A termelői csoportok létrehozásának és működtetésének támogatása

NVT Tanácsadói képzés - 2005

A termelői csoportok létrehozásának és működtetésének támogatása

Szerzők: Barta István Sarai Éva Lektorok: Hinora Ferenc Koszó Zoltán Szerkesztette: Barta István

FVM KSZI 2005. június

Bevezetés A termelői csoport elnevezés viszonylag új keletű, hiszen Magyarország Európai Uniós tagságát megelőző Csatlakozási Szerződés aláírása-, és a csatlakozás ténye tette szükségessé e szervezetek megalakulását, illetve adott lehetőséget közösségi támogatásukra. Az Európai Unióban a termelői csoportok a mezőgazdasági termékek piacra jutásának elősegítésére és a mezőgazdasági termelők helyben tartására, valamint foglalkoztatásuk fennmaradására alakultak meg a ’70-es évek második felétől. Támogatásuk több mint két évtizeden keresztül biztosított volt, majd miután megerősödtek, a piac jelentős szereplőivé váltak és képesek lettek a szervezetek saját forrásokból történő fenntartására és fejlesztésére. Ennek következtében a termelői csoportok létrehozásának és működésének elősegítését szolgáló közösségi támogatások elmaradtak. A tíz kelet-közép európai ország csatlakozásával járó bővítés azonban ismét felvetette a 15öknél már megoldottnak tekintett termelői szerveződéssel kapcsolatos problémákat, ezért az Unió ezeknek az országoknak – köztük hazánknak – felajánlotta a termelői csoportok támogatásának lehetőségét. A vidékfejlesztési intézkedéseket tartalmazó csoportban tehát a termelői csoportok számára is megszületett a közösségi források elérésének lehetősége egy átmeneti időszakban. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv keretében 2004. és 2006. között kezdhető meg a termelői csoportok támogatásának öt éves periódusa. Ez az egyszeri, támogatott időszak áll a szervezetek rendelkezésére, hogy létrejöjjenek, megerősödjenek, megteremtsék saját infrastruktúrájuk alapjait és a piac állandó szereplőivé váljanak. A csatlakozásra való felkészülés és a Csatlakozási Szerződés mind teljesebb végrehajtása érdekében a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megalkotta azt a rendeletet, amely a termelői csoportok megalakulását lehetővé tette. A 85/2002. (IX. 18.) FVM rendelet értelmében a csatlakozást megelőző időszakban előzetesen elismert termelői csoportok alakulhattak, amelyek állami támogatást kérelmezhettek a megalakulásuk és működésük finanszírozására, és a későbbi teljes körű állami elismertség megszerzésére. A kezdeti idegenkedés után a 2003. évben több mint 250 szövetkezet és kft. formában megalakuló csoport nyerte el az előzetes elismerést és vált ezzel a nemzeti támogatások jogosultjává. E

2

szervezetek számban, és az igényelt támogatások tekintetében messze meghaladták az előzetes várakozásokat és a rendelkezésre álló költségvetési forrásokat. A csatlakozás időpontjában az elismerés rendszerét módosítani kellett az Európai Unió jogszabályainak történő teljes megfelelés érdekében. A 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet hatálybalépésének időpontjától kezdődően csak állami – vagy ahogyan az előzetestől való megkülönböztetés érdekében a köznyelv nevezi: végleges – elismerést lehet szerezni. Ez a cím teremti meg a 2004. május 1-e óta rendelkezésre álló Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben foglalt támogatási jogcím elnyerésének lehetőségét. 2005. május 31-én, azaz nagyjából egy évvel a csatlakozás után, több mint 50 államilag elismert termelői csoport tevékenykedik az országban. Ezekből mindössze 7 szervezet szerzett jogosultságot 2004. végén, és adhatta be támogatási igényét a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz még abban az évben. E szervezetek 2005-ben már az öt éves támogatás második részletére válnak jogosulttá. A tananyagban a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben (továbbiakban: NVT) foglalt intézkedés részletes leírása mellett, megtalálható az elismerés rendjének ismertetése is, mivel valószínűleg a termelők részéről felmerülő kérdések csak e rendszer pontos ismeretében lesznek sikerrel megválaszolhatóak. Önmagában a támogatási jogcím összesen egyetlen intézkedésből áll, és kevés bonyolult vagy nehezen értelmezhető részt tartalmaz. Ugyanakkor az állami elismerés rendszere teszi lehetővé a jogosultság megszerzését.

Intézkedéshez kapcsolódó fogalmak köre és magyarázata Termelői csoport: a 6/2005. (I. 24.) FVM rendelettel, illetve a 42/2005. (IV. 29.) FVM rendelettel módosított, a termelői csoportokról szóló 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet alapján működő, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által termelői csoportként elismert szövetkezet, vagy korlátolt felelősségű társaság Elismerési okirat: a miniszter által kiadott, a termelői csoport állami (végleges) elismeréséről szóló határozat

3

Támogatásra jogosult: a támogatási kérelmet jóváhagyó határozattal rendelkező termelők által, egy termékpályára létrehozott és működő termelői csoport Támogatási időszak: az elismerési okirat keltétől számított legfeljebb öt éves időtartam, melynek kezdő időpontja a támogatási kérelmet jóváhagyó határozat kelte Termelési érték: a termelői csoport tagjainak igazolt évi árbevételének összege az elismerés tárgyát képező termék vagy termékcsoport vonatkozásában Termék, illetve termékcsoport: szigorú értelemben véve a Kereskedelmi Vámtarifában szereplő termékek, illetve termékcsoportok A termelői csoport fogalma A termelői csoportok az azonos termék, illetve termékcsoport szerint szerveződő termelők olyan együttműködései, amelyekben piaci pozícióik megszerzése, megtartása és megerősítése érdekében, az általuk önállóan végzett mezőgazdasági, erdészeti, vagy halászati alaptevékenységükhöz illeszkedő tevékenységre, különösen az általuk előállított növényi és állati termékek termelési folyamatának elősegítésére, termékeik feldolgozásra való átvételére, tárolására, piacképes áruvá történő előkészítésére, valamint közös értékesítésére irányulnak, a 81/2004. (V. 4.) FVM rendeletben meghatározott szabályok betartásának vállalásával. A termelői csoport tehát a termelők összefogása által, a piaci érdekérvényesítő képesség megerősítése érdekében létrehozott szervezet. A termelői csoportok elismerésének rendszere Az Európai Unión belül a termelői szerveződések, konkrétan a termelői csoportok támogatása már 1978 óta folyamatos. A cél akkor is, és azóta is a termelők összefogásának az ösztönzése, és annak tudatosítása, hogy csak az összefogás révén képesek a meglevő piaci pozíciójuk megtartására és megerősítésére, illetve újabb megszerzésére. Magyarországon a rendszerváltást követően tizenkét év telt el, amíg a termelői csoport fogalmát a 85/2002. (IX. 18.) FVM rendelet először kodifikálta, már a csatlakozásra való felkészítés folyamataként. Fontos volt, és a mai napig is cél, tudatosítani a termelőkben, hogy önállóan nem képesek a csatlakozást követően (és már azt megelőzően sem) a meglehetősen kibővült piaci kínálattal és versenyhelyzettel lépést tartani. Az európai piacon való 4

eredményes részvétel csak termelők összefogása, és ezáltal a termelés koncentrálása esetében lehetséges. Az első termelői csoportokról szóló rendelet alapvetően az uniós szabályok adaptációjaként született. Bár az uniós szabályozás csak szövetkezetekről beszél, hazánkban még mindig kevésbé népszerűek az EU többi országában már jelentős gazdasági szerepet kivívott szövetkezetek. Ebben szerepet játszik a termelők ellenszenve a korábbi termelőszövetkezetekkel kapcsolatban, ami azért napjainkban már feloldódni látszik. Az uniós csatlakozás jegyében tehát Magyarországon már 2002. szeptemberétől lehetőség volt arra, hogy a rendelet feltételeinek megfelelő szervezetek termelői csoportként (előzetes) elismerést nyerjenek. Sikerként könyvelhető el, hogy a 85/2002. (IX. 18.) FVM rendelet alapján több mint 250 előzetesen elismert termelői csoport alakult, amelyek az elmúlt két évben összesen 2,2 milliárd forint összegű állami támogatást kaptak. Ez a szám mindenképpen arra utal, hogy a maguk a termelők is kezdik belátni a termelői csoport tagságával járó előnyöket. Problémát jelent azonban, hogy a termelői csoport taglétszáma általánosságban alacsony, sok esetben a minimális tizenöt fő, illetve azt alig meghaladó, ami ellentmond annak a törekvésnek, hogy minél nagyobb szervezetek jöjjenek létre. A termelői csoport tagjai egyébként leginkább a közép-, illetve az idősebb korosztályból kerülnek ki, márpedig a fiatal termelők részvétele is rendkívül fontos lenne a vidék lakosságmegtartó szerepe miatt. A mezőgazdaságból élők száma sajnos egyre inkább csökkenő tendenciát mutat. A fiatalok részvétele a termelői szerveződésekben igen fontos lenne, ugyanis ez biztosíthatná az elvándorlási folyamat visszafordítását. Gondot jelent továbbá, hogy a szervezetek is forráshiánnyal küzdenek, az elmúlt évben országos problémaként jelentkező értékesítési árak rendkívül nagy mértékű csökkenése miatt a tervezett árbevételt több szervezet nem éri el, az esetlegesen nagyobb és jobb minőségű termékmennyiség ellenére sem. Nehézségként értékelhető ezen kívül, hogy az előzetesen elismert termelői csoportok területi elosztása rendkívül egyenetlen, előfordul, hogy egy adott termékpályán tevékenykedő termelői csoportok több mint fele egy megyében található. A termelők azonban egyre inkább tudomásul veszik azt, hogy a saját érdekük az, hogy termelői csoportokat hozzanak létre, ezáltal gazdagítják a kínálatot, és a termelést a piac mindenkori igényeinek megfelelően alakítsák. Annál is inkább szükség van a termelők összefogására, mivel a felvásárlók koncentrációja a multinacionális áruházláncokon keresztül megtörtént, így a szervezetlen kistermelők - összefogás nélkül - nem képesek megfelelő alkupozíciót kialakítani. A termelői csoportok létrehozása során tehát különös figyelmet kell

5

fordítani arra, hogy olyan szervezetek alakuljanak, amelyek nemcsak a tagok termelését fogják össze, hanem képesek az értékesítést a piaccal is összehangolni. A termelői csoportban való tagsághoz azonban a tagoknak többlet kötelezettségeket kell vállalniuk. Például (alapszabályban meghatározott kivételtől eltekintve) a termelői csoporton keresztül kötelesek a terméküket értékesíteni, tagsági viszonyukat három évig nem szűntethetik meg, mindezek mellett pedig szigorú minőségi előírásokat kell betartaniuk a termelés során. A termelők önállósága azonban nem veszik el a termelői csoportban történő belépéskor, továbbra is önállóan gazdálkodnak, betartva természetesen a termelői csoport által meghatározott feltételeket. A tagoknak ugyan komoly feltételeket kell vállalniuk a szervezetbe történő belépés esetében, de cserébe a termelői csoportnak is biztosítania kell a tagok termékeinek áruvá történő előkészítéséhez és értékesítéséhez szükséges technikai hátteret. A szervezetnek alkalmasnak kell lenni a termelői kör összefogására, és a termékmennyiség közös értékesítésére, ezáltal az adott termék piaci ár- és értékesítési feltételeinek kedvező alakítására. Uniós tagságunk első éve után látszik, hogy csak a fentieket valóban teljesíteni tudó, igazán piacképes szervezetek azok, amelyek képesek versenyben maradni a piacon. Az EU csatlakozást követően tehát egyre fontosabbá válik a termelői csoportok létrehozása és működtetése során, hogy a szervezet képes legyen biztosítani a termelés megszervezését és hozzáigazítását a kereslethez, különösen a mennyiség és a minőség tekintetében. Az uniós piacon ugyanis csak akkor képesek a termelők megfelelően működtetni a szervezetet, ha összefognak, és a jó minőségű áru közös értékesítését tartják szem előtt, nem pedig a több azonos termékpályán, minimális létszámmal és árbevétellel működő szervezetek létrehozása a cél. Éppen ezért az ideális az lenne, hogy minél kevesebb – de piacképes – termelői csoport működjön, hiszen nem az lenne az érdekük, ha egymással versenyezzenek, hanem az összefogás, a közös piacra jutás céljából. A rendeletben foglalt társulási lehetőség is ezt ösztönzi, de ez természetesen nem zárja ki az egészséges piaci verseny lehetőségét, és jelenlétét. A termelői csoportok mellett fontos termelői összefogás a zöldség-gyümölcs termelői értékesítő szervezetek létrejötte, amely a jelenleg módosítás alatt lévő 120/2003. (XII. 2.) FVM rendelet (TÉSZ rendelet) alapján lehetséges. Az e rendelet hatálya alá tartozó szervezetek nem alakíthatnak termelői csoportot. A termelői csoportok a zöldség-gyümölcs ágazat kivételével azonban a mezőgazdaság szinte minden ágazatában létrejöhetnek és 6

működhetnek (sertés, baromfi, gabona, olajos növény, tej, cukorrépa, nyúl, méz) ezért nehéz feladat a rájuk vonatkozó szabályokat lefektetni, és ez az oka annak, hogy a jogszabály már többször módosításra került.

A termelői csoportokra vonatkozó jogszabályok, és azok módosítása Korábban a 85/2002. (IX. 18.) FVM rendelet alapján lehetett „előzetes”, illetve „végleges” elismerést nyerni. Az előzetes elismerés esetében – amely legfeljebb öt éves időtartamra szólhatott – alacsonyabb árbevételi határnak kellett megfelelni, mint a véglegesnél. Az előzetes elismerés árbevételi határa hatvanmillió forint, a kisebb árbevételű termékpályák (méhészet, juh-, kecske-,

prémesállat-tartás,

dohány-

és

gyógynövénytermesztés)

esetében

pedig

harmincmillió forint volt. Ez a rendkívül alacsony árbevételi feltétel eredményezte, a fentiekben már említett több mint 250, az esetek többségében minimális termelői kört felölelő, alacsony árbevételű, a piac befolyásolására alkalmatlan előzetesen elismert termelői csoport létrejöttét. Az előzetesen elismert termelői csoportok működésük segítéséhez állami támogatást vehettek igénybe. A 85/2002. (IX. 18.) FVM rendelet alapján még lehetőség volt arra is, hogy az azonos termékpályán tevékenykedő termelői csoportok szövetséget hozzanak létre. A szövetségek szintén nemzeti támogatást igénybevételére is jogosultak voltak. A szövetséget létrehozásához legalább tíz termelői csoport összefogására volt szükség, és egy adott termékpályán csak egy szövetség volt alakítható. A 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet a szövetségek létrehozását már nem szabályozza. Egyrészt azért, mert a rendelet alapján szövetségek nem alakultak, másrészt szakmailag a támogatásuk sem feltétlenül indokolt. Az elmúlt két év szűkös költségvetési kerete a termelői csoportok támogatási igényének ötven százalékos kielégítésére sem volt elég. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a termelői csoportok ne foghatnának össze, ne alakíthatnának szövetséget, hiszen a termelői összefogásból eredő előnyöket a rendelet nem kívánja korlátozni, egyszerűen csak a külön szabályozás szűnt meg. Az uniós csatlakozást követően megjelent Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján azonban csak a 2004. május 1. után elismert termelői csoportok vehetnek igénybe uniós támogatást. Mivel az NVT szigorúbb szabályozást ír elő, és ehhez a feltételrendszerhez köti a támogatás igénybevételét is, ezért a rendelet átfogó módosítása vált szükségessé. Bár az NVT az előzetesen elismert termelői csoport fogalmát nem ismeri, fontos, hogy a már működő, 7

korábban előzetes elismerésben részesült termelői csoportok jóváhagyott létesítő okiratuknak megfelelően a határozatban szereplő legfeljebb öt éves időtartamig – amennyiben előírt kötelezettségeiknek eleget tettek – tovább működhetnek. Az elismerési határozat azonban visszavonható, ha nem teljesítik a vállalt feltételeket (pl. árbevétel). A cél azonban természetesen az lenne, hogy ezek a szervezetek is állami elismerést nyerjenek, amelyre a rendelet szerint lehetőség van, akár társulás útján is. A 2004. év májusában megjelent 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet hatályon kívül helyezte a korábbit, és a legfőbb változás az volt, hogy az új rendelet alapján előzetes elismerést már nem lehetett kérelmezni. Az új rendelet szigorúbb, az uniós előírásoknak is megfelelő feltételrendszert állapít meg, mely alapján EU-s támogatás vehető igénybe. A rendelet árbevételi feltételrendszere három részből állt, az általános kategória a háromszázmillió forint volt, a nagyobb árbevételű termékpályák (gabona, olajos-növények, tehéntej, baromfi-, és sertéstenyésztés) esetében azonban évi legalább ötszázmillió forint árbevételt írt elő. A kisebb árbevételű termékcsoportok esetében az árbevételi határ százmillió forint, ez a mai napig sem változott. Ez vonatkozik jelenleg a juh-, kecske-, prémesállat-tartás, a méhészet, fűszer- és gyógynövénytermesztés, és tönköly-, illetve durumbúza termesztés eseteire. 2004. őszén azonban az alakulni kívánó termelői csoportok visszajelzéseiből már világossá vált, hogy az új rendelet olyannyira szigorú feltételrendszert ír elő, különösen a természetes személy tagoktól származó árbevételi arány tekintetében – amely harminc, illetve a nagyobb árbevételű termékpályák esetében tíz százalék volt – hogy ezt ismét módosítás követte, és megjelent a 6/2005. (I. 24.) FVM rendelet. A 2005. évi Gazdademonstrációs Megállapodás alapján ismét módosult a szabályozás. A 42/2005. (IV. 29.) FVM rendelet alapján megszűnt az ötszázmillió forintos árbevételi kategória, és a korábban idetartozó termékpályák esetében is már háromszázmillió forint az árbevételi határ. Ez a változtatás azt eredményezheti azonban, hogy bár valóban több szervezet képes állami elismerést nyerni, de ez nincs olyan magas árbevételi korláthoz kötve, amely valóban biztosítaná a piac befolyásolását, és a versenyképességet. A termelői csoportok jelenleg tehát a többszöri módosítás után már egységes szerkezetbe foglalt 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet alapján hozhatók létre, és ennek előírásai, feltételrendszere alapján kell működniük. 8

A termelői csoportok létrehozása A termelői csoportot létrehozásához legalább tizenöt termelő összefogása szükséges. A gyakorlatban azonban célszerű, ha ennél több termelő hozza létre a termelői csoportot, illetve tervez a szervezet a későbbiekben tagbővítést. Azon kívül, hogy a minél nagyobb termelői kört összefogó szervezet létrehozása a cél, az árbevétel tekintetében is fontos szempont a termelők létszáma. A termelői csoport tagjai Termelői csoport tagja csak az a természetes személy, jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság lehet, aki, vagy amely a szerveződés céljának megfelelő értékesítésre szánt terméket termel, és a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggő ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételről szóló 141/2003. (IX. 9.) Korm. rendeletben, illetve a hegyközségek adatszolgáltatási rendjéről szóló 34/1997. (V. 9.) FM rendeletben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tett, és nyilvántartásba vették. A nyilvántartásba vételt már az elismerésre irányuló pályázat benyújtásakor igazolni kell, a tagok regisztrációs számát tételesen fel kell sorolni. A korábban előzetes elismerést nyert szervezetek további működése, illetve azok állami elismerése A korábban a 85/2002. (IX. 18.) FVM rendelet alapján előzetes elismerést nyert szervezetek – mint ahogy azt korábban említettük – a létesítő okiratuknak megfelelően, az előzetes elismerési határozatban szereplő legfeljebb öt éves időtartamig tovább működhetnek. Természetesen az előzetesen elismert termelői csoportoknak a korábbi rendelet feltételeinek kell megfelelniük, és amennyiben az ott előírtakat nem teljesítik, a határozat visszavonásra kerül. Az előzetesen elismert termelői csoportok esetében is lehetőség van arra, hogy állami elismerést nyerjenek, a következő esetekben. − Amennyiben az előzetesen elismert termelői csoport önállóan is képes teljesíteni a 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet feltételeit (különösen az árbevétel tekintetében), állami elismerési kérelmet nyújthat be. Az elismerés iránti kérelem benyújtására – a feltételek fennállása esetén – bármikor lehetőségük van. A pályázat ebben az esetben is ugyanúgy elbírálásra kerül, mint azon szervezetek esetében, amelyek nem rendelkeznek előzetes elismerési határozattal. 9

− Lehetőség van arra is, hogy kettő vagy több előzetesen elismert termelői csoport a termékek közös értékesítése, közös beruházás megvalósítása, illetve regionális célok megvalósítása érdekében társulást hozzon létre. Ebben az esetben a termelői csoportok árbevétele együttesen kell, hogy elérje az adott termékpályán meghatározott minimális árbevételt. Vállalniuk kell azonban azt (és természetesen dokumentációval bizonyítani is), hogy az árbevételi határt két éven belül önállóan is elérik. − Az állami elismerés elnyerése érdekében az előzetesen elismert termelői csoportok esetében a polgári jog szabályai szerinti egyesülésre is lehetőség van. Az előzetesen elismert termelői csoport véglegessé alakulása esetén természetesen nem kell megvárni azt, hogy az előzetes elismerési határozatban foglalt időszak – amely legfeljebb öt év lehet – elteljen. A termelői csoportok működési formája A termelői csoportok a jelenlegi szabályozás szerint új szervezetként létrehozott, illetve előzetesen elismert termelői csoportból átalakuló szövetkezeti, illetve korlátolt felelősségű társasági formában működő szervezetek lehetnek, amelyek kizárólag egy termékre vagy termékcsoportra szakosodva működhetnek. Nem fogadható el tehát az, hogy egy több termékpályán működő szervezet termelői csoportot hozzon létre. A rendelet jelenleg nem engedi meg, hogy már működő szervezetek termelői csoporttá váljanak, mivel a legtöbb ilyen esetben nem termelői összefogásról van szó. A későbbiekben esetleg ez változhat, de abban az esetben is csak és kizárólag az egy termékpályán működő, kizárólag termelő tevékenységet folytató tagokból álló szervezetek elismerésére lesz lehetőség. Azt, hogy a termelők szövetkezeti, vagy korlátolt felelősségű társasági formában fognak-e össze, a rendelet nem kívánja előírni. A termelőknek kell eldönteniük, hogy a szabad tagság elvén működő szövetkezeti, vagy az esetlegesen gazdasági szempontból célszerűbb korlátolt felelősségű társasági formát választják. A termelői csoportként történő elismerés feltételei A vonatkozó FVM rendelet az állami elismerés megadását szigorú feltételrendszerhez köti, és annak betartását ellenőrzi. Árbevételi korlát A termelői csoportként működni kívánó szervezetek akkor kérhetik az állami elismerés megadását, ha az adott termék értékesítéséből a rendeletben meghatározott árbevételt elérik. A 10

többször módosított árbevételi határ jelenleg sem egységes, ez a termékpályák különbözősége miatt nem is lenne megvalósítható. Legalább százmillió forint éves árbevétel elérése szükséges a következő termékpályáknál: − juh-, kecske-, nyúl- és prémesállat-tartás, − méhészet, − fűszer- és gyógynövénytermesztés, és gyűjtés, − tönköly- és durumbúza-termesztés. A többi termékpálya esetében az elismeréshez legalább háromszázmillió forint éves árbevétel szükséges. A termelői csoport összes árbevételéből legalább hetven százalékban a tagok által termelt termék értékesítéséből kell származnia. Az árbevétel harminc százaléka tehát egyéb tevékenységből is származhat. Fontos megjegyezni, hogy a termelői csoport árbevételébe (mind az állami elismerés, mind a támogatás vonatkozásában) csak a tagok által megtermelt, illetve feldolgozott termék értékesítéséből származó árbevétel vehető figyelembe. Termék alatt itt azt a terméket, vagy termékcsoportot értjük, amelyre az állami elismerés vonatkozik. A természetes személy tagok részvétele a termelői csoportban A termelői csoportok létrehozása, működése során kiemelten fontos a természetes személy tagok részvétele a szervezetben, hiszen tulajdonképpen a kistermelők széles körű összefogása a cél. A rendelet azonban nem írja elő, hogy csak természetes személyek lehetnek a szervezet tagjai, ez nem is lenne célszerű, hiszen a „kistermelők” az előírt árbevételt egyes esetekben képtelenek lennének elérni. Problémát jelent az is, hogy a természetes személyek (kistermelők) önállóan nem tudnak, vagy nem akarnak összefogni, szerveződni, ösztönzésre van szükségük. Jellemző, hogy egy már működő, és megalapozott piaci kapcsolatokkal rendelkező társasághoz, termelőhöz könnyebben csatlakoznak, az hívja fel a figyelmüket a termelői csoportban való működés előnyeire. A termelői csoport tagjai ezért nem csak természetes személyek, hanem jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok is lehetnek, azonban kizárólag olyanok, amelyek termelő tevékenységet folytatnak (tehát regisztrált mezőgazdasági termelők). Korábban a 85/2002. (IX. 18.) FVM rendelet nem írta elő, hogy a természetes személyeknek milyen arányban kell részt venniük a termelői csoportban. A 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet első változata már tartalmazta ezt, mégpedig úgy, hogy a termelői csoport összes

11

árbevételéből legalább harminc százaléknak a természetes személy tagoktól kell származnia. A nagyobb árbevételű termékpályák esetében (gabona, olajos növények, cukorrépa, tehéntej, baromfi- és sertéstenyésztés, illetve dohánytermesztés) a természetes személy tagoktól származó árbevételnek el kell érnie a termelői csoport összes árbevételének legalább tíz százalékát. Ennek a rendelkezésnek a célja tulajdonképpen az volt, hogy megakadályozza, hogy egy, vagy két jogi személy árbevétele alkossa a termelői csoport teljes árbevételét, és ezáltal a jogi személyiségű termelők esetlegesen monopolhelyzetbe kerülhessenek. A szabályozás által így rákényszerülnek, hogy természetes személy tagokat is maguk mellé vegyék, mintegy „felkarolják” azokat. Rengeteg visszajelzés érkezett a szervezetek részéről különböző szakmai fórumokon, írásbeli kérelmekben, illetve szóban, hogy – különösen a nagy árbevételű termékpályáknál, mint például sertés-, vagy baromfitenyésztés – ennek a feltételnek képtelenek megfelelni. Minél magasabb az árbevétele ugyanis egy termelői csoportnak, annál magasabb árbevétel teljesítése hárult a természetes személyek tagokra. Ez pedig több szervezet esetében akár a megalakulást is gátolta, annak ellenére, hogy nem kevés természetes személy taggal rendelkeztek. A kistermelők ugyanis nem voltak képesek az összes árbevétel harminc százalékát megtermelni. A könnyebb megalakulás érdekében a rendeletmódosítás során a természetes személyektől származó árbevételi arány tíz, a nagyobb árbevételű termékpályák esetében pedig három százalékra csökkent. A természetes személyektől származó árbevételi határ követelménye alól egy termékpálya képez kivételt, mégpedig a halászati ágazatban tevékenykedő termelői csoportok. Ennek kizárólag gyakorlati oka van, a halgazdasági, halas-tavi halászati termelő tevékenységet ugyanis természetes személyek nem folytatnak. Természeti katasztrófa miatti árbevétel csökkenés, illetve intervenció Ha a termelői csoport árbevétele természeti katasztrófa miatt jelentősen csökken, akkor arról köteles a kár bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül a területileg illetékes megyei FM hivataltól igazolást kérni. Az igazolásnak tartalmaznia kell a becsült kárértéket. Természeti katasztrófa lehet, pl. a fagykár, a jégkár, az aszálykár, állat-megbetegedés, piaci zavar, stb. Amennyiben a gabonát intervencióra felajánlották, és a kifizetés a tárgyévet követő évben történik meg, akkor a termelői csoport köteles a felajánlás elfogadását követő tizenöt napon belül az MVH-tól igazolást kérni. Az igazolásnak tartalmaznia kell az intervenciós raktárban elhelyezett termékmennyiség meghirdetett intervenciós árral beszorzott értékét. Az elismerés elbírálásánál a fenti módokon igazolt árbevétel-kiesések figyelembe veendőek.

12

A létesítő okirat tartalmi kellékei Ahhoz, hogy egy szervezet termelői csoportként elismerést nyerjen, bizonyos feltételeket a létesítő okiratban kell meghatározni. A tagok kötelesek a termelői csoporttal termékértékesítési szerződést kötni. Erre azért van szükség, hogy biztosítva legyen, hogy a tag csak a termelői csoporton keresztül értékesíti azt a terméket, amelyre a termelői csoport az elismerést kapja. Ezzel összefüggésben a létesítő okiratnak tartalmaznia kell azt a rendkívül fontos feltételt is, miszerint a tagok egy adott termék (termékcsoport) vonatkozásában csak egy termelői csoportnak lehetnek tagjai. A tagnak vállalni kell továbbá, hogy az adott terméket száz százalékban a termelői csoporton keresztül forgalmazzák. Ettől kivételes esetben el lehet térni, tehát a tag közvetlenül a fogyasztók felé is értékesítheti a megtermelt termék egy részét (de legfeljebb a huszonöt százalékát), de ennek feltételeit a rendelet a termelői csoport legfőbb szervének (taggyűlés, vagy közgyűlés) hozzájárulásához köti. Vállalniuk kell azt is, hogy betartják a szervezet által meghatározott termelésre és környezetvédelemre vonatkozó szabályokat. Működési költség-hozzájárulást kell fizetniük, továbbá termelési, és saját célú termék-felhasználási adatokat kell szolgáltatniuk a szervezetnek. Fontos feltétel, hogy a tag a termelői csoportból három évig nem léphet ki. Ennek oka, hogy néhány tag kilépése által a termelői csoport létszáma esetlegesen tizenöt fő alá csökkenhetne, ezáltal az elismerés e feltétele nem teljesülne, ami a határozat visszavonását vonná maga után. Gondot jelentene az is, hogy mivel a működési program az összes tag termelésének figyelembevételével készül, a kiesés a további működésben és értékesítésben zavart okozhat. A rendelet a piac rendellenes működése esetében lehetőséget biztosít a tagoknak arra, hogy önállóan, vagy a termelői csoport által kijelölt másik szervezeten keresztül értékesíthessék a termékmennyiségüknek azt a részét, amely piacra juttatása a saját termelői csoporton keresztül nem oldható meg. A létesítő okiratban kell a fentieken kívül szabályozni a következőket is: − A tagokkal szemben alkalmazható jogkövetkezményeket, abban az esetben, ha a tag a vállalt kötelezettségeket megsérti (ez a leggyakrabban a termelői csoportból történő kizárással jár). − A működési költség-hozzájárulás fizetésének mértékét, módját, illetve azt, hogy a fizetés elmulasztásának milyen következményei vannak. − A szervezet érdekeltségi rendszerének az alapelveit, illetve az eredményfelosztás módját.

13

− Azokat a szabályokat is rögzíteni kell, amelyek biztosítják azt, hogy a tagok demokratikusan felügyelhessék magát a szervezetet, illetve annak működését. Tartalmaznia kell a létesítő okiratnak, hogy az új tagok felvételére, illetve a minimális tagsági időre vonatkozó rendelkezéseket, illetve azt, hogy a tagok kilépése, vagy üzletrészük átruházása a legfőbb szerv hozzájárulásához van kötve. A korlátolt felelősségű társasági formában elismerést nyerni kívánó szervezetek esetében az alapszabálynak a fentieken kívül még az alábbi feltételeket is tartalmaznia kell. − Egyetlen tagnak sem lehet tizenöt százaléknál nagyobb tulajdoni részesedése, illetve szavazati joga a szervezetben, ez is a demokratikus működést biztosítja, és a termelőket védi. − Az üzletrész kívülálló személyre történő átruházásához a társaság hozzájárulása szükséges, illetve, hogy milyen esetekben lehet ezt a hozzájárulást megadni, vagy esetleg megtagadni. A működési program A működési program a pályázat egyik legfontosabb része. Ahhoz, hogy egy szervezet termelői csoportként elismerést nyerjen, legalább a következő három évre vonatkozóan be kell mutatnia a tevékenységét, egy úgynevezett működési program keretében. A működési programban ismertetni kell a kezdeti állapotot, tehát a termelői csoport alakulását, illetve, ha már korábban is működött a szervezet, akkor azt. Ismertetni kell a gazdálkodás legfontosabb adatait, pl. a tagok létszámát, a termelés adatait, az értékesítés módját, az árbevételt, stb. Fel kell tárni, hogy a szervezet milyen célokat kíván megvalósítani a működéssel, és, hogy ezt milyen módon kívánja elérni. Be kell mutatni a termelői csoport vállalt termelésszervezési feladatait, kereskedelmi stratégiáját, a forgalmazási módszereket, a termékminőség javításának elképzeléseit. A szervezetnek biztosítani kell a tagok számára a tárolási, csomagolási, és értékesítési feltételeket. Be kell mutatni továbbá, hogy adott a kereskedelmi és pénzügyi rendszer, és az ügyvitel személyi és tárgyi feltételei. Tartalmaznia kell a működési programnak egy fejlesztési tervet, illetve a tervezett beruházások és az ehhez kapcsolódó források tervét. Mellékletként csatolni kell a rendelet mellékleteit, illetve a gazdálkodási, pénzügyi tervet. A működési program összeállítása, és az abban közölt adatok valódisága rendkívül fontos, hiszen leginkább ennek alapján dől el, hogy a termelői csoport elnyeri-e az állami elismerést. 14

Mivel a termelői csoportok uniós támogatás igénybevételére jogosultak, a feltételrendszer szigorú, és azok teljesítését folyamatosan ellenőrzik. A termelői csoportként történő elismerés folyamata Az elismerés iránti kérelmet – amely a működési programot, és annak mellékleteit is tartalmazza – a területileg illetékes megyei földművelésügyi hivatalhoz kell benyújtani, tizenegy példányban. A tizenegy példányra azért van szükség, mert a pályázatokat elbíráló szakmai Bizottság létszáma jelentősen – kilenc főre – kibővült, és biztosítani kell számukra a teljes pályázati anyag megismerésének lehetőségét. A jövőben esetleg költségkímélő, és célszerűségi szempontok miatt megvalósulhat a kérelem elektronikus úton történő benyújtási lehetősége is, de erre jelenleg technikailag és eljárás rendileg nincsen lehetőség. A területileg illetékes megyei földművelésügyi hivatal szerepe rendkívül jelentős a pályázat benyújtását követően. Miután az alakulni kívánó termelői csoport benyújtotta a pályázatot, a hivatal helyszíni szemlét tart a pályázónál. Ellenőrzi azt, hogy a pályázat tartalmilag, illetve formailag megfelel-e a rendeletben foglalt követelményeknek, illetve a szemle során megvizsgálja, hogy a szervezet működése megfelel-e a pályázatban foglaltaknak. A hivatalnak lehetősége van arra, hogy amennyiben a pályázat nem felel meg a rendelet feltételeinek, illetve hiányosságot tapasztal, hiánypótlásra szólítsa fel a szervezetet. A leggyakrabban előforduló hiányosságok, hogy a működési program mellékletei hiányoznak, illetve nem megfelelően vannak kitöltve, de alapszabályi kiegészítés is előfordul. A hiánypótlási felszólítást követően a szervezetnek tizenöt napja van arra, hogy pótolja a hiányosságokat. Amennyiben ez eredménytelen, a hivatal a pályázatot elutasíthatja. Ha a pályázat megfelel a rendeletben foglalt feltételeknek – hiánytalan, és szakmai szempontból is alkalmas az elismerésre – vagy a szervezet a hiánypótlási kötelezettséget megfelelően teljesítette, a hivatal a pályázatot továbbítja a minisztériumba. A hivatalnak mellékelnie kell a szemlén készült jegyzőkönyvet, illetve egyértelmű szakmai javaslattal alá kell támasztania azt, hogy miért javasolja a szervezet elismerését. Erre azért van szükség, mert a minisztériumban történő bírálat során kiemelten fontos a területileg illetékes megyei hivatal véleménye, hiszen a hivatal a helyszínen ellenőrizte az elismerés feltételeinek meglétét, míg a bírálatot folytató szakmai Bizottságnak erre nincs minden esetben lehetősége. A pályázat a minisztériumba érkezését követően a Termelői Csoportok Titkárságára kerül, ahol azok feldolgozása, adminisztrálása, bírálatra történő előkészítése és a tagok felé történő megküldése történik.

15

A termelői csoportok pályázatait elbíráló szakmai Bizottság A Bizottság jelenleg kilenc főből áll, melyből öt fő a minisztérium szakmai főosztályainak képviselője, négy fő pedig a szakmai érdekképviseletek részéről vesz részt a bírálatban (MOSZ, MAGOSZ, HANGYA, Magyar Agrárkamara). A Bizottság széles körű szakmai összetétele biztosítja a pályázatok elfogulatlan, és mindenre kiterjedő kivizsgálását és bírálatát. A Bizottság tagjai megvizsgálják, hogy a benyújtott pályázat a rendelet tartalmi és formai előírásainak megfelel-e, majd írásbeli véleményükben – indoklással együtt – rögzítik, hogy az elismerést, illetve az elutasítást javasolják-e a miniszternek. Az írásbeli véleményt ezután a titkárságnak kell megküldeni. A Bizottság szükség szerinti gyakorisággal ülésezik, és elutasítási, illetve elismerési javaslatot terjeszt a miniszter elé. A

termelői

csoportként

történő

elismerési

kérelem

elbírálása

tehát

a

hivatal

szemlejegyzőkönyve, a benyújtott dokumentumok, és a Bizottság javaslata alapján történik. A pályázat A pályázat tizenegy példányban történő összeállítása és benyújtása rendkívüli figyelmet igényel, hiszen minden hiányzó, esetlegesen hiányosan kitöltött része az elismerési folyamat hosszabbítását idézheti elő. A pályázathoz csatolni kell a szervezet létesítő okiratának közjegyző által hitelesített másolatát egy példányban, illetve a cégbírósági nyilvántartásba vételt igazoló hiteles másolatot, szintén egy példányban. Az eredeti példányok csatolása nem célszerű, mivel azok visszaküldésére sajnos nincsen lehetőség. Csatolni kell az illetékes terméktanács – illetve amennyiben ilyen az adott termékpálya vonatkozásában nem létezik, más, a minisztériumnál nyilvántartásba vett országos szakmai érdekérvényesítő szervezet – kérelemre vonatkozó támogató véleményét. A kérelmezőnek ezenkívül nyilatkoznia kell arról, hogy az ellenőrzéseknek aláveti magát, továbbá, hogy rendelkezik környezetbarát eljárások alkalmazását elősegítő technológiákkal, a tagok által megtermelt áru tárolásához, értékesítéséhez szükséges technikai eszközökkel, illetve, hogy képes ellátni a tevékenységre irányuló kereskedelmi és költségvetési ügyvitelt. Az elismerésre illetve az elutasításra vonatkozó döntés A miniszter az elutasításról, illetve az elismerésről a pályázat minisztériumba történő beérkezést követően harminc napon belül határozatot hoz, amely ellen fellebbezésnek helye nincs. A miniszter a rendelkezésre álló adatok és a bizottság javaslata alapján dönti el, hogy elismeri-e a szervezetet termelői csoportként, vagy elutasítja azt. A miniszternek lehetősége 16

van arra, hogy a tartalmi és formai szempontból is megfelelő termelői csoport pályázatát elutasítsa, ha az adott termékpályán azonos földrajzi területen már működik egy korábban elismert termelői csoport. Ennek oka, hogy az egymás fejlődését akadályozó, egymással térségi szinten versengő termelői csoportok miatt jelentősen sérülnének a termelői összefogásból eredő előnyök. A termelői csoportok létrehozásának ugyanis nem az a célja, hogy minél több szervezet jöjjön létre, hanem hogy a termelők minél nagyobb körét ölelje fel. Több azonos termékcsoportban, földrajzi értelemben egymás mellett működő termelői csoportra inkább a rivalizálás, a versenyzés a jellemző, ellentétben a termelői szerveződés valódi céljával. A működési program végrehajtása Amennyiben a termelői csoport megkapja az elismerési határozatot, a működési program végrehajtását a határozat kiállítását követő hónap első napján kell megkezdenie. A működési programban (illetve előzetesen elismert termelői csoport esetében az elismerési tervben) foglaltak módosítására évente egyszer van lehetőség. Ennek időpontja az éves beszámoló határidejével egyezik meg. A részletes szakmai indoklással alátámasztott módosítási kérelem elfogadásáról a minisztérium dönt. Egyébként a termelői csoportnak a működési programban vállalt kötelezettségeit teljesíteni kell. Amennyiben a szervezet a kötelezettségeket nem teljesíti, a minisztérium három hónapos határidő kitűzésével felszólítást küld azok maradéktalan teljesítésére. A határidő be nem tartása esetén az elismerésről szóló határozat visszavonásra kerül. A termelői csoportok társulása Korábban, a 85/2002. (IX. 18.) FVM rendelet alapján – bár lehetőség volt az állami elismerés elnyerésére is – egyetlen dohány termékpályán működő termelői csoport kivételével, a nagyságrendileg 250 szervezet mind előzetes elismerésben részesült. Az előzetes elismerési határozat azonban nem jogosítja fel a szervezeteket uniós támogatás igénybevételére, azt csak állami elismerési határozattal rendelkező termelői csoportok igényelhetik. Mint ahogy azt már fent említettük, az előzetesen elismert termelői csoportok esetében lehetséges, hogy kettő vagy több termelői csoport társulást hozzon létre. Ez a lehetőség csak azonos termékpályán működő szervezetek esetében adott. A társulást létrehozó előzetesen elismert termelői csoportok bizonyos tevékenységeik közös ellátására, értékesítésre, illetve a közös érdekeltségekbe tartozó beruházások megvalósítására

17

társulnak. A társulás nem érinti a szervezetek működését, azok továbbra is önállóan végzik tevékenységüket. A társulás feltételeit szerződésbe kell foglalni. A szerződésnek ki kell térnie az együttműködés területére és feltételeire, illetve az elszámolási és érdekeltségi viszonyokra. A szervezeteknek a szerződésben kell nyilatkozni arról, hogy együttes árbevételük már a szerződéskötés időpontjában eléri a rendeletben meghatározott, adott termékpályára vonatkozó minimális árbevételi határt, ami a termékcsoporttól függően száz vagy háromszázmillió forintos éves árbevételt jelent. Vállalnia kell ezenkívül minden, a társulásban részt vevő termelői csoportnak, hogy az elismeréstől számított két éven belül a jogszabályban meghatározott árbevételt önállóan is elérik, illetve a további működésük során azt meg is tartják. A szerződésben fel kell sorolni az együttműködés területeit, a megvalósítás módját, és feltételeit (pl. áruértékesítés, termelésszervezés, tárolás, szaktanácsadás, egyeztetett fajtapolitika, minőségellenőrzési- és tanúsítási rendszer kiépítése, közös érdekeltségű beruházások megvalósítása, eszközök és berendezések jobb kihasználása, hatékonyabb működtetése). Fontos szempont lehet a társult termelői csoportok pályázatainak bírálata során a térségi összefogás; az EU követelményeinek megfelelő nyilvántartási és elszámolási rendszer kialakítása; a szerződésekre épülő, a termelői alkupozíciók javítására alkalmas áruforgalom bonyolítása; a piacra jutás, és a minőségjavítás feltételeinek biztosítása, különösen is a tárolás, szállítás és az önálló telephely kialakítása. A társult termelői csoportok ezenkívül a működési programban is kötelesek bemutatni az együttműködést, a társulásból származó előnyöket, illetve a társulás gazdasági hatásait. Az állami elismerésre irányuló kérelmet minden, a társulásban részt vevő termelői csoportnak be kell nyújtania, természetesen egyeztetett tartalommal. A társulási szerződést minden társult szervezetnek mellékelnie kell a pályázatához. Amennyiben az elismerés feltételi fennállnak, az elismerési határozatot minden társult termelői csoport külön kapja meg. A társulásban részt vevő termelői csoportok esetében rendkívül fontos feltétel, hogy a társult termelői csoportok mindegyikének a társulást követő két éven belül el kell érnie az adott termékpályára vonatkozó minimális árbevételi követelményt. Amennyiben ugyanis ez a feltétel nem teljesül, és az adott szervezet a társulásban részt vevők egyikével sem egyesült, úgy az elismerési határozat visszavonásra kerül, és ez a korábban kapott támogatás visszavonását is eredményezheti.

18

Ellenőrzés, jelentéskészítési kötelezettség Az elismerés feltételeinek betartását mind az előzetesen elismert, mind pedig az állami elismerést nyert termelői csoportok esetében a minisztérium, illetve a területileg illetékes megyei FM hivatal folyamatosan ellenőrzi. Az előzetesen elismert termelői csoportok, illetve a 2005. január elseje után elismerést nyert, de korábban előzetesen elismert termelői csoportok kötelesek a tárgyévet követő év május 31-ig az elismerési terv végrehajtásáról a minisztériumnak a hivatal útján beszámolni. Az írásbeli beszámolót a területileg illetékes megyei földművelésügyi hivatalhoz kell tehát benyújtani. Az éves beszámolókban néhány oldalban be kell mutatni a jóváhagyott elismerési terv teljesítését. Ki kell térni a taglétszám alakulására, az elismerési tervekben jóváhagyott tevékenységek bemutatására, pl. a termőterület, az állatlétszám, és a termelési adatok vonatkozásában. A szervezeteknek értékelniük kell az áruforgalmat, illetve az árbevételi terv teljesülését. Be kell mutatniuk, hogy a szervezet működésével kapcsolatban kitűzött célok mennyiben valósultak meg (pl. tagi szolgáltatás, termékminőség-javítás). Az esetlegesen igénybe vett állami támogatás felhasználásáról is be kell számolni. A területileg illetékes megyei hivatalok értékeléssel ellátva továbbítják a beszámolókat a minisztériumba. Az értékeléseknek tartalmazni kell az állami elismerési feltételek teljesítésével kapcsolatban a hivatal véleményét, az elismerési tervek módosítására irányuló kérelem esetén pedig a hivatal javaslatát. A szöveges beszámolókhoz a termelői csoportoknak csatolniuk kell és az FM hivatalon keresztül a minisztérium részére is meg kell küldeniük a tárgyévi mérleget és az eredménykimutatást, valamint a 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet 1. számú mellékletében szereplő A vagy B táblázatot, a tárgyévi tényszámokkal kitöltve. A rendelet szerint ugyancsak beküldendő áruforgalmi tervek terv- és tényadatait a termelői csoportoknak a minisztérium által kidolgozott adatlap kitöltésével kell közölni. A véglegesen elismert termelői csoportok írásbeli beszámolót nem készítenek. E termelői szervezeteknek a tárgyévi zárómérleget, a rendelet 1. számú mellékletet, valamint az adatlapot kell elkészíteniük és az FM hivatal útján a minisztériumnak megküldeni. A dohánytermelői csoportokra vonatkozó külön rendelkezések Korábban, még a 85/2002. (IX. 18.) FVM rendelet nem tartalmazta a dohánytermelői csoportokra vonatkozó szabályokat, rájuk külön jogszabály vonatkozott (az 56/2003. (V. 23.) FVM rendelet). A 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet hatályba lépésekor azonban ez a jogszabály is hatályát vesztette, így a jelenlegi rendelet foglalja magába a dohánytermelői csoportokra 19

vonatkozó külön rendelkezéseket is. Ennek oka a dohány, mint zárt forgalmú jövedéki termék, termelési és értékesítési sajátosságaiban rejlik. A dohánytermelői csoportoknak (akár szövetkezeti, akár korlátolt felelősségű társasági formában működnek) a létesítő okiratban a fentiekben már ismertetett kötelező tartalmi elemeken kívül további kötelezettségeket kell vállalniuk. A dohánytermelői csoportok tagjai kizárólag nyersdohány termesztéssel foglalkozhatnak, és a tagok kizárólag a termelői csoporton keresztül értékesíthetik teljes termékmennyiségüket. Nem vonatkozik tehát rájuk az a kivétel, hogy bizonyos alapszabályban meghatározott esetekben a megtermelt termék huszonöt százalékát közvetlenül a fogyasztók számára értékesíthetik. A tagoknak közös – a termelői csoport által meghatározott – termelési, környezetvédelmi és értékesítési szabályokat kell betartaniuk. A közös szabályok alapján a nyersdohány teljes mennyiségének az átadása az elsődleges feldolgozó felé történik, a termelői csoport nem is végezheti a dohány elsődleges feldolgozását.

Az intézkedés élete, módosításai a következő tervezési időszakban A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv módosítására évenként egy alkalommal ad lehetőséget az Európai Unió. A változások átvezetésének és elfogadtatásának hosszú ügyintézése miatt azonban a módosítások várhatóan csak a következő évi kérelem-beadási időszakban érvényesíthetők. Tekintettel arra, hogy a terv 2006. évben lezárul, a rendszer alapvető változására nem lehet számítani. Fontosabb tehát a jelenlegi feltételek mind alaposabb megismerése és az abban kínálkozó lehetőségek kihasználása. A 2006. év után a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv hatályát veszti, ugyanakkor a tárca már most erőfeszítéseket tesz a támogatási jogcímek további fenntartása érdekében. A 2007-2013. közötti tervezési és költségvetési időszakban a Világkereskedelmi Szervezettel (WTO) folyó tárgyalások várható következményeképpen, a mezőgazdaságnak nyújtható támogatások filozófiája és rendszere jelentősen megváltozik. A termelői csoportok támogatási intézkedését is magába foglaló vidékfejlesztési célok támogatottsága megerősödni látszik a közvetlen termelést ösztönző támogatási célok rovására. Ezek alapján okkal feltételezhető, hogy a termelői szerveződések kérdésköre a figyelem középpontjába kerül. Ez természetesen a jelenlegi támogatási lehetőségek kiszélesedését is maga után vonhatja, aminek első jeleit már ma is tapasztalhatjuk. 20

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a termelői szervezetek rendszerének Európai Uniós elfogadtatásán és összehangolásán dolgozik, annak érdekében, hogy a jelenleg, a

közösségi

támogatásokban

nem

részesülő

szerveződések

(beszerző,

értékesítő

szövetkezetek, stb.) is a támogatások alanyaivá válhassanak, illetve, hogy olyan koncentrált, a tagok piaci megjelenését hatékonyan segítő szervezetekké alakulhassanak, amelyek maradéktalanul megfelelnek az Európai Unió által támasztott elvárásoknak. A tárca ugyanakkor nem szól, és nem is szólhat bele a termelők együttműködést célzó szabad döntéseibe, amelyek a termelői szervezetek létrehozását megelőzik. Az oktatás és az ismeretek átadása tehát az egyetlen olyan csatorna, amelyen keresztül a termelők a szervezetek adta lehetőségeket megismerhetik. Természetesen a 2006. utáni helyzet pontosan még nem ismerhető, így felelőtlenség lenne a jelenlegi tendenciákat túlértékelni, de az érintettek figyelmét mindenképp fontos felhívni a termelői szervezetek várható távlati támogatási lehetőségeire is.

Az intézkedés célja Az intézkedés ismertetése során nem szabad megfeledkezni arról, hogy a támogatásnak nem célja a termelők közvetlen támogatása. Az Európai Unió támogatási politikájának átrendeződése során a termelői csoportok a vidékfejlesztés egyik lehetőségét jelenítik meg, amelyeken keresztül megvalósítható a biztos piaci pozícióval - és ezáltal megalapozott egzisztenciával – rendelkező mezőgazdasági termelők megtartása a vidéki térségekben. A támogatás alapvető célja – mint azt az intézkedés címe is mutatja – a szervezet megalakításának és működtetésének támogatása. Sok észrevétel és próbálkozás jelenik meg, amely az elnyert támogatási források tagoknak történő közvetlen átjátszását célozzák, de ez nem összeegyeztethető a jogcím célrendszerével. A támogatásokat minden esetben a szervezet kapja. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv és az annak végrehajtására készült 133/2004. FVM rendelet a célrendszert az alábbiak szerint fogalmazza meg. Az intézkedés célja -

a termelői csoportok tagjai által előállított termék piacra-juttatásának elősegítése, 21

-

a működés költségeinek csökkentése, a közös piaci megjelenés árelőnyeinek

kihasználásával,

valamint

az

eszköz-hatékonyság

növelésével, -

az elszigetelt termelők közötti együttműködés szervezeti kereteinek kialakítása, működtetése,

-

a termékek hozzáadott értékének növelése,

-

a pénzügyi és adminisztrációs feltételek javítása a termelői csoportba tömörült termelők által közösen kivitelezett beruházások ösztönzése érdekében,

-

a termelői csoportok létrehozásának és adminisztratív működésének támogatása.

A fentiekből látható, hogy az intézkedés az együttműködések számára széles mozgásteret és szabad működési kört határoz meg. Természetesen mindazok a célok, amelyeket a csoport az elnyert támogatásokból valósít meg, illetve finanszíroz, közvetve a tagok anyagi hozzájárulásának mértékét csökkentik. Végső soron tehát a tag elemi érdeke a szervezet megfelelő működése és a támogatások mind szélesebb közének elnyerése.

Igénybevételi feltételek Javasolt igénylők köre A termelői csoport alakítása minden mezőgazdasági, halászati és erdészeti alaptevékenységet folytató termelői kör számára lehetséges és megfontolásra érdemes. A közösségi támogatás azonban csak a gabona, rizs, burgonya, olajosnövény, cukorrépa, textilipari növény, vágott virág és szaporítóanyag, szőlő és bor, fűszer és gyógynövény, faiskolai termék, illetve a tehéntej, egyéb tej, szarvasmarha, sertés, nyúl, juh és kecske, hal, prémesállat, baromfi és tojás, méz ágazatok valamelyikének vonatkozásában nyerhető el. E felsorolás az Európai Unió konkrét lehatárolást célzó kérésének megfelelően készült, tartalmazza az összes hazai termelői csoport által érintett ágazatot, de megjegyzendő, hogy a fel nem sorolt termékek felvételére a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv évenkénti módosítása lehetőséget enged. Az ilyen irányú igényeket célszerű tehát a szakhatóság felé mihamarabb jelezni.

22

A támogatás elnyerésének további feltétele, hogy a szervezet 2004. május 1. és 2006. december 31. közötti időszakban állami elismerést szerezzen. A támogatási időszak esetleges meghosszabbítására mutatkozik esély, de a jelen feltételek között csak ebben az időszakban elismert csoportok kérelmei bírálhatók el sikeresen. A felmerülő kérdések miatt érdemes kiemelni azokat a csoportokat, amelyek nem jogosultjai a támogatásnak. Ilyenek a zöldség-gyümölcs ágazatban tevékenykedő TÉSZ-ek (120/2003. (XII. 2.) FVM rendelet alapján elismert termelői szerveződések), illetve a dohány termelői csoportok, amelyek más közösségi forrásból részesülnek támogatásban. A kettős támogatás lehetőségét az EU jogrendszere kizárja. A termelői csoportok megalakításához és működtetéséhez nyújtott támogatás igénybétele kizárja továbbá, hogy a szervezet a Nemzeti Fejlesztési Terv Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programjában meghirdetett, a halászati ágazat strukturális támogatását is igénybe vegye. Felkészülés a jövőbeni igénylésre Az igénylőknek – amennyiben termelőkről beszélünk – az intézkedés keretében történő támogatás kérelmezését megelőzően termelői csoportot kell létrehozni, és állami elismerést kell elnyerni. Az állami elismerés megszerzésének részletes feltételeit a tananyag külön fejezete tárgyalja.

Az intézkedés leírása A termelői csoportok létrehozásához és működtetéséhez nyújtott támogatás öt éves időszakra vonatkozó, vissza nem térítendő támogatás, amely a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján, a magyar központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában valósul meg. Igényelhető összeg

23

Talán az egész támogatási jogcím legnagyobb érdeklődéssel kísért és legtöbb kérdést felvető része a támogatás mértékének meghatározása. A rendszer, a korábban az Európai Unióban működtetett rendszer megfelelője, amely a Csatlakozási Szerződésben tételesen rögzítésre került. Ez azért fontos, mert ezáltal sem a mértékek, sem az összegek nem módosíthatóak, sem most, sem pedig a későbbiekben. Alapvetően a támogatási összeg meghatározása kétszeresen degresszív rendszerben történik. Ez azt jelenti, hogy az idő előrehaladtával a támogatási arányok és a legmagasabb megítélhető támogatás összege is csökken. Az Európai Unió nem kívánja hosszú távon támogatni a termelői csoportokat, hanem egy viszonylag gyors fejlődésre és önállósodásra ösztönzi őket, ezért az első öt évre kiszámítható, de csökkenő mértékű támogatást juttat. A támogatási időszak végén elvárja a csoportoktól az önálló működéshez szükséges méret, infrastruktúra és szervezet meglétét. Ennek elérése indokolja a minél nagyobb termelői szerveződések kialakulását és működtetését. A támogatás mértéke az elismerési okiratban jelzett termék vagy termékcsoport figyelembevételével a termelői csoport tagságának a kérelem benyújtását megelőző évre vonatkozó, bizonylattal igazolt éves forgalmazott termelési értéke alapján kerül kiszámításra. Eszerint csak az elismerés tárgyát képező termék vagy termékcsoport árbevétele vehető figyelembe, és csak a kérelem beadását megelőző évre vonatkozó, és számlával igazolt értékesítési tételek kerülhetnek feltüntetésre. Szintén alapvető kitétel, hogy csak a tagok által termelt áru utáni árbevétel számítható bele a támogatás szempontjából képzett árbevételbe. A konkrét értékek ismertetése előtt fontos megjegyezni, hogy mind az árbevételi határok, mind pedig a maximális támogatási összegek euróban kerültek meghatározásra. Évente egy alkalommal az Európai Központi Bank rögzíti az adott évre vonatkozó, hivatalos euró-forint átváltási arányt, amely akár jelentősen is eltérhet az aktuális napi árfolyamoktól. A fentiek miatt évenként eltérések lehetnek a támogatás határszámaiban. Az egyszerűség kedvéért ebben a munkában 250 forintos euró árfolyammal számítottuk a tájékoztató összegeket. A támogatás legmagasabb összegének meghatározásához két szempontot kell egyszerre figyelembe venni. Az első szerint a legfeljebb 1 millió euró (nagyságrendileg 250 millió forint) termelési értékű termelői csoportok esetében: - az első évben a forgalmazott termelési érték 5 százaléka, 24

- a második évben 5 százaléka, - a harmadik évben 4 százaléka, - a negyedik évben 3 százaléka, - az ötödik évben pedig 2 százaléka; Az 1 millió eurót meghaladó termelési értékű termelői csoportoknál 1 millió euróig a fentiek szerint, az 1 millió eurót meghaladó termelési érték részre a támogatás mértéke pedig: - az első évben az 1 millió euró fölötti forgalmazott termelési érték 2,5 százaléka, - a második évben 2,5 százaléka, - a harmadik évben 2 százaléka, - a negyedik évben 1,5 százaléka, - az ötödik évben 1,5 százaléka. A támogatás összegének meghatározását befolyásoló második szempont szerint a támogatás mértéke egyetlen csoportnál sem haladhatja meg: - az első évben a 100 ezer eurót (nagyságrendileg 25 millió forint), - a második évben a 100 ezer eurót (nagyságrendileg 25 millió forint), - a harmadik évben a 80 ezer eurót (nagyságrendileg 20 millió forint), - a negyedik évben a 60 ezer eurót (nagyságrendileg 15 millió forint), - az ötödik évben az 50 ezer eurót (nagyságrendileg 12,5 millió forint). A fenti számokból látható, hogy a legmagasabb elérhető támogatási összeg öt év alatt megközelítheti a 100 millió forintot. Például egy 350 millió forint termelési értékű termelői csoport esetében a támogatás mértéke az első évben a 250 millió forintos sávhatárig 5 %, azaz 12,5 millió forint. A 250 millió forintot meghaladó további 100 millió forintos árbevételre pedig 2,5 %, azaz 2,5 millió forint. Összesen tehát 15 millió forintra számíthat a szervezet. Ugyanez a termelői csoport változatlan árbevétellel az ötödik évben a 250 millió forintos sávhatárig 2 %-ot, azaz 5 millió forintot, a 250 millió forintot meghaladó 100 millió forintos árbevételi részre pedig 1,5 %-ot, azaz 1,5 millió forint kaphatna. Összesen így 6,5 millió forintra apad a szervezet támogatási kerete.

25

Megállapítható, hogy a támogatási százalékokból kifolyólag az első két évben a 750 millió forintos árbevételi határ jelenti a támogatás maximumát. Eddig a pontig minden árbevételi forint, támogatást von maga után, míg e fölött már nem. Ugyanakkor az is látszik, hogy 250 millió forintig nagyobb arányú támogatás nyerhető, mint az afölötti részre. Mégis célszerű minden támogatást igénylő számára világossá tenni, hogy a ”termelői szerveződésnek” nem a támogatás elérése a fő célja, hanem a közös piaci megjelenés biztonságának megszerzése. Nem javasolható tehát a csoport árbevételének tervezésekor a támogatási mértékek túlzott figyelembevétele, azért sem, mert a működési költségek nem lineárisan követik a taglétszám és az árbevétel alakulását. Nyilvánvaló, hogy egy kisebb csoport fajlagos működése több forrást és több tagi hozzájárulást igényel, mint egy nagyobbé. Így a nagyobb támogatás reményében mesterségesen alacsonyan tartott taglétszám és árbevétel könnyen nagyobb tagi hozzájárulásokat vonhat maga után, és végső soron hátrányos lehet a tagságnak. Az évenként kifizethető támogatások mértékének van egy másik lehatárolása is. A nyugateurópai országokban bevált gyakorlat alapján az egyes termékek vonatkozásában maximalizálni kellett az összes felhasználható forrás összegét. Így elkerülhető, hogy egyes nagy árbevétellel rendelkező és jó szervezettséggel jellemezhető ágazatok képviselői más ágazatok rovására, méltánytalan arányban részesüljenek az évenkénti forrásokból. A 133/2004. (IX. 11.) FVM rendelet mellékletében megtalálható táblázat meghatározza, hogy mely kiemelt ágazatok az előirányzott keret mekkora részét használhatják fel. A támogatható termelői csoportok közül tehát a baromfi ágazat 7, a sertés ágazat 22, a tej ágazat 24, a gabona ágazat 13, az olajnövény ágazat 3, a szőlő-bor ágazat 11 és az összes többi ágazat együttesen az éves előirányzat 20 %-át használhatják fel. Amennyiben egyes ágazatokban túligénylés jelentkezik, ugyanakkor más ágazatokban felhasználatlan források maradnak, akkor a támogatást kezelő és működtető Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (továbbiakban: MVH) közleményben tájékoztatja az érintetteket, és adott év november 1. és 30. közötti határidő megjelölésével ismételten befogadja a kérelmeket. Ekkor az új kérelmek mellett az adott évben a más okból elutasítottak nem, de a forráshiány miatt elutasított kérelmek is újra beadhatók. Ezeknek a kérelmeknek az elbírálása során a tevékenységi körre való tekintet nélkül juthatnak a jogosultak a megmaradt támogatási összegekhez egészen azok kimerüléséig.

26

Abban az esetben, ha a rendelkezésre álló források még így sem elégítenék ki a beérkezett igényeket, úgy a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv egyes intézkedései közötti átcsoportosításra is van lehetőség. Ennek kivitelezése azonban meghaladja az MVH hatáskörét, hosszabb eljárást és az Európai Unió jóváhagyó hozzájárulását igényli. A támogatás forrása A termelői csoportok létrehozása és működtetése támogatási intézkedés pénzügyi forrása 20 %-ban a központi költségvetés keretében a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetében e célra elkülönített pénzösszeg, 80 %-ban pedig az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege terhére a Bizottság által az NVT-ben a termelői csoportok létrehozásának és működésének támogatására elfogadott pénzösszeg. Összességében a teljes időszakra vonatkozóan mintegy 8,5 milliárd forint áll rendelkezésre, amelyből 1,9 milliárd forint 2004. évi felhasználásra lett előirányozva, 3,1 milliárd, illetve 3,5 milliárd forint pedig a 2005. és a 2006. évekre. A források felhasználásában a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv időközben jóváhagyott módosításai változtathatnak. Amennyiben az egyes években a keretek nem merülnek ki, úgy azokat a vonatkozó közösségi szabályozás korlátai között további két évig még fel lehet használni. Az ország érdeke azonban egyértelműen azt diktálja, hogy a források maradéktalan felhasználására a programozási időszakon belül kerüljön sor. 2004. évben a kései meghirdetés miatt csak kevés termelői csoport tudott élni a támogatás lehetőségével. Látható tehát, hogy a 2005. évben a maximális 25 millió forintos támogatást feltételezve is körülbelül 120 szervezet számára áll rendelkezésére előirányzat. A gyakorlati tapasztalatok szerint csak az elismert szervezetek kis hányada éri el a maximális támogatáshoz szükséges árbevételt, ezért a támogatásba 2005. évben belépő termelői csoportok száma meghaladhatja a 150-et és elméletileg megközelítheti akár a 200-at is. 2005. május 31-ig azonban csak mintegy 50 szervezet szerezte meg a támogatás kérelmezéséhez elengedhetetlenül szükséges állami elismerést. A források mind teljesebb lekötése érdekében alapvetően fontos tehát, minél több és minél nagyobb árbevételű, a jogszabályi feltételeknek maradéktalanul megfelelő termelői csoport gyors megalakulásának elősegítése. 27

Annak ellenére, hogy a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv jelenleg érvényes változata csak 2006. decemberéig szól, az addig megkezdett támogatási programok kifuttatására az Európai Unió kötelezettséget vállal. Így a 2006-ban támogatási határozatot szerző termelői csoportok, az öt éves periódus végén, azaz 2010-ben kaphatják meg a jogcímről kifizetett utolsó – ötödik – támogatási részösszegeket. Igénybevételi feltételek, támogatási időszakok A támogatás kérelem alapján igényelhető. A támogatás kérelmezésénél azonban két különböző kérelmet kell egyértelműen elkülöníteni: a támogatási kérelmet és a kifizetési kérelmet. A támogatási kérelmet csak az ötéves időszak elején kell benyújtani. Kedvező elbírálás esetén az érintett határozatot kap, amely alapján a további években is jogosult a támogatásra. Az első évben a támogatási összeg kifizetése a jóváhagyott támogatási kérelem alapján történik. A kifizetési kérelmet a támogatási időszak második évétől kezdődően évente egy alkalommal kell benyújtani. A kifizetési kérelem arra szolgál, hogy az adott támogatási évre vonatkozó támogatási összeget meg lehessen határozni. Ezért ezt a dokumentumot a támogatási időszak második évétől kezdődően minden évben be kell nyújtani az MVH-hoz. A kifizetési kérelem benyújtásának elmulasztása esetén a termelői csoport adott évben nem részesül támogatásban, és további két évig nem nyújthat be kifizetési kérelmet. A támogatási kérelem benyújtásának időszaka 2005. évtől kezdődően évente augusztus 1. és 31. (2004-ben a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv késedelmes Uniós elfogadása miatt ettől különböző időpontban lehetett a kérelmeket beadni.) Ekkor azok az érintettek adhatják be kérelmeiket, akik új belépők, azaz a megelőző időszakban nyertek állami elismerést. A kérelmek elbírálására 60 nap áll rendelkezésre, tehát még az adott évben átutalásra kerülnek az elnyert források. Azok a termelői csoportok, amelyek már korábban elnyerték a támogatást, a támogatási időszak második évétől kezdődően évente egy alkalommal, kifizetési kérelmet nyújtanak be. Ennek időszaka minden évben május 31. és június 30. között van. Az MVH először ezeket a 28

kérelmeket dolgozza fel, majd kifizeti a jogosan kérelmezett összegeket. Az augusztusban belépő új kérelmezők igényeinek kifizetésére csak a kifizetési kérelmek teljesítése után megmaradt források terhére van lehetőség. A támogatási rendszerbe korábban belépő szervezetek forrásait az új belépők így nem veszélyeztethetik. A támogatási időszak más szemszögű megközelítése szerint nem más, mint az elismerési okirat keltétől számított legfeljebb öt éves időtartam, melynek kezdő időpontja a támogatási kérelmet jóváhagyó határozat kelte. Ez az időszak akkor a leghosszabb – öt év – és akkor igényelhető mind az öt lehetséges résztámogatási összeg, ha a szervezet az elismerést követően azonnal beadja támogatási kérelmét. Mivel az elismerés időpontjától legfeljebb öt évig lehet támogatást kérelmezni, az a termelői csoport, amely az állami elismerés megszerzése után nem adja be támogatási kérelmét – vagy bármilyen okból kérelme elutasításra kerül – késedelmet szenved, ami miatt a számára fennmaradó támogatási időszak lerövidül. Így előfordulhat, hogy csak négy, három vagy még kevesebb részösszeget tud sikerrel kérelmezni. Ha például a 2005. májusában állami elismerési határozatot szerző termelői csoport, nem adja be kérelmét 2005. augusztusában vagy más okból nem nyer támogatást ebben az évben, akkor számára – 2006-os sikeres kérelembenyújtás esetén is – legfeljebb négy év marad a 2010. májusában lezáródó támogatási időszakból, és az utolsó évi legkisebb összegű támogatást mindenképpen elveszti. Fontos ezért felhívni az érintettek figyelmét a mihamarabbi beadás szükségességére és az elmulasztás esetén bekövetkező veszteségekre. Igénylés módja A kérelmeket minden esetben a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Központi Hivatalához (1385 Budapest 62. Pf.: 867) postai úton egy példányban kell benyújtani. Nagyszámú kérelem beérkezése esetén elképzelhető, hogy a kérelem befogadását 2006-ban már az MVH területi kirendeltségei fogják végezni. Tekintettel a jogcím sajátosságaira a két kérelem (támogatási és kifizetési) tartalma hasonló. Mindkét kérelemhez mellékelni kell a termelői csoport árbevételét igazoló dokumentumokat. 29

A támogatási kérelemhez ezenfelül a jogosultságot igazoló állami elismerési határozat hiteles másolatát is csatolni kell. A termelői csoport árbevételének igazolására több eltérő lehetőség kínálkozik. Mivel a támogatás célja a csoportok megalakulásának támogatása, ezért lehetővé kellett tenni, hogy a csoportok a mérleg elkészülte és elfogadása előtt is támogatáshoz juthassanak. A megalakulás évében még nem áll rendelkezésre mérleg, a következő évben készül el az első, de az – ha a csoport nem január 1-én alakult, akkor – csak részidőszakra vonatkozik. Így a legtöbb termelői csoportnál először a harmadik évben állna rendelkezésre olyan mérlegadat, amely egy teljes év eredményeit tartalmazná. Ez pedig a legmagasabb összegű támogatási években tenné lehetetlenné a teljes igényelhető összeg igazolását. Figyelembe kell venni azt is, hogy a mérleg nem minden esetben tartalmazza a szükséges adatokat, hiszen a tagi termék értékesítéséből származó árbevétel kimutatása csak speciális esetekben válik fontossá. Ezért a mérleg készítésénél erre a termelői csoportnak külön figyelmet kell fordítania. E problémák áthidalására a rendelet a mérleg kiváltására a tagok elismerése alapjául szolgáló termékek bizonylattal is igazolható értékesítéséről szóló nyilatkozatban történő megadását is lehetővé teszi. Ez tulajdonképpen egy számlaösszesítő, amelyen a szervezet a tagok értékesítését arra az időszakra is megadhatja, amikor még nem rendelkezett elfogadott vagy megfelelő mérlegadatokkal. Természetesen csak a tagok termékeinek értékesítéséből származó árbevétel tüntethető fel, és csak az érintett időszakban keletkezett számlák összesíthetőek. Az elszámolás szempontjából azok a tagok vehetők figyelembe, akik a kérelem benyújtásakor, illetve a számlaösszesítő elkészítésekor érvényes tagsági viszonnyal rendelkeztek. Ha tehát egy tag csak a kérelem készítését megelőzően lépett be, annak ellenére is beszámítható az előző évi vonatkozó árbevétele, hogy akkor még nem volt tagja a szervezetnek. Ugyanígy, ha egy tag adott évben végig a szervezeten keresztül értékesített, de következő év elején kilépett vagy kizárták az értékesített termékei után nem számítható árbevétel. 30

Ez a megoldás módot teremt arra is, hogy a csoport már a megalakulás évében rendelkezzen előző évre vonatkozó árbevétellel, amely így a tagok vonatkozó termékek értékesítéséből előző évben keletkezett árbevételének összege, függetlenül attól, hogy a szervezet akkor még nem is létezett. Ezzel a rendszerrel a termelői csoportok működése megalakulásuktól kezdődően támogatható és nem kell a mérlegkészítés idejéig a szervezetnek támogatást veszítenie. Természetesen a számlaösszesítés és a mérleg által szolgáltatott adatok kombinálva is megadhatóak. Ilyenkor a számlaösszesítőn csak a mérleg által le nem fedett időszak értékesítési adatai szerepelhetnek. Az esetleges átfedéseket, kettős elszámolásokat az MVH a helyszíni ellenőrzéseken feltárja és szankcionálja.

Az elnyert összeg felhasználási rendje Az Európai Unió ebben a kérdésben nem foganatosít megszorításokat, így minden olyan felhasználás jogosnak ítélhető, amely az adott szervezet szempontjából a megalakítást és a működést szolgálja. A főszabály mellett támpontot adhatnak például az intézkedés céljai között meghatározottak, amelyek lehatárolják a jogszerű felhasználás lehetőségeit. Ezeken felül, pedig a termelői csoportok állami elismeréshez készített és a minisztérium által elfogadott pályázataiban lévő működési programokban foglalt feladatok végrehajtása mutatja a támogatás felhasználásának irányát. Tekintettel arra, hogy a támogatás felhasználásának nincs külön ellenőrzése, mindaddig, míg a szervezetek működése zavartalan és a működés, az értékesítés a tagok által elfogadott rendszerben történik, a felhasználás jogszerűségének kérdése csak kirívó esetekben kérdőjeleződhet meg. Ellenőrzés, jogkövetkezmények

31

A támogatási jogcímmel kapcsolatos ellenőrzések rendszere rendkívül egyszerű. Mivel a teljesülést a termelői csoport működése bizonyítja, ezért azt külön nem ellenőrzi az MVH. Minden kérelmező esetében ellenőrzi ugyanakkor a támogatás mértékének kiszámításához közölt árbevételi adatokat. A kérelem beadása után tartott helyszíni ellenőrzésre a termelői csoportnak minden saját, illetve tagi számlát eredeti vagy hiteles másolati példányban a székhelyén kell rendelkezésre bocsátania. Természetesen az ellenőrzés csak a betétlapon feltüntetett számlamennyiségre, illetve az éves beszámolót alátámasztó bizonylatokra vonatkozik. A támogatási program megkezdésekor minden szervezet ellenőrzésére sor kerül, a további években azonban – különösen a támogatásban résztvevők nagy száma esetén – előfordulhat, hogy csak a szervezetek közösségi jog szerint meghatározott arányát ellenőrzi a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. Ebben az esetben kockázatelemzési számítások határozzák meg azon termelői csoportok körét, amelyeknél az ellenőrzés adott időszakban elengedhetetlen. A termelői csoportok rendelet szerinti működésének ellenőrzését a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium látja el, amely megyei (fővárosi) Földművelésügyi Hivatalai révén rendszeresen figyelemmel kíséri az állami elismerési pályázatban meghatározott és elfogadott működési programok teljesülését. Az elismerés feltételeinek csorbulása vagy megszűnése esetén a minisztérium a hiányosságok pótlására szólítja fel a szervezetet, súlyos esetben pedig visszavonja az elismerési határozatot, amely azonnal a támogatási jogosultság elvesztését is jelenti. Tehát közvetve ezek az ellenőrzések is hatással vannak a támogatásra és ezek alkalmával is, a sikeres és jogszerű működést vizsgálják a hatóságok. Természetesen a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium között állandó kapcsolat van, így bármely szerv állapít meg ellenőrzése során visszásságokat, hiányosságokat arról a másik intézmény is értesül. Az elismerési okirat visszavonása esetén az adott évi támogatási összeg nem kerül kifizetésre, illetve a már kifizetett tárgyévi támogatási összeg jogosulatlanul igénybevett támogatásnak minősül és azt büntetőkamattal terhelten vissza kell fizetni. Amennyiben a támogatásra jogosult a támogatási időszak bármely évében nem nyújtja be éves kifizetési kérelmét, akkor a tárgyévet követő 2 évben nem élhet ezzel a lehetőséggel, így a támogatás igénylésének nagyobb részétől elesik. Erre a látszólag túlontúl szigorú szankcióra azért van szükség, mert ha egy szervezet megkezdi a támogatás igénylését, akkor az hosszú 32

távon forrásokat köt le a többi lehetséges kérelmező elől. Ha ezek a források nem jutnak el a termelői csoporthoz, akkor nem csak a vétkes szervezet, hanem, a hibájából a rendszerből esetlegesen kizárt kérelmező is hátrányos helyzetbe kerül. Ha a bizonylatok helyszíni ellenőrzése során bizonyosságot nyer, hogy a támogatásra jogosult a termékértékesítésből származó termelési értéknél, önhibáján kívül, több mint 10 százalékkal de kevesebb, mint 20 százalékkal nagyobb összeget ad meg a kérelmében, úgy a tényleges adatok alapján kiszámított adott évi támogatási összeget az MVH 50 százalékkal csökkenti. Ilyen többletigénynek minősülhet például a nem tagi értékesítés árbevételének beszámítása, a nem a termelői csoport elismert tevékenységébe tartozó termék értékesítése vagy nem az adott időszakban történt értékesítés. Abban az esetben, ha a kérelmező által megadott eltérés több mint 20 százalék, úgy az MVH adott évben nem fizet támogatást a kérelmező részére, de nem vonja meg a következő évi igénylés jogát. Akkor pedig, ha egy termelői csoport a támogatási időszak alatt másodszor közöl a kérelmében a ténylegesen alátámaszthatónál legalább 10 százalékkal nagyobb összeget, úgy az MVH adott évben nem fizet támogatást az igénylő részére, és további két évre kizárja a támogatásból. Amennyiben

az

ellenőrzés

során

bizonyosságot

nyer,

hogy

a

kérelmező

a

termékértékesítésből származó és bizonylatokkal igazolható termelési értéknél, önhibájából eredően kérelmében magasabb összeget ad meg, úgy a támogatási időszakban korábban már felvett támogatás jogosulatlanul igénybevett támogatásnak minősül, továbbá elveszti a további támogatásra való jogosultságát. Ez az eset kimerítheti az okirat-hamisítás tényét is, amely további következményeket von maga után. A jogkövetkezmények rendszeréből egyértelműen kitűnik, hogy a támogatási rendszer azokat a kérelmezőket szeretné kiszűrni, amelyek jogosulatlanul kötnek le forrásokat, és ezzel más termelői csoportok támogatásának lehetőségét akadályozzák meg. Érdemes tehát nagy gondosan összeállítani, és a betétlapra vezetni a tagi termék-értékesítésnek árbevételét, mert ennek ellenőrzése egyetlen esetben sem marad el. A szankciók mindig csak a túligénylést büntetik, ezért a kérdéses tételeket érdemes lehet kihagyni a számításból. Ezzel a szervezet – 33

amennyiben árbevétele nem haladja meg a 750 millió forintos felső határt – támogatást veszthet, viszont jövőbeni jogosultsága nem kérdőjeleződhet meg.

Igénylő lap kitöltése Termelő csoportok létrehozásának és működtetésének támogatása, támogatási kérelem főlap (R2001) A termelői csoportok létrehozásának és működtetésének támogatási intézkedéséhez két formanyomtatvány tartozik, amelyek beszerezhetők a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megyei kirendeltségein, illetve letölthetők az MVH honlapjáról (www.mvh.gov.hu). Az MVH minden évben közleményt jelentet meg az adott év támogatásának igényléséről. A közlemény tartalma az előző évekhez képest változhat ezért fontos, hogy mindig az adott év közleményében meghatározott feltételek, és közzétett formanyomtatványok alapján történjen a támogatás igénylése. A honlapon a Közlemények menüpont alatt, a termelői csoportok létrehozásához és működtetéséhez nyújtott támogatás igényléséről szóló 71/2004. (X. 27.) MVH Közlemény tartalmazza a szükséges dokumentumok mintáit elektronikus formában. Szintén ugyanott található meg a kitöltési útmutató, valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal területi kirendeltségeinek címlistája, illetve a támogatási jogcímről szóló ismertető is. Szükség esetén az üres formanyomtatványok fénymásolhatóak, illetve a honlapról kinyomtatott adatlapok is beadhatóak. Mint minden hasonló esetben a kitöltési útmutató tartalmazza a kitöltéshez szükséges legfontosabb információkat, ezért ennek elolvasása minden érdeklődő számára javasolt. A támogatási kérelem főlapja a kérelmező adatait, a kapcsolattartást megkönnyítő információkat, a megelőző évre vonatkozó árbevételi adatokat, monitoring adatokat, valamint egy nyilatkozati részt tartalmaz. Természetes módon csak a cégszerűen aláírt adatlap érvényes. A regisztrációs szám vagy ügyfél-regisztrációs szám az MVH székhely szerint illetékes területi kirendeltségein beszerezhető 10 számjegyű azonosítószám.

34

A kapcsolattartási információknál a szervezet adatait nem szükséges újra megadni, hiszen az ügyfél-regisztráció adatbázisából a Hivatal rendelkezésére áll. Ugyanakkor az elnök vagy ügyvezető elérhetőségét, telefonszámát, e-mail címét mindenképpen célszerű körültekintően megadni a hatékonyabb és gyorsabb ügyintézés érdekében. Az előző évi árbevétel rovatban először a termelői csoport éves beszámolóval igazolt árbevételét kell megadni. Amennyiben ez az érték nem fedi le a teljes időszakot, akkor a második mezőben a tagok vonatkozó termék egyéni értékesítéséből származó árbevételének összegét kell feltüntetni. A két árbevételi érték háttérbizonylatai között nem lehet átfedés. Amennyiben a szervezet a teljes megelőző évet felölelő éves beszámolóval rendelkezik, úgy a második mezőt üresen kell hagyni. Ha viszont – új szervezetként megalakuló termelői csoportok esetében – nincs értékelhető éves beszámoló, akkor csak a második mező tölthető ki. A „monitoring adatok” című rovatba a szervezet általános adatai kerülnek, amelyek a statisztikai feldolgozáshoz, illetve az Európai Unió felé megküldendő jelentések elkészítéséhez nélkülözhetetlenek. Ezért ezeknek a látszólag kevésbé fontos adatoknak a pontos kitöltése is kötelező. Az első mezőbe a külföldön értékesített – azaz exportált – tagi termék nettó árbevételét kell feltüntetni forintban. Ezt követően a kérelem beadásának időpontjában tagsági viszonnyal rendelkező termelők számát és a szervezet alkalmazottainak számát kell megadni. Amennyiben a termelői csoport növénytermesztéssel foglalkozik, akkor a következő mezőben a tagok által művelt összterület nagyságát kell beírni hektárban. Állattenyésztés esetén ez a rovat üresen marad, viszont a következőbe a tagoknál megjelenő összes állat mennyiségét kell közölni állategységben. Természetesen itt nem az – egyes ágazatokra és a tartástechnológiára jellemző – aktuális állapot precíz meghatározása a cél, hanem a jellemző átlagos létszám megadása. Az állategység meghatározására a Helyes Gazdálkodási Gyakorlatról szóló 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet ad iránymutatást. A főlap aláírása az 5. pontban megadott nyilatkozatok elfogadását is jelenti. Ezek a nyilatkozatok a közölt adatok helyességére, az ellenőrzések során az információk rendelkezésre bocsátására és az adatok érintett szervezetek által történő felhasználására vonatkoznak. Ilyen szervek az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, a Magyar Államkincstár, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési 35

Minisztérium. Az adatokat a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv monitoring rendszeréhez, valamint az NVT végrehajtásáról szóló éves jelentések elkészítéséhez is felhasználja a Hivatal. Termelő csoportok létrehozásának és működtetésének támogatása, támogatási kérelem betétlap (R2002) A betétlapon az első rovatban a termelői csoport ügyfél-regisztrációs számát és nevét kell megadni. Ezt követően a tagok termékértékesítésből származó nettó árbevételét kell kitölteni tagonként. Minden tag egy sort foglalhat el, neve mellett ügyfél-regisztrációs számát, valamint a nettó árbevételt és a bizonylatok számát is meg kell adni. Ha tehát egy tag többször értékesített, akkor az összes vonatkozó bizonylat számát fel kell tüntetni, de az árbevételhez csak az értékesítés végösszegét kell írni. Az ellenőrzés során a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal munkatársai az itt feltűntetett értékeket fogják ellenőrizni, és a bizonylatokkal összevetni. A bizonylatokat nem kell a kérelemhez mellékelni, viszont az ellenőrzésre hozzáférhetővé kell tenni. Különösen is fel kell hívni a kérelmezők figyelmét arra, hogy csak az adott évben keletkezett bizonylatokat összesítsék. A támogatás igénylésénél az elismerés tekintetében adott kedvezmények nem érvényesíthetők, tehát például az intervencióra felajánlott, de csak a következő évben kifizetett termék utáni árbevétel csak a számlán szereplő dátum évében kalkulálható. Kizárólag a termelői csoport elismerési határozatában szereplő termék vagy az ott megjelölt termékcsoportba tartozó termék értékesítése utáni árbevétel vehető figyelembe. A bizonylatokat minden szervezet esetében ellenőrzi az MVH. Az esetleges hibák a támogatási összeg csökkenését vagy a támogatási jogosultság teljes megszűnését vonhatják maguk után. A támogatás összegét nem kell a kérelmezőnek külön meghatároznia. Az ellenőrzést követően,

az

érvényes

Euró

árfolyam

figyelembevételével

Vidékfejlesztési Hivatal állapítja meg a támogatás mértékét.

Kérelem benyújtásának és bírálatának ügyrendje

36

a

Mezőgazdasági

és

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a kérelmeket érkezteti, majd iktatja és rögzíti az abban foglalt adatokat. Ezt követően kezdődik azt adminisztratív ellenőrzés, amelynek keretében az előírt formai és tartalmi feltételek teljesülésének vizsgálata történik. Amennyiben a kérelem formailag nem teljes, vagy nem felel meg a tartalmi követelményeknek, a Hivatal legfeljebb 15 napos határidő kitűzésével, egyszeri hiánypótlásra szólítja fel a szervezetet. Az adminisztratív ellenőrzés felülvizsgálata után következik a támogatási összeg kiszámítása és a támogatási döntés meghozatala is. Pozitív döntés esetén a kérelmezőnél helyszíni ellenőrzésre kerül sor, amely a bizonylatok áttekintését jelenti. Ha a termelői csoport elismerését érintő kifogás merül fel az ellenőrzés során, azt az MVH a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium érintett részlegének jelzi. A helyszíni szemle eredményének kiértékelése után az esetleges szankciók levonásra kerülnek a támogatás összegéből. Végül a határozat összeállítása és szükség szerinti vezetői ellenőrzése után a támogatási határozatot az MVH megküldi a kérelmezőnek, és helyt adó vagy részben helyt adó határozat esetén intézkedik a támogatási összeg átutalásáról is. Látható tehát, hogy a feldolgozás során nincs hagyományos értelemben vett bírálat. A támogatási kérelmek a beadás sorrendjében kerülnek feldolgozásra és kifizetésre egészen addig, míg azt a rendelkezésre álló keretösszegek engedik. A bírálat során pontrendszer alkalmazására nincs szükség, így a kérelmek egymástól függetlenül a lehető leggyorsabban feldolgozhatók. A kérelmek csak tartalmuk szerint töltenek hosszabb vagy rövidebb időt a Hivatalban, egymást nem lassítják, és nem akadályozzák. A kérelem módosításával, illetve kiegészítésével, a nyilvánvaló hibák javításával, az iratokba történő betekintés rendjével és a további, az eljárást érintő kérdésekkel részletesen a tananyag ilyen tematikájú fejezete foglalkozik, ezért erre itt nem térünk ki.

Jogorvoslati lehetőségek A támogatási kérelem elbírálásával kapcsolatban meghozott elutasító határozattal szemben az érintettnek a kézhezvételtől számított 15 napon belül van lehetősége jogorvoslattal élni. Az írásban beadott fellebbezést a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnökének kell 37

címezni. A fellebbezésben pontosan meg kell jelölni a határozathozatal során megsértett jogszabályi helyet is. Az MVH a fellebbezést a benyújtástól számított harminc napon belül bírálja el. Tekintettel arra, hogy minden teljes és formailag megfelelő támogatási kérelem támogatható, az elutasításnak a jogosultság hiánya, a kérelmezőnek felróható ok vagy forráshiány lehet kiváltója. A forráshiány esetén a már ismertetett módokon a probléma orvoslásának kidolgozott és jogszabályban rögzített rendje van. Ezekben az esetekben az elutasított kérelem várhatóan még ugyanabban az évben ismételten beadható és elbírálásra kerül. A jogosultság hiánya – például az elismerés hiánya – illetőleg a hiánypótlással sem javított formai hiba esetén bekövetkező elutasítás nem orvosolható fellebbezés útján. A sikeres kérelmezés és a gyors ügyintézés érdekében a kérelem elvárások szerinti hiánytalan kitöltése javasolt, amihez elengedhetetlen a vonatkozó jogszabályok, közlemények és tájékoztató anyagok megismerése.

Kapcsolódó jogszabályok gyűjteménye 131/2004. (IX. 11.) FVM rendelet a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társ-finanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól 133/2004. (IX. 11.) FVM rendelet a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló, a termelői csoportok létrehozásához és működtetéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól 137/2004. (IX. 18.) FVM rendelet a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv kihirdetéséről, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokkal összefüggésben a kedvezőtlen adottságú területek és az azokhoz tartozó települések megállapításáról

38

6/2005. (I. 24.) FVM rendelet a termelői csoportokról szóló 81/2004. (V. 4.) FVM rendelete módosításáról 42/2005. (IV. 29.) FVM rendelet a termelői csoportokról szóló 81/2004. (V. 4.) FVM rendelete módosításáról 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet a termelői csoportokról 71/2004. (X. 27.) MVH Közlemény a termelői csoportok létrehozásához és működtetéséhez nyújtott támogatás igényléséről

Kapcsolódó irodalom A tárgykörrel kapcsolatos irodalmi források a jogszabályokban, a hivatalos közleményekben illetve az MVH és az FVM honlapján találhatóak meg. A termelői csoportok létrehozásának és működtetésének jogcímével összefüggő gazdatájékoztató füzet letölthető az FVM honlapjának vidékfejlesztéssel foglalkozó területéről, illetőleg megtalálható a termelői csoportokkal összefüggő információkat felsorakoztató területen is. Függelék A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal területi kirendeltségeinek és központi Ügyfélszolgálatának címlistája: Bács-Kiskun

Baranya

Békés

6001 Kecskemét, Pf.: 470.

06 76 814-520

6000 Kecskemét, Kisfaludy u. 5.

06 76 814-521

7602 Pécs, Pf.: 365.

06 72 814-520

7621 Pécs, Rákóczi út 17.

06 72 814-521

5620 Békéscsaba, Pf.: 45.

06 66 814-520

5600 Békéscsaba, Temető sor 8.

06 66 814-521

39

Borsod-Abaúj

3501 Miskolc, Pf.: 646.

06 46 814-900

-Zemplén

3530 Miskolc, Mindszent tér 1.

06 46 814-901

Csongrád

6701 Szeged, Pf.: 26.

06 62 814-900

6720 Szeged, Tisza Lajos krt. 2-4.

06 62 814-901

8002 Székesfehérvár, Pf.: 297.

06 22 814-520

8000 Székesfehérvár, Deák F. u.7-9.

06 22 814-521

1391 Budapest, Pf.: 248.

06 1 814-8900

1132 Budapest, Váci út 18.

06 1 814-8901

Fejér

Főváros és Pest

Győr-Moson-Sopron 9021 Győr, Munkácsy út 20

06 96 814-520 06 96 814-521

Hajdú-Bihar

4001 Debrecen, Pf.: 551.

06 52 814-544

4024 Debrecen, Piac u. 49-51.

06 52 814-521

3301 Eger, Pf.: 169.

06 36 814-520

3300 Eger, Maczky Valér út 2. II. em.

06 36 814-521

Jász-Nagykun

5002 Szolnok, Pf.: 111.

06 56 814-520

-Szolnok

5000 Szolnok, József Attila u. 36.

06 56 814-521/-524

Heves

Komárom-Esztergom 2801 Tatabánya, Pf.: 1394.

Nógrád

Somogy

06 34 814-520

2800 Tatabánya, Vértanúk tere 1.

06 34 814-521

3101 Salgótarján, Pf.: 123.

06 32 814-520

3100 Salgótarján, Múzeum tér 1.

06 32 814-521

7400 Kaposvár, Berzsenyi u. 9.

06 82 814-900-1 06 82 814-920

Szabolcs-Szatmár

4401 Nyíregyháza, Pf.: 422. 40

06 42 814-900

-Bereg

4400 Nyíregyháza, Hősök tere 9.

06 42 814-901

Tolna

7101 Szekszárd, Pf.: 251.

06 74 814-520

7100 Szekszárd, Augusz I. u. 7.

06 74 814-521

9701 Szombathely, Pf.: 245.

06 94 814-520

9700 Szombathely, Rákóczi F. u. 1.

06 94 814-521

8202 Veszprém, Pf.: 791.

06 88 814-900

8200 Veszprém, Radnóti tér 2.

06 88 814-901

8901 Zalaegerszeg, Pf.: 142.

06 92 814-900

8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi út 10.

06 92 814-901

Vas

Veszprém

Zala

MVH Központi Ügyfélszolgálat

06 1 374 3603 06 1 374 3604

41

Tartalom Bevezetés ................................................................................................................................... 2 Intézkedéshez kapcsolódó fogalmak köre és magyarázata .................................................. 3 A termelői csoport fogalma ................................................................................................... 4 A termelői csoportok elismerésének rendszere .................................................................... 4 A termelői csoportokra vonatkozó jogszabályok, és azok módosítása .................................. 7 A termelői csoportok létrehozása .......................................................................................... 9 A termelői csoport tagjai ....................................................................................................... 9 A korábban előzetes elismerést nyert szervezetek további működése, illetve azok állami elismerése .............................................................................................................................. 9 A termelői csoportok működési formája.............................................................................. 10 A termelői csoportként történő elismerés feltételei ............................................................. 10 Árbevételi korlát .................................................................................................................. 10 A természetes személy tagok részvétele a termelői csoportban........................................... 11 A létesítő okirat tartalmi kellékei......................................................................................... 13 A működési program............................................................................................................ 14 A termelői csoportként történő elismerés folyamata ........................................................... 15 A termelői csoportok pályázatait elbíráló szakmai Bizottság ............................................. 16 A pályázat ............................................................................................................................ 16 Az elismerésre illetve az elutasításra vonatkozó döntés...................................................... 16 A működési program végrehajtása ...................................................................................... 17 A termelői csoportok társulása............................................................................................ 17 Ellenőrzés, jelentéskészítési kötelezettség ........................................................................... 19 A dohánytermelői csoportokra vonatkozó külön rendelkezések .......................................... 19 Az intézkedés élete, módosításai a következő tervezési időszakban .................................. 20 Az intézkedés célja ................................................................................................................. 21 42

Igénybevételi feltételek........................................................................................................... 22 Javasolt igénylők köre ......................................................................................................... 22 Felkészülés a jövőbeni igénylésre........................................................................................ 23 Az intézkedés leírása .............................................................................................................. 23 Igényelhető összeg ............................................................................................................... 23 A támogatás forrása ............................................................................................................ 27 Igénybevételi feltételek, támogatási időszakok.................................................................... 28 Igénylés módja..................................................................................................................... 29 Az elnyert összeg felhasználási rendje.................................................................................. 31 Ellenőrzés, jogkövetkezmények............................................................................................ 31 Igénylő lap kitöltése................................................................................................................ 34 Termelő csoportok létrehozásának és működtetésének támogatása, támogatási kérelem főlap (R2001)....................................................................................................................... 34 Termelő csoportok létrehozásának és működtetésének támogatása, támogatási kérelem betétlap (R2002) .................................................................................................................. 36 Kérelem benyújtásának és bírálatának ügyrendje ............................................................. 36 Jogorvoslati lehetőségek ........................................................................................................ 37 Kapcsolódó jogszabályok gyűjteménye................................................................................ 38 Kapcsolódó irodalom ............................................................................................................. 39 Függelék .................................................................................................................................. 39 Tartalom.................................................................................................................................. 42 Tartalom.................................................................................................................................. 42

43