24
A kiselejtezett cikkeket a selejtezést eszközlő tiszt a ruha- és fegyverzeti könyvecskékben leírja és a bejegyzést aláírja. A leszerelések alkalmával hasznavehetetlennek oszt ályozott ruházati cikkek nem darabolandók fel, hanem az őrsök által beszállított hasznavehetetlen cikkekkel együtt, a z általános t ömegalap javára való értékesítés végett, a gazdasági hivatal által elkülönítve, megö r zend ők.
14. s:o. melléklet.
A hasznavehet etlen, kiselejtezett tömegbeli cikkek, árverés útj án, meghatározott árban, szerződ tetett vállalkozóknak adatnak el. Az értékesítés a felszerelési anyagraktár feladata s az köt eles gondoskodni arról, hogy az értékesítés iránti intézkedések évente a kelI ő időben foganatosít tassanak. A gazdasági hivatal által a vállalkozó részére átadott selejtcikkekről a 14. sz. melléklet szerint szerkesztett kimut atás t és a vállalkozó által a szerződés értelmében kiállítotL, szabálysze rű bélyeggel ellát ott - nem részletes - ellennyugt át az értékesítésból befoly t összeggel együtt, az általános t ömegalapba való bevételezés végett, a kö zponti gazdasági hivatalnak kell megküldeni. A javadalmazásból beszerzett és kiselejtezett kincstári szereIvényi cikkek értékesítéséből befolyt összegeket a gazdasági hivatal külön kimutatás és a vállalko zó külön ellennyugtája alapján a vonatkozó bevételi csekkszámla javára vét elezí be. J egyzet : A tömegbeli cikkek selejtltésére nézve lásd még a 11 9. 024/VI. b . 1940. sz. körrend elelet .
Cs. K. 1t. . 1940.
III. FEJ EZET .
A tö m egb e li c ikli:e k biztosítása, e lkészítése , IdszállHása é s a k e r ese ti ö sszegek ldfizeté s e . 29. §.
A tö m e obeli cildwl{ bizto sítása.
15. sz.
melléklet.
A m. kir. csendőrség részére szükséges ruházati töm egbeli cikkek és egyéb anyagok szállításának biztosítása iránt a belügyminiszter, illet ve attól esetrő l -esetre nyert felhatalmazás alapj án, a m. kir. csendőrségi felszerelési anyagraktár intézkedik. A csend őrségi felszerelési anyagrakt ár teend ő it a részére külön kiadott Cs.-i9 jelzetű utasítás szahályozza. Az anyagraktár által biztosítandó szükségletet a beérkezett el őir ányzatok alapján, félévenként elő r e, a gazdasági hivatalok állapítják meg és arról a i5. sz. minta szerint szerkesztett szükségleti kimutatást , minden év május és november i-ig a felszerelési anyagraktárnak felterj eszt ik. Egyidejűleg a gazdasági hivatalok az anyagraktár-parancsnokságtól igényel t félévi tömegbeli szükségletet (csak mennyiség szerint, méretadatok feltüntetés e nélkül) a központi gazdasági hivatalnak is bejelentik. Ebbe a bejelentésbe a legénységi szerelvényekből és lószerelvény ekből felmerült szükséglet nem veend ő fel. A félévközi (pót eJóirányzattal igényelt) szükségleteket és törléseket a gazdasági hivatalok csak az anyagraktár-parancsnokságnak jelentik be, amely ezekről a központi gazdasági hivatalt esetenként értesíteni t artozik. 30. §.
Min ta cildiCl<. A m. kir. csendőrle génység részére rendszeresített mindennemű egyenruházati cikkb ől a hitelesített mintadarahot a hozzátartozó leírással együtt a csendőrségi felszerelési anyagraktárparancsnokság a mintaraktárban ő rzi. Amintadarab hitelesítése és a ho zzátartozó hiteles leírás kiadása a honvédelmiminiszter (20. oszt ály) hatáskörébe tartozik .
25
Amintadarah hitelesítése a belügyminisztérium VI/b . és a honvéqelmi minisztérium ~O. osztályai vezetőineJ,: aláírásával és a hivatalos címnyomók alkalmazásával történik.
Ezen mintadarabok első beszerzését - úgyszintén ha újahb rendszeresítés folytán valamely egyenruházati cikk mintája megváltozott, vagy valamely mintadarabnak elbasználódás következtében utánpótlása szükséges, a mintadarahok pótlását belügyminiszteri előleges engedély alapján a csendőrségi felszerelési anyagraktár-parancsnokság eszközli a javadalmazás terhére. A csendőrkerületi parancsnokságok törzsgazdasági hivatalai, valamint az egyenruházat elkészítésére szerződtetett vállalkozók részére szükséges további mintadarabokat a hiteles minták alapján az általános tömegvagyon t erhére a csendőrségi felszerelési anyagraktár-parancsnokság szerzi be, hitelesíti és szállítja ki. Ezeket a mintadarabokat a törzsgazdasági hivatalok, valamint a vállalkozók telephelyén állomásozó osztálygazdasági hivatalok, a 16. számú minta szerint vezetendő kimutatásban tartj ák nyilván. Akiadott mintatárgyakról vezetett kimutatást szemlék vagy rovancsolások, továbbá átadások alkalmával a minta szerint láttamozni, illetve záradékolni kell. Az újahb ren.dszeresítés folytin vagy elhasználódás következtében ulánpótolt régi mintadarahokat be kell becsülni és a becsült készlet közé kell helyezni. Abebecsült mintadarabok becsértékét a csendőrség központi gazdasági hivatala az összesített tömegből az általános tömeg javára átírja, mely célból a qecsértéket abebecslést eszközlő gazdasági hivatalok a központi gazdasági hivatalnak bejelenteni kötelesek.
31. §.
A tömegbeli cHd<eli elkészítése, bevizsgálása és szállítása. A)-Elkészítés. A csendőrlegénység részére rendszeresített szolgálati, valamint a viselésre megengedett - alább felsorolt - egyenruházati cikkeket szerződtetett vállalkozók készítik el (konfekcionálják) . . Szolgálati egyenruházati cikkek; 1. Dolmány, 2. posztó-zubbony, 3. khaki szövetzubbony, 4. posztó-nadrág, 5. khaki szövet-nadrág, 6. lovaglónadrág (posztó-folttal), 7. posztó lovaglónadrág (bór-folttal), 8. mente, 9. ujjas vállgallér, 10. köpeny. Viselésre megengedett egyenruházati cikkek: 1. fekete szövet-nadrág, 2. fehér szövet nadrág.
Az összes tömegbeli cikkek félévi rendes igénylésére vonatkozó elóirányzatok adatait a gazdasági hivatalok előbb a 18. sz. melléklet szerinti Összesítésbe foglalják, azután pedig 1 7. és18.sz. a fentebb felsorolt szolgálati, valamint a viselésre megengedett egyenruházati cikkek elő- melléklet. irányzatait a 17. sz. melléklet szerint szerkesztett Összesítéssel együtt minden év május hó 1, illetve november hó i-ig a s;l:erződtetett vá,llalkozónak az igényelt egyenruházat elkészítése végett átadják, az összes igényelt cikkekről a 15. sz. melléklet szerint szerkesztett Szükségleti kimutatást pedig az anyagraktár-parancsnoksághoz felterjesztik. (A 18. sz. mellékletnek a beszerzési árra vonatkozó fejrovatai csakis az illető félévre megállapított beszerzési árak kihirdetése után töltendők ki.) A t 7. sz. melléklet szerint szerkesztett összesítés "ÖsszeseDll rovatában feltüntetett egyenruházati cikkeket vállalkozó pontosan a kiadott minták szerint, valamint a legénység testméreteinek megfelelően, úgy tartozik elkészíteni és az előirányzatok csatolása. mellett kiszállítani, hogy azokat az igénylő csendőrlegénység a következő félév június, illetve december havának végéig feltétlenül átvehesse. A vállalkozó köteles a megállapított anyaghányadból minden szövetzubbonyhoz egy pótgallért is _ rendfokozati jelek nélkül - készíteni, melyhez a hajtókaposztón kívül mindent a vállalkozó ad. A pótgallér sem beoslés, sem leltári nyilvántartás tárgyát nem képezi és azL a Ruha- és fegyverzeti könyvecskében sem kell feltünLeLni.
26
25. sz.
melléklet
26. sz.
melléklet.
Vállalkozó nem emelhet kifogást az ellen, ha valamely egyenruházati cikkből megrendelés egyáltalán nem történt. Az egyes legénység, valamint a felszere16k részére soronl,!vül, szolgalati szempontbó~ sürgősen szükséges tömegbeli cikkekről szerkesztett pótelőirányzatok adatait a gazdasági hivatalok a 18. sz. melléklet szerinti Összesítésbe «Ehbez» alatt bevezetik és azután a szolgálati egyenruházati cikkek pótelőirányzalait ugyaIl~sak a 17. sz. melléklet szerinti össze: sítésbe foglalva esetről·esetre átadják a vállalkozónak, aki a soronkívül igényelL egyenruházatI cikkeket a gazdasági hivatallól kapott megrendelés yételétől számított ui, nap alatt tartozik elkészíteni és az igénylóknek kiszállítani. A póteWirányzatokkal igényelt összes tömegbeli cikkekről a gazdaSági hivatalok állal tömegesebb igénylés esetén ugyancsak a 15. sz. melléklet szerint szerkesztett Pótszükségleti kimutatás terjesztendő fel az anyagraktár parancsnoksághoz, azonban csak egyes cikkek pótigénylése eselén azt írásbeli jelentés is pótolhatja. A csendörségi felszerelési anyagraktár-parancsnokság az osztálygazdasági hivatalok által a 15. sZároú melléklet szerint megszerkosztett «Sz ükségleti kimutatásll-sal bejelentett adatok alapján a vállalkozó lakhelyén levő, azaz a ruházat bevizsgálásfmál közreműködni hivatott osztály-, illetve törzsgazdasági hivatalnak nyugta és ellennyugta ellenében annyi posztót, szövetet és egyéb anyagkelJéket ad ki, amennyi az előirányzott, valamint a soronkivül megrenu elt egyenruházat elkészíLéséhez a 25. számú melléklet szerint meghatározott, valamint vállalkozóval kötött szerződésben is feltüntetett anyaghányadok figyelembevétele mellett a csendórségi felszerelési anyagraktár-parancsnokság megállapítása szerint okvetlenül szükséges s ennek megtörténti'töl az adatok pontos feltüntetése mellett, az igénylő osztálygazdasági hivatalokat egyid ejűleg értesíti. A többi, szintén igényelt cikkeket az anyagraktár-parancsnokság nyugta és ellennyugta ellenében ugyancsak közvetlenül az igénylő (állományilletékes) osztálygazdasági hivatalokhoz szállítja ki, amelyek azokat a vonatkozó előirányzatokkal együtt az egyes igénylőkhöz továbbílják. A v állakozó székholyén levő gazdasági hivatalok a csendőrségi felszerelési anyagraktárparancsnokság által nekik kiadott és általuk bizottságilag átvett - a csendőrség tulajdonát képező - anyagokat és kellékeket vállalkozó anyagi és üzemi viszonyainak mérlegelése után, okmányváltás ellenében ,ragy egész mennyiségben egyszerre, vagy pedig a munka végzéséhez szükséges mérvben részletekben adják ki vállalkozónak. Részletekben történó kiadás esetén figyelemmel kell lenni arra, hogy az egyes szövet- és posztóvégek ne megcsonkítva, hanem a csendórségi felszerelési anyagraktár-parancsnokságtól átvett eredeti egész méretükben adassanak ki vállalkozónak. A hajtókaposztót mindenkor teljes mennyiségükben kell kiadni. Ezek a gazdasági hivatalok - akár egészben, akár részletekben adják ki az anyagokat és kellékeket vállalkozóknak -- kötelesek legalább havonta kétszer vállalkozót a munkálatok mikénti lelj esítésében és el ő haladásában ellenőrizni. Ennek az ellenőrzésnek különösen ki kell terjednie a kész , félig kész és kiszabott ruhadarabok számszerinti, valamint a még ki nem szabott anyagok mennyiség szerinti készletének pontos megállapítására. Az anyagok és kellékek szerző d éss z e rű felhasználása esetén a kész, félig kész, valamint kiszabott ruhadarabok számának a 25. számú melléklet szerint meghatározott anyaghányadokkal történt megszorzása után eredményként nyert anyagmennyiség és a még ki nem szabott anyagmennyiség összegének egyezni kell a gazdasági hivatal által a c sendőrségi felszerelési anyagraktár-parancsnokságtól átvett, azaz vállalkozónak akár egészben, akár részletekben kiadott és ez utóbbi esetben még a gazdasági hivatal raktárában őrzött anyagok és kellékek mennyiségének összegével. Az ellenőrzés megtörténte a 17. számú melléklet szerint szerkesztett vállalkozónál levő «Összesítés,,-en az ellenőrzést foganatosító közegek által igazolandó. ' A szerződtete tt konfekcionáló vállalkozó köteles minden félév végén a székbelyén levő gazdasági hi vatal által neki kiadott és a csendőrség tulajdonát képező anyagok- és kellékekből készített ruházat darabszámáról, valamint az ebhez felhasznált esendőrségi anyagok és kellékek mennyiségérő l - a 26. szám ú melléklet mintája szerint osztálygazdasági hivatalonkint külön·külön s a 25. számú melJékletben megállapított és a vállalkozóval kötött szerződésben is fellüntetett anyaghányadok figyelembevételével - , két-két példányban «Anyag-
27
elszámolási kimutatás»-t szerkeszteni . Az egyes osztályok által kiadott félévi munka befej ezte után köteles ezen kimuta tást a székhelyén l evő (bevizsgálást végző) gazdasági hivatalnak azonnal átadni. . A gazdasági hivatalok a vállalkozó által benyujtott anyagelszámolási kimutat ás adataIt a 17. számú melléklet szerint szerkesztett és a ruházat bevizsgálásánál ell e n ő rz ési segédletül szolgáló "Összesítés» ada tainak felhasználásával érdemileg felülvizsgálj ák és az esetleges an yag- és kellékmaradvány tényleges megl étéről, valamint vállalkozó által kimutatott esetl eges anyag és kellék követelés helyességéról és jogosságáról meggyő z ődést szereznek . Az így átvizsgált anyagelszámolási kimutat ás egyik példányát a gazdasági bivat alok, - az átvi zsgál ás megtörténtérő l és a kimutatás belyességérő l , valamint az esetleges anyag- és kellékmaradvány t ényleges megl été ről , vagy esetleg vállalkozó anyag és kellék követelésének jogosságáról záradékolva - esetről-esetre azonnal az anyagraktár-parancsnokságboz t erjesztik fel, másik példányát pedig, - annak helyességéről szóló záradékkal, - az igé nyl ő (állományillet ékes) osztálygazdasági bivatal oknak küldik meg. Az igénylő (állományilletékes) osztálygazdasági hivatalok az "Összesítés», t ovábbá az anyagelszámolási kimutatás másodpéldányának adatai, valamint az egyes igényl ő ktől beérkezett s a kifogástalan átvételi záradékkal ellátott előirányzatok alapján vállalkozó keresetét összegszerűleg megállapítják és annak kifizet ésére (érvényesítésére) nézve a 32. ~. B. fejezetének 4. és 5-ik bekezdésében foglaltak szerint járnak el. Az anyagraktár-parancsnokság a következő félévre előirányzott ruházathoz szükséges anyagokat és kellékel{et csak a beérkezett elő ző félévi anyagelszámolási kimutatás átvizsgálása után adhatja ki a gazdasági bivataloknak. Ehhez képest az osztálygazdasági hivatalok által május és november i-ig felterjesztendó szükségleti kimutat ásokkal igényelt ruházati anyagok és kellékek mennyiségének megállapításakor aziránt is intézkedik, hogy az előző félévi anyagelszámolási kimutatás szerint fennmaradt anyagok és kellékek a következő félévre előirányz o tt ruházathoz szükséges anyagok és kellékek mennyiségéböl levonassék, illetve az esetleges anyagkövetelés kiadassék. Egyúttal megállapítja az előző félévrő! maradt anyagok értékét a beszerzési árak alapján és erről a központi gazdasági hiva talt oly célból értesíti, hogy ez a megállapított értékeket a vonatkozó félévi tömegszámadásnál mint meg nem térült pénztári kiadást figyelembe vehesse. Az összes elkészített ruhadarabokat vállalkozó méretj egyekke! köteles ellátni. Ezek a méretjegyek a dolmánynál, zubbonynál, köpenynél, ujj as vállgalJ érnál és menténél a bal külső mellrészre, a nadrágoknál pedig a bal zseb és felső felület között levő elő részre va rrandók és azok a ruhadarabokon kisz állítás alkalmával is meghagyandólc Az egyenruházati darabok előírássz erű és egyöntetű elkészítésének biztosítása és eIlenőrizbetése végett vállalkozó a munkát saj át műh elyében köteles végezni, illetve a segéderőkül alkalmazott szakmunkásokkal ugyanott végeztetni. Az egyenruházati darabok elkészítését a vállalkozó műhelyén kívül végeztetni v agy azt alvállalatba adni tilos, aminek betartását a vállalkozó székhelyén levő osztálygazdasági hivatal főnö ke, illetve Budapesten az anyagraktár parancsnoka ellenőrizni tartozik. Ugyancsak ellenőrizni köteles a gazdasági hivatali fónök, illetve anyagraktárparancsnok azt, hogy a vállalkozó a hazai származású új gépek, berend ezési tárgyak és eszközök, továbbá a hazai származású nyersanyagok, félgyártmányok, kész iparcikkek és anyagok, végül magyar honos iparosok és munkások alkalmazása t ekintetében a Közszállítási Szabályzatnak megfelelően vállalt szerződés szerinti kötelezettségének mindenben pontosan eleget tesz-e és általában a vele kötött szerződésen alapuló kötelmeit mindenben - fől eg a megállapított határidők bC'tartásában - pontosan teljesíti-e. E célból az érdekelt gazdasági hivatalok, illetve az anyagraktár-parancsnokság a kerületi parancsnokság által a vállalkozóval kötött szerződés hiteles másolatával mindenkor ellátandólc. Az észlelt szabálytalanságokról vagy mulasztásokról a gazdasági hivatali főnök az osztályparancsnokság útján a kerületi parancsnokságnak haladéktalanul jelentést tenni, az anyagraktár-parancsnokság pedig az prdekelt kerületi paranesnokságot azonnal értesíteni tartozik. Az !'lIeniírzést vf>gz6 gazdasági hivatalfoJlük és küzegpj !lZ ellpnörzés során tudomásukr'u
28
jutott üzleti. vagy üzemi viszonyo k te kintetébe n a legszigorúbb titoktartásra kötelesek. Enne k megszegése szigorú fegyelmi büntetést von magu után, fennmaradván a károsult félnek az ellen.lrző közeg ellenében egyéb magánjogi igényei. Vállalkozó Illunkahelyiséget (műhelyt) a csen dőrségtől nem követelhet. Ha azonban valamely csendörlaktanyában megfcleHl helyiség rendelkezésre áll, és azt váll alkozó kizárólag ,'sendórségi egyenruházat elkészítésére igényli, úgy az megfelel ő és külön szerződési l eg kiköt ött bérösszeg megfizetése ellenében előzetesen kikért belügyminiszteri engedély alap ján átengedhet6. B) Bevízsgá lási eljárás.
Vállalkozó köteles a ruházatot a neki kiadott anyagokból és kellékekból az előirány zatok alapj án, az összesítésben fellüntetett őrsönkénti (alosztályonkénti) sorrendben .. elkészíteni és azt az igénylők parancsnoksága szerint csoportosítva, az előirányzatokkal és osszc. .. sltéssel együtt a saját helyiségében rendelkezésre boosátani. Vállalkozó csak azon általa f'lkészített egyenruházati darabokat szállithatja kl az igénylők részére, amelyeket előzőleg a hevizsgáló bizottság bevizsgált, azaz szabál yszerűség és minta szerinti kivitel tekintetében kifogástalanoknak talált és ennek jeiéül bevizsgálási bélyegzővel ellátott. ]\Iivel egy osztálygazdasági hivatalhoz utalt legénység félévi összes ruhaszükséglete elkészült, annak bevizsgálását a vállalkozó a helyben levő osztálygazdasági hivataltól, illetve a bu dapesti vállalkozó az anyagraktár-parancsnokságtól kéri, amely a bevizsgálásnak a lehető legrövidebb id ő alatti foganatositása Iránt gondoskodni tartozik. A bevizsgáJás a vállalko zó műhelyében, vállalkozó vagy megbízottja jelenlétében tö rténik, akinek esetleges elmaradása annak megtartását nem gátolja és joghatályát nem ér·inti. A bevizsgálást az el őirán yzatok és az ebből összeállított összesítés alapján tétel ről tét elre kell foganatosítania, megtörténtét pedig az összesítésben a bizottság elnökének kell igazolni. A bevizsgálást rendszerint a vállalkozó székhelyén állomásozó cs endőr-osztályparancs nok elnöklete alatt a gazdasági hivatal fő nökéból és két raktárkezelő gazdászati tiszthelyettesból alakított bizottság végzi. A bevizsgálás alkalmával kiszállíthatóknak talált ruhadarabokat a bevizsgáló bizottság a bevizsgálási félévet feltün tető ruh ab élyegz ő vel lebélyegzi és ilymódon vállalkozót a kiszállításra felhatalmazza. A bizo ttság t agjai a bevizsgált ruházat sz abálys z e rű voltáért és az elkészítés szerződésszerűségéért fel el ősek. A ruhabélyegzőt zubbonynál, ujj as váJlgallérnál és köpenynél a bal alsó zsebnek a test felé eső külső felületére, ment énél a hal bel ső zseb bels ő felület ére, nadrágnál pedig a hátsó összehúzó kapocs feletti részen kell alkalmazni, hogy a lebélyegzés a ruhadarab esetleges kifordítását ne gátolja. A bevizsgálás alkalmával kifogásolt ruhadarabokat a bevizsgáló bizottság a vállalkozónak egy, a neveket és hiányokat tartalmazó jegyzék kíséret ében visszaadj a. A vállalkozó ezeket a kifogásolt ruhadarabokat 6 nap alatt helyreigazítani és 6 nap letelte után újbóli bevizsgálásra bemutatni köteles. H a a visszaadot t ruházat nagyobb menn yiségű és ezért az 6 nap alatt előreláthatólag helyreigazítha tó nem lenne, az osztályparancsnok megfelelő záros határidőmeghosszabbítást engedélyezhet. Azokat a kifogásolt ruhadarabokat , amelyeket a vállalkozó megfelelően helyreigazítani nem tud, más, teljesen újból készítendő ruhadarabokkal kicserélni , illetve pótolni köteles, éspedig saját költségén. Vállalkozó köteles lévén az egyes őrsök (alosztályok) legénysége részére elkészített ruházatot az illető őrsökre (aloszt ályokboz) egyszerre (egyszeri szállítással) ki.szállítani (Jásd 31. §. ej fejezet utolsó bek.), ebből kifolyólag váll alkozónak a már bevizsgált és kiszálJíthatóknak talált ruhadarabokat sem szabad mindaddi g kiszállítania, míg a kifogásolt ruh adarabokat megfelelően kijavítva újból be nem mutatta és azok az új ab b bevizsgálásnál kiszál líthatóknak nem t.aláltattak. -
29
s-
,-
~~ lZ
lk
es 1-
1
~(j
Iii ~Z
~s 0S,
tt ~d
t-
atI-
Ha vállalkozó a kifegásolt ruhadarabokat helyreáJlítani elmulasztaná, úgy a vele kötött szerződés megfelelő kikötéseinek érvényesítése végett a kerületi parancsnoksághoz azonnal jelentés teendő. . A csendőrségbez újonnan belépő legénység részére első felszerelésük alkalmával a gazdasági hivatal által igényelt és vállalkozó által 14 nap alatt elkészítendő új egyenruházati cikkek bevizsgálása szintén a fentiek szerint történik. Ha a bevizsgáló bizottság által bevizsgált és az őrsökre kiszállitott ruházat a felpróbálás alkalmával testhez illőnek nem találtatott, akkor az ő rsparancsnok a hibákat a ruhaelőirányzatra részletesen feljegyezni, a kifogásolt ruhadarabokat az előirányzattal együtt a vállalkozónak közvetlenül azonnal visszaküldeni és erről egyidejűleg saját osztálygazdasági hivatalának jelentést tenni tartozik. A ruházat egyszeri visszaküldéséböl és .egyszeri újbóli kiszállításából felmerülő postai szállítási költségek az alábbi ej fejezetben foglaltaknak megfelelően az általános tömegalap terhére számolandók el. A váDalkozó a visszaküldött ruházatot 6 nap alatt helyreigazítani és az illető őrs nek újból kiszállítani köteles_ Ha a vállalkozó a neki egyszer visszaküldött ruházatot meg nem felelően vagy egyáltalán nem igazitotta volna helyre, úgyhogy annak újbóli visszaküldése vált szükségessé, akkor a ruházat másods-zori vagy többszöri visszaküldéséböl és újbóli kiszálJításából felmerülő költségek a váDalkozót terhelik. Erről az őrsparancsnok az osztálygazdasági hivatalhoz jelentést tenni tartozik oly célból, hogy a gazdasági hivatal egyrészt a szállítási költségek megtérítését a vállalkozóval szemben megtagadhassa, másrészt, hogy az őrs által esetleg előlegezett szállítá~i költséget a vállalkozóval megtéríttethesse. A testhezillőnek nem talált és vállalkozónak az előirányzatokkal együtt az őrs (alosztály)parancsnok által közvetlenül és azonnal visszaküldött ruházat ról szóló jelentéseket (értesHéseket) az illetékes osztálygazdasági hivatalok a 28. számú melléklet szerint két példányban szerkesztett "Kimutatás»-ba foglalják. Ezen kimutatás egyik példányát a bevizsgálást foganatosítani hivatva volt gazdasági hivatalnak küldik meg a helyreigazítás 6 nap alatti elvégzésének és az igénylő parancsnoksághoz való újbóli kikűldésének ellenőrzése, illetve szükség esetén sürgetése végett. A kimutatás másodpéldányát az osztálygazdasági hivatalok a helyreigazítás kifogástalan megtörténtét igazoló átvételi záradékkal ellátolt előirányzatok beérkezéséig eIlenőrzés céljából megőrzik. Az őrsparancsnok által megvizsgált és az illető esendő l' által is kifogás nélkül már egyszer átvett ruházat a vállalkozóval szemben későbbi kifogás tárgyát nem képezheti . e) Kiszállitás.
A szerződtetett vállalkozó a bevizsgálások megtörténte után a ruházatot őrsönként _ a vonatkozó előirányzatok csatolásával - a bevizsgálást végzett bizottság ellenőrzése mellett becsomagolva, haladéktalanul postáI:\ közvetlenül annak az őrsnek (alosztálynak) köteles kjszállítani, ahonnan a ruházat igényeltetett. Az igényelt egyéb tömegbeli cikkeket ruhazsákokba csomagolva, ugyancsak a vonatkozó előil'ányzatok csatolása mellett, az állományilletékes osztálygazdasági hivatal szállítja ki az őrsöknek (alosztályoknak). A vállalkozó által elkészített ruházat csomagolásából, valamint ezen csomagoknak vállalkozótól a postára és onnan a vállalkozóhoz való szállításából felmerülő költségeket a vállalkozó tartozik viselni. Az osztálygazdasági hivatal által kiszállított egyéb tömegbeli cikkek elcsomagolásábóJ, úgyszin~én ezen csomagok nak a gazdasági hivataltól a postára és onnan a gazdasági hivatalhoz való szállHásából felmervlő költségek abban az esetben, ha azok terjedelmükné l és súlyuknál fogva a rendszel'esitett irodaszol.ga által nem szállíthatók, továbbá úgy a gazdasági hivatal, mint a vállalkozó által postára feladott csomagok postai szállitásáb61 felmerülő s:!;állitási költségek - beleértve a postai szállítólevelek beszerzési költségeit is - a közponl.i gazdasági hivatal útján az általános tömeg terhére számolandók el. A legénység által igényelt összes rllházatot váll alkozó az elkészítés és a bevizsgálások
28.5 • .
melléklet.
:lU
megtÖrtént.e után állomáshelyenkint egyszerre köteles kiszállítani. Tilos tehát a ruházat kiszállítását egy-egy áJlomáshelyre több részletben eszközölni. A részletekben történt 8zállításokból esetleg felmerült postadljakat a szállító vállalkozó tartozik viselni.
32. §. A lömcgbcli ciI,Jwkérl cscdéJ
A csendől'ségi felszerelési anyagraklár által beszerzett és átvett cikkekért a szerződéH szerint esedékes összeget a vállalkozónak vagy közjegyzőileg (bíróilag) hitelesített meghatalmazással ellátott megbízott jának szabályszerűen kiáJlitott, illetékszerűen bélyegzett és a tudósítvánnyal felszerelt nyugtájára, a központi gazdasági hivatal fizeti ki és pedig a tömegbeli cikkek árát az összesített tömegből, míg a kincstári szereIvényi cikkek árát a javadalmazásból. A kifizetés a vállalkozó kivánságára postatakarékpénztár útján is történhetik, esetleg a kereseti összeg posta útján, postautalványon is megküldhető a vállalkozónak, de ez utóbbi f'setben a pénz elküld éséből felmerült pOl'tóköltséget a kereseti összegből le kell vonni. A csendőrségi felszerelési anyagraktár áJtal átvett cikkekről a vállalkozó az anyagraktárparancsnokságtól aláírt tudósitványt kap éspedig l<ülön a kincstári és külön a tömegbeli cikkekről. Ezt a tudósltványt a vállalkozó egy íven szerkesztett pénzfelvételi nyugtájáhoh mellékelve a központi gazdasági hivatalhoz tartozik beküldeni, mely ezen okmányok alapján a részére illetékes pénzösszeget folyósít ja. A pénzfelvételi nyugtában az ahboz tartozó tudósítványra hivatkozni kell. Vállalkozó a vállalata folytán érdembehozott összegekről kiállított nyugtákon, vagy a nyugta gyanánt benyujtott számlákon a nyugtatványi bélyegiJletéket és a jogügyleli illetékek et a bélyeg- és iJletékszabályok, valamint a vonatkozó törvények értelmében viselni és leróni, ill e t ő leg ezen illetékek lerovását tűrni köteles. A m. kir. bonvédelmi minisztériumtól igényelt és átvett fegyverzeti cikkek árának folyósítása iránt a belügyminiszter intézkedik. Az erre vonatkozó nyugták is bélyegkötelesek. B) Az új ruházat elkészitési költségeinek kifizetése.
A cs end ő rl egé nys é g részére szükséges új ruházati cikkek elkészítésére (konfekcionálására) szerző dt etett vállalkozót a vele kötött szerződés alapján megillető kereseti összeget az alább felsorolt módozatok mellett a központi gazdasági hivatal fizeti ki és számolja el az összesített t ömeg t erhére. A kifizet és mindenkor közvetlenül a vállalkozó által kiállított és szabályszerűen felbélyegzett, avagy az illeték levonását igazoló nyugta ellenében készpénzben, vagy pedig posta útján történik éspedig a vállalkozónak, vagy megbatalmazottjának kezeihez . A posta útján történő kifizetés eset ében a kifizetésre került összeget terhelő postadíj a járandóságból levonandó. A vállalkozó a bevizsgálások megtörlénte után minden egyes gazdasági hivatal részér\' elkészített egyenruházatért esedékes kereseti össz egről, tehát gazdasági hivatalonkint különkülön nyugtát ta rtozik ki állítani és az illetékes osztálygazdasági hivatalhoz benyujtanj. A nyugtán a bevizsgáló bizottság záradékilag igazolja, hogy a vállalkozó az igényelt össze~ l'uházatot kifogástalan ul elkészítette. Az illetékes gazdasági hivat.al a kel'eseti össze.g helyességének megállapítása után abban az esetben, ha a kiszállított ruhadarabok mindegyikét az igé nylő legénység a gazdasági hivatal hoz beérkezett el őirányzat ok t anusága szerint mint testhez illőt tényleg át is vette, ezen körülményt váll alkozó nyugtáján ugyancsak záradékilag igazolja és az ekként érvényesített nyugtát a helyesnek talált t elj es kereseti összeg azonnali kifizetése végett a központi gazdasági hivatalhoz felterj eszti .
31
Ha azonban a legénység egyes ruhadarabokat át nem vett, hanem testhez igazítás végett a váUalkozónak visszaküldött, úgy vállalkozó kereseti összegéböl a még át nem vett ruhadarabok szerződés szerinti elkészítési árának kétszeres értéke levonásba hozandó és vállalkozó nyugtája az illetékes gazdasági hivatal által csakis az ekként csökkentett összeggel érvényesíthető és a központi gazdasági hivatal által azonnal csakis ezen csökkentett összeg fizetendő ki. . A fentiek szerint visszatartott összeg vállalkozó újabbi bélyegteJen és az illetékes gazdasági hivatal által az átvétel megtörténtére nézve záradékolt nyugtája ellenében fizetletik ki a központi gazdasági hivatal által. A csendőrség központi gazdasági hivatala fizetéseket a vállalkozó hitelezőinek csak bírói kiutaló végzés alapján, esetleg a szerződésben külön felemlített egyéb esetekben teljesíthet, feltételezve, hogy vállalkozó követelése nincs letiltva_ Fizetéseket teljesíthet továbbá a vállalkozó engedményesének az engedményezést igazoló hiteles okirat alapján.
GJ A becsült ruházat átalakítási költségeinek kifizetése. A becsült ruházaton eszközölt átalakltásokért járó és a kerületi parancsnokság által szerződésileg megállapított díjakat, a kifogástalanul történt átalakítás után, illetékszerű bélyeggel ellátott nyugta ellenében, a gazdasági hivatal el ő l egezi, illetve fizeti ki a vállalkozónak. A gazdasági hivatal által ilyképen előlegezett összegeket a központi gazdasági hivatal havonta számolja el az összesített tömeg terhére és téríti vissza az elől egező gazdasági hívatalnak, amely az összesített tömeg terhére a hó folyama alatt felmerült ruhaátalakítási, csizmakészítési és fejelési költségekről szerkesztett névszerinti kimutatását, a vonatkozó nyl1gtákkal együtt, minden hó iD-re a központi gazdasági hivatal nak beküldi. A központi gazdasági hivatal a felmerült költséget az osztálygazdasági hivatalnak a hó 25-éig megtéríti. !S
t .,
r-
et
IZ in
jg ~a
ól
reI n-I.
\1. es ~n
laje, 'eIti
DJ A lábbeli elkészitéséb6l és fejeléséb6l
felmerülő
költségek kifizetése.
Ha kész lábbeliken kívül lábbeli anyagok is biztosíttatnának, a lábbeli elkészítését, valamint annak fejelését a legénység tetszés szerint választott cipésznél eszközöltetheti. Úgy az új lábbeliek elkészítéséből, mint a fejelésből felmerülő költségekről az őrs a gazdasági hivatalhoz bélyeges nyugtákat küld be; a gazdasági hivatal a javadalmazásból az összeget eJőlegezi, egyúttal a kincstári tartozások kimutatásában feljegyzi és az őrsnek kifizetés végett esetről-esetre kiküldi. A nyugtákon a lábbeli kifogástalan elMszítését az örsparancsnok igazolia.
A gazdasági hivatalok által előlegezett ily költségeknek az összesített tömeg terhére való elszámolása, az előző ej pontban foglaltak szerint történik. Alábbeliek készítésónél azok szabályszerű voltára kiiJönÖs figyelmet kell fordí1 ani ; a teljes sza,bályszerfíségért az illető csendőr és az őrsparanc~nok egyetemlegesen felelősek. Úgy az összesitett tömeg terhére kiszolgált.atott talpak felveretéFéböl, mint a Jábbeliek talpalásából vagy egyéb javításából felwcrülő egyéb kölLségeket a legénység a sajátjából t&.rtozik fedezni. 33. §.
I{ülönlcljcs l'uhüzati cik]w).:.
AJ Ar, őrsök különlt>ges ruházati cikkeL Azt, hogy mely ő, sök és milyen különleges ruházati cikkekkel látandók el és hogy ez a ruházílt mily módon szerzendő be, a kerületi parancsnokság javaslata alapján a belügyminiszter határozza meg. A különleges ruházati ~ikkekhez tartoznak: a bárányprémbélésű köpeny,
32 II bál'ányprémb élésű zubbony , mellény, a botos, a nemczbotos és a postakíséretek alkalmával használandó téli takaró. A különl eges rubázati cikkek pótlását, ha azok tönkrementek és továbbra is szükségesek, a belügyminiszter, mig azok javítltsát és helyreigazitását a kerületi parancsnokság engedélyezi a javadalmazás t erhére. A különleges felszerelési cikkek has znavehetetlensége vagy helyreállításának szükségessége mindig j egy zők önyvileg állapítandó meg. A j egyzőkönyv felvételére hivatva vannak: a) Tiszti parancsnokságok székhelyén : egy tiszt és az ő rs p ara ncsnok ; bj Kikülönít ett ő rsö kön : a szemlél ő tiszt és az órsparancsnok; c J Sürgős ese tekhen pedig: az őrsparancsn ok és két csend őr. A különleges ruházati CIkkeket az ő rs leltárában nyilván kell tartani.
IV. F EJEZET.
Raktárkezelés és elszámolás. 34. §. Ra){túr}wzelők.
1. Valamennyi osztály parancsnokság gazdasági hivatala raktárilag tömegbeli tárgyakat, továbbá fegyver zetet, szerelvényt és l őszert, valamint legénységi á gyn eműt kezel. 2. A gazdasági hivat al raktárának kezelésével a gazdasági ruvatal főn öke és a raktá rkezelésben kiképzett 2 gazdászati segédmunkás van megbízva, ki k a raktári készlet ek t eljes számáért, a készletek biztos megő rzéséért , gondozásáért és a raktári rendért felel ősek és kártérítésre kötelezettek. Ha a hiány vagy a kár kizárólag a köteles felügyelet és ellenőrzés hi ánya mi att keletkeze tt, az el ől említetteken kívül az osztályparancsnok is egyetemlegesen felelős és kártérítésre köteleze Lt. Ennélfogva az osztályparancsnoknak a gazdasági hivatal raktárában negyedévenként, ren dszeres lezárás nélkül , rovancsolást, a kerüle ti parancsnokság részéről pedig egy t örzstisztnek, a t örzsgazdasági hivatali főnök bevonásával, évente egyszer, gazdászati szemlét (rovancsolás t) kell t artania. Elemi csapások vagy előre nem látott és meg nem akadályozható más esh etőségek folytán keletkezett károk a javadalmazást t erhelik. 3. A raktárkezelő váratlan fogyatékba jövetele eset én a raktár ideiglenes kezelésével egy helyettest kell megbízni. 35. §.
Ral{tári helyiSég e I, és azol{ bizlonsánn. 1. A tömegbeli és egyéb kincs tári tárgyak megőrzése és kezelése célj ából minden gazdasági hivatalnak kellőkép en berendezett és felszerelt al kalmas raktárhelyiséggel kell bírnia, melyben az elhelyezett készleteknek tű zvész, nedvesség, betörés és más káros befolyások ellen biztosítva kell lenniök. 2. Ha olyan raktári helyiségek utaltatnak ki, melyek ezen köve telményeknek nem felelnek meg, akkor a tűz és betörés ell eni bizt onságot veszélyeztető, vagy a készlet ek gyors
33
kiszolgáltatását gátló hiányok megszüntetésére nézve az intézkedéseket, már az átvét el alkal' mával, meg kell tenni. Tűzvész esetén a raktárkezelők a raktárban megjelenni és mindent elkövetni köt elesek, hogy a készletek megmentessenek. 3. A vállalkozó részére esetleg rendelkezésre bocsátott helyiségek (raktár, szabászati műhely, csomagolási helyiség, stb.) biztonságáról a vállalkozó tartozik gondoskodni és a kincstártól semminemű kárért kárpótlást nem követelhet.
36. §.
Raktári rend. i. A gazdasági hivatal raktárhelyiségeinek kulcsait a gazdás zati tiszt és a rangidősebb gazdászati segédmunkás őrzik. Minden raktárt két külön kulccsal biró zárral (esetleg Wertheimféle lakattal) kell elzárni. ' A gaZdasági hivatalok raktárhelyiségeit csakis a raktárkezelők jelenlétében szabad kinyitni és bezárni. A kinyitás előtt és a. bezárás után a zárak biztonságáról araktárkez elő k személyesen meggyőződni tartoznak. A ruházatnak moly elleni megóvásához szükséges naftalin, továbbá a lábbeliek gondozásához szükséges megfelelő zsiradék, valamint a raktári helyiségek és a t árolt tömegbeli cikkek rendbentartásához szükséges seprő, súrolókefe, ruha- és csizmakefe, végül a szükséges poroló beszerzéséból és pótlasából felmerülő köItségeket az általános tömegalap viseli. Fenti célokra a felsoroltakon kívül más tárgyakat az általános tömegalap t erhére beszerezni nem szabad. A raktárak időnkénti felsúrolása az irodaszolga kötelessége. A kincstári legénységi és lószerelvényi cikkek, valamint a fegyverzet gondozásáh oz szükséges anyagok beszerzése és utánpótlása a javadalmazást terheli. 2. A raktárban mindig rendnek és. tisztaságnak kell lennie és abból mindent el kelJ távoHtani, ami a készletek jókarban tartását és biztonságát veszélyeztetné. A raktárban elhelyezett cikkek megnevezése és azok mennyisége, a cikkek fölé az állványra felfüggesztett fek~te táhlácskákra krétával feljegyzendő ;. a becsült készlet becsárának feltüntetésére a becsült cikkre fonallal (zsineg) ráerősített fekete bárcát kell használni s arra a becsárat fehér irónnal kell felírni. A fekete táblácskák és bárcák, valamint a kréta és fehér irón besz~rz é si költségei az általános tömeget terhelik. 3. A raktári készletek gondozásáról egyébként az anyagraktár által összeállított és a Cs. F. által közölt utasításban foglaltak tartandók be.
37. §.
Eljál'ás a gaz!lasági hivatal fŐnÖJiÓneli. és a ral{tárl{ezelö}i változása esetében.' A gazdasági hivatal főnökének vagy a raktár kezelésével megbizott közegnek változása esetén az átvevő köteles a leltár (leltárak) belyes vezetéséről, valamint a kimutatott készletek teljes számáról és minőségéről meggyőződést szerezni. Ha hiány nem merül fel, az átadás, illetőleg az átvétel, a lezárt leltárban az átadó és átvevő által aláírással igazolandó, egyébként pedig a szárny gazd. kez. ut. 12i. §. értelmében kell eljárni.
38. §. R aktári szemlék és rovancsolásoli. 1. A gazdasági hivatal kezelésében. álló ruházat rovancsolás a és a ralttárnak idől;i{ént való megvizsgál ás a az osztályparancsnok kötelessége. 2. Raktári szemlék alkalmával a lel~árakat nem kell lezárni, hanem csupán a raktári 3
3 ft
rendről , a készlet.ek h elyes elraktál'ozásáról és megl'elrlő gond ozásár ól kell llIeggyiíződést szerezni. A szeml élő elölj árónak azonh a n h ármi kor joga van kulató prób ák által az egyes cikkek m ennyiségének h clyességét m egáll apí tan i. Rovanrsolások alkalm áva l azonban a 1eltárakat le kell zárni és az elraktárolt készlcLeket d arabon ként ~zámba k eH v enni. 3 . Raktári szemle vagy rovanesolások alka lm ával a ruh aszálJító részé re ese tl eg ren delkezésre bocsátotL helyiségeket is meg kell szemlélni, az ottani rend és Lisztaság fel ől meggyőződést kell szerezni, az ese Ll eg észlelt rendeJl enességeket azonn al Illeg kell szüntetni. 4. A csendőrség fel ügyelőjének vagy h elyetLesének szeml éje alk almáva l, továl,bá a brlügyminisztériumi számvevőség igazgatója \' agy helyettese, nemkülön ben a m . kir. állami szárnvevt1szék vagy a belügyminiszter kiklildötte ál t.a l eszközölt I'ovancsolások alkalmával a leltárak lezárása az illető rovancsoló kívánsága szerint tör ténik.
:39.
§.
Ruhaleltár és Wmcgillctélieli, valamint a töm c n1,ő ve lclésc )í és turtozásol{ kiU\u lalúsa és d szú molúsu . .A) Ruhal eltár .
6. és 9. sz.
melléklet.
A legénység előirányzatai alapján az anyagraklártól igényelt és onnan a gazdasági biv atalokh oz kiszállított ruházati anyagokról és kész cikkekrő l , tekintve, hogy azok az őrsökre a z igén yl ők részére azonnal kiszállítandók és az illetők ruba- és fegyverzeti könyvecské jébe b evétel ezendő k , a gazdasági hivataloknál pedig a vonatkozó Összesítésben (17. sz. melléklet) és a t ömegkönyvekben nyernek elszámolást, a gazdasági hivatalok leltári nyilvántart ást nem veze tnek. A gazdasági hivatalok raktáraiban táro]t, tömegbeli becsült ruházati cikkekrő l a 6. és 9. sz. m ellékI et ek mintái szerint külön bevételi és kiadási leltár ak vezeLendők, ame lyek félévenkén t lezárva a vonatkozó félévi tömegszámadással a központi gazdasági hivatalhoz felterjeszten d ők.
B ) A tömegilletékek és egyéb bevétel ek, valamin t a tömeget
terhel ő
kiadá sok
elszámolása. 19. sz.
melléklet.
Általánosságban minden , a tömegp én ztárt illető bev ét elt és a töm egpénztárt terhelő kiadást a 19. sz . minta szerinti tömegpénztári napláb an a központi gazdasági hivaLal számol el az alábbiak szerint. L A b e vé telek elszámolása.
20. sz. melléklet.
21. sz.
meJléklpt.
14. sz.
melléklet.
1. A tömegilletéke kről , nevezet esen az el ső t ö m egb e tétekr ől és a t ömegátalányokról a gazdasági bivatalok minden hónapban a 20. sz. minta szerint k ét példányban kimutatást szerkesztenek és azt a következő hó iO-ig (pl. a július h ónapról szerkesz tett kimutatá st augusztus hó iD-ig) megküldik a közpon ti gazdasági hiva talnak. Ezekhez a kimutatásokhoz a kerületi parancsnokságok. székhelyén levő gazdasági hiva talok az azon h ón apban m egjelent összes állományparancsok egy-egy példányát is mellék elik . A központi gazdasági hivatal a hozzá beérkeze tt kimutat ások at a 21. számú minta szerint ugyancsak 2 példányban összesítésbe foglalja és ekk ént m egállapítj a az elmúlt hóban illetékessé vált tömegjárandóságok összegét. A javadalmazás, illet ve tömegpén zLári naplók bevételi és kiadási tételei a fenti összesítése k egy-egy péld ányával okmán yo landók. 2. A hasznavehetetlen cikkek értékesí tés6ből b efolyt ös szegekről a gazdasági hivatalok a 14. sz. minta szerint kimu Latást szerkesztenek és az t a b efoly t pén zzel együt,t, a központi gazdasági hivatalnak küldik meg, amely a kimutat ás alapj án b eérkezett összege t az általános tömegbe bevételezi. 3. A tömegpénztárt megillető egyéb bevétel ekről (pl. a pajkosságból vagy bármilyképeD öllhibából megrongált, megsemmiRíte~t tömegbeli ci kkekért , a v étkes által meg-
35
Bt es el·
térített összégek stb.) a gazdasági hivatal által szerkesztett okmányok a pénzzel együtt esetről eselre küldendők a központi gazdasági hivatalnak, mely ez alapon az összesített tömegbe való bevételezést foganatosít ja. Egyidejűleg a gazdasági hivatal ez összegeket az ill e tő tömegkönyvében mint bevételt feljegyzi.
-ren· feg. tetnl. pbá a fl.llaml I
ll. Aldadások elszánlol:ísa.
Az összesített tömeget terhelő rendszeres kiadások: aj az anyagraktár által beszerzett tömegbeli cikkek és anyagok beszerzesi költségei; hj az új ruházat elkészítési költségei ; ej a Jelszerelők részére kiadott becsült ruházat átalakítási költségei; dj alábbeliek elkészíttetési és fejeltetési költségei; ej a tömeg kötelékéból kivált tömegtulajdonosokat megillető tömegvagyon összegek; fj az általános tömegvagyonba átruházandó tömegvagyon összegek. A központi gazdasági hivaLal az aj és hj alatti költségeketa 32. §-ban foglaltak szerint okmányok alapján számolja el az összesített tömeg terhére és fizeti ki az igény jogosultaknak. A ej és d) alatti költségeket a vonatkozó nyugLák alapján, mig az ej alatti összegeket a 12. sz. minta szerinti tömegvagyon kimutatás alapján a gazdasági hivatalok előlegezik a ' javadalmazásból és fizetik ki az igény jogosultaknak. A M folyamán eszközölt ilyen kifizetésekről szóló okmányokat a hó 10 ig megküldik a központi gazdasági hivatalnak. A központi gazdasági hivatal a megküldött okmányok alapján az elszámolásokat a tömegpénztál'ban eszközli, a gazdasági hivatalnak az általa előlegezett összegeket még abban a hónapban visszatéríti, illetve az lj alatt emlitett tömegvagyont az összesített tömegből átutalja az általános tömegbe. Havonkint külön-külön kimutatásba (lásd 12. sz. melléklet) veend.ők fel azok az egyének, akiknek tömegvagyonukra bármely oknál fogva igényük van; ugyancsak külön kimutatásba azok, akiknek tömege a javadalmazást illeti és végül külön kimutatásba azok, akiknek tömegtartozásuk marad. A meghatározott időre (1 év vagy 6 hónap) ideiglenes nyugállományba helyezett csendőregyének részére kifizetett tömegvagyon csak az, esetben muLatandó ki, ha tömegkövetelésük a ruházat becsértékének beludásával az első tömegbetét összegét meghaladta (lásd 5. §. A /9. pont utolsó bekezdés). A kifizetett tömegvagyon átvétele ezen minta szerinti kimutatáson sajátkezű aláírással elismertetendő. Ennek hiányában külön aláírt nyugta mellékelendő a kimutatáshoz. Úgy az összesített, mint az általános tömeg terhére elszámolandó más kisebb kiadásokat ugyancsak a gazdasági hivatalok előlegezik, a megküldött vonatkozó okmányok alapján a központi gazdasági hivaLal a tömeg terhére elszámolja és az előlegez ö gazdasági hivatalnak visszatéríti.
lmaval
ozások
gazdasá~
az orsökre vecskéiéb! melléklel\ lartást nem
I
~kröl a 6. h
jame1yek 11(· .vatalhoz Icl·
kiadas ok
lénztárt teM ~vatal száJllol '
12. sz.
melléklet.
27. sz. melléklet.
l IT. Egyéb f'lszámo lások.
!egátaláJ1yok!il
I'Yb an kirnuta~ utatáSt augu;!ll f1ll sokhüz a ke I roegjeleut ~;'
.\
l
ra
Egyik gazdasági hivatal áUományából a másik gazda~ági hivatal állományába áthelyezett legénység tömegkönyve lezárandó s a 22. számú minta szerint, két példányban szerkesztett kimutatással együtt, a növedékbe vételt eszközl ő gazdasági hivaLalnak megküldendő. A régi gazdasági hivaLal az aláírás után visszaküldött kimutatás alapján az illetőt a tömegkövetelések és tartozások kimutatásábóJ törli, míg az új gazdasági hivatal a neki megküldött kimutatás alapján. ugyanabban növedékbe veszi.
21.. szálllil \ll aZ
elJ1lÍllt~.
~legpénztári ner.
b·olandók.. ,~
II a
gazdaea~a'
éuZze1 egYüt, 'zett összeget al s{).gbó1
va~
bal
al II vptkPS alI
22.5'.
melléklet.
ej Tömegkövetelések és t artozások kimutatása.
Atömegkötelékbe tartozó legénység tömegkövetelése és tartozása a 23. számú minta szerinti kimutatásba LarLandó nyilván. Eme kinwLaLás veze lésére né~ve a köveLkezőkeL kell szem előtt tarta1'li.: Az elmúlt félév végével a tömeg kötelékében megtnal'adt legénység - az altisztek rendfokozat szeJ'int, a csend őrök és próbacsendörök pedig betűsorban - a. kimutat,ásba vezetendők.
3*
23. sz. melléklet.
Ezek ut.án küvct,keznek az újolluun belépúk vagy más gazdasági hivatalojdó) átheJye7,ettek, tehát a növendék sorrendj e úgy, ahogy az illeWk növedékbe vétettek. A kimutalás egyik oldala a bevételeket, a másik oldala pedig a kiadásokat tünteti fel. A bevételi oldalon a név után kövelke7.ő 1. függőleges rovat a mult félév végével mutatkozott tömegkövetelést, a 2. a más gazdasági hivataltól áthelyczetlek t,ömegkövetelés.ét., a 3. és 4. rovat az első tömegbetétet és a tömegátalányt, az 5. rovllt az egyéb bevételeket (mmt pl. szolgálatban tönkrement ruházatért járó kártérítési üsszegek, a fogyatékba vett legénység becsült tárgyainak értéke stb .), a G. rovat pedig az eliízl\ rovatokban feltüntetett bevételi összegek összesltését t ünteti fel. A kiadási oldalon lévő 1. függőleges rovat a tömegkötelékbe tartozó legénység mult félévi tömegtartozását, a 2. rovat a más gazdasági hivataloktól áthelyezett legénység tömegtartozását, II 3. és 4. rovat a kiadott új és becsült tárgyak beszerzési, illetve bccsértékét, az 5. rovat az egyéb kiadásokat (mint pl. tömegfölöslegek, becsült ruházat átalakítása utáni költségek stb.) a 6. rovat a kiadások összesítését, a 7. és 8. rovat pedig a kiadási főösszegnek a bevételi főösszeggel való egybevetése után mutatkozó tömegkövetelést vagy tartozást t.artalmazza. A kiszolgáltatott új és becsült cikkek értéke, illetőleg a becsérték összege a tömegkövetelések és tartozások kimutatásába összesítve, a ruházat kiadása, illetve kiszállitása után azonnal b evezetendő. Az első lömegbetétet az illető ujoncnak vagy próbacsendőrnek állományba vétele, illetve a betétnek a Ja\-adalmazásból az összesíteLt tömeg javára történt átruházása után azonnal be kell vezetni; miért is a javadalmazásból a Lömegalapba átviendő tömegilJetékekről szóló kimutat ás t a központi gazdasági hivatalnak a tárgyi hónapot követií hó lO-ig meg kell küldeni. Az el ső tömegbetét, valamint a tömegátalány terhét'e kiszolgáltatandó és a tömeg köt elékében álló legénység javára vagy terhére kezelendő tömegbeli járandóságok úgy a tömegkönyvb e, mint a tömegkövetelésekről és lartozásokról vezetett kimutatásba pontosan bejegyzend ő k .
A félév alatt fogyatékba vett legénység tömegkövetelését vagy tartozását a minta szerint ki kell mutatni s azután úgy kell áthúzni, hogy az összeg az áthúzás után is kivehető legyen. A félév végével a tömegkövetelések és tartozások kimutatásának egyes lapoldalain levő összegek összeadan dók és egy külön ívre (esetleg több ívre) átvíve összegezendők.
40. §. Számadási zárlat és a számadás beJ{ÜJdése.
2lt.:->z .
molléklet.
A tömegköveteklésekr ől és t artozásokról a félév folyama alatt vezetett s a félév végével lezárt eredeti kimutatást , valamint az új és a becsült tárgyak szintén lezárt eredeti bevételi és kiadási leltár ait a tömegkönyvekkel és az összesített tömeg terhére havonkint kifizetett. ös sz egekről szóló kimutatások fogalmazványaival együtt minden év március és szeptembe!' lO-ig a kerületi parancsnokság t örzsgazdasági hivatalához fel kell terj eszteni , a honnan azok a t ömegkönyvekkel való összehasonlítás, s z ám szerű ell en ő rzé s és annak igazolása után minden év április és október hó végéig, a tömegkönyvek és havi kimutat ás ok nélkül, a központi gazdasági hivatalhoz küldetnek meg. A központi gazdasági hivat al a beérkezett tömegszámad ás t az általa v ezetett tömegpénztári napló és az egyéb felj egyzései alapján érdemlegesen megvizsgálja ; a tömegkövetelések kimutatását magába foglaló föszámlát megszerkeszti és azt az átvett okmányok és a felszerelt tömegpénztári napló eredeti példányáva l okmányolva a belügyminisztérium csenelőrségi (VI. j b.) osztályának, az esetleg kiadott észrevételek egy példányával egy ütt 'minden év június és december 15-ig előterjeszti.
e-
37
ll. el
,t, nt
§g lli
Záróhatál'ozványolc Ez aZ ideiglenes utasítás minden megelőző utasítást, szabályt, rendeletet, szokást , stb. - a csendőrlegénység felruházását illetőleg - hatályon kivül helyez_ Azokat a kivételeket, amelyekben ez az utasítás nem nyer alkalmazást , a belügyminiszter külön rendelettel állapítja meg. A lábbelivel való ellátásra vonatkozó egyes részletintézkedések külön adatnak ki.
,It
g~Z
ni
a \'0'_ ~
la
e, Ln
é-
19
~a
Függelék. Nyomozók és vas uti
őrsökre
beosztottak polgári ruházata.
A m. kir. csendőrség nyomozó alakulataihoz, vasuti őrseihez véglegesen beosztott és polgári ~'uházatban szolgálatot telj esítő legénységnek, a polgári ruházattal való ellátása is a 112.994jVI-b. 'l 93 l. számú rendelet értelmében - a tömegrendszer keretébe t artozik. A polgári ruházat első beszerzésére szolgál a «Felszerelési járulékn, melynek kiszabat a e zidőszerint 160 P. A polgári ruházat karbantartása és kiegészítéséből felmerülő több költség a t ömegátalány pótlékból történik, melynek kiszabata havi 5 P. A polgári ruházatban szolgálatot teljesítő legénységet a következő ruházati cikkekkel kell ellátni: 1 drb téli kabát, 1 drb felöltő, 2 rendbeli öltöny (kabát , mellény, nadrág), egyik nyári, 3 drp polgári ing, 2 drb nyakkendő, 2 drb kalap. Ha a felsorolt cikkek a becsült készletből nem adhatók ki, úgy azokat kézi bevásárlás útján kell beszerezni. A polgári ruházat becsértékét és viseJési idejét a következő kimutatás tünteti fel : B ecsé rt ék Ru.házat megnevezése
~I
ai ;t ~r
a
r L-
,r-
I-
v
Téli kabát ... ..... . ......... Felöltő ... Teljes öltöny . .. . ........ . .. Kabát egyedül _......... Nadrág egyedül . ...... . .. .. MeIJény egyedül. ...... . ..... Kalap .................. .... Ing ........ ........ ...... Nyakkendő .. . .... .... .. .. .
Viselési
1. oszt.
II. oszt.
III. oszt.
p
p
P
26·00 22·00 24-Oa J 2·00 8·00 4·00
19·00 16·50 :l8·00 g·OO 6·00 3·00 1·20 0·80
13-00 11·00 12·00 6·00 4'00 2·00 0·60 0·40
2-46 1·20 1-00
-
-
időtartam
3 év 3 év 1 év
I
1 év 2 év 6 h
A polgári ruházatot kiselejtiteni csak a legritkább esetben szabad. A kiselejtítés a nyomoz6 osztályparancsDok kiszállás a alakm ával bizottságilag történik. A kiselejtitett ruházaL elsősorban állruhák céljaira szolgál, ha erre a célra nem alkalmas, úgy a selejt ruházat értékesítése úgy történik, mint az egyenrl.lháké.
38
1. sz. nwllddt't az 5. § lJ) ponthoz.
___ i
sz. cSt>mhlrl,crülel.
M. kit'. -
őrs.
No N. Hyalo!Jcsendől'.
Nyugta 56. -, azaz Ötvenhat pengőről, mely összeget alulírott tömegföJösleg fejében
a m. kir. csendőrség központi gazdasági hivatalának pénztárából valóban felvettem. Kelt..
__1941. évi július hó 16-án.
N.N. A névaláírás hitelességét igazolom:
gyalogcsendör .
Kmft.
P. H .
N . tiszthelyettes örsparancsnok.
PaplrnagYBág: \ .- á.
3\1
2.
S Z. lIH'llddct
a 12. §- hoz.
Nyilvántartási jegyzék __________ i osztály-parancsnokság
a--
gazdasági hivatalának állományába tartozó legénység ruhaméreteiröl.
Paptrn.gyBág :
'._'1. (kétfelé bajtva).
i'~
s
'"
I-~ ,., e
I:
oc
:=
oc N
I Zlil
Jt~,,~p
~?s<'NlJ'eKu ~\lSgq.HlJ
íl\lsgqS'ell
Hn zS;;J~a
íl;;Jg~N(FlUI
Zgsoq ílpIQAuQJ[ aíl;;Js -saElZS Wtfi\lJ 'ezssoq zS\líla 'ezssoq Jt\l.rap
;;. 1,)
~
~
z
.
Q)
"8 ~ il:<
I
gJ
~í Oa; •..c: ~]
I
I
I
I I I I I I
I
I I
I
J "1'l
-<
I
r
I I
I
I I
I \
\
I
I I I
'"
il': §'" <:
~
] .§ ."
'<1
1\ '\
I
I
l
I
\.
I
I
I
I
I
I I I
I
I
I I I
I
I I
I I I
I
I
I
l
I
I
l
I
I
I
l l I
I I I I
l
I I
l l
I
I I
l
I
I I I I
I
I I
I I I
I-
I I I
I
l I
I
I
I
I I I I I
I I I I
I
I I I I
I
I
I I I
I I I ' I
ol)
>,
gJ
& ~ Ei
<:
;g ~
d
'" . 2. mel/ék/eJ Nad " á g m é t e r e k b e n ol
:ll íj
i
'"
"~ o
.c
.., N
~
.,o
i i .c o
.c
"
.~
'"-2i
o N
.., ~
fil'
., '"" " '" N O
"",W
o
~ .c
·r
'" 'o
.~
"
hény érem~
o
-r -r
>o
.Q
"al:;; ..,,, '"-2i
'"
>o
.c
Megjegyz és
tartó szalagra?
·0
.;
19fa1 . február 16.
eligazfttatotl
19.1. október 3·án meghall
3.
sz.
m('lI (O I, I('l
a 12. i-hoz.
M. kiJ'.
~Z.
csendül'l(eríilel.
Kimutatás az alant feltüntetett Újabb méretekr6J.
z
u
o n y
b b
e ~ o -'"
N é v
,
~
~ "o
OL
<
]
~
~"
~
- -1-- - -- -1--
,~
~
.~
e
II I
k
é
~
-. i~'" ~-~>I'
:-. a
h,ó lw n ~'
n
,.
~
~
-Ét
:!
ö 2
~
->I' ~
1
-~
~oe
-ll'
-s: ~
~.
tá
l
~ -~
]
]'"
~
(J
u e
~ ~
"[r
= -~
~
-~
~
~
"~
·c
-c
"§
~
-"
--
,
."
~
1
!-"'
" ~
.,'"
~
'~"
"2
1 - - 1 - - - 1 - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -1- - - -1
--'----1--1- -- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
1- -1- - - -11- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -- I -----II~-
---- ---- -------- -
--
---------- ------ -- -- ------ -- -- ----
- -1- -- - -11 - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -1- - - -1 I -- I- - - -i - - I I - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 1- -+-
-
- - - - - - - -1- - - -1
- -1- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -1-
1----1---1- - - - - - - - - - - - - - - - - \ - Kelt tiszth elye t l.es. Paplr nan8ág: A .-4,
-
--
-
43
4·.
sz. ll1<'llé kle t a 13. §-hoz.
~~:oIl)oCXXX~XXXXXXXXXXXXXXX>:XXXXXX>:xxx>:xxxxxxxxxxxxxxxX~
~X
~~ ~x
M. kir.
- számú csendlírkerület. _ ._ .i osztályparancsnokság gazdasági hivatala.
X
~
TÖlDeg könyv.
X
x x x
x
~
~x
?!~ ~:<
X
~x
x x x
x
-
___ __ _ . 0
_
_
~
••• , . •• -- •••••••••• -
számára.
• • • • • • • • --
~
~
~ ~ ~X ~X ~xxxxxxxxxxxx~xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx~
Papfrnagyság: A.-II. (I<éttelé
haJ~va). Bes.er.endŐ:
ált. tömegalapbÖ\.
Kelt
Nevezl't.'sen Első
tömegbetét 1 Tömega taláIl~' l\l Beesiiltl'uházaL -fifafaJTtúsl -(javítási) költsége 1 Csizmakészítési költség ~s , ~"" vagy I ne cs ül t clk k ok
nrb.,
~~
1.0
(tejjes) ToJlforgató tokkal Tábori sapka Dollnáo) zubbony
16 I 171 18
==1
Nyakravaló
Z~ebkendű
~~~""'"
:: 1- -1 24
/IP
lrir.ol i
p
O' Jti
0·32
:HU
=
204"__ l· 20 J·80 0·90
__I- _ 1_1_
--1_ _ _ __
----
1
-_. -
18·00
1 20·001
I 10·001
I 22·001
===== :-~I
0'J6= 0'08======
=-~= 36·00
10·00
I 5·0n
111·001
I 5·50
1_1~:9.!!I_I~I_I~I
___I_I__~I_
':::::~ I~I :::~I :d=!:::====== 0·16
Kapca (pár)
1*
fil. ol
- t;.öö-~ - """1-Oö-- - --- -
1
19
Ap
=-= 4'~0
Mente 1 Ujjas vállgaJler r-Köpeny Lovagló (posztó ) nadrúg h,jrIoltlal
~~
f
6·1,0 3'2(}~ I· GO - 6-00-3:QO-~-----------
JO 1==1 Bőrmellény
1)
r
(1·610
Lo:vagI6(POSZtórolttal)1.16Szlll~drÚg Szovet
12 I 13 I
I
EbbO l hány
1_1~1_1......?·8UI_I~I 0·2', (l' I G 0·08
V_ adászkalap
_
p
1-
pár
- --I -
Kiadas
I;-rr
,---,- - - , -
.
Posztó _ Szövet -o-l--I P osz tó
Bevétel
I
~~;ÓIladrág
I téli
I II I
0·08
_
-~- ~:!~ = ~:~~== ====
gyapo t
~--I-------------I--I---I---I----I--I----II ----I---I----I-
-u;----I----------------------- I--I---I---I---- I--I---II- ---I----I-----I-
.. I
27
28 29
gyalog aJtJsztJ lovas - .- -.- - gyalog tlsztesl
1==1 Kardbojt
I
30
31
Jelsipzsinór
~__ 33
"34-35 , 36 37
:~
I
Sarkant~'ú
1
Pár kesztyíi
p
0·24
OTS -
----0:08 ,-lova:s-- -0:16 -
0·32 =~= 0·,,8
fehér szarvasbőr (khaki) nyári
I kötött
0·16 o:v; -
0-08
- - -
Q.08 ----- -
-----
- - ----- -
--- - - -
Q.08 - - - ----- -
----- -
0·16 0·08 0'80= 0 ' 4 0 = = = = = = 0·24. 0·08
Gyapjúvalbéleltbarnajuhb. -1To------O-SO-~---- ------
felcsaloJó készülékkel (pár)-
CsöóVó
1 1gazolvánYVédő tok Lovaglóbörfolt (pári
0'32= 0·4.0 0·52
0'16=
O.OH===-----l= -----
I I 2.001 1__1_1__1__1_1==1=
4.0 1
01
4 2/,3 44 - -
! hosszúszárú félszárú borJIl v. hosszúszárú Pár rsizmaanyag b~~~ör. félszá rú _
Pár csizma
45
Pár csIzma IeJ. any.
46
Féltalp (pár)
47
1.8
ZSi~?s
---
16'00§ 8·00 4·00 JIo·OO -~- 3' 501==1= g.OO --- - ----- -
10.00
~~
--- - - -I
"""4-Oö----------- - - - - - 0·50
-
I
----- -
1_1- _ 1 1-
!.9
I
1= = 1 =
1
1
- 1 -1- _ , _,_ _ ,_,
52 Átvitel
45
Kelt
Kiadás
Bevétel
NevezotOijeu
p
i-i
p
fr
Áthozat
~:~~ól v~~~
Új
I
~;;;~~
I
cikkek
Posztó
P_.~ . _'W " __ /) "
\ &-u .
UH..
zubbony
1 -- 1 1
nadrág
_,,_, _ _ _ _lh:-;=;v:!:".::,:v~:;'; _ '_---=-'''-'-:77'-'-'--=-=~-'-----------~___ I_
_
I
---
--""~ ... ~
,._____ " 1
....,u ... v." ...dJ.
1 - -1 -1 - - '-
.-1- -1 __ . ~ ;~~V
'
, - -. -
..
I I t~ligyapot
\y
pamutvászon
AlJ;ónadrág
: ;U6
i Alsónadrág
1-
1 -- 1 -
- - - -1- - 1' ---· 1 -1 -' -' 1--11- - 1 - -
~-I====I=I==I=!
altiszti
\ gyalog
tisztesi
lovas
\
1- fehér
___
szarvasbőr
kÖtött (khaki) oyárl gyapjúvalMl"lt barna juhbGr
---~;6a;Ir;:I~O(;~~
1--.--1-
l\fiudösszc A kiadást levonva Marad lilL ___________________ - _______ M ______ .11.
___ .194.-
év __ _
_ ______-.---- hó ----- n .
- i-ön:,:egtuirijdorios'--- -"
--gth'------ -
o
íjj
194 Tömcgá 1a lá ny 194
rzO;lil61/~~r 1
1-==
~
__
_ :_ _ _
~~a
1f
P
1
_ _ _ _1 - -- - --
- - - - -.. _ _ ,_
_
__
1_
,
=
i k k t' k
===
--_-o- _ - - - - - -
1 1-1-- ·1_1
·-~--I-ktot r-gYl:iOrOK-' ezus t s·ol'OS
I
_ __
.. _
--
______
_ _ __
Pos~ . - - ._ Szuvel Poszló Lovagló (pn~~~ ll t31). L 16. fsz. Szövet
5_ _ _ 6_ _ _ 7 _8_ _ _ 9 II
Kiadás
.
~. -:-_ "óll
·cföi ...-
~~tnkk"l
_ _
-~
1f
Y;Hlnszka lap egye:,; ' I:..:ül_ _ _ _ __
- ViI, lá".k"j'iiJ
V;1..cI:\SZ.k
- - - - --
Ú .i ,.
- -IV:i;jász t- atap-álbl.f j
I
p
hó vég<'ve l fl ,arad , _____
Tö nwgátalü ny pót ék t % . Csilllla k6sz!L"si (jnvltási) k'll lsét(
Bevéle~ . .1
_1---1--'.,-
Ne v ezetesen
Kelt
I zubb ony
I
- - - 1---1-1---1--1
_ - \ -_ _ _ _ _
n;ld rúg
B6rm~e';-;-lh"")n-::-y------·-..L----L-_----- -
-
_
_
__
_
--
_
_
Men te
1 2 --~'llér
---rJ - -
_1_
,--
K ö peny
14 15
I_
Lo'agló (poS7.ló)
narlr~g_MrfQ ll tal
_ _ __
-i~ - -- ---------- --------------I ---I---I ----I--
-==-
Z<ebkendöKap ca (pár)
;~-=
--
~~~6nadrág ~::6nal1rág
+
1- - 1
18- - 1 9 20
=if="
1___1_1
N ya kra yaló
I P~~~~~ I
1- - - 1 -1---1-1
-;~-
I
H . ~ - - Ka rdb oj t
-31 - 32 - 33 34 ~
==
Jelslpzsinó r
I fe hér ..
~:~~~~:~~f~~~:~~;~ Igazo lványvédo to k Lova~ló bórfon (pár )
1-
szarvasbőr
1
---l
=1
kész ülék
---1- - - - - - - - - - ---- - - - -- - - - - - - --1---1---1- - -
:t -45 ::3'~
1==1=1==1- 1---1-1- -
Csőóvó
---:i7 38
~
g)'alog. ~~ gyalog - Jovas '
1- ;k:';;·O~t.ÖC;-;tt:'-C(;-;:-kh;:-:a"kci")-:: nl"' ·ác::;ri- - - - 1 gyapjúval Mle l, harna jullbör
Pár keszt yfi
~~~
-41-
I
altiszti
tisz tes!
__
36
----
t6ligyupo t
--
~~-
I
Pár csizma
l-7é~::~~~zárú
zslros borjU- vag)' box bö l'böl
Pár csizmaanyag
-------
hoss zúszárOl - - - felsz árú _ ~
;!;ta~~z~~r~ejeléSa nYag m inri ösSZt'
A MaJ'ad lH4
ev _
~ ind,íst
Ir' on \Il
IHí hó
Tanuk: törn egtulajdo nos.
gii.
főnök.
- - -I
1 1_ __1_1
I;fl---
__ 194
-
glh .
