A TERMESZÉT TARTALOMJEGYZÉKE ISMERETTERJESZTŐ CIKKEK, ELBESZÉLÉSEK, TÁRCÁK ÉS ÁLLATMESÉK. (1938) Abonyi Lajos dr. : Yan-e fehér magvar puli?

A TERMESZÉT X X X I V - E D I K

É V F O L Y A M Á N A K ( 1 9 3 8 )

TARTALOMJEGYZÉKE ISMERETTERJESZTŐ CIKKEK, ELBESZÉLÉSEK, T Á R C Á K ÉS Á L L A T M E S É K . Abonyi Lajos dr. : Yan-e fehér magvar p u l i ? (1 képpel) Blaákovich J á n o s : T o l d i farkasa (1 képpel)... Boroviczény Aladár : A kőszálisas fészkénél (4 képpel) Borsodi László: A z é n gerlém Doi ning Henrik dr.: N é h á n y adat a »félholdas gerlé«-ről Éhik Gyula dr. : M i a n á d i f a r k a s ? (3 képpel)... Félix Endre: A z á l l a t o k t a n í t á s a Fényes Dezső dr. : A m u d i ( h a j t ó k u t y a ) (2 képpel) Gaál István dr.: A z alaszkai ó r i á s m e d v é r ő l és a m e d v é k családfájáról (10 képpel) Hesz Jenő dr.: Allatok szerepe a b e t e g s é g e k terjesz­ tésében (5 képpel) József főherceg tábornagy: Legerősebb l a p á t o s o m (2 képpel) — N é h á n y cserkészet a dunai e r d ő k b e n és Gyulajon (3 képpel) Király I v á n : M a t v i , a szelíd g ó l y a t ö r t é n e t e ( 1 képpel)...'. Kubacska András: D a r u m a d á r (2 képpel) Láng R e z s ő : K u t y a t á r s a d a l o m (1 képpel) ...... — Annami emlékek - N o v e m b e r v é g i gondolatok Mándy György dr.: A freiburgi egyetemi n ö v é n y k e r t (4 képpel) ." Mói zár László dr.: É l e t a p a r t s z a k a d é k o k o n (10 képpel) Narf er Herbert: H u b e r t - l a k o n (4 képpel) Pér es Antal: E g y d e n e v é r h a l á l á r a (4 képpel) Péterfay József: A fácán t á p l á l k o z á s a Rákosné Szondy Eta : K u t y a - m a c s k a h á b o r ú Rapaics Raymund dr. : F a g y ö n g y (3 képpel) .... — Fasorok (5 képpel)

RÖVID

240 107 231 163 114 59 256 192 31 209 3 275 144 155 42 213 286 291 288 234 206 214 97 6 27

Rapaics Raymund dr.: A c s o d á l a t o s - i b o l y a (5 képpel) — R ü g y f a k a d á s (6 képpel) - Boídog Margit kertje (6 képpel) - A földi-eper (3 képpel) — A len a t e r m é s z e t b e n és a t ö r t é n e l e m b e n (5 képpel) — É l e t f a (6 képpel) — F a r k a s a l m a (4 képpel) — B e r k e n v é i n k (5 képpel) — T á t o r j á n (5 képpel) — B o g y ó k (6 képpel) Regős József: N é h á n y ú j a b b m u t á c i ó s v á l t o z á s (3 képpel) Reményi Józsefné : Ősszel a t ó p a r t o n — Mese egy csillagról meg egy puliról Sátori József dr. : S á t o r l a k ó mogyorós-pele (3 képpel) Schenk Jakab: A daru v o n u l á s a a t ö r t é n e l m i M a g y a r o r s z á g o n (2 képpel) Szabó Ferenc dr.: A z a n g o r a n y ú l és t e n y é s z t é s e (8 képpel) 164, Szilády Zoltán dr.: A p r ó t ö r t é n e t e k k i s k e r t e m b ő l 212, Tasnádi-Kubacska A n d r á s : Leonardo da Vinci meséi (4 képpel) — A z agancs t ö r t é n e t e (29 képpel) 63, 111, Varga Lajos dr.: H o g y a n t a l á l n a k vissza a madarak f észkelőhelvükre ? Vasvári Miklós'dr.: Gerlék (2 képpel) Vogt Ferenc: A schneebergi vadaskert 1937-ben (10 képpel) - A schneebergi vadaskert s z a r v a s b i k á i 1937-ben (7 képpel) — A schneebergi vadaskert ő z á l l o m á n y a (3 képpel) Wagner János dr.: A p u h a t e s t ű á l l a t o k befolyása egészségünkre (4 képpel) Zoltványi László : K ö l t ö z ő m a d a r a k N e w - Y o r k fölött

55 79 103 127 151 179 203 227 251 282 13 269 302 134 130 188 238 39 182 90 261 83 158 258 11 10

KÖZLEMÉNYEK.

Blaákovich J á n o s : K l d ö n t h e t ő - e a uádifarkas kérdés? Bohrandt Lajos : Rejtett ö r ö k l ö t t t é n y e z ő - e a v a d rendellenes s z í n v á l t o z á s a ? Éhik Gyula dr.: N é h á n y megjegyzés B l a s k o v i c h J á n o s »Toldi farkasa« c í m ű cikkéhez Fekete Lajosné, ö z v . : A magyar kuvasz (1 képpel) Gaál István dr.: Százesztendős a G y i l k o s t ó ( I képpel) — A kincstár ásványolajkutatásának eredményei Haller László dr.: Cinkefiókák k ü l ö n ö s balesete (2 képpel) — A s z e n t g y ö r g y hegyi bazalt-»kőzsákok« (1 képpel) Hesz Jenő dr.: R i g ó f i ó k á t e t e t ő pacsirta

194 17 137 46 265 296 241 264 69

Jámbor Lajos : S á t o r i József dr. »Sátorlakó m o g y o r ó s pele* c í m ű cikke 195 Király I v á n : N é m e t v é l e m é n y a berlini v a d á s z ­ k i á l l í t á s magyar csoportjáról 45 Kormos Tivadar dr.: A keleti-gerle H e r c e g o v i n á b a n (1 képpel) 46 Rapaics Raymund dr.: Verebek a h a v o n (2 képpel) 16 - E z ü s t f á k (1 képpel) 18 - N a g y v á r o s i s z o b a n ö v é n y e k (1 képpel) 19 — H ó t a k a r ó (1 képpel) .'. 44 — J a p á n b i r s (1 képpel) 67 - K a b a k p i t y ó k a (1 képpel) 68 — A z első t á p l á l é k (1 képpel) 69

Rapaics Raymund dr.: R ó z s a m a n d u l a ( 7 képpel) . . — Parafa (7 képpel) - Iberiszek ( 1 képpel) - A r a n y f a (7 képpel) - A legszebb fehér rózsa ( 1 képpel) — F e l h ő k az égen (1 képpel) — A kerti í v e k (1 képpel) - H á j g y ö k é r (7 képpel) — A g y ö n g y t y ú k elterjedése Magyarországon (7 képpel) — K a s s a i - r ó z s a ( 1 képpel) - Mirtusz (1 képpel)

92 93 94 117 117 136 136 136 167 169 169

Rapaics Raymund dr.: A vízi-pajzsika ( I képpel) . . . 194 — N a g y - k o k á r d a v i r á g (7 Iiéppel) 216 - T u r b á n l i l i o m (7 képpel) 217 - A z e u r ó p a i - c i k l á m e n (7 képpel) 241 — Lombtakarmány 242 - O o m b a v i r á g o k ( 1 képpel) 243 — A t u l i p á n (I Itéppel) 265 — A lenlevelűfű (1 képpel) 295 — K o b a k o s o k (1 képpel) 295 Vasvári Miklós dr.: A kőszálisas fészkelése a Vértesben 264 Szerkesztői ü z e n e t e k 98

HÍREK A Z ÁLLATKERTRŐL. Haller László dr.: »Luci«, az á l l a t k e r t szelíd, fiatal farkasa (1 képpel) - A z á l l a t k e r t új v i d r á i (7 képpel) - A l l a t k e r t ü n k t a r á n d s z a r v a s a i (1 képpel) - A p é z s m a p o c o k (1 képpel) - J ú n i u s b a n k é t m a k á k ó t . . . (7 képpel) — F i a t a l t e v é k (2 képpel) - Indiai-elefántborjú az á l l a t k e r t b e n (1 képpel) . Király Lajos: A r ó z s a n á d (1 képpel) - I d ő s nagy fák á t ü l t e t é s e (7 képpel) - A j á v a i - s a j k a ( I képpel) — A p á l m á k g y ö k é r z e t é n e k fejlődése (7 képpel) - A közönséges a k á c v á l t o z a t a i (7 képpel) .... - A nefelejts v i r á g t á b l á i n k o n (7 képpel) — V i r á g z ó k e n d e r p á l m a (7 képpel) - A nagy levelű-fügefa (7 képpel) .' — N y á r o n virágzó ü v e g h á z i kosborféléink (1 képpel) - Díszeslevelű kosborfélék (1 képpel) - A nagy v i r á g ú - c i k l á m e n (2 képpel) - A csupros-kankalin (7 képpel) Stokovszky I v á n : A b ü t y k ö s - á s ó l ú d (1 képpel) .. - A feketególya (7 képpel) - A b o t s á s k a (2 képpel) - A s z a l a k ó t a (7 képpel) — A c s ő r ö s - p á v a h a l (1 képpel) - T e n g e r i k ö k ö r c s i n (1 képpel) - A m a d á r h á z i n a g y r ö p d e (2 képpel)

73 122 143 174 198 221 246 20 48 71 95 120 140 171 196 219 244 267 299 22 50 74 97 121 142 173

Stokovszky Iván: K é t k o r o n á s g a l a m b . . . (I képpel) - A tengeritoll (7 képpel) - A l á n g b a g o l y (1 képpel) - A l á p i p ó c (1 képpel) Szabó Ferenc dr.: A tarajos-sül (3 képpel) — A z aguti egyik v á l t o z a t a (1 képpel) - A s ö r é n y e s - j u h o k (1 képpel) - A z á l l a t k e r t fiatal p á r d u c a i (7 képpel) - F i a t a l aj akos-medveink (7 képpel) - E g y á l l a t k e r t i pele téli á l m a (7 képpel) - Bőgő s z a r v a s t e h é n az á l l a t k e r t b e n (7 képpel) — A s z á m b á r s z a r v a s (7 képpel) - A szentmajom vagy h u l m a n (7 képpel) .... - A s z ü r k e - ó r i á s k e n g u r u (7 képpel) Szombath László: A k i r á l y k o n d o r (2 képpel) .... - A k u v i k (I képpel) — » M a t y i « . . . (1 képpel) — A k e s e l y ű f e j ű - g y ö n g y t y ú k (7 képpel) - A melegebb é g h a j l a t h o z szokott m a d á r f a j o k (7 képpel) - A t ü s k é s b ő r ű - á l l a t o k (7 Itéppel) - Pingvinek (1 Iiéppel) - A talegalla (7 képpel) - A t e n g e r i t e k n ő s (7 képpel) - A p e t é n y i - m á r n a (7 képpel) — A piros-tengeri csillag (2 képpel) - A kiskócsag (7 képpel) A z állatkert ajándékozói 143, 222,

197 221 245 301 20 49 72 120 141 141 172 19 268 299 21 49 72 96

0

121 142 172 197 220 245 268 300 301

KÖNYVEKRŐL. Boroviczény Aladár: Waldemar Gráf von Schwerin »In den J a g d g r ü n d e n der Mongolei« - Andrea Cammineci »Vom Achtzelmender z u m Zlatorog« - Dr. I. Thienemann »Rossitten« - Arthur Freiherr von Kruedener oUnendliche Weiten« Császár Elemér dr.: Réthly Antal és Bacsó Nándor oldőjárás, é g h a j l a t és M a g y a r o r s z á g éghajlata* Éhik Gyula dr.: Hankó Béla dr. »A magyar juh ere­ dete, m ú l t j a és jelene* - Völgyesi Ferenc dr. »Ember- és á l l a t h y p n o s i s * - Talman Ch. »A levegő b i r o d a l m a « Kerekes: Tasnádi-Kubacska András »Nopcsa Ferenc kalandos élete«

19 139 298 298 195 118 119 243 94

Regős József: Szabó Zoltán dr. »Az átöröklés«. . . . Schenk Jakab: The Handbook of British Birds ... Soós Lajos: Nauwelaerts L. »Harc a p e t r ó l e u m é r t * Szalay László dr.: Csath András »Békés v á r m e g y e m a d á r v i l á g a hajdan és m a i Unger Emil dr.: vitéz uzsoki Szurmay Sándor báró »Vadászemlékek, horgászélmények« Wagner János dr.: Igali Mészáros József »A hal, a horog és az ember« - Garbedian, H. Gordon »A t e r m é s z e t t u d o m á n y l e g ú j a b b állomásai« - Behyna Miklós »Az a k v á r i u m élővilága, beren­ dezése és gondozása«

170 138 47 7 70 139 218 297

KÉPEK. Abel, 0.: Barlangi-medve és barnamedve azonos a r á n y b a n rajzolt k o p o n y á j a 33 - A Triceratops prorsus 65 Aladics Z. J . : A G y i l k o s t ó és k ö r n y é k e 266 Boas : Lapos üvegcsészében csírázó angolperje. . . . 80 - Csírázó k u k o r i c a 81 Bőr József: G ö d é n y a tavaszi n a p s ü t é s b e n 121

Boroviczény Aladár: A kőszálisas fészke - A sasfiókák a fészekben - A szirtisas elszáll a fészek mellett - A t a v a l y i sasfiók a budapesti á l l a t k e r t b e n . . . — Őzek télen - Ő z b a k k o r á n tavasszal - Ő z b a k n y á r o n , ü z e k e d é s idején

231 232 233 234 258 259 260

Brehm n y o m á n : A n é g y s z a r v ú antilop Cseh Andor dr.: H a t t y ú k az á l l a t k e r t i t a v o n Delius C . : K o b a k o s N i z z á b a n Fekete Lajosné ö z v . : »Nyiri Bicskás* és » K o l u m b u s L á r m á s « n e v ű kuvaszok k ö l y k e i Haller László dr.: »Luci«, a szelíd farkas, á p o l ó j á v a l - F i a t a l g í m s z a r v a s b i k a az á l l a t k e r t b e n - A z á l l a t k e r t öreg v a p i t i - b i k á j a - A z á l l a t k e r t m á t r a v i d é k i , h i b á s a g a n c s ú szarvas­ bikája • - A z állatkert bakonyi szarvasbikája - A b a k o n y i szarvasbika egy h ó n a p p a l k é s ő b b e n - A b a k o n y i szarvasbika m á j u s 12-én - B a r k a s agancsií ő z b a k Bogas-akác - A z á l l a t k e r t új v i d r á i — Kerti-nefelejts - A z állatkerti tarándszarvastehenek - D a r u az á l l a t k e r t b e n - G y ö n g y t y ú k o k az á l l a t k e r t b e n - A z állatkerti pálmaház virágzó kenderpálmája - A z afrikai-tantalusz a n a g y r ö p d é b e n - A rózsás-kanalasgém a nagyröpdében - P é z s m a p o c o k az á l l a t k e r t b e n - A z á l l a t k e r t új lakói, a p á p a s z e m e s - p i n g v i n e k — N a g v l e v e l ű - f ü g e f a az á l l a t k e r t b e n - Reggeli s é t a az á l l a t k e r t b e n — Tihany — Óriás-iepkekosbor - A szíriai e g y p ú p ú - t e v e c s i k ó j á v a l A l á b á r a csavarodott f é s z e k a n y a g g a l egy g a l l y r a akaszkodott cinkefióka - A megmentett c i n k e f i ó k á k - K i r á l y i - r é z k o s b o r és t a r k a - v é r k o s b o r - A z »Arizona«-mulató fiatal i n d i a i - e l e f á n t j a az állatkertben - A s z e n t g y ö r g y h e g y i »kőzsákok« Hegi n y o m á n : N a g y l e v e l ű - f a r k a s a l m a Hitchcock és Zimmermann n y o m á n : A m e r i k a i ­ tövispálma öthetes dugványai Hölzel Gyula: T a r a j o s - s ü l ö k az á l l a t k e r t b e n - A tarajos-sül tüskéi a m e g t á m a d o t t t u s k ó b a akadtak — Aguti - K i r á l y k o n d o r a budapesti á l l a t k e r t b e n - A k i r á l y k o n d o r feje - Bütykös-ásólúd - A z á l l a t k e r t h á r o m farkos-agutija - H a l á s z ó feketególya - Családi ö r ö m az á l l a t k e r t b e n - S ö r é n y e s - j u h o k az á l l a t k e r t b e n - Botsáska petéivel - B o t s á s k a az á l l a t k e r t i t e r r á r i u m b a n - Rózsamandula — Szalakóta - Pamacsosfülű angoranyúl - Szőrlabdához hasonló angoranyúl N a g y o b b ketrecek fias any ák, v á l a s z t o t t fiatalok >£ é s t e n y é s z h í m e k s z á m á r a Emeletes r e n d s z e r ű ketrecsorok g y a p j ú t e r m e l ő állatok számára 166, B i k a m ó d j á r a bőgő g í m s z a r v a s t e h é n az á l l a t ­ kertben - A z a n g o r a n y ú l fésülése A z angoranyúl nyírása - Lenyírt gyapjútermelő angoranyúl - K é t p ú p ú - t e v e c s i k ó az a n y j á v a l - A »Tiszavidéki H ó p e h e l y « n e v ű fehér n ő s t é n y p u l i - T u l i p á n ú j d o n s á g az á l l a t k e r t b e n Horsfall, R. Bruce : Szarvas r á g c s á l ó A z U i n t a t h e r i u m laticeps Jaczó 1. dr.: A k ü r t ő s d a r á z s fészeképítésétiek kezdete József fó'herceg t á b o r n a g y : L e g e r ő s e b b l a p á t o s o m - A második jó lapátos - »A j ó b ő g ő h e l y víz alatt« - A p á r a t l a n tizennyolcas — A gemenci d e r é k b i k a Kinszki Imre : K e s e l y ű f e j ű - g y ö n g v t v ú k Király I v á n : »Matyi« az iskola k e r t j é n e k s z i k l a ­ csoportján Kunár Endre : K u v i k o k

185 73 296 47 . 73 109 111 112 113 114 115 116 120 122 140 143 156 167 171 173 173 174 177 196 198 201 219 221 241 241 244 246 249 206 81 21 21 21 21 22 22 49 50 53 72 74 74 92 97 164 165

y

165 166 172 189 189 191 222 240 265 183 185 289 3 5 275 277 279 96 145 50

Leonardo da Vinci: F a t a n u l m á n y — Önarckép Lux Kálmán n y o m á n : A margitszigeti domonkos a p á c a z á r d a és t e m p l o m alaprajza Mándy György dr. : K a u k á z u s i n ö v é n y v i l á g t e r ü l e t a freiburgi egyetemi n ö v é n y k e r t b e n - T ó r é s z l e t a freiburgi n ö v é n y k e r t b e n J u c c a glauca a freiburgi n ö v é n y k e r t ü v e g ­ házában Móczár László dr. : A t i h a n y i p a r t s z a k a d é k - A p a r t s z a k a d é k egy része a jól l á t h a t ó k ü r t ő k k e l - K ü l ö n f é l e d a r á z s - és m é h f a j o k k ü r t ő i - A k ü r t ő a l a p j á n a k , a p á r k á n y n a k elkészítése - A k ü r t ő s d a r á z s a k ü r t ő építése k ö z b e n - A kürtősdarázs a kürtő bejárata előtt - A k ü r t ő s d a r á z s az i v a d é k t á p l á l á s á r a s z á n t zsákmánnyal - A k ü r t ő s d a r á z s f é s z k é n e k belseje - A z élősködő pókhangya Mondiale: V i a s k o d ó g n ú b i k á k a mellbournei á l l a t ­ kertben Mottl M . : Barnamedve, g r i z z l i , barlangi-medve s í p ­ csontja alsó i z ü l e t é n e k helyzete Műemlékek Országos Bizottsága: .Szent István koporsója Nadler Ferenc : V i r á g z ó j a p á n b i r s - Porzós fűzbarka Termős fűzbarka Örökzöld-iberisz - Fehérliliomok Fehérliliomszálak - Kerti-aranyfa - F u t ó r ó z s á v a l b o r í t o t t k e r t i ív L e á n y f a l u n . . Xagy-kokárdavirág Macskatövis Tahin Lenlevelűfű T a h i n Nadler Herbert: Csenevész ő z a g a n c s - E g y k a m p ó j ú zergetrófea — A »kaszinó« - A B a k o n y b a n 1936 o k t ó b e r 17-én reggel elej­ tett d á m l a p á t o s - »Amikor a nap m á r a magas fák a l á is b e s ü t . . .« . — A vadászkastély Hubert-lakon Nitsche n y o m á n : A v i l l á s s z a r v ú amerikai antilop t ü l k é n e k n ö v e k e d é s e és l e v e t é s e — A z agancs fejlődése Opalski, K. dr.: A schneebergi vadaskert szarvas­ bikái 84, 158, Óry Sándor: T y ú k o d h a t á r á b a n , az E c s e d i - l á p o n elejtett n á d i f a r k a s Pénzes Antal: C s o d á l a t o s - i b o l y a F e l s ő g a l l á n - H o m o k i - l e n a Csepelszigeten Pfahler n y o m á n : E r d e i - f ű z i k e telelő t ő l e v é l r ó z s á i decemberben Pfléger Mihály : A boxer, a griffon és a k é t magyarvizsla Rapaics R a y m u n d n é : B ó k o l ó - t i n c s i - Ö r e g szederfa - Életfa a Népligetben Rosen n y o m á n : D o m b o r m ű I I I . Constantius k ő koporsóján Schenk Jakab : A d a r u v o n u l á s á n a k n e m z e t k ö z i t u d o m á n y o s használatra szánt vázlatos szemlél­ tetése a történelmi Magyarország térképén . . . - A d a r u á t l a g o s évi á t v o n u l á s a a t ö r t é n e l m i Mag varországon Schneider Camillo : A nagycenki h á r s f a s o r Siewert H . : L e h u l l o t t a b a l a g a n c s s z á r - A g í m s z a r v a s b i k a a g a n c s á r ó l lefoszlik a h á n c s . - A g í m s z a r v a s b i k a ledörgöli a g a n c s á r ó l a h á n c s utolsó foszlányait Solms-Laubach n y o m á n : K e r e k - f a r k a s a l m a Szabó Ferenc dr.: A k i s p á r d u c o k d a j k á j u k k a l . . . - A k é t fiatal ajakos-medve és g o n d o z ó j u k . . . . — A z á l l a t k e r t i nagy pele - S z á m b á r s z a r v a s - c s a l á d az á l l a t k e r t b e n - A szentmajom c s a l á d - Szürke-óriáskenguru Szabó I s t v á n : A r ó z s a n á d v i r á g z a t a — Szomorú-ezüstjuhar átültetés után — Jávai-sajka - Kínai-legyezőpálma megújhodó gyökérzete . . .

42 39 106 293 293 294 288 288 289 289 290 290 290 291 291 188 34 179 68 70 71 94 101 104 117 136 216 253 295 183 187 235 236 236 237 66 67 161 61 55 155 80 43 19 107 182 180 131 133 27 110 115 116 204 120 141 141 220 268 300 20 49 72 96

Széchenyi Zsigmond gróf: S z é c h e n y i Z s i g m o n d gróf óriásmedvéjével Szelepcsényi K á l m á n : Nemes k ó c s a g az á l l a t k e r t i röpdében Szombath L á s z l ó : C s ő r ö s - p á v a h a l az állatkerti akváriumban - Lándzsás-tengerisün - Hengeres-tengerirózsa - P á p a s z e m e s - p i n g v i n a budapesti á l l a t k e r t b e n - A talegalla-kakas - Sclater-koronásgalamb - A z állatkert nyolcvankilós tengeriteknőse . . . . - T e n g e r i t o l l az á l l a t k e r t i a k v á r i u m b a n - P e t é n y i - m á r n a az á l l a t k e r t i a k v á r i u m b a n . . . . — Fiatal lángbagoly - Nagyvirágú-ciklámen - A nagyvirágú-eiklámen rokokó-változata . . . . - Piros-tengericsillag — T á p l á l k o z ó tengericsillag - Csupros-kankalin - Kiskócsag a madárházi nagyröpdében - L á p i p ó c az á l l a t k e r t i a k v á r i u m b a n Tischer Károly : S z a r v a s b i k á k a schneebergi vadas­ kertben 77, 89, 149, 157, Vadas Ernő : Verebek a h a v o n — B e h a v a z o t t falu - Amerikai-ezüstfa zúzmarában - Vadgesztenye a b u d a i D u n a - p a r t o n - H ó t a k a r ó védi a fenyőcsemetéket — V i r á g z ó vadgesztenye - Fehérliliomok - Druschki Károlyné-rózsafajta - Gomolyfelhők, n y á r i zápor hírnökei - A közismert házi-kacagógerle — Házi-kacagógerle Vajda Ernő : E z ü s t h á r s f a a h a r k á n y f ü r d ő i o r s z á g ú t o n — T á t o r j á n Balatonkenese m e l l e t t Vajda László : F e h é r - f a g y ö n g y f e k e t e - n y á r f á n . . . . — Fehér-fagyöngy — Sárga-fagyöngy - Jegenyenyárfasor a Római-fürdőnél - Amerikai-ostorfa a L u d o v i k a előtt — Borzas-ibolya - Illatos-ibolya a C s i l l e b é r c e n - Ebibolya a Galyatetőn - C s o d á l a t o s - i b o l y a a Remetehegyen - Vörös-kabakpityóka - A vadgesztenye h a j t á s a kibontakozik téli zárkájából - Paraszil a Zsíroshegyen - Erdei-eper P o m á z mellett — Muskotály-eper a Nagyszénáshegyen - C s a t t o g ó - e p e r P o m á z mellett - Hájgvökér Zalaegerszeg mellett — Pilisi-len - D u n a i - l e n a Sashegyen — Sárga-len a H á r m a s h a t á r h e g y e n - Á r l e v e l ű - l e n a Sashegyen — K a s s a i - r ó z s a P o m á z mellett, a K ő h e g y e n . . . . - Virágzó közönséges-mirtusz - V í z i p a j z s i k a Balatonfenyvesen -— K ö z ö n s é g e s - f a r k a s a l m a a Csepelszigeten - Közönséges-farkasalma a Sashegyen — Krajnai-turbánliliom - Budai-berkenye a H á r m a s h a t á r h e g y e n - K r é t a i - b e r k e n y e a Sashegyen - Tisztes-berkenye a B o r o s t y á n k ő h e g 3 ' s é g b e n . . — Madárberkenye a Magas-Tátrában — Orvosi-berkenye v a g y b a r k ó c a — Európai-ciklámen — Szemtelen-szömörcsög

32 156 122 142 143 172 197 198 220 221 245 245 267 267 269 269 299 300 301 159 1 16 18 28 45 82 103 118 125 262 263 25 251 7 8 9 29 31 56 57 58 59 69 79 93 127 128 129 137 151 152 153 154 168 169 195 203 205 217 225 227 228 229 230 242 243

Vajda László: M a c s k a t ö v i s a H á r m a s h a t á r h e g y e n . . . 252 — Pusztai-boszorkánykóró Farmoson 254 — K e l e t i - s z ü m c s ő a Sashegy t ö v é b e n 255 - Fekete-galagonya S z i g e t ú j f a l u n 273 — F a g y a i a Sashegyen 282 - B o r b o l y a a Sashegyen 283 - K ö z ö n s é g e s - k e c s k e r á g ó a Sashegyen 284 — K ö k é n y a Sashegyen 285 - Krétai-berkenye a Hármashatárhegyen 286 Wagner János dr.: A t ü s k é s h é j i i - b í b o r c s i g a 11 - A t a v i k a g y l ó r a telepedett v á n d o r k a g y l ó k . . . 11 - A » t e n g e r i n y ú l « - n a k nevezett meztelen csiga 12 - A g r i o l i m a x agrestis n e v ű h a z á t l a n csiga . . . . 12 Ismeretlen és névtelen szerzők : A P a n a r i t i szőlő mag­ vas v á l t o z a t á n a k fürtjei 14 — »Cat-dog«, v a g y i s m a c s k a - k u t y a * v á l t o z a t . . . 15 — Dohánylevelek 15 - A z alaszkai ó r i á s m e d v e k o p o n y á j a 33, 34 — A barlangi-medve k o p o n y á j a 34 - A z alaszkai ó r i á s m e d v e alsó á l l k a p c s a 35 - A barlangi medve alsó á l l k a p c s a 35 - A z óriásmedve felső á l l k a p c s a és fogsora felülről n é z v e 36 - A barlangi-medve s z o b r á s z a t i á b r á z o l á s a . . . . 37 - Alaszkai óriásmedve a berlini állatkertben 37 - F i r e n z é n e k , L e o n a r d o da V i n c i hazájának látóképe a X V . század végéről 40 - R é s z l e t L e o n a r d o d a V i n c i titkos írással í r t kéziratából 41 — Keleti-gerle 46 - Toldi küzdelme a nádi farkasokkal. Fadrusz János szoborműve 60 Xádifarkasvadászat Adacson, a mult század közepetáján 62 — A z ő s t u l o k k é p e a b a b i l o n i Istar-kapun . . . . 63 — O t t ó v o n Guericke magdeburgi p o l g á r m e s t e r á s a t a g »egyszarvú«-ja 64 - A z egyszarvú, homlokán a narvál-agyarral 64 - A Triceratops h á r o t n s z a r v ú ő s g y í k k o p o n y á j a 65 — A zsiráf s z a r v á n a k fejlődése 65 — A t ü l ö k s z a r v ú a k s z a r v á n a k metszete 66 — A schneebergi vadaskert s z a r v a s b i k á i 84, 85, 85, 86, 87, 88, 90, 160, 162 — Pápai aranyrózsa 105 - A r a n y J á n o s »Toldi«-jának c í m l a p j a az 1858. évi eredeti k i a d v á n y o n 108 — Mogyoróspele 134 — Mogyoróspele fészkében 135 - Téli á l o m b a m e r ü l t mogvoróspele 135 - Ó-egyiptomi sírkert . . . . 180, 180 - A s k u t a r i t e m e t ő ciprusai K o n s t a n t i n á p o l y kisázsiai városrészében 181 - A z Arsinoitherium koponyája 184 - A S i v a t h e r i u m giganteum k é p e 184 — N é g y s z a r v ú merino-kos D é l - A m e r i k á b a n . . . 186 — N é g y s z a r v ú j u h k o p o n y a t ö r e d é k e a szarv­ csapokkal 186 - A »Bujzi (Szécsény)« n e v ű m u d i - s z u k a 192 - A »Hajtó-Bujzi« n e v ű m u d i - s z u k a 193 - A hosszúfülű d e n e v é r fejének n a g y í t o t t f é n y ­ képe . 207 - A búcsúslepke hernyói 208 - A t ö l g y e s e k hatalmas szarvasbogara 208 - A szürkés óriás-házatlancsiga 209 — A lépfene bacillusa 209 — A házilégy 210 — A szúrólégy 210 — A cecelégy • 211 - A k ö z ö n s é g e s - s z ú n y o g és a m a l á r i á t á t o l t ó szúnyog 211 — A freiburgi egyetemi n ö v é n y k e r t alaprajza . . . 292

A

TERMÉSZET

K I A D J A : BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERTJE SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : BUDAPEST, XIV., ÁLLATKERT T E L E F O N : 119-430

XXXIV.

SZERKESZTI: N A D L E R

H E R B E R T

A SZÉKESFŐVÁROSI ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERT IGAZGATÓJA

ÉVFOLYAM

MEGJELENIK MINDEN HÓ 15-ÉN ELŐFIZETÉSI D I J : EGY ÉVRE 6 PENGŐ FÉLÉVRE 3 PENGŐ E G Y E S SZÁM ÁRA 60 FILLÉR

1. S Z Á M

1938.

V E R E B E K A HAVON. Vadas Ernő felvétele.

TARTALOM: József főherceg tábornagy : L e g e r ő s e b b l a p á t o s o m . Rapaics Raymund d r . : F a g y ö n g y . Zoltványi László: K ö l t ö z ő m a d a r a k N e w - Y o r k f ö l ö t t . Wagner János d r . : A p u h a t e s t ű á l l a t o k befolyása egészségünkre.

Regős József : N é h á n y ú j a b b változás. Rövid közlemények. Könyvekről. M i ú j s á g az Á l l a t k e r t b e n ?

mutációs

JANUÁR

XX XXSÍXXXXííXXX XXXXXXXXXXXXXXXXÍ Í XI Í Í Í l í l í I í X í í í í X X l í X X X X X X X X X X X X X í í X X X I í X l í X X X X X X X X X XX X

a

x

:: ÍÍ

A BUDAPESTI ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERTBEN TÉLEN:

x x x

a x x x x ÍÍ ÍÍ ÍÍ

Jégpálya buffet

^

szánpálya

*

csatoló

melegedő

~

zene

x ÍÍ x x ÍÍ

x ÍÍ

A

bérletjegytulajdonosok

pályát

díjtalanul

a

jégs

használhatják

K

ií

x x x ÍÍ

Bérletjegyek

Tanulóknak

ára egész

x

.

.

6 P

ÍÍ ÍÍ

.

.

.

8 P

x

Vasárnap:

50 fillér

Köztisztviselők

30 fillér

gyermekeinek . . . (elemi é s k ö z é p i s k o l a i t a n u l ó k )

gyermekeknek:

ÍÍ « ÍÍ

.

Köztisztviselőknek

10 éven aluli

x x

gyermekeknek 70 fillér

.

P és

Napijegyek ára: .

Sí íí

évre:

X

íí

.

5 P

ÍÍ ÍÍ

x « x X

íí X X X X C5ÍJ:XX^XJ{XÍ:^«HXXK}!X^XXXXXXXXXXJÍXXXXX5:XXXXXXXXÍÍXXXXX«^XÍS:ÍKHXXXXXXXXXXXXXXXXK JÍ«X«X«Í:^::«J:Í{XÍÍJ:Í:«;:KÍ:^5ÍÍ{^JÍÍ5^:Í:C:{::I:::X:Í>: s: ÍÍ

x

X X

I GUNDEL

X X X X X

állatkerti vendéglői kiváló konyháiról közismertek P O L G Á R I

SCHREIER

BELA

« •"» •a ra

kereskedelmi részvénytárs.

BUDAPEST VII., Izabella-utca 34. sz.

r% X

a Tel.: 1.438.49 és 1.310-62

x

A R A K

Éttermei és terrasza a Gellértsszállóban a vidékről felránduló közönség és külföldi látogatóknak kedvelt szórakozási helye.

Vesz és elad II m i n d e n n e m ű szálas* é s szemestakarmányt, őrlemény féléket, gabona* n e m ű e k e t , fűszer*, hüve­ lyes* és g y a r m a t á r u t .

x x X íí xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

VADÁSZOK és TERMÉSZETBARÁTOK figyelmébe

ajánljuk

N A D L E R

VADASZNAPOK, VADASZEVEK című

Ára egész vászonba kötve 12 pengő.

HERBERT:

könyvét".

Elbeszélések és naplójegyzetek a s z e r z ő e r e d e H fényképeivel. Dr. VÁJNA GYÖRGY ÉS TÁRSA (Budapesr, IV., Váá-urca 28.) kiadása. Megrendelhetó a kiadónál és kapható minden könyvkereskedésben.

Legerősebb l a p á t o s o m , sösszeesve t ö b b é nem mozdult meg.«

L E G E R Ő S E B B

József főherceg tábornagy

felvétele.

L A P Á T O S O M .

í r t a : József főherceg tábornagy. Sokan

szarvas

megvetik ezt, a nézetem szerint a gím­ u t á n l e g k e d v e s e b b v a d a t . Többnyire

azt f e l e l i k , ha k é r d e m m i é r t n e m s z e r e t i k a

dám­

hogy o l y a n csúnyán u g r i k , m i n t egy kecske, meg csúnya a hangja, míg a gímszarvas hangja o l y a n , mint az orgonáé. Megengedem, hogy a dámvad ugrása nem olyan kecses, mint a szarvasé vagy őzé ; megengedem, hogy a hangja nem ér fel az orgona hangjával, és mégis azt állítom, hogy a dámvad szép, hogy a cserkészet egy erős dámbikára nagyon közel áll a bőgő gímszarvas becserkeléséhez, ha az »orgonázik«. Ihattam Középafrikában az úgynevezett ugró gazellákat (springbock), melyeknek ugrása szakasztott ugyanaz, mint a dámvadé, ha baktat, de öt méter magas és ennél kecsesebb vadat nem ismerek. A z t állítom, hogy a dámvad hazánkban, az agancsot viselő vad között, második helyen áll minden tekintetben. A m i hangját illeti, mégsem a legutolsó, talán a riasztó őzé még csúnyább és mégis ez is az erdők titokzatos hangulatát emeli, éppen úgy, mint a horkoló dámbikáé vagy a nemes gímszarvasé. Mindegyik más és én mindegyiket vadat,

érdekesnek, de szépnek egyiket sem tartom. Mind­ egyik hozzátartozik az erdők remek zsongásához, a vadászembert fölvillanyozó titokzatos jelen­ ségekhez. É v e k óta a szarvasbőgés után, m o n d h a t n á m repesve lesem, hogy meghív-e megint egyik vagy másik szerencsés vadászúr, akinek jó dámbikái vannak, és azután mindig hálával köszönöm meg a nagy élvezetet, ha onnét bármilyen eredménnyel térek haza, mindig valami kedves és érdekfeszítő emlékkel gazdagabban. Kzidén is három helyre voltam hivatalos bőgő dámbikákra ; az egyik hely Pusztavacs, a másik Csákvár, a harmadik Gyulaj és még Gyulavári, ahol négy dámlapátost vettem lelövésre. Vacson csak egy cserkészeten voltam, mert a kedves háziúr úgy intézkedett, hogy lessék k i a négy legjobb lapátost és vezessenek azonnal bőgőhelyeikre. Otthon is volt mind a négy és bár még alig kezdődött meg a bőgés, megtaláltuk őket és el is ejtettem Bartha erdőtanácsos kitűnő vezetése mellett. Négy gyönyörű lapátos, mind a négy kiállításra való aganccsal. Ott újra azt

mondám magamban, hogy nem értem azokat, akik ezt a nemes vadat lekicsinylik. É n bizony nagyon élveztem a remek cserkészetet a vacsi gyönyörű Nagyerdőben és környékén, és számos szép lapátost figyelhettem meg, amint útrakelve, mind izgatottabban szaladgál, hogy találhasson hölgyet, akinek választottja lehet. Csákváron is, mint a kedves háziúr törzs­ vendége, egy egész napi gyönyörűséges cserkésze­ tem volt, melyen bejártam Kőhányás, Gesztes és Boglár erdőit, mindenütt a nemes vad érdekes életét szemlélve és a természet szebbnél-szebb csodáit élvezve. Egy erős lapátos egy sziklacsúcson feküdt és engem meglátva, egy ugrással eltűnt a szakadékban, melyből nem l á t t a m kijönni, mintha a föld elnyelte volna. Hiába vakartam a fejemet, hiszen valóban kapitális darab volt, szépségesen gyöngyözött bundában. Eltűnt, nem l á t t a m többé. Oly kecses volt, amint fölkelt és a légbe szökve, leugrott a szikláról, hogy szebben ezt nem tehette volna a zerge sem. Három jó lapátost ejtettem el ezen a cserkésze­ ten és egynéhány szarvastehenet. Egész úton hazafelé, melyen majd kirázta a lelkemet a botrá­ nyosan gödrös országúton a b a k t a t ó dámsutáknál nagyobbakat ugró autó, a Vértes vadregényes és költőies szépségére gondoltam!

egy, vagy hat-nyolcéves, vágáson végighaladtunk, mindenfélét láttunk. Szarvast, dámvadat és őzet. Több lapátos bőgött, de nem a kijelöltek, hiszen azok odébb tartózkodnak. Egy dombos magas szálas erdőben gyalog folytattuk a cserkészetet, míg minden oldalon vígan horkoltak a lapátosok, majd egy szarvasbika is megszólalt. Olyan hangverseny volt, amely az öreg vadász szívét is izgalomba hozta. Gyalog, ú t nélkül becserkésztünk a fenyves és tölgyes szálasba, mert ott kell lennie a nagy bikának. Oh, hiszen ezt én ismerem! Négy évvel ezelőtt, amikor ugyanezen a helyen kerestünk egy erős lapátost, egy pillanatra láttam egy olyant, amilyet addig még soha. Egy pillanatra láttam, midőn hangtalanul megvetéstelin elballagott a torkuk szakadtáig bőgő hét lapátos között és azok széjjelrebbenve, elhallgattak. Világos, nagy darab volt az, kormos nyakkal és nagy lapátokkal, sokkal jobb mint az eddig életemben látott összes lapátosok. Rosenberger azt mondta, hogy ezt keressük ma is, nagyon szép lapátja van, jobb mint akkor.

Ma is csak úgy rengett a szálas a sok bőgő lapátos kuruttyoló furcsa hangjától. Körülöttem szaladgáltak ; meg-megugorva tőlem, mindig újra visszajöttek a hat sutához. Volt vagy tizenöt jó Eszterházy Pál herceg Gyulajra meghívott két lapátos, egyik gyönyörű szép! Puskámat archoz emeltem, azon hitben, hogy ezt a kormosnyakú, erős lapátos elejtésére. Már többízben élveztem az ő kedves meghívása világos gavallért teríteni le ; de Rosenberger azt folytán a gyulaji remek cserkészeteket és már súgta nekem : Ne tessék lőni, ez nem az! — Na, akkor amaz ott, amely most jön, vagy egynéhány díjas lapátost ejtettem ott el. Ezek közül egyik első aranydíjas volt, 183 Nadler- az ott lenn, a domb alatt! ponttal, ez Berlinben is egy első aranydíjat és —Nem! Egyik sem! K á r volna! Elég jók, paizsot nyert 191 német-ponttal. de nem ezeket szántuk Fenségednek! Ezidén, midőn — nagy örömmel — újra meg­ A keresett nem volt ott. — Menjünk a másikra, érkeztem a gyulaji szép területre, olyan két izgal­ az talán ott lesz. mas és felejthetetlen cserkészethez jutottam, Nagy sűrűség közepén van egy hosszúkás mint még soha. tisztás, néhány gyönyörű évszázados tölggyel, Október 18-án érkeztem Szakál-Hőgyészre, amelyről koppanva hull a makk. Itt van a leg­ ahol Lőw erdőmester fogadott és jelentette, hogy jobbnak bőgőhelye. Szebb helyet nem lehet jól bőgnek a lapátosok és az ivararány is pár év óta elképzelni. Jó széllel óvatosan kikúsztunk A nap kitűnő ; körülbelül egy az egyhez. Vannak igen már leszállott és az esthomály lebegve, fátyolként ereszkedett le a tájra. Még talán tíz perc és nem szép lapátosok. Amint kis podgyászomat a vadászlakban lehet lőni! Nem bőg semmi . . .! Emelgetem leraktam, tüstént kisiettem és Rosenberger erdőőrt a puskát. Még látom az irányzékot. Csend! egy­ megkérdeztem, vájjon hogyan raktak föl a lapáto­ szerre vagy negyven lépésre tőlem megmozdul sok és hova vezet. Azt felelte, hogy két nagyon jó a méteres fű és két gyönyörű lapát jelenik meg, és lapátosra vezet, mert urától azt a parancsot vette, megszólal a keresett. Rosenberger azt mondja, hogy a két legjobbat lövesse meg velem. Eddig más hangja van annak. kitűnően bőgtek, de ma reggel sötétben elhallgat­ — De nézzük meg! — szólok halkan. tak, nem tudja, nem jár-e végefelé a bőgés, mert Délcegen megindult a lapátos és én távcsöve­ kevés a suta. De minden bizonnyal lesz még olyan met szememhez emeltem; ő valamit láthatott, bőgés, hogy a két keresettet meg tudjuk kapni. azt hiszi, hogy suta kelt föl a fűből, mert mint egy Hűvös, gyönyörű délután volt és midőn kocsin szerelmes táncos, kecses, rugalmas léptekkel egye-

nest felém tart és vagy tizenöt lépésre bőgve meg­ áll. Rosenberger susog : — nem az! — Gyönyörű látvány, amikor az esti szellő megkavarodik és a lapátos kővéváltan, minden izmát megfeszítve, egyenest rám néz és orrcimpáit nyitogatja és csukja. Majd egy hatalmas ugrással a sűrűben

Több lapátosra fölemeltem puskámat, mind­ annyiszor leintett az erdőőr. — Nem az! Már magasan állt a nap, midőn visszafelé indultunk. Amikor a szálasba kiértünk, egy kisebb csapat dámvad megugrott és Rosenberger szólt : — Tessék lőni, ez az! . . .

A második jó lapátos. József főherceg tábornagy

eltűnik. A keresett nincs itt. Már sötét volt, amikor fölálltam és kocsinkhoz siettem. 19.-én hajnalban az öreg tölgyfák alatt semmi sem bőgött. Köd himbálódzott a rétek fölött és itt is, ott is belekapaszkodott az erdőbe, mintha nagy erőfeszítéssel föl akarna kelni hosszú völgy­ ágyából. Ott, ahol tegnap a sok lapátost néztük, óriás bőgés volt és így megint odasiettünk. A tegnapi lapátosok akár a cirkuszban, bömbölve, körben táncoltak a már lefeküdt sutáktól nem messze. A keresett nem volt jelen. Bementünk a szomszé­ dos völg3'be, ahol sűrűség váltakozik lécessel, kökényes és más bozót! Kitűnő rejteke a vadnak. Cserkészút nélkül több bőgő lapátost megközelí­ tettünk. Nagy örömem tellett abban, hogy sikerült az amúgy nagyon éber vadat egészen közel becserkészni. Hiába, a keresettet nem láttuk.

felvétele.

Biz én csak a kormos nyakat és két lapátot láttam a kökény között eltűnni. Nem tudtam lőni. Utánamentünk, de csak ritkán bőgött egyet-egyet. Elvesztettük! Nagy csattogást hallva, arra siettünk! Két gyönyörű erős lapátos vívta élet-halálharcát, egész közel férkőztünk hozzájuk. Iszonyú viadal volt, mindig újra lihegve nekirontottak egymásnak, ismételten föllökték egymást, vagy térdrerogyva, nyögve küzdöttek, míg végre teljes erővel újra összecsapva, az erősebbik a másikat vagy tizenöt méterre elgurította. A z bukfencezve hempergett el és a győztes diadalmas bömböléssel a fekvőnek rohant és még oldalba döfte, majd kecsesen kocogva, egyenest hozzám jött. Amikor alig volt tőlem tíz lépésre, amaz fölkelt, erre ez utána ira­ modott, míg az vad futásban elmenekült. Egyik sem volt a keresett.

A kocsihoz mentünk és hazafelé indultunk. É n a nagy bőgőhely felé néztem s onnét párszáz lépésre a szálasban megláttam a hatalmas nagy és kormosnyakú bikát, egyedül állt. leugrottam, hogy lőjek, de nem várt addig és elillant. Egy erdei úton kocsin próbáltunk elébekerülni. Már jó távol lehettünk onnét, ahol utol­ jára láttam, midőn a kocsis és Rosenberger szóltak : — Itt jön! — Leugrottam és lőttem. Nagy párafelhő lövelt k i a szép állat oldalán és össze­ esve, többé nem mozdult meg! Odaszaladtam s elbámultam a gyönyörű, hatalmas lapátok fölött. Ilyet még nem láttam. Azonnal lefényképez­ tem és fölraktuk a remek darabot a kocsira.

Egész úton gyönyörködtem a párját ritkító, nagy­ szerű zsákmányon. Másnap reggel még kint voltam, de az öreg tölgyfák alatti erős lapátos se nem bőgött, se nem volt ott. Még egy igen jó bikát ejtettem el, amely gyűjteményem legkiválóbbjai közé tartozik, de nem közelíti meg az előző napit. A gyönyörű agancs lekésett a berlini kiállításról, nem küld­ hettem föl, de Nadler Herbert igazgató Úr volt olyan szíves és lepontozta. A z ő pontozása 195.85. Német pontozás 206 pont! így a világrekord után legelső helyen áll és Berlinben a második lett volna. Gyönyörrel gondolok ma is e nagyszerű terü­ letre és hálásan gazdájára, aki nekem e nagy örömet megszerezte.

F A G Y Ö N G Y . í r t a : Rapaics Raymund.

A m i k o r a tél beköszönt és a szél a fákról az utolsó levélmaradványokat is letépte, e g y i k ­ másik fán az erdőben vagy a gyümölcsösökben fehér vagy sárga, gyöngyszerű bogyókkal ékes, különös, bokrostermetű növényi szervezetek tűn­ nek szemünkbe. A városi lakó is gyakran láthatja ezeket a különös növényeket, amelyeket a magyar szakemberek a X V I . században fagyöngynek neveztek el, mert december közepétől január végéig nagy csomókban hordják a piacra, s a városi ember szívesen díszíti velük ilyenkor lakását. A fagyöngy nagyon érdekes növénycsaládba tartozik; tizenöt nemzetségét és körülbelül 800—900 faját ismerjük. A tizenöt nemzetségből csak kettő él rendes növényi életet, vagyis a vizet és a vízben oldott sókat gyökereivel a talajból meríti, a többi élősködő, sőt úgynevezett félélős­ ködő növény. Félélősködőnek azt a növényt nevezzük, amely csak részben szívja a táplálékot más növényből, levelei zöldek, ennélfogva a szén­ savat szerves vegyületek alakítására maga is át tudja hasonítani. A fagyöngy fákra telepedik és szívógyökérzetét ágaikba mélyeszti, a fából azonban csak vizet és vízben oldott talaj sókat von el, zöld leveleivel, miként a többi zöld növény, felveszi a légkör szénsavát és maga alakít szerves vegyületeket.

A forróégövön, ahol a növényi élet sokkal dúsabb, az őserdőkben sokféle fagyöngy honos. Észak felé a fajok száma csökken, hazánkban például már csak két fagyöngyöt ismerünk, a fehé­ ret és a sárgát. Eltekintve a félélősködő életmódtól, a két fagyöngy között csak termetre van hasonló­ ság, amennyiben mind a kettő v i l l á s elágazású. Az ágvillák úgy keletkeznek, hogy a szár csúcsán virágzat fejlődik, s ezzel a szár beszünteti hosszanti növekedését, ellenben a virágzat alatt kétoldalt egy-egy ág nő. E z a villás ágrendszer fagyöngye­ inkre nagyon jellemző.

A fehér-fagyöngy (Viscum album) bokros cserje, méternyi átmérőt is elérhet. Nagyon könnyű felismerni, mert örökzöld. Nemcsak levelei, hanem szára is aranycsillogású sárgászöld, mert elsőd­ leges bőre a száron is megmarad, szára nem fej­ leszt barna parakérget. Eevelei két évig élnek. Télen a havas fákon az örökzöld fehér-fagyöngy felejthetetlenül szép látvány. Szépségét gyöngyház­ fényű fehér bogyói is fokozzák. A szakember a fagyöngy bogyój át álbogyónak nevezi, mert nem csupán a termőből alakul, hanem képződésében a virágvacok is részt vesz. É p p e n a virágvacok belső része enyvszerű, ragadós nyálkával tölti ki a bogyó belsejét. Sokféle fán élősködik, a lombosfák közül a nyárfán, fűzőn, dión, nyírfán, mogyorón, gyer­ tyánon, gesztenyén, hárson, galagonyán, almán, körtén, szilván, cseresznyén, mandulán, juharon, kőrisen, vadgesztenyén, akácon és nagyon ritkán az európai őshonos tölgyeken, ellenben a nálunk ültetett amerikai tölgyeken — noha Amerikában a fehér-fagyöngy nem honos — gyakrabban meg­ telepedik. A fenyők közül széleslevelű alakja a jegenyefenyőn, keskenylevelű alakja pedig az erdeiés a feketefenyőn, valamint igen ritkán a luc­ fenyőn él. A sárga-fagyöngy (Loranthus eurofaeus) lomb­ hullató, télen t e h á t tar cserje, csak félakkorára nő, mint a másik fagyöngy. Villás ágrendszere sem olyan szép és feltűnő, amilyen a fehér-fagyöngyé, mert fiatal hajtásai gesztenyebarnák, az idősebbek kérge szürkésfekete. H a az ember olyan erdőben jár, ahol a fákon sárga-fagyöngy élősködik, a föl­ dön sok lehullott ágát találja, mert a fehér­ fagyöngyhöz hasonlóan ízesülő ágak az ízeken nagyon törékenyek. Újabban a sárga-fagyöngyöt nálunk mégis szívesen használják szobadísznek, mert a fehér-fagyöngyéhez hasonló képződésű bogyói ezt a növényt gazdagabban lepik el, és nagyon szép világossárgák.

Főképen tölgyfán élősködik, de gesztenyén is gyakran látható. Minthogy Magyarország erdeinek a tölgy az uralkodó fája, s mivel a sárga-fagyöngy Európa délkeleti részében honos növény, nálunk sokkal gyakoribb a fehér-fagyöngynél. Alig van olyan öregebb tölgyesünk, ahol seregestől meg ne telepedett volna. Kárté­ kony növény. A fehér­ fagyöngy szívógyökérzete a fán csak jelentéktelen torzulást okoz, ellenben a sárga-fagyöngy szívó­ gyökérzete következtében a tölgyfa ága a gyökér­ zet körül kisebb-nagyobb, hol csak ökölnyi, hol fejnagyságú csomorrá da­ gad, s az ág további csúcs­ része többnyire elszárad és letöredezik. A sárga­ fagyöngy tehát valósággal tölgyfacsonkító. Noha mind a két fa­ gyöngyünk tulaj donképen kártékony növény, az ember hasznukat is tudta találni. A fagyöngyök régi görög-latin viscum neve, akár a magyar fa­ gyöngy név is, a bogyókra vonatkozik. A görögök és rómaiak ezen a néven nemcsak a növényt ismer­ ték, hanem a bogyójából főzött lépet is, amelyet főképen madárfogásra használtak. A természet rendelése szerint a fa­ gyöngyök bogyójának ra­ gadós nyalkája a magvak­ nak a megfelelő megtele­ pedést biztosít j a. A bogyót csemegéző madarak a ragadós nyálkával bevont fagyöngymagvakat cső­ rük tisztogatása közben az ágra kenik, ezek ott­ ragadnak és csíráznak. A kemény magvaknak különben az sem árt, ha a madár belét megjárják, s az ürülékkel tapadnak az ágra. Ebben az eset­ ben is könnyen csíráznak,

Fehér-fagyöngy

sajátmagának ürít veszedelmet. Plautus, a rómaiak szabadszáj ú vígjátékírőja, ezt a szállóigét a követ­ kezőképen örökítette meg : »Ipsa sibi avis mortem creat, cum viscum serat, quo postmodum ab aucupis capiatur«. Plinius természetrajza X V I .

(Viscum album) fekete-nyárfán, I k e r v á r mellett. Vajda László

s a gyökér nyomban behatol az ágba. E z t m á r a régiek is tudták. Már az első szakszerű növény­ kutató, Theophrastos K r . e. a I V . században, így ír : »valóságos csoda, hogy a fagyöngy, noha termése elég nagy, a földben egyáltalán nem csírá­ zik ; csak fákon nő és csak olyan magvakból fejlődik, amelyeket a madarak lenyeltek«. Minthogy a madarakat, leginkább éppen a fagyöngy bogyóit kedvelő rigókat, az általuk ter­ jesztett fagyöngyből készült madárléppel fogják, már a régiektől ered az a szállóige, hogy a madár

felvétele.

könyvének 93. fejezetében a fagyöngyöket, a 94. fejezetben pedig a madárlép készítését részletesen leírja : »A madárlépet a fagyöngy bogyójából készítik, amelyet erre a célra éretlenül már aratáskor összegyűjtenek. A bogyókat megszárít­ ják, megtörik, azután tizenkét napig vízben rothasztják. A z egyetlen anyag, amely a rothadás következtében lesz használható. E z u t á n kalapács­ csal folyóvízben újra átverik, miáltal a héjak lehullanak és a belső hús nyálkás lesz. E z a madár­ lép, amelyhez a madár tollai, ha érintik, hozzá-

ragadnak; használat előtt olajat kevernek hozzá«. A madárlép később is közkedvelt madárfogó anyag volt. Nálunk Veszelszki Antal a fagyöngy­ höz még 1798-ban is megjegyzi : »Bogyóiból, minekelőtte ősszel a dér megcsípné, Vasvármegyé­ ben madárlépet készítenek főzés által, melyet 14—15 forintokon addogálnak el«.

hogy istenségtik a fát magának választotta k i . Azonban a fagyöngy nagyon ritka növény (a töl­ gyön) ; ha egyet találnak, ünnepélyesen vonulnak oda, lehetőleg újhold után hatodnapra, amely náluk a hónapnak s az évnek, és harminc esztendő múlva egy új korszaknak kezdetét jelenti, mert ekkor már elég ereje van a Holdnak, de még csak

Fehér-fagyöngy (Viscum album). Vajda László

Az örökzöld, aranycsillogású fehér-fagyöngy, ez a télen a fagytól letarolt fákon rejtelmes lát­ vány, a költői képzeletet is felkeltette és a hit­ regékben s a varázslatban a növényt nagy szerephez juttatta. A galloknak a fehér-fagyöngy szent növé­ nyük volt, különösen az a nagyon kevés növény, amely kivételesen tölgyre telepedett. Plinius részletesen leírta, hogy a gallok papjai a tölgyre települt fehér-fagyöngyöt milyen szertartások között vágták le. »Nem hallgathatjuk el — írja természetrajza X V I . könyvének 95. fejezetében — a fagyönggyel kapcsolatban a gallokról szóló csodálatos tudósításokat. A druidák, a gallok varázslói, semmit sem tartanak szentebbnek, mint a fagyöngyöt és azt a fát, amelyen nő, főképen ha ez a fa tölgyfa. Egyébként is a tölgyeseket választják k i s a tölgy lombja nélkül semmiféle áldozatot nem végeznek, ezért görög értelmezés szerint úgy látszik, hogy a tölgyről kapták nevü­ ket. A gallok azt hiszik, hogy minden, ami a töl­ gyön nő, az ég küldeménye és annak bizonyítéka,

felvétele.

félig sem telt meg. A gallok ezt a napot mindent­ gyógyítónak nevezik, a fa alatt áldoznak és lako­ máznak, két fehér bikát vezetnek elő és szarvukat ekkor kötözik meg először. Erre a pap fehér ruhá­ ban a fára mászik, a fagyöngyöt arany sarlóval levágja, fehér kendőbe teszi. Ezután feláldozzák az állatokat és arra kérik az istent, hogy ajándékát áldja meg azoknak, akiknek juttatta. A gallok azt hiszik, hogy az az ital, amely ezzel a növénnyel készül, minden méreg ellenszere. E n n y i tiszteletet mutatnak gyakran egész népek a legközönségesebb dolgok iránt«. A tölgyfán települő fehér-fagyöngy, mint nagy ritkaság és különlegesség, az egész középkorban megtartotta a varázslatban csodálatos erejét. Mivel a fát átfúrja, tehát megnyitja, a keleti varázslók zárnyitófűvével azonosították. A varázs­ tudományról szóló, s a növények varázserejét is ismertető középkori könyvben a fagyöngyről ezt olvassuk : »A tizedik növényt a khaldeusok hiperax-nak, a görögök esisená-nak, a rómaiak

tölgyfagyöngynek nevezik. Fákon nő és átfúrja a fát. K z a növény bizonyos fűvel, amelyet martegon-nak, vagyis sylvium-n&k neveznek, miként német nyelven írják, minden zárt megnyit. Ha a nevezett növényeket valakinek a szájába teszik és valamire gondolnak, ha meg kell történ-

Sárga-fagyöngy

a fehér-fagyöngy sokkal gyakoribb, mint nálunk keleten és Európa közepén. Különösen sok a fehér­ fagyöngy Bretagneban. A gallok utódai őseik fagyöngy-tiszteletét népies alakban felújították, s az újévi szerencsekívánathoz fagyöngyöt mellé­ kelnek. Franciául gui a fagyöngy neve, s az újévi

(Loranlhus europaeus). Vajda László

nie, szívébe szúr, ha pedig nem, szíve visszalöki. H a a fagyöngyöt fecskeszárnnyal fára akasztják, a madarak öt mérföldről oda sereglenek ; ezt az én időmben próbálták ki«. Ilyesmit bizony még a X V I . században is komolyan hittek és tanítottak. Csak a X V I I . században, a természettudományi felvilágosodással t ö r t meg a hit a varázsnövények, közöttük a zárnyitófű erejében is. Nálunk például Szentiványi Márton, a nagyszombati egyetem tanára, a X V I I . század végén növénytanában a varázsnövények erejének cáfolására külön fejeze­ tet írt, ebben azt tanítja, hogy a zárnyitófű is a mesék világába való. Oda is húzódott vissza, de a mesékben él és nagyon megnőtt az ereje. Sőt a fagyöngy egj^szercsak a felvilágosodottak körében is újra megjelent. Ugyanazokban az idők­ ben, amikor Németországban az örökzöld fenyőt karácsonyfává avatták, Franciaországban és Angliában ünnepi téli dísznek az örökzöld fehér­ fagyöngyöt választották. Európa nyugati részén

felvétele.

üdvözlet így hangzik : Au gui Van neuf vagy összevonva, Aguilanneuf. Angolországban a fehér-fagyöngyből karácsonyi dísz lett. A fagyöngybokrétát a szoba közepén a mennyezetre vagy a csillárra akasztják, alatta adják át az ajándékokat, sőt alatta a csók is szabad. A karácsonyi fagyöngyről és korunkban feltámadt »varázserejéről« az első ismertetést korának legolvasottabb angol regényírója, Dickens Charles közli »A Pickwick-klub hátra­ hagyott feljegyzései« című munkájában, amely 1837—38-ban jelent meg folytatásokban. »Az álta­ lános zavar közepette Pickwick úr az idős hölgyet udvariasan kézen fogta, a rejtelmes ág alá vezette, és a leglekötelezőbb illedelemmel megcsókolta«, olvassuk a regényben, amely nyilván maga is nagyon hozzájárult ahhoz, hogy a fagyöngy mint kará­ csonyi jelvény idővel Angliából mindenfelé elter­ jedt. Angliában a fagyöngyöt főképen Herefordshire-ben az almafákról vágják, de a fogyasztás

olyan nagy, hogy Franciaországból, Bretagne-ból a gallok ősi szent növényét hajórakományszámra viszik az angol piacokra. Nálunk a fehér-fagyöngy sokkal ritkább, viszont a sárga-fagyöngy a tölgyesekben nagyon gyakori, ezért sokan a kopaszágú, pusztán sárga K O L T O Z O M A D A R A K

bogyókkal ékes sárga-fagyönggyel is megelégsze­ nek, ezt is tömegesen hozzák télen a piacra, s a sárga-fagyöngybokrétában az örökzöld lombot fenyővel, borókával pótolják. Ilymódon vegyül el nálunk még az ilyen egyszerű bokrétában is a nyugati hatás a keleti természeti termékkel.

N E W - Y O R K

F O L O T T .

í r t a : Zoltványi László. C s o d á l a t o s a madarak k ö l t ö z k ö d é s i ö s z t ö n e ! Tulaj don­ k é p e n m é g titok, amelyet nem fejtettek meg. S o k m a d á r ­ ról m é g azt sem t u d j u k pontosan, hogy őszi v o n u l á s a a l k a l m á v a l h o v á megy, és soknak v o n u l á s i i r á n y á t sem i s m e r j ü k . M i k é n y s z e r í t i p é l d á u l az aranypettyes­ lilét (Charadrius dominicus Mull.) arra, hogy tavasszal D é l - A m e r i k á b ó l egyszercsak ú t r a k e l j e n és e l r e p ü l j ö n , v é g i g a Missisipi v ö l g y é n , föl, a H u d s o n - ö b ö l i g , hogy ott fészkeljen a k k o r , a m i k o r odalent elég alkalmas fészkelési t e r ü l e t e t és fiai felneveléséhez elegendő t á p l á ­ l é k o t t a l á l n a . S a m i k o r ősszel v i s s z a t é r , m i é r t k e r ü l i el tavaszi v o n u l á s á n a k ú t j á t és m i é r t száll k i n t , a tenger fölött, hogy L a b r a d o r és az A n t i l l á k k ö z ö t t csak egy helyen l á s s á k , a Massachusett h e g y f o k n á l ? S k í v ü l e m é g n é h á n y d é l - és k ö z é p a m e r i k a i m a d á r f a j , a r á n y l a g elég közel, n é h á n y angol m é r f ö l d n y i t á v o l s á g r a is, m i n d e n é l e l m e t m e g t a l á l n a , m é g i s h á r o m e z e r , s ő t sokszor h é t e z e r m é r f ö l d n y i r e is elszáll, hogy ott fészkeljen. S nem b á m u l a t o s , hogy a k ö l t ö z ő k m é g azzal sem t ö r ő d n e k , ha ú t i r á n y u k o l y a n zajos, forgalmas v i l á g ­ v á r o s f ö l ö t t vezet, a m i l y e n N e w - Y o r k ? H i s z e n a felhő­ k a r c o l ó k , a g é p k o c s i k p o k o l i t ü l k ö l é s e , az olaj és benzin b ű z e , a füst és k o r o m nem az ő v i l á g u k és ez a sok z a v a r ó k ö r ü l m é n y m é g s e m tudja ő k e t elriasztani és megszokott ú t j u k t ó l e l t é r í t e n i . M i é r t keresnek N e w Y o r k b a n is p i h e n ő h e l y e t ? É s hogyan t a l á l j á k meg, v a g y m i k é p e n l á t j á k meg onnan felülről a C e n t r a l P a r k o t ? V á j j o n ö s z t ö n ü k érzi, v a g y a fajban m e g l é v ő , h o s s z ú é v e z r e d e k s o r á n k i f e j l ő d ö t t t a p a s z t a l á s az i r á n y í t ó ? V a g y az ö r e g e k a v e z e t ő k ? A k é r d é s e k b ő l t a l á n ennyi is elég. Most csak Mr. Lane, amerikai m a d á r b ú v á r , n e w y o r k i megfigyeléseit ismer­ tetem, a k i szíves v o l t azokat s z á m o m r a m e g k ü l d e n i . Mr. Lane a tavaszi v o n u l á s t figyelte. N e w - Y o r k b a n a tavaszi, viszont L o n d o n b a n az őszi v o n u l á s t lehet és i n k á b b é r d e m e s megfigyelni. (W. H. Hudson : »Birds in London« érdekes könyve.) Mr. Lane április u t o l s ó napjainak (27) egyik reggelén, nem is v a l a m i k o r á n , 7 ó r a t á j b a n , ment k i megfigyelő s é t á j á r a , a n e w y o r k i Central P a r k b a . M é g egy t á r s a ment vele. A z i d ő a megfigyelésre n a g y o n kedvezett. E n y h e d é l n y u g a t i szél fújdogált és 10 ó r á i g senki sem zavarta őket. A d í s z k e r t b e n csak n é h á n y faj fészkel, de a v o n u l á s i d ő s z a k á b a n e s z m é n y i , s ő t i r í g y l é s r e m é l t ó ez a hely. A t a v a s z i k ö l t ö z é s i d e j é n Mr. Lane mintegy s z á z ö t v e n á t v o n u l ó fajt s z á m l á l t meg. E z e k k ö z ü l a z u t á n n é h á n y ott rendesen meg is pihent. S z e g é n y e k e n l á t n i lehetett, hogy az egész é j s z a k a i r e p ü l é s t ő l és a h o s s z ú ú t t ó l k i é h e z e t t e k , szomjasak és f á r a d t a k . A v á r o s i kertben levő t ó h í d j a k í n á l k o z o t t a legjobb megfigyelő helynek. A h í d és a 79. s z á m ú u t c a k ö z ö t t ugyanis a t ó b a egy bokros és fás f ö l d n y e l v n y ú l i k . K ü l ö n ö s e n a b i b i r k é k s z á m á r a l á t s z o t t ez k i t ű n ő helynek. Mr. Lane r ö v i d i d ő alatt f é l t u c a t n á l t ö b b f a j t á j á t olvasta

meg. O t t l á t t a a m i r t u s z - b i b i r k é t (Dendroica coronata), a sárga-pálmabibirkét (Dendroica palmarum hypochrisea), a fekete-, m a j d a fehér- és f e k e t e t o r k ú zöldp á l m a b i b i r k é t , a m a g n ó l i a - (Dendroica magnólia) és a réti-bibirkét (Dendroica discolor), ezek füzikéinkre e m l é k e z t e t ő ideges n y u g t a l a n s á g g a l u g r á l t a k és b u j k á l t a k az á g a k k ö z ö t t . K ü l ö n ö s e n a r é t i - b i b i r k e é r d e k e l t e a m e g f i g y e l ő k e t . E n n e k a b i b i r k é n e k a begye és hasi része m e l e g s á r g a , fekete c s í k o k k a l . É n e k e é r z e l e m d ú s és d a l á t m i n d i g egy hanggal magasabban fejezi be. Mr. Lane eddig m é g sohasem t u d t a a r é t i - b i b i r k é t megfigyelni, b á r nem messze l a k á s á t ó l , bokros m e z ő s é g e n fészkel. Néhány m é t e r r e az utca z a j á t ó l vagy f é l t u c a t s á r g a - p á l m a b i b i r k e , v a g y ahogyan A m e r i k á b a n k ö z ö n ­ ségesen nevezik s s á r g a h a s ú csiripelő veréb« is l á t h a t ó volt. Körülbelül ugyanannyi pettyesbegyű, vörösbarnaf a r k ú r e m e t e r i g ó t (Hylocichla guttata Pallasi) figyeltek meg. O t t v o l t a k a f e h é r t o r k ú - s á r m á n y p i n t y e k is (Zonotrichia albicollis), ezeknek m e s s z e h a n g z ó panaszos é n e k e g y ö n y ö r k ö d t e t t e Mr. Lane-t és k í s é r ő j é t . A z t m o n d j á k , ez a s á r m á n y p i n t y f o g s á g b a n tavasszal éjje is énekel. V é g r e megjelent a k é k f e j ű - v i r e o , (Lanivireo solitarius solitarius) is. Mr. Lane ezt a m a d a r a t ott l á t t a először. A B r e h m b e n n e m t a l á l t a m r ó l a semmit. E r d ő b e n él. Mr. Lane megfigyelése szerint é r d e k e s a vireo szeme k ö r ü l a c i p ő g o m b o l ó a l a k ú fehér s á v . É n e k é t nem h a l l o t t a , azt m o n d j á k , nagyon s z é p . L e g d é l i b b elterjedési v o n a l a F l o r i d a , s ő t Guatemala. Rendes fészkelési t e r ü l e t e Kanada. Oda New-Yorkon á t vonul. A t ó p a r t j á n lévő meredek s z i k l a h á t o n megjelent a louisianai-vízirigó (Seiurus motacilla) is, amely f a r k á v a l a p e t t y e s - b i l l e g e t ő c a n k ó (Actitis macularia) módjára billegetett, csak n e m o l y a n idegesen. Feljegyezte m é g az a m e r i k a i - k ó c s a g (Ardea Herodias Herodias), a z ö l d - g é m (Butorides virescens virescens), a guvat (Rallus), az amerikai-erdeiszalonka (Philohela minor) és a mocsári­ é n e k e s v e r é b (Melospiza georgiana) m e g j e l e n é s é t . N a g y o n é r d e k e s volt az is — írja Mr. Lane — , hogy a C e n t r a l P a r k n é h á n y hold t e r ü l e t é n , az ú g y n e v e z e t t »Ramble«-ben m i n d e g y i k m a d á r f a j h a z a i l a k ó h e l y é n e k megfelelő k ö r n y e z e t e t t a l á l t . A v ö r ö s m e l l ű - h a r k á l y o k (Sphyrapicus varius varius) f á k a t , a r i g ó k b o k r o k a t , a v í z i r i g ó k s z i k l á k a t és k i ö n t é s e k e t , a rozsdás-sarlósrigók (Toxostoma rufum) és a vireok b o k o r s z e r ű f á k a t , a r u b i n f e j ű - k i r á l y k á k (Regulus calendula calendula) t ű ­ levelű- és j u h a r f á k a t . M i n d e n k é p e n n a g y o n élvezetes és roppant t a n u l s á g o s k i r á n d u l á s lehetett az óriási v i l á g v á r o s tavaszi reggelén. Mr. Lane is e l c s o d á l k o z o t t , hogy b á r m a d á r t a n i szem­ p o n t b ó l nagyon eredeti helyen l a k i k (St. James, L . I.), m é g i s ott csak felét figyelhette meg azoknak a madarak­ nak, amelyeket A m e r i k a s z í v é b e n , a C e n t r a l P a r k b a n látott.

A

P U H A T E S T Ű

Á L L A T O K

B E F O L Y Á S A

E G É S Z S É G Ü N K R E .

í r t a : Wagner János dr. A z i r o d a l o m b a n feljegyzett adatok szerint m é g a p u h a t e s t ű állatok — a kagylók, csigák és lábasfejűek — is b e f o l y á s o l h a t j á k egészségi á l l a p o t u n k a t , s ez a b e f o l y á s o l y k o r b i z o n y n e m c s e k é l y . A p u h a t e s t ű á l l a t o k a t egész­ s é g ü n k s z e m p o n t j á b ó l k á r o s a k r a é s hasznosakra oszthat­ j u k , s m á r i t t k e l l m e g e m l í t e n ü n k , hogy s o k k a l t ö b b k á r t és b e t e g s é g e t o k o z ó fajt i s m e r ü n k , m i n t o l y a n t , a m e l y b ő l v a l a m i f é l e g y ó g y s z e r v a g y g y ó g y í t ó anyag k é s z ü l h e t . /. Puhatestű sérülések,

állatok által okozott károk, betegségek és mérgezések.

A p u h a t e s t ű állatok által egészségünket é r t támadáso­ k a t á l t a l á b a n k é t csoportra oszthatjuk, m é g p e d i g k ü l s ő sérülésekre — szúrás, vágás, h a r a p á s okozta és h a s o n l ó s é r ü l é s e k r e — é s az ezekkel kap­ csolatos k ö v e t k e z m é ­ nyekre, a z u t á n a szer­ vezetünket belülről t á m a d ó betegségekre, m é r g e z é s e k r e . E z az elkülönítés azonban n e m lehet m i n d i g pon­ tos, mert a m é r g e s á l l a t h a r a p á s a a külső sérü­ lésen felül m é g vesze­ delmes belső m é r g e z é s t is okozhat. A k ü l s ő s é r ü l é s e k e t , sebeket fő­ k é p e n a p a r t o k közelé­ ben é l ő p u h a t e s t ű e k A tüskéshéjú-bfborcsiga (Murex) okozzák. Ismeretes, fájdalmasan megsebezheti a fürdőzők l á b á t . (Eredeti felvétel/ hogy a tengerben v i gyázatlanul fürdőző embereket a c s i g á k és k a g y l ó k h é j a g y a k r a n felsérti. A c s i g á k k ö z ü l e b b ő l a s z e m p o n t b ó l először is a t ü s k é s - b í b o r c s i g á k a t (Murex-féléket) e m l í t h e t j ü k , ezek az e u r ó p a i tengerekben igen sok helyen é l n e k , s az Adriai-tenger p a r t j a i n is g y a k o r i a k . H á z u k h o s s z ú , hegyes t ü s k é k k e l fegyverzett. H a v a l a k i az iszapban e l r e j t ő z ö t t c s i g á r a v é l e t l e n ü l r á l é p , a t ü s k é k igen kellemetlen sebeket ejthetnek t a l p á n . R a j t u k k í v ü l m é g a t o r n y o s h á z ú - c s i g á k (Turritella) h é j a okozhat g y a k r a b b a n s é r ü l é s e k e t , de i l y e n s z ú r á s o k é s v á g á s o k m á s , k ü l ö n ö s e n t ö r ö t t csiga- v a g y k a g y l ó h é j t ó l is s z á r ­ mazhatnak. A hazai é d e s v i z e k b e n a k a g y l ó h é j a k kelle­ metlenkedhetnek. A n é h á n y é v v e l e z e l ő t t a B a l a t o n b a n m ó d f e l e t t elszaporodott v á n d o r k a g y l ó (Dreissensia polymorpha Pali.) s z á m o s balesetnek v o l t az o k o z ó j a . A v á n ­ d o r k a g y l ó c s o m ó k b a n , f ü r t ö k b e n lepi el a v í z alatt l é v ő t á r g y a k a t é s kicsi, de n a g y o n éles szélű h é j a igen fájdal­ masan sebez. N a g y o n k o m o l y , sokszor h a l á l o s sérülése­ ket okozhat az ó r i á s k a g y l ó (Tridacna gigás L.). E z a hatalmas, sokszor egy m é t e r h o s s z ú r a is m e g n ö v ő k a g y l ó f a j , amelynek h é j a r e n d k í v ü l e r ő s é s vastag, v a l ó ­ s á g o s veszedelme a b ú v á r o k n a k . H a ugyanis a v i g y á z a t ­ lan b ú v á r keze v a g y l á b a v é l e t l e n ü l a k a g y l ó n y i t o t t t e k n ő i k ö z é k e r ü l , s ezek az ingerre ö s s z e z á r u l n a k , nem­ csak az eshetik meg, h o g y a s z e r e n c s é t l e n ember egyik v é g t a g j a o t t m a r a d , hanem a f e n é k e n h a l á l á t is lelheti. A szárazföldi p u h a t e s t ű e k k ö z ö t t az emberre kelle-

metlen faj alig v a n . T u l a j d o n k é p e n csak a r a g a d o z ó csigák o k o z h a t n a k f á j d a l m a t h a r a p á s s a l , illetve villamos ü t é s s e l . M i v e l azonban a r a g a d o z ó c s i g á k n a g y o n r i t k á k és i n k á b b csak a c s i g a g y ű j t ő k t u d n a k r ó l u k , k ü l ö n ö s e b b j e l e n t ő s é g ü k n i n c s e n ; csak a z é r t e m l í t j ü k ő k e t , mert r e n d k í v ü l é r d e k e s e k é s r i t k á k . K ö z ü l ü k az egyik, a r a g a d o z ó Testacella, F i u m e k ö r n y é k é n is m e g t a l á l h a t ó . A föld alatt é l é s f ö l d i g i l i s z t á k k a l t á p l á l k o z i k . E z az á l l a t , h a s o k á i g t a r t j u k k e z ü n k b e n , b e l é n k is haraphat, m i k é n t azt egy olasz i s m e r ő s ö m t ő l h a l l o t t a m , a k i s a j á t m a g á n tapasztalta az á r t a t l a n n a k l á t s z ó k i s csiga harcias v o l t á t . H a r a p á s a azonban nagyon gyenge, alig fáj é s nem v e s z é l y e s . A Daudebardia-nem7.etségbe tartozó m á s i k r a g a d o z ó csigafaj Ledér n é m e t k u t a t ó szerint, h a k e z ü n k b e vesszük, villamos ütésekkel védekezik. E z t az adatot a z ó t a m é g n e m i g a z o l t á k . A p u h a t e s t ű e k f o g y a s z t á s á n a k k ö v e t k e z m é n y e igen sokszor g y o m o r r o n t á s , g y o m o r m é r g e z é s é s m i n d e n f é l e k i ü t é s . M i k é n t t u d j u k , a p u h a t e s t ű á l l a t o k a t m á r az ő s k o r b a n is e t t é k , s a z ó t a m i n d m á i g m i n d e n f é l e n é p fogyasztja. A z ő s k o r i csiga- é s k a g y l ó f o g y a s z t á s meg­ m a r a d t e m l é k e i a »Kjökkenmöddinger«-ek, ezek a d á n i a i tengerpartokon t ö b b s z á z m é t e r n y i h o s s z ú s á g b a n felhal­ m o z ó d o t t héjtömegek, amelyek D á n i a őslakosságának e g y k o r i k o n y h a h u l l a d é k a . A z a k k o r i n é p e k főképen az osztrigát, a csigák k ö ­ z ü l pedig a Littorina, Nassa és Buccinum nemekbe t a r t o z ó fajo­ k a t e t t é k . J a p á n b a n az ainók, J a p á n őslakói idejéből t u d u n k a h é ­ j a k i l y e n t ö m e g e s fel­ h a l m o z á s á r ó l . A jeddoi öbölben gyűjtött héjak vizsgálata alkalmával k i d e r ü l t , hogy J a p á n őslakói huszonnégy k ü l ö n b ö z ő csiga- é s k a g y l ó f a j t fogyasztot­ tak, t e h á t alig n é h á n y fajjal kevesebbet, m i n t a m e n n y i f é l e a felkelő nap o r s z á g á b a n nap­ j a i n k b a n is p i a c r a k e ­ r ü l . A z ő s k o r b ó l vissza­ maradt hulladék ha­ sonló felhalmozását A m e r i k a p a r t j a i men­ A t a v i k a g y l ó r a telepedett v á n d o r ­ t é n is t a l á l j u k . kagylók (Dreissensia) a balatoni fürdővendégek kellemetlen ellenségei. A görögök és ró­ (Eredeti felvétel.) m a i a k ugyancsak k e d ­ velték a csigákat és k a g y l ó k a t , m é g p e d i g a tengerieket é s s z á r a z f ö l d i e ­ k e t e g y a r á n t ; Archostratos, SLZ. ismert epikureista k ö l t ő m á r a K r . előtti V I . században megemlékezik róluk. T ú l s á g o s f o g y a s z t á s u k t e r m é s z e t e s e n m á r a k k o r is sok bajt okozott. M i k é n t feljegyezték, Philorenus, a gazdag s y r a k u s a i í n y e n c egyik l a k o m á j a a l k a l m á v a l egy h á r o m l á b n a g y s á g ú p o l i p o t egymaga megevett, azonban e t t ő l a nehezen e m é s z t h e t ő e l e d e l t ő l a n n y i r a rosszul lett, hogy orvosai h a l á l á t v á r t á k . E r r e behozatta a p o l i p m é g

megmaradt fejét, azt is megette és azt m o n d t a : — Most m á r nyugodtan i n d u l o k az alvilági ú t r a , mert nem hagyok i t t semmit, a m i t s a j n á l n é k . N a p j a i n k b a n a p u h a t e s t ű e k e t E u r ó p á b a n főképen a d é l n y u g a t i v i d é k e k e n eszik, nevezetesen O l a s z o r s z á g b a n , S p a n y o l o r s z á g b a n és F r a n c i a o r s z á g b a n . M é g p e d i g k ü l ö ­ nösen a k ü l ö n b ö z ő termetesebb s z á r a z f ö l d i c s i g á k a t (Helix-féléket), t o v á b b á tengeri c s i g á k a t és k a g y l ó k a t , o s z t r i g á k a t , e h e t ő f e k e t e k a g y l ó k a t és s z í v k a g y l ó k a t , v a l a m i n t a k ü l ö n b ö z ő l á b a s f e j ű e k e t , p o l i p o k a t és t i n t a ­ halakat f o g y a s z t j á k . E z e k n e k t ú l z o t t élvezete t e r m é s z e ­ tesen g y a k r a n okoz m é r g e z é s e k e t , hiszen h ú s u k k ü l ö n -

m i n d e n f é l e titkos italt k é s z í t e t t e k belőle. Nero h í r e s u d v a r i m é r e g k e v e r ő n ő j e , Locusta, h a l á l o s italait á l l í t ó l a g e b b ő l s z ű r t e és Domitianus a feljegyzés szerint ennek a n e d v é v e l m é r g e z t e meg t e s t v é r é t , a d e r é k Titus-t. U j a b b a n az Aplysia m é r g é t t u d o m á n y o s a n is v i z s g á l t á k és m e g á l l a p í t o t t á k , hogy t ö b b f é l e anyagot is t a r t a l m a z . Negri 1875-ben h á r o m f é l e v á l a d é k á t m u t a t t a k i . K ö z ü l ü k az egyik az ú j a b b v i z s g á l a t o k szerint nagyon h a t á s o s (Flury, 1915) és a kisebb á l l a t o k r a m á r k i s adagja is h a l á l o s lehet. A m é r e g egytized k ö b c e n t i m é t e r e a kecske­ b é k á t , b ő r e a l á fecskendezve, n é h á n y ó r a alatt m e g ö l t e . E g y m á s i k tengeri h a z á t l a n csiga, az Aeolis papillosa h á t s z e m ö l c s e i b e n c s a l á n z ó t o k o k a t visel, ezek v á l a d é k á ­ n a k igen kellemetlen é g e t ő h a t á s a v a n . A l á t s z ó l a g á r t a t l a n k i s á l l a t n a k ez a v é d ő f e g y v e r e . A betegségeket terjesztő állatok sorában említhetjük a nedves r é t e k e n élő Limnaea truncatula n e v ű a p r ó vízi­ csigát, a m á j m é t e l y k ö z t i g a z d á j á t . A legelő j u h o k r a a n n y i r a veszedelmes m á j m é t e l y l á r v á j a ebben a c s i g á b a n él, de l e h e t s é g e s , hogy m á s r o k o n csigafajokba is be­ furakodik.

A »tengerinyúl«-nak nevezett tengeri meztelen csiga (A plysia depilans). Mérges v á l a d é k á t m á r az ó k o r b a n ismerték. (A »Brehm« u t á n készült vázlatos rajz.)

A p u h a t e s t ű e k á l t a l okozott k á r o k , m é r g e z é s e k és b e t e g s é g e k mellett v a n n a k adatok arra is, hogy n é h á n y fajuk g y ó g y s z e r n e k is f e l h a s z n á l h a t ó . E z e k n e k az isme­ rete ugyancsak az ó k o r b a n y ú l i k vissza. A tengeri­ k ü r t c s i g a (Buccinum) g y ó g y í t ó h a t á s á r ó l m á r Hippokrates, »a d o k t o r « m e g e m l é k e z i k . E z t az á l l a t o t Atheneus is ismerte, szerinte a Buccinum h ú s a főképen g y e n g e g y o m r ú embereknek v a l ó , mert k ö n n y e n e m é s z t ­ h e t ő . A r ó m a i a k k ö z ö t t igen j ó h í r e v o l t az é g e t e t t c s i g a h é j n a k , f ő k é p e n sebeket, daganatokat és égési h ó l y a g o k a t g y ó g y í t o t t a k vele. A r é g i v é n y e k b e n ter­ m é s z e t e s e n igen sok e g y ü g y ű s é g v a n és sokszor m a m á r d e r ű s n e k l á t s z ó g y ó g y m ó d o k a t a j á n l a n a k . Plinius p é l d á u l a b í b o r c s i g á k (Murex) h a m u j á t m é z z e l keverve, a fejen j e l e n t k e z ő g e n y e d é s e k e l m u l a s z t á s á r a rendeli, fejfájás ellen pedig a lefejezett h a z á t l a n csigák t e s t é b ő l k é s z ü l t tapaszt a j á n l j a a beteg h o m l o k á r a k ö t n i . E g y m á s i k régi feljegyzés szerint ö t p é l d á n y A f r i k á b ó l s z á r m a z ó

//.

ben is hamar r o m l i k és b e n n ü k m é r g e z ő anyagok kelet­ kezhetnek. A p u h a t e s t ű e k n a g y r é s z e k ü l ö n b e n sem v a l a m i k ö n n y ű eledel. S o k ember s z á m á r a e g y á l t a l á b a n nem é l v e z h e t ő k , mert r o s z u l l é t e t , h á n y á s t és k ü l ö n b ö z ő k i ü t é s e k e t okozhatnak. A f e k e t e k a g y l ó (Mytilus edulis L.) g y a k r a n igen s ú l y o s m é r g e z é s e k n e k volt az o k a , e z e k r ő l a g y á s z o s e s e t e k r ő l az i r o d a l o m is m e g e m l é k e z i k . A k a g y l ó m é r g e z ő h a t á s ú anyaga a mytilotoxin ( C H N 0 ) , v a l a m i n t a mytilokongestin ; a s o k á i g á l l o t t o s z t r i g á b a n is k é p z ő d n e k m é r g e z ő anyagok. 6

1 5

2

Mérgező v á l a d é k a , m é r g e s h a r a p á s a , s z ú r á s a főképen a tengerben élő fajoknak v a n . P é l d á u l a Spondylus americanus n e v ű k a g y l ó f a j a r r ó l nevezetes, hogy e r ő s k é n h i d r o g é n - s z a g o t á r a s z t és é l v e z h e t e t l e n , mert nagyon m é r g e s . Mérgéből Fiirth szerint egyetlen m i l l i g r a m m a tengerimalacot megöli. A F ö l d k ö z i - t e n g e r legnagyobb csigája, a g y e r m e k f e j n a g y s á g ú h o r d ó c s i g a (Dolium galea L.) egy m i r i g y é b e n h á r o m - n é g y s z á z a l é k szabad k é n s a v a t és h á r o m t i z e d s z á z a l é k szabad s ó s a v a t termel, a m i a k k o r d e r ü l t k i , a m i k o r egy kifogott á l l a t v á l a d é k á t m á r v á n y ­ p a d l ó r a eresztette és az erősen pezsegni kezdett. E z z e l a v á l a d é k á v a l a h o r d ó c s i g a valószínűleg zsák­ m á n y á t b é n í t j a meg. A c s i g a g y ű j t e m é n y e k b e n igen kedvelt k ú p o s - t e n g e r i c s i g á k (a Conus-iélék), amelyek k ö z ü l egyes r i t k a f a j o k é r t a m ű k e d v e l ő k v a l a h a n e h é z a r a n y a k a t fizettek, igen veszedelmes á l l a t o k . C s a t o r n á s és c s ő a l a k ú fogaik ugyanis e g y ú t t a l m é r e g m i r i g y e k k i v e z e t ő j á r a t a i s e z é r t a t u d ó s o k ezt a csoportot toxoglossá-knak is nevezik. A b e n n s z ü l ö t t e k ezeket a c s i g á k a t j ó l ismerik és az e u r ó p a i g y ű j t ő t ó v j á k t ő l ü k . M é r g ü k az ember t e s t é n igen heves g y u l l a d á s t okoz. A tengerben élő ú g y n e v e z e t t meztelen csigák k ö z ü l a t e n g e r i n y ú l n a k is nevezett n a g y t e r m e t ű Aplysia depilans-t m á r az ó k o r i a k i s m e r t é k . E z a faj a F ö l d k ö z i ­ tengerben é s az A d r i á b a n sok h e l y ü t t él. A h a l á s z o k jól ismerik és h á l ó j u k b ó l u n d o r r a l l ö k i k k i , mert m é r g e s v o l t a m i a t t félnek tőle. E m e l y í t ő s z a g ú n y á l k á t v á l a s z t k i , amely a szervezetbe j u t v a a haj, s z a k á l l é s a t ö b b i testi szőr k i h u l l á s á t okozhatja ; az á l l a t faji neve is erre emlékeztet(ífe^>í7aw.s = szőrvesztő, s z ő r i r t ó ) . A r é g i e k

A

Puhatestű

állatokból

készült

gyógyszerek.

s o r v a d á s ellen gyakran használt Agriolimax agrestis nevű h a z á t l a n csiga. (Eredeti rajz.)

meztelen csiga m e g s ü t v e és p o r r á t ö r v e , fél d r a c h m a a k á c i á v a l ö s s z e k e v e r v e és b o r r a l elfogyasztva, k i v á l ó szer a v é r h a s ellen. A c s i g a h á z n y í l á s á n a k fedőjét, z á r ó l a p j á t a régiek a g y ó g y á s z a t b a n s z i n t é n h a s z n á l t á k . Galenus p é l d á u l a Purpur a n e v ű b í b o r c s i g a fedőjét ecetben a lép megd u z z a d á s a ellen a j á n l j a , de alkalmas — ú g y m o n d j a — ez a g y ó g y s z e r a s z ü l é s m e g k ö n n y í t é s é r e is, Dioscorides pedig a haj k i h u l l á s á n a k m e g a k a d á l y o z á s á r a rendeli. E z a r e n d e l v é n y volt t a l á n e t é r e n legelső előfutárja a k é s ő b b i korok c s a l á s a i n a k . A r é g i e k orvosi v é n y e i k ö z ü l azonban m á i g is fenn­ maradt n é h á n y . F ő k é p e n azok, amelyek a c s i g á k a t k ö h ö g é s és t o r o k f á j á s ellen rendelik. E célból m é g m a is h a s z n á l j á k ő k e t , ezenfelül a c s i g á k a t hideglelés, szem-

b á n t a l m a k , á r p a , skorbut, asztma, n e h é z s z é k l e t , fej­ fájás és í z ü l e t i b á n t a l m a k l e k ü z d é s é r e is a j á n l j á k . F r a n c i a o r s z á g b a n a m u l t s z á z a d b a n a n é p a csigák lágy testéből különböző h a s h a j t ó k a t készített (hashajtó szirupokat és leveseket), m a f ő k é p e n k ö h ö g é s és n y a k i b á n t a l m a k ellen k é s z í t e n e k b e l ő l ü k h á z i s z e r t . Csillapító h a t á s u k n y i l v á n abban v a n , hogy a g y u l l a d á s o s helye­ ket n y á l k á s bevonattal fedik be. A z Árion empiricorum n e v ű nagy meztelen c s i g á n a k m á r a faji neve is u t a l arra, hogy a n é p egyes helyeken o r v o s s á g n a k h a s z n á l t a . A h í r e s angol csigász, Taylor írja, hogy egy közeli r o k o n a a h a z á t l a n csigák főzetéből k é s z í t e t t o r v o s s á g o t n a g y o n s o k á i g i t t a s o r v a d á s ellen, ü g y m á s i k angol szakember, Lowell, e m l í t i , hogy a Covent Gardenben a piacon m é g a m u l t s z á z a d b a n is á r u l t a k c s i g á k a t s o r v a d á s o s betegek és gyenge gyermekek s z á m á r a . E g y negyed font csiga a k k o r i b a n k ö r ü l b e l ü l hat pennybe k e r ü l t . A n g l i á b a n a c s i g a k e d v e l ő k e t »snail eatera, v a g y »slug eatera n é v e n ismerik, aszerint, hogy h á z a s c s i g á k a t v a g y meztelen fajokat fogyasztanak. E z e k az emberek m é g m a is hiszik, hogy a meztelen csigák s o r v a d á s o s b e t e g s é g e k e s e t é b e n f e l t é t l e n ü l h a s z n á l n a k . E g y ismert csigaevő g y ó g y í t á s i ideje alatt m i n d e n nap reggeli u t á n t i z e n k é t h a z á t l a n csigát (valószínűleg az Agriolimax agrestis L. n e v ű fajból) fogyasztott el és azt tapasztalta, hogy ez az »orvosság« nagyon h a s z n á r a volt. A z angol e g y h á z egyik v e z e t ő tagja (monmouthshire-i s z ü l e t é s ű ) m e s é l t e , hogy s z ü l ő h e l y é n a c s i g á k a t m é g az orvosok is a j á n ­ l o t t á k s o r v a d á s ellen. A z o d a v a l ó emberek e b b ő l a célból

N É H Á N Y

Ú J A B B írta :

Használt

Regős

1

A kétféle s z ő l ő v á l t o z a t k ö z ö t t a l e v é l z e t b e n , v i r á g z a t ­ ban v a g y v i r á g z á s i i d ő s z a k b a n nincs l á t h a t ó k ü l ö n b s é g , c s u p á n a b o g y ó k k ü l ö n b ö z n e k . A magvas b o g y ó k t o j á s a l a k ú a k és a kerek m a g v a t l a n b o g y ó k n á l á t l a g 36-szer s ú l y o s a b b a k . A rendes P a n a r i t i - s z ő l ő c u k o r t a r t a l m a 26—28 »Balling«-fok, az ú j magvas v á l t o z a t é ellenben csak 19—24 fok. A z ú j v á l t o z a t m a g v a i c s í r a k é p e s e k . A szemzési k í s é r l e t e k szerint a magvas b o g y ó j ú haj') F. A . Hármon and Elmer Snvder : »A seeded mutation of the Panariti Grape.« The Journal of Heredity. 1936. 2. p. 77—78.

irodalom.

1. Brehm E. A. : »Az á l l a t o k világa«. 17. k ö t e t , Gutenberg k ö n y v k i a d ó v á l l a l a t , Budapest, 1930. 2. Bronn : »Klassen u n d Ordnungen des Tierreichs«. I I I . B a n d , M o l l u s c a . V o n H . S i m r o t h . L e i p z i g , 1896—1907. 3. Meisenheimer I. : »Die Weinbergschnecke (Helix pomatia L.)« I n : » M o n o g r a p h i e n einheimischer Tiere«, B a n d 4, 1912. 4. »Molluscs and B r a c h i o p o d s « . I n : » C a m b r i d g e N a t u r a l H i s t o r y « . L o n d o n , 1895. 5. Pawlomsky E. N. : »Gifttiere u n d ihre Giftigkeit«. Jena, 1927.

M U T Á C I Ó S

' A Természet« m u l t évi novemberi s z á m á b a n á l t a l á n o s ismertetést közöltem a mutációs változásokról. E z ú t t a l amerikai k u t a t ó k n a k a ojournal of H e r e d i t y « - b e n meg­ jelent c i k k e i a l a p j á n n é h á n y t é n y l e g e s e s e t r ő l e m l é k e z e m meg. A termesztett s z ő l ő n e k sokféle magvas é s n é h á n y m a g n é l k ü l i v á l t o z a t a ismeretes. Egyik magnélküli v á l t o z a t a a Panarili-szölő ), ennek a p r ó b o g y ó i t meg­ s z á r í t j á k és »Zante C u r r a n t « n é v e n m i n t m a z s o l a s z ő l ő t h o z z á k forgalomba. 1934-ben a kaliforniai Fresno h e l y s é g k í s é r l e t i s z ő l ő t e l e p é n az e g y i k Panariti-t6k.e hajtásán k é t olyan f ü r t termett, amelynek b o g y ó i magvasak és a s z o k o t t n á l nagyobbak v o l t a k . K é s ő b b ezeket a m u t á c i ó k a t m á s kereskedelmi P a n a r i t i - s z ő l ő t e l e p e n is észlelték. N é m e l y t ő k é n a magvas v á l t o z a t o k csak egyes á g a k o n v a g y á g r é s z l e t e k e n f e j l ő d t e k , m á s t ő k é k viszont teljesen a magvas a l a k o t f e j l e s z t e t t é k ; o l y a n t ő k e is akadt, amelynek egyik á g á n bizonyos b ü t y k ö k ö n magvas g y ü m ö l c s , m á s b ü t y k ö k ö n pedig rendes m a g v a t l a n g y ü m ö l c s termett.

r

kisebb fajta h a z á t l a n c s i g á k a t ettek. E z e k e t e g y s z e r ű e n a n y e l v ü k r e t e t t é k és elevenen n y e l t é k le. A cambridgei »King's College« egyik ismert t a n á r a ugyanezt figyelte meg a Pontelandban élő angolok k ö z ö t t . E z e k az Agrio­ limax agrestis L. n e v ű h a z á t l a n csigát tejben n y e l i k le és s z i n t é n s o r v a d á s ellen t a r t j á k j ó n a k . K í v á n c s i s á g b ó l a t a n á r m a g a is t ö b b í z b e n evett i l y e n c s i g á k a t . B e s z á ­ m o l ó j á b a n hangoztatja, hogy az á l l a t o k a t a j á n l a t o s e g é s z b e n lenyelni, mert h a s z é t r á g j u k ő k e t , s z á j u n k íze s o k á i g k e s e r ű lesz t ő l ü k . B á r n e m egészen t a r t o z i k ide, m é g i s meg k e l l e m l í ­ tenem, hogy egyes p u h a t e s t ű á l l a t o k h é j á b ó l r é g e b b e n fogpor is k é s z ü l t . E r r e a c é l r a főképen a lábasfej ű e k h e z t a r t o z ó Sepia hátpajzsát, valamint néhány kagyló (osztrigák) h é j á t h a s z n á l t á k . *

V Á L T O Z Á S .

József.

t á s r ó l m á s t ő k é r e o l t o t t szemek ugyancsak magvas g y ü m ö l c s ö t termettek, t e h á t a m u t á c i ó h a t á r o z o t t és m a r a d a n d ó . M i n t h o g y a testi sejtek — n e m ivar­ sejtek — v á l t o z t a k meg, szomatikus, vagyis testi m u t á c i ó r ó l v a n szó. A P a n a r i t i - s z ő l ő m i n t a p r ó s z e m ű , m a g v a t l a n malaga­ szőlő fontos kereskedelmi c i k k , az ú j magvas v á l t o z a t ellenben kereskedelmi s z e m p o n t b ó l h á t r á n y o s , a z é r t ennek a m u t á c i ó n a k csak t u d o m á n y o s j e l e n t ő s é g e v a n . A m á s i k é r d e k e s — s ő t szeszélyes —• m u t á c i ó s esetet az á l l a t v i l á g b a n észlelték. ) 1936 augusztus k ö z e p é n W i l m i n g t o n - b a n — Carolina é s z a k i r é s z é b e n —• egy rendes h á z i m a c s k á n a k n é g y k ö l y k e s z ü l e t e t t . E z e k k ö z ü l csak egy v o l t szokott m a c s k a - a l a k ú , h á r o m k ö l y k ö n azonban szokatlan e l v á l t o z á s o k a t lehetett l á t n i ; az egyiknek a farka c s ö k e v é n y e s volt, a m á s i k é h i á n y z o t t , a h a r m a d i k pedig teljesen rendellenes a l a k ú v o l t . E z a kis á l l a t az i s m e r t e t é s i d e j é b e n k é t h ó n a p o s v o l t . A r c a egy f e k e t e - f e h é r - s á r g á n t a r k á z o t t foxterrier k u t y a a r c á ­ hoz h a s o n l í t , füle h o s s z ú és hegyes, h á t u l s ó l á b s z á r a i f u r c s á n hajlottak, f a r k a csonka. A m a c s k a s z e r ű testet k u t y á é r a e m l é k e z t e t ő r ö v i d , s i m a szőr fedi. A z is meg­ l e p ő , hogy ez a k ü l ö n ö s » m a c s k a - k u t y a « l é n y n y i t o t t szemmel s z ü l e t e t t , é s m á r t u d o t t kicsit c s ú s z n i . V i s e l k e d é ­ s é b e n t ö b b tekintetben a k u t y á v a l egyezik meg, az eledelt p é l d á u l megszagolja, igen szereti a csontot r á g n i , s a m i k o r pihen, l á b a i t egyenesen előre n y ú j t j a . C s a l á d j á n a k t ö b b i t a g j á v a l n e m szeret j á t s z a n i , meg2

2

) Henry Sternberger : »A cat-dog from N o r t h Carolina.« The Journal of Heredity. 1937. 3. p. 115—116.

észrevenni, mert az új bélyegek »gyengébb erejűek« (recessziv bélyegek) v o l t a k . M i d ő n azonban v é l e t l e n ü l két olyan egyén keresztező­ d ö t t , amelynek m i n d e g y i k é ­ ben r e j t ő z t e k ugyanazok az új bélyegek, m e g s z ü l e t e t t az ismertetett »macska-kutya« szervezet. A z eset ismerői k ö z ü l egyesek ú g y t u d j á k , hogy az anyamacska k ö l y k e z é s előtt g y a k r a n keveredett küz­ delembe a s z o m s z é d s á g b a n lakó kevertfajú kutyával. E z e n az alapon n é m e l y e k h a j l a n d ó k azt a régi hiedel­ met elfogadni, hogy az i v a ­ d é k s z e r v e z e t é r e az anya­ macska e m l é k k é p e i (»matern a l impression«) hatottak á t a l a k í t ó a n . E n n e k a hiedelem­ nek azonban nincsen tudo­ mányos megalapozottsága. A » J o u r n a l of H e r e d i t y « 1937. évi szeptemberi s z á m á ­ ban a különös állatról újabb é r t e s í t é s é r k e z e t t . E k k o r lett e g y é v e s és n é g y k ö l y k e szü­ letett. E z e k m i n d rendes alakú macskaszervezetek! A z apa ismeretlen, de v a l ó ­ színű, hogy rendes kandurmacska v o l t . A k ü l ö n ö s á l l a t ­ nak furcsa tulajdonságai alkalmasint recessziv t e r m é ­ s z e t ű b é l y e g e k , vagyis a k ö l y k ö k b e n a rendes kandurbélyegek által elnyomva lappangnak. A f e l n ő t t k ö l y ­ köknek egymással való páro­ sításából várjuk a követ­ kező nemzedékben a különös kutya-macska bélyegeknek ú j r a v a l ó megjelenését. Még egy m u t á c i ó s v á l t o ­ z á s t i s m e r t e t ü n k , amelyet v í r u s o k o n figyeltek meg. ) V í r u s o k n a k nevezik azokat a p a r á n y i szervezeteket, ame­ lyeket a l e g e r ő s e b b n a g y í t ó ­ v a l sem lehet m e g l á t n i ( u l t r a m i k r o s z k ó p i k u s l é n y e k ) , t e h á t az ismert b a k t é r i u m o k n á l is kisebbek és a bak­ t é r i u m o k s z ű r é s é r e h a s z n á l a t o s finom s z ű r ő k ö n á t h a t o l ­ nak. A v í r u s o k n ö v é n y b e n , á l l a t b a n és emberben k ü l ö n b ö z ő fertőző b e t e g s é g e k e t okoznak. Igen sokféle v i r u s b e t e g s é g e t i s m e r ü n k ; ezek k ö z ü l a n ö v é n y v i l á g ­ b a n legismertebbek azok, amelyeket összefoglaló n é v e n m o z a i k b e t e g s é g e k n e k neveznek. A m o z a i k b e t e g s é g a d o h á n y o n é s a paradicsomon elterjedt. A beteg leveleken s ö t é t e b b - é s v i l á g o s a b b z ö l d s z a b á l y t a l a n foltok l á t h a t ó k , m o z a i k s z e r ű e n elrendezve. A z ilyen n ö v é n y t e r m é s z e t e s e n csenevész m a r a d .

A : a P a n a r i t i szőlő magvas v á l t o z a t á n a k fürtjei. B: ugyanannak rendes magvatlan alakja. C : fent az eltérő, nagyszemű fürtöket viselő á g , alatta az eredeti, aprószemű fürtöket viselő á g . A »The Journal of Heredity« 1936. februári számából.

elégszik azzal, hogy n é h a egyet n y ú j t ó z k o d i k és lesi a t ö b b i v i d á m j á t s z a d o z á s á t . Macskahangja v a n és k a r m á t vissza tudja h ú z n i . H a hirtelen zajt h a l l , j o b b elülső t a l p á t felemeli és a l á g ö r b í t i , a k á r egy pointer. F ü t t y e n t é s r e k u t y a m ó d j á r a felfigyel. H a megijed, is ú g y viselkedik, m i n t a k u t y a é s n e m g ö r b í t i meg a h á t á t m a c s k a m ó d r a . E n n e k a m a c s k a - k u t y a l é n y n e k a t e s t v é r e i hamarosan elpusztultak. M i n t h o g y a m a c s k á n a k k u t y á v a l v a l ó keresztezése nem lehetséges, az ismertetett á l l a t o t nem tekinthetjük fajkeveréknek (hibridnek). Legelfogad­ h a t ó b b az a m a g y a r á z a t , hogy a p l a z m a v a g y sejtmag öröklési á l l o m á n y á b a n t ö r t é n t v a l a m i l y e n m u t á c i ó s v á l t o z á s . E z a v á l t o z á s m á r az elődök öröklési á l l o m á n y á ­ b a n t ö r t é n h e t e t t meg, de ott m é g nem lehetett külsőleg

3

3

) H. H. Mc Kinney : Virus mutation and the gene concept. The Journal of Heredity. 1937. 2. p. 51—57.

l á t u n k , ezek v i r u s á t a B - n m u t a t k o z ó vonták k i , majd átvitték m á s növényre.

»Cat-dog« vagyis »macska-kutya« v á l t o z a t . A »The Journal of Hcredity« 1937. márciusi számából.

A mozaikbetegségek különböző fajtáit m u t á c i ó k n a k t a r t j á k , vagyis e g y i k fajta v i r u s v a l a m e l y m á s i k v í r u s ­ féleség hirtelen m e g v á l t o z á s á b ó l keletkezett. A z ú j f a j t a v í r u s t á t lehet v i n n i m á s — egészséges — n ö v é n y r e , és az ott ugyanolyan — az illető v í r u s r a k ü l ö n l e g e s e n jellemző — t ü n e t e k e t okoz ; a virust t e h á t m a r a d a n d ó

A B C A

sárga

foltból

A k u t a t ó k sokat foglalkoztak és foglalkoznak azzal, hogy tulaj d o n k é p e n m i a virus? A z i d e v o n a t k o z ó n é z e t e k e t a k ö v e t k e z ő k b e n foglaljuk össze : 1. E g y e s e k azt hiszik, hogy t ö b b e z e r s z e r e s e n n a g y í t v a l á t t á k a v i r u s t , ez t e h á t a b a k t é r i u m o k k a l r o k o n , g ó r c s ö v i szervezet. 2. M á s o k szerint a v i r u s a l á t h a t ó s á g h a t á r á n k í v ü l l é v ő , gór­ csővel nem l á t h a t ó l é n y . 3. N é h á n y k u t a t ó n a k az a v é l e m é n y e , hogy a v i r u s n e m t e k i n t h e t ő é l ő sejtnek, viszont a legbonyolultabb ö s s z e t é t e l ű é l e t t e l e n anyag­ nál valami magasabbrendű anyag; t e h á t a virus ö s s z e k ö t ő l á n c s z e m az élő sejt és a s z i g o r ú a n v e g y i ­ t e r m é s z e t ű rendszer k ö z ö t t . 4. "Vannak, a k i k a v i r u s b a n csak e n z i m á t , vagyis e r j e s z t ő t l á t n a k . A z e r j e s z t ő k t u d v a l e v ő e n a f e h é r j é k k e l r o k o n v e g y ü l e t e k , amelyek­ b ő l m á r igen k e v é s is fontos é l e t v e g y t a n i f o l y a m a t o k a t i n d í t meg, v a g y l e f o l y á s u k a t m e g g y o r s í t j a , a n é l k ü l , hogy k ö z b e n ő k m a g u k m e g v á l t o z n á n a k v a g y e l f o g y n á ­ nak. I l y e n erjesztő p é l d á u l az ember g y o m r á b a n kelet­ k e z ő pepssin, amely a t á p l á l é k fehérje anyagait meg­ e m é s z t i , vagyis e g y s z e r ű b b a n y a g o k r a bontja. 5. E g y e s v i z s g á l ó k a v i r u s t is a fehérjeféleségek (protein-ek) közé sorolják. A k é t u t ó b b i elmélet t e h á t a virust egyál­ t a l á b a n nem h a j l a n d ó é l ő l é n y n e k elfogadni. Igaz,

: egészséges d o h á n y levele. : közönséges-mozaikbetegségtől m e g t á m a d o t t levél. és D : sárga-mozaikbetegségtől m e g t á m a d o t t levelek. »The Journal of Heredity* 1937. februári számából.

m e g v á l t o z á s é r t e . A v i r u s m u t á c i ó s m e g v á l t o z á s a i elég g y a k o r i a k , és l é n y e g ü k b e n megegyeznek a n ö v é n y i é s állati mutációkkal. A z i d e v o n a t k o z ó á b r a első k é p e (A) az egészséges d o h á n y l e v e l é t á b r á z o l j a . A m á s o d i k k é p e n (B) a k ö z ö n ­ séges m o z a i k b e t e g s é g t ő l m e g t á m a d o t t levelet l á t u n k ; ezen a l e v é l e n az egészséges s z ö v e t s ö t é t s z í n ű , a beteg mozaikos r é s z l e t világoszöld, a l e v é l j o b b o l d a l i felén l á t h a t ó v i l á g o s folt pedig s á r g a . E z a v i l á g o s s á r g a folt a k ö z ö n s é g e s m o z a i k b e t e g s é g n e k v á r a t l a n u l megjelent új v á l t o z a t a , v a g y i s m u t á c i ó j a . A h a r m a d i k (C) és negyedik (T>) k é p e n ö n n á l l ó s á r g a - m o z a i k o s leveleket

hogy c s u p á n az az egy k ö r ü l m é n y szól a v i r u s é l ő l é n y v o l t a mellett, hogy a v é g t e l e n s é g i g t u d j a m a g á t ú j r a ­ k é p e z n i , t e h á t szaporodik. 6. V é g ü l igen é r d e k e s n e k t a r t j u k Duggar é s Karrar (1923) v é l e m é n y é t , a m e l y szerint a v i r u s azonos a g é n - n e l , amelyet m i n t a k r o m o s z ó ­ m á n a k ö r ö k í t ő r é s z é t az ö r ö k l é s t a n b ó l jól i s m e r ü n k ; a t u l a j d o n k é p e n i g é n e k a k r o m o s z ó m á k h o z k ö t v e szerve­ zett rendben k a p c s o l ó d n a k e g y m á s h o z , v i s z o n t a v i r u s o l y a n g é n , a m e l y a s z e r v e z e t t s é g bilincseiből v é l e t l e n ü l kiszabadult. A z u t ó b b i t í z é v a l a t t f i z i k a i és v e g y t a n i m ó d s z e r e k ­ kel igyekeztek a v i r u s l é n y e g é t m e g á l l a p í t a n i . M e g -

t u d t á k , hogy a d o h á n y közönséges m o z a i k b e t e g s é g é n e k virusa a beteg n ö v é n y b ő l k é s z ü l t k i v o n a t b ó l t ö m é n y í t h e t ő , és innen k ü l ö n b ö z ő anyagok á l t a l k i c s a p h a t ó . A leszűrt fehérjecsapadék húszszor fertőzőbb a szűrőn á t h a t o l t t e r m é k e k n é l . L e h e t s é g e s , hogy maga a virus feliérjevegyület, de az sem lehetetlen, hogy a k i c s a p ó d o t t fehérjéhez csak h o z z á t a p a d t a virus, amely másféle — nem fehérjeszerű — anyag. Stanley 1935-ben és 1936-ban v i z s g á l a t a i s o r á n a beteg n ö v é n y k i v o n a t á b ó l o l y a n k r i s t á l y o s o d ó fehérjét kapott, amelynek igen nagy volt a v i r u s t a r t a l m a , vagyis a fertőzőképessége. E z a fertőző anyag — szerinte — n e m f e r t ő z ő a n y a g b ó l a n ö v é n y b e n keletkezik. A m i k o r a fertőző v i r u s k r i s t á l y o k a t h i d r o g é n h i p e r o x i d d a l , formaldehiddel v a g y i b o l y á n t ú l i fénnyel kezelte, a fehérjék e l v e s z t e t t é k fertőző k é p e s ­ s é g ü k e t , vagyis egészséges n ö v é n y b e oltva, m á r nem okoztak k ó r o s t ü n e ­ teket.

RÖVID KÖZLEMÉNYEK Verebek a havon. (Ctmképünkhöz.) Amikor a tél behavazta a falut, a fagy a m e z ő k e t , s z á n t ó f ö l d e k e t téli á l m u k b a dermesztette, a vizeket b e b o r í t o t t a a j é g , a m a d á r v i l á g m á r vagy délre h ú z ó d o t t az ö r ö k tavasz és ö r ö k n y á r h a z á j á b a , vagy betelepedett a v á r o s b a . A v e r é b m a m á r télen n a g y r é s z t városi m a d á r . Ilyenkor különleges v á r o s i é l e t e t folytat. É j s z a k á r a a v á r o s b a n telelő verebek az utcai f á k r a telepednek, nappal az utcai h u l l a d é k b a n keresik meg mindennapi é l e l m ü k e t . Ilyen

A közönséges mozaikbetegség virusa a k ü l ö n b ö z ő v i d é k e k d o h á n y á n nem m i n d i g azonos t ü n e t e k e t okoz. É s ugyanazon a v i d é k e n is megesik, hogy a m e g t á m a d o t t n ö v é n y n e k vala­ mely h e l y é n az eredeti virus á t a l a k u l . E z az á t a l a k u l á s ú g y b i z o n y í t h a t ó , hogy az ú j s z e r ű n e k gondolt v i r u s t elkülönítjük, átvisszük egészséges növénybe, ahol az eredeti v i r u s t ü n e t e i t ő l eltérő t ü n e t e k keletkeznek. A t ü n e t e k a növényi festékképződés m e g z a v a r á s á b a n mutatkoznak, e z é r t h a l v á n y z ö l d - , sárgászöld-, világos­ s á r g a - v a g y majdnem fehértarka levelek keletkeznek. A z új virus k é s ő b b megint á t v á l t o z h a t i k más virusszá, á m b á r a l e g t ö b b esetben v a l a m e l y v í r u s f a j t a a maga fajta­ jellegzetességeit sok n ö v é n y n e m z e d é ­ k e n végig igyekszik megtartani. A v í r u s o k n a k ezeket az á t v á l t o z á s a i t Mc Kinney mutációs jelenségnek tartja. A virus-mutáció minősége és a r á n y s z á m a , vagyis hogy m i l y e n v í r u s ­ féleség mennyire t ö m e g e s e n jelent­ kezik, függ a h ő m é r s é k l e t i v i s z o n y o k t ó l . A sárga­ mozaikos alak p é l d á u l 15 C fokon r i t k á n m u t a t k o z i k , 21—26 C fokon m á r g y e n g é n jelentkezik, 32 C fok k ö r ü l i h ő m é r s é k l e t e n gyorsan és t ö m e g e s e n észlelhető, 36 C fok k ö r ü l pedig alig v a g y e g y á l t a l á b a n nem ismeretes. M i n t h o g y a virusok é s a b e l ő l ü k k e l e t k e z ő új v í r u s ­ f a j t á k ( m u t á n s o k és s u b m u t á n s o k ) mindegyike ö n m a g á t a végtelenségig tudja ú j r a k é p e z n i (regenerálni), és mindegyik vírusféleség m e g h a t á r o z o t t — a t ö b b i é t ő l k ü l ö n b ö z ő — t ü n e t e k e t okoz, l e g v a l ó s z í n ű b b n e k tarthat­ j u k azt a v é l e m é n y t , ' hogy a virus m a g a s a b b r e n d ű molekulacsoport, amely az öröklési g é n e k h e z h a s o n l ó a n viselkedik ; e g y r é s z t v á l t o z a t l a n u l ú j r a k é p e z i ö n m a g á t — ez az öröklés, m á s r é s z t pedig új v í r u s f a j t á v á á t a l a k u l ­ hat — ez a m u t á c i ó .

Behavazott falu. Vadas Ernő

felvétele.

m ó d o n él a nagy t ö m e g . A szerencsésebbek azonban a m a d á r v é d ő k v e n d é g l á t á s á t élvezik. U g y a n i s a h í v a t l a n m a d á r v é d ő k é t . A hivatalos m a d á r v é d e l e m a verebet r é g e n kirekesztette az ember kegyeiből. F ő k é p e n a cinké­ ket k a r o l t a fel, ezek hasznosak, mert a g y ü m ö l c s f á k r o v a r é l ő s k ö d ő i t p u s z t í t j á k . A hivatalos m a d á r v é d e l e m a v e r é b ellen v a l ó s á g o s harcot folytat, a t t ó l sem r i a d vissza, hogy a v é d e l m e t élvező madarak s o r á b ó l m a d á r ­ p u s k á v a l p u s z t í t s a k i , ű z z e el. A hivatalos m a d á r v é d e l e m ­ nek azonban i n k á b b a c s a l á d i h á z a k kertje a t a n y á j a . M e g itt-ott a k ö z k e r t e k . D e — Istenem — a v á r o s b a n b é r h á z a k is vannak, s ezek lakói az emberhez hihetet­ l e n ü l r a g a s z k o d ó v á r o s i verebekkel valahogyan sors­ közösséget é r e z n e k . M i t t u d j á k a b é r h á z a k lakói, m i az a hivatalos m a d á r v é d e l e m ! N e k i k a v e r é b is kedves m a d á r , s z í v ü k e t melegség t ö l t i el, amikor a v e r é b b i z a l ­ maskodva veti r á j u k k o l d u l ó és mégis ó v a k o d ó t e k i n t e t é t . S v a n abban v a l a m i rokoni m e g é r z é s , hogy a v á r o s o k h í v a t l a n m a d á r v é d ő i azt o s z t j á k meg a v e r é b b e l , aminek m e g b e c s ü l é s é t l e l k ü k b e n h o r d j á k , a mindennapi

kenyeret. A hivatalos m a d á r v é d e l e m d i ó t , t ö k m a g o t , napraforgót, sőt éppen szalonnát kínál, a cinegék télen ezzel boldogok, á m a v e r é b m e g e l é g s z i k az a s z t a l r ó l ö s s z e g y ű j t ö t t k e n y é r m o r z s á k k a l is. N y á r o n a k ö z ­ kertekben sokszor e l - e l n é z e g e t e m , m i l y e n m e g v e t é s s e l fordulnak el a r i g ó k és a h a r k á l y o k , a m i k o r a h í v a t l a n m a d á r v é d ő k a k e n y é r m o r z s á t a p á z s i t r a s z ó r j á k . Bezzeg a verebek h á l á s a n f o g a d j á k és b o h ó k á s a n u g r á l v a szedegetik fel. T é l e n a k o r o m t ó l piszkosak, de élelmessé­ g ü k nem ismer l e h e t e t l e n s é g e t , minden h u l l a d é k o t á t k u t a t n a k . H a pedig n é h a , s z é p napokon, v a l a m e l y i k k ö z k e r t ü n k b e n egy-egy m a g á n y o s kertj á r ó p a d r a tele­ pedik, a m a d á r k o l d u s o k r ö g t ö n jelentkeznek. L á t t a m m á r h i v a t á s o s m a d á r v é d ő t , a k i s z ó v a l és í r á s b a n t i l t a k o ­ zott a k e n y é r m o r z s á s h í v a t l a n m a d á r v é d e l e m ellen, de egyszer i l y e n a l k a l o m m a l nem á l l h a t o t t ellen a kedves v e r é b t e k i n t e t n e k és m o r o g v a s z ó r t k e n y é r m o r z s á t a s z ü r k e b o h ó c o k n a k . T e r m é s z e t e s e n csak t i t o k b a n , e l ő b b k ö r ü l n é z e t t , nem l á t j a - e v a l a k i ezt a g y e n g e s é g é t . Rapaics

R.

Rejtett öröklött t é n y e z ő - e a vad rendellenes szín­ v á l t o z á s a ? L a p u n k m u l t évi o k t ó b e r i ( X X X I I . 10.) s z á m á n a k 248—49. o l d a l á n megjelent » S á r o s - v á r m e g y e fehér rókái« c í m ű c i k k e m b e n adatokat k ö z ö l t e m a r r a v o n a t k o z ó a n , hogy S á r o s m e g y é b e n — k ü l ö n ö s e n a lengyel h a t á r m e n t é n lévő v i d é k é n — h a r m i n c ö t é v ó t a m u t a t k o z n a k rendszeresen fehér r ó k á k . I d é z t e m Éhik Gyula dr.-nak a » N i m r ó d V a d á s z ú j s á g « 1932. április 1. ( X X . 10.) s z á m á b a n e m l í t e t t k é t v e s z p r é m ­ megyei e z ü s t r ó k a e s e t é t is, amelyek m á r h a r m i n c k é t évi öröklési i d ő k ö z t tesznek v a l ó s z í n ű v é és e z e k b ő l az adatokból arra a látszólagos következtetésre jutottam, hogy a rendellenes s z í n v á l t o z á s t rejtett ö r ö k l é s i t é n y e z ő okozza. A s z l o v e n s z k ó i »Vadászlap« 1937. f e b r u á r 1. ( X I . 3.) s z á m á b a n Chrenko János » V a d d i s z n ó albinó« c í m m e l közli, hogy 1936 december 26-án a J o l s v a i V a d á s z ­ t á r s a s á g J o l s v a h a t á r á b a n egy k ö r ü l b e l ü l n y o l c v a n ­ kilós v a d k a n t ejtett el, amelynek b ő r e és s ö r t é j e m a j d ­ nem teljesen fehér, csak n é h á n y t e n y é r n y i n a g y s á g ú s z ü r k e foltja volt. S ö r t é j e rendesen fejlett és s z é p t ö m ö r , azonban s o k k a l s i m á b b , m i n t a rendes p é l d á n y o k é . B ő r e is s o k k a l v é k o n y a b b a r e n d e s n é l , s z e m h é j a , c s ü l k e , o r m á n y a s z i n t é n fehér. P e h é r s z í n e z e t é n k í v ü l f e j é n e k a l a k j a is f e l t ű n ő , s o k k a l kisebb és r ö v i d e b b ugyanis a r e n d e s n é l , s ő t agyara is korcs. Alsó agyara csak k ö r ü l ­ b e l ü l k é t és fél c e n t i m é t e r r e á l l t k i az á l l k a p o c s b ó l , nagyon gyenge és t o m p a ; testalkata — k i v é v e fejét —rendes volt. Csontozata e r ő s e n fejlett, l á b a i , b á r rendesek, a r á n y l a g nagyok. Testhossza és v a s t a g s á g a rendes, izomzata e r ő s . A k a n a h a j t á s b a n egy m á s i k rendes, szépen fejlett d i s z n ó v a l v o l t e g y ü t t , annak n e m é t nem s i k e r ü l t m e g á l l a p í t a n i , de a v a d á s z a t i d ő p o n t j á b ó l — b u g á s ideje volt — k ö v e t k e z t e t h e t ő , hogy az e l m e n e k ü l t d i s z n ó alighanem k o c a v o l t . A k ö z l e m é n y m e g e m l é k e z i k a r r ó l is, h o g y n é h a i Jureczky Nándor jolsvai g y ó g y ­ szerész, ismert v a d á s z a t i í r ó — a k i ugyanezen a j o l s v a i t e r ü l e t e n 1913—1929 é v e k s o r á n s z á z t í z v a d d i s z n ó t l ő t t — 1913-ban s z i n t é n l ő t t egy fehér v a d d i s z n ó t , a m e l y r ő l — sajnos — csak egy f é n y k é p m a r a d t e m l é k ­ nek. Chrenko szerint a most elejtett v a d k a n csenevész p é l d á n y volt, m e r t szerinte a v a d d i s z n ó e s e t é b e n a korcsoss á g egyik faja a fehér szín, a m i egyes szervek festék­ anyagszegénységének következménye. Chrenko k ö z l é s é h e z m i n d a »Vadászlap,« m i n d pedig

t á r s l a p j a , a »Lovec« h a s á b j a i n t ö b b e n h o z z á s z ó l t a k . A »Lovec« f e b r u á r 1. ( X I . 4.) s z á m á n a k 11. o l d a l á n első­ nek Vadas József szól az é r d e k e s t á r g y h o z és nem hiszi, hogy ebben az esetben igazi a l b i n i z m u s r ó l , v a g y i s f e s t é k a n y a g h i á n y r ó l v a n szó, h a n e m a r e n d e l l e n e s s é g e t v a d - és h á z i d i s z n ó k ö z ö t t t ö r t é n t k e r e s z t e z ő d é s n e k t u d j a be. E n n e k a v é l e m é n y é n e k a l á t á m a s z t á s á r a el­ m o n d egy r é g e b b i esetet is, amely szerint a m . k i r . f ö l d m ű v e l é s ü g y i m i n i s z t é r i u m r e n d e l k e z é s e f o l y t á n 1903b a n h i v a t á s o s v a d á s z i m i n ő s é g b e n G ö d ö l l ő n egy u d v a r i v a d á s z a t o n v e t t r é s z t , ezen a v a d á s z a t o n s z i n t é n egy h a s o n l ó fehér v a d d i s z n ó t l ő t t e k . E z k ö r ü l b e l ü l n é g y ­ ö t é v e s volt, kizsigerelve 230 k i l ó t n y o m o t t . S ö r t é j e l á g y a b b volt, m i n t egy rendes v a d d i s z n ó é , teste fehér volt, n é h á n y s z ü r k e folttal, c s ü l k e i és o r m á n y a s z i n t é n teljesen fehér, feje r ö v i d e b b és kisebb volt, h a s o n l ó ­ k é p e n agyarai is, m á s k ü l ö n b e n rendes v a d d i s z n ó n a k látszott. Erre a vaddisznóra, amikor a hajtásba került, f e l h í v t á k őfelsége Ferenc József f i g y e l m é t is, a k i azon­ ban nem volt h a j l a n d ó erre a d i s z n ó r a lőni és elrendelte, hogy a s z e m é l y z e t ejtse el. A k k o r m e g á l l a p í t o t t á k , hogy m é g 1893-ban a t e r ü l e t e n k é t h á z i d i s z n ó k ó b o r o l t el, azokat e l v a d u l t á l l a p o t b a n k é t é v m u l t á n u g y a n o t t le is l ő t t é k . E z e k a h á z i d i s z n ó k v a d d i s z n ó k k a l k e r e s z t e z ő d ­ tek és u t ó d a i k is v o l t a k , m e r t 1903-ban Rajcsány udvari f ő v a d á s z m e s t e r hatalmas gödöllői k e r t j é b e n m é g hat malac élt, e b b ő l a h a t b ó l h á r o m ugyanazokat a jelleg­ z e t e s s é g e k e t viselte, amelyeket az e m l í t e t t fehér v a d ­ d i s z n ó n t a l á l t a k ; biztos t e h á t , hogy az a gödöllői fehér v a d d i s z n ó a t t ó l a k é t elvadult h á z i d i s z n ó t ó l s z á r m a z o t t és hogy t u l a j d o n k é p e n k e r e s z t e z ő d é s r ő l v o l t szó. Vadas szerint az igazi albinizmus, vagyis f e s t é k a n y a g h i á n y m á s t ü n e t , nem k e r e s z t e z ő d é s okozza, h a n e m egy mosta­ n á i g m é g ismeretlen — a k á r c s a k az e l e f á n t o k e s e t é b e n is g y a k r a n t a p a s z t a l h a t ó — e l k o r c s o s o d á s . Chrenko a »Lovec« á p r i l i s 1. ( X I . 7.) s z á m á b a n v á l a s z o l Vadas-nak és h a t á r o z o t t a n állítja, hogy az elejtett p é l d á n y a l b i n ó v o l t , m e r t — szerinte — a k e r e s z t e z ő ­ d ö t t p é l d á n y o k r e c e h á r t y á j a m i n d i g s z í n e z e t t , de ennek az a l b i n ó - p é l d á n y n a k n é h á n y t e n y é r n y i s z ü r k e folton k í v ü l sem b ő r é b e n , sem s ö r t é j é b e n , sem p a t á i b a n , sem r e c e h á r t y á j á b a n nem v o l t f e s t é k a n y a g j a . E n n é l ­ fogva szeme v ö r ö s volt, m i v e l r e c e h á r t y á j á b a n sem v o l t festékanyag. Dux a »Vadászlap« m á r c i u s 15. ( X I . 6.) s z á m á b a n ezt a fehér v a d d i s z n ó t nem t a r t j a a l b i n ó n a k , h a n e m »házikan á l t a l befedezett v a d d i s z n ó fiának«. Chrenko l e í r á s á t k ü l ö n b e n h i á n y o s n a k is t a l á l j a , amennyiben az albiniz­ mus legjellegzetesebb b i z o n y í t é k á t , a piros szemet nem e m l í t i . A z a l b i n i z m u s t nem tarja k o r c s o s o d á s n a k és k ü l ö n ö s e n a v a d d i s z n ó k o r c s o s o d á s á r ó l — tekintettel arra, hogy n a g y o n messzire e l k ó b o r o l s e z é r t a v é r ­ k e v e r e d é s r e s z á m o s l e h e t ő s é g e v a n — b e s z é l n i sem lehet. A jolsvai albinó vaddisznóesetekről szándékosan í r t a m k é s v e , m e r t be a k a r t a m v á r n i a v i t a befejezését, hogy a r r ó l is b e s z á m o l h a s s a k . A jolsvai k é t a l b i n ó v a d d i s z n ó e s e t h u s z o n h á r o m évi rejtett ö r ö k l é s i i d ő k ö z t m u t a t k i és azt hiszem, hogy ezek a rendellenes jolsvai v a d d i s z n ó k igen j ó l b e i l l e n é k az e m l í t e t t rendellenes s z í n e z e t ű r ó k á k t a n u l m á n y á b a is. V é l e m é n y e m szerint e v a d d i s z n ó k e s e t é b e n is a rendellenes s z í n v á l t o z á s t rejtett ö r ö k l é s i t é n y e z ő o k o z z a és l e h e t s é g e s , hogy J o l s v a v i d é k é n m é g m a is él egy v a d d i s z n ó c s a l á d , amelyben ez az ö r ö k l é s i t é n y e z ő megvan. Bohrandt

Lajos

Ezüstfák. N e v ü k e t a leveleket és az új h a j t á s o k a t b o r í t ó csillag- és p a j z s s z ő r ö k okozta e z ü s t ö s f é m f é n y ü k ­ ről k a p t á k . E g y c s a l á d b a , az ezüstfafélék (Elaeagnaceae) c s a l á d j á b a tartoznak, s m i n d ö s s z e h á r o m n e m z e t s é g ü k v a n , k ö r ü l b e l ü l n e g y v e n ö t fajjal. E z e k k ö z ü l n á l u n k

b ö l é n y f a (Shepherdia) k é t faja képviseli. A keskeny l e v e l ű - e z ü s t f a a k ö z é p e u r ó p a i kertekben a X V I I I . s z á z a d b a n terjedt e l , n á l u n k is ez a fa a c s a l á d legismer­ tebb faja. T e r m e t é r ő l , l o m b j á r ó l és g y ü m ö l c s é r ő l k ö z ö n ­ ségesen v a d o l a j f á n a k nevezik, ezt jelenti t u d o m á n y o s neve is : elaia az olajfa görög neve. A z ezüstfafélék g y ü m ö l c s é t a szakember á l c s o n t á r n a k nevezi, mert a tulajdonképeni termést a vacokserleg fogja k ö r ü l , ennek belső r é t e g e érés u t á n e l fásodik, a k ö z é p s ő pedig elh ú s o s o d i k . A c s a l á d minden fajának gyümölcse ehető, mert a húsos rétegben c u k o r s z e r ű anyag, mannit és olaj v a n , a z o n k í v ü l k ü l ö n ­ féle savak is vannak. E z é r t az ezüstfafélék ú g y n e v e z e t t b o g y ó i t az ember m á r régi i d ő k ó t a fogyasztja. E u r ó ­ p á b a n az e z ü s t t ö v i s piros b o g y ó i b ó l az északi n é p e k l e k v á r t főznek, és a h a l ­ levest is g y a k r a n ezekkel a b o g y ó k k a l ízesítik. K í n á b a n és J a p á n b a n a n á l u n k r i t ­ k á b b a n ültetett sokvirágú ezüstf a (Elaeagnus multiflora) honos, ennek vadon t e r m ő alakja f a n y a r í z ű g y ü ­ m ö l c s ö t terem, de a k í n a i és j a p á n i kertekben o l y a n változatát ültetik (var. edulis), amelynek g y ü m ö l c s e nagyobb, édes és zamatos. Nyersen is f o g y a s z t j á k , lek­ v á r h o z is keverik. A z ameri­ kai-ezüstfa gyümölcse ezüs­ t ö s , lisztes, fanyar, de élvez­ hető. A keskenylevelű-ezüstfa s á r g á s g y ü m ö l c s e E l ő ázsiában és Kisázsiában ked­ velt eledel, k ü l ö n ö s e n a ker­ tekben ültetett változaté (var. orientális), ennek bo­ gyója a k k o r a , m i n t az olajfáé és kellemes h ú s o s . Olajtar­ t a l m a is elég j e l e n t é k e n y , de olaja o l y a n s i l á n y , hogy sehol sem h a s z n á l j á k . A X V I I I . z ú z m a r á b a n . Vadas Ernő felvétele. Amerikai-ezüstfa (Elaeagnus s z á z a d b a n , a m i k o r n á l u n k is kezdtek mindent h a s z n o s í ­ tani, a k e s k e n y l e v e l ű - e z ü s t f a g y ü m ö l c s é b ő l is m e g k í s é r e l t e k olajat sajtolni. Korabinszky csak az E u r ó p á b a n és Á z s i á b a n A n g l i á t ó l J a p á n i g 1786-ban »Földrajzi és á r u l e x i k o n * c í m ű m u n k á j á b a n írja, t e r j e d ő e z ü s t t ö v i s (Hippophaé rhamnoides) honos. B u d a ­ hogy N a g y k á r o l y b a n a Gróf Károlyi-családkertjében olaj­ pest mellett a k á p o s z t á s m e g y e r i h o m o k p u s z t á n n y á r o n fák — természetesen keskenylevelű-ezüstfák, vadolajfák — e z ü s t ö s l o m b j á v a l , ősszel g y ö n y ö r ű piros b o g y ó i v a l , n ő t t e k és b o g y ó j u k b ó l a »legjobb« olajat s a j t o l t á k . helyesebben á l c s o n t á r a i v a l t ű n i k fel. I l y e n k o r a v i r á g ­ A v a l ó s á g b a n az olaj o l y a n s i l á n y volt, hogy a kísér­ á r u s o k m i n t őszi d í s z t á r u l j á k . A z ezüstf a (Elaeagnus) lettel csakhamar felhagytak. H a s o n l ó e r e d m é n n y e l j á r t l e g t ö b b faja Á z s i á b a n honos, de a n á l u n k kertekben napjainkban P a l e s z t i n á b a n az o d a t e l e p í t e t t zsidók kísér­ ü l t e t e t t k e s k e n y l e v e l ű - e z ü s t f a (Elaeagnus angustifólia) lete a k e s k e n y l e v e l ű - e z ü s t f a o l a j á n a k h a s z n o s í t á s á r a . a F ö l d k ö z i - t e n g e r v i d é k é r e is beterjed, a t ö l t é s e k k ö t é s é r e N á l u n k k ü l ö n b e n m é g azt is kevesen t u d j á k , hogy a »vadü l t e t e t t a m e r i k a i - e z ü s t f a (Elaeagnus argentea) pedig olajbogyó« é l v e z h e t ő g y ü m ö l c s . Rapaics R. északamerikai. Amerikában a családot ezenkívül a

Nagyvárosi szobanövények. A n a g y v á r o s i ember sokat bosszankodik s z o b a n ö v é n y e i v e l . E n n e k az az o k a , liogy a n ö v é n y e k e t nem a n a g y v á r o s i l a k á s feltételei szerint v á l o g a t j a meg. A szobanövények életében döntő tényező a szoba téli hőmérséklete. R é g i i d ő k b e n m i n d i g volt a h á z b a n t é l e n f ű t e t l e n szoba, ahol a h ő m é r s é k l e t n e m szállt le a fagypontra, de n e m is emelkedett ö t — t í z fok fölé. E z a szobai k ö r n y e z e t a F ö l d k ö z i - t e n g e r m e l l é k é r ő l s z á r m a z ó , ú g y n e v e z e t t h i d e g h á z i n ö v é n y e k n e k , a narancs­ nak, oleandernek, r o z m a r i n g n a k és m á s o k n a k , v a l a m i n t a fokföldi n ö v é n y e k n e k igen jól megfelelt. E z e k a fajok

f e l i s m e r n i ; v a n o l y a n v á l t o z a t a is, amelynek leveleit s á r g a szegély t a r k í t j a . N a g y o n edzett a n y á r s l e v e l ű tigriske (Sansevieria cylindrica) is, ennek levelei hengere­ sek, hegyesek. N y á r o n a t i g r i s k é k n e k hatalmas és illatos v i r á g z a t u k v a n s egyes v i r á g a i b ó l k a r á c s o n y i g is e l t a r t ó , s z é p piros b o g y ó k fejlődnek. É r t é k e s n a g y v á r o s i szoba­ n ö v é n y a tincsi (Billbergia) is, k ü l ö n ö s e n a b ó k o l ó - t i n c s i (Billbergia nutans), a m e l y ezt a j e l l e m z ő n e v é t l e h a j l ó virágzatáról kapta. Télen virágzik, virágzata nagyon t a r k a , színei j ó l illenek k o r m i k b ú t o r z a t á h o z . J ó l telelnek meleg s z o b á b a n egyes á l o é k is, k ü l ö n ö s e n a f a t e r m e t ű áloé (Aloe arborescens). H i b á j a , hogy n a g y r a n ő , de t ö v é n b ő v e n sarjadzik és s a r j a i b ó l k ö n n y ű ú j p é l d á n y o k a t nevelni. É r t é k e s n a g y v á r o s i s z o b a n ö v é n y a b o r s i k a (Peperomia), a f ű s z e r n e k h a s z n á l t i n d i a i bors r o k o n n e m z e t s é g e is. A t ö r p e - b o r s i k a (Peperomia Verschaffeltii) levelei p a j z s a l a k ú a k , s ö t é t z ö l d - és e z ü s t m á r v á n y z a t ú a k . L e v é l z e t é t m i n d e n n y á r o n ú j r a v á l t j a , de t é l e n ü d é n m e g ő r z i . A k i n a g y v á r o s i l a k á s á b a n ezeket a n ö v é n y e k e t tartja, nem bosszankodik v e l ü k , hanem ö r ö m e telik s z é p s é g ü k b e n és f e j l ő d é s ü k b e n . Rapaics R.

KÖNYVEKRŐL Waldemar Gráf von Schwerin : In den Jagdgründen der Mongoléi. J . Neumann-Neudamm kiadása ; ára v á s z o n k ö t é s b e n 5 50 M á r k a . A v a d á s z i r o d a l o m ú j a b b a n megjelent t e r m é k e i k ö z ü l t a l á n egyik sem k ö t i le a n n y i r a f i g y e l m ü n k e t , m i n t Schwerin gróf v a d á s z u t a z á s á n a k l e í r á s a . M o n g ó l i á b a n , a k í n a i b i r o d a l o m b e l s e j é b e n v a d á s z o t t 1936-ban. M a , a m i k o r a j a p á n csapatok b e v o n u l n a k K í n a f ő v á r o s á b a , a m i k o r az összes napilap a r e j t é l y e s K í n a v o n a g l á s a i r ó l szóló h í r e k e t hozza, a m i k o r K í n a é s z a k i és déli r é s z é n e k meghasonlása folytán J a p á n a sokezeréves birodalmat jogara a l á hajtja, szinte m e g d ö b b e n ü n k a gondolaton, hogy egy e u r ó p a i ember é p p e n K í n á b a u t a z i k v a d á s z n i , s a z é r t , hogy az o t t élő ó r i á s j u h o k p o m p á s t r ó f e á j á t elhozhassa m a g á v a l , szinte a k ö z é p k o r b a illő k a l a n d o k ­ b a n és v e s z é l y e k b e n v a n része. V a d á s z f e g y v e r e i t igen nagy n e h é z s é g e k á r á n v i s z i be a r e j t é l y e s o r s z á g b a , s o t t a legnagyobb n é l k ü l ö z é s e k k ö z ö t t r a b l ó k és m a r t a l ó c o k között bujkál. -

Bókoló-tincsi (Billbergia nutans). Rapaics Raymundné felvétele.

ugyanis t é l e n h a s o n l ó h ő m é r s é k l e t e n pihennek és a r á n y l a g k e v é s v i z e t k í v á n n a k . A n a g y v á r o s i l a k á s b a n azonban nincsenek f ű t e t l e n s z o b á k , s ő t k o r u n k b a n a k ö z p o n t i fűtés a s z o b á k b a n a r á n y l a g magas egyenletes h ő m é r s é k ­ letet tart. A z i l y e n l a k á s b a n é j j e l - n a p p a l 25 fok a meleg. E z a meleg az e m l í t e t t n ö v é n y e k e t m e g a k a d á l y o z z a a téli p i h e n é s b e n , s e z é r t hamarosan elpusztulnak. A nagy­ v á r o s i embernek t e h á t új s z o b a n ö v é n y e k r e v a n s z ü k ­ sége, s ezeket a m e l e g h á z b a n k e l l megkeresnie. S o k m e l e g h á z i n ö v é n y ü n k v a n , de n e m m i n d alkalmas szoba­ n ö v é n y n e k , hanem csak azok, amelyek a téli meleg szoba s z á r a z levegőjét e l t ű r i k . I l y e n u g y a n kevesebb v a n , de elég ahhoz, hogy a n a g y v á r o s i l a k á s se n é l k ü l ö z z e t é l e n a n ö v é n y - és v i r á g d í s z t . N é h á n y a t r ö v i d e n ismer­ t e t ü n k . I l y e n p é l d á u l a tigriske (Sansevieria). Leg­ kedveltebb a ceiloni-tigriske (Sansevieria zeylancia), amelyet keresztben c s í k o z o t t , k a r d a l a k ú leveleiről k ö n n y ű

Schwerin gróf k ö n y v e nemcsak a v a d á s z n a k é r d e k e s o l v a s m á n y ; az e g y s z e r ű v a d á s z u t a z á s k a l a n d j a i fény­ s z ó r ó k m ó d j á r a v i l á g í t a n a k a l e g e n d á s K í n a belső bajaiba, és é r t h e t ő v é teszik az u t o l s ó é v t i z e d e k g y á s z o s f e j l e m é n y e i t , t a l á n m é g j o b b a n és v i l á g o s a b b a n egy bölcs p o l i t i k a i é r t e k e z é s n é l . Vadászati szempontból Mongóliának legérdekesebb v a d j a az ó r i á s j u h (Ovis ammon mongolica), ennek elejtése v o l t Schwerin gróf főcélja. E z a j u h k o p á r hegyeken él, m e g k ö z e l í t é s e n e h é z feladat, v a d á s z a t a t e h á t izgalmas. Schwerin gróf kedves k ö z v e t l e n s é g g e l í r j a le v a d á s z a t a i t , e l ő a d á s a e g y s z e r ű és ő s z i n t e . M á s o d s o r b a n a nahur, v a g y i s a k é k j u l i (Pseudois nayaur) érdekes, ebből Schwerin gróf útitársának, Seilern Antal g r ó / - n a k s i k e r ü l t egy k i v á l ó p é l d á n y t elejtenie, é s p e d i g o l y a n h e g y s é g b e n , a m e l y b e n eddig a n a h u r t n e m i s m e r t é k . K ő s z á l i k e c s k é t (Capra Ibex sibirica) és ázsiai v a p i t i t n e m s i k e r ü l t elejtenie. Igen é r d e k e s , h o g y t ö b b ő z e t l á t o t t , de elejteni egy b a k o t sem t u d o t t . A m o n g ó l i a i őz (Capreolus Bedfordi) Schwerin gróf szerint s o k k a l j o b b a n h a s o n l í t az e u r ó p a i , m i n t a s z i b é r i a i ő z h ö z , a pygargus-hoz, noha agancsa a leg­ k i v á l ó b b e u r ó p a i ő z a g a n c s o k m a g a s s á g á t is eléri. Schwerin gróf az ő z e k e t a m a h e g y s é g e k m é g bokros alsó r é s z e i b e n t a l á l t a , amelyekben az Ovis ammon-ra v a d á s z o t t . K ü l ö n megjegyzi, hogy v a l a m e n n y i l á t o t t agancs, magasságához képest, v é k o n y volt. A k ö n y v e t s z á m o s igen j ó l s i k e r ü l t f é n y k é p f e l v é t e l díszíti. Boroviczény Aladár

Á l l a t k e r t ü n k b e n s é t á n y a i n k t á g a s a b b szabad t e r ü l e t é n is k e z d e t t ő l fogva ü l t e t j ü k . A r ó z s a f á k ö v e z t e p á z s i t ­ t á b l á k k ö z e p é n , a nagy v i r á g á g y a k b a n a hatalmas, é l é n k p i r o s r ó z s a n á d v i r á g o k egész n y á r o n , ősz k e z d e t é i g v i r í t a n a k ; főképen ezek a d j á k a terjedelmes t e r ü l e t virágos jellegét, r a g y o g ó s z í n ü k k e l é l é n k í t v e e g y h a n g ú ­ s á g á t . A t ö b b i kisebb v i r á g o t csak ezeknek k e r e t e z é s é r e , kisebb helyek b e t ö l t é s é r e h a s z n á l j u k .

m i

ujs

A g"

fiZ

Allptkertbed BUDAPEST

SZÉKESFCUAROS

£S n O U E n Y K E R T J É r i E K

fHLLRT-

KOZLEíTlÉnyEI

A rózsanád (Canna indica), ez a r é g e n elterjedt, n a g y l e v e l ű , m a g a s s z á r ú , d ú s a n v i r á g z ó n ö v é n y szinte nélkülözhetetlenné vált magánkertjeinkben és k ö z ­ kertjeinkben, főképen nagyobb v i r á g á g y a k b e ü l t e t é s é r e .

A r ó z s a n á d g o n d o z á s á v a l és ezzel kapcsolatban n e m e s í t é s é v e l , új f a j t á k t e n y é s z t é s é v e l a k e r t é s z e t é v ­ s z á z a d o k ó t a foglalkozik, e z é r t a h o s s z ú i d ő s o r á n ennek a n ö v é n y n e k igen sok v á l t o z a t a keletkezett ; ezek n ö v é s ü k b e n , a levelek és v i r á g o k a l a k j á b a n és s z í n é b e n különböznek egymástól. Világoszöldlevelű-citromsárga­ v i r á g ú , é l é n k z ö l d l e v e l ű - p i r o s v i r á g ú alakjain k í v ü l van­ nak r ó z s a s z í n á r n y a l a t ú v á l t o z a t a i is. T e n y é s z t é s e á l l a t k e r t ü n k b e n évről-évre á l l a n d ó figyel­ met és t ü r e l m e t igénylő m u n k a . G u m ó i n a k teleltetésével m e n t j ü k á t egyik é v r ő l a m á s i k r a , és a g u m ó k szét­ o s z t á s á v a l s z a p o r í t j u k . A z őszi fagyok e l ő t t a föld­ l a b d á v a l k i á s o t t g u m ó k a t fagymentes, s z á r a z , szellős helyen a földre vagy d e s z k a p a d l ó r a e g y m á s mellé á l l í t v a , elrakjuk, a s z á r a k a t és leveleket n é h á n y h é t i g rajtuk hagyjuk, hogy a b e n n ü k t a r t a l é k o l t t á p l á l é k a g u m ó k b a v i s s z a h ú z ó d j é k . I d ő n k é n t tisztogatjuk őket, az esetleg elrothadtakat kiselejtezzük. A t e l e l t e t ő helyiséget l e h e t ő ­ leg m e n n é l t ö b b e t szellőztetjük és nagyon hideg napokon is csak 3—4 C fokra f ű t j ü k , csak annyira, hogy a g u m ó k meg ne fagyjanak. T ú l f ű t ö t t helyiségben h a j t á s n a k i n d u l n á n a k , s ez koratavaszi t o v á b b t e n y é s z t é s ü k r e k á r o s h a t á s s a l lenne. A sikeresen á t t e l e l t g u m ó k a t f e b r u á r elején vagy k ö z e p é n s z a p o r í t á s h o z és m e l e g á g y i h a j t a t á s h o z k é s z í t j ü k elő. A rajtuk m a r a d t földtől, az e l m ú l t évből v a l ó g y ö ­ k e r e k t ő l és l e v é l k é k t ő l teljesen m e g t i s z t í t v a , t ö b b részre vagdaljuk szét, ü g y e l v e , hogy minden g u m ó r é s z e n leg­ a l á b b egy c s ú c s r ü g y maradjon. A g u m ó r é s z e k e t h á r m a s á ­ v a l cserepekbe ü l t e t j ü k és frissen rakott, j ó l »begyulladt« m e l e g á g y b a t e s s z ü k , ahol n é h á n y h é t alatt kihajtanak. Ú j , zsenge n ö v é n y e i n k e t fokozatosan szoktatjuk a szabad levegőhöz. A m i n t a fagy veszélye e l m ú l t , cserepes­ től e g y ü t t szabad é g a l á h e l y e z z ü k , m a j d m á j u s k ö z e p é n á l l a n d ó h e l y ü k r e , v i r á g á g y a i n k b a ü l t e t j ü k k i őket. Á l l a t k e r t ü n k b e n r é g e b b i r ó z s a n á d v á l t o z a t a i n k h o z egy ú j a b b v á l t o z a t b ó l is s z e r e z t ü n k n é h á n y g u m ó t . A »tűzv a r á z s « - n a k elnevezett, szép k ö z é p t e r m e t ű , z ö m ö k n ö v é s ű , vöröslevelű, égőpiros v i r á g ú r ó z s a n á d nagyon t e t s z e t ő s és h á l á s , k é t - h á r o m évig t o v á b b t e n y é s z t v e ú g y el­ szaporodott, hogy t a v a l y n y á r o n v i r á g á g y a i n k nagyobb részét ezzel ü l t e t t ü k be. Király

A rózsaiiád (Canna indica) virágzata. Szabó István

felvétele.

A tarajos-sül a t e s t é t , főképen annak h á t u l s ó harma­ d á t borító, sajátságos tüskeruházat miatt különös figyelmet é r d e m e l . A n y a k á t fedő s z ő r s z á l a k i n k á b b s o r t e s z e r ű e k , a h á t r á b b l e v ő k ellenben t o l l s z á r v a s t a g ­ s á g ú , h ú s z - h u s z o n ö t c e n t i m é t e r hosszra, s ő t e n n é l is hosszabb t ü s k é k . E z a v é d e k e z ő és t á m a d ó fegyvere. E z e k e t a t ü s k é k e t ugyanis b ő r i z m a i v a l hirtelen fel tudja borzolni és v e l ü k , az ellenség felé h á t r á l v a , k o m o l y sebeket ejt. A t ü s k é k igen l a z á n vannak a b ő r b e n , s h a v a l a h o v á b e l e s z ú r ó d n a k , az á l l a t r ö g t ö n elveszti ő k e t . R é g e b b e n azt h i t t é k , hogy t ü s k é i t a b ő r b ő l k i is tudja n y i l a z n i , ez azonban csak mese, mert i z o m z a t á n a k ekkora ereje nincsen. A t á m a d ó s ü l nagyon szép és t a l á n kissé félelmetes l á t v á n y is, mert nemcsak t ü s k é i t szegzi a t á m a d ó n a k , hanem k ö z b e n nagy harci zajt is csap azzal, hogy a f a r k á n levő t ü s k é k e t e g y m á s h o z v e r i ,

Tarajos-sülök

az á l l a t k e r t b e n . Hölzel

felvétele.

e g y é b k é n t t ü s k é i t s i m á n a h á t á r a és f a r á r a fekteti. E n n e k v a l ó s z í n ű m a g y a r á z a t a , hogy a f o g s á g b a n h e l y é t megszokja és tudja, hogy nincs m i t ő l tartania, ellenben szabad helyen a b i z o n y t a l a n s á g és az ellenségtől v a l ó félelem á l l a n d ó a n v é d e k e z é s r e k é n y s z e r í t i . A fogságot n a g y o n j ó l t ű r i , k e v é s s e l b e é r i , az eleségben nem v á l o ­ g a t ó s . J ó l is szaporodik, a t e r h e s s é g ideje k ö r ü l b e l ü l hetven nap. K ü l s ő l e g a n ő s t é n y t a h í m t ő l igen n e h é z m e g k ü l ö n b ö z t e t n i , legfeljebb a t e s t n a g y s á g és a t ü s k é k v a s t a g s á g a ad n é m i t á m p o n t o t . N á l u n k a v é l e t l e n á r u l t a el n e m ü k e t . U g y a n i s e g y ü t t t a r t o t t u k ő k e t az amerikai a g u t i k k a l és csakhamar azt l á t t u k , hogy a s ü l ö k k ö z ü l k e t t ő a n á l u k j ó v a l kisebb agutikat a n n y i r a p á r t f o g á s á b a vette, hogy á l l a n d ó a n rajtuk f e k ü d t e k és m é g enni se h a g y t á k ő k e t ; v é g ü l a t ú l s á g o s szeretet m i a t t el kellett ő k e t v á l a s z t a n i . E z a szeretet az a n y a i ö s z t ö n m e g n y i l v á n u l á s a v o l t és e l á r u l t a n ő s t é n y v o l t u k a t . A t a r a j o s - s ü l h a z á j a a F ö l d k ö z i - t e n g e r p a r t v i d é k e és A f r i k a . E u r ó p á b a n O l a s z o r s z á g déli r é s z é b e n , S z i c í l i á b a n , G ö r ö g o r s z á g b a n és S p a n y o l o r s z á g b a n él. Szabó dr. A királykondor (Gypagus papa L.) — a m i n t azt a t e r m é s z e t b ú v á r o k e g y b e h a n g z ó a n m o n d j á k — a leg­ szebb s z í n e z e t ű k e s e l y ű . H á t a h a l v á n y r ó z s a s z í n ű , s z á r n y a , farka, fekete, melle, hasa fehér. N y a k á n s z ü r k e , bodros tollgallér v a n . F e j é t fekete, r ö v i d s e r t é k b o r í t j á k . Feje teteje, t a r k ó j a , n y a k a és a szeme fölött l é v ő s z e m ö l c s ö k v ö r ö s e k . N y a k á n a k a t o l l g a l l é r h o z közel eső része, v a l a m i n t c s ő r é n e k hegye, t o v á b b á a v i a s z h á r t y a és a fölötte fityegő t a r é j n a r a n c s s á r g a . F ü l e t á j á n k é k e s s z ü r k e bőrredője van. Hazája Amerika ; Mexikó északi határvidékétől A r g e n t í n i á i g honos. A hegyekben e z e r ö t s z á z m é t e r n é l magasabbra nem megy. A k i r á l y kondor i g a z i t a n y á j a az ő s e r d ő , v a g y a s í k s á g o k összefüggő nagyobb fa­ csoportja. K o p á r h e g y s é g e k b e n v a g y p u s z t a s á g o k o n nem t a r t ó z k o d i k . É j j e l t ö b b e d m a g á v a l a f á k á g a i n pihen.

A tarajos-sül tüskéi a m e g t á m a d o t t t u s k ó b a akadtak. Hölzel felvétele.

m i á l t a l s a j á t s á g o s , csörgő z ö r e j t okoz, s ő t h a nagyon haragos, röfögésszerű m é l y h a n g j á t is h a l l a t j a és l á b a i v a l nagyot dobbant. M i n d e z t m a g u n k is m e g f i g y e l h e t t ü k , a m i k o r ugyanis először e r e s z t e t t ü k k i ő k e t k i f u t ó j u k b a , a f a t u s k ó t benne e l l e n s é g n e k n é z t é k és o l y a n d ü h ö s e n rohantak neki, hogy o l d a l a csakhamar tele lett t ü s k é v e l . A l e í r á s o k szerint a t a r a j o s - s ü l éjjeli b a r a n g o l á s a k ö z b e n t ü s k é i t á l l a n d ó a n t á m a d ó á l l á s b a n tartja, s ő t csörög is v e l ü k . N á l u n k ezt csak a k k o r teszi, a m i k o r ingerlik,

Aguti. Hölzel felvétele.

K i r á l y k o n d o r a budapesti á l l a t k e r t b e n .

Hölzel

felvétele.

A királykondor feje. Hölzel felvétele.

Csak k o r á n reggel i n d u l z s á k m á n y t keresni. A hajnali ó r á k b a n a d ö g ö k e t a kisebb k e s e l y ű k serege lepi el, de ha a k i r á l y k o n d o r a helyszínen megjelenik, a t ö b b i m a d á r félreáll és l a k o m á j á t csak a k k o r folytathatja, ha a királykondor jóllakott. A k i r á l y k o n d o r nemcsak fogságban, hanem h a z á j á b a n is igen r i t k a m a d á r . A z á l l a t k e r t i g a z g a t ó s á g á n a k nagy nehezen s i k e r ü l t k é t p é l d á n y t beszereznie. A k o n d o r n á l kisebb, de elég nagy madarakat a kisebb r a g a d o z ó m a d a r a k egyik r ö p d é j é b e h e l y e z t ü k el. A hosszú u t a z á s f á r a d a l m a i nem v i s e l t é k meg ő k e t , új o t t h o n u k b a n m i n d j á r t az ü l ő f á r a telepedtek. S z o m s z é d j a i k k a l — m i n t h a azok ott sem v o l n á n a k — m i t sem t ö r ő d t e k . A m i n t m a g u k r a h a g y t u k ő k e t , az e l é b ü k dobott l ó h ú s t és p a t k á n y o k a t hamarosan e l f o g y a s z t o t t á k . Egy-egy a l k a l o m m a l m i n d i g sokat esznek. G y o m r u k a lenyelt t á p l á l é k k a l megtelik és ö k ö l n y i n a g y s á g ú r a kiduzzad. N a p p a l r ö p d é j ü k k ü l s ő r é s z é b e n szabad ég alatt t a n y á z n a k . A z é j s z a k á t v é d e t t , fedett helyen t ö l t i k . Á p o l ó j u k k a l j ó b a r á t s á g b a n vannak s a m i k o r h e l y ü k e t t a k a r í t j a , lassan l é p k e d v e i d e - o d a s é t á l n a k és nyugodtan v á r j á k a m u n k a befejezését. A k i r á l y k o n d o r — vagy a »keselyűk királya« — most elsőízben l á t h a t ó a budapesti á l l a t k e r t b e n . Szombath A bütykös ásólúd (Tadorna tadorna L.) á l l a t k e r t ü n k ­ ből k ö r ü l b e l ü l h ú s z évig h i á n y z o t t , de most megint ö t t a g ú csoportj a l á t h a t ó n á l u n k . E z e k e t r é s z b e n Cuxhavenböl, r é s z b e n pedig C. Hagenbeck n é m e t o r s z á g i k e r e s k e d ő ­ től s i k e r ü l t csereüzlet r é v é n s z e r e z n ü n k . A m i k o r a H a m b u r g t ó l — B u d a p e s t i g t a r t ó hosszú utazás u t á n szállítóládáikból kiengedtük őket, mindjárt a friss vízzel telt m e d e n c é b e totyogtak fürdeni. K ö z b e n s z á r n y u k k a l olyan erősen p a c s k o l t á k a vizet, hogy m é g a mennyezetre is felfröcskölték. A k ü l ö n b ö z ő récék l á r m á s t á r s a s á g á b a n , a r é c e u d v a r b a n vannak elhelyezve. A b ü t y k ö s - á s ó l ú d n e v é t a csőre t ö v é n n ő t t jellemző s z a r u n e m ű b ü t y ö k r é v é n k a p t a . E g y é b k é n t jobban h a s o n l í t a r é c é k r e , m i n t a l u d a k r a . A l i g nagyobb a házirécénél. A l a p s z í n e fehér, ezen élesen h a t á r o l t nagyobb fekete foltok v a n n a k . Fekete a feje, a s z á r n y a és h á t á n a k egy része. Mellét és h á t á t pedig széles rozsdabarna s á v övezi. Csőre s z é p é l é n k v ö r ö s . A b ü t y k ö s - á s ó l ú d nagyon ragaszkodik a tengerhez. Óriási csapatokba v e r ő d v e lepi el az É s z a k i - és K e l e t i ­ tenger partjait. A S k a n d i n á v partokon is t ö m e g e s e n él. F ő k é p e n a tengerpartot szegélyező kisebb-nagyobb szigeteken szeret t a n y á z n i és k ö l t e n i . Csak télen v o n u l le a F ö l d k ö z i - t e n g e r v i d é k é r e . T á p l á l é k á t , a kisebb halakat, r á k o k a t és l á g y t e s t ű á l l a t o k a t is a t e n g e r b ő l szerzi meg. N a g y o n szeret a p á l y a l k a l m á v a l a parti t ó c s á k b a n férgek u t á n k u t a t n i . A friss tengeri és e g y é b n ö v é n y e k b ő l fogyaszt azonban l e g t ö b b e t . A különféle n ö v é n y e k b ő l és m a g v a k b ó l k é s z í t e t t eleséget n á l u n k is szívesen f o g a d t á k . F é s z k é t — amit csak nagyon k e v é s m a d á r n á l tapasz­ t a l t u n k — földbe á s o t t l y u k a k b a n építi meg. G y a k r a n

Hütykös-ásólúd. Hölzel

felvétele.

elhagyott r ó k a k o t o r é k b a n vagy az ü r e g i n y u l a k l y u k a i ­ ban rendezi be o t t h o n á t . A t o j ó a fészkét a saját k i t é p e t t pehelytollaival béleli k i , s ha ez k e v é s , a g u n á r p e l y h e i b ő l is kicsipked. T o l l a majdnem o l y a n j ó m m ő s é g ű , a k á r a d u n n a l ú d é . E z é r t a l a k o s s á g a fészkelő telepeket m á r régi i d ő k ó t a s z á m o n t a r t j a és a t o l l a k a t rendszeresen g y ű j t i . V a d á s z a t á t is b e t i l t o t t á k és a t ú l s á g o s k i z s á k ­ m á n y o l á s t ó l t ö r v é n n y e l v é d i k . A toll e l a d á s á b ó l s z á r m a z ó j ö v e d e l m e t m e s t e r s é g e s fészkelő l y u k a k készítésével is igyekeznek fokozni. A t o j ó a k ö l t é s ideje alatt a n n y i r a szelíd, hogy fészkéről el sem z a v a r h a t ó , m i n t h a csak h á z i á l l a t volna. Veszedelem esetén azonban fiókáit m é g a nagyobb á l l a t o k t ó l is b á t r a n m e g v é d i . F o g s á g b a n csak nagyon r i t k á n szokott k ö l t e n i . N é h á n y elkalandozott p é l d á n y t m á r h a z á n k b a n is megfigyeltek és l ő t t e k . Stokovszky

Á lejárt előfizetés megújítására posta t a k a r é k p é n z t á r i b e f i z e t ő l a p o t mellékelünk. „A

TERMÉSZET"

1937. évfolyamának bekötési t á b l á j a vászonból, arany-nyomással 2 pengő beküldése ellenében kapható kiadóhivatalunkban. a^Sa a^^a B^^B B^^B

a^^i B^^I B^^>

a^^a ^^MM^^a B«^a M'^a

a^^i M^^B ktf^ta ktf^c

atf*^:

Kéziratokat nem őrzünk meg é s nem a d u n k v i s s z a

APRÓ

HIRDETÉSEK

a a

Az apróhirdetés minden szava 20 f.; előfizetőknek 10 f. A legkisebb hirdetés egyszeri megjelenése 2 pengő ; előfizetőknek 1 pengő.

ÍÍ ÍÍ

Előfizetési vagy hirdetési díj Állatkert Budapest, XIV., küldendő.

ÍÍ

a

I! íí íí íí íí

Drótkosárban nevelt és azzal e l ü l t e t h e t ő 120—180 c m magas Picea pungens fenyőfák olcsón k a p h a t ó k . M e g t e k i n t h e t ő k és előre k i v á l a s z t h a t ó k : TIT. ker., Á f o n y a - u t c a 4. sz. alatt. 11-es a u t ó b u s z . Almási Balogh Loránd.

ÍÍ ÍÍ ÍÍ ÍÍ ÍÍ ÍÍ ÍÍ ÍÍ ÍÍ ÍÍ ÍÍ ÍÍ

Természettudományi Közlöny. Szerkeszti: Mágócsy-Dietz Sándor és Zimmermann Gusztáv közreműködésével Gombocz Endre és Szabó-Patay József. S z e r k e s z t ő s é g és k i a d ó h i v a t a l : Budapest, V I I I . , E s z t e r h á z y - u . 16. Magyar Foxterrier-Tenyésztők Egyesülete Budapest, V I I . , I s t v á n - ú t 2. H i v a t a l o s ó r á k h é t f ő n és c s ü t ö r t ö k ö n d . u . 3—5 ó r a k ö z ö t t . Telefon : 142-474.

íí íí íí ÍÍ íí ÍÍ íí ÍÍ íí ÍÍ íí ÍÍ í í ÍÍ íí ÍÍ X ÍÍ ÍÍ íí : vr. ÍÍ íí ÍÍ íí ÍÍ íí íí íí K JííííííílíííííííUlílíííííííííííííIííííííííílííííííííílííííílíKHÍÍlííí ÍÍ

Magyar Tacskó-Tenyésztők Egyesülete Budapest, V I I . ker., I s t v á n - ú t 2. Telefon: 142-474. H i v a t a l o s ó r á k h é t f ő n és c s ü t ö r t ö k ö n d. u . 3—5 ó r a k ö z ö t t . Magyarfajta Kutyákat Tenyésztők Egyesülete Budapest, V I I . , ker., I s t v á n - ú t 2. Telefon: 142-474. H i v a t a l o s ó r á k mindennap d . u . 3—5 ó r a k ö z ö t t . Magyar Dobertnannosok t i t k á r i l ű v a t a l a V I I I . , Baross-utca 77. T e l e f o n : 141-378

íí íí íí íí íí íí íí íí íí íí íí íí íí íí íí íí íí íí íí íí íí íí íí íí íí íí íí íí íí íí íí íí íí

ÍÍ JÍ

Budapest,

HIRSCHLER MIKSA

Magyarországi Telivér Kutyatenyésztő Egyesületek Szö­ vetsége Budapest, V I I . , I s t v á n - ú t 2. Telefon: 142—474.

Budapest, VI., Szondy-utca

P e d i g r é s hím pulikölykök e l a d ó k . Simon Gyula K i s p e s t I I , P a n n o n i a - ú t 13/a.

Legolcsóbb

VASUZLETE

54.

bevásárlási

forrás:

A s z e r k e s z t é s é r t és k i a d á s é r t felelős : Nadler Herbert.

Mindennemű kertészeli és gazdasági eszközök. A „ C H I N O I N " állatgyógyszerek megbízható hatásúak!

Háztartási cikkek.

Kebal II. az orsóférgesség biztos gyógyszere, 1 kutyák Taekil a galandférgekel elhajtja, / részére Pekk és Hizan angolkór ellen, Karodor sebhiníőpor minden a sebek gyors gyógyulását elősegíti, állat Cadogel bőrgyulladás gyógyszere, részére Koplin rühösség ellen, KIrbek a bolhákat és tetveket megöli,

Épület- és bútorvasalások.

Kérdezze meg á l l a t o r v o s á t !

K a p h a t ó k az összes

Telefon: 117-528

gyógyszertárakban!

Bővebb felvilágosítással szolgál:

„A

„CHINOIN" gyógyszer é s vegyészen termékek gyára r.-l., Újpest.

Üveg- és porcellánáru,

Hirdessünk Természete-ben

SCHEINER GYULA „STADION" Budán, ll. Margit-krr. 59. f

Az Átrium filmpalota mellett.

^

Telefon:

154-804,

1é6-572

Sport-, tornaterem-, játSZÓtérfelSZerelések és iskolaberendezések. Hatóságok szállítója. Viszonteladók engedményt kapnak. Katalógust küldök.

E3

E3 B" E3" E3" E3" E3<> E3<' ES­ ÉSE3^ E3"

LOVAGLÓ- ÉS HAJTÓISKOLA az

E3 E3 E3, E3J E3, E3f E3J

Á L L A T K E R T B E N !

L O V A G L Á S : egyénenként és osztályban, alapgyakorlatok, iskolalovaglás futó­ szárral, kengyellel és kengyel nélkül, haladók tereplovaglása stb. H A J T Á S : gyermekek

E3 , E3f E3J E34 E2 E3

és

ötösfogatokkal.

vagy évi bérletjegy árán felül :

1. 40 percig tartó lovaglásért, egy, vagy kétlovas kocsi hajtásáért kezdőknek és haladóknak 2 pengő 50 fillér; 2. 20 jegyet tartalmazó jegyfüzet ára 40 pengő ;

E34 E3J E3 Y E3 E3 E3 E3 E3 E3 E3

hajtása egyes-, kettes-, négyes-

Az állatkerti belépődíjon

El E3 E3, E3>

i>E3 E3 E3 E3

K5 na

£3 0

E3 E3 E3 E3 E3 P-R

KI na E ÜT U1

E3 na

3. Tereplovaglás esetenként és személyenként 5 pengő. SZAKSZERŰ TANÍTÁS kezdők és haladók számára csütörtök kivételével naponta reggel 7-től 10-ig és délután 4-től 7-ig. E

L

S

Ő

R

E

N

D

Ű

B

E

T

A

N

Í

T

O

T

T

L

O

V

A

K

!

XíííílíIÍIÍIÍÍÍÍÍÍÍÍÍIÍlílílíIÍSÍSÍÍÍÍÍÍÍÍÍIÍÍÍXIÍliíIX^ ÍÍ

x

A SZÉKESFŐVÁROSI ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERT

IÍ ÍÍ ÍÍ ÍÍ

ÍÍ SÍ ÍÍ ÍÍ Í:

Sí

fpálmaházában

délszaki növények gazdag gyűjteménye,

az akváriumban

tengeri- és édesvízi állatok,

la k í g y ó h á z b a n

óriás- és mérgeskígyók, gyíkok, békák, és díszhalak láthatók.

ÍÍ ÍÍ ÍÍ ÍÍ ÍÍ ÍÍ ÍÍ ÍÍ ÍÍ ÍÍ ÍÍ :Í ÍÍ ÍÍ ÍÍ Í:

SS

teknősök

BELÉPŐDÍJ: Felnőtteknek 20 fillér, 10 éven aluli gyermekeknek 10 fillér. ÍÍIÍXIÍIÍÍiííííííSÍÍÍÍÍÍÍIÍÍÍSÍIÍÍÍÍÍXIÍÍÍÍÍÍÍtt^ Budapest székesfőváros házinyomdája 1938

Felelős nyomdavezető : Kurfürst István vezérigazgató

íí íí íí íí íí íí íí n íí íí M íí íí íí íí íí íí íí Sí Sí