A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN

PÉ LD Á

NY

Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet

TIS ZT

EL

ET

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN

AKI I Budapest 2003

AKII

2003. 6. szám Kiadja:

NY

Agrárgazdasági Tanulmányok

az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet Főigazgató: Udovecz Gábor

PÉ LD Á

Szerkesztőbizottság:

Alvincz József, Dorgai László, Harza Lajos, Kamarásné Hegedűs Nóra (titkár), Kartali János, Kapronczai István, Kovács Gábor, Popp József, Potori Norbert, Udovecz Gábor

Készült:

ET

az Informatikai Igazgatóság Költség-és Árelemzési Osztályán

Szerzők:

EL

Béládi Katalin, Kertész Róbert

TIS ZT

Közreműködött:

Dudás Gyula, Kárpáti Andrea, Kolozsváriné Csontos Magdolna, Szlovák Sándor

Opponensek: Hodina Péter Kapronczai István HU ISSN 1418 2130

2

AKII

NY

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezetés..................................................................................................................... 5

PÉ LD Á

1. Adatbázis és módszer .............................................................................................. 7 1.1. Adatbázis.......................................................................................................... 7 1.2. Módszer............................................................................................................ 8 2. A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete ......................................... 8 2.1. A szántóföldi növények termelési költségei .................................................... 8 2.2. A szántóföldi növények hozamai..................................................................... 8 2.3. A szántóföldi növények önköltségei................................................................ 8 2.4. A szántóföldi növények önköltségeinek szóródása ......................................... 8 2.5. A szántóföldi növények értékesítési árai ......................................................... 8 2.6. A szántóföldi növények jövedelemtartalma..................................................... 8 2.7. A szántóföldi növények ágazati eredménye .................................................... 8 2.8. A szántóföldi növények jövedelmezősége....................................................... 8 2.9. A szántóföldi növények fedezeti hozzájárulása............................................... 8

EL

ET

3. A zöldségfélék, az alma és a borszőlő költség- és jövedelemhelyzete ................... 8 3.1. A zöldségfélék, az alma és a borszőlő termelési költségei .............................. 8 3.2. A zöldségfélék, az alma és a borszőlő hozamai............................................... 8 3.3. A zöldségfélék, az alma és a borszőlő önköltségei.......................................... 8 3.4. A zöldségek, az alma és a borszőlő értékesítési árai ....................................... 8 3.5. A zöldségek, az alma és a borszőlő jövedelemtartalma................................... 8 3.6. A zöldségek, az alma és a borszőlő ágazati eredményei ................................. 8 3.7. A zöldségek, az alma és a borszőlő jövedelmezősége..................................... 8 3.8. A zöldségek, az alma és a borszőlő fedezeti hozzájárulása ............................. 8

TIS ZT

4. Az állattenyésztési ágazatok költség- és jövedelemhelyzete .................................. 8 4.1. Az állattenyésztési ágazatok költségei............................................................. 8 4.2. Az állati termékek önköltségeinek szóródásai................................................. 8 4.3. Az állati termékek értékesítési árai .................................................................. 8 4.4. Az állati termékek jövedelemtartalma ............................................................. 8 4.5. Az állattenyésztési ágazatok eredményei......................................................... 8 4.6. Az állattenyésztési ágazatok jövedelmezősége................................................ 8 4.7. Az állattenyésztési ágazatok fedezeti hozzájárulása........................................ 8 Táblázatok jegyzéke .................................................................................................... 8 Mellékletek .................................................................................................................. 8 Mellékletek jegyzéke................................................................................................... 8

3

PÉ LD Á

ET

EL

TIS ZT NY

AKII

Bevezetés

Bevezetés

NY

A mezőgazdasági ágazatok költség- és jövedelem helyzetének vizsgálata mindig fontos része volt az agrárgazdasági kutatásoknak. Ez döntően abból adódik, hogy a mezőgazdasági vállalkozások (mind az egyéni, mind a társas gazdaságok) helyzete, gazdálkodásuk eredménye végső soron az általuk előállított mezőgazdasági termékek jövedelmi viszonyaitól függ.

PÉ LD Á

Az ezzel kapcsolatos vizsgálatok az utóbbi években még inkább hangsúlyosakká váltak. A 2004. május elsejével történő Európai Unióhoz való csatlakozásunk ugyanis mind határozottabban veti fel a magyar mezőgazdaság versenyképességének kérdését. Ez pedig nem más, mint annak elemzése, hogy mely ágazatok azok, amelyekkel versenyképesek leszünk az Unióban és melyek azok, amelyek jelenleg versenyhátrányban vannak, illetve ezek miként fognak alakulni a jövőben. Mindezek indokolják, hogy az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII) továbbra is kiemelt feladatának tekinti az ágazati szintű költség- és jövedelem vizsgálatokhoz szükséges adatok gyűjtését és feldolgozását, melyek részben hátterét képezik a mezőgazdasági ágazatok ökonómiai elemzésének.

ET

Jelen kiadványunkkal a korábbi évek hagyományait követve a főbb ágazatok költség, hozam-, ár- és jövedelemhelyzetéről adunk áttekintést. A tanulmány tematikájában a korábbi évek társas gazdaságokat bemutató sorozatához tartozik, de 2001 óta a tesztüzemi rendszerhez tartozó gazdaságok adatai alapján állítjuk össze kiadványunkat, amely már együttesen tartalmazza az egyéni és a társas gazdaságok ágazati költség-jövedelem mutatóit.

EL

A tesztüzemek 2002. évi gazdálkodásáról már megjelent első – a vállalkozások egészének pénzügyi és jövedelmi helyzetét bemutató – és a jelenlegi, második kiadvány remélhetőleg hasznos segítséget nyújt a termelők, a szakemberek, a szakmai szervezetek, a döntéshozók mindennapi munkájához.

TIS ZT

Végezetül köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik adataik rendelkezésünkre bocsátásával, valamint azok összegyűjtésével és feldolgozásával hozzájárultak a tanulmány elkészítéséhez.

5

PÉ LD Á

ET

EL

TIS ZT NY

AKII

Adatbázis és módszer

1. Adatbázis és módszer

PÉ LD Á

NY

Az AKII-ben a mezőgazdasági ágazatok költség- és jövedelemviszonyainak vizsgálatához szükséges adatgyűjtés és feldolgozás több évtizedes múltra tekint vissza. Az információs rendszerek mindenkor igyekeztek megfelelni az adott időszak követelményeinek, választ adni a szakmai döntéshozói igényekre, kérdésekre. Az adatbázisok felépítésénél, működtetésénél alapvető szempont volt, hogy azok megfelelően reprezentálják a magyar mezőgazdaságra jellemző termelési és üzemstruktúrát. Az 1990 előtti időszak kétpólusú (nagyüzemek és az általuk integrált árutermelő kisgazdaságok) termelői szerkezete sokszínűbbé vált. Nagy számban jelentek meg az egyéni, családi gazdaságok, valamint a kilencvenes években az átalakult, és új társas (Bt., Kft., Rt., szövetkezetek, stb.) vállalkozások.

1.1. Adatbázis

ET

E változás megkövetelte a meglévő információs rendszerek átalakítását, valamint újak létrehozását. Ennek a folyamatnak a keretében az AKII fokozatosan kiépítésre került a magyarországi tesztüzemi rendszer, amely számos hazai és EU-s feladata között az ágazati költség-jövedelem vizsgálatok adatbázisának az alapját is képezi.

EL

A mezőgazdasági vállalkozások 2002. évi tevékenységének eredményeit bemutató, 2003-ban megjelent intézeti kiadvány1 részletesen ismerteti a tesztüzemi információs rendszer kialakítását, fejlődését, szervezeti felépítését. Ezért itt csak azokat az információkat említjük meg újra, amelyek az ágazati adatok megértéséhez nélkülözhetetlenek.

TIS ZT

Az EU tagországai a 60-as évek közepétől kialakították – és napjainkban is működtetik – a reprezentatív üzemgazdasági információs rendszert, amely a gazdálkodók különböző csoportjainak jövedelmezőségéről szolgáltat adatokat az EU tagországok tájékoztatása céljából. Magyarországon az EU-csatlakozásra történő felkészülés jegyében 1996-tól kezdődött el a tesztüzemi rendszer gyakorlati kialakítása. A fokozatosan kiépülő üzemgazdasági hálózat teljes körű területi lefedettsége 2001-re valósult meg, ami egyben azt is jelenti, hogy az ország 19 megyéjében mintegy 1900 gazdaság tartozik az adatszolgáltatói körbe. Az üzemkiválasztás alapvetően négy szempont (üzemméret, termelési irány, cégjogi forma, regionális elhelyezkedés) alapján történt. Ezzel kapcsolatban feltétlen fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a korrekt reprezentatív minta összeállításához 1

Keszthelyi Szilárd, Kovács Gábor: A tesztüzemek 2002. évi gazdálkodásának eredményei, 2003. 2. szám

7

AKII


NY

szükséges Mezőgazdasági Összeírást 2000. év áprilisában végezte el a Központi Statisztikai Hivatal. Erre épülve készült el a magyarországi üzemtipológia, melyet a 2002. évre vonatkozó gazdaság kiválasztásnál tudtunk először figyelembe venni. Az 1999-2001-es időszakokat tekintve a méret tekintetében a naturális mutatók alapján kerültek a mintába a gazdaságok. A minimum szint a földterületnél 5 hektár, a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelő üzemeknél 1 hektár, míg az állattartó gazdaságoknál 5 számosállat volt.

PÉ LD Á

2002-től viszont – az összeírás eredményeinek felhasználásával – az ökonómiai méretet kifejező, a tagországokban használatos ún. európai méretegység (EUME) szerint történt a kiválasztás. Itt a magyarországi üzem és termelési méretet figyelembe véve a 2 méretegységet meghaladó üzemek kerülnek be a tesztüzemi rendszerbe. A 2001. évi adatok feldolgozásánál is már csak azoknak a gazdaságoknak az adatai kerültek feldolgozásra, amelyek mérete meghaladta ezt a szintet. Az EUME részletes tartalmát a módszertani részben külön ismertetjük. Természetesen a méretre vonatkozó minimum kritériumok a vizsgálatba vont gazdaságok egészére vonatkoznak, így az ágazati adatok esetében ennél kisebb méretek is előfordulhatnak.

EL

ET

Termelési irány szerint a következő hat gazdaságtípust különböztetjük meg a tesztüzemi rendszerben: • árunövény-termelő • tömegtakarmányt-fogyasztó állattartó • abrakfogyasztó állattartó • ültetvénnyel foglalkozó • kertészettel foglalkozó • vegyes tevékenységű gazdaságok A csoportosítás alapja az volt, hogy az üzem (vállalkozás) összes fedezeti hozzájárulásának minimum a kétharmadát az adott tevékenység tegye ki.

TIS ZT

Cégjogi forma alapján – és a kiadvány adatközlésében is – alapvetően két csoportot különböztetünk meg. Egyik az egyéni gazdaságok, másik a társas vállalkozások köre. Ezzel kapcsolatban néhány gondolatot fontosnak tartunk kihangsúlyozni, a félreértések elkerülése érdekében. Gyakran nem tesznek különbséget az egyéni gazdaságok és a kisüzemek, valamint a társas vállalkozások és a nagyüzemek között. Elegendő utalni a néhány hektáros betéti társaságokra, vagy pár tíz hektáros Kft.-kre, melyekkel szemben számos, több száz hektáros egyéni (sokszor családi alapon szerveződő) mezőgazdasági vállalkozás található. Közismert, hogy a vállalkozási formák megválasztása mögött nem egyszer adó- és pénzügyi megfontolások is meghúzódnak. Az AKII – a KSH gyakorlatával megegyezően – egyéni gazdaságokhoz sorolja az őstermelőket, az egyéni gazdálkodókat (cégbíróságon bejegyzett vállalkozások), a családi gazdaságokat és az összevont gazdaságokat. Ez utóbbinak 8

AKII


NY

azt tekintjük, amely több őstermelőből, egyéni gazdaságból áll, de a gyakorlatban közös irányítás alatt működik, úgy mint egy önálló, egységes vezetéssel rendelkező vállalkozás. Minden egyéb gazdasági forma a társas gazdasági körbe került besorolásra.

PÉ LD Á

A cégjogi formán túl a mellékletekben üzemméret szerint is csoportosítottuk a költség- és jövedelemadatokat. A gazdaságok nagysága alapján történő kategorizálás sajátossága, hogy ennek kifejezésére az Európai Unióban használatos standard fedezeti hozzájárulást (SFH) használjuk. (Ennek tartalmát is a módszertani részben ismertetjük.) Az adatbázissal kapcsolatban még egy lényeges kérdést kell megemlíteni. A magyarországi tesztüzemi rendszer kialakításával arra törekedtünk, hogy a gazdaságoknál (főleg az egyénieknél) olyan analitikus nyilvántartást és könyvelést alkalmazzunk, amely lehetőséget biztosít az ágazati mélységű költség- és eredményelszámolásra. Természetesen ez többletmunkát és nagyobb körültekintést igényel, így a rendszer bevezetésénél kiemelt szempont volt, hogy területenként (megyénként) a tipikus üzemcsoportokon belül a gazdaságok legalább 50 százalékában készüljenek ágazati mélységű nyilvántartások, illetve év végi eredmény-kimutatások.

ET

Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy a könyvelőirodák érdekeltségi rendszerét úgy alakítottuk ki, hogy többségük az üzemek 80 százalékánál elkészítette az ágazati költség-jövedelem adatok összeállítását. Mindezeket figyelembe véve a kiadványban szereplő ágazati adatok 1606 mezőgazdasági vállalkozástól kerültek összegyűjtésre és feldolgozásra.

TIS ZT

EL

A 2001. évtől kezdődően az ÁMÖ adatainak felhasználásával elvégeztük az adatok ún. „súlyozását”. Ez azt jelenti, hogy a táblázatban szereplő adatok az üzemek súlyozott átlagait mutatják. Az üzemi súlyozás pedig annak alapján történt, hogy a rendszerben szereplő gazdaság hány másik gazdaságot reprezentál az alapsokaságból, illetve annak hasonló üzemcsoportjából. Ezzel a módszerrel a korábbi évekhez képest reálisabb képet kaphatunk az ágazatok költség-jövedelem helyzetéről. Ezt tükrözi az így kialakult reprezentációs fok, mely ágazattól függően átlagosan 30-60 százalék közötti arányt képvisel a vizsgált tevékenységekben. Remélhetőleg az üzemkiválasztás pontosításával ezek az arányok az elkövetkezendő időkben tovább növelhetők és így az adatok felhasználhatósága tovább javul. A területi kiválasztásnál a megyéket tekintettük alapegységnek, melyek (a ma érvényes döntéseknek megfelelően) hét magyarországi régióba sorolhatóak.

9

AKII


1.2. Módszer

PÉ LD Á

NY

A tesztüzemek ágazati költség- és eredmény-elszámolásának vizsgálatához új adatstruktúra került összeállításra. Ennek során igyekeztünk az EU-ban alkalmazott költségszámítást és mutatórendszert figyelembe venni, de emellett törekedtünk a hazai igényeknek is megfelelni. Ebből adódóan, a kiadványban közölt adatok egyes elemei mind a számítás módszerében, mind a mutatórendszer tartalmában eltérnek a korábbi évek kiadványainak hasonló mutatóitól. Az egységes értelmezés, az előző évek adataival való összehasonlítás érdekében szükségesnek tartjuk összefoglalni a vizsgált ágazatok költség- és jövedelemszámításának módszertani sajátosságait, a közölt mutatók tartalmát és azok kiszámítási módját. A termelés költségei: a költségek számbavétele többféleképpen történhet. A hazai termékszintű önköltség-számításnál a számviteli előírásokat, illetve módszereket figyelembe véve a csoportosítás fő szempontjai a közvetlen és közvetett költségek elkülönítése volt.

ET

Az így elkészített utókalkulációk megfeleltek a számvitel által támasztott igényeknek. A módszer előnye, hogy viszonylag egzaktan eldönthető egy-egy ráfordításról, hogy melyik csoportba tartozik. Problémája ugyanakkor, hogy a közvetett elemeket fel kell osztani az ágazatokra és a felosztásnál alkalmazott vetítési alap vitákat válthat ki, illetve egyértelműen már nem rendelhetőek az adott ágazathoz az egyes elemek.

EL

A másik fő kategorizálási elv a változó és állandó költségekre való bontás. Ez különösen a gazdasági elemzéseknél, a döntés-előkészítési folyamatokban, a tervezés során kap kiemelt hangsúlyt, illetve egyes vizsgálatoknál csak ezek által kaphatunk megfelelő eredményt.

TIS ZT

Ez utóbbi módszer gondja azonban, hogy nem lehet egyszer és mindenkorra rögzíteni, hogy egy adott költségtényező melyik csoportba tartozik. Ez alapvetően a meghozandó döntéstől és a szóban forgó időtartamtól függ. (Pl. egy meglévő traktor amortizációja állandó költség, de ha új vásárlásáról kell döntenünk, akkor változó elemnek kell tekintenünk.) A csoportosítást tovább bonyolítja, hogy a két ismérv szerinti megbontás átjárható. Így pl. vannak olyan változó ráfordításelemek, amelyek egyben közvetettek, valamint olyanok, amelyek közvetlenek (egy ágazathoz kapcsolhatók), de állandó költségek. Az előbbire példa a traktorok üzemanyag-felhasználása, míg az utóbbi kategóriába tartozik a cukorrépa-betakarítógép amortizációja.

Az elmondottakból következően a tesztüzemi kérdőívünkben törekedtünk a lehető legrészletesebb ágazati költségstruktúra összeállítására. Elsődleges csoportosítási elvként a változó és állandó költség elkülönítést választottuk, mert az Európai Unióban követett gyakorlat is ez. 10

AKII


NY

Az adatok tagországi összehasonlítása, az alkalmazott mutatórendszer és majdani adatközlésünk Brüsszel felé is, ezt teszi szükségessé. Ugyanakkor a mellékletekben közölt részletes költségszerkezetek lehetőséget biztosítanak az érdeklődők számára a korábbi évekhez hasonló tartalmú adatok összeállítására. Mindezeket figyelembe véve a költségek tartalma a következő:

PÉ LD Á

• Változó költségek: azok a költségek, amelyek a termelés szintjével változnak, ezért ha nincs termelés, ezek a kiadások nem merülnek fel. • Állandó költségek: azok a költségek, amelyek nagysága (meglévő eszközstruktúra mellett) változatlan marad függetlenül attól, hogy folytatnake termelést, vagy sem. Az EU-ban használatos definíciót (85/377/EEC Bizottsági Határozat) figyelembe véve a változó költségeket közvetlen és közvetett részre különítjük el. E csoportosítás abból a gyakorlati elvből indul ki, hogy az üzemek összehasonlítása, kategorizálása, csoportosítása tagországi és közösségi szinten csak a közvetlen költségek alapján lehetséges. Pontosabban fogalmazva, az üzem tipológia alapját képező Standard Fedezeti Hozzájárulások (SFH) kiszámításánál csak ezeket az elemeket lehet figyelembe venni. A növénytermelésben ezek a közvetlen változó költségek a következők: • • • • • • •

EL

ET

vetőmagok és szaporítóanyagok, műtrágyák, növényvédő szerek, öntözés, fűtés, szárítás, közvetlen marketingköltségek (osztályozás, feldolgozási költségek, • közvetlen biztosítási költségek, • egyéb közvetlen változó költségek.

tisztítás,

csomagolás)

és

TIS ZT

Az állattenyésztés közvetlen változó költségei:

• állománypótlás költsége; tenyészállatoknál az állatok elszámolt értékcsökkenése, • takarmányok költsége, • állatorvosi díjak, • természetes és mesterséges termékenyítés költségei, • teljesítményvizsgálat költségei, • közvetlen marketingköltségek (osztályozás, tisztítás, csomagolás) és feldolgozási költségek, • közvetlen biztosítási költségek, • egyéb közvetlen változó költségek.

11

AKII


NY

A közvetett változó költségekhez tartoznak a saját gépek változó ráfordításai (üzem- és kenőanyagok, javítás, stb.), a fenntartási és egyéb segédüzemek változó költségei, az idegen gépi szolgáltatások díjai. A két csoport együttesen adja az adott ágazat összes változó költségét. Az összes többi – nem említett – ráfordításelem (földbérleti díj, munkabér és terhei, amortizáció, általános költségek, stb.) az állandó költségek között kerül elszámolásra.

PÉ LD Á

Termelési költség összesen: az állandó és a változó költségek együttes összege. A főtermék önköltsége: az ágazat melléktermékének értékével csökkentett termelési költség és az előállított főtermék hányadosa. Értékesítési átlagár (Ft/t, l, kg, db): az értékesített termék összes árbevételének és az értékesített termék mennyiségének a hányadosa. Amennyiben tényleges értékesítés nem történt, akkor az adott térségben potenciálisan elérhető értékesítési átlagár kerül figyelembe vételre.

ET

Az ágazat összes árbevétele: az értékesített fő- és melléktermékek után kapott tényleges nettó árbevétel, mely ezen felül tartalmazza azokat az árbevételt módosító tételeket, amelyeket a termelők ágazati árbevételként számolnak el. Ilyenek pl. a mennyiségi, minőségi felárak. Közvetlen állami támogatás: ide tartozik minden olyan támogatás, amelyet az ágazat megléte esetén kap a termelő, amelyek egyértelműen az ágazathoz, illetve tevékenységhez kapcsolódnak, kapcsolhatók.

EL

Egyéb bevételek: ide tartozik minden nem ár és támogatás jellegű, de az ágazathoz kapcsolódó bevétel, pl. biztosító térítése, árvíz-, belvíz kárrendezése.

TIS ZT

Termelési érték: az ágazat által előállított fő- és ikertermékek mennyisége és a realizált vagy az adott körzetben potenciálisan elérhető értékesítési átlagár szorzata. Ehhez kerül hozzászámításra a közvetlen támogatások összege, az ágazat egyéb bevételei, valamint a melléktermék értéke. A melléktermék értéke az elérhető értékesítési ár vagy a helyettesítési érték alapján kerül meghatározásra. Fedezeti hozzájárulás I.: a termelési érték és a közvetlen változó költségek különbözete. A változó költségeknél már említést tettünk a Standard Fedezeti Hozzájárulásról (SFH). E normatív mutató az egyes ágazatok, valamint gazdaságok tartós jövedelemtermelő-képességét fejezi ki és ezáltal alkalmas a mezőgazdasági üzemek ökonómiai méretének a meghatározására, pontosabban ennek alapján történik az Európai Méretegység (EUME) meghatározása. Az SFH és az Európai Méretegység kapcsolata ugyanis a következő: 1 EUME egyenlő 1200 euró üzemi SFH-val. 12

AKII


NY

Az 1200 euró értéket az Unió szintjén központilag határozzák meg és értéke az infláció hatására hosszabb időszak alatt változhat. Jelenleg 10 méretkategóriát határoznak meg, az elsőbe a 2 EUME alatti üzemek tartoznak, míg az utolsóba a 250 felettiek.

PÉ LD Á

Az adatbázissal kapcsolatban már említésre került, hogy a tesztüzemi rendszerbe a 2 EUME feletti gazdaságok kerülhetnek be. Ennek alsó SFH értéke 2400 euró, ami 250 Ft-os árfolyamon 600 ezer forintot jelent. Ez képezi tehát az alapját az Európai Unióban használt farmtipológia elkészítésének, az üzemek méret és tevékenység típus szerinti osztályozásának. Ezek az SFH-értékek minden tagországban az éves fedezeti hozzájárulások három egymást követő év adatainak átlagolásával kerülnek megállapításra. Ez indokolja tehát, hogy a számítás minden tagországra kötelező Bizottsági Határozat alapján és tartalommal kerüljön elkészítésre. Az 1999-2001. évekre vonatkozó SFH 2000 értékeket 2003-ban kell elkészíteniük a tagországoknak, valamint a csatlakozó országoknak. Így ekkor a Magyarországra vonatkozó adatok is összeállításra kerülnek. Fedezeti hozzájárulás II.: a termelési érték és a közvetlen és közvetett változó költségek különbözete.

EL

ET

Ágazati eredmény: a termelési érték és a termelési költség különbsége, de a fedezeti hozzájárulás II. és az állandó költség különbözete is ezzel az eredménnyel egyezik meg. Ez tehát azt jelenti, hogy az ágazatok jövedelemhelyzetének megítélésénél valamennyi bevételi és kiadási tétel figyelembe vételre kerül, valamint a készleten maradó termékek áron kerülnek értékelésre. A fedezeti hozzájárulás és az ágazati eredmény közötti differencia végeredményben az ágazatok ún. rezsitűrő képességének vizsgálatához is kellő információt szolgáltat.

TIS ZT

Főtermék jövedelem tartalma: az értékesítési átlagár és az önköltség különbözete. A mutató a termékek költség- és árszínvonalának egymáshoz való viszonyát mutatja és választ ad arra a kérdésre, hogy a tényleges felvásárlási áraknak adott időszakban volt-e jövedelemtartalma, és ha igen, mekkora volt annak nagysága. A felsorolt mutatók vetítési alapja növények esetében a földterület, vagyis egy hektár, valamint a főtermék mennyiségi egysége (egy tonna). Az állattenyésztési ágazatoknál az egyik vetítési egység szintén a mennyiség (liter, db, kilogramm), míg a másik az állatlétszám. Ez utóbbi minden esetben éves átlagos állatlétszámot jelent, ami a takarmányozási napok számának 365 nappal való osztásával kerül meghatározásra.

A kiadványban használt legfontosabb mutatók tartalmának ismertetése után végezetül még egy fontos szempontra kívánjuk felhívni a figyelmet. Annak ellenére, hogy egységes az adatgyűjtés az egyéni és a társas gazdaságokban, a gazdálkodásuk módjában meglévő – többnyire objektív okokból adódó – eltérések mégis a két termelői kör adatainak elkülönített közlését indokolják. Ez természetesen nem jelenti 13

AKII


NY

azt, hogy az eredmények ne lennének összevethetőek, de az ehhez szükséges korrekciók számszerűsítésére terjedelmi korlátok miatt e kiadvány kereteiben nem vállalkozhatunk, sőt elsődleges célunk ezzel az anyaggal pont a valós, tényszerű helyzet bemutatása volt.

PÉ LD Á

Ezért célszerűnek tartjuk röviden összefoglalni azokat a legfontosabb eltéréseket, amelyek a két termelői csoport gazdálkodásában léteznek, mert ezeket szükséges szem előtt tartani az adatok összehasonlításánál, valamint egységes értelmezésénél. Ezek a következők:

ET

• saját tulajdonú föld után nem kerül bérleti díj elszámolásra, így ezeknél a gazdaságoknál a föld értéke nem jelenik meg a költségek között; • tulajdonosi munkavégzés után többnyire csak a törvényileg kötelező minimális bér kerül kivételre (a közterhek elkerülése miatt) és ezáltal költségként való elszámolásra. Így ezekben a gazdaságokban a kimutatott nyereség részben tartalmaz a tiszta hasznon túl személyi jövedelmet is; • eltérő a gazdaságok gépi munka felhasználása és ezáltal költségelszámolása (idegen-saját, régi-új beszerzésű gépek keveredése, ebből adódóan az amortizációs költség nagysága, stb.); • a hitelhez jutás feltételeiben meglévő differenciák az általános költségek eltérő alakulását eredményezik, ráadásul itt jelentkeznek a cégjogi forma megválasztását is befolyásoló adózási feltételek különbségeinek hatásai is; • a differenciált támogatás az ágazatok bevételi oldalára hat, így az eredmények vizsgálatánál, összevetésénél szintén jelentős a szerepe.

TIS ZT

EL

A korántsem teljes felsorolással csupán azt kívántuk érzékeltetni, hogy az összehasonlításnál fokozott mérlegelést kell alkalmazni és a vizsgálatok céljainak megfelelően esetleges korrekciókat szükséges alkalmazni.

14

AKII

A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete

2. A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete

PÉ LD Á

NY

A magyar mezőgazdaságot a kilencvenes évtizedben jellemző gondok és nehézségek az új évezred első éveiben sem enyhültek. Továbbra is az egyik legnagyobb problémát az alacsony jövedelmezőség, nem ritkán annak hiánya jelenti. Ezt a kedvezőtlen helyzetet csak fokozza, hogy az amúgy is mérsékelt jövedelmek elérése igen kiszámíthatatlan. Ezek a tényezők, valamint az egyébként természetesnek tekinthető változó időjárási körülmények (aszályok, ár- és belvizek, fagyok stb.) együttesen folyamatosan növelik a termelés és ezen keresztül a realizálható eredmény kockázatát. Napjainkban ezek a kérdések kiemelt hangsúlyt kapnak, mert az egyes ágazatok költség- és jövedelemhelyzete, a kritikus pontok feltárása segíthet versenyképességünk javításán, amely fokozott figyelmet érdemel az EU-hoz való csatlakozásunk kapcsán. Gazdaságaink, termelőink jövedelemhelyzete ugyanis attól függ, hogy az egységes európai piacon miként tudjuk felvenni a versenyt a tagországok gazdáival, valamint milyen gyorsan tudunk alkalmazkodni a csatlakozással járó megváltozott feltételrendszerekhez.

ET

Ezért is tartjuk fontosnak az egyes ágazatok költség-jövedelemhelyzetének folyamatos vizsgálatát, a kritikus pontok feltárását. Végső soron ugyanis ezek határozzák meg a mezőgazdasági üzemek eredményeit. Nem kielégítő jövedelem esetén pedig elmaradnak a szükséges fejlesztések, melyek tovább növelik a már jelenleg is meglévő versenyhátrányunkat.

2.1. A szántóföldi növények termelési költségei

TIS ZT

EL

A mezőgazdasági termelés jellegéből adódóan az ágazatok költségalakulását döntően a termék-előállításhoz felhasznált anyag- és anyagjellegű kiadások határozzák meg. Ezen belül is meghatározó szerepe van az ipari eredetű anyagoknak, gépeknek és eszközöknek, vagyis ezek felhasznált mennyiségének és árszínvonalának. Az elmúlt években az üzemi tevékenység összes ráfordításaiból ezek a kiadások többnyire 70 százalékos arányt képviseltek. Mindebből következik, hogy a termelők igen érzékenyen reagálnak a felhasznált ipari anyagok és eszközök ármozgásaira, az ún. inputokra. Természetesen az anyagjellegű ráfordítások mellett még több más tényező hatása is kifejezésre jut a termelési költségek alakulásában, illetve azok változásának irányában és ütemében. Ilyen pl. a bér- és bérjellegű kifizetések, a kamatkiadások, a beruházásokkal változó amortizáció, a szolgáltatások díjai stb. Értelemszerűen az általános költségtendenciák ágazatonként differenciáltan jutottak érvényre (mértéküket és intenzitásukat tekintve) az egyes gazdaságokban. Mielőtt rátérnénk az egyes ágazatok költség változásainak ismertetésére, röviden szólnunk kell a KSH által közölt legfontosabb 2002. évi input árváltozásokról.

15

AKII


PÉ LD Á

NY

A mezőgazdasági ráfordítások árszínvonala 2002-ben átlagosan 2,2 százalékkal haladta meg a 2001. évi szintet. Az átlagon belül az energiákat 3,3 százalékos csökkenés jellemezte, annak ellenére, hogy 2002. negyedik negyedévében 18,7 százalékos volt a növekedés mértéke. A műtrágya árak szintén 3,3 százalékkal csökkentek 2001-hez képest. A később tárgyalandó állattenyésztési ágazatok kiadásait érintette kedvezően, hogy a takarmány árak átlagosan 1,7 százalékkal mérséklődtek a vizsgált időszakban. A 2002. év során az egyik legnagyobb mértékű drágulást a növényvédő-szereknél lehetett megfigyelni, amely 2001-hez képest 5,4 százalékos növekedést jelentett. Mindezek együttes hatásaként a szántóföldi növényeknél a termelési költség változása összetett képet mutat 2002-ben. Az ágazatok egy részénél mérséklődtek, míg másik részüknél nőttek a területegységre jutó kiadások, de összességében talán a szinten maradással lehetne jellemezni az ágazatok költség alakulását. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a ráfordítások hatékonyság romlása ebben az évben mérséklődött (1. és 2. táblázat). 1. táblázat

A szántóföldi növények termelési költségének alakulása az egyéni gazdaságokban Mértékegység

1999

Búza Durumbúza Szemes kukorica Őszi árpa Tavaszi árpa Triticale Rozs Zab Napraforgó Repce Cukorrépa Szója Silókukorica Lucerna

Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha

71669 68032 94059 64628 56151 50676 47309 52373 75991 71566 209309 87420 68248 54804

2000

TIS ZT

EL

ET

Ágazat

79666 84758 96320 71728 69336 62305 58193 59176 75774 71623 231861 92229 80821 59581

2001

2002

92084 85662 116906 85955 80762 75132 74376 75082 89128 96414 235807 95851 85527 58509

90018 88464 113548 79601 75828 74917 71542 72568 93885 86496 247089 100004 100745 57375

2002/2001, % 98 103 97 93 94 99 96 97 105 90 105 104 118 98

A szántóterület mintegy 40 százalékát elfoglaló kalászos gabonáknál az egyéni gazdaságokban az egy hektárra jutó költségek 72 és 90 ezer forint között alakultak 2002-ben. Ugyanezen értékek a társas gazdaságokban 60 és 100 ezer forint között szóródtak. A legmagasabb költség a kalászosok vezető növényénél a búzánál figyelhető meg. Az egyéni gazdaságoknál 90 ezer forint volt a területegységre jutó kiadások 16

AKII


NY

nagysága, míg a társas vállalkozásoknál 100 ezer forint. Az egyéni termelőknél ez 2 százalékos csökkenést jelent, ami döntően a gépi munkák költségének mérséklődéséből adódik. A társas gazdaságokban fordított volt a helyzet, 2 százalékkal emelkedtek az ágazat költségei 2002-ben az előző évhez viszonyítva. Ezt a növekedést a földbérleti díjak és a munkabérek emelkedése okozta. 2. táblázat


Mértékegység Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha

1999

2000

2001

2002

87323 92990 82565 108276 119031 72583 77692 64482 76883 53380 61475 55849 58769 62661 87226 87568 96670 86069 78324 241137 256960 89934 112325 82335 84218 56587 51211

98097 99493 130461 86393 86323 66620 58042 77671 102574 92246 244464 110298 105823 67009

100036 93037 138082 90685 84258 85509 59776 76288 108133 98860 262119 107923 103350 78647

ET

Ágazat

PÉ LD Á

A szántóföldi növények termelési költségének alakulása a társas vállalkozásokban

2002/2001, % 102 94 106 105 98 128 103 98 105 107 107 98 98 117

EL

A folyó áras költségváltozásokból kitűnik, hogy mindkét termelői körnél gyakorlatilag változatlan maradt a ráfordítás struktúra, ami részben abból is adódik, hogy ennél a terméknél meglehetősen egységes termesztéstechnológia valósul meg az országban.

TIS ZT

Hasonló tendenciák figyelhetők meg a többi kalászos növénynél is. Az egyéni gazdaságoknál a durumbúza kivételével mindenütt néhány százalékkal mérséklődtek a termelési költségek, míg a társasoknál a durumbúza és a tavaszi árpa kivételével nőttek.

Mindezeket azért szükséges külön hangsúlyozni, mert a ráfordítások egy részénél bekövetkezett árcsökkenésektől a ráfordítások növelését várhattuk volna. Különösen igaz ez akkor, ha az anyagfelhasználásokra (műtrágya, vetőmag, minőségi talajmunkák stb.) gondolunk, melyek még mindig elmaradnak a 80-as évek végét jellemző szinttől.

Ezzel szemben az említett jövedelembizonytalanság továbbra is óvatosságra inti a termelőket és ez tükröződik vissza a 2002. évi, gyakorlatilag változatlan költségekben. 17

AKII


NY

Szántóföldi növénytermelésünk másik meghatározó növényénél, a kukoricánál a kalászosokhoz hasonló tendenciák alakultak ki. Az egyéni gazdaságokban 3 százalékkal mérséklődtek az egy hektárra jutó költségek, ami alapvetően a gépi munkák költségcsökkenéséből adódik, de szerepet játszott ebben a műtrágyára és a szántásra fordított kiadások alacsonyabb szintje is.

PÉ LD Á

A társas vállalkozásoknál 6 százalékkal nőttek a termelési költségek 2002ben az előző évhez viszonyítva, amiben az anyagköltségek, a bérköltségek, és a földbérleti díj emelkedése játszotta a döntő szerepet. Ezek a változások itt is az óvatos gazdálkodást, valamint a bizonytalan jövedelemhelyzetet tükrözik vissza. Azt azonban mindenképpen megállapíthatjuk, hogy a kukorica termelés területegységre jutó költségei napjainkban már tartósan meghaladják a 100 ezer forintot.

ET

Az ipari növények költség-jövedelem viszonyainak alakulásával kapcsolatban kiemeljük, hogy ezen ágazatok helyzete nagymértékben függ az ipari háttértől, a feldolgozó szervezetek pénzügyi helyzetétől, magatartásától, üzletpolitikájától. A termelésszervezés és -irányítás, szűkebb értelemben a gazdálkodás előfinanszírozása itt valósult meg a legnagyobb mértékben, illetve legszélesebb körben. Ebből adódóan a szántóföldi kultúrák közül ezeket a növényeket jellemzi a leginkább kötött termesztéstechnológia és a legzártabb termékpálya.

EL

Az olajos növények (főleg a napraforgó) termelésével foglalkozó gazdaságok komoly gondokkal néztek szembe az elmúlt években. Az időjárási körülmények, a növény-egészségügyi problémák, valamint a növényi olajok iránti keresletcsökkenés miatt kialakult alacsony árak következtében jelentős veszteségeket kellett elkönyvelniük a termelőknek. Ez a negatív folyamat 2001-től megváltozott, az ágazatok helyzete stabilizálódott. Részben ezt tükrözik az utolsó két év költségadatai is.

TIS ZT

A napraforgó termelési költsége mindkét termelői körben 5 százalékkal nőtt 2002-ben és ez döntően az anyagköltségekkel hozható kapcsolatba. A gabonaféléknél zártabb termékpálya, illetve az ezzel összefüggésben levő 2001. évi kedvezőbb jövedelempozíció, kis mértékben ugyan, de növelte a termelői kedvet, ami a ráfordítások fokozásában jutott érvényre a termelőknél. Mindezek következtében a napraforgó egy hektárra jutó költségei napjainkban 100 ezer forint körül mozognak. Az egyéni gazdák átlagában kicsit elmaradnak ettől a szinttől, míg a társas gazdaságoknál meghaladják azt.

A különbség gyakorlatilag a földbérleti díjra és a bérekben meglévő különbségekre vezethető vissza.

A repcét ettől eltérő költségmozgások jellemezték 2002-ben. A társas vállalkozásoknál 7 százalékkal emelkedtek a termelők kiadásai, míg az egyénieknél 10 százalékkal csökkentek. Ezt utóbbi azonban a 2001. évi magas költségekhez 18

AKII


NY

viszonyítva jelent ilyen mértékű változást, mivel a közel 90 ezer forintos egy hektárra jutó költség egyáltalán nem jelent alacsony szintet. Ez a változás inkább az előbb elmondottakat támasztja alá. A napraforgónál bizonytalanabb jövedelembiztonság nagyobb mértékben befolyásolja a gazdák ráfordítás struktúráját és ezáltal költségeit.

PÉ LD Á

Az olajos növényekkel szemben a cukorrépa-termeléssel foglalkozó gazdaságok helyzete már három éve stabilizálódni látszik. Az ágazat igen komoly krízisen ment át a kilencvenes években. A cukor iránti fogyasztói igények mérséklődése, az ebből származó kapacitáskihasználási gondok (feldolgozó ipar) csaknem minden negatív ódiuma az alapanyagtermelő mezőgazdaságot súlytotta. Úgy tűnik, hogy a jó irányú szelekció következtében a mára kialakult termelési méretek (drasztikusan lecsökkent vetésterület, ehhez kapcsolódó kevesebb termés) az életben maradt gazdaságoknak már elfogadható szintű megélhetést biztosítanak, amit részben a kiegyensúlyozott ágazati termelés, illetve költségfelhasználás is tükröz. Az egyéni gazdaságoknál 247 ezer, míg a társas vállalkozásoknál 262 ezer forint az egy hektárra jutó termelési költség. Ez 5, illetve 7 százalékos költség növekedést jelent az előző évhez viszonyítva.

ET

Ennél az ágazatnál azért hangsúlyozzuk külön is a kiegyensúlyozottságot, mert ezt a növényt még az olajos magvak termelésénél is zártabb termesztéstechnológia jellemzi. A ráfordítás-struktúra változtatásában viszonylag kicsi a termelők mozgástere és a mennyiségében és minőségében nem megfelelően végrehajtott munkák itt okozhatják a legnagyobb veszteségeket.

EL

A fehérjenövények méltánytalanul csekély figyelmet kaptak a 90-es években. Az ésszerű földhasználat ugyanakkor napjainkra újra előtérbe hozta ezen növények termesztését, és az állattenyésztés relatív olcsó fehérje iránti igénye szintén erősítette ezt a folyamatot. Ugyanakkor ez utóbbi ágazatok jövedelemhelyzetének bizonytalansága visszahat a fehérje növényeket előállító gazdaságokra.

TIS ZT

Ez a kettősség tükröződik az 1999-2002. közötti időszak szójatermelésének költségeiben. Az egyéni termelőknél folyamatos növekedés figyelhető meg és 2002ben az egy hektárra jutó termelési költség elérte a 100 ezer forintot. Ez a termelői kedv pozitív voltát tükrözi. Ezzel szemben a társas vállalkozásoknál a 2000. évi 112 ezer forintos termelési költség azonban folyamatosan csökkent a következő két évben, ami döntően az állattenyésztés említett bizonytalanságaival, jövedelem kockázatával hozható összefüggésbe. A tömegtakarmányt fogyasztó állatok két meghatározó növénye a lucerna és a silókukorica, amelyek esetenként kizárólagos szerepet töltenek be a téli etetésben, de szerepük a nyári időszakban (természetesen tartástechnológiától függően) sem elhanyagolható. Költség vizsgálatukkal kapcsolatban feltétlenül utalni kell néhány 19

AKII


Ezek röviden a következőkben foglalhatók össze:

NY

speciális sajátosságra, amelyek a tömegtakarmány-termelést általában jellemzik, illetve amelyek a kilencvenes években kerültek felszínre és napjainkban is éreztetik hatásukat.

PÉ LD Á

• általánosan elmondható, hogy az állattartók a tömegtakarmányszükségletüket saját termelésből igyekeznek biztosítani, ebből adódóan csak a feleslegek kerülnek piaci forgalomba; • a gazdálkodók szempontjából nem közömbös, hogy az állati termék-előállítás eredményességét a jó színvonalú (hatékony) takarmánytermeléssel javítani tudják-e vagy fordítva, a gazdaságos állattartást a nem megfelelő (drága) tömegtakarmány-előállítás hátráltatja; • a kárpótlás során az állattartók egy része nem jutott megfelelő takarmánytermelő területhez, így a tömegtakarmányokat is vásárlás útján tudják biztosítani állataiknak. Ez egyrészt drágítja az állati termék-előállítást, másrészt kiszolgáltatottabbá teszi a termelőket; • az elmúlt évtizedben az állatállomány csökkenésével megbomlott a tömegtakarmány-termelés korábbi egyensúlya és ez komoly bizonytalanságot okozott mind a takarmánytermelésben, mind az állatok takarmányozásában.

ET

Ezeket a sajátosságokat is figyelembe véve elmondható, hogy 2002-ben az egyéni gazdálkodóknál a silókukorica termelési költsége is átlépte a hektáronkénti 100 ezer forintos szintet, és gyakorlatilag a társas gazdaságoknál is hasonló nagyságrend (103 ezer forint) alakult ki 2002-ben A lucernánál ezek az értékek 57 és 79 ezer között alakultak. A nagyobb költség szóródás mögött döntően az eltérő termesztés technológia (kaszálások száma, betakarítás módja stb.) húzódik meg.

TIS ZT

EL

A módszertani részben részletesen szóltunk a változó költségek fogalmáról, tartalmáról, amelyek a termelés szintjének módosulásával változnak. A termelőknek legnagyobb ráhatásuk, módosítási lehetőségük ezen költségek esetében van. Mind pozitív, mind negatív változásokra ezeken keresztül tudnak – rövid távon – legkönnyebben hatást gyakorolni az eredményekre. A 3. és 4. táblázatokban éppen ezért összefoglaltuk, hogy miként alakultak ezek a közvetlen változó költségek a szántóföldi növényeknél az elmúlt négy évben.

20

AKII


1999

2000

29926 31902 43959 24666 17992 18418 15151 16385 33571 27778 79644 39042 25160 7615

30708 38262 40793 25689 20603 20450 17730 18601 28889 25016 88568 41739 27600 10176

ET



2001

2002

35889 34046 29464 44904 52748 49495 31039 29548 22880 23115 27562 25059 15218 19981 23355 18885 34036 35379 34079 35015 92594 100743 49079 48914 28822 34587 8212 5583

PÉ LD Á

Ágazat

NY

3. táblázat A szántóföldi növények közvetlen változó költségének alakulása az egyéni gazdaságokban 2002/2001, % 95 152 94 95 101 91 131 81 104 103 109 99 120 68

4. táblázat A szántóföldi növények közvetlen változó költségének alakulása a társas vállalkozásokban Mérték1999 2000 egység Ft/ha 34935 34667 Ft/ha 40224 Ft/ha 45502 45891 Ft/ha 23071 25073 Ft/ha 23642 25160 Ft/ha 20594 18756 Ft/ha 14899 17015 Ft/ha 16148 23073 Ft/ha 37924 38272 Ft/ha 34397 29626 Ft/ha 100694 140173 Ft/ha 33118 37667 Ft/ha 29437 26150 Ft/ha 11052 10349

EL

Ágazat

TIS ZT


21

2001

2002

40660 39585 30504 38395 57972 60763 29681 31827 34042 31668 26339 26426 17231 18313 23115 21550 38498 43759 39992 43820 108778 111610 60029 36835 39717 44078 10313 14574

2002/2001, % 97 126 105 107 93 101 106 93 114 110 103 61 111 141

AKII


PÉ LD Á

2.2. A szántóföldi növények hozamai

NY

Említést érdemel továbbá, hogy az azonos irányba változó két költségcsoportnál mindkét termelői körben az ágazatok többségénél a változó költségek mozdultak el nagyobb mértékben. Ez egyértelműen az elmondottakat támasztja alá, vagyis ezen a területen direkt ráhatásuk van a termelőknek kiadásaik nagyságának befolyásolására.

A mezőgazdasági ágazatok jövedelemhelyzetét alapvetően a ráfordítások és a hozamok viszonya határozza meg. Pontosabban fogalmazva, az adott termék jövedelem tartalma az input és az output árak egymáshoz viszonyított nagyságától függ. A területegységre jutó költségnövekedések ugyanis önmagukban még nem tekinthetők kedvezőtlennek, ha ezek az emelkedő, illetve többletkiadások megtérülnek a többlethozamokban.

ET

A terméseredmények alakulásával kapcsolatban a korábbi évekhez hasonlóan most is szükségesnek tartjuk megemlíteni, hogy a növénytermesztésben a természeti adottságoknak és az időjárási tényezőknek közvetlen termelést befolyásoló szerepük van, melyeknek pozitív és negatív hatásai a gazdasági feltételektől, a fajok és fajták biológiai termőképességétől részben függetlenül az évenkénti hozamingadozásokban érvényre is jutnak.

EL

A hozamalakulásokkal kapcsolatban azonban feltétlenül említést kell tenni az elmúlt több mint egy évtizedet jellemző kedvezőtlen időjárásról is. Az elért eredmények kapcsán sokan és sokféleképpen nyilatkoztak erről, ami miatt úgy tűnhet, hogy az agrárgazdaság produktumának értékelésekor túlságosan nagy hangsúlyt kap az időjárásra való hivatkozás. Nem vitatva e véleményt, kétségtelen tényként kell megemlíteni, hogy az elmúlt 10-15 évben jelentősen több volt a szélsőséges hőmérsékletű és csapadékviszonyú esztendők száma, mint a hosszú idősoros meteorológiai adatok alapján ez várható lett volna.

TIS ZT

Ezt, az egyébként „természetesnek” tekinthető termelési kockázatot növelték a gazdaságok azzal, hogy – sok esetben persze kényszerből – főleg a kilencvenes évek első felében csökkentették anyagfelhasználásaikat, agrotechnológiai és növényvédelmi munkákat hagytak el, stb., vagyis csupán annyi ráfordítást eszközöltek, amennyi optimális időjárás mellett biztosítja az elvárt hozamokat. Főleg azok a ráfordítások maradtak el, amelyekkel részben mérsékelni lehet a külső környezeti tényezők negatív hatásait. Ez különösen nagy gondot jelentett, mert hatása több évre kiterjed. Ezen túlmenően a gyengébb eredményekben az is szerepet játszik, hogy a kívánt agrotechnikai színvonalat sok esetben továbbra sem sikerült visszaállítani. A viszonylag kedvezőnek mondható 2001-es esztendő után 2002. ismét komoly gondokat okozott a szántóföldi növénytermelésben. Tavasszal ár- és belvíz pusztított, emiatt nőtt a vetetlen terület, majd később aszály súlytotta szinte a teljes 22

AKII


NY

növényi kultúrát. Ennek következtében gyakorlatilag valamennyi növénynél romlottak az átlaghozamok (5. és 6. táblázat). A búza egy hektárra jutó terméseredménye 3,5 tonna volt az egyéni termelőknél, míg a társas gazdaságokban 3,7 tonna 2002-ben. Ez mintegy 20 százalékkal maradt el az előző évi szinttől, és még többel ha, az 5 tonnás hozamokat tekintjük jó színvonalúnak.

PÉ LD Á

A többi kalászos gabonánál még ettől is kedvezőtlenebb helyzet alakult ki, hiszen az ágazatban a 3 tonnás hektáronkénti átlagterméseket sem érték el a gazdálkodók. Hasonló helyzet jellemzi a kukoricát is 2002-ben. Az egyéni termelők csupán 5,4-es t/ha eredményt értek el, de a társas gazdaságok is elmaradtak a 6 tonnás átlagtól. Szinte kuriózumként értékelhetjük a napraforgót, ahol gyakorlatilag az előző évi szintet érték el mindkét termelői körben a tesztüzemi gazdaságok. A repcénél azonban már a kívánatos 2 tonnás hozamoktól közel fél tonnával maradtak el a gazdaságok 2002-ben. 5. táblázat

Ágazat

Mértékegység t/ha t/ha t/ha t/ha t/ha t/ha t/ha t/ha t/ha t/ha t/ha t/ha t/ha t/ha

1999

2000

2001

2002

3,78 3,96 6,99 3,79 2,94 2,77 2,15 2,48 1,66 2,07 48,12 1,83 27,96 6,17

3,61 4,12 4,65 3,52 2,83 2,95 2,22 2,21 1,66 1,67 35,51 2,04 23,32 5,59

4,22 4,00 6,94 3,94 3,23 3,50 2,53 2,57 2,01 2,19 43,56 1,96 25,18 5,44

3,52 3,49 5,44 3,08 2,92 2,80 2,23 2,50 1,98 1,53 41,29 1,96 27,60 5,70

TIS ZT

EL


ET

A szántóföldi növények átlagos hozamának alakulása az egyéni gazdaságokban 2002/2001, % 83 87 78 78 90 80 88 97 98 70 95 100 110 105

Ugyancsak romlottak a cukorrépa termelés naturális eredményei. Az egyéni termelők valamivel 40 tonna feletti hektáros hozamot értek el, míg a társas gazdaságok pár tizeddel ugyan, de elmaradtak ettől a szinttől.

23

AKII


NY

A napraforgóhoz hasonlóan ugyancsak kivétel a szója, ahol sikerült megismételni a 2001. évi teljesítményt és ugyanez a tendencia jellemzi az egyéni termelők tömegtakarmány termelését is. 6. táblázat

A szántóföldi növények átlagos hozamának alakulása a társas vállalkozásokban Mérték1999 egység Búza t/ha 3,64 Durumbúza t/ha 3,04 Szemes kukorica t/ha 6,99 Őszi árpa t/ha 3,74 Tavaszi árpa t/ha 2,83 Triticale t/ha 2,25 Rozs t/ha 1,43 Zab t/ha 2,63 Napraforgó t/ha 1,47 Repce t/ha 1,96 Cukorrépa t/ha 47,30 Szója t/ha 2,57 Silókukorica t/ha 25,79 Lucerna t/ha 5,28

2000

2001

2002

PÉ LD Á

Ágazat

ET

3,74 4,99 3,99 2,74 2,54 2,02 2,00 1,80 1,42 29,80 1,29 15,27 4,20

4,56 3,13 6,83 4,18 3,25 3,68 2,31 2,71 1,90 1,87 44,52 1,69 26,10 6,17

3,74 3,45 5,97 3,06 3,38 2,94 1,63 2,74 1,97 1,69 39,75 1,76 24,51 5,44

2002/2001, % 82 110 87 73 104 80 71 101 104 90 89 104 94 88

EL

2.3. A szántóföldi növények önköltségei

TIS ZT

A mezőgazdasági ágazatok termelési színvonalát többféle mutatóval lehet jellemezni, illetve értékelni. Ezek közül talán az egyik leggyakrabban használt a ráfordítások és az előállított hozamok együttes alakulását, illetve ezek egymáshoz való viszonyát tükröző fajlagos költségek, másként fogalmazva a termékek önköltségei. A termelőknek elemi érdekük, hogy munkájuk során kiemelt figyelmet fordítsanak a rendelkezésükre álló erőforrások optimális felhasználására, az élő- és holtmunka ráfordítások, valamint a várható termelési eredmények harmonizálására, vagyis a versenyképes termék-előállításnak a megteremtésére. Természetesen a ráfordítás-hozam viszonyok optimalizálása nem csak a gazdálkodók termelési szándékától függ, hiszen a ráfordítások racionális mérlegelésével, a technológiai követelmények pontos betartásával, stb. esetenként csak mérsékelni lehet a kedvezőtlen közgazdasági és természeti tényezők negatív hatásait. Ezekre a korábbi években gyakran láttunk példát.

24

AKII


NY

A 2002. évi önköltségekről összességében elmondható, hogy azok döntően az alacsony hozamok miatt az előző évhez képest kedvezőtlenül alakultak, de ha a korábbi éveket vesszük figyelembe, az ágazatok többségében ugyancsak lehangoló a 2002-es esztendő.

PÉ LD Á

Az egyéni gazdaságoknál a lucerna kivételével minden ágazatban nőttek a fajlagos költségek. Hiába csökkentek tehát a területegységre jutó termelési költségek, az alacsony hozamok miatt ez nem jutott érvényre az önköltségekben. A társas gazdaságokban négy terméket (durumbúza, tavaszi árpa, zab, szója) kivéve ugyancsak nőttek az egységnyi termékre jutó kiadások összegei 2002-ben (7. és 8. táblázat). Mindkét termelési körben gyakorlatilag 25 ezer forint felett alakult a kalászos gabonák önköltsége, de ezek közül is kiemelkedik a rozs, ahol a 30 ezer forintos szintet is meghaladták a termelők. A termék csoport legfontosabb növényének, a búzának a fajlagos költsége az egyénieknél 25 ezer, míg a társas vállalkozásoké 20 ezer forint volt 2002-ben. Hasonló tendencia jellemzi a kukoricát. Az egyéni gazdák 25 százalékkal, míg a társas vállalkozások 21 százalékkal drágábban állították elő a terméket, mint 2001-ben. Ezzel mindkét termelői körben ismét 20 ezer forint fölé emelkedett a tonnánkénti költség.

ET

Az ipari- és takarmánynövényeknél összetettebb kép figyelhető meg. Az egyéni termelőknél a napraforgó önköltsége 7, míg a társas vállalkozásoké csupán 2 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Ezzel a 48, és 55 ezer forintos önköltség a vizsgált négy év átlagában elfogadható szintet tükröz.

EL

Ezzel szemben a repce fajlagos költsége igen kedvezőtlenül alakult 2002ben, gyakorlatilag mindkét termelői csoportnál megközelítette a tonnánkénti 60 ezer forintos szintet.

TIS ZT

A cukorrépa önköltségének változása gyakorlatilag a két olajos növény között helyezkedik el, de inkább a napraforgóhoz közelít mind a változás mértékét, mind pedig irányát tekintve. Az elfogadható hozamok következtében a szója önköltsége nem emelkedett drasztikusan, sőt mint említettük a társas vállalkozások átlagában még mérséklődött 2001-hez képest. Nagyjából hasonló változások jellemezték a lucerna és a silókukorica önköltségének változását is a 2002. évben.

25

AKII


7. táblázat

1999

2000

2001

2002

18460 16957 13449 15640 18799 17386 21305 20507 45807 34626 4349 47812 2441 8876

21975 20586 21265 20158 25911 20964 24584 31912 48501 45440 6529 45156 3707 10645

21535 21388 16883 22359 24988 20056 26790 27789 44354 44083 5413 48986 3400 10682

25137 24702 21029 25309 25479 25456 30100 28327 47545 57727 5985 51564 3658 10088

PÉ LD Á


Mértékegység Ft/t Ft/t Ft/t Ft/t Ft/t Ft/t Ft/t Ft/t Ft/t Ft/t Ft/t Ft/t Ft/t Ft/t

ET

Ágazat

NY

A szántóföldi növények önköltségének alakulása az egyéni gazdaságokban

2002/2001, % 117 115 125 113 102 127 112 102 107 131 111 105 108 94 8. táblázat

A szántóföldi növények önköltségének alakulása a társas vállalkozásokban Mértékegység Búza Ft/t Durumbúza Ft/t Szemes kukorica Ft/t Őszi árpa Ft/t Tavaszi árpa Ft/t Triticale Ft/t Rozs Ft/t Zab Ft/t Napraforgó Ft/t Repce Ft/t Cukorrépa Ft/t Szója Ft/t Silókukorica Ft/t Lucerna Ft/t

1999

EL

Ágazat

TIS ZT

23725 25821 15486 19185 22486 23551 33517 23518 59396 43862 5098 34975 3193 10722

2000

2001

2002

24474 24083 19298 28206 27946 27639 40369 55691 58127 8624 86969 5536 12138

21157 31826 19145 20377 26501 17617 25109 28340 53934 49366 5492 65384 4054 10863

26258 26894 23142 29324 24667 28587 35435 26564 54872 58841 6645 61420 4544 14509

26

2002/2001, % 124 85 121 144 93 162 141 94 102 119 121 94 112 134

AKII


NY

2.4. A szántóföldi növények önköltségeinek szóródása

Az előzőekben bemutatott költségadatok a tesztüzemi rendszer által reprezentált gazdaságok átlagos értékeit tükrözték. Az átlaggal kapcsolatban azonban gyakran felmerül az a jogos kritika, hogy azok elfedik a valóságban létező különbségeket.

PÉ LD Á

A következőkben röviden bemutatjuk, hogy milyen szóródás jellemzi az önköltségeket a megfigyelt ágazatokban, illetve a gazdaságok hol helyezkednek el az átlaghoz képest. Mivel 2001-től ismerjük azt, hogy az egyes üzemek hány másikat reprezentálnak az összes gazdaságból, így a számításoknál ezekkel az értékekkel korrigáltuk a mintánkat. Ennek eredményeként a közölt adatok országos átlagként értelmezhetőek. Vizsgálataink egyik iránya a szélső értékek meghatározására terjedt ki. „Az egy gazdaság adata nem adat” elvéből kiindulva a minimum és maximum értékek kiszámításánál az üzemek alsó és felső 10-10 százalékának (decilisének) adatait vettük figyelembe. Ez értelemszerűen ágazatonként eltérő üzemszámot jelent. A táblázatokban azokat az ágazatokat nem szerepeltettük, amelyeknél csoportonként minimum 3 üzem adata nem állt rendelkezésünkre. (9. és 10. táblázat).

EL

ET

A közölt adatok alapján megállapítható, hogy a szántóföldi növényeknél a fajlagos költségek szóródása a minimum és maximum értékek között kettő-ötszörös eltéréseket mutat. Így például a búzánál az egyéni gazdaságoknál 3,5, a társas vállalkozásoknál 2,9-szeres a különbség. A kukoricánál ezek az értékek 4,3 és 3,1szeres eltérést mutatnak, de ehhez hasonló különbségek figyelhetők meg az ipari növényeknél is. Figyelmet érdemel, hogy az ipari növények közül mindkét termelői csoportnál a cukorrépa és a napraforgó önköltség szóródása nem éri el a háromszoros értéket a szélső határok között. Ennek oka a már említett zártabb termékpályában és termesztéstechnológiában keresendő.

TIS ZT

Az egységesebb termesztéstechnológiával magyarázható, hogy a társas vállalkozásoknál kisebbek a szóródások, mint az egyéni termelőknél. Természetesen ebben az eltérésben szerepet játszik az is, hogy az egyéni termelők száma nagyobb és termelési felkészültségük, tapasztalatuk sokkal heterogénebb.

A 2002. évi adatok ezen túl arra is felhívják a figyelmet, hogy a jelentős hozamkiesések (kedvezőtlen időjárás) szintén hozzájárulnak a szélső értékek közötti különbségek növekedéséhez. Az átlagtól való eltérésekről elmondható továbbá, hogy valamennyi ágazatnál lefelé, vagyis a kedvezőbb önköltségek felé mindig kisebb a differencia, (többnyire 50% alatti) mint felfelé. A maximum önköltségek sokszor 100 százalékkal haladják meg az átlagot, de előfordulnak 200 százalékos, vagy azt közelítő értékek is (pl. egyéniek őszi árpája, vagy a társas vállalkozás repce termelése). 27

AKII


Minimum (alsó decilis)

Átlag

Maximum (felső decilis)

Ft/t Ft/t Ft/t Ft/t Ft/t Ft/t Ft/t Ft/t Ft/t Ft/t Ft/t Ft/t Ft/t

14664 11943 15075 12532 14937 15302 14441 30966 28355 3920 32349 2362 5185

25137 21029 25309 25479 25456 30100 28327 47545 57527 5985 51164 3658 10088

50812 51059 77224 62590 48956 53040 67087 83127 33009 10956 64631 7342 19084

ET

Búza Szemes kukorica Őszi árpa Tavaszi árpa Triticale Rozs Zab Napraforgó Repce Cukorrépa Szója Silókukorica Lucerna

Mértékegység

PÉ LD Á

Ágazat

NY

9. táblázat A szántóföldi növények önköltségének szóródása az egyéni gazdaságokban 2002. év

10. táblázat A szántóföldi növények önköltségének szóródása a társas vállalkozásokban 2002. év Mértékegység


Átlag

Maximum (felső decilis)

Ft/t Ft/t Ft/t Ft/t Ft/t Ft/t Ft/t Ft/t Ft/t Ft/t Ft/t

16881 16327 17380 17520 17075 16557 39382 36335 4428 2603 5969

26258 23142 29324 24667 28587 26564 54872 58841 6645 4544 14509

49725 49979 76937 63045 57429 70231 99723 177927 11867 7347 24992

EL

Ágazat

TIS ZT

Búza Szemes kukorica Őszi árpa Tavaszi árpa Triticale Zab Napraforgó Repce Cukorrépa Silókukorica Lucerna

Az átlag mögötti tények feltárásának – az eddigi szélső értékek mellett – másik lehetséges iránya, annak vizsgálata, hogy hányan helyezkednek el az átlag közeli mezőben és hányan találhatók azon kívül pozitív, illetve negatív irányú tartományban. 28

AKII


PÉ LD Á

NY

Ennél a csoportosításnál centrumnak tekintettük azokat a gazdaságokat, melyeknél az önköltség nem több, mint 10 százalékkal tért el (plusz-mínusz) irányba az országos átlagtól. A többi üzem pedig a fajlagos költsége alapján vagy a „centrumtól kedvezőbb”, vagy a „centrumtól kedvezőtlenebb” elnevezésű csoportba került. A szóródás bemutatásához pedig az üzemszám helyett jobbnak találtuk a vetésterület alapján történő aránycsoportosítást, mely pontosabban tükrözi a termelési lehetőségek szóródását. A bemutatott táblázatokban természetesen az arányok feltüntetése mellett az adott üzemcsoport önköltségeit is szerepeltetjük (11. és 12. táblázatok). A számítások eredményeit összefoglalva elmondható, hogy az egyéni gazdaságoknál a búzatermeléssel hasznosított terület 24 százalékán a centrum körüli önköltséget értek el a termelők. Kedvezőnek ítélhető, hogy a terület 41 százalékán ettől kedvezőbben alakultak a fajlagos költségek, és csak mindössze 35 százalék tartozik a kedvezőtlen önköltségű kategóriába. Nagyjából hasonló arányok figyelhetők meg a többi kalászos gabonánál is. Ezzel szemben a kukoricánál a legnagyobb (39%-os) területi arány az centrumtól kedvezőtlenebb csoportba tartozó gazdaságoknál található, míg a középen elhelyezkedők 26 százalékot képviselnek. A centrumtól kedvezőbb költségfelhasználás a vetésterület egyharmadán valósult meg 2002-ben.

ET

Hasonló arányok alakultak ki az egyéni gazdaságok napraforgó termelése esetében is, míg a repcénél a többség (48%) a kedvezőtlen önköltségű kategóriában foglal helyet.

EL

Különleges az egyéni termelők cukorrépa ágazata. Itt a vetésterület 62 százalékán a centrum önköltségi szinten folyik a termelés, míg az azon kívüli területek közel azonos arányban részesülnek a kedvező és kedvezőtlen csoportból.

TIS ZT

A társas vállalkozások elemzésénél említést érdemel, hogy a búzatermelés tekintetében közel normál szóródás (egyharmad-egyharmad) alakult ki 2002-ben. A többi kalászos gabonánál szélsőségesebb arányok figyelhetők meg. Szembetűnő, hogy az őszi és tavaszi árpánál, valamint a zabnál a centrum költségszinthez a terület csekély részesedése tartozik. A kukoricánál az egyéni gazdaságokhoz hasonlóan a kedvezőtlenebb kategóriához kapcsolódik a legnagyobb terület. Az is igaz ugyanakkor, hogy a kedvező önköltségű területek 36 százalékos aránya mindössze egy százalék ponttal marad el ettől.

29

AKII


Önköltségek

%

Önköltség Önköltség Önköltség Önköltség Önköltség centrumtól Önköltség centrumtól centrumtól centrumtól centrum kedvezőtlecentrum kedvezőtlekedvezőbb kedvezőbb nebb nebb 19083 21047 15201 18436 17740 18271 19745 18024 37040 38119 4613 40800 2493 6876

24911 26490 20957 25042 25522 24775 29793 27466 46736 55109 5838 50355 3717 9817

36528 31279 30928 42034 38362 39285 39479 39726 64522 87807 9110 63474 5371 15838

41 46 35 46 44 44 36 37 37 32 20 33 26 43

24 12 26 19 15 17 5 10 26 20 62 14 42 13

35 42 39 35 41 38 59 53 37 48 18 53 32 44

ET


A vetésterület aránya

PÉ LD Á

Ágazat

Ft/t

NY

11. táblázat A szántóföldi növények önköltségének és területi arányának szóródása az egyéni gazdaságokban 2002. év

EL

12. táblázat A szántóföldi növények önköltségének és területi arányának szóródása a társas vállalkozásokban 2002. év Önköltségek

Ágazat

A vetésterület aránya

%

Önköltség Önköltség Önköltség Önköltség Önköltség centrumtól Önköltség centrumtól centrumtól centrumtól centrum kedvezőtlecentrum kedvezőtlekedvezőbb kedvezőbb nebb nebb 20916 18259 21137 19086 20779 20375 43670 44944 5008 3429 9241

26244 22748 28832 25114 28216 25715 54114 57128 6878 4643 14842

TIS ZT

Búza Szemes kukorica Őszi árpa Tavaszi árpa Triticale Zab Napraforgó Repce Cukorrépa Silókukorica Lucerna

Ft/t

36437 32907 44430 39119 37589 43241 74336 92613 9259 5887 19927

30

37 36 42 44 47 55 39 42 38 39 32

32 27 12 28 5 10 22 16 21 16 27

31 37 46 28 48 35 39 42 41 45 41

AKII


NY

Figyelmet érdemel, hogy mindkét olajos növénynél a kedvező és kedvezőtlen önköltségű területek aránya megegyezik. A napraforgónál 39, míg a repcénél 42 százalék ez az érték. Ebből adódóan átlagos szinten csak a terület 22, illetve 16 százalékán folyik termelés.

PÉ LD Á

A cukorrépánál a kukoricához hasonló arányok jellemezték a társas vállalkozások önköltség szóródását 2002-ben. A kedvezőtlen kategóriába tartozott a legnagyobb terület (40%) és az átlag körülibe a legkisebb (21%). Ezek az adatok arra hívják fel a figyelmet, hogy nem tagadva ugyan a külső természeti tényezők termelést befolyásoló és ezáltal önköltségre gyakorolt hatását, a termelők kezében még vannak tartalékok a fajlagos költségeken keresztül javítani az eredményes gazdálkodáson.

2.5. A szántóföldi növények értékesítési árai

ET

A szántóföldi növények termelés költségeivel kapcsolatban már említettük, hogy az ágazatok jövedelempozíciója, illetve annak változása befolyásolja a termelőket ráfordításaik mennyiségi és strukturális összetételének megválasztásában. E gazdálkodói magatartás alapvetően abból adódik, hogy az üzemek gazdasági és ágazati szintű eredménye végső soron a kiadások és a bevételek nagyságától, pontosabban ezek egymáshoz való arányától függ. A két tényezőre viszont nem egyformán tudnak hatni a termelők.

EL

Az önköltségek szóródásai is azt jelezték, hogy az input oldalon a mezőgazdasági vállalkozásoknak még mindig van mozgástere. Ez természetesen nem mond ellent annak a közismert ténynek, hogy a korábbi időszakhoz viszonyítva az utóbbi években e területen szűkültek a lehetőségek, egyre inkább csökken a termelők tartaléka. Ugyanakkor az is igaz, hogy az output oldalhoz viszonyítva még mindig itt vannak szabadabb mozgás lehetőségek a gazdáknak.

TIS ZT

A bevételek nagysága ugyanis döntően az értékesítés árbevételétől függ, aminek összegét a piacra kerülő termékek mennyisége és az árak színvonala dönt el.

Elméletileg a termelők a piacra kerülő termékek mennyiségére közvetlenül tudnak hatást gyakorolni, míg az árakra csak közvetve. Ez pontosan azt jelenti, hogy az árukínálattal befolyásolni tudják az árakat (kereslet-kínálat egyensúlya). Hangsúlyozzuk, hogy ez csak elviekben van így, mert a mezőgazdasági termékek egy része nem, vagy alig tárolható, valamint tárolókapacitás nincs minden termelőnél, így az árak befolyásolásának lehetőségével nem tudnak élni a termelők. Az említett időszak gyakorlati tapasztalatai mindezeket vissza is igazolták.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a mezőgazdasági termékek árszínvonala 2002-ben összességében 0,4 százalékkal csökkent az előző évhez képest. Ezen belül a növényi termékek árszintje (és ide tartoznak a szántóföldi

31

AKII


NY

növények) 3,0 százalékkal nőtt. Természetesen ez a szerény árnövekedés is eltérő mértékben jelentkezett az egyes ágazatokban és gazdaságokban. A mezőgazdaság termelési szerkezetében – mind a múltban, mind pedig napjainkban – meghatározó szerepet töltenek be a gabonafélék. Ebből következik, hogy az árak és a jövedelmek alakulása alapvetően meghatározza a mezőgazdasági vállalkozások éves eredményét (13. és 14. táblázat). 13. táblázat

Búza Durumbúza Szemes kukorica Őszi árpa Tavaszi árpa Triticale Rozs Zab Napraforgó Repce Cukorrépa Szója

Mértékegység Ft/t Ft/t Ft/t Ft/t Ft/t Ft/t Ft/t Ft/t Ft/t Ft/t Ft/t Ft/t

1999

2000

2001

2002

20263 15621 15518 15202 17199 16340 14117 15929 48115 46729 5869 43883

27405 28720 27063 26006 25758 26030 25575 30586 43888 40734 6875 45862

20597 19833 18075 19439 23848 18785 18644 24241 57724 50849 7860 57353

22300 26828 21582 21308 22942 20121 19877 23450 61988 51171 9017 55739

ET

Ágazat

PÉ LD Á

A szántóföldi növények értékesítési árainak alakulása az egyéni gazdaságokban

2002/2001, % 108 135 119 110 96 107 107 97 107 101 115 97

TIS ZT

EL

Hangsúlyozottan igaz volt ez az elmúlt 10 év során, amikor is szélsőséges árhullámzások jellemezték a gabonapiacot. Az 1998. évi mélypont után 1999-ben már emelkedtek az árak, melyek 2000-ben ugrásszerűen meglódultak. A 30-40 százalékos, illetve az azt meghaladó növekedés egyértelműen a kedvezőtlen időjárás által előidézett terméskiesések következménye volt. 2001-ben viszont fordított folyamat zajlott le. A javuló terméseredmények hatására csökkent a kereslet és ezáltal a felvásárlási árak is lefelé mozdultak el. A 2002-es esztendőt ellentétes folyamatok jellemezték. A terméskiesések ellenére éves átlagban csak kis mértékben növekedtek az árak. Az egyéni gazdaságok 2001-ben a megtermelt búzát tonnánként átlagosan 22300 forintért adták el, ami 8 százalékkal haladta meg a 2001. évi szintet, ez a javulás a jobb minőséggel hozható összefüggésbe. A társas vállalkozások ettől 1500 forinttal magasabb árat értek el 2002-ben, de ez gyakorlatilag megegyezett az előző évi árral. A többi kalászos gabonánál ellentétes irányú változások alakultak ki éves szinten. A tavaszi árpa és a zab kivételével valamennyi termék ára nőtt 2001-hez képest az egyéni termelőknél. A társas vállalkozásoknál szintén csökkent a tavaszi 32

AKII


NY

árpa ára, hasonlóan a durumbúzához és a rozshoz, míg a többi terméké nőtt. Az árak nagyságát tekintve továbbra is többnyire a társas gazdaságok érték el a kedvezőbb értékeket. Ebben a jobb minőség mellett az erősebb alkupozíció is szerepet játszott.

PÉ LD Á

Megállapítható továbbá, hogy a korábbi évekhez képest napjainkra szorosabb kapcsolat alakult ki a búza és a többi kalászos gabona ármozgásai között. A vezető termék változásait érzékenyebben követi a többi termék. Ez azonban azzal is jár, hogy a kisebb szereppel bíró termékeknél a követés sokszor túlreakcióba is átcsaphat. Az alul, vagy felülértékelt árak pedig a jövedelemkockázat növelésén keresztül kiszámíthatatlanabbá, bizonytalanabbá teszik ezen ágazatok termelését. 14. táblázat

A szántóföldi növények értékesítési árainak alakulása a társas vállalkozásokban 1999

2000

2001

2002

21622 19502 16228 16612 18117 16808 21670 17400 47481 45529 5754 45669

28459 24591 26774 28366 26176 27581 31170 46915 38749 7602 48787

23555 34543 20014 21417 28034 19908 18651 21640 60314 51131 7859 52361

23795 24750 21292 22008 26024 20199 17839 24508 64978 52156 8462 60509

EL



ET

Ágazat

2002/2001, % 101 72 106 103 93 101 96 113 108 102 108 116

TIS ZT

Szántóföldi növénytermelés ugyancsak meghatározó növénye a kukorica. Az ágazat helyzete sajátságosan alakult az elmúlt időszakban. A búzával szemben szerepe mérséklődött az elmúlt évtized derekán, amiben szerepet játszott a csökkenő állatállomány következtében kialakult keresletcsökkenés, valamint a gyengébb hozamokból adódó jövedelmezőségi gondok. Ez az 1996 óta tartó tendencia 2000-ben mérséklődött, amit az akkori árakban tapasztalható különbségcsökkenés is tükrözött. A 2002. évben ez a folyamat részben megismétlődött. Ekkor az egyéni termelőknél alig volt különbség a két ár között, míg a társas vállalkozások átlagában is mindössze 2500 forintos differencia alakult ki. Mindez adódik abból, hogy a gabonafélék közül (az egyéniek durumbúzáját kivéve) a kukorica ára emelkedett a legnagyobb mértékben.

33

AKII


NY

Ezt azért tartjuk fontosnak hangsúlyozni, mert az EU-ban fordított a helyzet, vagyis a kukorica pozíciója a kedvezőbb, és mivel a búza és a kukorica intervenciós ára azonos, a csatlakozás után a kukorica termelő gazdaságaink számíthatnak kedvezőbb változásokra. Összességében tehát elmondható, hogy 2002-ben a gabonaárak csekély mértékben emelkedtek, sőt egyes termékeknél csökkenés következett be, ami hátrányosan érintette a termelőket.

PÉ LD Á

Az ipari növények értékesítési árai szintén ellentmondásosan alakultak a 2002. évben. Az 1999 óta tartó árcsökkenés 2001-ben megállt és ekkor jelentősnek tekinthető 25-32 százalékos növekedés történt ezeknél a termékeknél. Ez a folyamat nem folytatódott a következő évben, de az elmúlt esztendő áralakulásait figyelembe véve a napraforgó 7 és 8 százalékos áremelkedése kiemelkedőnek mondható a szántóföldi növények közül. Ezzel az egyéni termelők is átlépték a tonnánként 60 ezer forintos szintet. A repce esetében már kedvezőtlenebb a kép. Itt ugyanis gyakorlatilag változatlanok maradtak az árak 2002-ben az előző évhez viszonyítva.

ET

E termékeknél azonban hangsúlyozni kell, hogy az árak nagyságát döntően a gyakran monopolhelyzetben lévő feldolgozó szervezetek határozzák meg. Így azok pénzügyi, gazdasági helyzete, valamint a monopolizált piaci viszonyok alapvetően meghatározzák a meghirdetett árakat. A mezőgazdasági alapanyagot előállító termelők alkupozíciója ezen ágazatok esetében meglehetősen csekély. Ez részben a többi növényhez képest kötöttebb értékesítési lehetőségekkel is összefügg. Ebből következően 2002. évi árak tartósságára is csak ennek függvényében számíthatnak a termelők.

TIS ZT

EL

A cukorrépánál a növények átlagához képest (3,0 százalék) jelentősnek mondható árnövekedés következett be 2002-ben. Az egyéni gazdaságok átlagában 15 százalékkal nőttek a termékértékesítés bevételei, míg a társas vállalkozásokban 8 százalékkal. Figyelmet érdemel, hogy ezzel az egyéni gazdálkodók magasabb árat értek el 2002-ben, mint a társas vállalkozások. Ez egyértelműen a jobb minőséggel magyarázható, valamint ennél az ágazatnál figyelhető meg a leginkább egységes termeléstechnológia és termékértékesítés. A kedvező árváltozások azt tükrözik, hogy a cukorvertikum 2000. évre kialakult viszonylagos egyensúlyi helyzete 2002-ben folytatódott. Ez pedig a termelők számára feltétlen pozitív a hosszabb távra való tervezés szempontjából.

A fehérjenövények közül a kiadványunkban vizsgált szója termelői ára a társas vállalkozásokban 16 százalékkal emelkedett 2001 és 2002 között. Ezzel az átlagár átlépte a tonnánkénti 60 ezer forintot. Ezzel szemben az egyéni gazdaságok átlagában 3 százalékos árcsökkenés történt a vizsgált évben. E terméknél azonban mindig figyelembe kell venni, hogy az állattenyésztés helyzete (igénye), az import fehérjetakarmányok árai mindig is jelentős hatást fognak gyakorolni hazai szójatermelésünkre és ezen belül az értékesítés áraira. 34

AKII


2.6. A szántóföldi növények jövedelemtartalma

PÉ LD Á

NY

A mezőgazdasági ágazatok, illetve tevékenységek (így a szántóföldi növények) eredményeit végső soron a termeléshez felhasznált ráfordítások volumene és azok értéke, valamint az előállított termékekért és szolgáltatásokért kapott bevételek nagysága, pontosabban ezek egymáshoz való viszonya határozza meg. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági termékek jövedelme végeredményben az input és az output árak színvonalától függ. Természetesen ezt még módosítják (növelhetik) a támogatások és az egyéb bevételek nagyságai, valamint a termelés hatékonyságának javítása. A következőkben röviden összefoglaljuk, hogy a magyarországi tesztüzemek legfontosabb szántóföldi növénytermelési ágazatainak miként alakult a jövedelemhelyzete az elmúlt időszakban. Ennek bemutatása többféle mutatóval lehetséges, melyek közül egyik a termékek jövedelemtartalma, ami a mezőgazdasági termékek értékesítési árának és az önköltségének a különbségével egyenlő. E mutató tehát gyakorlatilag az árak tisztajövedelem tartalmát fejezi ki, vagyis azt tükrözi, hogy a piaci viszonyok – adott időpontban – biztosították-e a termelők számára a szükséges jövedelmet.

ET

A vizsgált szántóföldi növények jövedelemhelyzete jelentősen romlott a 2000 és 2001 közötti időszakban. Az ágazatok döntő többségében romlott a jövedelempozíció, sőt jelentősen nőtt azoknak az ágazatoknak a száma, ahol az árak nem nyújtottak fedezetet a termelés költségeire (15. és 16. táblázat). 15. táblázat

EL

A szántóföldi növények jövedelemtartalmának alakulása az egyéni gazdaságokban Ágazat

TIS ZT



1999

2000

2001

2002

1803 -1336 2069 -438 -1600 -1046 -7188 -4578 2308 12103 1520 -3929

5430 8134 5798 5848 -153 5066 991 -1326 -4613 -4706 346 706

-938 -1556 1192 -2920 -1140 -1271 -8147 -3549 13370 6766 2447 8367

-2837 2126 553 -4001 -2537 -5335 -10223 -4877 14443 -6556 3032 4575

35

AKII


NY

Kifejezetten kedvezőtlen helyzet alakult ki a kalászos gabona termelésben. Az egyéni termelők durumbúzáját és a és a társas vállalkozások tavaszi árpáját kivéve, mindkét termelői körben és minden ágazatban veszteséges volt a termelés 2002-ben. Az alacsony hozamok miatt megemelkedett önköltségeket a kialakult árakban nem ismerte el a piac.

PÉ LD Á

A termékcsoport vezető növényénél, a búzánál az egyéni termelőknél 2800 forint veszteség keletkezett tonnánként, míg a társas vállalkozásoknál 2500 forint. Kifejezetten kedvezőtlen a rozs jövedelempozíciója, ahol mindkét termelői csoportnál a veszteség meghaladja a tonnánkénti 10 ezer forintot, sőt a társas vállalkozásoknál ez inkább a 20 ezer forinthoz áll közelebb. 16. táblázat

A szántóföldi növények jövedelemtartalmának alakulása a társas vállalkozásokban 1999

2000

2001

2002

-2103 -6319 742 -2573 -4369 -6743 -11847 -6118 -11915 1667 656 10694

3985 508 7476 160 -1770 -58 -9199 -8776 -19378 -1022 -38182

2398 2717 869 1040 1533 2291 -6458 -6700 6380 1765 2367 -13023

-2463 -2144 -1850 -7316 1357 -8388 -17596 -2056 10106 -6685 1817 -911

ET



EL

Ágazat

TIS ZT

Ugyancsak elgondolkodtató, hogy az utolsó négy évben a zab is mindig veszteséges volt, függetlenül a termelői körtől. Ezek az adatok arra hívják fel a figyelmet, hogy napjainkban a felvásárlási árak önmagukban nem elegendőek a kalászos gabonáknál a jövedelem biztosítására.

Ez azért hangsúlyos kérdés, mert Uniós csatlakozásunkkal, illetve az ezzel együtt megvalósuló támogatások hatására kialakuló ármozgások alapvetően nem vezetnek majd látványos általános áremelkedéshez. Épp ezért kívánatos lenne, hogy a termelés hatékonyságának javításával olyan önköltségeket érjünk el, amelyek többé-kevésbé megtérülnek az árakban. Ekkor a támogatás tényleg jövedelmet tud biztosítani a termelőknek, mert különben árkompenzációra cserélődik a támogatás és így nem segíti a termelés fejlesztését.

36

AKII


NY

A kukorica jövedelempozíciója szintén kedvezőtlenül alakult a vizsgált évben. Igen szerény vigasz, hogy az egyéni termelőknél legalább nem volt veszteséges az ágazat, de az árak tonnánkénti 553 forintos jövedelemtartalma nem segíti az ágazat fejlődését. A társas vállalkozásoknál még ennél is rosszabb volt a helyzet, hiszen az árak közel 2000 forinttal maradtak el a fajlagos költségektől. Ezek az adatok egyértelműen az ágazat bizonytalan helyzetére utalnak.

PÉ LD Á

A bemutatott gabonaárak egyértelműen a termelők kiszolgáltatottságára hívják fel a figyelmet, mert az árak hullámzásai jelentősen növelik a termelés kockázatát. Az elmúlt években többször is megfigyelhető volt, hogy a piaci zavarok miatt kialakult szélsőségesen magas felvásárlási árak hosszabb távon inkább hátrányosak a gazdálkodók számára. Egy adott évben ugyan jól járnak a termelők, de a piaci egyensúly visszaállta előtt ezek az árak ellenkező irányba lendülnek ki és esetenként a kiindulási szint alá is zuhanhatnak. Sajnos a kalászos gabonák 2002. évi árai mérsékelt ütemben ugyan, de ezt igazolták.

ET

Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a hullámzó jövedelemalakulások megváltoztathatatlanok és törvényszerűen bekövetkeznek. Más ágazatok példái bizonyítják, hogy a termékpályák valamennyi szereplőjének ésszerű a kölcsönös érdekeket elismerő egyezségeivel, megállapodásaival a negatív folyamatok szélsőséges hatásai mérsékelhetőek. A jövedelemtartalom előre kiszámítható, tervezhető szinten tartható és az erre épülő támogatásokkal a szükséges ágazati eredmények is biztosíthatóak.

TIS ZT

EL

Ugyancsak az elmondottakat erősítik az ipari növények 2002. évi jövedelemalakulásai, csak esetenként fordított előjellel. A napraforgó tisztességes árnövekedése lehetővé tette, hogy a termelők költségeiket fedezni tudják az értékesítés után kapott bevételeikből. Kifejezetten kedvező eredményt értek el az egyéni termelők, mert átlagosan 14443 forint jövedelmet realizáltak tonnánként a napraforgó termeléssel 2002-ben. Szintén kedvező volt a társas gazdaságok számára is ez az esztendő, mivel a napraforgó árai itt is 10 ezer forint hasznot eredményeztek a termelők számára. Ezzel szemben a másik olajos növény, a repce jövedelempozíciója jelentősen romlott. Mindkét termelői körben valamivel több, mint 6 ezer forint veszteség keletkezett 2002-ben. A cukorrépánál a növekvő árak fedezetet nyújtottak a költségekre, sőt az egyéni termelőknél a 2001. évhez viszonyítva is kedvezőbb fajlagos jövedelem alakult ki. Ezek az adatok megerősítik az ágazatról az áraknál leírtakat. A jelenlegi termelési méretek mellett kiegyensúlyozott jövedelemhelyzet jellemzi a cukorrépa vertikumot.

A szójatermelésben ellentmondásos helyzet alakult ki 2002-ben. Az egyéni gazdaságok átlagában tonnánként 4575 forint jövedelmet realizálhattak a termelők. Ezzel szemben a társas vállalkozásoknál az előző évhez hasonlóan az árak nem fedezték az igen magas önköltségeket. A változások irányát tekintve azonban 37

AKII


NY

fordított helyzet alakult ki a két termelői kör között. Az egyénieknél közel felére csökkent a jövedelem, míg a társas vállalkozásoknál szintén közel felére mérséklődött az egy tonnára jutó veszteség.

2.7. A szántóföldi növények ágazati eredménye

PÉ LD Á

Az ágazatok jövedelemhelyzete – közismerten – a kiadások és a bevételek nagyságától, ezek egymáshoz való viszonyától függ. Ez utóbbiak mértékét pedig döntően az értékesítési árak, pontosabban az értékesítésből származó bevételek határozzák meg. Emellett azonban fontosak az ágazatokhoz kapcsolható támogatások és egyéb bevételek szerepe is. Láttuk ugyanis, hogy amíg a termékek egy részénél az árak biztosították az elvárható hasznot, addig más részüknél az értékesítés után kapott bevételek elmaradtak a termék-előállítás költségeitől. A következőkben röviden összefoglaljuk, hogy miként alakultak a szántóföldi növények ágazati eredményei az elmúlt időszakban. A mutató kiszámítását és tartalmát a módszertani részben részletesen összefoglaltuk, itt most csak annyit kívánunk megismételni, hogy az ágazati eredmény kiszámításánál valamennyi, az ágazathoz kapcsolódó kiadási és bevételi tétel figyelembevételre került.

TIS ZT

EL

ET

A növénytermelés jövedelemhelyzetének megítélésénél – az elmondottakon túl – még egy fontos szempontra kívánjuk ráirányítani a figyelmet. Ez pedig a föld szerepének a kérdése. Közismert ugyanis, hogy a termőföld az agrártermelés legfontosabb, semmi mással nem pótolható, de évről-évre termőerejében megújítható termelési eszköze. Hazánk természeti erőforrásokban szegény, ezért a termőföld jelentőségét az erőforrások között kiemelten kell hangsúlyozni, és a termőföldet ennek megfelelően kell kezelni. Azt, hogy a gazdálkodók a földdel összefüggő potenciális lehetőségeket ki is használják, vagyis a rendelkezésükre álló földterületet (akár saját, akár bérelt) meg is műveljék, alapvetően az érdekeltségi viszonyok döntik el. A területegységre vetített ágazati eredmények tehát az általános jövedelmi helyzeten túl egyben a termőföld kihasználását, illetve hasznosulását is tükrözik. Az ágazati eredmények összességében a jövedelemtermelő képességnél tapasztalt tendenciákat követik a szántóföldi növénytermelésben. Ennek megfelelően a gabonafélék jelentős eredménykiesést okoztak, míg az ipari növények többnyire többletbevételt biztosítottak a mezőgazdasági termelőknek 2002-ben az előző évhez viszonyítva (17. és 18. táblázat). Az egyéni gazdaságok adatait tekintve elmondható, hogy a támogatásokat és az egyéb bevételeket is figyelembe véve a búza, a durumbúza és tavaszi árpa esetében pozitív eredményt értek el a termelők. A többi kalászos gabonánál a támogatások csak a veszteségek mérséklését tették lehetővé. A búza és a tavaszi árpa azért is érdemel figyelmet, mert az árak önmagukban nem tartalmaznak jövedelmet.

38

AKII


NY

Ugyancsak pozitív maradt a kukoricaágazat kiadás-bevétel szaldója. Ezek az eredmények azonban elmaradnak a 2001. évi szinttől és jelentős a lemaradás a kedvezőnek mondható 2000. évi eredményektől. Ez utóbbi évnek a búza esetében csupán 10 százalékát tudták eredményben elérni a termelők, de a kukoricánál is 58 százalék a lemaradás. 17. táblázat


Mértékegység Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha

1999

2000

2001

2002

13243 2099 21367 3100 192 2912 -11147 -4350 6322 30580 80513 -572

25243 37735 34346 26337 4346 19164 6721 553 -2414 -1521 20320 12714

4145 -205 17177 -2519 2022 4129 -12410 -514 35610 21818 111790 27584

2332 17727 14442 -1530 3492 -3500 -16216 -1864 40386 500 135529 23398

ET

Ágazat

PÉ LD Á

A szántóföldi növények ágazati eredményének alakulása az egyéni gazdaságokban

EL

A társas vállalkozásokban szintén romlottak a gabonafélék ágazati eredményei, sőt a tavaszi árpát és a zabot kivéve valamennyi ágazat veszteséges volt 2002-ben. A hozamkiesések miatti önköltség növekedésekből és a stagnáló árakból adódó negatív hatásokat tehát nem tudták a támogatásokkal és az egyéb bevételekkel (természeti károkért kapott bevételek) kivédeni a gazdaságok.

TIS ZT

A kalászos gabonákhoz hasonlóan a kukorica termelés is veszteséges volt a társas vállalkozások átlagában 2002-ben. Ez azért tekinthető kedvezőtlennek, mert az utóbbi években ez az ágazat viszonylag stabil jövedelmet biztosított ezen gazdaságok számára.

Az ipari növényeknél összetettebb kép figyelhető meg 2002-ben. A napraforgó-termelésben mindkét termelői csoportnak az előző évhez képest nőttek a területegységre jutó ágazati eredményeik. Kifejezetten jónak mondható az egyéni termelők átlagában elért 40386 Ft/ha-os eredmény, de ugyancsak elfogadható a társas gazdaságok közel 25 ezer forintos értéke is. Ezzel szemben a repce termelésben komoly gondok alakultak ki 2002-ben. Mindkét termelői körben romlott az eredmény, olyannyira, hogy a társas gazdaságokban az ágazati kiadások összege meghaladta a bevételekét és ezáltal veszteségessé vált az ágazat. Az egyéni termelők sem jártak jobban, mert a

39

AKII


NY

hektáronként elért 500 forint eredményt inkább értékelhetjük úgy, hogy nem keletkezett veszteség a termék-előállításban ezekben a gazdaságokban. Külön ki kell emelnünk a cukorrépát, mely mindkét gazdálkodói körben nyereséges volt 2002-ben, sőt az egyénieknél hektáronként közel 136 ezer forint eredményt értek el, de a társas vállalkozások 81483 Ft/ha-os jövedelme is jónak ítélhető. 18. táblázat


Mértékegység Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha

1999

2000

2001

2002

-5352 -19100 8268 -6618 -11445 -13371 -16885 -14721 -15567 5583 37300 28486

19097 13232 33654 4493 -1468 1979 -14868 -10873 -22432 -2249 -48654

14824 14370 8868 6868 12565 9486 -8832 -15617 15438 7798 109593 -21976

-4299 -7223 -5924 -15572 9136 -18489 -26054 4175 22599 -4917 81483 251

ET

Ágazat

PÉ LD Á

A szántóföldi növények ágazati eredményének alakulása a társas vállalkozásokban

EL

A szójával kapcsolatban csak megismételni tudjuk a korábbiakat. Az egyéni gazdaságokban eredményes növény volt 2002-ben, míg a társas vállalkozásokban gyakorlatilag nem tudtak eredményt realizálni az üzemek.

TIS ZT

2.8. A szántóföldi növények jövedelmezősége A mezőgazdasági termékek jövedelemtartalma, az ágazatok eredményei pontosan jelezték, hogy egy adott időszakban miként alakul a jövedelemhelyzet, és ebből adódóan hogyan változtak a termelők érdekeltségi viszonyai.

Emellett azonban az is lényeges kérdés, hogy a termelők rendelkezésére álló erőforrások hogyan hasznosulnak a különböző termékek előállításával. A költségarányos ágazati eredmények tehát választ adhatnak arra a kérdésre, hogy az ágazatok egymással összevethető jövedelempozíciója miként alakul egy adott időszakban. A rendelkezésünkre álló adatokból általánosságban megállapítható, hogy 2001-hez viszonyítva 2002-ben a szántóföldi növénytermelés ágazatainak döntő

40

AKII


NY

többségénél romlott a jövedelmezőségi szint. Ezeknél ugyanis a 100 Ft termelési költségre jutó eredmények kedvezőtlenebbül alakultak, mint korábban (19. és 20. táblázat). 19. táblázat A szántóföldi növények 100 Ft termelési költségre jutó ágazati eredményének alakulása az egyéni gazdaságokban 1999

2000

2001

2002

18,48 3,09 22,72 4,80 0,34 5,75 -23,56 -8,31 8,32 42,73 38,47 -0,65

31,69 44,52 35,66 36,72 6,27 30,76 11,55 0,93 -3,19 -2,12 8,76 13,79

4,50 -0,24 14,69 -2,93 2,50 5,50 -16,69 -0,69 39,95 22,63 47,41 28,78

2,59 20,04 12,72 -1,92 4,61 -4,67 -22,67 -2,57 43,02 0,58 54,85 23,40

ET


Mértékegység Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft

PÉ LD Á

Ágazat

Ágazat

EL

20. táblázat A szántóföldi növények 100 Ft termelési költségre jutó ágazati eredményének alakulása a társas vállalkozásokban

TIS ZT


Mértékegység Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft

1999

2000

2001

2002

-6,13 -23,13 7,64 -9,12 -17,75 -25,05 -30,23 -23,49 -17,78 6,49 15,47 31,67

20,54 11,12 43,32 5,84 -2,39 3,37 -17,05 -11,25 -28,64 -0,88 -43,32

15,11 14,44 6,80 7,95 14,56 14,24 -15,22 -20,11 15,05 8,45 44,83 -19,92

-4,30 -7,76 -4,29 -17,17 10,84 -21,62 -43,59 5,47 20,90 -4,97 31,09 0,23

41

AKII


NY

Említést érdemel az egyéni gazdaságok gabonaágazatainak jövedelmezősége, ahol csupán a durumbúza és a kukorica haladja meg az igen csekély 10 százalékos szintet. A többi terméknél vagy veszteséges volt a termelés, vagy 5 százalék alatt maradt a jövedelmezőség.

PÉ LD Á

Hasonlóan lehangoló helyzet jellemzi a társas vállalkozásokat is. Itt csupán a tavaszi árpa éri el a 10 százalékos szintet és a zabnál található még 5 százalékos jövedelmezőség. A többi gabona – mint azt az eredményeknél láttuk – veszteséges volt 2002-ben. Ezzel szemben a repce kivételével az ipari növények költség hatékonysága igen kedvezően alakult mindkét termelői csoportnál. Különös figyelmet érdemel, hogy az egyéni termelők átlagában a napraforgó jövedelmezősége 43, a cukorrépáé pedig 55 százalékos volt 2002-ben. De a társas vállalkozások is 20, illetve 30 százalék feletti szintet értek el ezeknél a termékeknél. A vizsgált növények közül még az egyéni termelők szójatermelésének jövedelmezőségét szükséges megemlíteni, ahol a gazdák 100 forint költségükre 23,40 forint jövedelmet tudtak realizálni.

2.9. A szántóföldi növények fedezeti hozzájárulása

EL

ET

A korábbiakban már említettük, hogy a mezőgazdasági ágazatok jövedelemhelyzetének bemutatása többféle mutatóval lehetséges. Az előző részekben ezek közül összefoglaltuk, és röviden elemeztük, hogy miként alakult az egyes termékek jövedelemtartalma, eredménye és jövedelmezősége az elmúlt négy év során a tesztüzemi gazdaságok átlagában.

TIS ZT

A következőkben még egy jövedelemmutatóra kívánunk kitérni. Ez pedig az ágazatok fedezeti hozzájárulása. Tesszük ezt azért, hogy az olvasó számára még több információt juttassunk el ezen kiadványon keresztül, hiszen nem egy gazdasági döntéshez elegendő az ágazatok fedezeti hozzájárulásának ismerete, sőt egyes kérdésekben csak ezek alapján tudunk helyes döntést hozni. A másik fontos kérdés, ami miatt külön is kitérünk ezekre az adatokra, az az, hogy ezek az információk képezik a Standard Fedezeti Hozzájárulás (SFH) értékeinek alapját. Az Európai Unió tagországaiban és 2001-től hazánkban is a mezőgazdasági vállalkozások üzemméret és tevékenység szerinti csoportosítása pedig ezen ágazati, ágazatcsoporti adatok alapján történik. A módszertani fejezetben részletesen összefoglaltuk ezen mutató tartalmát és kiszámítási módját. Itt csak annyit kívánunk megemlíteni, hogy a közölt táblázatokban az EU-ban alkalmazott mutatót szerepeltetjük, vagyis a termelési értékből csak a közvetlen változó költségek kerültek levonásra. Ebből adódik, hogy tartalmában a mellékletekben közölt fedezeti hozzájárulás I. mutatóval egyezik meg.

42

AKII




1999

2000

54985 38230 71467 43063 38350 35171 21011 31638 48742 74368 210178 47806 57975 51907

74200 84231 89873 72377 53079 61019 47185 41128 44471 45087 163614 63204 62323 71976

2001

2002

60341 55992 81336 52397 59904 51699 46748 51212 90703 84153 255004 74355 68775 70365

58304 61286 78494 48523 56206 46359 35344 51819 98892 51981 281876 74488 105002 75556

PÉ LD Á

Ágazat

NY

21. táblázat A szántóföldi növények fedezeti hozzájárulásának alakulása az egyéni gazdaságokban

Ágazat


1999

2000

2001

2002

47036 23241 71041 42894 29395 19415 24065 31792 34078 57256 177743 85301 58295 35581

77420 86372 86273 56217 41251 43734 49285 47525 26265 114537 26003 50692 40836

72262 83358 81357 63580 64845 49767 31979 38940 79514 60053 245280 28292 93572 61015

56153 47419 71395 43286 61726 40593 15409 58914 86973 50123 231991 71339 72854 68066

TIS ZT

EL


ET

22. táblázat A szántóföldi növények fedezeti hozzájárulásának alakulása a társas vállalkozásokban

43

AKII


NY

A jövedelemhelyzetről már az eddig elmondottakból értelemszerűen következik, hogy a gabonafélék döntő többségénél csökkentek a fedezeti hozzájárulások 2001 és 2002 között. Ennek okairól már szóltunk, így ezeket nem kívánjuk megismételni.

PÉ LD Á

Említést érdemel viszont, hogy a két termelői csoport adatait figyelembe véve 2001-ben a gabonák FH-ja hektáronként 31 ezer és 83 ezer forint között szóródott, addig 2002-ben 15-78 ezer forint között helyezkedtek el az értékek. Az intervallum növekedése és ezen belül is az alsó érték felé történő nagyobb elmozdulás szintén az ágazatok jövedelempozíciójának romlását tükrözi (21. és 22. táblázatok). Továbbra is megfigyelhető, hogy az abszolút értékek között az FH-k tekintetében legkisebbek a két termelői csoport között a különbségek, ami az állandó költségekben meglévő különbségek nagyobb voltát jelenti. Az olajos növények javuló jövedelempozícióját jelzi, hogy a napraforgó fedezeti hozzájárulása jelentősen meghaladta mind a búzáét, mind a kukoricáét 2002-ben.

ET

Az elmúlt évekhez hasonlóan 2002-ben is a legnagyobb fedezetet a cukorrépánál figyelhetjük meg a szántóföldi növények közül. Az egyéni gazdák által elért hektáronkénti 282 ezer és a társas vállalkozások 232 ezer forintos FH-ja kifejezetten magasnak tekinthető.

TIS ZT

EL

A tömegtakarmányok jövedelemhelyzetét nem vizsgáltuk (csak költségeit), mivel ezeket elsősorban saját felhasználásra termelik a gazdaságok, és így piaci forgalmuk csekély. A fedezeteket azonban ezeknél az ágazatoknál is kiszámítottuk, és ezen termékek FH-ja 68 és 105 ezer forint között mozgott 2002-ben.

44

AKII

A zöldségfélék, az alma és a borszőlő költség- és jövedelemhelyzete

NY

3. A zöldségfélék, az alma és a borszőlő költség- és jövedelemhelyzete

PÉ LD Á

A kertészeti kultúrák termelése fontos szerepet tölt be a magyar mezőgazdaságban. A zöldségek a szántóterület 2,5 százalékát foglalták el 2002-ben, ami 113 ezer hektárt jelent. Ez a terület megegyezik a silókukorica területével és meghaladja a cukorrépa és burgonya együttes területét. A gyümölcsök termőterülete 97 ezer hektár, míg a szőlő 93 ezer hektár volt. Ezen túlmenően 98 ezer ha a kertészeti művelési ág termőterülete, amelyen döntően zöldség- és gyümölcs, valamint szőlő termelés folyik. Ezek az adatok érzékeltetik, hogy a zöldségek és gyümölcsök költség- és jövedelemhelyzetének vizsgálata szintén fontos területe az ágazati elemzéseknek.

EL

ET

A kertészeti ágazatok költség- és jövedelemviszonyait elsősorban az egyéni gazdaságok adatai alapján mutatjuk be. Ezek az ágazatok döntően jövedelmezőségi okok miatt ugyanis visszaszorultak a társas vállalkozások termelési szerkezetében. Ez a folyamat már a 90-es évek előtt is megfigyelhető volt. A tesztüzemi hálózat gazdaságainál ugyanez a helyzet. Ezek az ágazatok többnyire az egyéni gazdaságok termelési szerkezetében találhatók, sőt a kiválasztásnál mindössze arra vállalkozhattunk, hogy zöldség- és gyümölcstermelő üzem kerüljön a mintába. Ebből adódóan ezen ágazatok sem fedik le a teljes hazai termelési szerkezetet. Ennek ellenére a rendelkezésünkre álló adatokat közöljük kiadványunkban, remélve, hogy ezzel is segítjük az ez iránt érdeklődők munkáját. Ezen túlmenően azoknál az ágazatoknál ahol értékelhető adatok álltak rendelkezésünkre a társas gazdaságokról szintén közreadjuk. A két termelői csoport ágazati struktúrája tehát nem egyezik meg, valamint az idősoros adatok sem állnak mindig rendelkezésre. Ezen túlmenően a korábbi évekhez képest az egyéni termelőknél is növeltük a bemutatott ágazatok számát.

3.1. A zöldségfélék, az alma és a borszőlő termelési költségei

TIS ZT

A zöldségféléket vizsgálva megállapítható, hogy szemben a szántóföldi kultúrákkal gyakorlatilag valamennyi ágazatnál nőttek a termelés költségei 2001 és 2002 között. Ez alól csupán – a megfigyelt termékek közül – a fejes káposzta kivétel, ahol gyakorlatilag nem történt változás. Figyelmet érdemel azonban, hogy a növekedés mértéke többnyire 10 százalék alatt maradt, egyedül a zöldborsónál figyelhető meg ennél nagyobb, 19 százalékos növekedés. Ez azért is említést érdemel, mivel a társas gazdaságoknál szintén magas (27 százalékos) volt a zöldborsó termelés költségemelkedése. Ezt utóbbi nyilvánvalóan a termelői kedv növekedésével hozható összefüggésbe, amit az országos vetésterület 26 százalékos gyarapodása is jelez (23. és 24. táblázat). Megjegyzendő továbbá, hogy a fontosabb zöldségfélék területegységre jutó költségei – a zöldborsó és a csemegekukorica kivételével – átlagosan 500 ezer forint 45

AKII


NY

körül alakultak 2002-ben. Ezt csak a zöldpaprika termelése haladja meg, ahol az egy hektárra jutó kiadások közel 780 ezer forintot értek el a vizsgált évben.

PÉ LD Á

Az ültetvények közül az almát és a borszőlőt vontuk be vizsgálataink körébe. E két ágazatról elmondható, hogy termelési költségük ellentétes irányban változott a 2001 és 2002 közötti időszakban. Az egyéni gazdaságoknál 13 százalékkal nőttek az almatermelés területegységre jutó költségei és ezzel elérték a hektáronkénti 550 ezer forintos szintet. Ez a változás döntően a műtrágya és főleg a növényvédőszer árak növekedéséből adódik. A társas vállalkozásoknál hasonló nagyságrendű (közel 30 ezer forinttal nagyobb) volt a termelési költség 2002-ben. 23. táblázat A zöldségfélék, az alma és a borszőlő termelési költségének alakulása az egyéni gazdaságokban 1999

2000

2001

2002

436695 152167 430557 470998 341398 331495 375358 229815

462940 482518 666806 329897 388247 321361 505202 386995

468 398 146 828 541 857 550 432 483 364 552 775 487 931 387 499

483467 175049 585084 779082 464591 582452 497832 546444 240039 549997 369408

EL

Burgonya Zöldborsó Paradicsom Zöldpaprika Fűszerpaprika Vöröshagyma Görögdinnye Fejes káposzta Csemegekukorica Alma Borszőlő

Mértékegység Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha

ET

Ágazat

2002/2001, % 103 119 108 106 103 99 113 95

TIS ZT

24. táblázat A zöldségfélék, az alma és a borszőlő termelési költségének alakulása a társas gazdaságokban Ágazat

Burgonya Zöldborsó Paradicsom Csemegekukorica Vöröshagyma Alma Borszőlő

Mértékegység Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha

1999

2000

953678 375733 210720 355528 374477 277042

46

2001

2002

464317 202040 296019 407280

480640 255835 628295 299149 709726 584939 375659

2002/2001, % 103 127 198 92

AKII


NY

A borszőlő esetében 5 százalékkal mérséklődtek az egyéni termelők területegységre jutó kiadásai, ami következtében a költségek 370 ezer Ft/ha-os nagyságot értek el 2002-ben. Gyakorlatilag hasonló változások és nagyságrendek jellemezték a társas vállalkozások borszőlő termelésének költségeit is.

PÉ LD Á

A közvetlen változó költségeket vizsgálva elmondható, hogy a költség változások mértéke és iránya részben megegyezik, részben pedig eltér a termelési költséghez viszonyítva. Így például az egyéni termelők paradicsom termelésénél a közvetlen változó költségek 3 százalékkal mérséklődtek 2001 és 2002 között, miközben az összes költség 8 százalékkal nőtt. Ez egyértelműen az anyagjellegű ráfordítások visszafogásával magyarázható. Hasonló folyamat figyelhető meg a fejes káposztánál is (25. és 26. táblázat). 25. táblázat A zöldségfélék, az alma és a borszőlő közvetlen változó költségének alakulása az egyéni gazdaságokban Mértékegység Burgonya Ft/ha Zöldborsó Ft/ha Paradicsom Ft/ha Zöldpaprika Ft/ha Fűszerpaprika Ft/ha Vöröshagyma Ft/ha Görögdinnye Ft/ha Fejes káposzta Ft/ha Csemegekukorica Ft/ha Alma Ft/ha Borszőlő Ft/ha

1999

2000

2001

2002

253265 51307 185284 213421 170371 159363 123607 99182

232799 205255 141716 236268 153351 206607 119621

250938 67077 262892 193792 223973 329765 154786 114202

264911 80224 254656 472303 271257 229797 227205 302725 93583 172549 108430

EL

ET

Ágazat

2002/2001, % 106 120 97 119 101 92 111 95

TIS ZT

26. táblázat A zöldségfélék, az alma és a borszőlő közvetlen változó költségének alakulása a társas gazdaságokban Ágazat



1999

2000

2001

2002

584000 178035 272380 247059 83523 97007 125763 217801 152799 434250 145218 114658 224521 134511 68593 199280 111132

47

2002/2001, % 91 128 196 56

AKII


NY

Mindezek a kertészti termékeknél megfigyelt költség alakulások szintén megerősítik a szántóföldi növényeknél leírtakat. Nevezetesen azt, hogy a termelők az évközi pozitív, de főleg negatív hatásokra többnyire a változó (anyagjellegű) ráfordításaikkal tudnak a leggyorsabban és a legközvetlenebben érdemben reagálni, amivel végső soron az eredmény alakulását tudják befolyásolni.

PÉ LD Á

3.2. A zöldségfélék, az alma és a borszőlő hozamai

A zöldségek, de főleg a gyümölcsök a szántóföldi növényeknél is érzékenyebbek a környezeti, főleg időjárási tényezőkre. Ezért ezeknél az ágazatoknál az átlaghozamok ingadozása sokkal nagyobb az egyes évek között. Emellett ebben a termékkörben az átlagtermések számbavétele is nagyobb gondot okoz. A termeléstechnológiai változatok igen széles skálán mozognak a zöldségeknél és gyümölcsöknél, ami szintén jelentős terméseredmény különbségeket okoz. A termelők körében végzett technológia váltások is eredményezhetnek tehát ingadozásokat az egyes évek között. Például magról vagy dughagymáról történő vöröshagyma termesztés, fürtös vagy kígyóuborka, síkfóliás vagy hagyományos paradicsomtermelés stb. ezekre a különbségekre a jelenlegi információs rendszerek még nem tudnak kielégítő válaszokat adni.

ET

Az elmondottakat is figyelembe véve összességében elmondható, hogy a kertészeti ágazatok hozamai eltérően változtak 2002-ben az előző évhez viszonyítva (27. és 28. táblázat).

EL

Kifejezetten jó évet zártak a dinnye termelők. A 2001-es évhez képest közel duplájára (186%) emelkedtek az átlagtermések. Az egyéni termelők átlagában elért 26,60 t/ha-os eredmény kifejezetten jónak mondható. Ugyancsak kedvező hozamokat produkáltak a paradicsom termelésben is az egyéni gazdák 2002-ben.

TIS ZT

A burgonya termelők már szerényebb teljesítményeket tudnak felmutatni. Az egyéni termelők ugyan 10 százalékkal növelték hozamaikat, de a társas gazdaságokban 20 százalékos csökkenés következett be. Ez összességében a KSH adatai szerint is országos szinten 14 százalékos csökkenést jelentett. Ennek oka a csapadék, illetve az öntözés hiányában keresendők.

A vöröshagyma és a fejeskáposzta esetében elmaradnak az előző évi eredményektől a termelők, és csupán a zöldborsónál sikerült nagyjából elérni a 2001. év átlagterméseit. A gyümölcsöknél igen lehangoló a kép. Az egyéni termelőknél gyakorlatilag mind az alma, mind a borszőlő hozama az előző évi érték egynegyedével csökkent 2002-ben. Ezek az adatok is jelzik, hogy ezeknél az ágazatoknál évek óta komoly gondok vannak. A 2001. évi kedvezőnek mondható eredmények is csak belföldi körülmények között mutattak elfogadható képet. Amennyiben a versenytársakkal hasonlítjuk össze ezeket a hozamokat, akkor lehangolóak az eredményeink. Ezt azért tartjuk fontosnak hangsúlyozni, mert hiába van előnyünk a költségfelhasználás 48

AKII


NY

oldalán az EU-tagországok gazdáival szemben, ha az alacsony hozamok miatt nem tudjuk azokat kihasználni. Nem beszélve arról, hogy az input árakban meglevő előnyünk már így is fokozatosan eltűnik. 27. táblázat A zöldségfélék, az alma és a borszőlő átlagos hozamának alakulása az egyéni gazdaságokban


Mértékegység t/ha t/ha t/ha t/ha t/ha t/ha t/ha t/ha t/ha t/ha t/ha

1999

2000

2001

2002

24,55 4,98 13,18 20,83 23,88 20,98 14,07 4,57

22,22 18,45 13,02 20,12 19,83 20,87 9,31

18,73 4,03 19,25 27,36 14,26 28,35 21,41 9,89

20,60 3,74 26,44 27,20 8,96 21,56 26,60 25,34 12,74 15,81 7,54

PÉ LD Á

Ágazat

2002/2001, % 110 93 145 79 186 89 74 76

Mértékegység t/ha t/ha t/ha t/ha t/ha t/ha t/ha

1999

2000

2001

2002

21,53 4,35 7,64 8,33

19,13 11,57

22,04 5,26 17,19 11,90

17,45 5,43 28,32 15,12 24,31 24,91 6,99

EL

Ágazat

ET

28. táblázat A zöldségfélék, az alma és a borszőlő átlagos hozamának alakulása a társas gazdaságokban

TIS ZT


2002/2001, % 79 103 145 59

3.3. A zöldségfélék, az alma és a borszőlő önköltségei

A kertészeti termékek – mint említettük – időjárástól függő hozamingadozásai nagyobbak, mint a szántóföldi növényeké, ezért ezeknél az ágazatoknál még nehezebb a gazdálkodóknak a ráfordítás-hozam viszonyok optimalizálására. A ráfordítások visszafogásával sokszor már csak az irreálisan magas önköltség kialakulásokat tudják mérsékelni, ezen túlmenően pedig a veszteségeket csökkenteni. 49

AKII


NY

Részletesen áttekintve a termékek 2002. évi önköltségeit, elmondható, hogy a kedvező hozamoknak köszönhetően az egyéni termelők által előállított görögdinnye fajlagos költsége közel a 2001. évi szint felére csökkent. Ezáltal egy kilogramm dinnyét kevesebb, mint 20 forintért termeltek meg a gazdák. E termelői körben ugyancsak csökkent a paradicsom (21%) és a burgonya (6%) önköltsége 2002-ben. Ezeknél a termékeknél is egyértelműen a hozam javulás okozta a kedvező változást (29. és 30. táblázat).


Mértékegység Ft/t Ft/t Ft/t Ft/t Ft/t Ft/t Ft/t Ft/t Ft/t Ft/t Ft/t

1999

2000

2001

2002

17791 30548 32664 22608 14295 15803 26682 50324

20833 26156 26640 19301 16202 25382 41860

25011 44031 28146 20115 34078 19501 24165 39895

23471 46834 22344 28644 51825 27015 18714 21985 18833 35422 49090

ET

Ágazat

PÉ LD Á

29. táblázat A zöldségfélék, az alma és a borszőlő önköltségének alakulása az egyéni gazdaságokban 2002/2001, % 94 106 79 134 56 113 147 123

EL

Az említett ágazatokkal szemben jelentősnek mondható, 34 százalékos mértékben nőttek a vöröshagyma fajlagos költségei, de 10 százalékot (13%) meghaladó mértékű volt a fejeskáposzta önköltség növekedése is és mindössze a zöldborsónál maradt 10 százalék alatt a változás mértéke.

TIS ZT

A társas gazdaságokban, ahol már számszerűsíthető volt az önköltség mozgása, ott az egyénieknél nagyobb növekedés következett be 2002-ben.

Az ültetvényeknél szintén döntően az alacsony hozamok következtében jelentős mértékben nőttek a fajlagos költségek. Az egyéni termelők átlagában az almát 47 százalékkal drágábban állították elő 2002-ben, mint az előző évben, ami kilógrammonként 35,4 forintos önköltség kialakulását okozta.

A borszőlőnél pedig gyakorlatilag 50 forintba került egy kiló termék előállítása, ami 23 százalékkal múlta felül a 2001. évi önköltség szintjét.

A zöldség- és gyümölcsféléknél a tesztüzemi minta nagysága (csak két ágazatot kivéve) alapvetően csak átlagos tendenciák vizsgálatát teszi lehetővé. A szántóföldi növényeknél bemutatott szórásvizsgálatot ezen a mintán megalapozottan nem tudtuk elvégezni, illetve a kapott eredmények nem elégségesek általános 50

AKII


NY

tendenciák levonására, csupán egyedi vizsgálatokhoz nyújtanak támpontot. Ebből adódóan ennél a termékcsoportnál a szóródásvizsgálat eredményeinek közlésétől eltekintünk. 30. táblázat A zöldségfélék, az alma és a borszőlő önköltségének alakulása a társas gazdaságokban


Mértékegység Ft/t Ft/t Ft/t Ft/t Ft/t Ft/t Ft/t

1999

2000

2001

44298 47514 46517 44928

19636 23938

21070 38384 20111 34224

2002

PÉ LD Á

Ágazat

27539 47791 22187 20222 29187 23480 53797

2002/2001, % 131 125 117 157

3.4. A zöldségek, az alma és a borszőlő értékesítési árai

EL

ET

A mezőgazdasági termékek termelői árszínvonalának 2001 és 2002 közötti 2,2 százalékos átlagos növekedésén belül a növénytermelési és kertészeti termékek árai 3,4 százalékkal nőttek. Amint az előzőekben láttuk a szántóföldi növényeknél átlagosan 3,0 százalékos volt az árnövekedés mértéke, amiből az is következik, hogy a kertészeti termékeknél az átlagot meghaladó mértékű változás történt 2002-ben. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a zöldségféléknél éves átlagban 3,4 százalékkal emelkedtek a termelői árak, ettől magasabb 12,4 százalékos növekedést mértek a gyümölcsök átlagában, míg a borszőlő, must és bor kategóriában 2,6 százalékos csökkenés következett be a vizsgált időszakban.

TIS ZT

Természetesen ezek az átlagos változások – hasonlóan a szántóföldi növényekhez – a kertészeti termékeknél is ágazatonként differenciáltan jutottak érvényre (31. és 32. táblázat).

A zöldségek egyik meghatározó növényénél, a burgonyánál gyakorlatilag nem változtak az értékesítési árak 2001 és 2002 között. Az egyén termelők átlagában kilógrammonként mindössze 80 filléres árcsökkenés következett be, míg a társas vállalkozásoknál 2,30 forintos növekedés. Ezzel gyakorlatilag a két termelői csoport árai azonos szintet (31-32 forint/kg) értek el a vizsgált évben. A csökkenő hozamok következtében keresleti piac alakult ki a vöröshagymánál és a fejeskáposztánál, ennek következtében az árak 27, illetve 66 százalékkal haladták meg a 2001. évi szintet. A többi vizsgált zöldségnél árcsökkenés történt 2002-ben. Ezek közül legdrasztikusabb változás (50%) a

51

AKII


NY

görögdinnye termelőket érte, aminek következtében a felvásárlási árak ismét 30 forint/kg körüli szintre estek vissza. 31. táblázat A zöldségfélék, az alma és a borszőlő értékesítési árainak alakulása az egyéni gazdaságokban 1999

2000

2001

2002

PÉ LD Á

Mértékegység Burgonya Ft/t Zöldborsó Ft/t Paradicsom Ft/t Zöldpaprika Ft/t Fűszerpaprika Ft/t Vöröshagyma Ft/t Görögdinnye Ft/t Fejes káposzta Ft/t Csemegekukorica Ft/t Alma Ft/t Borszőlő Ft/t Ágazat

27881 47936 23939 31780 19339 23869 34094 37769

33403 21154 48544 22418 16823 28563 49379

33350 67603 33227 28447 41773 21958 27206 49137

32532 50944 26670 50650 58811 36190 20769 36412 20104 34071 44898

2002/2001, % 98 75 80 127 50 166 125 91

Ágazat


1999

2000

2001

2002

45691 42244 39337 34928

16508 48559

29134 61611 16257 47334

31380 51194 15758 21994 35478 22032 46359

TIS ZT

EL


ET

32. táblázat A zöldségfélék, az alma és a borszőlő értékesítési árainak alakulása a társas gazdaságokban 2002/2001, % 108 83 136 98

Az alma és a borszőlő esetében ellentétes irányú változás figyelhető meg. Az előbbi termék mindkét termelői csoportnál jelentős (25 illetve 36%) mértékben drágult 2002-ben, míg a borszőlő ára szinten maradt, illetve mérséklődött. Figyelmet érdemel, hogy a szőlő felvásárlási ára 2000-től folyamatosan megközelíti az 50 forint/kg-os szintet, de elérni egyik évben sem sikerült. Ez viszont egyben azt is jelenti, hogy az évek óta stagnáló árak nem segítenek az ágazat, illetve a termelők krónikus gondjain.

52

AKII


PÉ LD Á

NY

A kertészeti termékek értékesítési árainak értékelésénél néhány, talán természetesnek tűnő szempontra azért célszerűnek tartjuk még felhívni a figyelmet: • ezeknél a termékeknél a minőségi eltérések a szántóföldi növényeknél sokkal markánsabban differenciálják a termelői-felvásárlási árakat (pl. I. osztályú és léalma); • többnyire könnyen romló, nehezebben tárolható árukról van szó, ami a gyors értékesítést indokolja, és ezáltal lerövidül az értékesítési időszak hossza; • az előzőekkel szoros összefüggésben a fajtaösszetétel ugyancsak jelentős árkülönbségeket okoz az egyes termékeknél, még azonos minőségen belül is, amit tovább differenciál az exportpiacok értékítélete.

3.5. A zöldségek, az alma és a borszőlő jövedelemtartalma A vizsgált kertészeti termékek jövedelemtartalma – hasonlóan az előző évhez – a szántóföldi növényekkel ellentétben egységesebb és kedvezőbb képet mutat 2002-ben. Valamennyi zöldségről (kivéve a társas gazdaságokban a paradicsomot) elmondható, hogy a termelői-felvásárlási árak fedezték az előállítás költségeit (33. és 34. táblázat).

Ágazat

Mértékegység Ft/t Ft/t Ft/t Ft/t Ft/t Ft/t Ft/t Ft/t Ft/t Ft/t Ft/t

1999

2000

2001

2002

10090 17388 -8725 9172 5044 8066 7412 -12555

12570 -5002 21904 3117 621 3181 7519

8339 23572 5081 8332 7695 2457 3041 9242

9061 4110 4326 22006 6986 9175 2055 14427 1271 -1351 -4192

TIS ZT

EL


ET

33. táblázat A zöldségfélék, az alma és a borszőlő jövedelemtartalmának alakulása az egyéni gazdaságokban

A zöldségek közül kifejezetten jónak tekinthetjük a zöldpaprika 22 Ft/kg-os és a fejeskáposzta 14 Ft/kg-os jövedelmét. Ezen túlmenően az egyéni termelők burgonya és vöröshagyma ágazatának jövedelemtartalma javult 2002-ben az előző évhez viszonyítva. Mindkét terméknél az árak jövedelemtartalma ismét megközelítette a kilógrammonkénti 10 forintos szintet. Ezzel szemben a paradicsom, a zöldborsó és a görögdinnye termelők rosszul jártak a vizsgált évben. Értékesítési áraik ugyan fedezték költségeiket, de a 2001-es esztendőhöz 53

AKII


NY

viszonyítva a realizálható jövedelmük csökkent. Ez különösen a zöldborsó és görögdinnye termelőket érintette hátrányosan. A kínálati piac miatti árcsökkenés következtében ezen ágazatok jövedelemtermelő képessége az előző évi szint 17, illetve 27 százalékára esett vissza 2002-ben.

Ágazat Burgonya Zöldborsó Paradicsom Csemegekukorica Vöröshagyma Alma Borszőlő


PÉ LD Á

34. táblázat A zöldségfélék, az alma és a borszőlő jövedelemtartalmának alakulása a társas gazdaságokban 1999

2000

2001

2002

1393 -5270 -7180 -10000

-3128 -24621

8064 23227 -3854 13110

3841 3403 -6429 1772 6291 -1448 -7438

ET

Az alma és a borszőlő jövedelemtartalma egyformán kedvezőtlen irányban változott 2001 és 2002 között. A felvásárlási árak egyik terméknél sem nyújtottak fedezetet a felmerült költségekre. Ezzel mindkét ágazat jövedelempozíciója veszteségessé vált az árak függvényében.

EL

A társas gazdaságok zöldség- és gyümölcs ágazatainál az egyéniekétől kedvezőtlenebb képet találunk. Egyedül talán a vöröshagyma jövedelemtartalma tekinthető elfogadhatónak. Ezek az adatok tehát megerősítik azt a korábban lezajló folyamatot, mely szerint ezek az ágazatok többnyire kikerültek a társas vállalkozások termelési szerkezetéből és átkerültek az egyéni termelők körébe. Itt csupán azoknak van bármilyen versenyképességük, amelyek gépesítése viszonylag megoldott és ebből adódóan nagyobb méretekben gazdaságosan termeszthetők.

TIS ZT

3.6. A zöldségek, az alma és a borszőlő ágazati eredményei

Az előzőekben már említettük, hogy az ágazati eredmény valamennyi a termékhez közvetlenül kapcsolódó kiadási és bevételi tételek különbözetét tükrözi, így az árbevételen kívül a támogatások is figyelembe vételre kerülnek.

Mindezeket tekintve összességében megállapítható, hogy a zöldség- és gyümölcs ágazatok eredménye kedvezőbben alakult, mint amit az árak jövedelemtartalmát vizsgálva láthatunk (35. és 36. táblázat).

54

AKII




1999

2000

254253 91822 -104028 196699 124620 175446 106725 -49740

284586 -91284 279651 72359 20176 70194 76379

2001

2002

164471 86550 99641 235620 113936 79835 115025 98128

192730 31658 121071 599831 71118 210086 64667 361494 31009 11858 -21337

PÉ LD Á

Ágazat

NY

35. táblázat A zöldségfélék, az alma és a borszőlő ágazati eredményének alakulása az egyéni gazdaságokban

36. táblázat A zöldségfélék, az alma és a borszőlő ágazati eredményének alakulása a társas gazdaságokban 1999

2000

2001

30001 -22945 -52179 -83377

-51411 288683

180223 123838 38693 169131

EL



ET

Ágazat

2002 74740 39245 -179731 61344 188864 36609 -49840

TIS ZT

Így például a paradicsom ágazati eredménye kedvezőbben alakult 2002-ben, mint az előző évben, holott a jövedelemtartalma tekintetében fordított volt a helyzet. Ugyanez figyelhető meg az alma esetében is. Az ágazati eredmények már pozitív helyzetet tükröznek mindkét termelői csoportnál, ami egyértelműen a léalma felvásárlásáért adott támogatásokból adódik. Természetesen ezzel szemben ellentétes példát is találunk. Ilyen például a vöröshagyma, ahol a jövedelemtartalom változása mutat kedvezőbb képet 2001 és 2002 között. Az élőmunka-intenzív ágazatoknál általában a hektáronkénti 150-200 ezer forintos jövedelem szintet tekintjük kiemelkedőnek. Ezt a szintet négy ágazatban (burgonya, zöldpaprika, vöröshagyma, fejeskáposzta) érték el az egyéni gazdaságok

55

AKII


NY

2002-ben. Ezen túl kedvezőnek ítélhető még a paradicsom termelés 121 forintos hektáronkénti ágazati eredménye is. A zöldborsó és a csemegekukorica helyzete sajátságos, ugyanis termesztéstechnológiai oldalról a szántóföldi növényekkel lenne célszerű összevetni e két növényt. Ebből a szempontból a hektáronkénti 30 ezer forintot meghaladó eredményt igen kedvezőnek kell értékelnünk, főleg ha a 2002-es esztendő kedvezőtlen időjárását is figyelembe vesszük.

PÉ LD Á

Az ültetvények közül az almáról már tettünk említést. A borszőlő kedvezőtlen jövedelem helyzetét a ágazati eredmények is tükrözik. Az egyéni gazdaságok átlagában hektáronként 21 ezer forint veszteség keletkezett 2002. évben, de a társas vállalkozásoknál ez a jövedelem kiesés megközelítette az 50 ezer forintot. Feltétlen meg kell azonban azt is említeni, hogy a borszőlő és a paradicsom kivételével a társas gazdaságok többi zöldség és gyümölcs ágazata kedvezőbb képet mutat, mint amit a jövedelemtartalom alapján láttunk.

3.7. A zöldségek, az alma és a borszőlő jövedelmezősége

ET

A folyamatos ráfordítások együttes hatékonyságát kifejező ágazati eredmények a jövedelemhelyzetről az eddigiekben elmondottakból következően meglehetősen összetett képet mutatnak a zöldség és gyümölcs ágazatoknál (37. és 38. táblázat).

EL

Az egyéni termelőknél a burgonya, a paradicsom és a fejeskáposzta 100 forint termelési költségre jutó ágazati eredménye javult 2002-ben az előző évhez képest. Ezek közül kifejezetten jónak mondható a fejeskáposzta 66 és a burgonya 40 forintos jövedelmezősége. E mellett igen kiemelkedő még a zöldpaprika 77 százalékos eredményrátája. (Ennél az ágazatnál sajnos nincs összehasonlítási alapunk a korábbi éveket tekintve.)

TIS ZT

A zöldborsó és a vöröshagyma esetében csökkent ugyan a jövedelmezőség, de a 18 és 36 forintos értékek ugyancsak kedvezőnek ítélhetőek.

A legkedvezőtlenebb eredményeket a görögdinnye és a csemegekukorica termelők érték el, de itt is 10 százalék fölötti jövedelemrátáról beszélhetünk, ami a szántóföldi kultúrákkal összevetve (főleg a csemegekukorica esetében indokolt is) jónak értékelhető.

Az ültetvényeknél sajnos itt is kedvezőtlen képet kapunk 2002-ben. Az alma esetében 100 Ft költségre mindössze 2 forint eredményt értek el az egyéni termelők, míg a borszőlő, mint már többször említettük, veszteséges volt a vizsgált évben. A társas gazdaságok zöldség és gyümölcs ágazatainak jövedelmezősége az ágazati eredménynél elmondottakat támasztják alá. 56

AKII



Mértékegység Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft

1999

2000

2001

2002

58,22 60,34 -24,16 41,76 36,50 52,93 28,43 -21,64

61,47 -18,92 84,77 18,64 6,28 13,89 19,74

35,11 58,95 18,39 42,81 23,57 14,44 23,57 25,32

39,86 18,08 20,69 77,00 15,31 36,07 12,99 66,15 12,92 2,16 -5,78

PÉ LD Á

Ágazat

NY

37. táblázat A zöldségfélék, az alma és a borszőlő 100 Ft termelési költségre jutó ágazati eredményének alakulása az egyéni gazdaságokban

38. táblázat A zöldségfélék, az alma és a borszőlő 100 Ft termelési költségre jutó ágazati eredményének alakulása a társas gazdaságokban 1999

2000

2001

2002

3,15 -10,89 -14,68 -26,26

-13,68 104,20

38,81 61,29 13,07 41,53

15,55 15,34 -28,61 20,50 26,61 6,26 -13,27

TIS ZT

EL


Mértékegység Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft

ET

Ágazat

3.8. A zöldségek, az alma és a borszőlő fedezeti hozzájárulása

A zöldségek és gyümölcsök jövedelemhelyzetének bemutatása végén az ágazatok fedezeti hozzájárulásának alakulását foglaljuk össze (39. és 40. táblázat). A zöldségféléknél a zöldborsó és a csemegekukorica kivételével valamennyi vizsgált ágazatnál a fedezeti hozzájárulások 2002-ben meghaladták a 200 ezer forintos szintet hektáronként. Ezen belül is kiugróan magas a zöldpaprika, a fejeskáposzta és a vöröshagyma FH-ja. Mindhárom ágazatnál az 500 ezer forintot meghaladják a 2003. évi értékek.

57

AKII




1999

2000

437682 192682 141245 454276 295648 347577 358475 80893

514727 185979 467833 224339 188186 368789 343753

2001

2002

381931 166301 378606 592259 373327 302845 448169 371425

411287 126484 451499 990131 264452 562741 335295 605214 177465 389306 239639

PÉ LD Á

Ágazat

NY

39. táblázat A zöldségfélék, az alma és a borszőlő fedezeti hozzájárulásának alakulása az egyéni gazdaságokban

40. táblázat A zöldségfélék, az alma és a borszőlő fedezeti hozzájárulásának alakulása az egyéni gazdaságokban

ET

Mértékegység Burgonya Ft/ha Zöldborsó Ft/ha Paradicsom Ft/ha Csemegekukorica Ft/ha Vöröshagyma Ft/ha Alma Ft/ha Borszőlő Ft/ha

1999

2000

2001

2002

399679 104251 158131 156589

146289 497132

372160 228871 220053 377131

308321 169317 230763 207693 464340 397027 214686

EL

Ágazat

TIS ZT

Ezt azért hangsúlyozzuk, mert a módszertanban említettük, hogy a tesztüzemek a 2 európai méretegység feletti (EUME) gazdaságok megfigyelésével foglalkoznak, ennek meghatározása pedig a standard fedezeti hozzájárulások (SFH) alapján történik.

A 2 EUME az 2400 euro SFH-t jelent egy gazdaság esetében, ami 250 forintos árfolyamon 600 ezer forint SFH-nak felel meg. Mindezt csupán azért említettük meg itt, hogy a kertészeti termékek fedezeti hozzájárulása elhelyezhetőek legyenek az üzemméret szempontjából.

Meg kell említenünk, hogy a 200 ezer Ft/ha alatti fedezettel bíró zöldborsó és csemegekukorica a szántóföldi növényekkel összevetve mintegy három-négyszeres értékeket jelentenek.

58

AKII


TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

NY

A zöldségfélék fedezeti hozzájárulásának évek közötti változását vizsgálva, az eddig elmondott tendenciák figyelhetők meg, melynek okai megegyeznek az ágazati eredménynél leírtakkal, így ezeket nem kívánjuk megismételni.

59

PÉ LD Á

ET

EL

TIS ZT NY

AKII

Az állattenyésztési ágazatok költség- és jövedelemhelyzete

4. Az állattenyésztési ágazatok költség- és jövedelemhelyzete

NY

A magyar mezőgazdaság termelési szerkezetén belül a növénytermelés és az állattenyésztés általában fele-fele arányt képvisel. Természetesen az egyes évek között kismértékű mozgások megfigyelhetők, de ez többnyire a növények időjárástól való nagyobb kitettségéből adódik.

PÉ LD Á

Az állattenyésztés 2002. évi teljesítménye (a KSH adatai alapján) közel 2 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. Az állattartók – az árcsökkenés miatt – közel 10 százalékkal kisebb termelési értéket állítottak elő annak ellenére, hogy az állattartás volumene 1 százalékkal nőtt. Az állati termékek termelési volumene pedig ettől is nagyobb, 3 százalékos mértékben nőtt 2001-hez képest. Ez értékben 7,5 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. A sertés- és a baromfiágazat változása közel azonos mértékű volt (a vollumennövekedés 2 százalék körüli), a szarvasmarha-ágazat kibocsátása viszont közel 4 százalékkal visszaesett.

ET

Ez a néhány kiragadott adat is bizonyítja, hogy az állattenyésztési ágazatok költség-jövedelemhelyzetének vizsgálata hasonlóan fontos, mint a növényeké, hisz mint említettük a termelői érdekeltség fenntartása alapvetően a jövedelemhelyzeten keresztül biztosítható.

4.1. Az állattenyésztési ágazatok költségei

TIS ZT

EL

Az állattenyésztés költség- és jövedelemhelyzetének bemutatása előtt fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet néhány olyan szempontra, amelyeket az ágazatok költségeinek értékelésekor célszerű szem előtt tartani. Így a létfenntartó takarmányozás, az alapvető állategészségügyi követelmények, nem utolsó sorban a tartástechnológia által megkövetelt költségráfordítások kielégítése mindent megelőz. Tudott, hogy a költségeknek – állatfajtól függően – 45-75 százalékát a takarmányköltségek teszik ki, de a másik két említett ráfordításelem is évről-évre drágul. Mindebből következik, hogy az állattenyésztésben – szemben a növénytermesztéssel – korlátozottabbak a termelők lehetőségei a ráfordítás-struktúra változtatására.

A másik, ugyancsak lényeges szempont, hogy az állattenyésztésben a külső környezeti tényezők közvetlenül nem éreztetik hatásukat – bár a takarmányokon keresztül indirekt módon befolyást gyakorolnak az eredményekre –, így a termékelőállítás költségei között kisebb hullámzások figyelhetők meg az egyes évek között, mint a növénytermesztésben. Ezzel természetesen nem azt akarjuk mondani, hogy a fajlagos hozamoknak (napi súlygyarapodás, egy tehénre jutó tejtermelés, stb.) az állattartó ágazatok önköltség-alakulásában ne lenne fontos szerepe. Sőt, igen lényeges szempont ezek nagyságának alakulása, hiszen a költségeken keresztül alapvető hatást gyakorolnak 61

AKII


NY

az egyes termékek jövedelemhelyzetére. Itt csupán azt kívánjuk hangsúlyozni, hogy az állattenyésztés hozamai döntően a fajtától, a tartástechnológiától, és ez utóbbiak maradéktalan betartásától függenek, nem pedig külső, pl. időjárási tényezőktől, ezáltal meglehetősen állandónak tekinthetők az egyes évek között.

PÉ LD Á

A következőkben ismertetett adatokkal kapcsolatban még egy, a módszertani részben már említett dologra kívánjuk felhívni a figyelmet. Az állatokra vetített mutatóknál éves átlag állatot kell érteni, mely például a vágósertés esetében (folyamatos termelést feltételezve) 2,2-2,4 db vágóállatot jelent egy évben. (Az éves átlag állat definíciója a módszertanban található.) Az állattenyésztés adatait áttekintve, összességében elmondható, hogy vizsgált ágazatok többségében csökkentek, vagy az előző évi szint körül maradtak a termelés költségei 2002-ben. A változás mértéke természetesen eltérően alakult az egyes állatfajoknál, valamint a két termelői csoportnál. Ebben meghatározó szerepet játszott az egyes termékek jövedelempozíciója, illetve az erre alapozott termelői elvárások, magatartások (41. és 42. táblázat). 41. táblázat

Az állati termékek költségalakulása az egyéni gazdaságokban 2000

TIS ZT

Tejelő tehén Étkezési tyúktojás Vágómarha Vágósertés Húscsirke


2001

Közvetlen változó költség Ft/tehén 157654 194450 186984 Ft/tojó 2104 2634 2983 Ft/állat 92311 103797 94495 Ft/állat 47530 54334 64653 Ft/állat 1143 2256 2754 Összes költség Ft/tehén 211056 257468 259104 Ft/tojó 2441 3134 3774 Ft/állat 107847 131769 111574 Ft/állat 55185 63539 74472 Ft/állat 1664 2495 3074 Önköltség Ft/l 43,87 45,9 54,02 Ft/db 10,57 11,88 13,03 Ft/kg 227,40 266,20 268,39 Ft/kg 195,02 227,81 273,69 Ft/kg 175,48 173,56 206,39

EL


1999

ET

Mértékegység

Ágazat

62

2002

2002/2001, %

184913 2878 104203 56250 2473

99 96 110 87 90

293888 3656 120646 69036 2865

113 97 108 93 93

61,29 13,29 275,51 254,71 193,82

113 102 103 93 94

AKII


PÉ LD Á

NY

A 2002. évről általánosságban még egy fontos tényezőt ki kell emelni. A KSH mérései szerint a takarmányárak 1,3 százalékkal mérséklődtek az előző évhez képest. Ezen belül a legnagyobb mértékű csökkenés (10,9 százalék) a takarmányként felhasznált gabonafélék és malomipari melléktermékek árában ment végbe, amely a gabonafélék termelői árindexének 2001 során bekövetkezett 19,1 százalékos átlagos csökkenésének a következménye. Az átlagtermésben pedig a takarmányozásra fordított kiadások az összes költség jelentős hányadát teszik ki, így ez a folyamat kedvezően érintette 2002-ben az állattartókat. 42. táblázat

Az állati termékek költségalakulása a társas vállalkozásokban Mértékegység


2000

TIS ZT


2001

2002

Közvetlen változó költség Ft/tehén 189188 244551 256985 294971 Ft/tojó 1935 2408 2644 1965 Ft/állat 64788 129998 110801 94591 Ft/állat 40581 45277 60838 58146 Ft/állat 1979 2183 2511 2152 Összes költség Ft/tehén 308725 375208 412573 453518 Ft/tojó 2811 3165 3112 2586 Ft/állat 82168 173608 157213 99374 Ft/állat 47884 53495 74747 69480 Ft/állat 2164 2530 2875 2580 Önköltség Ft/l 53,41 58,92 62,86 67,06 Ft/db 9,01 11,95 12,31 12,27 Ft/kg 222,43 305,16 307,45 277,30 Ft/kg 197,35 228,87 285,05 260,98 Ft/kg 157,94 173,97 192,00 187,85

EL


1999

ET

Ágazat

2002/2001, % 115 74 85 96 86 110 83 63 93 90 107 99 90 92 98

Ezek után részletesen áttekintve az ágazatokat elmondható, hogy a tejelőtehén tartás az egyedüli ágazat, amelynél mindkét termelői csoportnál emelkedtek a költségek 2001 és 2002 között. Az egyénieknél 13, a társas vállalkozásoknál pedig 10 százalékkal nőttek az egy állatra vetített kiadások. Ez végeredményben 294 ezer, illetve 454 ezer forint költséget jelent tehenenként.

Ez a költségnövekedés részben annak tudható be, hogy a korábbi években (komoly kompromisszumos ártárgyalások hatására) viszonylagos egyensúly és kiegyenlített termelés jellemezte az ágazatot, ez pedig nem késztette a termelőket ráfordításaik mérséklésére. Azt is meg kell említeni ezen felül, hogy az év második 63

AKII


NY

felétől a tömegtakarmányok a kedvezőtlen hozamok miatt drágultak. Ezt pedig a lehetőségeik függvényében saját maguk állítják elő a termelők. A fajlagos hozamok tekintetében az egyéni gazdáknál nem történt érdemi változás, így egy liter tej önköltsége 13 százalékkal nőtt 2002-ben és így elérte a 61,29 Ft/l-es szintet. Ezzel szemben a társas gazdaságoknál a 6 százalékos hozamjavulás következtében csak 7 százalékkal nőttek a fajlagos kiadások, ami 67,06 Ft/l-es önköltséget jelentett.

PÉ LD Á

A módszertani részben említettük, hogy kiadványunkban mindössze bemutatjuk a két nagy termelői csoport (egyéni és társasok) költség-jövedelem adatait és nem kívánunk – már csak terjedelmi okok miatt sem – kitérni a különbségek elemzésére. A tejtermelés esetében azonban kivételt teszünk, mivel az összes megfigyelt ágazat közül (a szántóföldi növényeket is beleértve) itt van a legmarkánsabb különbség a két termelői csoport tartástechnológiája között. Ez különösen a takarmányozás területén, az épület- és eszközellátottságban érhető tetten. Ebből adódik, hogy az egy-két állatot tartó gazdáknál látszólag kedvezőbb a tej jövedelempozíciója. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a tartástechnológia elsősorban tehéntartást jelent és nem árutermelésre alapozott tejtermelést. Ami viszont azt jelenti, hogy országos szinten ez a fajta tejelőállítás nem perspektivikus. A tehénlétszám növelés ugyanis már más technológiát igényel, ami a költségek közeledésével jár a két csoport között.

ET

Az elmondottakat támasztja alá, hogy a tesztüzemi minta alapján végzett számítások szerint az egyéni termelők 63 százalékánál 5 tehénnél kevesebb található. Az 5-10 tehenes gazdaságok 28 százalékot képviselnek, és 50 feletti tehénnel a termelőknek csak 0,4 százaléka rendelkezik.

EL

A társas vállalkozásoknál 100 fölötti állomány a gazdaságok 98 százalékában található. A maradék 2 százaléknál 50-100 között mozog az állatlétszám. Ez alatt gyakorlatilag nem található gazdaság.

TIS ZT

Hasonló arányokat mutat az országos átlaghoz való viszonyítás is. Az üzemszámot tekintve a társas vállalkozások 4 százalék körüli arányt képviselnek, de itt található a tehénlétszám több mint 74 százaléka, és ezek a gazdaságok állítják elő a hazai tej 81 százalékát. A tejtermeléssel szemben a marhahizlalással foglalkozó gazdaságok évek óta rendkívül nehéz helyzetben vannak. A kilencvenes évek elején a világ több pontján megjelent és azóta időről-időre fellépő szivacsos agyvelőgyulladásos betegség kritikus helyzetbe sodorta az ágazatot. Annak ellenére, hogy hazánkban még nem észleltek BSE fertőzést, a fogyasztói bizalmatlanság mégis jelentősen csökkentette a marhahús iránti keresletet. Ez mind a belső piacra, mind a külföldi értékesítéseinkre igaz. Kissé leegyszerűsítve úgy is fogalmazhatunk, hogy a húsmarha-tartás, mint önálló tevékenység, gyakorlatilag megszűnt. A termelés döntően a tejtermelésből

64

AKII


NY

kikerült állatok (bikaborjak, selejt üszők) hizlalására, mielőbbi értékesítésére redukálódott. Mindezek részben tükröződnek a szélsőséges költségváltozásokban, mely abból adódik, hogy a termelők igen bizonytalanok az optimális költségszint beállításában. Ez tükröződik a 2002. évi adatokban is.

PÉ LD Á

Az egy állatra vetített költségek a társas vállalkozásokban valamivel több, mint 30 százalékkal csökkentek. Ez döntően az egyre külterjesebb tartással, az igen kis súlyig való hízlalással, a rövid ideig való tartással hozható összefüggésbe. Ezzel szemben az egyéni termelőknél 8 százalékkal nőttek a hízóállatra jutó kiadások, ami a drágább tömegtakarmány előállításából adódik döntően, de szerepet játszott ebben a bérköltségek növekedése is. Mindezek továbbra is azt jelzik, hogy a termelők nem látják az ágazat jövőjét és gyakorlatilag 2002-ben ún. kényszerhízlalás folyt a gazdaságok többségében. Összességében ez azt jelentette, hogy az egyéni termelőknél az élősúly önköltsége 276 forint kilógrammonként a vizsgált évben, míg a társas vállalkozásoké 277 forint.

ET

A kilencvenes években az állattenyésztés talán legstabilabb ágazata a tojástermelés volt. Az évtized elejei árrobbanás, és az azt követő termelési zavarok helyreállítása után hosszabb távra sikerült az ágazat szereplőinek megteremteniük a kereslet-kínálat egyensúlyát. Az elmúlt évek gabonatermesztési gondjai (évek közötti jelentős hullámzások) kedvezőtlenül érintették a tojástermelő gazdaságokat, és ezzel romlott az ágazat jövedelempozíciója, növelve így a termelés kockázatát.

EL

A 2001. esztendőben már kissé enyhültek ezek a feszültségek, és a tendencia 2002-ben is folytatódott. A társas gazdaságokban az egy tojásra jutó költségek 17 százalékkal mérséklődtek. Ez döntően az abraktakarmányok említett 2001. évi árcsökkenésével hozható összefüggésbe. Az egyéni termelőknél mindössze 3 százalékkal csökkentek az egy tojásra jutó költségek, ami végeredményben a ráfordítások szerény növelését jelenti.

TIS ZT

Mindezek következtében az egyéni gazdák egy állatra jutó kiadásai továbbra is meghaladták a 3500 forintos szintet, ami a 273 db-os átlaglétszámot figyelembe véve 13,29 forintos önköltség kialakulását okozta. Ez gyakorlatilag megegyezik a 2001. évi értékkel. A társas gazdaságoknál romlott a hozam, így az említett költségcsökkenés egy tojásra vetítve nem éreztette hatását. Az azonban figyelmet érdemel, hogy a 12,27 Ft/db-os önköltség 1,02 forinttal elmarad az egyéni termelőkétől.

A baromfitartás másik fő termelési irányát a húscsirke előállítást szintén költség csökkenés jellemezte a 2002. évben. Az egyéni gazdáknál 7, míg a társas vállalkozásoknál 10 százalékkal mérséklődtek az egy átlagállatra jutó kiadások, ami gyakorlatilag a takarmány felhasználásra vezethető vissza.

65

AKII


NY

Közismert, hogy a nyolcvanas években mezőgazdaságunk egyik siker ágazata a broiler-előállítás volt, termelésünk a hazai fogyasztói igényeket 80 százalékkal meghaladta, az ágazat tehát erősen export orientált volt. Ebből adódóan a kilencvenes évek változásai ezt az ágazatot érintették a legérzékenyebben. A kibocsátások drasztikusan visszaestek és igen komoly jövedelmezőségi gondok, hiányok léptek fel, melyek kisebb-nagyobb hullámzásokkal napjainkig megmaradtak.

PÉ LD Á

A 2001. után a 2002. év is némiképp kedvezőbb volt a termelők számára mint a 2000-es esztendő. Ezt tükrözik a költségek változásai, ami nem jelenti azt, hogy megfelelő az ágazat jövedelemhelyzete. Állami támogatás nélkül ugyanis veszteséges lett volna a termékelőállítás. Azt azonban feltétlen meg kell említeni, hogy az elmúlt évtizedben szorosabbá vált a sertés- és húscsirke-ágazat egymásra gyakorolt hatása. A korábbi időszakhoz képest a hízósertés jövedelem-pozíciójának hullámzásait, illetve az ebből adódó termelésváltozásokat sokkal jobban követte a baromfihús termelése. A csökkenő sertéshús árak mérsékelték a baromfi iránti keresletet, ami a húscsirke árak csökkenését vonta maga után és ezáltal bizonytalanná tette az ágazat jövedelempozícióját.

ET

Mindezeket összegezve a közölt adatok alapján megállapítható, hogy 2002ben 1 kg húscsirke előállítása az egyéni gazdaságokban 194, míg a társas vállalkozásokban 189 Ft-ba került. A tyúkféléknél tapasztalható közel azonos nagyságú fajlagos költségek (ugyanez vonatkozik az étkezési tojásra is) azt tükrözik, hogy ezekben az ágazatokban meglehetősen egységes technológia szerint történik a termék-előállítás, és a termékpályán nagyfokú a koncentráció.

TIS ZT

EL

Állattenyésztésünk egyik meghatározó ágazata a sertéshizlalás. Az ezzel foglalkozó gazdaságoknak igen nehéz gondokkal kellett megküzdeniük az elmúlt évtizedben, melyre részletesen nem kívánunk kitérni. Itt csupán egy dolgot, a szakirodalomból is ismert ún. sertésciklust (termeléshullámzás, aminek az időintervalluma nagyjából három év) tartjuk szükségesnek kiemelni. Ez gyakorlatilag természetesnek tekinthető kereslet-kínálat változást jelent a termékpályán.

A hazai sertéstartóknak ennek a jelenségnek a hihetetlen felgyorsulásával kellett szembenézniük az elmúlt időszakban. Az egyébként normálisnak tekinthető keresletváltozás előbb éves, majd éven belüli mozgást vett fel és ezt a termelők gyakorlatilag képtelenek voltak követni.

Mindezek jelentős hatást gyakoroltak a vágósertés termelési költségeire. A nagyfokú bizonytalanság miatt az átlagos vagy az átlag alatti szinten termelő gazdaságok gyakorlatilag semmilyen kockázatot nem mertek, illetve nem tudtak vállalni, ezért ráfordításaikat megpróbálták a minimálisan szükséges szinten tartani. Az ennél kedvezőbb eredményeket elérő üzemek voltak azok, amelyek a

66

AKII


NY

lelhetőségeik határain belül megkísérelték növelni termékkibocsátásukat az ágazat számára kedvező időszakokban. A 2002. évi költségek ismét a folyamatot tükrözik. Mindkét termelői csoportnál csökkentek a termelés költségei. Különösen igaz ez az egyéni termelőkre, ahol az egy éves átlag hízóra jutó kiadások összege 7 százalékkal maradt el a 2001. évi szinttől, hasonlóan a társas vállalkozásokhoz.

PÉ LD Á

Mindezek alapvetően két okra vezethetők vissza. Egyik a már említett takarmányár csökkenés, míg másik a rendkívül romló piaci helyzet, a dinamikusan zuhanó sertés felvásárlási árak, amelyek a termelés, a ráfordítások visszafogására ösztönözték a termelőket. A költségcsökkenések eredményeként a sertéshízlalás önköltsége 2002-ben az egyéni gazdaságokban kilógrammonként 255 forint, míg a társas vállalkozásokban 261 forint volt. A két termelői kört a baromfihoz hasonlóan közel azonos nagyságú fajlagos élősúly költség jellemzi, ami itt is az egyre inkább egységes tartástechnológiából adódik.

ET

Összegezve az állati termékek 2002. évi költségalakulását, megállapítható, hogy az ágazatok döntő többségénél mérséklődtek a termékelőállításra fordított kiadások, ami természetesen ágazatonként differenciált volt. A tömegtakarmányt fogyasztó állatoknál figyelhető meg csupán növekedés, de a társas vállalkozások marhahízlalása kivétel ez alól. Itt ugyanis az egyénieket közelítő külterjesség felé tendáló tartástechnológia miatt csökkenés következett be. Az abrak fogyasztóknál egyértelműen mérséklődtek a kiadások.

TIS ZT

EL

Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy a termékegységre jutó költségek az esetek egy részében kisebb arányban mérséklődtek, mint az állatra jutóak. Ez pedig azt jelenti, hogy a fajlagos hozamok kedvezőtlenebbül alakultak az előző évhez képest. Márpedig a magyar állattenyésztés komoly gondja, hogy a versenytársainkkal szemben rosszabbak a hatékonysági mutatóink (hozamok, napi súlygyarapodás stb.) és ezek javítása lehet az egyik legfontosabb eszköz a uniós gazdákhoz való felzárkózás érdekében, versenyképességünk javításában.

4.2. Az állati termékek önköltségeinek szóródásai

A szántóföldi növényekhez hasonlóan az állati termékeknél is elvégeztük az átlagtól való eltérések vizsgálatát. Módszerét a növényeknél már említettük, így most ezekre külön nem térünk ki, csupán az eredmények bemutatására. Az állattenyésztésben minden tekintetben kisebb különbségek figyelhetők meg a szóródást illetően. A minimum és a maximum önköltségek közötti eltérés mindössze a tejtermelésben éri el a kétszeres mértéket. A többi ágazatnál 1,3-szeres, és 1,7-szeres differenciák tapasztalhatóak csupán (43. és 44. táblázat).

67

AKII


PÉ LD Á

NY

Mindebből következik, hogy az átlagtól való különbségek mértéke is szűkebb határok (10-50%) között mozog, mint a szántóföldi növénytermelésben. Ez nyilvánvalóan a növénytermesztéshez viszonyított, sokkal egységesebb technológiával függ össze, valamint azzal, hogy az állattenyésztésben a hozamok alakulása kevésbé függ az időjárási viszonyoktól. Ezáltal nem annyira terület, illetve termelő differenciáltságú, hanem sokkal inkább az alkalmazott technológia függőek az önköltségek. Nem véletlen, hogy a tejtermelésben tapasztalhatóak a legnagyobb eltérések, hiszen ez az ágazat, ahol – a bemutatott ágazatok közül – a legváltozatosabb tartási módok valósíthatók meg. 43. táblázat Az állati termékek önköltségének szóródása az egyéni gazdaságokban 2002. év Ágazat Tejelő tehén Étkezési tyúktojás Vágómarha Vágósertés Húscsirke

Mértékegység


Átlag

Ft/l Ft/db Ft/kg Ft/kg Ft/kg

47,12 9,84 219,31 208,08 172,73

61,29 13,29 275,51 254,71 193,82

Maximum (felső decilis) 91,76 16,38 353,51 349,77 231,67

ET

44. táblázat Az állati termékek önköltségének szóródása a társas vállalkozásokban 2002. év Mértékegység


Átlag

Ft/l Ft/db Ft/kg Ft/kg Ft/kg

45,81 11,03 248,82 213,93 162,18

67,06 12,27 277,30 260,98 187,85

EL

Ágazat

TIS ZT


Maximum (felső decilis) 90,98 17,88 335,37 327,17 223,39

A szélső értékek szóródásánál az állattenyésztés esetében is igaz, hogy döntően a kedvezőtlenebb (magasabb) önköltségek esetében nagyobbak az átlagtól való eltérések. Figyelmet érdemel továbbá, hogy a különbségek mértéke a tej kivételével, mindig az egyéni termelőknél a nagyobb. Ez részben adódhat a nagyobb mintaszámból, de sokkal inkább a gazdaságok pénzügyi erejével, és a szakemberek felkészültségével magyarázható. Az elmondottakat támasztják alá másik szóródás vizsgálatunk eredményei is. Ennél a csoportosításnál – hasonlóan a növényekhez – arra kerestük a választ, hogy

68

AKII


NY

hányan helyezkednek el az átlag körül és hányan esnek ezen értékeken kívül pozitív, illetve negatív irányban (45. és 46. táblázat). 45. táblázat Az állati termékek önköltségének és az állatlétszám arányának szóródása az egyéni gazdaságokban 2002. év

Ágazat


Önköltség centrumtól kedvezőbb

Állatlétszám aránya %

PÉ LD Á

Önköltség Ft/l, db, kg

Önköltség Önköltség Önköltség Önköltség centrumtól Önköltség centrumtól centrumtól centrum kedvezőtlecentrum kedvezőtlekedvezőbb nebb nebb

51,48

58,74

84,19

34

37

29

10,01

12,41

15,53

37

6

57

233,53 217,57 168,75

278,30 251,05 190,55

322,76 318,47 224,59

23 24 6

63 63 81

14 13 13

ET

46. táblázat Az állati termékek önköltségének és az állatlétszám arányának szóródása a társas vállalkozásokban 2002. év Önköltség Ft/l, db, kg

Önköltség Önköltség centrumtól centrum kedvezőtlenebb

54,05

67,85

79,66

20

61

19

11,03

11,73

14,92

27

36

37

249,02 218,16 162,18

275,43 261,41 188,98

316,35 310,33 217,15

4 22 6

87 61 90

9 17 4

TIS ZT


Önköltség Önköltség Önköltség Önköltség centrumtól centrumtól centrumtól centrum kedvezőtlekedvezőbb kedvezőbb nebb

EL

Ágazat

Állatlétszám aránya %

Az önköltség szóródásának ilyetén való vizsgálatánál markánsan eltérő képet figyelhetünk meg a 2002. évben. A három hústermelő ágazatnál (vágómarha, vágósertés, húscsirke) az állatlétszám tekintetében a gazdaságok döntő többsége az átlagos önköltségű kategóriába tartozik és ez igaz mindkét termelői csoportra. Ezen belül is a legegységesebb a húscsirke ágazat.

A tejtermelésnél már eltérő helyzet jellemzi a 2002-es évet. A társas gazdaságok esetében itt is az átlag körül található az állatállomány 61 százaléka, míg pozitív és negatív irányban azonosan szóródnak az üzemek. Az egyéni termelőknél azonban normál eloszlást közelíti a szóródás, bár az kétségtelen igaz, hogy az átlagos kategóriában található a legnagyobb tehénlétszám.

69

AKII


PÉ LD Á

4.3. Az állati termékek értékesítési árai

NY

Az állati termékek önköltségeinek szóródásai a növényekhez hasonlóan azt tükrözik, hogy ha a szélsőséges eseteket (időjárás, árhullámzás stb.) figyelmen kívül hagyjuk, a gazdaságok egy részében nagyobb odafigyeléssel, a technológiai fegyelem szigorúbb betartásával, a gazdálkodási feltételek pontosabb mérlegelésével, racionálisabb döntések meghozatalával még költség oldalról is javítható a termelés hatékonysága és ezáltal növelhető az ágazati eredmény.

Az állati termékek előállítási költségei, mint láttuk, a tej kivételével szinten maradtak, vagy csökkentek 2001 és 2002 között. Ez önmagában kedvezőnek ítélhető, mert ez azt jelenti, hogy az ágazatok jövedelempozíciója nem romlott, illetve a csökkenő kiadások miatt még pozitívan is változott a költségek oldaláról. Kérdés ilyenkor, hogy az árak ezt a tendenciát hogyan követték, segítették vagy éppen fordítva, nem engedték érvényre jutni a kedvező folyamatokat.

ET

A Központi Statisztikai Hivatal adataiból megállapítható, hogy a 2002. évi felvásárlási árak a termelők számára kedvezőtlenül alakultak. Az élő állatok és állati termékek átlagában arányos szinten 5 százalékos értékcsökkenés következett be 2002-ben az előző évhez viszonyítva. Ezen belül a tej és a vágómarha ára emelkedett, míg a többi a terméké csökkent. Természetesen ezek az átlagos tendenciák termékenként eltérő mértéket takarnak, és ugyancsak differenciált az ármozgás a két termelői csoport között is (47. és 48. táblázat).

EL

A tejtermelésben a társas gazdaságok 72,82 Ft/l-es átlagárat értek el, ami 5 százalékos növekedést jelent 2001-hez képest. Ez a változás mértékét tekintve gyakorlatilag megegyezik az országos szinttel, ami a korábban leírt tejtermelési volumenekből és arányokból egyenesen következik.

TIS ZT

Ettől a szinttől nagyobb az egyéni termelők ára, de a 76,32 Ft/l-es értékben benne van a háztól történő, nyers tej értékesítése is. Ez esetenként eléri a 90-100 forintos literenkénti szintet is. Ez a fajta termékértékesítés azonban hosszú távon nem tartható fenn, ami komoly gondokat jelenthet a gazdák számára a jövőt illetően.

A tej esetében azonban feltétlen el kell mondani, hogy 2002-ig viszonylagos egyensúly alakult ki a termékpályán. Ha néha kemény egyeztetések árán is, de a termékpálya szereplőinek sikerült megegyeznie egymással és ésszerű kompromisszumokat kötniük a közös érdekek alapján, mind a termelés mennyiségéről, az árakról és a támogatásokról. Sajnos a 2003. évi előzetes adatok és információk ennek az egyensúlynak a megbomlását jelzik.

A tejárakkal kapcsolatban még egy fontos tényezőt kell kiemelnünk. Ez pedig a minőségi termékelőállítás. Mivel az EU szabályozása csak az extra minőségű tejet ismeri el emberi fogyasztásra alkalmas terméknek, így csak azok a termelők tudnak a jövőben ezzel az ágazattal versenyképesek maradni, akik ezen követelményeknek meg tudnak felelni. 70

AKII


NY

A költségekkel kapcsolatban már említettük, hogy a szarvasmarha-tartás másik fő termelési irányánál, a hizlalásnál továbbra is igen komoly gondok vannak. Az Európában tapasztalható BSE betegség úgyszólván lehetetlenné tette az exportot annak ellenére, hogy a hazai állomány továbbra is fertőzés mentes. Emellett a hazai kereslet is drasztikusan csökkent az utóbbi években. 47. táblázat

Ágazat Tej Tojás Vágómarha Vágósertés Húscsirke

Mértékegység Ft/l Ft/db Ft/kg Ft/kg Ft/kg

PÉ LD Á

Az állati termékek értékesítési árainak alakulása az egyéni gazdaságokban 1999

2000

2001

2002

57,79 12,18 218,92 198,11 159,07

60,80 15,56 254,32 252,00 170,88

65,85 14,51 271,37 340,23 203,01

76,32 14,74 266,39 281,91 188,91

2002/2001, % 116 102 98 83 93 48. táblázat

Tej Tojás Vágómarha Vágósertés Húscsirke

Mérték 1999 -egység Ft/l 61,28 Ft/db 8,84 Ft/kg 209,63 Ft/kg 195,92 Ft/kg 156,76

2000

65,22 12,72 222,17 250,35 169,38

EL

Ágazat

ET

Az állati termékek értékesítési árainak alakulása a társas vállalkozásokban 2001

2002

69,63 14,02 259,37 319,26 195,78

72,82 13,11 286,75 277,10 189,08

2002/2001, % 105 94 111 87 97

TIS ZT

A 2002. év némi enyhülést hozott ezen a téren. A fogyasztók bizalmatlansága mérséklődött, ami időnként már keresleti piacot alakított ki és ez kedvezően hatott a sokáig nyomott felvásárlási árakra. A társas vállalkozások kilógrammonkénti 287 forintos ára 11 százalékos javulást jelent 2001-hez képest. Ezzel szemben az egyéni termelőknél gyakorlatilag nem változtak az árak, sőt enyhe csökkenés történt 2002ben.

Mindezek a folyamatok továbbra is azt jelzik, hogy alapvetően hiányzik a tudatos marhahízlalás (kettős- vagy húshasznosítású fajták tartása) Magyarországon. E tevékenység még mindig döntően a tejtermelő tehenészetekből kikerült bikaborjak és tenyésztésre nem alkalmas üszők felnevelésére korlátozódik, illetve gyakoriak a fiatalkori kivágások. Ez tükröződik az egyéni gazdák áraiban. A keresleti piacot pont az idézte elő, hogy kevés volt a jó minőségű húsmarha kínálat, és aki ezzel rendelkezett az tudott viszonylag kedvezőbb árakat elérni. Ezek a tendenciák

71

AKII


NY

azonban nem a stabil jövőt sejtetik az ágazat számára, ahhoz átfogó koncepció váltásra van szükség a termékpálya szereplői részéről. A sertéshízlalással foglalkozó gazdaságok az értékesítési árak tekintetében kedvezőtlen évet zártak 2002-ben.

PÉ LD Á

A 2000-es évtől dinamikusan emelkedő felvásárlási árak 2001-ben érték el a csúcsot. Ekkor voltak időszakok, amikor a feldolgozók kilónként több, mint 400 forintot is fizettek az élősertés kilójáért. 2002-ben a folyamat megfordult és az árak meredeken zuhanni kezdtek és az év végére, illetve 2003 elejére 200 Ft/kg-os szintre is visszaestek. Ez a drasztikus árcsökkenés a 2002. évi átlag árakban talán nem is tükröződik, mivel igen magas szintről történt a visszalépés. Így az egyéni termelőknél 17 százalékkal mérséklődtek az árak 2001-hez viszonyítva, ami éves szinten 282 forintos árnak felel meg, míg a társas vállalkozásoknál 277 Ft/kg-nak, ami 13 százalékkal marad el az előző évi átlagtól.

ET

Ezek a változások továbbra is arra figyelmeztetnek, hogy a hazai sertéstenyésztés helyzete nem megoldott. A rendkívül szélsőséges értékek közötti áringadozások ugyanis inkább hátrányosan érintik a termelőket és kiegyensúlyozatlanná, bizonytalanná teszik a termékpálya egészét, beleértve a fogyasztókat is. Mindez változatlanul azt jelenti, hogy a magyar mezőgazdaság egyik meghatározó ágazatának kiegyensúlyozott termeléséhez halaszthatatlanul szükség lenne a termékpálya valamennyi szereplőjének az eddigieknél nagyobb fokú együttműködésére, a közös érdekeken alapuló termelés- és piacszabályozásra.

TIS ZT

EL

A társadalmi-gazdasági rendszerváltozás óta az egyik legkiegyensúlyozottabb fejlődés a tojástermelést jellemezte. Ésszerű kompromisszumok révén viszonylag hosszú távon sikerült a kereslet-kínálat igen kényes egyensúlyát fenntartani, aminek következtében a termelői-felvásárlási árakat a hullámzásoktól, szélsőséges mozgásoktól mentes trend jellemezte a 90-es évek során. Az 1990-es évtized végén ez az egyensúly bomlott meg, de a 2000. év után a 2001. és a 2002. évi adatok is azt jelzik, hogy ez nem vált tartóssá. Az egyéni gazdaságok (2002-ben) által tojásonként elért közel 15 forintos, valamint a társas gazdaságok több mint 13 forintos értékesítési árai a korábbi helyzet visszatérését jelzik. Ez nem mond ellent annak, hogy 2001 és 2002 között a társas vállalkozások átlagában 6 százalékkal mérséklődtek a felvásárlási árak. Ez ugyan mindössze 90 fillér változást jelent tojásonként és oka csupán a szezonális túlkínálatból adódik. A baromfitartás másik termelési iránya, a húselőállítás már nem alakult ilyen kedvezően az elmúlt években. A piaci gondok miatt itt is (hasonlóan a sertéshez)

72

AKII


NY

hektikusan alakultak az értékesítési árak, ami bizonytalanná tette az ágazat eredményességét. Az előző két évvel ellentétben 2002-ben ismét csökkentek a felvásárlási árak. Az egyéni gazdaságok esetében ennek mértéke 7 százalék volt, míg a társas vállalkozásoknál 3 százalék. Ez azt jelenti, hogy a felvásárlók gyakorlatilag azonos áron (189 Ft/kg) vették át a húscsirkét mindkét termelői körtől.

PÉ LD Á

Ezekben az árcsökkenésekben alapvetően a kínálati piac játszotta a vezető szerepet és ez nem csak a baromfihúsra, hanem az egyéb húsokra is értendő. Ez is jelzi, hogy a sertés és a baromfi ágazatok kapcsolatrendszere az utóbbi időszakban egyre inkább szorosabbá vált, az egyiknél bekövetkezett változások nagymértékben hatnak a másikra. Ezt csak kismértékben módosítják a fogyasztói szokások, egészségesebb (baromfihús) táplálkozás iránti igények stb.

4.4. Az állati termékek jövedelemtartalma

ET

A növényi termékekhez hasonlóan az állati termékeknél is a bevételek döntő hányada az értékesítési árakból származik. Ebből következően az állattenyésztési ágazatok jövedelempozícióját is alapvetően a felvásárlási árak tiszta jövedelem tartalma (ár-önköltség= jövedelem) határozza meg (49. és 50. táblázat). 49. táblázat

Az állati termékek jövedelemtartalmának alakulása az egyéni gazdaságokban 1999

2000

2001

2002

14,90 3,68 -11,88 24,19 -2,68

11,83 1,48 2,98 66,54 -3,38

15,03 1,45 -9,12 27,20 -4,91

TIS ZT



EL

Ágazat

13,92 1,61 -8,48 3,09 -16,41

50. táblázat

Az állati termékek jövedelemtartalmának alakulása a társas vállalkozásokban

Ágazat



1999

2000

2001

2002

7,87 -0,17 -12,80 -1,43 -1,18

6,30 0,77 -82,99 21,48 -4,59

6,77 1,71 -48,08 34,21 3,78

5,76 0,84 9,45 16,12 1,23

73

AKII


NY

A közölt adatokból megállapítható, hogy a növénytermeléshez hasonlóan az állati termékek jövedelempozíciója is differenciáltan változott az elmúlt időszakban. Az ágazatok nagyobb hányadában a termelői árak kompenzálták az előállítás költségeit, de egyes esetekben ezt nem sikerült elérniük a termelőknek. E mellett általánosságban még azt is meg kell említeni, hogy 2001-hez viszonyítva szinte minden vizsgált állati terméknek romlott a jövedelemtartalma.

PÉ LD Á

Ezen sommás megállapítás alól a tejtermelés az egyik kivétel. Az egyéni termelőknél ugyanis az árak literenként 15 forint hasznot eredményeztek a gazdáknak 2002-ben, ami 27 százalékkal haladja meg az előző évi értéket. Ezzel kapcsolatban azonban feltétlen utalnunk kell a már korábban említettekre. Ennél a termelői körnél jelentős a háztól történő értékesítés, ami ugyan magasabb ár elérését teszi lehetővé, de komoly egészségügyi kérdéseket vet fel, és EU csatlakozásunk után ebben a formában legálisan az a fajta megoldás nem folytatható.

ET

A társas vállalkozásoknál már kedvezőtlenebbül is alakult a 2002. évi tejtermelés jövedelempozíciója az előző évhez képest. Az árak jövedelem tartalma literenként 6 forint alá csökkent a gazdaságok átlagában, ami már részben előrevetítette a 2003. évi tejértékesítési és árproblémákat. Sajnos a vertikum egészét évek óta jellemző viszonylagos egyensúly megbomlott, aminek mielőbbi helyreállítása a termékpálya valamennyi résztvevője számára elemi érdek, 2004. május 1. után ugyanis igen komoly verseny vár az ágazatra.

EL

A marhahizlalásban a tejhez képest pontosan ellentétesen alakultak a jövedelempozíciók 2002-ben. Az egyéni termelők zártak rossz évet, ugyanis áraik nem nyújtottak fedezetet a költségeikre és ezáltal veszteséges lett a termelés.

TIS ZT

Ezzel szemben a társas vállalkozások ki tudták használni azt a lehetőséget, amit a kínálati piac nyújtott számukra és a megtermelt áruknak és a csökkenő önköltségeknek köszönhetően javítani tudták az ágazat jövedelem helyzetét. A 2002-ben elért 9,45 Ft/kg-os jövedelem a korábbi évek eredményéhez képest figyelemre méltó teljesítmény. Kérdés természetesen, hogy ez mennyire tekinthető tartósnak. A két termelői csoport adatait tekintve ugyan azonos változás jellemezte a 2002. évi tojástermelést, hiszen mind az egyénieknél, mint a társasoknál csökkent a termelők jövedelemtartalma 2001-hez képest, de a változás mértékében már jelentős a differencia. A társas vállalkozásoknál ugyanis 50 százalékkal mérséklődött a jövedelem, ami azt jelenti, hogy az árak egy forintnál kisebb hasznot nyújtottak tojásonként a gazdaságoknak. Ezzel szemben az egyéni termelőknél a 8 százalékos csökkenés gyakorlatilag azt jelenti, hogy nem változott a termék jövedelempozíciója a vizsgált időszakban. A társas vállalkozásokkal kapcsolatban azért korrektül meg kell említeni, hogy a nagymértékű csökkenésben szerepet játszik a 2001. évben elért igen 74

AKII


NY

magas 1,71 Ft/db-os érték is. Ez ugyanis ebben a termelői körben kiugróan jónak tekinthető. A jövedelempozíció tekintetében ugyancsak azonos irányú változások történtek a két termelői kör húscsirke-termelőinél, de az ár és önköltség egyenlegét összevetve ellentétes előjellel.

PÉ LD Á

A társas vállalkozásoknál az elért értékesítési átlag árak kilógrammonként 1,23 forint hasznot biztosítottak a gazdaságok számára 2002-ben. Ez ugyan csak egyharmada az előző évi értékeknek, de mégis azt kell mondanunk, hogy legalább a költségekre fedezetet nyújtottak az árak. Az egyéni termelők viszont továbbra sem tudták áraikban elismertetni költségeiket, sőt 2001-hez képest tovább nőtt a hiány és 2002-ben elérte a kilógrammonkénti 5 forintot. Hazai állattenyésztésünk talán legfontosabb ágazatának, a sertéstenyésztésnek – és ezen belül is a hizlalásnak – rendkívül hullámzóan alakult a jövedelempozíciója az utóbbi évtizedben.

ET

A felvásárlási árak igen szélsőséges ingadozásai következtében a termék jövedelemtermelő képessége tág határok között változott, amit a termelők gyakorlatilag nem tudtak követni. Nagyon sokan abbahagyták a termelést, és más ágazatokhoz viszonyítva nem alakultak még ki azok a stabil termelői rétegek, amelyek a piaci igények folyamatos kielégítését biztosítanák. Ebből adódóan az ágazat egyensúlyi helyzete még napjainkra sem állt helyre, a sertéshizlalással való foglalkozás továbbra is nagyfokú kockázatot jelent a termelők számára.

EL

Az elmondottak alapján megállapítható, hogy a 2000. évtől felfelé ívelő szakasz jellemezte az ágazatot, mely 2001-ben érte el csúcspontját. Ekkor az árak tisztajövedelem tartalma az egyéni gazdák átlagában 67, míg a társas vállalkozásokéban 34 forint volt kilógrammonként.

TIS ZT

Ez a folyamat 2002-től drasztikusan megváltozott és az árak rendkívül gyors ütemben zuhanni kezdtek. Ennek következtében az ágazat jövedelemtartalma az egyénieknél 27 Ft/kg-ra, míg a társas vállalkozásoké 16 Ft/kg-ra esett vissza egy év alatt. A 2003. évi előzetes adatok további csökkenést jeleznek, és az árak ismét nem nyújtottak fedezetet a költségekre. Ez ismét az állam beavatkozását igényelte. Ez önmagában nem lenne baj, de a fő problémát az ágazat említett instabil jövedelempozíciója jelenti.

4.5. Az állattenyésztési ágazatok eredményei

A növénytermeléshez hasonlóan az állattenyésztésnél is a végleges eredményalakulást a főtermék árbevételén túl az „egyéb” címeken kapott bevételek 75

AKII


NY

nagysága határozza meg. Ezen ágazatok egy részénél a főtermék mellett – szükségszerűen – keletkező egyéb (iker) termékek értékesítése számottevően hozzájárul a realizálható haszon nagyságához. Elég talán a tehéntartást említeni, ahol az ágazat bevételeit növeli – a tejértékesítésen túl – a borjú és a kiselejtezett állatok eladása után kapott összeg is. Ezen túlmenően természetesen a különböző címeken kapott, ágazatokhoz kapcsolódó támogatások is befolyásolják a végleges eredmények kialakulását (51. és 52. táblázat).

PÉ LD Á

Mindezeket figyelembe véve elmondhatjuk, hogy a tesztüzemekhez tartozó egyéni gazdaságok átlagában egy tehén után 121 ezer forint eredményt értek el az üzemek 2002-ben. Kedvező jelenség, hogy ez az összeg 33 százalékkal haladja meg az előző évi szintet. 51. táblázat

Az állati termékek ágazati eredményének alakulása az egyéni gazdaságokban


Mértékegység Ft/tehén Ft/tojó Ft/állat Ft/állat Ft/állat

1999

2000

2001

2002

104872 468 -3095 2545 -86

130627 1231 -22333 7910 -29

98770 519 1944 19008 -2

121366 1191 -6856 4158 1

ET

Ágazat

52. táblázat

Ágazat


TIS ZT


EL

Az állati termékek ágazati eredményének alakulása a társas vállalkozásokban 1999

2000

2001

2002

71081 101 -9738 1675 87

69265 497 -83530 2772 52

103916 526 -44986 9232 174

112997 326 10906 3662 230

A társas gazdaságok ugyanezen időszakban 113 ezer forint eredményt realizáltak a tejelő tehén tartásával, ami 9 százalékos javulást jelent az előző évhez viszonyítva. Ez azért is érdemel említést, mert mint már említettük, a hazai tejelőtehén állomány körülbelül 74 százaléka e termelői csoportnál található, így az itt elért eredmények határozzák meg alapvetően az ágazat helyzetét.

A marhahízlalásnál évek óta húzódó gondokról az előzőekben már említést tettünk, melyeket az ágazati eredmények csak alátámasztanak. Az egyéni termelőknél tovább nőttek a veszteségek, 2002-ben hízóállatonként megközelítették

76

AKII


NY

a 7 ezer forintos szintet. A társas vállalkozások 11 ezer forintos pozitív eredménye kedvező, de az összképet nem képes javítani, mivel mint említettük ennek tartóssága jelen körülmények között nem látszik biztosítottnak. A tojótyúk-tartás jövedelemhelyzete ellentmondásosan alakult. Az egyéni termelőknél az egy állatra jutó eredmények (1191 Ft/tojó) több mint duplájára nőttek 2000 és 2001 között. Ezzel szemben a társas vállalkozásoknál, közel 40 százalékkal mérséklődtek az ágazati eredmények.

PÉ LD Á

Külön kell szólnunk a baromfitartás másik termelési irányáról, a hústermelésről. A jövedelemtermelő képesség vizsgálatánál említettük, hogy az egyéni gazdaságokban a pecsenyecsirke felvásárlási ára nem fedezte a hizlalás költségeit, vagyis az ágazat pusztán a piaci viszonyok figyelembevétele mellett veszteséges helyzetet tükrözött. Az állami támogatások és az egyéb bevételek segítségével azonban megváltozott a jövedelempozíció és az ágazat éves eredménye a pozitív tartományba került. Természetesen az egyéni gazdák által elért, az átlagosan egy állatra jutó évi 71 forintos eredmény egyáltalán nem tekinthető kedvezőnek.

ET

A társas vállalkozásokban kedvezőbben alakultak a 2002. évi eredmények. A támogatásokkal egy átlagos hízóállatra vetítve éves szinten 230 forint jövedelmet értek el a gazdaságok. Az adatok azonban azt is jelzik, hogy az ágazat jövedelempozíciója alapvetően támogatásnál volt fenntartható. Ennek megszűnése ennél a termelői körnél is komoly gondokat vetít előre. Az EU-s csatlakozásunk, tehát egyre sürgetőbbé teszi a termelés hatékonyságának javítását (kiváló minőségű alapanyag-előállítás, takarmányok beltartalmi értékének javítása, technológiai fegyelem betartása stb.) annak érdekében, hogy költség oldalról lehessen megoldani az eredmény javulását.

TIS ZT

EL

A sertéshízlalás ágazati eredményei szintén a korábban leírtakat erősítik meg, vagyis hogy a 2002. esztendő kedvezőtlen volt a termék előállítással foglalkozó gazdaságok számára. Döntően a csökkenő árak következtében az egyéni termelőknél az előző év 22 százalékára, míg a társas vállalkozásoknál 40 százalékára esett vissza az egy éves hízóállatra vetített ágazati eredmény.

4.6. Az állattenyésztési ágazatok jövedelmezősége

Az állattenyésztési ágazatok jövedelmezősége a növénytermelésnél is fontosabb. Ezeknek az ágazatoknak egy része ugyanis folyamatos bevételt biztosít a gazdaságoknak, ami például likviditási szempontból igen lényeges kérdés. Ebből következik, hogy itt a 100 forint költségre jutó eredménynek kiemelt fontossága van (53. és 54. táblázat). A növénytermeléshez hasonlóan az állattenyésztési ágazatok eredményessége is heterogén képet mutat a vizsgált években. A legkedvezőbb jövedelmezőséget a tejtermelésben érték el a gazdaságok. Ez az egyénieknél 41 százalékos, míg a társas 77

AKII


NY

vállalkozásoknál 25 százalékos szint volt 2002. évben. A két termelői kör különbözőségéről már szóltunk, így ezeket nem kívánjuk megismételni, itt csak annyit tartunk szükségesnek megjegyezni, hogy a társas gazdaságok jövedelmezőségi szintje az ami a magyarországi tejtermelést jellemzi a vizsgált években. A 2002-ben elért 25 forintos szint pedig kedvezőnek tekinthető.

Ágazat Tejelő tehén Étkezési tyúktojás Vágómarha Vágósertés Húscsirke

Mértékegység Ft Ft Ft Ft Ft

PÉ LD Á

53. táblázat Az állati termékek 100 Ft termelési költségre jutó ágazati eredményének alakulása az egyéni gazdaságokban 1999

2000

2001

2002

49,69 19,17 -3,67 3,70 -6,89

50,74 39,28 -4,41 12,11 2,39

38,12 13,75 1,25 24,08 2,39

41,30 32,57 -3,07 10,88 1,04

54. táblázat Az állati termékek 100 Ft termelési költségre jutó ágazati eredményének alakulása a társas vállalkozásokban 1999

2000

2001

2002

23,02 3,59 -5,50 2,98 5,18

18,46 15,70 -27,20 11,37 2,89

25,19 16,90 -15,64 14,79 8,26

24,92 12,59 6,46 10,10 9,31

ET


Mértékegység Ft Ft Ft Ft Ft

EL

Ágazat

TIS ZT

Ugyancsak jó színvonalú volt az egyéni termelők tojástermelésében elért eredménye 2002-ben. A 100 forint költségre jutó 33 forintos haszon kifejezetten pozitívan értékelhető. Ebben az ágazatban a társas vállalkozások szintén elfogadható, 13 százalékos jövedelemrátát értek el.

Figyelmet érdemel, hogy a sertéshízlalásban mindkét termelői csoport 10 forint körüli jövedelmezőséget produkált 2002-ben. Ez a szint önmagában talán elfogadhatónak lenne tekinthető, de az előző évekkel összevetve azonban mindenképpen komoly visszaesést jelent, melynek okait az áraknál láttuk. A húscsirke- és a marhahízlalás jövedelemrátája továbbra is 10 százalék alatt van, sőt a hízómarha-ágazat az egyéni termelőknél veszteséges is volt. Ez ismételten a két ágazat gondjaira hívja fel a figyelmet. Azt azonban feltétlen szükséges külön hangsúlyozni, hogy a húscsirke társas vállalkozásokban elért jövedelmezőség az utóbbi két évben enyhén javuló helyzetet mutat, ami a kilábalás lehetséges célját is jelenti.

78

AKII


4.7. Az állattenyésztési ágazatok fedezeti hozzájárulása

NY

A fedezeti hozzájárulás, amint a módszertani részben ismertettünk a termelési érték és a közvetlen változó költségek különbözete. Ebből következik, hogy nagyságát az állattenyésztési ágazatoknál alapvetően az állati termékek árai és a takarmányozásra fordított kiadások határozzák meg (55. és 56. táblázat).

Ágazat Tej Tojás Vágómarha Vágósertés Vágócsirke


PÉ LD Á

55. táblázat Az állattenyésztési ágazatok fedezeti hozzájárulásának alakulása az egyéni gazdaságokban 1999

2000

2001

2002

158272 805 12440 9700 134

193645 1731 5639 17114 210

170890 1310 19023 28826 317

230341 1969 9587 16945 394

Tej Tojás Vágómarha Vágósertés Vágócsirke


1999

2000

2001

2002

190619 977 7642 8978 271

199922 1254 -39920 10989 399

259505 995 1426 23140 538

271544 947 15688 14996 658

EL

Ágazat

ET

56. táblázat Az állattenyésztési ágazatok fedezeti hozzájárulásának alakulása a társas vállalkozásokban

TIS ZT

A közölt adatok alapján megállapítható, hogy a vizsgált ágazatoknál differenciált változások következtek be 2001 és 2002 között.

Az egyéni termelőknél a tej, a tojás és a húscsirke esetében nőttek a fedezeti hozzájárulások, melyek mértéke 24 és 50 százalék között mozgott. Ezzel szemben a vágómarhánál 26, a vágósertésnél 41 százalékos csökkenés történt 2002-ben.

A társas gazdaságoknál szintén javult a tej és a húscsirke FH-ja, és ezen felül kedvezően változott a vágómarha fedezeti hozzájárulása is. A vágósertés és a tojás viszont elmaradt az előző évi szinttől, de a tojás esetében csupán 5 százalékot jelent.

Figyelmet érdemel, hogy a társas vállalkozásoknál – a vágómarhát kivéve – többnyire kisebb ingadozás figyelhető meg, mint az egyéni termelőknél.

79

AKII


PÉ LD Á

NY

A két termelői kör FH-i közötti differenciák változásai többnyire a takarmány előállítás, illetve beszerzés különbségeire, pontosabban ezek költségeire vezethetők vissza. A tartástechnológiák ugyanis – a tehenészetet kivéve – viszonylag egységesek, az árak is közel azonosak, így a differenciát a közvetlen változó költségek között elszámolt takarmányozási kiadások különbségei, valamint a takarmányozás hatékonyságaiban meglévő eltérések jelentik. Ezt azért tartjuk fontosnak ismételten hangsúlyozni, mert állattenyésztésünk versenyképesebbé tételének egyik lehetséges területe a takarmányozás (mind naturális, mind érték oldalon) javítása. A legfontosabb mezőgazdasági ágazatok (mind a növénytermelés, mind az állattenyésztés) jövedelemhelyzetét röviden összefoglalva elmondhatjuk, hogy a 2002. évben az ágazatok egy részében romlottak a jövedelemszerzési lehetőségek, más ágazatoknál eredményjavulás következett be és sajnálatos módon maradtak olyan termékek, melyek jövedelempozíciója továbbra is kedvezőtlen. Az egyik alapvető problémát – és ez a kedvező jövedelemmel bíró termékekre is igaz – továbbra is a termelés nagyfokú kockázata jelenti. Az igen erős jövedelem hullámzások bizonytalanná teszik a termelőket és ez végeredményben gátolja a termékpályák harmonikus fejlődését.

TIS ZT

EL

ET

Nem véletlenül hangsúlyozzuk a termelői biztonságot. A 2004. évi Európai Uniós csatlakozás ugyanis stabil mezőgazdaságot igényelne, annak érdekében, hogy gazdáink megfelelő eséllyel versenyezhessenek a rendkívül kiélezett és az egységes piacon nagy rutint szerzett gazdákkal szemben. Márpedig Magyarország földrajzi és gazdasági adottságai mindenképpen lehetőséget adnak az intenzív mezőgazdasági termelésre, és az ország érdeke is az, hogy éljen ezzel a lehetőséggel.

80

AKII

Táblázatok jegyzéke


TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

NY

1. táblázat: A szántóföldi növények termelési költségének alakulása az egyéni gazdaságokban ........................................................................................... 8 2. táblázat: A szántóföldi növények termelési költségének alakulása a társas vállalkozásokban........................................................................................ 8 3. táblázat: A szántóföldi növények közvetlen változó költségének alakulása az egyéni gazdaságokban ............................................................................... 8 4. táblázat: A szántóföldi növények közvetlen változó költségének alakulása a társas vállalkozásokban........................................................................................ 8 5. táblázat: A szántóföldi növények átlagos hozamának alakulása az egyéni gazdaságokban ........................................................................................... 8 6. táblázat:A szántóföldi növények átlagos hozamának alakulása a társas vállalkozásokban........................................................................................ 8 7. táblázat: A szántóföldi növények önköltségének alakulása az egyéni gazdaságokban......................................................................................... 8 8. táblázat: A szántóföldi növények önköltségének alakulása a társas vállalkozásokban...................................................................................... 8 9. táblázat: A szántóföldi növények önköltségének szóródása az egyéni gazdaságokban 2002. év .......................................................................... 8 10. táblázat: A szántóföldi növények önköltségének szóródása a társas vállalkozásokban...................................................................................... 8 11. táblázat: A szántóföldi növények önköltségének és területi arányának szóródása az egyéni gazdaságokban......................................................................... 8 12. táblázat: A szántóföldi növények önköltségének és területi arányának szóródása a társas vállalkozásokban......................................................................... 8 13. táblázat: A szántóföldi növények értékesítési árainak alakulása az egyéni gazdaságokban......................................................................................... 8 14. táblázat: A szántóföldi növények értékesítési árainak alakulása a társas vállalkozásokban...................................................................................... 8 15. táblázat: A szántóföldi növények jövedelemtartalmának alakulása az egyéni gazdaságokban......................................................................................... 8 16. táblázat: A szántóföldi növények jövedelemtartalmának alakulása a társas vállalkozásokban...................................................................................... 8 17. táblázat: A szántóföldi növények ágazati eredményének alakulása az egyéni gazdaságokban......................................................................................... 8 18. táblázat: A szántóföldi növények ágazati eredményének alakulása a társas vállalkozásokban...................................................................................... 8 19. táblázat: A szántóföldi növények 100 Ft termelési költségre jutó ágazati eredményének alakulása az egyéni gazdaságokban ................................ 8 20. táblázat: A szántóföldi növények 100 Ft termelési költségre jutó ágazati eredményének alakulása a társas vállalkozásokban ................................ 8 21. táblázat: A szántóföldi növények fedezeti hozzájárulásának alakulása az egyéni gazdaságokban......................................................................... 8 22. táblázat: A szántóföldi növények fedezeti hozzájárulásának alakulása a társas vállalkozásokban...................................................................................... 8 81

AKII


TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

NY

23. táblázat: A zöldségfélék, az alma és a borszőlő termelési költségének alakulása az egyéni gazdaságokban .........................................................................8 24. táblázat: A zöldségfélék, az alma és a borszőlő termelési költségének alakulása a társas gazdaságokban............................................................................8 25. táblázat: A zöldségfélék, az alma és a borszőlő közvetlen változó költségének alakulása az egyéni gazdaságokban .........................................................8 26. táblázat: A zöldségfélék, az alma és a borszőlő közvetlen változó költségének alakulása a társas gazdaságokban.............................................................8 27. táblázat: A zöldségfélék, az alma és a borszőlő átlagos hozamának alakulása az egyéni gazdaságokban .........................................................................8 28. táblázat: A zöldségfélék, az alma és a borszőlő átlagos hozamának alakulása a társas gazdaságokban.............................................................................8 29. táblázat: A zöldségfélék, az alma és a borszőlő önköltségének alakulása az egyéni gazdaságokban .........................................................................8 30. táblázat: A zöldségfélék, az alma és a borszőlő önköltségének alakulása a társas gazdaságokban.............................................................................8 31. táblázat: A zöldségek, az alma és a borszőlő értékesítési árainak alakulása az egyéni gazdaságokban ........................................................................8 32. táblázat: A zöldségek, az alma és a borszőlő értékesítési árainak alakulása a társas gazdaságokban.............................................................................8 33. táblázat: A zöldségek, az alma és a borszőlő jövedelemtartalmának alakulása az egyéni gazdaságokban .........................................................................8 34. táblázat: A zöldségek, az alma és a borszőlő jövedelemtartalmának alakulása a társas gazdaságokban.............................................................................8 35. táblázat: A zöldségek, az alma és a borszőlő ágazati eredményének alakulása az egyéni gazdaságokban .........................................................................8 36. táblázat: A zöldségek, az alma és a borszőlő ágazati eredményének alakulása az egyéni gazdaságokban .........................................................................8 37. táblázat: A zöldségek, az alma és a borszőlő 100 Ft termelési költségre jutó ágazati eredményének alakulása az egyéni gazdaságokban ....................8 38. táblázat: A zöldségek, az alma és a borszőlő 100 Ft termelési költségre jutó ágazati eredményének alakulása a társas gazdaságokban........................8 39. táblázat: A zöldségek, az alma és a borszőlő fedezeti hozzájárulásának alakulása az egyéni gazdaságokban .........................................................................8 40. táblázat: A zöldségek, az alma és a borszőlő fedezeti hozzájárulásának alakulása az egyéni gazdaságokban .........................................................................8 41. táblázat: Az állati termékek költségalakulása az egyéni gazdaságokban ..............8 42. táblázat: Az állati termékek költségalakulása a társas vállalkozásokban ..............8 43. táblázat: Az állati termékek önköltségének szóródása az egyéni gazdaságokban 2002. év...........................................................................8 44. táblázat: Az állati termékek önköltségének szóródása a társas vállalkozásokban 2002. év .......................................................................8 45. táblázat: Az állati termékek önköltségének és az állatlétszám arányának szóródása az egyéni gazdaságokban ........................................................8 46. táblázat: Az állati termékek önköltségének és az állatlétszám arányának szóródása a társas vállalkozásokban ........................................................8 82

AKII


TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

NY

47. táblázat: Az állati termékek értékesítési árainak alakulása az egyéni gazdaságokban......................................................................................... 8 48. táblázat: Az állati termékek értékesítési árainak alakulása a társas vállalkozásokban...................................................................................... 8 49. táblázat: Az állati termékek jövedelemtartalmának alakulása az egyéni gazdaságokban......................................................................................... 8 50. táblázat: Az állati termékek jövedelemtartalmának alakulása a társas vállalkozásokban...................................................................................... 8 51. táblázat: Az állati termékek ágazati eredményének alakulása az egyéni gazdaságokban......................................................................................... 8 52. táblázat: Az állati termékek ágazati eredményének alakulása a társas vállalkozásokban...................................................................................... 8 53. táblázat: Az állati termékek 100 Ft termelési költségre jutó ágazati eredményének alakulása az egyéni gazdaságokban ................................ 8 54. táblázat: Az állati termékek 100 Ft termelési költségre jutó ágazati eredményének alakulása a társas vállalkozásokban ................................ 8 55. táblázat: Az állattenyésztési ágazatok fedezeti hozzájárulásának alakulása az egyéni gazdaságokban........................................................................ 8 56. táblázat: Az állattenyésztési ágazatok fedezeti hozzájárulásának alakulása a társas vállalkozásokban......................................................................... 8

83

PÉ LD Á

ET

EL

TIS ZT NY

AKII

PÉ LD Á

NY

Mellékletek

TIS ZT

EL

ET

MELLÉKLETEK

85

AKII

Mellékletek

NY

Mellékletek jegyzéke A fontosabb mezőgazdasági termékek előállításának költsége és jövedelme az egyéni gazdaságokban...........................................................................................87

PÉ LD Á

A fontosabb mezőgazdasági termékek előállításának költsége és jövedelme a társas gazdaságokban ............................................................................................118 A fontosabb mezőgazdasági termékek előállításának költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret szerint az egyéni gazdaságokban ..............145

TIS ZT

EL

ET

A fontosabb mezőgazdasági termékek előállításának költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret szerint a társas gazdaságokban..................176

86

AKII

Mellékletek

NY

1. melléklet A búzatermelés költsége és jövedelme az egyéni gazdaságokban Megnevezés

Mértékegység

2000

2001

2002

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

Vetőmagköltség Műtrágyaköltség Növényvédőszer-költség Egyéb anyagköltség Öntözési költség Közvetlen marketingköltség Szárítási költség Közvetlen fűtési költség Közvetlen biztosítási költség Változó gépköltség Fenntartó- és egyéb segédüzemek változó költsége Idegen gépi szolgáltatások költsége Egyéb változó költség Közvetlen munkabér Közvetlen munkabér közterhei Fenntartó- és egyéb segédüzemek állandó költsége Földbérleti díj Értékcsökkenési leírás Egyéb állandó költség Tevékenység általános költsége Gazdasági általános költség Változó költség összesen Állandó költség összesen Termelési költség összesen Az ágazat összes árbevétele Közvetlen állami támogatás Az ágazat egyéb bevételei Melléktermék értéke Termelési érték Fedezeti hozzájárulás I. Fedezeti hozzájárulás II. Ágazati eredmény A főtermék önköltsége Értékesítési átlagár Átlaghozam Átlagos aranykorona érték

Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/t Ft/t t/ha AK/ha

11319 10658 6469 557 0 184 94 6 153 14696 4747 8106 1268 3485 1209 5162 3019 2858 41 1490 4144 58258 21408 79666 89287 5483 444 1505 104908 74200 46651 25243 21975 27405 3,61 21,05

13770 14504 5804 329 39 176 333 4 315 16509 1793 13323 614 4432 1174 8129 2415 1567 129 2278 4445 67514 24570 92084 67403 7895 151 2474 96229 60341 28715 4145 21535 20597 4,22 20,57

13091 13797 5828 341 6 208 222 0 229 15509 873 14847 324 3771 1103 7912 2000 3564 167 2457 3769 65275 24743 90018 75102 10597 1688 1826 92350 58304 27075 2332 25137 22300 3,52 21,05

TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

Sorszám

87

AKII

Mellékletek

NY

2. melléklet A durumbúza-termelés költsége és jövedelme az egyéni gazdaságokban Megnevezés

Mértékegység

2000

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.



13659 10842 11223 820 0 0 0 0 0 22883 5071 3438 1717 3113 4447 558 0 1547 0 3200 2239 69654 15104 84758 53134 4258 0 33 122493 84231 52839 37735 20586 28720 4,12 23,44

2001

ET

EL

TIS ZT

88

2002

10962 14887 11942 12915 6561 8471 0 7352 0 0 0 0 0 736 0 0 0 119 24296 6095 0 613 6077 18724 0 426 4156 5727 1624 2641 15371 3372 963 1008 0 445 0 29 2360 791 1351 4116 59837 70336 25825 18128 85662 88464 76431 94981 6025 10078 0 230 0 2253 85456 106191 55992 61286 25619 35855 -205 17727 21388 24702 19833 26828 4,00 3,49 20,49 26,08

PÉ LD Á

Sorszám

AKII

Mellékletek

NY

3. melléklet A rozstermelés költsége és jövedelme az egyéni gazdaságokban Megnevezés

Mértékegység

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.



2000

ET

EL

TIS ZT

89

2001

2002

7184 9217 8098 6945 8294 6206 309 1675 2637 610 480 352 0 0 0 0 10 78 0 0 0 0 0 0 19 19 0 12630 14851 15167 1655 443 3990 5973 14213 18844 152 286 358 5106 4350 12750 5062 1585 1915 4987 6003 1625 960 275 2334 81 108 4235 0 36 0 1189 2464 743 3410 1528 2669 40323 45937 54435 17871 28439 17106 58193 74376 71542 40980 19078 28348 8158 6269 4190 0 0 333 6716 5314 3696 64914 61966 55325 47185 46748 35344 890 24592 16030 6721 -12410 -16216 24584 26790 30100 25575 18644 19877 2,53 2,23 2,22 9,70 12,37 12,85

PÉ LD Á

Sorszám

AKII

Mellékletek

NY

4. melléklet Az őszi árpa-termelés költsége és jövedelme az egyéni gazdaságokban Megnevezés

Mértékegység

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.



2000

2001

2002

8442 8645 5571 1490 69 129 27 0 80 17370 4722 4591 1235 3979 1495 5026 2133 1832 41 2024 2828 52371 19357 71728 49245 5925 98 1705 98065 72377 45694 26337 20158 26006 3,52 19,64

11808 12664 5398 359 0 23 332 1 106 14752 1428 17913 348 4612 1096 5545 2055 1514 32 1327 4641 65132 20823 85955 46299 8365 0 2599 83436 52397 18304 -2519 22359 19439 3,94 21,62

11071 11814 5407 446 38 37 173 0 139 13858 571 14004 424 4801 1143 5949 2418 2049 335 1798 3128 57981 21620 79601 58200 9561 1088 2552 78071 48523 20091 -1530 25309 21308 3,08 19,13

TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

Sorszám

90

AKII

Mellékletek

NY

5. melléklet A tavaszi árpa-termelés költsége és jövedelme az egyéni gazdaságokban Megnevezés

Mértékegység

2000

2001

2002

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.



8108 5685 5839 80 0 52 1 0 9 17590 2898 5928 829 4211 1064 7270 1219 1246 37 3567 3703 47018 22317 69336 55324 4541 214 362 73682 53079 26664 4346 25911 25758 2,83 20,61

11259 6206 4912 141 0 8 40 1 84 17492 1502 11058 229 6370 1155 11684 2284 190 172 1575 4401 52932 27830 80762 66241 5687 0 418 82784 59904 29852 2022 24988 23848 3,23 21,31

9088 8328 4627 319 2 85 15 0 38 16013 522 11688 613 3309 995 5409 1971 6205 1 2363 4236 51338 24490 75828 67077 9658 1231 1517 79320 56206 27982 3492 25479 22942 2,92 19,93

TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

Sorszám

91

AKII

Mellékletek

NY

6. melléklet A zabtermelés költsége és jövedelme az egyéni gazdaságokban Megnevezés

Mértékegység

2000

2001

2002

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.



5216 5455 3838 325 0 176 230 0 84 14825 3357 5499 3278 3261 1397 4695 1297 858 0 1098 4288 42282 16893 59176 37583 2991 0 506 59729 41128 17446 553 31912 30586 2,21 17,80

7842 10639 4066 128 0 0 130 0 59 17372 1931 13147 491 3321 792 6049 2690 533 29 613 5251 55805 19277 75082 25946 8577 19 3667 74567 51212 18763 -514 27789 24241 2,57 17,97

8179 7021 3086 169 0 9 11 0 46 16348 958 10396 365 4784 1820 7496 2546 3281 19 1563 4472 46587 25982 72568 40557 10053 264 1820 70704 51819 24117 -1864 28327 23450 2,50 18,81

TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

Sorszám

92

AKII

Mellékletek

NY

7. melléklet A triticale-termelés költsége és jövedelme az egyéni gazdaságokban Megnevezés

Mértékegység

2000

2001

2002

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.



6560 8457 2723 680 0 41 63 44 38 12250 4001 9077 1843 3295 1313 4318 1929 1163 239 460 3810 45778 16527 62305 59884 4473 80 1831 81469 61019 35691 19164 20964 26030 2,95 13,93

9762 12413 3121 257 0 0 192 90 170 15970 1306 11267 1558 3393 1106 6469 1353 1081 80 1535 4009 56105 19027 75132 43325 8565 3 5005 79261 51699 23156 4129 20056 18785 3,50 15,19

10276 10417 2837 643 159 33 209 0 78 14541 644 14658 406 4185 1306 5223 522 3156 104 2155 3364 54902 20016 74917 36113 10306 1112 3717 71418 46359 16516 -3500 25456 20121 2,80 14,96

TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

Sorszám

93

AKII

Mellékletek

NY

8. melléklet A kukoricatermelés költsége és jövedelme az egyéni gazdaságokban Megnevezés

Mértékegység

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.



2000

2001

ET

EL

TIS ZT

94

2002

12022 14238 14884 10847 14664 13852 10834 10828 10257 232 1009 563 3 104 68 211 35 110 8011 4683 11395 5 0 28 326 336 317 14287 18266 16917 1615 1172 4983 11609 15547 18446 846 1006 1320 5588 4822 3560 1505 1497 1176 9543 8552 4399 2826 2424 3711 2512 3023 5246 91 117 176 2257 3390 989 4409 3692 5393 71671 88175 86030 24649 28731 27518 96320 116906 113548 106548 93541 98927 8753 10287 7112 196 1171 995 96 8 73 130666 134083 127990 89873 81336 78494 58995 45908 41960 34346 17177 14442 21265 16883 21029 27063 18075 21582 6,94 5,44 4,65 21,59 21,37 21,20

PÉ LD Á

Sorszám

AKII

Mellékletek

NY

9. melléklet A napraforgó-termelés költsége és jövedelme az egyéni gazdaságokban Megnevezés

Mértékegység

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.



2000

ET

EL

TIS ZT

95

2001

2002

9474 11248 8503 7894 10330 10159 10735 10852 10859 597 176 503 1 37 112 587 231 230 1189 1507 245 6 0 31 633 436 111 14606 13431 16222 1628 490 5116 5952 19175 16634 367 726 526 4537 4632 3059 1001 1271 1291 5868 8468 7549 2366 2617 2632 1165 1183 1814 677 272 35 1320 3226 768 3926 3491 4065 54563 68270 68725 21211 20859 25161 75774 89128 93885 68472 112607 120436 8620 10489 4583 129 1393 209 0 55 0 73360 124739 134271 44471 90703 98892 18797 56469 65547 -2414 35610 40386 48501 44354 47545 43888 57724 61988 2,01 1,98 1,66 20,13 21,16 19,40

PÉ LD Á

Sorszám

AKII

Mellékletek

NY

10. melléklet A repcetermelés költsége és jövedelme az egyéni gazdaságokban Megnevezés

Mértékegység

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.



2000

2001

6923 5832 9896 13996 7208 10253 28 150 0 0 558 49 208 111 0 67 1861 254 15739 16999 1185 3379 6766 18153 252 1449 6927 3004 1788 1211 7299 7168 2152 2953 719 962 0 246 1980 1788 5134 3392 50899 70416 20724 25998 71623 96414 64039 110950 6774 5438 248 460 0 0 70102 118232 45087 84153 19203 47816 -1521 21818 45440 44083 40734 50849 2,19 1,67 22,04 22,90

TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

Sorszám

96

2002 6849 16473 10053 214 0 259 495 0 483 16056 330 12278 190 3938 952 5614 2577 3211 48 3120 3357 63679 22817 86496 75937 9072 1238 17 86996 51981 23317 500 57727 51171 1,53 21,12

AKII

Mellékletek

NY

11. melléklet A szójatermelés költsége és jövedelme az egyéni gazdaságokban Megnevezés

Mértékegység

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.



2000

ET

EL

TIS ZT

97

2001

2002

8892 13123 14001 13240 16019 14346 11322 15805 15406 1366 563 0 0 0 0 0 0 0 0 2667 927 0 0 0 359 1268 0 22099 14237 13228 0 225 439 7962 14517 14530 2408 663 7358 6781 4007 1575 0 1254 485 224 4877 3418 6663 5014 7715 3357 5382 4310 490 8 0 206 562 708 296 2003 1778 72239 77834 76897 19989 18017 23107 92229 95851 100004 93670 110597 100480 6731 12770 11273 4490 1671 0 0 0 0 104943 123435 123402 63204 74355 74488 32703 45600 46505 12714 27584 23398 45156 48986 51164 45862 57353 55739 1,96 1,96 2,04 19,69 16,37 23,34

PÉ LD Á

Sorszám

AKII

Mellékletek

NY

12. melléklet A cukorrépa-termelés költsége és jövedelme az egyéni gazdaságokban Megnevezés

Mértékegység

2000

2001

2002

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.



30141 17914 30631 2599 3044 0 0 223 2574 25343 5853 47621 1441 13583 5109 11303 4176 6357 0 9920 14030 167385 64476 231861 244640 7712 327 0 252182 163614 84797 20320 6529 6875 35,51 22,84

26053 23971 35156 0 279 0 0 47 940 28488 222 61100 6148 11486 3614 20999 4325 0 1177 5891 5911 182404 53404 235807 341044 5185 0 0 347598 255004 165194 111790 5413 7860 43,56 22,38

30314 26516 40166 37 0 359 0 0 1363 16722 498 73812 1988 9939 3123 9313 6286 7544 451 9742 8917 191775 55314 247089 375070 7057 3285 0 382618 281876 190844 135529 5985 9017 41,29 19,07

TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

Sorszám

98

AKII

Mellékletek

NY

13. melléklet A burgonyatermelés költsége és jövedelme az egyéni gazdaságokban Megnevezés

Mértékegység

2000

2001

2002

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.



141077 22954 37742 14538 11324 874 0 0 4 34412 22139 12298 4287 45680 7090 14820 6419 31082 0 19862 36338 301649 161291 462940 632966 5198 23 0 747526 514727 445877 284586 20833 33403 22,22 20,39

135449 26076 48134 5852 7925 26 0 2504 107 40841 7734 25230 24865 60680 11886 25456 3510 2315 1106 10491 28211 324743 143655 468398 461512 8313 0 0 632869 381931 308126 164471 25011 33350 18,73 18,27

139075 24481 43246 30541 12821 0 0 0 140 50390 714 17658 14607 26499 10655 58349 1445 15208 131 12241 25267 333673 149795 483467 551976 3952 2146 0 676198 411287 342525 192730 23471 32532 20,60 13,94

TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

Sorszám

99

AKII

Mellékletek

NY

14. melléklet A lucernatermelés költsége és jövedelme az egyéni gazdaságokban Megnevezés

Mértékegység

2000

2001

2002

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.



2968 2262 1282 2642 30 0 0 0 0 16350 5770 4301 992 4734 1871 3826 3524 3176 2315 112 3426 36596 22985 59581 25647 454 59 60 82151 71976 45555 22570 10645 14590 5,59 14,24

2468 3382 576 1134 4 0 0 0 0 15711 284 11225 649 4910 1106 7394 2216 61 2641 1123 3625 35432 23077 58509 26226 5025 0 585 78578 70365 43145 20069 10682 13456 5,44 14,88

983 2355 563 832 104 319 0 0 3 18324 6 7919 425 6649 1765 9226 1726 1451 175 1982 2569 31832 25542 57375 34023 2692 144 0 81138 75556 49306 23764 10088 13768 5,70 17,87

TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

Sorszám

100

AKII

Mellékletek

NY

15. melléklet A silókukorica-termelés költsége és jövedelme az egyéni gazdaságokban Megnevezés

Mértékegység

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.



2000

2001

8826 6317 8866 1898 278 0 0 0 58 12567 9486 9462 1358 4368 1665 2677 2553 5821 27 484 4112 59115 21706 80821 13424 1961 90 0 89923 62323 30808 9102 3707 4030 23,32 17,31

10164 11768 7158 11493 9469 8532 316 2119 0 119 0 0 0 0 33 0 1055 30 7494 14328 914 271 35326 26875 627 526 3901 5775 1424 1342 3055 4206 964 5640 18 3408 0 1 884 542 2724 3769 72557 76061 12971 24684 85527 100745 61359 70162 8340 4808 0 0 0 0 97597 139588 68775 105002 25040 63527 12070 38843 3400 3658 3548 4893 25,18 27,60 20,08 22,24

TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

Sorszám

101

2002

AKII

Mellékletek

16. melléklet

NY

A rét költsége és jövedelme az egyéni gazdaságokban Megnevezés

Mértékegység

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.



2000

2001

2002

0 304 0 826 0 0 0 0 0 7606 107 2848 1022 2397 899 1851 1839 118 1 12 1115 12712 8232 20944 5938 297 48 0 23864 21713 11152 2920 8832 9918 2,84 9,36

0 1081 0 417 0 0 0 0 0 4922 410 3389 424 2642 271 1902 699 509 2 654 1844 10644 8522 19166 11285 2637 0 0 26055 24132 15411 6889 7034 8594 3,06 12,01

2 1394 2 752 0 0 0 0 3 8537 24 3204 168 1727 382 1514 931 2261 6 573 1799 14087 9194 23281 7613 671 0 0 25962 23640 11874 2680 7627 8286 3,17 13,49

TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

Sorszám

102

AKII

Mellékletek

NY

17. melléklet A fejeskáposzta-termelés költsége és jövedelme az egyéni gazdaságokban Megnevezés

Mértékegység

2000

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.



55294 24579 41818 1542 15751 1118 0 0 0 32441 13572 3420 13249 41916 16919 15282 0 5175 165 1091 38028 202784 118577 321361 330629 6769 1092 0 341537 188186 138753 20176 16202 16823 19,83 16,68

2001

ET

EL

TIS ZT

103

2002

147993 150217 33592 22823 48756 48946 637 18193 29932 16346 0 142 0 0 3287 0 0 0 42497 51320 0 0 15179 22784 65567 46056 35286 28225 11258 17391 63648 62971 398 485 0 0 0 473 3737 20862 51006 39209 387440 376829 165335 169615 552775 546444 254780 1227907 10205 2907 0 0 0 0 632610 907938 302845 605214 245170 531109 79835 361494 19501 21985 21958 36412 28,35 25,34 12,89 12,99

PÉ LD Á

Sorszám

AKII

Mellékletek

NY

18. melléklet A vöröshagyma-termelés költsége és jövedelme az egyéni gazdaságokban Megnevezés

Mértékegység

2000

2001

2002

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.



55683 7915 24812 4401 43425 0 0 0 446 13488 32877 7941 5033 65608 12404 4175 12136 16936 0 803 21814 196022 133876 329897 578919 7146 1254 0 609549 467833 413527 279651 26640 48544 13,02 28,18

63229 27638 43839 15132 4518 0 0 0 215 131515 0 6852 39220 62540 14795 81792 2314 1248 0 15309 40275 332158 218273 550432 629919 7628 0 0 786051 592259 453893 235620 20115 28447 27,36 23,94

74912 23449 68070 10054 19854 202 0 0 837 60488 591 10321 32420 61172 6662 164678 4505 0 0 5750 38487 301197 281255 582452 740720 3997 8276 0 792538 562741 491341 210086 27015 36190 21,56 22,66

TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

Sorszám

104

AKII

Mellékletek

NY

19. melléklet A görögdinnye-termelés költsége és jövedelme az egyéni gazdaságokban Megnevezés

Mértékegység

2000

2001

2002

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.



99135 20078 28238 27865 822 1266 0 964 6210 26949 6026 11182 51689 49659 12982 19336 380 4069 267 6166 14963 280424 107823 388247 449428 9648 0 0 460606 224339 180182 72359 19301 22418 20,12 18,59

65933 29213 58740 18436 12494 0 0 1451 2167 49124 6953 24112 35540 117761 11955 20224 3025 10709 413 1033 14083 304161 179203 483364 584446 4811 0 0 597300 373327 293139 113936 34078 41773 14,26 15,46

65272 37255 32934 44509 15080 2013 0 0 2333 26764 2554 53280 27810 114005 14838 15031 3041 9076 1398 6183 24457 309803 188029 497832 553029 6625 3375 0 562500 335295 252697 64667 18714 20769 26,60 17,18

TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

Sorszám

105

AKII

Mellékletek

NY

20. melléklet A zöldborsótermelés költsége és jövedelme az egyéni gazdaságokban Megnevezés

Mértékegység

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.



2000

2001

2002

39969 10427 8541 0 3228 0 0 0 0 20485 3228 19966 4912 5401 2150 13536 2768 0 0 4418 7799 110756 36072 146828 225415 7963 0 0 233378 166301 122622 86550 44031 67603 4,03 29,80

41824 11808 15353 0 9687 0 0 0 32 19667 0 45144 1519 6030 2149 6960 5499 77 318 1361 7619 145035 30014 175049 192667 15780 521 0 206707 126484 61672 31658 46834 50944 3,74 24,93

TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

Sorszám

106

AKII

Mellékletek

NY

21. melléklet A paradicsomtermelés költsége és jövedelme az egyéni gazdaságokban Megnevezés

Mérték -egység

2000

2001

2002

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.



53076 22622 50741 17749 27858 0 0 0 4428 45505 42733 49259 28782 107730 6879 2755 4723 6056 0 5649 5974 342753 139766 482518 390097 989 0 0 391234 185979 48481 -91284 26156 21154 18,45 21,09

57485 25263 48595 13033 24357 0 0 0 1715 27616 12552 112492 92444 74094 6522 11375 10289 0 0 13480 10545 415552 126304 541857 639671 1827 0 0 641498 378606 225945 99641 28146 33227 19,25 23,12

70101 43541 45041 30191 29703 0 0 0 3180 49812 27075 47032 32898 103368 8871 43607 4492 21091 0 13997 11083 378575 206510 585084 531137 7813 0 0 706155 451499 327580 121071 22344 26670 26,44 24,89

TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

Sorszám

107

AKII

Mellékletek

NY

22. melléklet A zöldpaprika-termelés költsége és jövedelme az egyéni gazdaságokban Megnevezés

Mérték -egység

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.



2000

2001

TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

Sorszám

108

2002

180781 60664 65438 70389 6466 0 0 0 663 87902 3367 35429 4381 133291 32112 16989 6924 8662 0 19970 45653 515480 263602 779082 1377635 457 826 0 1378913 990131 863433 599831 28644 50650 27,20 17,29

AKII

Mellékletek

NY

23. melléklet A fűszerpaprika-termelés költsége és jövedelme az egyéni gazdaságokban Megnevezés

Mérték -egység

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.



2000

TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

Sorszám

109

2001

2002

119751 41350 45262 3823 25719 459 0 0 2512 23884 4649 30973 32381 63319 4291 42769 2379 327 1668 6963 12112 330763 133828 464591 525051 7565 924 0 535709 264452 204946 71118 51825 58811 8,96 22,78

AKII

Mellékletek

NY

24. melléklet A csemegekukorica-termelés költsége és jövedelme az egyéni gazdaságokban Megnevezés

Mérték -egység

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.



2000

2001

TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

Sorszám

110

2002

42333 27048 19103 223 3389 501 0 0 960 11851 434 88154 27 3462 1124 6385 18574 0 67 8084 8321 194022 46017 240039 256242 14804 0 0 271048 177465 77026 31009 18833 20104 12,74 21,69

AKII

Mellékletek

Mértékegység

2000

2001

2002


188 17269 150676 13498 4141 1193 0 61 1809 41301 15842 24037 17772 65768 18700 16223 743 63235 0 4313 48433 287787 217415 505202 466786 6146 747 0 575396 368789 287608 70194 25382 28563 20,87 26,08

1984 14488 123552 1852 667 0 0 0 625 61835 59 25191 11619 100303 27440 61540 845 22036 225 21511 12159 241871 246060 487931 532914 53716 0 0 602956 448169 361085 115025 24165 27206 21,41 26,61

0 19289 143375 1808 352 19 0 0 500 57448 6722 27677 7206 117777 27416 45734 543 32713 1780 38586 21053 264396 285601 549997 535530 31560 1267 0 561855 389306 297458 11858 35422 34071 15,81 29,50

ET

PÉ LD Á


TIS ZT

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

Megnevezés

EL

Sorszám

NY

25. melléklet Az almatermelés költsége és jövedelme az egyéni gazdaságokban

111

AKII

Mellékletek

Mértékegység

2000

2001

2002


89 5958 79151 7794 0 0 0 89 1162 9181 1604 51956 25376 80432 16873 11036 15784 36914 8581 1788 33226 182362 204633 386995 416347 6885 0 2 463374 343753 281012 76379 41860 49379 9,31 29,06

300 7294 63195 4555 0 0 0 301 1817 25104 659 49955 36739 80155 12363 24647 2972 41369 0 11788 24284 189921 197578 387499 402130 8257 0 0 485627 371425 295706 98128 39895 49137 9,89 30,23

98 16010 67823 8703 0 169 0 0 4387 28533 1892 29115 11242 105013 11879 29622 3887 21803 831 13569 14833 167970 201438 369408 311486 8865 1377 0 348071 239639 180100 -21337 49090 44898 7,54 33,84

ET

PÉ LD Á


TIS ZT

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

Megnevezés

EL

Sorszám

NY

26. melléklet A borszőlőtermelés költsége és jövedelme az egyéni gazdaságokban

112

AKII

Mellékletek

Sorszám

Megnevezés

Mértékegység

2000

2001

2002

Ft/tehén Ft/tehén Ft/tehén Ft/tehén Ft/tehén Ft/tehén Ft/tehén Ft/tehén Ft/tehén Ft/tehén Ft/tehén Ft/tehén Ft/tehén Ft/tehén Ft/tehén Ft/tehén Ft/tehén Ft/tehén Ft/tehén Ft/tehén Ft/tehén Ft/tehén Ft/tehén Ft/tehén Ft/tehén Ft/tehén Ft/tehén Ft/tehén Ft/tehén Ft/tehén Ft/tehén Ft/tehén Ft/l Ft/l l/tehén

35656 32457 36812 37655 13816 18393 5522 5022 742 2 273 12030 420 8100 19506 6995 1660 4819 486 1505 15597 206900 50568 257468 355458 11836 397 5528 388095 193645 181195 130627 45,90 60,80 5242

18369* 45467 27776 40812 27148 5761 5458 3902 525 0 95 10549 237 11671 18275 4822 2278 14412 282 6877 14389 197770 61334 259104 310566 12184 485 6046 357874 170890 160104 98770 54,02 65,85 4505

17494* 41853 32901 38571 25775 10435 7948 4425 721 200 99 12750 3115 4489 38144 11099 7372 3991 1317 16589 14598 200777 93110 293888 353984 13026 290 6215 415254 230341 214476 121366 61,29 76,32 4526

TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

1. Állománypótlás költsége 2. Saját termelésű abraktakarmány 3. Vásárolt abrak- (keverék-) takarmány 4. Saját termelésű tömegtakarmány 5. Vásárolt tömegtakarmány 6. Egyéb takarmányok 7. Állategészségügyi költség 8. Természetes- és mesterséges termékenyítés költsége 9. Teljesítményvizsgálat költsége 10. Közvetlen marketingköltség 11. Közvetlen biztosítási költség 12. Fenntartó- és egyéb segédüzemek változó költsége 13. Idegen gépi szolgáltatások költsége 14. Egyéb változó költség 15. Közvetlen munkabér 16. Közvetlen munkabér közterhei 17. Fenntartó- és egyéb segédüzemek állandó költsége 18. Értékcsökkenési leírás 19. Egyéb állandó költség 20. Tevékenység általános költsége 21. Gazdasági általános költség 22. Változó költség összesen 23. Állandó költség összesen 24. Termelési költség összesen 25. Az ágazat összes árbevétele 26. Közvetlen állami támogatás 27. Az ágazat egyéb bevételei 28. Melléktermék értéke 29. Termelési érték 30. Fedezeti hozzájárulás I. 31. Fedezeti hozzájárulás II. 32. Ágazati eredmény 33. A tej önköltsége 34. A tej értékesítési átlagára 35. Átlaghozam * Tenyészállatok után elszámolt értékcsökkenés

NY

27. melléklet A tejelő tehén tartásának költsége és jövedelme az egyéni gazdaságokban

113

AKII

Mellékletek

Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/db Ft/db db/tyúk

2000

526 153 187 0 0 1582 51 0 0 5 0 0 17 131 119 62 0 73 0 0 229 2651 483 3134 4280 0 0 27 4365 1731 1714 1231 11,88 15,56 261

2001

ET

PÉ LD Á

Állománypótlás költsége Saját termelésű abraktakarmány Vásárolt abrak- (keverék-) takarmány Saját termelésű tömegtakarmány Vásárolt tömegtakarmány Egyéb takarmányok Állategészségügyi költség Természetes- és mesterséges termékenyítés költsége Teljesítményvizsgálat költsége Közvetlen marketingköltség Közvetlen biztosítási költség Fenntartó- és egyéb segédüzemek változó költsége Idegen gépi szolgáltatások költsége Egyéb változó költség Közvetlen munkabér Közvetlen munkabér közterhei Fenntartó- és egyéb segédüzemek állandó költsége Értékcsökkenési leírás Egyéb állandó költség Tevékenység általános költsége Gazdasági általános költség Változó költség összesen Állandó költség összesen Termelési költség összesen Az ágazat összes árbevétele Közvetlen állami támogatás Az ágazat egyéb bevételei Melléktermék értéke Termelési érték Fedezeti hozzájárulás I. Fedezeti hozzájárulás II. Ágazati eredmény A tojás önköltsége A tojás értékesítési átlagára Átlaghozam

TIS ZT

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35.

Mértékegység

Megnevezés

EL

Sorszám

NY

28. melléklet Az étkezési tyúktojás-termelés költsége és jövedelme az egyéni gazdaságokban

114

255 114 1741 0 0 689 24 0 0 0 0 35 111 160 90 45 22 73 0 10 404 3129 645 3774 4287 0 1 31 4293 1310 1164 519 13,03 14,51 287

2002 641 187 1705 0 0 0 23 0 0 4 0 51 6 318 217 46 77 28 126 86 141 2935 721 3656 3977 0 0 29 4847 1969 1912 1191 13,29 14,74 273

AKII

Mellékletek

NY

29. melléklet A marhahizlalás (élősúly) költsége és jövedelme az egyéni gazdaságokban Megnevezés

Mértékegység

2000

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32.

Állománypótlás költsége Saját termelésű abraktakarmány Vásárolt abrak- (keverék-) takarmány Saját termelésű tömegtakarmány Vásárolt tömegtakarmány Egyéb takarmányok Állategészségügyi költség Teljesítményvizsgálat költsége Közvetlen marketingköltség Közvetlen biztosítási költség Fenntartó- és egyéb segédüzemek változó költsége Idegen gépi szolgáltatások költsége Egyéb változó költség Közvetlen munkabér Közvetlen munkabér közterhei Fenntartó- és egyéb segédüzemek állandó költsége Értékcsökkenési leírás Egyéb állandó költség Tevékenység általános költsége Gazdasági általános költség Változó költség összesen Állandó költség összesen Termelési költség összesen Közvetlen állami támogatás Az ágazat egyéb bevételei Melléktermék értéke Termelési érték Fedezeti hozzájárulás I. Fedezeti hozzájárulás II. Ágazati eredmény Élősúly önköltsége Hízóállat értékesítési átlagára

Ft/kg Ft/kg Ft/kg Ft/kg Ft/kg Ft/kg Ft/kg Ft/kg Ft/kg Ft/kg Ft/kg Ft/kg Ft/kg Ft/kg Ft/kg Ft/kg Ft/kg Ft/kg Ft/kg Ft/kg Ft/kg Ft/kg Ft/kg Ft/kg Ft/kg Ft/kg Ft/kg Ft/kg Ft/kg Ft/kg Ft/kg Ft/kg

72,95 56,90 12,89 43,11 10,58 3,99 3,72 0,00 0,00 0,00 7,35 0,62 8,21 19,90 6,67 0,57 5,44 0,00 2,74 13,94 220,32 49,26 269,58 0,00 0,00 3,37 257,69 45,34 37,37 -11,88 266,20 254,32

TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

Sorszám

115

2001

2002

51,10 50,17 44,86 31,62 30,20 12,13 5,77 0,00 0,00 0,04 8,23 0,11 7,47 8,01 2,00 2,76 2,12 0,00 5,44 12,79 241,70 33,13 274,83 0,32 0,15 6,43 278,27 44,92 36,57 3,44 268,39 271,37

62,42 53,14 35,89 45,86 28,45 5,02 3,38 0,01 0,00 0,76 4,68 0,09 3,26 10,43 3,20 3,44 1,94 0,12 7,96 8,08 242,95 35,17 278,13 0,29 0,30 2,61 269,59 31,40 26,64 -8,53 275,51 266,39

AKII

Mellékletek

NY

30. melléklet A sertéshizlalás (élősúly) költsége és jövedelme az egyéni gazdaságokban Megnevezés

Mértékegység

2000

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32.



69,29 31,49 82,98 1,28 0,42 2,67 3,23 0,00 0,00 0,15 5,44 1,07 4,67 9,72 2,74 0,46 3,40 1,19 3,14 6,08 202,69 26,73 229,41 3,56 0,04 1,61 257,20 61,02 54,51 27,79 227,81 252,00

2001

2002

83,89 34,98 87,07 2,02 1,33 19,31 5,10 0,02 0,02 0,08 4,00 0,95 4,14 10,78 3,04 0,98 4,49 0,00 2,20 13,87 242,93 35,35 278,28 0,22 0,24 4,58 345,28 107,30 102,35 67,00 273,69 340,23

78,49 24,16 96,04 0,70 0,15 3,92 2,54 0,25 0,01 0,04 3,28 0,67 1,85 15,90 5,08 2,07 1,65 2,07 10,02 7,50 212,10 44,30 256,39 0,71 0,00 1,68 284,30 76,16 72,20 27,91 254,71 281,91

TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

Sorszám

116

AKII

Mellékletek

NY

31. melléklet A csirkehizlalás (élősúly) költsége és jövedelme az egyéni gazdaságokban Megnevezés

Mértékegység

2000

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32.



34,79 0,31 109,05 0,05 0,02 0,05 4,40 0,00 0,00 0,01 1,29 0,76 8,34 3,51 1,33 0,42 3,38 0,80 0,83 4,36 159,07 14,62 173,69 6,23 0,65 0,13 177,88 21,54 18,82 4,19 173,56 170,88

TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

Sorszám

117

2001

2002

36,24 0,20 117,32 0,01 0,00 16,87 5,06 0,00 0,00 0,02 2,02 1,54 10,83 3,64 1,24 0,85 3,57 0,00 4,13 4,50 190,11 17,93 208,04 8,97 0,22 0,83 213,02 26,47 22,91 4,98 206,39 203,01

34,12 1,07 123,25 0,00 0,00 0,29 3,93 0,00 0,00 0,05 4,51 1,30 4,93 6,15 1,77 1,32 1,01 1,15 4,80 4,51 173,45 20,70 194,15 6,94 0,00 0,33 196,17 33,28 22,72 2,02 193,82 188,91

AKII

Mellékletek

Mértékegység

2000

2001

2002


9413 10503 7637 1124 150 94 2118 0 1270 4344 18029 3289 2357 2109 752 3740 9467 918 285 6770 8619 60329 32661 92990 88220 2799 1535 2296 112087 77420 51758 19097 24474 28459 3,74 22,65

10861 13095 8784 860 154 155 2007 0 1675 19771 2043 5643 3068 2641 1108 4361 7226 112 587 6248 7698 68117 29980 98097 76813 2203 1716 1896 112921 72262 44805 14824 21157 23555 4,56 21,23

10834 13686 9391 597 373 92 1690 0 1407 19456 2256 5402 1514 3920 1462 4891 8685 826 328 7335 5890 66699 33337 100036 75364 3000 1904 1912 95737 56153 29039 -4299 26258 23795 3,74 21,46

ET

PÉ LD Á


TIS ZT

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

Megnevezés

EL

Sorszám

NY

32. melléklet A búzatermelés költsége és jövedelme a társas gazdaságokban

118

AKII

Mellékletek

NY

33. melléklet A durumbúza-termelés költsége és jövedelme a társas gazdaságokban Megnevezés

Mértékegység

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.



2000

2001

10243 7166 4429 3600 0 0 1356 0 970 27647 0 730 2740 4912 1669 7614 4088 0 6998 3672 11659 58882 40611 99493 95963 5859 0 0 113862 83358 54981 14370 31826 34543 3,13 15,58

TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

Sorszám

119

2002 9007 14459 12838 80 0 0 1118 0 867 11594 0 1752 26 473 49 15593 419 269 0 14610 9884 51741 41296 93037 63090 166 0 396 85815 47419 34073 -7223 26894 24750 3,45 18,15

AKII

Mellékletek


2000

2001

2002

5049 8672 837 374 0 36 1464 0 359 1254 23837 387 224 1907 795 1127 4419 1079 23 1769 5158 42492 16277 58769 55219 1914 186 2879 60748 43734 18256 1979 27639 27581 2,02 11,87

5775 7105 1382 19 0 0 1834 0 1106 19262 6428 357 9 943 348 3535 3577 15 2 2634 3710 43279 14764 58042 22209 6107 0 0 49211 31979 5932 -8832 25109 18651 2,31 14,58

6855 7062 1070 459 0 0 1089 0 641 14973 2464 826 1137 6607 1942 1223 6692 481 226 3248 2781 36576 23200 59776 37722 1548 1000 2144 33722 15409 -2854 -26054 35435 17839 1,63 13,71

ET

PÉ LD Á


TIS ZT

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

Mértékegység

Megnevezés

EL

Sorszám

NY

34. melléklet A rozstermelés költsége és jövedelme a társas gazdaságokban

120

AKII

Mellékletek

NY

35. melléklet Az őszi árpa-termelés költsége és jövedelme a társas gazdaságokban Megnevezés

Mértékegység

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.



2000

6530 7851 4794 556 30 377 1648 0 861 3105 18039 2047 2425 2765 820 2804 11980 662 72 5472 4854 48263 29429 77692 57413 3011 1372 2136 111346 86273 63083 33654 19298 26774 3,99 22,69

TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

Sorszám

121

2001

7655 8984 6800 487 4 554 1862 0 932 21293 2972 2472 2404 2746 1118 4599 6854 52 77 7143 7384 56418 29975 86393 46881 1788 752 1528 93261 63580 36843 6868 20377 21417 4,18 20,55

2002

8925 10779 7320 715 0 110 1672 0 1176 18935 1359 5819 1130 4395 1575 4951 9013 869 323 5621 5998 57940 32744 90685 36702 4501 2301 1013 75113 43286 17173 -15572 29324 22008 3,06 20,80

AKII

Mellékletek


2000

2001

2002

7660 5447 6897 90 89 291 1211 0 1325 5748 13527 3201 1874 1996 760 2937 8585 1250 466 6008 7244 47637 29247 76883 70667 2896 347 172 80558 56217 33740 4493 28206 28366 2,74 20,28

10981 9255 6552 2971 625 201 1473 172 1231 14897 4047 3489 581 3717 1226 5742 7588 225 1011 4638 5700 56475 29848 86323 61076 1861 5729 330 98887 64845 42412 12565 26501 28034 3,25 21,89

11382 8194 6695 847 0 237 1979 0 1254 16462 1228 6653 1079 3613 1247 3955 8318 1498 132 4642 4842 56011 28248 84258 76423 3254 1298 898 93395 61726 37384 9136 24667 26024 3,38 20,84

ET

PÉ LD Á


TIS ZT

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

Mértékegység

Megnevezés

EL

Sorszám

NY

36. melléklet A tavaszi árpa-termelés költsége és jövedelme a társas gazdaságokban

122

AKII

Mellékletek

NY

37. melléklet A zabtermelés költsége és jövedelme a társas gazdaságokban Megnevezés

Mértékegység

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.



2000

2001

7898 3868 4202 1410 0 0 304 0 238 15007 3437 16550 5155 1956 832 3679 6457 3711 0 4532 7991 58067 29159 87226 77666 2266 1294 6352 72358 49285 14291 -14868 40369 31170 2,00 19,14

9877 7156 3203 108 257 213 62 0 526 27877 0 2260 1714 3080 1418 4422 5049 720 0 7562 2169 53252 24420 77671 35403 1191 1336 881 62055 38940 8803 -15617 28340 21640 2,71 15,66

TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

Sorszám

123

2002 7005 5999 5501 687 0 0 1064 0 859 19484 438 3239 433 7435 2903 4210 7587 915 193 4047 4287 44711 31577 76288 42450 3814 5999 3464 80463 58914 35752 4175 26564 24508 2,74 16,06

AKII

Mellékletek

Megnevezés

Mértékegység

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.



2000

5531 6191 1798 1725 15 0 2342 0 897 4154 19804 1728 256 3384 1230 2072 3376 573 186 2504 3707 44443 17032 61475 27496 2115 289 382 60007 41251 15565 -1468 27946 26176 2,54 11,55

2001

7731 9201 2176 22 330 6 1582 1591 1146 14782 3330 313 2554 4238 1350 4205 3351 264 214 2949 5285 44764 21856 66620 36972 1031 32 1834 76106 49767 31342 9486 17617 19908 3,68 16,36

TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

Sorszám

NY

38. melléklet A triticale-termelés költsége és jövedelme a társas gazdaságokban

124

2002 8252 9455 3935 1497 8 0 1715 0 587 20241 556 6494 977 5304 1967 5643 6533 495 142 5928 5779 53717 31792 85509 39374 5109 1094 1383 67019 40593 13303 -18489 28587 20199 2,94 16,95

AKII

Mellékletek

Mértékegység

2000

2001

2002


12526 11307 11580 493 500 43 4729 92 926 5474 21703 3859 1846 3623 1263 6757 12610 911 387 7267 9285 76927 42104 119031 83660 3194 3294 321 128020 86372 55336 13232 24083 24591 4,99 24,35

14402 15822 13759 633 275 40 8488 42 867 28078 2005 4454 3646 4064 1647 6434 10244 467 405 5746 8943 92510 37951 130461 98411 1848 1113 136 139329 81357 46820 8868 19145 20014 6,83 22,77

15577 16689 14266 1006 347 24 10403 0 1001 24068 1132 7335 1449 5639 2096 6912 12372 899 680 7859 8327 93298 44784 138082 80263 3735 1375 69 132158 71395 38860 -5924 23142 21292 5,97 22,11

ET

PÉ LD Á


TIS ZT

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

Megnevezés

EL

Sorszám

NY

39. melléklet A kukoricatermelés költsége és jövedelme a társas gazdaságokban

125

AKII

Mellékletek

Megnevezés

Mértékegység

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.



2000

2001

2002

9120 5430 17243 1026 88 5 3176 88 1173 5786 19087 1609 923 1987 729 4382 8316 679 180 8105 7538 64754 31916 96670 82120 2604 1753 26 85797 47525 21043 -10873 55691 46915 1,80 20,07

9534 5424 16297 971 307 423 2511 1 1241 17956 7050 5943 1789 2813 1120 5579 6380 66 373 8134 8663 69446 33128 102574 110240 1993 1315 55 118012 79514 48566 15438 53934 60314 1,90 20,18

11430 9214 17846 522 193 39 2198 0 1324 22684 1864 6407 994 4610 1742 4786 8907 616 198 6216 6344 74714 33419 108133 120032 1857 824 46 130732 86973 56018 22599 54872 64978 1,97 21,18

TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

Sorszám

NY

40. melléklet A napraforgó-termelés költsége és jövedelme a társas gazdaságokban

126

AKII

Mellékletek


2000

2001

2002

4643 8926 10268 233 136 14 1825 0 2465 4569 11284 3406 1117 2882 1178 3545 8917 1247 70 6585 5013 48885 29439 78324 51978 3233 447 0 55892 26265 7007 -22432 58127 38749 1,42 20,09

6108 16997 9975 551 0 109 2868 58 2274 17579 2187 2819 1052 3635 1469 7162 6035 202 0 3540 7627 62577 29670 92246 90670 3330 1153 2 100045 60053 37468 7798 49366 51131 1,87 16,98

8304 16181 12765 1324 0 8 1695 0 2883 19781 725 4346 661 3777 1497 4851 6779 600 335 6491 5858 68672 30188 98860 85196 3633 2646 47 93943 50123 25271 -4917 58841 52156 1,69 19,78

ET

PÉ LD Á


TIS ZT

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

Mértékegység

Megnevezés

EL

Sorszám

NY

41. melléklet A repcetermelés költsége és jövedelme a társas gazdaságokban

127

AKII

Mellékletek


2000

2001

2002

7922 6524 15500 1064 0 0 552 0 199 26238 11358 3250 5906 2283 807 380 19673 1043 0 3494 6132 78513 33812 112325 64938 664 0 0 63670 26003 -14843 -48654 86969 48787 1,29 27,60

7709 7199 13432 2260 0 0 613 0 2439 18371 4673 3586 26377 800 284 1539 5642 0 0 6187 9187 86658 23639 110298 44023 0 0 0 88322 28292 1663 -21976 65384 52361 1,69 21,36

8861 10065 14374 380 0 0 104 0 2307 35280 4001 2958 744 1745 606 3840 7738 0 9 6494 8418 79074 28849 107923 77770 1847 0 0 108174 71339 29100 251 61420 60509 1,76 21,24

ET

PÉ LD Á


TIS ZT

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

Mértékegység

Megnevezés

EL

Sorszám

NY

42. melléklet A szójatermelés költsége és jövedelme a társas gazdaságokban

128

AKII

Mellékletek

Mértékegység

2000

2001

2002


38825 17288 55194 537 12868 0 0 0 5564 4707 36966 24165 9898 3127 795 7675 14802 1170 7 9916 13458 206010 50950 256960 226564 3632 24556 0 254710 114537 48700 -2249 8624 7602 29,80 31,35

31274 9933 46600 3809 2754 671 0 0 4809 39089 5540 34420 8928 5438 2097 15486 7726 862 338 9802 14889 187826 56638 244464 349887 4134 127 0 354058 245280 166231 109593 5492 7859 44,52 27,86

30818 15544 48699 4259 3659 46 0 0 4705 49802 1904 35547 3881 9420 2993 6772 12444 1877 296 12476 16978 198863 63255 262119 335646 6742 3050 0 343601 231991 144738 81483 6645 8462 39,75 26,08

ET

PÉ LD Á


TIS ZT

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

Megnevezés

EL

Sorszám

NY

43. melléklet A cukorrépa-termelés költsége és jövedelme a társas gazdaságokban

129

AKII

Mellékletek


2000

2001

2002

89903 32283 45151 3144 1918 0 0 0 3566 25509 11212 16900 2069 36664 14513 1738 10610 47414 1801 2101 29236 231656 144077 375733 173748 6058 2398 0 324323 146289 92667 -51411 19636 16508 19,13 16,12

231555 12602 21952 2571 2999 473 0 0 227 32258 0 8018 0 31794 15448 17757 3111 0 270 25004 58278 312656 151661 464317 624659 2554 0 0 644540 372160 331884 180223 21070 29134 22,04 26,56

144579 26101 34030 5652 26578 0 0 0 3041 67599 19542 13306 7078 38928 12853 33511 15920 349 6642 11907 13023 347506 133134 480640 451713 7717 0 0 555380 308321 207874 74740 27539 31380 17,45 17,62

ET

PÉ LD Á


TIS ZT

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

Mértékegység

Megnevezés

EL

Sorszám

NY

44. melléklet A burgonyatermelés költsége és jövedelme a társas gazdaságokban

130

AKII

Mellékletek


2000

2001

2002

1244 2172 1302 3427 446 0 7 0 130 4060 15911 2366 1620 2557 955 2254 5077 494 598 2388 4203 32687 18525 51211 5991 1483 1335 221 51185 40836 18499 -26 12138 11461 4,20 16,79

1766 2243 2715 2044 462 0 0 0 0 20206 5835 2839 1082 2788 1128 3587 6272 642 1069 5817 6513 39192 27817 67009 12063 632 1891 0 71327 61015 32135 4319 10863 11154 6,17 19,08

2101 5740 3525 1319 201 3 57 0 60 24960 919 4365 1567 3062 1038 7279 7056 903 620 7122 6748 44818 33829 78647 7362 3952 676 0 82641 68066 37822 3994 14509 14391 5,44 20,22

ET

PÉ LD Á


TIS ZT

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

Mértékegység

Megnevezés

EL

Sorszám

NY

45. melléklet A lucernatermelés költsége és jövedelme a társas gazdaságokban

131

AKII

Mellékletek


2000

2001

2002

8971 4750 8270 1865 380 0 0 0 272 6651 18774 8528 1643 2484 932 2273 8688 1030 306 3984 4419 60102 24116 84218 12221 4851 2089 971 76842 50692 16740 -7376 5536 5929 15,27 20,15

9826 8227 10136 2154 1746 169 0 0 264 28487 2388 6402 7196 2277 1091 3849 6114 655 202 7118 7524 76993 28830 105823 19954 1689 465 2 133288 93572 56295 27466 4054 5024 26,10 19,58

10918 11623 10062 2619 2943 0 0 0 266 20923 1970 7573 5647 2804 1015 5656 5989 688 369 6480 5804 74544 28805 103350 13938 2976 663 0 116933 72854 42388 13583 4544 4981 24,51 19,51

ET

PÉ LD Á


TIS ZT

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

Mértékegység

Megnevezés

EL

Sorszám

NY

46. melléklet A silókukorica-termelés költsége és jövedelme a társas gazdaságokban

132

AKII

Mellékletek

47. melléklet


2000

3 265 0 637 0 0 0 0 0 356 1476 1099 166 564 222 104 1688 51 0 376 554 4004 3559 7562 1790 1459 0 0 5970 4899 1967 -1592 13457 8028 1,07 8,1

ET

PÉ LD Á


TIS ZT

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

Mértékegység

Megnevezés

EL

Sorszám

NY

A rét költsége és jövedelme a társas gazdaságokban

133

2001

6 272 0 343 0 0 0 0 0 5394 661 590 60 556 227 659 3194 41 313 1187 1765 7325 7941 15266 1511 1582 609 0 15544 14864 8219 278 9252 8092 1,76 14,42

2002 46 2258 296 703 100 0 0 0 0 5305 216 657 205 1156 440 1815 2720 237 49 910 1153 9786 8480 18266 3024 2844 203 170 18431 14823 8645 165 12009 10105 1,54 12,39

AKII

Mellékletek


2000

2001

ET

PÉ LD Á


TIS ZT

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

Mértékegység

Megnevezés

EL

Sorszám

NY

48. melléklet A vöröshagyma-termelés költsége és jövedelme a társas gazdaságokban

134

2002

205788 33297 98580 2791 73323 0 6514 0 13060 82359 5509 66185 897 57162 18965 10408 13086 0 498 9430 11873 588303 121423 709726 964072 2429 33489 0 898590 464340 310287 188864 29187 35478 24,31 20,96

AKII

Mellékletek


2000

2001

2002

41031 18045 21312 1634 9741 0 0 0 3642 21156 0 40652 1601 4017 1482 5794 9394 0 552 6094 15892 158815 43225 202040 227021 1574 0 60 325878 228871 167063 123838 38384 61611 5,26 31,16

45966 12949 21322 5846 33654 0 0 0 3867 42388 1573 24754 2159 2626 1142 10539 15267 0 1554 14640 15589 194478 61357 255835 291048 20533 484 0 295080 169317 100602 39245 47791 51194 5,43 28,80

ET

PÉ LD Á


TIS ZT

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

Mértékegység

Megnevezés

EL

Sorszám

NY

49. melléklet A zöldborsótermelés költsége és jövedelme a társas gazdaságokban

135

AKII

Mellékletek


2000

2001

ET

PÉ LD Á


TIS ZT

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

Mértékegység

Megnevezés

EL

Sorszám

NY

50. melléklet A paradicsomtermelés költsége és jövedelme a társas gazdaságokban

136

2002

53945 32275 98599 13389 15917 0 0 0 1109 81977 0 76589 2567 201720 3932 657 7803 8867 3954 24220 776 376367 251929 628295 226732 2266 0 0 448565 230763 72198 -179731 22187 15758 28,32 9,70

AKII

Mellékletek


2000

ET

PÉ LD Á


TIS ZT

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

Mértékegység

Megnevezés

EL

Sorszám

NY

51. melléklet A csemegekukorica-termelés költsége és jövedelme a társas gazdaságokban

137

2001

2002

48536 22849 35274 2864 27649 5992 0 0 2878 41091 4907 45836 6757 4313 1509 9589 13657 45 370 11372 13659 244633 54515 299149 334824 34892 242 181 360493 207693 115860 61344 20222 21994 15,12 29,67

AKII

Mellékletek


2000

2001

2002

0 4382 85359 4346 155 189 0 0 176 5225 6618 67976 20052 36079 11817 3071 1256 21650 0 10065 17603 194477 101541 296019 246203 94073 1348 0 334711 220053 140234 38693 20111 16257 17,19 28,32

1229 10335 131496 11437 8241 0 0 0 6298 87571 4695 68592 55484 52987 18724 14810 25658 21134 4948 20706 40593 385379 199560 584939 461515 72266 487 0 621547 397027 236169 36609 23480 22032 24,91 23,90

ET

PÉ LD Á


TIS ZT

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

Mértékegység

Megnevezés

EL

Sorszám

NY

52. melléklet Az almatermelés költsége és jövedelme a társas gazdaságokban

138

AKII

Mellékletek


2000

2001

2002

0 10282 43226 6696 0 0 0 0 5761 24277 41233 6853 2628 57144 21193 3255 25960 23029 935 2621 1949 140956 136086 277042 389177 3760 0 0 565725 497132 424769 288683 23938 48559 11,57 20,76

0 16070 69001 22822 0 0 0 4717 38068 44688 0 15386 48602 50017 20337 2599 53096 5776 0 962 15138 259354 147926 407280 563120 7137 5973 0 576411 377131 317057 169131 34224 47334 11,90 36,63

0 18366 82588 4124 0 0 0 0 5535 35833 1412 13061 519 72479 27427 7346 79771 16911 467 3391 6430 161438 214220 375659 317828 2111 0 0 325818 214686 164380 -49840 53797 46359 6,99 52,06

ET

PÉ LD Á


TIS ZT

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

Mértékegység

Megnevezés

EL

Sorszám

NY

53. melléklet A borszőlőtermelés költsége és jövedelme a társas gazdaságokban

139

AKII

Mellékletek

NY

54. melléklet A tejelő tehén tartásának költsége és jövedelme a társas gazdaságokban Megnevezés

Mértékegység

2000

2001

2002

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35.

Állománypótlás költsége Saját termelésű abraktakarmány Vásárolt abrak- (keverék-) takarmány Saját termelésű tömegtakarmány Vásárolt tömegtakarmány Egyéb takarmányok Állategészségügyi költség Természetes- és mesterséges termékenyítés költsége Teljesítményvizsgálat költsége Közvetlen marketingköltség Közvetlen biztosítási költség Fenntartó- és egyéb segédüzemek változó költsége Idegen gépi szolgáltatások költsége Egyéb változó költség Közvetlen munkabér Közvetlen munkabér közterhei Fenntartó- és egyéb segédüzemek állandó költsége Értékcsökkenési leírás Egyéb állandó költség Tevékenység általános költsége Gazdasági általános költség Változó költség összesen Állandó költség összesen Termelési költség összesen Az ágazat összes árbevétele Közvetlen állami támogatás Az ágazat egyéb bevételei Melléktermék értéke Termelési érték Fedezeti hozzájárulás I. Fedezeti hozzájárulás II. Ágazati eredmény A tej önköltsége A tej értékesítési átlagára Átlaghozam

Ft/tehén Ft/tehén Ft/tehén Ft/tehén Ft/tehén Ft/tehén Ft/tehén Ft/tehén Ft/tehén Ft/tehén Ft/tehén Ft/tehén Ft/tehén Ft/tehén Ft/tehén Ft/tehén Ft/tehén Ft/tehén Ft/tehén Ft/tehén Ft/tehén Ft/tehén Ft/tehén Ft/tehén Ft/tehén Ft/tehén Ft/tehén Ft/tehén Ft/tehén Ft/tehén Ft/tehén Ft/tehén Ft/l Ft/l l/tehén

33730 56686 54494 42911 9063 8059 9097 6510 2047 320 5133 14033 2206 16499 28184 11379 7312 10343 2988 30751 23463 260790 114419 375208 521584 3873 2011 4914 444516 199922 183683 69265 58,92 65,22 6080

26535* 58494 55049 52071 13608 10011 10819 6279 2057 658 5312 16378 4990 16090 39270 15150 3399 19191 6104 27125 23981 278353 134220 412573 438888 14734 5210 6441 516489 259505 238136 103916 62,86 69,63 6144

34900* 61605 51047 65176 19869 12432 13013 8170 2355 209 14452 15867 5282 11742 35385 12897 3503 15810 5348 38051 26404 316121 137397 453518 469809 16119 8173 3239 566515 271544 250395 112997 67,06 72,82 6515

TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

Sorszám

* Tenyészállatok után elszámolt értékcsökkenés

140

AKII

Mellékletek

NY

55. melléklet Az étkezési tyúktojás-termelés költsége és jövedelme a társas gazdaságokban Megnevezés

Mértékegység

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35.

Állománypótlás költsége Saját termelésű abraktakarmány Vásárolt abrak- (keverék-) takarmány Saját termelésű tömegtakarmány Vásárolt tömegtakarmány Egyéb takarmányok Állategészségügyi költség Természetes- és mesterséges termékenyítés költsége Teljesítményvizsgálat költsége Közvetlen marketingköltség Közvetlen biztosítási költség Fenntartó- és egyéb segédüzemek változó költsége Idegen gépi szolgáltatások költsége Egyéb változó költség Közvetlen munkabér Közvetlen munkabér közterhei Fenntartó- és egyéb segédüzemek állandó költsége Értékcsökkenési leírás Egyéb állandó költség Tevékenység általános költsége Gazdasági általános költség Változó költség összesen Állandó költség összesen Termelési költség összesen Az ágazat összes árbevétele Közvetlen állami támogatás Az ágazat egyéb bevételei Melléktermék értéke Termelési érték Fedezeti hozzájárulás I. Fedezeti hozzájárulás II. Ágazati eredmény A tojás önköltsége A tojás értékesítési átlagára Átlaghozam

Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/db Ft/db db/tyúk

2000

346 1897 6 0 0 0 86 0 0 0 0 12 8 73 146 56 9 17 105 283 121 2428 737 3165 3604 3 0 0 3662 1254 1235 497 11,95 12,72 265

TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

Sorszám

141

2001

431 1803 370 0 0 0 7 0 0 0 0 28 27 33 138 54 10 12 25 142 33 2699 413 3112 3682 14 0 0 3639 995 940 526 12,31 14,02 253

2002 494 1067 308 0 0 0 28 0 0 5 2 18 21 60 119 41 47 52 109 34 180 2004 582 2586 1738 27 0 1 2912 947 908 326 12,27 13,11 211

AKII

Mellékletek

Megnevezés

Mértékegység

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32.



2000

2001

2002

111,84 42,84 24,93 30,69 13,95 1,64 1,05 0,00 0,00 0,91 10,43 1,50 2,08 24,76 10,25 2,84 2,16 0,60 13,93 10,66 241,87 65,20 307,06 0,00 0,00 1,90 224,07 -5,86 -17,80 -83,00 305,16 222,17

69,76 68,84 9,73 45,22 3,36 16,04 1,08 0,16 0,00 0,48 4,04 0,00 3,79 22,07 8,06 5,40 2,02 2,33 27,76 19,73 222,48 87,37 309,85 0,00 0,00 2,39 261,76 43,32 39,28 -48,09 307,45 259,37

66,12 42,65 60,49 32,81 35,76 0,06 1,82 0,00 0,00 4,31 3,05 0,03 0,20 11,60 4,61 1,33 1,09 0,53 3,01 10,42 247,31 32,58 279,88 8,29 0,34 2,59 297,97 53,75 50,66 18,09 277,30 286,75

TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

Sorszám

NY

56. melléklet A marhahizlalás (élősúly) költsége és jövedelme a társas gazdaságokban

142

AKII

Mellékletek

NY

57. melléklet A sertéshizlalás (élősúly) költsége és jövedelme a társas gazdaságokban Megnevezés

Mértékegység

2000

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32.



81,36 64,62 33,11 6,05 0,12 0,52 2,68 0,01 0,00 1,55 2,85 0,51 3,91 6,65 2,52 0,89 1,58 0,43 11,89 7,88 197,29 31,84 229,13 3,99 0,60 0,26 255,19 61,26 57,90 26,06 228,87 250,35

TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

Sorszám

143

2001

2002

74,73 85,64 50,95 0,14 0,12 2,35 3,34 0,03 0,00 6,96 3,23 0,59 8,90 7,41 2,68 0,95 1,87 3,02 14,99 17,94 236,97 48,86 285,83 3,88 4,16 0,77 328,07 94,93 91,10 42,24 285,05 319,26

94,95 61,87 51,48 0,13 0,04 1,02 4,05 0,01 0,01 3,03 3,15 0,88 1,87 8,52 2,97 2,18 2,17 0,83 13,50 8,70 222,48 38,86 261,34 7,62 2,66 0,35 287,74 69,28 65,26 26,40 260,98 277,10

AKII

Mellékletek

NY

58. melléklet A csirkehizlalás (élősúly) költsége és jövedelme a társas gazdaságokban Megnevezés

Mértékegység

2000

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32.



28,42 60,06 47,77 0,00 0,01 0,09 4,63 0,02 0,02 0,00 5,96 0,70 9,15 4,16 1,78 0,49 3,01 0,82 0,86 6,10 156,83 17,21 174,04 9,63 0,00 0,07 179,09 34,58 22,26 5,05 173,97 169,38

2001

2002

36,37 4,61 121,41 0,00 0,00 0,09 3,56 0,00 0,00 0,02 4,00 2,08 3,56 4,98 1,64 0,36 4,87 0,92 0,47 4,85 175,71 18,09 193,80 11,49 1,57 0,97 209,81 40,19 34,09 16,01 192,00 195,78

32,20 3,39 105,67 0,00 0,00 0,90 4,49 0,00 0,00 2,30 5,29 3,17 7,51 7,31 2,52 1,12 4,72 2,99 2,67 2,20 164,91 23,52 188,43 14,08 2,24 0,58 205,97 56,45 41,07 17,54 187,85 189,08

TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

Sorszám

144

AKII

Mellékletek

13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

TIS ZT

21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

13328 12812 5568 424 3 161 92 0 85 13501

Ft/ha

>2000-5000

>5000

Átlag

12735 13483 5732 296 2 320 232 0 227 15960

13105 15643 6331 261 14 161 409 0 450 18113

13091 13797 5828 341 6 208 222 0 229 15509

697

577

1459

873

Ft/ha

19762

13679

8542

14847

Ft/ha Ft/ha Ft/ha

275 3958 1049

278 3534 1118

446 3735 1169

324 3771 1103

Ft/ha

9327

7065

6639

7912

Ft/ha Ft/ha Ft/ha

1303 3449 90

1737 2980 377

3350 4357 65

2000 3564 167

Ft/ha

2944

2176

2007

2457

4758 66709 26879 93588 73677 9968 1707 2071 91569 58820 24860 -2018 26181 22264 3,50 21,03

3124 63521 22110 85631 73661 10842 1301 1747 90709 57404 27188 5078 24269 22224 3,46 20,97

2935 64934 24257 89191 78816 11300 2070 1534 95287 58467 30353 6096 24461 22432 3,62 21,16

3769 65275 24743 90018 75102 10597 1688 1826 92350 58304 27075 2332 25137 22300 3,52 21,05

PÉ LD Á

12.

<=2000 M.e. Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha

ET

11.

Üzemméret (SFH 1000 Ft) Megnevezés Vetőmagköltség Műtrágyaköltség Növényvédőszer-költség Egyéb anyagköltség Öntözési költség Közvetlen marketingköltség Szárítási költség Közvetlen fűtési költség Közvetlen biztosítási költség Változó gépköltség Fenntartó- és egyéb segédüzemek változó költsége Idegen gépi szolgáltatások költsége Egyéb változó költség Közvetlen munkabér Közvetlen munkabér közterhei Fenntartó- és egyéb segédüzemek állandó költsége Földbérleti díj Értékcsökkenési leírás Egyéb állandó költség Tevékenység általános költsége Gazdasági általános költség Változó költség összesen Állandó költség összesen Termelési költség összesen Az ágazat összes árbevétele Közvetlen állami támogatás Az ágazat egyéb bevételei Melléktermék értéke Termelési érték Fedezeti hozzájárulás I. Fedezeti hozzájárulás II. Ágazati eredmény A főtermék önköltsége Értékesítési átlagár Átlaghozam Átlagos aranykorona érték

EL

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

NY

59. melléklet A búzatermelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret szerint az egyéni gazdaságokban

Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/t Ft/t t/ha AK/ha

145

AKII

Mellékletek

13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

TIS ZT

21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

>2000-5000

>5000

Átlag

15506 11210 6461 14254 0 0 1426 0 230 6363

14887 12915 8471 7352 0 0 736 0 119 6095

Ft/ha

923

613

Ft/ha

14162

18724

Ft/ha Ft/ha Ft/ha

825 2390 815

426 5727 2641

Ft/ha

5619

3372

Ft/ha Ft/ha Ft/ha

1621 444 56

1008 445 29

Ft/ha

1420

791

1696 71360 14060 85420 67988 11360 0 4368 83266 33354 11906 -2154 29040 24199 2,79 24,67

4116 70336 18128 88464 94981 10078 230 2253 106191 61286 35855 17727 24702 26828 3,49 26,08

PÉ LD Á

12.


ET

11.


EL

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

NY

60. melléklet A durumbúza-termelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret szerint az egyéni gazdaságokban


146

AKII

Mellékletek

13. 14. 15. 16.

TIS ZT

17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

8295 9596 1599 751 0 0 0 0 0 13049

>2000-5000

>5000

147

Átlag

10696 6337 3439 280 0 0 0 0 0 12154

9280 8105 411 282 0 29 0 0 60 20266

9217 8294 1675 480 0 10 0 0 19 15167

200

481

729

443

18393

20932

17821

18844

0 5429 1636

291 5217 1552

655 4596 1542

286 5106 1585

6075

4152

7341

6003

313 0 0 3963 2346 51882 19763 71645 37222 6670 0 6761 59056 38816 7174 -12589 29313 20613 2,21 9,32

0 277 89 831 970 54609 13088 67698 36260 9513 0 5641 57841 36799 3231 -9857 28522 19618 2,29 12,25

438 119 44 1767 891 57639 16738 74377 10631 3237 0 3168 48503 29681 -9136 -25874 32333 19108 2,21 8,22

275 108 36 2464 1528 54435 17106 71542 28348 6269 0 5314 55325 35344 890 -16216 30100 19877 2,23 9,70

PÉ LD Á

12.

<=2000

ET

11.

Üzemméret (SFH 1000 Ft) Megnevezés M.e. Vetőmagköltség Ft/ha Műtrágyaköltség Ft/ha Növényvédőszer-költség Ft/ha Egyéb anyagköltség Ft/ha Öntözési költség Ft/ha Közvetlen marketingköltség Ft/ha Szárítási költség Ft/ha Közvetlen fűtési költség Ft/ha Közvetlen biztosítási költség Ft/ha Változó gépköltség Ft/ha Fenntartó- és egyéb Ft/ha segédüzemek változó költsége Idegen gépi szolgáltatások Ft/ha költsége Egyéb változó költség Ft/ha Közvetlen munkabér Ft/ha Közvetlen munkabér közterhei Ft/ha Fenntartó- és egyéb Ft/ha segédüzemek állandó költsége Földbérleti díj Ft/ha Értékcsökkenési leírás Ft/ha Egyéb állandó költség Ft/ha Tevékenység általános költsége Ft/ha Gazdasági általános költség Ft/ha Változó költség összesen Ft/ha Állandó költség összesen Ft/ha Termelési költség összesen Ft/ha Az ágazat összes árbevétele Ft/ha Közvetlen állami támogatás Ft/ha Az ágazat egyéb bevételei Ft/ha Melléktermék értéke Ft/ha Termelési érték Ft/ha Fedezeti hozzájárulás I. Ft/ha Fedezeti hozzájárulás II. Ft/ha Ágazati eredmény Ft/ha A főtermék önköltsége Ft/t Értékesítési átlagár Ft/t Átlaghozam t/ha Átlagos aranykorona érték AK/ha

EL

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

NY

61. melléklet A rozstermelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret szerint az egyéni gazdaságokban

AKII

Mellékletek

13. 14. 15. 16.

TIS ZT

17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

>2000-5000

>5000

148

Átlag

11668 10886 5804 321 66 0 119 0 40 11158

10479 13852 4775 807 0 136 349 0 37 12787

10481 12057 5161 425 16 36 151 0 357 18771

11071 11814 5407 446 38 37 173 0 139 13858

373

671

823

571

18086

13732

7713

14004

489 5060 950

255 5315 1401

423 4082 1294

424 4801 1143

5953

7340

5107

5949

1902 1212 583 2120 3808 59011 21588 80600 61045 8934 1394 2931 78302 48908 19291 -2297 26153 21901 2,97 17,48

2694 928 28 1080 2410 57880 21196 79076 49564 10260 442 2121 78673 47982 20793 -404 24132 20647 3,25 19,78

3067 4046 127 1720 2484 56413 21926 78339 58897 10132 993 2211 77345 48239 20932 -993 24756 20814 3,17 21,35

2418 2049 335 1798 3128 57981 21620 79601 58200 9561 1088 2552 78071 48523 20091 -1530 25309 21308 3,08 19,13

PÉ LD Á

12.

<=2000

ET

11.


EL

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

NY

62. melléklet Az őszi árpa-termelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret szerint az egyéni gazdaságokban

AKII

Mellékletek

13. 14. 15. 16.

TIS ZT

17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

9288 8468 3786 440 0 13 21 0 0 13864

>2000-5000

>5000

149

Átlag

8730 6665 5404 273 8 278 12 0 0 15319

8994 9687 5759 91 0 56 3 0 161 21607

9088 8328 4627 319 2 85 15 0 38 16013

425

190

1079

522

13371

13890

5634

11688

944 3291 986

151 3143 951

323 3519 1061

613 3309 995

7182

3060

3743

5409

1926 5005 0 2644 4667 50621 25700 76321 50688 8816 1685 2115 67416 44456 16796 -8905 29021 21431 2,56 18,65

1248 7138 1 2618 4269 50920 22428 73348 76035 9918 1066 462 92596 71075 41676 19248 22413 24952 3,25 21,32

2805 7995 4 1465 3222 53394 23813 77207 95354 11312 362 1219 93030 67957 39636 15822 22371 23592 3,40 21,44

1971 6205 1 2363 4236 51338 24490 75828 67077 9658 1231 1517 79320 56206 27982 3492 25479 22942 2,92 19,93

PÉ LD Á

12.

<=2000

ET

11.


EL

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

NY

63. melléklet A tavaszi árpa-termelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret szerint az egyéni gazdaságokban

AKII

Mellékletek

13. 14. 15. 16.

TIS ZT

17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

7695 7472 2486 80 0 0 0 0 0 14889

>2000-5000

>5000

150

Átlag

7960 6698 2942 338 0 14 39 0 36 17460

9314 6533 4351 150 0 19 0 0 140 17853

8179 7021 3086 169 0 9 11 0 46 16348

1835

51

311

958

11505

12756

5799

10396

480 5600 2368

86 4288 1398

452 3808 1259

365 4784 1820

6843

9948

6062

7496

2719 1315 7 2309 2119 48381 24103 72484 36607 9763 283 4200 69533 51420 21152 -2951 27868 22564 2,47 17,41

1021 4199 68 1838 2687 44922 20943 65865 41588 11797 386 1181 73843 52884 28921 7978 23159 21654 2,79 19,04

2546 3281 19 1563 4472 46587 25982 72568 40557 10053 264 1820 70704 51819 24117 -1864 28327 23450 2,50 18,81

PÉ LD Á

12.

<=2000

ET

11.


EL

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

NY

64. melléklet A zabtermelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret szerint az egyéni gazdaságokban

3267 3929 0 981 6805 46441 29794 76235 42298 9281 188 781 69690 51477 23249 -6545 31898 25129 2,36 19,50

AKII

Mellékletek

13. 14. 15. 16.

TIS ZT

17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

10326 9240 2604 513 230 0 161 0 68 12839

>2000-5000

>5000

151

Átlag

10686 12416 2915 1211 0 115 175 0 40 16572

9439 12969 3812 407 67 64 484 0 179 19500

10276 10417 2837 643 159 33 209 0 78 14541

306

1389

1126

644

17641

10572

6749

14658

368 3984 1208

342 4775 1538

681 4249 1422

406 4185 1306

4249

8674

4684

5223

136 3286 151 2034 3831 54295 18880 73175 34237 10042 1212 3679 68918 45410 14624 -4257 26085 20262 2,66 14,21

962 2290 18 2494 2978 56433 23730 80163 36297 10208 565 2939 74003 46102 17570 -6160 25775 20120 3,00 16,40

1675 3828 10 2221 1749 55476 19839 75316 44604 11687 1451 5044 79280 51178 23804 3964 22497 19560 3,12 16,31

522 3156 104 2155 3364 54902 20016 74917 36113 10306 1112 3717 71418 46359 16516 -3500 25456 20121 2,80 14,96

PÉ LD Á

12.

<=2000

ET

11.


EL

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

NY

65. melléklet A triticale-termelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret szerint az egyéni gazdaságokban

AKII

Mellékletek

13. 14. 15. 16.

TIS ZT

17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

>2000-5000

>5000

152

Átlag

14496 13543 9695 1459 163 26 6459 0 269 15020

15079 13287 10685 633 71 68 9915 0 309 16567

15356 15071 10771 638 35 15 8579 0 488 20744

14884 13852 10257 1009 104 35 8011 0 336 16917

697

1579

1551

1172

22601

18379

11037

18446

1092 5100 1461

720 4564 1571

1186 4623 1474

1006 4822 1497

8480

8282

8998

8552

2831 2686 147 3011 3151 87291 26243 113534 107052 10973 1678 13 132515 81750 45224 18982 20391 21528 5,60 22,35

3929 4502 106 2700 3644 85471 29975 115446 107361 11638 766 0 136612 84473 51141 21166 20098 21623 5,76 21,84

2424 3023 117 3390 3692 86030 27518 113548 98927 10287 1171 8 127990 78494 41960 14442 21029 21582 5,44 21,20

PÉ LD Á

12.

<=2000

ET

11.


EL

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

NY

66. melléklet A kukoricatermelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret szerint az egyéni gazdaságokban

1325 2420 104 4020 4070 85521 26982 112503 88967 9092 1067 9 120263 73061 34742 7761 22065 21595 5,16 20,09

AKII

Mellékletek

13. 14. 15. 16.

TIS ZT

17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

11636 9485 9787 171 0 55 1255 0 362 12035

>2000-5000

>5000

153

Átlag

11104 9774 11411 207 31 468 1814 0 383 18139

10906 11463 11639 149 91 196 1494 0 591 19533

11248 10159 10859 176 37 231 1507 0 436 16222

149

564

851

490

25111

12931

9728

16634

955 5462 1457

343 4154 1148

854 4086 1165

726 4632 1271

7910

7716

10030

8468

1203 393 539 4577 4410 71000 25951 96951 123974 9463 1330 145 137858 104153 66858 40907 47709 62552 2,03 22,58

2126 1600 56 2749 3071 67167 22620 89787 119900 11211 1358 0 132250 96717 65083 42463 46181 61557 1,95 19,74

5000 1747 165 2000 2763 67497 26957 94453 116432 11021 1514 0 131854 94470 64357 37400 48846 61702 1,93 20,89

2617 1183 272 3226 3491 68725 25161 93885 120436 10489 1393 55 134271 98892 65547 40386 47545 61988 1,98 21,16

PÉ LD Á

12.

<=2000

ET

11.


EL

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

NY

67. melléklet A napraforgó-termelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret szerint az egyéni gazdaságokban

AKII

Mellékletek

13. 14. 15. 16.

TIS ZT

17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

6095 17192 11749 28 0 0 1193 0 880 13276

>2000-5000

>5000

154

Átlag

6662 14996 7485 557 0 670 458 0 211 13490

7200 17111 11019 71 0 100 294 0 515 18448

6849 16473 10053 214 0 259 495 0 483 16056

374

340

310

330

17962

16175

8179

12278

331 5120 909

141 4279 718

174 3362 1102

190 3938 952

4794

3551

7086

5614

1030 2719 47 1842 3030 61184 17216 78399 64980 11270 380 0 77405 46226 16221 -995 62127 52100 1,30 20,49

3882 3892 56 3127 2538 63421 25046 88467 80472 7697 1925 32 91065 54581 27644 2598 55724 51299 1,61 21,65

2577 3211 48 3120 3357 63679 22817 86496 75937 9072 1238 17 86996 51981 23317 500 57727 51171 1,53 21,12

PÉ LD Á

12.

<=2000

ET

11.


EL

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

NY

68. melléklet A repcetermelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret szerint az egyéni gazdaságokban

1334 1983 24 5450 6527 69081 26143 95224 81890 9340 664 0 91894 54425 22813 -3330 57578 49485 1,71 20,61

AKII

Mellékletek

13. 14. 15. 16.

TIS ZT

17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

>2000-5000

>5000

155

Átlag

12002 13401 13000 651 0 0 2624 0 1254 14442

14001 14346 15406 563 0 0 2667 0 1268 13228

260

225

12876

14530

751 3571 1222

663 4007 1254

5334

4877

4961 6220 0 625 2306 71261 24238 95499 96736 12816 1931 0 115305 71622 44044 19806 53003 55802 1,80 22,87

5014 5382 8 562 2003 76897 23107 100004 100480 12770 1671 0 123402 74488 46505 23398 51164 55739 1,96 23,34

PÉ LD Á

12.

<=2000

ET

11.


EL

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

NY

69. melléklet A szójatermelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret szerint az egyéni gazdaságokban

AKII

Mellékletek

13. 14. 15. 16.

TIS ZT

17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

>2000-5000

>5000

Átlag

36353 14483 52274 0 0 1646 0 0 425 24464

34738 29074 45140 83 0 0 0 0 2877 19805

30314 26516 40166 37 0 359 0 0 1363 16722

0

81

498

53572

65655

73812

1608 9798 2934

1748 12299 2961

1988 9939 3123

6035

7562

9313

1664 5429 0 3098 9540 184826 38496 223322 313697 6453 0 0 314016 207227 129190 90694 6073 8364 36,77 20,60

6653 14405 6 3363 9410 199201 56661 255862 380990 7390 5532 0 390610 276950 191409 134748 5830 8605 43,90 23,60

6286 7544 451 9742 8917 191775 55314 247089 375070 7057 3285 0 382618 281876 190844 135529 5985 9017 41,29 19,07

PÉ LD Á

12.

<=2000

ET

11.


EL

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

NY

70. melléklet A cukorrépa-termelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret szerint az egyéni gazdaságokban

156

AKII

Mellékletek

13. 14. 15. 16.

102778 19152 45315 36055 9945 0 0 0 0 45777

TIS ZT

17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

>2000-5000

>5000

157

Átlag

175732 28808 41164 36006 19114 0 0 0 286 45220

146614 27236 42804 12155 8125 0 0 0 162 66706

139075 24481 43246 30541 12821 0 0 0 140 50390

0

1938

79

714

21191

15348

14957

17658

1747 14274 13812

34688 35485 7831

6194 34289 9429

14607 26499 10655

76892

41400

51721

58349

0 13913 0 12186 33576 281959 164653 446612 457392 303 4762 0 525896 310905 243937 79284 25816 30107 17,30 9,23

954 10075 333 9006 22495 398305 127579 525884 637589 5452 238 0 851075 515275 452770 325191 22950 36893 22,91 16,18

4792 25542 47 17394 14760 325031 157974 483005 587109 8125 457 0 671351 428062 346321 188346 21119 28980 22,87 18,83

1445 15208 131 12241 25267 333673 149795 483467 551976 3952 2146 0 676198 411287 342525 192730 23471 32532 20,60 13,94

PÉ LD Á

12.

<=2000

ET

11.


EL

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

NY

71. melléklet A burgonyatermelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret szerint az egyéni gazdaságokban

AKII

Mellékletek

13. 14. 15. 16.

TIS ZT

17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

>2000-5000

>5000

158

Átlag

793 2141 432 618 179 77 0 0 0 18894

1386 2543 842 905 0 335 0 0 0 15244

1084 2773 634 1383 0 1020 0 0 15 20154

983 2355 563 832 104 319 0 0 3 18324

7

2

8

6

7260

10488

6940

7919

339 8448 2087

887 4665 1465

152 3568 1148

425 6649 1765

10465

7665

7330

9226

1990 1194 179 2461 3061 30741 29886 60626 35683 3113 0 0 77400 72821 46659 16773 11467 14051 5,29 18,05

825 1995 3 1480 1846 32633 19944 52577 35429 1732 165 0 87542 80643 54909 34965 8502 13849 6,21 18,83

1971 1592 359 1134 1934 34163 19035 53198 27481 2538 547 0 84927 77865 50764 31729 8431 12970 6,35 16,24

1726 1451 175 1982 2569 31832 25542 57375 34023 2692 144 0 81138 75556 49306 23764 10088 13768 5,70 17,87

PÉ LD Á

12.

<=2000

ET

11.


EL

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

NY

72. melléklet A lucernatermelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret szerint az egyéni gazdaságokban

AKII

Mellékletek

13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

TIS ZT

21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

>2000-5000

11215 10671 8594 876 0 0 0 0 0 8958

Ft/ha

>5000

Átlag

11512 13581 5723 1945 0 0 0 0 0 17087

13130 10771 11535 4730 483 0 0 0 123 21712

11768 11493 8532 2119 119 0 0 0 30 14328

0

64

1030

271

Ft/ha

43627

13636

8996

26875

Ft/ha Ft/ha Ft/ha

70 4746 903

1277 7473 1722

576 5889 1773

526 5775 1342

Ft/ha

3839

3380

5839

4206

Ft/ha Ft/ha Ft/ha

6463 2145 0

7984 4874 3

1432 4238 0

5640 3408 1

Ft/ha

129

897

953

542

2830 84011 21055 105065 99136 3428 0 0 141802 110376 57791 36736 3891 5123 27,00 22,08

4949 64825 31281 96106 40618 7460 0 0 136905 102867 72080 40799 3399 4577 28,49 22,89

4286 73087 24410 97497 46632 4544 0 0 138265 96917 65178 40768 3510 4814 27,78 21,82

3769 76061 24684 100745 70162 4808 0 0 139588 105002 63527 38843 3658 4893 27,60 22,24

PÉ LD Á

12.


ET

11.


EL

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

NY

73. melléklet A silókukorica-termelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret szerint az egyéni gazdaságokban


159

AKII

Mellékletek

16.

TIS ZT

17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

0 1037 0 815 0 0 0 0 0 11593

Ft/ha

>2000-5000

>5000

Átlag

0 2417 0 715 0 0 0 0 9 4317

12 973 10 611 0 0 0 0 1 5290

2 1394 2 752 0 0 0 0 3 8537

27

30

8

24

Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha

3285 235 1945 368

2567 74 1562 427

3917 99 1291 357

3204 168 1727 382

Ft/ha

1336

1139

2645

1514

929 2922 2 807 2769 16991 11078 28069 10338 742 0 0 27983 25897 10992 -86 8276 8031 3,44 15,51

824 1723 1 299 552 10129 6529 16658 2441 349 0 0 25155 21939 15026 8497 6160 9176 2,76 8,87

1100 993 28 250 627 10922 7288 18210 6850 933 0 0 20803 19096 9881 2593 7256 7917 2,86 14,11

931 2261 6 573 1799 14087 9194 23281 7613 671 0 0 25962 23640 11874 2680 7627 8286 3,17 13,49

PÉ LD Á

12. 13. 14. 15.


ET

11.


Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/t Ft/t t/ha AK/ha

EL

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

NY

74. melléklet A rét költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret szerint az egyéni gazdaságokban

160

AKII

Mellékletek

13. 14. 15. 16.

TIS ZT

17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

>2000-5000

134544 18394 57528 16964 17012 0 0 0 0 52047

>5000

161

Átlag

209304 36942 36488 27418 19464 0 0 0 0 52088

130396 22777 16953 6747 5067 1423 0 0 0 44689

150217 22823 48946 18193 16346 142 0 0 0 51320

0

0

0

0

31676

0

10909

22784

46652 21199 13670

37157 41477 27707

61144 47844 20680

46056 28225 17391

44809

124225

55538

62971

0 0 621 17303 43751 374815 141352 516167 1371652 2857 0 0 849899 558806 475084 333732 20126 33026 25,65 11,53

766 0 180 31982 38690 418862 265027 683889 989494 2831 0 0 1042542 675768 623680 358652 31955 48581 21,40 13,91

3203 0 87 21312 9195 300105 157858 457962 756045 3414 0 0 1015878 771372 715774 557916 17048 37690 33,31 21,01

485 0 473 20862 39209 376829 169615 546444 1227907 2907 0 0 907938 605214 531109 361494 21985 36412 25,34 12,99

PÉ LD Á

12.

<=2000

ET

11.


EL

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

NY

75. melléklet A fejeskáposzta-termelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret szerint az egyéni gazdaságokban

AKII

Mellékletek

13. 14. 15. 16.

TIS ZT

17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

>2000-5000

>5000

Átlag

87058 24872 29573 21310 11971 0 0 0 0 38195

93213 18673 62101 12593 8000 579 0 0 2402 100881

74912 23449 68070 10054 19854 202 0 0 837 60488

Ft/ha

0

1695

591

Ft/ha

1695

28322

10321

Ft/ha Ft/ha Ft/ha

42144 53320 2561

17 47270 6880

32420 61172 6662

Ft/ha

31825

39693

164678


8713 0 0 7187 13898 256818 117504 374321 492551 2854 0 0 489451 272523 232633 115130 26733 34750 14,00 20,56

6281 0 0 5617 12350 328477 118090 446566 421801 9290 23745 0 572844 375265 244368 126278 24827 30013 17,99 29,40

4505 0 0 5750 38487 301197 281255 582452 740720 3997 8276 0 792538 562741 491341 210086 27015 36190 21,56 22,66

PÉ LD Á

12.


ET

11.


EL

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

NY

76. melléklet A vöröshagyma-termelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret szerint az egyéni gazdaságokban

162

AKII

Mellékletek

16.

TIS ZT

17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

>2000-5000

36553 37306 37311 21373 45113 0 0 0 0 25086

Ft/ha

>5000

Átlag

66488 43711 15856 67216 9468 0 0 0 3762 28074

87863 24178 63593 18845 216 7831 0 0 1482 25585

65272 37255 32934 44509 15080 2013 0 0 2333 26764

0

4922

0

2554


30341 58634 198079 22428

63205 24753 101509 12354

53250 7098 65911 13235

53280 27810 114005 14838

Ft/ha

10674

15552

17780

15031

3041 27308 0 3737 38500 291717 303767 595484 698245 9370 0 0 702517 466226 410800 107033 19379 22557 30,73 14,86

2901 4275 2694 8216 24938 327454 172439 499893 566459 7355 6185 0 581114 349860 253660 81221 18794 21339 26,60 14,94

3323 2867 0 4213 11239 289943 118568 408510 399277 2758 647 0 402814 191706 112871 -5697 17753 17357 23,01 23,72

3041 9076 1398 6183 24457 309803 188029 497832 553029 6625 3375 0 562500 335295 252697 64667 18714 20769 26,60 17,18

PÉ LD Á

12. 13. 14. 15.


ET

11.



EL

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

NY

77. melléklet A görögdinnye-termelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret szerint az egyéni gazdaságokban

163

AKII

Mellékletek

16.

TIS ZT

17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

>2000-5000

>5000

Átlag

44893 11454 16565 0 11115 0 0 0 37 20852

41824 11808 15353 0 9687 0 0 0 32 19667

Ft/ha

0

0


45433 1743 4703 1969

45144 1519 6030 2149

Ft/ha

7073

6960

6310 0 365 748 7419 152092 28586 180677 205777 15501 0 0 218683 132877 66592 38006 46711 52529 3,87 25,29

5499 77 318 1361 7619 145035 30014 175049 192667 15780 521 0 206707 126484 61672 31658 46834 50944 3,74 24,93

PÉ LD Á

12. 13. 14. 15.


ET

11.



EL

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

NY

78. melléklet A zöldborsó-termelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret szerint az egyéni gazdaságokban

164

AKII

Mellékletek

16.

TIS ZT

17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

>2000-5000

>5000

Átlag

58722 40589 54194 37701 10533 0 0 0 4724 46188

70101 43541 45041 30191 29703 0 0 0 3180 49812

Ft/ha

4302

27075


53521 42038 101784 7458

47032 32898 103368 8871

Ft/ha

24146

43607

6672 831 0 4466 5045 352510 150402 502913 589390 7827 0 0 610403 361903 257893 107491 21340 25570 23,91 30,44

4492 21091 0 13997 11083 378575 206510 585084 531137 7813 0 0 706155 451499 327580 121071 22344 26670 26,44 24,89

PÉ LD Á

12. 13. 14. 15.


ET

11.



EL

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

NY

79. melléklet A paradicsomtermelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret szerint az egyéni gazdaságokban

165

AKII

Mellékletek

16.

TIS ZT

17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

>2000-5000

>5000

Átlag

228718 79512 74509 18131 859 0 0 0 0 160725

126136 78604 154637 18919 16403 0 0 0 9507 89718

180781 60664 65438 70389 6466 0 0 0 663 87902

Ft/ha

0

48304

3367


10054 4731 160168 12435

74670 28976 110620 12063

35429 4381 133291 32112

Ft/ha

16410

41624

16989

0 17240 0 5019 47328 577240 258600 835840 1653037 0 1655 0 1654682 1248222 1077442 818842 28546 56454 29,28 13,88

14223 867 0 6408 10896 645873 196700 842573 1584728 6561 0 0 1591290 1158109 945417 748717 28287 53202 29,79 21,74

6924 8662 0 19970 45653 515480 263602 779082 1377635 457 826 0 1378913 990131 863433 599831 28644 50650 27,20 17,29

PÉ LD Á

12. 13. 14. 15.


ET

11.



EL

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

NY

80. melléklet A zöldpaprika-termelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret szerint az egyéni gazdaságokban

166

AKII

Mellékletek

16.

TIS ZT

17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

>2000-5000 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Ft/ha

>5000

Átlag

139249 58186 44471 3066 4218 1268 0 0 0 23397

111429 34164 45599 4146 34895 114 0 0 3584 24092

119751 41350 45262 3823 25719 459 0 0 2512 23884

0

9067

2764

4649


0 0 0 0

12271 49661 68879 4534

38955 25005 60947 4187

30973 32381 63319 4291

Ft/ha

0

22526

51409

42769

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0,00 0,00

0 0 5241 13460 13388 344853 128028 472882 604811 9685 0 0 617397 317278 272543 144515 50403 64772 9,38 16,30

3395 467 142 4190 11567 324749 136304 461052 491008 6660 1318 0 500843 241906 176094 39791 52473 56094 8,79 25,55

2379 327 1668 6963 12112 330763 133828 464591 525051 7565 924 0 535709 264452 204946 71118 51825 58811 8,96 22,78

PÉ LD Á

12. 13. 14. 15.


ET

11.



EL

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

NY

81. melléklet A fűszerpaprika-termelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret szerint az egyéni gazdaságokban

167

AKII

Mellékletek

16.

TIS ZT

17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

>2000-5000

>5000

Átlag

53226 21568 13488 269 2653 0 0 0 2120 18661

37829 27316 23582 650 11838 2285 0 0 1493 28652

42333 27048 19103 223 3389 501 0 0 960 11851

Ft/ha

0

1975

434


95239 0 4867 1557

92790 121 8659 2845

88154 27 3462 1124

Ft/ha

10718

14533

6385

0 0 0 7361 21899 207224 46402 253626 255701 33905 0 0 289606 196282 82382 35980 20847 21017 12,17 28,25

7430 0 303 8040 4580 228530 46390 274919 324009 21400 0 0 345409 240296 116879 70489 18778 22132 14,64 25,74

18574 0 67 8084 8321 194022 46017 240039 256242 14804 0 0 271048 177465 77026 31009 18833 20104 12,74 21,69

PÉ LD Á

12. 13. 14. 15.


ET

11.



EL

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

NY

82. melléklet A csemegekukorica-termelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret szerint az egyéni gazdaságokban

168

AKII

Mellékletek

16.

TIS ZT

17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

0 20195 128427 1327 464 0 0 0 0 47076

Ft/ha

>2000-5000

>5000

Átlag

0 15593 155052 4189 311 81 0 0 0 87751

0 20880 178750 440 29 3 0 0 2797 54232

0 19289 143375 1808 352 19 0 0 500 57448

8121

8337

25

6722


38556 8519 131395 27796

10247 3637 117191 30482

13102 7279 72980 22313

27677 7206 117777 27416

Ft/ha

35652

71669

47007

45734

0 39391 2695 49178 28733 252686 314840 567525 552005 33736 484 0 589450 430517 336765 21925 36001 35221 16,25 30,53

0 26006 720 20019 7682 285198 273768 558966 536363 32229 0 0 558006 379143 272808 -960 39226 36898 14,25 26,91

3037 18777 44 26389 12093 277536 202640 480177 479402 23445 5467 0 474404 264227 196868 -5773 29402 27278 16,33 29,32

543 32713 1780 38586 21053 264396 285601 549997 535530 31560 1267 0 561855 389306 297458 11858 35422 34071 15,81 29,50

PÉ LD Á

12. 13. 14. 15.


ET

11.



EL

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

NY

83. melléklet Az almatermelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret szerint az egyéni gazdaságokban

169

AKII

Mellékletek

13. 14. 15. 16.

TIS ZT

17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

0 16898 68346 9551 0 0 0 0 3330 29228

Ft/ha

>2000-5000

>5000

Átlag

705 13731 59824 7229 0 1225 0 0 410 36268

0 11697 75929 3465 0 0 0 0 20220 9924

98 16010 67823 8703 0 169 0 0 4387 28533

2422

40

105

1892

Ft/ha

21538

26185

101694

29115

Ft/ha Ft/ha Ft/ha

9382 107886 10419

11974 73018 14240

26731 130461 21188

11242 105013 11879

Ft/ha

34389

20125

2107

29622


595 22885 737 15560 16221 160696 208692 369388 294486 9052 1379 0 322580 215072 161884 -46808 52846 44662 6,99 33,14

5561 17019 1878 10073 10583 157590 152496 310086 235168 12606 2223 0 338571 243473 180981 28484 44826 46802 7,06 39,90

30710 19765 0 1315 9203 249765 214748 464514 585938 1197 0 0 591691 453648 341925 127177 34947 44425 13,29 30,49

3887 21803 831 13569 14833 167970 201438 369408 311486 8865 1377 0 348071 239639 180100 -21337 49090 44898 7,54 33,84

PÉ LD Á

12.


ET

11.


EL

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

NY

84. melléklet A borszőlőtermelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret szerint az egyéni gazdaságokban

170

AKII

Mellékletek

8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

TIS ZT

18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. •

14939 47014

>2000-5000

>5000

171

Átlag

18934 33608

23012 38015

17494 41853

38882

42524

32901

38801 20943 13844 8862

37894 37684 4589 6093

38822 23629 8447 7809

38571 25775 10435 7948

4050

4406

5552

4425

196 0 18

1640 199 4

1005 789 468

721 200 99

11011

12669

17965

12750

3673 2376 45707 13155

2492 6370 31803 9372

2329 8108 24650 7433

3115 4489 38144 11099

9872

3198

5762

7372

2777 1752 17804 16195 192554 107262 299816 328218 13557 0 6600 399090 221220 206535 99273 64,47 76,70 4386

5892 756 13599 13363 205464 77983 283446 402552 11844 814 5954 449287 258983 243823 165840 57,83 80,32 4641

4948 808 17122 11608 218476 72331 290807 363000 13087 424 5444 416024 217842 197548 125217 57,31 69,97 4779

3991 1317 16589 14598 200777 93110 293888 353984 13026 290 6215 415254 230341 214476 121366 61,29 76,32 4526

26826

PÉ LD Á

4. 5. 6. 7.

<=2000

ET

3.

Üzemméret (SFH 1000 Ft) Megnevezés M.e. Állománypótlás költsége * Ft/tehén Saját termelésű abraktakarmány Ft/tehén Vásárolt abrak- (keverék-) Ft/tehén takarmány Saját termelésű tömegtakarmány Ft/tehén Vásárolt tömegtakarmány Ft/tehén Egyéb takarmányok Ft/tehén Állategészségügyi költség Ft/tehén Természetes- és mesterséges Ft/tehén termékenyítés költsége Teljesítményvizsgálat költsége Ft/tehén Közvetlen marketingköltség Ft/tehén Közvetlen biztosítási költség Ft/tehén Fenntartó- és egyéb segédüzemek Ft/tehén változó költsége Idegen gépi szolgáltatások költsége Ft/tehén Egyéb változó költség Ft/tehén Közvetlen munkabér Ft/tehén Közvetlen munkabér közterhei Ft/tehén Fenntartó- és egyéb segédüzemek Ft/tehén állandó költsége Értékcsökkenési leírás Ft/tehén Egyéb állandó költség Ft/tehén Tevékenység általános költsége Ft/tehén Gazdasági általános költség Ft/tehén Változó költség összesen Ft/tehén Állandó költség összesen Ft/tehén Termelési költség összesen Ft/tehén Az ágazat összes árbevétele Ft/tehén Közvetlen állami támogatás Ft/tehén Az ágazat egyéb bevételei Ft/tehén Melléktermék értéke Ft/tehén Termelési érték Ft/tehén Fedezeti hozzájárulás I. Ft/tehén Fedezeti hozzájárulás II. Ft/tehén Ágazati eredmény Ft/tehén A tej önköltsége Ft/l A tej értékesítési átlagára Ft/l Átlaghozam l/tehén Tenyészállat után elszámolt értékcsökkenés

EL

Sorszám 1. 2.

NY

85. melléklet A tejelő tehén tartásának költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret szerint az egyéni gazdaságokban

AKII

Mellékletek

12. 13. 14. 15. 16. 17.

TIS ZT

18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35.

>2000-5000

>5000

Átlag

625 244 1382 0 0 0 26

Ft/tyúk

0

0

Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk

0 3 0

0 4 0

Ft/tyúk

90

51

Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk

8 529 215 24

6 318 217 46

Ft/tyúk

30

77

Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/db Ft/db db/tyúk

48 9 129 153 2908 609 3517 4792 0 0 35 5260 2449 2352 1743 12,64 16,57 275

28 126 86 141 2935 721 3656 3977 0 0 29 4847 1969 1912 1191 13,29 14,74 273

PÉ LD Á

9. 10. 11.

<=2000 M.e. Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk

ET

8.

Üzemméret (SFH 1000 Ft) Megnevezés Állománypótlás költsége Saját termelésű abraktakarmány Vásárolt abrak- (keverék-) takarmány Saját termelésű tömegtakarmány Vásárolt tömegtakarmány Egyéb takarmányok Állategészségügyi költség Természetes- és mesterséges termékenyítés költsége Teljesítményvizsgálat költsége Közvetlen marketingköltség Közvetlen biztosítási költség Fenntartó- és egyéb segédüzemek változó költsége Idegen gépi szolgáltatások költsége Egyéb változó költség Közvetlen munkabér Közvetlen munkabér közterhei Fenntartó- és egyéb segédüzemek állandó költsége Értékcsökkenési leírás Egyéb állandó költség Tevékenység általános költsége Gazdasági általános költség Változó költség összesen Állandó költség összesen Termelési költség összesen Az ágazat összes árbevétele Közvetlen állami támogatás Az ágazat egyéb bevételei Melléktermék értéke Termelési érték Fedezeti hozzájárulás I. Fedezeti hozzájárulás II. Ágazati eredmény A tojás önköltsége A tojás értékesítési átlagára Átlaghozam

EL

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

NY

86. melléklet Az étkezési tyúktojás-termelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret szerint az egyéni gazdaságokban

172

641 187 1705 0 0 0 23

AKII

Mellékletek

11. 12. 13. 14. 15. 16.

TIS ZT

17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32.

63,69 48,25

Ft/kg

37,08

Ft/kg Ft/kg Ft/kg Ft/kg Ft/kg Ft/kg Ft/kg

>2000-5000

>5000

Átlag

60,21 70,16

60,22 45,22

62,42 53,14

24,31

52,35

35,89

42,87 36,29 7,20 2,71 0,00 0,00 1,19

47,38 15,39 1,50 5,47 0,00 0,00 0,00

58,40 13,44 0,62 2,78 0,09 0,00 0,00

45,86 28,45 5,02 3,38 0,01 0,00 0,76

Ft/kg

4,65

4,79

4,58

4,68

Ft/kg Ft/kg Ft/kg Ft/kg

0,00 3,69 7,38 2,23

0,31 1,98 15,96 5,09

0,10 3,52 15,40 4,51

0,09 3,26 10,43 3,20

Ft/kg

2,61

5,37

3,99

3,44

Ft/kg Ft/kg Ft/kg Ft/kg Ft/kg Ft/kg Ft/kg Ft/kg Ft/kg Ft/kg Ft/kg Ft/kg Ft/kg Ft/kg Ft/kg Ft/kg

1,99 0,00 7,09 7,59 247,60 28,89 276,49 0,17 0,47 2,97 258,08 15,14 10,48 -18,41 273,52 254,48

2,07 0,46 7,94 9,84 231,50 46,73 278,23 0,77 0,00 1,62 289,61 63,21 58,11 11,38 276,61 287,23

1,40 0,10 12,46 7,18 241,31 45,05 286,37 0,00 0,00 2,73 290,00 53,36 48,68 3,63 283,64 287,27

1,94 0,12 7,96 8,08 242,95 35,17 278,13 0,29 0,30 2,61 269,59 31,40 26,64 -8,53 275,51 266,39

PÉ LD Á

4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

<=2000 M.e. Ft/kg Ft/kg

ET

3.

Üzemméret (SFH 1000 Ft) Megnevezés Állománypótlás költsége Saját termelésű abraktakarmány Vásárolt abrak- (keverék-) takarmány Saját termelésű tömegtakarmány Vásárolt tömegtakarmány Egyéb takarmányok Állategészségügyi költség Teljesítményvizsgálat költsége Közvetlen marketingköltség Közvetlen biztosítási költség Fenntartó- és egyéb segédüzemek változó költsége Idegen gépi szolgáltatások költsége Egyéb változó költség Közvetlen munkabér Közvetlen munkabér közterhei Fenntartó- és egyéb segédüzemek állandó költsége Értékcsökkenési leírás Egyéb állandó költség Tevékenység általános költsége Gazdasági általános költség Változó költség összesen Állandó költség összesen Termelési költség összesen Közvetlen állami támogatás Az ágazat egyéb bevételei Melléktermék értéke Termelési érték Fedezeti hozzájárulás I. Fedezeti hozzájárulás II. Ágazati eredmény Élősúly önköltsége Hízóállat értékesítési átlagára

EL

Sorszám 1. 2.

NY

87. melléklet A marhahizlalás (élősúly) költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret szerint az egyéni gazdaságokban

173

AKII

Mellékletek

11. 12. 13. 14. 15. 16.

TIS ZT

17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32.

76,44 58,21

Ft/kg

55,18


>2000-5000

>5000

Átlag

76,76 36,81

79,64 8,16

78,49 24,16

86,33

114,19

96,04

2,15 0,38 9,69 4,40 0,05 0,00 0,00

0,51 0,26 6,69 3,67 0,26 0,00 0,00

0,16 0,03 1,09 1,58 0,32 0,02 0,06

0,70 0,15 3,92 2,54 0,25 0,01 0,04

Ft/kg

3,52

5,51

2,76

3,28


0,34 1,34 13,05 5,69

1,81 2,43 13,88 4,24

0,58 1,95 17,43 5,00

0,67 1,85 15,90 5,08

Ft/kg

1,84

3,13

1,95

2,07


2,31 6,61 5,18 14,63 211,70 49,30 261,00 0,16 0,00 2,46 289,77 81,94 78,08 28,77 258,54 287,15

2,91 2,43 5,85 8,10 221,03 40,54 261,57 1,38 0,00 1,61 279,40 65,69 58,37 17,83 259,96 276,41

1,15 0,19 12,76 4,55 210,53 43,03 253,56 0,80 0,00 1,38 283,06 75,87 72,53 29,50 252,18 280,88

1,65 2,07 10,02 7,50 212,10 44,30 256,39 0,71 0,00 1,68 284,30 76,16 72,20 27,91 254,71 281,91

PÉ LD Á

4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.


ET

3.


EL

Sorszám 1. 2.

NY

88. melléklet A sertéshizlalás (élősúly) költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret szerint az egyéni gazdaságokban

174

AKII

Mellékletek

11. 12. 13. 14. 15. 16.

TIS ZT

17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32.

31,83 1,61

Ft/kg

123,06


>2000-5000

>5000

Átlag

35,30 0,48

34,93 1,25

34,12 1,07

124,93

121,43

123,25

0,00 0,00 0,04 3,54 0,00 0,00 0,03

0,00 0,00 0,57 4,83 0,00 0,00 0,07

0,00 0,00 0,22 3,24 0,00 0,00 0,05

0,00 0,00 0,29 3,93 0,00 0,00 0,05

Ft/kg

6,25

4,68

2,63

4,51


1,59 1,94 6,52 2,23

0,89 6,09 7,58 1,78

1,50 6,45 4,10 1,30

1,30 4,93 6,15 1,77

Ft/kg

1,67

1,65

0,60

1,32


0,26 2,77 8,09 8,28 169,90 29,84 199,74 1,83 0,00 0,32 204,25 42,25 34,34 4,50 199,42 202,09

1,00 0,46 4,19 3,16 177,84 19,80 197,65 8,16 0,00 0,36 195,64 29,01 17,80 -2,01 197,29 187,12

1,74 0,39 2,33 2,44 171,70 12,91 184,61 10,44 0,00 0,31 188,99 29,63 17,28 4,38 184,30 178,24

1,01 1,15 4,80 4,51 173,45 20,70 194,15 6,94 0,00 0,33 196,17 33,28 22,72 2,02 193,82 188,91

PÉ LD Á

4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.


ET

3.


EL

Sorszám 1. 2.

NY

89. melléklet A csirkehizlalás (élősúly) költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret szerint az egyéni gazdaságokban

175

AKII

Mellékletek

16.

TIS ZT

17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

13598 16811 7474 80 0 1 313 0 670 10001

Ft/ha

>80000

Átlag

11495 14137 9128 662 764 110 2155 0 1325 14690

10260 13146 9717 636 274 97 1686 0 1525 22335

10834 13686 9391 597 373 92 1690 0 1407 19456

3930

3041

1768

2256


17626 584 5649 2334

5980 2048 4902 1737

3723 1430 3353 1257

5402 1514 3920 1462

Ft/ha

5944

4356

4960

4891

8388 476 304 6296 5122 65536 31580 97115 77484 2038 1628 1358 86223 44398 20687 -10893 27515 23332 3,48 21,60

9113 536 283 8147 6280 66597 33929 100526 73791 2676 2200 2094 99485 60714 32888 -1041 25621 24081 3,85 21,55

8685 826 328 7335 5890 66699 33337 100036 75364 3000 1904 1912 95737 56153 29039 -4299 26258 23795 3,74 21,46

PÉ LD Á

12. 13. 14. 15.

<=20000 >20000-80000 M.e. Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha

ET

11.



EL

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

NY

90. melléklet A búzatermelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret szerint a társas gazdaságokban

176

6024 4310 774 3744 4991 71088 33769 104857 81996 8629 282 2087 93529 53998 22441 -11328 28184 22635 3,65 20,37

AKII

Mellékletek

16.

TIS ZT

17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

>20000-80000

>80000

Átlag

5871 5726 233 678 0 0 702 0 710 14084

6855 7062 1070 459 0 0 1089 0 641 14973

Ft/ha

2520

2464


1166 1681 7568 2103

826 1137 6607 1942

Ft/ha

660

1223

6354 121 263 3115 2447 33371 22631 56002 43175 106 793 483 31678 16077 -1693 -24324 32417 17681 1,71 10,62

6692 481 226 3248 2781 36576 23200 59776 37722 1548 1000 2144 33722 15409 -2854 -26054 35435 17839 1,63 13,71

PÉ LD Á

12. 13. 14. 15.


ET

11.



EL

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

NY

91. melléklet A rozstermelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret szerint a társas gazdaságokban

177

AKII

Mellékletek

16.

TIS ZT

17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

9915 10998 5048 468 0 0 839 0 1469 8413

Ft/ha

>20000-80000

>80000

Átlag

8776 8280 7569 643 0 294 1428 0 661 15296

8797 11532 7642 781 0 71 1896 0 1287 21945

8925 10779 7320 715 0 110 1672 0 1176 18935

2197

2536

838

1359


13633 1018 6222 1964

10052 3142 5618 2031

3100 512 3685 1362

5819 1130 4395 1575

Ft/ha

6104

6113

4379

4951

10204 448 484 3884 5167 58679 33949 92628 46075 4471 4818 980 68129 37335 9451 -24498 32390 20452 2,83 21,19

9481 512 322 6937 6671 58402 33348 91750 32577 3856 1910 1200 78830 46311 20428 -12920 28613 22709 3,16 21,42

9013 869 323 5621 5998 57940 32744 90685 36702 4501 2301 1013 75113 43286 17173 -15572 29324 22008 3,06 20,80

PÉ LD Á

12. 13. 14. 15.


ET

11.



EL

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

NY

92. melléklet Az őszi árpa-termelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret szerint a társas gazdaságokban

178

4218 3654 42 1282 3673 53996 27159 81155 43255 8209 0 11 66582 36829 12586 -14573 28346 20382 2,86 16,64

AKII

Mellékletek

16.

TIS ZT

17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

15482 6878 5045 86 0 0 0 0 357 13136

Ft/ha

>20000-80000

>80000

Átlag

11004 9223 4483 79 0 565 3118 0 1410 13026

10796 7766 8537 1525 0 63 1613 0 1334 19479

11382 8194 6695 847 0 237 1979 0 1254 16462

916

2017

757

1228


12261 0 4475 1346

6920 353 4114 1397

5318 1794 3096 1126

6653 1079 3613 1247

Ft/ha

2846

3590

4430

3955

1828 2376 212 1954 4624 54160 19662 73822 83378 6338 0 795 88575 60728 34415 14753 24224 27015 3,01 18,28

8234 2741 301 3038 3931 52198 27346 79545 78685 1058 347 250 81704 51469 29505 2159 23672 23898 3,35 20,78

9710 474 0 6284 5505 58980 30625 89605 73456 4112 2210 1360 102325 68898 43344 12719 25397 27239 3,48 21,42

8318 1498 132 4642 4842 56011 28248 84258 76423 3254 1298 898 93395 61726 37384 9136 24667 26024 3,38 20,84

PÉ LD Á

12. 13. 14. 15.


ET

11.



EL

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

NY

93. melléklet A tavaszi árpa-termelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret szerint a társas gazdaságokban

179

AKII

Mellékletek

16.

TIS ZT

17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

9751 7784 4386 535 0 0 214 0 268 4016

Ft/ha

>20000-80000

>80000

Átlag

7817 3800 2924 1347 0 0 0 0 0 21144

6052 7322 7489 238 0 0 1938 0 1551 20416

7005 5999 5501 687 0 0 1064 0 859 19484

268

713

267

438


12280 1518 8179 2925

5470 398 7545 2821

415 310 7256 2958

3239 433 7435 2903

Ft/ha

10725

4063

3424

4210


2834 0 241 4466 1453 41019 30823 71841 56113 11945 0 0 80509 56053 39490 8667 27778 26510 2,59 11,71

4898 1536 344 2315 1226 43612 24749 68361 57586 5730 10940 7512 87123 70837 43511 18762 23291 24093 2,61 15,48

10151 597 79 5224 6854 45998 36543 82541 29804 1339 3301 1055 75714 50813 29715 -6827 28546 24530 2,86 17,07

7587 915 193 4047 4287 44711 31577 76288 42450 3814 5999 3464 80463 58914 35752 4175 26564 24508 2,74 16,06

PÉ LD Á

12. 13. 14. 15.


ET

11.


EL

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

NY

94. melléklet A zabtermelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret szerint a társas gazdaságokban

180

AKII

Mellékletek

16.

TIS ZT

17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

>20000-80000

>80000

7811 6300 8095 2557 56 0 582 0 600 15591

8429 9644 2776 1704 0 0 2364 0 672 23786

8252 9455 3935 1497 8 0 1715 0 587 20241

1441

111

387

556


15653 1115 4065 1517

2410 4336 20188 6740

4629 157 2237 1000

6494 977 5304 1967

Ft/ha

5982

1985

6387

5643

5008 1069 418 2126 4298 54986 24483 79469 63216 9877 394 293 83260 57563 28274 3791 22137 20325 3,58 15,94

7996 178 53 6475 2540 48449 46154 94603 44138 664 3708 2243 67270 36933 18821 -27333 28302 18593 3,26 13,57

6662 392 78 6968 6984 54548 30708 85256 30955 4675 703 1518 61978 36233 7430 -23278 31315 20600 2,67 18,04

6533 495 142 5928 5779 53717 31792 85509 39374 5109 1094 1383 67019 40593 13303 -18489 28587 20199 2,94 16,95

8009 11221 4573 23 0 0 454 0 301 12195

Ft/ha

PÉ LD Á

12. 13. 14. 15.


ET

11.



EL

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

NY

95. melléklet A triticale-termelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret szerint a társas gazdaságokban

181

Átlag

AKII

Mellékletek

16.

TIS ZT

17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

16846 18312 13346 606 0 1 11496 0 441 11061

Ft/ha

>20000-80000

>80000

Átlag

14223 15194 13429 845 529 11 11775 0 1057 26440

15859 16968 14694 1121 335 33 9764 0 1065 25176

15577 16689 14266 1006 347 24 10403 0 1001 24068

1398

567

1289

1132


20916 2014 5945 2030

5780 1304 7645 2678

5857 1416 4897 1904

7335 1449 5639 2096

Ft/ha

7734

6697

6865

6912

14361 963 187 5805 8656 91154 46991 138145 96469 3254 639 104 133253 74886 42099 -4892 23037 21572 5,99 22,84

12573 529 869 9154 8736 93578 45525 139103 68234 3066 1704 62 132101 70846 38523 -7002 23192 21228 6,00 22,64

12372 899 680 7859 8327 93298 44784 138082 80263 3735 1375 69 132158 71395 38860 -5924 23142 21292 5,97 22,11

PÉ LD Á

12. 13. 14. 15.


ET

11.



EL

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

NY

96. melléklet A kukoricatermelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret szerint a társas gazdaságokban

182

6364 3239 557 3959 4803 96436 34630 131066 123257 9360 882 33 129978 66916 33542 -1088 23045 21052 5,69 16,84

AKII

Mellékletek

16.

TIS ZT

17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

12779 13461 14220 82 0 0 2563 0 1158 15609

Ft/ha

>20000-80000

>80000

Átlag

12315 8747 14915 593 0 9 2554 0 1207 19837

10779 8530 19829 583 313 59 1972 0 1407 25344

11430 9214 17846 522 193 39 2198 0 1324 22684

2180

2860

1380

1864


15012 2025 5603 2200

5208 307 7025 2760

5129 1069 3390 1220

6407 994 4610 1742

Ft/ha

3419

7426

3960

4786

11191 1577 308 1827 4063 79090 30188 109278 124633 6617 253 0 138519 92230 59429 29241 53891 64912 2,03 22,44

7051 775 86 6409 5675 68553 37206 105758 107901 1486 1388 33 113919 73272 45366 8161 61413 64479 1,72 19,41

9213 351 223 7044 7097 76395 32498 108893 124173 1027 706 60 136180 91638 59785 27287 52779 65167 2,06 21,66

8907 616 198 6216 6344 74714 33419 108133 120032 1857 824 46 130732 86973 56018 22599 54872 64978 1,97 21,18

PÉ LD Á

12. 13. 14. 15.


ET

11.



EL

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

NY

97. melléklet A napraforgó-termelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret szerint a társas gazdaságokban

183

AKII

Mellékletek

16.

TIS ZT

17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

12306 17221 10332 0 0 0 657 0 1366 19356

Ft/ha

>20000-80000

>80000

Átlag

9508 14657 11999 717 0 0 2287 0 1953 16094

7147 16895 13487 1822 0 14 1494 0 3583 21871

8304 16181 12765 1324 0 8 1695 0 2883 19781

453

1355

410

725


9478 388 3602 1338

5136 533 4686 1593

3280 765 3296 1464

4346 661 3777 1497

Ft/ha

6786

6977

3438

4851

6211 1797 37 3392 6084 71558 29248 100806 87394 8183 418 0 92474 50203 20916 -8332 61024 50784 1,65 16,36

4986 895 480 5675 3485 64238 28777 93015 78099 2888 1183 144 83216 41563 18978 -9799 61351 52185 1,54 18,30

7839 290 292 7321 7143 70769 31083 101852 88849 3486 3727 0 100052 54845 29284 -1800 57410 52298 1,78 21,01

6779 600 335 6491 5858 68672 30188 98860 85196 3633 2646 47 93943 50123 25271 -4917 58841 52156 1,69 19,78

PÉ LD Á

12. 13. 14. 15.



ET

11.


EL

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

NY

98. melléklet A repcetermelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret szerint a társas gazdaságokban

184

AKII

Mellékletek

16.

TIS ZT

17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

>20000-80000

>80000

Átlag

6484 8439 13651 429 0 0 0 0 2379 37831

8861 10065 14374 380 0 0 104 0 2307 35280

Ft/ha

3183

4001


2848 886 1959 666

2958 744 1745 606

Ft/ha

3791

3840

7374 0 11 6698 8620 76130 29119 105249 65029 720 0 0 100243 67975 24113 -5006 64835 61306 1,62 22,23

7738 0 9 6494 8418 79074 28849 107923 77770 1847 0 0 108174 71339 29100 251 61420 60509 1,76 21,24

PÉ LD Á

12. 13. 14. 15.


ET

11.



EL

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

NY

99. melléklet A szójatermelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret szerint a társas gazdaságokban

185

AKII

Mellékletek

16.

TIS ZT

17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

40827 13835 19577 246 0 0 0 0 627 22797

Ft/ha

>20000-80000

>80000

Átlag

26980 17484 48443 904 14039 0 0 0 7812 43102

30605 15228 52448 5685 1278 64 0 0 4370 55049

30818 15544 48699 4259 3659 46 0 0 4705 49802

1000

7127

587

1904


31140 0 12015 3635

56173 2545 11235 5101

30454 4737 8595 2334

35547 3881 9420 2993

Ft/ha

3791

7701

6893

6772

19823 1468 1274 12490 12241 224608 71333 295940 363839 8895 1097 0 373815 255609 149207 77875 7058 8678 41,93 29,61

11645 973 65 12851 17607 200504 60963 261467 339101 6079 3971 0 347434 233020 146930 85967 6621 8543 39,92 24,90

12444 1877 296 12476 16978 198863 63255 262119 335646 6742 3050 0 343601 231991 144738 81483 6645 8462 39,75 26,08

PÉ LD Á

12. 13. 14. 15.


ET

11.



EL

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

NY

100. melléklet A cukorrépa-termelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret szerint a társas gazdaságokban

186

2766 9925 0 9479 22272 130049 63883 193932 247151 7328 0 0 247739 172628 117691 53808 5751 7129 33,72 27,78

AKII

Mellékletek

16.

TIS ZT

17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

>20000-80000

>80000

Átlag

152148 25083 35446 3172 10962 0 0 0 3874 62570

144579 26101 34030 5652 26578 0 0 0 3041 67599

Ft/ha

22512

19542


16953 11 28918 10534

13306 7078 38928 12853

Ft/ha

40716

33511


16605 0 3959 9956 11734 332732 122422 455154 391578 8056 0 0 521886 291189 189154 66731 27524 31073 16,54 18,69

15920 349 6642 11907 13023 347506 133134 480640 451713 7717 0 0 555380 308321 207874 74740 27539 31380 17,45 17,62

PÉ LD Á

12. 13. 14. 15.


ET

11.


EL

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

NY

101. melléklet A burgonyatermelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret szerint a társas gazdaságokban

187

AKII

Mellékletek

16.

TIS ZT

17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

0 3285 0 1239 0 123 0 0 0 13120

Ft/ha

>20000-80000

>80000

Átlag

1031 3486 1684 2494 1134 0 0 0 184 23262

2342 6206 3938 1105 34 1 68 0 39 25523

2101 5740 3525 1319 201 3 57 0 60 24960

2107

306

1006

919


850 2107 5439 2143

8167 4545 5023 1694

3741 1009 2651 895

4365 1567 3062 1038

Ft/ha

8126

3768

7906

7279

9833 3427 378 3487 3798 46292 31408 77700 13584 2959 0 0 92439 77880 46146 14738 11787 13576 6,59 22,73

6646 425 677 7833 7330 45013 34362 79375 6010 4208 815 0 81617 66874 36604 2242 15129 14598 5,27 19,90

7056 903 620 7122 6748 44818 33829 78647 7362 3952 676 0 82641 68066 37822 3994 14509 14391 5,44 20,22

PÉ LD Á

12. 13. 14. 15.


ET

11.



EL

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

NY

102. melléklet A lucernatermelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret szerint a társas gazdaságokban

188

2323 1625 0 5092 4859 22832 29607 52439 17233 485 0 0 45981 39226 23149 -6458 15056 13062 3,48 13,32

AKII

Mellékletek

16.

TIS ZT

17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

7432 11844 8370 6037 0 0 0 0 0 26863

Ft/ha

>20000-80000

>80000

Átlag

10067 9111 10038 3499 9595 0 0 0 113 16369

11157 12067 10109 2375 1828 0 0 0 300 21588

10918 11623 10062 2619 2943 0 0 0 266 20923

9579

1916

1789

1970


3094 2126 7722 2887

17694 150 5887 2257

5875 6719 2130 746

7573 5647 2804 1015

Ft/ha

5859

4328

5889

5656

7533 6685 0 7415 6357 75345 44457 119802 0 3636 0 0 145344 109535 69999 25541 5040 5962 23,77 8,21

8148 1567 1580 6002 3973 78552 33743 112296 57018 2836 0 0 132377 89803 53824 20081 4801 5539 23,39 20,79

5565 380 162 6542 6117 73808 27530 101337 6583 2985 799 0 113459 68903 39651 12121 4483 4852 24,75 19,56

5989 688 369 6480 5804 74544 28805 103350 13938 2976 663 0 116933 72854 42388 13583 4544 4981 24,51 19,51

PÉ LD Á

12. 13. 14. 15.


ET

11.



EL

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

NY

103. melléklet A silókukorica-termelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret szerint a társas gazdaságokban

189

AKII

Mellékletek

16.

TIS ZT

17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

0 0 0 678 0 0 0 0 0 8972

Ft/ha

>20000-80000

>80000

Átlag

0 649 0 662 0 0 0 0 0 2401

62 2843 399 717 135 0 0 0 0 6083

46 2258 296 703 100 0 0 0 0 5305

845

298

167

216


2888 704 3241 1052

1233 98 1758 695

396 220 892 338

657 205 1156 440

Ft/ha

6898

569

2022

1815

1825 621 80 254 265 5340 6067 11407 8169 4964 0 0 17248 15839 11907 5840 8797 9471 1,33 15,04

3099 0 41 1139 1310 11023 8841 19863 859 2282 275 229 18065 13688 7042 -1798 13276 10342 1,50 11,61

2720 237 49 910 1153 9786 8480 18266 3024 2844 203 170 18431 14823 8645 165 12009 10105 1,54 12,39

PÉ LD Á

12. 13. 14. 15.


ET

11.



EL

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

NY

104. melléklet A rét költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret szerint a társas gazdaságokban

190

0 3489 0 248 4509 14087 19438 33525 18417 0 0 0 38872 37490 24785 5347 8169 9473 4,58 11,13

AKII

Mellékletek

NY

105. melléklet A zöldborsótermelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret szerint a társas gazdaságokban

16.

TIS ZT

17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Ft/ha

>20000-80000

>80000

Átlag

45538 12476 21358 5369 35545 0 0 0 4005 44944

45966 12949 21322 5846 33654 0 0 0 3867 42388

0

1723

1573


0 0 0 0

18186 2364 2817 1231

24754 2159 2626 1142

Ft/ha

0

10045

10539

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0,00 0,00

14630 0 1701 14556 15013 191507 59993 251500 291402 17959 530 0 291293 164639 99787 39794 47546 51573 5,37 28,12

15267 0 1554 14640 15589 194478 61357 255835 291048 20533 484 0 295080 169317 100602 39245 47791 51194 5,43 28,80

PÉ LD Á

12. 13. 14. 15.


ET

11.



EL

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

191

AKII

Mellékletek

16.

TIS ZT

17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Ft/ha

>20000-80000

>80000

Átlag

31259 30343 96994 17438 14517 0 0 0 358 93496

53945 32275 98599 13389 15917 0 0 0 1109 81977

0

0

0


0 0 0 0

94525 627 222135 527

76589 2567 201720 3932

Ft/ha

0

0

657

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0,00 0,00

8886 10845 1962 26107 136 379557 270598 650155 26751 2951 0 0 310671 119135 -68886 -339484 42031 19895 15,47 9,85

7803 8867 3954 24220 776 376367 251929 628295 226732 2266 0 0 448565 230763 72198 -179731 22187 15758 28,32 9,70

PÉ LD Á

12. 13. 14. 15.


ET

11.



EL

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

NY

106. melléklet A paradicsomtermelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret szerint a társas gazdaságokban

192

AKII

Mellékletek

16.

TIS ZT

17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

>20000-80000

>80000

Átlag

47203 9867 28618 2728 45473 0 0 0 4181 22178

48788 25504 36854 2873 24579 7328 0 0 2673 43660

48536 22849 35274 2864 27649 5992 0 0 2878 41091

Ft/ha

2531

5326

4907


53744 3334 4374 1494

44231 6813 3274 1193

45836 6757 4313 1509

Ft/ha

6099

10184

9589

4644 272 587 5410 5975 219857 28854 248711 291740 33551 0 307 296577 155173 76720 47866 20210 21377 12,29 29,96

15577 0 334 12374 15100 248628 58036 306664 332925 35527 296 159 362985 207573 114356 56321 20155 21502 15,63 29,85

13657 45 370 11372 13659 244633 54515 299149 334824 34892 242 181 360493 207693 115860 61344 20222 21994 15,12 29,67

PÉ LD Á

12. 13. 14. 15.


ET

11.



EL

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

NY

107. melléklet A csemegekukorica-termelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret szerint a társas gazdaságokban

193

AKII

Mellékletek

16.

TIS ZT

17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

0 34547 149384 43881 420 0 0 0 8437 19446

Ft/ha

>80000

Átlag

3395 10992 127650 12704 0 0 0 0 14326 88516

0 3572 129599 2099 16168 0 0 0 0 104601

1229 10335 131496 11437 8241 0 0 0 6298 87571

891

12640

0

4695


83845 30024 142221 49476

31545 17069 58442 21878

91125 89577 25893 8476

68592 55484 52987 18724

Ft/ha

34604

11097

12321

14810

1948 16536 0 13010 25427 318839 148338 467177 432635 67734 0 0 478089 291953 159250 10912 22860 20082 20,44 21,32

48922 24941 2851 22663 47851 436741 193917 630659 543739 80469 0 0 642982 401967 206241 12324 22300 19894 28,28 26,48

25658 21134 4948 20706 40593 385379 199560 584939 461515 72266 487 0 621547 397027 236169 36609 23480 22032 24,91 23,90

PÉ LD Á

12. 13. 14. 15.

<=20000 >20000-80000 M.e. Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha

ET

11.



EL

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

NY

108. melléklet Az almatermelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret szerint a társas gazdaságokban

194

1399 19141 26632 34359 54408 370875 362240 733115 224621 53174 3701 0 933884 667191 563008 200769 30208 36137 24,27 21,08

AKII

Mellékletek

Üzemméret (SFH 1000 Ft) Megnevezés M.e. Állománypótlás költsége * Ft/tehén Saját termelésű abraktakarmány Ft/tehén Vásárolt abrak- (keverék-) 3. Ft/tehén takarmány 4. Saját termelésű tömegtakarmány Ft/tehén 5. Vásárolt tömegtakarmány Ft/tehén 6. Egyéb takarmányok Ft/tehén 7. Állategészségügyi költség Ft/tehén Természetes- és mesterséges 8. Ft/tehén termékenyítés költsége 9. Teljesítményvizsgálat költsége Ft/tehén 10. Közvetlen marketingköltség Ft/tehén 11. Közvetlen biztosítási költség Ft/tehén Fenntartó- és egyéb 12. Ft/tehén segédüzemek változó költsége Idegen gépi szolgáltatások 13. Ft/tehén költsége 14. Egyéb változó költség Ft/tehén 15. Közvetlen munkabér Ft/tehén 16. Közvetlen munkabér közterhei Ft/tehén Fenntartó- és egyéb 17. Ft/tehén segédüzemek állandó költsége 18. Értékcsökkenési leírás Ft/tehén 19. Egyéb állandó költség Ft/tehén 20. Tevékenység általános költsége Ft/tehén 21. Gazdasági általános költség Ft/tehén 22. Változó költség összesen Ft/tehén 23. Állandó költség összesen Ft/tehén 24. Termelési költség összesen Ft/tehén 25. Az ágazat összes árbevétele Ft/tehén 26. Közvetlen állami támogatás Ft/tehén 27. Az ágazat egyéb bevételei Ft/tehén 28. Melléktermék értéke Ft/tehén 29. Termelési érték Ft/tehén 30. Fedezeti hozzájárulás I. Ft/tehén 31. Fedezeti hozzájárulás II. Ft/tehén 32. Ágazati eredmény Ft/tehén 33. A tej önköltsége Ft/l 34. A tej értékesítési átlagára Ft/l 35. Átlaghozam l/tehén * Tenyészállatok után elszámolt értékcsökkenés

<=20000 37615 15960

>20000-80000

>80000

35111 66781

34900 61605

66116

48860

51047

98904 34293 6788 1266

45809 42927 8591 9535

67794 15626 13205 13851

65176 19869 12432 13013

8566

4703

8755

8170

2494 0 964

1627 0 1536

2477 250 16940

2355 209 14452

9267

16427

15908

15867

0

9250

4712

5282

36444 49163 19306

14617 42579 15791

10740 33870 12270

11742 35385 12897

367

2840

3681

3503

9893 514 10004 12933 284656 102181 386836 380879 26576 728 4807 415179 139790 130523 28342 71,77 69,73 5124

17016 8474 19040 12395 291331 118135 409466 411330 23714 1648 2711 504344 238690 213013 94877 67,59 71,46 5858

15725 4913 41882 29079 321011 141420 462431 481649 14604 9443 3297 580274 279883 259263 117844 66,91 73,08 6657

15810 5348 38051 26404 316121 137397 453518 469809 16119 8173 3239 566515 271544 250395 112997 67,06 72,82 6515

32096

ET

EL

TIS ZT

195

Átlag

33337 36856

PÉ LD Á

Sorszám 1. 2.

NY

109. melléklet A tejelő tehén tartásának költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret szerint a társas gazdaságokban

AKII

Mellékletek

8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

TIS ZT

18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35.

>20000-80000

>80000

Átlag

420 1390

494 1067

2

308

Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk

0 0 0 23

0 0 0 28

Ft/tyúk

0

0


0 7 2

0 5 2

Ft/tyúk

13

18

Ft/tyúk

27

21


71 124 44

60 119 41

Ft/tyúk

53

47

Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/tyúk Ft/db Ft/db db/tyúk

49 82 42 234 1956 627 2584 1451 32 0 1 2945 1029 989 361 12,29 13,35 210

52 109 34 180 2004 582 2586 1738 27 0 1 2912 947 908 326 12,27 13,11 211

Ft/tyúk

PÉ LD Á

4. 5. 6. 7.

<=20000 M.e. Ft/tyúk Ft/tyúk

ET

3.

Üzemméret (SFH 1000 Ft) Megnevezés Állománypótlás költsége Saját termelésű abraktakarmány Vásárolt abrak- (keverék-) takarmány Saját termelésű tömegtakarmány Vásárolt tömegtakarmány Egyéb takarmányok Állategészségügyi költség Természetes- és mesterséges termékenyítés költsége Teljesítményvizsgálat költsége Közvetlen marketingköltség Közvetlen biztosítási költség Fenntartó- és egyéb segédüzemek változó költsége Idegen gépi szolgáltatások költsége Egyéb változó költség Közvetlen munkabér Közvetlen munkabér közterhei Fenntartó- és egyéb segédüzemek állandó költsége Értékcsökkenési leírás Egyéb állandó költség Tevékenység általános költsége Gazdasági általános költség Változó költség összesen Állandó költség összesen Termelési költség összesen Az ágazat összes árbevétele Közvetlen állami támogatás Az ágazat egyéb bevételei Melléktermék értéke Termelési érték Fedezeti hozzájárulás I. Fedezeti hozzájárulás II. Ágazati eredmény A tojás önköltsége A tojás értékesítési átlagára Átlaghozam

EL

Sorszám 1. 2.

NY

110. melléklet Az étkezési tyúktojás-termelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret szerint a társas gazdaságokban

196

AKII

Mellékletek

11. 12. 13. 14. 15. 16.

TIS ZT

17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32.

>20000-80000

>80000

Átlag

87,69 8,24

45,74 74,65

66,12 42,65

77,35

46,54

60,49


7,04 63,68 0,00 3,08 0,00 0,00 8,32

56,54 9,71 0,12 0,66 0,00 0,00 0,54

32,81 35,76 0,06 1,82 0,00 0,00 4,31

Ft/kg

0,15

5,56

3,05


0,00 0,04 8,48 3,89

0,07 0,13 14,98 5,26

0,03 0,20 11,60 4,61

Ft/kg

0,07

2,65

1,33


1,46 1,03 1,91 3,54 255,59 20,38 275,97 16,95 0,04 0,11 321,25 65,81 65,66 45,28 275,86 304,16

0,77 0,05 4,07 17,30 240,25 45,07 285,32 0,09 0,66 5,19 277,43 42,81 37,18 -7,89 280,13 271,50

1,09 0,53 3,01 10,42 247,31 32,58 279,88 8,29 0,34 2,59 297,97 53,75 50,66 18,09 277,30 286,75

Ft/kg

PÉ LD Á

4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.


ET

3.


EL

Sorszám 1. 2.

NY

111. melléklet A marhahizlalás (élősúly) költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret szerint a társas gazdaságokban

197

AKII

Mellékletek

11. 12. 13. 14. 15. 16.

TIS ZT

17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32.

>20000-80000

>80000

78,41 31,07

96,20 65,41

94,95 61,87

97,70

47,00

51,48

0,16 0,00 0,08 1,67 0,00 0,00 0,00

0,44 0,00 0,00 2,78 0,00 0,00 2,54

0,11 0,04 1,12 4,22 0,02 0,01 3,17

0,13 0,04 1,02 4,05 0,01 0,01 3,03

Ft/kg

4,42

8,35

2,76

3,15


0,94 1,76 22,77 8,02

1,81 2,16 23,39 6,87

0,81 1,85 7,04 2,53

0,88 1,87 8,52 2,97

Ft/kg

1,27

4,10

2,08

2,18


4,41 0,05 5,14 7,14 210,09 48,79 258,88 4,17 0,00 0,29 267,21 62,47 57,11 8,33 258,59 262,74

4,51 0,37 7,11 8,46 225,25 54,81 280,06 2,78 0,00 0,58 285,07 69,98 59,82 5,01 279,48 281,71

1,93 0,89 14,21 8,77 222,72 37,46 260,18 8,06 2,93 0,34 288,62 69,47 65,90 28,44 259,84 277,29

2,17 0,83 13,50 8,70 222,48 38,86 261,34 7,62 2,66 0,35 287,74 69,28 65,26 26,40 260,98 277,10

90,55 18,15

Ft/kg

92,38


PÉ LD Á

4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.


ET

3.


EL

Sorszám 1. 2.

NY

112. melléklet A sertéshizlalás (élősúly) költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret szerint a társas gazdaságokban

198

Átlag

AKII

Mellékletek

11. 12. 13. 14. 15. 16.

TIS ZT

17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32.

>20000-80000

>80000

39,40 1,32

27,40 0,00

35,26 19,01

32,20 3,39

Ft/kg

116,36

105,99

84,41

105,67


0,00 0,00 0,20 4,55 0,00 0,00 0,07

0,00 0,00 1,26 5,26 0,00 0,00 0,38

0,00 0,00 0,94 1,71 0,00 0,00 13,14

0,00 0,00 0,90 4,49 0,00 0,00 2,30

Ft/kg

2,56

7,20

3,81

5,29


1,15 3,37 4,58 1,70

4,98 11,17 8,93 2,89

0,67 2,62 6,84 2,82

3,17 7,51 7,31 2,52

Ft/kg

2,49

0,66

0,12

1,12


4,45 0,53 0,91 1,45 168,98 16,11 185,09 11,11 4,56 0,74 193,28 28,81 24,30 8,19 184,35 176,87

3,04 5,14 4,09 2,73 163,65 27,48 191,13 13,65 0,00 0,64 210,26 70,48 46,61 19,13 190,49 195,97

11,02 0,15 1,06 1,79 161,57 23,79 185,35 21,17 5,60 0,06 215,04 59,91 53,47 29,69 185,29 188,21

4,72 2,99 2,67 2,20 164,91 23,52 188,43 14,08 2,24 0,58 205,97 56,45 41,07 17,54 187,85 189,08

PÉ LD Á

4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.


ET

3.


EL

Sorszám 1. 2.

NY

113. melléklet A csirkehizlalás (élősúly) költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret szerint a társas gazdaságokban

199

Átlag

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN

Recommend Documents