A Türr István Gazdasági Szakközépiskola működésének intézményi minőségirányítási programja
Baja, 2009. február 25.
Tartalomjegyzék
1.
Bevezetés
2.
Helyzetelemzés 2. 1. 2. 2. 2. 3 2. 4. 2. 5.
3.
Az intézmény küldetése, jövőképe, minőségpolitikája 3. 1. 3. 2. 3. 3.
4.
6.
7. 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Küldetés Az intézmény jövőképe Az intézmény minőségpolitikája
Az intézmény célrendszere, a minőségfejlesztés feladatai 4. 1. 4. 2. 4. 3.
5.
Az intézmény rövid bemutatása Az intézmény működésének személyi és tárgyi feltételei Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény partnerkapcsolatai Az intézmény minőségügyi helyzete
A pedagógiai programból adódó stratégiai célok A fenntartó elvárásaiból adódó célok Az intézmény minőségcéljai, feladatai
Az intézmény működését szabályozó minőségfejlesztési rendszer 5. 1. A fejlesztés intézményi folyamata 5. 2. A folyamatok azonosítása, a szabályozás terve 5. 3. A megfelelőség szabályozása 5. 4. A partneri igény- és elégedettségmérés Minőségirányítási program 6.1. Az iskola működése 6.2. A tanárok teljesítményének mérése 6.3. Az intézményi önértékelés 6.4. Az országos mérések eredményének kezelése Záró rendelkezések Mellékletek A pedagógus teljesítményértékelés szempontjai Vezetői ellenőrzés és értékelés rendszere Partneri igény, elégedettség és elégedetlenség mérése Indikátorrendszer Intézményi önértékelés rendszere Irányított önértékelés
2
1. Bevezetés
A Türr István Gazdasági Szakközépiskola azon törekvése, hogy - hosszú távon - önálló minőségfejlesztési rendszert építsen ki, működtesse és továbbfejlessze azt, jelzi, hogy az intézmény alkalmazotti közössége megértette a minőség kezelésének szerepét, jelentőségét és elkötelezte magát az Oktatási Minisztérium által meghirdetett - törvényben is megfogalmazott – minőségügyi célok és minőségkezelési feladatok megvalósítása mellett. Az uniós csatlakozást követően a magyar társadalomnak alapvető elvárása, természetes igénye, hogy a fiatalok korszerű, versenyképes tudás és európai mércével összehasonlítva is kedvező megélhetést, jövőképet, karrierlehetőséget biztosítani képes ismeretek birtokában lépjenek ki a közoktatási rendszerből a felsőoktatásba vagy a munka világába. Magyarországnak úgy kell az európai közösség hasznos és hatékonyan működő tagjává válnia, hogy közben nemzeti szuverenitását és történelmi hagyományait is megőrizze. Ebben a nemzet jövőjét meghatározó időszakban fokozott felelősséget jelent a felnövekvő generációk felkészítése. A feladatok végrehajtásában, a kitűzött célok elérésében hatékony eszköz a nevelés-oktatás folyamatának tudatos minőségfejlesztése. Az elmúlt évek során iskolánkban minőségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a végzettek után-követésében és a felsőfokú szakképzésben partner felsőoktatási intézményekkel való kapcsolattartásban végeztünk. A közeljövő feladata a minőségirányítási programban foglaltak intézményi szintű gyakorlati alkalmazása, az intézmény önálló minőségfejlesztési rendszerének kiépítése, működtetése és fejlesztése. A jelen változat a 2009-es közoktatási törvény változásának megfelelő átdolgozása és kiegészítése a 2004-ben készült intézményi minőségirányítási programnak. A tantestület egyhangúlag fogadta el. Iskolánk minőségirányítási programja a jogszabály előírásait alapul véve, a helyi adottságok, környezeti feltételek és sajátosságok szem előtt tartásával készült el.
3
2. Helyzetelemzés 2. 1. Az intézmény rövid bemutatása A Türr István Gazdasági Szakközépiskola 85 éves múlttal, jó hagyományokkal rendelkezik, eredményei alapján elismert intézmény. Alaptevékenysége: középfokú nevelés-oktatás, középfokú, emelt szintű és felsőfokú szakképzés. Képzési sajátosságok: A 9-13. évfolyamon szakmai alapozást folytatunk. Minden diákunk tanul gépírást. Az informatika tantárgyat négy tanéven keresztül oktatjuk. A 12. (13.) évfolyamon tanirodai foglalkozásokat tartunk. A 2004-2005. tanévben nyelvi előkészítő évfolyamot indítottunk. A szakképző évfolyamokon a közgazdasági, informatikai, kereskedelemi és ügyviteli szakmacsoportba tartozó szakmákra képezünk. Az intézmény alapítója, fenntartója: Baja Város Önkormányzata Felügyeleti szerve: Baja Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Jogi státusza: önállóan gazdálkodó közoktatási intézmény Az intézmény székhelye: Baja, Bácska tér 1. Az intézmény működtetésének alapvető jogszabályi háttere: 1993. évi LXXIX. törvény, 1993. évi LXXVI. törvény, 1992. évi XXXIII. törvény, 1997. évi XXXXI. törvény, 1992. évi LXXIII. törvény, 1993. évi III. törvény, 2002. évi XXII. törvény, 1993. évi XCIII. törvény, 2001. évi CI. törvény, 138/1992. (X. 08.) Kormányrendelet, 20/1997. (II. 13.) Kormányrendelet, 277/1997. (XII. 22.) Kormányrendelet, 45/1997. (III. 12.) Kormányrendelet, 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet,
10/1994. (V. 13.) MKM rendelet, 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet, 11/1994. (VI. 28.) MKM rendelet, 3/2002. (II. 15.) OM rendelet, 41/1999. (X. 13.) OM rendelet, 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet, 33/1998. (VI. 24.) OM rendelet, 50/1999. EüM rendelet, 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet, 16/2004. (V. 18.) OM-GYISM együttes rend., 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet, 1/2001. (I. 16.) OM rendelet, 34/2003. (XII. 21.) OM rendelet.
4
2. 2. Az intézmény működésének személyi és tárgyi feltételei Az iskola igazgatója Dr. Vuity Valéria Az I. igazgatóhelyettes Gombárné Szemelácz Mária A II. igazgatóhelyettes Gottlieb Gábor Gazdasági vezető Kislaki Istvánné. Munkaközösségek: 1. magyar 2. történelem 3. idegen nyelvi 4. gazdasági 5. informatikai 6. matematika
– Schmélné Janotka Ilona – Feketéné Nagy Ibolya – Sárosi Magdolna – Pánczél Gábor – Posgay Erzsébet – Hirlingné Heckenberger Marianna
Tantárgyfelelősök: 1. ügyvitel 2. fizika-kémia-biológia-földrajz 3. testnevelés 4. szakmai idegen nyelv 5. kereskedelem-marketing
– Szauter Erika – Szarvas Miklós – Tartsányi Gabriella – Révi Ramon – Tóth Zsolt
Az osztályfőnökök közösségét az „osztályfőnöki munka minőségének fejlesztéséért felelős” Szécsi Andrea fogja össze. A nyári szakmai gyakorlatok szervezési, lebonyolítási és ellenőrzési feladataink ellátása a gyakorlatok szervezéséért felelős tanár, Bársonyné Kajtár Katalin feladata.
Az intézmény felszereltsége Infrastruktúra
tanterem tanterem könyvtár CD-tár
A felszereltség jellemző mértéke 20 főnél nem nagyobb 20 főnél nagyobb kötetek száma db
e-learning tananyagok informatikai labor
db
összes rendelkezésre álló számítógép
db
db
Mennyisége
Jellemzése
7 (80 fő) 23 (720 fő) 17272 1150 elektronikus dokumentum (hanganyag és mozgókép) 10
elfogadható
8 (152 számítógéppel) 242 (2 hálózat)
kiemelkedő
5
elfogadható elfogadható elfogadható
elfogadható
kiemelkedő
Internet-hozzáférés
db
55 számítógépen
kiemelkedő
interaktív tábla más, ICT alapú oktatás-technikai eszköz nyelvi labor
db db
3 13 db projektor, 3 db szkenner
kielégítő elfogadható
taniroda
db
labor
db
tornaterem
db
egyéb
db
db
1 (19 fő) 1 (16 számítógépes munkaállomás, összesen 18 munkahely) 1 természettudományi szaktanterem fizikai, kémiai kísérletek végzésére, szemléltető eszközökkel, multimédiás számítógéppel, videóval. (40 fő) 1 (40 fő) 1 sportpálya, 1 kondicionáló gépekkel felszerelt sportszoba, 1 videólejátszóval és hifiberendezéssel felszerelt médiaterem
elfogadható elfogadható
kielégítő
elfogadható elfogadható
Internet szolgáltató megnevezése: Fibernet Rt. Az intézmény dolgozói által használt számítógépek száma: 32 db. Oktatástechnikai eszközökkel való ellátottság jellemzése: Eszközök
Állapota
videólejátszó
Mennyisége (db) 7
videókamera
1
korszerű
televízió
7
jó
CD lejátszó vagy magnetofon
20
jó
mini hifi berendezés
2
korszerű
fényképezőgép
1
korszerű
digitális fényképezőgép
1
korszerű
6
jó
Mennyiségük jellemzése kellő számban áll rendelkezésre kellő számban áll rendelkezésre kellő számban áll rendelkezésre kellő számban áll rendelkezésre kellő számban áll rendelkezésre kellő számban áll rendelkezésre kellő számban áll rendelkezésre
krétás tábla
61
jó
fehér tábla (filccel írható)
18
korszerű
nyomtató
41
lapolvasó (szkenner)
3
projektor
13
korszerű
hordozható számítógép oktatási célra nem oktatásra használt fénymásoló gép
3 4 8
korszerű
fax
2
tanirodai telefonközpont
1
tanirodai iratmegsemmisítő
1
korszerű
írásvetítő
3
jó
vetítővászon
5
jó
7
jó, egy részük elavult, de még elfogadható korszerű
4 korszerű, 2 jó, 2 elfogadható 1 korszerű, 1 felújításra szorul jó
kellő számban áll rendelkezésre kellő számban áll rendelkezésre kellő számban áll rendelkezésre kellő számban áll rendelkezésre kellő számban áll rendelkezésre kellő számban áll rendelkezésre kellő számban áll rendelkezésre, de cserélni kell kellő számban áll rendelkezésre, de cserélni kell kellő számban áll rendelkezésre kellő számban áll rendelkezésre kellő számban áll rendelkezésre kellő számban áll rendelkezésre
2. 3. Az intézmény szervezeti felépítése
Igazgató az I. igazgatóhelyettes* magyar nyelv és irodalom munkaközösség történelem munkaközösség idegen nyelvi munkaközösség szakmai idegen nyelv tantárgycsoport testnevelés tantárgycsoport osztályfőnöki csoport könyvtáros¤ a II. igazgatóhelyettes* matematika munkaközösség informatika munkaközösség fizika-kémia-biológia-földrajz tantárgycsoport közgazdasági munkaközösség kereskedelmi tantárgycsoport ügyvitel tantárgycsoport taniroda tantárgycsoport rendszergazda gazdasági vezető* gondnok technikai személyzet gazdasági hivatal iskolatitkár GYIVI-s TDÖK segítő tanár TDÖK A *-gal jelöltek között mellérendelt viszony van, az egymáshoz intézett kérések teljesítendők. A *-gal vagy ¤-gal jelöltektől az iskolatitkár közvetlenül is elfogad „apróbb” feladatokat.
8
2. 4. Az intézmény partnerkapcsolatai Partnerintézmények, gazdálkodó szervezetek felsorolása: -
Pannon Egyetem Felnőttoktatási Intézet FSZ Képzők Egyesülete Bethlen Gábor Közgazdasági és Közlekedési Szakközépiskola, Budapest Noszlopy Gáspár Közgazdasági Szakközépiskola, Kaposvár Perczel Mór Közgazdasági Szakközépiskola, Bonyhád Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola, Pécs Kazinczy Ferenc Szakközépiskola, Komló Baja Város Önkormányzata Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ OH-OKÉV Közoktatási Információs Iroda Oktatási és Kulturális Minisztérium Pénzügyminisztérium Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Junior Achievement Magyarország Alapítvány Dél-Alföldi Regionális Központja, Szeged APEH bajai kirendeltsége, bajai középiskolák több mint 60 az iskolát szakképzési hozzájárulással támogató vállalkozás, 30 munkáltató a nyári szakmai gyakorlat követelményeinek teljesítésére, orvos, védőnő, pszichiáter - együttműködés az általános gyermekvédelmi feladatok megvalósításában közreműködő intézményekkel, szakemberekkel
9
2. 5. Az intézmény minőségügyi helyzete A minőség fejlesztéséhez kapcsolódó eddigi tevékenység bemutatása Tulajdonság
Jellemzése
Tananyagfejlesztésre
Dokumentuma
Minősítése
igen
helyi tanterv
nem kielégítő
igen
SZMSZ, pedagógiai program
nem kielégítő
kiterjed Intézmény-fejlesztésre kiterjed igen A tanárok munkáját értékelik-e a tanulók
Pannon Egyetem minőségügyi kézikönyv
Van-e visszacsatolás, minősítés
igen
Vizsgaszervezésre vonatkozó minőségbiztosítás van-e
nincs
SZMSZ, végzett tanulók körében folytatott kérdőíves felmérés
elfogadható, de csak a felsőfokú szakképzésben tanulók/oktatók vesznek benne részt nem kielégítő
Két fő területe van az önértékelésnek: a nevelés-oktatás és a gazdálkodás. Az utóbbit a fenntartó szabályozását kielégítve a gazdasági vezető és az igazgató végzik. Tájékoztatják a többi vezető beosztású dolgozót és kikérik véleményüket. A jelentős mozzanatokról tantestületi értekezleten az igazgató tájékoztatja a tantestület tagjait. A nevelés-oktatás területén az iskola önértékelését az egyes szaktanárok, a munkaközösségek, az igazgatóhelyettesek és az igazgató végzik. Módja a félévi, év végi statisztikai adatok elemzése, az éves munkaterv végrehajtásának elemzése, jelentkezési és felvételi adatok, továbbtanulási adatok elemzése. Az elemzés eredménye általában az igazgató előadásában tantestületi értekezleten elhangzik, megvitatásra kerül. 2001 szeptemberétől az iskola lépéseket tett önálló minőségbiztosítási rendszerének megteremtésére. A minőségügyi vezető az igazgató. A munkát egy 4 fős iskolai team irányítja. Területek, ahol már előreléptünk: -
iskolapropaganda, felvételi és beiskolázási rendszer, tanulói értékelés - tantárgyi felmérések rendszere, szülői és tanulói elégedettség mérése, pályázati tevékenység, pénzügyi eszközök tervezése és felhasználása, az infrastruktúra sokoldalú hasznosítása, számítástechnikai háttér kialakítása, a belső szabályok írásba fektetése (pedagógiai program, helyi tanterv, SZMSZ, házirend) 10
SWOT analízis
Az erősségek és gyengeségek a szervezeten belül megjelenő jellemzők, míg a veszélyek és lehetőségek kívülről ható tényezők. S (strenght) erősség: Az erősségek olyan előnyök, melyek fenntartása célszerű. A működés során ezekre érdemes koncentrálni, s még tovább fejleszteni. W (weakness) gyengeség: A gyengeségek a szervezet hatékony működését jelentősen hátráltató tényezők. A gyengeségek komoly odafigyelést, további elemzést, folyamatjavítást követelnek. O (opportunity) lehetőség: A lehetőségek olyan kívülről ható tényezők, amelyek elősegíthetik a szervezet fejlesztését. Olyan előnyei az intézménynek, amelyeket kihasználhat a hasonló intézményekkel szemben. T (threat) veszély: A veszélyek olyan külső tényezők, amelyek figyelmen kívül hagyása rontja az intézmény megítélését, pozícióját. Figyelmen kívül hagyásuk a szervezet fennmaradását is veszélyeztetheti. Erősségek
Gyenge pontok
Népszerű iskola, 80 éves múlt Tanárok szakértelme Tanárok rendszeres továbbképzése Dinamikus tanári csapat Informatikai felszereltség Természettudományi szertár felszereltsége Könyvtár felszereltsége Informatikai képzés (9-13., I-II. évfolyamon is) Gépírás oktatása Közgazdasági képzés Pályázatok figyelemmel kísérése Hajlam a változtatásra Menedzsertípusú vezető Innovatív ötletek Taniroda Junior Achievement program bevezetése Diákok szabadidős tevékenységének szervezésére van ambiciózus pedagógus a tantestületben Nyári szakmai gyakorlatok szervezése
Sok hiányzás (tanárok, diákok) Jobb ösztönző-rendszer kialakítása a minőségi munkához Túlterheltség, kimerültség Nyílt, őszinte, javító szándékú véleménynyilvánítás hiánya Konstruktív vitakészség hiánya Kollektív titoktartás hiánya Kiemelkedő tanulókkal való foglalkozás, tehetséggondozás hiánya Lemorzsolódás a szakmai alapozó képzésben részt nem vett szakképző évfolyamos tanulók körében Sok óraadó Közgazdászok egy részének nincs pedagógiai végzettsége Vezetőség és a tantestület közötti kommunikáció Tantestület csoportokra esése
11
Lehetőségek Jobb anyagi megbecsülés Multimédiás eszközök gyakoribb használata Önálló tanulás ösztönzése elektronikus tananyagok használatával Folyamatok szabályozása Idegen nyelvi eredmények erősítése Diákok szabadidős tevékenységének erősítése Klubhelyiség kialakítása Nemzetközi nyelvi kapcsolatok, iskolák közötti együttműködések bővítése Képzések, továbbképzések (különösen a tanárok informatikai képzése indokolt) Kommunikációs és konfliktuskezelési tréningek Még jobb megfelelés a munkaerőpiacnak Infrastruktúra fejlesztése (tetőtér-beépítés, homlokzat-felújítás, informatikai fejlesztés) Vállalkozói képzés erősítése ECDL vizsgaközponttá válás Külső kapcsolatrendszer, kapcsolati tőke erősítése, diákok szakmai elhelyezkedésének lehetőségei Nyelvi-informatikai fejlesztő osztály indítása Iskolai honlap fejlesztése
Veszélyek Alacsony bérek Kezdő tanárok tapasztalatlansága Fenntartó szűkmarkúsága a pótlékok megállapításánál Nyugdíjkorhatár 62 évre történő kitolása Konkurenciaharc, csökkenő gyereklétszám Változó szabályokhoz való alkalmazkodás A 10. évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítés és szakmacsoport választása következtében esetleges az osztályok átrendezése, nehéz az előzetes tájékoztatás Igen heterogén a szakképző évfolyamra felvettek összetétele A felsőfokú szakképzés követelményeit nem minden érettségizett tanuló képes teljesíteni
12
3. Az intézmény küldetése, jövőképe, minőségpolitikája 3. 1. Küldetés A Türr István Gazdasági Szakközépiskola küldetése a település és vonzáskörzete tanulóinak szakközépiskolai oktatására és nevelésére vonatkozó társadalmi igények kielégítése. A partnerek szempontjából: olyan színvonalon és olyan mennyiségben, amely kiváltja a település lakosságának, az intézmény önkormányzati fenntartójának és valamennyi partnerének elégedettségét, elismerését. Az intézmény egészének jövője szempontjából: megalapozottá és biztosítottá válik az intézményi működés feltételrendszere, a töretlen fejlődés lehetősége, valamint a kitűzött távlati célok elérésének útja. Az alkalmazotti közösség szempontjából: a mindenkori körülményekhez mérten stabil egzisztenciális biztonság keletkezhet az alkalmazotti kör valamennyi tagja számára. 3. 2. Az intézmény jövőképe Az intézmény nevelőtestülete – az aktuális környezeti feltételrendszerében megjelenő, helyi sajátosságként értelmezhető kedvezőtlen hatások (mint például a demográfiai hullámvölgy, a költségvetés szűkössége, vagy a hátrányos helyzetű gyermekek számának növekedése) mellett is – optimista jövőképet vázol maga elé. Olyan intézményt képzel el, amelyben a tanulók nevelése és oktatása a lehető legmagasabb színvonalú. A diákok korszerű, európai színvonalú intézménybe járhatnak, amelynek infrastruktúrája és felszereltsége magas szintű, rendelkezésre állnak a legkorszerűbb oktatástechnikai eszközök. A pedagógusok magasan kvalifikáltak, képzésük folyamatos. Az oktatás színvonala és hírneve a település hagyományai, tradicionális értékei között szerepel. Az intézmény működését a környezet valamennyi szereplője pozitívan értékeli és támogatja. 3. 3. Az intézmény minőségpolitikája A munkatársak megismerték és megértették a minőségközpontú intézményi működés szerepét, fontosságát. Készek a minőségkezelés alapvető ismereteinek elsajátítására, a minőségközpontú gondolkodás befogadására, az aktív minőségügyi tevékenység többletfeladatainak végrehajtására és az önfejlesztésre. Az intézmény működésében az alábbi minőségügyi alapelveket érvényesítik: minőségközpontú szemléletmód, fokozatosság a fejlesztésekben, a fejlesztések folyamatosságának fontossága, a vezetés elkötelezettsége az intézmény minőségalapú működtetésére, az alkalmazottak minél szélesebb körű – meggyőzésen, meggyőződésen alapuló – bevonása a minőségügyi tevékenységbe, a partnerközpontúság, a folyamatszemlélet. Ennek alapján fogalmazza meg az intézmény a minőségfejlesztési programját, amelyben érvényesíti a fenntartó elvárásait.
13
4. Az intézmény célrendszere, a minőségfejlesztés feladatai 4. 1. A pedagógiai programból adódó stratégiai célok A Türr István Gazdasági Szakközépiskola stratégiai célrendszerét az alábbiak szerint fogalmazta meg. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink hatékonyan illeszkedjenek be társadalmunkba. Ezért célunk, hogy olyan korszerű általános és szakmai műveltséget nyújtsunk (elméleti és gyakorlati ismeretekkel), amelynek birtokában a fiatalok képesek lesznek a gyorsan változó piacgazdaság igényeihez alkalmazkodva munkakörüket megfelelő színvonalon betölteni; felkészítsük tanulóinkat az érettségi vizsgára; biztosítsuk a továbbtanulás esélyét a kiemelkedő képességűek számára; kialakítsuk a folyamatos szakmai önképzés igényét; önálló, logikus gondolkodásra, kötelességtudatra, céltudatosságra, a képességeiknek megfelelő teljesítmények elérésére neveljük őket; a kommunikációval, az információ megtalálásával, szelektálásával és felhasználásával kapcsolatos képességeiket fejlesszük. 4. 2. A fenntartó elvárásaiból adódó célok Baja Város Önkormányzata a 2008. februárban elfogadott Baja Város Önkormányzatának Minőségirányítási Programja (ÖMIP) meghatározta a város közoktatási intézményrendszere működésének minőségirányítási programját. A Türr István Gazdasági Szakközépiskola a fenti programban megfogalmazott elvárások és feladatok megvalósítását kiemelt feladatának tekinti és az intézményi minőségirányítási programja egyik meghatározó elemeként kezeli. A fenntartó elvárásának megfelelően kezelt minőségcélok: a tanulási kudarcok miatt a képzési rendszerből kilépők száma nem haladja meg a felvettek 10 %-át, a végzős évfolyam tanulóinak legalább 80 %-a sikeres érettségi vizsgát tesz, az érettségit tett tanulók legalább 90 %-a bekapcsolódik a közép-, vagy felsőfokú szakképzésbe, ill. továbbtanul felsőoktatási intézményben, a felsőoktatási intézménybe jelentkező tanulók legalább 30 %-a felvételt jelentő eredményt ér el, a nyelvi előkészítő osztályokba járó tanulók legalább 25 %-a előrehozott nyelvi érettségi vizsgát tesz, s bekapcsolódik a második idegen nyelv tanulásába. A fenntartó önkormányzat ellenőrzési terve megvalósítása érdekében a vezetés a belső ellenőrzésének intézményi szintű tervét felülvizsgálja és az ÖMIP elvárásainak megfelelően módosítja. 4. 3. Az intézmény minőségcéljai, feladata Mottó diákjainknak: „Az érettségi és a szakma csak lehetőség arra, hogy megtanulhass mindent, amire szükséged lesz.”
14
A Türr István Gazdasági Szakközépiskola hagyományos oktatási intézmény, mely a fenntartó által biztosított lehetőségekkel alkalmazkodik a környezet munkaerő-igényeihez, felkészíti tanulóit a különböző munkakörök betöltésére, a felsőfokú továbbtanulásra, és társadalmilag elfogadott normákat közvetít. Névadója hitvallásának szellemében képviseli a felelősséget a kisebb és nagyobb közösségért. Iskolánk az alábbi értékek közvetítését tartja fontosnak: korszerű általános és szakmai műveltség; új iránti fogékonyság, önállóság, kreativitás; szellemi igényesség, nyitottság, sokoldalúság; reális önismeret; stabil erkölcsi értékrend, ítélőképesség; egészség; felelősség a kisebb és nagyobb közösségért; tolerancia; helyi és nemzeti és európai hagyományok. Az iskola hatékony működéséhez az alábbi alapelvek érvényesítését tartjuk szükségesnek: A tantárgyak széles skáláját oktatjuk humán, reál és szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek közvetítése céljából. A tanulókat érdeklődésüknek megfelelően önálló ismeretszerzésre ösztönözzük. A diákok írásbeli és szóbeli munkáinak értékelésével önismeretre, igényességre, rendszerességre nevelünk. Lehetővé tesszük, hogy a tanulók egyéni képességeiknek, előképzettségüknek, felkészültségüknek megfelelően haladhassanak tovább. Tanulmányi és sportversenyek szervezésével fejlesztjük céltudatosságukat, becsvágyukat. Elősegítjük az iskolai diákprogramok szerveződését, diákfórumok működését a közösségi szerepek fejlesztése céljából. Törekszünk kialakítani a tanulókban azt az igényt, hogy az egészséges életmód értéket képviseljen. Diákjainkat segítenünk kell abban, hogy harmonikus személyiségekké váljanak, s ezért törekszünk egészséges életmód kialakítására; önmaguk megismerésére, személyiségük tudatos alakításának igényére; sikereik és kudarcaik egészséges feldolgozására; tisztességes becsvágyra nevelni őket. Tanulóinknak fel kell készülniük a munkahelyen kívüli társadalmi szerepekre, ezért arra neveljük őket, hogy megtartsák a társadalmilag elfogadott viselkedési normákat; törekedjenek mások megértésére, egymás jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartására; tegyenek szert személyes felelősségtudatra és lelkiismeretességre, a magukról és másokról való gondoskodás igényére és képességére; tiszteljék a család intézményét; becsüljék meg elődeink és kortársaink munkáját.
15
Céljaink és feladataink a szakképzés területén szakmacsoportos alapozás (a 9-13. évfolyamon) a későbbi sikeres szakmatanulás elősegítése céljából; közép-, emelt- és felsőfokú szakmai képzés a közgazdasági, ügyviteli, kereskedelmi és informatikai szakképzések területén az iskolába jelentkezők választása és a beiskolázási területen meglevő munkaerő-szükségletnek megfelelően; azonos képzéssel több, különböző szintű vagy második szakképesítést adó szakmai vizsgára való felkészítés lehetőségeinek kimunkálása és az ilyen osztályok meghirdetése (pl. külkereskedelmi üzletkötő és ügyintéző, pénzügyi-számviteli ügyintéző és szoftverüzemeltető); az egymásra épülő szakmai képzéseknél modulrendszer bevezetése, amely biztosíthatja a tanuló számára a kilépést a felsőoktatás felé és az esetleges visszalépést is a korábbi tanulmányok elismerésével; az iskola belső felmérési rendjének felülvizsgálata, működtetése és felhasználása egyrészt a tanulók szakmaválasztásának irányítására, másrészt a helyi tantervek követelményi előírásainak fejlesztésére; a gyakorlati képzés színvonalának megtartása, illetve emelése érdekében a technikai színvonal szinten tartása a számítógépes hardver és szoftver területen egyaránt; a gyakorlati képzés területén a kreatívan alkalmazható tanulói tudás kialakítása; a felsőfokú szakmai képzéssel elősegíteni a később érő diákok továbblépését a felsőfokú oktatási intézmények felé; a tanulók elhelyezkedési esélyeinek javítása a korszerű információs és kommunikációs eszközök használatának elsajátításával; új tanulási módszerek bevezetésének ösztönzése (önálló tanulás az oktatás során alkalmazott elektronikus tananyagok segítségével, önálló ismeretszerzés az Interneten elérhető adatbázisok, digitális tananyagok segítségével, böngésző programok használatával). Jellemzők Célok, elvárások Szakmai elvárás Minőségközpontú működés az intézményben Konkrét feladat A fenntartói elvárásnak megfelelő intézményi minőségirányítási program kidolgozása *, a programnak megfelelő működés.
Minőségmutató
A minőségirányítási rendszer kiépítése az IMIP-nek megfelelően. A partnerközpontú működés kiépítése. Két-három kulcsfolyamat szabályozása. A humán erőforrás fejlesztése, a működés folyamatszabályozása. Időarányos készültség a rendszerépítésben.
Minőségelvárás
A minőségcélnál megjelölt feladat határidőre való teljesítése.
Stratégiai cél Minőségcél
16
Határidő folyamatos * 2004. 06. 30. egyébként folyamatos 2007. 06. 30. 2005. 09. 30. 2006. 04. 01. 2007. 06. 30. az IMIP szerint
5. Az intézmény működését szabályozó minőségfejlesztési rendszer 5. 1. A fejlesztés intézményi folyamata Az intézményi működés folyamatának főbb területei Intézményvezetés, stratégiaalkotás: információbázis kezelése-elemzése, környezeti elemzések, küldetés, jövőkép, minőségpolitika megfogalmazása, stratégiai célhierarchia, funkcionális akciótervek kidolgozása, minőségfejlesztési rendszer létrehozása. Végrehajtás, beavatkozás
Bemeneti területek
Transzformációs blokk Kimeneti területek Mérés, értékelések területe
Kontrollmechanizmusok működtetése
A minőségfejlesztési rendszer folyamatai
pedagógiai program rendszeres felülvizsgálata éves munkaterv készítésének folyamata IMIP alkotásának és rendszeres felülvizsgálatának folyamata partneri igényfelmérés folyamata folyamatszabályozás, eljárások kialakításának folyamata és szabályzata nem-megfelelőségek kezelésének folyamata megelőző tevékenység folyamata beiskolázási rendszer működési folyamata munkaerő kiválasztásának és betanításának folyamata beszerzések folyamata tanulók mérésének, értékelésének folyamata infrastruktúra üzemeltetésének folyamatai képzések, továbbképzések folyamata továbbtanulás elősegítésének folyamata reklamációk kezelésének folyamata partnerek elégedettségének mérési folyamata intézményi önértékelés folyamata vezetői ellenőrzés folyamata döntés-előkészítés folyamatai döntési protokollok kommunikációs folyamatok dokumentációkezelés folyamata feljegyzések kezelési folyamata
5. 2. A folyamatok azonosítása, a szabályozás terve A minőségfejlesztési rendszer kidolgozásakor bízhatunk önmagunkban. (Előzmény a pedagógiai program kidolgozása és többszöri átdolgozása.) Lépései: 1. Belső folyamatok elemzése - a tudatosság erősítése. 2. A hibák feltárása. 3. A hibák megszüntetése. 4. Új rendszerek beindítása a hiányzó folyamatok működésének biztosítására.
17
5. "Lépj vissza 1-re és folytasd tovább!" A minőség biztosításában a lényeg nem a gyökeres átalakításban, óriási változtatásban van, hanem a tudatosság erősítésében keresendő. Az iskola működését kell messzemenően tudatossá tenni. Az észlelteket (iskolahasználói, alkalmazotti elégedettség) mérhetővé és értékelhetővé kell alakítani, hogy felhasználhassuk az elemzéskor. Emiatt az adminisztrációs terhek nőnek. Nem lehet ugyanis a munka tervszerűségét, a megfontolt előrehaladást dokumentáció nélkül biztosítani - ez emberi gyengéinkből következik. A folyamatos megújulás igénye megkívánja: az országos mérési rendszerből származó adatok, valamint a jogi környezet változását jelző információk értékelését, más intézmények működésének és teljesítményének, az általuk alkalmazott módszereknek az elemzését, a helyi és országos oktatáspolitika változására vonatkozó információk értelmezését és a felismerhető alternatívák előrejelzését, a tanulmányi eredmények elemzését, az intézmény egyes részeire (osztályok, évfolyamok, szakok) vonatkozó felméréseket, amelyek segítik az intézmény teljesítményének differenciált megítélését, a végzett tanulók további sorsát bemutató felmérés adatainak elemzését, az intézménnyel kapcsolatban lévő vállalkozók igényeinek, elégedettségének felmérését, a tantestületi értekezleteken felmerült kérdések vizsgálatát, a vezetői ellenőrzések során feltárt információk felhasználását, a saját innovációt (pedagógiai módszerekben, tananyagfejlesztésben, szaktantermek kialakításában), a pedagógusok továbbképzését. Szabályozandó folyamatok 1. Beiskolázás 2. Tanulókkal, szülőkkel való együttműködés 3. A szakképzésben résztvevő tanulók és felnőttek képzési igényeinek bemérésére, előzetes tudásának felmérésére módszerek kidolgozása, finomítása 4. Előzetes tanulmányok beszámítása a szakképzésben 5. Az előzetes tudásfelmérés alapján a képzésben alkalmazandó tanulási módszertan kidolgozása 6. A lemorzsolódás csökkentése a szakképző évfolyamokon 7. Az iskola marketingjének alakítása 8. A tankönyvtámogatások odaítélésének szabályozása 9. Az alkalmazotti elégedettség, igények mérése 10. Az alkalmazotti tevékenység mérése, értékelése, elismerése 11. A bukások elkerülése, felzárkóztatás 12. Tehetséggondozás - versenyeztetés 13. Az iskolai diákélet, a tanulói közösség fejlesztése 14. A tanulói motiváció szinten tartása, fejlesztése 15. Az önálló tanulás módszerének tanítása 16. A tanulók értékelése, különös tekintettel a szakképzés eltérő szintű követelményeire
18
17. A munkaadók elégedettségének mérése 18. A munkatársak önálló célkitűzéseinek támogatási, értékelési rendszere; érdekeltségük megteremtése 19. Új munkatársak felvétele, betanítása 20. Vezetői ellenőrzések, óralátogatások szervezése és értékelése 21. Pedagógus-továbbképzésekhez kapcsolódó források elosztása, prioritások meghatározása, a képzés eredményességének értékelése 22. Az osztályfőnökök feladatainak folyamatszabályozása évfolyamonként 23. Mulasztások nyomon követése, igazolások rendezése 24. Vizsgák szervezése (formális, etikai, szervezési problémák kezelése) 25. Belső információs rendszer működtetése 26. A szakmai kommunikáció belső rendszerének kidolgozása, működtetése A szabályozás terve A szabályozás tervezéséhez rögzíteni kell az egyes tevékenységek kezdetét és végét, a haladás ütemét, a felelős és a résztvevők személyét. A tantestület által megvitatott és jóváhagyott IMIP és a pedagógiai program összehasonlító elemzése csoportmunkában (team) történik. Az összehasonlító elemzés eredményeképpen a team fogalmazza meg és rangsorolja az intézmény előtt álló legfontosabb fejlesztendő területeket, illetve tegyen javaslatot a szükséges intézkedésekre. A team által elkészített feljegyzést a tavaszi nevelési értekezleten vitatja meg és hagyja jóvá a tantestület. 5. 3. A megfelelőség szabályozása Az eljárás célja, hogy az iskolánk működése során keletkező problémajelzések, valamint az intézményt érintő külső és belső mérések, belső értékelések eredményei alapján észlelt hiányosságok, hibák, nem-megfelelőségek megszűnjenek, a szükséges javító, fejlesztő, megelőző tevékenységek megtörténjenek. Az intézmény napi működésében a dolgozók, tanulók által észrevett működési problémák, nem-megfelelőségek összegyűjtése a hibabejelentések, fejlesztő javaslatok, tanulói észrevételek alapján történik. Hibabejelentést tehetnek: az intézmény dolgozói, amennyiben működési rendellenességet vagy szabályoktól való eltérést tapasztalnak; a belső mérés vezetője, amennyiben a mérés értékelése során nem-megfelelősséggel találkozik; az iskolavezetés tagjai a külső és belső mérés, a vezetői ellenőrzés során észlelt működési rendellenességekről, hiányosságokról, a partneri igényfelmérés, irányított önértékelés eredményeiről, amennyiben úgy ítélik meg, hogy azok megszüntetéséhez helyesbítő, fejlesztő tevékenységre, vagy az ismételt, illetve más területen történő bekövetkezés elkerülése érdekében megelőző tevékenységre van szükség; a diákönkormányzatot segítő tanár az észlelt működési rendellenességekről, illetve a tanulói észrevételek alapján.
19
Fejlesztő javaslatot minden dolgozó tehet. Célja, hogy a munkatársak javaslataikkal hozzájárulhassanak az iskolai működés hatékonyságának fejlesztéséhez. A tanulók által észlelt hibák, működési rendellenességek jelzése minden tanuló joga. A kitöltött lapokat a DÖK által kihelyezett gyűjtőládába kell dobni, melynek kezelése a DÖK feladata, felelőse a diákönkormányzatot segítő tanár. A DÖK döntése alapján vagy saját hatáskörben feldolgozzák a jelzést, vagy a diákönkormányzatot segítő tanár tesz hibabejelentést az esetről. A hibabejelentések kezelése a minőségügyi team feladata. Amennyiben a jelzett probléma megoldása ismert, de elhárítása több lépésből álló, hosszabb folyamatot igényel, akkor a megoldás lépéseit intézkedési tervben kell rögzíteni. Az intézkedési tervet vagy a minőségügyi team készíti, vagy átadja ezt a munkát a területért felelős vezetőnek. 5. 4. A partneri igény- és elégedettségmérés Az intézmény folyamatosan győződjön meg az általa végzett nevelő-oktató munka eredményességéről, ill. annak környezet által történő megítéléséről. Ezt a célt az iskola akkor éri el, ha: az intézmény szakmai kínálatának, szolgáltatásainak kialakításakor, ill. módosításakor figyelembe veszi az intézménnyel kapcsolatban állók véleményét, javaslatait; folyamatosan működteti a minőségfejlesztési rendszerében kidolgozott elégedettségi vizsgálatokat, elemzi, értékeli és hasznosítja azok tapasztalatait, ill. ezek hiányában kidolgozza és bevezeti azokat; az elégedettségi mutatók értékei folyamatosan javuló tendenciát mutatnak, vagy tartósan magas szintűek; kialakítja és működteti saját szakmai mérési rendszerét, ill. a jogszabályban meghatározottak szerint részt vesz az országos mérési folyamatokban, elemzi, értékeli a mérések tapasztalatait, s azt hasznosítja a pedagógiai munka folyamán. Minőség: a partnerek igényeinek kielégítésére alkalmas jellemzők összessége. Partner: akinek az intézménnyel szemben elvárásai vannak (tanuló, tanár, szülő, fenntartó, felsőoktatási intézmény). Az érdekelt felek azonosítása: Közvetlen partnerek különösen: tanulók, munkatársak, szülők, fenntartó. Közvetett partnerek: jogalkotók, civil szervezetek, szakmai szervezetek. A partnerek elvárásait képviselő személyek meghatározása (pl. diákönkormányzat vezetője, oktatási bizottság tagjai, cégvezetők). A partnerek azonosítási ciklusidejének meghatározása. A ciklusidőnek megfelelő ismételt azonosítás, és ennek eredménye alapján a szükséges dokumentumok frissítése. Az eljárás célja minden tanévben felmérni a partnerek igényeit, elégedettségét és elégedetlenségét, valamint a mérési eredmények alapján elvégezni a szükséges beavatkozásokat.
20
Az eljárás magában foglalja: a partnerazonosítás frissítését, a felmérés lebonyolítását, intézkedési terv készítését, a beavatkozás ellenőrzését. A Türrös tanulóról Szerencsés az iskolánkba jelentkező tanulók viszonylag nagy száma. Ez lehetőséget ad a válogatásra, a leggyengébb jelentkezők elutasítására. A sok általános iskola egymástól nagyon eltérő színvonalon, súlypontozással tanít. A tanulók szintre hozása, egyéni ambíciójuk fenntartása mellett nagy feladat. Az iskola beiskolázási körzete nagy. A tanulók kétharmad része vidéki. A távol lakóknak kollégiumi elhelyezést kell biztosítani. Oktatásukban feladat a szülői háztól való távollét figyelembevétele. A bejárók esetében a napi utazási idő gyakran hosszú, erre is tekintettel kell lennünk. A felvettek többsége érettségi és erre épülő szakmai képesítés megszerzésére törekszik. A főiskolai, esetleg egyetemi továbbtanulás a tanulók felének célja. Szülők Iskolai szinten működő, öntevékeny, az iskolával partneri szerepet vállaló szülői munkaközösség létrehozása évek óta nehézségekbe ütközik. Az osztályfőnökök ilyen irányú próbálkozásai ellenére sem sikerült létrehozni. Ebben a tanévben a szülői értekezletek elé szervezett iskolavezetői tájékoztatókkal és beszélgetésekkel próbáltuk a szülői szervezet működését bátorítani. A szülők aktív részvételét szeretnénk az iskola alapítványának munkájában is megjeleníteni. Fenntartó Az iskola tevékenységét a város önkormányzata határozza meg, de eddig is figyelembe vette az iskola saját céljait, törekvéseit és támogatta elképzeléseit. A közös munkához egymás érdekeit kölcsönösen elismerő, konszenzuskereső magatartásra van szükség. Célszerű, ha a feladatellátáshoz, a döntések meghozatalához elegendő időt biztosítunk egymás számára. A fenntartói kapcsolat iskolai felelősei a gazdasági vezető és az igazgató. Munkáltatók Ahhoz, hogy iskolánk továbbra is Bács-Kiskun megye déli részének gazdasági képző központja maradjon, az elmúlt években az OKJ szerinti képzések követelményeinek megfelelően alakítottuk át szakmai képzésünk tartalmát és folyamatosan megteremtettük az elméleti és gyakorlati oktatás feltételeit a vállalkozói szféra igényeinek megfelelően. A szakképző évfolyamokon a különböző szakmát tanuló csoportokat a jelentkezéseknek és a társadalmi, munkaerő-piaci igényeknek megfelelően indítjuk. Az iskolai munkában fontos terület a leendő munkáltatókkal való kapcsolat. Számukra képezzük tanulóinkat, segítségükkel végezzük a gyakorlati képzést és tőlük kapunk anyagi segítséget az eszközbeszerzéshez. A környék vállalkozásaival és intézményeivel a kapcsolatépítés
21
folyamatos feladat. A kérdőíves felmérés véleményük kutatására az elmúlt években nem volt sikeres. Jobban szolgálják ezt a célt a személyes találkozók és beszélgetések. Minden évben szervezünk találkozót a környék vállalkozói számára, számítunk véleményükre és tapasztalataikra a képzési irányok megválasztásánál, a végzett tanulókkal szembeni elvárások megfogalmazásában, a szakmai munka színvonalának visszaigazolásában. Bemutatjuk iskolánk fejlődését, tájékoztatót adunk képzéseinkről, eredményeinkről és az ezt követő fogadáson meghallgatjuk véleményüket. Ennek felelőse a szakmai igazgatóhelyettes, de munkáját a szakmai gyakorlatokért felelős tanár, a gazdasági vezető és az igazgató is segíti. Az iskola a szakképzési hozzájárulásra kötelezett vállalkozásokkal folyamatosan tartja a kapcsolatot. Az együttműködési megállapodást az év első félévében megköti és az így befolyt összeget az állam által elismert szakképesítések megszerzésére szervezett oktatás fejlesztésére fordítja. Egy-egy munkaadót meghívunk szakmai vizsgáinkra. Ez is lehetőséget ad véleménykérésre, a munkáltató foglalkoztatási gondjának megismerésére. Az oktatásban olyan könyvelőprogramot használunk, amelyet a vállalkozók széles köre alkalmaz vonzáskörzetünkben. Fontos feladatnak tartjuk, hogy a tanulók ismerjék meg az őket körülvevő társadalmi-gazdasági környezetet, kerüljenek közvetlen kapcsolatba a gazdaság szereplőivel. Ez a felsőfokú képzésben szervezett nyári szakmai gyakorlat mellett a szorgalmi időszakban rendhagyó órák beiktatásával igyekszünk elérni: látogatás az okmányirodában, az APEH ügyfélszolgálatán, a bíróságon, szakemberek meghívása az órára. Más iskolák Tanulókat várunk a beiskolázási területünkön működő általános iskoláktól és a középiskoláktól is. Körükben iskolapropagandát végzünk. Tájékoztató anyagainkat rendszeresen kiküldjük, elmegyünk tájékoztató rendezvényeikre és ilyeneket magunk is kezdeményezünk. A város középiskoláival való kapcsolatunk megőrzendő eleme a nyolcadikos jelentkezők számára szervezett közös felvételi írásbeli vizsga. Minden évben 30-40 fős iskolai csapat vesz részt Dél-Magyarország öt közgazdasági szakközépiskolájának (Kaposvár, Pécs, Bonyhád, Komló) találkozóján. Immár hagyományosan a csapatok tantárgyi versenyeken is összemérik erejüket.
22
6. Minőségirányítási program 6.1. Az iskola működési folyamatait az SzMSz határozza meg. 6.2. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá az alkalmazottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét azzal, hogy a teljesítményértékelés kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan eredménnyel zárulhat. Az iskola tanárai teljesítményének mérését az egyén, az illetékes MTOV-k és az iskolavezetés évente a felsorolás rendjében az alábbi szempontok mérlegelésével végzi: - a munkaköri leírásban foglaltak teljesítése, - a tantárgyfelosztásban rögzített feladatok elvégzésének szintje, - a megbízás alapján ellátott feladatok elvégzése, - az éves munkaterv teljesítése, - a felvállalt feladatok mennyisége és megvalósítása, úgymint - tanterv és tananyagfejlesztés, - a korszerű oktatási segédeszközök használata, a módszertani megújulás megjelenése a tanítási folyamatban, - a tanítványok tanulmányi és versenyeredményei. Az önértékelés az elfogadott szempontok szerint szövegesen készül, a közösségi, illetve vezetői szintű értékelések pontrendszer alapján történnek. Az adott évi szempont rendszert a tanévnyitó értekezleten vizsgálja felül és módosítja a tantestület. (A jelenleg érvényes szempont rendszert lásd az 1. számú mellékletben.) Ennek az éves felülvizsgálatát egy háromtagú tanári csoport az igazgató bevonásával végzi. Az egyes szempontok értékelésekor adható maximális pontszámokat az alábbiak szerint kell megállapítani: kiemelkedő minősítés 3 pont megfelelő minősítés 2 pont kevéssé megfelelő minősítés 1 pont nem megfelelő minősítés 0 pont A teljesítményértékelés eredményét a maximális pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kell meghatározni: 80-100 % kiválóan alkalmas 60-79 % alkalmas 30-59 % kevéssé alkalmas 30 % alatt alkalmatlan A vezető vagy az alkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő. A teljesítményértékelés évközi egyik megjelenési formája a kmjk rendszerében történő jutalmazás. A tanévet lezáró értékelés a tanévnyitó értekezleten hangzik el. Az intézkedést generáló esetekben egyéni beszélgetés keretében határozza meg a feladatokat a vezető és a beosztott. A vezetők teljesítményértékelése a vezetési hierarchiában felettük állók bevonásával történik. Az igazgató teljesítményértékelését az ÖMIP-nek megfelelően Baja Város Polgármestere végzi. 6.3. Teljeskörű intézményi önértékelést az iskola egy-egy vezetői cikluson belül egyszer végez a 3. vagy 4. évben. Módszere kérdőíves. Az eredmények összesítése pontrendszer segítségével történik. Az intézményi önértékelés felelőse a közismereti igazgatóhelyettes. A felméréshez információt adnak a tantestület, a többi iskolai dolgozó, a szülői közösség,
23
a diákönkormányzat, a tanulók egy esetenként kijelölt rétege (minden esetben legalább egy évfolyam). Az eredményekből a szűk iskolavezetés jelentést készít, amit a tantestület a tavaszi nevelési értekezleten tárgyal meg. 6.4. Az országos mérések eredményeit az iskola tantestülete az igazgató előterjesztésében az állami közzétételt követő első nevelési értekezleten, vagy a félévi, esetleg az évzáró tantestületi értekezleten vitatja meg. A vitában alakul ki a további fejlődést célzó változtatások köre. Az intézkedésekről a tantestület a szülői közösség véleményének kikérése után egy újabb értekezleten dönt.
24
7. Záró rendelkezések Az IMIP-et az iskola alkalmazotti közössége egyhangú határozattal 2008. november 4-én fogadta el. Érvényessé válik a fenntartó jóváhagyásával. A program érvényessége négy évre szól. Felülvizsgálatának határideje 2012. november 4. Az IMIP egy-egy nyomtatott példányát a tantestületi szobában, a gazdasági hivatalban, az iskolatitkári irodában és a könyvtárban helyezzük el. Az IMIP hozzáférhető az iskolai hálózaton keresztül is. Az IMIP-et munkaközösségi értekezleten, illetve munkatársi csoportértekezleteken a munkaközösség-vezetők, illetve a gazdasági vezető ismertetik, illetve oktatják az alkalmazotti körnek. A munkaközösség-vezetőket és a gazdasági vezetőt az I. igazgatóhelyettes oktatja.
25
1. számú melléklet A pedagógus teljesítményértékelés szempontjai Értékelési alapelvek 1. Tényszerűség, megalapozottság, objektivitásra törekvés. 2. A személyes adatok bizalmas kezelése, titoktartás. 3. Az értékelt személy hozzáférési, betekintési és véleménynyilvánítási joga saját anyagához. 4. Egyszerűség, átláthatóság. 5. Az eljárás ne keltsen érdekellentéteket, ellenségeskedést. 6. Alkalmas legyen az egyéni teljesítmények javítására. Értékelés I. rész A megfelelő minősítést jelölje X-szel! (A kiemelkedő minősítés 3 pont, megfelelő minősítés 2 pont, kevéssé megfelelő minősítés 1 pont, nem megfelelő minősítés 0 pont) A táblázat kitöltéséhez az alább felsorolt értékelési szempontok nyújtanak segítséget. 0 1. Oktatói tevékenység 2. Szakmai felkészültség 3. Nevelői tevékenység 4. Megbízhatóság, felelősségvállalás, munkafegyelem 5. Megbízhatóság, felelősségvállalás, munkafegyelem 6. Együttműködés, kommunikáció, kapcsolatok kezelése 7. Adminisztráció 8. Tanórán kívüli elfoglaltság 9. A pedagógus, mint munkavállaló
26
1
2
3
Értékelési szempontok 1. Oktatói tevékenység Képességeinek, érdeklődésének, adottságainak, az iskolai helyi dokumentumoknak megfelelő nevelésben és oktatásban részesíti a tanulókat. Szempontok: Differenciál a tanítási órán Különböző módszereket alkalmaz Szemléltet a tanítási órán Motivál, támogató környezetet biztosít Osztályoz, értékel Vizsgára, érettségire való felkészítés Egyéb tevékenységek 2. Szakmai felkészültség Nagy hangsúlyt helyez a szakmai tudása fejlesztésére, az önművelésre, a változások figyelésére, aktualitások beépítésére a tanításban, innovatív személyiség. Szempontok: Szakirodalom figyelemmel kísérése Szakmai lapok, publikációk olvasása Jogszabályváltozások Új kutatások, kutatási eredmények, felfedezések Egyéb tevékenységek 3. Nevelői tevékenység; Személyiségfejlesztés, szocializáció, érték- és normaközvetítés Részt vesz a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásában, a tehetséges tanulók gondozásában, felkészítésében. Részt vesz a szociális és személyes kompetenciák fejlesztésében. Szempontok: Felzárkóztató tevékenységet végez Egyéni fejlesztési tervek alapján fejleszti a tanulókat Továbbtanulásra készít fel Hátrányos helyzetű tanulókat támogató tevékenységet végez Tehetséges tanulókat támogató tevékenységet végez, versenyekre készíti fel őket Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenységek Elsajátíttatja a tanulókkal a közösségi együttműködés magatartási szabályait Egyéb tevékenységek
27
4. Megbízhatóság, felelősségvállalás, munkafegyelem Munkája során szabálykövető magatartást tanúsít, döntéseiért vállalja a felelősséget. Szempontok: Munkájában precíz, megbízható, pontos, következetes, kiegyensúlyozott A határidőket betartja Minőségre törekvő, feladatait önállóan végzi, feladatvállalásban aktív A munkájával kapcsolatos jogszabályokat, az iskola belső szabályzatait, az erkölcsi szabályokat betartja A visszajelzéseket, bírálatokat pozitívan hasznosítja munkájában Egyéb tevékenységek 5. Együttműködés, kommunikáció, kapcsolatok kezelése Törekszik a jó és kiegyensúlyozott kapcsolattartásra az iskola partnereivel (tanulók, szülők, kollégák, egyéb partnerek) Szempontok: A tanár-diák kapcsolat, tanulók ügyeivel való foglalkozás A tanulók személyiségének tiszteletben tartása Kollégákkal való jó együttműködés, kollégák munkájának észrevételekkel, javaslatokkal Kezdő kollégák beilleszkedésének segítése Kapcsolattartás a szülőkkel Kapcsolattartás az iskolán kívüli más szervezetekkel Egyéb tevékenységek
segítése
6. Adminisztráció Elvégzi a munkaköri feladataihoz kapcsolódó ügyviteli tevékenységeket. Szempontok. Haladási napló vezetése Hiányzások, igazolások vezetése, nyilvántartása Törzslapok vezetése Bizonyítványok írása Kimutatások, statisztikák elkészítése Egyéb tevékenységek 7. Tanórán kívüli elfoglaltság Részt vesz az iskola kulturális és sportéletének, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésében, illetve eredményes lebonyolításában. Szempontok: Tanulmányi, szakmai, kulturális versenyek, sportrendezvények Házi bajnokságok
28
Iskolák közötti versenyek Diáknap Ünnepségek, bálak Tanulmányi kirándulások Környezeti nevelési programokban való részvétel Egészségnevelési programokban való részvétel, drogprogramok Egyéb tevékenységek 8. A pedagógus, mint munkavállaló Részt vesz az intézményi dokumentumok elkészítésében és a nevelőtestület munkájában. Szempontok: Pedagógiai program Minőségirányítási program Házirend Éves munkaterv Szakmai programok Helyi tantervek Szabályzatok Értekezleteken, fogadóórákon, iskolai programokon való részvétel Egyéb tevékenységek
29
2. számú melléklet Vezetői ellenőrzés és értékelés rendszere
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere Ellenőrzés és értékelés A fogalmak között jelentős átfedés van, azonban mégsem azonosak. Az értékelést az alábbiak különböztetik meg az ellenőrzéstől: Az értékelés középpontjában minden esetben az eredményesség és a minőség áll, célja ezek javítása, az iskola egészének vagy egyes elemeinek, funkcióinak a fejlesztése. Az értékelés az ellenőrzéssel szemben nem szabályoknak való megfelelés, hanem az eredményesség és a minőség vizsgálatára irányul. Az értékelés eredményei nem csak néhány felelős vezető személy érdeklődésére tarthatnak számot, mint az ellenőrzés esetében, ezért az értékelés gyakran nyilvános. Értékelés és minőségbiztosítás Az értékelés legfontosabb funkciója a minőség biztosítása és fejlesztése, mégsem azonos fogalmak. A minőségbiztosítás tágabb fogalom: Minőségbiztosítás az iskola egyes elemeinek működésébe beépülve folyamatosan elősegíti a minőségi elvek érvényre jutását. Azaz ne csak vizsgák idején értékeljünk, hanem a szervezeti működés és a pedagógiai folyamat minden pontján. Ennek érdekében az intézmény elkészítette az indikátorrendszerét, lásd 3. számú mellékletben. Mérés Az intézményi munka ellenőrzésének, értékelésének egyik legfontosabb eszköze. A tantárgyi mérések mellett egyre több lehetőség van kipróbált mérési eszközökkel pedagógiai mérések elvégzésére is. Több ponton elvégzett méréssel becsülhető az ún. hozzáadott pedagógiai érték. Ellenőrzés Az iskolai szabályoknak (normáknak) való megfelelés. Értékelés A kitűzött célok és az elért eredmények összevetése Színterei Tanulók tanulmányi munkája tanórai és tanórán kívüli tevékenységek alap, érettségi és szakmai vizsgák tanulmány versenyek Tanulók magatartása, szorgalma (a helyi tantervben leírtak szerint)
30
Pedagógusok, technikai dolgozók munkája önértékelés (évente, munkaközösségenként) vezetői ellenőrzés, értékelés o tervezett (munkatervi) o eseti külső, szakmai vizsgálat Intézményi szintű fenntartói, és egyéb vizsgálatok o szakmai tevékenységre vonatkozó o gazdasági, pénzügyi szempontú vizsgák irányított önértékelés Az alábbiakban először iskolánk ellenőrzési és értékelési rendszerét, majd a COMENIUS 2000 modell kiépítésének folyamatát rögzítjük. Ellenőrzési-értékelési rendszerünk rövid távú céljai: a pillanatnyi teljesítmény javítása az erősségek kihasználásával, a gyengeségekre utaló visszajelzésekkel és annak megvitatásával, hogyan lehet ezeken úrrá az egyén, a testület; az egyéni képességek felszínre hozása és hasznosítása, az ehhez szükséges oktatásiképzési szükségletek és lehetőségek összhangba hozása. hosszú távú céljai: az intézmény céljainak eredményes megvalósítását az optimális emberi erőforrás kihasználását segíti; pontos, tárgyilagos adatokat biztosít a minőségi munka elismeréséhez. egyéb céljai: a felelősség-hatáskör pontos meghatározása alapján az elvárások egyértelműbb megfogalmazását segíti; megbízható információt nyújt a tényleges teljesítményekről, a meglévő tartalékokról; javítja a munkahelyi légkört a hitelesebb kommunikációval, az információáramlás minőségének javításával, fokozódik az együttműködési készség és mindezekkel együtt az egyéni és az intézményi stratégiai célok összhangját biztosítja.
31
Az iskola ellenőrzési, értékelési rendszere ELLENŐRZÉS TERÜLET
TANULÓK
Tanulmányi munka
mérési pont belső ell. szerint esetenként
Versenyeredmények
tanévvégi értékelés
Vizsgák
évvége
Magatartás
folyamatos osztályozó értekezlet folyamatos osztályozó értekezlet esetenként
Szorgalom Fegyelmi ügyek Jutalmazások (motiváció)
munkaterv szerinti
Belső mérések
tanmenet szerint 10. év végén esetenként
Külső mérések
módszer
gyakoriság dokumentáció
ÉRTÉKELÉS felelős
dokumentumelemzés
havonta
napló, ellenőrző
elemzés
évente
összesítések, ig. jegyzőkönyvek igh. mkv. jegyzőkönyv ig. igh.
ofi igh. ig.
mérési pont folyamatos tanmenet szerinti félév, évvége versenyek
vizsga
módszer
gyakoriság
dokumentáció
felelős
szóbeli írásbeli
eseti tanmenet szerinti, félévente
ellenőrző, napló, bizonyítvány
szaktanár
írásbeli, szóbeli, gyakorlati írásbeli, szóbeli, gyakorlati önértékelés megbeszélés
évente
jegyzőkönyv
szaktanár
évente
jegyzőkönyv
vizsgáztató
félévente
napló
osztályfőnök
óralátogatás megbeszélés
folyamatos félévente
feljegyzés feljegyzés
ig. igh.
félév, évvége
óralátogatás megbeszélés
folyamatos félévente
feljegyzés feljegyzés
ig. igh.
félév, évvége
önértékelés megbeszélés
félévente
napló
osztályfőnök
dokumentumelemzés megbeszélés óralátogatás dokumentumelemzés dokumentumelemzés
esetenként
jegyzőkönyv
igh.
félév, évvége
megbeszélés
félévente
jegyzőkönyv
igazgató
rendszeres
feljegyzés napló
félév, évvége
jegyzőkönyv
igazgató, ig. h.
napló jegyzőkönyv
önértékelés dokumentumelemzés tanmenet szerint írásbeli 10. év végén szóbeli
félévente
folyamatos évente
ig. igh., mkv igh. igh.
rendszeres évente
napló jegyzőkönyv
írásbeli
esetenként
jegyzőkönyv
igh.
esetenként
eseti
jegyzőkönyv
szaktanár munkaköz. vez. igh.
írásbeli
PEDAGÓGUSOK ISKOLA
Tanmenet, program
IX. 10.
Tankönyv, taneszköz
IX. 15., II. 15.
Ofi, munkaközösség-vezetői tevékenység Pedagógusok munkája
munkaterv szerint
Munkaközösségi szakmai munka
munkaterv szerint
Házirend
folyamatos
Ügyeleti rendszer
folyamatos
munkaterv szerint
dokumentumelemzés dokumentumelemzés megbeszélés óralátogatás dok.-elemzés megbeszélés óralátogatás dokumentumelemzés óralátogatás iskolai elemzés beszélgetés iskolabejárás óralátogatás dokumentumelemzés dokumentum-
évente
tanmenet
igh.
félév évvége félév évvége
beszámoló
félévente
jegyzőkönyv
igazgató
félévente
rendelések, leltári jegyzőkönyv feljegyzés
igh.
beszámoló
félévente
jegyzőkönyv
igazgató
ig. igh.
félév évvége
beszámoló
félévente
jegyzőkönyv
igazgató
munkaterv szerint
feljegyzés napló
ig. igh. mkv. ig. igh.
félév évvége
félévente
feljegyzések
igazgató
tanév vége
beszélgetés, dokumentumelemzés önértékelés
munkaterv szerint
napló feljegyzés
évente
jegyzőkönyv
igazgató igh.
folyamatos
feljegyzés
ig. igh.
évente
beszámoló
évente
jegyzőkönyv
igazgató
folyamatos
feljegyzés
ig. igh.
évente
beszámoló
évente
jegyzőkönyv
igazgató
2 évente
feljegyzés
ig.
2 évente
beszámoló
2 évente
jegyzőkönyv
igazgató
munkaterv szerint
elemzés
SZMSZ, Pedagógiai Program végrehajtása
ig. utasítás szerint
beszámoltatás jogszabály és dokumentum elemzés
32
3. számú melléklet Partneri igény, elégedettség és elégedetlenség mérése Az eljárás célja és alkalmazási területe Az eljárás célja minden tanévben felmérni a partnerek igényeit, elégedettségét és elégedetlenségét, valamint a mérési eredmények alapján elvégezni a szükséges beavatkozásokat. Az eljárás magában foglalja a partnerazonosítás frissítését a felmérés lebonyolítását intézkedési terv készítését a beavatkozás ellenőrzését Fogalom meghatározások Intézkedési terv: a partnerközpontú működés biztosítása érdekében szükséges beavatkozások listája Folyamatleírás Minden tanévkezdéskor az igazgató megszervezi a minőségügyi eljárás lebonyolításáért felelős teamet. Határidő: szeptember 15. A team megbízása 1 tanévre szól, munkáját a minőségügyi megbízott irányítja. Partnerazonosítás A team szeptember 30-ig átnézi az „Iskola partnerei” táblázatot és elvégzi a szükséges változtatásokat és frissítéseket. Amennyiben a táblázatban lényegi változás történt: partner törlése, új partner felvétele, a felmérés gyakoriságának, a minta nagyságának megváltoztatása, a változás tantestületi jóváhagyást igényel. A felmérés tervezése A team áttekinti az előző évben készült „Intézkedési tervet” és ellenőrzi, hogy az éves munkaterv tartalmazza-e az áthúzódó intézkedéseket. Az elemzés eredményét rögzíti „Jelentés az intézkedésekről” címmel. Határidő szeptember 30. A team az „Iskola partnerei” táblázat és a „Jelentés az intézkedésekről” alapján ütemezi az adott évre vonatkozó felméréseket és október 15-ig elkészíti a „Partneri elégedettségvizsgálat tervét”. A felmérések időpontját november-január időszakra kell tervezni. A terv tartalmazza a konkrét időpontokat, egyes felmérésekért felelős team tag megnevezését, a visszajelentés módját, időpontját. 33
„Jelentés az intézkedésekről” illetve a „Partneri elégedettségvizsgálat tervét” a tantestület hagyja jóvá. A szükséges tantestületi értekezlet megszervezéséért az igazgató a felelős, a téma előterjesztése a minőségügyi vezető feladata. A tantestületi jóváhagyás után a team az „Iskola partnerei” táblázat alapján – figyelembe véve az előző évi felmérés tapasztalatait – átvizsgálja szükséges mérőeszközöket – kérdőívek, interjú kérdések – és elvégzi a szükséges változtatásokat. A változtatás mértéke csak akkora lehet, ami nem gátolja a trendvizsgálat lehetőségét. A véglegesített mérőeszközök sokszorosítása a minőségügyi megbízott feladata. Felmérés, elemzés, intézkedési terv A felmérések lebonyolítását a team felelős tagjai szervezik. A beérkezett eredmények feldolgozása és elemzése a team feladata. Az elemzésnek ki kell terjednie a különböző partnercsoportok véleményének egymással, az előző évek mérési eredményeivel, illetve a Pedagógiai Programmal való összehasonlításra is. Az eredményeket az „Összefoglaló jelentés a partneri elégedettségvizsgálatról” tartalmazza. Az összefoglaló alapján készíti el a team az „Intézkedési tervet”, amely a javasolt beavatkozásokat a következő csoportosításban tartalmazza: igazgatói utasítással megoldható feladatatok fejlesztő tevékenységet igénylő feladatok az adott tanévben elvégezhető feladatok következő tanévre áthúzódó feladtok Az összefoglaló térjen ki a trendek vizsgálatára is. Az „Összefoglaló jelentés a partneri elégedettségvizsgálatról”, ill. az „Intézkedési terv”, a félévi tantestületi értekezleten kerül a tantestület elé megvitatás, jóváhagyás végett. Az egyes partnercsoportok felé történő visszajelzés megszervezése a team felelős tagjai, a visszajelzések ellenőrzése minőségügyi vezető feladata. Intézkedési terv végrehajtása, a végrehajtás ellenőrzése A tantestület által jóváhagyott „Intézkedési tervben” szereplő fejlesztő tevékenységeket a „Helyesbítő, fejlesztő megelőző tevékenységek folyamatleírása” alapján kell elvégezni. A tanév során a team folyamatosan figyelemmel kíséri az intézkedési terv végrehajtását, tanévzáró értekezletre pedig elkészíti az „Összefoglaló jelentést az intézkedések végrehajtásáról”, amelyben bemutatja a tantestület számára a végrehajtott, illetve a következő tanévre áthúzódó intézkedéseket. A jelentés térjen ki a végrehajtott intézkedések hatékonyságára is. A jelentés megismertetése a nem pedagógus dolgozókkal a minőségügyi megbízott feladata.
34
4. számú melléklet Indikátorrendszer Az intézmény kialakította azt az indikátorrendszert, amelynek keretében adatgyűjtést, adatfeldolgozást végez. Az indikátorok értékét az indikátorrendszerben meghatározott módon és időben a minőségügyi vezető rögzíti és erről vezetőségi átvizsgáláson beszámol. Az elemzést a kibővített iskolavezetés végzi, és dönt a szükséges beavatkozásokról. Indikátor
Mérési módszer
9. évfolyamra való jelentkezés
A felvételi vizsgán résztvevő tanulók száma Tanulói dicséretek száma Tanév során a naplókba írt dicséretek száma a tanév végén Tanulói figyelmeztetések száma Tanév során a naplókba írt figyelmeztetések száma a tanév végén Érettségi vizsgák eredménye Tanulói érettségi átlagok átlaga Az érettségi után továbbtanulók Továbbtanuló száma (felsőoktatásban, vagy OKJ képzésben) diákok száma szeptemberben Felsőfokú oktatási intézménybe A végzős (akár jelentkezők száma érettségiző, akár OKJ képzésben) tanulók közül felsőoktatásba jelentkezők aránya a végzősökhöz viszonyítva Felsőfokú oktatási intézménybe A jelentkezettek felvettek számához viszonyítva OKJ vizsgaeredmények Sikeres vizsgák száma Tanulói évismétlések Tanévismétlésre kötelezettek száma 9-12. évfolyamon Iskolai alapfokú nyelvvizsga Az iskolai alapfokú eredmények nyelvvizsgaszintet 10. évfolyam végén sikeresen teljesítők aránya Nyelvvizsga eredmények Középfokú nyelvvizsgával rendelkező tanulók aránya a 12. évfolyam végén. Előrehozott nyelvi érettségi vizsga Nyelvi előkészítő eredmények osztályba járók előrehozott nyelvi érettségi vizsgája a 13. évfolyam végén
35
Elfogadható érték 1,5-szeres túljelentkezés
Optimális érték 2-szeres túljelentkezés
75 db
150 db
max. 50 db.
max. 10 db.
3,20
4,00
80 %
100 %
50 %
80 %
40 %
70 %
95 %
100 %
5 fő
0 fő
40 %
75 %
10 %
30 %
25 %
30 %
Iskolai tanulmányi átlag
Legjobb versenyeredmény
Versenyeken résztvevők száma
Pedagógus dolgozói elégedettség a vezetéssel Pedagógus dolgozói elégedettség a tartalmi munkával, oktatással Pedagógus dolgozói elégedettség a szociális környezettel, neveléssel Pedagógus dolgozói elégedettség a munkaeszközökkel, tárgyi felszereltséggel Nem pedagógus dolgozói elégedettség a vezetéssel Nem pedagógus dolgozói elégedettség a tartalmi munkával, oktatással Nem pedagógus dolgozói elégedettség a szociális környezettel, neveléssel Nem pedagógus dolgozói elégedettség a munkaeszközökkel, tárgyi felszereltséggel Szülői elégedettség a vezetéssel Szülői elégedettség a tartalmi munkával, oktatással Szülői elégedettség a szociális környezettel, neveléssel Szülői elégedettség a munkaeszközökkel, tárgyi felszereltséggel Tanulói elégedettség a vezetéssel Tanulói elégedettség a tartalmi munkával, oktatással Tanulói elégedettség a szociális környezettel, neveléssel Tanulói elégedettség a munkaeszközökkel, tárgyi felszereltséggel
Minden félév végén a tanulói átlagok átlaga az összes tárgy figyelembe vételével A legsikeresebb tanuló eredménye akár tanulmányi, akár sport területen, tanév végén. A versenyfüzetbe történő bejegyzések száma egy adott tanévben a tanév végén mérve.
A tanévenként végzett partneri elégedettségvizsgálat kérdőíveinek megfelelő kérdéseiből számított átlag. Az egyes területekhez tartozó kérések számát az irányított önértékelés eljárásrendje tartalmazza.
Tanulók esetében a nappali és esti tagozat összevontan értendő
36
3,5
4,2
Megyei 1. helyezés
Országos döntőben
120
150
6 EFQM pont
11 EFQM pont
6 EFQM pont
12 EFQM pont
6 EFQM pont
11 EFQM pont
6 EFQM pont
11 EFQM pont
6 EFQM pont
11 EFQM pont
6 EFQM pont
12 EFQM pont
6 EFQM pont
11 EFQM pont
6 EFQM pont
11 EFQM pont
13 EFQM pont
25 EFQM pont
13 EFQM pont
25 EFQM pont
13 EFQM pont
25 EFQM pont
13 EFQM pont
25 EFQM pont
13 EFQM pont
25 EFQM pont
13 EFQM pont
25 EFQM pont
13 EFQM pont
25 EFQM pont
13 EFQM pont
25 EFQM pont
Jogszabályban előírt végzettség teljesítése Jogszabályi kötelezettségen felüli befejezett képzések száma Szakvizsgával rendelkező pedagógusok arány 8. osztályos előkészítősök száma DÖK működésével kapcsolatos diák elégedettség Szakképzési alapba befizetett összeg A dologi kiadások eszközfejlesztésre tervezett hányada A dologi kiadások eszközfejlesztésre fordított hányada Adott tanévben vásárolt új könyvek száma Adott tanévben kölcsönzött dokumentumok száma Minőségirányítási rendszer ismertsége Minőségirányítási rendszer elfogadottsága
Hány fő rendelkezik a jogszabályban előírt végzettséggel
98 %
100 %
10 %
50 %
120 fő
130 fő
Naptári évre vonatkozóan
12-13 mFt
20 mFt
Naptári évre vonatkozóan
1,5 %
3%
Naptári évre vonatkozóan
1,5 %
3%
Naptári évre vonatkozóan, kötetszám
Tanulói és dolgozói létszámmal megegyező
Tanulói és dolgozói létszám másfélszerese
4
8
95 %
100 %
80 %
100 %
Tanév végén mérve Tanév végén mérve, teljes pedagógus létszámhoz viszonyítva Partneri elégedettségvizsgáló kérdőív kérdése alapján
Naptári évre vonatkozóan, kötetszám/fő (tanuló és dolgozó együtt) Dolgozói elégedettségvizsgáló kérdőív kérdése alapján évente Dolgozói elégedettségvizsgáló kérdőív kérdése alapján évente
37
5. számú melléklet Intézményi önértékelés rendszere Az eljárás célja az intézmény adottságainak, eredményeinek felmérése, azok értékelése, a szükséges beavatkozások elvégzése. Iskolánk az EFQM modellt adaptálta az önértékeléshez, a modellt az alábbi táblázat mutatja:
Dolgozói elégedettség
Dolgozók irányítása 9 % (90 pont) Vezetés 10 % (100 pont)
Iskolapolitika és stratégia 8 % (80 pont)
9 % (90 pont) Folyamatok 14 % (140 pont)
Erőforrások 9 % (90 pont)
Partneri elégedettség 20 % (200 pont)
Oktatási, nevelési eredmények 15 % (150 pont)
Társadalmi kihatás 6 % (60 pont)
Adottságok 50 % (500 pont)
Eredmények 50 % (500 pont)
Az önértékelés lebonyolítása Az irányított önértékelés évében az igazgató – a minőségügyi vezető egyetértésével szeptember 15-ig megbízza az önértékelést lebonyolító team tagjait. A team vezetője a minőségügyi vezető. A team október 15-ig áttekinti az önértékelés eszközeit (kérdőívek, illetve a 3.1-ben leírt adatok, pontszámítási módszerek) előkészíti a szükséges módosításokat és jóváhagyás véget a tantestület elé terjeszti. A mérőeszközöknek ki kell elégíteni az eljárás céljában meghatározott követelményeket. A tantestületi értekezlet megszervezése és lebonyolítása a minőségügyi vezető a feladata. Az egyes területek értékeléséhez szükséges mérések elvégzése, adatgyűjtések és a pontok kiszámítása a team feladata. Ezt a munkát a minőségügyi vezető koordinálja, határidő január 15. Az egyes területek pontértékének meghatározása után a team egy összegző jelentést készít Összefoglaló jelentés az irányított önértékelésről címmel. Ebben minden területen ki kell térni az intézmény erősségeire, illetve fejlesztendő területeire. Az összefoglaló jelentést a minőségügyi vezető a félévzáró értekezleten terjeszti a tantestület elé.
38
Elemzés, fejlesztési javaslat, nyilvánosságra hozatal. A tantestület által megvitatott és jóváhagyott összefoglaló jelentés és a Pedagógiai Program összehasonlító elemzése a team feladata. Az összehasonlító elemzés eredményeképpen a team fogalmazza meg és rangsorolja az intézmény előtt álló legfontosabb fejlesztendő területeket, illetve tegyen javaslatot a szükséges intézkedésekre a „Fejlesztendő területek, szükséges intézkedések” című feljegyzésben. A team által elkészített feljegyzést a márciusi tantestületi értekezleten vitatja meg és hagyja jóvá a tantestület. A hatékony tantestületi értekezlet előkészítése és a megszervezése a minőségügyi vezető feladata. A tantestület által megvitatott és véglegesített „Fejlesztendő területek, szükséges intézkedések” alapján a minőségügyi vezető a helyesbítő, megelőző, fejlesztő tevékenységek eljárásrendje szerint intézkedik. Az „Összefoglaló jelentés az irányított önértékelésről” és a „Fejlesztendő területek, szükséges intézkedések” nyilvánosságra hozataláról a minőségügyi vezető gondoskodik. Az irányított önértékelés évében a tanévzáró értekezleten a minőségügyi vezető beszámol az irányított önértékelés következményeként elindított fejlesztésekről, intézkedésekről. Az eljárásrend érvényesítése Az önértékelést végző team február – március hónapban áttekinti az irányított önértékelés eljárásrendjét, módszerét és a szükséges változtatásokhoz előkészíti a javaslatot. A márciusi tantestületi értekezlet dönt az eljárásrend módosításáról. Az intézményi önértékelés részletes szabályozását lásd a 6. számú mellékletben (Irányított önértékelés).
39
6. számú melléklet Irányított önértékelés Az eljárás célja és alkalmazási területe Az irányított önértékelés célja, hogy az intézmény rendszeresen, tényekre alapozva mérje fel és állapítsa meg erősségeit, fejlesztendő területeit, és ennek eredményeképpen jelölje meg a szükséges beavatkozásokat, fejlesztéseket. Az irányított önértékelés területei: az intézmény jellemző tulajdonságai, adottságai ezen belül különösen: a) a vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében, b) az intézmény stratégiájának meghatározása és megvalósítása, c) a meglévő folyamatok szabályozottsága, d) a szabályozási rendszer teljeskörűsége, e) az erőforrások figyelembevételének módja, f) a partneri (kisgyermeki, tanulói, szülői, pedagógusi, fenntartói stb.) igények figyelembevételének módja. az intézmény által elért eredmények, ezen belül különösen: g) a munkatársak bevonásának mértéke, h) a folyamatos fejlesztés eredményei, i) a partnerek (kisgyermekek, tanulók, szülők, pedagógusok, fenntartók stb.) elégedettsége, j) a szabályozási rendszer bevezetettsége, az alkalmazás hatékonysága, k) a szervezeti kultúra fejlesztésének eredményei, l) a kitűzött célok elérése, megvalósítása, m) az erőforrások felhasználásának hatékonysága. Az irányított önértékelés módszereként az EFQM modell adaptációját alkalmazzuk Fogalom meghatározások EFQM: European Foundation for Quality Management
40
Az adottságok területet az alábbi kérdőívekkel mérjük fel, melyeket az iskola minden dolgozója kitölt az önértékelés évében: A vezetés irányító tevékenysége Az alkalmazottak irányítása Erőforrások Iskolapolitika és stratégia Folyamatok Az eredmények területeken: A dolgozói és partneri elégedettséget a partneri elégedettségvizsgálat kérdőíveiből vesszük át, s az ottani eredményekből számítunk pontokat. Az elégedettségi pontokat 4 fő témakör köré csoportosítottuk: vezetés, tartalmi munka, oktatás, szociális környezet, nevelés, tárgyi eszközök. Az un. "üzleti" eredményeket az alábbiak szerint értékeljük a következő négy fő területen: l. Tanulmányi munka 2. Kimenő osztályok eredményei 3. Neveltségi mutatók 4. Iskolánkba jelentkezettek és felvettek aránya Az oktatás-nevelési eredményekben a részletes pontszámítás az alábbiak szerint történik: Tanulmányi munka – maximálisan adható pont 60. Ezen belül: Iskolai tanulmányi átlag – erre 30 pont adható az alábbiak szerint: 30 pont jár a 4,5 iskola tanulmányi átlagért és kettő ponttal csökkentjük a tizedenkénti csökkenést. Versenyeredmények (tanulmányi, sport, egyéb) – 15 pont adható az alábbiak szerint: 5 pont = ha országos döntő legjobb 10-be bekerül tanulónk 4 pont = ha országos döntőben kerül tanulónk 3 pont = ha megyei 1. helyezést ér el tanulónk 2 pont = ha megyei 2-3. helyezést ér el tanulónk 1 pont = ha városi 1. helyezést ér el tanulónk Ezek a pontszámok nem adódnak össze, csak a legjobbat vesszük figyelembe. A maradék 10 pont a következőképp adható. Minden évben az ún. versenyfüzetbe vezetjük a különböző versenyeken elért helyezéseket, akiket év végén köszönteni szoktunk. Ezek szerint: 10 pont jár; ha a füzetben lévő eredmények száma 60 db 5 tanulónkénti csökkenés 1 pontlevonással jár, így: 9 pont = 55 versenyeredmény 8 pont = 50 versenyeredmény stb.
41
Nyelvvizsgák száma – Adható pont 10. Az idegen nyelvi munkaközösség kidolgozta a pontrendszerét, melyek szerint: ha a középfokú nyelvvizsgák száma: 50 db = 45 40 35 30 25 20 15 10 5
ha alapfokú nyelvvizsgák száma
5,0 pont 4,5 pont 4,0 pont 3,5 pont 3,0 pont 2,5 pont 2,0 pont 1,5 pont 1,0 pont 0,5 pont
50 db = 45 40 35 30 25 20 15 10 5
5,0 pont 4,5 pont 4,0 pont 3,5 pont 3,0 pont 2,5 pont 2,0 pont 1,5 pont 1,0 pont 0,5 pont
Átjárhatóság: 2 alapfokú nyelvvizsga = 1 középfokú Évismétlők száma alapján – adható pont 5. 5 pont jár, ha nincs évismétlő 4 pont jár, ha 1 évismétlő van 3 pont jár, ha 2 évismétlő van 2 pont jár, ha 3 évismétlő van 1 pont jár, ha 4 évismétlő van 0 pont jár, ha 5 vagy több évismétlő van Kimenő eredményeink – adható pont 60. Ebből 30 pont adható az érettségi vizsga átlagért. Értékelés a fent említett iskolai tanulmányi átlag alapján. 20 pont adható a továbbtanulók alapján a következők szerint 10 pont adható, ha a felsőfokú oktatási intézménybe minden végzős tanuló jelentkezik 9 pont jár, ha 90 % és a 99 % között van a felvételizők száma 8 pont jár, ha 80 % és 89 % között van, stb. További 10 pont adható akkor, ha a jelentkezettekből mindenkit felvesznek 9 pont, ha 90-99 %-át veszik fel 8 pont, ha 80-89 %-át veszik fel, s értelemszerűen csökken tovább A fent maradó 10 pont akkor jár, ha az OKJ vizsgán mindenki átmegy. Csökkenő pontszám jár a fenti % alapján. Neveltség mérése – adható pont 20. Itt a tanulók dicséreteit és figyelmeztetéseit kívánjuk vizsgálni a következők szerint: 15 pont adható, ha a tanítási évben a naplókba beírt dicséretek száma legalább 150 db 14 pont = 145 db 13 pont = 140 db, s értelemszerűen folytatódik a csökkenés A fennmaradó 5 pont a figyelmeztetések számáért adható a következők szerint. 5 pont jár, ha a figyelmeztetések száma maximálisan 10 db 4 pont jár 11-20 között
42
3 pont jár 21-30 között, s értelemszerűen folytatódik A 9. évfolyamra való jelentkezés alapján adható pont 10. Itt azt szeretnénk mérni, mennyire népszerű az iskola, mennyien szeretnének a mi iskolánkba tanulni. Iskolánkban három 9. évfolyam működik, ahová 99 tanulót veszünk fel. Ezért 10 pontot akkor adunk, ha a 9. évfolyamra való jelentkezések száma eléri a 250-et, tehát a túljelentkezés 2,5-szeres. 9 pont = 240 jelentkező 8 pont = 230 jelentkező 7 pont = 220 jelentkező, s értelemszerűen csökken tovább. Az irányított önértékelés gyakorisága, az esedékesség évének kijelölése Az irányított önértékelés esedékességének évét a minden tanév augusztusában megtartott vezetői értekezlet jelöli ki.
Baja, 2009. február 25.
Dr. Vuity Valéria igazgató
43
