A tudomány evolúciója: a valós és a virtuális világok
Organikus rizsföldek többfunkciós hasznosítása halivadék neveléssel Jancsó Mihály1, Izsó Lajos2, Demény Ferenc3, †Buza Eszter3, Gyalog Gergő4, Kolozsvári Ildikó1, Szalóki Tímea1, Kun Ágnes1, †Szitó András4, Váradi László5, Rónyai András4 1 NAIK
Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály, Szarvas Biotermék Termelő és Szolgáltató Kft., Csárdaszállás 3 Szent István Egyetem, MKK-AKI, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő 4 NAIK Halászati Kutatóintézet, Szarvas 5 Magyar Akvakultúra Szövetség, Szarvas 2 Biocsárda
Magyar Meteorológiai Társaság , MTA Talajtani, Vízgazdálkodási és Növénytermesztési Bizottság, MTA Meteorológiai Tudományos Bizottság, ICID Nemzeti Bizottság
Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, 2015. november 30.
Rizstermesztés Magyarországon
Kisújszállás Karcag Vésztő Mezőtúr Szarvas
Köröstarcsa Békés Csárdaszállás Gyomaendrőd
Organikus rizstermesztés Magyarországon • A hazai rizsvetésterület az utóbbi években 3000 hektár körül mozgott • A teljes területen árasztásos termesztést folytatnak • Magyarországon is növekszik az organikus (bio, ökológiai) feltételek között termesztett rizs iránti igény • 2015-ben az ökológiai gazdálkodásban művelt rizsterület:
308 ha (a teljes agráriumban ≈ 2 % az arány)
• Jelenleg 85 ha átállás alatt - 2017-re tervezik az első rizsvetést Kihívás és lehetőség!
Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA)
R&D
Tapasztalat
Édesvízi akvakultúra
Tengeri akvakultúra
IMTA Polikultúra Hal-kacsa/sertés Rizs-hal Szennyvizes halastó „Vizesforgó” (rizslucerna-kacsa/hal) • • Osztott vízterű rendszerek • Akvapónia • • Kombinált intenzívextenzív rendszerek • • • • •
Gazdaságosság (tápanyag hasznosítás)
Környezetvédelem (tápanyag visszatartás)
Partmenti tavak elfolyó vizének kezelése kagylóval Tengeri alga/kagyló termelés a ketrecek/ rekeszek körül
Társadalmi elfogadottság (erőforrás hatékonyság, élelmiszerbiztonság stb.)
Váradi L. 2012. alapján
Woynárovich Elek: Pontyivadék tenyésztés rizsföldön. – In: Halászat, 1947. (1. (46.) évf.), 7-8. sz., 76. p. Woynarovich Elek: Pontytenyésztés rizsföldön. 1952. Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest 54. p. Szalay Mihály: Rizsföldi haltenyésztésünk. - In: Halászat, ISSN 0133-1922, 1954. (1. évf.), 2. sz., 8-9. p. Szalay Mihály: A megmaradási százalék a rizsföldi haltenyésztés egyik döntő tényezője. - In: Halászat, 1954. (1. évf.), 3. sz., 8-9. p. Szalay Mihály: Miért van szükség rizsföldi kiegészítő tógazdaságokra?. - In: Halászat, ISSN 0133-1922, 1954. (1. évf.), 4. sz., 8-9. p. Szalai Mihály - Haltenyésztés az öntözéses vidékek halastavaiban és rizsföldjein (1954)
„Vizesforgó Vizesforgó”” – a hal hal––kacsa kacsa––rizs termelés integrációja a váltógazdálkodás előnyeit hasznosította
„Rizsföldi reneszánsz”
Bio--hal és bio Bio bio--rizs termelés fejlesztése GAK 2005, AZONOSÍTÓ KÓD: BHRVBJ05 VBJ Tanácsadó, Szervező Kft., Budapest Biocsárda Kft., Csárdaszállás Aranyponty Zrt., Sáregres-Rétimajor Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas
Rövid tenyészidőszak – korlátozott lehetőségek
47°° 47 47°° 47 Portugal Spain
Hungary France Italy
Romania Greece Bulgaria
Rövid tenyészidőszak – korlátozott lehetőségek Középhőmérsékleti átlagok és a legalacsonyabb havi minimum értékek (°C) Szarvas, 2005-2010 30,00
17,15
16,77 10,99
6,07 0,90 -0,21
1,58
-11,20
-2,63 -7,02
December
Oktober
Romania Greece Bulgaria
September
Italy
June
May
April
March
February
January
Spain
3,75
-16,83
-23,53France
-30,00
1,42
Hungary
-10,00
Portugal -14,58
5,56
47° 47 5,94°
8,26
Augustus
47°° 47
9,40
July
0,01
-20,00
21,58
12,67
10,00 0,00
22,90
November
20,00
20,45
A halivadékhalivadék-nevelés beillesztése a rizstermesztés technológiájába
A halivadékhalivadék-nevelés beillesztése a rizstermesztés technológiájába
• Árasztóvíz biztosítása • fokozatos lecsapolás • legalább 1 hónapos • halágyak – halfogó Halágyak, menekülő ivadékok területek • kihelyezés kora árokrendszer madárvédelme hajnalban – vízhez kialakítása, • halak mielőbbi tavi szoktatás műtárgyak lezárása elhelyezése • népesítés a halfajoknak megfelelően
A rizsföld előkészítése a halivadékok nevelésére • A belső árokrendszer halágyakkal kiegészítve jelentősen növeli a halak megmaradási esélyét • A rizsföld felületének max. 10 %-a használható termésveszteség nélkül • Védelem madarak és betelepülő halak ellen
Rizsföldi nevelésre alkalmas halfajok
Nagyüzemi körülmények között
Tábla
Terület (ha)
1. 2. 3. 4. 5. 6. Összesen
5,5 5,0 4,7 6,5 4,5 6,0 32,2
Telepítési sűrűség ivadék/ha Rizsfajta Fruzsina M Fruzsina M Fruzsina M Fruzsina M Fruzsina M Fruzsina M
Jászkeszeg
Ponty
Szürkeharcsa
2000 500 500 -
2000 1500 1500 -
500 500 500 500 -
A rizsföldi halivadék nevelés eredménye nagyüzemi körülmények között 160
Átlagos visszafogás kori tömeg: 95-120 g (ponty) és 114-138 g (szürke harcsa)
140 120 100 80 60 40 20 0
1
3
4
1
2
3
Ponty - Megmaradás (%)
1 1
3 2
4 3
- átlagosHarcsa tömeg (g)
(Csárdaszállás, 2006)
Rizsföldi telepítésre javasolt ivadékmennyiségek különböző vegyes népesítési szerkezet esetén félüzemi és üzemi kísérletek alapján, SzarvasSzarvas-Csárdaszállás, 20062006-2008.
Halfaj
I. telepítési változat II. telepítési változat egyedszám (db/ha)
Jászkeszeg
1000
500
Ponty
1000
1500
Lesőharcsa
500
500
Összesen
2500
2500
A halivadék nevelés előnyei a növényvédelemben Az általunk meghatározott népesítési szerkezetek és halsűrűségek alkalmasak a rizsvetések legveszélyesebb ízeltlábú kártevői, az aknázó rizslégy (Hydrellia griseola Fall.) és a rizsszúnyog (Cricotopus bicinctus Meigen) elleni hatékony biológiai védekezéshez Augusztus középső harmada jelenti a táplálék lényeges megfogyatkozását, amelynek oka egyrészt a már jelentős méretű halak étvágya, másrészt a természetes táplálékot alkotó rovarok szaporodásának ciklusossága Megfelelő népesítés esetén az emésztőcsatorna vizsgálatok alapján a megvizsgált halpéldányok nem éheztek a tenyészidőszak folyamán
A levélkárosító lárvák számának alakulása halivadék telepítés hatására 3,00
Kontroll Lárva (db)
Halasított Lárva (db)
2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 7. 3.
7. 7.
7. 11.
7. 15.
7. 19.
7. 23.
7. 27.
7. 31.
Szitó 2006
Népesítés: 1000 db/ha ponty – 500 db/ha lesőharcsa Telepítés: 2006. július 4. Galambosi Rizskísérleti Telep (halas 20-24. tábla és kontroll 14-16. tábla)
Védett halfajok ivadéknevelése Halfaj
kitelepítés időpontja
kitelepítés egyedszáma
befogás időpontja
befogás egyedszáma
Széles kárász
2012.07.28.
550
2012.09.11.
192
Szilveszter 2014
A rizsföldi halnevelés eredménye Eredményes védekezés a rizs legveszélyesebb ízeltlábú kártevői ellen. A technológiai lépések pontos betartásával a kihelyezett halállomány 30-50%-át lehet az árasztóvíz lecsapolásával egy időben visszafogni (nagyüzemi körülmények között is biztonsággal elérhető a 30%-os megmaradás.
A rizsföldi halivadék nevelés kritikus pontjai Menekülő utak biztostása Folyamatos és megfelelő minőségű árasztóvíz (hőmérséklet, oxigén) Vízimadarak elleni (hálózás, riasztás)
védelem A beömlő és a lecsapoló műtárgyak állandó, hálós (halrács) lezárása Halak beillesztése a tavi biohal nevelési technológiába
Köszönöm a figyelmet!
