A TISZÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG ILLETÉKESSÉGI TERÜLETÉNEK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA ÉVBEN

A TISZÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG ILLETÉKESSÉGI TERÜLETÉNEK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA 2009. ÉVBEN II. kötet Dél-alföldi régió

Debrecen, 2010. szeptember

ELŐSZÓ

A debreceni székhelyű Zöldhatóság ötödik éve készít az illetékességi területének környezeti állapotáról olyan kiadványt, melyet a leginkább érintett önkormányzatok mellett el kíván juttatni az oktatási intézményekhez, civil szervezetekhez és társhatóságokhoz is. A debreceni és gyulai felügyelőségrész 2008. óta látja el együtt két kistérség kivételével Békés megyében is a hatósági feladatokat. Mivel Debrecen és Gyula külön régióhoz tartozik, ezért a 2009. évi állapotértékelést is megyénként külön-külön készítettük el. Célunk, hogy a kiadvány adatai segítsék az adott szervezet feladatainak ellátását, s aktuális adatokat, információkat szolgáltassanak a társadalom széles rétege számára. A most elkészített kiadvány tartalma egy általános képet ad a felügyelőség megyékre bontott illetékességi területének környezeti állapotáról, melyből ki-ki információt szerezhet a szűkebb térségének aktuális adataiból. A kiadvány terjedelméből következik, hogy valamennyi település összes környezeti adatát nem tartalmazhatja, de egy-egy térségről összegző információt tud biztosítani. A felügyelőség fejlett és kiterjedt monitoring rendszert üzemeltet, folyamatosan végez mérési feladatokat. A légszennyezettséget, a felszíni vizeink minőségét éves terv alapján, országos hálózati rendszerben vizsgáljuk, az adatok gyűjtése és értékelése hosszú évekre tekint vissza. A saját mérések mellett a környezethasználók által szolgáltatott adatok, bevallások képezik az állapotértékelés alapadatait. Ma már jobban ismerjük a településeken keletkező hulladékok mennyiségét, elhelyezésének módját, a víz felhasználókat, szennyvizet kibocsátókat, kezelőket, légszennyező tevékenységet folytatókat, vagy éppen a zajkibocsátással működő vállalkozásokat. Egy-egy térség környezeti állapota egyik évről a másikra csak ritkán változik jelentősen. Ugyanakkor elmondható, hogy a megye környezeti állapotában a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően több pozitív változás felfedezhető. Körszerűbbé váltak a kommunális hulladékkal kapcsolatos szolgáltatások, egyre több szennyvíztisztító és az ahhoz kapcsolódó csatornahálózat épül, a korábbi időszak környezeti kárainak felszámolása folyamatosan zajlik, s ma már egyetlen üzem légszennyező forrása sem üzemel határérték feletti kibocsátással. Közös érdekünk, hogy ez a folyamat ne álljon meg, s munkatársaimmal azon dolgozunk, hogy Békés megye környezeti állapota érzékelhetően javuljon. Reméljük kiadványunkkal hozzájárultunk ahhoz, hogy az önkormányzatok jobban megismerjék településük környezeti állapotát, s arról hitelesebben tájékoztathassák lakosságukat, az oktatási intézmények, társszervek és a civil szervezetek pedig friss, hiteles adatokhoz juthassanak. 2010. szeptember Kelemen Béla igazgató

4

A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

LEVEGŐVÉDELEM Sajátosságok A Kirendeltség illetékességi területe levegőtisztasági szempontból az ország kevésbé problémás, viszonylag tisztább levegőjű térségei közé tartozik. A megyében nem tapasztalható jelentős ipari eredetű szennyezés, hiszen nem üzemelnek a nagyobb levegőszennyezésekért felelős vegyi- és nehézipari művek és az erősen levegőszennyező hőerőművek. A területre is jellemző, az országos tendenciához hasonlóan, hogy az ipari eredetű légszennyező anyagok kibocsátása az utóbbi évtizedben tartósan és folyamatosan csökkent. A tendenciák ismeretében remélhető, hogy ezen a téren a jövőben sem fog romlani a helyzet. E kedvező eredmény okai a rendszerváltás utáni időszakban jól ismertek. Ezen okok között kiemelten szerepel a korszerűbb ipari technológiák bevezetése, illetve az energiahordozók árának emelkedéséből is adódó ésszerűbb energiafelhasználás következtében csökkenő ipari energiafelhasználás. A Kirendeltség területén jelentősebb légszennyezést okozó további tevékenységek az alábbiak:

A Kirendeltség működési területén nyilvántartott légszennyező telephelyek száma 326 db, mely telephelyeken 866 db légszennyező pontforrást üzemeltetnek. A Kirendeltség illetékességi területén a légszennyező anyag kibocsátás (tonna/év) 2006-2007-2008. évben

légszennyező anyag (t/év) Kén-oxidok Szén-monoxid Nitrogén-oxidok Szilárd anyag Illékony szerves oldószerek

2006. 37,7 799,9 171,9 96,9 161,6

2007. 41,6 1431,3 134,4 104 188,7

2008. 42,5 815,7 121,8 72,5 133

1600 2006.

1400

2007. 2008.

1000 800 600 400

Szilárd anyag

0

Illékony szerves oldószerek

200

Nitrogén-oxidok

Az előforduló technológiák közül a tégla- és cserépgyártás elsősorban füstgáz kibocsátással és szilárd komponensekkel terheli a levegőt. A fa, illetve fém felületkezelés, valamint nyomdaipari tevékenységek során a jelentős szerves oldószer kibocsátás okoz légszennyezettséget. A földgáztermelés és feldolgozás kibocsátása mind szénhidrogének, mind CO, NOx komponens tekintetében jelentős. A mezőgazdaságban és a hozzá tartozó élelmiszeriparban elsősorban a terményszárító- és tisztító berendezések porkibocsátása domináns.

1200

Szén-monoxid

kőolaj, földgáz kitermelés, feldolgozás, tégla- és cserépgyártás, gépgyártáshoz kapcsolódó felületkezelés, fa felületkezelés, nyomdaipar, öntöde, kohászat, élelmiszeripar.

Kén-oxidok

-

illetékességi területének környezeti állapota 2009 évben

5

A Kirendeltség nagyobb településeinek szilárd légszennyező-anyag kibocsátása (t/év) Szilárd any ag (t/év) Békéscsaba Füzesgyarmat Gyula Mezőberény Szarvas Gyomaendrőd Békés

2006. 43 0,8 3,3 5,4 6,3 1,3 1,8

2007. 26,2 0,5 4 8,4 8,4 1,3 6

2008. 24,3 0,1 2 8,2 4,8 1,7 3,9

50

A Kirendeltség nagyobb településeinek NOx kibocsátása (t/év) 2006-2007-2008. évben

Nitrogén-oxidok (t/év) Békéscsaba Füzesgyarmat Gyula Mezőberény Szarvas Újkígyós Gyomaendrőd

2006. 81,6 47,5 18,2 73,8 4 2,8 0,6

2007. 88,1 10,3 17,8 5,7 4,4 2,7 0,5

2008. 83,5 3,8 19,8 5,2 3,2 1,4 0,4

100

30

10

20

5

10

0

0

Békés

Szarvas

Gyomaendrőd

15

Újkígyós

40

Szarvas

20

Békéscsaba

50

Gyomaendrőd

25

Mezőberény

60

Gyula

30

Füzesgyarmat

70

Békéscsaba

35

2008.

Mezőberény

2008.

2007. 80

Gyula

2007.

40

2006.

90

Füzesgyarmat

2006.

45

900

A Kirendeltség nagyobb településeinek CO kibocsátása (t/év) 2006-2007-2008. évben

2006.

800

2007. 700

Szén -monoxid (t/év)

2006.

2007.

2008.

600

Békéscsaba

668,1

783,7

681,8

500

5,5

2,8

2

Gyula

19,6

5,7

4,9

Mezőberény

73,8

98,2

Szarvas

1,7

1,5

0,6

Újkígyós

2,4

527,4

0,2

Gyomaendrőd

2,9

2,6

2,7

300 200

Gyomaendrőd

Újkígyós

Szarvas

Mezőberény

0

Gyula

100

Füzesgyarmat

113,6

400

Békéscsaba

Füzesgyarmat

2008.


6

A Kirendeltség nagyobb településeinek illékony szerves vegyület kibocsátása (t/év) 2006-2007-2008. évben Illékony szerves vegy. (t/év) 2006. Békés 7,7 Békéscsaba 106,5 Gyomaendrőd 8,36 Gyula 9,9 Mezőberény 16,8 Szarvas 1,4

2007. 2008. 5,2 6,3 76,9 115,1 8,6 8,26 4,7 6,4 25,3 26,8 1,15 2,5

140 2006.

120

2007.

A kibocsátott légszennyező anyagok közül a CO tekintetében jelentős a csökkenés a 2007. évi kibocsátáshoz képest. Ennek oka részben az Újkígyóson megszüntetett fafeldolgozási tevékenység, részben pedig a Békéscsabán üzemelő cserép- és téglagyárak jelentős kapacitáscsökkentése. Nagyobb városainkban a közlekedés által kibocsátott légszennyező anyag mennyisége, valamint a közlekedés hatására kialakult porterhelés a legjelentősebb mértékű. Ezen negatív hatások csökkentésére megemlíthető, hogy a megye területén folyamatosan épülnek a településeket elkerülő útvonalak. (Gyula, Békéscsaba) Az ipar szerkezetében a feldolgozó- és könnyűipar dominál, ami levegőtisztaság-védelmi szempontból is kedvezőnek tekinthető.

2008.

Az immisszió mérőhálózat rövid ismertetése, mérési eredmények értékelése

100 80

A Kirendeltség illetékességi területén csak manuális mérőhálózat üzemel, melynek keretében két városban (Békéscsaba, Gyula ) történik légszennyezettségi mérés. Békéscsabán 3 mintavételi pont, Gyulán pedig 1 mintavételi pont van, amelyeken folyamatos NO2 mintavételezés történik.

60 40 20

Szarvas

Mezőberény

Gyula

Gyomaendrőd

Békéscsaba

Békés

0

A kibocsátások változása az elmúlt időszakban A Kirendeltség működési területe a mezőgazdasági jellegű, így az ahhoz kapcsolódó feldolgozóipar a jellemző tevékenység, emiatt a térségben a levegőt a por, illetve az esetenként előforduló bűzhatás terheli. A nagyobb porkibocsátók a mezőgazdasági üzemek, a szárító és tisztító telephelyek, valamint az egyes ipari üzemek (pl. a tégla- és cserépgyárak). Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a mezőgazdasági tisztító és szárító telephelyeket egyre nagyobb számban ismételten üzemeltetik. Új, korszerűbb berendezéseket állítottak üzembe, illetve korábbi szárító-tisztító rendszereket korszerűsítettek. A tisztítóberendezésekhez kapcsolódó jobb leválasztási hatásfokú, korszerűbb ciklonok, porszűrők beépítésével csökkentették, illetve a kibocsátási határérték alatt tudják tartani a légszennyező anyagok kibocsátását.

A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet az illetékességi területünkön lévő Békéscsaba várost szálló por légszennyező anyag tekintetében B légszennyezettségi zónába sorolta. A jogszabályi előírás alapján 2005. évtől Békéscsabán a „légszennyezettségi zóna intézkedési program„ keretén belül a jogszabály által előírt minimálisan meghatározott (negyedévente két hét mintavétel, 56 db minta/év) vizsgált időtartamban 1 mérőhelyen történt szálló por mérése. Ezen a mérőponton az elmúlt két év értékelt mérési eredményei alapján összességében a szálló por koncentráció határérték alatti, viszont a napi mérések során a tavaszi mezőgazdasági munkák (talajmunkák, stb.), a nyár végi és az őszi betakarítási, valamint az őszi vetés előkészítési földmunkák idején határérték és tűréshatár túllépés is előfordult. 2006. évben 22 esetben, 2007. évben 8 esetben határérték túllépés, 2006. évben 11 esetben, 2007. évben pedig 1 esetben tűréshatár túllépés mutatkozott. A szálló por szennyezettség 2006. évben a légszennyezettségi index alapján szennyezett, 2007. évben jó, 2008 évben megfelelő 2009. évben jó minősítésűnek tekinthető. A fentiekben leírtak alapján megállapítható, hogy területünkre elsősorban a szálló por terhelés a jellemző, melyet a közlekedés hatásán túl a mezőgazdasági tevékenység is nagymértékben befolyásol.


7

Szálló por PM10 frakció éves periódusok statisztikai paraméterei 24 órás átlagok alapján

PM10 (mérőpont Átlag száma) μg/m3

Max μg/m3

Perc. 99.9%

Perc. 98%

Perc. 50%

Elmé- Gya- Adatleti korlati rend. db db %

24 órás h.é. túllép. db

24 órás h.é. túllép. %

Minősítés

2005

1

49,93 230,16 227,71 186,93 39,64

132

128

96,97

47

37,01

Szennyezett

2006

1

54,15 157,18 156,16 134,61 47,35

56

56

100

22

39,29

szennyezett

2007

1

30,09

92,1

90,92

69,63

23,65

56

56

100

8

14,29

jó

2008

1

33,79

87,40

87,38

86,70

25,40

56

56

100

10

17,86

megfelelő

2009

1

22,30

60,20

60,15

58,93

18,10

56

56

100

4

7,14

jó

*PM10 pormintavételi program alapján (negyedévente két hét mintavétel) 56 db minta/év

Nitrogén-dioxid fűtési- nem fűtési félév statisztikai paraméterei 24 órás átlagok alapján

Nitrogéndioxid

2005/2006 fűtési félév Átlag μg/m3

2006 nem fűtési félév

Adatrend. Hat.ért. Minősítés % túllép. db

Átlag μg/m3


Gyula

36,38

98,9

0

Megfelelő

36,74

100

0

Megf

Békéscsaba

31

95,24

0

jó

23,46

95,62

3

jó

Nitrogéndioxid

2006/2007 fűtési félév Átlag μg/m3

2007 nem fűtési félév


Átlag μg/m3


Gyula

29,82

100

0

Jó

30,76

98,91

0

Jó

Békéscsaba

21,61

98,78

1

jó

15,79

79,2

0

Kiváló

Nitrogéndioxid

2007/2008** fűtési félév Átlag μg/m3

2008** nem fűtési félév


Átlag μg/m3


Gyula

31,12

97,58

0

Jó

26,70

100

0

jó

Békéscsaba

18,54

99,19

1

jó

16,87

96,40

0

jó

Nitrogéndioxid

2008/2009** fűtési félév Átlag μg/m3

2009** nem fűtési félév


Átlag μg/m3


Gyula

38,32

99,38

0

jó

37,18

100

0

megfelelő

Békéscsaba

25,92

94,86

1

jó

16,87

96,40

0

jó

**2008.01.01-től minden nap nitrogén-dioxid mérés van (kén-dioxid mintavétel megszűnt)

8


ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM A TIKTVF Kirendeltség illetékességi területén 11 db zajvédelmi ellenőrzés történ 2009. évben, 6 helyszínen méréssel egybekötve. Az ellenőrzések (mérések) során túllépést nem tapasztaltunk. A fennmaradó 5 helyszínen azért nem igényelte a méréssel egybekötött ellenőrzést, mert vagy már megszűnt, vagy ideiglenesen felfüggesztették az ott folytatott tevékenységet. A vizsgált időszakban a működési területen 10 esetben vált szükségessé határérték megállapítása. A határértékek megállapítása döntő részben a használatbavételi engedélyezési eljáráshoz való hozzájárulás feltétele volt, az építési eljárás szakhatósági kikötésének a feltételei között szerepeltetve. Gondot jelent a határérték megállapításához szükséges mérések elvégzése, mert a használatbavételi eljáráskor a zajos gépek még nincsenek (általában) felszerelve a telephelyen. A műszaki számítások - véleményünk szerint - nem eléggé megbízhatóak, a paraméterek nem megfelelő ismerete miatt. A megoldást az jelenthetné, ha visszaállítanák a telepengedélyek kiadásának régi formáját, amikor is a környezetvédelmi hatóság hozzájáruló szakhatósági állásfoglalása kellett a telepengedély kiadásához. Ugyanis ebben az esetben a zajt kibocsátó gépek már a helyszínen vannak, működés közben mérhetőek a zajterhelések, és valósabb kép alkotható a kibocsátott zajterhelésről. Jelen tapasztalat szerint, csak lakossági panaszokból szerez értesülést a kirendeltség az egyes zajkibocsátókról. A telepengedély kiadását nem tudjuk megakadályozni, illetve feltételhez kötni, mert csak bejelentési kötelezettség van bizonyos jogszabályban előírt esetekben.

hozott döntésüket általunk helyesnek ítélt módon megváltoztassuk, nem pedig megsemmisítsük, új eljárásra utasítva ezzel az önkormányzatokat. Visszautalva a 2008. évi környezeti állapot értékelése során tett megállapításokra, a következő tapasztalatok fogalmazhatóak meg. A gyulai Paradicsomi lakóterület feltáró útjára tett megállapítás ("jelentős lakossági panasz forrása lesz"), ez idáig nem igazolódott. A kivitelezés során megvalósított megoldások (gumiszőnyeg az útalapban; csendes aszfalt) megfeleltek az elvárásoknak és hatékonyan működnek. Az elvégzett ellenőrző mérések is igazolták ezen feltételezést, mert az alapállapot felméréséhez képest a jelenlegi állapotban alacsonyabb lett a forgalmi zaj. A Szolnok-Békéscsaba-Országhatár vasútvonal korszerűsítése Békéscsabáig megtörtént, a betervezett zajvédő falakat megépítették. Eredményességükről nincs információnk, mert a korszerűsítés kiemelt beruházássá minősítése miatt a Kirendeltség nem vesz részt az engedélyezési eljárásban.

Kiadja a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. Címe: 4025 Debrecen, Hatvan utca 16. Postacím: 4001. Debrecen, Pf.: 27. Telefon: (52) 511 000 Fax : (52) 511 040 E-mail: [email protected]

Új feladatként jelent meg a II. fokú hatósági szerepkör, amelyben 4 db I. fokú hatósági határozat II. fokú elbírálása történt meg. A II. fokú hatósági munkához tartozik még az I. fokú szakhatósági döntések elbírálása is. Ilyen típusú megkeresés 7 db érkezett a kirendeltségre.

Felelős kiadó: Kelemen Béla igazgató

Az I. fokú állásfoglalásokból kitűnik, hogy minden jó szándék ellenére nincs meg az a háttér az önkormányzatoknál, amely szükséges lenne a zajjal kapcsolatos szakmai vélemények kialakításához. A II. fokú hatósági munkánk során törekedtünk arra, hogy az önkormányzatok munkáját oly módon is segítsük, hogy a meg-

Készült 300 példányban.

Felelős szerkesztő: Wágner János DTP: Bartha András

Ez a kiadvány a honlapunkról letölthető: http://tiktvf.zoldhatosag.hu


9

FELSZÍN ALATTI VÍZ, FÖLDTANI KÖZEG VÉDELME Környezeti igénybevételek A Kirendeltség területén mintegy 30 felszíni művelésű bánya működik, melyek közül meghatározó az agyag, illetve homokbányászat. A bányaművelés felhagyása után visszamaradó bányatavak további hasznosítása horgásztóként, illetve jóléti, csónakázó tóként lehetséges. Ezeknél a tavaknál az intenzív haltenyésztést, víziszárnyas tartást nem engedélyezhető a felszín alatti víz minőségének védelme miatt. Potenciális szennyezőforrások, tevékenységek A szennyezőforrások közül jelentős az állattartásból eredő terhelés. Sok helyen okoz gondot az állattartásból származó almos- illetve hígtrágya hiányos műszaki védelemmel, vagy védelem nélküli tárolása. Az elmúlt évben a pályázati lehetőségek okán a szigetelt trágyatárolók kialakítása, megvalósítása nagyobb számban került sor. A Kirendeltség területén található föld alatti szimpla falú tartályok átalakítása folyamatos. Az üzemanyag tárolás megszüntetésével sok esetben a régi tartályokat tüzivíz tározóvá, vagy csapadékvíz tározóvá alakítják át, néhány esetben a tartályok kiemelését választják. A megmaradó tartályokat döntően ipari fóliával bélelik ki. Az átalakításoknak köszönhetően egyre több a biztonságos tárolótartályok száma.

zóban tárolják. Ezek közül háromnak a környezetvédelmi működési engedélye már korábban kiadásra került, az engedélyekben foglaltak teljesítésének ellenőrzése folyamatos. A negyedik vízjogi engedéllyel üzemel. Kármentesítések A Kirendeltség működési területén jelenleg nyilvántartott 42 kármentesítés közül 2 tényfeltárási, 13 műszaki beavatkozási, illetve 27 utómonitoring szakaszban van. A felszín alatti szennyeződések mintegy 50 %-a szénhidrogén eredetű. Ezek nagy része a helytelen üzemanyag és fűtőolaj tárolási tevékenységből származik. A földalatti szimplafalú tartályok közvetlen környezetére korlátozódó TPH, illetve BTEX szennyezések horizontális, valamint vertikális irányú kiterjedése kicsi. A szennyeződések közel 40 %-a a különböző típusú állattartásokhoz kapcsolódik. A megfelelő műszaki védelem nélkül tárolt szerves- és hígtrágya által okozott szennyezettség általában csak a telephely területét érinti. Csekély számban növényvédő szerek elásása, állati eredetű, illetve nehézfém tartalmú hulladékok elhelyezése, valamint technológiai szennyvíz elszikkasztása is eredményezte a szennyezések kialakulását.

Azoknál a tartályoknál, ahol a továbbiakban is történik üzemanyag tárolás, kiszolgálás, a kiszolgálótéren keletkező, szennyeződhető csapadékvizek kezelésére, elhelyezésére is nagyobb figyelmet fordítódik. Az esetek többségében a régi föld alatti szimpla falú tartályokban történő gyűjtés, majd szennyvíztisztító telepre szállítás jelenti a megoldást, néhány esetben a szikkasztást alkalmazzák az olaj-iszapfogón megtisztított csapadékvíz elhelyezésére.

A néhány egyedi és állami felelősségi körbe tartozó esettől eltekintve a kármentesítési költség nem haladja meg a 100 millió forintot.

A Kirendeltség működési területén 4 db olyan sósvíztározó található, melyekben a nagy mennyiségű használt termálvizet hasznosítás után földmedrű táro-

A műszaki beavatkozás leggyakoribb formája a talajcsere, valamint a talajvíz tisztítás utáni elszikkasztása. Sokszor – a hatékonyság növelése érdekében – több

A kimutatott szennyezett gócok többsége lokális kiterjedésű és csak a talajvíz tartományban észlelhető, vízbázisvédelmi területet nem veszélyeztet.


10

kármentesítési módszert kombinálva alkalmaznak. Elsődleges cél a jó megoldás kiválasztásánál az egészségügyi, illetve környezeti kockázat minél gyorsabb megszüntetése. Kettő alkalommal klórozott szénhidrogén szennyezettség feltárására is sor került. Ilyenkor – a szennyező anyag tulajdonságai és a heterogén földtani felépítés miatt – nagy nehézséget jelent a pontos lehatárolás. További gond, hogy jelenlegi ismeretek szerint még nincs olyan reálisan elérhető, alkalmazható technológia, mely segítségével elvégezhető a végleges mentesítés. Az összes kármentesítésből 7 db tartozik az Országos Környezeti Kármentesítési Programhoz (OKKP). A szakaszosan rendelkezésre álló anyagi forrásoknak köszönhetően még egy államilag finanszírozott projekt sem zárult le. A különböző eredetű – klórozott szénhidrogén (2 db), növényvédő szer (3 db), krómcserzett bőrhulladék (1 db) és galván iszap (1 db) – szennyeződések közül egy fokozott figyelmet érdemel, mivel ennél az esetnél a belterületi ingatlanokat érintő klórozott CH szennyezettség a talaj-vízben és az első sekély vízadó rétegben is kimutatható. Valószínűsíthető, hogy az illetékességi területen a jelentősebb környezeti károk feltárása már megtörtént, így várhatóan a jövőben már csak kisebb szennyeződésekkel lehet majd találkozni. A 2009. évben – a felszín alatti közeget terhelő – rendkívüli környezetszennyezés nem volt.

Megelőzés, ellenőrzés Potenciális szennyező-források létesítésének engedélyezése során hatóságunk előírja a környezet alapállapotának felmérését, illetve a tevékenység folytatásához olyan feltételek teljesülése mellett járul hozzá, amelyek esetén a lehető legkisebbre csökken a környezetszenynyezés lehetősége. Különösen fontos ez a vízbázisok védelme érdekében, hogy hosszútávon rendelkezésünkre álljon a megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvíz. A vízbázisok védelme érdekében a 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet szerint a szivárgáshidraulikai modellezés eredményeinek függvényében védőidomot, védőterületet, illetve védősávot kell kijelölni. Az illetékességi területünkön korábban 5 db vízbázis esetében adtunk ki kijelölő határozatot. Tárgyévben megtörtént a Mezőgyáni Vízmű hidrogeológiai védőidomának kijelölése. Több települési vízmű kérte, hogy az I. fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság tekintsen el a sérülékenység vizsgálatától, mivel ezek a települések várhatóan a Dél-Alföldi Régió Ivóvízminőség-javító Program keretén belül a regionális rendszerről lesznek ivóvízzel ellátva, ezért a saját vízbázisukból nem kívánnak a továbbiakban ivóvizet vételezni. A Dél-Alföldi Régió Ivóvízminőség-javító Program II. és III. üteme során további kutak mélyítését tervezik, melyek esetében el kell végezni a vízbázisok sérülékenységének vizsgálatát, illetve felülvizsgálatát.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Hulladéklerakók engedélyezettsége A gyulai Kirendeltség működési területéhez 50 település tartozik. Ebből 47 településen működött, vagy működik valamilyen formában települési szilárd hulladék lerakó telep. A 2009. év végi állapot szerint fentiekből már csak 2 lerakó működött a területen. Ezek érvényes IPPC engedély alapján üzemelnek Békéscsabán és Gyomaendrődön, mint regionális kezelő telepek. Az év első felében még üzemelő további 5 lerakó telep 2009. július 16-val bezárt.

Rekultivációs programok a települési szilárd hulladék lerakó telepekre Települési szeméttelep rekultivációs program a Körösszögben című – KEOP-2.3.0/1F-2007-0013 jelű pályázati projekt; lebonyolításért felelős: Kondoros Nagyközség Önkormányzata. Résztvevő települések: Kondoros, Gyomaendrőd, Szarvas, Békéscsaba, Csabacsüd, Csárdaszállás, Kétsoprony, Körösladány, Szabadkígyós. A projekt útvonalterve szerint az előkészítési szakasz zajlik, ami a műtárgyak (pl. figyelő kutak) létesítését,

illetékességi területének környezeti állapota 2009 évben műszaki beavatkozási tervek elkészítését és ezek közbeszerzési eljárásának lebonyolítását foglalja magában. A már korábban kiadott rekultivációs engedélyek 2009. második felében a beadott kérelmek alapján aktualizálásra kerültek, így új rekultivációs engedély határozatok lettek kiadva 2009. decemberében. A kivitelezési szakasz előreláthatólag 2011-2012-ben valósul meg. A Délkelet-alföldi Regionális Hulladékgazdálkodási rendszerhez (DAREH) 93 település tartozik. Orosháza a gesztor település. Első körben a már bezárt és bezárásra ítélt hulladéklerakók rekultivációs terveinek elkészítése, a vízjogi engedélyek elkészítése történik meg. A rekultivációs engedélyek nagy részben már korábban kiadásra kerültek, de – kérelmek kapcsán – több esetben módosultak a kiadott határozatok, vagy új engedélyek kiadására került sor. Az engedéllyel korábban nem rendelkező lerakó üzemeltetők kötelezve lettek a rekultivációs engedélyek benyújtására. A csatlakozási szerződésben 35 db települést soroltak fel, amely a kirendeltség működési területéhez tartozik: Békés, Békésszentandrás, Bélmegyer, Biharugra, Bucsa, Csorvás, Dévaványa, Doboz, Ecsegfalva, Elek (régi és új), Füzesgyarmat, Gerendás, Geszt, Hunya, Kamut, Kardos, Kertészsziget, Kétegyháza, Körösnagyharsány, Köröstarcsa, Körösújfalu, Kötegyán, Lökösháza, Mezőgyán, Méhkerék, Murony, Okány, Örménykút, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Szeghalom (régi és új), Tarhos, Telekgerendás, Újkígyós, Vésztő, Zsadány Valamelyik rekultivációs projekthez csatlakozó települések száma tehát összesen 45 db. Két település nem található egyetlen projektben sem: Gyula és Mezőberény. Az üzemeltetők (Gyulai Közüzemi Kft. ill. Tappe Szállítási Kft.) önállóan kívánják megvalósítani a rekultivációt.

11 Szelektív hulladékgyűjtés A gyulai Kirendeltség működési területén jelenleg nagyméretű regionális hulladékkezelő rendszer még nem működik. Folyamatban van orosházi gesztorság mellett a DAREH (Dél-Kelet Alföldi Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer) Önkormányzati Társulás formájában egy nagyméretű hulladékkezelési rendszer indulása, a társuláshoz 2009. év végéig 93 település csatlakozott. A projektbe a bezárt hulladéklerakó telepek rekultivációja, valamint a szelektív hulladékok nagyarányú begyűjtésének és feldolgozásának megoldása tartozik. A területen jelenleg kisebb méretű hulladékkezelő rendszerek már évek óta üzemelnek, ezek működési területe nagyrészt lefedi az illetékességi területet. A 2009. évben 191 db szelektív hulladékgyűjtő sziget volt kihelyezve a Kirendeltség illetékességi területét érintő településeken. A jelentősebb működő rendszerek az alábbiak: -

Békéscsaba, TAPPE Kft. Gyomaendrőd, REMONDIS Kft. Békési Hulladékgyűjtő Kft. Gyula, Gyulai Közüzemi Kft.

Tapasztalatok szerint a szelektíven begyűjtött hulladékok mennyisége általában csökkenő tendenciát mutat. Az üzemeltetők jelzései szerint a hulladék minősége is romlik az utóbbi egy-két évben, mivel a lakosok nem tartják be megfelelően a szelektív jelzéseket a gyűjtőszigeteken. A gyűjtési „fegyelem” romlása okán néhány sziget áthelyezésre, illetőleg megszüntetésre is került.

Veszélyes hulladék lerakó Az előzőekben említetteken kívül, egy db veszélyes hulladék lerakónak átminősített telep található még a működési területen. A Füzesgyarmat, külterület 0188/2. hrsz. alatt korábban fúrási iszap átmeneti tárolónak kialakított depónia (tulajdonosa és üzemeltetője a MB Kőolajkutató Zrt. "f.a.") 2007. november 5i keltezéssel 45055-1-1/2007. iktatószámon rekultivációra feljogosító működési engedélyt kapott az ATIKTVF-től. A végleges fedő-záró réteg rendszer kialakítására, a rekultivációs munkálatok befejezésére a 2010. július 31-i határidő lett az engedélyben előírva. Az előzetesen megállapított utógondozási időszak 2011. 01. 01-től – 2021. 01. 01.-ig tart. Az engedélyben előírt részhatáridős feladatok végrehajtása időarányosan megtörtént. Közszolgáltatáson kívüli hulladékelhelyezés


12

Az előzőekben megnevezett hulladékkezelők az elmúlt év során az alábbi mennyiségű (tonna/év) szelektív hulladékot gyűjtöttek be, illetve gondoskodtak azok hasznosításáról: Békéscsaba, Tappe Kft.: (94 db gyűjtősziget) Év Papír Műanyag Üveg 2009. 83,58 35,715 10,038 Gyomaendrőd, Remondis Kft. (20 db gyűjtősziget) Év 2009.

Papír Műanyag Üveg 26,24 22,24 40,18

Békési Hulladékgyűjtő Kft. (46 db gyűjtősziget) Év 2009.

Papír Műanyag Üveg 4,67 28,38 41,946

Gyulai Közüzemi Kft.* (31 db gyűjtősziget) Év Papír Műanyag Üveg 2009. 139,94 88,07 131,654 * ezen kívül alumínium italos doboz: 0,924 t, és tetrapack csomagoló: 3,16 t.

Közszolgáltatáson kívüli hulladékelhelyezés

FELSZÍNI VÍZVÉDELEM Belvíz szempontjából a terület jelentős része veszélyeztetett, a települések egymással összefogva pályázati források igénybevételével törekszenek a csapadékvíz károkozás nélküli elvezetésének megoldására. Említésre méltó az ún. „Belvízrendezés az élhetőbb településekért” kiemelt projekt (Projektazonosító szám: DAOP 5.2.1/D-2008-002.), amely keretén belül a kirendeltség illetékességi területét érintően 13 település: Békés, Doboz, Geszt, Gyomaendrőd, Kondoros, Kötegyán, Méhkerék, Mezőberény, Okány, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Szarvas, Újszalonta pályázik. Az önkormányzatok jogerős vízjogi létesítési engedélyekkel rendelkeznek. A fenti településeken túl Gyula, Körösladány, Vésztő, Dévaványa, Köröstarcsa, Bucsa és Biharugra telepü-

lések kaptak vízjogi létesítési engedélyt a közelmúltban belterületi csapadékvíz elvezető rendszerek megépítésére. A 2009-es év folyamán Gyomaendrődön adtak át csapadékvíz-elvezető csatornákat, szivattyútelepeket és a belvíz befogadóinak, a belterületi holtágaknak a tározókapacitását is növelték. Néhány további településen (Dévaványa, Gyula, Szarvas, Vésztő) is bővült a csapadékvíz elvezető rendszer. A belvízcsatornák karbantartására az önkormányzatok több esetben vesznek igénybe közmunkásokat, de a csatornák karbantartottsága az anyagi források hiánya miatt nem éri el a kívánatos mértéket.

illetékességi területének környezeti állapota 2009 évben Árvízvédelmi szempontból a kirendeltség területének mintegy 60 %-a veszélyeztetett. Jelentősebb árvízvédelmi beruházás 2009. évben nem volt. A TIKTVF Kirendeltsége (Gyula) illetékességi területén ötven település található. Szennyvíztisztító teleppel rendelkező (20), vagy oda beszállító települések (21) száma 41. Tisztító teleppel rendelkezik: Békés, Békéscsaba, Békésszentandrás, Csorvás, Dévaványa, Elek, Füzesgyarmat, Gyomaendrőd, Gyula, Kétegyháza, Kondoros, Körösladány, Köröstarcsa, Lökösháza (Kevermessel [ATI-KTVF-területéről] összekötve), Mezőberény, Sarkad, Szarvas, Szeghalom, Újkígyós (Szabadkígyóssal összekötve), Vésztő

13 Szennyvízelvezetés, tisztítás Köröstarcsa 150 m3/d kapacitású telepének 300 m3/d kapacitásúra történő bővítési munkálatai 2009. évben befejeződtek. A bővített szennyvíztisztító telep próbaüzeme 2009. február 1-e és július 31-e között folyt, ezután üzemszerűen működött. A csorvási tisztítótelep technológiai korszerűsítése 2009. évben befejeződött. A telep kapacitása nem változott, 500 m3/d maradt. A próbaüzem 2009. június 15-e és november 30-a között folyt, azóta a telep a jogszabályban előírt határértékeket teljesíteni tudja. 2009. évben így a 20 db települési szennyvíztisztító telep meglévő kiépített hidraulikai kapacitása 60 330 m3/d volt. Csatornabírságok

Beszállító települések: (helybeni szikkasztások nem kizárhatóak) Bélmegyer Csabaszabadi Csárdaszállás Doboz Gerendás Geszt Hunya Kamut Kardos Kétsoprony Körösújfalu Kötegyán Méhkerék Mezőgyán Murony Nagykamarás Örménykút Sarkadkeresztúr Szabadkígyós Tarhos Telekgerendás

Vésztőre Újkígyósra Gyomaendrődre Békéscsabára Csorvásra Sarkadra Gyomaendrődre Békésre Gyomaendrődre Kondorosra Vésztőre Sarkadra Sarkadra Sarkadra Békéscsabára Kunágotára (ATI-KTVF ill. ter.) Gyomaendrődre Sarkadra Újkígyósra Békésre Békéscsabára

Szennyvíztisztító teleppel nem rendelkező települések, ahol helyi szennyvízelhelyezést alkalmaznak. Helybeni szikkasztással: Biharugra Újszalonta Ürítőhelyen: Bucsa Csabacsüd Ecsegfalva Kertészsziget Körösnagyharsány Okány Zsadány

2009. évben csatornabírság címén 25 149 777,- Ft került kivetésre. Vízszennyezési bírságok 2009. évben vízszennyezési bírság címén 53 472 339,Ft került kivetésre. Felszíni vízvédelem A Kirendeltség működési területe a Körösök vízgyűjtő területére esik, gyakorlatilag Békés megye területe, kivéve annak DNy-irészét. A Körösök vízgyűjtő területe (Lásd: 14. oldal táblázata) A felvízi országban, Romániában meglévő tározók üzemeltetése folytán területünkre a nyári vegetációs időszak alatt alig érkezik víz, esetenként csak néhány száz liter, vagy m3 másodpercenként. Minthogy ezidáig a Körösök vidékén nem épültek olyan víztározók, amelyekben a nagyvizekből tartalékolni lehetne az aszályos időszakokra, most csak a folyómedrekben visszaduzzasztott vízből és a tiszai vízátvezetésekből lehet az ökológiailag, illetve az egyéb vízhasználatokhoz szükséges vízmennyiséget biztosítani. A duzzasztás időszaka alatt folyóink állóvízi jelleget öltenek, és minden külső szennyeződésre fokozottan érzékennyé válnak. A víztérbe kerülő tápanyagok (nitrogén, foszfor) elősegítik az eutrofizálódást. Ennek következtében fokozódik a fitoplankton-, a moszat-, és hínárképződés, intenzívebben nő a parti növényzet. Vízminőségvédelmi szempontból a fő vízfolyásaink (a Körösök) „egyéb védett” kategóriába, míg a többi vízfolyásaink (különböző csatornák) az „időszakos vízfolyás” kategóriába tartoznak. Továbbá a HármasKörös illetékességi területünkre eső teljes szakasza jogszabály által kihirdetett „halas víz”.

14


A TIKTVF kirendeltségének illetékességi területe

A Körösök vízgyűjtő területe hossza (km) magyar vízfolyás neve területen teljes Fehér-Körös 9 263 Fekete-Körös 16+4* 168 Kettős-Körös 37 37 Sebes-Körös 59 209 Berettyó 78 204 Hortobágy-Berettyó 163 163 Hármas-Körös 91 91 *: a folyó jelenti a határszakaszt

vízgyűjtő magyar területen román területen (km2) 298 151 1744 599 2649 5776 12932

% 7 3 17 17 44 100 47

(km2) 3977 4494 8642 2517 3446 14605

% 93 97 83 83 56 53

együtt 4275 4645 10386 3024 6095 5776 27537


15

TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM A Kirendeltség működési területén a következő országos jelentőségű védett természeti területek találhatók:

nemzeti park törzsterületek (NP): nemzeti park igazgatóság Körös-Maros NPI Körös-Maros NPI Körös-Maros NPI Körös-Maros NPI Körös-Maros NPI Körös-Maros NPI Körös-Maros NPI

Földvárak név Kis-Sárrét Bélmegyeri Fáspuszta Mágor-puszta Dévaványai-Ecsegi puszták Kígyósi-puszta Körös-ártér Csorvási löszgyep Összesen:

terület (ha) 7 721,30 644,09 949,18 13 076,57 4 785,06 6 578,94 1,52 33 756,66

természetvédelmi területek (TT): nemzeti park igazgatóság Körös-Maros NPI Körös-Maros NPI Körös-Maros NPI Körös-Maros NPI

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény erejénél fogva a védett szikes tavak jegyzékéről szóló 8006/2001. (MK. 156.) KöM tájékoztatóban jelentek meg. Bejegyzésük az ingatlan- nyilvántartásban megtörtént.

Az illetékességi területre eső települések mintegy felének a közigazgatási területén megtaláljuk ezek nyomait, azonban végleges felmérésük, bejegyeztetésük még nem történt meg. Kunhalmok A kunhalmok felmérése jelenleg még folyamatban van. Egy korábbi felmérés során Kirendeltségünket illetően kb. 1200 db kunhalmot számláltak.

név terület (ha) Dénesmajori Csigás-erdő 5,16 Szarvasi Arborétum 45,44 Szarvasi Történelmi Emlékpark 0,69 Szeghalmi Kéktó 112,19 Összesen: 163,48

a törvény erejénél fogva védett („ex lege”) területek A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (továbbiakban: Tvt.) 23. § (2) bekezdése értelmében: E törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár. Az e bekezdés alapján védett természeti területek országos jelentőségűnek {24. § (1) bekezdés} minősülnek. A Kirendeltségünk illetékességi területén forrás, láp, barlang, víznyelő nem található. A nyilvántartásban lévő ex lege szikes tavaink (160,28 ha kiterjedésben): – Mezőberényi Szikes Tó (Mezőberény); – Nádas-dűlő (Kétegyháza); – Szabadka dűlő (Kétegyháza); – Dévaványai Szikes Tó (Dévaványa).

Gödény-halom Békésszentandrás A Kirendeltség működési területén a következő Natura 2000 területek találhatók: Különleges természetmegőrzési területek: Körösközi erdők, Sarkad-Fás, Gyantéi erdők, Bélmegyeri Fás-puszta, Csorvási löszgyep, Dél-Bihari szikesek, Dévaványa környéki gyepek, Fekete-, Fehérés Kettős-Körös, Gyula-Szabadkígyósi gyepek, Hármas-Körös, Holt-Sebes-Körös, HortobágyBerettyó, Sebes-Körös, Tóniszállás-Szarvasi-gyepek. Összesen 14 terület, mintegy 52 465,07 ha kiterjedésben.

16


Különleges madárvédelmi területek: Kígyósi-puszta, Kis-Sárrét, Dévaványai-sík összesen 3 terület, mintegy 42 020 ha kiterjedésben. A Natura 2000 területek 90%-os arányban az ingatlannyilvántartásba bejegyzésre kerültek.

Elvégzendő feladatok, célkitűzések 1. Védett területek bővítése 2008. nyarán megkezdődött a Körös-Maros Nemzeti Park (KMNP) létesítéséről szóló 3/1997. (I. 8.) KTM rendeletből adminisztrációs hiba miatt kimaradt ingatlanok védetté nyilvánítási eljárása. Az eljárás Mezőgyán és Zsadány községek külterületén 281,5 hektár nagyságú területet érint, melyből mintegy 196 ha gyep, 75 ha szántó, 10 ha erdő, 0.5 ha egyéb művelési ágú. A védetté nyilvánítás célja a Kis-Sárrét természetes, illetve természetközeli állapotban fennmaradt tájrészleteinek megőrzése, a területre természetes állapotban jellemző életközösségek, növénytársulások megőrzése illetve fenntartása, a területen élő őshonos növény- és állatfajok állományai hosszú távú fennmaradásának biztosítása. A területen előforduló élőhelytípusok közül kiemelkedő értéket képvisel a sziki erdőspuszta-rét társulás, mely igen nagy kiterjedésben van jelen és számos védett növény- és állatfaj élőhelye. Kisebb foltokban előfordulnak szikes mocsarak, löszpusztagyepek, valamint az ürmös szikes puszta társulás is. A terület kiemelkedő növénytani értéke az öldöklő aszat (Cirsium furiens), melynek legnagyobb hazai állománya itt található. Jelen van a védett pettyegetett őszirózsa (Aster sedifolius subsp. sedifolius), a sziki kocsord (Peucedanum officinale) több ezer töves állománya, valamint a korcs nőszirom (Iris spuria), a fogaslevelű bükköny (Vicia narbonensis subsp. narbonensis) és a fokozottan védett gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata) több száz töves állománya. Megtalálhatóak még a hibrid gyújtoványfű (Linaria biebersteinii subsp. strictissima), a kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) és az erdélyi útifű (Plantago schwarzenbergiana) védett növényfajok is. A terület állattani értékei közül kiemelkedő a túzok (Otis tarda), a kék vércse (Falco vespertinus), a

szalakóta (Coracias garrulus) és a kerecsensólyom (Falco cherrug). A gerinctelenek közül fontos érték a fokozottan védett nagy szikibagoly (Gortyna borellii lunata), melynek szaporodása a szintén védett sziki kocsordhoz kapcsolódik. A területre a KMNPI elkészítette a természetvédelmi kezelési tervezetet, melynek előzetes véleményezésében és az érintett települési önkormányzatok, gazdálkodók és hatóságok számára tartott egyeztető tárgyaláson részt vettünk. 2. Natura 2000 területek határainak helyesbítése, bejegyeztetés A nemzeti park igazgatóságok felülvizsgálják a 2004ben kihirdetésre került 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet szerinti Natura 2000 területek határvonalait, illetve a 2006-ban megjelent, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendeletben közzétett Natura 2000 területek helyrajzi számos listáját. A felülvizsgálat alapján a térképek és helyrajzi számos lista azonossága érdekében megszületett az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet. A nevezett rendeletben végzett módosításokat (kimaradt, illetve bekerült helyrajzi számok), illetve az eddig be nem jegyzett Natura 2000 területek bejegyzését felügyelőségünknek kezdeményeznie kell. 3. Kunhalmok, földvárak bejegyeztetése A törvény erejénél fogva védett („ex lege”) területeket, a védetté nyilvánítás tényét, az ingatlan-nyilvántartásba fel kell jegyezni. A feljegyzést a természetvédelmi hatóságnak kell kezdeményeznie az illetékes földhivataloknál. E védett természeti területek kiterjedését, a természetvédelmi hatóságnak ingatlan-nyilvántartási feljegyzésre alkalmas módon, hatósági határozatban kell megállapítania. A teljes lista, és a pontos adatok birtokában kezdjük meg a határozatok meghozatalát. 4. Élőhely fejlesztés A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság a 2009. év folyamán erdőtelepítéseket végzett. Az erdőtelepítések Gyula és Szabadkígyós külterületén, védett területeken történtek, összesen 20 ha nagyságú területen. Az őshonos fafajokkal történt erdősítés élőhelyeket teremt, nagyban fokozza a korábban szántóként művelt területek természetvédelmi értékét.


KÖRNYEZETHASZNÁLATOK ENGEDÉLYEZÉSE, FELÜGYELETE Egységes környezethasználati engedélyezés Az egységes környezethasználati engedélyt a legnagyobb környezethasználóknak kell megszerezni. A Kirendeltségének működési területén 2009. évben új létesítmény nem kapott ilyen engedélyt, így – az évközben megszűnt létesítmények miatt – az év végén 39 db létesítmény rendelkezett egységes környezethasználati engedéllyel, ezek közül 1 még nem valósult meg. Kivitelezés a későbbiekben fog megtörténni. Ezen engedéllyel rendelkező létesítmények 70 %-a – a megye gazdasági jellegéből adódóan – nagy létszámú állattartó telep, a maradék kb. egyharmadnyi arányon építőipari, vegyipari, élelmiszeripari, feldolgozóipari és földgázkitermelő létesítmények osztozkodnak. Felügyeleti ellenőrzés Jogszabályi előírás, hogy a felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó létesítményekben évente legalább egyszer helyszíni szemlével egybekötött ellenőrzést tart, melynek során megvizsgálja az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak teljesítését. A 2009. évi felügyelet során a kirendeltség munkatársai az akkor meglévő mind a 39 db telephelyet ellenőrizték, hiszen ez az engedély minden a felügyelőség hatáskörébe tartozó szakterület előírásait magába foglalja. Az ellenőrzés során a felügyelőség az engedélyben előírtak teljesítését ellenőrzi, így azt is, hogy a környezethasználó tevékenysége mennyiben felel meg az elérhető legjobb technikának (BAT). Az ellenőrzés célja a folyamatos kapcsolattartás, konzultáció a környezethasználókkal. Az ellenőrzések során a tapasztalat az volt, hogy valamennyi telephelyen az engedélynek megfelelően tevékenykednek. Természetesen néhány kisebb jelentőségű kiigazításra a jegyzőkönyvben felhívtuk az üzemeltetők figyelmét.

17

Új létesítmények engedélyezése Új beruházás megkezdése előtt – amennyiben a beruházás megvalósításával tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálatról és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik – a felügyelőségen vizsgálati eljárást kell lefolytatni. Az eljárások előzetes vizsgálati eljárás vagy előzetes konzultáció kezdeményezésével indulnak. Amenynyiben ezen eljárások során a felügyelőség megállapítja, hogy a tervezett tevékenység a környezetre jelentős hatást gyakorolhat, úgy a beruházót környezeti hatásvizsgálat lefolytatására is kötelezi. Ebben az esetben az új létesítmények környezetvédelmi engedélyt szereznek az eljárások végére, míg ha nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, akkor az eljárást lezáró határozatában a felügyelőség az építést, kivitelezést engedélyező hatóságnak ad az ő engedélyezési eljárásához figyelembe veendő szempontokat, annak érdekében, hogy az építkezés közben sem sérüljenek a környezeti elemek. A legnagyobb környezethasználók az engedélyezési eljárások végére – amennyiben a létesítést kizáró ok nem merül fel – a már említett egységes környezethasználati engedélyt szerzik meg. A lefolytatott, határozattal záruló előzetes vizsgálatok száma a kirendeltségen 2009. évben 23 db volt; 21 esetben jelentős hatás feltételezése nélkül zárult az eljárás (bányabővítés, villamos légvezeték, szélerőmű, földgáz kitermelő kutak stb.), ezért környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem került előírásra. 1 esetben további vizsgálat végzése – összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati kérelem benyújtása – került előírásra (földgázkitermelési tevékenység kapcsán), illetve 1 esetben az eljárás megszüntetésre került a környezethasználó egységes környezethasználati engedély megszerzésére és környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére történő kötelezése okán. Környezeti hatásvizsgálat lefolytatása után 2009. évben összesen 4 db létesítmény (3 db agyagbánya és 1 db oszágos vasútvonal fejlesztés) kapott környezetvédelmi engedélyt. Előzetes konzultációt – annak bevezetése óta – még nem kezdeményeztek a Kirendeltségen.

18

A TIKTVF illetékességi területének környezeti állapota 2009 évben

JEGYZETEK

TISZÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Címe:4025 Debrecen, Hatvan utca 16. Postacím:4001. Debrecen, Pf.: 27. Telefon: (52) 511 000 Fax: (52) 511 040 E-mail: [email protected] WEB*: http://tiktvf.zoldhatosag.hu

TISZÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG KIRENDELTSÉGE Címe: 5700 Gyula, Megyeház u. 5-7. Postacím: 5701 Gyula, Pf.:99. Telefon: 66/362-944 Fax: 66/361-755 E-mail: [email protected]

A TISZÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG ILLETÉKESSÉGI TERÜLETÉNEK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA 2009. ÉVBEN

A TISZÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG ILLETÉKESSÉGI TERÜLETÉNEK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA ÉVBEN

Recommend Documents