Ir
o b! nú:ry:Lárn :
YRIta
1
9
Éie t: 2009 MÁJ 12.
Országgyűlési Képvisel ő
Képviselői önálló indítvány !
Dr. Szili Katalin Asszony, az Országgyűlés Elnöke részére
Helyben
A Házszabály 85 . § (2) bekezdése alapján benyújtom „ a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról” szóló törvényjavaslatot.
A törvényjavaslatot, valamint annak indokolását mellékelten csatolom .
Filló Pál MSZP
Molnár Gyul a MSZP
Dr. Kékesi Tib MSZP
1
2009. évi . . .. törvény
A társasházakról szóló 2003 . évi CXXXIII . törvény módosításáról
2
1. § A törvény a következő 4/A. §-sal egészül ki : „4/A . § A társasháztulajdonnal kapcsolatban a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban : Ptk.) rendelkezéseit az e törvényben nem szabályozott kérdésekben kell alkalmazni .”
2. A 10. § helyébe a következ ő rendelkezések lépnek, és a törvény a 10 . §-t megelő zően a következ ő új alcímmel egészül ki : „Az alapító okirat módosítása 10 . § (1) Az alapító okirat módosításához - ha e törvény másként nem rendelkezik valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges ; a változást be kell jelenteni az ingatlanügyi hatóságnak. (2) Az 1 . (2) bekezdésében meghatározott ingatlanrész és vagyontárgy kivételével a z alapító okirat felhatalmazást adhat arra, hogy a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegeníté s jogát a közösség gyakorolja, ha az ingatlanrész önálló ingatlanként kialakítható, vag y amellyel a meglev ő külön tulajdon tárgya bővíthető . Ebben az esetben a közgyűlés az összes tulajdoni hányad legalább kétharmados többségével rendelkez ő tulajdonostársak igenl ő szavazatával dönthet az elidegenítésről . A határozatban rendelkezni kell a külön tulajdonho z tartozó közös tulajdoni hányadok megállapításáról . A közgy űlés határozata az ingatlannyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat . (3) A közösség a közös tulajdonnal kapcsolatos – a (2) bekezdésben említett – elidegeníté s jogát abban az esetben is gyakorolhatja, ha az alapító okirat módosításával a tulajdonostársa k összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös többsége egyetért . Ebben az esetben a határozatban fel kell hívni a kisebbségben maradt tulajdonostársakat a közös képvisel ő (intéz őbizottság elnöke) részére — a határozat meghozatalától számított 60 napon belül — történő írásbeli nyilatkozat megtételére arról, hogy élnek-e az e törvényben meghatározot t keresetindítási jogukkal . (4) A (3) bekezdésben említett közgyű lési határozat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésr e alkalmas okirat, ha az abban meghatározott határid ő n belül a kisebbségben marad t tulajdonostársak írásbeli nyilatkozatot nem tesznek, vagy nyilatkozatuk szerint a keresetindítás jogával nem kívánnak élni . A határozatban rendelkezni kell a külön tulajdonho z tartozó közös tulajdoni hányadok megállapításáról . (5) A (2)-(3) bekezdések szerinti határozatot közokiratba vagy ügyvéd — jogkörén belü l jogtanácsos — által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni .
3
(6) A közgy űlés határozata alapján – ha az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott feltétele k egyike sem áll fenn – bármely tulajdonostárs kérheti a bíróságtól, hogy a közös tulajdonba n álló olyan épületrészre, amely önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglev ő külön tulajdon tárgya b ővíthető, megszüntesse a közös tulajdont, ha az a kisebbség méltányo s érdekét nem sérti . A kereseti kérelemhez mellékelni kell az önálló ingatlan kialakítására vonatkozó, az építési hatóság által engedélyezett építési tervet ."
3. § A 11 . § helyébe a következő rendelkezés lép, és a törvény a 11 . §-t megelőzően a következő új alcímmel egészül ki : „Alapító okirat létrehozásának és módosításának közös szabály a 11 . § Az alapító okiratot és annak módosítását közokiratba vagy ügyvéd - jogkörén belü l jogtanácsos - által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni .”
4. § A 17 . § a következ ő (2) bekezdéssel egészül ki, egyúttal a 17 . § jelenlegi szövege (1 ) bekezdésre változik : „(2) A szervezeti-működési szabályzatban a lakás egészének, vagy egy részének a ne m lakás céljára történő használatára, hasznosítására, továbbá a nem lakás céljára szolgál ó helyiségben folytatható tevékenység feltételeire megállapított szabályok - a használat jogcímétől fiiggetlenül - a mindenkori használó részére is kötelezőek.”
5. § A 19. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép : „(1) A közösség a 18. (1) és (3) bekezdésében említett közgyűlési határozatot az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbséggel állapítja meg . A szervezetiműködési szabályzat el őírhatja, hogy a határozat érvényességéhez a közvetlenül érintet t szomszédos tulajdonostársak tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmadának igenl ő szavazata is szükséges.”
6. § A 20. § (1) bekezdés b)-c) pontok helyébe a következő rendelkezések lépnek :
„20. § (1) [A tulajdonostárs köteles: a) fenntartani a külön tulajdonában álló lakást,)
4
b) lehetővé tenni és tűrni, hogy a külön tulajdonú lakásába a közösség megbízottja a közös tulajdonban álló épületrészekkel, berendezésekkel összefüggésben a szüksége s ellenőrzés, a rendkívüli káresemény vagy veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáso n belül szükséges hibaelhárítás, valamint a fenntartási munkák elvégzése céljából arr a alkalmas időben bejuthasson a tulajdonostárs, illetőleg a bentlakó szükségtelen háborítása nélkül, c) a szükséges intézkedést megtenni ahhoz, hogy a vele együtt lakó személy, valamint az , akinek lakása használatát átengedte, betartsa a b) pont, és a 16. § rendelkezéseit, "
7. § A 21 . § helyébe a következő rendelkezések lépnek : „21 . § (1) Az építtet ő tulajdonostárs a lakásában tervezett olyan építkezés megkezdéséhez , amely miatt az alapító okiratot nem kell módosítani, de a munka az alapító okiratban közö s tulajdonként megjelölt épületberendezésre történő csatlakozással vagy a közös épületrész , épületberendezés mű szaki állapotának megváltozásával jár együtt, az épület biztonságának , állékonyságának meg őrzése érdekében köteles az ilyen munkával közvetlenül érintet t tulajdonostársak tulajdoni hányada szerinti legalább kétharmadának írásbeli hozzájárul ó nyilatkozatát beszerezni . (2) Az építtet ő tulajdonostárs a többi tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatának beszerzés e nélkül jogosult a lakásában tervezett olyan építkezés elvégzésére, amely miatt az alapít ó okiratot nem kell módosítani és az (1) bekezdésben említett körülmények nem állnak fenn . (3) Ha a (2) bekezdésben említett - az építésügyi hatóság joger ős és végrehajtható építés i engedélye alapján elvégzett - munka olyan lakás-megosztást vagy lakásösszevonás t eredményez, amelynek alapján a többi tulajdonostárs alapító okiratban meghatározott tulajdoni hányada változatlan marad, a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbségű határozatával az alapító okiratot módosíthatja . (4) A közgyűlés (3) bekezdésben említett határozata az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésr e alkalmas okirat; a határozatot közokiratba vagy ügyvéd – jogkörén belül jogtanácsos – által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni . A változás ingatlan-nyilvántartásban történő bejegyzésének feltétele, hogy az építtet ő tulajdonostárs az építésügyi hatóság jogerős és végrehajtható használatbavételi engedélyét az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz csatolja .”
8. § A 24. § a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki : „(3) A közös képvisel őnek (az intézőbizottság elnökének) a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatkörében a hátralékos tulajdonostárs részére - az ismert lakóhelyér e illetőleg levelezési címére – igazoltan, postai szolgáltató útján megküldött felszólítását kézbesítettnek kell tekinteni, ha azt a hátralékos tulajdonostárs a legalább két alkalomma l megkísérelt kézbesítés ellenére nem vette át . A másodszor megkísérelt és átvétel nélkül, „ne m kereste” jelzéssel a közös képvisel őhöz (az intéz ő bizottság elnökéhez) visszaérkezett felszólítást, a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követ ő nyolcadik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni (kézbesítési vélelem) . (4) Ha az ismeretlen helyen tartózkodó hátralékos tulajdonostárs nyilvántartásba vett új lakó- , vagy tartózkodási helyér ől, székhelyéről, telephelyéről az illetékes jegyz ő, illető leg a központ i
5
szerv adatot szolgáltat, a (3) bekezdés szerinti kézbesítési vélelem az új adat szerinti címr e legalább két alkalommal megkísérelt és eredménytelen kézbesítés esetében áll be ."
9. § A 26. § a következ ő (3) bekezdéssel egészül ki : „(3) A házirend szabályait — a használat jogcímét ől függetlenül — a lakás, illet őleg a nem lakás céljára szolgáló helyiség mindenkori használója köteles betartani .” 10. § A törvény a következ ő új alcímmel és 27/A . §-sal egészül ki :
„A társasház szerveinek törvényességi felügyelet e
27/A . § (1) A társasház szerveinek, e szervek m űködésének törvényességi felügyeletét az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint látja el . Ha a működés törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordulhat . (2) A bíróság az ügyész keresete alapján : a) megsemmisítheti a közgyűlés törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határoza t hozatalát rendelheti el ; b) a működés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja a társashá z közgyűlését; c) ha a társasház működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az ellenőrzésre felügyelőbiztost rendelhet ki .”
II . § A 28. § helyébe a következ ő rendelkezések lépnek : [A közgyűlés ]
28 . § (1) A közgyűlés kizárólagos hatáskörében határoz : a) az alapító okirat módosításáról, a társasháztulajdon megszüntetésér ől, b) a közös tulajdonban álló épületrészek használatáról, hasznosításáról, fenntartásáról és a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások vállalásáról , c) a közösséget terhel ő kötelezettségek vállalásáról, d) a közös képvisel őnek vagy az intéző bizottság elnökének és tagjainak, valamint a számvizsgáló bizottságnak a megválasztásáról, felmentéséről és díjazásáról , e) a közösség éves költségvetésének és elszámolásának, a számviteli szabályok szerint i beszámolójának elfogadásáról, valamint a közös képvisel ő , vagy az intézőbizottság részére a jóváhagyás megadásáról , fi a közös képvisel ő (az intéz őbizottság elnöke, tagja), illet őleg a számvizsgáló bizottság elnöke, tagja (az ellen ő rzési feladatot ellátó tulajdonostárs, haszonélvező) ellen kártérítési per indításáról, illet őleg büntetőfeljelentés megtételéről, g) polgári jogi vita esetén permegelőző közvetítői eljárás kezdeményezésér ől, 6
h) minden olyan ügyben, amelyet a szervezeti-m űködési szabályzat nem utal a közös képviselő vagy az intézőbizottság, illetőleg a számvizsgáló bizottság hatáskörébe . (2) A közgyűlés határozatának – szó szerint – tartalmaznia kell a napirendi pont tárgyát, a megszavazott döntést, továbbá a teljesítés érdekében megszavazott feltételek esetén a határozat végrehajtásának módját, illet őleg feltételeit. (3) A közgy űlés a közös képvisel őt, az intéző-, illetőleg a számvizsgáló bizottságot bármikor felmentheti . A felmentett közös képviselő – intézőbizottság esetén annak elnöke – a közgyűlés határozata alapján, az abban meghatározott feladatok végzésével és változatla n díjazás ellenében köteles az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig, de legfeljebb felmentésétől számított hatvanadik nap leteltéig ügyviv őként ellátni a közösség ügyeinek intézését ."
12. § A 34. § helyébe a következ ő rendelkezés lép : „34. § (1) A meghívónak tartalmaznia kell : a) a közgy űlés időpontját és helyét ; b) a közgyűlés levezető elnöke, a közgyűlési jegyz őkönyv vezetője és a jegyzőkönyvet hitelesítő két tulajdonostárs megválasztására, valamint a szavazásra előterjesztett napirendet ; c) részközgyűlések tartása esetén az erre a körülményre történő utalást; d) a megismételt közgyűlés időpontját és az eltérő határozatképességi szabályra vonatkoz ó figyelemfelhívást . (4) A meghívóhoz mellékelni kell a szavazásra el őterjesztett napirendre vonatkozó írásos – különösen az éves költségvetésr ől és elszámolásról e törvény 47-48 . § alapján elkészített – előterjesztéseket . (3) A közgyűlés levezető elnökének és a közgyűlési jegyzőkönyv vezetőjének ugyanaz a személy is megválasztható . (4) A meghirdetett napirendben nem szereplő ügyben érvényes határozatot hozni ne m lehet.”
13 . § A 35 . § (2) bekezdés helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(2) Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkez ő tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgy űlési határozatra tett javaslat megjelöléséve l írásban kérték . Ha a kérést a közös képvisel ő vagy az intéző bizottság elnöke legkés őbb tizenöt napon belül nem teljesíti, a számvizsgáló bizottság ezt követ ő nyolc napon belül , ennek elmulasztása esetén az összehívást kér ő tulajdonostársak vagy az általuk megbízot t személy jogosult a közgyűlés összehívására.”
I4 . § A 37. § (1)-(2) bekezdés helyébe a következ ő rendelkezések lépnek :
7
„(1) Ha a közgyűlés nem határozatképes, vagy a levezető elnök a közgyűlést a határozatképtelenné válása miatt berekesztette, megismételt közgy űlést kell tartani . (2) A megismételt közgyűlést a határozatképtelen közgyűlést követő 15 napon belül i időpontban az eredetivel azonos - a határozatképtelenné vált közgyűlés esetén a közgyűlés berekesztését követő en fennmaradó - napirenddel kell összehívni . A megismételt közgyű lés az eredeti közgyű lés meghívójában az eredeti közgy űlés határozatképességét ől függő feltétellel a határozatképtelen közgy űlés napjára is kitűzhető, ha a szervezeti-működési szabályzat ettől eltérően nem rendelkezik .”
15. § A 38 . § a következ ő (3) bekezdéssel egészül ki :
„(3) A rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások vállalásához a tulajdonostársa k egyhangú határozata szükséges .”
16. § A 39 . § helybe a következő rendelkezések lépnek : „39. § (1) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kel l különösen: a) a közgyűlést levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, és a jegyzőkönyv hitelesítésér e megválasztott két tulajdonostárs nevét ; b) a jelenléti ív alapján a megjelent tulajdonostársak nevét és tulajdoni hányadát, illet őleg a tulajdonostárs által meghatalmazott személy nevét ; c) a közgyűlés határozatképességének megállapítását; d) a tárgyalt napirendek összefoglalását ; e) a közgyűlés által meghozott határozatokat szó szerint és a szavazás eredményére vonatkozó adatokat . (2) A jegyz őkönyvet a közgyűlés levezet ő elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és azt a közgyűlésen erre megválasztott két tulajdonostárs hitelesíti . (3) A jegyz őkönyvbe bármely tulajdonostárs betekinthet, és arról - a másolási költsé g megfizetésével - másolatot kérhet . (4) A közös képvisel őnek vagy az intézőbizottság elnökének a közgyűlésen meghozot t határozatokat a közgyűlés megtartásától számított nyolc napon belül a társasházban jól látható helyen ki kell függesztenie, továbbá ezzel egyidej űleg – ha a szervezeti-működési szabályzat ilyen kötelezettséget el őír –, azokról valamennyi tulajdonostársat írásban értesítenie kell .”
17. § Az 50 . § helyébe a következő rendelkezés lép :
8
„(1) A közös képviselő (az intéz őbizottság elnöke) – a (2) bekezdés rendelkezésének kivételével – jogosult a közösség képviseletének ellátására a bíróság és más hatóság el őtt is. E jogkörének korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan . (2) Az építésügyi hatósági eljárásban meghozott hatósági határozatot – a jogorvosla t lehetőségének biztosításával – valamennyi tulajdonostárs részére kézbesíteni kell ; ebben az esetben a közös képvisel ő (az intézőbizottság elnöke) a közösség képviseletének ellátásár a nem jogosult .” 18 . § A törvény a IV . Fejezetet megel őzően a következő új alcímmel és új 51/A . §- sal egészül ki : „A könyvvizsgáló 51/A. § (1) Ha a közösség éves pénzügyi forgalma eléri vagy meghaladja az ötmillió Ft-ot , vagy az alapító okirat szerint külön tulajdonban lév ő lakások és nem lakás céljára szolgál ó helyiségek száma eléri vagy meghaladja az ötvenet, a számvizsgáló bizottság illet őleg az ellenőrzési jogkör gyakorlója (a továbbiakban : számvizsgáló bizottság) feladat-ellátásána k segítésére – különösen az éves elszámolás és a költségvetési javaslat el őzetes véleményezésére – könyvvizsgálót kell igénybe venni . (2) Nem lehet könyvvizsgáló a társasházban tulajdonostárs, haszonélvez ő, más használó, a közös képviselő (az intézőbizottság elnöke, tagja), a számvizsgáló bizottság elnöke, tagja é s ezek közeli hozzátartozója [Ptk . 685 . § b) pont], e minősége fennállása alatt és anna k megszűnésétől számított egy évig. (3) A könyvvizsgálói feladatot ilyen tevékenység folytatására jogosult könyvvizsgáló cég i s elláthatja. A könyvvizsgáló cég megbízásakor a könyvvizsgálatot végz ő természetes személyt (kamarai tag könyvvizsgálót) is meg kell nevezni . Ebben az esetben a (2) bekezdésbe n meghatározott el ő írások a természetes személyre (kamarai tag könyvvizsgálóra) vonatkoznak . (4) A könyvvizsgáló betekinthet a közösség pénzforgalommal kapcsolatos irataiba, a közö s képvisel őtő l (az intézőbizottság elnökétől) és a számvizsgáló bizottság elnökétől, tagjaitól felvilágosítást kérhet . Feladata különösen a társasház befektetett eszközeinek , készletállományának, pénzeszközeinek, követeléseinek és kötelezettségeinek , pénzmaradványának és eredményének vizsgálata. (5) A könyvvizsgáló köteles megvizsgálni a közgy űlés elé terjesztett éves beszámolót és a költségvetési javaslatot abból a szempontból, hogy azok valós adatokat tartalmaznak-e, illetv e megfelelnek-e a jogszabályok el őírásainak, továbbá - különösen az adósságot keletkeztet ő kötelezettségvállalások tekintetében - köteles a pénzügyi helyzetet elemezni . (6) A könyvvizsgáló tanácskozási joggal vesz részt a pénzforgalommal kapcsolatos közgyűlési napirendi pont tárgyalásán, amelyre őt a közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) köteles meghívni . A könyvvizsgáló véleményéről írásban köteles tájékoztatni a közgyűlést, melyet a meghívóhoz mellékelni kell ; az e körbe tartozó napirendi pontokról a könyvvizsgáló véleményének hiánya esetén érvényes közgy űlési határozat nem hozható . (7) Ha a könyvvizsgáló tudomást szerez a közösség vagyonának várható jelent ős csökkenéséről és más olyan tényr ől, amely társasházi tisztségvisel ő törvényben meghatározott felelő sségre vonását vonhatja maga után, köteles a közgyűlés összehívását kérni a közö s képviselőtől (az intézőbizottság elnökétől).” 19. §
9
Az 56 . § 3 . pontja helyében a következő rendelkezés lép :
[Értelmező rendelkezése k 56. ' E törvény alkalmazásában:] Rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások: az állagvédelmet meghaladó, a fenntartás (az üzemeltetés, a karbantartás és a felújítás) körébe nem tartozó olyan munkálatta l összefügg ő kiadások, amelyek az alapító okirat szerint közös tulajdonban lév ő épület, épületrész bővítésével, átalakításával, vagy közös tulajdonba kerül ő új épület, épületrész, illetőleg épületberendezés létesítésével járnak .” „3 .
20 . § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba . (2) E törvény hatályba lépésével egyidej űleg hatályát veszti a társasházakról szóló 2003 . évi CXXXIII . törvény 3 . § (2) bekezdése, és 29 . § (1) bekezdése, valamint a távh őszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008 . évi LXVII . törvény 17 . § (4) bekezdése . (3) „Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997 . évi CXLI. tv 17 §- (1) bekezdése az alábbi, v) ponttal egészül ki : v) a (3) bekezdés szerint elfogadott, illetve módosított okirat, annak hatályba lépésé t követően.” (4) Ez a törvény a hatályba lépését követő napon hatályát veszti.
10
Általános indokolás
A társasházakról szóló 2003 . évi CXXXIII . törvény 2004 . január 1 .-jén történt hatályba lépése óta megszerzett gyakorlati tapasztalatok igazolják a törvény miel őbbi módosításának szükségességét . Az ország lakásállományának mintegy 40-45 %-a társasház, és eze k túlnyomó többsége a privatizáció során, a korábbi állami, tanácsi 50-100-200 lakásos bér épületekből alakult társasházzá úgy, hogy az épületek közös tulajdonú részei , vezetékrendszere, stb . többségében több évtizedes felújítási elmaradásban van jelenleg is . Kiemelten fontos, hogy a társasházi tulajdonosok a lehet ő legbiztonságosabb jogi környezet segítségével dönthessenek épületeik fenntartásáról, és a törvény 27 . §-ában meghatározott szervezete a saját, és a tulajdonostársak érdekében a lehet ő legbiztonságosabban, törvényesen és ellen őrizhetően működjön. A törvény alapvet ően jól követhető rendelkezéseket tartalmaz a társasházak tulajdonjogára , szervezetére és működésére, azonban egyes rendelkezései a gyakorlatban nem vagy csa k nehézkesen alkalmazhatók . A módosítás és új rendelkezések beiktatása a tulajdonjo g védelmének megtartása mellett, a jobb és szakszer űbb működést, és a gyakori viták, a hosszadalmas peres eljárások megel őzését szolgálja. A módosítás főbb irányai Az egyik legfontosabb, a társasház szervezetének egyes szervei – a Tt . 27. §-ban meghatározott közgyűlés, közös képvisel ő (intéz őbizottság), és számvizsgáló bizottság – működése feletti törvényességi felügyelet megteremtése . A tulajdonjogot nem sért ő törvényességi felügyeletet a mai jogrendszeren belül, az ügyészség képes a kíván t színvonalon ellátni . Ennek megteremtése hosszú távon megelőzi a bírósági eljárásokat, segít i a törvényes jogalkalmazást és ez által a közös tulajdonú épületrészek biztonságos fenntartását , a vélt vagy valós jogviták szakért ői közreműködéssel való rendezését, ami a közösség és a tisztségviselők azonos érdeke. Az alapító okirat módosítása kérdésében a kivételt jelentő minősített többségi szavazati arányok szabályozása a törvényben nem egyértelm ű, nem jól követhető, egyes esetekben nem a tulajdoni hányadokhoz igazodik, továbbá a négyötödös szavazat-arány jelenlegi el őírása i sértik a tulajdonnal való rendelkezés alkotmányosan védett alapjogát . A módosítás önáll ó alcímmel és egységesen jeleníti meg az alkotmányos elveknek megfelel ő új szabályokat . Tekintve, hogy a társasházi lakások és nem lakás célú helyiségek nagy többségét ma má r bérlők, más jogcímen használók használják, továbbá jelenleg a házirend betartása, illetve a veszélyhelyzet vagy rendkívüli káresemény elhárítása esetében csak a tulajdonos útjá n lehetséges az intézkedéseket megtenni, a törvényben ki kell mondani a használók közvetle n kötelezettségét is a házirend betartására, és rendkívüli helyzetben – ha szükséges – a lakásb a bejutás tűrésére. A javaslat egyértelművé teszi a lakáson belüli munkák végzésér ő l szóló most hatályo s rendelkezéseket, mert nem értelmezhet ő az olyan építési munka, amely a közös tulajdon ú részt „érinti”, ami vitákat gerjeszt . E belső munkák konkrét meghatározásával együtt pontosítani kell a többi tulajdonostárs hozzájárulása nélkül végezhet ő építési munkákra utaló szabályozást is .
11
A javaslat meghatározza a közgyűlés kizárólagos – a közös képvisel ő re, számvizsgál ó bizottságra nem átruházható – hatáskörét annak érdekében, hogy a közös képvisel ő (számvizsgáló bizottság) és a tulajdonosok is tisztában legyenek ezekkel a kérdésekkel, mer t ez jelenleg számos gyakorlati gondot vet fel, és szintén vitákat keletkeztet . Ugyanígy, a nagyobb jogbiztonságot szolgálja a meghívó kötelező tartalmi elemeinek meghatározása, és az írásban kiküldend ő előterjesztésekről, a tulajdonosok által összehívhat ó közgyűlésről, a megismételt közgy űlésről, a jegyző könyv tartalmi elemeiről szóló, illetve a határozatokról való értesítéssel kapcsolatos rendelkezés . A javaslat új rendelkezései a közösköltség-hátralék megfizetéséhez kapcsolódó felszólítá s kézbesítésének törvényi szabályait állapítják meg annak érdekében, hogy a felszólítás átvételének – a gyakorlatban, sok esetben szándékos – elmulasztása ne akadályozza a tartozások megfizettetését . A társasházak gazdálkodásának szabályszer űségét és szakszerűségét a törvényben új rendelkezéssel szükséges garantálni, mivel a nemzeti vagyon jelent ős részét képező épületek fenntartásának kontrollját az ötven albetétes vagy ennél nagyobb társasházak, illetve a javasla t szerint éves tízmillió forintot elérő gazdálkodás esetében a számviteli szakértelemmel gyakra n nem rendelkező számvizsgáló bizottság részére, szakért ő könyvvizsgáló útján segíteni kell . Ez a jogvitákat, a pénzügyi hiányok keletkezését megelőzi és együttesen szolgálja a közö s képviselő, valamint a tulajdonosok biztonságát . A javaslat az építésügyi hatósági eljárásokról szóló külön jogszabályi rendelkezésekhe z kapcsolódóan kimondja, hogy a közös képvisel őt (intézőbizottság elnökét) építéshatóság i ügyekben nem illeti meg a közösség képviseletének joga, mert az ilyen hatósági határozat minden egyes társasházi tulajdonos tulajdonjogának tartalmával, és nem a közös tulajdo n fenntartásának kérdéskörével kapcsolatos . A javaslat egyértelművé teszi a rendkívüli kiadások fogalmát és azt, hogy – ellentétben a jelenlegi bizonytalan fogalom meghatározáshoz fűződő , és a tulajdonjoggal való rendelkezé s jogát sértő négyötödös szavazattal – az ilyen kiadások vállalása csak egybehangzó akaratta l lehetséges .
Részletes indokolá s Az 1-3 . §- hoz A javaslat már a törvény társasházról szóló els ő alcíméhez illeszkedően, a jogviták esetére is egyértelműen, és jogszabály-számozás megjelölés nélkül utal a Ptk . alkalmazás a kötelezettségének kérdéskörére . A javaslat – a korábbi szétszórt, nehezen követhet ő szabályozás helyett – önálló cím alatt új rendelkezéseket tartalmaz az alapító okirat módosításának szabályairól . Továbbra is főszabál y az egybehangzó akarattal történő módosítás, amelyt ől kifejezetten és kizárólag a közö s tulajdon elidegenítésének önálló új ingatlanrész kialakítása, vagy a meglévő külön tulajdon bővítése céljából lehet eltérni az alapító okirat felhatalmazásán alapuló kétharmados, vag y ennek hiánya esetén a legalább négyötödös szavazattöbbséggel . A javaslat – a törvénynek a szavazatarányokról, valamint a határozat megtámadásáról szóló többi rendelkezéséve l
12
összhangban – újraszabályozza a korábbi négyötödös szavazatarányra vonatkozó el őírásokat, ide értve azt is, hogy a min ősített többséggel meghozott közgy űlési határozat ingatlannyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okiratkénti megjelölését kell alkalmazni . Ha az egybehangzó, vagy az alapító okirat felhatalmazásán alapuló kétharmados, vagy a négyötödö s szavazatarány sincs meg, akkor egyszer ű szavazattöbbséggel (ami megismételt közgy űlésen i s meghozható) a bíróságtól kérhető a közös tulajdonú épületrész elidegenítésének lehet ővé tétele. Ezzel egyidej űleg igazodni kellett a törvény 42 . § szerinti jogorvoslat 60 napban megállapított szabályához azzal, hogy a jöv őben nem a közös képviselő felelőssége megtudni , hogy élt-e valamelyik tulajdonostárs a jogorvoslat lehet őségével, mivel e rendelkezés a gyakorlatban nem alkalmazható . Mindezekhez kapcsolódik a javaslat 3 . § szerinti technikai, de egyúttal a világos rendelkezés t célzó módosítás . A 4-5. §- hoz
A javaslat – a lakhatás nyugalma érdekében – kimondja, hogy a szervezeti-m űködési szabályzatnak a lakás vagy egy része más célú használatáról, továbbá a nem lakás cél ú helyiségben végezhető tevékenység feltételeir ő l szóló rendelkezései a használat jogcímét ől függetlenül minden használóra nézve irányadóak . A javaslat a közösségre bízza, hogy – a társasház jellemz ő ire figyelemmel – szervezetiműködési szabályzatában rendelkezik-e a nem lakás célú helyiségben folytatni kíván t tevékenységgel kapcsolatos közgy ű lési határozat tekintetében arról, miszerint e határozatho z a közvetlenül érintett szomszédos tulajdonostársak kétharmados igenl ő szavazata i s szükséges . Ilyen előírás hiánya esetén, elegendő a törvény szerinti legalacsonyabb minősített (az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű) többségi határozat . A módosítást szükségessé teszi a gyakorlati tapasztalat, mely szerint a mai kötelez ő törvényi rendelkezé s alapján, számos esetben személyes ismeretségek és személyes szimpátia befolyásolja a közvetlen szomszédok igenl ő szavazatának megszerzését, valamint a tevékenység jellegéne k függvénye, hogy az valóban csak a közvetlen szomszédok, vagy éppen elsősorban a távolabbiak lakhatási nyugalmát, birtoklását zavarná . A 6-9. §- hoz A javaslat újraszabályozza a külön tulajdonon belüli építési munkákra irányad ó kötelezettségeket . Így a tulajdonostárs tűrési kötelezettségét kiterjeszti a rendkívül i káresemény vagy a veszélyhelyzet miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítások tűrésére is, és kimondja, hogy ennek során a vele együttlakók, illetve a lakást más jogcímen használó k tűrési kötelezettségéért az általános rendelkezések szerint helyt kell állnia [20 . § (1) bekezdé s b) és c) pontok] . Ezen kívül a 21 . § konkrétan megjelöli, hogy a lakáson belüli építési munk a megkezdéséhez mikor kell megkérni – és milyen arányban – a tulajdonostársak írásbel i hozzájárulását, és ez mikor mell őzhető. Ennek megfelelő en, ha a munkák eredményeként az alapító okiratot nem kell módosítani, de a bels ő munkákkal a közös épületberendezésekre (pl . vízvezeték, csatorna, kémény) rácsatlakozás valósul meg, vagy a közös épületrész- , berendezés műszaki állapota megváltozik, a munkával közvetlenül érintett tulajdonostársak tulajdoni hányad szerinti kétharmados el őzetes, írásbeli hozzájárulása szükséges – ami a z épület biztonságát szolgálja . A javaslat szerinti új szabályozás e munkák elvégzését tehá t könnyebbé teszi a jelenlegi összes tulajdoni hányad szerinti 4/5-ös többséghez képest, d e mégis megtartja az épület biztonságának és állékonyságának követelményét .
13
A fenti körbe nem tartozó esetekben a munkák a többi tulajdonostárs hozzájárulása nélkü l továbbra is elvégezhetők. Az alapító okiratban meghatározottak szerint a többi tulajdonostárs tulajdoni hányadána k megváltozását nem eredményez ő lakásösszevonás, vagy lakásmegosztás eseteiben, az alapít ó okirat módosítása a legalacsonyabb min ő sített szavazattöbbséggel változatlanul lehetséges , mert ilyenkor csak a jelzett munkákkal érintett külön tulajdonokra és az ezekhez kapcsolód ó tulajdoni hányadra vonatkozó új adatokat kell az alapító okiratban átvezetni, azonban a javaslat joghézagot pótol : itt is szabályozni kell a közgyűlési határozat ingatlannyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okiratként való megjelölését . A javaslat új rendelkezései a közösköltség-hátralék megfizetéséhez kapcsolódó felszólítá s kézbesítésének törvényi szabályait állapítják meg annak érdekében, hogy a felszólítá s átvételének – a gyakorlatban számtalan esetben szándékos – elmulasztása ne akadályozza a közös képviselő behajtási feladatának elvégzését, ne idézze el ő a többi tulajdonostárs által a hátralékos helyett történő többletfizetés kényszerű vállalását, ne gátolja a fenntartási kötelezettségek elvégzését [24 .* új (3)-(4) bekezdés] . Az ügygondnok rendelését külön jogszabályok meghatározzák: bírósági eljárásban az ismeretlen helyen tartózkodó fél részér e szükséges ügygondnok rendelésérő l a bíróság külön törvény alapján intézkedik [Pp . 74. §], illetve ilyenkor a bírósági végrehajtás elrendelése esetén a végrehajtó is ügygondnokot rende l [Vht. 46. §]. A 26 . § új (3) bekezdése – a lakhatás nyugalma céljából – hangsúlyosan rámutat arra, hogy a házirend szabályait a használat jogcímétől függetlenül a külön tulajdon mindenkori használój a köteles betartani, akiknek magatartásáért a tulajdonostárs az általános törvényi rendelkezése k alapján tartozik helytállni [20 . § (1) bekezdésnek a javaslattal megállapított új b) pontja] .
A 10. §- hoz A javaslat szerinti új 27/A. § – első ként – meghatározza a jogalkalmazás gyakorlati segítésé t célzó törvényességi ellenőrzés rendszerét. A javaslat – a társadalmi szervezetek m űködésének törvényességi felügyeletéhez hasonlóan és a Magyar Köztársaság Ügyészségér ő l szóló, többször módosított 1972 . évi V. törvény 3 . (2) bekezdés g) pontja, 10 . (2) bekezdés f) pontja és 13 . (1) bekezdése, illetve a 13 . (2) bekezdés b) pontja által megfogalmazot t keretekhez igazodva – biztosítja a bírósági eljárásokat megel őző , és az önkénte s jogkövetéshez az eddigieknél jóval nagyobb garanciát adó lehet őséget. A társasház szervezetének egyes szervei a közgy űlés, a közös képviselő (intézőbizottság) , illető leg a számvizsgáló bizottság (törvény 27 . §), melyeknek kifejezetten és kizárólag a tulajdoni helyzetet nem érintő, a törvényben el ő írt rendelkezések szerinti működése ellenőrzésével kapcsolatos ügyészi közreműködésrő l van szó. Ez segítséget jelent a szervezeti-működési szabályzatok tartalmának módosításához, a szabályzat esetleges hiány a esetén annak pótlásához, a közös képvisel ő leváltása esetén az új képvisel ő megválasztásának szabályszerűségéhez, és minden más – a közös tulajdon fenntartásával kapcsolatos –, a pere s eljárások elkerülését célzó kérdésekben való eligazodáshoz . A mai társasházak túlnyomó többségét a korábbi állami, tanácsi bérházak 50, 100, több-szá z lakásos épületei teszik ki, melyekhez hozzájárultak az ilyen nagyszámú albetétet tartalmazó ú j vállalkozói társasházak, irodaházak. Ez önmagában szükségessé teszi az ellen őrzés
14
megteremtését, ami a társasházi épületek fenntartásáról való gondoskodásban a tulajdonos i felelősség kialakításához és erősítéséhez is hozzájárul. A javaslat – ha az ügyész intézkedése nem vezet eredményre – az ügyésznek felhatalmazás t ad a bírósági eljárás kezdeményezésére és meghatározza, hogy az ügyész keresete alapján a bíróság milyen típusú határozatokat hozhat . A társasház szervei működésének az említettek szerinti ellenőrzésére vonatkozó törvényi rendelkezések megteremtése ma már halaszthatatlan . Egyfelő l nem indokolható, hogy éppen a működésben számtalan azonosságot jelent ő lakásszövetkezeteknél ez a kérdés – mint jog i személy vonatozásában – a cégbíróság által megoldott, míg a társasházak m űködésénél ilye n segítség egyáltalán nincs . Másfel ő l a folyamatosan kapott konkrét jelzések igazolják a lehetőségnek nem csak a tulajdonostársak, hanem a közös képvisel ők, számvizsgáló bizottságok által is megalapozottan igényelt megteremtése szükségességét . A 11-14. §- hoz A javaslat a társasházak szabályszer ű és biztonságos m űködése érdekében, figyelemmel a gyakorlati tapasztalatokra is, újraszabályozza a közgy űlés – mint a társasházi közössé g legfőbb döntéshozó szerve – hatáskörére és eljárására vonatkozó törvényi kereteket . Enne k során egyértelművé teszi, hogy a közgyűlés mely kérdéseket nem utalhat a közös képvisel ő vagy az intézőbizottság, illetőleg a számvizsgáló bizottság hatáskörébe, azaz melyekr ől kell kizárólagos hatáskörben döntenie. Ezek: - az alapító okirat módosítása és a társasháztulajdon megszüntetése, a közös tulajdo n fenntartása és a rendes gazdálkodás körét meghaladó – a javaslat 18 . §- sal módosított 56 . § 3 . pont szerinti – kiadások, továbbá a közös kötelezettségek vállalása , - a társasház egyes szerveinek megválasztásán, felmentésén, díjazásán és az éves beszámoló illetve költségvetés elfogadásán kívül a közös képvisel ő (intéz őbizottság elnöke, tagja), a számvizsgáló bizottság elnöke, tagja elleni kártérítési per megindítása, a büntet őfeljelenté s megtétele, - a permegelőző közvetítői eljárás kezdeményezése , - a szervezeti-működési szabályzatban a további kizárólagos döntési jogkörben fenntartot t ügyek. A javaslat konkrétan megjelöli, hogy a közgy űlés határozatának szó szerint tartalmaznia kel l mindazt, amelyeket a törvény 44 . § (2) bekezdése alapján a Közgy űlési Határozato k Könyvében fel kell tüntetni, továbbá a felmentett közös képvisel ő törvény által megállapított kötelezettsége, hogy az új közös képvisel ő megválasztásáig (de legfeljebb a felmentését ől számított 60 napig) ügyvivőként el kell látnia a közösség ügyeinek intézését . A javaslattal beiktatott új törvényi rendelkezés [28 . § (3) bekezdés] megel őzi a ma gyakori bizonytalan jogi helyzeteket, miszerint a felmentést követ ően akár hónapokig nem kerül sor új közös képvisel ő megválasztására – adott esetben a közös számlák kifizetésére sem, ami akár a közműszolgáltatás szüneteltetésével járhat együtt –, egyúttal ösztönzi a közösséget az új közös képvisel ő (intézőbizottság) miel őbbi megválasztására . A javaslat – a kés őbbi viták lehető legjobban garantált elkerülése céljából – újraszabályozza a közgyűlési meghívó kötelez ő tartalmi elemeit . A meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlés időpontját, helyét, majd a közgy űlés tisztségvisel őinek megválasztására (mint a jöv őben is a közgyűlés megkezdésének feltételére vonatkozó els ő napirendi pontot), ezt követően a szavazásra el ő terjesztett napirendet, részközgyűlések tartása esetén az erre való utalást , továbbá a megismételt közgyűlés időpontját és ennek határozatképességére történő utalást.
15
A rugalmas működés céljából – a törvény alapján – a levezet ő elnök és a jegyz őkönyv vezetője ugyanaz a személy is lehet . Fontos új szabály, hogy a meghívóhoz mellékelni kell a szavazásra el őterjesztett napirendekhez kapcsolódó írásos el ő terjesztéseket (ezek közül a javaslat kiemeli az éve s költségvetés és el őző évi elszámolás tervezeteit), mert számtalan esetben a tulajdonostársa k nem kapnak írásbeli, illetve a törvény 47-48 . §-ban részletezett áttekintést az éve s elszámolásról és költségvetési tervr ől, ami gyakori jogvitákat idéz el ő. A javaslat a jelenlegihez képest jóval pontosabban meghatározza, hogy milye n rendelkezéseket kell alkalmazni, ha a közgy ű lés összehívását a legalább 1/10-ed tulajdoni hányaddal rendelkez ő tulajdonostársak kezdeményezik, mert a mai szabályozás sok esetbe n okoz bizonytalanságot . Új szabály az is, hogy a kezdeményezésben nem csak az okot, hane m a megszavazásra el őkészített közgyűlési határozatra tett konkrét javaslatot is, írásban meg kel l jelölni . E kezdeményezés alapján a közgy űlést a közös képviselőnek legkésőbb 15 napon belül össze kell hívnia, ennek elmulasztása esetén a feladatot az ezt követ ő 8 napon belül a számvizsgáló bizottságnak (vagy értelemszer űen, a törvény 51 . § (4) bekezdése szerint a bizottság feladatainak ellátásával felhatalmazott tulajdonostársnak) kell teljesítenie . Ha a 15 , majd a 8 napos határidő is mulasztással telik el, akkor az 1/10-ed tulajdoni hányadda l rendelkez ő tulajdonostársak vagy az általuk megbízott személy jogosultak a közgy űlést összehívni, melynek során a meghívóban nekik is, a törvény szerinti kötelez ő tartalmi részeket meg kell jelölniük . A javaslat a törvény 37 . § (1) bekezdésben – a 34 . § (1) bekezdés b) ponttal összhangban – nevesíti a levezet ő elnököt, és a (2) bekezdésben világossá teszi, hogy a határozatképtelensé g esetén megtartandó megismételt közgyűlést az eredménytelen közgy űlés napjára is ki lehet tűzni, ha ettől eltérően a szervezeti-működési szabályzat nem rendelkezik . Ez nem okoz jog- , illetve érdeksérelmet a tulajdonostársaknak, mert egyfel ől a szabályzat eltérő rendelkezés e esetén arról tudomással bírnak, másfel ő l a meghívóban a megismételt közgyűlés időpontját é s a szavazás eltérő szabályait is fel kell tüntetni [34 . § (1) bekezdés d) pont] . Mindez egyértelművé teszi a ma vitatott megfogalmazást, ami jelenleg a peres eljárásokban is eltér ő jogértelmezésekre vezet . A 15-17. §- hoz A közgyűlésen (részközgyűlésen) megszavazott határozatokról, a meghozatalától számított 8 napon belül az értesítés megküldésének nincs joghatása, az értesítés kizárólag az utólago s tájékoztatást szolgálja . A javaslat ezért, valamint a m űködési költségek csökkentése céljábó l lehetővé teszi, hogy a szervezeti-működési szabályzatban a közösség saját maga döntse el , miszerint a megszavazott határozatoknak a törvényben el ő írtak szerinti, jól látható helyen történő kifüggesztésén túlmenő en, a közös képvisel őt kötelezik-e a határozatok tulajdonostársak részére való megküldésére is [39 . § (4) bekezdés] . A 39. § egyebekben — a javaslat 10-11 . §-sal összhangban — a jegyz őkönyv tartalmára is konkrét szabályoka t tartalmaz . A javaslat egyértelműen meghatározza a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadáso k fogalmát és azt, hogy – ellentétben a jelenlegi bizonytalan fogalom-meghatározáshoz fűződő, a tulajdonjoggal való rendelkezés jogát súlyosan sértő négyötödös szavazattal — az ilye n kiadások vállalása csak egybehangzó akaratnyilatkozattal lehetséges [38 . § (3) bekezdés; 56. § 3 . pont] . Ez által nem fordulhat elő , hogy a meglévő közös tulajdon fenntartását nem érintő többlet-kiadásokat a kisebbségben maradó tulajdonosokkal akaratuk ellenére megfizettessék ,
16
tulajdonukra jelzálogot terheljenek, végs ő esetben a tulajdonukat elveszítsék [ld. pl . 7/1991 . (II. 28 .) AB határozat] . A javaslat az építésügyi hatósági eljárásokról szóló külön jogszabályi rendelkezésekhe z kapcsolódóan kimondja, hogy a közös képvisel őt (intéz őbizottság elnökét) nem illeti meg a közösség képviseletének joga, mert az építésügyi hatóság határozata minden egyes társasház i tulajdonos tulajdonjogának tartalmával, és nem a közös tulajdon fenntartásának kérdésköréve l függ össze . Ez az új rendelkezés gyakorlati gondok megoldását segíti, mivel a tulajdonostársak számtalan esetben csak utóbb értesülnek a kiadott hatósági engedélyről, mert a hatóság gyakran csak a közös képvisel őt értesíti például a szomszédos ingatlan beépítéséről, bő vítéséről stb. kiadott elsőfokú határozatról, ami nyilvánvalóan elzárja a tulajdonostársaka t alkotmányosan megillető jogorvoslattól . A közös képviselő nem jogosult nyilatkozni ezekben az ügyekben, mert nem a törvény szerinti közös ügyek intézésér ől van szó hanem arról, hog y a szomszédos ingatlanon tervezett munkák eredménye befolyásolja-e és milyen mértékben a tulajdonostársak társasházi tulajdonjogát, annak értékét (külön tulajdon és a szorosan hozz á tartozó tulajdoni hányad) . A 18. §-hoz A társasházak gazdálkodásának szabályszerű ségét és szakszerűségét a törvényben új rendelkezéssel szükséges garantálni, mivel a nemzeti vagyon jelent ős részét képező épületek fenntartásának kontrollját az ötven albetétes vagy ennél nagyobb társasházak, illetve a javasla t szerint éves ötmillió forintot elérő gazdálkodás esetében a számviteli szakértelemmel gyakra n nem rendelkező számvizsgáló bizottság részére, szakért ő könyvvizsgáló útján segíteni kell . Ez a jogvitákat, a pénzügyi hiányok keletkezését megel őzi és együttesen szolgálja a közö s képviselő , valamint a tulajdonosok biztonságát. Az új 51/A . § egyebekben szabályozza a kizáró okokat, valamint a könyvvizsgál ó feladatkörét, jogait és kötelezettségeit, illet ő leg azt, hogy mely esetben köteles a közgy űlés összehívását kezdeményezni . A 19-20. §-hoz A javaslat 19 . § a változások miatt szükséges jogszabály-módosítást, a 20 . a hatályba léptető, illet őleg a hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmazza. A javaslat nem csak a társasházi törvénynek az új rendelkezések miatt történ ő 3. § (2) bekezdését és 29 . § (1) bekezdését helyezi hatályon kívül, hanem a 2008 . évi LXVII. törvény [Távhőtv.] 17 . § (4) bekezdését is azért, mert ez ellentétes a társasházi törvény 56 . 2. pontjában meghatározott Fenntartás fogalmi körével . A fenntartás magában foglalja az üzemeltetés, a karbantartás, a teljes vagy részleges felújítás a korszer űsítés elvégzését, mindezek együttesen pedig rendes kiadásoknak min ősülnek [56. § 2. pont]. A Távhőtv. 2. (5) bekezdése szerinti távhő fogyasztás szabályozásával és mérhetővé tételével kapcsolato s korszerűsítés a fenntartás fogalmi körébe tartozik [társasházi törvény 56 . § 2.3.3. pont], hiszen ezekkel a munkákkal a fűtőberendezés energiaracionalizálással összefüggő átalakítása valósul meg. Az ilyen munkák korábban, és a javaslat szerinti módosítások alapján se m minősülhetnek rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásnak, ezért szükséges a hatályo n kívül helyezés .
17
