A VÁCI JÁRÁS C H I R U R G U S A I N A K ÉS B Á B Á I N A K ÖSSZEÍRÁSA 1749-BŐL írta:
K Ő H E G Y I
MIHÁLY
(Baja)
Z 1711-es békekötéssel hosszú időre lezárult az évszázados függetlenségi **harcok időszaka, az országra a viszonylag békés fejlődés évtizedei köszön töttek [ 1 ] . A béke időszakának beálltával az ország újjáépítése megkezdésének nélkülözhetetlen előfeltételévé vált olyan központi kormányhatóság megterem tése, melynek kezében összefutnak az igazgatás szálai, amely tájékozódást szerez a közállapotokról (ezen belül a m i n k e t közelebbről érintő közegészségügyről), és gondoskodik arról, hogy az igazgatás szervei megfelelően működjenek. Ezt v o l t hivatva szolgálni az 1724-ben életre hívott M a g y a r Királyi Helytartótanács [ 2 ] , mely kezdettől fogva feladatának tekintette az ország egészségügyi viszo nyainak megjavítását. M á r 1725-ben jelentést kért a törvényhatóságoktól a szegényházak és ispotályok állapotáról. Sürgetésükre és az 1723. L X X . törvény hatására valóban létesült is ebben az időben néhány kórház: Pécsett (1720), Egerben (1730), Magyaróvárott (1740), Jászberényben (1745). M i n d e z e k az intézmények azonban 15—20 ágyas betegotthonok voltak, rendszerint szegény házzal egybekapcsolva [ 3 ] , A török birodalomból 1737 végén behurcolt pestis egyre nagyobb arányú terjedése elleni védekezés arra késztette az uralkodót, hogy a helytartótanács kebelén belül a védőintézkedések meggyorsítására egész ségügyi bizottság felállítását rendelje el [ 4 ] . A járványos betegségek elleni küz delem mellett az egészségügyi bizottság feladata v o l t az orvosok, sebészek, fürdősök, bábák működésének az ellenőrzése. A helytartótanács 1739-től kezdve ismételten tilalmazta a kuruzslók és vándor gyógyszerészek gyógyító tevékeny ségét, de a nagyarányú orvoshiány m i a t t megakadályozni távolról sem t u d t a . A z ország egészségügyi állapotának reális megítélése céljából 1724-ben össze íratta az ország egészségügyi személyzetét, majd indőnként ezt megismételte, hogy az orvosok és sebészek számáról képet nyerjen. A bábaképzés szabályozása szintén a helytartótanács rendelkezései nyomán i n d u l t meg az országban. 1742-ben készítette el Farkas János pozsonyi főorvos „ T a x a pharmaceutica Posoniensis cum instructionibus Pharmacopoeorum, C h y r u r g o r u m et Obstetr i c u m " címmel az első gyógyszerárszabást. Ennek a bábákra vonatkozó uta sítása után 1748-ban írta elő a helytartótanács, hogy csak olyan bába folytat hatja mesterségét, aki illetékes fizikus előtt vizsgát tett [ 5 ] . Bizonyára ennek a rendeletnek végrehajtását kívánta kipuhatolni az 1749-ben elrendelt összeírás, melynek egyik példányát a Pest megyei Levéltárban sikerült megtalálnunk [ 0 ] . A z irat fedelén hivatkozik a rendeletre, amelyről közli, hogy
1749. május 23-án készült. Lássuk először az összeírást, hogy azután rátérhessünk értékelésére: Conscriptio
Chyrurgorum,
et Obstetricum
in Processi!
Vaczium E p [ i s c o ] p [ a ] l e Chirurgos 4 habet nullum K i s Sz. Miklós nullum Gomba n o n datur Bénye nemo Dán nullum Uri Foth Csővár Káva Hártyán Boldog Hévíz Czinkota Szilágyi Palota Aszód Valkó Ság Bottyán T ó t h Györk Monor K i s Vácz Maglód Mogyoród Bagh Kerepes Hévíz Györk Üllő Péczel Csaba Ecser Csíktarcsa Dómon K i s Tárcsa Tura Gödöllő Keresztúr Dunakeszi Kis Nemedi
nullum nullum nullum nullum nullum nullum nullum nemo nullum Joannes Mecs nullum nullum nullum nullum habet nullum nullum nullum nullum nullum nullum nullum nullum nullum nullum nullum nullum nullum nullum habet nullus nullum nullum
Vacziensi
existen(tium)
Obstetrices 3 Rosalia Richter Susanne Pete habet Elisabeth T ö r ö k Éva Bartos et Catharina Kovács habet Éva . . . [hiányzik] Elisabetha Pivovateri Juditha A n n a Hornyák A n n a Mihályi A n n a uxor G e o r g i i Gácsy A n n a Gyepes Relicta G e o r g i i Bogács Elisabetha Barátik Dorothea Fazekas Elisabetha K ó m e n t habet M a r i a Vanyarszky habet Catharina Molnár Catharina M r v a M a r i a Pochleitner A n n a Czifra datur habet habet Elisabeth Juditha Benszky Catharina Szűcs habet habet A n n a Somoróczy Obstetrix m o r t u a A n n a Buday Barbara G y a t t a l Susanna Z i r i n y Sofia Laskovics
A z összeírásban szereplő községek területileg a váci járáshoz tartoztak, amely nek területe n e m egyzik meg a jelenlegi váci járáséval, sem a századforduló körülivel [7], A váci járás a X V I I I . század közepén jóval nagyobb volt. Területét nyugatról a Vác—Palota közötti Duna-szakasz, délről Palota—Cinkota—Üllő— M o n o r — D á n y — B o l d o g vonala, keleten hozzávetőlegesen a Zagyva folyása, majd innen átcsapva Acsa felé északon az Acsa—Vác közötti szakasz zárja le. Földrajzilag három jól elhatárolható területre oszlik: a D u n a és Zagyva—Galga m e n t i termékeny síkságot — a nagyjából középen húzódó — cserháti d o m b vidék és gödöllői dombság szeli ketté. A járás kiterjedéséről nem állanak rendel kezésünkre egykorú adatok [ 8 ] . A népesség számának megbecslését azonban tág határok között megkísérelhetjük. Ismeretes ugyanis az 1784—1787 közötti első magyarországi népszámlálás adatsora, s ebből kikereshető az összeírásunk ban szereplő községek tényleges népessége [ 9 ] . A könnyebb azonosítás ked véért i t t is az összeírtás sorrendjében hozzuk a községeket, bár a népszámlálás más egymásutánban közli: Vácz Kisszentmiklós Gomba Bénye Dány Uri Fót Csővár Káva Hártyán Boldog Hévíz Czinkota Szilágy Palota Aszód Valkó Ság Bottyán T ó t h Györk
8705 356 959 776 1242 919 893 778 400 395 1027 1315 861 597 892 1894 1018 719 358 782
Monor K i s Vác Maglód Mogyoród Bagh Kerepes Hévíz Györk Üllő Péczel Csaba Ecser Csíktarcsa Domony Kis Tárcsa Tura Gödöllő Keresztúr Dunakeszi Kisnémedi
2505
— 913 538 1341 684 1075 937 1375 736 761 554 1048 297 1938 1781 1023 743 583-
Összesen: 43 718 A 39 település közül 38-nak ismerjük tehát népesedési adatait 1784-ből. Ezek természetesen n e m vetíthetők vissza minden további magyarázat nélkül 1749-re. Ingatag és nagyon laza becsléssel ebből m i n t e g y 20 százalékot le kell v o n n u n k . A z így k a p o t t népességet (35 074) elosztva a járásban található 7 chyrurgussal, v a l a m i n t a 41 bábával azt kapjuk, hogy mintegy 5000 lakosra j u t o t t 1 chyrurugus és mintegy 700—800 lakosra 1 bába. A való helyzet azonban ennél jóval rosszabb, hiszen a püspöki városban 4 chyrurgus működött, s az
Összes többi községben 3, de ezek is a nagyobb településeken (Aszód, Gödöllő, M o n o r ) találhatók. Gödöllő és Aszód a Pest—Hatvan—Miskolc irányában húzódó, M o n o r pedig a Pest—Cegléd—Szolnok felé haladó főútvonalak mentén van. Mindhárom település az összterület déli, illetve középső részén helyezkedik el. A Galga felső folyása mellett fekvő Csővár lakói Vácra (21 k m ) , a Zagyva p a r t i boldogiak Aszódra (25 k m ) , a dányiak Gödöllőre (30 km) mehettek orvos hoz, de nagyjából hasonló a többi, kis völgyekben fekvő oldalfalu helyzete is [10], A z oda-vissza út legalább egy napig tartott a rázós utakon és irgalmatlanul zötykölő szekereken. Bizony kétszer is meggondolták a hozzátartozók, míg ilyen nehéz útnak kitették a beteget. Helyszínre viszont aligha szállt k i az orvos; talán nem is nagyon hívták. 1752-ben királyi rendelet hagyta meg a törvény hatóságoknak, hogy legalább egy készpénzből fizetett orvost és — ahol sebész céh nincsen — egy sebészt alkalmazzanak. Á m a megyei orvosi állások betöl tését a helytartótanácsnak 1756-ban, 1768-ban, majd 1773-ban ismételten szor galmaznia kellet a vármegyék huzavonája m i a t t . A bábák terén jóval kedvezőbb a kép: 39 községben 41 bába működött. Túrán éppen meghalt. H o g y azonban az ország más területein nem lehetett ilyen jó a helyzet, azt az is bizonyítja, hogy a helytartótanács 1770-ben kiadott egészség ügyi főszabálya elrendelte: az egymáshoz közel fekvő községek legalább közösen alkalmazzanak egy bábát. 1770-ben pedig a járási bábák státusának létesítését határozták el [ 1 1 ] . A közölt összeírás jó betekintést engedett egy szűkebb terület X V I I I . század közepi egészségügyi ellátottságába. A z 1784-es összeírás alapján kísérletet tehet tünk az egy főre eső chyrurgus- és bábalétszám megbecslésére, bár i t t nyoma tékosan hangsúlyoznunk kell az adatok tájékoztató, hozzávetőleges jellegét. Nagyon fontos és kívánatos lenne egy nagyobb terület összeírásának felkutatása és közlése. Meggyőződésünk, hogy megyei levéltárainkban néhánynak még nyomára akadhatnánk.
J E G Y Z E T E K [1] A közlésre kerülő összeírás korának történeti értékelése, a politikai események vázolása csábító feladat lenne, de ezúttal el kellett tőle tekintenünk. Tájékozta tásul azonban a vonatkozó irodalom közül a behatóbban érdeklődők kedvéért, néhányat felsorolunk: P. A. La Lande: Histoire de l'empereur Charles V I de glorieuse mémoire. Hága, 1743. I - V I . — O. Redlich: Das Werden einer Grossmacht. Österreich von 1700 bis 1740. Leipzig 1938. Marko Árpád: Magyarország politikai és katonai helyzete I I I . Károly király idejében, 1711 — 1740. Magyar Katonai Szemle, 1940. — Az orvostörténetileg igen fontos demográfiai feldolgozások közül Acsády Ignác : Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában. Bp. 1896. — Barsy Gyula: Magyarország népes sége a honfoglalás óta. Magyar Statisztikai Szemle, 1938. — Illésy János: Az 1754—55. évi országos nemesi összeírás. Bp. 1902. [2] Eckhart Ferenc : Magyar alkotmány és jogtörténet. Bp. 1936. 235. 1. [3] Hahn Géza : A magyar egészségügy története. Bp. 1960, 20. 1,
[4] A török háborút követő, nagyméretű pestisjárvány (1738—1740) adatainak összefoglaló feldolgozása mind ez ideig késik. Használható irodalom is kevés akad. A figyelemreméltóbbak: Fischer Dániel: Consilium pestilentiale, oder Medizinisches Gutachten von der Pest. . . Lipcse-Boroszló, 1740. — A. Hammer: Geschichte der Pest, die von 1738 bis 1740 i m Temesvarer Banate herrschte. Temesvár, 1839. — G. Sticker: Seuchengänge i n Ungarn. Bp., 1930. [5] Vámossy István : Adatok a gyógyászat történetéhez Pozsonyban. Pozsony, 1901. — Vámossy könyvéről György Tibor írt igen kedvező kritikát. Századok, 1901. 636 — 044. 1, [ü] Pest megyei Levéltár, I V . 74. C. C. I . 18. [7] Lásd Borovszky Samu: Pest—Pilis—Solt—Kiskun vármegye monográfiája. Bp. 1910. I . térképmellékletén. [8] Bizonyos támpontot nyújt Örkényi Ferenczi József: Tekintetes nemes Pest Pilis és Sóit törvényesen egyesűltt vármegyékben valamint a K i s Kunságban is található. . . városoknak, s minden helységeknek... pusztáknak... politicai föld le irata. Buda, 1844. — Fényes Elek : Magyar Országnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geographiai tekintetben. Pesten, 1837. I I . 418 — 431. 1. [9] Danyi Dezső—Dávid Zoltán : Az első magyarországi népszámlálás (1784—1787). Bp. 1960. 118-125. 1. [10] Az adatokat térképről történő méréssel vettük légvonalban. Az út a valóságban ennél minden esetben több kellett legyen. [11] Felhő Ibolya —Vörös Antal: A helytartótanácsi levéltár. Bp. 1961. 116. 1.
ZUSAMMENFASSUNG Ungarn wurde i m letzten D r i t t e l des X V I I . Jahrhunderts von der etwa 150 Jahre dauernden Türkenherrschaft befreit. Als der Frieden zustandekam, wurde die Aufstellung einer zentralen Regierungsbehörde für den Anfang des Neuauf baues des Landes als eine unumgängliche Vorbedingung erachtet, damit alle Fäden der Administration i n einer Hand zusammenlaufen. So wurde i m J. 1724 die Unga rische Königliche Statthalterei ins Leben geruft worden, die seit Beginn die Ver besserung der Gesundheitsverhältnisse des Landes für eine ihrer Aufgaben hielt. Ihre gesundheitliche Komission hatte zur Aufgabe nebst dem Kampfe gegen die epidemisch auftretenden Krankheiten die Überwachung der Ärzte, der Tätigkeit der Chirurgen, der Bäder, der Hebammen. U m den Gesundheitsstand Ungarns wirklichkeitstreu beurteilen zu können, Hess sie i m J. 1724 das Gesundheitspersonal des Landes zusammenschreiben, u n d von Zeit zu Zeit wiederholte sie die betreffende Anordnung u m von der Zahl der Ärzte und Chirurgen i m Bilde zu sein. Da wird eben so eine Zusammenschreibung veröffentlicht, die i m J. 1749 entstand und die Zahl und Wirkungsort der Ärzte und der Hebammen des Bezirks Vác beinhaltet. D u r c h einen Vergleich mit anderen diesbezüglichen Angaben stellt es sich heraus, dass i n jener Epoche auf ca. 5000 Einwohner ein Chirurg und auf etwa 700-800 Einwohner eine Hebamme entfiel.
