A NEMZETKÖZI TERRORIZMUS ELLENI HARC
SZŐCS ISTVÁN
A TERRORIZMUS HATÁSAINAK CSÖKKENTÉSE A MEGELŐZŐ TECHNOLÓGIAI FELKÉSZÜLÉS MÓDSZERÉVEL A TERRORISTÁK AKCIÓINAK ESZKÖZE ÉS CÉLJA. A PR Az aszimmetrikus hadviselés lényege az, hogy a terroristák nem átfogó, hagyományos, nyílt háborút folytatnak, hanem a célba vett földrajzi területet, a gazdasági és politikai hatalmat egyedi, korlátozott erők bevetésével végrehajtható, nagy néptömegekre és politikai vezetőkre megfélemlítéssel ható, gátlástalan erőszakcselekményekkel próbálják megszerezni. Ennek a hadviselésnek legfontosabb stratégiai eszköze az elért „győzelmek”, sikeresen végrehajtott akciók legszélesebb körű publikálása. Ennek az eszköznek felhasználása többszörös haszonnal jár: ¾ az újabb győzelem széleskörű visszhangja erősíti a harci kedvet; ¾ igazolja a vezetők tervezői, szervezői sikerességét; ¾ erősíti a hitet a szent háború szükségességében, eredményességében; ¾ újabb jelentkezőket toboroz a következő, esetleg öngyilkos akciókhoz; ¾ igazolja a háttérben politikai és gazdasági terveket szövő, anyagi támogatást biztosító csoportok befektetésének hatékonyságát; ¾ eljuttatja a terror esemény politikai üzenetét a kiszemelt kormányokhoz; ¾ széleskörűen, részletesen ismerteti a terrorakciót a néptömegekkel, létrehozva ezzel a félelmet és a rettegést. Ha végigtekintjük az elmúlt években lefolytatott akciókat, az iszlám ideológiai alapján álló események uralják a híreket. Az egyéb, jelenleg aktívnak tekinthető csoportok, mint például az ETA, az IRA vagy az ALEPH tevékenysége hatásában, eredményeiben messze elmarad a palesztin-izraeli konfliktus, az afganisztáni harcok és az iraki háborút terrorista módszerekkel folytató erők jelentősége és „sikerei” mögött. Megállapíthatjuk, hogy az iszlám álruhájába bújtatott terrorizmus nyerésben van a keresztény-zsidó ideológia és kultúra alapján álló fejlett és demokratikus berendezkedésű társadalmakkal szemben. A befektetésekhez mért sikerarány igen nagy. Az ő szempontjukból a siker a nagy nemzetközi visszhang. A tömegek megfélemlítését, rettegésben tartását csak így érhetik el. Követeléseikben min44
SZŐCS ISTVÁN
dig a nyilvánosság megszerzése az első cél. Semmit sem ér a legszörnyűbb rémtett sem, ha nem kapja fel a sajtó, a televízió és a rádió. Hogy lehet kormányokat és társadalmakat zsarolni, ha a PR lehetőségek hatékony megvonásával csupán néhány száz ember szerez tudomást az elkövetett terrorista akcióról? Mi büszkék vagyunk demokratikus vívmányainkra, a szabad információáramlásra és véleménynyilvánításra. A terrorizmus éppen ezeknek a vívmányoknak visszájára fordításával, velünk szembeni rosszindulatú felhasználásával operál. A demokrácia és az értelem próbája lenne az, ha képesek lennénk mindennapi szenzációéhségünket visszafogni, ha egy mégannyira fájdalmas esemény is megmaradna annak a néhány közvetlen résztvevőnek tudatában, akivel az esemény megtörtént. Ha a média megértené, hogy a terrorizmus elsőrendű támogatójává válik azáltal, hogy a hírekből azonnal a maximális profitot akarja kihozni, ezért első helyen hozza le a borzalmakat, talán megnyernénk a nem katonai eszközökkel folytatott küzdelem első csatáját.
A terrorizmus anyagi alapjait mi biztosítjuk A terrorista csoportok nem rendelkeznek önálló gazdasági háttérrel. Tagjaik nem folytatnak mezőgazdasági vagy ipari termelést, nem teljesítenek szolgáltatásokat. Egyetlen megélhetési forrásuk, családjuk eltartására meglévő eszközük az, hogy ellenszolgáltatásért, az eltartásukért cserébe részt vesznek a csoport akcióiban. Életük „hősi” feláldozása esetén családjukról a szervezet gondoskodik. Mindezt kellő vallási, ideológiai körettel teszik számukra elfogadható életformává. Ennek az életmódnak következménye az igen magas népszaporulat, az erőteljes utánpótlás. Azok a területek, amelyek a csoportok tagjait adják, a legegyszerűbb mezőgazdasági munkával sem tudnák eltartani lakosságukat. Ipar nincs, a túlnépesedés problémáinak egyik levezető eszköze a folyamatos, háttérben meghúzódó érdekcsoportok által finanszírozott háború. Az ellenségképet saját köreiken kívülre, az idegen nyugati kultúra képviselőire, tagjaira vetítik ki. Ez a gazdasági-társadalmi helyzetelemzés gerjeszti a kérdést, mi a nemzetközi terrorizmus anyagi hátterének az esszenciális alapja? Ki termeli meg azokat a javakat, amelyből ez a tevékenység oly régóta folytatható? A válasz: mi, a fejlett világ polgárai termeljük meg. Itt jön létre az a hozzáadott érték, amelyből mi magunk részesedünk, tartjuk fenn magunkat és államunkat. Hogyan finanszírozzuk ebből a terrorizmust? Úgy, hogy hatalmas pénzöszszegeket adunk át önként a terrorizmus rejtett anyagi fenntartóinak, támogatóinak. Mik azok az üzleti tranzakciók, amelyeken keresztül ez a folyamat lezajlik? 45
A NEMZETKÖZI TERRORIZMUS ELLENI HARC
Olajat vásárolunk A fejlett világ hatalmas energia- (és profit-) éhsége miatt nem elégszünk meg a saját hozzáférésű olajforrásokból kitermelt olaj felhasználásával, hanem olyanoktól is vásárolunk olajat, akikről tudván tudjuk, hogy a befolyt pénzeket ellenünk használják fel. Ennek ellenére folytatjuk ezt a gyakorlatot. A terrorizmust támogató országok elleni embargó valószínűleg az olajárak drasztikus emelkedésével járna. El kell döntenünk, hogy akarunk-e egy félelem nélküli világban élni, meg akarjuk-e hozni ezt az áldozatot a terrorizmus megszüntetése érdekében.
Kábítószert vásárolunk A demokratikus politikai berendezkedésű országokban erősödik a liberalizmus eszmerendszere. Ez az egyén jogait megemeli a társadalom iránti kötelezettségeivel szemben. A drogok fogyasztása terjed, az üzlet virágzik. Megakadályozására hiányzik a politikai akarat. A drogforgalmazók óriási bevételeinek jelentős részét a nyugati típusú társadalmak szétzilálására törekvő terrorista szervezetek és társadalmi környezetük, családjuk fenntartására fordítják.
Fegyvert gyártunk… És utána odaadjuk a fegyverkereskedőknek. Ne felejtsük, az ismert terrorista szervezeteknek nincsenek gyáraik, ahol nagymennyiségű fegyvert tudnának gyártani. Ők, illetve támogatóik csak kereskednek a fegyverekkel. A megszerzett nyereséget ismét ellenünk használják fel.
A TERRORIZMUS HATÁSÁNAK CSÖKKENTÉSE NEM KATONAI MÓDSZEREKKEL A jelenleg alkalmazott katonai módszerek önmagukban nem vezetnek el a terrorizmus teljes felszámolásához. A demokratikus államok által alkalmazott eljárások kultúrája nem engedi meg a terroristák által gátlások, korlátok, konvenciók betartása nélkül alkalmazott módszerek felhasználását még ellenük sem. Megfontolásra érdemes a terroristák gyenge pontjainak támadása, működésük ellehetetlenítése, elért eredményeik jelentéktelenné degradálása. Milyen eszközök állnak rendelkezésünkre? ¾ a PR területén elért eredményeik, sikereik csökkentése, hozzáférési lehetőségeik megvonása; ¾ gazdasági forrásaik gyengítése; ¾ a műszaki (fegyver) utánpótlás gátlása; ¾ az élőerő utánpótlás korlátozása; ¾ akcióik hatásának csökkentése műszaki megelőzési intézkedésekkel. 46
SZŐCS ISTVÁN
A PUBLIC RELATIONS MEGVONÁSA A terrorizmus legfontosabb éltető ereje a nyilvánosság. Nap, mint nap látjuk egy-egy sikeres akciójuk után az utcán ünneplő tömegeket. A fanatizált tömegeknek szükségük van az önigazolásra, ezek a tömegmegmozdulások a rájuk kényszerített helyzet és szerep fenntartásának fontos eszközei. A nyilvánosságot két közeg biztosítja: ¾ a saját belső hírhálózatuk és az őket támogató média (rádió, televízió, sajtó); ¾ a fejlett világ médiája. Ha ezt a két éltető közeget meg tudnánk tőlük vonni, a terrorizmus erejét vesztené, akcióik széleskörű hatás nélküli közönséges bűntényekké válnának. Az első megszüntetéséhez katonai vagy titkosszolgálati út vezet. Fel kellene számolni médiaközpontjaikat, rádió és televízió állomásaikat. Ezek földrajzi elhelyezkedése ismert, működésük leállítható. A második kiiktatásához a jól működő, saját érdekeit, létét megvédeni képes demokrácia feleszmélése szükséges mihamarabb.1 Egyik megoldás kivitelezése sem könnyű, de már a lehetséges kibontakozás irányának felismerése is előrelépést jelent.
A GAZDASÁGI FORRÁSOK, A HÁTTÉR GYENGÍTÉSE Olaj A fejlett országokon kívüli olajtermelés az egyik legfontosabb gazdasági tényező, amely segíti a terrorizmusnak, mint eszköznek alkalmazását. Az olajért kifizetett pénz további sorsát nem könnyű nyomon követni. A haszonélvezők vallási, politikai ambíciói a háttérben maradnak, de valószínű, hogy inkább a hatalmas vagyonokat felhalmozó magánszervezetek jutnak el hamarabb a hatalomvágy türelmetlenségéig, mint azok a rongyos harcosok, akik az utcán a megélhetésükért és megbízóik kedvére vesznek részt az akciókban. A megoldás áldozatokkal jár. A fejlett világnak mérsékelnie kellene energiafelhasználását, alternatív energiaforrásokat kellene az olajjal szemben előnyös helyzetbe hozni, jövőnkre gondolva a környezetkímélő megoldásokat kellene alkalmazni. Jelenleg az energiakérdés elsősorban üzleti kérdés, és akik ezt az üzletet irányítják, rövid távú haszonra törekszenek, nem partnereink a terroriz1
Ez a médiaipar nyereségtermelő kényszere és a politikai szándékok egybeesésének vagy ellentétének kérdése.
47
A NEMZETKÖZI TERRORIZMUS ELLENI HARC
mus elleni küzdelemben. Az afganisztáni olajvezetékek és a Kaspi-tenger olajvagyona fölötti ellenőrzés megszerzése inkább gazdasági, mint politikai cél.2
Drog A kábítószerek elleni harcot közvetlen módon kell összekapcsolni a köztudatban a terrorizmus elleni küzdelemmel. Magas szintű nemzeti és nemzetek feletti programokkal kell a drogok termelését és fogyasztását megakadályozni. Jelenleg nem eléggé világos az egyes nemzeti kormányok motivációja. Néhány kormány a liberalizáció eszmei talaján állva nem lép fel kellően hatékonyan a drogfogyasztás terjedése ellen.
Fegyver Megszűnt a hidegháború, a nagy, globális folyamatok kevesebb veszéllyel járnak. A fegyvergyárak azonban a tőlük távol lévő, azonosíthatatlan vevők számára az államok és azok nemzetek fölötti szervezeteinek tudtával továbbra is gyártják a fegyvereket. A terrorizmus sikeres működésének az egyik titka éppen ez az ellentmondás. Egy ország gazdasági szereplői képesek érdekeiket az állam és a polgárok érdekei fölé helyezni, hasonlóan a cigaretta vagy az alkohol gyártásának, forgalmazásának, fogyasztásának esetéhez.3
A TERRORISTA AKCIÓK HATÁSÁNAK CSÖKKENTÉSE MŰSZAKI MEGELŐZÉSI INTÉZKEDÉSEKKEL Jelen tanulmány témája a terrorizmus PR nyereségét és az okozott kárt megelőző-csökkentő egyik lehetséges műszaki intézkedés ismertetése.
SZABOTÁZSVÉDETT TŰZOLTÓ BERENDEZÉS MEGOLDATLAN PROBLÉMA: az üzem tűzvédelmi rendszere teljesen megbénul egy, a tűzi vízhálózat ellen végrehajtott robbantásos szabotázsakció esetén. A hagyományos eszközökkel dolgozó tűzoltóság nem tudja feladatát ellátni. 2 3
Válságreagáló műveletek elmélete és gyakorlata a 21. sz.-ban. ZMNE, jegyzet, 2004, 193–194. o. Lásd Dél-Amerika kokainbárói, Bebesi Zoltán: Narkóterrorizmus. Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények. 2004, 8. évf. 2. sz., 52–61. o.
48
SZŐCS ISTVÁN
EGY OLAJIPARI VÁLLALAT FENYEGETETTSÉGE A terrorizmus munkamódszerei közé soroljuk a nagyméretű ipari és környezeti katasztrófák előidézését is.4 A legnagyobb potenciális veszélyt a nagyméretű (60 000 m3 fölötti térfogatú) olajtároló tartályok jelentik. Példaképpen vizsgáljuk meg egy ilyen tartály ellen végrehajtott terrorista akció elemeit: ¾ előkészületi időszak: — ügynök (alvó terrorista) beépülése az üzembe; — felderítés, az üzem technológiájának megismerése; — a legnagyobb kárérték és PR eredmény elérési módjának kidolgozása; — a legérzékenyebb pont (pl. infrastruktúra) kiválasztása; — a belső védelmi rendszer feltérképezése; — szabotázsanyagok előkészítése, elrejtése; — akció esetén a védelmi rendszer bénítása; — a támadás végrehajtásakor a beérkező társak segítése a helyismeret birtokában; — segítségnyújtás a meneküléskor. ¾ elsődleges események egy tárolótartály elleni akciónál: — a tűzi víz hálózat kiiktatása szabotázsakcióval, robbantással, a villamos hálózat üzemzavarának előidézésével; — egy vagy több tartály felgyújtása; — a tárolótartály megrongálása; — a tűz tovaterjedésének előidézése. ¾ másodlagos hatások: — pánik előidézése az üzemben; — a tűzoltó erők teljes lekötése újabb akciók végrehajtásának megkönynyítésére; — a stratégiai olajtartalékok csökkentése; — honvédségi üzemanyag utánpótlás akadályozása; — az üzemvitel leállítása, a technológia kiesése; — a lakosságban félelem gerjesztése; — lakossági üzemanyag-ellátási hiány keltése; — környezetkárosítás; — a tárolt tűzveszélyes anyag megsemmisítése, anyagi kár; — a vállalat biztonsági megítélésének romlása (tőzsdei értékvesztés).
4
Dr. Tatár Attila: Terrorizmus és katasztrófavédelem. Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények, 8. évf. 2. sz., 2004.
49
A NEMZETKÖZI TERRORIZMUS ELLENI HARC
A MEGOLDÁS: AUTONÓM OLTÓBERENDEZÉSEK TELEPÍTÉSE 1999-ben, a Gyulán tartott Országos Tűzvédelmi Konferencián mutatkozott be először egy új fejlesztésű, magyar, nagy megbízhatóságú tartálytűz oltó berendezés.5 A berendezés új technológiai megoldás szerint épült, amelynek lényege az, hogy a védeni kívánt tárolótartály közelében elhelyeznek egy nyomás alatti habtartályt, amelyben előre elkészített tűzoltóhabot tárolnak. Ez a habtartály egy hőérzékelő által működésbe hozott szeleppel és zárt csővezetékkel csatlakozik a szénhidrogén tartály habbevezetőjéhez. Az oltóberendezés akkor lép működésbe, ha a szénhidrogén tartályban tűz keletkezik, esetleg szándékosan felgyújtják. Ekkor a hőérzékelő riasztó jelére az automatika szelepe nyit, és a tűzoltó hab az égő tartályba áramlik. Helyes méretezés esetén a hab a tüzet bármely tartályméret esetén két percen belül eloltja. Az így felépített oltórendszer biztonság szempontjából legfontosabb tulajdonságai: ¾ fokozott megbízhatóságú, mert külső források (vízhálózat, energiaforrások) ellen végrehajtott szabotázsakciók esetén is működőképes marad; ¾ indítása automatikusan, emberi beavatkozás nélkül történik; ¾ az automatika reakcióideje néhány másodperc; ¾ bármely tartálymérethez alkalmas. Az üzem tárolótartályaira és technológiai létesítményeire épített, fent ismertetett új típusú oltóberendezések megakadályozzák a nagyméretű tűzkatasztrófákat.
A MŰSZAKI MEGELŐZŐ INTÉZKEDÉSEK EREDMÉNYE ¾ a terrortámadás fizikai hatását eredményesen csökkenti, a tartálytüzet még ¾ ¾ ¾ ¾ 5
annak teljes kifejlődése előtt eloltja; megakadályozza a sorozattüzeket, a tűz nem tud átterjedni a szomszédos tartályra; megelőzi a nagy anyagi veszteségeket; megelőzi a termeléskiesést; megőrzi a stratégiai olajkészleteket, honvédségi üzemanyagok utánpótlását;
Szőcs István: Az IFEX Tűzvédelmi Kft. eredményei az éghető folyadékok álló hengeres tartályainak habbal oltásában. Tűzvédelmi Országos Szeminárium, Gyula, előadás gyűjtemény, 1998, 35–40. o.
50
SZŐCS ISTVÁN ¾ csökkenti a PR negatív hatását, megakadályozza a nagy szenzációt jelentő
katasztrófát, megelőzi a lakossági félelemkeltést; ¾ megoldja a kritikus infrastruktúra kiesése esetén beálló védelmi hiány prob-
lémáját; ¾ környezetbarát és energiatakarékos.
ÖSSZEFOGLALÁS A terrorcselekmények hatása műszaki megelőző intézkedésekkel, új nagy megbízhatóságú védelmi rendszerek, technológiák bevezetésével eredményesen csökkenthető. Az automatikus és autonóm tárolótartály tűzoltó berendezések telepítése egyben kielégíti a környezet védelméről, a katasztrófahelyzetek kezeléséről szóló SEVESO6 direktívák követelményeit is.
6
SEVESO II Directive 2003/105/EC of the European Parliament and of the Council of 16. December 2003.
51