A térinformatika szerepe és lehetőségei a baleseti okkutatásban Kalincsák István * - Szauter Ferenc ** Széchenyi István Egyetem, H9026 Győr, Egyetem tér 1. (Tel::+36 20 528-69-48, e-mail:
[email protected]) ** Széchenyi István Egyetem, H9026 Győr, Egyetem tér 1. (Tel::+36 30 391-53-01, e-mail:
[email protected])
Abstract: A közlekedési rendszer és a baleseti okkutatás mint rész és egész viszonya értelmezhető. A rendszer egy folyamat, melynek jól körülhatárolható funkciójú szerves része az okkutatás. Eredményessége alapvetően függ a rendszer többi tagjának működési színvonalától. A közlekedésbiztonság a közlekedés jellemzője, minősítője. Önálló fogalomként történő meghivatkozása – mint az gyakorta tapasztalható – csak pótcselekvés. Cél a jó közlekedésbiztonsági helyzet megteremtése, de ez csak a közlekedési folyamatok kritikus elemzésével, rendszerezésével és következetes és folyamatos követésével valósítható meg. Amikor a közlekedés gondjairól, elégtelenségéről, nehézségeiről hallunk, mindig a kiépítetlenségi állapotok, az autópályák hiánya, a csomóponti korszerűtlenségek mutatói kerülnek felvetésre, tehát általában az infrastruktúrával kapcsolatos hiányosságok. A közlekedésbiztonsági helyzetet elemzők által felhozott okok pedig kizárólag emberi tényezőkre, mulasztásokra visszavezethetők. Ez az ellentmondás mindkét esetben elemzési hiányosságokat takar, a komplexitás hiányra és elégtelen vizsgálatokra és adatokra utal. 1. BEVEZETÉS „Közlekedésbiztonság és baleset megelőzés” címmel az EU által támogatott kutatási eredményekre épülve, PORTAL címmel írásos oktatási segédanyag jelent meg. A baleseti okkutatás alapját képező nyilvántartások típusait és felvételi módjait az anyag az alábbiak szerint foglalja össze. „Balesetek és sérülések nyilvántartása A balesetek és halálesetek adatbázisai elengedhetetlen eszközök ahhoz, hogy a közlekedés-biztonsági problémát objektíven értékelhessük, azonosítsuk a cselekvés és az erőforrások kiemelt helyeit és ellenőrizzük a megtett intézkedések hatékonyságát. Ahogy az a State-projektben meghatározásra került, az Európai Unió területén minden baleseti adatbázishoz meg kell adni a közlekedésbiztonság aktuális helyzetét. Ennek célja, hogy minden típusú közlekedési módra meghatározható legyen az elérni kívánt biztonsági szint és megfogalmazódhasson egy adatokkal alátámasztott rendszerszemléletű stratégia. Felismerve a közúti balesetek európai adatbázisának előnyeit, a Miniszterek Tanácsa 1993 novemberében jóváhagyta egy közös, európai közúti baleseti adatbázis létrehozását, a CARE-t. A CARE adatbázis egy olyan rendszer kialakítását segíti, mely képes lesz a halálos balesetek és bejelentett súlyos sérülések alapvető számontartására, csakúgy, mint a bejelentett karambolok körülményeiről való információszolgáltatásra. A Stairs-projekt egy mélyreható baleseti sérülési adatbázis létrehozásának igényét és lehetőségeit vizsgálta azzal a céllal, hogy szabályozza a biztonság elsődlegességét a járműtervezésben és biztosítsa a visszacsatolást a hatékony szabályozáshoz. A CARE adatbázis az Európai Unió területén történt, sérülést, vagy
halált okozó, bejelentett balesetekről szóló információkat tartalmaz. Ezen kívül eredeti formában megtalálhatók benne mind a 15 tagországra vonatkozó éves baleseti adatok, egyéni változók beiktatása nélkül. Minden tagállam felelős adatai minőségéért, valamint köteles azokat ellenőrizni miután bekerültek a CARE adatbázisba. Így lehet azt biztosítani, hogy a CARE adatbázisban lévő információk megegyezzenek a nemzeti adatbázisban tároltakkal (ETSC, Brüsszel 2001). Mint a baleseti és sérülési nyilvántartási rendszereknél általában, megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos biztonsági célkitűzéseket. Az elsődleges biztonság az olyan módszereket keresi, melyekkel a baleset elkerülhető, míg a másodlagos olyan módszereket kutat, melyekkel a sérülés kerülhető el, ha a karambol már bekövetkezett. Az Európai Stairs-projekt a baleseti adatgyűjtési módokat vizsgálta. A részletes baleseti tanulmányokat 3 kategóriába sorolták: „visszamenőleges tanulmányok”, „helyszíni, azonnali tanulmányok”, valamint „kórházi adatok alapján készített tanulmányok”. A módszerek közötti választás a tanulmány céljától, illetve a begyűjteni kívánt információk típusától függ, ami azt jelenti, hogy emberileg, pénzügyileg, és a helyi baleseti mentőszolgálatok szervezettségének megfelelő módszert választhatjuk ki.” A fentiekből érzékelhető, hogy a fenti nyilvántartási rendszerekhez történő csatlakozásunk, azok egységes keretfeltételeihez történő kötelező csatlakozásunk elkerülhetetlen. Az erre történő rádöbbenés időpontja csupán a kérdéses. Jó lenne, ha ez minél előbb bekövetkezne döntéshozói szinten, hiszen az értelmes és hasznos
rendszerek kifejlesztésének és bevezetésének időigénye a végtermék minőségében fog visszaütni. Az ajánlatban a nyilvántartási szükségletek alapján összeállított táblázat a különböző lehetőségeket foglalja össze:
kiinduló feltételeit jelentik a hatékony és eredményes balesetmegelőzési tevékenységnek. A meglevő modern, térinformatikai alapú rendszerek képesek az út, mint nyomvonalas létesítmény, a balesetek, valamint a közlekedés egyéb műszaki adatainak korrekt és megbízható rögzítésére, az adatok közötti összefüggések megjelenítésére és folyamatos aktualizálására. A térhez kötődő objektumok szöveges és táblázatos kiegészítésével és szakértői modullal történő bővítésével olyan támogató rendszer kialakítására van lehetőség, amely a baleseti adatok összefüggéseinek objektív megjelenítésén túl alkalmas különböző események előzetes, vagy utólagos modellezésére is, segítve ezzel a tervezői, valamint értékelő-elemző munka hatékonyságán keresztül a baleset-megelőzést. 4. JAVASLAT AZ EGYSÉGES KÖZLEKEDÉSI INFORMATIKAI RENDSZER KIALAKÍTÁSÁRA A baleseti térinformatikai rendszer alapja az Egységes Közlekedési Nyilvántartási Rendszer, melynek megteremtésére az 1980-as évektől folyamatosan történtek kezdeményezések.
1. táblázat: Baleseti tanulmányok kategóriái“ 2. A FENTIEKKEL KAPCSOLATOS HAZAI HELYZET ELEMZÉSE A fenti csoportosításban nyerhető adatok beszerzése, felvétele, majd elemzése, egyrészt profi, e célra kiképzett szakemberekből álló szervezeti hátteret igényel, másrészt a balesetek, különleges események létrejöttében szerepet játszó szervezetek egységes, korszerű adatállományára épülő nyilvántartási rendszereket és ezek publikus felületre épített hozzáférhetőségét. Ezek ma vagy hiányoznak, vagy nincs biztosítva, illetve szabályozva a hozzáférhetőség. Az útügyi szervezetek vonatkozásában rendeletben szabályozott a balesetek öt évig történő megőrzése az útügyi nyilvántartásban, a nyilvántartás vezetésének kötelezettsége pedig az útkezelői rendeletben előírt kötelem. Ha a rendeletben előírtak teljesítésre is kerültek volna, sem lenne használható, hiszen részletes, az egységes tartalmú nyilvántarást elrendelő végrehajtási utasítás hiányában a nagy számú –csak önkormányzatból ~3200 - és különböző alapú nyilvántartások egységes használhatósága kizárt lenne. A gépjárműves és képzési szakágban kifejlesztett nyilvántartások stabil és aránylag egységes és jó színvonalú szervezeti hátterük esetében sem használhatók, hiszen a balesetmegelőzési modul mellőzésével kerültek kifejlesztésre. 3. BALESETI NYILVÁNTARTÁSI RENDSZER, ELEMZÉSEK, VISSZACSATOLÁSOK A baleseti adatok regisztrálása, pontos és lényegi körülményeinek rögzítése alapvető és megkerülhetetlen
A felgyorsult világ a döntési kompetenciákkal rendelkezőktől, az élet minden területén azonnali, egymással is összefüggő döntések meghozatalát igényli. A jó döntésekhez kellő pontos és aktuális információk láncolatára van szükség. Különösen így van ez a közlekedés területén, ahol a forgalomban résztvevő közlekedők aktuális információkhoz juttatása épp olyan elengedhetetlenül szükséges, mint az irányítás és végrehajtás különböző szintjeinek megbízható, teljes körű és aktuális információval történő ellátása. A közúti közlekedés és általában a közlekedés legfelső irányító szervének kellő és aktuális információkkal történő ellátása, a rendszer jó működőképességének az alapja. Az irányítási feladat elvégzéséhez a szervezeti láncban elhelyezkedőknek a működéshez szükséges információkat on-line módon biztosítani kell. Ezek az információk és adatok a végrehajtást szabályozó törvények és rendeletek által meghatározott tartalomból merítenek, és a tevékenységek ellátása során keletkező adatokból, információkból szolgáltatnak elemeket az adatállományok aktualizálásához. A komplex közúti közlekedés elemei tekintetében az adatállományok különböző szinteken keletkeznek. A gépjárműves adatok a közlekedési hatóságoknál a járművek forgalomba helyezésétől kezdődően az életciklusuk során minden változást lekövetve kerülnek felvételre. A közlekedés ezen elemeinek adatállománya számos helyen és minőségben szolgálja a közlekedésen túl a mindennapi életünket. Az utóbbi időben például a katasztrófa védelem igényli elemi erővel az aktuális gépjárműves adat nyilvántartásokból nyerhető információkat. Mivel a gépjárművekkel kapcsolatos életciklusok többnyire hatósági ügyek, ezért itt az egységes adatnyilvántartás, adatfelvétel biztosítása kézenfekvő lehetőség. Nagyjából ugyanez mondható el a forgalom másik eleméről, a járművezetőkkel kapcsolatos adatállomány helyzetéről is. A forgalom harmadik eleme a pálya és környezete már sokkal heterogénebb állapotot tükröz. A komplex közlekedési rendszer ezen eleméért felelős szervezetek az útkezelők,
hovatartozásukat illetően állami, önkormányzati és magán szférákat képviselnek. A 30 ezer km állami út mellett mintegy ~140 ezer km önkormányzati út - és egyre növekvő arányban magánutak - kezelői felelősek a rájuk bízott létesítmények nyilvántartásáért úgy, hogy az ország úthálózata egy komplex hálózatot alkosson. Az elemi nyilvántartási adatok a közúti üzem és fejlesztések érdekében kellene, hogy rögzítésre kerüljenek. Ez országos közutak tekintetében mintegy húsz szervezetet jelent, önkormányzati út tekintetében kb. 3200-at. Az egységes működés érdekében alapvetően fontos lenne az, hogy az adatállományok azonos rendező elvek alapján kerüljenek kiépítésre, és ezek a törvények alapos ismerete mellett megfelelő tudással rendelkező szakmai szervezetek létrehozását és működtetését tételezi fel. Az említett feltételek az országos közutak tekintetében rendelkezésre állnak, az önkormányzati utak esetében a nyilvántartások felfektetése döntő hányadban igényként sem fogalmazódik meg. Ahol megfogalmazódik ott különböző tartalommal és rendszerben az egymáshoz történő csatlakozási követelmények figyelmen kívül hagyásával. Így az egységes hálózat szempontjai adattartalom és nyilvántartás tekintetében nem érvényesülhetnek. A szakmaiság és gazdaságosság követelményei sem kísérhetők figyelemmel, mivel az útépítési engedélyezésért felelős közlekedési hatóságoknak nem áll rendelkezésre olyan éves összehasonlító adatállomány, amely a törvényben deklarált és a közlekedés biztonságot szolgáló tevékenységhez a kontroll alapját szolgáltathatná. Ma az útkezelők és hatóságok között semmilyen az adatkapcsolatot biztosító szabályozás nincs. Emiatt a közlekedési hatóságok kezelői hovatartozástól függetlenül kijelölt illetékességi területükön a tevékenységük tárgyát képező létesítményekről csak esetlegesen és önszorgalomból jutnak adatokhoz, információkhoz. Az út, mint vonalas infrastruktúra, a különböző – alatta, felette és mellett elhelyezkedő- infrastruktúrák gyűjtőhelye is. Az ezekkel kapcsolatos információ és információkapcsolati hiányosságok a tudatos, gazdaságos és szakszerű munkavégzésre törekvés gátjait jelentik. A közlekedés térben és időben lejátszódó folyamat, a pálya és környezete koordináta adatokkal leírható, beazonosítható. Ennek rögzítésére ideális rendszer a térinformatika. A térinformatika elve feltételezi a digitalizált térképi adatállományt és a működéshez szükséges adatstruktúrákat. Ez biztosítja az adatnyilvántartást, karbantartást és a rendelkezésre állás esetén a digitális térképhez történő kapcsolódási lehetőségeket. Mindezt úgy, hogy átjárhatóságot kell biztosítania a különböző kezelői adatbázisok között. A közlekedés minden területére jellemző és alapfeltétel az egységes és aktuális adatállomány iránti igény. Az információs technika robbanásszerű fejlődése kézenfekvő lehetőségeket kínált ennek teljesítéséhez. Az informatikai rendszerek kiépítésének hardver feltételei jelentik ma már a legkisebb költségeket. A rendszerterv és a szoftver költségek az előbbiekhez képest mintegy tízszeres nagyságrendűek. Az
adatállományok mintegy százszoros költségéhez képest előbbi kettő szinte eltörpül. Ezen költségek csökkentésének követelménye a komplex rendszerek kialakításánál alapvető követelmény. Ennek gépesítésére már olyan technikai csúcsszínvonalán álló mérő kocsik állnak rendelkezésre, amelyek 60 km/óra sebességgel történő haladás mellett nemcsak új adatok felvételére, hanem adatok karbantartására és statisztikák, döntés-előkészítő összefüggések készítésére is alkalmasak. Érdekes összevetni az 1990-es évek szakértői anyagok vonatkozó megállapításait a jelenlegi helyzettel. Az intézkedési javaslatok az alábbiak voltak. A pálya és környezet egységes szerkezetben és rendszerben történő nyilvántartása elkerülhetetlen és sürgős feladat az alábbiak miatt: •
Az EU csatlakozással kapcsolatos feladatok jó színvonalú ellátása, valamint az európai hálózathoz történő csatlakozás követelményeinek teljesítése, nem utolsó sorban az előcsatlakozással és a csatlakozással nyerhető infrastruktúra támogatások tervszerű előkészítése, a tervezések és stratégiák érdekében.
•
Katasztrófa elhárítás nélkülözhetetlen alapját képező infrastruktúra adatbank létrehozása
•
A közlekedési hierarchiában adatkapcsolatának megteremtése
•
Különböző döntéshozói szinteken alapos, teljes körű és aktuális információk biztosítása
•
Az egységes hálózati szemlélet és működtetés követelménye
•
A hatósági és irányítási feladatokhoz szükséges adatállományok információk szervezett és folyamatos megvalósítása
•
A különböző szállításokhoz (túlsúlyos, veszélyes, stb útvonal kijelölés és alternatív útvonalak kijelölésének lehetősége
•
Az intelligens közlekedési rendszerek bevezethetőségének alapját szolgáló nyilvántartások, adatállományok biztosítása
•
A közlekedésbiztonság új rendszerszemléletű kifejlesztéséhez és működtetéséhez a folyamatos és aktuális adatok és információk biztosítása.
résztvevők
A fentiekhez szükséges feltételek érdekében az alábbi feladatokat kell elvégezni: • Ki kell alakítani a kezelőtől független egységes útadat állomány struktúráját, rendszerét •
Alkalmazni kell az egységes elven működő vonalas infrastruktúrák megjelenítéséhez szükséges képi rendszert, a térinformatikát, amely az útadat állományokat és forgalmi eseményeket rögzíti.
•
Biztosítani kell az adatállományok karbantartásának rendszerét és annak gazdaságos megvalósíthatóságát.
Az egységes közlekedési nyilvántartási rendszer különböző elemeinek adatállományait egymáshoz is szükséges illeszteni. E fontos szempont következetes figyelembe vételével, Európában is egyedülállóan, a tudatos, baleset megelőzésekhez szükséges információk és elemzések lehetőséget biztosítanak, a balesetmegelőzési rendszer komplex működtetésére. A fenti követelmények teljesítéséhez első lépcsőként el kell készíteni a közlekedési tevékenységek elvégzéséhez és a szervezeti működtetéshez szükséges információs kapcsolatok logikai tervét. Ennek kidolgozása keretében átfogó rendszerterv készítése során leltárt kell készíteni a jelenlegi helyzetről és állapotokról. Harmadik lépésként a rendszertervben javaslatokat kell tenni a stratégiai változtatásokra, amelyek nyomán egy részletes rendszertervben ki lehet dolgozni a működő szoftvereket, az alágazatok egymáshoz illeszkedő működési rendszerének kritériumával. A közlekedés egységes elvárásainak biztosítása érdekében ki kell alakítani egy internetes honlapot egy működtető és tanácsadó háttérszervezettel, amely a végrehajtásban érintettek számára aktuális információs bázist, a szakági irányítás számára pedig kommunikációs felületet biztosít. A fejlesztés utolsó fázisában olyan szakértői szoftverek kidolgozására kerülhet sor, amely révén biztosítani lehet a magas szintű, objektív és gazdaságos ellenőrzési és engedélyezési és baleset-megelőzési tevékenységeket. A fentiekhez integrálva biztosítani és működtetni kell a szakági képzési, továbbképzési rendszert.” Néhány javaslat blokksémájának bemutatásán keresztül lehet igazolni a leírtak aktualitását. Megállapítható, hogy érdemben és tudatosan kevés az előrelépés, inkább az egy helyben topogás a jellemző. Ma a háztartások elektronikus szerkezetekkel felszerelve a csúcstechnológiai szinten szolgálják a háztartási munkák megkönnyítését. A nemzetgazdaság kiemelkedően fontos ága, a közlekedési rendszer irányítási és szabályozási szintjei, és az okkutatás e tekintetben alapvető hiányosságokkal küszködnek.
markáns megnevezésére, amely a közvetítő elem szerepének tulajdonosa. Ez a közlekedés, közlekedés-biztonság esetében az információ. Ennek eszköze, mivel térbeli események folyamatok folyamatos rögzítése és nyomon követése a feladat a térinformatika.
1. ábra: Az Egységes Közlekedési Nyilvántartási Rendszer javasolt blokksémája
2. ábra: Intézkedési lehetőségek rendszereken keresztül I.
a
térinformatikai
3. ábra: Intézkedési lehetőségek rendszereken keresztül II.
a
térinformatikai
A gombhoz a kabátvarrás tipikus esete jellemzi a közlekedési rendszerszervezést, ahol személyekhez, pozíciókhoz történik rendre a szervezeti kialakítás, működésszervezés. A közlekedési rendszerszervezés integratív megközelítést igényel, az egyes alágazati ismeretanyagok és törvényszerűségek magas szintű birtoklása esetén lehet eredményre vezető. Ugyanez igaz a rendszer működtetéséhez szükséges eszközök állományának, körének kiválasztására is. Az összehangolás, koordináció hiánya még az egyébként jól kitűzött cél, jól meghatározott feladatok és erre épített szervezeti rendszer esetén is hatalmas károk okozója lehet, de ott könnyen lehet diagnosztizálni és elhárítani a működészavarokat okozó állapotokat. Az informatika a működési zavarok kiszűrésére a folyamatok elektronizálása és így rögzítése révén egyébként is kézenfekvő lehetőség. A működés folyamatokba rendezése során azonnal jelentkezik az igény a folyamat zárttá tételére és annak a közegnek a
A baleseti okkutatás alapja az adat, információ egyik fontos eszköze a térinformatika. Az ELTE Térképtudományi és Geoformatikai Tanszékének 2005-ben kiadott anyaga az erre vonatkozó alapismereteket az alábbiakban ismertette.
4. ábra: Intézkedési lehetőségek rendszereken keresztül III.
a
térinformatikai
5. ábra: A térinformatikai közúti nyilvántartás főbb elemei
5. A TÉRINFORMATIKA SZEREPE A BALESETI OKKUTATÁSBAN A baleseti okkutatás fogalma: A közlekedés, a forgalom során jelentkező rendkívüli esemény vizsgálata, az ok-oksági összefüggések fizikai pszichikai, műszaki és jogszabályi jellemzőinek elemzése, javaslat készítése az eredmény alapján, visszacsatolás, intézkedés az előző a közlekedők és a rendszerelemek felé, amelyekkel az események ok-oksági kapcsolatban vannak . A baleseti okkutatás tehát egy dinamikus folyamat fontos és lehatárolható, nem prekoncepcióhoz kötődő része, megkülönböztethető a különböző ellenőrzések és ezekből készített statisztikai eljárásoktól, melyek általában államigazgatási eljárások törvényi előírási szerinti lefolytatásai. Baleseti államigazgatási eljárás: Sérüléssel járó rendkívüli közúti esemény érdekében megtartott helyszínelés, az adatok felvétele előre, a szabálysértési vagy büntető kódexben meghatározott szempontoknak megfelelően, eljárás lefolytatása /feljelentés, tárgyalás, szankcionálás/,az ügy lezárása, statisztikai jelentések készítése.
„A térinformatika ("geographic information system") angol kifejezést helyettesíti (rövidítése angolul: GIS). A térinformatika együttesen kezeli a grafikai (térkép, űrfelvétel, légi fotók stb.) és leíró (tematikus adatokat tartalmazó) adatbázisokat, és különböző típusú elemzéseket tud végezni. Ezeknek az elemzéseknek az eredményeit grafikailag meg tudja jeleníteni. A térinformatika fejlődése a számítástechnikához szorosan kapcsolódik: a hardver és a szoftver folyamatos fejlesztésének köszönhetően egyre nagyobb adathalmazokkal dolgozhattak és egyre összetettebb elemzéseket végezhettek a térinformatikusok. De a térinformatika nem születhetett volna meg, ha az elmúlt századokban a tudósok nem értek volna el jelentős eredményeket az adatok nyilvántartásában, valamint a tematikus térképek és atlaszok készítésében. Egy térinformatikai alkalmazás létrehozását mindig egy részletes projekt készítése előzi meg. Ebben meg kell határoznunk, milyen "alapanyagokkal" szándékozunk dolgozni: milyen grafikai adatokat (térképeket, felvételeket) és milyen leíró adatbázisokat használunk vagy készítünk. Felhasználásra kész digitális térképeket vagy adatgyűjteményeket vásárolhatunk (akár a Weben keresztül is), ha az idővel takarékoskodni akarunk. De azt a döntést is hozhatjuk, hogy hagyományosan nyomtatott térképeket digitalizálunk, illetve statisztikai évkönyvek adataival mi magunk feltöltjük az adatbázisainkat. A grafikai adatok bevitele többféleképpen történhet, de leggyakrabban a képernyőn digitalizáljuk (átrajzoljuk) az előzőleg beszkennelt alaptérképet. Olyan programok is kaphatók, amelyek a felmérések során vagy a GPS segítségével felvett pontokat "importálhatja", és ezek alapján tud automatikusan egy vázlatos térképet készíteni. Leíró adatokat elsősorban begépeléssel lehet bevinni egy adatbázisba. Szerencsés esetben egy meglevő adatbázis adatait vehetjük meg, és a sajátunkba (ha a formátumok azonosak vagy felismerik egymást) be tudjuk hozni (beágyazni). Ha rendszerünk fel van töltve mind a grafikai és leíró adatokkal, illetve megtörtént az adatok geokódolása, akkor elemezhetjük őket. A térinformatika többféle elemzés elvégzésére ad lehetőséget: Ennél egyszerűbb megoldás, ha az alaptérképeinken grafikailag (például diagramok, felületi színek segítségével) megjelenítjük a leíró állományokban tárolt adatokat: ezt egyszerű statisztikai műveletek alkalmazásával megvalósítjuk. A térinformatikai elemzések végeredményeit grafikailag megjelenítjük: ez azt jelenti, hogy leggyakrabban térképekként, térbeli elrendezésükben mutatjuk meg ezeket az eredményeket. De a térinformatikai rendszerek végtermékei nemcsak térképek, hanem lehetnek 3D modellek, felvételeink alapján készített fotótérképek vagy az
eredeti adatbázisok elemzéséből alkotott új adatbázisok is. Ezeket a végeredményeket a képernyőn (akár a weben keresztül is) vagy nyomtatottan jeleníthetjük meg.” Egy nagyon gyakori elemzési módszer a "buffer" vagy "puffer" (magyarul övezetképzés, hatászóna). Ez az elemzés arra szolgál, hogy egy adott feltétel alapján meghatározhassuk azokat az objektumokat, amelyek egy általunk definiált távolságon belül helyezkednek egy másik objektumtól. Ilyen módon lehet kiemelni azokat a házakat, amelyek egy autópálya mentén vannak és az ember egészségére ártalmas zajszint övezetén belül vannak. Ezzel az elemzéssel egészen egyszerű feladatokat is megoldhatjuk, például a mi lakásunktól X km-es körzetben hány élelmiszerbolt, mozi stb. található.” A fentiekből következően, mivel a balesetek térhez rögzített események, leírásukra, elemzésükre és megjelenítésükre a legalkalmasabb eszköz a térinformatika. Ha a logikai szerkezetét vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy ugyanazon elemekből és lépcsőkből építkezik, mint a baleseti okkutatás: •
Adatfelvétel,
•
Adatbevitel,
•
Elemzés,
•
Összefüggések megállapítása,
•
Ábrázolás, leírás
A baleseti okkutatás egyik kritikus eleme az adatfelvétel. Pontossága, megbízhatósága, teljes körűsége és aktualitása sarkalatos kérdései az elemzések során nyerhető következtetéseknek. A helyszínelés során rögzíteni kell minden, a balesethez kapcsolható, vagy kapcsolandó adatot, információt. A helyszínrajzi adatokat tartalmazó útnyilvántartás, ha egységes szerkezetben rendelkezésre állna, minden méretarányos és lényeges meglevő pálya és környezeti adatot, jellemzőt tartalmazna. Az adatfelvevőnek csak az eseményhez fűződő és ahhoz köthető adatokat kellene felvinni –leírni és ábrázolni-, ilyenek a járművek helyzete és viszonya, az időjárási, pillanatnyi útállapot jellemzők, beláthatóság, személyhez fűződő állapot és helyzet, stb., olyanokat amelyek rekonstruálása később már csak jelentős hibaszázalékkal lehetséges. Olyan térinformatikai rendszer, ami a hazai jellegzetességeknek és a baleset-megelőzési rendszer követelmények teljesítéséhez is alapot jelenthet a KKK által kifejlesztett, illetve fejlesztés alatt álló közúti térinformatikai rendszer. Ennek célirányos továbbfejlesztése és ebben a baleseti okkutatási szempontok megjelenítése vezethet eredményre. Az elemzést segítő szakértői rendszer beillesztése a térinformatika szerkezetébe visszacsatolható következtetések levonására ad alkalmat, úgy intézkedések, mint hasznos és ellenőrzött információk tekintetében. A térinformatikai adatok felvételén túl nagy jelentőségű az adatok folyamatos aktualizálásának kérdése. A felvétel és e munkaszakasz elvégzése jár a legnagyobb költséggel ezért
ennek „gépesítése” világszerte kiemelt figyelem középpontjában van. Több megoldás ismeretes, hazai alkalmazásban a Műszaki Egyetem KKK-nak készített kutatási anyaga érdemleges. Ez, egy képfelismerő szoftver alkalmazására tett javaslatot, és a projekt részletes, alkalmazásszintű kidolgozására. 6. ÖSSZEFOGLALÁS A baleseti okkutatás csak a közlekedés folyamatos, rendszerelvű működtetése révén lehet eredményes. A rendszerelvű működtetés elemei, kapcsolati rendszerük és jellemzőik meghatározása irányítási, szabályozási feladat, részletes funkcióvizsgálat szükséges ellátásához. A cél meghatározása, majd az ebből eredő feladatok számbavétele után történhet a szervezeti kialakítás és ehhez az eszközrendszer, feltételek megteremtése. Csak a közlekedés rendszerelvű működtetésével biztosítható a balesetmegelőzés feladatának ellátása. A baleseti okkutatás ennek szerves elemeként központi, meghatározó szereppel bír. Mint minden országos nagy rendszer működtetése magában hordozza a nehezen kezelhetőség, tehetetlenség veszélyét. A közlekedési rendszerek alapeleme az információ, folyamatos adatáramlás. A közlekedésbiztonsági rendszerek e feltétel ellátásához hasznos és nagy jelentőségű segítséget kaptak a tudomány fejlődése során: a térinformatikát. Csak élni kell vele. FELHASZNÁLT IRODALOM
PORTAL „Közlekedésbiztonság és baleset megelőzés” címmel az EU által támogatott kutatási eredményekre épülő, írásos oktatási segédanyag. Az ELTE Térképtudományi és Geoformatikai Tanszéke 2005: Térinformatika
