A TELKI ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A TELKI ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

2013.

Telki Óvoda 2089 Telki, Harangvirág u. 3.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 5. § (1) -e értelmében Telki Község Önkormányzata által alapított és fenntartott Telki Óvoda 2011. szeptember 01- től hatályos Szervezeti és Működési Szabályzata ( továbbiakban SZMSZ), az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezései az alábbiak szerint módosul. A Telki Óvoda Nevelőtestülete az SZMSZ – t a következő jogszabályok és rendeletek figyelembe vételével, a szülői szervezet véleményezési jogának biztosításával módosítja és egységes szerkezetben, az alábbiak szerint jeleníti meg.  2011. április 26-án, 37/2011. (04.26) Öh. számú határozata által módosított Alapító Okirata,  Az 1993. évi .LXXIX.

törvény a közoktatásról ( érvényben

2013.aug.31 – ig )  Az 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról  A 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992.

évi

XXXIII.

törvény

végrehajtásáról

a

közoktatási

intézményekben  Az államháztartás végrehajtásáról

szóló 368/2011.(XII.31.)

Kormányrendelet,  20/2012.(VIII.31.)EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről

TELKI ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

2


1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Törvényi háttér

1.1.

Az SZMSZ célja: a Köznevelési Törvényben, valamint a végrehajtási rendeletekben foglaltak érvényre juttatása; az intézmény jogszerű, zavartalan működésének biztosítása; a gyermeki jogok érvényesülése; a szülők, gyermekek és az intézmény alkalmazottai közötti kapcsolat erősítése; az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása. Az SZMSZ meghatározza a Telki Óvoda, mint köznevelési intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, melyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A Szervezeti és Működési Szabályzat az alább felsorolt jogszabályok figyelembe vételével készült: 

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény



A nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról 2012. évi CXXIV. törvény



229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról



Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény



Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet



A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet



Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet



A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet



A pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet



2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről


3


•

2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságról

•        

1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1992. évi XXXIII. törvény A közalkalmazottak jogállásáról 1997. évi XXI. törvény A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 138/1992. évi Kormányrendelet a Kjt végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 132/2000. évi Kormányrendelet a középületek fellobogózásának egyes kérdéseiről 24/2000. évi OM rendelet A kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítésről hatályos 2013. augusztus 31-ig 37/2001. évi OM rendelet, 44/2007. (XII. 29.) OKM-rendelet a katasztrófa elleni védekezésről és a polgári védelem ágazati feladatairól 62/ 2011. (XII. 29) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól

1.2.

Az óvoda adatai

Alapító okirat alapján ( jelenleg érvényben lévő ) Az intézmény megnevezése:

Telki Óvoda

Az intézmény székhelye:

2089 Telki, Harangvirág u. 3.

Az intézmény telephelye:

2089 Telki, Tengelice utca 3.

Az intézmény alapítója:

Telki Községi Önkormányzata 2089 Telki, Petőfi S. u. 1.

Az intézmény fenntartója és felügyeleti szerve:

Telki Község Képviselőtestülete

Az intézmény fenntartójának címe:

2089 Telki, Petőfi S. u. 1.

Az intézmény működési területe:

Telki közigazgatási területe

Az intézmény típusa:

nevelő intézmény, óvoda

Felvehető maximális gyermek létszám:

180 fő


4


Az intézmény tevékenységei

1.3.

Alaptevékenység:

TÁOR-8510 Iskolai előkészítő Szakágazati rend szerint: 851020 óvodai nevelés Szakfeladat rend szerint: 8510111 óvodai nevelés ellátás 8510121 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése ellátása: a többi gyermekkel együtt, azonos csoportban integrált formában a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján a) beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, a megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése b) a megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése

Kiegészítő tevékenység:

5629121 óvodai intézményi étkeztetés

1.4.

Az intézmény jogállása:

Köznevelési (oktatási) intézmény, önálló jogi személy

1.5.

Gazdálkodási jogköre: Önállóan működő és az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából részjogkörű szerv, melynek pénzügyi gazdasági feladatait együttműködési megállapodásban meghatározottak alapján Telki Község Polgármesteri Hivatala látja el.

1.6.

Az SZMSZ hatálya

1.6.1. Érvényességi hatálya Az SZMSZ a jóváhagyást követő naptól lép hatályba és határozatlan időre szól. Módosításra akkor kerül sor, ha az SZMSZ létrejöttét meghatározó jogszabályokban változás áll be, vagy ha a szülői szervezet, illetve a nevelőtestület erre javaslatot tesz.


5


1.6.2. Területi hatálya Az SZMSZ az óvoda területén, az óvodába való belépéstől annak elhagyásáig szabályoz, továbbá azokra az esetekre érvényes, ameddig a gyermekek az óvoda nyitvatartási idejében, óvónői felügyelet alatt állnak. Rendelkezései nem vonatkoznak arra az időszakra, amelyben a gyermekek még, vagy már szülői felügyelet alatt állnak. 1.6.3. Személyi hatálya Az SZMSZ betartása kötelező érvényű az intézmény minden alkalmazottjára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra.

A bélyegző használata, aláírási jogok

1.7.

-

Az óvoda bélyegzőinek lenyomata:

-

A körbélyegzőt az óvoda vezetője és az óvodavezető-helyettes használhatja. Hivatalos iratokon aláírási joggal az óvoda vezetője és az óvodavezető-helyettes rendelkezik a munkaköri leírásában szabályozottak alapján.

-

A hosszú bélyegzőt az óvoda vezetője az óvodavezető-helyettes és az óvodatitkár használhatják.

A bélyegzőket a vezetői irodában, elzárva kell tartani. A bélyegzőt eltűnése esetén érvényteleníttetni kell. Az új bélyegzőt a fenntartó jóváhagyásával az intézmény-vezető rendeli meg.


6


2. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSI SZERKEZETE

2.1. Az intézmény szervezeti felépítése

óvodavezető

nevelőtestület

Szakmai munkaközösség vezető

óvodavezető helyettes

Közalkalmazotti Tanács

Óvodatitkár

Dajkák

Konyhai dolgozók Program felelősök Gondnok

Logopédus Pszichológus

Takarítók


7


Az óvoda vezetőségének tagjai, jogkörei

2.2.

Az óvoda élén óvodavezető áll, aki az intézmény egyszemélyi felelős vezetője. Magasabb vezető beosztású közalkalmazott, munkáját a köznevelési törvényben szabályozottak szerint végzi. Az óvoda vezetősége: óvodavezető 1 fő óvodavezető-helyettes munkaközösség-vezető közalkalmazotti tanács vezetője. Az óvodavezetőség a munkatervben meghatározott időközönként, illetve szükség szerint ülésezik. A vezetői értekezlet összehívását a vezetőség bármely tagja kezdeményezheti. A vezetőség tagjai szóbeli és beszámolási kötelezettséggel bírnak az éves munkatervben meghatározottak alapján. A vezetői értekezletre - a napirendtől függően - meg kell hívni az óvodai gyermekvédelmi felelőst, a helyi Közalkalmazotti Tanács vezetőjét, illetve a Szülői Szervezet képviselőjét.

A vezetők közötti feladatmegosztás

2.3.

2.3.1. Az óvodavezető kizárólagos jogkörébe tartozik: -

az intézmény szakszerű és törvényes működtetése

-

a nevelőtestület vezetése

-

a szakmai munka irányítása és ellenőrzése

-

az intézményi szabályzatok elkészítése

-

az intézmény pedagógiai programjának jóváhagyása

-

az intézmény képviselete

-

személyi és tárgyi feltételek biztosítása

-

az alkalmazottak feletti teljes munkáltatói jogkör gyakorlása

-

az alkalmazottak fegyelmi felelősségre vonása, közalkalmazotti jogviszonyuk (munkaviszonyuk) megszüntetése

-

a balesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységek irányítása TELKI ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

8


Az intézményvezető munkaköri leírását a fenntartó készíti el. 2.3.2. Az óvodavezető-helyettes jogköre és felelőssége Az óvodavezető-helyettes munkáját a munkaköri leírása alapján, valamint az intézményvezető közvetlen irányításával végzi. A vezető-helyettes feladat- és hatásköre kiterjed az egész munkakörére. A vezető-helyettes felelőssége

kiterjed

a

munkaköri

leírásában

található

feladatkörére.

Beszámolási

kötelezettsége kiterjed az intézmény rá bízott területeire.

2.3.3. Az óvodavezető, hatásköréből átruházza az óvodavezető-helyettesre: -

a 2.2.1. pontban foglaltak kivételével a nevelőmunkát segítő alkalmazottak munkavégzésének az ellenőrzését,

-

az

egyeztetési

kötelezettséget

az

alkalmazottak foglalkoztatására,

élet-

és

munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében, -

a szabadságolással kapcsolatos feladatokat,

-

a munkarenddel kapcsolatos feladatokat

-

kapcsolattartást előzetes egyeztetés alapján a Szülői Szervezettel

-

a HACCP-rendszer működtetésének vezetését a Tengelice utcai épületben.

2.3.4. Az óvodavezető, hatásköréből átruházza a gyermekvédelmi feladatokat az erre a szakterületre képesítést szerzett óvodapedagógusra: 

A gyermekvédelmi feladatok elvégzését,



a gyermekvédelmi szervekkel való kapcsolattartási kötelezettséget



egyeztetés után a gyermekvédelmi szerveknek tett jelentéseket


9


3.

A MŰKÖDÉS RENDJE

Az óvoda munkaterve

3.1.

Az intézmény egy nevelési évre szóló munkaterve a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok, illetve határidők kitűzésével, valamint a felelősök megjelölésével. A munkatervet az intézményvezetés állítja össze, a Nevelőtestület javaslatai alapján, majd a Nevelőtestület fogadja el a nevelési év első nevelőtestületi értekezletén. A nevelési év rendje

3.2.

A nevelési év rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: -

A nevelőtestületi értekezletek időpontjait,

-

Az intézményi ünnepek és rendezvények idejét és ünneplésének a módját,

-

A szülői értekezletek időpontjait és témáit,

-

A nevelés nélküli munkanapok programját és idejét.

A nevelési év szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart. Rendkívüli esetben, ha a csoportonkénti gyermeklétszám nagymértékben lecsökken, továbbá a nyári időszakban (június 1-augusztus 31-ig) a csoportok összevontan működhetnek, a nyitvatartási rendben szabályozottak szerint. Összevont csoport létszáma nem lehet több 25 gyermeknél. A nyári időszakban (június 1. és augusztus 31. között) az óvoda központi épülete és a Tengelice utcai épület egymástól eltérő időben 4 hétig zárva vannak a fenntartó által engedélyezett időszakban. A nyári zárásról a szülőket minden csoport faliújságján kihelyezett hirdetményben kell értesíteni február 15-ig. Az egész intézmény legfeljebb négy hétig tart zárva a nyári időszakban, a szabadságolások idején. A zárás idején hetente legalább egy alkalommal ügyeletet kell tartani a szülők halaszthatatlan hivatalos ügyeinek intézése érdekében. A hivatalos ügyek intézése a központi épületben, az óvodatitkári irodában történik előre kifüggesztett időintervallumban.


10


3.3.

Az intézmény munkarendje

3.3.1. A vezetők intézményben való tartózkodásának a rendje Az intézmény nyitva tartása alatt felelős vezetőnek kell tartózkodnia az intézményben. A vezetők munkaidejüket egymáshoz igazítva kötelesek meghatározni. A vezetők helyettesítési rendje: Az óvodavezetőt távollétében és akadályoztatása esetén az óvodavezető-helyettes helyettesíti. Intézkedési jogköre van az azonnali döntést igénylő ügyekben. Az óvodavezető két hetet meghaladó távolléte esetén az óvodavezető-helyettes jogköre teljessé válik. Együttes akadályoztatásukkor a helyettesítés az adott nevelési évre vonatkozó munkatervben meghatározottak szerint történik. A helyettesítőnek gyermekbaleset vagy egyéb rendkívüli esemény alkalmával (tűz, víz, bombariadó...) intézkedési jogköre van. A rendkívüli eseményről értesíteni kell az óvoda vezetőjét. Ettől eltérő esetekben az óvodavezető írásban ad utasítást a rendelkező személyt illetően. 3.3.2. A dolgozók munkarendje Az intézményben dolgozók jogállását, a szervezetben elfoglalt munkakörnek megfelelő részletes feladatait, kötelezettségeit és jogait minden dolgozó névre szóló munkaköri leírásban kapja meg. A munkaköri leírásokat az óvoda vezetősége készíti el. Az alkalmazottak a munkahelyükön eltöltött időt jelenléti íven kötelesek vezetni. Az óvodapedagógusok munkaideje heti 40 óra, amely a kötelező órákból és a nevelőmunkával vagy a gyermekekkel a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A kötelező órák számát jogszabály határozza meg. Az óvodapedagógusok munkarendjét az óvoda vezetője állapítja meg az intézmény zavartalan működésének az érdekeit figyelembe véve. Az óvodapedagógusok heti, vagy kétheti váltásban dolgoznak az éves munkaterv szerint. A pedagógiai munkát segítő alkalmazottak: az óvodatitkár, a dajkák, konyhai dolgozók, és a karbantartó munkaideje napi 8 óra. A két takarító részmunkaidőben dolgozik. A pedagógiai munkát segítő alkalmazottak munkarendjét az óvoda vezető-helyettes állapítja meg egyeztetve az óvoda vezetőjével az intézmény zavartalan működésének az érdekeit figyelembe véve.


11


3.3.3. Az alkalmazottak távolmaradásának az igazolása Az alkalmazottaknak a munkából való távolmaradását a lehető legkorábban, lehetőleg előzetesen jelentenie kell közvetlen felettesének és a vele egy csoportban dolgozó óvodapedagógusnak, hogy gondoskodni lehessen a szakszerű helyettesítéséről. Az óvodapedagógus szakszerű helyettesítése érdekében a csoportnaplót naprakészen az óvodában kell tartani.

Az óvoda munkáját segítő testületek, szervek, közösségek működése

3.4.

Dolgozói érdekképviseleti szervezet: -

Közalkalmazotti Tanács

Szakmai Szervezetek: -

Nevelőtestület

-

Szakmai munkaközösség

3.4.1. Dolgozói munkaértekezlet Az óvoda vezetője szükség szerint, de évente legalább két alkalommal, az éves munkaterv szerinti munkatársi értekezletet tart. Az értekezletre meg kell hívni az óvoda valamennyi főés részfoglalkozású dolgozóját. Az óvodavezető az értekezleten:

   

beszámol az eltelt időszak alatt végzett munkáról, értékeli az óvoda programjának, munkatervének teljesítését, értékeli az óvodában dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulását, ismerteti a következő időszak feladatait.

Az értekezlet napirendjét az óvodavezető állítja össze. Az értekezleten lehetőséget kell adni, hogy a dolgozók véleményüket, észrevételeiket kifejthessék, kérdéseket tegyenek fel, és azokra választ kapjanak.


12


3.4.2.

Dolgozói érdekképviseleti szervezet: a Közalkalmazotti Tanács

Az óvoda vezetése együttműködik az óvodai dolgozók minden olyan törvényes szervezetével, amelynek célja a dolgozók érdekképviselete és érdekvédelme. Az érdekképviseleti szervek vezetőinek a kezdeményezésére az intézmény-vezetés együttműködik a Közalkalmazotti Szabályzat elkészítésében. Az óvoda vezetése támogatja, segíti az érdekképviseleti szervezet működését a következőképpen: -

A munkáltató véleményezteti a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetét, így különösen a munkáltató átszervezésre vonatkozó, munkaviszonnyal

összefüggő

gazdasági

és

szociális

érdekeivel

kapcsolatos

elképzeléseit. Az érdekképviseleti szerv álláspontját a tervezet átvételét követő tizenöt napon belül közli a munkáltatóval. Ennek elmulasztása esetén úgy kell tekinteni, mintha az intézkedéssel egyetértene.

-

A munkáltató tájékoztatja az érdekképviseleti szervet előre egyeztetett időpontban, az érdekképviseleti szervezet kezdeményezése alapján a munkáltató gazdasági helyzetét érintő alapvető kérdésekről, a bérek, keresetek alakulásáról és a bérkifizetéssel összefüggő likviditásról, a foglalkoztatás jellemzőiről, a munkaidő felhasználásáról, a munkafeltételek jellemzőiről, a munkaviszonyra vonatkozó szabályok végrehajtásáról.

Az érdekképviseleti szerv nevében eljáró személy azokat az információkat, amelyeket részére a munkáltató kifejezetten belső titokként való kezelésre történő utalással adott át, harmadik személynek nem adhatja át, nem hozhatja nyilvánosságra, és azokat semmilyen más módon nem használhatja fel. Az óvoda működését segítő testületek, szervek, és közösségek üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni; megőrzéséről az óvoda vezetője gondoskodik.


13


3.4.3. A nevelőtestület A nevelőtestület feladatai és jogai: A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak a közössége, legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Tagjai az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja és a pedagógiai munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazottja. A nevelőtestület a köznevelési törvényben foglaltak alapján gyakorolja jogait és kötelezettségeit. A törvény részletesen ismerteti a nevelőtestület döntési és egyéb jogköreit. ( Nkt. 3. § (9); Nkt. 70. § (2) ) A nevelőtestület dönt:  A helyi pedagógiai program elfogadásáról  SZMSZ elfogadásáról  Az éves munkaterv elfogadásáról  Átfogó értékelések és beszámolók elfogadásáról  Továbbképzési program elfogadásáról  Házirend elfogadásáról  A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról és az  Intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakításáról  Saját működéséről  Döntéshozatalának rendjéről  Saját feladatainak átruházásáról. A nevelőtestület véleményezési és javaslat tételi jogkörrel bír: 

Az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben



Más, külön jogszabályban meghatározott ügyekben.

A nevelőtestület saját feladatait nem kívánja más szervezetre átruházni. A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében az éves munkatervben meghatározott számú és témájú értekezletet tart. Rendkívüli értekezlet hívható össze abban az esetben, ha azt a vezetőség szükségesnek tartja, vagy a nevelőtestületnek legalább az 1/3-a kezdeményezi. A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában – a jogszabályokban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza.


14


3.4.4. A szakmai munkaközösség A szakmai munka adott részterületének magasabb színvonalú művelése érdekében a pedagógusok szakmai munkaközösséget működtetnek. A Telki Óvodában egy szakmai munkaközösség működik. A munkaközösség tagjai saját maguk alakítják ki működésük szabályait. Saját maguk javasolják a munkaközösség vezetőjét, akit az óvodavezető bíz meg határozott időre, egy nevelési évre, és amely megbízás többször is hosszabbítható. A szakmai munkaközösség éves munkaterv alapján dolgozik. A munkaközösség vezetőjének legalább évente, a nevelőtestületi értekezleten beszámolási kötelezettsége van. A szakmai munkaközösség általános feladatai: -

A magas színvonalú munkavégzés érdekében fejleszti az adott terület módszertanát

-

Összegzi a működési területével kapcsolatos tapasztalatokat

-

Figyelemmel kíséri a működési területére kiírt pályázati lehetőségeket

-

Vezető választáskor véleményezési jogkört gyakorol

-

Javaslatot tesz a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására

A szakmai munkaközösség dönt: - Működési rendjéről és munkaprogramjáról - Szakterületén a nevelőtestület által átruházott kérdésekről Véleményt nyilvánít: - szakterületét érintően – az intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz a továbbfejlesztésre Ki kell kérni a véleményét: - a pedagógiai program elfogadásához - az óvodai nevelést segítő eszközök kiválasztásához.


15


3.5. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezés 3.5.1. Az óvoda hivatalos szakmai alapdokumentumainak a nyilvánossága Az intézmény alapvető dokumentumai: -

A Helyi Pedagógiai Program

-

a Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) és

-

a Házirend

Az alapdokumentumok nyilvánosak, azaz minden érdeklődő számára hozzáférhetők a vezetői irodában elhelyezett könyvespolcon, továbbá meg kell jelentetni az óvoda honlapján. A nyilvánosságról és a nyilvános dokumentumok hozzáférhetőségéről hirdetményt kell jól látható helyre elhelyezni az óvoda mindkét épületében. Az alapdokumentumok hivatalos példányait az érdeklődők az intézményből nem vihetik ki. Az alapdokumentumok megváltoztatásának módját a dokumentumok végén található érvényességi rendelkezések szabályozzák.

Az alapdokumentumok megváltozásáról az intézmény vezetője köteles

tájékoztatni az érintetteket aktuálisan összehívott értekezleten. 3.5.2. Az óvoda belső szakmai és tanügyi dokumentumainak a használata Az óvoda belső szakmai és tanügyi dokumentumait minden érintettnek rendelkezésére kell bocsátani. A Helyi Pedagógiai Programból és a házrendből csoportonként, a belső ellenőrzési tervből, éves munkatervből és a Szervezeti Működési Szabályzatból köteles az óvoda vezetője épületenként legalább egy példányt biztosítani a nevelési év kezdésekor. A csoportnaplót, a mulasztási naplót és a gyermekek egyéni fejlődését nyomon követő dokumentációt naprakészen a csoportszobákban kell tartani, az óvoda területéről kivinni csak vezetői engedéllyel lehet.

3.6. Az óvodai jogviszony létesítése és feltételei A gyermekek felvétele a Házirendben meghatározott eljárásrend alapján történik. Amennyiben az óvodába jelentkező gyermekek száma meghaladja a törvény szerint felvehetők létszámát, az óvodavezető felvételi bizottságot hoz létre, amely javaslatot tesz a gyermekek felvételéről.


16


A Felvételi Bizottság tagjai: 1. Községi Önkormányzat Testületének delegált képviselője 2. Védőnői Szolgálat képviselője 3. Óvodavezető 4. Óvoda-vezető helyettes 5. Óvodai gyermekvédelmi képviselő Az óvodába jelentkezők felvételéről, vagy elutasításáról az intézmény vezetője írásban értesíti a szülőket.

3.7. Ünnepek, megemlékezések rendje Az ünnepek és megemlékezések a Helyi Pedagógiai Programban leírtak és az éves munkaterv alapján történnek. Alapelv, hogy az óvodai ünnepek és rendezvények mindenkor a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodjanak. Minden óvodai dolgozónak kötelessége az ünnepi készülődésben és az ünneplésen részt venni az alkalomhoz illő öltözékben.

3.8. A

gyermekek

távolmaradásának,

mulasztásának

igazolására

vonatkozó

rendelkezések

A gyermekek óvodai megjelenését, illetve hiányzását a csoportvezető óvónők a mulasztási naplóban naprakészen vezetik. A gyermekek rendszeres óvodába járása kötelező a köznevelési törvényben szabályozottak alapján. A csoportvezető óvónők a gyermekek igazolatlan mulasztását nyomon követik és jelzik az intézményvezetőnek, ha az igazolatlan hiányzás meghaladta a megengedett mértéket. Az óvoda vezetője a törvényeknek megfelelően és a házirendben lefektetett szabályozás szerint intézkedik. Betegség miatti hiányzás után a gyermeket csak orvosi igazolással fogadhatja be az óvodapedagógus.


17


3.9. Az étkezési hozzájárulás kezelésének belső szabályai Az étkezések igénybevételének szabályait a Házirend részletesen szabályozza. Az étkezés megrendelése az óvodatitkár feladata. Az étkezések lemondása 8.30-ig történik a lemondást követő napra a következő módon: az óvodatitkár kezeli az étkezések lemondását a szülők személyes, illetve telefonon történt bejelentése alapján. Az alkalmazotti étkezések lemondása azonos módon történik a gyermekek étkezésének kezelésével.

4. KAPCSOLATTARTÁS RENDJE 4.1.

Az óvoda vezetés és a Szülői Szervezet közötti kapcsolattartás rendje

Az óvodavezetés és az óvodai Szülői Szervezet képviselője szükség szerint, de legalább félévenként tart értekezletet, ahol az óvodavezető tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. A Szülői Szervezet képviselőjét a nevelőtestületi értekezletnek azon napirendi pontjainak a tárgyalására, amelyek a gyermekek nagyobb csoportját érintik, meg kell hívni. A Szülői Szervezet képviselője tárgyalási jogkörrel vesz részt az értekezleten. (A gyermekek nagyobb csoportjának a meghatározása a házirendben található.) A Szülői Szervezet képviselőjének a meghívásáról az óvodavezető gondoskodik. Ha a Szülői Szervezet a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésben tájékozódni kíván, kérését az óvodavezetőhöz intézi. A szülők tájékoztatása megállapodás szerint történhet szóban, vagy írásban. A szóbeli tájékoztatásról jegyzőkönyv, vagy emlékeztető készül, amelynek egy eredeti példányát a Szülői Szervezet megkapja. Ha a Szülői Szervezet a gyermeki jogok érvényesülésének és a pedagógiai munka eredményességének figyelemmel kísérése során megállapítást tesz, az óvodavezetés gondoskodik arról, hogy azt a Nevelőtestület a Szülői Szervezet képviselőjének részvételével megtárgyalja. Szülői Szervezet jogszabályban meghatározott ügyekben döntési, véleményező, javaslattevő jogkörrel rendelkezik. ( A szülői szervezet működésének szabályozásáról szóló 20/2012. EMMI rendelet alapján)


18


Szülői szervezet dönt: -

saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról

-

tisztségviselőinek megválasztásáról

-

arról, hogy ki lássa el a szülők képviseletét

Véleményt nyílvánít: -

Az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben

Véleményét ki kell kérni:

4.2.

-

a fakultatív hit és vallásoktatás megszervezésében

-

az SZMSZ elfogadásakor

-

intézményvezető választáskor

-

intézményi munkaterv elfogadásakor. Az óvoda külső kapcsolatainak szabályozása

Az óvoda feladatainak elvégzéséhez, valamint a hatékonyság fokozásához rendszeresen tart fenn kapcsolatot más intézményekkel. Az intézmény képviselete az intézményvezető jogköre és feladata.

5. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK A RENDJE

5.1.

A belső ellenőrzés elvei és általános szabályai

Az óvodai nevelés belső ellenőrzésének rendjét az óvodavezető tervezi és szervezi meg. A belső ellenőrzés évente elkészítendő nyilvános ellenőrzési terv szerint történik, amely az intézményi munkaterv része. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség szerint a szakmai munkaközösséggel kell megbeszélni. Az általánosítható tapasztalatokat az óvodavezető nevelőtestületi értekezleten ismerteti, ahol a pedagógusok megvitathatják és véleményezhetik az ismertetett általános tapasztalatokat. Az óvodavezető, illetőleg helyettese törvényi szabályozás szerinti eseti ellenőrzéseket is TELKI ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

19


végezhet.

5.2.

A nevelőmunka belső ellenőrzésére jogosultak köre

A nevelőmunka belső ellenőrzését az intézmény vezetőségi tagjai végzik az éves munkaterv szerint.

5.3.

A belső ellenőrzés módszerei 

csoport látogatás előre meghatározott szempontok alapján,



dokumentáció - elemzés



szóbeli, vagy írásbeli beszámoltatás

 5.4.

Teljesítményértékelés ( érvényes 2013. augusztus 31 – ig )

A pedagógus munkakörben alkalmazottak belső ellenőrzése teljesítményértékelésen keresztül történik. 5.4.1. A teljesítményértékelésre kiválasztás szempontjai: 

Közalkalmazotti jogviszonyának keletkezését követő három évet követően



A garantáltnál magasabb illetmény megállapítása előtt



címadományozást megelőzően,



A

pedagógus

kérésére,

legkorábban

közalkalmazotti

jogviszonyának

keletkezését, illetve a korábbi minősítését követő három évet követően, illetve közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése esetén, 

a munkáltató mérlegelési jogkörében eljárva minősítheti a közalkalmazottat

5.4.2. A teljesítményértékelés menete: A teljesítményértékelésben részt vevő közalkalmazottakat az intézmény vezetősége választja ki a fenti szempontok mérlegelése után. A teljesítményértékelésben részt vevők időintervallum egyeztetése után végzik a szempontok szerinti értékelő munkát. A teljesítményértékelési szempontok alapján keletkezett dokumentumokat az intézmény vezetője összesíti, és a kialakított értékelést a közalkalmazottal előre egyeztetett időpontban, legalább 2 fő vezetőségi tag jelenlétében közli, és erről jegyzőkönyv készül. Az írásba foglalt


20


teljesítményértékelés egy példányát a közalkalmazottnak át kell adni. A közalkalmazott aláírásával igazolja, hogy a teljesítményértékelést megismerte. A közalkalmazottnak lehetőséget kell adni, hogy az értékeléshez hozzászóljon, véleményt nyilvánítson. Szakmai kérdéseire választ kell adni. 5.4.3. A teljesítményértékeléskor alkalmazott mértékek megegyeznek a Kjt. szerinti értékelési mértékkel. A nem pedagógus közalkalmazottakat a Kjt. szerint minősíteni kell. A minősítés célja a közalkalmazott munkaköri feladatai ellátásának megítélése, az ezt befolyásoló ismeretek, képességek, személyi tulajdonságok értékelése, továbbá a szakmai fejlődés elősegítése. A minősítés a munkáltatói jogkör gyakorlójának feladata. A minősítést minősítési lap alkalmazásával kell elvégezni. A munkáltató mérlegelési jogkörében eljárva is minősítheti a közalkalmazottat. Nem kerülhet sor a közalkalmazott minősítésére, ha korábbi minősítésének, illetve a közalkalmazotti jogviszonya létesítésének időpontjától tizenkét hónap nem telt el. A minősítés a közalkalmazott személyi adatain túl csak a munkakör betöltésével kapcsolatos tényeket és a ténymegállapításokon alapuló értékelést tartalmazhat. A minősített alkalmasságának megítélését a minősítő írásban indokolni köteles. A minősítés során az egyes minősítési szempontok értékelésekor a következő pontszámokat kell alkalmazni: a) kiemelkedő minősítés három pont, b) megfelelő minősítés kettő pont, c) kevéssé megfelelő minősítés egy pont, d) nem megfelelő minősítés nulla pont. A közalkalmazott minősítésének eredményeként kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan minősítést kaphat. A minősítés eredményét az egyes minősítési szempontok értékelésekor adható legmagasabb pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kell megállapítani: a) nyolcvantól száz százalékig kiválóan alkalmas, b) hatvantól hetvenkilenc százalékig alkalmas, c) harminctól ötvenkilenc százalékig kevéssé alkalmas, d) harminc százalék alatt alkalmatlan


21


minősítést kap a közalkalmazott. Ettől eltérően, a közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő. A közalkalmazottal minősítését ismertetni kell, és annak egy példányát az ismertetésekor a közalkalmazottnak át kell adni. A megismerés tényét a közalkalmazott a minősítésen aláírásával igazolja, továbbá feltüntetheti esetleges észrevételeit is. A minősítési lap egy példányát a közalkalmazotti alapnyilvántartás tartalmazza. A közalkalmazott a minősítés hibás vagy valótlan ténymegállapításának, személyiségi jogát sértő megállapításának megsemmisítését a minősítés közlésétől számított harminc napon belül a bíróságtól kérheti.

6.

A LÉTESÍTMÉNYEK ÉS HELYISÉGEK BELSŐ HASZNÁLATI RENDJE

Általános szabályok

6.1.

Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodók kötelesek: -

A közösségi tulajdont védeni,

-

A berendezéseket rendeltetésszerűen használni,

-

Az óvoda rendjét és tisztaságát megőrizni,

-

Az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni,

-

A tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni,

-

A munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani.

Aki bármilyen súlyos rendellenességet észlel, haladéktalanul értesítenie kell a rendőrséget, az óvodavezetőt és az illetékes szervet. Az illetékes szerv megérkezéséig az épületbe senki sem mehet be. A dolgozók kötelesek a munkahelyükön az elvárható rendet és fegyelmet megtartani.


22


Az épület használati rendje

6.2.

Az épületek főbejárata mellett címtáblát kell elhelyezni. A jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően az épületekre zászlót kell kitűzni. A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben akkor és oly módon használhatják, hogy az ne zavarja a nevelő tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak az ellátását. Az óvodaépületek nyitását és zárását a dajkák, takarítók és a gondnok végzi a munkaköri leírásuk és a munkaidő beosztásuknak megfelelően.. Aki zárja az épületet, köteles ellenőrizni az alábbiakat: -

A közlekedési utak szabadon hagyását,

-

Az elektromos berendezések (kávéfőző, vasaló stb.) kikapcsolt állapotát,

-

Az ablakok zárt állapotát,

-

A tűzoltó-készülékek és vízszerzési helyek szabadon tartását, megközelíthetőségét.

Az óvoda épületén belül, és előtte dohányozni szigorúan tilos. Az óvodában dohányzásra nem lehet helyiséget kijelölni.

6.3.

Az óvoda helyiségeinek a használatára vonatkozó szabályok

A gyermekek az óvoda helyiségeit, létesítményeit és berendezéseit csak felnőtt felügyelete mellett használhatják. Azokat a kiszolgálóhelyiségeket, ahol nem tartózkodik senki, kulcsra zárva kell tartani. Kivételt képeznek a tálalókonyhák. Az egyes csoportszobák működési idejét az éves munkaterv határozza meg. Gyermekek a csoportszobákban, fejlesztő szobákban, a tornateremben és az udvarokon csak óvónői felügyelettel tartózkodhatnak. Óvónőt a gyermekek közül kihívni csak abban az esetben lehet, ha másik óvodapedagógussal maradnak a gyermekek. A gyerekek között mobiltelefont néma üzemmódban lehet bekapcsolva tartani. A szertári eszközöket a szertárakból a használat idejére lehet kivinni, visszaviteléről és helyre rakásáról is köteles gondoskodni az, aki az eszközt elvitte. A fejlesztő eszközökért a logopédus és a pszichológus, a szertár rendjének a megtartásáért az épületben dolgozó óvodapedagógusok felelnek. Az óvoda berendezéseit az óvodavezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet az intézményből kivinni. Az átvételi elismervénynek tartalmaznia kell részletezve a kivitelre


23


kerülő tárgyakat, az elvitel határidejét és anyagi felelősségvállalást. Az óvoda dolgozóit, munkakörükkel összefüggésben megilleti az a jog, hogy használják az óvoda informatikaikai eszközeit ( számítógép, nyomtató, fax, másoló, telefon ), folyóiratokat és a szakirodalmat. Az óvoda konyháiban a HACCP rendszer szabályai szerint folyik a munkavégzés.

6.4.

Az udvarok használati rendje

Az óvoda udvarain a gyermekek csak óvónői felügyelettel tartózkodhatnak. Az ott lévő játékokat, létesítményeket csak az óvodába járó gyermekek használhatják óvónői felügyelettel. A balesetveszély elhárítása minden dolgozó feladata. Az udvari játékok kivitele és helyre rakása csoportonként történik. Az udvarok és a játékok használati rendjét az” udvari élet szabályai „ c. irat tartalmazza.

6.5.

Az óvodába belépés és tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával

Az óvodába belépő idegent az óvodavezetői iroda elé kell kísérni, és gondoskodni kell arról, hogy a megfelelő célszemély minél előbb rendelkezésére álljon. Az óvodába belépő idegent az intézmény területén egyedül hagyni nem szabad. Idegenek az óvoda területén akkor tartózkodhatnak, ha a felelős vezető arra engedélyt ad.

6.6.

A bejárati kapuk nyitása-zárása

Az épületek kapui 6.30-8.30-ig, 12.30-13.00-ig és 15.00-17.00-ig vannak nyitva. A nyitva tartás egyéb időpontjaiban minden bejáratot zárva kell tartani, és csengetésre kell kinyitni.


24


Minden felnőtt kötelessége, hogy a kapuk reteszelésével a gyermekek illegális eltávozását megakadályozza.

7. A KIEMELKEDŐ MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESETKIEGÉSZÍTÉS ELOSZTÁSÁNAK AZ ELVEI ( érvényes 2013.augusztus 31 – ig )

A Közoktatási tv. 118.§-ának (10) bekezdésében meghatározott kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés jár annak a közalkalmazottnak, aki a mérési, értékelési, minőségfejlesztő munkában - a törvényben meghatározott módon - részt vesz. Továbbá a kiemelkedő munkavégzésért járó kereset kiegészítés összegéből részesül az a dolgozó, aki az alább felsorolt kritériumokat teljesíti. A kereset kiegészítésben részesülő dolgozó személyéről és összegének mértékéről a nevelőtestület, a Közalkalmazotti Tanács és a munkaközösség véleménye alapján az óvoda vezetője dönt. Kritériumok: -

A csoportban folyó munka

-

Az óvoda sajátos és speciális feladatainak megvalósításában kimagasló eredményt elérő óvodapedagógus (differenciált, egyéni fejlesztés)

-

A gyermekekkel, kollégákkal és a szülőkkel jó együttműködés

-

Példamutató fegyelem a munkavégzés egész területén

-

Többletmunkával járó, önként vállalt tevékenység a közösség érdekében

-

Szakmai továbbképzéseken, önképzésben való aktív részvétel

-

Új módszerek, eszközök és eljárásrendek kimunkálásában, kipróbálásában történő közreműködés


25


8. ÓVÓ-VÉDŐ RENDELKEZÉSEK

8.1. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A fenntartó és a gyermekorvosi és a védőnői szolgálat közötti szerződésben szabályozottak szerint a gyermekorvos évente legalább egyszer szemészeti és belgyógyászati vizsgálatot, a fogszakorvos fogászati vizsgálatot végez. A védőnők saját éves munkatervük alapján esetenkénti tisztasági szemlét végeznek a gyermekek körében. Az óvoda dolgozói kötelesek a védőnővel és a gyermekorvossal együttműködni. Az óvodai alkalmazottak munkaegészségügyi vizsgálatát fenntartói szerződés alapján az óvoda-vezetés szervezi. Minden óvodai dolgozó kötelessége, hogy érvényes egészségügyi könyvvel rendelkezzen.

8.2. Az óvoda dolgozóinak a feladata a gyermekbalesetek megelőzése érdekében A gyermekekkel az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformákat az óvodai nevelési év kezdetén, továbbá szükség szerint életkoruknak és fejlettségüknek megfelelően ismertetni kell. Az ismertetés tényét az óvónők a csoportnaplóban kötelesek dokumentálni. A balesetveszélyes körülményt a munkavédelmi szabályzatban rögzítetteknek megfelelően kell rendezni. Minden óvodapedagógus és dajka felelős a csoportjába járó gyermekek egészségének és testi épségének megóvásáért. A balesetet szenvedett gyermeket saját óvónője nem hagyhatja el. Intézkedést az óvoda felelős vezetője tesz. A munka- tűz- és balesetvédelmi oktatáson minden dolgozó köteles aktívan részt venni.


26


8.3. Feladatok a gyermekek egészségfejlesztésével kapcsolatban

-

egészséges táplálkozásra szoktatás

-

mindennapos testnevelés, testmozgás megszervezése

-

testi és lelki egészség fejlesztése

-

bántalmazás és agresszivitás megelőzése

-

baleset megelőzés

-

személyi higiéné betartására nevelés.

A teljes körű egészség fejlesztés megvalósulását a pedagógiai program és a házirend támogatja.

8.5. Gyermekvédelmi tevékenység A gyermekvédelmi munka minden dolgozó feladata az éves munkaterv alapján. Amennyiben bármelyik dolgozó gyermeknél veszélyeztetésre utaló jelet tapasztal, a gyermekvédelmi felelős által köteles jelezni a Gyermekjóléti Szolgálatnak. A nevelési év legelső szülői értekezletén minden csoportvezető óvodapedagógus informálja a szülőket az óvodában folyó gyermekvédelmi munkáról, a gyermekvédelmi felelős személyéről és a gyermekvédelmi szervek utolérhetőségéről. A veszélyeztetettség megszüntetése érdekében: -

Óvodánk kötelezően részt vesz a gyermekjóléti szolgálat jelzőrendszeri munkájában

-

Rendszeres kapcsolattartás az egészségügyi szolgáltatást nyújtókkal

-

Kapcsolattartás a bölcsődével, családi napközivel, magán óvodával, iskolával, nevelési tanácsadóval

-

szükség esetén rendőrséggel, bírósággal, társadalmi szervezetekkel kapcsolatfelvétel.

Katasztrófa és bombariadó esetére meghatározott szabályok Az intézményben a tűzvédelmi szabályzatban meghatározottak szerinti menekülő útvonalakat


27


állandóan akadálymentesen kell hagyni. A váratlan eseményekre való szakszerű intézkedés és viselkedés érdekében a menekülést az intézmény mindkét épületében évente legalább egyszer el kell gyakorolni. Bomba, vagy ismeretlen eredetű, gyanús idegen tárgy észlelése esetén az óvoda épületét minden bent tartózkodónak azonnal el kell hagynia. A bombariadóval kapcsolatos teendőket a helyszínen tartózkodó vezető köteles irányítani a védelmi tervben meghatározottak alapján. A bombariadóról minden esetben értesíteni kell a fenntartót, és értelemszerűen az óvodavezetőt. A bombariadót a vezető a rendőrségnek az alábbi adatok közlésével jelenti: az intézmény neve, pontos címe emberélet van-e veszélyben a vélt bomba által veszélyeztetett épületek, a bejelentő neve, lakcíme, telefonszáma és a bejelentés időpontja. 8.6. A gyermekek kísérése A gyermekek az óvoda területéről az óvodai nevelés idejében csak szülői beleegyezéssel mehetnek ki. Telki területén belül a gyermekcsoport intézményen kívüli kísérése esetén legalább három óvodai alkalmazottat, óvodapedagógust és/vagy dajkát kell biztosítani.


28


9. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

9.1.

Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére

A televízió, a rádió és az írott sajtó munkatársainak adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. A nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következő előírásokat: Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra és nyilatkozattételre az intézményvezető, vagy az általa kijelölt személy jogosult. A közölt tények objektivitásáért, a szakszerűségért és pontosságért a nyilatkozó felel. A nyilatkozat megtételekor tekintettel kell lenni az intézmény jó hírnevére és érdekeire. Nem adható nyilatkozat folyamatban lévő ügyről, vagy olyan ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi, vagy erkölcsi kárt okoz. Külföldi sajtószervek munkatársainak nyilatkozat minden esetben csak az intézményvezető engedélyével adható.

9.2.

A szülői panaszok kezelése

A szülők észrevételeiket, javaslataikat szóban, vagy írásban először a csoportban dolgozó óvodapedagógusokkal kell egyeztessék. Ezt követően fordulhatnak az óvoda vezetőjéhez. Az óvoda vezetője 15 napon belül az írásban benyújtott panaszokra, észrevételekre írásban válaszol.

9.3.

Fakultatív hittan az óvodában

Az óvodában a szülők és a gyermekek érdeklődése, igényei, szükségletei szerint nem kötelező jelleggel hittanon vehetnek részt. A hittan foglalkozásokhoz az óvoda termet biztosít az intézmény napirendjéhez igazodva, a gyermekek életrendjének zavarása nélküli időben. A hittant egyházi személy szervezi és vezeti.


29


9.4.

Reklámtevékenység

Az óvoda területén reklám tevékenységet a jogszabályok betartásával, csak a gyermekek fejlődésének elősegítése érdekében lehet folytatni. Bármilyen reklám elhelyezése az intézményvezető engedélyével lehetséges.

10. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A szervezeti és működési szabályzatot az óvoda nevelőtestülete fogadja el. A hatálybalépés napja a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának a napja. A hatályba lépéssel egyidejűleg érvényét veszti az intézmény addig érvényes szervezeti és működési szabályzata.


30


LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

A Szervezeti és Működési Szabályzatot a Nevelőtestület elfogadta:

................................................ aláírás

.................................... dátum

A Szervezeti és Működési Szabályzatról a Szülői Szervezet véleményt nyilvánított:

............................................... aláírás

...................................... dátum

A Szervezeti és Működési Szabályzatról a Közalkalmazotti Tanács

véleményt

nyilvánított:

.............................................. aláírás

....................................... dátum


31


MELLÉKLETEK

1. sz. melléklet

Az iratkezelés szabályai

2.sz. melléklet

Adatkezelési szabályok

3.sz. melléklet

Munkakörre vonatkozó munkaköri leírások


32


1. sz. melléklet

AZ IRATKEZELÉS SZABÁLYAI

A beérkező iratok és küldemények kezelése Az intézménybe hivatalos iratot az óvodavezető irodájában kell leadni az óvoda vezetőjének, vagy az óvodatitkárnak. Az irat átvételéről kérésre igazolást kell kiállítani. Az intézménybe beérkező posta átvételére az intézmény vezetője, vagy az intézmény óvodatitkára jogosult. A beérkező postát mindenkor az óvodatitkár bontja és szortírozza. Minden névre szóló postai küldemény az illetékesnek kerül átadásra felbontás nélkül.

A

feladó nélkül érkezett küldeményeket felbontás nélkül vissza kell juttatni a postahivatalnak. Az intézmény hivatalos ügyiratait az intézmény felelős vezetője elolvassa, és iktatásra átadja az óvodatitkárnak, és rendelkezik az ügyintézés személyéről és határidejéről, melyet az ügyiraton minden esetben fel kell tüntetni. A folyóiratokat az intézmény vezetője nézi át elsőként, majd azokat az arra kijelölt polcon kell tárolni. A folyóiratok évenkénti kezelését az óvodatitkár végzi.

Iktatás, az iratok nyilvántartásba vétele Minden kimenő iratot, mely az intézményt érinti, az intézmény felelős vezetője írja alá és látja el körbélyegzővel. Az intézmény vezető által átnézett iratokat a jogszabályoknak megfelelően az óvodatitkár az arra rendszeresített iktatókönyvben iktatószámmal látja el. Az iktatószám sorszámból, és évszámból áll. Az iktatókönyvet a tárgyév végén a felhasznált utolsó iktatószám után le kell zárni és a lezárás tényét az alábbi szöveggel hitelesíteni: "Lezárva a .... iktatószámmal." Dátum, pecsét, aláírás. Az iktatókönyvek nem selejtezhetők. A hivatalos iratok irattározását és selejtezését a hatályos jogszabályoknak, a Selejtezési és a Leltározási Szabályzatokban foglaltaknak megfelelően kell elvégezni. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje


33


Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: - az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, - az alkalmazott pedagógusokra vonatkozó adatbejelentések, - a gyermekek jogviszonyára vonatkozó bejelentések, - az október 1-re vonatkozó statisztikai adatokat. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az intézményvezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az óvoda informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az intézményvezető határozza meg.


34


2.sz.melléklet

ADATKEZELÉSI SZABÁLYOK

Az óvoda az alkalmazottakról a következő adatokat köteles nyilvántartani: -

Név, születési hely, és idő, állampolgárság

-

Állandó lakcím és tartózkodási hely, telefonszám

-

Munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok: iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok, alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak más elismerések, címek, munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés, munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozások és annak jogosultja, szabadság, kiadott szabadság, alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei, az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei, az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei.

Egyéb adat csak az alkalmazott beleegyezésével, önként szolgáltatott adatként kezelhető. Az adatok kezelésénél a munkáltató a tőle elvárható legnagyobb gondossággal jár el, és tudomásul veszi, hogy azok az 1992. évi LXIII. tv. (a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról) hatálya alá esnek. A felsorolt adatok továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, helyi önkormányzatnak, államigazgatási szerveknek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultnak és a nemzetbiztonsági szolgálatnak.

Az óvoda a gyermekekről a következő adatokat köteles nyilvántartani: A gyermek neve, születési helye és ideje, állampolgársága, Állandó lakhelyének és tartózkodási helyének címe és telefonszáma (nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodásának jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma) TELKI ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

35


A gyermek oktatási azonosító száma A szülő neve, állandó lakcíme és tartózkodási helyének a címe, telefonszáma A gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok Sajátos nevelési igényű gyermek esetén fogyatékosságára vonatkozó adatok Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek rendellenességére vonatkozó adatok A gyermekbalesetre vonatkozó adatok. Egyéb adat a szülő beleegyezésével, önként szolgáltatott adatként kezelhető. Az adatokat a csoportokban dolgozó óvodapedagógusok kezelik a tőlük elvárható legnagyobb gondossággal. A felsorolt adatok mindegyike továbbítható: a fenntartónak, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, önkormányzatnak, államigazgatási szerveknek és a nemzetbiztonsági szolgálatnak. A sajátos nevelési igényre, beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre és magatartási rendellenességekre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat (nevelési tanácsadó és a Pest Megyei 1.sz. Korai Fejlesztő, Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság) intézményeinek. Az óvodai fejlődéssel, iskolába lépéshez szükséges fejlettséggel kapcsolatos adatokat a szülőnek, a szakszolgálat intézményeinek és az iskolának. A gyermek óvodai felvételével, átvételével kapcsolatos adatokat az érintett óvodához. A gyermek egészségi állapotával kapcsolatos adatok annak megállapítása céljából az óvodaorvosi szolgálat tagjainak. A gyermek veszélyeztetettségére vonatkozó adatokat a Gyermekjóléti Szolgálatnak, Telki Község Jegyzőjének és a községi gyámügyi munkatársaknak.


36


3.sz. melléklet

MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK

Óvodavezető-helyettes munkaköri leírása Óvodapedagógus munkaköri leírása Logopédus munkaköri leírása Pszichológus munkaköri leírása Dajka munkaköri leírása Óvodatitkár munkaköri leírása Konyhai dolgozó munkaköri leírása Takarító munkaköri leírása Karbantartó munkaköri leírása


37


TARTALOM 1.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

3. old.

1.1.

Törvényi háttér

3. old.

1.2.

Az óvoda adatai

4. old.

1.3.

Az intézmény tevékenységei

5. old.

1.4.

Az intézmény jogállása

5. old.

1.5.

Gazdálkodási jogköre

5. old

1.6.

A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya

5. old.

1.7.

A bélyegző használata, aláírási jogok

6. old.

2.

AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSI SZERKEZETE

7. old.

2.1.

Az intézmény szervezeti felépítése

8. old.

2.2.

Az óvoda vezetőségének tagjai, jogkörei

8. old.

2.3.

A vezetők közötti feladatmegosztás

8. old.

2.3.1.

Az óvodavezető kizárólagos jogkörébe tartozik

9. old.

2.3.2

Az óvodavezető-helyettes jogköre és felelőssége

9. old.

2.3.3.

Az óvodavezető hatásköréből átruházza az óvodavezető-helyettesre

9. old.

2.3.4.

Az óvodavezető hatásköréből átruházza a gyermekvédelmi feladatokat…

9. old.

3.

A MŰKÖDÉS RENDJE

10. old.

3.1.

Az óvoda munkaterve

10. old.

3.2.

A nevelési év rendje

10. old.

3.3.

Az intézmény munkarendje

11. old.

3.3.1.

A vezetők intézményben való tartózkodásának a rendje

11. old.

3.3.2.

A dolgozók munkarendje

11. old.

3.3.3

Az alkalmazottak távolmaradásának az igazolása

12. old.

3.4.

Az óvoda munkáját segítő testületek, szervek, közösségek működése

12. old.

3.4.1.

Dolgozói munkaértekezlet

12. old.

3.4.2.

Dolgozói érdekképviseleti szervezet: a Közalkalmazotti Tanács

13. old.

3.4.3.

A nevelőtestület

14. old.

3.4.4.

A szakmai munkaközösség

15. old.

3.5.

Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezés

16. old.

3.5.1.

Az óvoda hivatalos szakmai alapdokumentumainak a nyilvánossága

16. old.

3.5.2.

Az óvoda belső szakmai és tanügyi dokumentumainak a használata

16. old.

3.6.

Az óvodai jogviszony létesítése és feltételei

16. old.

3.7.

Ünnepek, megemlékezések rendje

17. old.

3.8.

A gyermekek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések

17. old.

3.9.

Az étkezési hozzájárulás kezelésének a belső szabályai

18. old.

4.

KAPCSOLATTARTÁS RENDJE

18. old.


38


4.1.

A vezetés és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje

18. old.

4.2.

Az óvoda külső kapcsolatainak szabályozása

19. old.

5.

A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK A RENDJE

19. old.

5.1.

A belső ellenőrzés elvei és általános szabályai

19. old.

5.2.

A nevelőmunka belső ellenőrzésére jogosultak köre

20. old.

5.3.

A belső ellenőrzés módszerei

20. old.

5.4.

Teljesítményértékelés

20. old.

5.4.1.

A teljesítményértékelésre kiválasztás szempontjai

20. old.

5.4.2.

A teljesítményértékelés menete

20. old.

5.4.3.

A teljesítményértékeléskor alkalmazott mértékek…

21. old.

6.

A LÉTESÍTMÉNYEK ÉS HELYISÉGEK BELSŐ HASZNÁLATI RENDJE

22. old.

6.1.

Általános szabályok

22. old.

6.2.

Az épület használati rendje

23. old.

6.3.

Az óvoda helyiségeinek a használatára vonatkozó szabályok

23. old.

6.4.

Az udvar használati rendje

24. old.

6.5.

Az óvodába belépés és tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak …

24. old.

7.

A KIEMELKEDŐ MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESETKIEGÉSZÍTÉS

25. old.

8.

ÓVÓ-VÉDŐ RENDELKEZÉSEK

26. old.

8.1.

A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

26. old.

8.2.

Az óvoda dolgozóinak a feladata a gyermek-balesetek megelőzése érdekében

26. old.

8.3.

Feladatok a gyermekek egészségfejlesztésével kapcsolatban

27. old.

8.4.

Gyermekvédelmi tevékenység

27. old.

8.5.

Katasztrófa és bombariadó esetére meghatározott szabályok

27. old.

8.6.

A gyermekek kísérése

28. old.

9

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

29. old.

9.1.

Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére

29. old.

9.2.

A szülői panaszok kezelése

29. old.

9.3.

Fakultatív hittan az óvodában

29. old.

9.4.

Reklámtevékenység

30. old.

10.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

30. old.

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

31. old.

MELLÉKLETEK:

32. old.

1. sz. melléklet AZ IRATKEZELÉS SZABÁLYAI

33. old.

2.sz. melléklet ADATKEZELÉSI SZABÁLYOK

35. old.

3. sz. melléklet MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK

37. old.

TARTALOM

38. old.


39

A TELKI ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Recommend Documents