e k s z e n e k e g y m á s h o z , ez az idő jelentéktelen. A szövetnek a g é p e k e n és a készülékeken való megmunkálására f o r dított gyártási idő kiszámítása az egész gyárra és egyes m ű h e l y e i r e v o n a t kozóan a I I . n e g y e d é v i t e r v f e l a d a t o k alapján történt. F i g y e l e m b e v é v e , h o g y az egves gépekkel és készülékekkel végzett m u n k a m ű v e l e t e k időtartama az é v n e g y e d e k f o l y a m á n l é n y e g e s e b b e n n e m változik, a I I . é v n e g y e d kiszámított idejét használtuk f e l a termelési c i k l u s teljes idejére v o n a t k o z ó általunk kiszámított a d a t o k k a l v a l ó összehason lítás céljára. A h h o z , h o g y a termelési c i k l u s belső struktúrájáról képet nyerjünk, a termelési c i k l u s f e n t i m ó d o n kiszámított teljes időtartamából l e k e l l v o n n i a szöveteknek a gépeken és a készülékekben való megmunkálási idejét. A számítás e r e d m é n y e k é p p e n a g y á r és m ű h e l y e i termelési ciklusának struktúrája a k ö v e t k e z ő : Időtartam napokban ebből Megnevezés
A termelési ciklus teljes időtartama 'nap)
fekvési idő
gyártási idő a gépeken és készülékeken (nap)
teljes idő
ebből munkaszüneti napok
....
4.3 3,5 2,8 3,2
0,94 0,26 0,15 0,66
3,36 3,24 2,65 2,54
0,6 0,5 0,4 0,5
összesen az egész gyárra
14,2
2,21
11,99
2,0
Festőműhely Appreturaműhely Nyomóműhely Összerakóműhely
....
A g y á r közvetlen gyártási i d e j e aránylag rövid, 2,21 n a p , m í g a f e k vési idő eléri a 11,99 n a p o t ( a m e l y b e n a z o n b a n két munkaszüneti n a p is van). A finomkikészítő i p a r n a k j e l e n l e g f o l y a m a t b a n l e v ő műszaki r e k o n strukciója és a termelés folyamatosságát biztosító tökéletesebb gépek a l k a l mazása jelentékeny mértékben elő fogja segíteni a termékkibocsátás n ö v e lését és a gyártási idő csökkentését, v a l a m i n t a félkésztermékeknek az egyes m e g m u n k á l á s i műveletek közötti fekvési i d e j e csökkentésével m a g á n a k a termelési c i k l u s időtartamának megrövidítését. , A g y á r teljes termelési c i k l u s a az egyes m ű h e l y e k s z e r i n t a k ö v e t k e z ő képpen o s z l i k m e g ( % - b a n a c i k l u s teljes időtartamához v i s z o n y í t v a ) :
Megnevezés
összesen az egész gyárra
í
b b ő 1
A ciklus teljes idő tartama (nap)
gyártási idő (nap;
fekvési idő szünnapok nélkül
munkaszüneti napokra eső fekvési idő
100 100 100 100
21,8 7,4 5.3 20.6
64,2 78,3 80,4 63,8
14,9 14,3 14,3 15.6
70,3
14,2
100
1
15,0
1
904
MfEHANYIK
I l y m ó d o n tehát a fekvési idő az a p p r e t u r a - és a n y o m ó m ű h e l y b e n a legjelentékenyebb. A félkésztermékek 11,99 napos fekvését n e m c s a k a selyemkikészítő g y á r technológiai folyamatának szervezési sajátosságai, h a n e m a termelés m e g szervezésének hiányosságai is o k o z z á k . E z azt j e l e n t i , h o g y a fekvési idő magában f o g l a l j a egyrészt az elkerül h e t e t l e n fekvési időt, a m e l y n e k o k a i l e h e t n e k : a) munkaszűnnapok; b j az áru tartóssági vizsgálata ( v e g y i laboratóriumi vizsgálat); cj a nyomásra előkészí tett szövet fekvése; d) a szövettételek csoportosítás a l a t t i fekvése (az a p p r e t u r a - és a n y o m ó m ű h e l y b e n ) ; ej a z áru fekvése az árunak a n y o m ó ü z e m ből a festőüzembe mosás céljából v a l ó átadása alatt; f) az egyes műszakok munkájának biztosítására előkészített félkésztermék-készlet fekvése. A f e n t i o k o k o n kívül az a n y a g o k , a félkésztermékek stb. fekvését m é g az alábbi o k o k is előidézhetik: aj az egymásután következő m ű v e l e t e k végrehajtásához szükséges egyes g é p e k és készülékek k ü l ö n b ö z ő teljesítőképességei; bj az egyes m ű v e l e t e k r e megállapított n o r m á k k ü l ö n b ö z ő m é r t é k ű t e l jesítése; cj a termelés, a munkairányítás, a félkésztermékek szállításának m e g szervezésében m e g l é v ő hiányosságok következtében a félkésztermékeknek e g y i k m ű h e l y b ő l a másik m ű h e l y b e való továbbításában beállott z a v a r o k ; d) a z árak jóváhagyásának hiánya. A termelési c i k l u s elemzésének t o v á b b i feladata, h o g y a megállapított fekvési időt a n n a k alkotórészeire b o n t s u k , azaz a termelés technológiai sajá tosságai m i a t t bekövetkezett fekvésre és a termelési f o l y a m a t , v a l a m i n t a félkésztermékek belső szállítása h i á n y o s megszervezése m i a t t bekövetkezett fekvésre. E n e m termelési j e l l e g ű fekvési időről tájékoztató képet a k k o r k a p u n k , h a az 1950. évre vonatkozó beszámolójelentések a d a t a i alapján kiszámított időt összehasonlítjuk a z z a l a fekvési idővel, a m e l y e t a g y á r tervosztálya a I I . félévi b e f e j e z e t l e n termelés tervezésekor m e g e n g e d h e t ő n e k és n o r málisnak tartott.
Megnevezés
összesen az egész gyárra
A beszámoló A befejezetlen terve jelentés adatai termelés a terv alapján kiszá zésénél osztály által mított tényleges megállapított fekvési idő fekvési idő (nap) (nap; 3,36 3,24 2.65 2,54
2,99 2,10 2,55 1,23
11,99
8,87
I l y m ó d o n a tényleges fekvési idő és a tervosztály által megállapított fekvési idő közötti különbség t ö b b m i n t h á r o m n a p o t tesz k i . K ü l ö n ö s e n n a g y az eltérés az a p p r e t u r a - és az összerakó-műhelynél. A g y á r által m e g állapított fekvési n o r m á k a z o n b a n lazák és í g y n e m tudják a g y á r d o l g o -
zóit a termelési c i k l u s megrövidítésére k e l l ő k é p p e n mozgósítani. Elég csak a r r a rámutatni, h o g y a tervosztály a fekvési n o r m á k megállapításánál az összerakó-műhelynél a m ű h e l y befejezetlen termelésének t e r v s z e r i n t i maradványaként 40 000 méter kiárazatlan és mintakollekciók készítésére szolgáló 20 000 méter I V . osztályú és ennél rosszabb minőségű, v a l a m i n t 13 500 méter újraátdolgozásra küldendő árut irányzott elő (azon jelentős szövetmennyiségen kívül, a m e l y újra átdolgozásra kerül és a m e l y a t e r v e zés s z e r i n t a festőműhely befejezetlen termelésébe t a r t o z i k ) . H a csak ezeket a maradványokat küszöböljük k i , az összerakó m ű h e l y r e előírt fekvési idő m é g a k k o r is t ö b b m i n t felére csökken, az egész gyár termelési ciklusának időtartama p e d i g további 0,6 n a p p a l lesz r ö v i d e b b . P o n t o s a n ugyanígy l e h e t csökkenteni a t e r v b e n előírt fekvési időt a többi m ű h e l y n é l i s . A z egyes műveletekre és az egyes műhelyekre vonatkozó h e l y e s f e k vési n o r m á k megállapítása a műszaki-gazdasági tervezés időszerű feladata. U g y a n a k k o r a félkésztermékek egyes műhelyeken való áthaladási i d e j é n e k r e n d s z e r e s ellenőrzése megköveteli a munkairányítás megjavítását, éspedig a félkésztermékeknek az egyes m ű h e l y e k b e n való mozgatásáról vezetett kísérőlapok felhasználását, a m e l y e k n e k bevezetését a tényleges nyersanyagráfordítások számbavétele céljából a M o s z k v a i Gazdaságstatisz t i k a i Intézet javasolja. A termelési ciklus tényleges időtartamának összehasonlítása a tervszerinti ciklus mutatószámaival. M i n t m á r fent említettük, a gyárban a termelési c i k l u s időtartamával a műszaki-gazdasági tervezés n e m f o g l a l k o z i k . A z erre irányuló első kísérletet a I I . n e g y e d é v b e n tették m e g . A c i k l u s időtartamára vonatkozó tervfeladatot n e m bontják f e l a m ű h e l y e k i g . A c i k l u s tényleges időtartamának számbavétele szintén n e m történik m e g . A t e r v e g y e t l e n v o n a t k o z ó mutatószáma az egész g y á r befejezetlen t e r melésének abszolút terjedelme, a m e l y e t a gyár teljes forgóeszköz-szükség letének meghatározása céljából a Főigazgatóság állapít m e g . A Főigazgató ság azonban a befejezetlen termelés e maradványait n e m a termelési f o l y a mat megállapított műszaki n o r m á i alapján t e r v e z i , h a n e m a pénzügyi t e r v jóváhagyásakor, a befejezetlen termelés mérlegszerinti maradványainak figyelembevétele alapján. A h h o z , h o g y a termelési c i k l u s kiszámított terjedelmét összehasonlít hassuk a befejezetlen termelés t e r v s z e r i n t i normáival, kiszámítottuk a t e r melési c i k l u s t e r v s z e r i n t i időtartamát. E b b ő l a c é l b ó l kiszámítottuk a forgóeszközök t e r v s z e r i n t i megtérülését a termelés stádiumában ( m i n t a n e g y e d é v i t e r v s z e r i n t i termékkibocsátás n a k és a negyedévi t e r v s z e r i n t i befejezetlen termelés forgóeszköz-normatívái maradványának arányát). Ezután megállapítottuk a ráfordításoknak a termelés folyamatában való növekedése t e r v s z e r i n t i koefficiensét, o l y m ó d o n , h o g y a termék m e g m u n kálásával k a p c s o l a t o s ráfordítások feléhez hozzáadtuk a nyersanyagköltsé g e k n e k a termék t e r v s z e r i n t i önköltségében elfoglalt aránylagos súlyát. I l y m ó d o n az 1950. évi negyedévenként részletezett ipari-pénzügyi t e r v b e n l e f e k t e t e t t termelési c i k l u s r a közvetett úton a következő időtartamokat állapítottuk m e g : 4
Statiwtikai
Szemle
21-55
1950. 1950. 1950. 1950.
év I. negyed év II. negyed év III. negyed óv I V . negved
16,1 15.6 16,0 14,3
Az évi átlag
nap nap nap nap
15,5 nap.
Ezekből az adatokból látható, h o g y a t e r v alapján megállapított t e r melési c i k l u s időtartama jelentékeny mértékben m e g h a l a d t a a g y á r által a I I . n e g y e d é v r e vonatkozóan kiszámított termelési c i k l u s időtartamának 10,88 n a p b a n megállapított normáját is, a m i , m i n t a f e n t i e k b e n erre r á m u t a t t u n k , h a t a l m a s tartalékot j e l e n t a termelési c i k l u s megrövidítésére. I l y m ó d o n tehát a gyárnak a befejezetlen termelés finanszírozására elő irányzott forgóeszközei bőségesen elegendők és a termelési c i k l u s m e g rövidítését biztosító tartalékok mozgósítása j e l e n t é k e n y összegű f o r g ó e s z közt szabadít f e l . V á j j o n m i l y e n mértékben felelt m e g a termelési c i k l u s tényleges i d ő t a r t a m a a t e r v b e n előirányzott magas n o r m á n a k ? A választ e r r e az alábbi adatok adják m e g : A ciklus tervszerint i időtartama
1.
I. negyed
16,1 nap
2.
II. negyed
15,6 nap
3. III. negyed
16,0 nap
4. I V . negyed
14,3 nap
5. Évi átlag
15,5 nap
A ciklus tényleges időtartama (a 8. számítási módszer alapján)
január február március április május június július augusztus szeptember október november december
18,0 nap 17,1 „ 14,8 „ 13,2 „ 14,5 „ 13,8 „ 14,2 „ 19,7 „ 20,9 „ 16,5 „ 18,6 „ 14,8 „
évi átlag
16,0 nap.
I l y m ó d o n tehát a termelési c i k l u s aránylag m a g a s t e r v s z e r i n t i i d ő tartamát 1950-ben n e m teljesítették. Kétségtelen, h o g y a g y á r 1950. évi termelési tervének teljesítésében elért e r e d m é n y e k m é g jelentősebbek l e t tek v o l n a , h a a g y á r a termelési c i k l u s megrövidítése érdekében m e g t e t t e v o l n a a kellő lépéseket. A termelési ciklus időtartamának progresszív átlagos normái. A t e r melési c i k l u s időtartamára v o n a t k o z ó f e n t i számítás lehetővé teszi, h o g y a z 1950. évi beszámolási adatokból kiszámítsuk a termelési c i k l u s progresszív átlagos normáit, éspedig az időtartam számtani átlagának az 1950-ben elért l e g k i s e b b időtartammal v a l ó összehasonlítása útján. A z e g y e s m ű h e l y e k termelési ciklusának időtartamára v o n a t k o z ó álta l u n k kiszámított progresszív átlagos n o r m á k a r r a m u t a t n a k , h o g y a t e r melési c i k l u s teljes időtartama az 1950-es termelési c i k l u s tényleges i d ő tartamához viszonyítva h á r o m n a p p a l , azaz 2 1 , 5 % - k a l csökkenthető. U g y a n a k k o r a termékkibocsátás emelkedése a termék ö n k ö l t s é g é n e k további csökkenését v o n j a m a g a után.
A z egyes m ű h e l y e k dolgozói közötti szocialista m u n k a v e r s e n y fellendí tése, a n y e r s a n y a g n a k és a félkésztermékeknek a termelési f o l y a m a t egyes szakaszaiban való n e m termelési jellegű fekvési idejének csökkentése útján, lehetővé teszi a termelési c i k l u s időtartamának megrövidítését. A feladat végrehajtásának biztosítása érdekében a termelési c i k l u s idő tartamára vonatkozó tervfeladatot az egyes műhelyekig f e l k e l l b o n t a n i és a n o r m á k betartását rendszeresen ellenőrizni k e l l . E h h e z p e d i g a t e r melési c i k l u s időtartamának havonkénti számbavételére és a normáktól való eltérés o k a i n a k elemzésére v a n szükség. U g y a n a k k o r , a m ű h e l y b e n végzett egyes műveletek időtartamának és az egyes műveletek közötti megszakításoknak, v a l a m i n t a technológiai f o l y a mat sajátosságai m i a t t bekövetkezett elkerülhetetlen fekvési időnek számba vétele alapján, a termelési c i k l u s r a vonatkozóan negyedévenként d i f f e r e n ciált normákat k e l l megállapítani. E feladatok megvalósítása lehetővé teszi a termelési c i k l u s időtartamá n a k jelentős megrövidítését, a termékkibocsátás emelését és biztosítja ia dolgozóknak a jóminoségű selyemszövetek iránt megnyilvánuló e g y r e n ö v e k v ő igényei kielégítését.
A
MAGYAR-SZOVJET
KÖZGAZDASÁGI S Z E M L E
legújabb számának tartamából : Osztrovityanov: Sztálin elvtárs n y e v l t u d o m á n n y a l f o g l a l k o z ó hatása a k ö z g a z d a s á g t u d o m á n y f e j l ő d é s é r e Pikier Incze
György:
A s t a t i s z t i k a szervezete
a
munkáinak
Szovjetunióban
Miklós és Kubits Imre: A m a g y a r m u n k á s o s z t á l y h e l y z e t e a világ gazdasági válság é v e i b e n
Veres
Péter
és
Kutasy
Viktor:
A
magyar
erdőgazdálkodás
és
fásítás
fejlesztése Leo
Figuères:
Szántó
Rezső:
A A
Kínai Népköztársaság bolsevik
párt
harca
két
esztendeje
a
mezőgazdaság
kollektivizá
lásáért Ziman: A
A Német
D e m o k r a t i k u s Köztársaság
gazdasági
föllendülése
S z o v j e t u n i ó K ö z p o n t i S z a k s z e r v e z e t i T a n á c s á n a k határozata a s z o c i a lista m u n k a v e r s e n y v e z e t é s é n e k megjavításáról
Zaszjadko: Blackett:
A
szovjet
A z atomerő
szénbányászat politikai,
KÖNYVISMERTETÉSEK
—
fejlődésének
gazdasági
IRODALMI
és
perspektívái
katonai
SZEMLE
és
jelentősége
útjai
