A törzs anatómiája II. A törzs izmai.
1
A gerinc felépítése • A csigolyák fő alkotó elemei és a csigolyák közötti ízületek alapján mondható, hogy a mozgásokat a mozgás-szegment alapján lehet elemezni. • A csigolya-oszlopon három fő alátámasztási helyet lehet felismerni: (1) a csigolyatestek + discusok + szalagok „oszlopa”; (2-3) a zygapophysialis ízületek két „oszlopát”. • A két „oszlopot” a csigolyák pediculusai kapcsolják össze.
2
Lamina arcus vertebrae
Processus spinosus
Processus articularis Foramen vertebrale Processus transversus
Pediculus arcus vertebrae
CORPUS 3
HÁROM FŐBB ALÁTÁMASZTÁSI HELY A CSIGOLYÁN
AZ ELEMI MOZGÁSSZEGMENTUM RÉSZEI; I. • Corpus vertebrae: a discus intervertebralist vékony hialinporc rögzíti a csigolya testéhez. A hialinporclemez a csigolya testéhez tartozik, de ugyanakkor erősen (porcos összenövéssel) kapcsolódik az anulus fibrosushoz is. A porclemez igen fontos: rajta keresztül táplálkozik a discus szövete, a csigolya felől. • Anulus fibrosus: koncentrikusan elrendezett rostkötegek vannak a rostos porcban. A kötegeket kollagén rostkötegek, elasztikus rostok, porcsejtek és extracelluláris anyag alkotja. Az anulus hozzánőtt a ligamentum longitudinálékhoz is. • Nucleus pulposus: chordoid szövet, melyben fibrociták-fibroblastok, kollagénrostok, elasztikus rostok és nagyobb mennyiségű glükózaminoglikán molekula (poliszacharidok) van – utóbbiak nagy vízkötő kapacitása miatt a szövet kocsonyás jellegű. 4
AZ ELEMI MOZGÁSSZEGMENTUM RÉSZEI; II. • A zyagapophysialis ízület: a processus articularisok (4) ovalis-triangularis ízfelszínekkel rendelkeznek, melyeket hialinporc borít. Az ízületi tok erős, de megengedi a felszínek egymáson történő elmozdulását. • Az ízfelszínek síkja eltérő a nyaki-, a háti- és a lumbalis szakaszokon. • Nyakcsigolyák ízfelszínei: a vízszintes síkban, bár kissé ferdén helyezkednek el. • Hátcsigolyák ízületi nyúlványai: az ízfelszínek nagyjából a frontalis síkban vannak. • Ágyéki csigolyák ízületi nyúlványai: az ízfelszínek nagyjából a sagittalis síkban vannak. 5
AZ ELEMI MOZGÁSSZEGMENTUM RÉSZEI; III. • Ligamentum flavum: elasztikus szalagok az arcusokat kötik össze. Minden mozgásformában szerepel. • Ligamentum interspinale: a processus spinosusokat kötik össze. Főleg ventralis flexióban szerepel. • Ligamentum supraspinale/ligamentum nuchae: a csigolyatövisek csúcsait köti össze, illetve a nyakon ezeket a protuberantia occipitalis externához köti. Főleg ventralis flexióban szerepel. • Ligamentum longitudinale anterius: a csigolyatesteken halad végig. Főleg ventralis és dorsalis flexióban. • Ligamentum longitudinale posterius: a canalis vertebralisban, a csigolyatestek hátulsó felszínén. Főleg ventralis és dorsalis flexióban. • Ligamentum intertransversarium: a harántnyúlványok között. Rotációban, lateralis flexióban vesz részt. 6
Mozgások a gerincben • • • • •
Ventralis flexio: a gerinc előrehajlik Dorsalis flexio (extensio): a gerinc hátrahajlik Lateralis flexio: a gerinc oldalra hajlik Rotatio: „tengely” körüli forgás Az egyes mozgásformák mértéke régiónként eltérő • A mozgásszegmentum egyes elemei minden mozgásformában részt vesznek – jóllehet eltérő mértékben. 7
SZALAGOK ÉS ÍZÜLETEK A NYAKI GERINCEN (nyaki mozgásszelvény)
8
A discusok, szalagok a gerinc görbületeihez is hozzájárulnak: 1. Lordosis colli 2. Kyphosis thoracica 3. Lordosis lumbalis 4. Kyphosis sacralis (utóbbihoz kevésbé)
9
A kórosan görbült gerinc
Degeneratív deformitások
Scoliosisok
Hyperkyphosis
11
Lumbalisatio.
12
SPONDYLODISCITIS 13
14
A gerinc egyes szakaszainak főbb mozgásai • Nyaki gerinc (C3-7): ventralis flexió kisebb mint a dorsalis flexió (25° vs 85°). A lateralis flexió kb. 40°, mindkét oldalon. A rotáció kb. 50°. A circumductio lehetséges. • Háti gerinc: flexió-extenzió együttesen 50°70°. A flexiót a thorax, az extenziót a processus spinosusok gátolják. Lateralis flexió mindkét oldalra 20°-25°. Axiális rotáció mindkét irányban 35°, miután az ízfelszínek ezt engedik. • Ágyéki gerinc: flexió 50°, extenzió 30°. Oldalra hajlás függ az életkortól, kb. 25° mindkét oldalon. A rotáció szinte nulla. 15
A törzs izmai • Musculi dorsi (a hátizmok I.): trapezius,latissimus dorsi, rhomboidei, levator scapulae, serratus posterior inferior, serratus posterior superior. • Musculi dorsi proprii (hátizmok II. – mély, axialis): erector spinae, spinotransversales (m. splenius), transversospinales, interspinales, intertransversarii. • Musculi thoracis: pectoralisok, subclavius, serratus anterior, levatores costarum, intercostales externi, intercostales interni, subcostales, transversus thoracis, diaphragma. • Musculi abdominis: rectus abdominis, pyramidalis, obliquus externus, obliquus internus, transversus abdominis, quadratus lumborum, psoas major, psoas minor, iliacus. 16
A törzs mozgásában részt vevő izmok (az izmok a thoracolumbalis gerincet mozgatják)
• Ventralis flexió: m. rectus abdominis; m. obliquus externus abdominis; m. obliquus internus abdominis; m. psoas major, m. psoas minor. • Dorsalis flexió (extensió): m. quadratus lumborum; m. erector spinae; m. multifidus; m. semispinalis; mm. interspinales. 17
A törzs mozgásában részt vevő izmok • A törzs rotációja: m. obliquus externus abdominis; m. obliquus internus abdominis; m. semispinalis; mm. rotatores; m. multifidus. • Oldalra hajlás: m. quadratus lumborum; m. rectus abdominis; m. obliquus externus abdominis; m. obliquus internus abdominis; m. erector spinae; m. multifidus; mm. intertransversarii. 18
TRAPEZIUS ÉS LATISSIMUS DORSI ALATTI IZMOK M. splenius capitis M. levator scapulae
M. rhomboideus minor
M. rhomboideus major M. spinalis thoracis M. longissimus thoracis
M. iliocostalis 19
A törzs mozgatását (is) végző izmok; I.
m. obliquus ext. abd.
m. psoas major
m. rectus abdominis
m. quadratus lumborum
20
A psoas major főleg a csigolyatesteken (T12-L4), a quadratus a processus costariusokon, utolsó bordán és crista iliaca-n rögzül. Az utóbbi hatékonyan hajlítja oldalra a gerincet.
QL PM
M. psoas major (PM), M. quadratus lumborum (QL)
M. psoas major és M. quadratus lumborum (dorsalis oldal) 21
A törzs mozgatását (is) végző izmok; II.
Semispinalis cervicis
Splenius capitis
Spinalis Longissimus
Iliocostalis
A GERINC MOZGATÁSÁT VÉGZŐ IZMOK EGY CSOPORTJA, JELLEMZŐ RÖGZÜLÉSI PONTJAIKKAL (PONTOZOTT). SPLENIUS CAPITIS: AXIALIS IZMOKHOZ TARTOZÓ IZOM A FEJ MOZGATÁSÁRA.
Quadratus lumborum
22
Mély hátizmok (axiális törzsizomzat; musculi dorsi proprii) • A gerinc két oldalán hátul, a processus spinosusok és transversusok által alkotott vályúban több izomcsoport található. • A sacrumtól a koponyaalapig húzódnak. • A hosszabb izmok felületesebben, az egyre rövidebbek egyre mélyebben helyezkednek el. • Funkciójuk a koponya és a gerinc mozgatása. • Az izomrendszer nagy fasciája a fascia thoracolumbalis. 23
Axialis törzsizomzat •
•
• •
M. erector spinae: a középvonal két oldalán lévő hosszanti izomrendszer, mely a sacrumtól húzódik egészen a koponya külső felszínéig. Az izomzat a gerinc mozgatásában vesz részt, a középvonal két oldalán elődomborodik és középvonali sulcust képez. Három hosszanti komponense lateralismedialis irányban rögzülése alapján szeparálódik: 1. m. iliocostalis; 2. m. longissimus; 3. m. spinalis. A transversospinalis izmok: az előbbinél mélyebben vannak és rövidebbek. Három komponensük: 1. semispinalis rendszer (5-6 csigolyát hidalnak át); 2. multifidus rendszer (3-4 csigolyát hidalnak át); 3. rotatores rendszer (2 csigolyát hidalnak át). Alapvetően egy harántnyúlványtól (vagy ízületi nyúlványtól) egy feljebb lévő tövisnyúlványhoz haladnak. A legmélyebb izmok egy-egy csigolyát kötnek össze: ezek az interspinales és az intertransversarii. Működések: az erector rendszer extenziót és oldalra hajlást okoz. A transversospinalis rendszer extensiót és ellenoldalra történő rotációt vált ki. Alapvető fontosságuk van a testtartás szabályozásában, a csigolyák stabilizálásában, és persze a gerinc akaratlagos mozgásaiban. 24
3
MUSCULUS ERECTOR SPINAE
2
1
Costa XII
Crista iliaca
Sacrum
1. M. iliocostalis 2. M. longissiumus 3. M. spinalis A gerincet vastag fekete vonal jelzi. Az erector spinae oldalsó körvonalát fekete vonal jelzi. Iliocostalis, longissimus eredé eredése: lumbalis csigolya processus spinosus, sacrum dorsalis felszí felszín, fascia thoracolumbalis. Az iliocostalis a bordá bordákon (angulus), a longissimus a bordá bordákon, a lumbalis csigolyá csigolyák há hátsó tsó felszí felszínén és a fascia thoracolumbalison rögzü gzül (tapad). A m. spinalis a há háti és nyaki szakaszon a csigolyá csigolyák tö tövisnyú visnyúlvá lványait köti össze. 25
A trapezius, a scapula, a rhomboideusok és a serratus posterior superior eltávolítása után látható a musculus erector spinae: M. intercostalis externus
M. iliocostalis
M. longissimus
M. spinalis 26
Axialis törzsizmok rétegeződésének vázlata (alsó thoracalis keresztmetszet)
V: vertebra R: borda (rib) Nyilak: fascia thoracolumbalis Nyílhegyek: transversospinalis fascia 1: M. iliocostalis 2: M. longissimus 3: M. spinalis 4: M. semispinalis 5: M. multifidus 6: Mm. rotatores 27
A FASCIA THORACOLUMBALIS ELHELYEZKEDÉSE ÉS VISZONYA A KÖRNYEZŐ IZOMZATHOZ: TL: fascia thoracolumbalis P: M. psoas major Q: M. quadratus lumborum Csillag: M. erector spinae V: csigolya Nyilak: a fascia rögzülése a csigolya nyúlványaihoz 1-2-3: a széles hasizmok Nyílhegy: fascia transversalis
28
Fascia thoracolumbalis • A lumbalis régió erős, három rétegű fasciája: a gerinc támasztéka is egyben. A lumbális szakaszon részt vesz a mozgásszegmentum funkcióiban. • Felületes lemezén (1) ered a latissimus dorsi (LD). • Középső (mély) lemeze (2) beborítja az erector spinae kötegeit (nyilak). • Belső lemeze (3) a hasüreg hátsó falának kialakításához járul hozzá: a transversus abdominis rostjai erednek róla. A SZÁ SZÁMOZÁ MOZÁS ÉS NYILAK: A KÖ KÖVETKEZŐ VETKEZŐ ÁBRÁ BRÁRA VONATKOZNAK !
29
LD
OE
3
1 2
A fascia thoracolumbalis ré rétegeit szá számoztuk (1,2,3). LD: latissimus dorsi, OE: obliquus externus abdominis
30
MUSCULI THORACIS • Diaphragma • Pectoralis major, pectoralis minor, subclavius • Serratus anterior • Levatores costarum • Intercostales externi • Intercostales interni • Subcostales • Transversus thoracis 31
Trapezius
Trigonum clavipectorale (sulcus deltoideopectoralis)
Deltoideus
Pectoralis major
32
Pectoralis major kimetszve, pectoralis minor látható. Subclavius
Pectoralis minor
Serratus anterior
33
Diaphragma I. • Centrum tendineum: aponeurosis. • Pars sternalis: a sternumról eredő rostok (processus xiphoideus belső felszíne). • Pars costalis: a bordákról eredő rostok (VIXII bordák belső felszínén, összekapcsolódva a m. transversus abdominis csipkéivel). • Pars lumbalis: a lumbalis csigolyákról és az utolsó bordáról eredő izomrostok. • Vérellátás: arteria thoracica interna, aorta thoracica, abdominalis. • Beidegzés: n. phrenicus (C 3, 4, 5). 34
Diaphragma nyílásai I. • Foramen venae cavae: vena cava inferior (VCI) nyílása a centrum tendineum területén, jobb oldalon van, a T8 magasságában. A nyílás szélei a VCI-hoz rögzítettek; a nyíláson még áthaladnak a jobb nervus phrenicus ágai is. • Hiatus oesophageus: a nyelőcső nyílása kissé balra van a középvonaltól, a T10 magasságában. A hiatust a crusokról eredő izom fasciculusok hozzák létre. Az izomzat hozzájárul az oesophagus zárva tartásához (alsó oesophagus-sphincter). A nyíláson még áthaladnak: nervus vagusok, a nyelőcső artériái és vénái. A vena gastrica sinistra ágai itt anasztomizálnak a vena azygos nyelőcső-ágaival. 35
Diaphragma II. • Pars lumbalis: az izomrostok bonyolult ín-rendszeren erednek, melynek részei a crus dextrum, crus sinistrum, ligamentum arcuatum mediale és ligamentum arcuatum laterale. Az inak a lumbalis csigolyákon és az utolsó bordán rögzítik az izmot. • Crus dextrum, crus sinistrum: hosszú inas eredések a L1-L4 csigolyák teste, discusai és ligamentum longitudinale anterius. A két „szár” elöl találkozik és fordított „U” alakú nagy nyílást képez: ez a hiatus aorticus. • Ligamentum arcuatum mediale: a crus inas része folytatódik oldalra, és egy árkádot képezve a L1 csigolya processus costariusán rögzül. Miután alatta van a m. psoas major, ez a „psoas árkád”. • Ligamentum arcuatum laterale: az inas eredés folytatódik, és az árkád-szerű képlet a processus costariusról az utolsó bordára kerül: ez a „quadratus árkád”, mert alatta a m. quadratus lumborum található. Az izom fasciculusai az inas „árkádokról” erednek, és haladnak a centrum tendineum felé. 36
Centrum tendineum
Foramen venae cavae Hiatus oesophageus
Hiatus aorticus Lig. arcuatum mediale Lig. arcuatum laterale M. quadratus lumborum M. psoas major
37 Crus dextrum et sinistrum
Diaphragma nyílásai II. • Hiatus aorticus: a crusok alakítják ki a gerinc előtt (T12). Az aortával együtt halad itt a ductus thoracicus. • Trigonum sternocostale (Morgagni): a pars sternalis és pars costalis izomrostjai közötti kicsiny háromszögletű résben az arteria+vena thoracica interna haladnak át. Miután átléptek, a hasfalban már a.+v. epigastrica superior a nevük. • Trigonum lumbocostale (Bochdalek): a pars costalis és a pars lumbalis közötti háromszögletű kis nyílás. • A pars lumbalis medialis részét fúrják át a nervi splanchnici, truncus sympathicus, vena azygos és hemiazygos. Ezek a nyílások névtelenek. 38
Centrum tendineum
Foramen venae cavae Hiatus oesophageus
Hiatus aorticus Lig. arcuatum mediale Lig. arcuatum laterale M. quadratus lumborum M. psoas major
39 Crus dextrum et sinistrum
A diaphragma pars lumbalis eredése múzeumi készítményen A PIROS NYILAK MUTATJÁ MUTATJÁK A DIAPHRAGMA LEVÁ LEVÁGOTT SZÉ SZÉLÉT, EREDÉ EREDÉSE FELETT.
Psoas árká rkád: lig. arcuatum mediale
Quadratus árká rkád: lig. arcuatum laterale
Trigonum lumbocostale (Bochdalek)
M. psoas major
M. quadratus lumborum 40
A DIAPHRAGMA MELLÜREGI FELSZÍNE
41
A DIAPHRAGMA HASÜREGI FELSZÍNE
42
A diaphragma vérellátása és beidegzése. A nervus phrenicus érző (afferens) és motoros (efferens) axonokat szállít.
43
A diaphragma gyenge pontjai (diaphragma herniák) • A diaphragma két testüreget választ el, melyekben eltérő nyomásviszonyok uralkodnak. Ezért a hasüregből a mellüregbe herniálódhatnak bizonyos szervek, amelyek egyébként is közel vannak a rekeszhez (gyomor, vastagbél, vékonybél, lép). • Retrosternális (elülső) rekesz hernia: a trigonum sternocostale a sérv kapuja. • Hátulsó rekesz hernia: a trigonum lumbocostale a sérv kapuja. • Paraoesophagealis herniák: a hiatus oesophageus a sérv kapuja. 44
M. intercostalis externus a tuberculum costae-nál kezdődve a bordaközt kitölti, elöl azonban nem terjed tovább a bordaporcnál. Folytatása elöl egy aponeurosis, amelyet membrana intercostalis externaként ismerünk. A m. levator costae a harántnyúlvány csúcsán eredve, ferdén száll le a következő bordához.
M. levator costae brevis
M. intercostalis externus
45 Dorsalis felszí felszín
M. intercostalis internus: az angulus costae táján kezdődik, elöl a szegycsontig tart. Rostjainak iránya ellentétes a külső izoméval. Hátul aponeurosisban folytatódik: ez a membrana intercostalis interna. Musculus intercostalis internus
Membrana intercostalis interna
46 Ventralis felszí felszín
M. intercostalis externus (11): belégzés
M. intercostalis internus (11): kilégzés és belégzés
M. subcostalis: hátul, belül, bordától bordáig (kilégzés)
M. transversus thoracis: elöl, belül, sternumtól bordához (kilégzés)
M. levator costae brevis: harántnyúlványtól bordához (12; emelő)
M. levator costae longus: harántnyúlványtól bordához (4; emelő)
M. subcostalis: a belső intercostalishoz hasonlóak, de 2-3 bordát átugranak (süllyesztő)
M. transversus thoracis: elöl, belül; a sternumtól a II-VI bordához (stabilizálja 47 a bordákat)
THORAX IZMOK: m. intercostalis internus, m. transversus thoracis, m. subcostalis, diaphragma, a mellkasfal belső felszínein (anterior, posterior)
48
A mellkas mozgásaiban (borda emelése, süllyesztése) más izmok is részt vesznek • M. serratus posterior superior: csigolyák (C6-7; T1-2) processus spinosusaitól lefelé, a bordákhoz húzódik (angulustól kissé oldalra). Emeli a bordákat. • M. serratus posterior inferior: a processus spinosusoktól (T11-12; L1-2) felfelé húzódik az alsó bordákhoz (IX-XII). Süllyeszti a bordákat. • Rögzített vállöv mellett a m. serratus anterior bordaemelő hatású. Hasonlóképpen képes bordát emelni a m. pectoralis minor is. • Bordaemelő hatással bírnak a scalenusok: mindhárom izom a nyakcsigolyák processus transversusairól ered és az első- valamint a második-harmadik bordák felső felszínén tapad. • A kilégzésben részt vesznek a hasizmok is: a rectus abdominis és az obliquusok lefelelé húzzák a bordaívet és az ún. erőltetett kilégzésben működnek. 49
A HÁTCSIGOLYA ÉS A BORDA TIPIKUS ÍZÜLETEI. A BORDA COLLUMA ÉS A PROC. TRANSVERSUS KÖZÖTT SZALAGOS KAPCSOLAT VAN. A KÉT ÍZÜLET EGYÜTT MOZOG FORGÓÍZÜLET GYANÁNT; BÁR A FORGÁS BORDÁNKÉNT CSEKÉLY, AZ EGÉSZ MELLKASNÁL JELENTŐS LESZ.
50
ARTICULATIO CAPITIS COSTAE ÉS SZALAGAI A MOZGÁ MOZGÁS TENGELYE
51
A thorax és a diaphragma mozgásai belégzésben és kilégzésben (belégzés: vörös; kilégzés: kék). A nyilak az elülső bordavégek emelkedését, ill. süllyedését jelzik.
52
53
A mellkasfal rétegei a medioclavicularis síknak megfelelően • • • •
• • • • • •
Bőr Fascia pectoralis superficialis: az emlő mirigy- és zsírszövetállományát ez a fascia veszi körül. Spatium retromammarium: a felületes fascia és a m. pectoralis major közötti szövetrés. Fascia pectoralis profunda: a mély fasciának három lemeze van (1) a m. pectoralis majort beburkoló fascia; (2) fascia clavipectoralis: a pectoralis minor és subclavius közös fasciája; (3) fascia thoracica: a külső bordaközti izmot borító lemez. A fascia lemezei között szövetrések vannak. M. pectoralis major – m. pectoralis minor Spatium subpectorale: a pectoralis major és minor alatti szövettér, melyben zsírszövet is lehet. Ebben nyirokcsomók is vannak (nodi interpectorales). Musculi intercostales – spatium intercostale. Fascia endothoracica (membrana suprapleuralis). Pleura parietalis (cupula pleurae). A fascia pectoralis és a fascia clavipectoralis lateralisan összefonódva alkotják a fascia axillarist. 54
V Medialisan a regio vertebralis (V) található. A régiókat izmok, a scapula és a gerinc alkotják. Az izmok közül a trapezius, a latissimus dorsi, az infraspinatus, a teres major és a rhomboideus major látható ill. tapintható. Jelentősége: 1. Hallgatózás (auscultatio) 2. Kopogtatás (tüdő) 3. Gerinc deformitások 4. A vese vetülése Auscultatiós háromszög
Regio scapularis és infrascapularis
A rétegeket izmok és fasciák (helyenként csontos képletek) alkotják. A rétegek vastagsága és száma a tájéktól függ. Fascia thoracolumbalis (felületes réteg)
Regio lumbalis 55
TÁJÉKOZÓDÁS A TÖRZSÖN Medioclavicularis sík
Angulus sterni síkja (T4-5) Symphysis xiphosternalis síkja (T9) Subcostalis sík (L3) Supracristalis sík (L4) Tájékozódást segítő síkok a törzsön a ventralis felszínen 56
Régiók a törzsön
1 1
2
Törzs tá tájékai elö elöl:
2
1.
3
2. 3. 4.
4
3
Regio pectoralis (infraclavicularis, mammaria) Regio abdominis mediana Regio abdominis lateralis Regio inguinalis
Törzs tá tájékai há hátul: 1. 2. 3.
Regio scapularis Regio infrascapularis Regio lumbalis
57
VÉGE 58
