Tájékoztató a megújuló energiaforrások hasznosításának helyzetéről, valamint annak további lehetőségeiről a megyében

Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland közgyűlés elnöke Készítette: Terület- és Vidékfejlesztési Osztály Tájékoztató a megújuló energiaforrások hasznosításának helyzetéről, valamint annak további lehetőségeiről a megyében

I.

Magyarország és az Európai Unió energiamixe

Magyarország villamosenergia-ellátását ellentmondásos helyzet jellemzi. A hazai villamosenergia-rendszerben nagyobbrészt alap-terheléses üzemvitelre alkalmas egységek működnek, ezért a rendszer technikai eszközökkel egyre nehezebben szabályozható. Jelenleg gazdaságtalan és elavult, fosszilis energiahordozót használó erőművi blokkokkal szabályoznak. Ezek a 200 MW teljesítményű blokkok biztosítják a villamosenergia-rendszerben a szekunder tartalékokat. A jelenlegi helyzetben pár éven belül bekövetkezhet olyan szituáció, hogy a kapacitáskiesések nem lesznek kezelhetők a tartalékok hiányában. A belföldi helyzet, a nagykereskedelmi piaci verseny hiánya nem kényszeríti a szereplőket folyamatos technológiai fejlesztésekre, így a hazai erőművek többsége elavult, primer energiahordozó felhasználásuk, élőmunka-igényük nagyobb az európai szintnél. Meglévő szén- ill. földgáztüzelésű erőműveink még mindig jelentős szerepet, közel 50 %-os részarányt töltenek be a villamosenergia-termelésben, de tervezett élettartamukat több évtizeddel meghaladó életkorúak, hatásfokuk és környezetvédelmi paramétereik, CO2-kibocsátásuk nem felel meg a mai követelményeknek. A Paksi Atomerőmű Zrt. a magyar nemzetgazdaságban, illetve a villamosenergiatermelésben meghatározó szerepet tölt be, 2009-ben annak 42%-át adta. A Paksi Atomerőmű hazánkban jelenleg és a tendenciát tekintve is az energiaellátás legalacsonyabb értékesítési áron (2009-ben 10,67 Ft/kWh) termelő egysége, hosszú távon a versenyképes árú villamosenergia-ellátás biztosításnak és a CO2-kibocsátás csökkentésnek hatékony eszköze. Az Országgyűlés 2005-ben tudomásul vette a Paksi Atomerőmű üzemidejének (azaz 30 évnek) a 20 évvel történő meghosszabbításáról szóló tájékoztatást, illetve előzetes hozzájárulást adott ahhoz, hogy a Paksi Atomerőmű telephelyén új blokk(ok) létesítésének előkészítését szolgáló tevékenység megkezdődhessen.

1

2009-ben a villamosenergia-termelés 8%-a származott megújuló forrásokból, aminek 68,5%-a biomassza eredetű. Ebben jelentős részt képvisel a tűzifa szénnel való együttégetése rossz hatékonyságú, elavult erőművekben, amelyek kiváltása fenntarthatósági és energiahatékonysági szempontok alapján is indokolt. A megújuló villamosenergia-termelésen belül a szélerőművek részesedése 13,4 %, a vízerőműveké 9,7 %, a biogázé 2,2%, a kommunális eredetű energiatermelés pedig 6,2%. Az Európai Unión belül egységes, hosszú távú energiapolitika iránt először 2005-ben mutatkozott igény az olajár emelkedése és a klímaváltozás okozta kihívások miatt. Az Európai Bizottság ennek hatására 2006-ban jelentette meg a Zöld Könyvet „Európai Stratégia a fenntartható, versenyképes és biztonságos energiáért” címmel. Az Európai Unió energiapolitikai elveit tartalmazza az Energia 2020 Stratégia, amely az erőforrás- és energia-hatékony, alacsony szén-intenzitású gazdaság átalakítását tűzte ki céljául. A 2008. év adatait elemezve az EU-27 villamosenergia-termelésének megoszlása a következők szerint alakult: megközelítőleg a villamosenergia-termelés 56%-át állítottak elő földgáz, olaj illetve széntüzelésű erőművekben, 28%-os volt az atomenergia részesedése, illetve 18%-ot képviseltek a megújuló erőforrások. Az Európai Bizottság 2050-re a villamosenergia-szektor dekarbonizációját tűzte ki célul, ami valószínűleg –az atomenergia részesedésének szinten tartása mellett – csak a megújuló erőforrások maximális hasznosításával és a CCS (széndioxid leválasztás és tárolás) széles körű alkalmazásával lesz megvalósítható. A megújuló energia termelésünk bázisa jelenleg a nagy vízerőművek, a szárazföldi szélerőművek, a napkollektorok és a napelemek, a geotermikus rendszerek, a biomassza, illetve az első generációs agroüzemanyagok hasznosításával tekinthető megoldottnak. II.

Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 20102020

A magyar megújulóenergia-politika legfontosabb stratégiai célja, hogy a hosszú távú szempontokat is mérlegelve optimalizálja az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság érvényesülését. A magyarországi megújulóenergia-politika legfőbb területei: o ellátásbiztonság, o környezeti fenntarthatóság, klímavédelem, o mezőgazdaság-vidékfejlesztés, o zöldgazdaság-fejlesztés, o közösségi célokhoz való hozzájárulás. 2

A cselekvési terv legfontosabb feladata, hogy kijelölje azokat az alapelveket, cselekvési irányokat és intézkedéseket, amelyekkel teljesíthető az energiaforrások felhasználásában 2020-ra a 14,65 %-os megújuló energiahordozói részarány. Ez jelentősen meghaladná az Európai Unió által Magyarország számára előírt 13 %-os célértéket. Az egyes megújuló energiaforrás típusokra vonatkozó cél meghatározása során a következő korlátozó tényezők szabta határokat kell megvizsgálni: o megújuló energiaforrás típus fenntartható mennyiségi potenciálja, o a villamosenergia-rendszer szabályozhatósága, o a finanszírozási lehetőségek korlátozottsága. Vízenergia: Magyarország vízenergiai adottságai csak részben kedvezőek, ugyanis kevés a hegyes terület, országosan eltérő a csapadék eloszlása térben és időben, a nagy vízhozamú folyóink kis esésűek. A vízenergia hasznosításához duzzasztóművek létesítésére lenne szükség. Ennek figyelembevételével a 66 MW beépített teljesítményt elsősorban kisméretű, 5 MW alatti, már meglévő duzzasztóművekbe beépíthető törpe vízerőművek létesítésével, valamint folyómedrekbe telepített átáramlásos turbinákkal tervezzük elérni. A beépített teljesítmény ezáltal 2020-ra 29 százalékkal növekszik a 2010. évhez képest. Jelentős vízgazdálkodási, árvízvédelmi és környezetvédelmi kérdés. Szélenergia: meghatározásra kerültek azok a helyszínek, ahol gazdaságosan telepíthetők nagyobb szélturbinák. A szélenergia rendkívül környezetbarát, de időjárásfüggő, nem szabályozható. A jelenleg nagy számban telepített szélkerekek esetében a névleges szélsebesség (amelynél a névleges teljesítmény leadására képessé válnak) a 10–14 m/s tartományba esik. Ez megfelel 36–50 km/óra mért szélsebességnek. Mint ismeretes, Magyarországon a 70 km/óra szélsebesség már károkat okozó vihar formájában jelentkezik, és előfordulása ritka. Ugyanezek a szélkeréktípusok 2 m/s szélsebesség alatt nem adnak le villamos teljesítményt, ez viszont gyakori helyzet. A szakemberek a meteorológiai adatok ismeretében a tájegységek szerinti adatok alapján rendelkeznek a tervezéshez elengedhetetlen adattal. Geotermikus energia: Magyarországon a geotermikus mutató jelentősen meghaladja a világátlagot, ami az ország egyik természeti kincse. A geotermikus energia esetében a kútlétesítés és visszasajtolás közvetlen költségén kívül - a hőellátási és elosztási rendszer kiépítésének ráfordításai miatt - a legjelentősebb korlátozó tényezőt a finanszírozás biztosítása jelenti. A geotermikus energia hőellátásra történő hasznosítása konkrét esetben lehet épületfűtés, használati melegvízszolgáltatás, fürdők víz- és hőellátása, üvegházak hőellátása stb. Egy-egy beruházásnál a minél komplexebb hőhasznosítás kívánatos. A célok között az épületek hőellátása kiemelt feladatot képez. A termálkutak nagyobb épületegyüttesek ellátását és kisebb-nagyobb települések távhőellátását teszik lehetővé. A következő időszakban elsősorban a meglévő 3

termálenergia gazdaságos felhasználására kell fókuszálni, különösen azokon a területeken, ahol a hőigény fennáll és kedvezőek a geológiai adottságok, új kutak is létesíthetők. Napenergia: a napsütéses órák számát tekintve a napenergia-hasznosítás a kifejlett technológia révén igen jó eszköz a megújuló energiaforrások elterjesztésében. A napenergia aktív hasznosításának két módja: a napenergia termikus hasznosítása, illetve a napenergia villamosenergiatermelés célú hasznosítása. A napenergia termikus hasznosításának elterjedt és jellegzetes eszközei az épületek besugárzott felületére (tetőre) szerelt napkollektorok. Tekintettel arra, hogy hazánkban az eddig felszerelt napkollektorok felülete csak töredéke a napkollektorok telepítésére hazánkban alkalmasnak tartott felületnek, jelentős mértékű fejlesztés várható ezen a területen. A termikus napenergia-hasznosító berendezések leggazdaságosabban használati meleg víz (HMV) előállításra alkalmasak, éves átlagban 30–50%-os hatásfokkal hasznosítják a napenergiát. Biomassza: Magyarország kiváló agroökológiai adottságokkal rendelkezik a biomassza versenyképes előállítására. Az élelmezési és takarmányszükségletet meghaladó mennyiségben képes a magyar mezőgazdaság fenntarthatóan biomasszát előállítani és jelentős a biogáz-előállítási potenciál. Szilárd biomassza Magyarország kiváló agroökológiai adottságokkal rendelkezik a biomassza hosszú távon fenntartható, versenyképes előállításához. A rurális térségekben a biomassza az egyik legkönnyebben elérhető, olcsó energiaforrás, ezért annak energetikai hasznosítása túlmutat az energiapolitika céljain, egyben fontos agrár- és vidékfejlesztési eszköz is. A biomassza energetikai célú felhasználása hozzájárul a bioökonómia, a mezőgazdasági melléktermékekre alapozott, a fosszilis alapanyagok kiváltását lehetővé tévő, jelentős munkahely-teremtési potenciállal bíró gazdaságfejlesztési modell megvalósításához. Fontos megjegyezni, hogy a megújuló energiahordozók jelentős része olcsón elérhető, ezzel egyidejűleg a vidéki térségek saját forrásból képesek lehetnek kielégíteni – környezetbarát módon, kisebb költségekkel – saját energiaigényük jelentős részét. Bioüzemanyag A szilárd biomasszához hasonlóan, Magyarország kiemelkedő agroökológiai feltételekkel rendelkezik a bioüzemanyag-előállítás területén, az első generációs és különösen a második generációs bioüzemanyagokhoz szükséges alapanyag termelése vonatkozásában egyaránt. Magyarország az elkövetkező 10 évben törekedni fog arra, hogy különösen a cseppfolyós bioüzemanyagok terén olyan alapanyagokat használjon, amelyek nem jelentenek versenyt az élelmiszer-termelés számára. Biogáz A biogáz-alkalmazások elterjesztése nemcsak energetikai megfontolásból indokolt, hanem számos egyéb tényező is különösen indokolttá teszi a területen történő előrelépést (környezetvédelmi technológia). A biogáz-előállítás a termelési hulladékok, 4

mezőgazdasági melléktermékek és egyéb szerves anyagok kezelésével hozzájárul a környezetvédelmi célok teljesítéséhez, a metángáz-kibocsátás csökkentésével fontos klímavédelmi eszköz. III.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyei specifikumok

Energiaforrások A megyében korábban négy 50 MW-nál nagyobb teljesítményű erőmű is üzemelt, azonban a veszteségeket termelő üzemeltetés miatt a közelmúltban először a berentei Borsodi Biomasszaerőmű (71 MW) és a Tiszapalkonyai hőerőmű (90 MW), majd a tiszaújvárosi Tisza II. Hőerőmű (900 MW) is leállt a villamos energia termelésével. Az egyetlen 50 MW-nál nagyobb teljesítményű hőerőmű a megyében a Sajószögedi gázturbinás hőerőmű (120 MW). Az 1998-ban üzembe helyezett gázturbinás hőerőmű mellett részt vesz a villamos energia termelésében a Miskolc-Diósgyőri fűtőerőmű (3,9 MW áram, 4,1 MW hő), a Miskolc-Bulgárföldi fűtőerőmű (1,1 MW áram, 1,1 MW hő) és a Miskolc-Kombinált ciklusú gázturbinás erőmű. Villamos energia termelésére alkalmas továbbá az ózdi (4,8 MW áram, 4,8 MW hő), a kazincbarcikai (9,6 MW áram, 55 MW hő), a tiszaújvárosi (6,4 MW áram, 40 MW hő) és a sárospataki (1 MW áram, 1,6 MW hő) fűtőmű. A megyében a megújuló energiaforrások közül – az országos átlag (20,56%) feletti erdősültségre (30,19%) alapozva – a biomassza nyújt jelentős hasznosítási lehetőségeket, így az erdőgazdasági hulladékok, a fa- és bútoripari, illetve egyéb növénytermesztési hulladékok, valamint energetikai célból telepített faültetvények biztosíthatnak elegendő mennyiséget ahhoz, hogy korszerű technológiával kiváltható legyen például a városi távfűtési hálózatok egy része, a nagyobb kommunális oktatási, kórházi, egyéb intézményi stb. létesítmények hagyományos energiahordozói, valamint az ipari parkokban, illetve saját telephelyen működő vállalkozások hő- és villamosenergia-átalakító bázisai. A megyében a korszerű, új generációs biomassza erőművek jelentős felvevői lehetnek a helyben megtermelt biomasszának, amellyel csökkenthető a megye szénhidrogén energiahordozóktól való függősége. Ennek pozitív példája a Bioenergy-Miskolc Szolgáltató Kft. 780 millió forintos beruházással felépített és közelmúltban Miskolcon átadott 3 MW kapacitású biomassza-tüzelésű fűtőműve. A megújuló energiaforrást használó létesítménnyel évente egymillió köbméter földgáz takarítható meg. A zöldmezős beruházásban felépített fűtőmű évente 4,5 ezer tonna biomasszát használ fel. Bár Miskolc teljes távhőfelhasználását tekintve teljesítménye nem jelentős, szerepe fontos, mert évente 2.500 tonnával csökkenti a kibocsátott CO2 mennyiségét. A Sajóbábonyi Ipari Parkban a Kiserő Energiaszolgáltató Kft. 300 millió forintos beruházással épít új biomassza kiserőművet. Az épülő erőmű fűtőanyaga faapríték és 5

felhasználja a szomszédos biodízel üzemből visszamaradt napraforgóhéjat. A biomassza felhasználása nemcsak import energiát vált ki, hanem az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódóan foglalkoztatási hatással is jár, ezért lokális hőenergia célú hasznosítása kívánatos a megyében. A megye három legjelentősebb vízerőműve a Kesznyéteni (2 x 2,2 MW), a Felsődobszai (0,52 MW) és Gibárti vízerőmű (0,5 MW). A vízenergia hasznosításának aránya elméletileg növelhető lenne a megyei vízfolyásokon. A megvalósítás előtt azonban a duzzasztóművek környezeti hatásait alaposan vizsgálni kell. A megye ökológiai értékeinek védelmére tekintettel a vízművek üzemeltetése külön hatósági szabályozás és megállapodás szerinti feltételek mellett engedhető meg. A megyei rendezési terv nem támogatja a világörökségi és tájképvédelmi területen erőmű építését (pl. Szerencsi biomassza erőmű, illetve Aranyosvölgyi szivattyús vízerőmű), melyek tájképre, környezetre, kultúrtájra és benne a tokaji világörökségi területre gyakorolt hatása kiszámíthatatlan. A területrendezési tervre vonatkozó ajánlások meghatározzák, hogy az ökológiai hálózat területén a tájképvédelmi övezetben, továbbá a világörökségi és borvidéki területeken erőmű nem létesíthető. Az éghajlati adottságok, az Országos Meteorológiai Intézet által 70 m magasságban végzett szélsebesség mérési eredmények és a területrendezési terv 1.13. térképi melléklete alapján szélenergia hasznosítására a megye keleti területei (Cigánd környéke) és a Sajó-völgyének védett területektől távol eső részei alkalmasak. A megyében szélerőmű-parkot még nem telepítettek, azonban három szélerőművet már felavattak: Bükkaranyos mellett 2005-ben két szélerőművet állítottak fel, melyek összteljesítménye 2x0,225 MW; Felsőzsolca és Onga határában látható a 2006-ban felállított szélerőmű, mely névleges teljesítménye 2 MW. A megye fontos megújuló energiaforrása a geotermikus energia, amit szintén fel lehet használni hő- és villamos energia termelésére. A PannErgy Nyrt. irányításával Miskolc mellett zajlik az ország jelenlegi legnagyobb geotermikus projektje, a Miskolci Geotermikus Projekt. 2012. szeptemberében sikeresen lezárult a Miskolcot és agglomerációs körzetét geotermikus hővel ellátó projekt beruházásához szükséges öt darab geotermikus kút fúrása. A sikeres fúrási munkálatokkal párhuzamosan a kutak próba termeltetése és tesztjei is lezajlottak, így megállapítható, hogy a MAL-PE-01, MAL-PE-02, valamint a KIS-PE-01B kutak vize nagyon hasonló karakterű, és nagyvonalakban egyezik a KIS-PE-01-es kút vize is. KIS-PE-02 kút vizsgálata folyamatban van, de az előzmények alapján a többi kúthoz hasonló vízösszetétel prognosztizálható. A vízvizsgálat mellett a kutak gázvizsgálata is megtörtént, amely azt mutatta ki, hogy metán és CO2 tartalmuk is igen csekély. Mindezek alapján a geotermikus energiatermelés 150-ed részére csökkenti a földgáz alapú termelés üvegházhatást okozó gázainak kibocsátását. 2012-ben elkezdődtek a Kistokaj-Mályi6

Miskolc hővezeték építési munkálatai, valamint zajlik a hőcserélő állomások építése. Az elmúlt két évben megvalósult beruházás eredményeként Miskolc mellett 2014-tól várhatóan Mályi és Kistokaj is bekapcsolódhat a geotermikus hő hasznosításába. A fentiekhez hasonlóan fontos a Leader forrásból Miskolc térségében megvalósuló ún. Makrovirka projekt, mely célja a térség települései villamosenergia-önellátásának megteremtése decentralizált, megújuló energiaforrásokat (RES) hasznosító közösségi erőművek építésével, a közösség tagjainak aktív bevonásával. Szintén a Leader keretén belül valósult meg az „1 falu – 1 MW” program, mely részletes tartalmát a már megvalósult projektek tárgykörben mutatjuk be. A napenergia hő- és villamos energetikai célú hasznosítására a megyében jelenleg még csak lokálisan jelentkezik igény, elsősorban a lakosság részéről, illetve az időszakosan hasznosított üdülőterületeken, kempingek, szabadidőközpontok, üdülő-együttesek és tározótavak térségében. A környezetkímélő napenergia hasznosításával helyi szinten jelentős energia- és költségmegtakarítás érhető el. A megye korszerű energiafelhasználási rendszereinek kialakításában a szoláris berendezésekkel kombinálható biomassza bázisú energiaátalakítási technológiák jelenthetnek mérhető nagyságrendet. Fejlesztési területek Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciójának Javaslattételi szakasza a megye fejlesztésének stratégiai céljai között részletezi az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának, valamint az energiahatékonyság ösztönzésének lehetőségét, amely az alábbi területekre koncentrálódik: - A megújuló energiaforrások hasznosítása a térségi decentralizált energiatermelő, tároló, elosztó és integráló rendszerek létrehozásával, amely egyszerre segíti a nagyobb intézmények, ipari területeken koncentrálódó vállalkozások, illetve távfűtőművek energiaköltségeinek csökkentését, valamint - különösen a biomassza alapú fűtési célú energiatermelés esetén - a helyi foglalkoztatás bővítését és az energiára fordított jövedelmek helyben tartását. A kiemelten fontos gazdasági központokban a hatékony és olcsó energia eléréséhez szükséges energetikai beruházások megvalósítása. A megújuló energiaforrások felhasználása az alábbi területeken célszerű: - A biomassza alapú energiatermeléssel összhangban a megyében az erdősültség növelése a gyengébb termőhelyi adottságú területeken: energiaerdő ültetvények létrehozása, valamint egyéb mezőgazdasági melléktermékek energetikai hasznosítása (ágnyesedék, szalma, stb.); - Az „1 falu – 1 MW” program folytatása és DG RES (decentralizált megújuló energiaforrást hasznosítók) intelligens mikro-hálózat (smart grid) mérlegkörének megvalósítása a megyében; 7

-

Geotermikus energia fűtési célú alkalmazása lakossági, illetve termelői (pl. melegházi zöldségtermesztés) felhasználás céljára; Szélerőmű park létesítése Cigánd térségében a Bodrogközi fejlesztések kiemelt beruházásaként és a Sajó-völgyének védett területektől távol eső részein; Helyi szinten a vízenergia hasznosításának bővítése, figyelembe véve a duzzasztóművek környezeti hatásait, illetve a meglévő erőművek korszerűsítését; A föld-hő hasznosítása hőszivattyús fűtési rendszerek elterjesztésével, hőszivattyú gyártás telepítésével. Az energiafogyasztás csökkentésének és a megújuló energiaforrások alkalmazásának ösztönzése a lakosság, az intézmények és a vállalkozások körében, illetve az energiaveszteség minimalizálása a fogyasztó és termelő rendszereknél.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Stratégiai részprogramja szintén külön prioritásként kezeli e tématerületet, mely „Az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése” címet viseli. A prioritás alkalmazkodik azokhoz a hazai és nemzetközi irányokhoz, amelyek elengedhetetlenek a fenntartható energiapolitika biztosításához. Figyelembe véve az ország jelentős fosszilis alapú energiaimportját, az energiatakarékosság növelése és a megújuló energiaforrások fokozott alkalmazása az ellátásbiztonságra és a klímavédelemre irányuló nemzeti és EU 2020 célkitűzések megvalósításának legfontosabb tényezői. Általuk csökken a fosszilis energiahordozók felhasználása, valamint a társadalom energia-kitettsége, tehát jelentős környezetvédelmi és fenntarthatósági hasznokat vonnak maguk után. Ezen törekvések összhangban állnak „Az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban” tematikus célkitűzéssel. Az energiafüggőség csökkentésére és klímavédelemre irányuló célok megvalósítását, valamint a gazdasági válságból történő kilábalást számottevően hátráltatja az alacsony energiahatékonyság, amely a legkisebb költséggel és legnagyobb társadalmi, éghajlatvédelmi haszonnal az épületek energiatakarékos, fenntartható felújítása és energiatakarékos új otthonok építése terén javítható. Jelentős energia-megtakarítási potenciál rejtőzik a hazai, működő távfűtési rendszerek teljes körű korszerűsítésében is. A primer oldali fejlesztések tekintetében fontos szerepe van a megújuló energiaforrások alkalmazásának is, különösen a biomassza és a geotermikus energia vonatkozásában jelentős a potenciál a távhőrendszerek megújuló alapra helyezésére. A megye természeti adottságait számba véve a megújuló energiaforrások alkalmazása kiemelt társadalmi, környezetvédelmi és nemzetgazdasági érdek, amely a hagyományos

8

energiahordozókra épülő, magas-energiaintenzitású gazdasági modell dekarbonizációjában központi szerepet játszik. A nagyarányú megújuló alapú termelés biztonságos és hatékony integrálásának biztosítása érdekében szükséges a megfelelő rugalmasságot biztosító termelői egységek, tárolók kiépítésének és a hálózati infrastruktúra, azaz az intelligens hálózatok fokozott elterjedésének az elősegítésére is hangsúlyt fektetni. Az alacsony szén-dioxid kibocsátással járó energiatermelési technológiák kidolgozására és alkalmazására irányuló K+F+I tevékenységek támogatása és a kapcsolódó pénzügyi ráfordítások növelése szükséges. Épületek energiatakarékos felújítása és megújuló energia alkalmazása Az épületenergetikai programokon belül a közszféra részére az energiahatékonyság növelését a konkrét beruházások mellett, olyan „soft” típusú energiagazdálkodási eszközök elterjesztésén keresztül is ösztönözni kívánjuk, amelyek az energiafelhasználás nyomon követésével (monitoringjával), folyamatos szabályozásával csökkentik az energiafogyasztást. Távfűtőművek korszerűsítése és fejlesztése A megyében elvárt eredmény a megújuló energiaforrások termelésének növelése és a nagyobb mértékű hálózatra történő integrálásuk megteremtése. A megújuló energiaforrások fokozott alkalmazásának köszönhetően csökken az ország szén-dioxid kibocsátása, energiaimport-függősége és a környezet-terhelése, mérséklődnek a felhasználók energiaköltségei, valamint – különösen a biomassza esetében – bővül a vidéki foglalkoztatás. Fontos a távhőrendszerek megújuló energiaforrások használatával kombinált, komplex, primer és szekunder oldali energetikai korszerűsítése, új, megújuló energiaforrás alapú távhőtermelő létesítmények kialakítása, a régi elavult, rossz hatásfokú termelő egységek kiváltása és megújuló alapra helyezésének, valamint az új termelő egységek távhőrendszerre történő integrálásának az ösztönzése, a hálózati veszteségek csökkentésére irányuló fejlesztések. Ezen felül hangsúlyt kell fektetni az egymástól elkülönült távhő elosztói rendszerek hatásfoknövelő összekapcsolására is. A fenti beavatkozások mindegyike közvetlenül, illetve közvetve fokozza az energiahatékonyságot, csökkenti a CO2 kibocsátást. A projekt megvalósítása jelentősen hozzájárul a távhőellátás versenyképességének javításához, a távhő rezsidíjak féken tartásához. A megújuló energiaforrások növelésére Magyarország a számottevő környezetvédelmi és klímavédelmi hasznok mellett, mint a gazdasági fejlődés egyik kitörési pontjára is tekint. Megújuló energiatermelő kiserőművek és rendszerek fejlesztése 9

A megújuló energia felhasználás növelése érdekében elengedhetetlen a megye és a térség megújuló energiatermelő létesítményeinek és rendszereinek fejlesztése, illetve új erőművek, rendszerek kiépítése. Az erőművek a megtermelt energiát közvetlenül a hálózatba továbbítják és ez egy kisebb település, ipari park, ipari terület energiaszükségletét fedezi vagy kiegészíti. Ezáltal csökken a fosszilis energiahordozók felhasználása, ennek hatására csökken a CO2 kibocsátás mennyisége. A magyar villamos-energia rendszer azonban jelenleg nagyon rugalmatlan. A megtermelt energiát korlátozott mennyiségben tudja csak a rendszerébe beengedni, ezért a hálózat szabályozásához hozzájáruló energia tárolók építése, kialakítása is szükséges, a rendszer rugalmassá tétele mellett. Követendő példa a már előzőekben említett Makrovirka projekt, mely hozzájárul a térség települései villamosenergia-önellátásához decentralizált, megújuló energiaforrásokat hasznosító közösségi erőművek építésével.

IV.

Megvalósult beruházások, működő létesítmények: Miskolci Geotermikus Project

Magyarország, bár nem aktív vulkáni területen található, geotermikus adottságai mégis európai, sőt nemzetközi viszonylatban is kiemelkedőek. Magas a hőmérséklet mélységgel történő emelkedése, ~ 45 °C/km, szemben az átlagos 20-30 °C/km értékkel. Így 500 m mélységben az átlaghőmérséklet már 35-40 °C, 1000 m-ben 55-60 °C, 2000 m mélységben pedig 100-110 °C, a melegebb területeken akár 120-130 °C lehet. A felszín alatt több km mélységig megtalálható törmelékes üledékekből (homok, homokkő) vagy repedezett mészkőből, dolomitból az ország területének több mint 70 %-án minimum 30 °C-os termálvíz feltárható. Magyarországon a geotermikus potenciál alulról közelítő becslések szerint is legalább ~ 60 PJ/év.

10

A Miskolci Geotermikus Projekt bemutatása Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata és a PannErgy Nyrt. az együttműködés kezdetén abból indult ki, hogy a város fűtőművének földgázfelhasználása és károsanyag-kibocsátása csökkenthető a megújuló energia felhasználásával, ami végső soron egy tisztább, élhetőbb várost biztosít a miskolciak számára. Az önkormányzat tulajdonában lévő MIHŐ Kft. és a PannErgy közösen azzal a céllal alapította meg 2009 augusztusában a Miskolci Geotermia Zrt. projektcéget, hogy Magyarország egyik legnagyobb városának egy igen jelentős részét megújuló forrásból származó hőenergiával lássa el. Az előzetes várakozásokat is felülmúlták azok a kedvező eredmények, amelyeket az első kút megfúrása során, 2010 őszén tapasztaltak. A Mályi kútban mintegy 2300 méter mélységében található a termál tározó, és az innen feltörő víz, mind a hozam (150 l/s), mind a hőmérséklet tekintetében (105°C) kitűnő alapot jelentett a további fúrásokra. A meglévő termelő kút mellé egy újabb termelő kút, és három visszasajtoló kút megfúrására került sor. A beruházás műszaki célja, hogy a geotermikus energia betáplálásra kerüljön a rendszerhez legközelebb lévő Miskolc Avas hőkörzet fűtési rendszerbe, amely az ott lévő panel épületeket látja el hőenergiával. A termálkútból kinyert hőteljesítmény csővezetékeken és hőcserélőkön keresztül jut el a hőfogyasztókhoz, és a lehűlt folyadék kerül visszasajtolásra. A rendszer működtetésének egyik alapkövetelménye volt, hogy a fogyasztók adott pillanatnyi hőteljesítmény-igényének függvényében szabályozni lehessen a rendszert a termálkút szivattyújának vízkitermelésével, valamint a keringető szivattyúk vízszállításával. Ennek megvalósítása érdekében számos ponton szükség van a hőmérséklet, a nyomás és a térfogatáram mérésére, amely adatok alapján a központi távfelügyeleti rendszer irányítja a geotermikus fűtőművet.

11

A Miskolci Geotermikus Projekt megvalósításához a PannErgy Cégcsoport több mint 1,7 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást realizált, az Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alapjából és Magyarország központi költségvetéséből finanszírozott pályázati konstrukciók keretében. A geotermális hőenergia hasznosítás rendszere az alábbi jól elkülöníthető, helyileg is elválasztható részegységekből épül fel: - Mályi kitermelő kutak szivattyúval, szűrővel, gáztalanítóval, vízkezelő egységgel - Termálvíz vezeték a Mályi kitermelő kutak és a Kistokaji Hőközpont között - Kistokaji Hőközpont - Avasi Hidraulika Állomás - Visszasajtoló vezetékrendszer - Kistokaji visszasajtoló kutak 2013. május 7-én indították el a Miskolci Geotermikus Projekt keretében megvalósított geotermikus hőszállító rendszert, amellyel megkezdődött a hőenergia szállítása Miskolc Megyei Jogú Város felé. Ezzel elindult Közép-Európa legnagyobb geotermikus fűtőműve. A Miskolci Geotermikus Projekt eredményeként 2013 májusa óta Miskolc Avas városrész távfűtésének és HMV ellátásának meghatározó része geotermikus forrásból történik, nyáron 5-8 MWth, télen 30-35 MWth hőteljesítménnyel. 2014. április. 11. - 3 A Miskolci Geotermikus Projekt második ütemében a geotermikus forrásból nyert hőenergia a belvárosi fogyasztókhoz történő eljuttatására alkalmas távvezetékrendszer épül a Tatár utcai Fűtőműig, ahol egy új hőátadó állomás épül. Az Európai Uniós forrás felhasználásával lehetőség nyílik a Miskolc Belváros, továbbá a Miskolci Egyetem területén jelentkező fűtési-, és használati melegvíz hőigényének részleges geotermikus energiával történő ellátására. Ezen beruházással elérhető az eredeti tervekben szereplő 780.000 GJ éves primer hőleadás. A második fázis éles üzemindulása a 2014-es fűtési időszak kezdetére valósulhat meg. A Miskolci Agrokultúra Kft. által létesített 7000 m2-es fóliasátornak a geotermikus rendszerre történő csatlakoztatása 2013 év végén történt meg, amellyel együtt a mezőgazdasági termelés is bekapcsolódott a geotermikus energiahasznosításba. A PannErgy beruházásában megvalósításra kerül a miskolci avasi és belvárosi hő körzetek ellátását biztosító hőellátó rendszer hulladékhőjét tovább hasznosító, innovatív növénytermelő üvegház komplexum. A Miskolci Üvegház Projekt során olyan nagy hatásfokú Kelet-közép Európában még nem használt technológiát kívánnak megvalósítani, amely a növénytermesztéshez szükséges legkedvezőbb körülmények kialakítását teszi lehetővé. Jelen projekt megvalósulásával a térség és Kistokaj közép12

európai mércével mérve is jelentős megújuló energia felhasználása mellett, a magyar kertészeti és zöldség termesztési ágazat meghatározó szereplőjévé válik. A megvalósuló, közel 10 hektár méretű üvegház várhatóan 30 főt meghaladó új munkahelyet biztosít Kistokaj és agglomerációja számára. Az üvegház projekt tervezése mintegy 12 MW hőkapacitás kiépítésre és 120 TJ/ év mértékű hőleadásra épül. A már működő Miskolci Geotermikus Rendszer mellett egy olyan rendszer kerül megvalósításra Kistokajban, amely a miskolci fűtési körzetből visszaérkező víz hőenergiáját fogja tovább hasznosítani. Ennek a beruházásnak a megvalósulásával lehetőség nyílik Kistokaj térségében az ipari és lakossági fogyasztók geotermikus rendszerbe kapcsolására, ezáltal megvalósítva a kétlépcsős geotermikus hőhasznosítást. A beruházás során 10 ha üvegház kerül kialakításra, amely munkahelyeket teremt a térségben élők számára és biztosítja azt is, hogy további vállalkozások is csatlakozhassanak a megvalósításhoz. Mindamellett tehát, hogy európai viszonylatban is jelentős geotermális beruházásról van szó, Közép-Európa tekintetében egyedülálló a projekt a tekintetben, hogy egy település (Kistokaj) komplett energiaellátását geotermikus energiával biztosítják. Műszaki adatok Miskolci Geotermikus Projekt számokban: Hőkapacitás: 70 MW Kifolyási hőmérséklet: 95, 105 °C Hozam (kutanként): maximum 150 l/s Termelőkutak mélysége: 1500-2300 m Termelőkutak száma: 2 Visszasajtoló kutak száma: 3 Beruházási költség: 25 millió EUR Geotermikus hőigény: 800-1100 TJ A Miskolci Geotermikus Projekt elnyerte a GeoPower Market „2013. legjobb fűtési projektje” nemzetközi díjat. Miskolc, Kenderföldi bio-fűtőmű (Kilián lakótelep) A beruházás célja az volt, hogy hozzájáruljon Miskolc kiliáni városrészében • a távfűtési alrendszer korszerűsítéséhez, • az energiahatékonyság növeléséhez, • 1.100 lakás és az intézmények hőellátásához. A megvalósítás során egy 3 MW teljesítményű faapríték tüzelésű kazán került telepítésre egy „zöldmezős” beruházás keretében. Az alapanyag előállító és kiszolgáló 13

berendezések beszerzése történt meg, illetve kiépítésre került a hőátadáshoz szükséges távhővezeték hálózat.

A projekt keretében beépítésre került 3 MW fűtési kapacitású biomassza kazán alakítja át a megújuló energiaforrásból származó tüzelőanyagot hőenergiává. A megtermelt energia a beruházás keretében kiépítésre kerülő hőtávvezetékeken keresztül jut el a Kenderföldi és a Dorottya utcai fogyasztókhoz. A távhőszolgáltatás Miskolc ezen területén teljes mértékben földgáz alapon üzemelt, a fejlesztés eredményeként ez a függőség megszűnt. Átmenti földgáz hiány esetén is biztosítható lesz, még a leghidegebb időjárás esetén is, egy alapszintű szolgáltatás. A kazán csak a fűtési szezonban üzemel majd. A biomassza fűtőmű kibocsátása minden kategóriában alatta van a jogszabályban megállapított határértékeknek. A beruházás technológiai létesítményei zárt, hangszigetelt csarnokban kerültek elhelyezésre, a jelenlegi környezetben többlet zajterhelés nem várható. A fejlesztés lehetőséget teremt arra, hogy helyi tüzelőanyaggal, a térségből származó faaprítékkal kerüljön kiváltásra a földgáz. A biomassza tüzelésű kazánház évente kb. 4 500 tonna faaprítékot használ fel, ezzel közel 1 000 000 m3 földgáz kiváltására van lehetőség. A korábban hulladéklerakóba kerülő, vagy hasznosítatlanul lebomló másodnyersanyagok felhasználásával takarékoskodni lehet a természeti erőforrásokkal is. A megtermelt hőenergia megújuló energiaforrásból származik, így a projekt hozzájárul az üvegház-hatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez. A fejlesztésnek köszönhetően a projekt élettartama alatt mintegy 50 000 t szén-dioxid kibocsátása kerülhető el. Ezzel a beruházás érdemben járul hozzá a klímaváltozás negatív hatásai elleni küzdelemhez. A fejlesztést az indokolta, hogy az ellátásbiztonság fokozása érdekében szükséges volt a miskolci távfűtés teljes földgázfüggőségének csökkentése, emellett a térségben a 14

szükséges alapanyagok rendelkezésre állnak, így helyben lehetővé vált a biomassza fűtési célú hasznosítása. A fejlesztés mindezek mellett mintaként szolgálhat a további hazai megújuló energiás távhő-fejlesztésekhez.

A Bükk-Térségi Vidékfejlesztési Közösség „1 falu – 1 MW” és LEADER-BEV-WAYS programjainak keretében megvalósult fejlesztések (2008 – 2013) Az „1 falu – 1 MW” program bemutatása Az „1 falu – 1 MW” program I. üteme – DG RES termelés A komplex térségfejlesztési program első ütemében 100 %-os LEADER támogatásból, közel 277 millió forint értékben 27 db demonstrációs és oktatási célú „Közösségi Energiaudvar” energiatermelő rendszereinek (PV rendszer, növényolajos minierőmű, napparabola, biomassza kazán) beruházása indult meg. A projektek 2010. és 2012. között valósultak meg. Műszaki tartalom:  24 db 3-5 kWp/db naperőmű,  5 db 5-15 kWp/db növényolajos mini erőmű,  2 db 60 kW/db napparabola,  2 db 120 kW/ db faapríték kazán,  1 db 1,7 kWp szélgenerátor,  18 db 2 m2 napkollektor. Az „1 falu – 1 MW” program II. üteme – DG RES termelés és integráció A program második üteme 1,8 milliárd forint értékben, KEOP támogatással tervezett, melyre 27 tagból álló konzorcium alakult a vidékfejlesztési közösség vezetésével. A Közösségi Biogáz (KBG) erőművek beruházóinak legfontosabb feladata, hogy az „Energiaudvarok” és egyéb termelők nem tervezhetően termelő rendszereit a „MIKROVIRKA” rendszerközpont irányításával önálló mérlegkörben, intelligens mikrohálózatban kiszabályozzák, valamint az alapanyag beszállítói integrációt – a „biomasszáért – elektromos áram vagy készpénz” érdekeltségi rendszert kiépítsék. A tervezett 6 db mikrokörzeti KBG erőművek alapanyagát döntően a kül- és belterületi zöld- vagy száraz kommunális növényi hulladék jelenti, melyet kiegészít a kommunális szerves iszap, szerves trágya és egyéb mezőgazdasági másodlagos biomassza. A projekt kivitelezése 2014-2015 között várható. Műszaki tartalom:  17 db biomassza begyűjtő szett (kasza, motoros kasza, traktor, pótkocsi),  12 db 5 kW/db növényolajos minierőmű, 15

    

6 db 60 kW/db komplett biogáz üzem, 1 db 121 kWp photovoltaikus erőmű, 1 db elektrolizáló és hidrogén tároló és elosztó rendszer, 1db 42 kW és 1 db 1,17 kW tüzelőanyagcella, 1 db MIKROVIRKA típusú távfelügyeleti, távirányítási központ.

Az „1 falu – 1 MW” program III. üteme – DG RES termelés, tárolás és mobil felhasználás A harmadik ütem kiemelten támogatja a DG RES termelés mellett az energiatárolást, elosztást, hasznosítást és az integrációt. A cél, hogy legalább mikrorégiónként megjelenjenek napenergia vagy más RES hasznosító eszközök, amelyekhez elektromos tárolórendszer és elektromos töltőállomás kapcsolódik intelligens mikrohálózatban, a zéró emissziós települési közlekedés megalapozására (e-Garázs). A 26 db LEADER támogatott projekt 100%-os támogatással közel 326 millió forint értékben, 2012. és 2014. között valósul meg. Műszaki tartalom:  23 db 0,5-12 kWp/db naperőmű,  3 db napelemes garázs,  2 db 150 kW biomassza kazán,  18 db tároló,  23 db elektromos töltő,  1 db geotermikus rendszer,  1 db 5 kWp vertikális tengelyű szélerőmű. Az „1 falu – 1 MW” program IV. üteme – komplex DG RES termelés és integráció A program negyedik ütemében komplex energiatermelő rendszerek jelennek meg, amelyek együttműködve nemcsak elektromos, de hőenergia előállításra is alkalmasak. A 4. ütemben 19 db támogatott projekt 235 millió forint értékben valósul meg. A projektek kivitelezése 2014. év végéig befejeződik. Műszaki tartalom:  16 db 2-16 kWp/db naperőmű,  1 db napelemes garázs,  2 db kisméretű 5-8 kW biogáz üzem,  1 db 5 kW növényolajos minierőmű,  5 db hőszivattyús rendszer,  6 db tároló,  4 db elektromos töltő. Az elektromos mobilitás elterjesztése – LEADER-BEV-WAYS hálózat kialakítása 16

Az együttműködési projekt célja, hogy a résztvevő partnerek megújuló energia források (RES) decentralizált, napelemes helyi termeléséből (DG, PV) nyert villamos áramot, mint LEADER együttműködésben előállított alternatív üzemanyagot - a MIKROVIRKA (Virtuális Mikrohálózatok Villamos Energetikai Mérlegköri Klasztere) típusú okos hálózati központ távirányítási és távfelügyeleti hardver, szoftver eszközeivel a közcélú villamos hálózatba betermeljék, tárolják és üzemanyagként, akkumulátoros elektromos hajtású járművek (BEV) számára szerviz szolgáltatással együtt, oktatási, demonstrációs és közlekedési céllal egy innovatív hálózatban működtessék. Két pályázat került beadásra, a projektek megvalósításának várható határideje 2014. december 31. Műszaki tartalom:  könnyűszerkezetes állomásépület 2 beállós garázzsal,  napelemes energiatermelő rendszer monokristályos szilícium alapú napelem modulokkal, hálózatkapcsolt 3 fázisú áraminverterrel (5,1 kWp)  BEV gyorstöltő berendezés (FA-Char – 22 kW)  BEV normál töltő berendezés (Char – 4,6 kW)  Komplett szerviz felszerelés  BEV akkupack 10 kWh, 96V  Hajtásvezérlő áramátalakító  Járműfelépítmény

2.ábra: A LEADER támogatással létesülő energiaudvarok helyszínei (LEADER I. forduló citromsárga, LEADER II. forduló narancssárga színnel) és a KEOP-7.4.3.0 projekttel érintett RES beruházási helyek (kék színnel). (forrás: Bükk-Mak Leader) 17

V.

Jövőbeli tervek

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat az Európai Unió tervezési ciklusával összhangban fejlesztési programot készít. A Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal által kiadott „Iránymutatás a megyei szintű tervezési folyamat keretében elkészítendő tervdokumentumok kidolgozásához” című dokumentum értelmében a tervezési lépések között szerepel az uniós forrásból támogatandó megyei projektötletek gyűjtése, amely alapját képezi a megyei gazdaságfejlesztési és járási fejlesztési részprogramokon belüli projektcsomagok kidolgozásának. A megyei tervezés 2013. októbere és 2014. januárja közötti szakaszában a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program kvantitatív megalapozása érdekében történt meg e Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal által előírt folyamat. A megyei tervezési folyamat kiemelt célja, hogy maximalizálja a Borsod-AbaújZemplén megye által elérhető forrásokat. Ennek megfelelően nem csak a Terület – és Településfejlesztési Operatív Program kontextusában kellett elvégezni a projektgyűjtést, hanem a 2014-2020 időszak összes elérhető forrásainak vonatkozásában is. Ennek köszönhetően valamennyi operatív program és valamennyi fejlesztési irány, így az energetika tekintetében is látjuk a megyei igényeket. A projektgyűjtés eredményeképpen a megyei szintű összesítés 317 db energetikai témájú projektötletet tartalmaz, összesen 135,9 Mrd Ft értékben. Ebből 21 db 8,7 Mrd Ft támogatási igényű a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, 296 db 127,2 Mrd Ft támogatási igényű pedig az ágazati operatív programok terhére lett benyújtva. A vállalkozások összesen 644 db érvényes projektjavaslatot nyújtottak be, melyből 53 db az energetika prioritása alá esik, igényelt támogatásuk 37,6 Mrd Ft. A jobban előkészítettek – úgynevezett „3” besorolású projektjavaslatok – száma 8 db, amelyek alkalmasak arra, hogy már a 2014-2020-as pályázási időszak legelején támogatást igényeljenek. Energetika témakörben 4 db 5,5 Mrd Ft igényelt támogatású K+F+I projektötlet is beérkezett. Az adatokból jól látszik, hogy a megye gazdasági, társadalmi és közigazgatási szereplői egyaránt kitörési pontnak érzik az energetikai, és azon belül is a megújuló energiák hasznosításában rejlő lehetőségeket, legyenek azok akár a kiadásokra vagy a K+F+I területekre irányulók.

Kérjük a Tisztelt Közgyűlést, hogy az előterjesztést megtárgyalni, a tájékoztatót tudomásul venni szíveskedjen. Miskolc, 2014. április

18