A vajda eltörölné a roma szót, õ büszke cigányságára October 20

C-PRESS Hírügynökség - Üdvözöljük a C-PRESS oldalán!

A vajda eltörölné a roma szót, õ büszke cigányságára 2009. October 20.

A roma kifejezésnek nincs értelme. Sõt, egyesek szerint, mint Bihari György, megyei vajda, egyszerûen butaság. A cigányok büszkék cigány õseikre. Egyáltalán nem tartják diszkriminatív dolognak, ha a nevükön nevezik õket.

A nagy tekintélyû Totyi vajda, halálát követõen, 2001. nyarán, vejét, Bihari Györgyöt, Gubát választották meg a cigányság helyi elõjárói Komárom-Esztergom megye vajdájának, úgy, hogy a dunántúli cigány „elõkelõségek” is támogatták Guba vajdát. Ismertsége nem csupán országos, hanem nyugodtan nemzetközinek is nevezhetõ.

A közelmúltban vele beszélgettünk a kezdetekrõl, a helyi és „nagy” politikáról. Bihari György nem az a fajta cigány vezetõ, aki csak sopánkodik, hanem javaslatai is vannak közössége helyzetének javítására.

– Szõnyben születtem majdnem hatvan éve – mondta a megyei vajda. – Akkor anyai nagyapám, Oláh József, Manó vajda volt a megyei cigányság vezetõje.

– A nagymamámnál nevelkedtem, miután ötvenkilencben Tatabányára költöztünk. Elõször a Mozdony utcában, aztán a Rákóczi utcában volt az otthonunk. Az ipari iskola elvégzését követõen dolgozni kezdtem a tatabányai vízmûnél, mint szerelõ.

– Mikor váltotta ki az ipart? – Elvégeztem a http://c-press.hu

Készítette a Joomla!

Generálva: 24 February, 2017, 21:20


kereskedelmi iskolát, aztán huszonöt évig vásároztam az asszonnyal. Az ország szinte minden részében megfordultunk. Pécsen, Debrecenben, Nyaranta Siófokon, Fonyódon, Füreden. Heti öt napot dolgoztunk a piacon, a vásárokban a hétvégéken is. A „szabadnapjainkon” az áru beszerzésével foglalkoztunk. Egészen ezerkilencszáznyolcvankilencig így éltünk. Mindig csak a feleségemmel közösen végeztük a munkát. A lányok már csak akkor segítettek be, amikor felnõttek. Amíg picik voltak, ugyanúgy, mint engem, õket is a nagymama nevelte. Kilencvenöt évet élt, az „erkölcsömet” neki köszönhetem. Ragyogó családban kerültem.

– Hogyan jutott el a mostani családi házig? – Képzeljék el, hetvenhétben sikerült a piacozásból annyi pénzt összegyûjteni, hogy kétszáztizenötezer ötszáz forintért vehettem egy szövetkezeti lakást Dózsakertben. Az ötvenhárom négyzetméteren nyolcan osztoztunk. Négy lányom, a nagyszülõk, a párom és jómagam. A nagypapa halálát követõen született Ildikó lányom, Dunnyuska, így maradtunk nyolcan. Igyekeztem a gyerekeket becsülettel iskoláztatni. Sikerült.

A lakásról csak annyit, óriási volt a változás a Mozdony utca lavóros tisztálkodása után. Fürdõszoba, központi fûtés... Most pedig csak fürdõszobából van négy. Ne higgye senki, hogy a cigányok nem tisztálkodnak, vagy piszkosak, koszosak. Huszonkét éve vettük meg a telket, az építkezés úgy három-négy évig tartott. Ahogy az alsó szint elkészült és bepucoltuk, azonnal csináltam egy kis ABC-t. A hétvégeken is nyitva voltunk. Nagy volt a forgalmunk a szupermarketek megjelenéséig.

Olyan kiszolgálásban részesültek itt a vevõk, hogy nagyon sok ismert személyiség csak nálunk vásárolt. Elfogyott a friss kenyér. Kocsiba vágtam magam és azonnal hoztam. Valakinek meleg tepertõ kellett, hát elrohantam érte... Keményen dolgoztunk. Ahogy jött a pénz, azt otthonunk folyamatos szépítésére fordítottuk. Így épült fel a mi házunk.

– Mikor kezdett el politizálni? – A dózsakerti idõszakhoz köthetõ. Itt léptem be a helyi kommunista alapszervezetbe, az akkori MSZMP-be, még ezerkilencszáznyolcvanháromban. A rendszerváltást követõen a szocialista pártban tevékenykedtem. Négy évig az önkormányzat etnikai bizottságának is a tagja voltam. Jelenleg vajdaként az Idõsek Tanácsának vagyok a tagja az Országos Cigány Önkormányzat keretein belül.

– Ez valami olyasmi, mint az indiánoknál vének tanácsa? – http://c-press.hu




Igen. A Románi Kríszi kisebb, vagy jelentõsebb ügyes-bajos dolgokban is dönt a cigányság körében. Ne durva dolgokra gondoljanak! Emberölésre, vagy robbantásra. Csak olyan ügyekre, amikor elkerülhetõ az ügyészség, vagy bíróság bevonása. Ez a testület képes a kibékítésre. Helybeliként azt mondom, a rendõrség most is kikérhetné a vajdák véleményét, tanácsát.

– Most üres már az üzletük? – Feleségem sokat betegeskedett. Négyszer is mûtötték. Tizenöt éve pedig én kaptam infarktus, nem segíthettem már neki cipekedni, súlyokat emelni. Ezért az élelmiszerüzlet helyén antik és régiség boltot nyitottunk. A lányok is kiröppentek a szülõi házból. Balszerencsénkre nyolc éve elhunyt az apósom, Novák József, a nagytekintélyû Totyi vajda. Álmomban sem gondoltam, hogy az apósom után én lehetek az új megyei roma vezetõ. Aztán mégis engem támogatott a cigányság.

– Ki az országos vajda? – Na, ilyen nincs. A vajdák országos tanácsának van elnöke, õ Bandi vajda Gyõr-Moson-Sopron megyébõl, aki aláírta az én „kinevezésemet” is.

– Mit jelent a roma kifejezés? – Ez úgy butaság, ahogy van. Romnyi, az asszony, rom a férfi a romák pedig ennek a többes száma. Tehát a roma szó, semmit sem jelent. Mi cigányok vagyunk. A lováriak, mint mi is, az elõkelõbb ágat és nyelvet jelentik. A teknõvájó cigányok a bejás nyelvet beszélik. Mi valamennyien Indiából származunk. Minden õsöm cigány volt, és úgy is hívatta magát. Nem sértõ ránk nézve. Magázni és tegezni is lehet bántóan. A hanghordozás, a stílus lehet fájó és nem az elnevezés.

– Mi a véleménye az országos érdekképviseletrõl? – Azt hiszem, sem az Országos Cigány Önkormányzat, sem a Lungo Drom (hosszú út) nem a cigányság érdekeit szolgálja. Ne csak akkor becsüljenek, amikor szavazunk kell. Nemzetségünknek nem szabadna jobbra, vagy balra húznia. Az összefogás az erõsségünk. Kolompár Orbán, Farkas Flórián aligha törekednek erre. Nem véletlenül menekül sok cigány külföldre. Ez nem elsõsorban az ország, hanem a politika szégyene.

http://c-press.hu




Le kellene ülni az emberekkel és elmagyarázni nekik az óvoda, az iskola fontosságát. Megteremteni a lehetõségét, hogy az idõsebbeknek se legyen kenyérgondjaik. Ne az kapjon munkát, aki nincs is rászorulva, mert a jól lakott ember könnyen beszél az éhezõkkel. A megyében még soha nem tapasztaltuk, hogy mûködik országos érdekvédelmi szervezetünk is. Kettõs a cigányok félelme. Az üldöztetés mellett a megélehtés bizonytalansága.

– Hogyan látja a cigányság helyzetét a környezetében? – A megyében nyolcezren élünk. Mondjuk, probléma van Tatabányán, a Mésztelepen és a hatoson, kimegyek és hamarabb rendet teremtek, mint a karhatalom. Elmagyarázom az embereknek, hogy mi és miért történik, hogyan kell ezt, vagy azt tenni. Sokkal hatásosabb így közelíteni mindenkihez. Ne csak szavaztassanak, hanem becsüljenek is meg minket.

Az országos intézményeink csak akkor hatékonyak, ha együtt mûködnek a megyei vajdákkal, az Idõsek Tanácsával. A jelenlegi állapoton változtatni akarunk az egységes fellépés érdekében. Gondot jelent a munkanélküliség. Azok, akik korábban kubikoltak, építkezéseken dolgoztak, és most már idõsebbek egyáltalán nem jutnak munkához. Elpanaszoltam a problémánkat Schmidt Csaba alpolgármesternek is. Szóltam arról, hogy akárhányszor pályázott valamilyen önkormányzati beruházás esetében cigány vállalkozó, annak még soha sem sikerült ebbe a körbe bejutnia.

Fordultam én a megyéhez is. Példaként Borsodot említettem, ahol a cigány vajda megyei felügyelõséget hozott létre, az önkormányzat segítségével. Ügyelnek a tisztaságra, elboronálják a vitákat, munkára nevelik a romákat. Bármilyen konfliktust gyorsan elrendeznek. Schmidt Csaba fiatal, tanult ember. Jól ismeri a helyi cigányság helyzetét. Azt mondta megkeresésemre, hogy két hét múlva válaszol. Azóta három hónap telt el. A megyei támogatás is jól jönne. Megalakult a RIVOSZ, a Roma Integrációért Vállalkozók Országos Szövetsége. Érdemes lenne velük is tárgyalni, a megyében pedig engem tájékoztatni.

http://c-press.hu




C-PRESS - kemma.hu

http://c-press.hu



A vajda eltörölné a roma szót, õ büszke cigányságára October 20

Recommend Documents