Előterjesztő:
Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző
Iktatószám:
01/75566-4/2012.
Tárgy:
Az állatok tartásáról szóló rendelet megalkotása, valamint a tiltott, közösségellenes magatartások szabályozásáról szóló rendelet módosítása
Melléklet:
2 db rendelet-tervezetet 146/2011. (XII. 2.) AB határozat
Véleményezésre megküldve:
Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság Városkép- és Környezetvédelmi Bizottság
Törvényességi véleményezésre bemutatva:
2012. szeptember 7.
Tisztelt Közgyűlés!
I. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. tv. 6. §-át a 2012. évi XVIII. tv. 5. §-a új bekezdéssel egészítette ki: „6. § (6) Mezőgazdasági haszonállat tartása önkormányzati rendeletben nem korlátozható.” E rendelkezés 2012. október 1-én lép hatályba. Ebből következően szükségessé vált az állatok tartásáról szóló 28/1999. (VI. 14.) Kgy. rendelet (továbbiakban: állattartási rendelet) felülvizsgálata. Az állattartási rendelet szabályozza a haszonállatok kategóriába sorolását (1. § (4) bekezdés), a családi szükséglet mértékét (1. § (6) bekezdés), a haszonállat-tartás övezeteit (3.,4. §), a haszonállat tartására, elhelyezésére vonatkozó szabályokat (5-9. §), valamint az állattartó épületek, illetőleg telepek létesítésekor betartandó védőtávolságokat (2. számú melléklet). Fenti törvényi rendelkezés alapján tehát szükséges az állattartási rendelet haszonállat tartásának korlátozására vonatkozó rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése. Ezért a rendelet haszonállat tartásra vonatkozó szabályai közül azok maradhatnak érvényben, melyek általános jellegűek, az alább részletezett magasabb szintű jogszabályokkal nem ellentétesek, illetőleg az állattartó épületekre vonatkozó előírásokat, védőtávolságokra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazzák. Az állattartási rendelet mellett az állatok, és ezen belül a haszonállatok tartására vonatkozóan több jogszabály tartalmaz rendelkezéseket. E szabályok egy része állatvédelmi, másik része állategészségügyi. 1998. évi XXVIII. tv. az állatok védelméről és kíméletéről (továbbiakban: Ávtv.) 32/1999. (III.31.) FVM rendelet mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet állatvédelmi bírságról 334/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állatvédelmi hatóság kijelöléséről 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről A mezőgazdasági haszonállatok tartására vonatkozó egészségügyi, járványügyi előírásokat az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. tv., az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet tartalmazza. A nem megfelelő tartás esetén az állattartóval szemben az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv jogosult eljárni. Az állattartási rendelet haszonállat-tartásra vonatkozó rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése esetén a terület nem marad szabályozatlan, rendelkezésre állnak a fent felsorolt jogszabályok, hogy a nem megfelelő tartás esetén állatvédelmi, vagy állategészségügyi eljárás lefolytatására kerülhessen sor. (A jegyző állatvédelmi hatósági jogkörét szabályozó 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet 3. §-a értelmében a jegyző az Ávtv. 6-8. §-aiban foglaltak megszegése esetén köteles haladéktalanul eljárni, vagy a hatáskörrel rendelkező hatóság intézkedését kérni. A 4. § szerint a jegyző
meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót az állatok védelme érdekében. A rendelet 7. § (1) bekezdése szerint a jegyző jogosult továbbá az állattartás korlátozására, vagy megtiltására. Szükség esetén a jegyző állatvédelmi bírságot szabhat ki.) Amennyiben pedig a tartás mind az állatvédelmi, mind az állategészségügyi szabályoknak megfelel, de az valamilyen okból mégis zavarja a környéken lakókat, akkor birtokvédelmi eljárás keretében lehet fellépni az állattartóval szemben egy éven belüli zavarás esetén a jegyzőnél, egy éven túli zavarás esetén pedig a bíróságnál.
II. Az Alkotmánybíróság 146/2011. (XII. 2.) AB határozata alapján felmerül az állattartási rendelet kedvtelésből tartott állatok tartására vonatkozó rendelkezéseinek (10-11. §) a felülvizsgálata is. Az említett AB határozat egy önkormányzat (Isaszeg) állattartásra vonatkozó rendeletének azon részét semmisítette meg, mely egyrészt meghatározta a tartható állatok számát, másrészt a tartást külön polgármesteri engedélyhez, illetőleg hozzájáruláshoz kötötte. Az Alkotmánybíróság határozatában utal a 17/1998. (V. 13.) AB. határozatra, mely megállapította, hogy a helyi önkormányzatok a helyi közügyek szabályozása érdekében országos érvényű jogszabály által szabályozott társadalmi viszonyt magasabb szintű jogszabállyal nem ellentétesen, kiegészítő jelleggel szabályozhatnak. E jogi helyzet azonban alapvetően megváltozott a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) megalkotásával, mivel addig nem volt a témakörben országos szintű jogi szabályozás. A Kormányrendelet elfogadásával azonban a továbbiakban a kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályozása már nem lehet a helyi önkormányzatok képviselő-testületének biztosított jogalkotási tárgy. Az Alkotmánybíróság határozatára tekintettel szükségessé vált az állattartási rendeletünkben szereplő, a kedvtelésből tartható állatok létszámára, illetőleg a tartáshoz a szomszédok hozzájárulásának beszerzésére, a tartás engedélyhez kötésére (10-11.§-ok) vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése. Így a kedvtelésből tartott állatokra vonatkozó szabályozásból is csak az általános érvényű, magasabb szintű jogszabállyal nem ellentétes, vagy kiegészítő jellegű rendelkezések maradhatnak érvényben (kóbor ebek befogása (14. §), kutyafuttató helyek kijelölése (3. sz. melléklet)). Az Ávtv. szabályozza az állattartó kötelezettségeit, az állattartás körülményeire vonatkozóan pedig a Kormányrendelet tartalmaz előírásokat (tartáshoz szükséges terület m2-ben történő meghatározása, csoportos, a kikötve stb. tartásra vonatkozó külön szabályok stb.). A 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet pedig felsorolja, hogy a jegyző hatósági jogkörben eljárva az állatvédelmi és állattartási szabályok megsértése esetén a 4. § szerint meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót, illetőleg a 7. § (1) bekezdése szerint jogosult a kedvtelésből történő állattartás korlátozására, vagy megtiltására. A jövőben tehát a kedvtelésből tartott állatok tartására az Ávtv-t és a végrehajtására kiadott Kormányrendelet szabályait kell alkalmazni. A haszonállatok tartásához hasonlóan, amennyiben a tartás mind az állatvédelmi, mind az állategészségügyi szabályoknak megfelel, de mégis zavarja a környéken lakókat, akkor birtokvédelmi eljárás keretében lehet fellépni a kedvtelésből tartott állat tartójával szemben. Így tehát az állattartási rendelet kedvtelésből tartott állatok tartására vonatkozó rendelkezéseinek
hatályon kívül helyezése esetén a terület nem marad szabályozatlan, az állattartási rendelet szabályai helyett a fenti jogszabályokat kell alkalmazni. Az Ávtv. 48/A. § (3) bekezdése szerint az önkormányzat kötelező feladata belterületen a kóbor állatok befogása. A befogástól számított 15 napon belül – ha a kóbor állat tulajdonosa nem válik ismertté – az állat az állam tulajdonába kerül. Ekkor az állatvédelmi hatóság gondoskodik az állat tulajdonjogának átruházásáról, végleges elhelyezéséről, végső esetben az állat életének kioltásáról. E feladatok ellátásával kapcsolatosan a részletszabályok megállapítására a törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet készül. E kormányrendelet azonban a rendelkezés 2009. május 15-i hatályba lépése óta még nem született meg, így a törvény ide vonatkozó rendelkezései még nem is kerülhettek alkalmazásra. A jelenleg hatályos állattartási rendelet 14. §-a is tartalmaz a kóbor állatok befogására vonatkozó szabályokat. Álláspontunk szerint a törvény végrehajtási szabályait tartalmazó kormányrendelet megszületéséig és hatályba lépéséig az önkormányzati rendelet ide vonatkozó rendelkezéseinek a fenntartása továbbra is szükséges. Indokolt ugyanakkor a törvény szövegéhez igazodva a befogott ebek őrzési idejének 14-ről 15 napra történő módosítása. A Kormányrendelet 17. § (3) bekezdése értelmében az ebeknél szájkosár alkalmazása kizárólag az egyed jellemzően agresszív magatartásának ismerete esetén kötelező. Mivel a jelenleg hatályos állattartási rendelet 3. számú melléklete a kötelezően szájkosárral ellátandó ebfajták felsorolását tartalmazza, ami ellentétes a Kormányrendelettel, ezért a melléklet ezen részének hatályon kívül helyezése szintén indokolt. A tiltott, közösségellenes magatartások szabályozásáról szóló 19/2012. (V. 08.) önkormányzati rendelet is tartalmaz állattartásra és ezen belül a szájkosár alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket (8. § (2) és (6) bekezdése), amelyeket fenti szempont figyelembevételével szintén módosítani kell. Összegezve tehát az állattartási rendelet azon részének szabályozása megmaradhat, mely sem a haszonállatok, sem a kedvtelésből tartott állatok vonatkozásában nem tartalmaznak állattartási övezeteket, tartható állatlétszámot, tartáshoz engedély, vagy hozzájárulás kikötését és nem ellentétesek fent felsorolt jogszabályokkal. Egy élhető város biztosítása érdekében ugyanis szükség van olyan szabályok megtartására, melyek tartalmaznak építésre, védőtávolságra, ebek futtatási helyére, kóbor állatok befogására vonatkozó fontos, hatósági eljárás keretében is kikényszeríthető előírásokat. E lehetőséget egyrészt az Alkotmánybíróság már megállapította (17/1998. (V. 13.) AB határozatban: a helyi önkormányzat a helyi közügyek szabályozása érdekében, külön törvényi felhatalmazás hiányában országos érvényű jogszabály által szabályozott társadalmi viszonyt a magasabb szintű jogszabállyal nem ellentétesen, azt kiegészítő jelleggel szabályozhatja), másrészt az állattartó épületek, telepek tekintetében maga az OTÉK (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet) 36. § (5) bekezdése is lehetővé teszi, illetőleg szükségesnek tartja helyi szabályok megállapítását. („36. § (5) Az állattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények építési teleken való elhelyezésénél irányadó védőtávolságokat és más építési feltételeket – a közegészségügyi és állategészségügyi, továbbá a környezetvédelmi követelmények meghatározásával – az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendeletben kell megállapítani.) A védőtávolságok hatályos jogszabályoknak történő megfeleltetése érdekében a rendelet felülvizsgálata kapcsán sor került az érintett szakhatóságok bevonására annak megállapítása érdekében, hogy a védőtávolságokra vonatkozó előírások megfelelnek-e a ma hatályos jogszabályoknak. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi, Kisteleki, Mórahalomi Kistérségi Népegészségügyi Intézete a védőtávolságokkal szakmailag egyetért, annak elfogadását támogatja. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állat-egészségügyi Igazgatóság Szeged I. számú Kerületi Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala a védőtávolságokkal
kapcsolatban kifogást nem emelt. Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a védőtávolság meghatározásának lehetőségét a rendezési terv módosítására irányuló eljárásban javasolta megvizsgálni. Az OTÉK 36. § (5) bekezdése kifejezetten nevesíti azt, hogy a védőtávolságokra vonatkozó rendelkezéseket az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendeletben kell szabályozni, így ennek megfelelően készült el az előterjesztéshez mellékelt rendelet-tervezet. Tekintettel arra, hogy a felülvizsgálat eredményeként a hatályos rendelet méretében és tartalmában jelentősen lecsökken, ezért célszerű a megmaradt, több helyen módosított rendelkezéseket (1. § (2)(3), 14. §, 2-es és 3-as sz. melléklet) egy új rendeletbe átemelni. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 2013. január 1-től hatályba lépő 41. § (4) bekezdése alapján a hatósági feladatokat I. fokon 2012. október 1-től december 31-ig a polgármester, majd 2013. január 1-től a jegyző látja el. A hatályos állattartási rendelet több rendelkezésének hatályon kívül helyezése törvényi és Alkotmánybírósági döntésen alapuló kötelezettség. Így a megmaradó szabályok új rendeletbe történő átemelése vált szükségessé. Ezen intézkedéseknek sem adminisztratív, sem költségvetési vonzata nincs. A jelenleg hatályos állattartási rendelet megtalálható: http://rendeletek.szegedvaros.hu
III. A tiltott, közösségellenes magatartások szabályozásáról szóló 19/2012. (V. 08.) önkormányzati rendelet módosítása, egy további tényállással való kiegészítése szükséges az alábbi indokok alapján: Hivatalunkhoz érkezett lakossági panaszbejelentések nagy száma, valamint a közterületi ellenőrzések alapján megállapítható, hogy Szeged város területén jelentős problémát okoz, hogy az ingatlantulajdonosok nem gondoskodnak az ingatlan előtti közterület gondozásáról, télen a járdán történő hóeltakarításról, és síkosságmentesítésről, holott ezen kötelezettségek jogszabályi előírásokon alapulnak, és teljesítésük a köztisztaság és a közlekedés biztonságának megőrzése miatt közérdek. A köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II. 21.) ÉVM-EüM együttes rendelet 6. § (1) bekezdése kimondja, ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik, a tulajdonos köteles gondoskodni a) az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület); b) a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, továbbá c) tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület tisztán tartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról. A helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól, valamint az egyes köztisztasági tevékenységek ellátásáról szóló 1/2005.(II.2.) Kgy. rendeletének 14. § (1) bekezdése alapján az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni: a) az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában 1 méter széles területsáv, illetőleg, ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület), b) tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület tisztán tartásáról. A fent idézett jogszabályok egyértelműen az ingatlan tulajdonosának kötelezettségévé teszik az ingatlan előtti közterület gondozását, azonban önkéntes jogkövetés hiányában a fent idézett jogszabályokban előírt kötelezettségek kikényszerítésére, vagy a helyes magatartásra történő
ösztönzésre nincs mód, mivel nincs olyan magasabb szintű jogszabály, amely a kötelezettség nem teljesítése esetén szabálysértési, büntetőjogi vagy ágazati bírságot írna elő joghátrányként, így ezen problémát jelentő magatartások jelenleg szankció nélkül maradnak, szankció nélkül pedig egy kötelezettséget előíró jogszabály betartatása rendkívül nehézkes. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. (továbbiakban Mhötv.) 51.§ (4) bekezdése szerint a helyi önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben meghatározhat tiltott, közösségellenes magatartásokat, és e magatartások elkövetőivel szemben önkormányzati rendeletben 50.000,-Ft-ig terjedő helyszíni bírság, illetve 150.000,-Ft-ig terjedő közigazgatási bírság kiszabását rendelheti el. A Mhötv. 143. § (4) bekezdés e) pontjában felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselőtestülete, hogy rendeletben határozza meg a kirívóan közösségellenesen magatartásokat, valamint a magatartás elkövetőjével szembeni pénzbírság kiszabásának szabályait. A fenti felhatalmazás alapján Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése 2012. május 08-án megalkotta a tiltott, közösségellenes magatartások szabályozásáról szóló 19/2012. (V.08.) önkormányzati rendeletét, mely alapján a tiltott, közösségellenes magatartás megvalósítója 50 ezer forintig terjedő helyszíni bírsággal, illetve 150 ezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható. Az Mhötv. adta felhatalmazás alapján minden olyan magatartás vagy egy előírt kötelezettség nem teljesítése, amely nem minősül szabálysértésnek vagy bűncselekménynek, amelyet más magasabb szintű jogszabály nem rendel büntetni, a közösségi együttélés szabályaival ellentétes tiltott, közösségellenes magatartássá minősíthető és egyúttal közigazgatási bírsággal sújtható. Szeged város területén a közösségi, közhasználatú területek rendje, tisztasága érdekében szükségesnek tartjuk a fenti magatartások, mint tiltott, közösségellenes magatartásokká történő minősítését, megteremtve ezáltal azok szankcionálási lehetőségét azért, hogy ezen magatartások elkövetése visszaszorítható, illetve megelőzhető legyen. A rendelet-tervezet elfogadása környezetvédelmi előnnyel járna, tekintettel arra, hogy ezáltal az állampolgárok jogkövetése biztosítottá válhat. Az önkormányzat számára anyagi kötelezettségvállalással nem jár, ugyanakkor bevételt eredményez. A feladat ellátása az önkormányzat részére többlet adminisztratív feladatot jelent. A jelenleg hatályos helyi http://rendeletek.szegedvaros.hu
közutak
kezeléséről
szóló
rendelet
megtalálható:
Tisztelt Közgyűlés! Kérem, hogy a mellékelt rendelet-tervezeteket megvitatni és elfogadni szíveskedjen! S z e g e d, 2012. szeptember 7. Tisztelettel:
dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének …........./2012. (….....) önkormányzati rendelete az állatok tartásáról Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörben, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva Szeged város területén az állatok tartásáról az alábbi rendeletet alkotja: 1. Általános rendelkezések 1. § (1) Szeged Megyei Jogú Város területén állatot tartani a vonatkozó állatvédelmi, állategészségügyi, közegészségügyi és környezetvédelmi szabályok betartásával az e rendeletben megfogalmazott építési előírásoknak megfelelően, e rendeletben meghatározott módon lehet. (2) Az állattartás előfeltételeinek az e rendeletben foglalt előírásainak megszegése esetén az eljáró hatóság intézkedést tehet, melynek keretében az állattartás feltételeinek meghatározásával szabályozhatja, illetőleg megtilthatja a tartást. (3) E rendeletben szabályozott állattartási ügyekben első fokon 2012. december 31-ig Szeged Megyei Jogú Város Polgármestere, 2013. január 1-től Szeged Megyei Jogú Város Jegyzője, másodfokon Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése jár el. (4) E rendelet alkalmazása során történő eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályai az irányadók. (5) Minden állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartás következtében mások jogai sérelmet ne szenvedjenek. (6) E rendelet nem vonatkozik az egészségügyi és állategészségügyi intézmény, kísérleti és kutatóintézet, cirkusz, állatkert (Vadaspark), gyepmesteri telep, állatforgalmi- és feldolgozó telep, vágóhíd, állatkereskedő, a fegyveres erők, rendészeti szervek, valamint kiállítások, rendezvények alkalmával bemutatásra kerülő állatok, lovasiskola állattartására, valamint – a külön jogszabályban meghatározott – veszélyes, illetve veszélyesnek minősített állatok tartására. 2. Haszonállat tartása, elhelyezése 2. § (1) Haszonállat csak a közegészségügyi, állategészségügyi és építésügyi előírásoknak megfelelő körülmények között arra alkalmas épületben (istálló, ól, ketrec) tartható. (2) Haszonállat tartására szolgáló épület alkalmasságának, illetve építésének feltételeit az érvényben lévő előírások alapján az építési hatóság – új épület létesítéséhez a szükséges engedélyezési eljárás keretében – határozza meg.
(3) Haszonállat tartására szolgáló épület, s az ahhoz tartozó kifutó, illetve trágya és trágyalé tároló a Rendelet 1. számú mellékletében meghatározott védőtávolságok szerint helyezhető el, illetve létesíthető. (4) A védőtávolságot a lakás és az állattartásra szolgáló épület egymáshoz legközelebb lévő nyílásai között légvonalban kell mérni. Ez a távolság 20 %-kal csökkenthető saját tulajdonú és használatú épületnél. 3. Kóbor állatokra vonatkozó rendelkezések 3. § (1) Ha az állattartó nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni. (2) Eb tulajdonosa – egyéb elhelyezés hiányában – köteles felajánlani az ebet állatvédő egyesület, illetve Gyepmesteri Telep részére. A Gyepmesteri Telep a felajánlott ebet köteles átvenni. (3) A város területén talált gazdátlan, kóbor, illetve közterületen szabadon engedett ebek (vakvezető kivételével) befogása és elszállítása a Gyepmesteri Telep feladata. (4) A befogott ebet tulajdonosa a tartási költségek megtérítése mellett 15 napon belül kiválthatja. (5) A befogott és 15 nap után ki nem váltott ebekkel a Gyepmesteri Telep szabadon rendelkezik. 4. Záró rendelkezések 4. § (1) E rendelet a kihirdetés napját követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) Hatályát veszti Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének az állatok tartásáról szóló 28/1999. (VI. 14.) Kgy. számú rendelete, valamint az azt módosító 46/2005. (XI. 15.) Kgy. rendelet, a 41/2009. (XII. 15.) Kgy. rendelet, a 28/2011. (X. 04.) Kgy. rendelet, továbbá az egyes szabálysértési rendelkezések módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló 45/1999. (X. 06.) Kgy. rendelet és az egyes szabálysértési rendelkezéseket tartalmazó helyi önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról szóló 6/2000. (II. 08.) Kgy. rendelet.
Dr. Botka László sk. polgármester
Dr. Mózes Ervin sk. címzetes főjegyző
Megalkotta: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 2012. szeptember … napján tartott ülésén. Kihirdetve: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Közlönyében.
