A Türr István Gazdasági Szakközépiskola Pedagógiai Programja

A Türr István Gazdasági Szakközépiskola Pedagógiai Programja

1. oldal

Tartalom Bevezetés ............................................................................................................................ 5 1. Az iskola küldetése............................................................................................................. 5 2. A szakmai alapdokumentum fontos információi................................................................ 5 3. Az iskola rövid története .................................................................................................... 6 II. A nevelési program ................................................................................................................ 7 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei, célja ................................................. 7 1.1. Az iskola nevelési elvei, értékrendje ........................................................................... 7 1. 2. Nevelési alapelvek ...................................................................................................... 8 1. 3. A nevelő-oktató munka céljai, feladatai ..................................................................... 9 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai ........................................... 10 2.1. A kulcskompetenciák fejlesztése, a fejlesztés eszközei, eljárásai ............................. 10 2.2. Nevelési célok megvalósítását elősegítő eszközök, eljárások ................................... 12 2.3. A személyiségfejlesztéssel és a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ........... 13 2.4. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység............. 14 2.5. A tehetséggondozást, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenység................... 15 2.6. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ............................................ 16 2.7. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program .......................... 18 2.8. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ................................................... 18 2.9. Az iskola egészségnevelési programja ...................................................................... 19 2.10. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ........ 22 2.11. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ............................................... 24 3. Az iskola képzési rendje, a képzés szakaszai, képzési idő, a képzés jellemzői ............... 24 3.1. A Türrös tanulóról ..................................................................................................... 24 3.2. Képzési, szakképzési irányok, be és továbblépési lehetőségek, megszerezhető végzettségek ..................................................................................................................... 24 3.3. Osztályba sorolás ....................................................................................................... 25 3.4. Csoportbontási szempontok ...................................................................................... 25 3.5. Nem tanórai foglalkozások szervezése...................................................................... 25 3.6. Az alapképzést kiegészítő, nem kötelező tanórai foglalkozások .............................. 26 3.7. Az alapképzést kiegészítő, választható, nem tanórai foglalkozások ......................... 26 4. Iskolai közösségi szolgálat ............................................................................................... 26 4.1. A közösségi szolgálat keretei között folytatható tevékenységek:.............................. 26 4.2. Előírások: .................................................................................................................. 27 4.3. Fogadó szervezet lehet: ............................................................................................. 27 5. Tanulói jogviszony ........................................................................................................... 28 5.1. Belépés az iskola 9. évfolyamára .............................................................................. 28 5.2. Belépés az iskola szakképző évfolyamaira................................................................ 28 5.3. Átvétel más iskolából ................................................................................................ 28 5.4. Továbbhaladás az iskolában ...................................................................................... 29 5.5 Átlépés más osztályba, szakra .................................................................................... 29 5.6. Kilépés az iskolából .................................................................................................. 30 6. Az iskola értékelési és vizsgarendszere............................................................................ 30 6.1. A tanulói teljesítmények értékelése ........................................................................... 30 6.2. Az iskola által alkalmazott ellenőrzési, értékelési formák ........................................ 31 6.2.1. Megfigyelés ............................................................................................................ 31 I.

2. oldal

6.2.2. Házi feladat............................................................................................................. 31 6.2.3. Csoportmunka megfigyelése .................................................................................. 32 6.2.4. Dolgozat ................................................................................................................. 32 6.2.5. Gyakorlati munka ................................................................................................... 32 6.2.6. Szóbeli felelet ......................................................................................................... 32 6.2.7. Referátum, beszámoló ............................................................................................ 33 6.3. Értékeléseink funkciója a tanítási folyamatban ......................................................... 33 6.3.1. Szintfelmérő (diagnosztikai) értékelés ................................................................... 33 6.3.2. Fejlesztő (formatív) értékelés ................................................................................. 33 6.3.3. Lezáró (szummatív) értékelés................................................................................. 33 6.4. Az érdemjegyek és az osztályzat, osztályozás ........................................................... 33 6.5. Érdemjegyek javítási lehetősége, pótlása .................................................................. 34 6.6. A félévi és a tanév végi osztályzatok kialakítása ...................................................... 34 7. A magatartás és szorgalom jegyek megállapítása ............................................................ 35 7.1. A magatartás minősítéseinek feltételei ...................................................................... 35 7.2. A szorgalom minősítéseinek feltételei ...................................................................... 36 8. A tanulók jutalmazásának és fegyelmezésének eszközei ................................................. 38 8.1. A tanulók jutalmazása ............................................................................................... 38 8.2. Fegyelmi szabályzat ................................................................................................. 39  háromszori szaktanári és osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetés után;........................ 40 8.3. Fegyelmi intézkedések és büntetések ........................................................................ 41 9. Az iskolai vizsgák szabályzata ......................................................................................... 42 9.1. Javítóvizsga ............................................................................................................... 42 9.2. Osztályozóvizsga ....................................................................................................... 43 9.3. Különbözeti vizsga .................................................................................................... 44 9.4. Felvételi vizsga .......................................................................................................... 45 10. A pedagógusok munkája értékelésének alapelvei .......................................................... 45 11. A pedagógusok munkájának ellenőrzési rendszere ........................................................ 45 12. Az iskola, mint intézmény belső értékelésének módja ................................................... 46 13. Az iskola minőségirányítási programja .......................................................................... 46 III. Az iskola élet és munkarendje, hagyományok .................................................................... 46 1. Általános munkarend ................................................................................................. 46 1.1. Napirend .................................................................................................................... 46 1.2. Heti rend .................................................................................................................... 47 1.3. A tanév rendje ........................................................................................................... 47 1.4. Iskolai szolgáltatások ................................................................................................ 48 1.5. Szociális ellátás ......................................................................................................... 48 2. Hagyományok ................................................................................................................... 48 2.1. Szervezeti hagyományok ........................................................................................... 48 2.2. Tantárgyi hagyományok ............................................................................................ 49 2.3. Iskolai szintű rendezvények ...................................................................................... 49 2.4. A város és a környék általános iskoláival való kapcsolattartás hagyományai ........... 49 2.5. Egyéb hagyományok.................................................................................................. 50 IV. Helyi tanterv .................................................................................................................. 50 1. Az iskola óraterve............................................................................................................. 50 1.1. A kerettanterv szerinti óraterv (a 2012. szeptember 1-jén tanulmányaikat megkezdő diákokra vonatkozik) ........................................................................................................ 50 1.2 Az idegen nyelvi informatikai előkészítő osztály óraterve (2013/14. tanévben utoljára induló osztály) .................................................................................................................. 51

3. oldal

2. Tantárgyi tantervek ........................................................................................................... 51 3. A tankönyvellátás rendje .................................................................................................. 52 V. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái ....... 52 1. Tanulói részvétel .............................................................................................................. 52 1.1. A diákönkormányzat ................................................................................................. 52 1.2. Az osztályközösség, osztályfőnök ............................................................................. 53 1.3. A diákközgyűlés ........................................................................................................ 54 2. Szülői részvétel ................................................................................................................ 54 2.1. A szülői munkaközösség ........................................................................................... 54 2.2. A szülők tájékoztatásának formái.............................................................................. 55 3. Együttműködés a kollégiumi pedagógusokkal ................................................................. 56 4. Alapítványaink ................................................................................................................. 56 4.1. “A Végzett Türrös Tanulók Alapítványa” ................................................................. 56 4.2. “Türr István Szakközépiskoláért” Alapítvány ........................................................... 56 VI. Az iskola külső kapcsolatai ................................................................................................ 56 Az intézmény partnerei......................................................................................................... 56 6.1. Az intézmény kapcsolattartása a gyermekjóléti szolgálattal ......................................... 57 VII. Megvalósítási feltételek ............................................................................................. 57 1. Személyi feltételek ........................................................................................................ 57 1.1. A nevelőtestület szakmai összetétele ........................................................................ 57 2. A tanítás infrastruktúrája ........................................................................................... 57 2.1. Tantermek.................................................................................................................. 57 2.2. Szaktantermek ........................................................................................................... 58 2.3 A testnevelés feltételei................................................................................................ 58 2.4 Könyvtár ..................................................................................................................... 58 3. Az iskolai felszerelések jegyzéke ..................................................................................... 58 Mellékletek ............................................................................................................................... 69 1. sz. melléklet ...................................................................................................................... 69 Türr István Gazdasági Szakközépiskola informatikai stratégiája......................................... 69 2. számú melléklet ................................................................................................................ 80 A Türr István Gazdasági Szakközépiskola környezeti nevelési programja.......................... 80

4. oldal

I.

Bevezetés Mottó „A kisded makkból idővel termő tölgyfa lesz, ha jól gondozzák.” Széchenyi István

A pedagógiai programunk egy alapdokumentum, amely meghatározza a nevelés, a tanítástanulás folyamatának helyi pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit és gyakorlatát. Az iskolahasználók véleményének figyelembe vételével a nevelőtestület által létrehozott és elfogadott a fenntartó, a diákönkormányzat és a szülői munkaközösség által jóváhagyott szakmai alapdokumentum, amely átfogja az iskola működésének minden területét. 1. Az iskola küldetése Iskolánk legfontosabb célkitűzése az, hogy oktató és nevelő munkánk eredményeképpen tanulóink úgy lépjenek ki az iskola kapuján, hogy fel legyenek vértezve mindazzal a tudással, amely segíti őket az életben való eligazodásban. Arra törekszünk, hogy az alapvető emberi értékeket ismerő, tisztelő, széles látókörű felnőttekké váljanak. Szilárd és stabil alapot kapjanak a továbbhaladáshoz és a helytálláshoz, találják meg a számukra legmegfelelőbb szakmát és választott hivatásuk mestereivé váljanak. Mindezt úgy szeretnénk elérni, hogy az iskolánkban eltöltött évek sikeresek, boldogok, vidámak legyenek. A tanulás ne rossz emlék maradjon, hanem az új ismeretek megszerzése iránti vágy egy életen át kitartson. Iskolánk hitvallása: „jó szakember csak az lehet, aki az összefüggéseket is látja, kinek számára a mesterség, a szakma csak a kultúra szintézisének a tudás mikroszkópja alatt felnagyított részlete. Nem lehet jó orvos az, akinek nincs igazi filozófiai műveltsége, s nem lehet filozófus az, aki nem tud az emberiség legújabb élettani tapasztalatairól, nem lehet jó alkotó mérnök, aki nem ismeri a természettudomány legújabb felfedezéseit, nem lehet alkotó ember, aki nem hordozza lelkében az emberi műveltség szintézisének alapanyagát.” A XXI. század legfontosabb kihívása a gazdasági versenyképesség növelése. Ehhez jól képzett szakemberekre, kiművelt emberfőkre van szükség. Ebben az oktatás szerepe meghatározó, különösen nagy szerepe van az oktatási minőség javításának és a hatékonyság növelésének. A tudásalapú társadalom megteremtéséhez új képességekre, kiterjedtebb és az egész életen át tartó képzésre van szükség. Az oktatás tartalmi feltételeinek biztosításában, a képzési módszerekben, a működésben egyaránt folyamatos változásra, újításra van szükség. 2. A szakmai alapdokumentum fontos információi 2.1 Az intézmény a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (továbbiakban: KLIK) önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége. neve: Türr István Gazdasági Szakközépiskola székhelye: 6500 Baja, Bácska tér 1. OM azonosítója: 027971 2.2 Az alapítás időpontja: 1923. szeptember 9. 2.3 A fenntartó neve és címe: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) Budapest, Nádor u. 32. 5. oldal

2.3 Az intézmény típusa: szakközépiskola Az intézményben folyó képzési forma: nappali Az iskola alaptevékenységei:  Szakközépiskolai nevelés-oktatás  Többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók intézményi nevelése-oktatása  Gyakorlati képzés megszervezése intézményi tanműhelyben  Intézményi könyvtár saját szervezeti egységgel  Felnőttoktatás  Nyelvi előkészítő évfolyam  Emelt szintű oktatás  Az oktatott szakmák: az SZMSZ II. fejezetének 2.2 pontja szerint felsorolt szakmák, szakmacsoportok, szakma és OKJ szám alapján. A nevelési-oktatási tevékenység sajátosságai:  Kompetencia alapú oktatás  Sajátos nevelési igényű tanulók és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók integrált nappali rendszerű szakközépiskolai nevelése, oktatása, a szakképzés megszerzésére felkészítő iskolai oktatása. Az iskola vállalkozási tevékenységet nem végez. 3. Az iskola rövid története Iskolánk 1923-ban a Baja városi és városkörnyéki gazdasági szereplők kezdeményezésére jött létre. Létrehozását a város hathatós támogatásával a kereskedők és iparosok egyesülete, a Baross-Szövetség akarta és járta ki az állami fórumokon. 1923 szeptemberében indult az első tanév. A kezdetektől fogva az iskola egyik kiemelkedő célja az általános műveltség átadása mellett a gazdasági, kereskedelmi szakképzés biztosítása volt. Ez az intézmény képezte Baja és vonzáskörzete számára a pénzügyi, kereskedelmi, gazdasági ismeretekkel rendelkező szakembereket. Az iskola 90 évre visszatekintő története során mindig nagy hangsúlyt helyezett a színvonalas, minőségi szakmai képzésre. Az itt végzett diákok a gazdaság legkülönbözőbb területein helyezkedtek el, és állták meg tisztességgel helyüket, öregbítve ezzel az iskola hírnevét. A mai napig környékünk munkaadói nagyon szívesen alkalmaznak a „Türrben” végzett diákokat. Iskolánkban a szakképzés több évtizedes múltra tekint vissza. Ebből adódóan jelentős tapasztalatokat gyűjtöttünk össze, rendelkezünk az eredményes oktatás személyi és tárgyi feltételeivel. A szakmai képzés az elmúlt évtizedekben folyamatosan változott, módosult az aktuális oktatáspolitikai elképzeléseknek megfelelően. Iskolánkban már a kezdetektől fogva a közismereti tárgyak mellett oktattak szakmai tárgyakat, elsősorban kereskedelmi, pénzügyi és számviteli téren.

6. oldal

A II. világháború után mezőgazdasági, ipari és pénzügyi képzésű osztályok indultak. A szakképzés a későbbiekben kiegészült a postaforgalmi képzéssel és 1985-től elindult a kereskedelmi szakképzés is. A nyolcvanas években iskolánkban az osztályok szakmai megoszlása a következő volt: számviteli szak, pénzügyi szak, külkereskedelmi ügyintéző szak, igazgatási ügyviteli szak és postaforgalmi szak. 1993-tól beindult az 5 évfolyamos képzés számviteli és üzleti ügyintéző szakon. A fenti folyamat egyenes folytatása volt az 1997/98-as tanév. Ettől kezdve kétféle képzési formából választhattak a tanulók: az ötéves vagy a négyéves rendszerben tanulhattak a Türrben. Az érettségi vizsga után diákjaink intézményünkben a szakképző évfolyamon folytathatták tovább tanulmányaikat. Négyféle szakmacsoport szakmai kínálatából, a közgazdasági, a kereskedelmi, az ügyviteli és az informatikai szakmacsoportból választhattak. Iskolánk névadója, Türr István 1825-ben született Baján. 1842-ben katonának állt a pécsi gyalogezredbe. Harcolt az olasz fronton, majd Badenben ezredessé nevezték ki. A magyar szabadságharcos Garibaldi seregében vonult be Nápolyba, s őt nevezték ki a város parancsnokává. Hazatérve két évig tanulmányozta a Ferenc-csatornát és környékét, az építkezéshez angol tőkésektől pénzt is szerzett. Majd bekapcsolódott a Panama-csatorna építésébe, a társulat alelnöke volt. Fontos szerepet játszott a Korinthoszi-csatorna létesítésében is. Szülővárosában utca, emlékmű, intézmény viseli a szabadsághős, politikus, csatornaépítő, közgazdász, népművelő nevét. Külföldön szerzett tapasztalatait arra akarta felhasználni, hogy elősegítse nemzete gazdasági és kulturális felemelkedését. Az oktatás fontosságát hangsúlyozva vallotta, hogy a legkisebb, nyomorúságos kunyhóba is el kell juttatni a tudást, a műveltséget.

II. A nevelési program 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei, célja 1.1. Az iskola nevelési elvei, értékrendje A Türr István Gazdasági Szakközépiskola hagyományos oktatási intézmény, mely a fenntartó által biztosított lehetőségekkel alkalmazkodik a környezet munkaerő-igényeihez, felkészíti tanulóit a különböző munkakörök betöltésére, felsőfokú továbbtanulásra, és társadalmilag elfogadott normákat közvetít. Az iskola névadója hitvallásának szellemében képviseli iskolánk a felelősséget a kisebb és nagyobb közösségért. Fontos értékek az új iránti fogékonyság, az önállóság, a kreativitás, a sokoldalúság. Iskolánk az alábbi értékek közvetítését tartja fontosnak:  korszerű általános és szakmai műveltség;  önállóság, kreativitás;  szellemi igényesség, nyitottság;  reális önismeret;  stabil erkölcsi értékrend, ítélőképesség; 7. oldal

    

egészség; felelősség a kisebb és nagyobb közösségért; tolerancia; helyi és nemzeti és európai hagyományok; tanulóközpontúság

. 1. 2. Nevelési alapelvek Nevelési programunk vezérelve: megtartani és kialakítani mindazon értékeket, amelyek birtokában tanítványaink szociális helyzetükre, világnézetükre, családi hátterükre valótekintet nélkül képesek művelt, kulturált emberként helytállni, későbbi tanulmányaikat folytatni, szakemberként érvényesülni felnőtt életükben. Az általános műveltség, az intelligencia, a kreativitás, az ízlés mind-mind szoros kölcsönhatásban van, együtt határozzák meg az ember személyiségét. Ezért nevelő-oktató munkánk során a személyiségfejlesztést kiemelt feladatként kezeljük. Iskolánk belső világa – erkölcsi értékrendünknek megfelelően – tanuló és emberközpontú. Egymás elfogadására, megbecsülésére, szeretetére épül. Az az iskola lehet csak eredményes, ahol a diák jól érzi magát. A humánus gyakorlat kialakítása és megőrzése, valamint a harmonikus diák-tanár kapcsolat nagy hangsúlyt kap. Az egészséges körülményeket és az életkorhoz illeszkedő terhelés feltételeit az iskola folyamatosan megvalósítja. Minden pedagógiai cél a szülő, a környezet, a pedagógus kölcsönhatásában, együttmunkálkodásával valósulhat meg. Az iskola tiszteletben tartja a szülők gyermekeik nevelése iránti felelősségét és jogait. Nagy hangsúlyt helyez a szülőkkel való együttműködésre, az intézmény a szülők megbízottjaként törekszik a szülők által is helyesnek ítélt normák közvetítésére és erősítésére. Fegyelembe veszi a szülők és a diákok ez irányú jelzéseit, kész a jelentkező problémák megoldására. Az iskola hatékony működéséhez az alábbi alapelvek érvényesítését tartjuk szükségesnek:  A tantárgyak széles skáláját oktatjuk humán, reál és szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek közvetítése céljából.  A tanulókat érdeklődésüknek megfelelően önálló ismeretszerzésre ösztönözzük.  A diákok írásbeli és szóbeli munkáinak értékelésével önismeretre, igényességre, rendszerességre nevelünk.  Lehetővé tesszük, hogy a tanulók egyéni képességeiknek, előképzettségüknek, felkészültségüknek megfelelően haladhassanak tovább.  Tanulmányi és sportversenyek szervezésével fejlesztjük céltudatosságukat, becsvágyukat.  Elősegítjük az iskolai diákprogramok szerveződését, diákfórumok működését a közösségi szerepek fejlesztése céljából.  Törekszünk kialakítani a tanulókban azt az igényt, hogy az egészséges életmód értéket képviseljen.

8. oldal

1. 3. A nevelő-oktató munka céljai, feladatai Általános fejlesztési és nevelési célok:  az erkölcsi nevelés  nemzeti öntudat, hazafias nevelés  állampolgárságra, demokráciára nevelés  az önismeret és a társas kultúra fejlesztése  a családi életre nevelés  a testi és lelki egészségre nevelés  felelősségvállalás másokért, önkéntesség  fenntarthatóság, környezettudatosság  pályaorientáció  gazdasági és pénzügyi nevelés  médiatudatosságra nevelés  a tanulás tanítása Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink hatékonyan illeszkedjenek be társadalmunkba. Ezért feladatunk, hogy  olyan korszerű általános és szakmai műveltséget nyújtsunk (elméleti és gyakorlati ismeretekkel), amelynek birtokában a fiatalok képesek lesznek a gyorsan változó piacgazdaság igényeihez alkalmazkodva megfelelő munkakört betölteni; a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése megvalósuljon;  a tanulók egyéni képességeinek, eltérő haladási sebességének megfelelő többszintű oktatási formákat biztosítunk, a tehetséges tanulókat segítjük tehetségük kibontakoztatásában;  a tanulókat egyéni és csoportos teljesítményre ösztönözzük;  felkészítsük tanulóinkat az érettségi és szakmai vizsgára;  biztosítsuk a továbbtanulás esélyét a kiemelkedő képességűek számára;  kialakítsuk a folyamatos szakmai önképzés igényét, felkészítsük tanulóinkat az élethosszig tartó tanulásra;  önálló, logikus gondolkodásra, kötelességtudatra, céltudatosságra, a képességeiknek megfelelő teljesítmények elérésére neveljük őket;  a kommunikációval, az információ megtalálásával, szelektálásával és felhasználásával kapcsolatos képességeiket fejlesszük.  a közjóra való törekvést megalapozzuk;  a tanulókban a nemzeti közösségi összetartozást és a hazafiasságot megerősítsük;  a tanulók reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyenek szert, megtalálják helyüket a családban, a szűkebb és tágabb közösségekben;  tartsák értéknek a kultúra, a környezetük és az élővilág változatosságának megőrzését. Diákjainkat segítenünk kell abban, hogy harmonikus személyiségekké váljanak, arra neveljük őket, hogy törekedjenek  egészséges életmód kialakítására;  önmaguk megismerésére, személyiségük tudatos alakításának igényére;  sikereik és kudarcaik egészséges feldolgozására;  együttműködési képesség és az egészséges versenyszellem kialakítására;

9. oldal

 

kezdeményezőkészség, önállóság, a személyiség tiszteletének kialakítására; az önálló véleményalkotási képesség, a logikus érvelés fejlesztésére.

Tanulóinknak fel kell készülniük a munkahelyen kívüli társadalmi szerepekre, ezért arra neveljük őket, hogy  értsék meg, hogy az érettségi egy szakképesítés, egy diploma, egy nyelvvizsga megszerzése nem végcél, hanem eszköz életük irányításához;  tiszteljék és ismerjék fel a harmonikus családi élet értékeit;  tiszteljék és ápolják hazájuk, szülőhelyük, lakóhelyük, iskolájuk hagyományait;  megtartsák a társadalmilag elfogadott viselkedési normákat;  törekedjenek mások megértésére, egymás jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartására;  tegyenek szert személyes felelősségtudatra és lelkiismeretességre, a magukról és másokról való gondoskodás igényére és képességére;  becsüljék meg elődeink és kortársaink munkáját. 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai 2.1. A kulcskompetenciák fejlesztése, a fejlesztés eszközei, eljárásai A kulcskompetenciák azokat a tudásokat és képességeket összesítik, amelyek birtoklása alkalmassá teheti a diákokat egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és tartalmának a befolyásolásához. Ezek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott, olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint.

10. oldal

A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. A természettudományos kompetencia arra a képességre és készségre utal, hogy ismeretek és módszerek sokaságát használjuk fel annak érdekében, hogy megmagyarázzuk a természeti világot, kérdéseket tegyünk föl, és bizonyítékokra alapozott következtetéseket vonjunk le. Ennek a tudásnak és módszertannak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. Mindkét kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos egyéni felelősséget. A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá a kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja otthon, a munkában, az oktatásban és képzésben. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti érdeklődés és tevékenység, lefedik a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúráról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. A vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Idetartozik a tudás, a kreativitás, az újításra való beállítódás és a kockázatvállalás, valamint az, hogy célkitűzései érdekében terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális készségeknek és ismereteknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában fogalja az esztétikai megismerést, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának 11. oldal

elismerését a tradicionális művészetek nyelvein, illetve média segítségével, ideértve az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az ember képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve a hatékony gazdálkodást az idővel és az információval. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását, a képességek együttesére támaszkodó készségeit a legkülönbözőbb helyzetekben alkalmazza: tanulási és képzési folyamataiban, otthon, valamint a munkában egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Mindennapos testnevelés Iskolákban 2012. szeptember 1-jétől a kilencedik és nulladik évfolyamon heti öt órában beindítottuk a mindennapos testnevelést, majd 2013-tól felmenő rendszerben a többi évfolyamon is megtörténik a mindennapos testnevelés bevezetése. A gyermekek egészségi állapotának jelentős javulását várjuk, a meglévő szűkös tárgyi feltételek mellett. Nagyobb hangsúlyt helyezünk a tanulóink  mozgáskészség fejlesztésére, a fitnesz és edzettségi szint fejlesztése,  a testnevelési és sportági tevékenységhez kötődő ismeretek fejlesztésére,  a szabadidős-, diák- és versenysportban való részvételre, sportágválasztásra mi egy élethosszig tartó rendszeres fizikai aktivitást eredményeznek,  a személyiségfejlesztésre, szociális és emocionális képességek fejlesztésére, erősítésére (sikert és kudarcot, győzelem és vereség feldolgozását, szociális kapcsolatrendszer fejlesztését, alkalmazkodást, konfliktuskezelést a csapathoz tartozás érzelmi, az együvé tartozás erősítését; testtudat kialakítását;),  a preventív és egészségtudatos szokások fejlesztése. 2.2. Nevelési célok megvalósítását elősegítő eszközök, eljárások Iskolánk kiemelt célja a sikeres munkaerőpiaci alkalmazkodáshoz szükséges az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése. Fontosnak tartjuk a pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítését, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciájának egyénre szabott fejlesztését, megerősítését, a szelektív hatások mérséklését. Nevelési céljaink megvalósulását szolgáló eszközök, eljárások:  A kompetencia alapú oktatás elterjesztése minél szélesebb körben. Az ehhez szükséges újszerű tanulásszervező eljárások bevezetése – tantárgytömbösítés, projektalapú oktatás, kompetencia alapú tananyagok, taneszközök, egységes oktatási programok alkalmazásának meghonosítása.

12. oldal

 

A szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása – oktatási integráció, befogadó pedagógia kultúra támogatása, egyéni fejlesztési tervek kidolgozása, lemorzsolódás csökkentése, differenciálás. A digitális írástudás elterjesztése, mindennapi gyakorlattá válásának támogatása – az IKT eszközökkel támogatott tanórák módszertani támogatása, és az IKT eszközök pedagógiai, szakmai használatára való felkészítés.

A fenti módszerek, eljárások bevezetéséről, alkalmazásáról a nevelőtestület dönt, és az éves programban rögzítettek szerint kerül bevezetésre. 2.3. A személyiségfejlesztéssel és a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az oktatási célkitűzések mellett nagy figyelmet fordítunk a közösség számára értékes és egyénileg is eredményes ember formálására. A képzés feladatainak megvalósítása mellett az oktatás magas színvonalának biztosítása mellett egyenrangú követelménynek tekintjük tanulóink személyiségének fejlesztését. Feladatok:  a tanulók önismeretének fejlesztése,  a tanulók együttműködési készségének fejlesztése,  felelősségérzet kialakítása,  egészséges életmód igényeinek a kialakítása,  tanulási képességek kialakítása, fejlesztése,  a tanulók egyéni képességeinek kibontakoztatása, fejlesztése,  a tanulók személyiségének fejlesztése, énképének kialakítása,  egészséges, együttműködésre is képes versenyszellem kialakítása,  kommunikációs készség fejlesztése magyar és idegen nyelven,  toleranciára, az emberi méltóság tiszteletére való nevelés. A fenti célok elérése érdekében az oktató-nevelő munka folyamatában kialakítandó készségek és képességek értékhierarchiájában a következőket állítjuk előtérbe:  Az önálló tanulás képességének és az élethosszig tartó tanulás igényének kialakítása, melyhez a jó munkaerkölcsön alapuló önálló munkavégzés képessége kapcsolódik.  A kommunikációs képességek továbbfejlesztése, mert az anyanyelvi biztonság és műveltség alapfeltétel minden oktatási cél elérésének éppúgy, mint az egyén szocializációjának.  A társadalomban élő ember számára nélkülözhetetlenek az integrálódási képességek, melyek lehetővé teszik számára a családi, nemzeti, emberi környezetbe való harmonikus beilleszkedést. A személyiségfejlesztő oktatás akkor lehet eredményes, ha a pedagógiai program nevelési, tanítási-tanulási folyamata teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulás, a munka és a szabadidős tevékenység változatos formáinak. A személyiségfejlesztés színterei elsősorban a nyelvi előkészítő évfolyamokon a személyiségfejlesztési tanóra a tanulók feladatmegoldása csoportmunkában, a kooperatív munka, a diáknap, iskolai közösségért végzett bármely feladat.

13. oldal

A közösségfejlesztés színtere elsősorban az osztályközösség és a diákönkormányzat (DÖK). Iskolánk nagyon nagy hangsúlyt helyez a jól működő osztályközösségek kialakítására, amelynek színterei:  tanítási órán, osztályfőnöki óra  tanórán kívüli tevékenységek – diáknap, osztálykirándulás, osztálydekorációs verseny, osztálybuli, vetélkedőkön, versenyeken való részvétel, sportprogramok, kiállítás-, múzeumlátogatás, iskolarádió szerkesztőinek közössége. Diákönkormányzat: ami önállóan határozza meg saját szervezeti és működési szabályzatát és éves munkarendjét. A DÖK az iskolánkban tanuló diákok legfontosabb érdekképviseleti szervezete. Képviseli és védi a fiatalok jogait. A DÖK tagsági jogait a tanulók osztályonként választott képviselőik útján gyakorolják. A DÖK feladata a tanulás melletti diákélet szervezésében való aktív részvétel. A diákönkormányzat munkáját pedagógus segíti. 2.4. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Beilleszkedés, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység helyi rendje Azok a diákok, akik  súlyos tanulmányi és magatartási gondokkal küzdenek,  feltűnően sokat hiányoznak,  ki vannak rekesztve az osztályközösségből,  sok iskolai kudarc elszenvedői,  iskolai kötelezettségeiknek nem tesznek eleget,  feltétlenül az osztályfőnök és a szaktanárok sajátos gondoskodására szorulnak. Egyre gyakrabban tapasztalható, hogy egészségügyi problémák akadályozzák a tanulást. Az ilyen jellegű problémákra vonatkozóan az osztályfőnököknek kell információt gyűjteni a szülőktől, az iskolaorvostól. Ezekre a diákokra minden pedagógusnak fokozottan kell figyelni. Beilleszkedési, magatartási problémák esetén az osztályfőnök elbeszélget a tanulóval, szülővel. Kutatja a deviáns magatartás okát:  családi problémák,  tanulmányi sikertelenség,  konfliktus valamelyik tanárral,  baráti kör,  egészségügyi problémák,  drogfogyasztás,  érdektelenség,  életkori sajátosság (serdülőkori dac). Az osztályfőnök a szülővel, az osztályban tanító tanárokkal közösen keresi azt a módszert, amivel vélhetően az adott helyzet megszüntethető vagy negatív hatása csökkenthető. Súlyosabb esetben a szülőt, tanulót nevelési tanácsadóba, illetve pszichológushoz irányítja. Az osztályfőnök beszélgetése a tanulóval akkor lesz eredményes, ha

14. oldal

  

az osztályfőnök megérti őt, azonosul a problémáival és segíteni akar, az osztályfőnök a tanuló számára hiteles, elfogadható, az osztályfőnök a tanulóval szemben előítélet-mentes.

A beilleszkedési, magatartási problémák csökkentésére, megelőzésére az osztályfőnök segítségül hívhat külső előadókat: orvos, védőnő, pszichológus, rendőr. Célszerű osztályonként és félévente két osztályfőnöki órát ilyen célra fordítani. Tanulási nehézségek, tanulmányi kudarc esetén az osztályfőnök és az érintett szaktanár feltárják a kudarc okát:  rossz tanulási módszer,  rossz az alkalmazott tanítási módszer,  képességek hiánya,  szorgalom hiánya,  motiváció hiánya,  önbizalom hiánya. Ezen okok ismeretében a szaktanár próbálja a tanulót motiválni, egyszerűbb feladatokkal sikerélményhez juttatni. A sikerélménnyel és beszélgetésekkel elő kell segíteni a tanulóban a pozitív “én-kép” kialakulását, amivel a tanuló önbizalma növelhető. 2.5. A tehetséggondozást, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Az iskolai oktatás feladata a kiemelkedő képességek feltérképezése, további fejlesztése, az eddig rejtve maradt képességek feltárása és továbbfejlesztése, a reális önértékelés kialakítása. Az iskolában folyó nevelő és oktató munka során a tanulók személyiségfejlesztésének, az értelmi, érzelmi, erkölcsi és testi nevelésének hatékonyabbá, eredményesebbé tételét szolgálják a tanórán kívüli tevékenységek. Ezek a foglalkozások az iskola életét színesebbé, mozgalmasabbá teszik, erősítik a diákok iskolához, a városhoz tartozásának érzését. Ugyanakkor lehetőséget adnak a differenciált foglalkozásokra, a tehetség még hatékonyabb kibontakoztatására. Ilyenek lehetnek a tantárgyakhoz kapcsolódó:  évfolyamdolgozatok,  háziversenyek,  sport- és tanulmányi versenyek,  pályázatokon való részvétel. Ezek lehetőséget adnak a tantervi ismeretanyag kibővítésére, a tehetségkutatásra, az országos versenyeken való részvételre, a továbbtanulásra való előkészítésre. A kiemelkedő képességek kibontakozását szolgálja az, hogy diákjainknak lehetősége van emelt szintű oktatásban való részvételre, illetve választásuktól függően tanulhatnak 2. idegen nyelvet is. A tehetséggondozást segíti, hogy bizonyos tantárgyakat csoportbontásban tanulhatnak.

15. oldal

Fontosnak tartjuk, hogy tehetséges diákjaink rendszeresen vegyenek részt városi, megyei, országos szintű tanulmányi versenyeken. Az ő felkészítésük egyéni foglalkozások keretein belül történik, ahol különösen nagy hangsúlyt kap az egyéni képességek fejlesztése. 2.6. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az intézményben folyó pedagógiai munkával szemben alapkövetelmény, hogy minden tanuló részére biztosítsa a fejlődéséhez szükséges feltételeket, megteremtse a lehetőséget képességeinek kibontakoztatásához, segítsen leküzdeni azokat a hátrányokat, melyek családi, vagyoni helyzeténél vagy bármely más oknál fogva fennállnak. A gyermek- és ifjúságvédelemben való közreműködés minden pedagógus alapvető feladata és kötelessége. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat évfolyamonként 1-1 tanár látja el, akik szorosan együttműködnek más osztályfőnökökkel és szaktanárokkal. Az iskola a mindenkor hatályos gyermek- és ifjúságvédelemre vonatkozó hatályos jogszabályok betartásával jár el. Az iskola a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása érdekében szorosan együttműködik:  az egészségügyi szolgáltatást nyújtókkal, így különösen az iskolaorvossal, védőnővel, háziorvossal  a családsegítő szolgálattal, gyermekjóléti szolgálattal  nevelési tanácsadóval  rendőrséggel  lakóhely szerinti illetékes jegyzővel Általános gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megvalósítását segítő tevékenységek:  tankötelezettség teljesítésének biztosítása  egészségnevelés  drogmegelőzés  bűnmegelőzés  szabadidős programok  hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók szűrése Speciális gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megvalósítását segítő tevékenységek:  hátrányos helyzet, veszélyeztetettség, sajátos nevelési igény, beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségek feltárása  felzárkóztató és egyéni fejlesztő foglalkozások szervezése  szakszolgálati ellátás biztosítása külső segítők bevonásával Megelőzési feladatok: Időben fel kell ismerni a hátrányos helyzet és veszélyeztetettség kialakulására utaló jeleket. Ezek tünetei és okai egyrészt a tanuló szocializációjának környezeti feltételeiből, másrészt viselkedési zavaraiból állapíthatók meg. Megelőzési tevékenységek:  felzárkóztató foglalkozások,  szabadidős tevékenység biztosítása,  egészségnevelési programok,

16. oldal

 

drogprevenció, ösztöndíjprogramba való részvétel támogatása.

A pedagógus feladatai a megelőzésben A pedagógusnak nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe kell vennie a tanuló egyéni képességeit, szociokulturális helyzetét, fel kell figyelnie a családban jelentkező gondokra, amit megkönnyít a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás. Fontos, hogy megtörténjen az észlelt és a sikeres továbbhaladást akadályozó egyéni sajátosságok, képesség- és jártassághiányok felismerése és jelzése a szülőnek, és a megfelelő szakembernek. Tanulási és teljesítményzavarok esetén a Nevelési Tanácsadónak vagy a Szakértői és Rehabilitációs Bizottságnak, a családi élet funkciózavarai vagy a tanuló elhanyagoltsága esetén további intézkedés céljából a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek. Az osztályfőnöknek kiemelt szerepe van a megelőzésben. Feladata a gyermek személyiségének sokoldalú megismerése. Fontos, hogy az osztályfőnöki órákon megismerje a tanulók társas kapcsolatait, viszonyait, segítse a társas beilleszkedési képességek javítását, folyamatosan figyelemmel kísérje a rábízott tanulók iskolai teljesítményét és egyéb iskolai tevékenységét. Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai feladatok Törekedni kell a tanulók családi helyzetének megismerésére: biztosítottak-e a gyermek testi, érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételek (lakhatás, étkezés, ruházattal való ellátás). Osztályfőnöki órákon meg kell ismertetni a tanulókkal, hogy melyek a fejlődésükre ártalmas környezeti és társadalmi hatások, az egészségüket károsító szerek veszélyei. Az osztályfőnöki órákon vagy egyéb alkalmakkor meghívott szakemberek tartanak előadást saját szakterületükről (rendőr, pszichológus, védőnő, orvos, környezetvédelmi szakember) ezzel is segítve a felvilágosító tevékenységet. A gyermek- és ifjúságvédelmi munka pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényezők megléte esetén jelezni kell a további beavatkozás szükségességét a megfelelő intézményeknek és folyamatos kapcsolattartás útján figyelemmel kell kísérni az esetet annak megoldásáig. A veszélyeztetettség megelőzése, megszüntetése érdekében a gyermek- és ifjúságvédelemért felelős tanárok feladata a megfelelő időben történő jelzések és beavatkozások megvalósítása, további szakmai segítség kérése, illetve külső intézményekkel való kapcsolattartás, együttműködés. A gyermek- és ifjúságvédelemért felelős tanárok az osztályfőnök jelzése alapján felmérik a hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű és a potenciálisan veszélyeztetett tanulókat és a jogszabályi előírások szerint járnak el. Ha a tanuló testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság véleménye és útmutatása alapján kell gondoskodni róla. Ha a tanuló megismerő funkciók vagy viselkedési fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzd, a Nevelési Tanácsadó véleménye és útmutatása alapján kell gondoskodni róla. Ha a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarokkal küzd, vagy ennek gyanúja felmerül, Nevelési Tanácsadó szakembereihez kell irányítani. 17. oldal

A gyermek- és ifjúságvédelemért felelős tanárok aktívan szerepet vállalnak abban, hogy a rászoruló családok anyagi helyzetüktől függően kérelmükre étkezésiés tankönyvtámogatásban részesüljenek. Az osztályfőnök, illetve a gyermek- és ifjúságvédelemért felelős tanárok szerepet vállalnak abban, hogy az arra jogosult tanulók ösztöndíjpályázatokról és alapítványok által kiírt pályázati lehetőségekről értesüljenek és pályázatukat elkészítsék. Együttműködnek az általános gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményekkel, szakemberekkel: iskolaorvos, védőnő, pszichiáter, gyermekjóléti szolgálat. 2.7. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A tanulási kudarcnak kitett tanulók felismerése a 9. évfolyamban a tanév elejétől folyik. Az osztályfőnökök és a szaktanárok folyamatosan figyelemmel kísérik a tanulók teljesítményét, probléma esetén megbeszélést kezdeményeznek a szülővel. A szülő az ellenőrzőbe beírt osztályzatokból értesül a tanuló tanulmányi előmeneteléről. A szülő kérelmére a gyermeke osztályzatairól hitelesített naplófénymásolatot küldünk, illetve lehetősége van beletekinteni az elektronikus naplóba. Az osztályfőnök tanulási gondok esetén megbeszélést kezdeményezhet a szaktanár és a szülő között. A tanulási kudarccal küzdő tanulók felzárkóztatásának lehetőségei: tanórákon  differenciált foglalkoztatás, egyéni motiválás,  csoportbontás,  az érintett tanulók folyamatos, fokozott ellenőrzése,  tanulási technikák megismertetése a tanulóval, ezek minél szélesebb körű alkalmazása,  megfelelő dokumentumok alapján mentesítés bizonyos tárgyak értékelése alól. tanórán kívül  felzárkóztatás,  egyéni foglalkozások,  tanulás – módszertani tanácsadás,  továbbtanulás segítése, irányítása. iskolán kívüli lehetőségek  a súlyos problémákkal küzdő tanulók szakemberhez irányítása Szakértői vélemény alapján egészségi, beilleszkedési, magatartási zavarral küzdő tanuló számára az intézmény vezetője a törvényi előírásoknak megfelelően biztosítja, hogy magántanulóként folytathassa tanulmányait. A Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, illetve a Nevelési Tanácsadó javaslatát figyelembe véve, az intézmény vezetője dönt a felmentésekről. 2.8. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységünkkel a tanulók esélyegyenlőségének megteremtését próbáljuk elősegíteni. Szükségesnek tartjuk a területre vonatkozó naprakész

18. oldal

információk meglétét, folyamatosan figyeljük diákjainkat, tájékozódunk a tanulók körülményeiről. A szociális hátrányok enyhítését segítő legfontosabb tevékenységeink:  ha tudomásunkra jut, hogy valamelyik gyermek folyamatos étkeztetése vagy egyéb alapvető ellátása nem biztosított, intézkedéseket teszünk ennek megoldására,  elősegítjük és szorgalmazzuk, hogy ismerjék meg és éljenek azokkal a kulturális és technikai lehetőségekkel, amelyeket családjuk nem, de iskolánk biztosítani tud,  az átlagosnál nagyobb szerepet vállalunk az ilyen tanulók esetében a pályaválasztás előkészítésében és lebonyolításában,  támogatást nyújtunk helyi, regionális és országos pályázatokon való részvételükhöz,  egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése tanórákon és tanórán kívüli foglalkozások keretében,  hiányzások fokozott figyelemmel kísérése,  a szociálisan rászorult családok gyermekük tankönyveinek beszerzéséhez állami támogatásból származó anyagi hozzájárulást kapnak,  menzai térítési díjak esetében a törvény alapján meghatározott kedvezményeket alkalmazunk,  alapítványaink a lehetőségeik szerint támogatják az arra rászoruló, szociálisan hátrányos helyzetben lévő tanulókat,  személyes megbeszélések a problémamegoldó képességek fejlődésének elősegítése érdekében. 2.9. Az iskola egészségnevelési programja Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Cél: az életminőség javítása és az egészségválasztó magatartás kialakítása. „Az egészségfejlesztés (egészségmegőrzés) az a folyamat, amely módot ad az embereknek egészségük fokozott kézbentartására és tökéletesítésére. A teljes fizikai, szellemi és szociális jólét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy feltárja és megvalósítsa vágyait, kiépítse szükségleteit, és környezetével változzék vagy alkalmazkodjék ahhoz. Az egészséget tehát, mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat valamint a testi képességeket hangsúlyozza.” Ottawa Karta (Egészségügyi Világszervezet, 1988.) Célcsoport: 9-14. évfolyamok tanulói (14-23 éves korosztály) Az egészségnevelés célja, hogy a tanuló képes legyen objektíven felmérni saját egészségi állapotát, ismerje az egészségkárosító tényezőket, azok veszélyeit. Tegyen az egészségéért valamit, alkalmazza a megtanultakat. Az egészségfejlesztés egyéni és társadalmi stratégiájának sikere négy alapfeltételre épül:  az egyén örökletes, nemi, életkori sajátosságaira,  az egyén egészségvédő képességeire, készségeire,  a közösség támogató rendszerére,

19. oldal



a gazdasági-szociális környezet feltételeire, továbbá az egészséget támogató társadalmi és politikai gyakorlatra.

Az egészségfejlesztés célja az egyén oldaláról az egészséges magatartás kialakítása, fenntartása, fokozása, illetve az egészség biztosítására irányuló tudatos döntésre való felkészültség (készség, képesség), valamint a döntéshez szükséges feltételek megteremtése. A társadalmi oldaláról jelentkező cél pedig: olyan életfeltételek, olyan szociális, kulturális és egészségügyi gondoskodás megteremtése, amelyek az egyén egészségfejlesztő tevékenységének nélkülözhetetlen alapját képezik. Fontos, hogy a család mellett az iskola, mint másodlagos szocializációs tér váljék az egészségfejlesztés kiemelkedő színterévé. Az elsődleges megelőzésben a következő területek hangsúlyosak:  a testi-lelki egészség (mint érték) jelentőségének felismerése és megőrzése,  a lelkileg egészséges személyiség kialakítása,  alkohol- és drogprevenció,  a nem dohányosok egészségének megóvása, a dohányzás visszaszorítása,  az egészséges táplálkozásra nevelés (az egészséges táplálkozás alapelveinek ismerete, alkalmazása),  az aktív testmozgás elterjesztése,  a lelki egészségvédelem megerősítése,  a szexuális úton terjedő betegségek megelőzése,  a szexuális életre nevelés, szexuális viselkedési formák elsajátítása,  az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, környezettudatos magatartás és életvitel támogatása. A gyermek- és serdülőkor életfeltételei A gyermek- és serdülőkorban a biológiai és társadalmi lét feltételei a következőképpen strukturálódnak.  A gyermek eltartásának biztosítása: - étkezés, - ruházkodás, - lakás kielégítő és biztonságos feltételeinek megléte.  A fiatal szervezetének edzése, a mozgás igényének kielégítése.  Felkészítés a fertőző betegségek, valamint a nemi úton terjedő betegségek megelőzésére.  A személyi és környezethigiéne, valamint az egészséges táplálkozás és kulturált étkezés készségének alakulása.  A testi és értelmi fejlődés feltételeinek megteremtése.  A gyermekek gondozása, személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása, nyugodt társadalmi környezet védelme, biztonságos és egészséges életmódra nevelő családi környezet megteremtése.  Az egészségbiztosító rendszer és a gyermekjóléti szolgáltatások segítése, a gyermekek jogainak biztosítása (a gyermek joga a legjobb egészségi állapothoz, a családban való neveléshez, a szociális biztonsághoz, művelődéshez, véleménynyilvánításhoz).

20. oldal

 

Az iskolai egészségügyi hálózat védő funkciója (a fejlődés ütemének ellenőrzése, szűrővizsgálatok, védőoltások, életvédő tanácsadás). A gyermek felkészítése az élet- és egészségvédelemre (egyéni egészségvédő képesség kialakítása), valamint az egészségügyi szolgáltatások igénybe vételére és az elsősegélynyújtásra.

A program felelőse Az iskolai egészségnevelési programért, és az ott megfogalmazott célok és feladatok megvalósításának ellenőrzéséért az igazgatóhelyettes felelős. Cél: az iskolai egészségfejlesztés területén dolgozó pedagógusok, az iskolaorvos és iskolavédőnő hatékonyabb együttműködése, az éves cselekvési program kidolgozása, majd lebonyolítása a tanulók életminőségének javítása és az egészségmegőrzés érdekében. A nevelőtestület tagjainak bevonása Az elsődleges prevencióban valamennyi pedagógusnak részt kell vennie az iskola oktatónevelő munkája során.  A pedagógus figyeli a tanuló életmód-, magatartásbeli változásait, az iskolai teljesítmény-csökkenést, a hiányzások számát.  Az empátia, a pozitív elfogadás, a megértés, a problémaérzékenység, a bizalmi légkör kialakítása lehetőséget biztosít a problémák feltárására, a probléma hátterében rejlő okok megismerésére.  A valós gond (pszichés, szociális) megismerése után a pedagógus dönt a segítő beszélgetés elégséges megoldásként való alkalmazásáról vagy segítséget kér más szakembertől (orvos, pszichiáter, pszichológus). Fontos a kompetenciahatárok betartása.  Segítő intézmények Bajai Kórház Serdülő Pszichoszomatikus és Pszichoterápiás szakrendelés Gyermek- és Ifjúsági Mentálhigiénés Gondozó Bajai Egyesített Szociális Intézmény Gyermekjóléti Szolgálata Baja Város Polgármesteri Hivatala Szociális Osztálya Feladatok Az iskolaorvos, iskola védőnője, iskola fogorvos a mindenkor hatályos jogszabályok alapján végzi feladatait. Az iskola-egészségügyi feladatokat az iskolaorvos és a védőnő közösen látja el.  A 10. és a 12. évfolyamok tanulói, valamint 9. évfolyamon az adott tanévben 16. életévüket betöltő tanulók egészségügyi állapotfelmérő szűrővizsgálatát szervezik és végzik.  Drogfogyasztásra utaló tünetek észlelése esetén jelzést tesznek az ifjúságvédelmi felelős és a szülő felé.  Az iskolavédőnő osztályfőnöki órákon egészségfejlesztést végez. Hangsúlyos a szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzése, valamint csecsemőgondozási és elsősegélynyújtó tanfolyamot szervez az érdeklődő tanulók részére.  Az iskolaorvos és iskolavédőnő heti rendszerességgel fogadóórát tart a tanulók és a pedagógusok részére.

21. oldal

Az osztályfőnöki órákon nagy hangsúlyt kap az egészségfejlesztés. Évente 10 alkalommal a 913. évfolyamokon interaktív módszerekkel közös megbeszéléssel dolgozzák fel a tanulók a különböző témákat. Alkalmanként egy-egy témához külső előadót hívnak (orvos, védőnő, dietetikus, rendőr, a gyermekjóléti szolgálat munkatársa). A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett munkában. A szülők a megfelelő tájékoztatás és információ-átadás után aktív részvételükkel tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programjait. Az osztályfőnöki munkaközösség-vezető feladata a szülőkkel való kapcsolattartás az iskolai SZMK-n keresztül, a szülők véleményének megismerése, szülői értekezleten, fogadóórán az osztályfőnök segítségével. Szaktárgyi órákon (biológia, kémia, testnevelés) a tananyag konkrét témákban csatlakozik az egészségfejlesztéshez, drogprevencióhoz, környezeti neveléshez. Ennek szellemében történik a témák feldolgozása elsősorban biológia, kémia és testnevelés órákon. A tanulók fizikai állapotának mérése a testnevelés óra keretein belül évente kétszer valósul meg a helyi tantervben megnevezett módszerek alapján. Az iskola szaktanárai minden lehetőséget megragadnak, hogy tanóráikon a helyi tantervhez igazodva, egészségfejlesztési szempontokat is figyelembe véve oktassanak. A mindennapos testmozgás az egészségfejlesztés fontos területe. A cél az, hogy a gyerekek életelemévé váljon a mozgás, mert ez az egészséges fejlődés elengedhetetlen feltétele. Fontos a rendszeres testmozgás jelentőségének felismerése, a mozgásszervi betegségek megelőzése. A rendszeres testedzés lehetőségei iskolai keretek között és iskolán kívül  testnevelés órák,  könnyített testnevelés,  edzés (labdajátékok és konditerem),  sportvetélkedők,  túrázás,  korcsolyázás. A Türrös Diáksport Egyesület lehetőségei szerint anyagilag is támogatja sportrendezvények megtartását, szervezését. 2.10. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Célja: a mindennapokban leggyakrabban előforduló balesetek és rosszullétek bemutatásán keresztül, a tanulók tanulják meg elhárítani az életveszélyes állapotokat és tudjanak, merjenek segíteni a bajba jutottakon a mentő illetve magasabb képzettségű szakember érkezéséig. Alapelve: az emberi élet védelme. A végrehajtás színterei: Tanórai foglalkozásokon: 22. oldal

   

biológia – egészségtan órákon (10., 11., 12. évfolyamon), kémia órákon (mérgezések, vegyszer okozta sérülések, égési sérülések), fizika órákon (égési, mechanikai sérülések, áramütés), osztályfőnöki órákon.

Tanórán kívüli lehetőségek:  szakkör,  elsősegélynyújtó tanfolyam,  kirándulások, túrák (pl. a túrázás balesetvédelmi ismeretei),  egészségnap. Témakörei: Az elsősegélynyújtás helyzetei, célja, általános szabályai. Az elsősegélynyújtó kötelességei. Feldolgozandó fogalmak, ismeretek: Veszélyhelyzetek (közlekedési, munkahelyi, háztartási, szabadban történő, vízi, állatok által okozott balesetek, rosszullétek, mérgezések) Első teendők veszélyhelyzetben. Feldolgozandó fogalmak, ismeretek: Tájékozódás a helyszínen A helyszín biztosítása A sérültek helyzetének felmérése A légút biztosítása Lélegeztetés és kompresszió Segítők bevonása Mentőhívás. Segélykérés. Veszélyhelyzetek fajtái, felismerésük és ellátásuk módja. Feldolgozandó fogalmak, ismeretek: Vérzések Törések Égési, fagyási sérülések Fuldoklás Fejsérülés Szívroham Mérgezések (gáz, alkohol, drog, gyógyszer, növényvédőszerek, étel, gomba) Eszméletlenség. Ájulás. Leggyakoribb balesetek ellátása. Helyes és helytelen beavatkozási módok. Egészség. Betegség. Feldolgozandó fogalmak, ismeretek: Háztartási, utcai, sport, munkahelyi balesetek Az elsősegély készlet Betegápolás Lázcsillapítás Házi patika

23. oldal

A különböző szakmák veszélyforrásainak feltárása. Az alapvető munkavédelmi szabályok betartásának összegyűjtése. Módszertani javaslatok: Elméleti ismeretek elsajátíttatása. Szemléltetőeszközök felhasználásával a gyakorlatok demonstrálása. Tapasztalatok begyűjtése baleseti helyzetekről. Sajátélmények. Folyamatelemzések. Szituációs játékok begyakorlás céljából. Versenyek a felismerésben, helyzet megoldásokban. Filmek elemzése. Feladatlapok. Tesztek. Önellenőrző kérdőívek kitöltése. 2.11. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket Szakközépiskola Esélyegyenlőségi terve tartalmazza

a

Türr

István

Gazdasági

3. Az iskola képzési rendje, a képzés szakaszai, képzési idő, a képzés jellemzői 3.1. A Türrös tanulóról 

 

Iskolánknak az elmúlt években beiskolázási problémája nem volt. A létszámkereteket a viszonylag nagyszámú jelentkezőkből fel tudtuk tölteni. Az országosan tapasztalható demográfiai helyzet miatt, azaz a tanulók létszámának jelentős csökkenése miatt az utóbbi időben gyengébb képességű tanulókat is fel kellett vennünk. Az ő felzárkóztatásuk komoly feladatot ró iskolánkra. A sok általános iskola egymástól nagyon eltérő színvonalon, súlypontozással tanít. A tanulók szintre hozása, egyéni ambíciójuk fenntartása mellett nagy feladat. Az iskola beiskolázási körzete nagy. A tanulók kétharmad része vidéki. A távol lakóknak kollégiumi elhelyezést tudunk biztosítani. Oktatásukban feladat a szülői háztól való távollét figyelembevétele. A bejárók esetében napi utazási idő gyakran hosszú, erre is tekintettel kell lennünk.

 Diákjaink az érettségi után 99 %-ban továbbtanulnak. A főiskolai, egyetemi továbbtanulás a tanulók több mint felének célja. Az érettségizett diákoknak közel a fele iskolánk szakképző évfolyamain folytatja tanulmányait és szerez szakképesítést.

3.2. Képzési, szakképzési irányok, be és továbblépési lehetőségek, megszerezhető végzettségek Jelenleg az iskola a következő képzési céloknak próbál eleget tenni:  az idegen nyelvi informatikai előkészítő osztályok képzése a 2004/05-ös tanévtől kezdődően angol és német nyelvből.  a 10-13. évfolyamok képzése az érettségi bizonyítvány megszerzése érdekében, ezzel párhuzamosan ezeken az évfolyamokon szakmai orientációs és szakmacsoportos

24. oldal

 

alapozó oktatás folyik. A szakmai orientáció keretein belül a 10-11. évfolyamokon heti 2-2 órában gazdasági környezetünk és gépírás tantárgyakat tanítunk. Négy éven keresztül, minden diákunk tanul heti 2 órában informatikát. A szakmacsoportos alapozó oktatás a 11-12. illetve a 12-13. évfolyamon négy szakmacsoportban folytatódik. A diákok választásától függően tanulhatnak a közgazdasági, a kereskedelmi, az ügyviteli és az informatikai alapozó oktatásban. A 10. illetve 11. évfolyamtól diákjainknak lehetősége van második idegen nyelv tanulására, valamint vállaljuk az emelt szintű érettségire való felkészítést is igénytől függően. az új kerettanterv szerint a szakmacsoportos alapozó oktatás a 2013/14-es tanévtől már a 9. évfolyamon elkezdődik. A választható ágazatok: informatika, közgazdaság és ügyvitel. az érettségizett diákok részére az OKJ szerinti szakmák oktatása folyik középfokon, emelt szinten, és a felsőfokú szakképzés (a 2013/14-es tanév végéig) keretein belül. Minden évben a négy szakmacsoportnak megfelelően a jelentkezők számától függően indítunk különböző szakokat. Jelenleg a szakképzés a következő szakmákban folyik: logisztikai ügyintéző, vállalkozási és bérügyintéző, pénzügyi-számviteli ügyintéző, ügyviteli titkár, informatikai rendszergazda. A 14. évfolyamon pénzügyi-számviteli ügyintéző, pénzügyi szakügyintéző, ügyintéző titkár, webmester és internetes alkalmazásfejlesztő képzés folyik.

3.3. Osztályba sorolás Az idegen nyelvi informatikai fejlesztő évfolyamon az osztályba sorolás a választott idegen nyelv alapján történik, a 9. évfolyam osztályaiba pedig a szakmaágazatok szerint. A szakképző évfolyamokon a szakra történő jelentkezés és felvétel a csoportba és az osztályba sorolást egyértelműen meghatározza. A félosztálynyi tanulóval induló szakok csoportjainak és ezzel együtt a tanulóknak egy osztályba kerülését meghatározó tényezők:  a szakok óraterveinek összehangolhatósága;  a csoportok létszámai;  a félosztálynyi tanulóval induló szakok;  az osztályfőnök szaktárgyai. 3.4. Csoportbontási szempontok     

Az idegen nyelvi informatikai fejlesztő évfolyamon a tanulók nyelvi tudásszintje (kezdő és haladó) Idegen nyelv - a tanuló választása (összhangban az iskolai lehetőségekkel). A 11-12. és a 12-13. évfolyamokon az érettségire és szakmai (szakmacsoportos) képzésre való felkészülési igények. A tantárgyak oktatásának személyi és infrastrukturális feltételei szerint. A többi tantárgy esetében a csoportbontás véletlenszerű.

3.5. Nem tanórai foglalkozások szervezése

25. oldal

A nem tanórai foglalkozások szervezésekor alapvető szempont az önkéntesség, a tanuló választásának kielégítése. Ezt az önköltséges tanfolyamok esetében befolyásolja a szülők anyagi lehetősége. 3.6. Az alapképzést kiegészítő, nem kötelező tanórai foglalkozások Az emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozásra és a 2. idegen nyelvi órákra jelentkezhetnek a 11., illetve 12. évfolyamtól tanulóink. Ezek a tanórák választhatók, de nem kötelezőek. Emelt szintű érettségire felkészítést lehet választani magyar nyelv és irodalomból, történelemből, matematikából, angol és német nyelvből, fizikából és közgazdaságtanból. 2. idegen nyelvet lehet választani angol, német és orosz nyelvből. A csoportok kellő számú jelentkező esetén indulnak. 3.7. Az alapképzést kiegészítő, választható, nem tanórai foglalkozások Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. Az iskolában az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák léteznek: szakkörök, diákkörök, diáksportkör, korrepetálás, tanulmányi, szakmai és sportversenyek, ifjúsági klub, kulturális rendezvények, tanfolyamok, egyéb foglalkozások iskolán kívüli elfoglaltságok. A tanórán kívüli foglakozások részletes leírását az SZMSZ 10. fejezete tartalmazza. A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az I. igazgatóhelyettes rögzíti a tanórán kívüli órarendben, a terembeosztással együtt. 4. Iskolai közösségi szolgálat A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerint az érettségi vizsga megkezdésének feltétele 50 óra közösségi szolgálat teljesítése, amelyet első alkalommal a 2016. január 1-je után érettségi vizsgára jelentkező tanulóknak kell igazolniuk. Ez a 2012/2013. tanévben – tehát az idén – 9. évfolyamos középiskolai tanulókat már érinti. A tanulóknak a 9–11. évfolyamon lehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztva kell a közösségi szolgálatot teljesíteniük. A közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása. Célja: felelősségvállalás, együttműködési készség, önkéntes feladatvállalás erősítése. 4.1. A közösségi szolgálat keretei között folytatható tevékenységek:  egészségügyi (beteg kísérete; lelki támasz nyújtása; beteg környezetének rendben tartása; látogatás; leletek egyéb dolgok átszállítása)  szociális és jótékonysági (idős emberek segítése; felolvasás; beszélgetés; szoba rendezése; ágynemű áthúzás)  oktatási (korrepetálás; bölcsődékben és óvodákban, a mindennapi tevékenységekben, játékokban való részvétel; oktatás idős emberek számára pl. számítógép használat)

26. oldal

  

kulturális és közösségi (kulturális intézményekben szolgálat; katonasírok gondozása; kulturális programok szervezése óvodákban, idősek otthonában; mesemondás) környezet- és természetvédelmi (parkrendezés; közösségi terek tisztítása; kerítésfestés; biciklitároló javítás, festés; fa- és növényültetés; megújuló energiaforrások fontosságát szolgáló programok népszerűsítése; egyéb környezetvédelmi tev.) óvodás korú. SNI gyermekekkel, tanulókkal, valamint idős emberekkel közös sport- és szabadidős tevékenység

4.2. Előírások: 

            

Koordináló pedagógusok kijelölése, aki munkaköri feladataként a nevelésseloktatással lekötött munkaidő terhére látják el a feladatukat. A koordinátoroknak össze kell gyűjteni a tevékenységeket és a helyszíneket. (Az intézmény a lehetőségeihez mérten, kedvezményeket és bérpótlékot állapíthat meg.) A koordináló pedagógusok legfeljebb 5 órás felkészítő (egyes tevékenységekről) és 5 órás záró foglalkozást tarthat az 50 órán belül. 1 órán 60 perc közösségi szolgálati idő értendő. Alkalmanként legkevesebb 1 óra, legfeljebb 3 óra végezhető. 16 év es kor alatt: nem haladhatja meg tanítási szünetben: napi 3 órát és a heti 12 órát, tanítási időben: napi 2 órát. 16 és 18 éves kor között: nem haladhatja meg a napi 4,5 órát és a heti 18 órát. Pihenő idő: 14 óra a két nap között. Az utazási idő nem számítható bele az 50 órába. A tanulónak jelentkezési lapot kell kitöltenie, amely tartalmazza a tevékenység tervezett helyszínét, idejét és a szülő egyetértő nyilatkozatát. A tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíteni kell: hol, mikor, milyen időkeretben, milyen tevékenységet végez. Az elektronikus naplóba minden tanév végén be kell jegyezni, melyik tanuló hány órát teljesített. A törzslapon és a bizonyítványban is dokumentálni kell a közösségi szolgálat teljesítését. Az iskola a teljesítésről igazolást állít ki 2 példányban, abban az esetben, ha a tanuló valamilyen oknál fogva intézményt vált. Az iskola a fogadó szervezettel együttműködési megállapodást köt. A tanulók tájékoztatása a választási lehetőségekről, a helyszínekről, hány fő hol tud tevékenykedni, a tanulók önként választhatják ki, milyen tevékenységet szeretnének végezni.

4.3. Fogadó szervezet lehet:     

helyi önkormányzat, és a helyi önkormányzatok társulásai, nemzetiségi önkormányzat, Katasztrófavédelem, Költségvetési szerv, Magyarországi székhelyű civil szervezet, közhasznú szervezet, Magyarországi székhelyű egyházi jogi személy a hitéleti, a közcélú és a működésével összefüggő tevékenysége körében,  szociális gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény, 27. oldal

      

egészségügyi szolgáltató, közoktatási intézmény, felsőoktatási intézmény, muzeális intézmény, nyilvános könyvtár, levéltár, közművelődési intézmény, magánszemély is.

Adott esetben elfogadható, ha egy intézményen belül szerveznek olyan tevékenységet, amely alkalmas a közösségi szolgálat teljesítésére, pl. alacsonyabb évfolyamon tanuló diákok korrepetálása. 5. Tanulói jogviszony 5.1. Belépés az iskola 9. évfolyamára Az iskolánkba jelentkező 8. osztályos tanulók felvételi pontszámait a 7. és 8. osztályos osztályzatok alapján számítjuk. Iskolánkban írásbeli és szóbeli felvételi vizsga nincs. A felvételi eljárást a tanév rendjéről szóló rendelet szabályainak megfelelően folytatjuk le. A részletes szabályokat iskolánk felvételi tájékoztatója tartalmazza. A felvételi eljárás eredményéről a diákokat a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott határidő szerint értesítjük. A felvételi döntés ellen felülvizsgálati kérelem adható be az iskola fenntartójához a hatályos jogszabályoknak megfelelően. A kérelmet az iskola fenntartója bírálja el. A beiratkozás az általános iskolai bizonyítvány birtokában, június hónapban történik. 5.2. Belépés az iskola szakképző évfolyamaira Az iskolába való felvétel feltételei  nem töltötte be a köznevelési törvény által előírt életkort;  rendelkezik érettségi bizonyítvánnyal; A jelentkezők számára az induló szakokat és a felvétel egyéb követelményeit az iskola évente felvételi tájékoztatóban hirdeti meg. A felvételi döntés ellen felülvizsgálati kérelem adható be a hatályos jogszabályoknak megfelelően. A kérelmet az iskola fenntartója bírálja el. A beiratkozás az első tanítási napon történik. 5.3. Átvétel más iskolából Más iskolából való belépési kérés minden esetben egyedi elbírálás alá esik. A fontos szempontok:  tanulmányi eredmény;  lakóhely.

28. oldal

Az átvételkor különbözeti vizsgák (megfelelő türelmi idővel) írhatók elő. Feltételül szabható az évfolyamismétlés is. Az átvételi döntést az iskolavezetés véleményének kikérése mellett az iskola igazgatója hozza. 5.4. Továbbhaladás az iskolában 



 



A tanuló évente eggyel magasabb évfolyamba lép, ha az előírt tanulmányi követelményeket az alacsonyabb évfolyamon teljesítette. Ha a tanuló a tanév végén – a tantárgyak számától függetlenül – elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam ismétlését az iskola saját tanulói számára biztosítja. A tanuló írásbeli kérelme alapján az iskola engedélyezheti a két vagy több évfolyamra előírt tanulmányi követelmények (egy vagy több tantárgyból, kivételes esetben minden tantárgyból) osztályozó vizsgával való teljesítését. Az engedélyt a tanulót tanító tanárok véleményének kikérése mellett az igazgató adhatja meg. Az iskola az előírt tantárgyak tanulása alól felmentést csak a tantervi előírások teljesítése esetén vagy a testnevelés esetében egészségi állapot miatt ad. A testnevelési órák látogatása alóli felmentés, a gyógytestnevelésre utalás vagy a könnyített testnevelési foglalkozásokon való részvétel a tanuló és szülő egybehangzó írásos kérelme és szakorvosi javaslat alapján történik. Más tantárgyi órák látogatása alóli felmentést írásos kérelemmel a tanuló és szülő együtt kérhet annak igazolása mellett, hogy az érintett tananyagból a tanuló iskolában tett osztályozóvizsgán bizonyította tudását. Az ilyen felmentések elbírálása minden esetben az osztályfőnök és az osztályban tanító szaktanárok véleményének kikérése után az igazgató feladata. A felszabaduló tanítási órákon a tanuló más tantárgyak óráit látogathatja vagy kérésére az iskola látogatása alól felmenthető. Ha egy tanuló a szakmai tantárgyak esetében az évi óraszám 20 %-ánál többet hiányzott, egyéb tantárgyak esetében 30%-ot vagy az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 tanítási órát, akkor nem osztályozható. Az a tanuló, aki mulasztásai miatt osztályozó vizsgát köteles vagy szeretne tenni legkésőbb a félév vége előtt 30 nappal kérelemben engedélyt kér a vizsga letételére. A kérelmet a nevelőtestület a soron következő értekezletén bírálja el és dönt a tanuló kérelméről. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Az első szakképző évfolyamba lépés feltétele az érettségi bizonyítvány. Az a tanuló, aki az iskolában júniusban sikertelenül érettségi vizsgázott elkezdheti a szakképző évfolyamot, de érettségi bizonyítvány hiányában legfeljebb az őszi pótérettségi vizsgaidőszak végéig folytathatja tanulmányait.

5.5 Átlépés más osztályba, szakra A tanuló (írásbeli kérelemmel) kérheti más osztályba vagy szakképző évfolyamon más szakra való besorolását. A kérelmet a tanulmányi eredmény, a tanuló tanárainak véleménye és az átlépés képzési és létszámbeli körülményeinek figyelembevételével kell elbírálni. A döntést az igazgató hozza. Megfelelő türelmi idő megszabásával különbözeti vizsgák írhatók elő. Az osztály-, illetve szakváltás feltétele évfolyamismétlés is lehet. 29. oldal

5.6. Kilépés az iskolából Az iskolából való kilépés a tanulmányok befejezési időpontjain kívül minden esetben írásbeli kérelem alapján az igazgató engedélyével történhet. A kérelemnek iskolaköteles tanuló esetén tartalmaznia kell annak az iskolának a nevét, ahol tanulmányait a tanuló folytatni szándékozik. A kérelem mellé csatolni kell a befogadó iskola nyilatkozatát. A kilépési szándék, amennyiben jogszabály nem tiltja, nem tagadható meg. (Az engedélyt az igazgató adja.) A tanulói jogviszony a kilépési engedély megadásának napján szűnik meg. 6. Az iskola értékelési és vizsgarendszere 6.1. A tanulói teljesítmények értékelése A minden tantárgyra érvényes általános szabályokat ez a fejezet tartalmazza. Az egyes tantárgyak speciális értékelési rendszere a helyi tantervek része. A tantárgyi értékelési rendszer nem lehet ellentmondásban az iskolai általános szabályokkal. Az iskola értékelésének elsődleges célja, hogy a tanulókat további tanulásra, a korábbi tanulás korrekciójára serkentse. A jól motivált tanulók a tudásért tanulnak. A közepesen és gyengén motivált vagy nem motivált tanulót az ellenőrzéssel és értékeléssel szorítjuk a tanulásra. Az iskolai értékelés célja a személyiség fejlesztése. Célunk a pozitív irányú és tanulói személyiségfejlődés elősegítése. Ennek alapvető feltétele a tárgyilagos önértékelés képességének kialakulása. Az ehhez szükséges komponensek:  a saját képességek ismeretek,  a jó és rossz tulajdonságok tudatos ismerete,  az egyéni hiányosságok tudatos ismerete,  a közösségben elfoglalt hely ismerete,  reális összehasonlító képesség,  rangsorolási képesség. A tanuló az értékelés oldott és tárgyszerű légkörében, rendszeresen szembesül saját jó és rossz teljesítményével. Ez a szituáció fejlesztően hat önértékelésére. A helyi tantervek követelményeinek részletes kidolgozása ad lehetőséget az objektív viszonyításra. Ez az alapja a nevelőtestület egységes értékelési munkájának is. A tanulók értékelésének nevelőtestületi elvei  Az iskola és az egyes tantárgyak követelményrendszere a tanuló számára is nyilvánosak, a tanév első napjaiban a tanulóval meg kell ismertetni a tantárgyi követelményeket, az értékelés alapelveit.  A szaktanárok határozott, állandó és nyílt értékrendszert alkalmaznak.  A számon kért tananyag csak a megtanított tananyag része lehet. Szintbeli eltérés sem fordulhat elő, azaz az ismeret szintjén tanított fogalmat a tanárok nem kérdezik az alkalmazás szintjén.  Az értékelésben a fokozatosság elve alapján alakítják tanáraink az igényszintet.  A szaktanár biztosítsa a személyre szabott értékelés jogát.

30. oldal

      

A tanárok arra törekszenek, hogy értékelésükből kiküszöböljék a szubjektivitást. Az értékelés a megfogható, mérhető, objektív elemeken alapul. A tanárok figyelembe veszik a tanulók verbális intelligenciáját, a numerikus készséget, a kreativitást. Az iskola tanárai tekintettel vannak a tanuláshoz való hozzáállásra, a tanulói tudás fejlődésére, az életkori sajátosságokra. Az iskola tanárai értékeléshez szükséges adatokat az alább leírt módokon, sokoldalúan gyűjtik. Az iskola tanárai biztosítják a számonkéréseknél a megfelelő légkört. Segítséget adnak a szorongás, a lámpaláz leküzdésére, biztosítják a tanuló védettségét, megadják a szükséges segítséget a közösen kívánt sikerhez. A tanulói produkciót a tanárok elsősorban a jó elemek kiemelésével értékelik, hogy a tanulót a pozitív megerősítéssel további erőkifejtésre serkentsék. Emellett a hibák feltárásával segítik a tanuló önértékelését. Minden tanulói produktumot a tanárok legalább szóban értékelnek.

A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat az értékelés elkészültét követő következő tanítási órán, szóbeli feleletnél azonnal köteles ismertetni a tanulóval. A tudás folyamatos értékelése céljából félévente minden tárgyból legalább a tárgy heti óraszámánál eggyel több osztályzatot adunk. E szabály alól a heti egy órás tárgyak kivételt képeznek, e tárgyaknál is szükséges a három osztályzat megléte a tanuló lezárásához. Az osztályzatok számbavétele naplóellenőrzéskor történik. Témazáró dolgozatok megírásának időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatni kell. Egy napon maximálisan két (lehetőség szerint csak egy) témazáró dolgozatot lehet íratni. A tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére (magyar nyelv és irodalom írásbeli kivételével) csak egyetlen osztályzat adható. Tört osztályzatot nem adunk. Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását két héten belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani. Elektronikus napló A tanulók saját napló bejegyzéseihez kapnak hozzáférési (olvasási) jogot. Az interneten keresztül történő hozzáférés adatait a 9. évfolyam első osztályfőnöki óráján veszi át osztályfőnökétől, az átvételt aláírásával elismeri. 6.2. Az iskola által alkalmazott ellenőrzési, értékelési formák

6.2.1. Megfigyelés A tanuló tanórai egyéni munkájának alapvető ellenőrzési módszere. Megfigyelhetjük a tanuló tanulásának sajátosságait, munkavégzését, kitartását, szorgalmát. Megítélhetjük motiváltságát. Megláthatjuk, hogy melyik tanulónak van szüksége több magyarázatra, melyikük terhelhető további részletekkel. Információkat gyűjthetünk a tanulók önállóságáról. 6.2.2. Házi feladat A tanulók számára napi, heti rendszerességgel adunk írásbeli és szóbeli házi feladatot. A házi feladat célja, hogy alkalmat adjunk az önálló tanulásra és feladatmegoldásra, az órán tanultak

31. oldal

ismétlésére, rögzítésére, begyakorlására. A házi feladat hasznossága a rendszeres ellenőrzésen múlik. A tanulói füzetek ellenőrzése nem teljeskörű javítással valósul meg. A tanítási órán és néha összeszedve részleges betekintés alapján írásos és szóbeli megjegyzéseket teszünk a tartalomra, áttekinthetőségre, rendezettségre, külalakra és a helyesírásra. 6.2.3. Csoportmunka megfigyelése A csoportmunka megfigyelése közben is egyéni értékelést végzünk. A teljesítmény mellett értékelendő az együttműködés és a kommunikációs készség. 6.2.4. Dolgozat Időtartama szerint a 10 perces röpdolgozattól kezdve az általában egy órás témazáró dolgozaton át a több órás felmérő dolgozatig mindenfélét alkalmazunk. Az időtartammal együtt a feladatok mennyisége és minősége is nagyon változatos lehet. A dolgozat feladatait lehetőség szerint írásos formában adjuk a tanulóknak (könyv, feladatlap). A dolgozatírás kezdetén meghatározzuk az értékelési rendszert (elsősorban pontozásos, ponthatárokat közlünk az érdemjegyekhez) és az időtartamot. A dolgozat megíratása után ismertetjük a helyes végeredményeket és a feladatok megoldásait is. A dolgozatot mindig a tanulóétól jól elütő színű tintával javítjuk (ez a piros). A javítás tartalmazza a részpontszámokat, az összes pontszámot, a dolgozatra adott érdemjegyet és a javító tanár kézjegyét. A javításkor használt jegyek egyértelműek a dolgozatba írt megjegyzések értékelő jellegűek, segítő szándékúak. A munkaközösségek az éves programban rögzített időpontban évfolyamdolgozat íratásával is ellenőrizhetik, összemérhetik a diákok tudását. Az évfolyamdolgozat az adott évfolyamon ugyanabból a nagyobb tananyagegységből íratott, ugyanolyan feladatokból álló és egységesen értékelt dolgozat. Értékelése a témazáró dolgozat értékelésével egyezik meg. 6.2.5. Gyakorlati munka A gyakorlati órák célja, hogy a tanulók megismerkedjenek az irodai eszközök használatával és képessé váljanak a minél önállóbb munkavégzésre, megszerezzék a szakma műveléséhez, az önálló munkavégzéshez szükséges gyakorlati tudást. Ezért a kisebb órai feladatok mellett a tanulóknak nagyobb munkákat is adunk. Ez utóbbiakat a tanulóknak határidőre kell elkészíteniük. A gyakorlati munka során az eszközök szakszerű, gondos használatát is értékeljük, osztályozzuk. 6.2.6. Szóbeli felelet A felelet nem azonos a tankönyv szövegének szó szerinti elmondásával. Tanulóinktól megköveteljük, hogy tantárgyi ismereteikről önálló szerkesztésű mondatokban a szakkifejezések használatával beszéljenek. A gyakorlati feladatok, példák táblánál történő megoldása közben szóbeli magyarázatokat, indoklásokat adjanak. Megköveteljük a jól hallható, tagolt beszédet. A kiejtésbeli, nyelvhelyességi, stilisztikai hibákat javítjuk. Nem célszerű ezeket a hibákat minden esetben azonnal javítani, mert ez gátolhatja a tanulót

32. oldal

gondolatai kifejtésében. A hibák javítása segítő szándékú, a figyelmet felébresztő hatású. A feleletet elhangzása után azonnal szóban értékeljük és osztályozzuk. 6.2.7. Referátum, beszámoló Az előadói készség fejlesztése céljából a tanulóknak beszámolási témákat tűzünk ki. A beszámoló fontos elemei az érthetőség, a világosság, a beszédritmus a szakszavak használata, a nyelvi formák tudatos használata. A beszámoló címzettje az osztály legyen. A beszámolót tartó diák lépjen az osztálytársak elé, mintegy vállalva a nyilvános megszólalás terhét. A beszámolót elhangzása után azonnal szóban értékeljük és osztályozzuk. 6.3. Értékeléseink funkciója a tanítási folyamatban

6.3.1. Szintfelmérő (diagnosztikai) értékelés A tanítási folyamat kezdetén alkalmazzuk:  az iskolába lépéskor – korábban már tanult tananyagból,  a tanév kezdetén,  az új témakör elején. Célja a követendő tanítási módszer megválasztása, a feladat felmérése. Esetleg a tantervben rögzített cél változtatása. 6.3.2. Fejlesztő (formatív) értékelés A tanítási folyamat során végzett értékelés. Célja kettős egyrészt visszajelzést ad a tanárnak munkájáról, másrészt segíti a tanulót figyelmeztetve őt arra, hogy mit tud már és mit kell még megtanulnia, miben kell fejlődnie. Az értékeléskor a szaktanárok a tanulók érdekében kihasználják az önértékelési, pályaorientálási, szakmaválasztási lehetőségeket. 6.3.3. Lezáró (szummatív) értékelés Hosszabb tanítási-tanulási időszak végén történő értékelés. Formája elsősorban a nagydolgozat, témazáró dolgozat, szóbeli beszámoló. Speciális formája a vizsga. Feladata, hogy eldöntse megfelel-e a tanuló bizonyos tudáskritériumoknak. 6.4. Az érdemjegyek és az osztályzat, osztályozás A tanuló teljesítményének számszerű mérésére a köznevelési törvény által meghatározott ötfokú osztályozási rendszert használjuk. Más jelet, rövidítést és egyebet osztályozott tantárgy esetében elektronikus naplóba, ellenőrző könyvbe, bizonyítványba, törzslapra nem írunk.

33. oldal

A tanuló minden a szaktárgyról való megnyilvánulása osztályozható. Adhatunk osztályzatot szóbeli feleletre, röpdolgozatra, elméleti, gyakorlati, feladatmegoldásra, nagydolgozatra, témazáró dolgozatra, beszámolóra, kiselőadásra, gyűjtőmunkára, projektmunkában való részvételre, tantárgyi tanulmányi versenyen való eredményes részvétel. A sokféle érdemjegy között színben, a beírás helyében különbséget teszünk. Az érdemjegyek nem egyenértékűek a témazáró dolgozatok, összefoglaló jellegű számonkérések érdemjegyei, a félévi, a tanév végi osztályzatok megállapításánál nagyobb súllyal esnek latba. Ezeket az elektronikus naplóban is meg kell különböztetni a többi érdemjegytől (piros színnel). A csoportot tanító tanár feladata és kötelessége, hogy minden tanuló minden hónapban legalább egy érdemjegyet kapjon a minimum két órás tantárgyak esetén. Röpdolgozatot, témazáró dolgozatot és minden egyéb írásbeli vagy számítógép segítségével rögzített anyagot legfeljebb két hét alatt kijavítjuk. A kijavított dolgozatot a tanuló számára tanulmányozásra odaadjuk. Gyakran célszerű a szülővel is megnézetni, esetleg láttamoztatni. A tanuló szülője, gondviselője kérése esetén a tanuló dolgozatait tanulmányozásra átadjuk. A dolgozatok értékelésénél lehetőség szerint pontozásos rendszert alkalmazunk. A feladatok pontszámait és az egyes érdemjegyek ponthatárait a dolgozatíráskor a tanulókkal ismertetjük. Nem pontozott dolgozatok esetén az érdemjegy mellett észrevételeinket írásban közöljük. A témazáró dolgozat íratását legalább egy héttel korábban a tanulóknak bejelentjük. Egy csoport egy nap legfeljebb egy egész órás vagy hosszabb dolgozatot írhat. A csoport többségét érintő, estébe nyúló osztály, évfolyam vagy iskolai rendezvény másnapján írásbeli dolgozatot nem íratunk. 6.5. Érdemjegyek javítási lehetősége, pótlása Minden érdemjegy javítható, illetve a megszerzett mellé egy másik szerezhető. Az elmaradt dolgozatok, beszámolók és egyéb előírt tanulói produktumok pótolhatók. A javítás vagy pótlás minden esetben a tanuló és tanára eseti megegyezésén alapul. Az iskola tanárai saját belátásuk alapján felajánlhatják az érdemjegy javítását tanulóik számára. A lehetőség megadása (pótlás esetén is) nem feltétlenül a teljes csoport számára történik. 6.6. A félévi és a tanév végi osztályzatok kialakítása A tanuló az összes általa tanult tantárgyból félévkor és év végén osztályzatot kap. Ez egyrészt érvényes a kötelezően tanult és a szabadon választott és ezzel a választó tanuló számára kötelezővé lett tantárgyakra. A félévi osztályzatot az első félévben szerzett érdemjegyek, az év végit az egész évben szerzett érdemjegyek (a félévi osztályzat nem vehető figyelembe érdemjegyként) alapján alakítjuk ki, kivéve a felsőfokú szakképzés tanulóit, akik nem félévi értesítőt, hanem félévi bizonyítványt kapnak az adott félévben szerzett osztályzatok alapján. A javuló vagy romló tendencia figyelembe vehető. Nem kaphat osztályzatot az, aki a szakmai tantárgy tanítási óráiról 20 %-nál, egyéb tantárgy esetében 30%-nál többet hiányzott. Osztályzatát osztályozó vizsgán szerezheti meg. Az osztályzatok megállapítása a naplóba beírt érdemjegyek alapján történik, az időszak érdemjegyeit súlyuknak megfelelően érvényesítjük a félévi vagy év végi osztályzatban. Az osztályzatot befolyásolja még a szaktanár mérlegelése alapján a tanuló tanórai munkája, a házi feladatok elkészítése, az egyenletes, kiegyensúlyozott teljesítmény, a tanuló önmagához viszonyított fejlődése.

34. oldal

Az osztályzatot a félév, illetve év utolsó tanítási óráján a tanulóval tevékenységének szóbeli értékelésével együtt ismertetjük. Az iskola éves programjában rögzített időpontokban a kiválóan tanuló és a nagyon lemaradó tanulókat és szüleiket értesítjük az ellenőrző könyvbe beírt dicsérettel, illetve figyelmeztetéssel. Erre a félévek közepe táján kerül sor. Ezeken kívül esetenként szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói dicsérettel értékelünk minden kiemelkedő teljesítményt. Például a tanulmányi és a sportversenyeken való eredményes szereplést. Ezeket az értékeléseket írásban rögzítjük az ellenőrző könyvben és az elektronikus naplóban. A 10. és 11. évfolyamban tanított szakmai orientációs oktatás ismeretanyagát a tanulók a gazdasági környezetünk, a gépírás és az informatika tantárgy keretein belül sajátítják el. Ezen tantárgyak értékelése az általános értékelési elveknek megfelelően érdemjeggyel történik. A szakmacsoportos alapozó oktatás kereteiben megszerezhető ismeretanyag elsajátítása és értékelése a következő tantárgyak keretei között az általános értékelési elveknek megfelelően történik:  közgazdasági szakmacsoportban: üzleti gazdaságtan, közgazdaságtan vagy gazdasági ismeretek (a tanuló választása szerint)  kereskedelem-marketing szakmacsoportban: marketing alapismeretek, üzleti idegen nyelv és közgazdaságtan  informatika szakmacsoportban: informatikai alapismeretek, könyvvitel, statisztika, közgazdaságtan vagy gazdasági ismeretek (a tanuló választása szerint)  ügyviteli szakmacsoportban: ügyviteli alapismeretek, üzleti idegen nyelv, közgazdaságtan vagy gazdasági ismeretek (a tanuló választása szerint)  mind a négy szakmacsoport tanulói a 12. évfolyamon tanirodai ismereteket is tanulnak. A 9. évfolyamon a 2013/14-es tanévtől a szakmaágazatokban történő oktatás az intézmény Szakmai programjában meghatározott módon történik. A sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanulót a szakértői és rehabilitációs bizottság, vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, vagy tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól. 7. A magatartás és szorgalom jegyek megállapítása 7.1. A magatartás minősítéseinek feltételei Példás:  munkafegyelme és önfegyelme példamutató, viselkedése pozitívan hat osztályközösségre;  társaival és tanáraival szemben segítőkész;  önértékelése reális;  magaviselete udvarias és kulturált az iskolában és azon kívül is;  a közösségben aktív, kezdeményező és önálló;  iskolai rendezvények szervezésében és lebonyolításában tevékenyen vesz részt;  saját érdekeit összehangolja a közösség érdekeivel;  az iskolai házirendet példamutatóan betartja;  szorgalma legalább változó;  igazolatlan óráinak száma legfeljebb 2.

35. oldal

az

Jó:        

fegyelmezett magatartású; nem aktív és nem kezdeményező; a rábízott feladatokat lelkiismeretesen elvégzi; tiszteletben tartja a közösség céljait; magatartása udvarias és kulturált az iskolában és azon kívül is; az iskolai házirendet betartja; nem vét a közösség érdekei ellen; igazolatlan óráinak száma legfeljebb 6.

Változó:  nem ismeri fel a közösség érdekeit, de szándékosan nem vét ellenük;  cselekedeteit egyéni érdekei irányítják;  csak kényszerből vállal feladatot;  az iskolai házirend ellen kisebb mértékben vétett (csak szóbeli figyelmeztetéseket kapott);  önfegyelme változó;  osztályfőnöki figyelmeztetést vagy intést kapott;  igazolatlan óráinak száma legfeljebb 14. Rossz:  negatív hatást fejt ki közvetlen közösségére;  az iskolai házirend ellen súlyos mértékben vétett (ezért írásbeli figyelmeztetést vagy intést kapott);  a pozitív hatásoknak ellenáll, viselkedése tudatosan romboló;  a rábízott feladatokat sem teljesíti;  nem érez felelősséget iskolája és társai iránt;  igazolatlan óráinak száma legalább 15;  viselkedése közönyös és gyakran udvariatlan;  akadályozza az iskolai munkát;  fegyelmi intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesült. A szakképző évfolyamon nem értékeljük osztályzattal a magatartást. 7.2. A szorgalom minősítéseinek feltételei Példás:  valamennyi tantárgyból eléri a képességének, adottságának megfelelő eredményt;  a tanítási órákra való felkészülését a rendszeresség, pontosság és kötelességtudat jellemzi;  az órai munkában aktívan vesz részt;  példamutatóan szorgalmas;  tanulmányi munkája pozitívan hat az osztályközösségre;  tudását önképzéssel is bővíti;  versenyeken vesz részt, gyűjtőmunkát végez. Jó:  a tantárgyak többségéből eléri a képességének, adottságának megfelelő eredményt;  a tanítási órákra való felkészülése rendszeres, de nem mindig alapos; 36. oldal

  

kötelességtudó, munkafegyelme jó; tanórai aktivitása rendszertelen; a tanítási órán kapott feladatokat elvégzi, de nem kezdeményező.

Változó:  tantárgyi eredményei a tárgyak túlnyomó részénél gyengébbek, mint amire képessége, adottsága alapján lehetősége lenne;  a tanítási órákra való felkészülése rendszertelen és hiányos;  munkafegyelme, kitartása, kötelességtudata változó;  a tanítási órákon passzív, feladatokat nem vállal;  egy elégtelen osztályzat esetén a nevelőtestület döntése alapján. Hanyag:  tantárgyi eredményei és adottsága, képessége között súlyos aránytalanság tapasztalható;  a tanítási órákra nem készül fel;  hiányosságait általában nem pótolja;  a tanítási órákon passzív, a tananyag iránt közömbös;  tanulmányi munkáját hanyagul és csak részben végzi el;  nem hajlandó rendszeres munkavégzésre;  egy elégtelen osztályzat esetén a nevelőtestület döntése alapján;  több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. A szakképző évfolyamon nem értékeljük osztályzattal a szorgalmat. Az egyes minősítéseknél felsoroltak nincsenek fontossági sorrendben. A felsorolt követelmények többségének meglétekor kötelező a megfelelő minősítés alkalmazása. A fegyelmi intézkedések egy félévre vonatkoznak és fejtik ki hatásukat. Kizáró okok a magatartás minősítéseinek meghatározásakor:  Nem lehet példás vagy jó annak magatartása, akinek igazgatói figyelmeztetése vagy intése van.  Nem lehet példás vagy jó a magatartása annak, akinek osztályfőnöki figyelmeztetése és intése is van az adott félévben.  Az igazolatlan órák számára vonatkozó feltétel kizáró érvényű. A fegyelmi intézkedések semlegesítése dicsérettel.  Egyszeri igazgatói intést semlegesít egy igazgatói dicséret és mellette valamilyen osztályfőnöki vagy szaktanári dicséret.  Egyszeri igazgatói figyelmeztetést semlegesít egy igazgatói dicséret vagy két osztályfőnöki dicséret vagy két szaktanári dicséret vagy egy osztályfőnöki és egy szaktanári dicséret.  Egyszeri osztályfőnöki intést semlegesít egy igazgatói dicséret és egy osztályfőnöki vagy szaktanári dicséret.  Egyszeri osztályfőnöki figyelmeztetést semlegesít egy igazgatói dicséret vagy egy osztályfőnöki dicséret vagy egy szaktanári dicséret. Az egy félévben kapott több fegyelmi intézkedés nem kompenzálható dicséretekkel. Az iskola tanulóinak neveltségi szintjét félévente a magatartás érdemjegyek megállapításakor, azzal együtt értékelik. Ekkor az egyéni értékelés is megtörténik. 37. oldal

8. A tanulók jutalmazásának és fegyelmezésének eszközei 8.1. A tanulók jutalmazása Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola dicséretben részesíti. Az iskola tehát jutalmazza azt a tanulót, aki:  kiemelkedő tanulmányi eredményt ér el;  tanulmányi munkáját a képességeihez mérten kiemelkedően végzi;  tanulmányi versenyen helyezést ér el;  eredményes, kulturális tevékenységet folytat;  kimagasló sportteljesítményt ér el;  a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. Az igazgatói és nevelőtestületi dicséretekre, iskolai jutalmakra javaslatot tehet a nevelőtestület bármely tagja, de elsősorban az illetékes szaktanár és az osztályfőnök. Az iskolában elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók:  szaktanári,  osztályfőnöki,  igazgatói,  nevelőtestületi. Az egész évben kiemelkedő tanulmányi munkát végzett tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba be kell vezetni. Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel, könyvutalvánnyal és oklevéllel jutalmazhatók. A jutalmak odaítéléséről – az osztályfőnök javaslatára, figyelembe véve az iskola lehetőségeit – a nevelőtestület dönt. A nevelőtestület által odaítélt jutalmakat az igazgató az iskolai ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan adja át. Az utolsó éves tanulók legjobbjai a türrös emlékplakettel való kitüntetésben és ezzel együtt pénzjutalomban részesíthetők. A pénzjutalmak fedezetét a Végzett Türrös Tanulók Alapítványa és a Türr István Szakközépiskoláért Alapítvány lekötött pénzeszközeinek kamatai, illetve az iskolai költségvetés biztosítják. Négy kitüntető cím adományozható: az iskola legjobb tanulója, a legeredményesebb versenyző, a legjobb közösségi ember, a jó tanuló – jó sportoló cím. A kitüntetéseket és az okleveleket a nevelőtestület adományozza. A döntést az osztályfőnök előterjesztése alapján hozza meg. Az átadásra a ballagási ünnepélyen kerül sor. Az átadásig a kitüntetettek neve hivatali titoknak minősül. Az átadással egyidejűleg a türrös emlékplakettel kitüntetett tanulók képe felkerül a lépcsőházban elhelyezett tablóra. Ez utóbbiról az igazgatóhelyettes gondoskodik.

38. oldal

Az országos tanulmányi versenyen első 10 közé került tanuló a türrös emlékplakettet kapja. A plakett átadása a végzős tanuló esetén a ballagási ünnepélyen, más évfolyamú tanuló esetén az évzáró ünnepélyen történik. Az átadással egyidejűleg a kitüntetett tanuló képe felkerül a lépcsőházban elhelyezett tablóra. Ez utóbbiról az igazgatóhelyettes gondoskodik. 8.2. Fegyelmi szabályzat A tanulói hiányzások igazolása  A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását az időtartamra vonatkozó szülő vagy orvos által írt dokumentummal igazolni. A szülői igazolást minden esetben, az orvosit lehetőleg az ellenőrző könyvbe kell bejegyeztetni.  A szülő tanévenként legfeljebb 3 alkalommal, legfeljebb együttesen 3 tanítási napról való távolmaradást igazolhat.  A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő a tanuló ellenőrzőkönyve útján írásban kérhet. A szakképző évfolyamon tanuló távolmaradást önmaga számára írásban kérhet osztályfőnökétől. Az engedély megadásáról tanévenként 3 napig az osztályfőnök dönt. Hosszabb időre vonatkozó kérés esetén az osztályfőnök a kérést javaslatával együtt az igazgató elé terjeszti. Ebben az esetben az igazgató dönt.  Az osztályfőnöki vagy igazgatói döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiség és azok okait.  A tanulók tanítási órákról való késését és hiányzását az órát tartó tanár az órán vagy az órát követő óraközi szünetben bejegyzi az osztálynaplóba. A mulasztott órák összesítését, igazolását és havi összesítését az osztályfőnök végzi.  A késések és igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök jár el.  A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozások időtartamát a késés egy igazolt (abban az esetben, ha a tanuló igazolni tudja) vagy igazolatlan órának minősül.  Az igazolást, a hiányzást, késést követő első osztályfőnöki órán kell bemutatni. A késve bemutatott igazolás nem fogadható el, a mulasztott órák igazolatlanok, a késés igazolatlan.  Az iskolai érdekből történő távollétek alatt mulasztott órák igazoltnak tekintendők és nem számítanak bele a statisztikai összesítésbe.  A 10 %-ot, a 20 %-ot, illetve a 30 %-ot meghaladó mulasztás minimális óraszámai a tantárgyak heti óraszáma szerint. Heti óraszám 1 2 3 4 5 6

10 % 9-11. évf. 12. évf. 4 4 8 7 11 10 15 13 18 16 22 20

20 % 9-11. évf. 12. évf. 8 7 15 13 22 20 29 26 36 32 44 39

39. oldal

30 % 9-11. évf. 12. évf. 11 10 22 20 33 29 44 39 54 48 65 58





Ha a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az osztályfőnök köteles értesíteni az 1. igazolatlan mulasztáskor tanköteles tanuló esetén a szülőt, kollégiumi elhelyezés esetén a kollégiumot. Nem tanköteles tanuló esetén az osztályfőnök a 10. igazolatlan óra után értesíti a szülőt (gondviselőt). . Az értesítés módja mindkét esetben: levél, elektronikus napló. Tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén - 10 óra igazolatlan mulasztás esetén az iskola igazgatója értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot és gyermekjóléti szolgálatot. - 30 óra igazolatlan mulasztás esetén az iskola igazgatója értesíti az általános szabálysértési hatóságot (Járási Hivatal Hatósági Osztálya) és ismételten a gyermekjóléti szolgálatot. - 50 óra igazolatlan mulasztás esetén az iskola igazgatója értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot

Fegyelmi intézkedések kiszabásának feltételei Szaktanári szóbeli figyelmeztetést kell adni:  az ellenőrző könyv hiányos vezetéséért;  a tanítási órát zavaró fegyelmezetlenségért;  a tanulmányi munka elhanyagolásáért;  a szükséges felszerelés hiányáért. (Indokolt esetben a szaktanári figyelmeztetés írásos is lehet, ekkor az ellenőrző könyvbe kell az ok megjelölésével bejegyezni.) Osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetést kell adni:   ha az igazolatlanul mulasztott órák száma eléri a 7-et;   az iskolai házirend ismételt megszegéséért;   az ellenőrző könyv hiányos vezetéséért; 

háromszori szaktanári és osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetés után;   tanítási órát zavaró fegyelmezetlenségért;   tanulmányi munka elhanyagolásáért;   az iskola dolgozóját vagy tanulóját sértő magatartásért.

Osztályfőnöki írásbeli intést kell adni:   ha az igazolatlanul mulasztott órák száma meghaladja a 14-et;   a házirend sorozatos megsértéséért;   gondatlanságból eredő károkozásért;   osztályfőnöki figyelmeztetés után történő fegyelemsértésért;   súlyosabb iskolán belül elkövetett fegyelmezetlenségért;   a tanulmányi munka többhetes elhanyagolásáért. Igazgatói figyelmeztetést kell adni:   a második osztályfőnöki intés után bekövetkező fegyelemsértésért;   az iskola épületében történő dohányzás miatt;

40. oldal

  

  

az iskolai házirend súlyos megsértéséért; szándékos károkozásért; az iskolán kívül elkövetett felháborodást kiváltó fegyelmezetlenségért.

Igazgatói intést kell adni:   igazgatói figyelmeztetés utáni fegyelemsértésért;   az iskola hírnevét sértő viselkedésért. Fegyelmi eljárást kell indítani a tanuló ellen, ha   az összes lehetséges fegyelmi intézkedést már megkapta;   lopott;   ha az igazolatlanul mulasztott órák száma meghaladja a 30-at. 3. A dicséretek feltételei Osztályfőnöki dicséret adható   hiányzásmentes tanévért;   az osztályban végzett folyamatos szervező munkáért;   iskolai rendezvényeken, ünnepélyeken való szereplésért, szervezésért;   iskolai versenyeken elért jó helyezésért;   az iskolán kívül végzett folyamatos kulturális munkáért;   az osztálytársak felzárkózását elősegítő munkáért;   szemléletőeszközök készítéséért;   eredményes diákköri munkáért;   eredményes sporttevékenységért. Igazgatói dicséret adható:   több iskola részvételével zajló versenyeken elért jó helyezésekért;   városi rendezvényeken való szereplésért;   az iskola hírnevét erősítő tevékenységért. 8.3. Fegyelmi intézkedések és büntetések Fegyelmi intézkedések: Az a tanuló, aki kötelességeit megszegi, fegyelmi intézkedésben részesítendő. A fegyelmi intézkedések a következők lehetnek:  szaktanári figyelmeztetés;  osztályfőnöki figyelmeztetés;  osztályfőnöki intés;  igazgatói figyelmeztetés;  igazgatói intés. A különböző kötelességszegésekért járó fegyelmi intézkedéseket az SZMSZ IX. fejezete tartalmazza. A fegyelmi intézkedéseket a tanuló ellenőrző könyvébe (kivéve a szóbelieket) és az elektronikus naplóba be kell írni. 41. oldal

Az igazgató javaslatára a nevelőtestület dönthet úgy, hogy az igazgatói figyelmeztetés, illetve intés – esetleg az okok ismertetésével együtt – a hirdetőkönyv útján kihirdetésre kerüljön. Fegyelmi büntetések: Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A köznevelési törvény és a végrehajtásáról szóló 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet szabályozza a tanulók fegyelmi felelősségét. Ezek alapján a fegyelmi büntetés lehet az iskolában:  megrovás;  szigorú megrovás;  meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése illetve megvonása;  áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, vagy iskolába;  eltiltás a tanév folytatásától;  kizárás az iskolából. A felelősségre vonás eljárásmódjára és formájára nézve a hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadók. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület előtt kapja a tanuló lehetőleg a szülő (gondviselő) jelenlétében. A nevelőtestület kihirdetésre vonatkozó döntése alapján a fegyelmi büntetést az iskola tanulói előtt az okok ismertetésével együtt az igazgató vagy valamelyik helyettese kihirdeti. 9. Az iskolai vizsgák szabályzata A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javító vizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. A tanulmányok alatti helyi vizsgák szabályait intézményünk házirendjének mellékletét képező vizsgaszabályzata tartalmazza. 9.1. Javítóvizsga  Időpontját az igazgató határozza meg augusztus 15. és 31. közötti időszakban, és az iskola éves programjában kell rögzíteni.  A javítóvizsga időpontjáról az illetékes igazgatóhelyettes írásban értesíti az érintett tanulókat a vizsga előtt legalább 1 hónappal. Az értesítéshez mellékelve elküldi a szükséges tantárgyi tematikát.  Ha a tanuló a kitűzött vizsganapon igazolt ok miatt nem tud megjelenni, az igazgatótól legfeljebb 1 hónap vizsgahalasztást kaphat.  Az elhalasztott javítóvizsgára készülő tanulónak részt kell venni a következő felsőbb osztály tanulmányi munkájában, mulasztásait igazolni kell, munkáját a többi tanulóhoz hasonlóan kell elbírálni. A javítóvizsga sikeres letétele után a tanuló a felsőbb osztálynak végleges tagja lesz, sikertelen javítóvizsga esetén tanulmányait csak az előző osztály megismétlésével folytathatja. A tanulót a felsőbb osztály naplójába be kell írni, sikertelen javítóvizsga esetén a naplóba, a törzslapba és a bizonyítványba záradék kerül.

42. oldal

 





  

 

Ha a tanuló a javítóvizsgáról igazolatlanul távolmaradt, a vizsgát elfogadható ok nélkül abbahagyta vagy a vizsgától szabálytalanság miatt eltiltották, tanulmányait csak az osztály megismétlésével folytathatja. A javítóvizsga a tantárgy jellegének megfelelően írásbeli vagy szóbeli vagy írásbeli és szóbeli részből áll. Azokból a tantárgyakból, amelyekből a tanterv iskolai dolgozatokat ír elő, írásbeli vizsgarészt is kell tartani. Az írásbeli vizsga feladatsorát évfolyamok szerint egységesen a szakmai munkaközösségek állítják össze. Ugyancsak a szakmai munkaközösségek adnak útmutatást a szóbeli kérdésekhez is. Az írásbeli vizsga időtartama minimum 45 perc, maximum 60 perc. Az írásbeli vizsgára az érettségi vizsgaszabályzat szerint felügyeletet kell szervezni. A dolgozatokat az illetékes szaktanárok kijavítják, észrevételeiket és a javasolt érdemjegyet ráírják és a vizsga elnökének átadják. A vizsga végén az elnök a dolgozatokat leadja a vizsga szervezésével megbízott igazgatóhelyettesnek. A javítóvizsga szóbeli részét vizsgabizottság előtt kell megtartani. a bizottság elnöke az igazgató vagy megbízottja, tagjai a vizsgáztató tanár (lehetőség szerint az, aki a tanulót tanította) és még egy azonos szakos tanár. A vizsgabizottság tagjait az igazgató bízza meg. A szóbeli vizsgát az érettségi vizsgaszabályzat szerint kell lebonyolítani. Az a tanuló, aki a kapott tételt nem tudja, még egy tételt kap újabb gondolkodási idővel. A javítóvizsga befejezése után tartott értekezleten a szaktanár javaslatára a bizottság megállapítja az osztályzatot. A javítóvizsgáról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv elkészítéséért a vizsgabizottság elnöke a felelős. A javítóvizsga eredményét az osztályfőnök írja be a törzslapba és a bizonyítványba. A záradékokat az igazgató írja alá. A javítóvizsga eredményhirdetéssel fejeződik be. Az eredményhirdetést az igazgató vagy helyettese tartja. A sikertelen javítóvizsga nem ismételhető meg.

9.2. Osztályozóvizsga  Időpontját az igazgató állapítja meg, erről a tanulót a vizsga előtt legalább 1 hónappal az illetékes igazgatóhelyettes írásban értesíti.  A teljes osztályozóvizsga anyaga a tantervben szereplő valamennyi tantárgyra kiterjed.  Az első félévi jegyért tartott osztályozó vizsga tananyaga a tantárgy első félévi tananyaga.  Ha a tanuló félévi jegyét osztályozó vizsgán szerezte, akkor az év végén tartott osztályozó vizsga tananyaga a második félév tananyaga. A végső érdemjegybe a félévi vizsga érdemjegyét beszámítjuk. Az elégtelentől különböző végső érdemjegyhez mindkét félév tananyagából legalább elégségesre kell vizsgázni.  Az osztályozó vizsga írásbeli és szóbeli részből áll, kivéve a matematikát, amely csak írásbeli részből áll, és a testnevelést, amely gyakorlati részből áll.  Az írásbeli vizsga időtartama minimum 45 perc, maximum 60 perc. Egy napra legfeljebb 2 tárgyból lehet írásbeli vizsgát tenni.  Az írásbeli vizsgán az érettségi vizsgaszabályzat előírásai szerinti tanári felügyeletet kell biztosítani. Az írásbeli vizsga befejezése után a dolgozatokat az illetékes szaktanárok kijavítják, észrevételeiket, a javasolt érdemjegyet ráírják és a vizsga

43. oldal



    

elnökének átadják. A vizsga végén az elnök a dolgozatokat leadja a vizsga szervezésével megbízott igazgatóhelyettesnek. A szóbeli vizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell tartani. Elnöke az igazgató vagy megbízottja, tagjai lehetőleg azok a tanárok, akik a tanulót előzőleg tanították. A vizsgabizottság tagjait az igazgató bízza meg. A vizsgán az elnökön és a vizsgáztató tanáron kívül még legalább egy vizsgabizottsági tagnak jelen kell lenni. A szóbeli vizsgát az érettségi vizsgaszabályzat előírása szerint kell lebonyolítani. Az a tanuló, akit szabálytalanság miatt az igazgató a vizsga folytatásától eltiltott, javítóvizsgát tehet. Az a vizsgázó, aki írásbeli dolgozatát vagy szóbeli vizsgáját elfogadható ok nélkül abbahagyta, vagy a vizsgán indokolatlanul nem jelent meg, javítóvizsgát tehet. Ha az osztályozó vizsga sikertelen vagy a vizsgázó az osztályozóvizsgát indokoltan szakította meg vagy indokoltan maradt távol, az igazgató dönt, hogy mikor fejezheti be, illetve teheti le az osztályozóvizsgát. Sikertelen osztályozóvizsgája esetén az igazgató javítóvizsga időszakot jelöl ki az osztályozó vizsgát követő három hónapon belül. Az osztályozó vizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A bizottság elnöke felelős a jegyzőkönyv elkészítéséért. A vizsga eredményét az anyakönyvbe és a bizonyítványba annak az osztálynak az osztályfőnöke írja be, amelyikbe a tanuló jár, vagy amelynek a teljes osztályozóvizsgáját tette. A záradékot az igazgató írja alá.

9.3. Különbözeti vizsga  Különbözeti vizsgára a bizonyítvány beadásával kell jelentkezni. A vizsgaengedélyt az igazgató adja, ő állapítja meg a különbözeti vizsga anyagát is.  A különbözeti vizsga azokra a tantárgyakra, illetve tananyagrészekre terjed ki, amelyeket a tanuló az érvényes tantervből és bizonyítványából megállapíthatóan az előző osztályokban nem tanult.  A különbözeti vizsga időpontját az igazgató állapítja meg.  A különbözeti vizsga a tantárgy jellegének megfelelően írásbeli vagy szóbeli, vagy írásbeli és szóbeli részből áll. Azokból a tárgyakból kell írásbeli vizsgát is tenni, amelyekből a tanterv iskolai dolgozatokat ír elő.  Az írásbeli vizsga időtartama minimum 45, maximum 60 perc.  Az írásbeli különbözeti vizsgán az érettségi vizsgaszabályzat előírása szerinti felügyeletet kell biztosítani. Az írásbeli vizsga befejezése után a szaktanárok a dolgozatokat kijavítják, észrevételeiket, a javasolt érdemjegyet ráírják és a vizsga elnökének átadják. A vizsga végén az elnök a dolgozatokat leadja a vizsga szervezésével megbízott igazgatóhelyettesnek.  A szóbeli különbözeti vizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell tartani az érettségi vizsgaszabályzat előírása szerint. A vizsgabizottság elnöke az igazgató vagy megbízottja, tagjai annak az osztálynak a tanárai, amelynek anyagából a tanuló vizsgát tesz. A vizsgabizottság tagjait az igazgató bízza meg. A vizsgán az elnökön és a vizsgáztató tanáron kívül még legalább egy vizsgabizottsági tagnak jelen kell lenni.  A különbözeti vizsga elhalasztására az igazgató indokolt esetben engedélyt adhat.  Javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok, ha a tanuló a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, nem fejezte be, az előírt időpontig nem tette le vagy vizsgája sikertelen volt.  A javítóvizsga időpontját az igazgató határozza meg.

44. oldal

 



A különbözeti vizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A bizottság elnöke felelős a jegyzőkönyv elkészítéséért. A különbözeti vizsga eredményét hazai bizonyítvány esetén a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni. Külföldi bizonyítvány alapján különbözeti vizsgát tett tanulónak új bizonyítványt kell kiállítani. A bejegyzést annak az osztálynak az osztályfőnöke végzi, ahová a tanuló felvételét kérte. Ha a tanulónak a különbözeti vizsgát javító vizsgával sem sikerült letenni egy év múlva újból kérheti különbözeti vizsgára bocsátását.

9.4. Felvételi vizsga  Az iskolánkba jelentkező 8. osztályos tanulók felvételi pontszámait a 7. és 8. osztályos osztályzatok alapján számítjuk. Iskolánkban írásbeli és szóbeli felvételi vizsga nincs. A felvételi eljárást a tanév rendjéről szóló rendelet szabályainak megfelelően folytatjuk le. A részletes szabályokat iskolánk felvételi tájékoztatója tartalmazza. 10. A pedagógusok munkája értékelésének alapelvei  

      

A törvények, rendeletek és iskolai szabályozások betartása. Munkafegyelem o a munkavégzés időbeli pontossága; o az előírt tananyag feldolgozása; o az előírt értékelés elvégzése. Részvállalás az iskola életéből adódó feladatokban. (Versenyeztetés, korrepetálás, iskolai rendezvények szervezése, lebonyolítása.) Konstruktív hozzáállás a nevelőtestületi és iskolai feladatokhoz. Nevelőtestületi, munkatársi kapcsolatok szintje. Kapcsolat a diákokkal, szülőkkel. Szakmai önfejlesztés igényszintje. Továbbképzési részvétel (önkéntes). Rugalmasság.

A pedagógusok helyi intézményi feladatait az SZMSZ V. fejezetének 9. pontjában munkaköri leírás-minták tartalmazzák. 11. A pedagógusok munkájának ellenőrzési rendszere A nevelő-oktató munka ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. A nevelő-oktató munka ellenőrzésének megszervezéséért és működtetéséért az igazgató felelős. A hatékony és jogszerű működéshez rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása teremti meg. A nevelő-oktató munka ellenőrzésére jogosultak:  igazgató;

45. oldal

   

igazgatóhelyettesek; munkaközösség-vezetők; osztályfőnökök szaktanárok

Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek:  tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők)  beírási napló, elektronikus napló, törzslapok folyamatos ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettesek)  igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettesek)  a szervezeti és működési szabályzatban és a pedagógiai programban előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők)  tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettesek) 12. Az iskola, mint intézmény belső értékelésének módja Az önértékelés fő területe az nevelés-oktatás. Tájékoztatják a többi vezető beosztású dolgozót és kikérik véleményüket. A jelentős mozzanatokról nevelőtestületi értekezleten az igazgató tájékoztatja a nevelőtestület tagjait. Az nevelés-oktatás területén az iskola önértékelését az egyes szaktanárok, a munkaközösségek, az igazgatóhelyettesek és az igazgató végzik. Módja a félévi, év végi statisztikai adatok elemzése, az éves munkaterv végrehajtásának elemzése, jelentkezési és felvételi adatok, továbbtanulási adatok elemzése. Az elemzés eredménye általában az igazgató előadásában nevelőtestületi értekezleten elhangzik, megvitatásra kerül. 13. Az iskola minőségirányítási programja Az IMIP-et az iskola alkalmazotti közössége 2004. június 25-i ülésén egyhangúan elfogadta. Az iskola minőségfejlesztése a továbbiakban ez alapján történik. A gyakorlatnak megfelelően évente megvizsgáljuk és az igényeknek megfelelően módosítjuk.

III. Az iskola élet és munkarendje, hagyományok 1. Általános munkarend 1.1. Napirend A tanítás 800 órakor kezdődik. A tanulóknak legkésőbb 755 órakor az iskolába kell érkezniük. 45 perces órákat tartunk az alábbi csengetési rend szerint: 1. óra 800 – 845 2. óra 855 – 940 3. óra 950 – 1035 4. óra 1050 – 1135 5. óra 1145 – 1230

46. oldal

6. óra 7. óra 8. óra 9. óra

1240 – 1325 1330 – 1415 1420 – 1505 1515 – 1600

Az óraközi szünetekben a tanulók a tantermekben, folyosókon tartózkodnak, vásárolhatnak a büfében, bemehetnek az iskolai könyvtárba, lemehetnek az iskola udvarára. A folyosó-felügyeletet tanárok látják el az órarendhez illeszkedő beosztás szerint. Az iskolarádió 8 óra előtt és a szünetekben szól. A zenén kívül hirdetések, közlemények, üzenetek, ünnepi megemlékezések közvetítésére szolgál. A stúdió működtetésében tanulók vesznek részt, gondnoki, esetenként tanári segítséggel. Ők szerelik össze az iskolai ünnepségek (tanévnyitó, tanévzáró, szalagavató, ballagás, ünnepségek) és egyéb rendezvények (pl. szülői értekezlet, diáknap) hangosítására szolgáló berendezéseket. A tanítási órákat osztálytermekben, számítógép-termekben vagy szaktantermekben (nyelvi termek, természettudományi terem, tornaterem) tartjuk az óra jellegének (elméleti vagy gyakorlati) és a tanulók létszámának (teljes osztály vagy bontott csoport) megfelelően. A terembeosztás az órarenddel együtt készül. A géptermekbe, szaktantermekbe a tanulók csak a szaktanárral együtt mehetnek be. A délutáni foglalkozások (korrepetálás, edzés) időpontját a szaktanár a tanulókkal történő egyeztetés után tűzi ki, figyelembe véve az egyéb elfoglaltságokat és igényeket.

1.2. Heti rend A tanulócsoportoknak szaktól és évfolyamtól függően maximum a köznevelési törvény által engedélyezett órája van. Megtartásuk rendjét a tantárgyfelosztás alapján a tanév elején elkészült és szükség esetén tanév közben módosított heti órarend biztosítja. A magas heti óraszám, a választható 2. idegen nyelv és az emelt szintű oktatás miatt bizonyos órákat délután tartunk.

1.3. A tanév rendje Az éves program a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet alapján készül. Tartalmazza a tanév során megrendezésre kerülő ünnepélyek, szülői értekezletek, nevelési értekezletek, osztályozó értekezletek, versenyek, vizsgák időpontjait és felelőseit. Rögzíti a tanítási szüneteket, a negyedévi és háromnegyedévi figyelmeztetők, dicséretek beírásának időpontjait és minden olyan előre látható iskolai eseményt, amelynek időpontja adott vagy azt célszerű a tanév elején meghatározni. A tanítási szünetekben a tanulók számára rendszeresen szervezett program nincs.

47. oldal

1.4. Iskolai szolgáltatások A könyvtár hétfőtől csütörtökig 740 – 1500 óráig, pénteken 740 – 1300 óráig tart nyitva. Kölcsönözhetők kötelező olvasmányok, szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, folyóiratok, példatárak, tankönyvek. Délutáni sportolási lehetőséget adnak a tömegsport órák. A diákok igényétől és jelentkezésétől függően kosárlabda, röplabda és aerobikfoglalkozásokat szervezünk. A tanulók használhatják a kondicionáló termet is. A számítógéptermekben délutánonként felügyelettel gyakorlási lehetőség van. Korrepetálások segítik a tanulók felzárkóztatását, a tananyag megértését, begyakorlását. 1.5. Szociális ellátás A kollégiumot igénylő tanulók a város középiskolai kollégiumaiban laknak. Menzát kap minden igénylő. A Türr István Szakközépiskoláért Alapítvány szerény lehetőségeivel támogatja a szociálisan rászoruló tanulókat. A támogatás formái: osztálykirándulások költségének átvállalása, egyszeri pénzbeli juttatás, rendszeres (havonkénti) segély. 2. Hagyományok 2.1. Szervezeti hagyományok Az egyes osztályok osztályfőnökeit iskolavezetési egyeztetés után az igazgató bízza meg. Az osztályfőnöki feladatok ellátására a tavaszi nevelési értekezlet utáni hónapban lehet jelentkezni. A feladat csak a beiratkozástól az érettségiig vagy a szakmai vizsgáig egyben vállalható. Az osztályban tanító tanárokat a munkaközösségek javaslatai alapján szintén az igazgató nevezi ki. A végzett tanulók gyakran visszajárnak iskolánkba régi tanáraikhoz. Beszámolnak a felsőoktatási intézményekben szerzett tapasztalataikról, illetve a munkába állás örömeiről, esetleges gondjairól. Rendszeresek az érettségi találkozók. Az iskola emlékeit, hagyományait a gazdag anyaggal ellátott iskolamúzeum őrzi, amelyet volt tanulók, vendégek rendszeresen látogatnak, olykor gyarapítanak. Az iskola hagyományos külső kapcsolatai:  a tanulók gyakorlati képzését végző vállalkozások,  szociális intézményekkel és önkormányzatokkal  Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara,  Magyar Könyvvizsgálói Kamara  Budapesti Gazdasági Főiskola

48. oldal

 

Bács-Szakma Zrt. Eötvös József Főiskola, Baja

Alkalmanként külső előadók segítik az osztályfőnökök munkáját. Orvosok, védőnők tartanak egészségügyi felvilágosító órákat, beszélnek a dohányzás, alkoholizmus ártalmairól. A rendőrelőadók pedig a kábítószer fogyasztás és a bűnözés veszélyeiről tájékoztatják a diákokat. A munkaügyi központ munkatársai pályaválasztási tájékoztatókat tartanak. 2.2. Tantárgyi hagyományok Az iskola diákjai saját elhatározásuk szerint részt vesznek városi, megyei és országos szervezésű tanulmányi és sportversenyeken. A magyar nyelv és irodalom munkaközösség évente megrendezi az iskolai szavaló, helyesírási és szép kiejtési versenyt. A gazdasági munkaközösség minden évben megszervezi a marketing versenyt. Az idegen nyelvi, a történelem és a matematika munkaközösség háziversenyeket szervez az érdeklődő tanulók számára. A testnevelés munkaközösség évente háziversenyeket szervez kosárlabda, kispályás labdarúgás, és asztalitenisz sportágakban. Ugyancsak évente, különböző helyszíneken kerül lebonyolításra az öt dél-magyarországi közgazdasági szakközépiskola (Pécs, Komló, Bonyhád, Kaposvár, Baja) közismereti, szakmai és sportversenyen, amelyen iskolai csapat szerepel. 2.3. Iskolai szintű rendezvények Az évről évre ismétlődően megrendezésre kerülő iskolai műsorok, ünnepélyek időrendi sorrendben a következők: gólyatábor, a 9. évfolyamosok túrája, évnyitó, megemlékezés az aradi vértanukról, október 23-a megünneplése, elsősök türrössé avatása, gólyabál, diáknap, szalagavató ünnepség és bál, a március 15-i nemzeti ünnep, kommunizmus üldözöttei, holocaust emléknap, ballagás, tanévzáró. További rendezvények: turisztikai nap, nyelvi hét a kompetencia alapú oktatásban. 2.4. A város és a környék általános iskoláival való kapcsolattartás hagyományai Rendszeresen képviseltetjük magunkat pályaválasztási szülői értekezleteken a városunk és beiskolázási körzetünk általános iskoláiban. Ezeken adunk tájékoztatást iskolánk képzési rendjéről, a szakmaágazatokról, a választható idegen nyelvekről, az emelt szintű oktatásról és a tervezett szakképzésekről. Az általános iskolák nyolcadikosainak és szüleiknek beiskolázási tájékoztatót tartunk, valamint érdeklődők számára nyílt hetet rendezünk. Beiskolázási tájékoztatót tartunk középiskolák végzőseinek szakmai képzéseinkről. Az általános iskolák és iskolánk közötti jó kapcsolat építése érdekében minden évben levelezős versenyeket hirdetünk az általános iskola 7. és 8. osztályos tanulói számára. A történelem munkaközösség minden évben egy meghatározott korszakot dolgoz fel. A gazdasági munkaközösség gazdasági, pénzügyi kérdésekkel kapcsolatos feladatsorokat állít össze. A magyar munkaközösség pedig Könyvbarát címmel hirdet versenyt az olvasás népszerűsítése érdekében. 49. oldal

2.5. Egyéb hagyományok Iskolai ünnepségeken kötelező egyenruha – lányoknak matrózblúz fekete szoknyával, fiúknak fehér ing sötét szövegnadrággal. Ballagási ünnepélyeken a lányok iskolai egyenruhájukban, az egy osztályhoz tartozó fiúk egyforma öltönyben ballagnak.

IV.

Helyi tanterv

1. Az iskola óraterve 1.1. A kerettanterv szerinti óraterv (a 2012. szeptember 1-jén tanulmányaikat megkezdő diákokra vonatkozik)

Tantárgy Irodalom Magyar nyelv Történelem Társadalomismeret I. idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés Fizika Kémia Biológia Földünk és környezetünk Informatika Gépírás Közgazdaságtan Gazdasági környezetünk Szakmai alapozás Tanirodai foglalkozás Összes óra II. idegen nyelv Emelt szintű érettségi felkészítés órakeret

9. évf. 3 1 2 4-3* 4 1 1 3 2 2 2 1 2* 2* 2 30,5 -

10. évf. 3 1 2 4* 3-4 1 1 2 2 2 1 2 2* 2* 2 30,5 -

11. évf. 3 1 3 1 4* 3* 1 1 2 2* 3 5-6* 30,5 3* 4-5*

12. évf. 3 1 3 4* 3* 1 1 2 1 1 2* 3 4-5* 2* 30,5 3* 4-5*

A * a csoportbontást jelenti. A kötőjellel elválasztott óraszámok rendre az első, illetve második félévre értendők. A II. idegen nyelv és az emelt szintű felkészítés választhatók. Érvényes 2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben

50. oldal

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Szakmai tárgyak Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Rendelkezésre álló órakeret

9. évf. 4 4 4 0 3 2 2 0 2 6 0 2 5 1 35

10. évf. 4 4-3 4 0 2-3 2 1 2 1 7 1 2 5 1 36

11. évf. 4 4 3 1 3 1 0 2 0 9 0 2 5 1 35

12. évf. 4 4 3 0 3 0 0 1 0 12 0 2 5 1 35

A * a csoportbontást jelenti. A kötőjellel elválasztott óraszámok rendre az első, illetve második félévre értendők. A II. idegen nyelv és az emelt szintű felkészítés választhatók. 1.2 Az idegen nyelvi informatikai előkészítő osztály óraterve (2013/14. tanévben utoljára induló osztály) Tantárgy Idegen nyelv Informatika Magyar nyelv Történelem Matematika Személyiségfejlesztés Testnevelés Osztályfőnöki

Óraszám 11* 5* 3* 2* 3* 1* 2 1

Az első vagy a második félévben az informatikán belül 3* gépírás + 2* informatika. A * a csoportbontást jelenti. A szakképző évfolyamokon a képzést a központilag kiadott képzési programoknak megfelelően végezzük. Heti 1 osztályfőnöki órát tartunk. A 11., 12. évfolyamtól tanítunk 2. idegen nyelvet heti 3 órában és emelt szintű képzést heti 4 illetve 5 órában. 2. Tantárgyi tantervek A tantárgyak tantervei a mellékletben találhatók. A továbbhaladáshoz szükséges minimális követelmények a 9-13. évfolyam tantárgyi helyi tanterveiben olvashatók.

51. oldal

A szakképző évfolyamok teljesítésének minimális követelménye a szakmai vizsgakövetelmények minimuma. A tantárgyi követelményeket részletesen a helyi tantervek és a központi szakmai képzési programok tartalmazzák. A szakképző évfolyamokon a képzést a központilag kiadott képzési programoknak megfelelően végezzük az abban foglalt célok, követelmények és tananyagok szerint. 3. A tankönyvellátás rendje Az iskolai tankönyvrendelést munkaközösség véleményének kikérésével a tankönyvfelelős állítja össze. Megküldi az iskolai tankönyvrendelést a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával. Teendők - a munkaközösségek összeállítják a megrendelhető könyvek listáját a KELLO ajánlása alapján - a tankönyvigénylő lapot a szülők és a tanulók által aláírva a tanulók határidőre visszahozzák a tankönyvfelelősnek - a leadott tankönyvigénylők alapján a KELLO honlapján a tankönyvfelelős rögzíti a rendelni kívánt tankönyveket - normatív és egyéb kedvezmények felmérése A tankönyvrendelést 17/2014. (III.12.) EMMI rendelet szabályozza.

V. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái 1. Tanulói részvétel 1.1. A diákönkormányzat Az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat élén a működési rendjében meghatározottak szerint választott iskolai diákbizottság (DÖK) áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt az DÖK képviseli. A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze. Feladatait az SZMSZ V. fejezetének pontjában munkaköri leírás-minta tartalmazza. A diákönkormányzat a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a nevelőtestület véleményét, illetve szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyását a diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével az igazgató útján kéri meg. Az iskola diákönkormányzata a nevelőtestület által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzat alapján működik.

52. oldal

A törvényekben meghatározott esetekben a diákönkormányzat véleményének megszerzéséről a diákönkormányzatot segítő tanár gondoskodik. Az előterjesztést legalább két héttel korábban kell átadnia. Az igazgatóhelyettes a véleményeztetésre kerülő anyagok tervezetének előkészítésébe a diákönkormányzat képviselőit bevonhatja, tőlük javaslatot kérhet. A diákönkormányzat véleményét nevelőtestületi értekezleten a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli. A nevelőtestület értekezletére a választott diákképviselő is meghívható. A diákképviselő meghívását kezdeményezheti a nevelőtestület, a diákok, a diákmozgalmat segítő tanár és az igazgató. Az iskolai tanulók összességét érintő ügyekben a diákönkormányzat az igazgatóhoz, szűkebb közösséget érintő ügyekben a diákönkormányzatot segítő tanárhoz fordulhat, aki ha szükséges, akkor a javaslatot, észrevételt, problémát továbbítja az iskolavezetés felé. Az igazgató félévente egyszer részt vesz a DÖK vezetőségének ülésén. Tájékoztatást ad az iskola ügyeiről és válaszol a feltett kérdésekre. A diákönkormányzat működéséhez felhasználhatja az iskola helyiségeit. Több helyiség egyidejű igénybevételéhez az esemény előtt legalább három nappal engedélyt kér az illetékes igazgatóhelyettestől. A diákönkormányzat anyagi támogatásáról az iskola költségvetésének elkészítésekor, lehetőségeihez mérten gondoskodik. 1.2. Az osztályközösség, osztályfőnök Az azonos évfolyamra járó, és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanítási órák és foglalkozások többségét az órarend szerint közösen látogatják. Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége is működik:  megválasztja az osztály diákbizottságát és az osztály titkárát;  küldöttet delegál az iskola diákönkormányzatának vezetőségébe. Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgatóhelyettesek és az osztályfőnöki munkaközösség-vezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnöki munka minőségének felelőse speciális feladatai.  Az osztályfőnöki adminisztrációs munka ellenőrzése. Segítségadás záradékok, bejegyzés-szövegek, határidők ismertetésével.  Intézményi nevelési értekezletek előkészítése. Igazgatói felkérés esetén vezetése.  Az igazgató és helyettesei távollétében az intézmény vezetésének ellátása az oktatással  és neveléssel összefüggő operatív feladatok teljesítésével.  A magatartás és szorgalom intézményi értékelése rendszerének karbantartása és fejlesztése.  Az intézményi dicséretek, és fegyelmező intézkedések szabályozásának karbantartása.

53. oldal



Az iskolában használt záradékok karbantartása és fejlesztése.

Az osztályfőnök feladatait az SZMSZ V. fejezetének pontjában munkaköri leírás-minta tartalmazza. 1.3. A diákközgyűlés A diákközgyűlés a tanulók szervezett véleménynyilvánításának és tájékoztatásának fóruma. Megtartásának idejét a tanév munkarendje tartalmazza. A diákközgyűlés napirendjét az igazgató és a diákképviselő közösen állapítják meg. A napirend nyilvánosságra hozatala időpontja előtt legalább egy héttel az osztálytermekben való kifüggesztéssel történik. A diákközgyűlés levezető elnöke a diákönkormányzatot segítő tanár. A közgyűlésen jelen lehetnek a nevelőtestület tagjai. Az iskola életével kapcsolatos kérdéseket a diákönkormányzat a diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével a közgyűlés előtt legalább három nappal írásban juttatja el az iskola igazgatójához. Az írásban, illetve a közgyűlésen szóban feltett kérdésekre az illetékes vezető ad választ. Az illetékes vezetőt és a kérdésekkel érintett tanárokat a DÖK meghívja a diákközgyűlésre. Rendkívüli diákközgyűlés hívható össze az iskolai diákbizottság vagy az igazgató kezdeményezésére. A diákmozgalmat segítő tanár közvetít az előbbi felek között. Az igazgató a kezdeményezéstől számított két héten belül intézkedik a rendkívüli diákközgyűlés összehívásáról. A rendkívüli diákközgyűlés napirendjére, levezetésére az előbbi három bekezdés szabályozása érvényes. 2. Szülői részvétel 2.1. A szülői munkaközösség A szülői munkaközösség iskolaszintű képviselőjével az I. számú igazgatóhelyettes tart kapcsolatot. Azokban az ügyekben, melyekben a szülői munkaközösségnek az SZMSZ vagy jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt az igazgatóhelyettes kéri meg az írásos anyagok átadásával. A szülői munkaközösség képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalásához az igazgatóhelyettes meghívja. Az iskola szülői munkaközössége részére az iskola igazgatója tanévenként legalább egy alkalommal tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. Az osztályok szülői munkaközösségeivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot. A szülői munkaközösségnek véleményezési joga van  a működési szabályzatnak a szülőket is érintő rendelkezéseiben;  a házirend megállapításában; 54. oldal

  

a szülőket anyagilag is érintő ügyekben; a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában; az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában.

Az előbbi pontban megfogalmazott kérdésekben a szülői munkaközösség javaslatokat is megfogalmazhat.

2.2. A szülők tájékoztatásának formái Az iskola a tanév során  szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített, az általános munkaidőn túli időpontokban a szülői értekezleteken és a fogadóórán;  rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a tanulók ellenőrző könyvében;  kérésre rendszeresen elküldi az osztályozónapló megfelelő oldalának hitelesített másolatát. Az osztályok szülői közössége számára a szülői értekezletet az osztályfőnök tartja. Az iskola tanévenként két szülői értekezletet tart, egy-egy évfolyamon lehetőleg azonos időpontban. Az évi munkaterv további szülői értekezleteket is rögzíthet. Rendkívüli szülői értekezletet az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség hívhat össze a felmerülő problémák megoldására. Tanári fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként – az igazgató által kijelölt időpontban – két alkalommal tart fogadóórát. A fogadóórák időtartama legalább 60 perc. Ha a pedagógusnak nem sikerült minden szülővel megbeszélést folytatnia, a fogadóóra időtartama az igazgató döntése alapján maximálisan 30 perccel meghosszabbítható. Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre – a rendkívüli eseteket leszámítva – telefonon vagy elektronikus levél útján történő időpont-egyeztetés után kerülhet sor. Az iskola tanárai az előbbiekben rögzítetten túlmenően, előzetes időpont egyeztetés után találkoznak a szülőkkel 730 – 1600 óráig. A tanulót és gondviselőjét értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától. A diákközösséget érintő döntéseket iskolagyűlésen, valamint kifüggesztett hirdetés formájában kell a diákság tudomására hozni. Elektronikus napló A szülők saját gyermekük napló bejegyzéseihez kapnak hozzáférési (olvasási) jogot. Az interneten keresztül történő hozzáférés adatait a szülő tájékoztató levélben 9. évfolyam első szülői értekezletén az osztályfőnöktől átveszi. Az átvételt aláírásával elismeri. Elfelejtett jelszó a [email protected] e-mail címre írt levélben igényelhető, abban az esetben,

55. oldal

ha a szülő a digitális naplóban rögzített e-mail címről küldi a kérését. Új jelszó igényét az osztályfőnök felé is jelezheti a szülő. 3. Együttműködés a kollégiumi pedagógusokkal A kollégiumi nevelők rendszeresen tájékozódnak neveltjeik előmeneteléről az iskolában. Az iskola és a kollégiumok közötti hivatalos kapcsolatot az iskolavezetés és az osztályfőnökök tartják. Iskolai rendezvény esetén az osztályfőnök tanulóit a kollégiumtól szóban (ha kell akkor írásban) kikéri. 4. Alapítványaink 4.1. “A Végzett Türrös Tanulók Alapítványa” Az alapítvány célja: a kimagasló eredményt elért 4 legjobb végzős tanuló jutalmazása (elsősorban a rossz anyagi helyzetben lévő tanulókat kell figyelembe venni). A jutalmat minden évben a ballagási ünnepélyen kell átadni. A jutalom odaítéléséről az iskola nevelőtestülete dönt. 4.2. “Türr István Szakközépiskoláért” Alapítvány Az alapítvány célja: az iskola minőségi oktatómunkájának elősegítését szolgáló támogatás. Ennek keretében: az iskola számítástechnikai tevékenységének fejlesztése, az iskolai könyvtár fejlesztése. A középiskolai tanulók közötti tanulmányi, kulturális és sportrendezvények támogatása. Jó szorgalmú és magaviseletű szociálisan rászoruló tanulók támogatása.

VI. Az iskola külső kapcsolatai Az intézmény partnerei  Baja Város Önkormányzata és Polgármesteri Hivatala  Bajai Járási Hivatal  KLIK Kecskeméti Tankerület  Baja város és a városkörnyék általános iskolái  Baja város többi középiskolája  Baja város iskolaigazgatóinak munkaközössége  A tanulók gyakorlati képzését végző vállalkozások  Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Bajai Kirendeltsége  Az iskolaorvosi szolgálat  Budapesti Gazdasági Főiskola  Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara  Családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok  Bajai Kistérségi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Nevelési Tanácsadó, Baja  Bács-Kiskun Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, Baja

56. oldal

6.1. Az intézmény kapcsolattartása a gyermekjóléti szolgálattal Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó tanárok kapcsolatot tartanak fenn a fenntartó által működtetett gyermekjóléti szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében.

VII.

Megvalósítási feltételek

1. Személyi feltételek 1.1. A nevelőtestület szakmai összetétele Szakmai képesítés Magyar nyelv és irodalom Történelem Idegen nyelv Matematika Fizika Kémia Biológia Földrajz Informatika Testnevelés Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Gépírás Közgazdász Az ének-zene és a rajz és vizuális kultúra tantárgy oktatását óraadó tanár segítségével oktatjuk. Az informatikai és a gazdasági munkaközösség munkáját több óraadó tanár segíti. 2. A tanítás infrastruktúrája 2.1. Tantermek Az iskola tantermeiben lévő berendezések egy része új és korszerű. Másik része öreg, elhasználódott. Ezeknek a cseréje folyamatban van. A tanulás-tanítás megfelelő körülményeinek biztosításához a következő tíz évben szükséges minden évben legalább kettő tanterem teljes berendezésének beszerzése.

57. oldal

2.2. Szaktantermek Összesen 44 oktatási helyiségünk van. Ebből 28 osztályterem, 10 szaktanterem (2 taniroda, 1 nyelvi labor és 7 számítástechnikai terem) és 6 tanulócsoportos foglalkozásra kialakított kisterem. A természettudományi előadóterem berendezése, felszerelése idejétmúlt, elhasználódott, hiányos. A terem a fizika, kémia, biológia, egészségtan és földrajz oktatására nem elegendő. Szertárának anyagának selejtezése és eszközök beszerzése folyamatos. 2.3 A testnevelés feltételei A testnevelés oktatásához szükséges felszerelés szegényes, elavult. Az eszközállományt cserélni, számban gyarapítani kell. A kondicionálóterem felszerelése megfelelő. Az igények kielégítésére nagyobb kondicionáló terem lenne szükséges, természetesen több felszereléssel. A téli időszakban a tornaterem és kondicionálóterem nem bírja el a testnevelés órák terhét. Célszerű lenne az iskolaudvar sportcélokra való átalakítása. Szükség van az utcai kézilabda pálya felújítására is. Ezzel a kézilabda, a kispályás labdarúgás, a röplabda, a tenisz, a streetball, és az atlétika művelésének feltételei javulnának. 2.4 Könyvtár Az iskolai könyvtár helye, állománya megfelel a színvonalas oktatás követelményeinek. Felszerelése kellő színvonalú. 22302 könyvtári egységünk van amelyben szép számmal található elektronikus dokumentum is. A tanulók számára 6 db internetes számítógép áll rendelkezésre a szabadidő kellemes és hasznos eltöltéséhez. A kompetencia alapú oktatásra való áttérés és az új tanulásszervezési eljárások bevezetésével párhuzamosan megoldandók a következők:  a művészeti oktatáshoz szükséges felszerelés, könyv, ismerethordozó beszerzése;  a természettudományi tantárgyak oktatásához szükséges felszerelés bővítése;  a könyvtár állományának folyamatos fejlesztése; Az iskolaépület felújítása, a tantermek bútorzatának cseréje, eszközök karbantartása folyamatosan szükséges 3. Az iskolai felszerelések jegyzéke A tantárgyak oktatásához szükséges eszközök és speciális felszerelés jegyzékét a tantárgy helyi tanterve tartalmazza. A szakmai képzés eszközeit a képzési programok tartalmazzák. Eszközök, felszerelések

Kötelező mennyiség

Tantermek Tanulói asztal Tanulói szék Tanári asztal

456 866 31

58. oldal

Tanári szék Szekrény Tábla Aktív tábla Projektor Számítógép TV Video DVD Fogas Vízmelegítő Mosdó Szemetes Számítástechnikai teremek Számítógép asztal Tanulói szék Tanári asztal Tanári szék Tábla Szekrény Telefon Számítógép és tartozékai Nyomtató Programok

31 33 50 11 18 18 3 3 1 31 6 16 31 182 183 6 6 10 13 5 194 12 szakmai igény szerint 4 21 3 3 5 9 9

Projektor Székalátét Mosdó Vízmelegítő Fogas Poroltó Szemetes Idegen nyelvi labor Nyelvi labor berendezése Tanári asztal Tanári szék Tanulói szék Tábla Szekrény Nyomtató asztal Aktív tábla Projektor Magnetofon Telefon Videó TV Természettudományi szaktanterem

19 1 1 18 1 2 1 1 1 20 1 1 1

59. oldal

Tanulói pad Tanulói szék Tanári asztal Tanári szék Tábla Aktívtábla Számítógép TV Projektor DVD Szemetes Elszívóberendezés Vegyszerálló mosogató Fali mosogató Poroltó Mentőláda Szekrények Méregszekrény (zárható) Eszközszállító kocsi Törpefeszültségű csatlakozások Tanirodák Számítógép asztal Tanulói szék Tanári asztal Tanári szék Számítógép Nyomtató Projektor Tábla Szekrény Nyomtató asztal Telefon Iratmegsemmisítő Szkenner Parafatábla Fűtőtest Mosdó Vízmelegítő Fogas Tükör Szemetes Igazgatói iroda Asztal Szék Tárgyalóasztal Iratszekrény Fűtőtest

19 38 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 9 1 1 30 42 42 3 3 43 2 1 2 9 9 1 1 1 3 5 2 2 1 2 2 2 16 2 6 1

60. oldal

Ülőgarnitúra Számítógép Toronytartó Telefon Óra Festmény Szőnyeg Székalátét Szemetes Iskolatitkári iroda Asztal Szék Forgószék Iratszekrény Telefon Fax Fénymásoló és nyomtató Számítógép Nyomtató Iratmegsemmisítő Mosogató Hűtőszekrény Tükrös előszobafal Kávéfőző Székalátét Szőnyeg Igazgatóhelyettesi iroda 1. Asztal Szék Forgószék Székalátét Szekrény Toronytartó Számítógép Nyomtató Telefon Fűtőtest Mosdó Vízmelegítő Előszobafal Szőnyeg Óra Szemetes Igazgatóhelyettesi iroda 2. Asztal Szék Forgószék

1 1 1 1 1 2 3 1 1 2 2 1 5 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 1 1 6 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 1

61. oldal

Székalátét Szekrény Toronytartó Számítógép Nyomtató Telefon Fűtőtest Előszobafal Szőnyeg Óra Szemetes Pénzügyi-gazdasági koordinátor iroda Asztal Szék Forgószék Székalátét Fotel Szekrény Toronytartó Számítógép Nyomtató Telefon Fűtőtest Szőnyeg Gazdasági hivatal Asztal Szék Forgószék Székalátét Kanapé Szekrény Toronytartó Számítógép Nyomtató Fénymásoló Fűtőtest Telefon Előszobafal Konyhaszekrény Hűtőszekrény Kávéfőző Mikro Szőnyeg Pénztár Asztal Szék Forgószék

1 6 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 10 1 1 1 1 1 1 3 2 2 2 1 10 2 2 4 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 2 1

62. oldal

Székalátét Fűtőtest Lemezszekrény Szekrény Toronytartó Számítógép Nyomtató Telefon Szőnyeg Iroda Asztal Szék Fűtőtest Szekrény Toronytartó Számítógép Fénymásoló és nyomtató Telefon Szőnyeg Iroda Asztal Szék Fűtőtest Szekrény Toronytartó Számítógép Nyomtató Telefon Szőnyeg Tanári szoba Asztal Szék Szekrény Számítógép asztal Számítógép Nyomtató Fénymásoló Szkenner Telefon TV Polc Ülőgarnitúra Parafatábla Tábla Fűtőtest Festmény Tükör

1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 2 1 2 1 1 1 1 1 1 2 1 2 1 1 1 1 1 48 63 4 9 9 3 1 1 2 1 5 1 1 2 6 4 1

63. oldal

Óra Mosdó Mosogató Kávéfőző Teafőző Hűtőszekrény Mikro Szőnyeg Szemetes Könyvtár Asztal Szék Számítógép asztal Szekrény Tárolók, szabadpolcok Létra Telefon Fénymásoló Számítógép Nyomtató TV Video DVD Műholdvevő Iratrendező Fűtőtest Szőnyeg Ifjúságvédelmi felelős irodája Asztal Szék Fűtőtest Szekrény Telefon Szőnyeg Stúdió Stúdióasztal Szék Belső hangtechnikai felszerelés Beépített hangtechnikai hálózat CD lejátszó Mikrofon Erősítő Videó felvevő és lejátszó Technikusi terem Sulinet 64K bérelt modul ISDN telefonvonal Panasonic D816 telefonközpont

1 1 1 1 1 1 1 2 3 13 38 11 17 38 1 1 1 7 2 1 1 1 1 2 6 5 1 2 1 2 1 1 1 3 1 1 1 4 1 1 1 1 1

64. oldal

HP Procurve Switch 242411 Rack szekrény Számítógép asztal Asztal Szék Forgószék Fotel Fűtőtest Mosdó Szekrény Porta Telefonközpont Asztal Szék Szekrény Iratfűző Papírvágó Fogas Fűtőtest TV Tükör Óra Mosogató Hűtőszekrény Vízmelegítő Kávéfőző Teafőző Mikro Orvosi szoba Asztal Szék Szekrény Telefon Fűtőtest Fogas Hordágy Reflektor Tükör Mosdó Vérnyomásmérő (mandzsetta sorozattal) Phonendoscop Kötszerdoboz (kisméretű) Nyelvfogó Reflexkalapács Személymérleg Magasságmérő Mérőszalag

18 3 6 6 2 3 1 1 1 2 1 1 4 7 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 4 6 3 1 2 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 2

65. oldal

Olló (kötszervágó) Olló (egyenes) Olló (Cooper) Csipesz (horgas) Csipesz (anatómiai) Törölköző Takaró Lepedő Szemészeti vizsgáló tábla (saját megvilágítású) Szinlátásvizsgáló könyv Írógép Vesetál Ivópohár Mosdótál (kisméretű, fertőtlenítéshez) Egészség- és munkavédelmi eszközök Mentőláda Tűzoltó készülék Sugárcső Kapocs Párkulcs Tornaterem Fém kiskapu Fűtőtest Hangszóró Színpadi függöny Védőháló Kislabda Labda Tornaszőnyeg Tornapad Zsámoly Bordásfal Mászókötél Gumikötél Ugrókötél Medicinlabda Stopper Kosárlabda palánk Gyűrű Mászórúd Testedző szoba Fűtőtest Többfunkciós kondícionáló gép Szobakerékpár Futópad Evezőpad Kézisúlyzó

66. oldal

1 1 1 1 1 12 2 6 1 1 1 2 3 1 2 28 9 2 2 1 2 5 2 2 4 9 10 5 4 10 26 4 6 5 20 2 2 1 2 1 1 2 1 1 20

Súlyzórúd tárcsákkal Fekvenyomópad állvánnyal Hasizomerősítő Lépegető Lépcsőzőgép Bordásfal Gumikötél Húzódzkodó Utcai pálya Kézilabda kapu Kosárpalán Röplabdatartó Távolugró gödör Öltözők Pad Fogas Mosdó Tükör Bojler Fűtőtest Szemetes Iroda Asztal Kanapé Telefon, asztal Szék Szekrény Szőnyeg Diákklub Asztal Szék Ülőgarnitúra Szekrény TV DVD Csocsóasztal Fűtőtest Beépített konyhabútor Hűtőszekrény Vízmelegítő Tükör Mosdó

1 1 1 1 1 1 4 2 2 2 1 1 12 1 8 3 2 6 3 2 2 1 1 2 2 4 16 1 1 1 1 1 7 1 1 1 1 1

67. oldal

VIII.

A pedagógiai program legitimációja

A pedagógiai programot az iskola nevelőtestülete fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai programot a nevelőtestület a 2013. március 26-i értekezleten megtárgyalta és jóváhagyta. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyben a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. A pedagógiai programot a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat is megismerte, javaslatait és észrevételeit nem tett. A pedagógiai program hatályos 2013. március 26-tól kezdve. Az iskola a mindenkor aktuális pedagógiai program szerint működik. Az iskola pedagógiai programját és annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben kell bevezetni. Amennyiben törvényi változás vagy a fenntartói akarat változása miatt szükséges a pedagógia programot módosítani kell. Változtatást kérhet:  a szűk iskolavezetés valamelyik tagja;  valamelyik szaktárgyi munkaközösség;  az DÖK;  a szülői munkaközösség;  a fenntartó. Meg kell változtatni a pedagógiai programot a jogszabályok változása miatt az általuk szabott határidőre. A pedagógiai programot csak az iskola nevelőtestülete változtathatja meg a fentebb leírt módon. A változtatási kezdeményezés megtárgyalásának és a pedagógiai program esetleges változtatásának határideje 3 hónap. Június 15. és augusztus 15. között senki sem kezdeményezheti a pedagógiai program megváltoztatását. A változtatáskor, ha nem minden tanulót érint, akkor meg kell határozni az érintettek körét. Lehetőség szerint biztosítani kell a tanulóknak, hogy a beiskolázásukkor érvényes feltételek mellett fejezhessék be tanulmányaikat. A teljes pedagógiai program hozzáférhető minden iskolapolgár és minden érdeklődő számára az iskolai honlapon, a nevelőtestület számára az iskola belső hálózatán, és nyomtatott formában az iskola titkárságán.

Baja, 2013. szeptember 26.

Sárosi Magdolna megbízott igazgató

68. oldal

Mellékletek 1. sz. melléklet

Türr István Gazdasági Szakközépiskola informatikai stratégiája

69. oldal

1. Bevezetés Az intézmény neve: Türr István Gazdasági Szakközépiskola Székhelye: Baja, Bácska tér 1. OM azonosítója: 027971 Időszak: 2010-2015 Fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budapest, Szalay u. 10-14. Iskolánk informatikai stratégiáját az elkövetkező 5 évre fogalmaztuk meg. A stratégia célja a fenti időszakra az intézmény informatikai állapotfelmérése után azon fejlesztési célok összefoglalása, melyek segítségével az IKT alapú oktatás fokozatosan kiterjeszthető. Szeretnénk elérni, hogy a következő 5 év alatt a tanórák minél nagyobb százalékában használjunk valamilyen IKT eszközt. Minimálisan elfogadhatónak azt tartanánk, ha ez a szint elérné a bevont csoportok teljes óraszámának 25 %-át. (Ez körülbelül 1200 óra 25%-át jelentené, ami 300 óra körül mozog.) Azt is szeretnénk, ha minden osztály találkozna a tanórák keretein belül is az IKT eszközökkel a teljes óraszám legalább 15%-ban. (Ez évente körülbelül 6324 össz óraszámot jelent. (1240 óra/hét * 34 hét * 0,15 = 6324 óra/év.)) Céljaink közé tartozik a 2012/2013-as tanévben történő kipróbálás után a 2013/2014-es tanévben a digitális napló bevezetése, és az ehhez szükséges informatikai háttér megteremtése, mint a tanári laptopok, mint az Internet lefedettség tekintetében. Ez utóbbit az épület több pontjára telepített WiFi-s routerek segítségével szeretnénk megoldani. A diákok digitális kompetenciájának minél magasabb szintre hozása, valamint a digitális napló bevezetésének eszközszükséglete ráépül az intézmény informatikai struktúrájára és annak egyben szerves része is. Tanulóink létszáma közel 700 fő. A 9-12. évfolyamon 4, a 13. évfolyamon 2 párhuzamos osztállyal. Szakképző évfolyamainkon pedig 3-4 párhuzamos osztállyal dolgozunk. Intézményünk számára az egyik legfontosabb érték, hogy diákjainkat számára a jó minőségű képzéseink segítségével biztosítjuk a piacképes tudás megszerzését. A stratégia a fenti időszak alatt évente felülvizsgálandó, és szükség esetén módosítható. A céljaink megvalósításának elengedhetetlen feltétele a források rendelkezésre állása. Éppen ezért nagy erőket kell mozgósítanunk azért, hogy - az anyagi feltételekhez megszerezzük a fenntartó támogatását - biztosítsuk minden kollégánk számára az IKT eszközökhöz működtetéséhez szükséges megfelelő tudást.

70. oldal

2. Helyzetfelmérés Informatikai hálózat Intézményünkben a számítógép hálózat két szegmensre van osztva. Az egyik az úgynevezett „belső” hálózat, amely a számítógépes szaktantermek többségét foglalja magába. Ezekben a számítógépet használók nem érik el az Internetet, csak a helyi Intranetet. Itt tároljuk a tanórákhoz szükséges tananyagokat. Az osztályok számára minden szaktanteremből elérhető csak olvasható közös meghajtókon kapják meg a szükséges feladatokat, állományokat. Míg a csak saját maguk számára elérhető megosztásokon mentik le az órai munkákat, amit csak az adott osztályban, vagy csoportban géptermi órákon tanító szaktanárok érnek el és javíthatnak ki. A gépekben programvédő kártya található, melynek következtében a gépek wincseszterére mentett adatok kikapcsoláskor elvesznek. A másik a „külső” hálózat, amelyen az Internet érhető el. Az oktatásban az Internet használatára is egyre nagyobb igény van. Ezt jelenleg három számítógépes szaktanteremben tudjuk biztosítani a tanulók részére. Ezekben az órai munka keretei között a tanár felügyelete mellett a diákok korlátlanul használhatják az Internetet. Itt is elérhető egy, a belső hálózattól különálló közös meghajtó ahol a diákok feladatokat kapnak és ahol órai munkáikat elhelyezhetik, de ez független a belő hálózaton lévő Intranetes megosztásoktól. Erre azért van szükség, hogy tűzfal kerüljön a vírusfertőzések megelőzése miatt a két hálózati szegmens közé. A két hálózati szegmens közötti átjárhatóság csak az iskolai vezetés számára engedélyezett. Az igazgató, az igazgatóhelyettesek és az iskolatitkár használják egyidejűleg az Internetet és a helyi hálózatot. A tanáriban pedig mind a két szegmensnek vannak végpontjai. Három számítógépen az Internetet, további hat gépen pedig a belső hálózatot érik el a tanárok. A rendszergazda megoldotta, hogy a digitális napló, de csak az, elérhető legyen a belső hálózatról is. Az intézményünkből két féle úton érhető el a világháló. Az egyik a T-System által szolgáltatott ingyenes Sulinet, míg a másik a Bajanet optikaikábel-internet típusú hozzáférése. A Sulinet sávszélessége 4 Mb/s, míg a Bajanet felé 40 Mb/s sávszélességgel érhető el az Internet. Az két Internet elérést kétfelé bontottuk. A Sulinet elérés az iskolavezetés és az iskolai adminisztráció felé szolgáltatja az Internetet, míg a Bajanet-es internet a diákok felé elérhető. Az Internetet használó gépek száma és a megbízhatóság miatt van ez így. A Sulinet igaz hogy lassabb, de folyamatában megbízhatóbb, míg a Bajanet gyorsabb, ezáltal több gépet képes kiszolgálni, de rendszeresnek mondhatók a több órás leállások. Ez oktatásban áthidalható, de az irodákban megengedhetetlen, hogy kimaradjon a szolgáltatás. Éppen ezért gondolkodunk olyan megoldáson, amely a szolgáltató okozta kieséseket kiküszöböli. Jelenleg vezetékes úton 3 tanterem (100-as, 103-as és a 205-ös) Internet ellátása megoldott, ott az összes munkaállomás rendelkezik kapcsolattal. Ezeket a termeket használják a diákok. Az épületben a tantestületi számítógépes teremben egy router-t helyeztünk el, amelyhez az épület ezen részéből lehet WiFi-n keresztül biztonságosan csatlakozni. Ez sajnos csak a földszinti termek egy részét fedi le, ami az egész épület 1/8 része. Az intézmény közösségi terei (pl. könyvtár pihenő, tanári, aula stb) 40% százalékban lefedettek Internet eléréssel. A könyvtár az épület távolabbi részén helyezkedik el, az itt található 5 db munkaállomás és a tanári munkaállomás csak vezetékes kapcsolatot használ.

71. oldal

-

A hálózat jól strukturált, viszont mindenképpen bővítésre szorul. Még több szaktanterem hálózati elérése megoldatlan. Igény van az egész épület WiFi-n keresztüli ellátásához, amihez végpontok telepítése szükséges. Erre a digitális napló bevezetése miatt is szükség van.

-

A szaktantermekben a tanári munkaállomás mellett a mobil tanulói munkaállomások internet elérése is nyitott kérdés. A közösségi terek lefedettsége is gyenge, sem a tanárok, sem a tanulók nem tudják elérni a belső hálózatot illetve az internetet csak a minimális mértékben rendelkezésre álló állandó munkaállomásokról. Az intézmény számára biztosított sávszélesség jelenleg is szűk. A szaktantermek és a közösségi terek jövőbeli lefedésével a rendelkezésre álló sávszélesség nem biztosíthat megfelelő minőségű internet elérést.

-

IKT eszközök -

Az intézmény az alábbi típusú interaktív táblákkal rendelkezik: 1. 4 db Smart tábla, a hozzávaló szoftverekkel és mennyezetre erősített projektorokkal. 2. 10 db Qomo, tábla, a hozzávaló szoftverekkel és táblatartóval egybeépítet konzolokra erősített projektorokkal.

-

Az intézmény rendelkezik még 2 (db) digitális kamerával és 1 (db) digitális fényképezőgéppel is. - Egyéb digitális eszközök száma – fényképezőgép, kamera – a tanulói létszámhoz képest kevés.

-

Az számítógép termekben 2 (db) lapszkenner is elérhető. A tanáriban és a könyvtárban pedig lapadagolós szkennerek találhatók, de ezek a diákok részére nem elérhetőek.

-

Nyomtató minden szaktanteremben elérhető, igaz még használunk 10 db elavult tintasugaras nyomtatót is. Ezek cseréje folyamatosan történik meg korszerű lézeres nyomtatókra. A tanirodákban és a multimédiás internetes teremben, illetve az irodákban már ilyen nyomtatókat használunk. A tanáriban ahol a legnagyobb a nyomtatási feladat 2 db nagyteljesítményű lézernyomtatót használunk.

-

Az iskolában 7 db fénymásoló gépet használunk, ezek közül egyet használnak a diákok a tanirodában (103), a többi a tanáriban, a könyvtárban, az oktatási asszisztensnél, a gazdasági hivatalban, és az iskolatitkárnál található. Az iskolatitkárnál található egy korszerű színes fénymásoló is.

-

Mobil munkaállomások 1. A TIOP-1.1.1-09/1-2010-0099 pályázaton nyert 187 db netbook a bevont csoportok diákjainak és tanárainak áll rendelkezésre. 2. A TIOP 1.1.1-07 pályázaton nyert interaktív táblákhoz tartozó 10 db laptop-ot mindig azok a tanárok használják, akiknek az adott órán szükségük van rá. 3. Ezen kívül a pedagógusaink számára összesen 29 db mobil munkaállomás elérhető el.

72. oldal

-

Tanulóink 262 db asztali számítógépen dolgoznak. Ezek megoszlása a következő: 1. legfeljebb egy éves színvonalnak megfelelő 34 db 2. egy-három éves színvonalnak megfelelő 65 bd 3. három- öt éves színvonalnak megfelelő 47 bd 4. több mint öt éves színvonalnak megfelelő 116 bd

-

A szerverek és a munkaállomások, illetve a laptopok operációs rendszere jogtiszta. Ezt a Tisztaszoftver Program segítségével oldottuk meg. Az oktatott szoftverek (MS Office, multimédia, programozás alkalmazások, könyvelési programok) szintén legális példányok.

IKT tartalom -

Digitális tananyagot főleg az alábbi műveltségi területekre szereztünk be: Matematika, földrajz, történelem, angol nyelv, német nyelv.

Belső tartalomszolgáltatás -

Az intézmény az alábbi információkat osztja meg weboldalán keresztül a fenntartó, a szülők és a tanulók számára: o a tanév rendjére vonatkozó információk, o az intézmény bemutatása, o a TÁMOP-ban elvégzett munkák, o tanulmányi versenyek, kirándulások, rendezvények, o képgaléria.

-

A belső tartalomszolgáltatás minősége a tíz évvel ezelőtti technológia szintjén áll. Csak tartalomközlésre szorítkozik, s csak a legszükségesebb információk érhetők el a diákok, a fenntartó és a szülők felé.

Adatbiztonság -

A szaktantermek számítógépeit, amelyeket a diákok használnak programvédő kártyákkal szereltük fel. Ezek a kártyák nagyban elősegítik a gépek stabil működését. Vírusfertőzés, kártékony programok beépülése és szándékos vagy véletlenszerű felhasználói hibás beavatkozások ellen is védelmet biztosítanak. A számítógépet csak újra kell indítani és máris visszaáll a bekapcsolás kori alap állapot. Emellett a kártyák támogatják a több operációs rendszer egyidejű kezelését, amit az oktatásban ki is használunk.

-

A szervereken, az irodákban, a laptopokon és minden olyan munkaállomáson ahol nincsenek programvédő kártyák vírusvédelemre az F-Prot antivírus programot használjuk. Ez nagyon kedvező éves díjjal oktatási intézmények részére elérhető, tehát ez is teljesen legális az iskolában.

-

Egyéb intézkedések - pl.: antispam, tartalomszűrés, adathalászat - átgondolása javasolt.

-

Az irodákban az adatmentés nem rendszeres, csak alkalomszerű.

73. oldal

-

A szervereken a tanítási szünetekben van teljes mentés.

-

Az intézményben az alkalmazott rendszerek és a digitálisan kezelt adatok biztonsági besorolása még nem történt meg. Jelentős adatvesztés nem történt az elmúlt tíz évben. Kisebb vírusfertőzésektől eltekintve rendszereink megfelelően működnek. A régebbi biztonsági mentések rendszerezése és újraarchiválása még nem történt meg.

-

Pedagógiai érték -

Az IKT kompetenciafejlesztés bekerült az intézmény pedagógiai programjába. Ebben rögzítésre került, miként épülnek be az IKT eszközök a különböző tantárgyak tanításába.

-

A tanórai mérés, értékelés is új eszközökkel gazdagodik. Mindezek alkalmazására szintén a pedagógiai program az iránymutató.

-

A rendelkezésre álló pedagógiai kompetenciákat felmértük. A tantestület igénybe veszi a folyamat-tanácsadói szolgáltatást, és IKT-mentorálást is kértünk.

-

A programba bevont pedagógusok mindegyike belső továbbképzést kap, s minden érintett munkaközösségből egy delegált pedagógus külső helyszínen megtartott továbbképzésen gyűjt tapasztalatokat, hasznos gyakorlatokat.

-

Az kutató-kísérletező pedagógusok mellé fokozatosan felzárkóznak a többiek is. A tantestület motivált a program bevezetésében, kész a szemléletváltásra.

-

A TÁMOP 2.1.2. képzések keretein belül, sikerült az érdeklődő kollégáinknak egy belső csoportot szervezni, melyen informatikai tudásukat egészítik ki.

SWOT elemzés – az érintett informatikai területek összevetésével Az alábbi táblázatban összefoglaljuk az erősségeket (S:belső tényezők, jól működnek), a gyengeségeket (W:belső tényezők, rosszul vagy hiányosan működnek), a lehetőségeinket (O:külső tényezők, melyek erősségeink kihasználását segíthetik) , illetve a veszélyeket (T: külső tényezők, kockázatok). S (erősségeink) A1 A hálózat jól strukturált, bővíthető. A2 A publikus, védett és privát szegmensek konfigurációja megfelelő. B1 A technikai személyzet és a rendszergazda biztosítani tudja az eszközök (tartalmak) telepítését. C1 Az óravázlatok, oktatási segédanyagok elérhetőek a belső hálózaton. C2 Az intézményi statisztikai adatok rendelkezésre állnak.

W (gyengeségeink) A1 A rendelkezésre álló sávszélesség nem elég az összes terem ellátásához. A2 A meglévő aktív hálózati eszközök kapacitása nem bővíthető tovább. Újabbak beszerzése szükséges. A3 A közösségi terek nem vagy csak részben lefedettek. B1 A szaktantermek technikai ellátottsága hiányos: hálózati végpontok, elektromos leállások, főkapcsolók, tartókonzolok

74. oldal

D1 Jó vírusfigyelő rendszer került telepítésre a munkaállomásokra és a szerverekre. A programvédő kártyák jól működnek. E1 A tantestület motivált az IKT eszközök bevezetésében.

hiányoznak. A számítógépek fázisokra történő csoportosítása több teremben még nem megoldott az egyenletes terhelés kialakítására. B2 A meglévő interaktív táblák és projektorok alkatrészcseréje megoldatlan. A projektorok javítása drága és Baján nem megoldott. Hiba esetén több hétre el kell szállítani a projektort. B3 A meglévő IKT tartalmak nem fedik le a vállalt területeket. Nem minden pedagógus ismeri az eszközöket. C1 A weboldal frissítése. C3 A diákok a feladatokat nem digitális formában kapják. C4 Nincsen iskolai szinten közösségi webes eszközük, pl. fórumuk. C5 Hiányzik az online IKT tartalom, és az online segítség lehetősége a tanórán kívüli tanulásnál. C6 nem vagyunk teljes egészében felkészülve az SNI-s tanulók fogadására. D1 Az operációs rendszer frissítések telepítése nem folyamatos. Az újabb operációs rendszerek nem működnek a régebbi gépeken, ezért nem minden diák tanulhatja egyszerre az újdonságokat. Például a Windows7 összesen 3 géptermünkben telepíthető. D2 A számítógépeink jelentős része elavult, felújításra szorul. D3 Az anyagi háttér biztosítása nem rajtunk múlik

O (lehetőségeink) A1 WiFi-s routerek telepítése az épület minden emeletének több pontjára is, hogy az egész épületben elérhető legyen a számítógép-hálózat. B1 Új IKT tartalmak megismerése B2 A pályázatok folyamatos figyelésével és az iskolai alapítvány éves felhasználható keretével az IKT eszközök folyamatosan pótolhatók, újdonságok beszerezhetők C1 Jól üzemelő közösségi portálok mintául szolgálhatnak a weblap átalakításához

T (veszélyek) A1 A finanszírozási források korlátozottak. Egyre kevesebb pályázat jelent meg az utóbbi időben számítógép fejlesztésre. B1 Az esetleges új mobil munkaállomások biztonsági kockázatnak lesznek kitéve C1 A hiányos információk miatt az intézmény jelentkezőket veszíthet. C2 A szülők nem férnek hozzá a gyermek elektronikus naplóbejegyzéseihez. D1 Folyamatosan jelennek meg az újabb adatbiztonságot veszélyeztető

75. oldal

D1 Jó felügyeleti szoftverrel a látogatott weblapok közül a bizonytalan tartalmúak kiszűrhetők. E1 A pedagógiai program átalakulásával vonzóbbá válik az intézmény a pályaválasztók körében.

technológiák. A külső adatszerzés, a weblap feltörése jelentős kockázat lehet. E1 Az új munkaformákra történő átállás alatt a megszokott értékelés, feladatkiosztás elmaradása esetén negatív kritika a szülők részéről. D3 Ha a számítógépek cseréje nem lesz biztosított, pár éven belül, a modern igényeket és a szakképzést kielégítő oktatásunk veszélybe kerül.

3. A CÉLOK KITŰZÉSE ÉS A HOZZÁJUK TARTOZÓ ALFELADATOK MEGHATÁROZÁSA A célok kitűzésekor a fenti területeken figyelembe vettük átfogó célként a vállalt IKT alapú oktatás bevezetését, kiterjesztését. Minden informatikai átalakítás és fejlesztés ennek van alárendelve. Az intézmény pedagógiai programjából a vonatkozó értékek: - minőségi és piacképes tudás biztosítása a tanulók számára - „egész életen át tartó tanulás” készségének kialakítása - digitális írástudás: digitális kompetencia kialakítása - nyitott, kommunikációra képes egyéniségek formálása - problémamegoldó, innovatív személyiségfejlesztés - esélyegyenlőség biztosítása a társadalmilag hátrányos helyzetű tanulók számára - esélyegyenlőség biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára. Az alábbi tartalom példaként szolgál. Felhasználtuk a SWOT elemzésekben foglalt tényeket. Informatikai hálózat Cél: Az informatikai hálózat alkalmas legyen a programhoz tartozó összes tanterem és érintett közösségi terület megfelelő minőségű kommunikációjának biztosítására. Ebbe beleértjük az összes szaktantermet és a közösségi tereket is. Az intézmény számára a sávszélesség megfelelő legyen az oktatási tartalmak eléréséhez és a közösségi funkciók használatához. Jelenlegi helyzet: A közösségi területek gyengén lefedettek. A sávszélesség bővítendő. Forrás: pályázatok, a fenntartó által biztosított keret. Feladatok: A1 A megfelelő új és biztonságos hálózati topológia megtervezése a szükséges új aktív eszközökkel. Mérések elvégzése a WiFi-s routerek helyének pontos meghatározásához. A sávszélesség bővítése esetlegesen új szolgáltató bevonásával. A legmegfelelőbb ár/teljesítmény arány megtalálása. A2 A hálózati átalakítás fizikai kivitelezésének elindítása, annak felügyelete A3 Az új végpontok kiépítése Az új végpontokon biztonságos beléptetési rendszer kidolgozása. 76. oldal

IKT eszközök Cél: A meglévő eszközpark megfelelő szintre bővítése, az IKT alapú oktatáshoz kívánatos tanórai környezet kialakítása a tervezett tantermekben. A tanórán kívüli önálló munkához az eszközkölcsönzés biztosítása. A tantermekben annyi mobil munkaállomás biztosítása, amennyi mellett már csoportmunka végezhető. Egyéb eszközök biztosítása kérésre: mikroszkóp, dokumentumkamera, digitális kamera, SNI eszközök. A digitális napló bevezetéséhez szükséges technikai háttér biztosítása. Jelenlegi helyzet: Csak a számítástechnikai laborok ellátása megfelelő. A további termek telepítése, az eszközpark kibővítése pótlandó. A kölcsönzési rendszer kialakításra vár. Forrás: pályázatok, a fenntartó által biztosított keret Feladatok: B1 A szükséges eszközök megtervezése a jelenlegi állapot és a becsült eszközszükséglet alapján B2 A tantermek felkészítése ( hálózati végpontok, elektromos leállások, tartókonzolok, tanári munkaállomás előkészítése), a terem berendezésének csoportmunkára is alkalmas átalakítása. Az elektromos hálózat fázisterhelésének helyes megtervezése és kivitelezése. A berendezések cserealkatrészeinek biztosítása – a megfelelő forrás megtalálása, illetve technikai támogatás biztosítása, folyamatos karbantartás B3 Az új eszközök telepítése (interaktív tábla, projektor, tanári munkaállomás, szavazó rendszerek, egy-egy táblához csatlakoztatható dokumentumkamera és mikroszkóp, SNI eszközök, felügyeleti rendszer) Az új mobil tanulói munkaállomások telepítése, biztonságos tárolásának megszervezése, a kölcsönzési rend kialakítása

IKT tartalom Cél: A programban vállalt műveltségi területekhez változatos, jó minőségű, interaktív IKT tartalom biztosítása. Ez történhet külső beszerzéssel, de építünk a belső innovációra is: mind tanári mind tanulói oldalról. A munkaközösségek mentori segítséggel feltérképezik a rendelkezésre álló anyagokat, s ütemezést készítenek a műveltségi területük minimális lefedésére, majd a tananyagbázis gazdagítására. A szakképzésben a gyorsabban változó kimeneti követelményekhez igazodó tananyagtartalom biztosítása, a régebbiek cseréje. Jelenlegi helyzet: A rendelkezésre álló digitális tartalmak hiányosak. Forrás: pályázatok, a fenntartó által biztosított keret, valamint ingyenes tartalom biztosítása Feladatok: B2/1 A használható „Jó gyakorlatok” felkutatása B2/2 A pedagógiai programmal összhangban levő tartalmak közös „adatbázisba” rögzítése, a szükséges beszerzések végrehajtása B2/3 A tartalmak használatához szükséges egyéb szoftverek telepítése B2/4 A testület által végzett „tartalomfejlesztés” szorgalmazása B2/5 A szoftverek karbantartása, frissítése szükség esetén 77. oldal

Belső tartalomszolgáltatás Cél: Az intézmény webhelyének fejlesztése, közösségi funkciókkal történő kiegészítése. A fenntartó és a szülők felé a szükséges online információk biztosítása. A diákok tanórán kívüli online IKT tartalomszolgáltatása. A tartalomszolgáltatás alakuljon át: legyen virtuális közösségi tér az esélyegyenlőség biztosításával. Jelenlegi helyzet: Az intézmény webhelye csak minimális mértékben felel meg az elvárásoknak. Forrás: önerő a webhely átalakítására, szükség esetén ingyenesen elérhető külső portálokon az „iskolai tér” létrehozható Feladatok: C1 A közösségi portál megtervezése C2 A portál fokozatos kialakítása, a megfelelő felhasználói profilokkal ( fenntartó, szülő, diák) C3 A portál folyamatos karbantartása, aktualitásának biztosítása, a közösségi funkciók moderálása C4 Online IKT tartalomszolgáltatás kiépítése C5 Online segítség biztosítása az IKT tartalmak mellé C6 A tartalmak esetleges átalakítása SNI szempontból Adatbiztonság Cél: Az intézményhez tartozó digitális rendszerek és adatok biztosítása. A rendszerek rendelkezésre álljanak a tanítási és a felkészülési időszakban. Az intézményi adatokról készüljön rendszeres biztonsági mentés. Adatvesztés vagy külső támadás ne veszélyeztesse a közösségi és a tartalomszolgáltatási funkciókat. Jelenlegi helyzet: A rendszerek vírusvédelme biztosított, de az esetleges támadások esetén a teendők nem rögzítettek. Az adatkezelés és mentés nem szabályozott. Forrás: önerő Feladatok: D1/1 Az eszközök, rendszerek és adatok biztonsági osztályokba sorolása. Szükség esetén a védett hálózati szegmensbe helyezése, az intézmény belső adatainak elkülönítése a diákok és tanárok felhasználói tárhelyétől D1/2 A digitális adatkezelés szabályozása, a biztonsági teendők rögzítése, beleértve a biztonsági mentés kérdését is, illetve a biztonsági frissítések ütemezését D1/3 Rendszeres biztonsági auditok szervezése D1/4 A látogatható webhelyek közül a káros tartalmúak szűrésének kiterjesztése az új munkaállomásokon is D1/5 Folyamatos továbbképzés az érintett kollégáknak

78. oldal

Pedagógiai érték Cél: Az IKT eszközök mellé a pedagógiai érték folyamatos fejlesztése. Csak ezekkel kelhet életre az új tanítási-tanulási módszertan. Állandó innováció ösztönzése: változatos munkaformák kialakítására, új tartalmak keresésére, készítésére. Maguk a pedagógusok is kapcsolódjanak be a szakterületüknek megfelelő Web-es közösségi terek munkájába. Jelenlegi helyzet: A tantestület motivált a bevezetésben, de tapasztalatszerzésre, támogatásra, s maga is tanulásra szorul. Forrás: pályázat: pályázatok, a fenntartó által biztosított keret

Feladatok: E1/1 A szükséges tanfolyamok megszervezése E1/2 Mintatanmenetek készítése, „óravázlat-fórum” indítása munkaközösségi szinten E1/3 Óralátogatások biztosítása a saját intézményen belül. Rendszeres megbeszélések szervezése a mentor bevonásával, ahol megbeszélhetik az aktuális tapasztalatokat – szintén a rokon műveltségi területek összevonásával E1/4 Az SNI feladatok feltérképezése. A tanmenetek, óravázlatok kiegészítése E1/5 Folyamatos visszajelzés és önértékelés biztosítása a pedagógusok számára E1/6 A diákok visszajelzéseinek értékelése E1/7 Jelen informatikai stratégia folyamatos felülvizsgálata a megvalósult elemek és visszajelzések alapján

79. oldal

2. számú melléklet

A Türr István Gazdasági Szakközépiskola környezeti nevelési programja

80. oldal

1. ALAPOK 1.1. TÖRVÉNYI HÁTTÉR 1.1.1. Az Alkotmány A 2011. április 18-án elfogadott alkotmányunk törvényben rögzíti mindenki jogát az egészséges környezethez. A Nemzeti hitvallásban deklarálja: „Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit.” 1.1.2. Környezet- és természetvédelmi jogszabályok Környezetvédelmi törvény Az 1995. évi LIII törvény (a környezet védelmének általános szabályairól) célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítását, a környezet elemeinek és folyamatainak védelmét és fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. Legfontosabb alapelvei: az elővigyázatosság, a megelőzés, a helyreállítás, a felelősség az együttműködés, a tájékozódás és a nyilvánosság. Kimondja a föld, a víz, a levegő az élővilág és az épített környezet védelmét. Foglalkozik a veszélyes anyagokkal és technológiákkal, a hulladékokkal, a zaj, a rezgés és a sugárzás elleni védekezéssel. A törvény 54.§ 1. szakasza szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. Ez elsősorban állami és önkormányzati feladat, így megjelenik a NAT-ban és a Nemzeti Környezetvédelmi Programban. Természetvédelmi törvény A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Kiemelt szerepet kell biztosítani a természet értékeinek megóvásában a civil szférának, az állampolgároknak, hiszen a nemzeti kincsnek minősülő természeti értékeink megőrzése az állampolgárok és önszerveződő csoportjaik aktív részvétele nélkül nem lehetséges. Törvény a halászatról és horgászatról Az 1997. évi XLI. Törvény a halászatról és horgászatról is számos környezeti nevelési feladatot tartalmaz (tanfolyamok, vizsgák, faismeret, természetvédelem). Törvény a géntechnikai tevékenységről A géntechnikai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII törvény 30-31. §-a foglalkozik az oktatással, a képzéssel és a tájékoztatással. Ennek értelmében „Az állami feladatok ellátása során a Kormány gondoskodik arról, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek elhasználóival, fogyasztóival az iskolai és iskolán kívüli oktatással, képzés, tájékoztatás keretében ismertetésre kerüljön a géntechnológia lényege és alkalmazásai, az így módosított szervezetek használatának környezeti, egészségügyi, gazdásági, társadalmi hatásai és kockázatai.” Törvény az állatok védelméről Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető

81. oldal

szabályait. A törvény kimondja, hogy az oktatás során állatkísérletek elvégzésére a diákokat nem lehet kötelezni. 43/A § feladatul adja „Az állatokkal szembeni megfelelő magatartásra, gondolkodásra nevelést, az állatok megismertetését az iskolai általános képzésbe, a szakképzésbe és az ismeretterjesztésbe be kell építeni.” Nemzeti Környezetvédelmi Program A 96/2009 (XII. 9.) Országgyűlési Határozat a 2009-2014 közötti időszakról szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program helyzetértékelésében olvashatjuk, „Az előző programok során jelentős erőfeszítések történtek a környezeti nevelés és oktatás hazai intézményrendszerének megteremtése érdekében. … Az „egész életen át tartó” nevelés, szemléletformálás eszközei még kiforratlanok. … Az elmúlt években az óvodai nevelés és közoktatás terén a kötelező és az önkéntes (támogatott) környezeti nevelési programok párhuzamosan futottak és a lehetőségek függvényében mind szélesebb körben elterjedtek.” Nemzeti Biodiverzitás Stratégia 1999- ben elkészült a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, a Globális Környezeti Alap és az UNEP (ENSZ) támogatásával. Az akcióprogram elkészítését az 1992- es Rió de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Konferencián aláírt – általunk 1995- ben ratifikált biodiverzitás egyezmény – tette feladatunkká. E szerint minden államnak joga és kötelezettsége megőrizni saját természeti értékeit, gazdaságát és az abból szerzett tudást. Ez csak társadalmi összefogással valósítható meg. Törvény a hulladékgazdálkodásról A 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII törvény céljául tűzi ki az emberi egészség védelmét, a természeti és épített környezet megóvását. Felszólít a természeti erőforrásokkal való takarékoskodásra, valamint a környezet hulladék által okozott terhelésének minimalizására, a hulladék keletkezésének megelőzésére, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésére, szelektív gyűjtésére, újrahasznosítására. Az 54. §-a kimondja, hogy”A Kt. 54 – 55. §-ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával és terjesztésével – az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával, valamint közszolgálati hírközlő szervek igénybevételével – elő kell segíteni, hogy a társadalom környezeti kultúrája növekedjen.” 1.1.4. Közoktatási jogszabályok Közoktatási törvény A közoktatásról szóló 1995. évi LXXIX. Többször módosított törvény szerint a pedagógiai programok felülvizsgálatánál, az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fordítani a gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésével kapcsolatos feladatokra, s a nevelés elsőrendű jelentőségű. A pedagógiai programok átalakításánál a személyiség és közösség fejlesztés megtervezésében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire, köztük a környezeti nevelésre. A 41. § (6) bekezdése szerint az iskola „felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez”.

82. oldal

A 48. § (3) bekezdése tartalmazza, hogy. „Az iskola nevelési programjának részeként el kell készíteni az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programját.” NAT A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet kiemelt fejezetési feladatként definiálja a környezeti nevelést. Elengedhetetlenül szükséges a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatás továbbfejlesztése. A felsőfokú oktatásban a program időszakának végére ( 2003) el kell érni, hogy minden hallgató részesüljön környezetvédelmi, természetvédelmi oktatásban. 1.1.5. Önkormányzati jogszabályok Helyi önkormányzatokról szóló törvény Az 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról kiemeli az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítését, a lakosság önszerveződő közösségi tevékenységének támogatását. 1.2. HELYZETKÉP 1.2.1. Az intézmény rövid bemutatása A Türr István Gazdasági Szakközépiskola 87 éves múlttal, jó hagyományokkal rendelkezik, eredményei alapján elismert intézmény. Alaptevékenysége: középfokú nevelés-oktatás, középfokú, emelt szintű és felsőfokú szakképzés. Képzési sajátosságok: A 9-13. évfolyamon szakmai alapozást folytatunk. Minden diákunk tanul gépírást. Az informatika tantárgyat négy tanéven keresztül oktatjuk. A 12. (13.) évfolyamon tanirodai foglalkozásokat tartunk. A 2004-2005. tanévtől kezdődően nyelvi előkészítő évfolyamot indítottunk. A szakképző évfolyamokon a közgazdasági, informatikai, kereskedelemi és ügyviteli szakmacsoportba tartozó szakmákra képezünk. Az intézmény alapítója, fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Jogi státusza: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége Az intézmény székhelye: 6500 Baja, Bácska tér 1. Az intézmény működtetésének alapvető jogszabályi háttere: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 1997. évi XXXXI. törvény a halászatról és a horgászatról 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről 138/1992. (X. 08.) Kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben

83. oldal

20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatái intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 277/1997. (XII. 22.) Kormányrendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 12/2006. (III. 28.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendelet módosításáról 110/2012.(VI.4) kormányrendelet a nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 51/2012 (XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervekről 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 16/2004. (V. 18.) OM-GyISM együttes rendelet az iskolai sporttevékenységről 28/2003. (X. 18.) OM rendelet egyes szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról 1.2.2. Az intézmény működésének személyi feltételei Az iskola igazgatója Sárosi Magdolna Az I. igazgatóhelyettes Gottlieb Gábor A II. igazgatóhelyettes Farkas Valéria Pénzügyi-gazdasági koordinátor: Kardosné Szűcs Katalin Munkaközösségek: 1. magyar – Schmélné Janotka Ilona 2. történelem – Feketéné Nagy Ibolya 3. angol nyelvi – Szigethyné Keller Katalin 4. német nyelvi – Jakabné Bényei Erika 5. gazdasági – Pánczél Gábor 6. ügyvitel-marketing – Szauter Erika 7. informatikai – Posgay Erzsébet 8. matematika – Illés-Németh Lajosné 9. természettudományos – Dr. Hal Viktorné 10. osztályfőnöki – Szécsi Andrea 1.2.3. Az intézmény működésének tárgyi feltételei Az intézmény felszereltsége Infrastruktúra

tanterem/ csoportszoba

A felszereltség jellemző mértéke db

Mennyisége

29

84. oldal

Jellemzése elfogadható

szaktanterem könyvtár CD-tár

db kötetek száma db

e-learning tananyagok összes rendelkezésre álló számítógép Internet-hozzáférés

db

interaktív tábla más, IKT alapú oktatás-technikai eszköz

db db

nyelvi labor taniroda labor

db db db

tornaterem egyéb

db db

10 22302 1318 elektronikus dokumentum (hanganyag és mozgókép) 10

elfogadható elfogadható elfogadható

280 (2 hálózat) 55 számítógépen

kiemelkedő

db db

4 13 db projektor, 3 db szkenner 7 db videomagnó 20 db nyomtató 1 2 1 természettudományi szaktanterem fizikai, kémiai kísérletek végzésére, szemléltető eszközökkel, multimédiás számítógéppel, videóval. 1 1 sportpálya, 1 kondicionáló gépekkel felszerelt sportszoba, 1 videólejátszóval és hifiberendezéssel felszerelt médiaterem

Internet szolgáltató megnevezése: BAJANET Az intézmény dolgozói által használt számítógépek száma: 32 db.

85. oldal

bővítendő

kiemelkedő kielégítő elfogadható

elfogadható elfogadható kielégítő

elfogadható elfogadható

Oktatástechnikai eszközökkel való ellátottság jellemzése (nem csak tantermekben): Eszközök

Állapota

videólejátszó

Mennyisége (db) 7

videókamera

1

korszerű

televízió

7

jó

CD lejátszó vagy magnetofon

20

jó

mini hifi berendezés

2

korszerű

digitális fényképezőgép krétás tábla

1 61

korszerű jó

fehér tábla (filccel írható)

18

korszerű

nyomtató

41

lapolvasó (szkenner)

3

projektor

13

korszerű

hordozható számítógép oktatási célra nem oktatásra használt fénymásoló gép

3 4 8

korszerű

fax

2

tanirodai telefonközpont

1

tanirodai iratmegsemmisítő

1

korszerű

írásvetítő

3

jó

vetítővászon

5

jó

86. oldal

jó

jó, egy részük elavult, de még elfogadható korszerű

4 korszerű, 2 jó, 2 elfogadható 1 korszerű, 1 felújításra szorul jó

Mennyiségük jellemzése kellő számban áll rendelkezésre kellő számban áll rendelkezésre kellő számban áll rendelkezésre kellő számban áll rendelkezésre kellő számban áll rendelkezésre bővítésre szorul kellő számban áll rendelkezésre kellő számban áll rendelkezésre kellő számban áll rendelkezésre kellő számban áll rendelkezésre kellő számban áll rendelkezésre kellő számban áll rendelkezésre kellő számban áll rendelkezésre, de cserélni kell kellő számban áll rendelkezésre, de cserélni kell kellő számban áll rendelkezésre kellő számban áll rendelkezésre kellő számban áll rendelkezésre kellő számban áll rendelkezésre

2. ALAPELVEK, CÉLOK 2.1. ALAPELVEK, JÖVŐKÉP, HOSSZÚ TÁVÚ CÉLOK Az intézmény nevelőtestülete – az aktuális környezeti feltételrendszerében megjelenő, helyi sajátosságként értelmezhető kedvezőtlen hatások (mint például a demográfiai hullámvölgy, a költségvetés szűkössége, vagy a hátrányos helyzetű gyermekek számának növekedése) mellett is – optimista jövőképet vázol maga elé. Olyan intézményt képzel el, amelyben a tanulók nevelése és oktatása a lehető legmagasabb színvonalú. A diákok korszerű, európai színvonalú intézménybe járhatnak, amelynek infrastruktúrája és felszereltsége magas szintű, rendelkezésre állnak a legkorszerűbb oktatástechnikai eszközök. A pedagógusok magasan kvalifikáltak, képzésük folyamatos. Az oktatás színvonala és hírneve a település hagyományai, tradicionális értékei között szerepel. Az intézmény működését a környezet valamennyi szereplője pozitívan értékeli és támogatja. Iskolánk feladatának tekinti, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, cselekedjenek. Tartsák szem előtt szűkebb természeti környezetük, valamint a Föld egészének fennmaradását, fenntarthatóságát. Ennek eléréséhez a következő célok megvalósítását tartjuk szem előtt az iskolai élet valamennyi színterén, valamennyi tevékenységünket áthatva. 2.2. KONKRÉT CÉLOK Célunk, hogy az iskolánkban oktatott tantárgyakban, minél szélesebb körben legyenek beépítve a környezeti nevelés alapelvei. Ismerjék meg diákjaink, tanórán kívüli tevékenységek előtérbe helyezésével:  „munkahelyük” legszűkebb környezetét, a Türr István Gazdasági Szakközépiskolát, annak jelenlegi és múltbéli tevékenységét. Ennek érdekében folyamatosan bővítjük iskolánk múzeumát. Tartalmát tárlatvezetéssel játékos feladatok szervezésével igyekszünk a diákok körében népszerűsíteni.  az iskola névadójának életét, munkásságát.  városunkat, illetve annak közvetlen környezetét. Konkrét feladatok  az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt  a Föld egészséges folyamatainak visszaállítása, harmóniára törekvés  a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése  Globális környezeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása  Helyi környezeti, természeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása, ezek felismeréséhez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése  A fenntartható fejlődéshez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése  A természet szeretetére nevelés

87. oldal

 az emberi egészség tudatos megőrzése  drog prevencióban való részvétel  minél több diákot bevonni a tömegspotba, a délutáni, órák közötti szünetekbeni testmozgásba  a kerékpáros közlekedés kultúrájának elterjesztése  kirándulások, túrák szervezése  az iskola udvarának közvetlen környezetének tudatos tisztántartása, tisztaságának megóvása  az iskola épületének, annak különböző célokat szolgáló helységeinek tudatos tisztántartása, tisztaságának megóvása  tudatos vásárlás kialakítása, kezdve az iskolai büfével  a hulladékok szelektív gyűjtése 3. TANULÁSSZERVEZÉSI ÉS TARTALMI KERETEK 3.1. TANTÁRGYI LEHETŐSÉGEK 3.1.1. KÖZISMERETI TANTÁRGYAKNÁL Magyar nyelv és irodalom A tanulók  ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását  ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat! (meséket, mondákat, népdalokat és verseket  ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását  legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre  tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére  sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit  törekedjenek a szakmai nyelv igényes, pontos használatára A tanulókban  erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük  alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség  növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezetés természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával  fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével Történelem A tanulók  értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet

88. oldal

 tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására  ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete  legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül  értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében  ismerjék meg a szakma helyi történelmi értékeit, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete  szakmájuk történeti áttekintése révén szerezzenek ismereteket a történelem és környezetvédelem kapcsolatáról

Idegen nyelv A tanulók  váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével  legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit  tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit  legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projekt-munkában választ keresni  váljanak képessé az idegen nyelvű szakirodalom megismerésén keresztül a szakmájukhoz kapcsolódó környezeti problémák tanulmányozására és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit A tanulókban  fejlődjön ki az állampolgári felelősségtudat  alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben  fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit Matematika A tanulók  váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják  legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával  tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni  logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön  tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait  váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására

89. oldal

   

ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni legyenek képesek reális becslésekre tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni

A tanulókban  alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás  alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket  alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket, ami a szakma elsajátításához elengedhetetlen. Fizika A tanulók  váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára  ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit  ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat  tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra  mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni  ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá  ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat, melynek következtében ösztönözzék környezetüket ezek tudatos felhasználását Kémia A tanulók  rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel  törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására  legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére  ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére  ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától  értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait  rendszerezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges szakmai ismeretekkel  ismerjék meg a szakmájukhoz kapcsolódó veszélyes anyagokat, azok tárolását semlegesítését, környezetre gyakorolt hatását

90. oldal

Földrajz A tanulók  szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről  érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit  értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket  értsék meg, hogy a társadalom-földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet  ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit  ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit A tanulókban  a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény  alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére  fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség Biológia A tanulók  ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit  ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet  ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket  legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően  ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat  legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére  sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat  ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit, ami a szakterületük káros kibocsátásából is adódhat  ismerjék meg szakmájuk környezet-egészségügyi problémáit A tanulókban  alakuljon ki ökológiai szemléletmód  alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség

91. oldal

3.1.2. KÉSZSÉG TÁRGYAKNÁL Testnevelés A tanulók  fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket  győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve  legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében  értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes  igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek  sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat A tanulókban  tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását  alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására Ének-zene A tanulók  ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát  ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait  fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban  vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét  tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek  fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni Rajz és vizuális kultúra A tanulók  ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát  ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát  ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit  ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére  tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira  ismerjék a természetes alapanyagok használatát  legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak  legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni  legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően

   

ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére, tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira  kutassanak fel, ismerjenek meg szakmájukhoz kötődő helyi, népi építészeti elemeket 3.1.3. SZAKMAI TANTÁRGYAKNÁL Informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat) A tanulók  legyenek képesek az interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni  legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására  ismerjék meg az informatikában (pl. az internet-használatban) rejlő környezetvédelmi lehetőségeket  használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre  futtassanak környezeti elemek megváltozását figyelembevevő szimulációkat és statisztikai teszteket  szerkesszenek és nyomtassanak környezetvédelmi újságokat és posztereket  ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait  váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások)  legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével  a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag- és energiatakarékos alkalmazás feltételeit  tanulják meg használni a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre  futtassanak környezeti elemek változását figyelembevevő szimulációkat  ismerjék meg a távközlési, informatikai berendezések környezetkárosító hatását Szakmai alapozó elmélet és gyakorlat (9 – 10- évfolyam) A tanulók  ismerjék a szakma gyakorlásához kapcsolódó természet és környezetvédelmi ismereteket, ezeket tudják megfelelően, hangsúlyozni, kiemelni  ismerjék a szakmához kapcsolódó higiéniai követelményeket és tudják ezeket a gyakorlatban alkalmazni  tudják a szakmai ártalmak hatását az emberi szervezetre, legyenek képesek az egészségkárosodás megelőzősére  ismerjék meg a szakma történetét és lássák a környezetre gyakorolt hatását! Tudják ennek az egyszerű vizsgálati lehetőségeit 93

Szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek (11 – 12. ill. 13-14. évfolyam) A tanulók  legyenek képesek a tényeket szakma-specifikusan kiegészíteni, s ezen keresztül is erősödjön meg az ökológiai személetük  sajátítsák el a szakma specifikus munkát és legyenek birtokában a környezetvédelmi ismereteknek  tudják kiemelni a szakma környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés lehetőségeit (hulladékkezelés, stb.)  ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat, a termékek használatát  sajátítsák el az anyag – és energiatakarékos gazdálkodási módokat  látogassák meg a szakmához kapcsolódó (helyi) létesítményeket, figyeljék meg a helyes környezetvédelmi technológiákat a gyakorlatban  tudják mérni a környezetet károsító elemek hatásait szakma specifikus eszközökkel A tanulókban  alakuljon ki a munkafegyelem és technológiai fegyelem  alakuljon ki a modern rendszertani szemlélet a szakmai és környezetvédelmi oktatás során 3.2. NEM HAGYOMÁNYOS TANÓRAI FOGLALKOZÁSO Témahét A munka világa Három hetet meghaladó projekt Adventtől Pünkösdig 3.3. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK Nyári szakmai gyakorlatok Múzeumlátogatás Vetélkedők Kiállítás rendezése Filmkészítés Interjú DÖK nap Tiszta Városért akció

94

Önkéntesség Paks 4. AZ ISKOLAI KÖRNYEZET Feladatunk a mindennapi iskolai élet „fizikai” és szellemi környezetének átalakítása a környezeti nevelési program szellemében. Fontos megtervezni az iskola mindennapi életének ezernyi mozzanatát, s azt, hogy ezeken keresztül hogyan válhat az iskola környezet-barátabbá, miképpen alakíthatja az ott dolgozók és tanulók életmódját környezet-tudatosabbá. Ehhez járulhatnak hozzá az alábbiak:  anyag- és energiatakarékos iskolaüzemeltetés és tanórai mozzanatok  pedagógusok, dolgozók példamutatása, melyhez a munkaköri leírások módosítása is hozzájárulhat  a szelektív hulladékgyűjtés következetes megvalósítása  termek, folyosók és az udvar zöldítése, a tantermek organikus díszítése  a tömegközlekedési eszközök, a kerékpáros és gyalogos közlekedés népszerűsítése  a büfé árukészletének átalakítása  az iskolai ismeretterjesztés tanórán kívüli eszközeinek jobb kihasználása (faliújság, iskolaújság, iskolarádió, helyi média) 5. KOMMUNIKÁCIÓ 5.1 Az iskolán belüli kommunikáció Az iskolán belüli kommunikáció szerves része a szemléletformálásnak, ezért rendszeresen kihasználjuk a lehetőségeit, hogy megértessük a részt vevőkkel, hogy az iskolai élet környezetbaráttá alakítása közügy, minden ott élő közös ügye. Fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott információáradatban képesek legyenek eligazodni, ki tudják belőlük szűrni a számukra fontosakat. Tanulóinkat meg kell tanítanunk a megfelelő fellépésre, szereplésre és az előásások módszertanára. Tudniuk kell azt hogy végzett munkájukról akár szóban akár írásban számot kell adniuk. Ezeket a célkitűzéseket jól támogatják az alábbiak:  kiselőadások tartása,  házi dolgozatok készítése,  faliújságok készítése,  plakátok készítése,  iskolarádióban műsor készítése,  iskolai műsorok megszervezése. 5.2. Az iskolán kívüli kommunikációt Az iskolán kívüli kommunikációt használva elsősorban a helyi média lehet a partnerünk. Különösen a látványos, jelentős programjaink esetében egy kapcsolattartó (hiteles) személy tájékoztatja a városi televíziót és a napilapot az aktuális rendezvényekről, eseményekről. Az iskolai évkönyvben megjelenő cikkekkel, diákmunkákkal a lakosok környezettel kapcsolatos ismereteit bővítjük. Az iskoláról készített ismertető füzettel a nálunk folyó környezeti

95

nevelőmunka folyamatát bemutatva a lehetőségeket tárjuk mások elé. Kutatásaink tárgyát és eredményeit szórólapok segítségével is bemutathatjuk ismeretterjesztés gyanánt. Az iskolai honlap lehetőségeit kihasználva folyamatosan tájékoztatjuk az érdeklődőket (iskolai dolgozók, szülők, lakosság, régi diákok, iskolafenntartó…). 6. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS - MINŐSÉGELLENŐRZÉS Néhány példa arra, hogy mire kell figyelniük a pedagógusoknak a környezetre nevelés során, milyen szempontokat lehet figyelembe venni az ellenőrzéskor:  mennyire tárja fel tantárgyának környezeti tartalmait napi tanítási gyakorlata során  tanítási gyakorlata során alkalmazza-e a modern környezeti nevelési módszereket (interaktív, partnerközpontú, élményalapú tevékenységek)  részt vállal-e az iskola tanórán kívüli programjainak megvalósításából  személyes példamutatással segíti-e a program megvalósulását, törekszik-e együttműködésre a tanulói közösségekkel, az iskola dolgozóival, a szülőkkel, külső kapcsolatokkal Néhány példa arra, hogy mivel lehet ellenőrizni a tanulók környezeti tudatosságának alakulását, változásán, ismereteik bővülését:  Mennyire tudta elsajátítani a különböző tantárgyakban fellelhető környezeti tartalmakat.  A tanórán kívüli környezeti nevelési programokban milyen aktivitással vesz részt  A környezeti nevelési programok hozzájárulásának mértéke az iskolai osztályközösség kapcsolatrendszerének alakulásához, a kommunikáció, a konfliktuskezelés fejlődéséhez.

96

Záradék

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Kecskeméti Tankerülete a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 26. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján áttanulmányozta, megtárgyalta a Türr István Gazdasági Szakközépiskola Pedagógiai Programját és az abban foglaltakkal egyetért. Kecskemét, 2013. ……………………….

……………………………. Palotás József tankerület igazgató

97