Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének …./2012. (V. ….) önkormányzati rendelete a tiltott, közösségellenes magatartásokról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 51. § (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: ELSŐ RÉSZ Általános rendelkezések I. Fejezet Bevezető rendelkezések 1. A rendelet hatálya 1. §
E rendeletet kell alkalmazni azon természetes személyekre, akik Pécs Megyei Jogú Város közigazgatási területén belül tiltott, közösségellenes magatartást követnek el. 2. A tiltott, közösségellenes magatartás fogalma
2. §
Tiltott, közösségellenes magatartás az a szabálysértésnek vagy bűncselekménynek nem minősülő helyi közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartás, amelyet e rendelet tiltott, közösségellenes magatartásnak minősít. 3. Értelmező rendelkezések
3. §
E rendelet alkalmazásában: 1. dohányzás: a dohánytermék füstképződéssel járó elégetése, 2. folyékony hulladék: a szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz, amely a) emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből, b) nem közüzemi csatorna- és árokrendszerekből, valamint c) a gazdasági, de nem termelési, technológiai eredetű tevékenységből származik; 3. kerti hulladék: falomb, kaszalék, nyesedék, továbbá egyéb növényi eredetű maradványok; 4. közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet az ingatlannyilvántartás ekként tart nyilván; 5. nagytestű eb: minden olyan eb, amelyeknek marmagassága kifejlett korban az 50 cm-t meghaladja; 1
6. reklámhordozó: minden olyan eszköz, ideértve típusától, jellegétől, működésétől függetlenül a reklámberendezést és a reklámfelületet is, amelynek segítségével az emberi tudatra befolyást gyakorló információk vizuálisan, hallással, ízleléssel, illat-, szagérzékeléssel, tapintással, illetve ezek kombinációjával bármely természetes személy számára észlelhetővé válnak és képzettársításra ösztönöznek. Szerkezetileg több elemből álló reklámhordozó egynek számít; 7. reklám közzétevője: aki a reklám közzétételére alkalmas eszközökkel rendelkezik és ezek segítségével a reklámot megismerhetővé teszi; 8. rendezvény: előre meghatározott célból, helyen és időben, szervezett formában megtartandó (különösen szórakoztató, kulturális, karitatív, szabadidős, sportjellegű) összejövetel; 9. szeszes ital: minden alkoholtartalmú ital, kivéve a gyógynövények gyógyászati jellegű szeszes kivonatát, és az ezek felhasználásával készült terméket, továbbá az 1,2%-nál kevesebb alkoholtartalmú üdítőitalokat; 10. szilárd hulladék: a) háztartási hulladék: az emberek mindennapi élete során a lakásokban, valamint a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint az intézményekben keletkező, b) közterületi hulladék: közforgalmú és zöldterületen keletkező, c) háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék: gazdasági vállalkozásoknál keletkező veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék; 11. utcai éneklés: közterületen hangszer nélkül pusztán az emberi hanggal létrehozott tevékenység; 12. utcai zenélés: közterületen hangosító berendezés nélkül vagy hangosító berendezéssel, hangszerrel folytatott zenélés, feltéve, hogy ez a tevékenység nem tartozik bele a rendezvény fogalmi ismérveibe; 13. üzlet: kereskedelmi tevékenység folytatása céljából létesített vagy használt épület, illetve önálló rendeltetési egységet képező épületrész, helyiség, amelyben kereskedelmi tevékenységet folytatnak és amelyben a vásárló a szeszes italt csak megvásárolja, de annak fogyasztása rendszerint nem az üzletben történik; 14. többlakásos lakóépület: minden olyan lakóépület, melyben legalább kettő darab önálló rendeltetési egység (lakás) található.
II. Fejezet A tiltott, közösségellenes jogkövetkezmények
magatartások
miatt
alkalmazható
4. Közigazgatási bírság és a helyszíni bírság 4. §
(1)
A tiltott, közösségellenes magatartás elkövetőjével szemben ötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírság kiszabásának van helye. 2
(2)
Ha a helyszíni intézkedés alkalmával a tiltott, közösségellenes magatartás elkövetője a jogsértést teljes mértékben elismeri, akkor vele szemben harmincezer forintig terjedő helyszíni bírságot lehet kiszabni.
III. Fejezet Eljárási szabályok 5. Eljáró hatóság 5. §
(1)
A tiltott, közösségellenes magatartással összefüggő közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos hatáskört Pécs Megyei Jogú Város jegyzője gyakorolja.
(2)
A helyszíni bírság kiszabására a Pécsi Közterület-felügyelet jogosult. 6. A közigazgatási bírság, valamint a helyszíni bírság kiszabására és behajtására vonatkozó rendelkezések
6. §
(1)
A bírság mértékének megállapításánál a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) közigazgatási, valamint helyszíni bírság kiszabására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)
Az eljárás lefolytatására, a bírság behajtásával kapcsolatos végrehajtási eljárásra a Ket. szabályait kell megfelelően alkalmazni.
MÁSODIK RÉSZ Az egyes tiltott, közösségellenes magatartások IV. Fejezet Közrend elleni magatartások 7. Városi jelképek használatával összefüggő magatartások 7. §
Aki a város címerét vagy zászlóját: a) engedély nélkül előállítja, forgalomba hozza, vagy engedély nélkül felhasználja, b) annak használatára vonatkozó engedélyben előírt feltételeket megszegi, c) a város közösségét sértő módon használja tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg. 8. Koldulás
8. §
Aki a Rákóczi út – Felsőmalom utcáig terjedő teljes szélességű szakasza, majd ettől a Lánc utcáig terjedő szakaszának az északi oldala által, továbbá a Lánc utca, a Király utca keleti vége, Alsóhavi utca, Ágota utca, Kálvária utca, Aradi vértanúk útja, és a Klimó György utca keleti oldala által határolt belvárosának a közterületein és 3
közterületre nyitott helyein kéregetve pénzt vagy egyéb dolgot gyűjtő tevékenységet, vagy erre utaló magatartást tanúsít (néma koldulás), mely nem jár együtt mások zaklatásával, házalással, továbbá nem gyermekkorú személy társaságában, vagy gyermekkorú személy rábírásával történik, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg. 9. Szeszesital fogyasztással kapcsolatos szabályok megszegése 9. §
(1)
Aki a közterületeken szeszes italt fogyaszt, tiltott, közösségellenes magatartást követ el.
(2)
A szeszes ital fogyasztási tilalom nem vonatkozik a közterülethasználati engedéllyel rendelkező vagy közterület-használati bejelentés alapján tartott rendezvények helyszínére. 10. Közterületnek minősülő zöldterületek és rendeltetésüktől eltérő célra történő használata
10. § (1)
(2)
játszóterek
Aki közterületnek minősülő zöldfelületeit a) járművel történő behajtásra vagy parkolásra, b) lerakóhelyként használja, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg. Aki a játszóteret meg nem engedett módon vagy nem játék céljára használja, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg. 11. Üzletek nyitva tartásának rendjével kapcsolatos magatartások
11. §
Az üzlet üzemeltetője, aki a szeszes italt is forgalmazó üzletben az üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjéről szóló önkormányzati rendelet alapján 22.00 óra és 6.00 óra közötti időszakban is nyitva tart és ezen időszak alatt a) a szeszes ital forgalmazását nem szünetelteti, b) a szeszes ital árusítás 22.00 óra és 6.00 óra közötti szüneteltetéséről a vásárlókat általuk jól látható helyen nem tájékoztatja, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg. 12. Művészeti alkotások elhelyezésével összefüggő magatartások
12. §
Aki közterületen található művészeti alkotásokat és emléktáblákat beszennyezi, elhelyezését, feliratát megváltoztatja vagy azt engedély nélküli eltávolítja, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg.
V. Fejezet Köztisztasággal kapcsolatos magatartások 13. Ingatlanok tisztántartásával kapcsolatos magatartások 13. §
Az ingatlantulajdonos, aki nem gondoskodik 4
a) az ingatlana tisztán tartásáról, hulladék- és gyommentesítéséről, legalább évi kétszeri kaszálásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról, annak elszállításáról, b) az ingatlana előtti járda gondozásáról, továbbá az ingatlana és a közút közötti kiépített vagy kiépítetlen terület tisztán tartásáról, hulladék-mentesítéséről, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról, annak elszállításáról, c) a beépítetlen telekingatlana tisztántartásáról és gyommentesítéséről, legalább évente kétszeri kaszálásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok eltávolításáról, annak elszállításáról, d) a telekingatlanáról a gyalogjárda és az úttest fölé nyúló, továbbá az elektromos légvezetékeket veszélyeztető ágak és bokrok megfelelő nyeséséről – úgy, hogy azzal biztosítsa a gyalogos-, valamint a közúti forgalom, illetve forgalomirányító lámpa és tábla láthatóságát – valamint a nyesedék elszállíttatásáról, e) az épülete tetőzetéről az esővíz, a hólé járdára csorgásának megakadályozásáról, annak saját vagy közterületen való elvezetéséről, a hó és jég okozta balesetveszély elhárításáról, f) az épületek csapadékvizeit közterületekre kivezető, közterületen megépült csapadékvíz elvezető rendszer – járdába épített tisztítóaknák, folyókarácsok, kifolyócsövek, nyílt folyókák – tisztántartásáról, karbantartásáról, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg. 14. A közterületek tisztántartásával összefüggő magatartások 14. §
Aki a) a közterületen lévő berendezési és felszerelési tárgyat, fákat vagy egyéb növényzetet beszennyez, b) a közterületeken elhelyezett, a szelektív hulladékgyűjtést szolgáló gyűjtőszigetek edényzetébe bele nem való hulladékot beletesz, c) a közforgalom céljára szolgáló területek így különösen a tömegközlekedési megállók, pályaudvarok, parkok, sétányok berendezéseit, növényzetét, közforgalmú területek burkolatát, forgalomszabályozó berendezéseket, jelzéseket, táblákat, lánckorlátokat beszennyezi, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg. 15. Építkezésekkel összefüggő magatartások
15. § (1)
Aki a) építési tevékenységnél, valamint az úttest felbontásánál keletkező por és egyéb szennyező anyagok terjedését nem akadályozza meg, b) nem gondoskodik arról, hogy az építési tevékenység során a kitermelt anyag a környezetet ne szennyezze, a csapadékvíz elvezetését ne akadályozza, c) a földmunkák végzésénél a kiásott földet úgy tárolja, hogy ezáltal 5
szálló por és egyéb szennyeződés képződik, d) az építési területet és környékét nem tartja tisztán, e) az úttesten, járdán az építőanyagot közterület-használati engedély nélkül tárolja, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg. (2)
Aki a közterületek felbontásának és a közúton folytatott munkálatok szabályairól szóló önkormányzati rendeletben meghatározott a) közterület és útterület helyreállítási kötelezettségének nem, vagy a közútkezelő hozzájárulásában foglaltakról eltérő módon, vagy mértékben tesz eleget, b) váratlan közterületbontás esetén a közmű üzemeltetőjének a közterület felbontásának bejelentéséről nem gondoskodik vagy nem igazolja írásbeli dokumentumokkal, hogy a váratlan közterület felbontás működési körén kívül eső, elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt következett be és a közműhálózat rendeltetésszerű állapotának fenntartása érdekében minden tőle elvárható intézkedést megtett, c) bontási kérelemben váratlan igénybevételként bejelentett munkák helyett más jellegű munkát végez, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg. 16. Hó- és síkosság mentesítéssel kapcsolatos magatartások
16. § (1)
Aki havat a) útkereszteződésben, b) úttorkolatban, c) kapubejárat előtt, annak szélességében, d) a járdasziget és a járda közé, e) a tömegközlekedésre szolgáló jármű-megállóhelyeknél a jármű meg-állóhelye és a járda közé, vízelzáró csapra, gázcsapra, víznyelő aknára, f) a kijelölt rakodóhelynél annak teljes hosszában a járdaszegély mellé, g) a fák tövében és zöldterületen, ha a havat síkosságmentesítésre szolgáló anyaggal kezelték, h) az utakkal párhuzamos vízelvezető- és egyéb közterületi árokba felhalmozza, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg.
(2)
Aki 0 0C alatt (fagyveszélyes időszakban) közterületre lefagyást eredményező és ezzel csúszásveszély kialakulását előidéző folyadékot juttat, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg. 17. Települési szilárd hulladékkal összefüggő magatartások
17. §
Aki a) 770 literes űrtartalomnál kisebb tárolóedény szükség szerinti, de legalább évente két alkalommal történő tisztásáról és fertőtlenítéséről nem gondoskodik, b) tárolóedényt rendeltetéstől eltérően használ, azaz a háztartási hulladék körébe nem sorolható anyagot, így különösen forró hamut, 6
maró-, mérgező anyagot, állati hullát, folyékony vagy befagyott zsiradékot, gyúlékony vagy robbanó anyagot, épülettörmelék rak a tárolóedénybe, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg. 18. Dohányzással kapcsolatos magatartás 18. §
Aki játszóterek, óvodák és bölcsődék külső határvonalától számított 5 m-es távolságon kívüli 50 m-es körzetéig dohányzik, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg. 19. Települési folyékony magatartások
19. §
hulladék
kezelésével
összefüggő
Aki a) települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező közszolgáltatást jogosulatlanul végez, b) a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének települési folyékony hulladék tekintetében nem, vagy nem a valóságnak megfelelően tesz eleget, c) a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatást nem veszi igénybe, d) nem a közszolgáltató által nyújtott szolgáltatást veszi igénybe, e) a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező közszolgáltatás teljesítéséhez szükséges bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg. 20. Kerti hulladékok ártalmatlanításával kapcsolatos magatartások
20. §
Aki a) a közszolgáltatásba bekapcsolt területen az engedélyezett április és november hónap időszakától eltérően kerti hulladékot éget, b) a kerti hulladékot az engedélyezett 10.00 óra és 17.00 óra közötti időtartamtól eltérően éget, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg.
VI. Fejezet Állatok tartásával kapcsolatos magatartások 21. Kedvtelésből tartott állatokkal kapcsolatos szabályok 21. § (1)
Aki a) többlakásos lakóépület lakásában állandó jelleggel egy nagytestű ebnél több kutyát tart, b) többlakásos lakóépület lakásában állandó jelleggel kettő kisebb testű ebnél több kutyát tart, c) egy önálló helyrajzi számmal rendelkező ingatlanon háromnál több kutyát tart, valamint háromnál több macskát tart, 7
d) többlakásos lakóépület lakásában állandó jelleggel kettőnél több macskát tart, e) többlakásos lakóépületben ebtenyésztést vagy macskatenyésztést folytat, f) többlakásos lakóépület lépcsőházban, folyosóján, tárolójában, erkélyeken, loggián, teraszon, függőfolyosón kutyát vagy macskát tart, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg. (2)
Aki a) engedély nélkül macska- és ebtenyésztéssel foglalkozik, valamint engedély nélkül vadállatot tart, b) kutyát többlakásos lakóépület udvarán és közös használatú helyiségeiben póráz nélkül vezeti, c) nem gondoskodik arról, hogy a kutyája sem más állatot, sem embert harapásával ne veszélyeztethessen, d) közterületen, valamint többlakásos lakóépület udvarán és közös használatú helyiségeiben a kutyájára az egyed jellemzően agresszív magatartásának ismerete ellenére sem tesz szájkosarat, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg.
(3)
Aki kutyát – a vakvezető, mozgáskorlátozottakat segítő, rendőrségi és jelzőkutyák kivételével – a) vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe annak tulajdonosának tiltása ellenére, valamint ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe, b) oktatási és terápiás cél nélkül oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális létesítmény területére, bölcsődébe, óvodába, iskolába, diákszállásra, munkásszállásra, c) vásárcsarnok, piac területére, vágóhídra, élelmiszer feldolgozó üzembe, élelmiszer raktárba, beviszi, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg.
(4)
Aki a) kutyát élelmiszert szállító járművön szállít, b) harapós vagy támadó természetű kutya szájkosarát a kutyafuttató helyeken eltávolítja, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg.
(5)
Az az ebtartó, aki a) a három hónapos kort betöltött ebet harminc napon belül, azt követően 6 hónapon belül, valamint a második oltást követően évente veszettség elleni védőoltás beadásáról nem gondoskodik, b) 2012. július 1-je után született kutyája tartós, biztonságos, egyedi azonosítóval (a továbbiakban: mikrochip) történő ellátásáról három hónapos életkorának betöltése után nem gondoskodik, c) 2012. július 1-je előtt született kutyája mikrochippel történő ellátásáról a 2012. év során esedékes veszettség elleni védőoltás során nem gondoskodik, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg.
8
(6)
Aki közterületen 2012. július 1-je után olyan kutyát sétáltat, amely nincsen mikrochippel megjelölve, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg.
(7)
Az az állattartó, aki haladéktalanul nem jelenti be a hatósági állatorvosnak ha kutyája vagy macskája embert megmart, vagy megharapott, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg. 22. Haszonállatok tartásával kapcsolatos magatartások
22. § (1)
Aki a) vízvédelmi területen méheken és tíz darab apró haszonállaton kívül más haszonállatot is tart, b) árutermelő jellegű, mélyalmos állattartást, valamint prémesállatok tartását előzetes engedély nélkül folytat, c) az állatok tartásáról szóló önkormányzati rendelet szerinti egyes állattartási övezetekben a megengedettnél több haszonállatot tart, d) az állatok tartásáról szóló önkormányzati rendelet szerinti 1. számú állattartási övezetben haszonállatot tart, e) az állattartásra szolgáló épületek és építmények elhelyezése során nem tartja be az állatok tartásáról szóló önkormányzati rendeletben foglalt védőtávolságokat, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg.
(2)
Az a haszonállattartó, aki nem gondoskodik a) a trágya- és trágyalégyűjtőbe a csapadékvíz befolyását, valamint onnan a trágyalé kifolyásának megakadályozásáról, valamint a trágya- és trágyalégyűjtő szükség szerinti kiürítéséről, b) a keletkező trágya, trágyalé vagy hígtrágya ártalommentes gyűjtéséről, tárolásáról és felhasználásáról tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg.
(3)
Aki állati hullát nem a köztisztaság fenntartásáról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint helyezi el, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg.
VII. Fejezet Környezeti zaj okozással kapcsolatos magatartások 23. Közterületi hangosító berendezések használatával összefüggő magatartások 23. §
Az a közterületi rendezvény szervezője, aki a) hangosító berendezést igénylő közterületi rendezvényt a megengedett időhatárokon túl tartja, b) hangosító berendezést engedély nélkül használ, vagy a hangosító berendezést a polgármester által meghatározott feltételektől eltérően használ, c) a fél órát meg nem haladó időtartamú közterületi rendezvény hangosító berendezéseinek üzemeltetését nem jelenti be, d) nem tesz eleget a polgármester által előírt zajmérési és -ellenőrzési 9
kötelezettségének, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg. 24. Utcai zenéléssel és utcai énekléssel összefüggő magatartások 24. §
Aki a) egészségügyi intézmények, közhivatalok, valamint – az ítélkezési szünet időtartamát kivéve – a bíróságok homlokzatától számított 50 m-es körzetén belül munkanapokon 8.00 óra és 16.00 óra között, b) nevelés-oktatási intézmények homlokzatától számított 50 m-es körzetén belül – a tanítási szünet időtartamát kivéve – 8.00 óra és 15.00 óra között, c) kórházak 50 m-es körzetén belül folytat utcai zenélést vagy utcai éneklést, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg. 25. Háztartási tevékenységet kielégítő zajos tevékenységekkel kapcsolatos szabályok
25. §
Aki a tulajdonában, használatában lévő belterületi ingatlanon a) hétköznap a megengedett 7.00 óra és 20.00 óra közötti időtartamon túl, b) a megengedett szombati napon és ünnepnapokon 9.00 óra és 19.00 óra közötti időtartamon túl háztartási igényeit kielégítő kertépítéssel és zöldfelület-fenntartással kapcsolatos, zajt keltő tevékenységet, így különösen motoros kerti gépek használatát vagy motoros fakivágást – a rendkívüli kár- és balesetveszély elhárítását kivéve – folytat, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg.
VIII. Fejezet Egyéb magatartások 26. Tüzelőberendezések biztonságos üzemeltetésével kapcsolatos magatartások 26. §
Aki a) a tüzelőberendezése égésterméke szabályszerű elvezetését nem biztosítja, b) a biztonsági előírásoknak nem megfelelő tüzelőberendezést használ, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg. 27. Temetkezés rendjének megszegése
27. §
Aki a) a köztemetőben a sírhelyeket kifalazza, kibetonozza, vagy azokat sírbolttá átalakítja, b) a köztemetőben a hely csendjének, a kegyeletnek nem megfelelő 10
magatartást tanúsít, c) az üzemeltető hozzájárulása nélkül a temetőbe építőanyagot beszállít, síremléket állít fel, más építési, bontási munkát végez, egyéb vállalkozási tevékenységet folytat, továbbá ezen és más munkálatok után a területet nem állítja teljes körűen helyre, a takarításról nem, vagy csak részben gondoskodik, a munkát szakszerűtlenül végzi, és ezzel a temető, vagy a síremlékek állagában kárt okoz, d) az üzemeltető által meghatározott temetői rendet vagy önkormányzati rendeletben meghatározott temetkezési szolgáltatási rendet megsérti, e) Húsvétkor, Anyák napján, Pünkösdkor, Mindenszentek és Halottak napján alkalmával, valamint Karácsonykor a központi temetőbe – kivéve a mozgásukban korlátozott személyek parkolási igazolványával rendelkező mozgáskorlátozottak – gépjárművel behajt, f) a központi temetőbe – kivéve a mozgásukban korlátozott személyek parkolási igazolványával rendelkező mozgáskorlátozottak – gépjárművel vagy motorkerékpárral behajtási díj megfizetése nélkül hajt be, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg. 28. Távhőszolgáltatás igénybevételével kapcsolatos magatartások 28. §
Aki a) távhőszolgáltató megkerülésével, valamint a közüzemi szerződés megszegésével a fogyasztási helyen a vételezési lehetőséget megszünteti, b) a felhasználói berendezéseken a távhőszolgáltató előzetes hozzájárulása és szakmai feltételeinek betartása nélkül átalakítási, áthelyezési, bővítési munkálatokat végez, c) távhőszolgáltatót megakadályozza abban, hogy a felhasználói berendezés állapotát és a felhasználó vételezését ellenőrizze, d) távhőszolgáltatót meggátolja abban, hogy a távhőszolgáltatást felfüggessze, e) jogosulatlanul távhőt vagy használati melegvizet vételez, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg. 29. Vízszolgáltatás igénybevételével kapcsolatos magatartások
29. § (1)
Aki a vízszolgáltatót a) megakadályozza abban, hogy a mérőóra és mérőhely állapotát, a víziközmű hálózatot, a felhasználó vételezését ellenőrizze, valamint a vízmérőórát leolvassa, b) meggátolja abban, hogy tartozás esetén a vízszolgáltatást korlátozza, c) megakadályozza a közcsatornába történő szennyvíz bebocsátás szolgáltatási ponton történő ellenőrzésében tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg.
11
(2)
Aki közkutat, ívó kutat nem az eredeti rendeltetés jellegének megfelelően használ, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg. 30. Házszám és magatartások
30.§
utcanévtábla
elhelyezésével
kapcsolatos
Aki a) az utcanévtábla kihelyezését és az azzal járó munkálatokat akadályozza, b) a kihelyezett utca névtáblát beszennyezi, szövegét megváltoztatja vagy olvashatatlanná teszi, illetőleg a kezelő hozzájárulása nélkül azt eltávolítja, c) új építmény esetén a használatbavételi engedély kiadásától számított 30 napon belül a házszámtáblát jól láthatóan nem helyezi ki, d) lakcímváltozásnál az új lakcímkártya kiadásától számított 30 napon belül nem gondoskodik az új címnek megfelelő házszámtábla jól látható kihelyezésről, e) házszámtábla pótlását legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított 30 napon belül nem teszi meg, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg. 31. Reklámhordozók és hirdetmények elhelyezésével kapcsolatos magatartások
31.§ (1)
Aki a) reklámhordozót – ha a reklámhordozó létesítését jogszabály építési engedélyhez vagy bejelentéshez köti – építési engedély, vagy bejelentés nélkül létesít, b) reklámhordozót reklám célú közterület-használati megállapodás nélkül létesít, c) plakátot nem a plakát elhelyezésre szolgáló reklámberendezésen helyezi el, d) kandeláberen azonos magasságban oszloponként kettőnél több darab hirdető berendezést helyez el, e) a közterületen üzletenként egy darab, oldalanként legfeljebb 1 m2 reklámfelülettel rendelkező megállító-táblánál többet helyez el, f) reklámhordozó folyamatos karbantartásáról nem gondoskodik, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg.
(2)
Aki műemléki védettségű épületen, vagy helyileg védett épületein plakát kihelyezésére szolgáló berendezést, plakátot, falfestést, építményen kifeszített transzparenst, információs táblát, hirdetőtáblát, óriás plakát-táblát, belső világítású hirdetőtáblát, reklámgrafikát, reklámmozaikot, reklámvitrint elhelyez, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg.
(3)
Aki reklámhordozót köztéri szobron, emlékművön, szökő- és díszkúton, közterületen álló fán, utcai berendezési tárgyon reklámhordozót – kivéve a közterület-kezelője által engedélyezett hirdetőtáblát – helyez el, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg. 12
32. § (1)
Az a reklámközzétevő, aki jogszabályi előírásokba ütköző tartalmú, illetve a közerkölcsöt sértő plakátot, hirdetést, feliratot haladéktalanul nem távolítja el, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg.
(2)
Aki az idejét múlt hirdetményt 15 napon, választási plakátot a szavazást követő 30 napon belül nem távolítja el, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg.
(3)
Az eltávolítás kötelezettség egyetemlegesen a reklámközzétevőt és azt terheli, akinek az érdekében a kihelyezés történt. 32. Fás szárú növények védelmével kapcsolatos magatartások
33. §
Aki a) egészséges fás szárú növényt építési tevékenységgel összefüggésben, vagy 40 évnél idősebb, illetve 80 cm törzskörméretnél nagyobb méretű egészséges fás szárú növényt engedély nélkül kivág, b) a fás szárú növények védelméről és a területek biológia aktivitásérték egyensúlyának fenntartásáról szóló önkormányzati rendelet mellékletében felsorolt inváziós fás szárú fajt és gyomfát, valamint a Populus nemzetségbe tartozó bármely fajt vagy fajtát – kivéve a kertészeti változatot – telepít, c) az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető fa kivágásáról és eltávolításáról haladéktalanul nem gondoskodik, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg. 33. Parkolással és a védett, valamint a fokozottan védett övezetekbe történő behajtással kapcsolatos magatartások
34. § (1)
Aki Pécs Város környezetkímélő forgalmi rendjéről, a fizetőparkolóhelyek működtetéséről, valamint a várakozási díjakról szóló önkormányzati rendelet 12. § (1) és (2) bekezdése szerinti kiadott védett övezetre vonatkozó behajtási-várakozási és parkolási a) igazolványt, engedélyt vagy bérletet a használati jogosultsága megszűnését követően nem adja vissza a védett övezetek és parkoló zónák üzemeltetőjének, b) igazolványt, vagy a díjkedvezményre jogosító engedélyt, bérletet jogosulatlanul veszi igénybe, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg.
(2)
Aki az 50%-os díjkedvezményre vonatkozó behajtási-várakozási és parkolási engedély vagy parkoló bérlet, valamint védett övezetre vonatkozó behajtási-várakozási és parkolási igazolvány használatát másra átruházza, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg.
HARMADIK RÉSZ Záró rendelkezések 34. Hatályba léptető rendelkezés
13
35. §
Ez a rendelet 2012. június 1-jén 10.00 órakor lép hatályba. 35. Átmeneti rendelkezés
36. §
A rendeletben foglalt szabályokat a hatálybalépést követően elkövetett tiltott, közösségellenes magatartások esetében kell alkalmazni. 36. Módosító rendelkezések
37. § (1)
A földrajzi nevek megállapításáról, karbantartásáról és a házszám keletkezéséről és megállapításáról szóló 23/2006. (VI. 30.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör1.) 9. § (4) bekezdés a) b) pontjában a „90 napon” szövegrész helyébe a „30 napon” szövegrész, b) c) pontjában a „60 napon” szövegrész helyébe a „30 napon” szövegrész lép.
(2)
Az üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjéről szóló 50/2011. (X.20.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör2.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) E rendeletet kell alkalmazni – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – Pécs Megyei Jogú Város közigazgatási területén működő üzletekre.”
(3)
Az Ör. 3. § 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [E rendelet alkalmazásában:] „4. forgalmazás: a szeszes italnak az üzlet által - értékesítés, vagy fogyasztás céljára ellenérték fejében vagy ingyenesen - történő rendelkezésre bocsátása, ideértve a fogyasztó számára történő felkínálást is;” 37. Hatályon kívül helyező rendelkezések
38. §
Hatályát veszti a) a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról és annak kötelező igénybevételéről szóló 88/1996. (XII.21.) önkormányzati rendelet 20. §-a, b) a város jelképeiről, azok használatáról, valamint a középületek és közterületek fellobogózásának rendjéről szóló 23/1999. (IV.30.) önkormányzati rendelet 11. §-a, c) a lakossági hulladékszállítási díjhátralékkal rendelkező, vagy díjtámogatást kérő szociálisan hátrányos helyzetű fogyasztók támogatásáról szóló 43/1999. (XI.01.) önkormányzati rendelet 5. §-a és 6. §-a, d) a közterületekről látható egyes felületek helyi védelméről szóló 35/2002. (VI.15.) önkormányzati rendelet 3. § - 5. §-a, e) a települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról és annak kötelező igénybevételéről szóló 44/2002. (VI. 29.) önkormányzati rendelet VII. fejezete,
14
f) a levegő minőségének védelmével kapcsolatos helyi szabályokról szóló 22/2003. (IV. 23.) önkormányzati rendelet 21. §-a, g) a köztemetőkről és a temetkezés rendjéről szóló 42/2005. (XI. 29.) önkormányzati rendelet 24. §-a, h) a távhőszolgáltatásról szóló 49/2005. (XII. 20.) önkormányzati rendelet XIV. fejezete, i) az Ör1. 10. §-a, j) művészeti alkotások közterületi elhelyezéséről szóló 4/2007. (II. 15.) önkormányzati rendelet 9. §-a, k) a települési folyékony hulladék ideiglenes elhelyezéséről, elszállításáról, ártalommentes végleges elhelyezéséről, az erre vonatkozó közszolgáltatás díjáról és a közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló 35/2007. (VIII. 2.) önkormányzati rendelet 10. §-a, l) a Pécs Megyei Jogú Város Tanács Végrehajtó Bizottságának 129/1974. (XII.23.) számú határozatával helyi jelentőségű természetvédelmi területté és természeti emlékké nyilvánított területek és növényegyedek helyi védettségének fenntartásáról szóló 58/2007. (XII. 28.) önkormányzati rendelet 5. §-a, m) a reklámhordozók és hirdetmények elhelyezésének, közzétételének szabályairól szóló 24/2008. (VI. 23.) önkormányzati rendelet 8. §-a, n) a közterületek használatáról szóló 31/2008. (X. 15.) önkormányzati rendelet 28. § (12) és (13) bekezdése, o) a köztisztaság fenntartásáról szóló 54/2008. (XII. 30.) önkormányzati rendelet 11. alcíme, p) az állatok tartásáról szóló 14/2009. (V. 15.) önkormányzati rendelet 6. alcíme és 7. alcíme, q) a fás szárú növények védelméről és a területek biológiai aktivitásérték egyensúlyának fenntartásáról szóló 9/2011. (II. 21.) önkormányzati rendelet 10. §-a, r) Pécs helyi jelentőségű védett természeti értékeiről szóló 23/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 6. §-a, s) a környezeti zajvédelemről szóló 37/2011. (VI. 27.) önkormányzati rendelet 8. alcíme, t) Pécs Város környezetkímélő forgalmi rendjéről, a fizetőparkolóhelyek működtetéséről, valamint a várakozási díjakról szóló 49/2011. (X. 29.) önkormányzati rendelet 10. alcíme, u) az Ör2. 2. §-a és 4. alcíme, v) a közterületek felbontásának és a közúton folytatott munkálatok szabályairól szóló 16/2012. (III. 23.) önkormányzati rendelet 13. alcíme. 39. §
A 37. § és a 38. § a rendelet hatályba lépését követő napon hatályát veszti.
Dr. Páva Zsolt s.k. polgármester Záradék: Elfogadta: a Közgyűlés a 2012. május 31-i ülésén Kihirdetve: 2012…………………. -én. 15
Dr. Lovász István s.k. jegyző
A helyi rendelet tervezetet a – jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 18. §-ában foglaltaknak megfelelően eljárva – az alábbiak szerint indokolom: Általános indokolás Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a tiltott, közösségellenes magatartásokról szóló …/2012. (V…..) önkormányzati rendeletéhez A szabálysértésekről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 2012. április 15-én lépett hatályba, és ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyezte a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvényt és az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendeletet. Az Sztv. gyökeres változást hozott az önkormányzatok életében, hiszen egyrészről az általános szabálysértési hatóságként eljáró jegyzőtől átkerültek a fenti dátummal a hatáskörök a kormányhivatalokhoz, másrészről pedig megszűnt az önkormányzatoknak azon jogosítványa, hogy az önkormányzati rendeletekben foglalt szabályok érvényesülése érdekében szabálysértési tényállásokat alkossanak. Az Sztv. értelmében 2012. április 15-től szabálysértést kizárólag törvényben lehet szabályozni, így sem kormányrendelet, sem pedig önkormányzati rendelet nem állapíthat meg szabálysértési tényállást. Ráadásul ez az is jelenti, hogy 2012. április 15-től önkormányzati rendeletben rögzített szabálysértés alapján az elkövetővel szemben nem indulhat a szabálysértési felelősségét megállapító eljárás. Az Sztv. az önkormányzatok számára előírja, hogy 2012. május 31-ig hatályon kívül kell helyezniük az önkormányzati rendeletekben meghatározott szabálysértési rendelkezéseket. Jelenleg 22 darab olyan önkormányzati rendeletünk van, amiben szabálysértési tényállás szerepel, így ezek a rendelkezéseket hatályon kívül kell helyezni. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ötv.) azonban a továbbiakban is biztosítja az önkormányzatok számára, hogy a megszűnt önkormányzati szabálysértési rendeletalkotási jogosultság helyett a tiltott, közösségellenes magatartások esetében közigazgatási bírságot megállapító önkormányzati rendeletet alkothassanak. Az Ötv. 54. § (4) bekezdése új feladatkörként definiálja, hogy az önkormányzat helyi rendeletben meghatározhat tiltott, közösségellenes magatartásokat, amely magatartás elkövetőjével szemben ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírság, illetve százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírság kiszabása rendelhető el, amely az 100 %-ban az önkormányzat saját bevételét képezi. Az Ötv. 143. § (4) bekezdés e) pontja értelmében az önkormányzat képviselő-testülete felhatalmazást kap, hogy önkormányzati rendeletben határozza meg a tiltott, közösségellenes magatartásokat, valamint a magatartás elkövetőjével szembeni pénzbírság kiszabásának szabályait. Az Ötv. fent említett rendelkezései 2012. április 15-én léptek hatályba. Mindezek alapján a 22 darab önkormányzati rendelet felülvizsgálata megtörtént, annak érdekében, hogy az eddigi szabálysértési tényállásokban testet öltő 16
magatartások közül melyek azok a magatartások, amelyeket szükséges tiltott, közösségellenes magatartásként szabályozni. Így a továbbiakban is biztosítva lesz a helyi rendeletekben foglalt szabályok megszegése esetén érvénybe lépő jogkövetkezmények alkalmazása. Abban az esetben ugyanis, ha egy jogi normában foglalt magatartás megszegése esetén nincsen semmiféle hátrányos jogkövetkezmény, akkor „lex imperfecta”-ról beszélünk, azaz a magatartás megszegéséhez kapcsolódóan a jogalkotó nem helyezett semmiféle szankciót kilátásba, így a jogi norma betarthatóságát nem lehet kikényszeríteni. Ezért mindenképpen indokolt a tiltott, közösségellenes magatartásokat egységes egy önkormányzati rendeletben meghatározni. A rendelet (a továbbiakban: Javaslat) érvényesülését nagymértékben elősegítheti, hogy a jövőben nem szétszórva lesznek a meg nem engedett cselekmények – amelyek megnehezítették az önkéntes jogkövetést – hanem egy helyen, egy jogi normában kerülnek meghatározásra azok a magatartások, amely Pécs területén tiltott, közösségellenes magatartásoknak minősülnek. Hangsúlyozandó azonban, hogy a Javaslat – egy magatartás kivételével – nem keletkeztet új, tiltott magatartásokat, csupán a meglévő szabálysértési rendelkezések áttranszformálása történik meg. Új magatartásként a vízszolgáltatás igénybevételével kapcsolatos tevékenység kerülne meghatározásra. A tényállás szerint, aki a vízszolgáltatót megakadályozza abban, hogy a mérőóra állapotát és a felhasználó vételezését ellenőrizze, valamint a vízmérőórát leolvassa, továbbá a vízszolgáltatót meggátolja abban, hogy tartozás esetén a vízszolgáltatást korlátozza, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg. Részletes indokolás Az 1. §-hoz A rendelet hatályát meghatározó rendelkezés. A 2. §-hoz A tiltott, közösségellenes magatartás definícióját megállapító rendelkezés. A 3. §-hoz A rendelet rendelkezés.
alkalmazása
szempontjából
releváns
fogalmakat
meghatározó
A 4. §-hoz A tiltott, közösségellenes magatartások miatt alkalmazható jogkövetkezmények közül a közigazgatási bírság és a helyszíni bírság felső határát tartalmazó rendelkezés. Ötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírságot, valamint harmincezer forintig terjedő helyszíni bírságot lehet kiszabi a tiltott, közösségellenes magatartás elkövetőjével szemben.
17
Az 5. §-hoz A tiltott, közösségellenes magatartásokkal kapcsolatos eljárásokat lefolytató hatóságot meghatározó rendelkezés. Az önkormányzati hatósági ügyekben történő eljárás címzettje ugyanis a képviselő-testület. Az Ötv. 146/A. § azonban lehetővé teszi, hogy a bírság kiszabásával kapcsolatos közigazgatási eljárásban a képviselőtestület a jegyzőre ruházza át a hatáskört. A Javaslat is ezt a koncepciót veszi át, a munkamegosztás szempontjából és a munkavégzés hatékonyságának szemszögéből nem indokolt, hogy a tiltott, közösségellenes magatartásokkal kapcsolatos ügyekben a Közgyűlés járjon el. Az átruházott hatáskörben hozott bírságolással kapcsolatos határozatok elleni fellebbezés – a Ket. 100. § g) pontja alapján – ki van zárva. Ugyanakkor az ügyfelek jogorvoslathoz való joga nem sérül, ugyanis a Ket. 100. § (2) bekezdése alapján az ilyen döntések ellen bírósági felülvizsgálat kezdeményezhető. A Ket. értelmében, ha önkormányzati rendelet lehetővé teszi, azoknál a jogsértéseknél, amelyek esetében közigazgatási bírság kiszabásának van helye a hatóság helyszíni bírságot szabhat ki, ha a helyszíni intézkedés alkalmával az ügyfél a jogsértést teljes mértékben elismeri. Az ilyen bírság kiszabására a Pécsi Közterületfelügyelet jogosult. A 6. §-hoz A közigazgatási bírság, valamint a helyszíni bírság kiszabására és behajtására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza ez a szakasz. A közigazgatási bírság, a helyszíni bírság és az elkobzás alkalmazásának eljárásjogi alapjait a Ket. teszi lehetővé. A közigazgatási bírság kiszabása a Ket. 94/A. §-ban eljárási szabály szerint történik, amely tartalmazza az eljárás során alkalmazandó főbb szabályokat és a bírság kiszabása során figyelembe veendő mérlegelési körbe tartozó tényezőket. A tiltott, közösségellenes magatartás elévülésének szabályaira a Ket. 94/A. § (3) bekezdése alkalmazandó, mely szerint nem a cselekmény miatt eljárás és bírság kiszabására nem kerülhet sor, ha a jogsértő magatartásnak hatóság tudomására jutásától számított egy év, vagy az elkövetéstől számított öt év eltelt. A közigazgatási bírságot az arra kötelezett a határozatban megszabott határidőben köteles befizetnie az Önkormányzat számlájára, amennyiben ennek nem tesz eleget, úgy a Ket. pénzfizetési kötelezettség végrehajtására vonatkozó rendelkezései szerint kell a közigazgatási bírságot behajtani. A Ket. 131. (1a) – (1d) bekezdései lehetővé teszik, hogy a közigazgatási bírságot kiszabó hatóság a pénzfizetési kötelezettség végrehajtása helyett meg nem fizetett közigazgatási bírság közérdekű munkával történő megváltásáról rendelkezhet. Ebben az esetben a meg nem fizetett közigazgatási bírság helyébe ötezer forintonként hat óra közérdekű munkát kell meghatározni. A kötelezettet a megváltás elrendelése előtt előzetesen nyilatkoztatni kell arról, hogy hozzájárul-e a meg nem fizetett közigazgatási bírság közérdekű munkával történő megváltásához. Az előzetes hozzájárulás megtagadása kizárja a meg nem fizetett közigazgatási bírság közérdekű munkával történő megváltásának elrendelését.
18
A 7. § - 34. §-hoz Ezekben a rendelkezésekben kerülnek meghatározásra azok a magatartás szabályok, amelyeket a Javaslat tiltott, közösségellenes magatartásnak minősít, és amely magatartások megvalósítóival szemben közigazgatási bírságot vagy helyszíni bírságot lehet kiszabni. A 35. §-hoz A szakasz rendelet hatályba lépését tartalmazza. A 36. §-hoz Ez a szakasz határozza meg a rendelet alkalmazásával kapcsolatos átmeneti szabályt. A rendelkezés értelmében az önkormányzati rendeletben foglalt szabályokat a hatálybalépést követően elkövetett tiltott, közösségellenes magatartások esetében kell alkalmazni. A 37. §-hoz Az üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjéről szóló 50/2011. (X. 20.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) módosítását és a földrajzi nevek megállapításáról, karbantartásáról és a házszám keletkezéséről és megállapításáról szóló 23/2006. (VI. 30.) önkormányzati rendelet technikai módosítását tartalmazó rendelkezés. A Jat. 21. §-a szerint önkormányzati rendelet esetén folyamatosan figyelemmel kell kísérni a jogszabályok hatályosulását, és szükség szerint le kell folytatni a jogszabály utólagos hatásvizsgálatát. Továbbá a Jat. 22. §-a alapján a jogszabályok tartalmi felülvizsgálatát is el kell végezni. Az Ör. felülvizsgálatára sor került, amely vizsgálat alapján – egyeztetve a Baranya Megyei Kormányhivatal Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztályával – az alábbi módosításokat kell eszközölni. Egyrészről a házhozszállításra vonatkozóan az Ör. korrekciója szükséges, mégpedig az eredeti szövegezés szerinti helyreállítása, amelyben nincsenek benne a házhozszállítással foglalkozó vállalkozások, mert a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 12. § (5) bekezdése csupán arra adott felhatalmazást az önkormányzat képviselő-testületének, hogy a helyi sajátosságok figyelembevételével az üzletek éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitvatartási rendjét önkormányzati rendeletben szabályozza. Arra már azonban nem, hogy a házhozszállítással foglalkozó vállalkozások „tevékenységét” is korlátozza. Ezzel túlterjeszkedett a képviselő-testület a felhatalmazás alapján kapott jogalkotási hatáskörén. Másrészről pedig az Ör. végrehajtásához kapcsolódó rendelkezés hatályon kívül helyezése. Az Ör. 2. §-a alapján a önkormányzati hatósági hatáskör gyakorlását a Közgyűlés a polgármesterre ruházta át, aki gondoskodik a rendeletben foglaltak betartásáról, ellenőrzéséről és végrehajtásáról. A Kertv. 9. § (1) bekezdése alapján a kereskedelmi hatóság ellenőrzi a kereskedelmi tevékenységre vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megtartását és eljár ezek megsértése esetén. A kereskedelmi hatóság pedig a kereskedelmi tevékenységek 19
végzésének feltételéről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet alapján a kereskedelmi tevékenység helye szerinti települési önkormányzat jegyzője. Ennek alapján az Ör. 2. §-át hatályon kívül kell helyezni, mert a Polgármester nem gyakorolhat párhuzamosan olyan hatáskört is, amely hatáskörnek a címzettje a jegyző, hiszen ebben az esetben hatáskörelvonás történne.
A 38. §-hoz A szabálysértési rendelkezéseket tartalmazó huszonkettő darab önkormányzati rendelet szabálysértési szankcióinak hatályon kívül helyezését tartalmazza. A 39. §-hoz Technikai deregulációt tartalmazó rendelkezés.
20
