A tudomány mítosza Az új eredményeket rendszeresen munkával és fokozatosan építik be a gazdálkodásba és a mindennapi gyakorlatba
A hiedelem útja
●
1.Új tudományos eredmény (ismeret) 2.Tudományos hipotézis 3.A hipotézis kísérleti próbája 4.A hipotézist megerősítő eredmények 1. Javaslatok a gyakorlati alkalmazásra 2. Kis parcellás/léptékű bevezetés (próba üzem)
5.Eredményes gyakorlati kipróbálás 6.Nagy léptékű bevezetés Nem igaz!
Hagyományos gazdálkodási gondolkodás (paradigma) ●
Az adatokat jól ismerjük ●
●
●
●
Az általános modell
Létszámok kor és ivar szerint, szaporulat, elhullások, korpiramisok, stb. több nőivarú → nagyobb reprodukció → több kilövés az állomány nagysága csak a nőivar és a szaporulat kilövéssel szabályozható!
Ha sok fiatal nőivarú van, akkor – –
rosszabb átlagos szaporulat Ezért a fiatal és az idős nőstényeket kell apasztani (még és már kisebb reproduktív érték).
Hagyományos gazdálkodási gondolkodás (paradigma)
Hagyományos modell Állománymérle g ●
Fenntartható hasznosítás
●
Nt+1 = Nt + B-D+I-E
● ● ● ● ●
Nagyvad állománykezelési szempontok: ●
Fejlettség,
H = B+I-D-E
●
Kondíció,
akkor Nt+1 = Nt
●
Küllem,
●
Bikáknál, bakoknál agancs.
N = állomány létszáma t és t+1 időpontban B = születés D = halálozás I = bevándorlás E = kivándorlás
●
Kell ezekhez a létszám pontos ismerete?
Egy Európa – számos becslési módszer
Az európai csülkös vad gazdálkodás két változtatási pontja ●
●
Direkt becslések
A vadgazdálkodóknak és/vagy vadászoknak számos esetben fel kellene hagynia az állomány pontos megszámolására tett próbálkozásokkal. A vadgazdálkodóknak és/vagy vadászoknak sokkal több figyelmet kellene fordítania az élőhelyi adottságok felmérésére
Vadászok megfigyelései
Abs
Fogás-jelölés-visszafogás (CMR)
Abs
Sávos becsés (line transects) Teljes légi számlálás
Abs
Nyílt területek számlálása (open hills counts) Etetô helyeken végzett számlálás
Abs Abs
Transzektek Megfigyelô helyeken végzett számlálás
Egy Európa – számos becslési módszer Abs
Nyomsávban végzett számlálás Havon végzett nyomszámlálás
Rel Rel
●
Abs
Finn háromszög (Wildlife triangle)
Rel
Jelek számlálása
Rel
Kohort analízis
Abs
Állatok hangjainak számlálása
Abs
Rel
Szarvas megfigyeléses monitoring
Rel
Vitális értékek elemzése
Rel
Élőhely minőség nyomonkövetése
Rel
●
●
Rel Abs
●
Majdnem minden európai országban tudják, hogy a számlálási módszerek alkalmatlanok a célok elérésére!! Ezért, gyakran a csülkös vaddal való gazdálkodás sokszor csak az idő, pénz és az munka felesleges fecsérlése
Az állományfelmérési módszerek alkalmatlansága és azok hatásai a vadlétszámokra és a vad hatásaira ●
Rel
Egy Európa – számos gazdálkodási cél
Indirekt becslések Hullaték kupacok/csomók számolása
Rel Rel
Abs
Fényszórós számlálás Hajtásos számlálás
Rel
A csülkös vad állományának abszolút létszámát rendkívül nehéz (lehetetlen) pontosan felmérni A pontos létszám becslését egyetlen európai országban sem tudták megoldani A gazdálkodás szinte mindig régi és nem bizonyított hatékonyságú módszereken alapul, így nem csoda, hogy azok gyakran nem tudnak semmilyen valós és igazából reális számot szolgáltatni az állományok méretéről vagy trendjéről
Az állományfelmérési módszerek alkalmatlansága és azok hatásai a vadlétszámokra és a vad hatásaira ●
Milyen módszerek kellenének? ●
●
●
Legyenek könnyen használhatók, de legalábbis a vadászok, vadgazdák, vadőrök és a földtulajdonosok könnyen megértsék őket Tegyék lehetővé, hogy a rájuk alapozott döntések átláthatók és mindenki számára érthetők legyenek. Az állomány felmérésekben való részvétel ennek a folyamatnak fontos része lehet.
A hangsúly a közvetett módszerekre helyeződik át
A szarvasfélék megfigyeléseken alapuló monitoringja
Rel
Az állomány vitális rátáinak vizsgálata
Rel
Élőhely minőség felmérésén alapuló módszerek
Rel
Tudjuk, hogy a sűrűségfüggő szabályozás működik! Vagyis a fontos tulajdonságok változnak!
Sűrűségfüggés ●
Univerzális Megfelelő körülmények között a legtöbb fajra hat Minden nagyemlős A szigmoid modell túl egyszerű közelítés
– – – ●
Problémák a valóságban ●
●
A változás mintázata ●
Lineáris és nem-lineáris DD
●
Stabil eltartóképesség
– ●
– – ●
–
–
Ökológiai indikáció ●
Élőlények mint indikátorok
●
Bioindikátorok vagy ökoindikátorok – –
egyedek ↔ populáció ↔ környezeti rendszer A változások 3 szinten tükröződnek
Habitat jellemzők A források állapota
Tapasztalati tények
Sűrűségfüggés - általánosítások ●
Szaporodás Elhullás Vitális jellemzők
A környezet állapota és jellemzői –
Korcsoportok különbségei
Testméretek és kapcsolt jellemzők Egészség és kondíció
Populáció-működés –
Ingadozik A fogyasztók hatnak rá
–
Egyedi növekedés és fejlődés –
Időbeli késések ➡ ciklusok és robbanások
●
●
Sűrűségfüggés - általánosítások
●
A fokozottan érintett csoportok: ●
●
fiatal és idős egyedek (gyengébb kompetitív képesség);
Versengés a fajon belül ➟ STRESSZ ●
lassabb egyedfejlődés, ezért
●
későbbi ivarérés és elsô szaporodás, ezért
●
kisebb átlagos szaporulat,
●
növekvő elhullás
●
kisebb produktivitás (pl. rosszabb trófeák stb.)
Eberhardt modell ●
●
●
Eberhardt modell
A sűrűség változásának hatására szekvenciális és előrejelezhető változások lépnek fel A folyamat elemei: ●
Visszacsatolás
●
Szabályozás
●
Látszólagos / dinamikus egyensúly (stabilizálás)
Központi szerepű tényező: TESTTÖMEG ●
Küszöbtesttömeg
●
kondíció vs. testtömeg
Eberhardt modell: a látható sorrend
Eberhardt egyszerű receptje az alkalmazásra ●
●
A fiatalok elhullása növekszik ➞
●
Az első szaporodás későbbre tolódik ➞
●
A kifejlett nőstények szaporulata csökken ➞
●
●
●
A folyamat elemei: – Ha <0.95, meg kell határozni az okát ●●
A kifejlettek elhullása növekszik Végeredményben az állomány növekedése lassul, egyensúlyba kerül a környezettel.
A sűrűség változásának szekvenciális ● 1. A kifejlett nőstények hatására túlélési arányának ésmeghatározása előrejelezhető változások lépnek fel
●
Visszacsatolás 2. A fiatalok túlélési arányának meghatározása
●
– Az ivarérettségig / teljes kifejlettségig Szabályozás
●
– Az első szaporodás eléréséig Látszólagos / dinamikus egyensúly (stabilizálás)
3. A szaporodási arányok TESTTÖMEG meghatározása Központi szerepű tényezű: ●
●
Kifejlettek Küszöbtesttömeg
●
kondíció vs. testtömeg
– –
Bioindikátorok – kritériumok
Bioindikátorok – kihívások ●
●
Melyek elég egyszerűek a hatékony monitorozáshoz és modellezéshez? Hatékony vizsgálati módszert szolgáltassanak ●
●
●
Az ökológiai összetételhez
●
A struktúrára
●
A funkcióra nézve
Az ideális indikátor vagy indikátorok mindháromról információt adnak Az ökoszisztémák olyan mozgó célpontok, amik sosem állapodnak meg hosszabb időre.
Fiatalok
●
Könnyen mérhetők
●
Érzékenyek a stressz-tényezőkre
●
A stresszekre előre jelezhetően reagálnak
●
Előreláthatók: jelzik a bekövetkező változást
●
● ●
●
A gazdálkodás által megváltoztatható változásokat is jelzik Integratívak (összegzők) Ismert a természetes zavarásokra, az emberi hatásokra adott válaszuk és az időbeni alakulásuk Válaszaik változatossága kicsi
Alkalmazkodó gazdálkodás (adaptive management)
Új paradigma: az alkalmazkodó gazdálkodás
Alapelvek ●
●
A legjobb tudományos ismeretek összegyűjtése (kutatás)
●
Új megközelítés kidolgozása
●
Az új megközelítés következetes alkalmazása
●
●
●
Paradigma-váltás:
●
●
A gyakorlati gazdálkodóknak elvárásokat és célokat kell meghatároznia. Ezeket az állatok teljesítményére, az állomány produktivitására és az élőhely minőségére kell alapozni. Ez a megközelítés magában foglalja:
Tanulás a monitorozás és a kutatás rendszerezett folyamata révén
–
Folyamat:
–
Tervez ➡ alkalmaz ➡ monitoroz ➡ tanul ➡ módosít
–
Új paradigma: az alkalmazkodó gazdálkodás A kiválasztott ökológiai indikátorok időbeni változásai számszerűsíthetők és az előzetesen meghatározott célokhoz hasonlítható.
●
Értékelhető, hogy a vadászati nyomás elég nagy vagy nem.
●
Új paradigma: az alkalmazkodó gazdálkodás ●
●
A csülkös vadfajokkal való gazdálkodásnak előnyös ez a megközelítés ●
A populáció-környezet rendszer monitorozása révén,
●
A több és jobb minőségű adat gyűjtése következtében,
●
Amihez a vadászokat ösztönözni kell a bennük való részvételre.
Az alkalmazkodó gazdálkodás során
●
●
Új paradigma: az alkalmazkodó gazdálkodás ●
Ez a folyamat nagyon hasonló az alkalmazkodó gazdálkodás (adaptive management) modelljéhez ●
Ezek alapján lehet az új lelövési kvóták révén a gazdálkodási döntést számszerűsíteni és a korábban meghatározott célok irányába haladni.
●
Az egyedi teljesítmények változásainak éveken át való nyomon követését (monitoring) Az állomány jellemzők változásainak éveken át való követését (monitoring) Az élőhely minőségének és/vagy a növényevők élőhelyre gyakorolt hatásának vizsgálatát.
folyamatosan adatokat gyűjtenek a rendszernek a gazdálkodási beavatkozásra adott válaszairól és ezeket az információkat a jobb biológiai megértésére és a jövőbeni döntések megalapozására használják fel.
Bioindikátorokra / ökoindikátorokra alapozott gazdálkodás ●
Az állatok és növények olyan jellemzői (paraméterei), amik könnyen mérhetők és használhatók az egyed, populáció és környezeti rendszer kapcsolatainak és kondíciójának / állapotának leírására.
●
A lényegi folyamatokhoz kötődnek.
●
Könnyen gyűjthetők.
●
Könnyen értelmezhetők.
Bioindikátorok Őz Populáció nagyság
●
Bioindikátorok Őz ●
Kilométer-index
●
–
Az állomány egyedeinek minősége és teljesítménye ●
Az egy kilométerre jutó megfigyelt őzek száma
–
Csoport nagyság
●
–
Nőivarúak szaporodási sikere –
Téli csoportnagyság / csoportképzés
●
Gidák testtömege
●
Kohort állkapocs hossz (csontváz méret - konstitúció)
●
Gidák hátsó csánkhossza (csontváz mérete)
–
–
Bioindikátorok Őz ●
●
●
A fásszárúakra gyakorolt legelési hatás közvetlenül a vegetáció növekedésének megindulása előtt (1 m2 mintaterületen)
●
● ●
A ritka és kedvelt növények előfordulási gyakorisága
Kiegészítő információk ●
Az első éves bakok nagysága
●
Az első agancs nagysága
Gidák téli teljes súlya / zsigerelt súlya Teljes állkapocs hosszúság
A gazdálkodás alapjai
Élőhelyi hatás és habitat használat ●
Gida/suta télen (felnevelt szaporulat) Gida/suta nyáron (szaporodó sutára vonatkozóan)
●
Az állatok és a populáció teljesítményére és az élőhely minőségére vonatkozó egyértelmű célok meghatározása. Nem a létszámok, hanem a trend érdekes. Nem az eltartóképességet, hanem az állomány kondícióját kell ismerni. –
Testméret és kondíció indexek
–
Szaporodási teljesítmény
–
Agancsfejlődés
–
Fókuszok: Erősen érintett csoportok!
–
Hosszútávon gondolkodni és cselekedni – monitoring
A gazdálkodás eredményeiből tanulni kell!
Adaptive management Tervez ➡ alkalmaz ➡ monitoroz ➡ tanul ➡ módosít ●
Mérhető célok meghatározása
●
Több adat gyűjtése
●
Megtervez
●
Monitorozás
●
Alkalmaz
●
A módszerek értékelése és korrekciója
●
Monitoroz
●
Beépített visszacsatolás és rugalmasság
●
Értékel
●
Tanul és módosít
Nota bene (N.B.): – –
Szigorú módszereket és állandósított módszertant, valamint képzett megfigyelőket kell alkalmazni. Az adatok felhalmozódása megengedi, hogy a zajokat (zavaró hatásokat) elválasszuk a tényleges változásoktól
Vadfajtól független kérdések ● ●
●
●
Kell-e a vad károkozásával foglalkozni? Megfelel-e az állományból lőhető mennyiség az elvárásainknak? Megfelel-e az egyedek “minősége”, vagyis a testnagyságuk és a trófeák nagysága? Milyen beavatkozásokkal lehet ezeket a célokat elérni?
●
Milyen biológiai korlátokkal kell számolni?
●
Honnan tudjuk, hogy elértük a célokat?
