A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének november 30-i ülése 6. számú napirendi pontja

Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 6. számú napirendi pontja A Tolna Megyei Önkormányzat 2008. évi költségvetési koncepciója Előadó: dr. Puskás Imre, a Közgyűlés elnöke Az előterjesztést előzetesen valamennyi bizottság tárgyalta. Tisztelt Közgyűlés! Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 70. §-ában foglaltaknak megfelelően a helyi önkormányzatok a Magyar Köztársaság következő évi költségvetési törvény tervezetének ismeretében elkészítik költségvetési koncepciójukat, amit bizottságaik és a kisebbségi önkormányzatok véleményével együtt november 30-ig terjesztenek testületeik elé. A költségvetési koncepció a feladatok, kiadási igények, szükségletek valamint a források előzetes számbavételén alapul. A Közgyűlés áttekinti a következő költségvetési időszak pénzügyi helyzetét és meghatározza a költségvetés előkészítésének további feladatait. A 2007. évi pénzügyi folyamatok értékelése és hatása A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvénytervezet és az azt alátámasztó egyéb törvénymódosítások jelölik ki azokat a feltételeket, amelyek a helyi önkormányzatok 2008. évi mozgásterét, lehetőségeit meghatározzák. Az adótörvények és az illetéktörvény módosítás-tervezetei is rendelkezésre állnak. A 2008. évi költségvetés azonban nem független a 2007. évi költségvetés végrehajtásától. Ez évi gondjaink hatással lesznek a következő költségvetési időszakra is, ezért először a tárgyévi pénzügyi helyzetünket mutatom be. A harmadik negyedévi teljesítés alakulásáról tájékoztató készült a Közgyűlés számára, amelyből a részletek megismerhetőek. A koncepció keretében csak a nagyobb összefüggésekre térek ki. Mindenki előtt ismert, hogy a 2007. évi költségvetés egyensúlya csak hitel felvételével lesz biztosítható. A Kormány által elkészített Konvergencia program - amely többek között a központi költségvetés hiányának jelentős csökkentését célozta -, illetve az erre alapozott megszorító intézkedések, az önkormányzati szférát sem hagyták érintetlenül. A nyugodt fejlődést hozó működés helyett azzal szembesültünk, hogy működőképességünk megőrzése érdekében szűkíteni kell feladataink körét, rontani kell a korábban már elért feltételeket. Forrásaink jelentősen csökkentek, ugyanakkor feladataink ezzel arányosan nem szűkültek. Bevételeink nem fedezték visszafogott

2 kiadásainkat sem. A 2006. év végén és 2007. évben újra felpörgő infláció pedig még növelte kiadásainkat. A bevételek és kiadások között már néhány éve kialakult, évente emelkedő összegű különbség ebben az évben kritikus méretűre nőtt. Drasztikus kiadáscsökkentő intézkedések megtételére kényszerültünk, visszafogtuk az intézményi támogatásokat, létszámcsökkentést rendeltünk el, intézmény átadást, összevonást hajtottunk végre. Mindezen intézkedések ellenére folyamatossá vált a pénzhiány, fizetőképességünk az év folyamán csak likviditási hitel igénybevételével volt fenntartható. Az év egészét tekintve 700 millió Ft, majd a költségvetés módosításával 1 milliárd Ft hitel felvételével számoltunk. Bevételeink egy része – az ingatlanértékesítési kísérletek eredménytelensége, illetve a Közgyűlés döntése következtében – nem teljesül, ingatlaneladásra az eredetileg tervezett körben nem került sor, emiatt a költségvetésen belüli átcsoportosításra, a tartalékok igénybevételére és a más forrásból képződött többletbevételek felhasználására tettünk javaslatot. A költségvetés eredetileg tervezett hiánya nem volt fenntartható. Nehezítette helyzetünket a Pécsi Ítélőtábla fizetési kötelezettséget elrendelő ítélete, valamint a folyamatban lévő perek költségigénye. Ezek a kiadási szükségletek is nagyban hozzájárultak a tervezett hitel összegének módosításához. A költségvetési kiadások egy része várhatóan nem teljesül 2007. év végéig, jelentős ugyanakkor azoknak a tételeknek a volumene, amelyekkel – figyelemmel arra, hogy a kifizetéseinket likviditási (folyószámla-) hitelből finanszírozzuk – a 2008. évi költségvetésben is számolnunk kell. Ebből adódóan a 2007. év végi likviditási hitel állománya sem éri majd el a tervezett maximumot, annál lényegesen alacsonyabb lesz. Ennek következménye, hogy a költségvetési hiány egy része 2008. évre tolódik át, növelve ezáltal a következő költségvetési időszak külső forrás bevonásának összegét. A 2007. évi költségvetés hiánya – a rendkívüli, egyszeri kiadási tételeken kívül – a működésben és a felhalmozás területén is fennálló tartós hiányból ered. A 2007-ben és az azt megelőző években megtett kiadáscsökkentő intézkedések – nagyobbrészt a kiadáscsökkentéssel párhuzamosan bekövetkező folyamatos és jelentős forráskivonásnak köszönhetően – nem voltak elégségesek ahhoz, hogy helyreállítsuk a költségvetés tartós egyensúlyát. A működtetés állandósult – és intézkedések hiányában folyamatosan növekvő – hiánya jelenleg 600 millió Ft-ra tehető. A bevételek teljesítése 2007-ben összességében pozitívan alakul. A költségvetési lehetőségeink számbavétele – az év közben beszedett többletbevételeket is figyelembe véve – reális volt. A kiadások növekedése ugyanakkor dinamikusabb volt a vártnál. A szigorú takarékosság mellett is csak szigorú fegyelemmel és odafigyeléssel lehetett vállalt feladatainkat teljesíteni. A rendkívüli kiadások finanszírozását eddig megoldottuk, de ennek a következő évben is ható következményét, terheit, a hitel állomány növekedésével viselnünk kell. A restrikció másik, pénzügyi helyzetünket veszélyeztető következménye az egészségügyi feladatellátás finanszírozásában alakult ki. A Balassa János Kórház korábban stabil működése megrendült, az intézmény felélte tartalékait, a lejárt fizetési ha-

3 táridejű szállítói állománya jelentősen növekedett, az eszközpótlás fedezete ma már nem termelhető ki az intézmény saját bevételeiből. Az egészségügyi ellátást érintő törvénymódosítások következtében csökkent az aktív kórházi ágyak száma, teljesítményvolumen-korlát bevezetésére került sor, emiatt és részben a vizitdíj, kórházi napidíj bevezetése következtében visszaesett a betegforgalom, csökkent az intézmény teljesítménye. Kedvezőtlenül módosultak egyéb finanszírozási tényezők is. A kórház – bár megtette a vezetők által lehetségesnek tartott, és lényegében elkerülhetetlen intézkedéseket – a kiadások csökkentése érdekében, ezek nem bizonyultak elegendőnek az intézmény pénzügyi helyzetének konszolidálásához. Emellett a jogszabályváltozások egészségügyi ellátásra gyakorolt hatása is egyértelműen negatívan értékelhető. A kórházi kapacitások kihasználása – a humán- és a technikai erőforrások esetében is - esetlegessé, ingadozóvá, illetve kiszámíthatatlanná vált. A Kormányzati intézkedések helyi szinten nem javították, hanem rontották a hatékonyságot. A kórház működőképessége a jelenlegi feltételek mellett huzamos időn át nem lesz fenntartható. Romló pénzügyi feltételek mellett kell tehát előkészítenünk a 2008. évi költségvetést, melyben a 2007. év negatív tendenciái erősen éreztetik majd hatásukat. A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési törvénytervezetében rögzített pénzügyi feltételek A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvény tervezete a gazdaságpolitika alakulásáról a következő főbb megállapításokat tartalmazza: A gazdasági egyensúly igénye, továbbá a hosszú távon is megfelelő egyensúlyi feltételek létrehozásának szükségessége a Kormány gazdaságpolitikájában 2006 közepétől lényeges fordulatot hozott. Középtávon a Kormány fontosabb céljai: az erőteljes egyensúlyjavítás, ezzel párhuzamosan a tartós egyensúlyt szolgáló átfogó reformok elindítása és megvalósítása az államháztartásban, a számottevően bővülő uniós források felhasználására támaszkodó erőteljes fejlesztés elindítása. A Konvergencia Programban vázolt gazdaságpolitika megvalósítása érdekében 2006. év őszén és 2007-ben meghozott intézkedések az államháztartás egyensúlyának helyreállítását szolgálták. Az államháztartás hiányának növekedése 2006 második félévében megállt, az egész évre vonatkozóan kedvezőbb lett – 9,2 % - a Konvergencia Programban rögzített 10,1 %-nál. 2007-ben a hiányszint jelentősen (6,4 % körüli mértékre) csökken. Az adóemelések, a keresetek, a háztartások és a közösségi fogyasztás csökkentése a gazdaság fejlődését is visszafogta. A GDP növekedése 2006-ban 3,9 %-os volt, míg 2007-ben a növekedés mérséklődött, az első negyedévben 2,7 %-ot, a második negyedévben 1,2 %-ot ért el. Az év egészét tekintve a GDP 2,2 %-os növekedése prognosztizálható. A Kormány 2008-ban a GDP 2,8 %-os növekedésével számol. A GDP növekedését elsősorban az export és a beruházások adják. Tervek szerint a kiigazítás következtében 2006-ban átmenetileg visszaeső beruházási tevékenység

4 2008-ban várhatóan 4-5 % körüli ütemben emelkedik, majd az európai uniós források növekvő mértékű felhasználása következtében évente 7 % körüli bővüléssel lehet számolni. Az export a középtávú időszak egészében 11 % feletti ütemben növekedhet. A lakosság fogyasztása 2007. év egészében várhatóan 1,1 %-kal alacsonyabb lesz az előző évinél. A közösségi fogyasztás 3,8 %-kal csökkenhet 2007-ben. A reálkereset és a lakossági fogyasztás 2008-ban mérsékelten emelkedhet (0,4%), ugyanakkor a közösségi fogyasztásban további 3,4 %-os csökkenés várható. Az infláció 2006. augusztus-szeptemberétől – elsősorban a Kormány pénzügyi egyensúlyteremtő intézkedéseinek árszínvonalra gyakorolt hatása miatt – felgyorsult, 2006. decemberére 6,5 %-ra nőtt, éves átlagban 3,9 %-ot ért el. A 2007. év elején végrehajtott kormányzati intézkedések árszint növelő hatása is jelentős volt, a 12 havi infláció márciusban 9 %-on volt a legmagasabb szinten. Az infláció 2007-ben, az év egészét tekintve, 7,5 %-ot érhet el, míg 2008-ban a Kormány már mérsékeltebb, 4,5 %-os inflációs hatással számol. Az infláció mértéke a 2006. év őszén bekövetkezett áremelések és adó növekedések miatt – a magasabb bázis szint következményeként – mérséklődik 2007. év utolsó negyedévében. (Ez azonban csak a bázishoz mért változást, az index százalékos mértékének csökkenését jelenti, de a kiadásokban a 2006. évi növekedés és az erre rárakódó 2007. évi növekedés együttes volumene jelenik meg.) Az élelmiszer árak növekedése 2007. év második felében és 2008 első felében további feszültséget okoz. Előrejelzések szerint az élelmiszer drágulása 2008. közepén megáll. Az energia árak változása a 2008-ra tervezett infláció mértékét még jelentősen befolyásolhatja. A kiigazítás időszakában párhuzamosan került sor a kiadások csökkentésére és a bevételek növelésére. A tartós költségvetési egyensúly - a törvénytervezetben foglaltak szerint - csak a kiadási oldal strukturális átalakításával érhető el. A jövő évben néhány terület kivételével a kiadások nem növekednek. A hatályos törvényeknek megfelelően emelkednek a nyugdíjak, a családtámogatások, valamit a szociális segélyek. Ezeken felül a költségvetés biztosítja az EU támogatásokhoz kapcsolódó hazai társfinanszírozást is. A Konvergencia Programban középtávra megjelölt elvek mentén elfogadott költségvetés teljesítését a Kormány előfeltételnek tekinti a hosszú távon fenntartható növekedési folyamatok stabilizálódásához. A deficit csökkentését azonban a túlzott hiány megszüntetését követően is folytatni kell. A Kormány strukturális változásokat kezdeményezett az egészségügyben, valamint a nyugdíj- és oktatási rendszerben. Erről a következőket tartalmazza a törvénytervezet indokolása: „Az egészségügyi reform alapja a biztosítási elv erőteljesebb érvényesítése, amely az eddig látszólag korlátlan közfelelősség és közfinanszírozás helyett egyértelművé teszi az egyén felelősségét. Emellett szükséges az egészségügyi szolgáltatások iránti, az egészségi állapot alapján nem indokolt kereslet korlátozása és az egészségügyi intézményrendszer működési hatékonyságának növelése is.”

5 A Kormány az ősz folyamán az Országgyűlés elé terjeszti azt a törvényjavaslatot, amely az egészségügy finanszírozási oldalát a biztosítási rendszer reformját célozza. A biztosítási reform lényege, hogy a társadalombiztosítás működtetését új, egymással versenyző szereplőkre kívánják bízni. A reform a társadalom minden tagját alapvetően érinti, de emellett lényegi hatása lesz az egészségügyi szolgáltatók, a kórházak, járóbeteg szakrendelők működésére is. Ma még a szabályozás elemei nem teljes körűen ismertek, a javaslatból ugyanakkor kitűnik, hogy az egészségügyi szolgáltatóknak is fel kell készülnie a tervek szerint 2008. január 1-jétől hatályba lépő és 2009-től várhatóan életbelépő alapvető változásokra. A kórházak jelenlegi jogszabályi feltételekkel kötött finanszírozási szerződései az előterjesztés szerint 2009. június 30-ával szűnnek majd meg. A költségvetési törvénytervezet a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban az alábbiakat tartalmazza: „ A nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében az 1998-ban megkezdett reformot tovább kell folytatni. Első lépésként a korhatár alatti nyugdíjazás, valamint az egészségi állapothoz köthető, illetve egyes munkakörökben eltöltött időhöz kapcsolódó korhatár alatti ellátástípusok feltételrendszerének szigorításáról döntött a Kormány. A korai nyugdíjazás feltételei 2008. január 1-jétől kiegészülnek az aktív biztosítási jogviszony megszüntetésével. Az elfogadott szabályozás szerint az éves minimálbért meghaladó kereset elérésétől kell a nyugdíj folyósítását szüneteltetni. A korhatár felett ilyen korlátozás nincs. Az új szabály a 2007. december 31-ét követő nyugdíjazásokra vonatkozik, 2010-től viszont kiterjed minden korhatár alatt nyugdíjban lévőre, függetlenül a nyugdíjba vonulás dátumától.” Ez a változás a foglalkoztatottak körében idézhet elő idő előtti nyugdíjazást és ezzel együtt járó többletkiadást. „ A nyugdíjszámítás egyes ellentmondásos elemeinek kiigazítása 2008. január 1-jétől történik meg.” Ez a változás a szociális ellátásban részesülőket érintheti, hatással lehet a térítési díj alakulására. Változnak a nyugdíjszámítás szabályai is. Korrekció érvényesül majd a keresetek nettósításában, a nyugdíjalap meghatározásánál nemcsak a számított adót, hanem az egyéni járulékokat is le kell vonni. A változás következtében a 2008-ban megállapításra kerülő nyugdíjak összege csökken a jelenlegi nyugdíjszámítási szabályokkal megállapított nyugdíjhoz mérten. A hosszú szolgálati időt ugyanakkor fokozottabban ismerik el. A nyugdíjak 2008-ban várhatóan átlagosan – az 5,2 %-os országos nettó átlagkereset növekedés és a 4,5 %-os fogyasztói ár növekedés figyelembevételével - 4,9 %kal emelkednek. A jövedelempótló és jövedelemkiegészítő ellátások ezzel azonos mértékben változhatnak. Az oktatási reform a közoktatás átalakításával az alapkészségek erősítését, az esélyegyenlőség biztosítását szolgálja. Az alapfokú oktatás centralizálása pénzügyi ösztönzők életbelépése miatt már 2007-ben megkezdődött, ebben az évben a többcélú kistérségi társulások támogatási feltételei is szigorúbbá válnak. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény valamint a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2007. évi módosítása a szakképzés rendszerének átalakítását vonja maga után. A közoktatási törvény 89/B. §-a értelmében a munkaerő-piaci igények és a közoktatásban folyó szakképzés fejlesztésének összehangolásában a külön törvény alapján létrehozandó regionális fejlesztési és képzési bizottság közremű-

6 ködik. A létrejövő bizottság dolgozza ki a jövőben többek között a szakképzés hoszszú- és középtávú fejlesztésének irányát, határozza meg a beiskolázás arányait a régióban, a helyi önkormányzatoknál kezdeményezi úgynevezett szakképzés szervezési társulás megalakítását. A szakképzés-szervezési társulás által ellátott feladatok tekintetében a megyei önkormányzat feladatellátási kötelezettsége a társulásban részt vevő települések illetékességi területén megszűnik. A törvénymódosítás a szakképzési kapacitásszabályozás törvényi hátterét teremtette meg, illetve a szakképző intézmények és fenntartók integrációját, a preferált térségi integrált szakképző központok létrehozásának új koncepcióját alapozta meg. A felsőoktatásban, a 2007-ben beiratkozott, államilag támogatott hallgatóknak kell első ízben tandíjat ( képzési hozzájárulást ) fizetnie 2008-ban. Csökken és szerkezetileg is módosul a felvehető államilag finanszírozott hallgatói létszám. E csökkenéssel egyidejűleg történik a többciklusú képzési szerkezetre történő felmenő rendszerű áttérés. A felsőoktatási rendszerből kiszoruló fiatalok megjelenhetnek a szakképzés rendszerében. Az említetteken túl átfogó változások indultak meg a központi közigazgatásban is. Középtávon a kormányzat kiemelt feladata az államháztartás kiadási oldalának szűkítése. A biztonságos megvalósításhoz a közszolgáltatások reformja mellett a költségvetési fegyelem megerősítése is elengedhetetlen a Kormány megítélése szerint. A Kormány a hatáskörébe tartozó fejezetek – beleértve a társadalombiztosítási alapok igazgatási szerveit és az elkülönített állami pénzalapokat is – esetében szigorúbb felügyeltet gyakorol a több éves tervezés felett. Bevezetésre kerülnek a középtávú kiadási plafonok, mindig 3 évre előre rögzítik a tárcák támogatási, illetve kiadási értékeit, így minden évben egy újabb évre dönt 2008-tól az Országgyűlés a kiadási szintről. A költségvetési törvényjavaslat fejezeti kötetei tartalmazzák a tárcák által részletezett három éves kitekintés tervadatait. Ezek az előirányzatok, fejezeti keretszámok a 2008. évi költségvetési törvény elfogadása után véglegeződnek, azokat a Kormány februárban fogadja el. Ez a változtatás – a keretszámok tartalmától, mélységétől függően - befolyásolhatja az önkormányzatok jövőbeni 2009-2011. évi előirányzatainak alakulását is. A Kormány az Országgyűlés elé terjesztette a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítását, amit az Országgyűlés novemberben fogadott el. A jogszabály módosítás alapvetően befolyásolni fogja a bentlakásos szociális intézmények helyzetét, ezen belül is elsődlegesen az időkorúak ellátását. A törvénymódosítás lényege, hogy csak meghatározott feltételek fennállása esetén – ellátási, gondozási szükséglettől, illetve jövedelemtől függően – tegye lehetővé bentlakásos ellátás igénybevételét az időskorúak részére. A törvénymódosítás miatt változik és várhatóan időben meghosszabbodik az intézménybe kerülés szabálya, a jövedelem megállapítás rendje. A törvénymódosítás egyértelmű célja, hogy szűküljön az időskorúak bentlakásos intézményeinek igénybevételére jogosultak köre és ezzel az intézmények száma. A gondozásra szorulókat – meghatározott feltételek esetén – a házi gondozási rendszer felé tereli, amely azonban még nem kellően kiépített ahhoz, hogy problémamentesen biztosítható legyen az időskorúak ellátása.

7 A 2007-2013 közötti uniós középtávú tervezés keretében rendelkezésre álló források felhasználásához a költségvetésben biztosított lesz a szükséges társfinanszírozás összege is. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében kiírásra kerülő pályázatok az önkormányzatok számára is lehetőséget biztosítanak arra, hogy sikeres pályázat esetén megvalósíthassák fejlesztési elképzeléseiket. A megyei önkormányzatoknak a pályázatokhoz szükséges önerőt maguknak kell biztosítaniuk, ehhez segítséget a központi költségvetés nem nyújt számunkra. Az adótörvény módosítások közül az alábbiakat tartjuk fontosnak kiemelni: - a személyi jövedelemadó területén módosulhat az adójóváírás rendszere, átalakul az ingatlan, lakás értékesítéséből származó jövedelem adóztatása és a mezőgazdasági őstermelők által érvényesíthető adókedvezményekre vonatkozó szabályozás; - a magánszemélyek különadója fennmarad; - az általános forgalmi adóról új törvényt alkot az Országgyűlés, változik az alanyi adómentesség választására előírt küszöbérték, az adó kulcsok várhatóan nem változnak; - az energiaadóra vonatkozó uniós adóminimumok teljesítése érdekében a nem üzleti ( központi közigazgatás, helyi önkormányzatok) felhasználásra 2008-tól eltérő, magasabb adómértékek alkalmazandóak; - a helyi adózásban alkalmazott kedvezmények, mentességek visszaszorítását jelenti a feltételes helyi adómentes körbe tartozó ún. közszolgáltató szervezet fogalmának szűkítése; - az adóalap szélesítése és a társadalmi igazságosság céljából a luxus adó alanya a 2008. évtől már nemcsak a magánszemély lesz, hanem bármely, 100 millió Ft-ot meghaladó értékű lakás és üdülő tulajdonosa. A társadalombiztosítási járulék mértékek nem módosulnak, továbbra is együttesen 29 %-os járulék megfizetéséről kell gondoskodni. A tételes egészségügyi hozzájárulás havi összege 2008-ban is 1950 Ft marad. A közszférában a keresetek reálértékének megőrzését tűzték ki célul. E cél eléréséhez a személyi jövedelemadó rendszer változása, a minimálbérek korrekciója, a soros előlépések, a 13. havi illetmény kifizetésére vonatkozó szabályok a rendelkezésre álló eszközök. 2008. január 16-án megtörténik a 2007. év után járó 13. havi illetménnyel való elszámolás (a fennmaradó különbözet kifizetése), a 2008. év alapján járó 13. havi illetmény kifizetésére pedig havonta kerül sor. Illetményemeléssel a soros előlépésen valamint a minimálbér, illetve a garantált bér elérési kötelezettségén túl jelenleg nem lehet számolni. Az érdekegyeztetés keretében folyó tárgyalások ugyanakkor még befolyásolhatják a 2008. évi keresetek alakulását. A köztisztviselők jogállásról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása következtében változik a köztisztviselők illetményrendszere, a munkáltató differenciálási lehetősége bővül, míg az előmeneteli rendszer automatizmusa háttérbe szorul. A jelenleg foglalkoztatottak illetménye a módosítás következtében nem csökkenhet. A köztisztviselői illetményalap nem változik, 2008-ban is várhatóan 36.800 Ft lesz.

8 A közalkalmazottak illetményrendszere nem változik, az illetménytábla a jelenlegi elgondolások szerint változatlan marad. Az alapilletmények az automatikus előlépések következtében növekedhetnek. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 316/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben foglaltak értelmében a minimálbér havi összeg 2008. január 1-jétől 65500 Ft-ról 69000 Ft-ra emelkedik, míg a garantált bérminimum a - rendeletben foglalt feltételek fennállása esetén - a 2007. évi 72100 Ft-ról 82800 Ft-ra, illetve 68800 Ft-ról 86300 Ft-ra emelkedik. A közalkalmazotti illetménytábla változatlansága miatt a garantált bérminimum biztosítása a közalkalmazottak meghatározott körét is érinteni fogja. Az illetménypótlék számítási alapja 2008-ban is 19.600 Ft lesz, emelésére a törvénytervezetben a Kormány nem tett javaslatot. Fennmarad a keresetbe tartozó juttatások előző évi bázis előirányzatának 2 %-át kitevő ösztönzési célt szolgáló keret képzésének kötelezettsége. A pedagógus munkakörben foglalkoztatottakat érinti, hogy a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 118. §-ának (11) bekezdésében meghatározott, kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés számítási alapja 2008. évben változatlanul 5250 Ft lesz. A pedagógusok szakkönyvvásárlásához kapcsolódó támogatás sem emelkedik, 14000 Ft/fő/év összeget kell a fenntartóknak továbbra is biztosítani. A hivatásos nevelőszülői díj legalacsonyabb összege 2008-ban 112000 Ft/hó. A helyi önkormányzatok a központi költségvetésből – központi költségvetési támogatások és az SZJA együtt – 2007-ben 1.599,6 milliárd Ft támogatásban részesültek, melyből a metró beruházás támogatása 65,5 milliárd Ft volt, illetve az európai uniós támogatások becsült összege társfinanszírozással együtt 250,7 milliárd Ft-ot tett ki. A 2008. évi támogatási volument az európai uniós forrásokat és a társfinanszírozást is figyelembe véve határozta meg a Kormány 1.616,9 milliárd Ft-ban, melyből az európai uniós források és a társfinanszírozás tervezett együttes összege 318 milliárd Ft. Az összes támogatásból a metró beruházás támogatása 70 milliárd Ft-ot tesz ki. A támogatás növekedése összességében minden elemet figyelembe véve 1,08 %. Az európai uniós támogatások nélkül pedig 2007-ben 1.348,9 milliárd Ft, míg 2008ban 1.298,9 milliárd Ft támogatás biztosított az önkormányzatok számára. A 2008. évi támogatás tehát 3,7 %-kal csökken a 2007. évi tervhez képest. Az európai uniós források igénybevételével ugyanis csak akkor lesz érdemes számolni, ha az önkormányzatok 2008-ban pénzben is hozzájutnak ezekhez a forrásokhoz. A normatív állami támogatás és a normatívan elosztott személyi jövedelemadó együtt a 2007. évi 982,5 milliárd Ft-ról 2008-ban 965,3 milliárd Ft-ra csökken, ami 1,8 %-kal kevesebb forrást jelent. Az önkormányzatok támogatása összességében több jogcímen nő, illetve csökken. Említést érdemel e korrekciók közül a pedagógusok kötelező óraszám emelése miatt végrehajtott 26,4 milliárd Ft-os elvonás, az EU önerő alap 5,5 milliárd Ft-os növelése,

9 a társadalom és szociálpolitikai juttatások 7,9 milliárd Ft-os bővítése, vagy az energia adó emelésének 560 millió Ft-os ellentételezése, továbbá a közös iskolák, új körjegyzőségek tárgyi feltételeinek javítása miatt elismert 3,5 milliárd Ft-os többlettámogatás. Az önkormányzati intézményi feladatellátáshoz kapcsolódó támogatásnövekedés azonban nem következik be. A helyi önkormányzatok normatív támogatásának rendszere alapvetően nem változik, ugyanakkor több elemében lényegesen módosul. A főbb ismérvek a következők: − a normatívák fajlagos összegének többsége változatlan marad, nem emelkedik; − a szociális bentlakásos intézményi ellátásban az időskorúak ellátásának normatív támogatása eltér aszerint, hogy már bentlakóhoz, vagy új belépőhöz kapcsolódik, új belépő esetén a jövedelmi helyzettől függően változik a támogatás mértéke; − az emeltszintű ellátás normatív támogatása – a személyi térítési díj alakulásától függően - csökken; − a közoktatási és nevelési feladatok esetében a 2008. január 1-jétől 2008. augusztus 31-ig terjedő időszakra a 2007. évre vonatkozó költségvetési törvény 3. számú melléklete, míg a 2008. szeptember 1-jétől 2008.december 31-ig terjedő intervallumra a 2008. évi törvénytervezet 3. számú melléklete alkalmazandó a normatív támogatások meghatározásakor; − teljessé válik és felmenő rendszerben szigorodik az oktatási feladatok finanszírozása, változik a sajátos nevelési igényű tanulók esetében alkalmazott fogalmak, csoportosítások rendszere; − lényegesen változik a kollégiumok és a napközis ellátás támogatása, a kollégiumi és a napközis ellátásra is kiterjed 2008. szeptember 1-jétől a létszámmal arányos és a teljesítménymutatóhoz kötött támogatás, a sajátos nevelési igényű tanulók támogatása a sajátos nevelési igényű diákotthoni ellátottak után is igényelhető, belép továbbá a szállásnyújtás támogatása is; − az 5. osztályos tanulók esetében új jogcím lép be a kedvezményes étkeztetésben; − a pedagógiai szakmai szolgáltatások támogatása megszűnik. Lényeges, de a források összegét nem, csak az összetételét módosító változás, hogy a normatív hozzájárulások finanszírozását eddig biztosító két forrás az állami hozzájárulás és személyi jövedelemadó normatív finanszírozásba bevont része egységesül, a személyi jövedelemadó beépül a központi költségvetés bevételei közé és 2008-ban a normatív hozzájárulás egészét állami támogatásként, a központi költségvetésből biztosítják az önkormányzatok számára. A kötött felhasználású normatív támogatások köre nem módosul. A közoktatásfejlesztési közalapítványok támogatására szánt előirányzat azonban a törvénytervezet szerint a 2007. évi 1,7 milliárd Ft-ról 1 milliárd Ft-ra csökken, azzal, hogy megszűnik a taneszköz- és felszerelések beszerzésére a közalapítványok pályázat kiírási kötelezettsége. Az önkormányzat esetében ez a változás azt jelenti, hogy a 2007. évi 43,6 millió Ft helyett kb. 25 millió Ft támogatással lehet számolni, továbbá azt, hogy az önkormányzatok a továbbiakban nem kapnak segítséget taneszköz beszerzéseikhez.

10 A Magyarországi Német Színház támogatása 2008-ban nem változik, 69,8 millió Fttal járul hozzá a központi költségvetés művészeti feladataink ellátásához. Az illetékbevétel elosztási és beszedési szabályai nem változnak. A megyei önkormányzatok részesedése továbbra is fennmarad. Az illetékbevételek tervezésénél számolni kell a stagnáló, esetenként visszaeső ingatlanforgalommal, illetve az infláció közeli ingatlanár növekedéssel. Befolyásolja az illetékbevétel tervezett alakulását a 2007-ben bekövetkezett elszámolási-szabály változás is, amely szerint az elfogadás évében csökkent az önkormányzatok illetékbevétele, míg 2008. év január hónapjában növekszik a befolyó havi összeg. A megyei önkormányzatok a személyi jövedelemadó bevételből 2008-ban is részesednek, a 2007. évivel azonos összegekben. Minden megyei önkormányzat egységesen 355.000 E Ft-hoz jut hozzá, a 2007. január 1-jei lakosságszám után 110 Ft/fő személyi jövedelemadó bevétel képződik, míg a normatív támogatás meghatározott ellátotti létszáma után 20000 Ft/fő személyi jövedelemadó bevétel illeti meg a megyei önkormányzatokat. A figyelembe vehető mutatók köre szűkül, emiatt ezen az utolsóként említett jogcímen csökkenő bevétellel számolhatunk. A megyei önkormányzat központosított állami támogatásból év közben több jogcímen részesedhet. A települési és területi kisebbségi önkormányzatok támogatására a költségvetési törvény tervezetében 1.557,9 millió Ft áll rendelkezésre. Ebből általános és feladatalapú támogatásra jogosultak a kisebbségi önkormányzatok. A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályait a Kormány 2008. január 15-ig rendeletben határozza meg. Várhatóan a területi kisebbségi önkormányzatok támogatása növekedni fog. Pótlólagos forrás nyerhető el - szintén év közben - könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás címén, továbbra is támogatott a helyi szervezési intézkedések végrehajtása, a prémium évek program, folyósításra kerülnek a 2007-ben 2008. évre megítélt összegek is. A szakmai vizsgák ellentételezését, az esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatást szintén év közben igényelhetik az önkormányzatok. A szakmai informatikai fejlesztési feladatok finanszírozására 5.000 millió Ft-ot különítettek el. Ezt a forrást a helyi önkormányzatok áthúzódó kötelezettségeik mellett az általuk fenntartott közoktatási intézményekben meglevő berendezések, felszerelések, taneszközök korszerűsítésére, informatikai fejlesztésekre, működtetéssel összefüggő beszerzéseikre igényelhetik. A minőségbiztosítás mérés, értékelés ellenőrzés támogatása a közoktatási törvényben meghatározott minőségbiztosítási mérési, értékelési, ellenőrzési feladatokhoz, továbbá az országos mérések keretében átlag alatti teljesítményt elért iskolák intézményi fejlesztő tevékenységéhez igényelhető, míg a teljesítmény motivációs pályázati alapból – meghatározott feltételek teljesítése mellett – pedagógus vagy alkalmazotti teljesítményértékelési rendszer működtetése esetén vehető igénybe támogatás. Egyes szociális szolgáltatásokhoz a jövő évben is igényelhető lesz kiegészítő támogatás, miniszteri rendeletben foglalt feltételek szerint.

11

A 2008. évben címzett állami támogatással továbbra sem indulhat új beruházás, biztosított ugyanakkor a korábbi években jóváhagyott ütemek és az előző évek maradványainak igénybevétele. A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatására 2008. évben a 2007. évivel azonos mértékű – 10.870 millió Ft-os – előirányzat biztosított a központi költségvetésben. A megyei önkormányzatok működőképességük megőrzését szolgáló támogatást nem igényelhetnek. A közszféra várható bérmegállapodását szolgáló, mintegy 40 milliárd Ft céltartalékból történő átcsoportosítása növelheti majd az önkormányzatoknak a központi költségvetésből juttatott támogatásokat. Terv szerint szintén a központi költségvetésben elkülönített támogatás a forrása a 13. havi illetmény 2 heti része kifizetésének. Az egészségügyi feladatok ellátását az Egészségbiztosítási Alap költségvetésében elkülönített forrásból finanszírozza az OEP. A költségvetési javaslatban a 2007. évi 509,4 milliárd Ft-tal szemben 531,5 milliárd Ft-ot irányoztak elő az E Alap költségvetésében összevont szakellátásra, ami 4,4 %-os növekedésnek felel meg. A tervezett előirányzat bizonyos fejlesztések megvalósítását is szolgálja. A Pénzügyminisztérium ugyanakkor az önkormányzatok Egészségbiztosítási Alapból átvett forrásának növekedését mindössze 0,9 %-ra prognosztizálta. A Tolna Megyei Önkormányzat 2008. évi bevételeinek várható alakulása Önkormányzatunk pénzügyi mozgásterét, bevételeinek alakulását az előterjesztés első részében ismertetett feltételrendszer határozza meg. A jövő évben költségvetési bevételeink további csökkenésével számolhatunk. A forráscsökkenés már nem drasztikus, nem diszkriminatív, ugyanakkor jelentős. A normatív támogatások fajlagos összegeinek változatlansága, és az igénybevétel feltételeinek szigorodása önmagában is a bevételek csökkenését vonja maga után. Ezen túl a 2007-ben keletkezett hiányt tovább görgetjük magunk előtt. Az előzetes számítások szerint 2008-ban – terv szintjén - 13,8 milliárd Ft bevételünk képződik. A várható összes költségvetési bevétel a 2007. évi 14,2 milliárd Ft eredeti előirányzathoz mérten 456 millió Ft-tal, 3,2 %-kal lesz kevesebb. Az intézményi működési bevételek tovább lényegesen nem növelhetőek. A szociális ágazatban az elmúlt években jelentős intézményi térítési díj emelésre került sor a vonatkozó törvény előírásainak megfelelően, ugyanakkor a gondozottak jövedelmi helyzetének alakulása nem követte ezt a kiugró emelést, ezért a bentlakó ellátottak többsége nem képes a megemelt térítési díjak megfizetésére. A jogszabályi előírások értelmében, a jövő évben is az önköltség és a normatív támogatás különbözete lesz az intézményi térítési díj, azzal az eltéréssel, hogy normatívánként külön-külön kell az intézményi térítési díjat meghatározni.

12 A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításával lehetővé teszik a fenntartók számára, hogy eltérjenek az általános szabály szerint megállapítható intézményi térítési díjtól, ésszerű keretek között ezt indokolt megtenni. Érezhető lesz a működési bevételi előirányzatokban a 2007. évi emelés áthúzódó hatása, valamint a gondozottak jövedelem növekedése, amelynek mértéke átlagosan nem haladja meg a 4,9 %-ot. Fentiekre figyelemmel az intézményi térítési díjak esetében mérsékelt növekedés tervezhető. Az egyéb intézményi működési bevételek infláció követő változása indokolt. A tervezett előirányzatokat a 2007. évi teljesítés alapulvételével lehet meghatározni. Az önkormányzat illetékbevételének tervezésekor a 2007. évi várható teljesítést és az ebben az évben bekövetkezett elszámolás változás hatását vehetjük figyelembe. A pénzügyminisztérium mérsékelt 2,6 % körüli növekedést valószínűsít az önkormányzatokat illető bevétel esetében. A koncepció elkészítésekor mi azzal számoltunk, hogy a 2007. évre tervezett 1.360 millió Ft-tal szemben 2008-ban 1.480 – 1500 millió Ft illetékbevételünk képződhet. Személyi jövedelemadóból átengedett bevételünk – szabályozásváltozás következményeként – lényegesen csökken. A fix összegű, a lakosságszámhoz kötött és az ellátottak számához kapcsolódó személyi jövedelemadó bevétel esetében kisebb volumenű visszaesésre számíthatunk, 550,8 millió Ft-ról 537,4 millió Ft körüli szintre csökken e forrás, míg a normatívan elosztott személyi jövedelemadó jogcím megszűnik, beépül a normatív állami támogatásba. Ez utóbbi változás 915,2 millió Ft forráscsökkenést okoz. Mai ismereteink szerint személyi jövedelemadóból tehát 2008ban megközelítőleg 537,4 millió Ft bevételünk képződik. A ténylegesen tervezhető összeg a normatív támogatás alapját képező mutatószámok alakulásától függ majd, ennek megfelelően változhat. Az állami támogatások összege a normatívák fajlagos összegének változatlansága, az igénybevétel alapját képező mutatószámok csökkenése és a feladat megszűnések miatt lesz kevesebb a jövő évben, mint azt a normatív személyi jövedelemadó állami támogatásba épülése indokolná. A 2008. évi normatív állami támogatások összes volumene jelenleg 2.907,5 millió Ft-ra tehető. A számított előirányzat a 2007. évi előirányzatot (2.292,1 millió Ft) 615,4 millió Ft-tal haladja meg. A normatív támogatás és a normatív elosztású személyi jövedelemadó együtt a 2007. évi 3207,3 millió Ft-tal szemben 2008-ban 2.907,5 millió Ft lesz, azaz a támogatások összege 299,8 millió Ft-tal csökken. Ebből a visszaesésből 198,8 millió Ft-ot jelent az intézményátadások hatása, míg mintegy 101 millió Ft a feltételek szigorodásából, illetve a tanulólétszám és ellátotti létszám csökkenéséből ered. A kötött felhasználású normatív támogatásokból 2008-ban kb. 50, 6 millió Ft képződhet. A pedagógus továbbképzés és szakvizsga támogatása a pedagógus létszám csökkenése következtében, a szociális továbbképzés támogatása az intézményátadások hatása miatt lesz kisebb összegű. A Tolna Megyei Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány támogatása is jelentősen mérséklődik, 2008-ban számításaink szerint megközelítően 25 millió Ft-tal gazdálkodhatnak.

13 A színház támogatása a már említettek szerint 69,8 millió Ft lesz. A központosított állami támogatásokból várható bevétel ma még nem ismert. A megyei kisebbségi önkormányzatok állami támogatása is csak később – 2008. január 15-ig - kerül meghatározásra. A jövő évben a támogatás növekedése valószínűsíthető, a koncepcióban ugyanakkor a konkrét támogatás ismerete hiányában a 2007. évi 640 E Ft önkormányzatonkénti összeggel kalkuláltunk. Az Egészségbiztosítási Alaptól átvett pénzeszköz volumene esetében legfeljebb 4,1 %-os forrásbővülés valószínűsíthető, a várható bevétel – az egyszeri juttatásokat nem számolva - azonban ennél csak kevesebb lehet. Ez egyben azt is jelenti, hogy bevétel oldalról a Balassa János Kórház pénzügyi helyzete 2008-ban nem javul, reálértéken pedig a bevételek lényegesen kevesebbet érnek majd 2008-ban, mint egy évvel korábban. A kórházat is kötelezettségek terhelik a közalkalmazottak automatikus előlépése, a minimálbér és a garantált illetmény növekedése következtében. A 2008. évi, ma még nem ismert árváltozások hatása – villamosenergia, élelmiszerek, gázszolgáltatás, gyógyszerár változás stb. - pedig még tovább ronthatja az intézmény helyzetét. A koncepció összeállításakor a kórház által tervezett 6.400 millió Ft bevétel képződésével kalkuláltunk. A költségvetésen belül az egyéb körből befolyó támogatásértékű működési bevételek csökkenése várható. Továbbra is együtt kívánunk működni Szekszárd Megyei Jogú Várossal az Illyés Gyula Megyei Könyvtár fenntartásában. A megyei jogú város hozzájárulását a könyvtár költségvetésének alakulása határozza majd meg. A támogatás növeléséhez szükséges források hiányában csak csekély korrekcióra nyílik mód, emiatt a feladatellátáshoz kapcsolódó bevétel érdemi elmozdulása sem valószínűsíthető. A Móra Ferenc Általános Iskola - erre irányuló igény esetén - 2008-ban is ellátja a pedagógiai szakszolgálati feladatok egy részét a Dombóvári Kistérség településein. Várhatóan a feladat finanszírozásához a jövő évben is biztosított lesz a többcélú kistérségi társulás hozzájárulása. Az általunk igényelt normatív támogatás növekedése miatt a támogatásértékű bevétel nem, vagy csak kismértékben változik a jövő évben. A bonyhádi és a tamási kistérséggel kötött megállapodást is fenn kívánjuk tartani. A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 2007. december 31-ével felmondta a Tolna Megyei Önkormányzattal, a Magyarországi Német Színház fenntartására kötött társulási megállapodást, és egyben bejelentette, hogy törvényben rögzített jogával élve 2008. január 1-jétől átveszi a színház fenntartását. Az eltelt időszakban lefolytatott egyeztetések eredményéről a Közgyűlést külön előterjesztésben tájékoztatom. A működési célú államháztartáson kívülről átvett pénzeszköz volumene a költségvetés készítésekor nem jelentős, az átvételekre év közben van reális esély. A pályázatokon elnyerhető források előre nem ismertek, emiatt nem tervezhetőek. Működési célú pénzmaradvány felhasználásával – figyelemmel arra, hogy 2007-ben folyószámlahitel igénybevételével teremthető meg költségvetésünk egyensúlya, azaz előreláthatólag negatív számlaegyenleggel zárjuk az évet – nem lehet számolni.

14 A működési célú források együttes összege 12,9 milliárd Ft-ot érhet el. Összességében a működési célú költségvetési forrásaink várhatóan 1,4 %-kal haladják meg a 2007-re tervezett volument. Felhalmozási célú költségvetési bevételeinknél nagyobb arányú visszaesés várható. Címzett állami támogatással folytatódhat a Balassa János Kórház „B” épületének rekonstrukciója. A 2008. évi támogatási ütem 267,7 millió Ft összegben rendelkezésünkre áll. A Tolna Megyei Területfejlesztési Tanácstól még 2006-ban elnyert, 2008. évre jóváhagyott források lehívására is lehetőségünk lesz. Ebből a forrásból 20,9 millió Ft bevétellel számolhatunk. A jövő évben befejezhető a gyönki Módszertani Otthon akadálymentesítése, megvalósulhat, illetve elszámolható lesz a Tolnai Lajos Német Nemzetiségi és Kéttannyelvű Gimnázium Kollégiumának tetőfelújítása, illetve teljesíthető a Balassa János Kórház műszaki épület kiváltása. A korábbi évekre ütemezetten biztosított, 2007. év végéig fel nem használt támogatások is lehívhatóak lesznek, de ezek a maradványok a költségvetésben nem jeleníthetőek meg. Új pályázatok benyújtását is tervezzük a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács pályázati kiírása alapján. Az új pályázatok támogatásáról azonban csak év közben születik döntés. 2008-ban a regionális fejlesztésekre összességében a 2007. évi támogatási volumen biztosított. Az új pályázatokra rendelkezésre álló keretet, egy-egy régióban, az előző időszak kötelezettségvállalásai is befolyásolják. Támogatás értékű felhalmozási célú bevételekből a Műtőblokk építéséhez felvett hitel és kamatai részbeni átvállalása realizálódhat. Számítunk arra, hogy Szekszárd Megyei Jogú Város és a Balassa János Kórház is eleget tesz megállapodásban vállat kötelezettségének. Ezen a jogcímen partnerenként – a ma ismert kamatkondíciókkal számolva - 45,15 millió Ft, együtt 90,3 bevételre tehetünk szert. A Paksi Atomerőmű Zrt.-től ezzel azonos pénzeszköz átvétele várható. A szakképzési hozzájárulásból, az óvatosság elve alapján, a 2007. évivel azonos támogatással számoltunk. A lakásépítés- és vásárlás céljára korábbi években nyújtott kölcsönök visszatérülése 7,5 millió Ft forrást jelenthet számunkra. A támogatási rendszer felélesztése továbbra sem cél, emiatt a befolyó törlesztő részlet szabadon felhasználható. A volt laktanya ingatlan eladásából származó nettó vételárat elkülönítetten kezeljük, emiatt a 375.000 E Ft pénzmaradványként rendelkezésünkre áll. Szintén számolhatunk azokkal a céljellegű maradványokkal, amelyeket a Szociális és Munkaügyi Minisztériumtól nyertünk el, de felhasználásukra az év végéig nem kerül sor. Együtt 393,8 millió Ft pénzmaradvány használható fel. A maradvány a 2007. évhez képest számottevően csökken. A működési költségvetés jelentős hiánya miatt nem indokolt, hogy a személyi jövedelemadó meghatározott részét fejlesztési célokra használjuk fel, emiatt a koncepció összeállításakor e forrásból bevételt már nem terveztünk.

15

Felhalmozási célokra saját forrásokból és állami támogatásból 2008-ban együttesen – a jelenlegi számítások alapján - 854,7 millió Ft állhat az önkormányzat rendelkezésére. A Közgyűlés 2007. év végén ugyanakkor kötvény kibocsátására kért ajánlatot több hitelintézettől, azzal a céllal, hogy kedvező feltételek esetén kiváltsa az 1 milliárd Ft folyószámlahitel igénybevételét, 2007-ben keletkezett hiányát illetve további 1 milliárd Ft volumenben fejlesztési forrást képezzen a következő évekre tervezett beruházások megvalósításához, európai uniós források igénybevételéhez. A kötvénykibocsátásról a koncepcióval egyidejűleg dönt a Közgyűlés. Amennyiben végleges elhatározás születik a kötvénykibocsátásról és az ajánlattételi eljárás eredménnyel zárul, 2 milliárd Ft hosszú lejáratú külső forrás bevonására kerülhet sor. A Tolna Megyei Önkormányzat 2008. évi feladatai, kiadásai Önkormányzatunk felismerte, hogy az országosan is érvényesülő restrikció időszakában gazdasági és politikai okokból adódóan nem számíthat arra, hogy feladatai ellátásához hozzájuthat a konszolidált viszonyok fenntartásához elégséges, a kiadások reálértékének megőrzését biztosító forrásokhoz, ezért a Közgyűlés minden eddigi intézkedésével arra törekedett, hogy a prioritást élvező területeken elébe menjen a várható változásoknak, forrásai kímélése céljából éljen a feladatszűkítés lehetőségével, illetve a megmaradó feladatok fenntarthatósága érdekében a még elviselhető szintre csökkentse kiadásait. Eddigi döntéseink álláspontunk szerint célravezetőek voltak, hiszen a rendkívül nehéz 2007. évben megőrizhető lesz az önkormányzat működőképessége, és ha nem is adhatunk számot szolgáltatásaink ugrásszerű fejlődéséről, az ellátás minőségének látványos javulásáról, az intézményeink által nyújtott közszolgáltatásokban – néhány kivételtől eltekintve – érzékelhető visszaesés nem következett be. A kivételek között kell említenünk a járóbeteg szakellátás és az aktív kórházi ellátás helyzetét, mert ezen a területen az ellátáshoz való hozzáférésben – a 2007. év folyamán életbe lépett új jogszabályok miatt – visszalépés érzékelhető. A szolgáltató megyei kórház ugyanakkor az egészségügyi ellátás szakmai színvonalát romló anyagi helyzete mellett is igyekezett megőrizni, mindent megtett azért, hogy a betegellátás a lehető legkisebb mértékben lássa kárát a feltételrendszerben bekövetkezett változásoknak. Döntéseink ugyanakkor a költségvetési egyensúly javítása és helyreállítása szempontjából nem voltak elégségesek, annak ellenére, hogy a feladatellátás mértéke és módja is több tekintetben alapvetően megváltozott. A 2007. évi költségvetés készítésekor 29 intézményünk volt, melyből 27 önállóan, míg 2 intézmény részben önállóan gazdálkodott. A 2008. évi költségvetés előkészítésekor 24 intézménnyel számolhatunk, melyből 21 az önálló és 3 a részben önálló intézmények száma.

16 Ez év elején megszüntettük az értényi idősek otthonát, az idősek ellátását biztosító 55 férőhely a gyönki székhelyű módszertani otthon telephelyeként működött tovább. A Módszertani Otthon és a beolvasztott értényi intézmény fenntartását átvette a Tamási Simontornya Többcélú Kistérségi Társulás. Az átadás anyagi előnye majd 2008-ban lesz érzékelhető számunkra. Az emelt szintű férőhelyek átminősítése és a kistérségi társulást illető 210.000 Ft többlettámogatás mérsékelheti a tőlünk várt hozzájárulás összegét. Az intézményre ráépülhetett a kistérség alapellátása, ennek köszönhetően lehetővé vált az alapellátás fejlesztése. A Kistérségi Társulás 2008. februárban dönthet arról, hogy továbbra is vállalja-e az átvett intézmények fenntartását. A nyár folyamán megszüntettünk négy közoktatási intézményt, a Bezerédj Pál Általános Iskolát, a Hunyadi Mátyás Középiskolát, a Dr. kelemen Endre Szakközépiskolát és Kollégiumot, valamint az Ady Endre Középiskolát, feladataikat az újonnan alapított Szent László Egységes Középiskola vette át. Az új iskolában valamennyi tanuló változatlan feltételek mellett folytathatta tanulmányait. Az álláshelyek száma ugyan csökkent az átszervezés következtében, de határozatlan időben foglalkoztatott közalkalmazottak felmentésére csak szűk körben került sor. Önkormányzatunk a közoktatás és a szakképzés fejlesztését kiemelt célként kezeli. Az intézmények átszervezésének egyik indoka volt, hogy biztosítsuk számukra a fennmaradás, a fejlődés esélyét az új jogszabályi környezetben is, amely szabályozás a szakképző intézmények integrációját helyezte előtérbe. Az átszervezés megítélésünk és a visszajelzések szerint is pozitív eredménnyel zárult. Az oktatás jelenlegi tárgyi feltételeit a következő tanévben is fenn kívánjuk tartani. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2007. évi módosítása nem hagyott más utat számunkra. Az integráció egyértelmű célja volt a törvénymódosításoknak. Csak kellően „nagy” tanulólétszám esetén lesz mód a jövőben szakképzési hozzájárulás, vagy a helyébe lépő új adó igénybevételére, a Térségi Integrált Szakképző Központ szervezésében való részvételre, illetve európai uniós források elnyerésére. Megítélésünk szerint a szakképző rendszer fejlesztése elengedhetetlen ahhoz, hogy Tolna megye jövőbeni gazdasági fejlődésére reális esély nyíljon, a szakképzett munkaerő hiánya ne legyen gátja ennek a mindenki által remélt fejlődésnek. A szakképzésről szóló törvény és a Társadalmi megújulás operatív program kifejezetten preferálja az úgynevezett Térségi Integrált Szakképző Központok létrejöttét. Önkormányzatunk - szándékunk szerint - kezdeményező szerepet fog betölteni a megyében a Térségi Integrált Szakképző Központ létrehozásában, az ehhez szükséges európai uniós pályázat előkészítésében, kidolgozásában, a szakképzési rendszer fejlesztésében. A feladat megoldása több érintett önkormányzat együttműködésével a 2008. év kiemelt vállalkozása, feladata lesz. A Térségi Integrált Szakképző Központ létrehozásának több lehetséges módja van. Egyik a csatlakozni kívánó önkormányzatokkal közös, jogi személyiséggel bíró Szakképzési Társulás létrehozása. A másik a bevonni kíván szakképző intézmények megyei fenntartásba való átvétele és egy intézménybe integrálása. A harmadik lehető-

17 ség – mely csak az együttműködési készség hiányában merülhet fel – a megyei önkormányzat jelenleg fenntartott intézményével hoz létre Térségi Integrált Szakképző Központot. A negyedik lehetséges változat a részünkről kevésbé támogatott nonprofit gazdasági társaság – az úgynevezett szakképzés-szervezési társaság – létrehozása, a gyakorlati képzésben részt vevő gazdálkodó szervezetekkel és a fenntartó önkormányzatokkal. A Térségi Integrált Szakképző Központ létrehozásának bármely módja alapvetően érinti az önkormányzat költségvetését. A szükséges szervezeti intézkedések azonban csak később, előreláthatólag a 2007/2008. tanév végéig születhetnek meg. A Közgyűlés az európai uniós pályázat benyújtásáról, az intézményi szervezeti keretekről külön előterjesztés alapján dönt majd. A Közgyűlés 2007. év folyamán döntött arról, hogy az Általános Művelődési Központ pedagógiai szakmai szolgáltatásinak intézményi keretek közötti ellátását megszünteti. A kötelező önkormányzati feladat ellátásáról az önkormányzati hivatal közreműködésével szolgáltatási szerződés útján gondoskodik. A szerződés létrejött. A feladatellátás módjának megváltoztatásával 41,1 millió Ft megtakarítást értünk el. Várakozásaink szerint az új szolgáltató munkájával az érintett oktatási intézmények is elégedettek lesznek. A 2008. évi költségvetésben a szolgáltatás igénybevételének fedezetét kell biztosítanunk. Megszűnt 2007-ben az Esélyek Háza is. A csökkentett létszámmal és feladatkörrel rendelkező Általános Művelődési Központ részben önálló költségvetési intézményménként működik tovább az Önkormányzati Hivatalban lévő új székhelyén. Feladatcsökkentés nélkül is jelentős létszámcsökkentést hajtottunk végre 2007-ben, melynek áthúzódó hatása - a kiadások alakulásában -2008-ban is érzékelhető lesz. A szociális intézményekben a jövő évben 286 férőhelyen – Dunaföldváron 60 fő, Bátaszéken 100 fő, Sárpilisen 70 fő és Szekszárdon 56 fő ellátottat érintően - időskorúak ellátását, míg 847 férőhelyen – Pálfán 150 fő, Bonyhádon 168, Mázán 50 fő, Belecskán 115 fő, Bölcskén 70 fő, Regölyben 100 fő, Alsótengelicen 100 fő és Szekszárdon 94 fő - fogyatékos, pszichiátriai- és szenvedélybeteg gondozását, illetve fogyatékos rehabilitációs ellátását kell biztosítanunk. A szociális ellátásban a működési feltételek szinten tartása, az akadálymentesítés forrásoktól függő, de szisztematikus folytatása képezi fő feladatunkat. A jelenleg hatályos jogszabályi előírások egyes intézmények esetében a szakmai létszámok jelentős növelését írják elő. A 2007. december 31-i határidő elhalasztása esetén létszámfejlesztésre - források hiányában - várhatóan nem kerül sor. Amennyiben a határidő kitolása elmarad, tetemes költséggel gondoskodnunk kell az előírt létszámnormák eléréséről és finanszírozásáról. Új törvényi szabályozás miatt az időskorúak ellátását biztosító otthonok kapacitás kihasználtsága az eddigieknél jobban veszélyeztetett. Amennyiben év közben az igények jelentős visszaesését tapasztaljuk, akkor szükségessé válhat a fenntartott férőhelyek áttekintése. Tárgyalásokat folytattunk az Árpád-házi Szent Erzsébet Otthon mázai pszichiátriai betegek otthona fenntartásának átadásáról is. Az intézmény átadása az ott dolgozók

18 végkielégítése, az áthúzódó bérek kifizetése miatt jelentős költséggel jár, emiatt 2008-ban érdemi megtakarítás az átadástól nem remélhető. A megtakarítás 2009ben sem lesz számottevő. A Közgyűlés tényleges döntésének meghozataláig azzal kell számolnunk, hogy a mázai intézmény működtetéséről mi gondoskodunk. A gyermekvédelmi ellátás területén a gyermekotthonokban, lakásotthonokban és nevelőszülőknél élő 542 gyermek és fiatalkorú állami gondoskodásban részesülő napi gondozási és nevelési szükségletét kell biztosítanunk. Pályázati források bevonásával javítani indokolt a lakhatás feltételeit, a legindokoltabb körben saját forrásból gondoskodnunk kell a nem halasztható felújítások, korszerűsítések megvalósításáról. Ezen a területen is felmerülhet a működési engedélyhez szükséges létszámok biztosítása. A helyzet hasonló a szociális ágazat esetében leírtakkal. Amennyiben jogszabály nem kötelez bennünket a létszámok emelésére, létszámbővítést nem vállalhatunk fel. Továbbra is feladatot ad számunkra a közgyűjteményi intézmények – az Illyés Gyula Megyei Könyvtár, a Wosinsky Mór Múzeum és a Megyei Levéltár - fenntartása. Az intézmények a jövő évben feltehetően a 2007. évinél is nehezebb feltételek mellett működhetnek majd. A Babits évfordulóra való felkészülés keretében indokolt lehet a Babits ház legszükségesebb karbantartási, felújítási munkáinak elvégzése, mérlegelni kell új állandó kiállítás megvalósíthatóságának lehetőségét. Megállapodásra kell jutnunk Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatával a Mészöly hagyatékot bemutató Irodalom Háza működtetésének jövőbeni finanszírozásáról is. A Pedagógiai Szakszolgálat és a fogyatékos gyermekek nevelését lehetővé tevő Speciális Óvodát 2008-ban is működtetni fogjuk. A Pedagógiai Szakszolgálat forrásai a jövő évben sem bővülhetnek érzékelhetően, emiatt létszámcsökkentés végrehajtása válhat indokolttá. A 2008. év fontos feladata lesz az általános iskolai, készségfejlesztő és speciális szakiskolai oktatást nyújtó intézmények feladatellátásának áttekintése is. A Berkes János Általános Iskola, Készségfejlesztő és Speciális Szakiskola, a Göllesz Viktor Általános Iskola és Speciális Szakiskola, valamint a dombóvári székhelyű Móra Ferenc Általános Iskola sajátos nevelési igényű tanulók oktatását biztosítja. A tanulólétszám jelenleg is tapasztalt és a jövőben is várható csökkenése miatt át kell gondolnunk az intézmények ésszerűbb és gazdaságosabb működtetésének lehetőségét, a jobb feltételek biztosításának módját és feltételeit. A többi gyermekkel együtt nem oktatható tanulók képzéséről hosszútávon is gondoskodni kell, míg az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók száma – az integrált nevelés előtérbe kerülése miatt – várhatóan folyamatosan csökken a következő években, emiatt a feladatszervezés újragondolása nem halasztható. A Gazdasági Műszaki Ellátó Szervezet esetében a konyha további működtetésének realitását és indokoltságát kell mindenek előtt megvizsgálni, az étkező létszám, a kihasználtság lényeges csökkenése, illetve romlása és a működés gazdaságtalanná válása miatt. Emellett szükségesnek véljük a GAMESZ egész működésének áttekintését is. Indokolt esetben a feladatok ellátásáról más módon kell gondoskodni. A feladatokban jelentkező aktuális teendők mellett a műkötetés legalapvetőbb feltételeit is garantálnunk kell. Pénzügyi helyzetünk nem teszi lehetővé számunkra, hogy

19 saját kezdeményezéssel javítsuk a foglalkoztatottak anyagi helyzetét, csak azt ajánlhatjuk a közalkalmazottak és köztisztviselők számára, hogy törvényes járandóságaikat biztosítani fogjuk számukra. A jövő évben a közalkalmazottak alapilletménye csak az automatikus előlépés, a minimálbér növekedése és garantált bérminimum változása miatt emelkedik. Az országos szinten folyó érdekegyeztetés eredményétől függően kerülhet sor további illetményemelésre. Megállapodás esetén a végrehajtáshoz szükséges fedezetet várhatóan a központi költségvetés biztosítja. A közalkalmazottak pótlékai előreláthatólag nem emelkednek. A köztisztviselők illetménye is változatlan marad. Az évközi előlépés során – az illetménytábla változása következtében - a munkáltatói jog gyakorlója az új törvényi rendelkezések betartásával járhat el. Az eddigi automatikus illetménynövekedés lényegében megszűnik. A Kormány és az érdekegyeztetésben résztvevő felek 2007-ben létrejött megállapodásának megfelelően a foglalkoztatottak 2008. január 16-án megkapják a 2007. év után járó 13. havi illetményből a havi rendszeres kifizetéseket követően fennmaradó, átlagosan 2 heti illetménynek megfelelő 13. havi illetmény különbözetet. A kifizetés forrását a központi költségvetés biztosítja számunkra. Az év folyamán a 2008. év után járó 13. havi illetmény havonta egyenlő részletekben kerül kifizetésre. Ennek fedezetét az intézmények költségvetése tartalmazza majd. A pedagógusok és az egyéb foglalkoztatottak kereset kiegészítését, a pedagógusok szakkönyvvásárási támogatását a jogszabályi előírásoknak megfelelően biztosítani fogjuk. Létszámbővítésre – jogszabályi rendelkezés kivételével – várhatóan nem kerülhet sor. A költségvetési hiány mérséklésének kényszere ugyanakkor a foglalkoztatottak számának további csökkentését indokolja. Az árváltozások ténylegesen várható mértéke ma még nem ismert, az élelmiszer és energia árak változása azonban magasabb lesz a tervezett inflációnál. Az árváltozások miatt felmerülő többletkiadások ellentételezése jelentős forrásokat igényelne, ugyanakkor az önkormányzat költségvetési hiánya miatt nem tudja az infláció hatását kompenzálni, erre a célra csak a működési bevételek többlete és a kiadási megtakarítások használhatóak fel. Gondoskodnunk kell a céljellegű források továbbadásáról és célszerinti felhasználásának lehetővé tételéről is. 2008-ban fennmarad az ingyenes, vagy tartós tankönyvtámogatás rendszere, a jogosultak köre nem bővül, a rendelkezésre álló 10000 Ft/fő támogatási összeg is változatlan marad. Az általános tankönyvtámogatás a 2007. évvel azonos lesz, 1000 Ft jut minden nappali rendszerű oktatásban résztvevő tanulóra. Az önkormányzat ingatlanvagyonának állagmegóvását, fejlesztését a jövőben is fontos kötelezettségünknek tekintjük.

20

Folytatódik a Balassa János Kórház „B” épületének rekonstrukciója, a Gyönki Módszertani Otthon akadálymentesítése, a Tolnai Lajos Német Nemzetiségi és Kéttannyelvű Gimnázium kollégiumának tetőfelújítása, valamint a Balassa János Kórház műszaki épület kiváltása. Az Illyés Gyula Könyvtár melletti épület megvásárlásának utolsó részletfizetése válik esedékessé 2008-ban. Élni kívánunk az európai uniós források elnyerésére kiírt és kiírásra kerülő pályázati lehetőségekkel is. Akadálymentesítési feladatok végrehajtásáról már döntött a Közgyűlés és a jövő évben további döntések meghozatala várható, amennyiben a Dél-Dunántúli Regionális Operatív Program keretében a lehetőség adott lesz újabb pályázatok beadására. Az Európa kulturális fővárosa programhoz a Tolna Megyei Önkormányzat is csatlakozni szeretne. A Megyeháza adottságainak felhasználásával, a létesítmény új funkcióval való megtöltésével, terveink szerint interaktív múzeum létrehozásával, színvonalas programmal vehetnénk részt a 2010-ben tervezett programsorozatban. A létesítmény korszerűsítéséhez, a programok kivitelezéséhez forrásokat szeretnénk elnyerni. Az úgynevezett Norvég Finanszírozási Program keretében pályázatot nyújtottunk be a Megyei Levéltár új épületben történő elhelyezésére, a megfelelő korszerű raktári, tárolási kapacitás kialakítására. A projekt kidolgozására, tervezésére csak akkor kerül sor, ha projekt ötlet – a pályázat első fordulójában - támogatást nyer. A forráshoz jutás esélye azonban közismerten rendkívül csekély. Európai uniós forrás elnyerésével továbbra is szeretnénk megoldani az Illyés Gyula Megyei Könyvtár ma már szinte tarthatatlan helyzetét. A Pécsi Tudományegyetemmel és az Illyés Gyula Főiskolai Karral együttműködve a megyei önkormányzati hivatal épületével szomszédos épület, az úgynevezett „E” épület megvásárlásával és korszerűsítésével egy újabb lehetőség adódhat a beruházás megvalósítására, a könyvtár elhelyezésére. Az épület megvásárlása a főiskolát segíthetné pályázata önrészének előteremtésében. Meg kell vizsgálni az ötlet kivitelezhetőségét, a megvalósítás feltételeit. A Balassa János Kórház járóbeteg szakellátási feltételeinek, aktív kórházi ellátást biztosító létesítményeinek korszerűsítése továbbra is cél, emellett vizsgáljuk a pincehelyi kórház rehabilitációs célú fejlesztésének lehetőségét is. A Térségi Integrált Szakképző Központok létrejöttéhez fejlesztési pályázat is kapcsolódik majd, melynek kiírása várható időpontjáról még nincs információnk. Természetesen a szakképzés tárgyi feltételeinek fejlesztését legalább olyan fontos feladatnak tekintjük, mint a szervezeti keretek megteremtését, emiatt ezzel a pályázati lehetőséggel is élni kívánunk majd. A 2008. évi költségvetésben a pályázatok előkészítéséhez, tervezéshez szükséges kiadások elkülönítéséről, illetve az önrész biztosításáról kell gondoskodni.

21

A nagyobb horderejű fejlesztések előkészítése mellett a működőképesség megőrzését szolgáló kisebb fejlesztések megvalósítása sem maradhat el. Számos a feladatellátáshoz nélkülözhetetlen, kisebb - nagyobb volumenű fejlesztés, felújítás szükségességét jelezték intézményeink. Ezek közül a műszaki, illetve szakmai szempontból legindokoltabb feladatok valósulhatnak meg. A rendelkezésünkre álló forrásokat pályázati lehetőségek felkutatásával és igénybevételével kell bővítenünk. A fejlesztési kiadásokat megelőzően gondoskodnunk kell a korábban felvett hitelek törlesztéséről, 200 millió Ft-nak megfelelő összegben és a hitelek kamatterheit is finanszíroznunk kell. A kamatok összege elérheti a 130 millió Ft-ot. Ezen felül kell biztosítanunk - a kamatkondíciók alakulásától függően - a kötvénykibocsátással kapcsolatos kamatok fedezetét is. A 2007-ben felvett és év végéig vissza nem fizetett folyószámlahitel visszafizetéséhez szükséges összeget is a 2008. évi költségvetésből kell előteremteni. A hitel viszszafizetés volumene – a kiadási megtakarítások miatt - várhatóan nem éri majd el az 1 milliárd Ft-ot, de a hitelként felvett összeg és azoknak a kötelezettségvállalásoknak az összege, amelyek teljesítése 2008. évre húzódik át, együttesen elérheti az 1 milliárd Ft-ot. A források és a 2008. évi várható kiadások számbavételekor ezzel a kötelezettséggel kell számolni. A 2007. évi költségvetésben elérhető minden végleges megtakarítás a jövő évi kötelezettségeinket mérsékeli, illetve minden többletfelhasználás a 2008. évi pénzügyi pozíciónkat rontja. A források és kiadások összhangja, a forráshiány kezelés, finanszírozása Az előzetesen elvégzett számítások alapján önkormányzatunknak a jövő évben 13,8 milliárd Ft bevételből kellene közel 15,4 milliárd Ft kiadást finanszíroznia. Az európai uniós pályázatok önrészét a kiadások még nem tartalmazzák. Az önkormányzat költségvetése - a működési és felhalmozási költségvetési források és kiadások várható alakulását figyelembe véve - 1,6 milliárd Ft hiányt mutat. A Közgyűlés a rövid lejáratú kötelezettség, hiteltartozás kiváltása és a beruházási tervek, európai uniós pályázatok finanszírozása céljából döntött kötvénykibocsátás elindításáról. A tervezett 2 milliárd Ft - kötvénykibocsátásból származó - bevételből 1 milliárd Ft a folyószámlahitel visszafizetését és kiváltását szolgálja, ezzel hosszú lejáratú kötelezettséggel váltjuk ki rövid lejáratú tartozásunkat, illetve hitelünket, míg 1 milliárd Ft az európai uniós beruházások, tervezett fejlesztések megvalósításához biztosíthatja több éven át a szükséges forrásokat. A kötvénykibocsátásból származó forrással együtt a költségvetés összes bevétele 15,8 milliárd Ft-ra nő, míg a kiadások várható előirányzata 16,4 milliárd Ft-ot érhet el, úgy, hogy legalább 1 milliárd Ft fejlesztési céltartalékot képez. A kötvénykibocsátásból befolyó bevétel mellett még fennmaradó mintegy 600 millió Ft hiányt az önkormányzatnak kiadásai csökkentésével, bevételeinek emelésével

22 meg kell szüntetnie. A kötvénykibocsátás kamatterhének finanszírozásáról is gondoskodni kell. A megyei kórház hiánya ezen felül terheli a költségvetést. A fennmaradó forráshiány mérséklésének eszközei korlátozottak, javaslatunk szerint ezek a következők lehetnek: - a laktanya eladásából származó forrásból korábban vállalt fejlesztési kiadások - pl. Balassa János Kórház „B” épület önrésze, műszaki épület kiváltás önrésze, hiteltörlesztés - finanszírozását biztosítjuk, mérsékeljük a tartalékképzést; - ingatlaneladásával teremtjük elő azt a hiányzó forrást, ami a kamatok, a kisebb volumenű beruházások finanszírozásához szükséges; - a működési kiadásokat minden intézmény és az önkormányzati hivatal esetében csökkentjük, felhatalmazva és kötelezve az intézményvezetőket és a megyei főjegyzőt arra, hogy a szükséges intézkedéseket a megtakarítás eléréséhez tegyék meg, a kiadáscsökkentés mértéke el kell, hogy érje legalább az intézményi támogatás volumenének 5-8 %-át; - a megtakarítás biztosításához létszámcsökkentés elrendelésére, további intézmény összevonásra, központosított beszerzés bevezetésére kerülhet sor; - kezdeményeznünk kell a Móra Ferenc Általános Iskola integrálását valamely dombóvári általános iskolába; - az önkormányzatnak el kell rendelnie a Balassa János Kórház vezetői felé a költségvetési egyensúly helyreállítását, a felhalmozott lejárt fizetési határidejű szállítói állomány csökkentéséhez, felszámolásához szükséges intézkedési terv kidolgozását, majd annak elfogadását követően az intézkedési tervben foglaltak végrehajtását; - fel kell tárni és indokolt esetben meg kell szüntetni az esetleg még meglevő párhuzamos, felesleges kapacitásokat, meg kell szüntetnünk a veszteséges, ráfizetéses szolgáltatásokat; - az önkormányzat civil szférát érintő támogatásait a legindokoltabb szintre kell mérsékelni; - a rendkívüli helyzetre figyelemmel meg kell vizsgálni a 2007. évben keletkező pénzmaradvány elvonásának lehetőségét, az áthúzódó kötelezettségvállalások indokoltságát, az ebből nyerhető megtakarításokkal a kiadásokat kell csökkenteni. A felsorolt teendők mindegyikének végrehajthatósága esetén sem garantálható azonban a költségvetési hiány teljes felszámolása, megszüntetése. Arra kell azonban törekednie a feladatellátás minden szintjén, hogy a hiány volumene a lehető legkisebb legyen. A kötvény kibocsátási eljárás eredménytelensége esetén a költségvetési egyensúlyt a jövő évben is folyószámlahitel igénybevételével kell megteremteni. A 2008. évi költségvetés legfontosabb céljaként tehát a működőképesség megőrzése, a szakképzési rendszer új intézményi struktúrájának kialakításához szükséges feladatok végrehajtása tekinthető. Élnünk kell az európai uniós pályázatokban rejlő fejlesztési lehetőségekkel, a pályázat előkészítési feladatok teljesítésével. Mindent meg kell tennünk az elnyerhető többletforrások megszerzése és hatékony felhasználása érdekében. Céljainkat úgy kell teljesítenünk, hogy a költségvetés pénzügyi egyensúlyának javítása, helyreállítása prioritást kap.

23

A Tolna Megyei Önkormányzat 2008-2010. évekre szóló bevételeinek és kiadásainak alakulása A költségvetési rendelettervezetben a 2008. évet követő két év – 2009. és 2010. – bevételeit és kiadásait is teljes körűen be kell mutatni. A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvénytervezet fejezeti kötetei most első alkalommal tartalmazzák a fejezetek 2008. évet követő három évben várható forrásainak kereteit. Az új elgondolás szerint az Országgyűlés 3 évre előre rögzíti a tárcák támogatási, illetve kiadási értékeit, kereteit. A Kormány hatáskörébe tartozó fejezetek esetében a költségvetési törvény elfogadása után a fejezeti keretszámok véglegeződnek, azokat a Kormány februárban fogadja el. A költségvetés fejezeti kötetei az önkormányzatokra vonatkozó, a költségvetési évet követő 3 évre meghatározott kitekintési adatokat is tartalmazzák, annak ellenére, hogy az önkormányzatok számára a 2 éves kitekintés időszakát ismereteink szerint nem hosszabbították meg. Az önkormányzatok illetékbevétele esetében a Kormány 2009-ben 4,7 %-os, 2010ben 4,5 %-os, míg 2011-ben 2,85%-os növekedést prognosztizál. A helyi önkormányzatok normatív állami támogatása a bázis 2008. évhez képest 2009-ben 5,3 %-kal tovább csökken, míg 2010-ben az alacsonyabb 2009. évi támogatási összeghez mérten 4,4 %-kal növekszik, de még ekkor sem éri el a 2008. évi volument. 2011-ben 10,3 %-os forrásbővülés vehető alapul. A személyi jövedelemadó bevétel átengedett része ugyanakkor dinamikusan 2009ben 15,2 %-kal, illetve 2010-ben 7,8 %-kal, 2011-ben további 4,8 %-kal bővül, ez a forrásnövekmény azonban elsődlegesen a településeket érintheti. Az önkormányzatokat megillető állami támogatások és személyi jövedelemadó együttes volumene a 2008. évi 1298,8 milliárd Ft-ról 2009-re 1.324,6 milliárd Ft-ra, majd 2010-ben 1.399,1 milliárd Ft-ra, 2011-ben 1471,1 milliárd Ft-ra emelkedik. A változás mértéke 2009-ben 1,98 %, 2010-ben 5,6 %, 2011-ben pedig 5,1 %. A Kormány az önkormányzati szféra eladósodásának dinamikus növekedésével számol, a hitelek volumene számításaik szerint 2009-ben 22,6 %-kal, míg 2010-ben további 32,7 %-kal növekszik. A címzett állami támogatás fokozatosan megszűnik a kifutó beruházásokkal. A kiadások alakulását a gazdaság helyzete, az önkormányzat feladatai, az áthúzódó kötelezettségek, az infláció, a bruttó keresetnövekedés határozza meg. A gazdaság helyzetére jellemző mutatók közül az alábbiak figyelembevétele indokolt:

24 M e gne ve zé s

2008.é v

2009.é v

2010.é v

GDP

2,8%

4,2%

4,3%

Reálbér

0,6%

na.

na.

Fogysztói árszínvonal

4,5%

3,0%

2,8%

Közösségi f ogysztás

-3,4%

0,8%

1,3%

Határozati javaslat: A Tolna Megyei Közgyűlés ../2007. (XI….) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Önkormányzat 2008. évi költségvetési koncepciójáról A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése az önkormányzat 2008. évi költségvetési koncepcióját megvitatta, az előterjesztésben foglaltakat elfogadja. A 2008. évi költségvetés előkészítésével kapcsolatos további feladatokat, célokat, követelményeket a következők szerint határozza meg: 1. A 2008. évi költségvetés előkészítése során az önkormányzati feladatellátás fenntarthatósága mellett a költségvetési hiány csökkentése kap prioritást. 2. Kiemelt feladatnak kell tekinteni: - a bevételek reális számbavételét, megalapozottságát; - a működőképesség fenntartását; - a szakképzési rendszer fejlesztését; - kötelezettségeink maradéktalan teljesítését; - a tárgyi feltételek ésszerű fejlesztését, az ingatlanvagyon állagmegóvását. 3. A bevételek teljes körű számbavétele érdekében a központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásokat a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően kell előirányozni, a saját bevételeket a 2007. évi várható teljesítés alapulvételével kell meghatározni, az alábbi részletszabályok betartásával: a) A bentlakásos szociális feladatot ellátó intézményekben fizetendő intézményi térítési díjak összegére a várható jogszabály módosításokra figyelemmel, az önkormányzat, az intézmény és a gondozottak érdekeinek összehangolásával, a valós jövedelmi helyzet alakulására is tekintettel kell javaslatot kidolgozni és a Közgyűlés elé terjeszteni. A költségveté-

25 si előirányzatokban ezzel a rendelettervezettel megalapozható bevételeket kell érvényesíteni. b) Az intézmények egyéb bevételeiben, különösen a szolgáltatások díjtételeiben, legalább a 2008. évben várható 4,5 %-os infláció hatását kell – a feladatváltozásokra figyelemmel - érvényesíteni. c) Az illetékbevétel tervezhető összegét a 2007. évi várható teljesítés, az elszámolási szabályok változása és az illeték alakulását befolyásoló gazdasági folyamatok, jogszabályváltozások alapján kell számba venni. d) A támogatásértékű bevételeket és az államháztartáson kívülről átvett pénzeszközöket érvényes megállapodás alapján, vagy egyeztetés keretében kialakított javaslat, álláspont szerint indokolt a költségvetésbe építeni. e) Ingatlan értékesítésével csak abban az estben lehet számolni, ha a felhalmozási kiadási kötelezettségeink más forrásból nem teljesíthetőek, vagy ha a költségvetés hiányának csökkentéséhez az ingatlanértékesítési bevétel szükséges. f) A 2007. évi várható pénzmaradvány a költségvetés bevételeként akkor vehető figyelembe, ha a maradvány a költségvetés egyensúlyának javítását, áthúzódó kötelezettség teljesítést, vagy tartalék képzését szolgálja. 4. A költségvetés bevételi és kiadási előirányzatai a 2008. január 1-jei állapotnak megfelelő intézményi struktúra és feladatkör figyelembevételével határozhatóak meg. 5. A megyei önkormányzat és intézményei által nyújtott közszolgáltatások működőképességének fenntartása, megőrzése mellett a feladatellátásra felhasználható forrásokat – minden lehetséges intézkedés megtételével – mérsékelni kell. 6. Érvényesíteni kell az előirányzatokban a 2007. évi döntésekkel elért megtakarításokat, emellett további kiadáscsökkentést is végre kell hajtani. A kiadások növekedésének megakadályozása érdekében differenciált mértékű, az egyes intézményekkel egyeztetett kiadáscsökkentést kell végrehajtani.

26 7. Meg kell vizsgálni az intézményátszervezések további lehetőségét. Amennyiben a szervezeti intézkedések kiadási megtakarítást eredményezhetnek, kezdeményezni kell a Közgyűlés döntését. 8. Javaslatok kidolgozásával elő kell segíteni az esetleges párhuzamosságok megszüntetését, a hatékonyabb feladatellátást, a gazdaságtalan működés felszámolását. 9. Indokolt esetben létszámcsökkentés elrendelésével kell a kiadások csökkentését biztosítani. 10. Az árváltozások hatását a működési bevételek emelésével vagy kiadási megtakarítással kell ellentételezni. 11. A Balassa János Kórháznak a költségvetési rendelet benyújtásának időpontjáig intézkedési tervet kell kidolgoznia az intézmény pénzügyi egyensúlyának helyreállítása, a lejárt fizetési határidejű szállítói állomány csökkentése érdekében, az intézményvezetői hatáskörben meghozható döntésekről, a Közgyűlés hatáskörébe tartozó döntési javaslatokról. A döntések számszerűsített adataival alá kell támasztani azok pénzügyi egyensúlyt javító hatását. 12. Elő kell készíteni a Térségi Integrált Szakképző Központ létrehozásával kapcsolatos döntési javaslatokat, európai uniós pályázatot. A 2007/2008. tanév végéig ki kell dolgozni és elő kell készíteni a szükséges szervezeti intézkedéseket. A partner önkormányzatokkal történő együttműködéssel a szakképzés fejlesztése, a hatékony működés szempontjából legelőnyösebb javaslatot kell a Közgyűlés elé terjeszteni. 13. Át kell tekinteni az év folyamán a speciális nevelési igényű tanulók oktatását biztosító intézmények helyzetét, indokolt esetben a 2007/2008. tanév végéig kezdeményezni kell a szükséges változtatások végrehajtását. 14. A Közgyűlés a költségvetési hiány csökkentését célzó intézkedések elsődlegessége mellett is fontosnak tartja, hogy a szakmai feladatellátás még elfogadható színvonalon fenntartható legyen, ezért csak olyan intézkedések támogathatóak, amelyek a szakmai feladatellátást nem veszélyeztetik.

27 15. A megyei intézmények vezetőitől a Közgyűlés elvárja, hogy lehetőségeik keretein belül saját hatáskörben hozzák meg azokat a döntéseket, amelyek a kiadási megtakarítások eléréséhez szükségesek. Segítsék ötleteikkel, javaslataikkal az intézmények és az önkormányzat működőképességének megőrzését, az ésszerűbb feladatellátást. 16. A foglalkoztatott közalkalmazottak illetményét, kötelező illetménypótlékát és egyéb jogszabályi rendelkezésen alapuló juttatását, valamint a köztisztviselők illetményét, illetménykiegészítését és illetménypótlékát a jogszabályi előírásoknak megfelelő összegben, illetve mértékben biztosítani kell. 17. Gondoskodni kell a 2007. évről fennmaradó részidőszaki 13. havi illetmény és a 2008. évben havonta járó 13. havi illetmény esedékesség szerinti kifizetéséről. 18. Az érdekegyeztetés eredményétől függően biztosítani kell a 2008. évben esedékes illetményemelések végrehajtását. A 2008. január 1-jétől esedékes automatikus előlépéshez, a minimálbér, a garantált bérminimum eléréséhez szükséges fedezetet a költségvetési előirányzatokban el kell ismerni. 19. Az Önkormányzati Hivatal költségvetésén belül mind a működési kiadásokat, mind a más szervezeteknek nyújtott támogatásokat összességében csökkenteni kell, ugyanakkor biztosítani kell a 2007. évben vállalt, 2008. évre áthúzódó, szerződésen alapuló kötelezettségek fedezetét. 20. A költségvetés keretében a nonprofit szervezetek támogatása körében meg kell határozni azokat a prioritásokat, célokat, amelyeket anyagi helyzetünktől függetlenül a jövőben is támogatni kívánunk. A feladatátvállalási szerződésen alapuló kötelezettségeinket továbbra is teljesíteni kell. 21. A Közgyűlés vállalt kötelezettségének eleget téve költségvetési rendeletében is biztosítja a Tolna Megyei Német Kisebbségi Önkormányzat és a Tolna Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat határozatban már jóváhagyott volumenű támogatását, valamint a megyei kisebbségi önkormányzatok működési feltételeinek finanszírozásához szükséges kiadások elkülönítését.

28 22. A beruházási feladatok közül folytatni kell a Balassa János Kórház „B” épülete rekonstrukcióját. A beruházásokhoz szükséges önkormányzati saját forrást a költségvetésben biztosítani kell. 23. Gondoskodni kell továbbá a 2006. és 2007. években, a Tolna Megyei Területfejlesztési Tanácstól, vagy minisztériumtól elnyert támogatások célszerinti felhasználásáról, a beruházási, felújítási feladatok megvalósításáról. 24. A koncepcióban megfogalmazott beruházási célok teljesülése érdekében forrásokat kell elkülöníteni az európai uniós támogatások elnyerését célzó pályázatok előkészítésére, a szükséges tervek elkészíttetésére, tartalékot kell képezni az önerő felajánlásához. 25. Európai uniós, illetve egyéb pályázaton elnyerhető forrásokkal megvalósítani tervezett legfontosabb feladatainknak tekintjük: - az Európa kulturális fővárosa program keretében a Megyeháza rekonstrukcióját, új funkciójának kialakítását, színvonalas programok kidolgozását; - az Illyés Gyula Megyei Könyvtár elhelyezésének megoldását; - a Megyei Levéltár új épületben történő elhelyezését, a megfelelő korszerű raktározási feltételek megteremtését; - az egészségügy területén a járóbeteg szakellátás, kórházi ellátás korszerűsítését, fejlesztését, a rehabilitációs ellátás fejlesztését; - az önkormányzat feladatkörébe tartozó intézményhálózatban az akadálymentesítési feladatok lehetőség szerinti megoldását - a szakképzés fejlesztését, a Térségi Integrált Szakképző Központ tárgyi feltételeinek megteremtését, javítását. 26. A feladatellátást szolgáló beruházások felújítások megvalósítását a műszaki, illetve szakmai indokoltság alapján kell rangsorolni, a rendelkezésre álló forrásokkal összhangban. 27. A kisebb volumenű fejlesztések kivitelezéséhez pályázatok előkészítésével és benyújtásával kell a felhasználható források fedezetét megteremteni és az önkormányzati forrásigényt mérsékelni.

29 28. A feltételek megléte esetén pályázatot kell benyújtani a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács által kiírt felhívásokra, javaslatot kell a Közgyűlés elé terjeszteni a megvalósítani tervezett feladatok kijelölése érdekében. 29. Az általános tartalék előirányzatát lehetőségekhez mérten, az előző évinél nagyobb összegben indokolt meghatározni. 30. A költségvetésben számolni kell a Műtő- és Diagnosztikai Blokk befejezéséhez felvett közel 1.399 millió Ft fejlesztési hitel tőke törlesztésével és kamatterheinek finanszírozásával, az e tárgyban létrejött Együttműködési Megállapodásban foglaltak alapján a hozzájárulások átvételével. Gondoskodni kell a 2006. évben felvett, 700 millió Ft volumenű működési hitel tőketörlesztéséhez és kamatterheinek megfizetéséhez szükséges fedezet biztosításáról, a folyószámlahitel visszafizetésének teljesítéséről, illetve igénybevételének, valamint a kötvénykibocsátás kamatterheinek tervezéséről. A törlesztéshez és kamat fizetéshez szükséges kiadásokat a fejlesztési kiadásokat megelőzően kell biztosítani. 31. A 2008. évi költségvetés egyensúlya kötvénykibocsátással, indokolt esetben likviditási hitel (folyószámlahitel) felvételével biztosítható. 32. A hiány mérséklése érekében, a rendkívüli helyzetre figyelemmel a képződő 2007. évi pénzmaradványok is elvonhatóak. 33. A 2008-2010. évekre vonatkozó előirányzatokat a költségvetési év folyamatai és áthúzódó hatásai, valamint a gazdasági előrejelzések, illetve a Kormány három évre elkészített prognózisa figyelembevételével kell meghatározni. 34. A költségvetési rendelettervezetet, a szükséges egyeztetéseket követően, a jogszabályi előírásoknak megfelelő tartalommal és határidőben kell a Közgyűlés elé terjeszteni. Felelős:

a költségvetési rendelettervezet és a kapcsolódó javaslatok előkészítéséért dr. Bartos Georgina, megyei főjegyző;

30 a költségvetési rendelettervezet és a szükséges döntési javaslatok közgyűlés elé terjesztéséért dr. Puskás Imre, a Közgyűlés elnöke. Határidő: a költségvetési rendelettervezet és a kapcsolódó rendelettervezetek, előterjesztések benyújtása tekintetében 2008. február 15.; szervezeti intézkedésekre, létszámcsökkentési javaslatra folyamatos. Szekszárd, 2007. november 12.

dr. Puskás Imre a Közgyűlés elnöke

KIVONAT a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Jogi és Ügyrendi Bizottsága 2007. november 19-i ülésén készült jegyzőkönyvből

A Tolna Megyei Önkormányzat 2008. évi költségvetési koncepciója

A Jogi és Ügyrendi Bizottság 6 igen szavazattal, 1 ellenszavazat ellenében az alábbi határozatot hozta.

A Jogi és Ügyrendi Bizottság 104/2007. (XI. 19.) határozata: A Jogi és Ügyrendi Bizottság megtárgyalta és a Közgyűlésnek elfogadásra javasolja a Tolna Megyei Önkormányzat 2008. évi költségvetési koncepcióját.

Szekszárd, 2007. november 19.

Dr. Égi Csaba s.k. bizottság elnöke

Kivonat hiteléül:

Mármarosiné dr. Dallos Boglárka

Határozatkivonat a Szociális és Egészségügyi Bizottság 2007. november 19-i üléséről

A bizottság 9 igen szavazattal egyhangúlag az alábbi határozatot hozta. A Szociális és Egészségügyi Bizottság 60/2007. (XI. 19.) határozata A bizottság megtárgyalta a Tolna Megyei Önkormányzat 2008. évi költségvetési koncepciójáról szóló előterjesztést. A bizottság támogatja az előterjesztésben foglaltakat.

Szekszárd, 2007. november 19. dr. Széchenyi Attila s. k. a bizottság elnöke A kiadmány hiteléül: Ambrus Bernadett

Határozatkivonat Az Ifjúsági és Sport Bizottság 2007. november 20-i üléséről

Az Ifjúsági és Sport Bizottság 6 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozta: 41/2007. (XI. 20.) ISB határozat Az Ifjúsági és Sport Bizottság megtárgyalta a Tolna Megyei Önkormányzat 2008. évi költségvetési koncepciójáról szóló előterjesztést. A bizottság támogatja az előterjesztésben foglaltakat. Szekszárd, 2007. november 20. Kerecsényi Márton s. k. a bizottság elnöke A kiadmány hiteléül: Ambrus Bernadett

Határozat kivonat a Művelődési és Kisebbségi Bizottság 2007. november 20-i üléséről

A bizottság 5 igen szavazattal, egyhangúlag az alábbi határozatot hozta.

71/2007. (XI.20.) MKB határozat A Művelődési és Kisebbségi Bizottság a Tolna Megyei Önkormányzat 2008. évi költségvetési koncepciójának elfogadását javasolja a Közgyűlésnek.

Szekszárd, 2007. november 21. dr. Say István s.k. a bizottság elnöke A kiadmány hiteléül: Bacs József

KIVONAT a Tolna Megyei Önkormányzat Gazdasági és Mezőgazdasági Bizottsága 2007. november 21-i ülésének jegyzőkönyvéből A bizottság egyhangú, 7 igen szavazattal az alábbi határozatot hozta. A Gazdasági és Mezőgazdasági Bizottság 91/2007. (XI. 21.) határozata A bizottság a Tolna Megyei Önkormányzat 2008. évi költségvetési koncepciójáról szóló előterjesztést megtárgyalta és a határozati javaslat elfogadását javasolja a Közgyűlésnek. Szekszárd, 2007. november 21.

dr. Hadházy Árpád sk. a bizottság elnöke

A kiadmány hiteléül:

Angyal Judit

KIVONAT a Tolna Megyei Önkormányzat Pénzügyi Bizottsága 2007. november 21-i ülésének jegyzőkönyvéből A bizottság 4 igen, 1 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozta.

A Pénzügyi Bizottság 87/2007. (XI. 21.) határozata A bizottság megtárgyalta a Tolna Megyei Önkormányzat 2008. évi költségvetési koncepciójáról szóló előterjesztést. A bizottság nem támogatja a határozati javaslatban foglaltakat. Szekszárd, 2007. november 21.

Právics József sk. a bizottság elnöke

A kiadmány hiteléül:

Ziegler-Nemes Magdolna

KIVONAT az Integrációs, Területfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság 2007. november 21-i ülésének jegyzőkönyvéből

A bizottság 7 igen szavazat és 2 fő tartózkodása mellett az alábbi határozatot hozta: 38/2007. (XI. 21.) Integrációs, Területfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottsági határozat: Az Integrációs, Területfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság a Tolna Megyei Önkormányzat 2008. évi költségvetési koncepcióját elfogadásra javasolja a Közgyűlésnek.

Szekszárd, 2007. november 22. Dr. Sümegi Zoltán s.k. a bizottság elnöke A kiadmány hiteléül: Istlstekker Lídia

KIVONAT A Tolna Megyei Érdekegyeztető Tanács 2007. november 20-ai ülésén készült jegyzőkönyvéből 2. napirendi pont A Tolna Megyei Önkormányzat 2008. évi költségvetési koncepciója Az önkormányzati oldal a Közgyűlésnek elfogadásra javasolja a Tolna Megyei Önkormányzat 2008. évi költségvetési koncepcióját. A szakszervezeti oldal tárgyalta, kifejtette álláspontját. Mivel nem kapott konkrét választ arra a felvetésére, amely a közalkalmazottak béren kívüli juttatásait érinti, ezért nem foglal állást a Tolna Megyei Önkormányzat 2008. évi költségvetési koncepciója kapcsán.

K.m.f.t.

Dr. Puskás Imre sk. az önkormányzati oldal képviseletében

A kivonat hiteléül:

Dr. Geisz Mercédesz jegyzőkönyvvezető

Fülöpné Szűcs Mária sk. a szakszervezeti oldal lépviseletében