4. számú napirend a Képviselő-testület 2012. november 15-i ülésén
A tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásokról szóló önkormányzati rendelet megalkotása
Tisztelt Képviselő-testület!
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 51. § (4) bekezdése felhatalmazást ad a helyi önkormányzat képviselő-testületének, hogy rendeletben határozza meg a tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásokat, valamint a magatartás elkövetőjével szembeni pénzbírság kiszabásának szabályait. A helyi önkormányzat képviselő-testülete e magatartás elkövetőjével szemben önkormányzati rendeletben ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírság, illetve százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírság kiszabását rendelheti el, amely az önkormányzat saját bevételét képezi. A szabálysértési hatáskör kormányhivatalhoz történő áthelyezését követően helyi önkormányzatunknak nem volt lehetősége, hogy szankcionálja azokat a magatartásokat, melyek társadalmi veszélyessége csekély, nem képeznek szabálysértési vagy büntető tényállást, de a rendezett, nyugodt és békés közösségi élet megvalósulását mégis csak veszélyeztetik. Ebből a megfontolásból a korábban az önkormányzati rendeletekben megfogalmazott szabálysértések jelentős részét tiltott, közösségellenes magatartássá javaslom nyilvánítani. Néhány, korábban helyi rendeletben szabálysértéssé minősített magatartás a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényben szankcionálásra került, ezért azon tényállásokat az előterjesztés mellékletét képező rendelet-tervezet nem tartalmazza. Az Ötv. 146/A. §-a szerint a közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos hatáskör a jegyzőre is átruházható. E jogszabályi lehetőségekre figyelemmel a javaslat szerint a tiltott, közösségellenes magatartások miatti I. fokú önkormányzati hatósági eljárásra a hatáskör címzettje a jegyző legyen. Ebben az esetben a jogorvoslati kérelmeket elbíráló másodfokú hatóság a Képviselő-testület. A tiltott, közösségellenes magatartások miatti eljárás lefolytatására és a bírság kiszabására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni – a rendelet-tervezetben meghatározott eltéréssel – mivel e magatartások miatti eljárások önkormányzati hatósági ügynek minősülnek. A közigazgatási bírság kiszabása a Ket. 94/A. §-ban foglalt közigazgatási bírság kiszabásának eljárásjogi szabályai szerint történik, mely tartalmazza az eljárás során alkalmazandó főbb szabályokat és a bírság kiszabása során figyelembe veendő tényezőket, így különösen a jogsértéssel okozott hátrányt, annak megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, az okozott hátrány visszafordíthatóságát, a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, a jogsértő állapot időtartamát, a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát, a jogsértést elkövető együttműködő magatartását, a jogsértést elkövető gazdasági súlyát. A tiltott, közösségellenes magatartások miatti bejelentést bárki megteheti, ugyanakkor az eljárás kizárólag hivatalból indítható, amely akkor sem minősül kérelemre indult eljárásnak, ha a tiltott, közösségellenes 1
magatartást természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet jelenti be. A tiltott, közösségellenes magatartás elévülésének szabályaira is a Ket. alkalmazandó, mely alapján nem indítható tiltott, közösségellenes cselekmény miatt eljárás és bírság kiszabására nem kerülhet sor, ha a jogsértő magatartásnak a bírság kiszabására jogosult hatóság tudomására jutásától számított egy év, vagy az elkövetéstől számított öt év eltelt. Az ötéves határidő kezdő napja a) az a nap, amikor a tiltott, közösségellenes magatartás megvalósul, b) jogellenes állapot fenntartása esetén az a nap, amikor ez az állapot megszűnik. Az egyéves határidő a hatóság számára újrakezdődik, ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezi. A tiltott, közösségellenes magatartás miatt kiszabott közigazgatási bírságot a kötelezett a határozatban megszabott határidőben köteles megfizetni, amennyiben ennek nem tesz eleget, úgy a Ket. pénzfizetési kötelezettség végrehajtására vonatkozó rendelkezései alkalmazandók. A Ket. 128. §-a értelmében a végrehajtást az elsőfokú hatóság, a jegyző foganatosítja. Ennek keretében biztosítási intézkedésként a pénzintézetnél, banknál kezelt összeget (bankbetét) lefoglalhatja, ha ez az összeg nem vagy részben fedezi a követelést, vagyis a kiszabott közigazgatási bírság összegét, akkor a kötelezett munkabérét kell végrehajtás alá vonni. Ingóvégrehajtásra is sor kerülhet, például a gépjármű is lefoglalható és a lefoglalt ingóság árverés útján értékesíthető.
A Ket. lehetőséget ad arra, ha a közigazgatási bírság fizetésére kötelezett bizonyítja, hogy az összeg meg nem fizetése neki nem róható fel, és hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene, kérelmére a jegyző fizetési kedvezményt engedélyezhet. Ha azonban a kötelezett a fizetési kedvezményben foglaltakat nem teljesíti, úgy a közigazgatási bírság késedelmi pótlékkal növelten egy összegben esedékessé válik. A késedelmi pótlék mértéke a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Településünk lakóinak nyugalma, a közösségi, közhasználatú területek rendje, tisztasága, az életviszonyok rendezettsége, az egymást tiszteletben tartó magatartás megvalósulása céljából szükséges a rendeletben foglalt magatartások, mint tiltott, kirívóan közösségellenes magatartások szankcionálási lehetőségének megteremtése.
A Képviselő-testület 68/2012. (IX.26.) számú határozatával úgy döntött, hogy a rendelet tervezetét társadalmi vitára bocsátja. Ez a határozatban foglaltak szerint meg is történt. A társadalmi vita keretében a jelen előterjesztésemhez 4., 5. és 6. sz. mellékletként csatolt állampolgári vélemények érkezetek emailen, továbbá Dr. Mináry Péter állatorvos, Rábapatona Község díszpolgára, valamint Abdai Imre, a Jószív Temetkezési Kft. Csornai Kirendeltségének Vezetője szóbeli észrevételt tett. Az állampolgárok személyesen is kifejthették véleményüket a 2012. október 10. napján 17,00 órai kezdettel a tárgyban tartott lakossági fórumon illetve annak időpontjáig. A fórumon elhangzott álláspontok és az
2
azokra adott válaszok a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvében rögzítésre kerültek. Jelen előterjesztésben azokra ismételten nem térek ki, csak az írásban időközben beérkezett álláspontokra reflektálok.
Ami a Jószív Temetkezési Kft. vezetőjének álláspontját illeti, az ő javaslatának helyt adva a rendelet tervezet 6. § (6) bekezdés d. és e. pontjai törlésre kerületek a tervezetből.
Dr. Mináry Péter állatorvos, Rábapatona Község díszpolgára illetve Györe Gabriella és Molnár Ferenc javaslatának figyelembe vételével a rendelet 10. §-ának (1) bekezdése és (2) bekezdésének a-g pontja törlésre kerül a tervezetből. Így maga után szankciót csak a veszettség elleni oltás illetve ennek felhívásra történő végrehajtása és igazolása elmaradása valamint az eb jegyzői ebösszeírás alól történő kivonása von maga után.
Lakó Andrásné rábapatonai állampolgár két felvetéssel élt (ld. előterjesztéshez csatolt mellékletként), melyekkel kapcsolatban az alábbi tájékoztatást nyújtom: A rendelet tervezet 14. § (5) bekezdés c. pontjához kapcsolódó állampolgári vélemény szerint a saját telephelyen várakozó járművek részére meg kellene tiltani, hogy ott egész nap túráztassák, járassák a járműveket javítás vagy melegítés céljából. Az állampolgári véleménynek helyt adni nem lehet. Figyelemmel arra, hogy a saját telephelyet használó járművek általában telephely engedély birtokában használják telephelyeiket járműveik tárolására és karbantartására, nem indokolt, hogy a telephely használat módját korlátozza illetve szankcionálja a rendelet. Annál is inkább, mivel a telephely hatáskörében élő illetve található természetes és jogi személyeknek a telephely engedélyezési eljárás során volt joguk és lehetőségük nyilatkozni a telephely kialakításával kapcsolatban. Ezt követően a telephely működésével összefüggésben felmerülő zaj-, por- és bűzhatások a zajvédelmi illetve a környezetvédelmi hatóság hatáskörébe tartoznak. A jogszabályokba foglalt egyedi határértékeket mindenkinek be kell tartani, azonban a határértéket meghaladó mértékű zavaró környezeti hatások szankcionálása hatáskör hiányában nem tartozhat e rendelet hatálya alá. A rendelet tervezet 14. § (5) bekezdés e. pontjához kapcsolódóan az állampolgári vélemény szerint a közterület használatára irányuló megállapodás ne vonatkozhasson lakóterületre, beépült utcákra. Az állampolgári vélemény nem fogadható el. Ehelyütt jelzem, hogy a rendelet tervezet 14. § (5) bekezdése e. pontjába adminisztratív hiba miatt került a közterület használati „engedély” kifejezés helyett közterület „használatra vonatkozó megállapodás”. Ennek orvoslására a rendelet tervezete pontjának helyes szövege: „(…) várakozása illetve tárolása az e célra kijelölt parkolóhelyen, közterület használati engedély hiányában tilos (…)” Rábapatona Község Önkormányzatának a közterületek használatáról szóló, 13/2009. (XII.17.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdés a. pontjában a közterület fogalmát az alábbiak szerint határozza meg: „közterület: a közhasználatra szolgáló minden olyan önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt részét, továbbá az a magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat. A közterület rendeltetése különösen a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), közművek elhelyezése.”
3
A fentiek alapján egyértelműen megállapítható, hogy a közterületek általában leginkább lakóterületek illetve beépült utcák mentén helyezkednek el. Ennél fogva azt kizárni, hogy ilyen területekre vonatkozzon az engedély, fogalmilag kizárja azt, hogy bárki az önkormányzati terület használatának díját megfizetve, gépjárműve ideiglenes várakozása, tárolása esetén, közterület használati engedélyt kapva használhassa a közterületet. Ez az önkormányzat alapvető tulajdonosi jogának korlátozását és az önkormányzati vagyon hasznosítás egyik formáját zárná ki. Az elmúlt 5 évben beérkezett kérelmek számát tekintve tájékoztatom a T. Képviselő-testületet, hogy településünkön egyetlen ilyen engedélyen alapuló közterület használat történik. Tehát a közterület ilyen típusú használatára példa van, még ha nem is jellemző. A szabályozás bevezetésével azonban mód nyílhat arra, hogy az eddig jogellenesen közterületet használók a saját telephelyükre vagy egyéb ingatlanukra történő parkírozásra, várakozásra legyenek visszaszorítva, illetve arra, hogy csak díjfizetés ellenében használhassák az önkormányzati tulajdonban levő közterületet. A szabályozás a közterület használatára vonatkozó engedélyezési eljárások köréből továbbra sem javasolja kizárni a közterület környékének beépítettsége alapján a közterületek jelentős, meghatározó részét.
Polczer Imre rábapatonai állampolgár észrevételeivel kapcsolatban (ld. jelen előterjesztés mellékleteként) az alábbiakat adom elő: A tervezet 9. § (2) bekezdése nem jelöli meg azt az időpontot, amikor a plakátot le kell venni. Ennek hiányában az állampolgári vélemény szerint a szabályozás értelmetlen és felesleges. Az állampolgári véleményt nem megalapozott. A plakátok egy részére külön jogszabályok, más részére önkormányzati szabályok vonatkoznak. Fontos tudni, hogy ami magasabb szintű jogszabályban szabályozásra kerül, annak alacsonyabb szintű, pl. önkormányzati rendeletbe foglalt szabályozása –jogszabály felhatalmazása hiányában- tilos. A választási plakátokkal kapcsolatosan a választási eljárásról szóló 1997. évi C. tv. 42. §-a rendelkezik arról, hogy a plakátok eltávolítására milyen határidő az irányadó, az alábbiak szerint:
„Plakát 42. § (1) A választási kampány végéig a jelölő szervezetek és a jelöltek engedély nélkül készíthetnek plakátot. A plakát engedély és bejelentés nélkül előállítható.
(2) Plakát - a (3)-(6) bekezdésben meghatározott kivételekkel - korlátozás nélkül elhelyezhető. (3) Épület falára, kerítésre plakátot elhelyezni kizárólag a tulajdonos, a bérlő, illetőleg - állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan esetén - a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával lehet. (4) Egyes középületeken vagy a közterület meghatározott részén plakát elhelyezését a helyi önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból rendeletben megtilthatja. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül plakátot elhelyezni tilos. (5) A választási kampányt szolgáló önálló hirdetőberendezés elhelyezésére a közterület-használatról szóló jogszabályokat kell alkalmazni. (6) A plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje más jelölt vagy jelölő szervezet plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. A plakátot az, aki elhelyezte, vagy akinek érdekében elhelyezték, a szavazást
követő 30 napon belül köteles eltávolítani.”
A fentieken túl –mivel az önkormányzat engedélye nélkül nem helyezhető el közterületen, középületen vagy egyéb önkormányzati kezelésben levő épületen plakát- az önkormányzati engedélyben foglaltak szerint kell sort keríteni a plakát eltüntetésére. Figyelemmel arra, hogy a 9. § (2) bekezdése a jogszerűen elhelyezett plakátokra vonatkozik, melyek elhelyezésére önkormányzati engedéllyel kerül sor, így az 4
engedélyes és az engedélyező önkormányzat is tudja, hogy mi az eltávolítás határideje, még akkor is, ha az a rendeletben külön meghatározásra nem kerül. (Pl. cirkuszos plakátok, kulturális események hirdetményei, közérdekű hirdetmények – jogsegélyszolgálat, ügyfélfogadás változása, stb.) Az önkormányzat tulajdonában álló, közterületi települési hirdetőtáblákon elhelyezett önkormányzati és állampolgári felhívások, cédulák, hirdetmények –melyek alapvetően nem plakátok, a szó klasszikus értelmében véve- aktualitásuk vesztése utáni vagy megrongálódást követő eltávolításáról az önkormányzat saját hatáskörben gondoskodik. Az állampolgári bejelentés okán a szabályozás ezen részének módosítását nem javaslom, azonban a 9. § (3) bekezdésének első sorát javaslom kiegészíteni az alábbiak szerint: „Tiltott, kirívóan közösségellenes magatartást tanúsít az, aki választási vagy egyéb plakátot, falragaszt engedély nélkül helyez el (…) „ Az állampolgári véleménynek a rendelet tervezet 10. § (3) a. pontjára, továbbá a 10. § (2) b. pontjára vonatkozó megjegyzéseire nézve tájékoztatom a T. Képviselő-testületet, hogy a tárgybani szabályozás-rész a rendelet tervezetből dr. Mináry Péter állatorvos valamint Györe Gabriella és Molnár Ferenc javaslatára már törlésre került. A rendelet tervezet 11. § (1) bekezdés a. pontjára vonatkozó állampolgári véleménnyel kapcsolatban közlöm, hogy Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének a közterületek tisztántartásáról és a települési hulladékra vonatkozó közszolgáltatásról szóló 36/2004. (XII.16.) önkormányzati rendelete 5. §-ában részletezi az ingatlan tulajdonosok kötelezettségeit. Ehelyütt rögzíti a helyi rendelet, hogy „az ingatlantulajdonosnak a közterület tisztántartásával, a zöldterület ápolásával kapcsolatos kötelezettsége a)
ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak) a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének gondozása, tisztántartása, szemét és gyommentesítése, a járda valamint a bejárók burkolatain a hó eltakarítása és a síkosság-mentesítés, ha az ingatlannak két közúttal is érintkezése van, e feladatok mindkét irányra vonatkoznak, b) az ingatlan melletti nyílt ároknak és műtárgyainak (áteresz) tisztántartása, gyommentesítése.”
Az állampolgári beadvány kifogásolja, hogy a közterület tisztántartási munkálatait a két közúttal érintkező ingatlanok néhányánál elvégezteti az önkormányzat, másoknál nem, felveti beadványában, hogy milyen elvek szerint történik a kiválogatás. Az önkormányzat a tárgybani döntéseit általában a személyes rászorultság, a rendelkezésre álló közfoglalkoztatotti állomány létszáma és feladatai valamint a terület frekventáltsága, szennyezettsége (gyomossága, síkossága, havassága) mértékére figyelemmel hozza meg. Ez a jövőben is várhatóan így lesz. A helyi adó elengedésével történő tisztántartási-kötelezettség végrehajtás kompenzálása nem értelmezhető, figyelemmel arra, hogy a helyi adó fizetési kötelezettség alóli mentességnek nincs ilyen törvényi esete. A rendelet tervezet 11. § (4) bekezdés b. pontja szerinti hó- és síkosság-mentesítési kötelezettség időponthoz kötését – figyelemmel Györe Gabriella és Molnár Ferenc beadványának hasonló tartalmú kitételére- illetve kötelezettség szükség szerinti időpontra rögzítését a rendelet tervezet azért tartalmazza, mert a síkosság-mentesítési kötelezettségüket notóriusan elhanyagoló tulajdonosok jogkövető magatartásra szorítása illetve szükség esetén történő szankcionálása más módon nem biztosítható. A reggel 8 órai időpont kijelölése a helyben lakó és gyalogosan közlekedő állampolgárok baleset-megelőzése és egészség védelme érdekében került be a rendeletbe. Hiszen ezidőtájt már mindenki iskolába, óvodába, bevásárolni vagy ügyintézni indul. Amennyiben a reggel 8 órai elméleti időpontot a járda hóeltakarítására nem jelöli ki a rendelet tervezet, kérdésként merülhet fel, hogy mihez képest lesz késedelemben az, aki nem teljesíti kötelezettségét, illetve mihez képest lesz „szükség szerinti” a hó eltakarítása. A reggeli órák jelentősebb gyalogosforgalma egyébként is indokolja ezt az időpontot, sőt még akár korábbi, reggel 7 órás időpontot is 5
indokolttá teheti. Amennyiben a kötelezettség teljesítése munkába járás miatt valakinek nehézséget okoz, de őt „feljelentik” a Polgármesteri Hivatalban, akkor sem automatikus a szankció alkalmazása, mivel nem azonnali, helyszíni bírság kiszabásával kívánja a rendelet tervezet az ügyet megoldani. Az elsődleges cél: a járdák mielőbbi megtisztítása és lehetőleg folyamatos tisztántartása. Ha erre munkavégzést követően saját szándékából, esetleg felhívás vagy figyelmeztetés után az ügyfél hajlandó, a szabályozás a célját elérte, további eljárásra nincs szükség. Azonban a folyamatosan fennálló kötelezettség mulasztást mindenképpen szankcionálni kell, különösen azon állampolgárok esetében, akiket betegségük, hajlott koruk vagy egyéb érdemi ok nem akadályoz a hó eltakarításában, azonban e kötelezettségüknek mégsem tesznek eleget.
A tervezet 14. § (4) bekezdését kifogásolta még a beadványozó, mivel álláspontja szerint ezzel a mozgóárusítás a település területén gyakorlatilag megszűnik. A beadványozó álláspontja nem megalapozott. A tervezet 14. § (4) bekezdésének szövege teljes mértékben megegyezik a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet 16. §-ában foglaltakkal. E jogsértő magatartást kívánja szankcionálni a rendelet. Jelen esetben nem értelmezési eltérésről van szó. A közút közlekedésre szolgáló részének fogalma alatt a közút középvonalától számított jobb illetve bal oldali sávját értjük. A gépjárművek megállására vonatkozó szabályokat pedig az 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 40. § (1) bekezdése tartalmazza, az alábbiak szerint: „Járművel megállni - ha közúti jelzésből vagy a (2)-(5) bekezdés rendelkezéséből más nem következik - csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban szabad. A megállást irányjelzéssel jelezni kell.” Ennél fogva a mozgóárusítást végző járművek az úttest jobb oldalán, a megállás szabályai szerint megállhatnak és ott, az úttestről a járda irányába nyitott árusító oldalukon –melyet ők maguk általában belülről közelítenek meg-, az úttest oldalvonalán túl végzik a kereskedést, nem az úttesten. A közút kezelőjének hozzájárulását a kereskedelmi engedély beszerzése során pedig be kell nyújtani az eljáró hatóság részére. Ezt a közút kezelője által kiadott engedélyt, a kereskedelmi engedélyt és a közterület használati engedélyt mindvégig maguknál kell tartani a mozgóárusoknak és hatósági felhívásra fel kell tudni mutatniuk. Ehelyütt kívánom rögzíteni, hogy a mozgóárusításra a településen jelentős igény mutatkozik. Sokkal jelentősebb, mint azon panaszok száma, melyek az autók zaja miatt érkeznek az önkormányzathoz. A mozgóárusok működésének településünkön történő megtiltása, vagy magasabb közterület használati díjak alkalmazásával való korlátozása a szabad vállalkozás alkotmányos alapjogának érvényesülése miatt nem megoldható, amennyiben a kereskedelmi tevékenység a mozgóárusításra irányadó szabályok betartásával és engedélyek megszerzése után történik. A mozgóárusítást végző gépjárművek hangjelzéseinek erősségét több jogszabály is rendezi. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. tv. 6. § (6) bekezdése előírja, hogy „a kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódóan nem használható hirdetés vagy figyelemfelkeltés céljára olyan hanghatást okozó eszköz, amely a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű környezeti zajjal jár.” A mozgóárusítást végző kereskedőkre is vonatkozik a törvény 9. § (4) bekezdése cc) pontja szerint „a tevékenységre vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások esetén –a külön jogszabályban foglaltak szerint- a kereskedelmi hatóság korlátozza vagy megtiltja a hirdetés vagy figyelemfelhívás céljára szolgáló hanghatást okozó eszköz használatát”. A pontos zajkibocsátási határértékeket pedig a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról határozza meg, mely 06,00-22,00 óráig terjedő időszakban enyhébb zajterhelési határértékeket szab meg, mint a 22,00-06,00 időtartamban. A „zenélő autók” hangjelzésének erőssége mértékére az önkormányzat a hozzá beérkezett jelzések alapján már évekkel ezelőtt is, több alkalommal felhívta az üzemeltetők figyelmét. De éppen azért, mert főleg az idős, nehezen mozgó állampolgárok veszik igénybe a szolgáltatást, a hangjelzés megtiltása a szolgáltatás általuk történő igénybevételének jelentős akadályát képezné, de a mozgásukban nem akadályozott személyek sem észlelnék, hogy az általuk igénybe venni kívánt kereskedő éppen szolgáltatását nyújtja az 6
utcán. A hangjelzés 11,00 óra előtti használatának megtiltása gyakorlatilag minden kereskedőt és a teljes lakosságot érintené, mivel a mozgóárusok legtöbbje éppen ekkor végzi árusítási tevékenységét. A szombaton délután –általában jégkrémet-, vasárnap délután pedig fagylaltot árusító mozgóárusok éppen azért ebben az időpontban jönnek, mert célközönségük ezt igényli. Ekkor van mód a nyári időszakban a következő hétre való hideg édességek megvásárlására, vagy aktuális fogyasztására. Az ügyféli beadványban foglaltak vonatkozó részének rendeletbe emelése a mozgóárusítást teljes mértékben ellehetetlenítené a településen. Ez nem lehet célja az önkormányzat vezetésének. Itt jegyzem meg továbbá, hogy az elmúlt két esztendőben a rendeletre vonatkozó állampolgári beadványba foglaltakon kívül a mozgóárusítást végző kereskedők hangjelzésére ügyféli beadvány nem érkezett. A fentiek alapján – az ügyféli szóhasználattal élve- a „lex eperfagyi” megalkotását és az ügyféli beadványban foglaltak szerint a mozgóboltok településen történő árusítását nem javaslom.
Györe Gabriella és Molnár Ferenc rábapatonai állampolgárok rendelet tervezettel kapcsolatos beadványára (mely a jelen előterjesztés mellékletét képezi) az alábbiakat adom elő: A rendelet tervezet 7. §-ába foglalt szomszédjogi szabályok közé tartozó növénytelepítési szabályokat eddig is ugyanilyen szövegezéssel tartalmazta Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének a szomszédjogról szóló 2/2004. (I.22.) önkormányzati rendelete. A jelenlegi rendelet tervezet által bevezetett szabályok szankcionálására természetesen –figyelemmel a visszaható hatályú jogalkotás tilalmára- csak a hatályba lépését követően történt növénytelepítések esetében kerülhet sor. A már telepített növényekre a polgári törvénykönyvbe foglalt szomszédjogi szabályok az irányadóak, azzal, hogy a zavaró növények sorsának rendezésére a felek egymással szemben indított birtokvédelmi eljárása keretében kerülhet sor. Az egy évnél régebben ültetett növények esetében a bíróságtól lehet kérni a birtokvédelmet. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény és az annak végrehajtásáról 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet szerint az akác idegenhonos, intenzíven terjedő fafajta, amelynek terjedését az őshonos fajokkal ellentétben nem szabad támogatni. Ez indokolja az akác telepítés tiltását. A kerítés magasságát részben szomszédjogi, részben építéshatósági előírások alapján határozza meg a rendelet 7. § (3) bekezdésében javasolt magasságot. A kerítés minőségének akár rendeleti szintű meghatározása sérelmes lehet az állampolgárok azon körére, akiknek anyagi lehetőségei nem biztosítanak módot arra, hogy az esetlegesen rendeletbe foglalt minőségű kerítést elkészítsék. A kerítés jó karban tartása –annak minőségétől függetlenül- a tulajdonos felelőssége. Az élet- vagy balesetveszélyes kerítések elbontását vagy helyreállítását az elsőfokú építési hatóság rendelheti el. Kerítésre vonatkozó esztétikai előírások rendeleti meghatározása szükségtelen és az állampolgárok vagyonával történő szabad rendelkezés jogát sérti. Az ügyféli beadvány 4. és 5. pontjának felvetéseivel egyezően -dr. Mináry Péter állatorvos által felvetettek alapján- a rendelet tervezetből már törlésre kerültek az állattartásra vonatkozó szabályok. Az ügyféli beadvány 6. pontja kifogásolja a rendelet tervezet 11. § (1) bekezdése f. pontjában foglaltakat. Erre nézve felhívom a figyelmet a Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének a közterületek tisztántartásáról és a települési hulladékra vonatkozó közszolgáltatásokról szóló 36/2004. (XII.16.) önkormányzati rendelete 6. § (3) bekezdésére, mely így rendelkezik: „a beépítetlen vagy időszakosan használt ingatlan tulajdonosa köteles az utca felől jól látható feliratot elhelyezni az ingatlantulajdonos nevének és postai címének feltüntetésével, a köztisztasági kötelezettség megállapítása végett.” E szabály megszegése kerül 7
szankcionálásra a rendelet tervezetben. A szankcionálás elmaradása esetén még a köztisztasági rendelet részét képezi a szabályozás, vagyis büntetés hiányában is ki kellene tenni a táblát, pontosan azért, hogy ne csak a betörők, de esetleg a hatóság is tudomást szerezhessen arról, hogy a belterületen található ingatlanon elhelyezett szemét, építési törmelék, sitt, zsid, vagy háztartási és egyéb hulladék elszállítatására ki köteles illetve mulasztás esetén ki kötelezhető. Biztosan van más megoldás is, erre nézve az ügyféli beadvány javaslatot nem tartalmaz. Így javaslom, hogy a rendelet tervezet 11. § (1) bekezdése f. pontja törlésre kerüljön. Azt azonban ehelyütt is hangsúlyozom, hogy a kötelezettség az ilyen ingatlan tulajdonosát továbbra is terheli. Az állampolgári beadvány 7. pontjában foglalt felvetés a rendelet tervezet 11. § (4) bekezdés b. pontjára vonatkozik. Ezzel kapcsolatban álláspontom változatlan, a szabályozás tervezetben foglaltak szerinti fenntartását javaslom a jelen előterjesztésem 5. oldalán a tárgyra vonatkozóan részletesen kifejtettek alapján. Az állampolgári beadvány 8. és 9. pontjában foglalt felvetések nem megalapozottak, a tárgykörre vonatkozó indokolásom a jelen előterjesztés 6. oldalán részletesen kifejtett álláspontomat változatlanul fenntartom, különösen a mozgóárusításra vonatkozó rész tekintetében. A ház elé kitett őstermelői portéka nem tartozik a szabályozás hatálya alá. A szabályozás tervezet az úttest közlekedésre szolgáló részén történő árusításra vonatkozik. A településen található úttesteken a helyi őstermelők nem folytatnak kereskedést. Ehelyütt jegyzem meg, bár a tárgyhoz nem tartozik szorosan, hogy a helyi őstermelők árusításának nem akadályozója, hanem támogatója az önkormányzat, melyet mi sem támaszt alá jobban, mint az, hogy kulturált helyen, a település központjában található ún. Kistérségi parkban néhány esztétikus, masszív, időjárás álló asztalt helyezett ki őstermelők, kereskedők részére, akik a szükséges kereskedelmi illetve közterület használati engedély birtokában jogosultak használni azokat. Az állampolgári beadvány 10. pontjában foglaltak a 2012. október 10-i lakossági fórumon is felvetésre kerültek, ott azokra részletes szóbeli választ adtam. Amit ott elmondtam, az a fórumról készült jegyzőkönyvben rögzítésre került és megtekinthető. Álláspontomat most is tartom, mely röviden a következő: Magyarország jogállam. Mindenkinek joga van igazát a törvény adta lehetőségek között, az állami közigazgatási és törvénykezés megfelelő fórumain keresni. A hatóság, bíróság a beérkezett panaszokat mindig érdemben köteles vizsgálni, csak a törvényben meghatározott okok fennállása esetén van mód a beadvány –érdemi vizsgálat utáni vagy anélküli- elutasítására. Egyébként minden ügyben érvényesül a döntéskényszer elve. Akinek az ügye nem az önkormányzat vagy a jegyző hatáskörébe tartozik, az panaszának elsődleges vizsgálata során erről tájékoztatást kap. Egyébként a nem hatáskörbe tartozó ügyek a hatáskörrel rendelkező, illetékes hatósághoz áttételre kerülnek. Senki nem tekinthető „notórius feljelentőnek” azért, mert már meghatározott számú panaszbeadványt nyújtott be a hivatalhoz, még akkor sem, ha azok jelentős része elutasításra vagy megszüntetésre került valamely okból. Nem csak a közösségnek vannak jogai az egyénnel szemben, hanem az egyénnek is, a közösséggel szemben. Ezek között egyensúlyozni az Alaptörvény és a többi jogszabály által meghatározott szűk mezsgyén kell, oly módon, hogy lehetőleg a felek jogai ne sérüljenek, vagy csak a legszükségesebb mértékben, de a közösség jogait és érvényre lehessen juttatni. Ez a probléma felvetés át is vezetett az ügyféli beadvány 11. pontjára, melynek lényegi kérdése: ki védi meg az állampolgárt, ha az önkormányzat visszaél hatalmával? Alkotmányos rendünk alapja az egyén jogainak védelme, ám ugyanígy a közösség (önkormányzat) is rendelkezik jogosultságokkal. E jogok egymáshoz való viszonya komoly jogelméleti kérdés. E jogok gyakorlása során úgy kell eljárni, hogy az Alaptörvényben meghatározott közösségi jogok, az ott meghatározottaknál nagyobb mértékben ne sértsék az egyén jogait, mint ahogy az egyének is csak az alap- és egyéb törvényi szabályok szerint korlátozhassák 8
más egyének jogait. Fontos, hogy akár a közösségnek, akár az egyénnek jogai mellett kötelességei is vannak – melyek összhangban a közösség érdekeivel, bizony tartalmazhatnak akár az egyén jogainak korlátozására vonatkozó szabályokat is. A közösség (akár az államot, akár az önkormányzatot értjük alatta) túlhatalmával szemben kerülnek beépítésre alkotmányos rendszerünkbe a fékek és ellensúlyok, melyek fogódzót nyújthatnak az állampolgároknak a közhatalommal vagy annak gyakorlóival szemben. Ez egy lényeges különbség a beadványban foglalt panasz felmerülése időpontjához képest: ez a különbség a diktatúra és a demokrácia között. E fórumok, grémiumok melyek az egyén jogainak érvényesítését segítik az állam túlhatalmával szemben az ombudsmani rendszer, pontosabban az Adatvédelmi Hatóság, illetve az állami szervek különböző felügyeleti szerveinek rendszere. Esetünkben amennyiben az önkormányzat vagy a jegyző hatósági tevékenységét vagy működését jogsértőnek ítéli meg az állampolgár, úgy javaslom elsődlegesen forduljon a Kormányhivatalhoz, mely az önkormányzat és a jegyző munkájának ellenőrzését szigorúan felügyeli. Az állampolgári beadvány utolsó felvetése a külterületen elhelyezett illegális hulladéklerakásra vonatkozik, mellyel kapcsolatban tájékoztatom, hogy a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. szabályozza ezt a kérdéskört. A külterületi illegális hulladéklerakással kapcsolatos elsőfokú hatósági jogkör a környezetvédelmi hatósághoz van telepítve. A törvény 30. §-ában az elhagyott hulladékokról, míg 49. §ában a hulladékgazdálkodási bírság kiszabásáról rendelkezik. Jelzem, hogy a törvény 30. § (1) szerint „az ingatlanon elhagyott hulladék kezelési kötelezettsége a hulladék tulajdonosát, ha annak személye nem állapítható meg ellenkező bizonyításig - az ingatlan tulajdonosát terheli.” A fentieken túl Kerekes Mária rábapatonai polgár vetett fel egy számára problémás esetet a lakossági fórumon, mely azonban nem a rendelet megalkotására, de még csak nem is a rendelet által szabályozni kívánt ügycsoportokhoz tartozik, ezért részére jelen előterjesztésemmel egyidejűleg, külön írásbeli választ küldök panasza orvoslása elősegítésére.
Minden rábapatonai állampolgárnak, akár írásban, akár szóban tette meg felvetését: ehelyütt köszönöm, hogy érdemben foglalkozott a rendelet tervezettel és kifejtette véleményét, hiszen az mindannyiunknak fontos, az összes településen élő polgár életét befolyásolni fogja. Bízom benne, hogy a közösség javára és az egyének együttélésének elősegítésére szolgál majd. Éppen ezért, a fentiekre tekintettel kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a mellékelt rendelet-tervezetet –mely előterjesztésem 1. sz. melléklete- elfogadni szíveskedjen! A rendelet indokolását 2. sz. mellékletként, míg az előzetes hatásvizsgálat eredményéről szóló tájékoztatót előterjesztésemhez 3. sz. mellékletként csatolom. Rábapatona, 2012. november 7.
Szalainé dr. Németh Annamária jegyző
9
