TELKI ÚT MELLETTI TERVEZETT GOLFPÁLYA ÉS KÖRNYEZETE

PÁTY - TELKI ÚT MELLETTI TERVEZETT GOLFPÁLYA ÉS KÖRNYEZETE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE, SZABÁLYOZÁSI TERVE ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA MÓDOSÍTÁSA

MŰLEÍRÁS 2009. NOVEMBER

PÁTY TELKI ÚT MELLETTI TERVEZETT GOLFPÁLYA ÉS KÖRNYEZETE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE, SZABÁLYOZÁSI TERVE ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA MÓDOSÍTÁSA

ALÁTÁMASZTÓ SZÖVEGES MUNKARÉSZEK 1. ELŐZMÉNYEK A tervezési terület jelentős részére 2005-ben készült településszerkezeti terv, szabályozási terv és helyi építési szabályzat. A terv elfogadást nyert. A szabályozási terv szerint a terület beépítésre szánt, különleges terület besorolást kapott, Ksp jellel, mely övezet további alövezetekre tagolódott. A Ksp-2 alövezetei a golfpálya területi egységeire vonatkoznak, a Ksp-3 alövezetei pedig a golfpálya kiszolgáló és kiegészítő létesítményeinek területeire vonatkoznak. A tervezési területre vonatkozó besorolás a Budapest Agglomeráció Területrendezési Tervében figyelembe vette a tervi előzményt. A terület tulajdonosának fejlesztési szándéka módosult, és a BATrT besorolásának, valamint az OTÉK előírásainak részbeni módosulása miatt a hatályos terv és előírások módosítása szükséges. Jelen rendezési terv nagyrészt a 2005. évi terv területére terjed ki, kiegészülve két földrészlettel, melyet a BATrT 7§ (2) bekezdése alapján lehetséges beépítésre szánt területté átminősíteni.

2. MEGBÍZÁS A megváltozott fejlesztési igények és a módosult törvényi környezet miatt a település Önkormányzata elhatározta a hatályos rendezési terv és a vonatkozó helyi építési szabályzat módosítását. A tervezési folyamat a külföldi fejlesztő által készített beépítési tervlap többszöri egyeztetésével már több hónapja folyik. A területre vonatkozó „masterplan”t a befektető a Jean Nouvel építészirodával készíttette el. Ennek a tervjavaslatnak a többoldalú egyeztetése történt meg, a települési vezetők, a települési főépítész, a tulajdonos, az ingatlanfejlesztő, a külföldi tervező képviselőinek, valamint a hazai településtervezési szakértők, a jelen rendezési terv tervezőinek a részvételével. Előzményként a területre elkészült a közlekedési és a közműellátási tanulmányterv is. A tanulmányterv tisztázta a terület közlekedési és közművesítési kapcsolatait, a megközelítés és az ellátás módjait, a több lehetőség közül kiválasztva a tervezési terület fejlesztésének, a település központi belterületének és a szomszédos település csatlakozó, már beépült térségének is leginkább elfogadható, optimális megoldásokat. A rendezési terv módosításának az Építési törvényben előírt, a 9.§ (2) bekezdésében előírt egyeztetési eljárása elindult. A beérkezett válaszok és azok értékelését a tervdokumentáció tartalmazza. Az egyeztetési véleményeket a dokumentáció mellékletében lehet megtalálni.

3. A TERVEZÉSI TERÜLET HATÁRAI A tervezési terület tömbjét északról Telki község közigazgatási határa, illetve a 020/15 hrsz. út, 026 közút, nyugat felől a 020/32 hrsz út, 020/43 hrsz út, délről a 020/6 hrsz, 023/27, 28 hrsz , 028/10 hrsz általános mezőgazdasági területek, keleten a 1103 sz. (Budakeszi-Perbál összekötő) országos mellékút határolják. A tervezési terület Páty külterületének északi a részén, a központi belterülettől északra, Telki közigazgatási határa mentén, a 1103 sz. (Budakeszi-Perbál összekötő) országos mellékút,

KÉSZ TERVEZŐ KFT.

1



hrsz. 031/1, nyugati oldalán található. A szabályozási terv a 020/61-67, 028/1 és a 020/23-24 hrsz mezőgazdasági területek tömbjét foglalja magába. A szabályozási terv kiterjed északon a 026 hrsz., nyugaton a 020/32 hrsz. földutak területére is. Délen a tervezési terület a 021/1 hrsz. és a 020/60 földúttal határos.

4. TERVEZÉSI ALAPTÉRKÉP A rendezési terv alaptérképét a földhivatali nyilvántartás alapján készült. A hivatalos nyilvántartást geodéziai felmérés alapján kiegészítettük a terület magassági adataival.

5. A TERVEZÉSI KAPCSOLATAI

TERÜLET

TELEPÜLÉSSZERKEZETI

ADOTTSÁGAI,

A tervezési terület Páty község külterületének északi szélén, a központi belterülettől északra, a Telki közigazgatási határ mentén, a 1103 sz. (Budakeszi-Perbál összekötő) országos mellékút nyugati oldalán, helyezkedik el. A tervezési területet északkeletről határoló 1103 sz. országos mellékút Budakeszin keresztül, a közeli 11102 sz. út pedig Pátyon át, az 1-es főúton és az M1 autópályán keresztül biztosít jó közlekedési kapcsolatot Budapest, és a tágabb térség felé. A terület, a község külterületének északi részén található. A terület külterületi mezőgazdasági, szántó művelési ágú terület, mely északi, keleti és nyugati oldalán fasorokkal szegélyezett. A tervezési terület egyéb, jelentős növényállománnyal nem rendelkezik. A terület jelenleg is mezőgazdasági művelés alatt áll, a település átlagos és az átlagosnál gyengébb minőségű termőföldterületei közé tartozik. A terület határos északról, a Telki közigazgatási területén megépült kertvárosias lakóterülettel, és a nemrég átadott UEFA labdarúgó edzőközpont területével is. A terület tágabb térségében, nyugaton lovas centrum, délen belterületi bővítési területen tervezett lakóterület, délkeleten általános mezőgazdasági területekbe ékelődve kertes mezőgazdasági területi sáv található. A tervezési terület délkeleti sarkában van egy mobil telefonhálózat közel 15m magas antennája is. A terület felszíne változatos domborzatú. A terület kelet-nyugati irányban lejt. A keleti területrész fekszik legmagasabban. Keleti és nyugati határai között kb. 45 m a szintkülönbség. A keleti területrész 1/3-a, kb. 10%-os a tereplejtésű, mélypontja a középső területrész 1/3-ban található. A középső és a nyugati területrész 2/3-ban a tereplejtés 1-2%os.

6. A TERVEZÉSI TERVEKKEL

TERÜLET

ÖSSZEFÜGGÉSEI

TERÜLETRENDEZÉSI

A településrendezési eszközöknek meg kell felelnie a vonatkozó területrendezési tervnek, jelen esetben az Országos Területrendezési Tervnek (továbbiakban: OTrT), illetve a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének (továbbiakban: BATrT). Az Országos Területrendezési Terv meghatározza az ország egyes térségei térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, ill. erőforrások védelmére. A térségi területrendezési tervekben – megyékre, vagy ú.n. kiemelt térségekre (pl.: Budapesti Agglomeráció, Balaton Kiemelt Üdülőkörzet) vonatkozó területrendezési tervekben a térségi területfelhasználási kategóriák kijelölése országos területfelhasználási kategóriák figyelembe vételével történik, azok területe kerül pontosításra. Az Országos Területrendezési Tervet az Országgyűlés a 2003. évi XXVI. törvénnyel hagyta jóvá, majd a 2008. évi L. törvénnyel módosította. A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervét az Országgyűlés a 2005. évi CXII. törvénnyel hagyta jóvá, majd a 2005: évi LXIV. törvénnyel módosította.

KÉSZ TERVEZŐ KFT.

2



Az Országos Területrendezési Terv, valamint a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve jelen fejlesztés kialakítását a településrendezési eszközökben lehetővé teszi. A következőkben ismertetjük az OTrT és a BATrT fejlesztési területre vonatkozó elhatározásait, továbbá értékeljük jelen településrendezési tervek e területi tervekkel való összhangját.

6.1. Az Országos Területrendezési terv (OTrT) Az Ország Szerkezeti Terve a tervezési területet mezőgazdasági térségként jelöli. területtel szomszédos erdőterületek az erdőgazdálkodási térségbe tartozik.

A

A tervezési terület Országos Területrendezési Terv térségi övezeteivel való összhang értékelése

KÉSZ TERVEZŐ KFT.

3



A tervezési terület érintettsége

A OTrT és jelen településrendezési tervi módosítások összhangja A tervezési területet érintő országos övezetek A Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezete által érintett településeket a közigazgatási területük megjelölésével határozza meg az OTrT. A térségi övezetek tényleges kiterjedésének megfelelő határát Páty Településszerkezeti terve fogja meghatározni.

Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezete A tervezési terület keleti fele az övezet területén található. A vizek minőségének védelmét biztosító előírásokat a HÉSZ tartalmazza.

Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület övezete

KÉSZ TERVEZŐ KFT.

4



A Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete Páty egész közigazgatási területét érinti. A vizek minőségének védelmét biztosító előírásokat a HÉSZ tartalmazza.

Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete Az Együtt tervezhető térségek övezete Páty egész közigazgatási területét érinti, Páty a Budapesti Agglomeráció része

Együtt tervezhető térségek övezete

KÉSZ TERVEZŐ KFT.

5



A tervezési terület K-i határát képező 1103. j. út K-i részével határos országos övezetek Páty HÉSZ tartalmazza az ökológiai hálózat területeinek védelmét biztosító előírásokat.

Országos ökológiai hálózat övezete A fejlesztési erdőterületet.

terület

nem

érint

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete

KÉSZ TERVEZŐ KFT.

6



A tervezési területet nem érintő országos övezetek

Kiváló termőhelyi övezete

adottságú

Országos komplex tájrehabilitációt igénylő szántóterület terület övezete

Országos jelentőségű tájképvédelmi terület Ásványi övezete övezete

nyersanyag-gazdálkodás

terület

Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete

KÉSZ TERVEZŐ KFT.

7



6.2. Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terv (BATrT) Páty Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terv hatálya alá tartozik. A területrendezési terv szerint a tervezési terület a Szerkezeti Tervében, mint magas zöldfelületi arányú települési térség szerepel.

Részlet BATrT Szerkezeti tervéből a tervezési terület megjelölésével A területre a törvény 5.§ (6) és (7) bekezdései vonatkoznak. „(6) A magas zöldfelületi arányú települési térségbe- elsősorban rekreációs funkcióval rendelkező- összességében alacsony beépítettségű területek tartoznak. (7) A magas zöldfelületi arányú települési térség legfeljebb 30%-án beépítésre szánt településközponti vegyes, üdülő- és különleges terület, legalább 70%-án pedig beépítésre nem szánt közlekedési és közműterület, zöldterület, erdőterület, mezőgazdasági és vízgazdálkodási terület alakítható ki.” A tervezési területen tehát csak 30%-ában lehet beépítésre szánt területfelhasználás a felsoroltak szerint, 70%-ában pedig beépítésre nem szánt területfelhasználás. Az OTÉK 2008. évi módosítása egy új beépítésre nem szánt területfelhasználási egységet vezetett be, a törvény 30/B §-ban, a különleges beépítésre nem szánt terület kategóriát. Evvel feloldva a különleges, beépítésre szánt területfelhasználási egységre előírt legalább 10%-os kötelező beépítettség és a temető, spotterület, és egyéb hasznosítás besorolása közti ellentmondást. Egyértelműen a 30/B területfelhasználási egységbe sorolja az új törvény a golfpályát, mint nagykiterjedésű, sportolási célú területet. A tervezési területnek a BATrT hatálya alá tartozó részén értelmezésünk szerint tehát 70%-ban, a törvényben nevesített területfelhasználási egységeken kívül, az OTÉK 30/B §-ában előírt különleges beépítésre nem szánt terület területfelhasználási egység is tervezhető.

KÉSZ TERVEZŐ KFT.

8



A BATrT törvény 5.§ (3) bekezdése szerint: „(3) Új beépítésre szánt terület a település közigazgatási határához 200 m-nél közelebb nem jelölhető ki, kivéve, ha a külön jogszabályban meghatározott területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat az ettől való eltérést indokolja.” A tervezési terület közvetlenül a Páty és Telki közös közigazgatási határán található. A hatályos településrendezési tervben a terület részbeni beépítésre szánt területi besorolása 2005. évi elfogadása óta szerepel, a később elfogadott területrendezési terv törvényében az előzményt figyelembe vette, elfogadta, a szomszédos település hasonló, még intenzívebb, ezt megelőző, beépítésre szánt jellegű hasznosítását is elfogadva, tehát nem számít új beépítésre szánt területnek. A terület bővítéseként újonnan beépítésre szánt területek a közigazgatási területtől 200m-nél távolabb helyezkednek el. A BATrt szerinti magas zöldfelületi arányú települési térség területe és a központi belterület fejlesztési területei között a területrendezési terv és a településrendezési terv is mezőgazdasági térséget, illetve általános mezőgazdasági területet határozott meg. A jelen tervezési terület és a központi belterület fejlesztési terület nyugati szélén új települési gyűjtőút tervezett, a két terület közötti kapcsolat, valamint a szomszédos település közeli térségei felé való összeköttetés biztosítására. A gyűjtőút mellett, annak keleti oldalán, településszerkezeti szempontból kedvezően, gazdaságosan és logikusan, az említett mezőgazdasági terület tábláját lehet beépítésre szánt területként kijelölni. A területi átsorolásra a BATrT törvény 7§(2) bekezdése ad lehetőséget. „(2) A mezőgazdasági térségnek a települési közigazgatási területre vonatkoztatott területén a beépítésre szánt területek növekménye nem haladhatja meg az adott település érvényes településrendezési tervében rögzített összes beépítésre szánt terület 3%-át.” A 3%-os terület igénybevételét a meglévő és a tervezett beépítésre szánt területek területi meghatározása után, számítással kell igazolni. A tervezési terület Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terv térségi övezeteivel való összhang értékelése

A tervezési terület érintettsége

A BATrT és jelen településrendezési tervi módosítások összhangja Az OTrT módosította a kiváló szántóhelyi adottságú területek lehatárolását és kizárólag országos övezetként határozza meg. Lsd. OTrT térségi övezeti ábrasorozatot és a „Tájrendezési és környezetalakítási javaslat” fejezeten belül „Az újonnan igénybevételre kerülő terület táji, természeti, környezeti adottságai” alfejezetet.

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek övezete

KÉSZ TERVEZŐ KFT.

9



A Tájképvédelmi területek övezete Páty teljes közigazgatási területét érinti. A tájkép védelmét szolgálják többek között a növényalkalmazásra és terepalakításra vonatkozó HÉSZ előírások

Tájképvédelmi területek övezete

A tervezési terület K-i határát képező 1103. j. út K-i részével határos BATrT övezetek Páty HÉSZ tartalmazza az ökológiai hálózat területeinek védelmét biztosító előírásokat.

Országos és térségi ökológiai hálózat övezete

A tervezési területet nem érintő BATrT övezetek

Zöldövezet

KÉSZ TERVEZŐ KFT.

Térségi tájrehabilitációt igénylő területek övezete

10


Kertgazdasági területek övezete

Komplex környezeti területek övezete

rehabilitációt


Vizek védelme érdekében védendő területek övezete

igénylő Honvédelmi és katasztrófavédelmi területek övezete

7. A TERVEZETT HASZNOSÍTÁST KORLÁTOZÓ TÉNYEZŐI A tervezési terület nem beépített, mezőgazdasági művelés alatt lévő, szántó terület. A terület keleti szélén halad a 1103 sz. (Budakeszi-Perbál összekötő) országos mellékút, ezen az úton tervezett két körforgalmi csomópont fogja kiszolgálni a tervezési területet, biztosítja majd a terület forgalmának az országos úthálózatba való bekapcsolását. Az út OTÉK szerinti 50 m-es védőtávolságát a területen belül biztosítani kell. A beépítések távolságával tekintettel kell lenni az út zajterhelésére is, különös tekintettel a településközpont vegyes területeken elhelyezhető lakóépületek kialakítására. A tervezési terület északi szélén tervezett, a két település közötti gyűjtőút forgalma is zajkeltő, a településközpont vegyes területeken elhelyezhető lakóépületek elhelyezésekor, kialakításakor szintén be kell tartani a az előírt zajhatárt. A tervezési területen semmilyen védett, védelemre érdemes épített örökség nem található, sem műemlék, sem régészeti lelőhely. A tervezési terület mezőgazdasági földrészletei 3, 4, 5 és 6-os minőségi osztályú szántó művelési ágú telkek. A megyei Földhivatal előzetes véleményében hozzájárult az átlagos minőségű mezőgazdasági földterületek más célú hasznosításához.

KÉSZ TERVEZŐ KFT.

11



8. A TERVEZETT SZERKEZETI KIALAKÍTÁS ÉS A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÖSSZHANGJA A tervezett szerkezeti kialakítás a területrendezési tervekkel összhangban készült. A BATrT a terület jelentős részét feltünteti a törvény mellékletének szerkezeti tervében. A területfelhasználási egységek megosztása beépítésre szánt és nem szánt területi egységekre a magasabb szintű előírások szerint történt, a területen a 30-70%-os arány biztosított. A törvény szerinti, a települések közigazgatási határtól való 200 m-es távolság előírása alól maga a szerkezeti tervi melléklet ad felmentést, figyelembe véve a tervi előzményeket, a fejlesztési szándékot, valamint a szomszédos település hasonlóan az igazgatási határra való beépítésre szánt területi kialakítását. A területen, a magas zöldfelületi arányú települési térségben, a legfeljebb 30%-án beépítésre szánt településközponti vegyes, üdülő- és különleges terület, és a legalább 70%-án beépítésre nem szánt közlekedési és közműterület, zöldterület, erdőterület arányának igazolása Építési övezet, Övezet jele Üü-1 Vt-11 Vt-12 Vt-13 Vt-14 Vt-15 Vt-16 Összesen Kk-golf Ev Z Kö Összesen Teljes terület

KÉSZ TERVEZŐ KFT.

Az övezet területe (ha) 14,0 8,1 4,2 1,7 0,7 2,2 3,2 34,1 60,5 5,0 0,8 13,2 79,5

113,6 ha

Az övezet területének aránya a területen belül (%) 12,3 7,2 3,7 1,5 0,6 1,9 2,8 30 % 53,3 4,4 0,7 11,6 70% 100%

12



A terület további terjeszkedését nyugat felé, a településszerkezeti, gazdaságossági megfontolások indokolják, és a törvény a mezőgazdasági területek rovására lehetőséget ad a beépítésre szánt területek bővítésére, a már beépített és arra szánt területek 3%-áig. A magas zöldfelületi arányú települési térség területe a BATrT tervlapján 116,5 ha, a településszerkezei terv módosítása szerinti terület 113,6 ha. A törvény 3.§ (2) szerinti előírás igazolása számítással:

KÉSZ TERVEZŐ KFT.

13



A törvény 3.§ (3) szerinti előírás igazolása számítással:

9. A TERÜLET TERVEZETT SZERKEZETI KIALAKÍTÁSA A terület szabályozási tervét a terület fejlesztőjének megbízásából, a híres Jean Nouvel építésziroda által tervezett „masterplan”, beépítési, közlekedési és zöldfelület alakítási javaslata alapján készítettük. A szabályozási terv a tervezett beépítések és szerkezeti kialakítások alapján készült, figyelembe véve a korlátozó tényezőket, az utak védőtávolságait, a kialakítandó csomópontokat, és egyéb környezetvédelmi szempontokat. A terület feltárása a 1103.sz. útról, az azon kialakítandó két körforgalmú csomópontról történik majd. Az északi csomópont az igazgatási határon épül, méretezése és kialakítása figyelembe vette a Telki beépítésre szánt, illetve már beépített területeinek forgalmát is. A terület közelebbi térségi kapcsolatai az országos úton kívül a beépítés nyugati oldalán kiépítendő helyi gyűjtőútról történhet. Az északi-déli nyomvonal-vezetésű gyűjtőút a központi belterület, a település központja felé teremthet összeköttetést, észak felé vezetve pedig, a terület szélén, az igazgatási határon vezetett települési gyűjtőúthoz csatlakozik, melyet a Zsámbék felé vezetett kiépítendő útra csatlakozhat, és az északi úton keresztül a szomszédos Telki felé is lehet majd közlekedni. A területen a különleges beépítésre nem szánt terület, a golfpálya a legnagyobb területű egység, 60 ha nagyságú. További beépítésre nem szánt területek még a tervezett zöldterületek, melyek a tervezett oktatási intézményi létesítmények mellett alakíthatók ki, a védőerdők, melyek a környező utak mentén tervezettek, az utak védőtávolságának biztosítására, és azok környezeti ártalmainak kivédésére, valamint a külső és belső

KÉSZ TERVEZŐ KFT.

14



közlekedési és közműterületek. A terület belső feltárása, és a terület déli részén, valamint a terület belsejében lévő létesítmények a terület déli szélén, és a terület belsejébe északról vezetett rövidebb, hosszabb zsákutcáról történik. A területet Telki felé eső szélén, és az országos út mentén, végig olyan településközponti vegyes területfelhasználási egység sávja keretezi, mely egy-két szintes beépítésű, és ahol lakóépületek is elhelyezhetők. A terület belseje felé, az előbbi sávot követve üdülőterületi teleksorok alakíthatók ki, jellemzően egyszintes kis épületekkel, laza beépítéssel. Üdülőterületi teleksorok tervezettek még a terület nyugati szélén, valamint a terület belsejében, észak felől vezetett zsákutcák mentén is, mindenhol közvetlen kapcsolatban a golfpályával, annak tagolt zöldfelületeivel. A legnagyobb alapterületű létesítmény, a leginkább kereskedelmi funkciót magában foglaló létesítmény, a terület északkeleti részén épülhet, mely még szállásférőhely, irodák, sőt lakások kialakítására is lehetőséget adhat. A létesítmény jól megközelíthető az országos útról és a szomszédos települések felől is. Hasonló létesítmény tervezett a terület keleti csücskében is, de kisebb volumennel, a forgalmi úti déli csomópont közelében is. A tervezett gyógyszálló és a golfpálya klubháza, kisebb szállásférőhely épülete a terület déli szélén, csendes, védett helyen, az utaktól távolabb épülnek. A szállodát és a klubházat a déli csomópontról vezetett zsákutcáról lehet feltárni. A terület déli részén középen, laza beépítéssel, nagy zöldfelülettel lakó- és kisebb volumenű, elsősorban az itt lakók ellátását biztosító intézmények épülhetnek. A Páty település központjával, központi lakóterületekkel közvetlenül összekapcsolható, és a belterület fejlesztésével létrejövő lakóterületekkel szomszédos területrészen elsősorban oktatási intézmények számára lehet területet biztosítani, laza beépítéssel és nagy zöldfelületekkel. Ez a kialakítás szerkezeti, gazdaságossági és beépítési szempontból is indokolt és megfelelő. Területfelhasználási egység jele A különleges sport célú hasznosításra kijelölt területből Beépítésre szánt területek Üü – Üdülőházas üdülőterület Vt – Településközpont vegyes Összesen Beépítésre nem szánt területek Kk-golf Ev Z Kö Összesen Teljes terület A mezőgazdasági területből Vt – Településközpont vegyes

KÉSZ TERVEZŐ KFT.

Az övezet területe (ha)

Az övezet területének aránya a területen belül (%)

14,0

12,3

20,1

17,7

34,1

30 %

60,5 5,0 0,8 13,2 79,5

53,3 4,4 0,7 11,6 70% 100%

113,6 ha

17,2 ha

15



10. A TERVEZETT BEÉPÍTÉS ISMERTETÉSE, JAVASOLT ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK A területen beépítésre nem szánt különleges, golfpálya, közlekedési és közműterület, zöldterület és véderdő, valamint beépítésre szánt üdülőházas üdülőterület, és településközponti vegyes terület nyolc övezete tervezett. A golfpálya a tervezési terület nagyobb, belső részét foglalja el. A beépítése az OTÉK szerinti 2% lehet, mely jelen esetben 12.000m2 beépítést jelent. Az elhelyezhető épületek legnagyobb építménymagassága 12,50 m lehet, melyet a szabályozási terv szerint kijelölt javasolt építési helyen belül, vagy egyéb területen lehet elhelyezni. A zöldterületen az OTÉK szerinti épületek és építmények helyezhetők el, a megengedett 2%-os beépítettséggel, legfeljebb 4,5 m maximális építménymagassággal. A jelentős forgalommal bíró utak mentén szabályozott védőerdősávokban épületet elhelyezni nem szabad. Az üdülőházas üdülőterületi tömbök a védettebb, belső részeken tervezettek, a belső utak mentén egy-egy teleksorral kialakított tömbökben legalább 500m2-s telkek alakítandók ki. A telkek beépítettsége legfeljebb 30%-os lehet, a telkek legalább 50%-át zöldfelületként kell kialakítani. A telkeken a legfeljebb 6,0 m építménymagasságú üdülőket oldalhatáron állóan kell elhelyezni. A tömbökben maximum 295 üdülőegység alakítható ki. A településközponti vegyes területi egységek közül a legnagyobb területű a Vt-11 jelű övezeté, a tömbök az északon és keleten húzódó utak nyomvonalát követi. A jelölt tömbök legalább 4000m2 nagyságú telkekre osztandók. A telkeket legfeljebb 35%-osan lehet beépíteni, és 50%-át zöldfelületként kell kiépíteni. A telkeket szabadon állóan kell beépíteni, maximálisan 7,5 m építménymagasságú épületekkel. A legfeljebb 88 500 m2 szintterületen lakások és egyéb, közösségi ellátást biztosító létesítmények helyezhetők el. Az övezetben legfeljebb 600 lakás alakítható ki. A területen a legnagyobb, egyben lévő építési övezet telke a Vt-12-es jelű építési övezeté, 4,2 ha. Ebben az építési övezetben a beépítettség maximum 60% lehet, a 10%-os kötelező zöldfelülettel. A maximum 60 000 m2 szint feletti szintterületen elsősorban kereskedelmi, és egyéb ellátást biztosító közcélú létesítményeket lehet elhelyezni. Az övezet legnagyobb építménymagassága 12,5 m lehet, a szabadonállóan elhelyezve, 10m előkertet biztosítva. A Vt-13 jelű építési övezet területe 1,7 ha. Az építési övezetben a legnagyobb beépítettség 60% lehet, a zöldfelületi arány pedig legalább 20 % legyen. A szabadonállóan álló épület építménymagassága legfeljebb 15 m lehet, a szabályozási terven jelölt elő- és oldalkertet tartani kell. A legfeljebb 19 400m2 felszín feletti szintterületen elsősorban lakások, valamint kereskedelmi és más ellátási létesítmény helyezhető el. Az építési övezetben kb. 200 lakást lehet kialakítani. A Vt-14 jelű építési övezet a terület déli szélén tervezett, és elsősorban szálláshely szolgáltató és vendéglátó létesítmények elhelyezésére szolgál. Az övezet területe 0,7 ha. Az övezet telke 60%-ig építhető be, és 20% -ában zöldfelületi kialakítás kötelező. A szabadonállóan elhelyezendő épületek építménymagassága legfeljebb 12,5 m lehet, a szabályozási terven jelölt építési helyen belül, a tervszerinti elő és hátsókertek méretét biztosítva. Az övezet maximális szintterülete 4000 m2 lehet. A Vt-15 építési övezetben lakó, kereskedelmi, vendéglátási és szolgáltatási létesítmények helyezhetők el, a 2,2 ha területen. A 30%-os beépítettség mellett 50%-os zöldfelületi arány biztosítandó. A szabadonálló épület legfeljebb 12,5m építménymagasságú lehet, melyet a szabályozási terven ábrázolt építési helyen belül kell elhelyezni. A felszín feletti szintterület 22000m2 lehet, amelyen 200-250 lakás alakítható ki. Az előbbi területtel szomszédos övezet a Vt-17 jelű, mely 5,8 ha területű. Az építési övezetben elsősorban lakóépületek helyezendők el, a legalább 5ha-os telken legfeljebb

KÉSZ TERVEZŐ KFT.

16



30%-os beépítettség lehet, 50%-on zöldfelületi kialakítással. A lakó- és egyéb épületeket a telken szabadonállóan kell elhelyezni, legfeljebb 12,5 m építménymagassággal. Az épületeket a szabályozási terv szerinti előkerttel és oldaltávolságokkal kell elhelyezni, az ábrázolt építési helyen belül. A területen 400-450 lakás alakítható ki. A tervezési terület nyugati szélén találhatóak a Vt-16 és Vt-18 jelű építési övezetek területei. A 7 és 5 ha-os területeken legalább 0,5 és 5 ha-os telel alakítható ki. A telkeket szabadonállóan elhelyezhető épületek legfeljebb 15 és 10,5 m építménymagasságúak lehetnek, és azokat a szabályozási terv szerinti építési helyen lehet elhelyezni, biztosítva a jelölt elő-, oldal és hátsókertet. Az építési övezetben elsősorban oktatási, egészségügyi és szociális létesítmények helyezhetők el, valamint lakó-, kereskedelmi és sport célú egységek. Az építési övezetekben 65000 és 30000m2 szintterület építhető be.

A területen maximálisan 1400-1600 lakás építhető, amely számára a tervezési területen belül jelentős mértékű intézmények fognak létesülni, mely várhatóan nem csak az itt élőknek, hanem a település lakosainak, és valószínűleg a térségnek is biztosítani fogja az alap- és középfokú intézményi ellátását. A területen létesülnek oktatási, egészségügyi, szociális, sport és egyéb szabadidős létesítmények, valamint kereskedelmi, vendéglátó, személyi és egyéb szolgáltató, ellátó intézmények. (6 tanterem, 60 fh óvoda, 30 fh bölcsőde, 500 m2 kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás számítható)

11. TÁJRENDEZÉSI ÉS KÖRNYEZETALAKÍTÁSI JAVASLATOK Jelen településrendezési tervek és módosítás a tervezési területre 2005-ben elfogadott Páty Településszerkezeti terv módosítás (Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 140/2006. (IV. 26.) Kt. Határozata, TSZT-M rajzszámú tervlap), továbbá a területre vonatkozó SZT-14 rajzszámú Szabályozási terv és helyi építési szabályzat, amelyet Páty Község Önkormányzata Képviselő-testülete a 21/2006. (VI. 15.) rendelettel fogadott el. A 2005-ben készült „Páty-Telki út melletti terület Településszerkezeti tervmódosítás és Szabályozási terv” (2006., tervező: Portaterv Kft.) „Zöldfelületi és környezetvédelmi javaslat” c. alátámasztó munkarész részletesen ismerteti a terület természeti, táji, környezeti adottságait, a várható környezeti hatásokat és a várható hatások elkerülése érdekében szükséges, a településrendezési eszközöket. Jelen munkarészben ezért az OTÉK előírásaival összhangban: ⎯ az eltelt időszak változásai következtében szükséges módosítások és a ⎯ beruházási program módosulásából fakadó környezeti hatások kerülnek értékelésre, továbbá javaslatok kerülnek kidolgozásra a településrendezési tervek és HÉSZ módosítására, kiegészítésére. A beruházási program módosulása során: ⎯ újabb funkciók elhelyezése tervezett a területen, ⎯ pontosításra kerületek az egyes funkciók területigényei, ⎯ bövült az igénybe venni kívánt terület nagysága. A változások környezeti hatásait az alábbi témakörök szerint értékeljük: ⎯ 11.1. A beruházási program módosulásának ismertetése környezeti szempontból ⎯ 11.2. Az új bövítési terület táji, természeti, környezeti adottságai ⎯ 11.3. A beruházási program módosulásából következő táji hatások, a tájbaillesztés lehetőségei ⎯ 11.4. A beruházási program módosulásából következő területhasználat környezeti hatásai, környezeti feltételei ⎯ 11.5. A vizsgált terület biológiai aktivitás értékének alakulása a tervezett területhasználatok esetén

KÉSZ TERVEZŐ KFT.

17



11.1. A területhasználat módosulásának ismertetése környezeti szempontból A beruházási program módosulása a fejlesztő részéről a tervezett golf pálya igényesebb és intenzívebb hasznosításának szándékára, ezzel párhuzamosan hatékonyabb üzemeltetésre, e fejlesztési szándékokat lehetővé tevő, a jelenlegi szabályozásban meghatározottnál bővebb kiegészítő beruházások, szálláshelyek, üdülési lehetőségek biztosítására irányul. Az új beruházási program más koncepció szerint helyezi el a beépített részeket a területen belül. A jelenleg hatályos szabályozás a terület középső és ÉK-i részén adott lehetőséget épületek elhelyezésre, e beépített részeket ölelte körül a tervezett golfpálya. A módosuló beruházói programra Jean Nouvel építésziroda készített „Master plan”-t. A „Master plan” alapvetően a területet körülövezően helyezi el a tervezett létesítményeket (a beépítésre kerülő területeket), de villa-üdülőterületek a tervezett golfpálya területére benyúlóan is tervezettek. Az elhelyezésre kerülő létesítmények köre bővült, amely értelemszerűen a környezeti elemek nagyobb mértékű igénybevételét jelenti.

11.2. Az újonnan igénybevételre kerülő terület táji, természeti, környezeti adottságai A 2005-ben elfogadott Szabályozási tervvel érintett terület két terület részen bővülne a fejlesztési területtel szomszédos területeken; ⎯ annak Ny-i részén a 020/23-24 hrsz.-ú területtel és ⎯ a terület DNy-i részén a 023/7 hrsz-ú területtel. A Páty Településszerkezeti tervén mindkét terület „általános mezőgazdasági terület” besorolású. Mindkét újonnan igénybevételre kerülő terület jelenleg szántó művelési ágú terület. Mindkét terület domborzati viszonyait tekintve enyhén ÉK-DNy irányban lejtő terület. Termőhelyi minőségüket tekintve a 020/23-24 hrsz.-ú terület cca. fele-fele részben, a terület K-i részén szántó 6, Ny-i részén jobb minőségű szántó 4 besorolású. A 023/7 hrsz.-ú terület az előbbinél jobb minőségű termőföld; a terület cca 45%-a D-K-i részen szántó 4, cca. 55%-a Éi részen szántó 3 besorolású. A 2000-ben elfogadott BATrT a 2005-ben szabályozott golf-villapark területet Ny-i és D-i irányban körülölelő mezőgazdasági területeket „kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetbe” kiemelt térségi övezetbe tartozó területként tünteti fel. Az OTrT 2008. évi módósítása viszont a „kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezet” övezeti tervlapon Páty közigazgatási területén más területeket tüntet fel ezen övezetbe tartozókként, e területeket nem tünteti fel. Az OTrT 2008. évi módosítása következtében ⎯ módosultak az országos övezetek és a kiemelt térségi övezetek, továbbá a országos övezetek és a kiemelt térségi övezetek egymáshoz való viszonya, ⎯ most már az OTrT előírásai az ország egész területére vonatkoznak, ezt megelőzően az OTrT előírásai a kiemelt térségekre (Balaton Üdülőkörzet és Budapesti Agglomeráció) nem vonatkoztak. Az OTrT 2008. évi módosítása óta a „kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetet” kizárólag országos övezetként határozza meg, kiemelt térségi, ill. megyei övezetként nem. Mivel a két törvény ugyanabban a tárgykörben szabályoz, kiváló termőhelyi adottságú területekként a később hatályba lépett OTrT által lehatárolt területek tekintendők.

KÉSZ TERVEZŐ KFT.

18



OTrT 2008 – Kiváló termőhelyi adottságú BATrT 2005 – Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete szántóterületek övezete A területeken védendő növény- vagy állattársulás nem található. Egyik területet sem érinti országos vagy helyi védett vagy védelemre tervezett természeti terület, ex lege védett természeti érték, továbbá európai jelentőségű élőhely -Natura 2000 terület- vagy egyéb nemzetközi szerződődés következtében védett élőhely (pl.: ramsari terület). A tervezési területhez legközelebbi természeti érték a tervezési terület keleti oldalán haladó 1103.j. út keleti oldalán levő erdőterület, amely a Budai Tájvédelmi Körzet területe. A BTK határa a 1103.j. út keleti oldalán halad. A 1103.j. út keleti oldalán levő erdőterületek egyben élőhelyvédelmi Natura 2000 területek, a „Budai-hegység” (HUDI 20009) ú.n. kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület részei. Az egyik tervezett bővítési terület cca. 130mre, a másik cca. 190m-re van nemzeti parki, ill. Natura 200 területektől. A nemzeti parki és Natura 2000 területeknek nincs ökológiai kapcsolata a bővítési területekkel (és a teljes fejlesztési területtel) mivel egyrészt a 1103.j. út markáns ökológiai akadályt képez a tervezési terület irányába, továbbá a az út nyugati oldalán levő szántóterületeken szintén nem található olyan ökoszisztéma, amelyek bármilyen szintű ökológiai kapcsolatot jelenthetnének a védett területek irányába. Szintén nem érintik a bővítési területeket a nemzeti ökológiai hálózat területei. Mind a BATrT, mind a TIR legközelebbi ökológiai hálózathoz tartozó területként a tervezési területen kívüli, a 1103.j. út keleti oldalán levő erdőterületet tekinti. A BATrT a Budai TK területét „védett természeti terület” övezetben tartalmazza. Az OTrT szintén a a 1103.j. út keleti oldalán levő erdőterületet tekinti az „ökológiai hálózat övezetébe” tartozó területnek. A nemzeti ökológiai hálózat területei kategóriáin belül a természetvédelmi nyilvántartások szerint a 1103.j. út keleti oldalán levő erdőterület „puffer övezetbe” tartozik, várhatóan a BATrT folyamatba levő módosítása során ebbe a kiemelt térségi övezetbe kerül besorolásra e terület..

KÉSZ TERVEZŐ KFT.

19



A tervezett pátyi golfpálya térségét érintő ökológiai hálózati elemek, Natura 2000 területek és Tájvédelmi Körzet, a tervezési terület megjelölésével (forrás: Természetvédelmi Információs Rendszer, 2009.)

11.3. A beruházási program módosulásából következő táji hatások, a tájbaillesztés lehetőségei A Szabályozási terv készítéséhez rendelkezésre bocsájtott Jean Nouvel építésziroda készített „Master plan” és vázlattervek alapján megállapítható, hogy a tervezett fejlesztés során az építésztervezők egy karakteres építészeti együttest álmodtak meg, az építészeti együttest „tájalkotó elemként” felfogva. Annak minősítése, hogy a tervezett művi elemek képesek-e egyediségüknél, minőségüknél fogja a többség, vagy a megcélzott rétegek számára a tájképben szépséget, pozitív értékelésű változatosságot okozva, egyedi, szubjektív. A fejlesztési terület, a kialakításra kerülő létesítmények tájba illesztése − a megfelelő növényalkalmazás, valamint − a domborzati adottságokhoz való alkalmazkodás, − az épületek és építmények anyagainak, arányainak, színeinek helyes megválasztása révén érhető el.

Tájba illesztés koncepciója Az építészeti koncepció elképzelései szerint „a budai dombok erdőterületei lefolynának” a fejlesztési területre. Ennek érdekében az építészeti koncepcióban, a „Master plan” részekent meghatározásra került, hogy az egyes területrészeken a terület mekkora részét borítsa fákból álló növényzet. Ezen elvek a HÉSZ-be is bekerültek oly módon, hogy az egyes telkekre vonatkoztatva meghatározásra került, hogy a telkek zöldfelületeinek hány százalékán kell erdőjellegű növénytelepítést végezni. Erdőjellegűnek tekintettük 25m2-ként 1 db közepes, vagy nagy méretű honos fa telepítését.

KÉSZ TERVEZŐ KFT.

20


övezet

az övezetbe sorolt terület hány %-án legyen erdő jellegű zöldfelület

HÉSZ szerinti zöldfelület övezetben

Üü-1 Vt-11 Vt-13 Vt-15 Vt-16 Vt-17 Vt-18 Kh-sp

30% 30% 20% 30% 20% 30% 20% 30%

50% 50% 20% 50% 30% 50% 60% 70-80%

min. az


Telek zöldfelületére vonatkoztatott erdőjellegű növénytelepítés

zöldfelület kétharmada zöldfelület kétharmada összes zöldfelület zöldfelület kétharmada zöldfelület kétharmada zöldfelület kétharmada zöldfelület egyharmada az övezet területének 30%-án

A fejlesztési terület településszerkezeti elhelyezkedése miatt (Budai Tájvédelmi Körzet és Natura 2000 terület közelsége), továbbá a tervezett rekreációs területek környezetével szemben támasztott elvárások miatt a tájba illesztés egyik fontos eszköze a fejlesztési terület zöldfelületeinek szakszerű kialakítása. Ennek biztosítása érdekében a helyi építési szabályzat a magasabb szintű jogszabályok felhatalmazásával élve egyes építési övezetekben, övezetekben előírja az építési engedélyezési (bejelentési) tervdokumentáció részeként kertépítészeti terv készítését. A zöldfelületek növényfajainak kiválasztásánál előtérbe helyezendők a honos fajok, hiszen amellett, hogy fontos szerepük van a fejlesztési terület tájba illesztésében, fenntartásuk is kevesebb költség- és idő ráfordítást igényel, mint az igényesebb exóta fajok. Honos fajok alkalmazását többek között az is indokolja, hogy a számukra kedvező életfeltételek között hamarabb elérik az emberi szemet gyönyörködtető kifejlett állapotukat, s gondozásuk során kevesebb idő- és költségráfordítást igényelnek, mint a hazánkban a természetközeli élőhelyeken nem élő, külföldről behozott, exóta fajok. A honos fajok alkalmazása különösen fontos a fejlesztési terület északi szélén és a 1103.j. út mentén tervezett védelemi funkciójú erdőterület esetében, amely telepítése esetén környezetvédelmi szempontokon túlmenően a fejlesztési terület környezetbeillesztését is szolgálja. A 1103.j. út mentén tervezett védelemi funkciójú erdőterület egyben átmenetet képezne az út túloldalán levő erdőterületek felé, így a 1103.j. útról a fejlesztési terület „zöldbeágyazott” elemként jelenhetne meg a tájképben. A honos növények alkalmazása segíti a táj karakterének megőrzését, illetve erősítését. A kialakításra kerülő létesítmények tájbaillesztése a növények fejlődésével fokozatosan valósul meg. A tájbaillesztés minél előbbi elérése végett legalább a tájképileg leginkább kitett helyeken több éves, előnevelt növények telepítése javasolt. A hazánkban nem élő, megjelenésükben tájidegen növények felhasználását kizárólag a belsőbb, az utakról feltáruló látványba, ill. a tájképbe közvetlenül be nem kapcsolódó területeken javasoljuk esetleg alkalmazni. A tervezett belső feltáró utak mentén kétoldali fasor telepítését javasolt. A parkolók fásítva alakíthatók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1 db, kétszer iskolázott fa ültetendő. A nagyobb számú parkolóhelyet (50-nél több) tartalmazó parkolók növényzetét a növények életfeltételeinek javítása érdekében javasolt összefüggő zöld sávban kialakítani. A nagykiterjedésű burkolt felületek okozta kedvezőtlen látvány és az ökológiai felületek növelése érdekében javasoljuk ahol a tervezett funkció megengedi, a parkolókat gyephézagos burkolattal borítani.

KÉSZ TERVEZŐ KFT.

21



Alkalmazásra javasolt honos növények A fejlesztési terület a Pannóniai (Pannonicum) flóratartomány Dunántúli-középhegység (Bakonyicum) flóravidékének Pilis-Gerecsei (Pilisense) flórajárásába tartozik. A térség fontosabb potenciális növénytársulások a következők: - cseres-tölgyesek (Quercetum-petraeae-cerris) - gyertyános kocsánytalan tölgyesek (Querco petraeae-Carpinetum) - bükkösök (Melico-Fagetum és Fago-Ornetum) - karsztbokorerdők (Cotino-Quercetum, Ceraso mahaleb-Quercetum pubescentis és Orno-Quercetum pubescentis) - törmeléklejtő-erdők (Mercuriali-Tilietum) - mészkerülő tölgyesek (Luzulo-Quercetum) - sziklagyepek (Festuco-Brometum és Festucetum glaucae hungaricum) A fejlesztési területen az alábbi honos fás szárú növényfajok alkalmazása javasolt: - kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) - csertölgy (Quercus cerris) - molyhos tölgy (Quercus pubescens) - közönséges gyertyán (Carpinus betulus) - bükk (Fagus sylvatica) - magas kőris (Fraxinus excelsior) - virágos kőris (Fraxinus ornus) - kislevelű hárs (Tilia cordata) - mogyorós hólyagfa (Staphylea pinnata) - madárcseresznye (Prunus avium) - mezei juhar (Acer campestre) - korai juhar (Acer platanoides) - hegyi juhar (Acer pseudoplatanus) - mezei szil (Ulmus campestris) - lisztes berkenye (Sorbus aria) - vadkörte (Pyrus pyraster) - vadalma (Malus sylvestris) - cserszömörce (Cotinus coggygria) - egybibés galagonya (Crataegus monogyna) - kétbibés galagonya (Crataegus laevigata) - közönséges fagyal (Ligustrum vulgare) - fekete bodza (Sambucus nigra) - varjútövis (Rhamnus catharticus) - ostorménfa (Viburnum lantana) - kökény (Prunus spinosa) - sajmeggy (Prunus mahaleb) - zselnicemeggy (Prunus padus) - húsos som (Cornus mas) - veresgyűrű som (Cornus sanguinea) - hamvas szeder (Rubus caesius)

KÉSZ TERVEZŐ KFT.

22



A domborzati adottságokhoz való alkalmazkodás, tereprendezés A tervezési terület igen változatos, tagolt felszínű. A különösen fejlesztési terület nyugati részen, K-Ny-i irányba erősen lejtő részén – tervezett településközpont vegyes és üdülőházas területek - kell az épületeket, építmények, létesítmények terepre illesztésére. A kedvezőbb tájképi megjelenés elérése érdekében az épületeket úgy kell kialakítani, hogy azok kövessék a terepviszonyokat, kerülendő nagy sík felületek és ebből adódó bevágások, feltöltések kialakítása. A domborzathoz való alkalmazkodás érdekében, valamint a táj karakterét kedvezőtlenül módosító művi hatás elkerülése végett a területen törekedni kell a terepadottságokhoz igazodó épületek kialakítására. Az épületek terepszintre való illesztésekor a természetes terepszint +/- 1 m-nél nagyobb méretű megváltoztatása nem kívánatos. A tájkarakter megőrzése és az erózió elleni védelem érdekében a tervezési területen magas támfalak vagy rézsűk kialakítása nem javasolt, nagyobb szintkülönbségek áthidalása esetén a támfalakat, rézsűket teraszolni kell. Ennek érvényesítése érdekében az egy tagban lévő támfalak, ill. rézsűk maximális magasságát 1,5 m-ben, maximális hajlásszögét 25º-ban határozta meg a HÉSZ. Mivel a terepalakítások jelentős mértékben befolyásolják a kialakításra kerülő terület megjelenését, ezért javasolt a területen az engedélyezési terv részeként készülő tereprendezési tervek készítését.

11.4. A területhasználat feltételek

módosulásának

környezeti

hatásai,

környezeti

A módosult, intenzívebb területhasználat a 2005-ben tervezett fejlesztési szándékokhoz képest minden környezeti elem és hatótényező tekintetében nagyobb igénybevételt jelent.

A levegő védelme A környezetvédelmi miniszter a 4/2002. (X. 7.) sz. KvVM rendelettel szabályozta a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölését. A rendelet légszennyezettségi agglomerációba és zónákba sorolását, a zónacsoportok megjelölésével az 1. számú melléklete tartalmazza, ahol Páty település az 1. sz. zónacsoport, a „Budapest és környéke” elnevezésű terület, mint légszennyezettségi agglomerációba tartozik. Az övezet az egyes légszennyező anyagok tekintetében az alábbi légszennyezettségi zónákba tartozik: – – – – – – – – – – – 1

kéndioxid: E, nitrogéndioxid: B, szénmonoxid: D, szilárd (PM10): C, benzol: E talajközeli ózon: O-I PM10 Arzén: F PM10 Kadmium: F PM10 Nikkel: F PM10 Ólom: F PM10 Benz(a)pirén: B 1.

4/2002.(X.7.) KvVM rendelet szerint B: a légszennyezettség a légszennyezettségi határértéket és a tűréshatárt meghaladja, C: a légszennyezettség a légszennyezettségi határérték és a tűréshatár között van, D: légszennyezettség a felső vizsgálati küszöb a légszennyezettségi határérték között van E: légszennyezettség az alsó és a felső vizsgálati küszöb között van

KÉSZ TERVEZŐ KFT.

23



A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség által 2004-ben készített Budapest és Környéke Agglomeráció Integrált levegővédelmi Intézkedési Progjamjában a légszennyezettségi agglomerációba tartozó településeket az ipari és közlekedési emissziók valamint további mérési adatok alapján értékelték. Páty az alábbi besorolást kapta. Települések levegőszennyezettségének minősítése az agglomerációban Zóna besorolása B C E D E Irsz. Település Léleksz. NO2 PM10 SO2 CO benzol 2071 PÁTY 5320 C C E E E Páty az 1. sz. zónacsoport, a „Budapest és környéke” elnevezésű terület besorolásához képest nitrogénoxidok és szénmonoxid tekintetében kevésbé szennyezett. Hasonló viszont a helyzet a szálló por (PM10), kéndioxid és benzol tekintetében. A területen a levegő állapota jó, az általános háttérszennyezésen kívül szennyezést a 1103. sz. közút, illetve a környező mezőgazdasági területekről felszálló por okoz. A fejlesztési területen rekreációs funkciók elhelyezése tervezett, amely funkció levegőminőségi követelményei összhangban vannak a védett természeti területeken biztosítandó követelményekkel. A terület vezetékes gázzal ellátható, az energiafelhasználásából fajlagosan kevés légszennyező anyag légtérbe kerülése várható. A tervezési terület keleti határát képező 1103.j. út telke keleti irányban határos a Budai Tájvédelmi körzettel. A Tájvédelmi Körzet területe levegőtisztaság-védelmi szempontból érzékeny terület, ú.n. „levegőtisztaság-védelmi szempontból ökológiailag sérülékeny terület”, ahol szigorúbb levegőtisztaság-védelmi követelményeknek (határértékeknek) kell teljesülniük. A károsanyag-komponensek megengedett koncentrációit 4/2004 (IV.7.) KvVM-ESzCsM-FVM együttes rendelettel módosított 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza. A tervezési területen a légszennyezettség egészségügyi és ökológiai határértékei a vizsgált komponensek tekintetében egészségügyi határértékek éves határérték [μg/m3] napi határérték [μg/m3] órás határérték [μg/m3]

CO 3000,0 5000,0 10000,0

HC -

NO2 40,0 85,0 100,0

PM10 40,0 50,0 -

ökológiai határérték NO2 30,0 -

Ezért vizsgáltuk, hogy 1103.j. úton a fejlesztési terület hatása következtében várható forgalmi viszonyok alapján milyen mértékű immisszió várható. A közlekedés által okozott légszennyezettség meghatározása a következő adatok figyelembevételével történt: − várható forgalmi adatok a 1103. j. úton a FŐMTERV Kft forgalom szimulációja alapján − az imisszió a 1103 j. út tengelyétől 10 méter távolságban került meghatározásra − az uralkodó szélirány ÉNy-i, az átlagos szélsebesség 3/5 m/s, valamint − a gépkocsi-forgalom átlagsebessége 70 km/h. F: a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg.

KÉSZ TERVEZŐ KFT.

24



Várható közlekedési immisszió az 1103.j. út vizsgált szakasza környezetében μg/m3

CO

CH

NO2

PM

Átlagos napi

63,2

3,4

9,2

0,41

Csúcsórai

151,7

8,1

22,0

0,97

Megállapítható, hogy a tervezett funkciók üzemelése során a védett természetvédelmi területeken a szigorúbb levegőtisztaság-védelmi határértékek teljesülése biztosítható. Levegőtisztaságvédelmi érdekeket is szolgál (jelentős levegőtisztaságvédelmi szűrű szerepet is betöltve) a fejlesztési terület K-i oladalán 1103. j. út mentén tervezett védelmi rendeltetésű erdősáv, amely puffer szerepet tölt be a természeti szempontból értékes, az út túloldalán levő védett erdőterületek felé.

Talaj- és a vizek védelme A felszín alatti víz állapota szempontjából a tervezési terület fokozottan érzékeny besorolású a 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet melléklete szerint. A területre vonatkozó hatályos szabályozási tervhez képest nagyságrenddel nagyobb mennyiségú szennyvíz keletkezése várható. A fejlesztési területen elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózatot kiépítése és az összegyűjtött szennyvizek szennyvíztisztító telepen való tisztítása tervezett. Ebből következően a területhasználat tervezett módosulása és a fejlesztési terület bővítése a talaj- és a felszíni- és felszín alatti vizek tekintetében nem tekinthető a talaj és a vizek állapotát veszélyeztető tényezőnek. A talaj és vizek védelme tekintetében a HÉSZ a vonatkozó előírásainak kiegészítésére nincs szükség.

Hulladékkezelés A területhasználat tervezett módosulása és a fejlesztési terület bővítése nagyobb mennyiségű hulladék keletkezését eredményezi. A keletkező többlet hulladék elsősorban kommunális hulladék, de a tervezett szolgáltató létesítményekben kisebb mennyiségben veszélyes hulladékok keletkezése is várható elsősorban az konyhai funkciót is tartalmazó tevékenységek (pl.: használt sütőolaj, egyes ételmaradékok stb) ill. irodai funkciókhoz kapcsolódóan (pl.: számítógép és kellékeinek hulladéka stb). Ezek területről való elszállítása és ártalmatlanítása megoldható, sőt az országos szintű jogszabályok szerint meg is kell oldani. Hulladékkezelés tekintetében a HÉSZ a vonatkozó előírásainak kiegészítésére nincs szükség.

Környezeti zaj elleni védelem Elsősorban a fejlesztési területen tervezett újabb funkciók következtében a terület megközelítő útvonalain jelentős forgalom növekedés várható. Az egyes megközelítő útvonalakon a forgalom várható nagyságára és megoszlására, forgalomszimulálására vonatkozóan a területfejlesztő tanulmányokat készítetett (FÖMTERV 2008, Heckenast & Heckenast Bt. 2008,). A terület megközelítésére, feltárására vonatkozóan több változat került kidolgozásra. A Szabályozási terv a kiválasztott változatot vette figyelembe, a módosuló

KÉSZ TERVEZŐ KFT.

25



fejlesztési program megvalósulása esetén várható közlekedési zajhatásokat e változatra vonatkozóan értékeljük. A várható közlekedési zajhatásokat nemcsak a tervezési területen, ill. határán haladó utakra vonatkozóan értékeltük, hanem a hivatkozott közlekedési tanulmányokban lehatárolt hatásterületekre vonatkozóan is. A várható közúti közlekedési zajszinteket a „Közúti közlekedési zaj számítása” ÚT 2-1.302 sz. Útügyi műszaki előírás szerint, számításokkal határoztuk meg. A nappali időszak (800-2200) forgalmát az I. és II. akusztikai járműkategória esetén a napi forgalom 91%-ának, a III. akusztikai járműkategória esetén 90%-ának, az éjjeli időszak (2200800) forgalmát az I. és II. akusztikai járműkategória esetén a napi forgalom 9%-ának, a III. akusztikai járműkategória esetén 10%-ának tekintettük. A számítások során az utak geometriai vonalvezetése következtében zajló forgalom tényleges haladási sebességet vettük figyelembe, külterületi szakaszokon mindegyik akusztikai járműkategóriánál v=70km/h, belterületi szakaszokon v=50km/h haladási sebességet. A forgalmat egyenletesen áramló forgalomnak tekintettük. A zajforrás és a megítélési pont közötti felületet külterületi szakaszokon hangelnyelő tulajdonságú felszínként (mezőgazdasági-, ill. erdőgazdasági területek, út menti zöldfelületek), a belterületi szakaszokon átlagos hangvisszaverődő tulajdonságú felszínként vettük figyelembe.

KÉSZ TERVEZŐ KFT.

26



Várható közlekedéstől származó környezeti zajszintek (dB) útszakasz

nappal (600-2200) LAeq(7,5) LAeq(d,h)

éjjel (2200-600) LAeq(7,5) LAeq(d,h)

külterületi szakaszok 68,64 61,60 1103. j.út 56,78 49,74 1102. j. út 67,58 55,72 60,54 48,68 1102. j. út belterület mellett Ny-i oldalon 68,87 57,01 61,84 49,98 11102. j. út 66,48 54,62 59,44 47,58 65,78 58,74 Páty-Telki elkerülő út 53,92 46,88 Páty nyugati elkerülő északi szakasz 69,53 57,67 62,49 50,63 Páty nyugati elkerülő középső szakasz 67,58 55,72 60,54 48,68 Páty nyugati elkerülő déli szakasz 64,11 52,25 57,07 45,21 K jelű út 67,45 55,59 60,41 48,55 belterületi szakaszok 1102. j. út belterületen a legforgalmasabb szakasz mellett 67,33 64,07 60,29 57,03 1102. j. út belterület legkevésbé forgalmas szakasz mellett 64,81 61,55 57,77 54,51 Páty Északi elkerülő út 62,06 58,79 55,02 51,76 LAeq(7,5) : egyenértékű A-hangnyomásszint az úttengelytől 7,5m-re LAeq(d,h) : egyenértékű A-hangnyomásszint – külterületi szakaszokon a védőtávolság szélénél, az úttengelytől 50 m-re, – belterületi szakaszokon a beépítésekre jellemzően, az úttengelytől 15m-re. A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3.sz. melléklete tartalmazza a közlekedéstől származó zajterhelési határértékeket a zajtól védendő területeken. A 3.sz. mellékletben szereplő határértékeknek új tervezésű, vagy megváltozott területfelhasználású területeken kell teljesülniük. A tervezett fejlesztési területen vegyes terület, üdülőterület, különleges sportterület területfelhasználási egységek tervezettek. Az utakhoz legközelebbi területeken –a 1103. j. úthoz és Páty-Telki közigazgatási határán tervezett úthoz közeli területeken– vegyes területek tervezettek. A tervezési területen az egyes területfelhasználások esetén az alábbi határértékek tartandók be: Környezeti zajterhelési a határértékek a tervezési területen tervezett különböző területfelhasználási egységek esetén az 1103.j. út/Páty-Telki közig. határon tervezett út mentén Rendelet melléklete sorszám

3.sz. zaj elleni szerinti szempontjából kategória

védelem nappal területi (600-2200)

éjjel (2200-600)

1.

Üdülőterület, különleges 55/50 dB területek közül az egészségügyi területek

45/40 dB

3.

lakóterület (nagyvárosias 65/60 dB beépítésű), vegyes terület,

55/50 dB

KÉSZ TERVEZŐ KFT.

27



A zajszint számítások eredményeképpen megállapítható, hogy a fejlesztési területen a 1103. j. út és a Páty-Telki határán tervezett út védőtávolságának szélénél-az utaktól 50-50m-re- a vegyes területekre vonatkozó határértékek mind nappali, mind éjjeli időszakban teljesülnek. Az üdülőterületekre vonatkozó zajterhelési határértékek ezen utak védőtávolságánál még nem teljesülnek. A zajszámítások eredményei figyelembevételre kerültek mind a területfelhasználás, mind az építési helyek meghatározásakor: ⎯ a területfelhasználás tervezésekor az utakhoz közeli területeken környezeti zaj ellen nem védendő –erdő- területhasználatok tervezettek, továbbá a zajtól legjobban védendő területhasználatok a terület belsőbb részein tervezettek, ⎯ építési hely kizárólag olyan helyen megengedett, ahol az adott területhasználatra vonatkozó környezeti zajterhelési határértékek teljesülnek. A hatás terület pátyi belterületi szakaszain a jelenlegi környezeti zajszintekhez viszonyítva +1-2dB zajszint növekedés várható. Az új építési utakra vonatkozó zajterhelési határértékekhez viszonyítva nappali időszakban +1-4dB-lel, az éjjeli időszakban +4-7dB-lel magasabb környezeti zajterhelés várható a környezeti zajtól védendő homlokzatok előtt.

11.5. A vizsgált terület biológiai aktivitás értékének alakulása a tervezett területhasználatok esetén Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 2006. évi márciusi módosítása a takarékos területgazdálkodás ösztönzése érdekében előírja, hogy újonnan beépítésre szánt területek kijelölése csak oly módon történhet, hogy az adott település közigazgazgatási területén az ú.n. „biológiai aktivitás érték” nem csökkenhet. Az egyes területek biológiai aktivitás érték számítására vonatkozó előírásokat a 9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet határozza meg. A biológiai aktivitásérték változása a közigazgatási terület egészére, az Étv. 8. § (2) bekezdés b) pontja értelmében új beépítésre szánt terület kijelölése miatt nem csökkenhet, ill. az aktivitásérték csökkenését más területen való aktivitásérték-növeléssel szükséges pótolni. A tervezési terület besorolása Páty hatályos Településszerkezeti tervében jelentősen módosulni fog: ⎯ az OTÉK 2008- évi módosítása lehetővé teszi beépítésre nem szánt különleges területek kijelölését is, ezzel a lehetőséggel élve, a jelenleg egységesen beépítésre szánt különleges sport-szabadidő területből a golfpálya területe beépítésre nem szánt területbe kerül átsorolásra, ⎯ a területen beépítésre szánt területek területfelhasználás szerinti besorolása változik, differenciálódik, ⎯ a fejlesztési terület két helyen bővül, e területek Páty hatályos Településszerkezeti tervében szereplő területi besorolásokhoz képest újonnan beépítésre szánt területeknek minősülnek.

KÉSZ TERVEZŐ KFT.

28



A tervezési területre vonatkozóan a jelenlegi és tervezett területhasználatok esetén a vizsgált terület biológiai aktivitásértékét a 9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet 1.sz. mellékletében szereplő biológiai aktivitás érték mutatók alkalmazásával számítottuk ki:

területnagyság Jelenlegi használat hatályos TSZT-en Ksp-be sorolt ter. új bővítési területek hatályos TSZT-en Má-ba sorolt terület (hrsz.: 020/23-24 és 023/7) összesen: Tervezett használat: Üdülőházas terület (Üü-1 építési övezet) Településközpont vegyes terület (Vt11, Vt-12, Vt-13, Vt-14, Vt-15, Vt-16 építési övezetek) Különleges golf (beépítésre nem szánt Kk-golf övezet) – gyepterületként figyelembe véve Védelmi rendeltetésű erdő (Ev övezet) Zöldterület (Z övezet) Közlekedési területek (Kö övezet) összesen: Biológiai aktivitás érték mérleg:

érték- biológiai aktivitási mutató érték

96,35 ha

3,5

337,225

17,24 ha

3

51,72

113,6 ha

388,945

14,0 ha

2,7

37,8

20,1 ha

0,7

14,07

60,5 ha

5

302,5

5,0 ha 0,8ha 13,2 ha 120,4648 ha

9 6 0

45,0 4,8 0 404,17

+ 15,225

TSZT: Településszerkezeti terv Ksp: sport, szabadidő különleges terület Má: általános mezőgazdasági terület (szántó művelési ág) A tervezési terület az ÖTM rendeletben meghatározott számítási módszert alkalmazva a tervezett területfelhasználásbeli változások esetén a biológiai aktivitás érték a közigazgatási területen nem csökken, hanem növekszik. Ez nagyrészt a golfpálya területének beépítésre szánt területből beépítésre nem szánt területbe való átsorolásából következik.

12. KÖZMŰELLÁTÁS ÉS ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Közmű és elektronikus hírközlési adottságok A fejlesztésre tervezett terület jelenleg mezőgazdasági célú hasznosítású, így közműellátás és elektronikus hírközlési ellátás szempontjából is ellátatlan. A területen azonban áthalad oszlopokra fektetett középfeszültségű villamosenergia hálózat, amelynek kiváltása szükséges a tervezett beruházás megvalósításához. A területen továbbá egy vezeték nélküli szolgáltatáshoz szükséges antenna helyezkedik el, amelynek helyfoglalását a továbbtervezés során, mint területhasznosítási korlátozást, kell kezelni.

Közműellátási igények A fejlesztésre szánt terület nyílt karszt felett helyezkedik el, amely szigorú környezetvédelmi és vízbázis védelmi igények teljesítését teszi szükségessé. A védelem csak a teljes

KÉSZ TERVEZŐ KFT.

29



közműellátás megoldásával biztosítható, így a szabályozási terv helyi építési szabályzata a terület funkcióváltásának megvalósításához a teljes közműellátás követelményét feltételül szabja. A közműellátással kapcsolatban a beruházó elvárása is a komfort igény biztosítása törekedve annak gazdaságos megoldására, mivel a fenntartási költség alakulását alapvetően befolyásolják a közműellátás költségei. A komfort biztosítása is a teljes közműellátás kiépítését igényli. A teljes közműellátás keretében kell majd biztosítani a terület vízellátását (benne az ivóvíz, szociális víz, tűzivíz és locsolóvíz ellátását), a szenny- és csapadékvíz elvezetését, a villamosenergia ellátását, az automatikus üzemvitelű hőellátást biztosító földgázellátást és az elektronikus hírközlést. Természetesen mindezt kiegészítve a megújuló energiahordozók hasznosításával, s azokkal az időközbeni szolgáltatási fejlesztésekkel, amelyek az önfenntartás javításához hozzá tudnak járulni. A területen a beruházó golfpálya létesítését tervezi, annak kiszolgáló létesítményeivel, klubházzal, továbbá a golfpályát igénybevevők számára szállás lehetőséget nyújtó épületek, bérelhető-vehető apartman-házak, üdülőházak, valamint a vendégek és a szomszédos lakóterületet is szolgáló kereskedelmi és egyéb célú létesítmények, intézmények, irodák helyezhetők el. A teljes közműellátásához prognosztizálhatók: ivóvíz igény m3/nap:

összesítve

és

kerekítve

a

következő

közműigények

1400

tüzivíz igény külső l/perc:

3600-6000

belső l/perc:

900

locsolóvíz igény m3/nap:

1200

keletkező szennyvíz m3/nap:

1300

földgáz igény nm3/h:

4500

villamosenergia igény MW:

15

Ezek a prognosztizált igények tájékoztatásul szolgálnak a közműszolgáltatók felé az alap bázisok és gerinc hálózatok megfelelőségének felülvizsgálatához, valamint a gerinchálózati csatlakozások paramétereinek a meghatározásához. A tényleges közműigény bejelentés a közműszolgáltatók felé csak az egyes épületek konkrét tervezése során szükséges, s akkor már a tervezett épület épületgépészeti, elektromos tervezése keretében meghatározott, számított igény alapján történik a bejelentés.

Terület előkészítés közműves feladatai A beépítetlen, közműellátás tekintetében ellátatlan területen áthaladó villamosenergia hálózat és az elektronikus hírközlés területen üzemelő bázislétesítményével kell foglalkozni a terület előkészítés során. A tartóoszlopokra fektetett villamosenergia hálózat kiváltásának műszaki akadálya nincs, a költségviselő az, akinek érdekében a kiváltás történik. A bázisállomás áttelepítésének sincs műszaki akadálya, csak a költségei jelentősek, meghaladják az általa felszabaduló terület használati értékét. A jelenleg közműellátással nem rendelkező terület közművesítésének megoldására, tanulmányterv készült, amelyből legkedvezőbb közművesítési megoldás építhető be a településrendezési tervbe. A terület előkészítés során a közhálózati csatlakozások kiépítését kell megoldani.

KÉSZ TERVEZŐ KFT.

30



A fenntartási költségek csökkentése érdekében szükséges a megújuló energiahordozók (napenergia, föld energia) hasznosítása, amely azonban az éves fogyasztás csökkentését segíti, de jelenleg ismert műszaki adottságai mellett, a közhálózati csatlakozási igényeket nem váltja ki. Szintén a fenntartási költségek csökkentését célozza a helyi vízbeszerzés előkészítése is, amelynek korlátja a település hidrogeológiai adottság, a karsztvíz bázis védelme, valamint a vízminőség folyamatos ellenőrzési igényének biztosítása. A nem ivóvíz minőségű vízellátáshoz a saját vízbázis alkalmazása a vízellátás gazdaságosságát növeli. További lehetőségek a szürkevíz és az esővíz hasznosítása, de ezek ma megvalósítható műszaki megoldásai csak kiegészítő használatra teszik alkalmassá. A terület előkészítése során a prognosztizált igények kielégítése a település már kiépített közhálózati rendszereihez történő csatlakozással, illetve a település számára jelenleg rendelkezésre álló bázisokra, gerinchálózatokra történő csatlakozással oldható meg. Az ellátás biztosításához a hálózatok kiépítése a megfelelő csatlakozási helytől a fejlesztési területig szükséges. A hálózatfejlesztési feladatok két részre oszthatók, egyrészt fejlesztési területen kívül, közművenként a közhálózati csatlakozás hely és a fejlesztési terület között gerinchálózati csatlakozás kiépítése, másrészt a fejlesztési területen belül, a belső elosztóhálózat kiépítése.

Közművenkénti hálózatfejlesztési javaslat Vízellátás A fejlesztési területen három féle vízigény jelentkezése várható, az ivó- és szociális, a tűzivíz, valamint a locsolóvíz igénye várható. Ezek közül az ivóvíz és a tűzivíz ellátás, amelyet közhálózati csatlakozással kell megoldani. A nagy mennyiségű locsolóvíz igény kielégítését, mivel az nem igényel ivóvíz minőségű vizet, annak kielégítését helyi vízbeszerzés kiépítésének a segítségével kell megoldani. A helyi vízbeszerzés, a nagy vízigényre tekintettel vízjogi létesítési engedély alapján építhető ki. A tüzivíz ellátást az ivóvíz hálózatról kell megoldani, a tűzivíz ellátás igényére többlet követelmény, hogy NÁ 100-as paraméternél kisebb vezetéket nem szabad építeni, s a hálózatra az előírásoknak megfelelő sűrűségben föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni. Meg kell említeni, hogy amennyiben a kiépítésre kerülő vízhálózatról a szükséges tüzivíz igény nem elégíthető ki, akkor a közhálózatról ki nem elégíthető többlet igény kielégítése az érintett épület telkén belül helyi tüzivíz tároló medence létesítésével biztosítható. A település jelenlegi ivóvíz fogyasztóinak vízellátását az Önkormányzati tulajdonú Pátyi Vagyonkezelő és Közmű Üzemeltető Kft biztosítja. A település vízellátó hálózati rendszere, a vízvezetékek és a különböző műtárgyak az Önkormányzat tulajdonában vannak. A vizsgálatok szerint a település vízellátása alapbázis szempontjából az ÉDV Bicskei Regionális Vízművének (BIRV) rendszeréről történik. A BIRV rendszerének fő alapbázisa a Tatabányai XIV/a aknakút, amelyből igen nagy mennyiségű karsztvizet tudnak kitermelni. A BIRV rendszerébe az akna kutakból kitermelt vízen kívül kisebb vízbázisok ivóvizeit is juttatják. A BIRV regionális ellátó hálózata Tatabányától keleti irányban, több ágon Biatorbágy nyugati széléig van kiépítve, így áthalad Páty közigazgatási területén is északdéli irányban. A település jelenlegi ellátása erről a településen áthaladó regionális hálózati rendszerről kiépített leágazás segítségével biztosított. A fejlesztési területen várható igények kielégítése a településen áthaladó regionális gerinchálózatáról -a BIRV rendszerben rendelkezésre álló kellő tartalékaira való tekintettel bázisfejlesztési igény nélkül megoldható. Ehhez a fejlesztési terület ellátására a BIRV rendszeréről új hálózati kapcsolatot kell kiépíteni. Csatlakozó vezetéknek legalább NÁ 200250-es átmérőjű leágazást kell kiépíteni, amely az új elosztóhálózat táppontja. A csatlakozás

KÉSZ TERVEZŐ KFT.

31



kiépítése közvetlenül a BIRV rendszeréről történne, de a kiépített hálózat a település egységes hálózati rendszerének a részét képezné és a település vízellátásának üzemeltetője lenne az építendő hálózat, s ezzel a fejlesztési terület vízellátási rendszerének is az üzemeltetője.

Szennyvízelvezetés A település már beépített területéről a szennyvízelvezetést az Önkormányzati tulajdonú Pátyi Vagyonkezelő és Közmű Üzemeltető Kft biztosítja. A fejlesztési területen elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózatot kell kiépíteni és az összegyűjtött szennyvizeket a szennyvíztisztító telepre szállítani. A szennyvízcsatorna hálózat által elvezetett szennyvizek a pátyi szennyvíztisztító telepre kerülnek, ahol azokat kétfokozatú (mechanikai + biológiai) tisztítással tisztítják meg, a tisztított szennyvizek befogadója a Füzes patak. A tisztítótelep kapacitása 1300 m3/d, PURATOR technológiájú eleveniszapos rendszerű (mély levegőztetéses) tisztító technológiával épült ki. A fejlesztési területről elvezetendő szennyvíz befogadására a tanulmánytervi megállapítások alapján a település szennyvíztisztító telepe vehető figyelembe. A Pátyi szennyvíztisztító telepet 1300 m3/d kapacitása, ha kiterhelődik, akkor báziskapacitás további bővítési igényével kell számolni, amelynek területi lehetősége a tisztítótelepnél biztosítható. A fejlesztési terület és a szennyvíztisztító telep között szennyvíz nyomó vezetékként, célvezeték építése szükséges, amellyel a fejlesztési területen belül kiépítendő szennyvízhálózattal összegyűjtött szennyvizet a tisztítótelepre lehet szállítani. A szennyvíz nyomó vezeték elhelyezésére nagyon kedvező lehetőséget kínál a patak, amelynek medre mellett, a karbantartására kijelölt sávban, a fejlesztési területtől a szennyvíztisztító telepig lehetne a nyomóvezetéket különösebb akadály nélkül végig lefektetni. A fejlesztési területen belül gravitációs hálózat építése szükséges, amelyre a település topográfiai adottságára tekintettel a mély pontokon átemelő műtárgyak elhelyezési igényével is kell számolni. Az átemelőktől nyomóvezetékkel továbbítható a szennyvíz a befogadó csatorna szakaszba. Meg kell említeni, hogy a szennyvízátemelő műtárgy védőtávolság igényű, bűzzáróan kivitelezett műtárgy esetén a védőtávolság igény 20 m, kellő bűzzár nélkül a védőtávolság igény 150 m lenne.

Csapadékvíz elvezetés A fejlesztési terület topográfiai adottságára tekintettel a csapadékvizek két irányba történő elvezetési igényével kell számolni. A csapadékvizek befogadója a Füzes patak, amelynek nyugati irányba, a főágába, keleti irányba az egyik mellékágába vezethető be a területről elvezetendő csapadékvíz. A befogadó élővíz, a patak vízminőségének védelme érdekébe, a bevezetés csak hordalékfogó műtárgyon keresztülvezetéssel oldható meg, így annak elhelyezési igényével is kell számolni. Az elvezetés a fejlesztési terület és a befogadó patak között, mint beépítésre nem szánt területen nyílt árkos vízelvezetési móddal oldható meg. A fejlesztési területen belül zárt csapadékvíz elvezető hálózatot kell kiépíteni, a fejlesztési területen kívül, beépítésre nem szánt területen a csapadékvizek továbbszállítására nyílt árkos vízelvezetés is kialakítható. A fejlesztési területen, a várható burkoltsági arány növekedésére tekintettel lényegesen megnő az elvezetendő csapadékvíz mennyisége. A befogadó terhelésnövekedésének szabályozása érdekében célszerű záportározót létesíteni. A csapadékvíz visszatartás mértékét és a tárolás javasolható műszaki megoldását a vízminőség megőrzésének biztosítása korlátozza. A vízvisszatartást szolgáló akár burkolt, akár földmedrű tározótározók csak a kellő vízmozgás, vízutánpótlás garanciájával üzemeltethetők zavartalanul. Kellő vízutánpótlás esetén lehet több-funkciós hasznosítású záportározót is létesíteni. Ebbe

KÉSZ TERVEZŐ KFT.

32



a körbe tartozik a golf pálya üzemeltetéséhez szervesen tartozó látványvízfelület és annak fenntartása is. A kiválasztott műszaki megoldás vízjogi engedély köteles. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a fejlesztési terület feltárását, megközelítését szolgáló, fejlesztési területen kívüli úthálózat csapadékvíz elvezetését is csatolt beruházásként meg kell építeni. Meg kell említeni, hogy a fejlesztési területen belül nagyobb, (20 gépkocsit befogadó) parkoló felületekről, illetve egyéb szénhidrogén szennyezésnek kitett felületekről a csapadékvizeket össze kell gyűjteni és azokat olaj, benzin fogó műtárgyon átvezetve szabad csak a csapadékvíz gyűjtőhálózatba vezetni, így a befogadó előtt már csak hordalékfogó műtárgy elhelyezése szükséges.

Villamosenergia ellátás A település villamosenergia ellátását a Budapesti ELMŰ Zrt. biztosítja. Az ellátás 20 kV-os középfeszültség szintű hálózatról történik, amelynek táppontja eddig a Budaörsi 120/20 kVos alállomás volt. A térség nagyon intenzív fejlődésére tekintettel jelentősen megnőtt a villamosenergia fogyasztás, s ezzel a térség lassan táppont hiányossá vált. Ezért a korábban a MÁV számára Biatorbágyon létesített alállomáson cella bővítést hajtottak végre, hogy a térség többlet kapacitással rendelkezzen. Így a szolgáltató jelenleg a Biatorbágyi 120/20 kVos alállomásról tudja a jelentkező új igénylőket ellátni. A várható igények kielégítésére a közelmúltban született szolgáltatási rendelet értelmében a középfeszültségű hálózaton és a táppontnál jelentkező hálózatfejlesztési feladatokat a szolgáltató saját terveztetéssel és beruházással oldja meg. A szolgáltató a fogyasztóval megállapodást köt és csatlakozási díjat fizettethet, amely a valós hálózatfejlesztés beruházási költségein alapszik. A világítási és technológiai célú várható villamosenergia igény kielégítése a település kiépített hálózatáról csak nagyon korlátozott mértékig elégíthető ki. Az első fogyasztók, a felvonulási villamosenergia igény még a település már kiépített hálózati rendszeréről kielégíthető, de ez 1-2 MW-nál nem több. Ezt meghaladó igény jelentkezésekor új hálózati rendszert kell kiépíteni a rendelkezésre álló alállomástól. Az alállomástól nagyobb távlatra három, a tervezés távlatáig két 20 kV-os földkábelkör kiépítési igényével kell számolni. Meg kell említeni, hogy az alállomás és a fejlesztési terület között érintett települések közigazgatási területére vonatkozó helyi építési szabályzatok szerint a beépítésre szánt területen történő átvezetést földkábelbe fektetéssel kell, a beépítésre nem szánt területen föld feletti vezetéssel lehetne hálózatot építeni. A nyomvonal létesítésének helyigénye földkábelbe történő fektetéssel kedvezőbb, arra közterületen belül biztosítható lehetőség, a föld feletti vezetés magántulajdonú területeket érintene. A fektetéshez szükséges tulajdonosi hozzájárulás beszerzése sokkal könnyebb és gyorsabb kábelfektetés esetén, így a hálózatfejlesztés megvalósítása kábelfektetéssel javasolt. A szolgáltató Páty-Herceghalom ellátására hálózatfejlesztést tervez, ennek keretében valósítja meg azt a külső hálózatfejlesztést, amely a fejlesztési terület ellátásához is szükséges. Erről a hálózatról a tervezés távlatáig várható igények kielégítését tervezi a szolgáltató biztosítani. Az alállomástól az autópálya mellé fektetendő kábelhálózatról, a Sasfészek tó pihenő és benzinkút nyugati szélétől indítaná a szolgáltató a hálózati csatlakozás kiépítését. Indulásnál, az első igények kielégítéséhez a leágazástól a hálózatot a Biatorbágyi útig építené ki, ott csatlakozna a már kiépített hálózathoz. Előszőr alátámasztaná a már üzemelő hálózatot, majd az igények növekedésével továbbépítené a hálózatot, a szolgáltató tervei szerint, az üzemelő oszlopokra fektetésével. Így tervezné a település már beépített részein keresztül vezetni a hálózatot a fejlesztési terület ellátására az első 6 MW-ig. Ezt meghaladó igénynél már új kábelkör kiépítési igényével kell számolni, amelynek kiépítése csak föld alatti

KÉSZ TERVEZŐ KFT.

33



elhelyezéssel építhető. A további igénynövekedésre pedig a már kialakításra kerülő kábelkör nyomvonalán lehet majd az újabb kábelkört fektetni. A kiépítésre kerülő kábelkör fűzi majd fel a fejlesztési területen belül elhelyezett fogyasztói transzformátor állomásokat, amelyről induló kisfeszültségű elosztóhálózatról történik közvetlen a fogyasztók kiszolgálása. A közép- és kisfeszültségű hálózat is földalatti elhelyezéssel építendő. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a fejlesztési terület feltárását, megközelítését szolgáló úthálózat belterületi szakaszának közvilágítását is csatolt beruházásként meg kell építeni.

Földgázellátás Páty már beépített területén a gázellátást a Zsámbéki medence gázellátó rendszeréről biztosítják. A vizsgálatok szerint a gázátadó mellé telepített nagy/nagy-középnyomású nyomás-szabályozó, mint bázis biztosítja a Zsámbéki-medence településeinek, ezek között Páty gázellátását is. A nyomás-szabályozótól egy gerinchálózat indul Zsámbék község felé, amely tovább épült egyrészt Tinnye felé, másrészt Herceghalom-Etyek, Budajenő, illetve Páty-Biatorbágy felé. A nagynyomású vezeték és az átadó a MOL Zrt. kezelésében van, a térségben üzemelő nagy-középnyomású földgáz vezetékek és a berendezések tulajdonosa a Zsámbékgáz volt, amelynek utódja az engedélyezést és a szolgáltatást biztosító TIGÁZ 2 Zrt. A Páty-Biatorbágy felé megépített nagy-középnyomású vezeték NÁ 200-as mérettel áthalad a településen, illetve elhalad a fejlesztési terület mellett, attól nyugati irányban. A fejlesztési terület földgázellátására a közelébe haladó nagy-középnyomású hálózat áll rendelkezésre, bár várhatóan csak háttérfejlesztést követően tehető alkalmassá szolgáltatásra. A földgázellátás vonatkozásában is, hasonlóan a villamosenergia ellátáshoz, a szolgáltatási rendelet értelmében a külső hálózat és a táppont fejlesztési igények terveztetése és beruházása a szolgáltatót terheli, amelynek igénybe vételekor a fogyasztóval szolgáltatási megállapodást köt, amelyben rögzíti a szolgáltatás megkezdésének műszaki-gazdasági feltételeit. A fejlesztési terület ellátására a hálózati csatlakozást tehát a településen áthaladó nagyközépnyomású gerinchálózatról kell kiépíteni, amelynél a fejlesztési területhez legközelebb eső pontjánál alakítható ki a csatlakozási lehetőség. A földgázellátás tervezésénél is meg kell jegyezni, hogy a termikus célú energiaigények kielégítésére egyéb energiaforrások (a napenergia, a föld energiája) is figyelembe vehetők. Ezek azonban csak az éves energiafelhasználást csökkenthetik, s a fejlesztési terület fenntartható fejlődését szolgálja.

Megújuló energiahordozó hasznosítási lehetőség Az átfogóbb területrendezési tervek, a természeti adottságok ismerete alapján a megújuló energiahordozók közül a geo-, a szél- és a napenergiának van, illetve lehet jelentősebb szerepe, energiagazdálkodási szempontból. A település természeti adottsága, hogy a napenergiát gazdaságosan tudja hasznosítani. A passzív napenergia-hasznosítás az épületek tájolásával érhető el. Ezt nagyon jól lehet hasznosítani új épületek elhelyezésénél, az új épületek jól megtervezett telepítésével. Az épület kedvezőbb tájolásán kívül egyéb építészeti elemek alkalmazásával, tudatos növénytelepítéssel fokozni lehet a hasznosítható napenergia mennyiségét. A kedvező fekvésű napos területeken 2000 körüli napsütéses órányi napenergiát lehet hasznosítani. Az aktív napenergia hasznosítására is figyelemmel kell lenni a továbbtervezés során. Az aktív napenergia hasznosítására napkollektorok, fotóelemek telepítése szükséges.

KÉSZ TERVEZŐ KFT.

34



Ezek gondos elhelyezéséhez szükséges az építész esztétikai igényessége is, ennek nem szabad arculatrontóvá válni. A napenergia hasznosításának különösen ott van jelentősége, ahol a napenergia rendelkezésre állása és a felhasználási lehetősége egybe esik. Erre a sport és rekreációs területen van mód. A szélenergia hasznosítási lehetősége is rendelkezésre áll. Ma már a műszaki fejlesztések eredményeként kompakt kis egységek is léteznek, amelyekkel akár családi ház szinten van lehetőség a gazdaságosabb energiaellátás kiépítésére, a megújuló energiaforrások segítségével. Meg kell említeni a megújuló energiahordozók között a hőszivattyúval történő föld energia hasznosítását, amelynek igénybevétele lényegesen kedvezőbb a többi megújulónak tekinthető energiaforráshoz képest, mivel jelenléte sokkal kiegyenlítettebb, nincs közvetlen időjárási összefüggése. Alkalmazása egyedi berendezéssel oldható meg, az egyes telkeken belül jelenthet kedvező megoldást.

Elektronikus hírközlés Vezetékes hírközlési létesítmények A település már beépített területén a jelenlegi vezetékes távközlési ellátása az igények alapján megoldott. A hálózatok jellemzően föld feletti elhelyezésűek. A vezetékes távközlés bár műszaki megjelenésében közmű jellegű, szolgáltatása alanyi jogon történik. Ezért az igénylők ellátása is egyéni elbírálással, egyéni szerződéskötés alapján történik. A szükséges hálózatfejlesztést a szolgáltató saját beruházásként valósítja meg. A kedvező távközlési ellátottság ellenére célszerű nyilvános távbeszélő helyek kialakítása is. Ezt lehetőleg kereskedelmi-szolgáltatási létesítményhez kapcsolódóan kellene megoldani. A korszerű adatátvitel is egyelőre a vezetékes távközlési hálózaton keresztül oldható meg nagyobb biztonsággal. A kedvező műsorvétel lehetőségére kábelhálózatot kellene kiépíteni, hogy az ingatlanonkénti antenna megjelenése elkerülhető legyen.

Vezeték nélküli hírközlési létesítmények A településen valamennyi vezeték nélküli (T-Mobile, Pannon, Vodafone, Eurohivó) hírközlési szolgáltató tudja biztosítani a vételi lehetőséget. A területen üzemelő antenna kiváltása az előzetesen becsült várható költségigénye miatt nem tervezett, de a beruházó igénye a későbbiekben a kiváltás megoldása.

13. Közlekedés 13.1 Jelenlegi közlekedési helyzet Hálózati kapcsolatok, közúthálózat, forgalom A tervezési területet jelenleg egyetlen fontosabb közlekedési elem, a 1103j. országos mellékút érinti közvetlenül. Az út Perbált és Budakeszit köti össze, Budakeszin keresztül Budapesthez is fontos kapcsolatot biztosít. A területünkhöz közel ágazik ki belőle a 11102j. út, ami szintén országos mellékúti szerepet tölt be, bekötőút, a csomópontból Páty központjába vezet. A tágabb környezet közlekedési kapcsolatait további országos utak szolgálják. A területtől délre halad a 1102j. út, ami Pátyot átszelve Zsámbék és Budakeszi között teremt összeköttetést. Ehhez az úthoz a község központjában kapcsolódik a Biatorbágyra vezető 81106j.

KÉSZ TERVEZŐ KFT.

35



Az M1 autópálya és az 1sz. főút egyaránt a község déli határa mentén halad. Teljes értékű csomópont viszont az M1 autópályán Budapest irányában legközelebb az M1-M7-M0 csomópontrendszerben található, míg Győr irányában a herceghalmi csomópontnál van. Mindkét csomópont csak kerülőkkel érhető el Pátyból. A község szempontjából az 1. sz. főút sem jelent kapcsolati lehetőséget, mert a 81106j. útnál nem épült csomópont, így a főútra legközelebb csak Biatorbágyon lehet ráhajtani. A 1103j. út jelenlegi nyomvonala a tervezési terület északkeleti szélén halad. A vonalvezetés éppen ezen a szakaszon nem túlságosan kedvező, a domborzati adottságok miatt három szűkebb ív követi egymást. A jellemző szabályozási szélesség 15 méter körül van. Az útnak ez a része külterületi szakasz, kialakítása is külterületi jellegű, kétoldali árokkal, járda nélkül.

Tervezési terület

Részlet a Szabályozási Tervhez készült egyik közlekedési tanulmányból Az országos utak forgalma az alábbi táblázat szerinti:

Közút száma

Összes forgalom

Autóbusz Tehergépkocsi Lassú MotorKerékSzemély- Kisteherjárműkerékközep. pótspecipár gépkocsi gépkocsi egyes csuklós nehéz nyerges vek pár nehéz kocsis ális

[j/nap] [E/nap]

[j/nap]

[j/nap]

(1)-(12)

(1)

(2)

[j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] (3)

(4)

(5)

(6)

(7)

[j/nap] (8)

[j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] (9)

(10)

(11)

(12)

1103 3536

3944

2738

482

68

0

68

109

13

16

0

18

16

8

11102 1908

2116

1449

255

5

0

34

74

20

14

0

20

29

8

Az országos utakon kívül helyi mezőgazdasági utak érintik a területet. Ezek az utak földutak, többnyire északnyugat-délkelet irányban haladnak át a területen. A földrészletek

KÉSZ TERVEZŐ KFT.

36



megközelítését biztosítják, és a hálózatuk elég sűrű ahhoz, hogy a területünkön áthaladó részek megszüntetése után se jöjjenek létre megközelíthetetlen földterületek. Kerékpáros és gyalogos közlekedés, parkolás Mivel a terület jelenleg mezőgazdasági terület, egyéb közlekedési létesítmények (gyalogos, vagy kerékpáros út, parkoló) nincsenek rajta. Tömegközlekedés A tömegközlekedési ellátást az országos utakon közlekedő helyközi járatok biztosítják, Pátyot jelenleg 8 járat érinti. A járatok mindegyike Budapest és a medence valamelyik települése között közlekedik, Budakeszin vagy Biatorbágyon keresztül érik el Pátyot. A 8 járat közül három áll meg a „Pátyi elágazás” nevű megállóban (a 1103j. és 11102j. utak csomópontjánál), ami a legközelebb van a tervezési területhez. A másik közeli megálló Telki üdülőterületénél van. Az 500 méteres gyaloglási kör a területnek csak egy kis töredékét fedi le. Pátyot egy jelentős vasútvonal, a Budapest - Győr - hegyeshalmi vasúti fővonal is érinti. A vasútvonal azonban csak áthalad a község területén, vasútállomás a két szomszédos településen, Biatorbágyon és Herceghalmon van.

13.2 Közlekedési javaslat Közúthálózat A magasabb rendű tervek a térséget érintő jelentős közlekedésfejlesztéseket tartalmaznak. Ezek közül a tervezési területünket közvetlenebbül a pátyi elkerülő utak, a Telki elkerülő út, és a pátyi autópálya-kapcsolat érinti. A pátyi elkerülő utakat a hatályos pátyi tervek tartalmazzák. A Telki elkerülés viszont a különböző tervekben különböző nyomvonallal szerepel. A megépíthető nyomvonal kijelölése céljából a közelmúltban tanulmányterv készült. A tanulmányterv a Határút és a „nyugati elkerülő” út kapcsolatát is vizsgálta. Tanulmányterv tárta fel a közvetlen autópálya kapcsolat lehetőségeit is. A tanulmányterv alapján elfogadott javaslat szerint a területünk északi határán, a Páty-Telki közigazgatási határon, egy új út, a Páty-Telki Határút fog haladni. A hatályos pátyi tervekben ez az út még nem szerepel. A Határút a „nyugati elkerülő” úton keresztül, a Sasfészek tó csomópont átépítése után, közvetlen autópálya kapcsolatot kaphat. Megfelelő kiépítés esetén az út az országos úthálózat részévé válhat (ahogy a „nyugati elkerülő” út is).

KÉSZ TERVEZŐ KFT.

37



Tervezési terület

Részlet a Szabályozási Tervhez készült egyik közlekedési tanulmányból

KÉSZ TERVEZŐ KFT.

38



Tervezési terület

Részlet a Szabályozási Tervhez készült egyik közlekedési tanulmányból Jelen Szabályozási terv a Határúton három csomópontot ad a területünknek, a 1103j. úton lévőn kívül a terület másik szélén is lenne csomópont, a kettő között pedig egy harmadik. Az előírások szerinti csomóponti távolságok még éppen tarthatóak. A középső csomópontot járműosztályozós csomópontként javasoljuk kiépíteni. A nyugati szélen lévő csomópont a Határút hossz-szelvényi paramétereitől függően lehet járműosztályozós csomópont vagy körforgalom. A szabályozás a nagyobb helyigényű körforgalom számára biztosítja a területet. A tervezési területet keletről határoló 1103j. út vonalvezetésének korrekcióját a hatályos Szabályozási terv tartalmazza. A megváltozott területfejlesztési elképzelések következtében a jelen tervben javasolt korrekció kicsit eltér ettől. A javaslatunk szerint az érintett útszakaszon két új csomópont létesülne, egy a Határútnál, és egy a Pátyi elágazás és a

KÉSZ TERVEZŐ KFT.

39



határúti csomópont között. A csomópontok közötti távolság 4-500 méter, vagyis még éppen megfelel az előírásoknak. Körforgalmú csomópontokat javasolunk, mert ez a csomóponttípus egyeztethető össze leginkább az útszakasz vonalvezetésével. Körforgalmak esetében csak kisebb ívkorrekciókra van szükség, a K.V.B. tervezési kategóriának megfelelő paraméterek a csomópontokon kívüli szakaszokon biztosíthatóak. A területünket délen nem határolja jelentősebb út, de az „északi elkerülő” út a közelben halad. A területünk nyugati szélén vezetett út az „északi elkerülő” út és a Határút között ad kapcsolatot. Az „északi elkerülő” út a területünknek a község felőli közvetlen megközelítését is biztosítja. A területen belüli úthálózatnál a határoló utakhoz kapcsolódó pontok tekinthetők kötöttségnek. A belső úthálózat vonalvezetését ezen kívül alapvetően a területfejlesztés, illetve az annak megfelelő telekosztás határozza meg. Az utak vonalvezetése a tervezett beépítéshez alkalmazkodik. A belső utak helyi kiszolgáló utak lesznek. A szabályozási szélesség 12-16 méter közötti, a szűkebb szabályozású utak a kevésbé intenzív beépítésű területrészeket szolgálják ki. A zsákutcák fordulóban végződnek. Az úthálózat tervezési kategóriák szerinti besorolása az alábbi: − − − −

1103j. út: országos mellékút, K.V.B. (szabályozási szélesség a Szabályozási tervlap szerint) Határút: egyelőre helyi gyűjtőút, országos mellékútnak megfelelő paraméterekkel, K.V.B. (szabályozási szélesség 30 méter) Helyi gyűjtőút: K.V.C., B.V. c-C (szabályozási szélesség 16 méter) Helyi kiszolgálóutak: B.VI. d-D (szabályozási szélesség 12-16 méter).

KÉSZ TERVEZŐ KFT.

40



Gyűjtőút Forgalom A szabályozási tervkészítési fázist megelőzően forgalom-szimulációval vizsgálták, hogy a térség úthálózata el fogja-e bírni a várható forgalmat. A szimulációban Pátynak az M1 autópálya közelébe tervezett gazdasági fejlesztési területeit, azok várható forgalmát is figyelembe vették. A tervezési területünk várható forgalma a beépítési paraméterek alapján lett megbecsülve. A forgalom-szimuláció alapján a fejlesztési terület közvetlen megközelítését biztosító három út (a 1103j. országos út, a Páty-Telki Határút, és a Páty „északi elkerülő” út), a Sasfészek tó autópálya csomóponttal együtt, megfelelően levezeti a térség jelenlegi, és a területfejlesztések után várható forgalmát. Ezek az utak viszont a teljes beépülés esetén nem nélkülözhetőek. A szimuláció értelmében mindegyik úton elegendő a 2×1 sávos kialakítás, és megfelelőek a terv szerinti csomópontok. Kerékpáros és gyalogos közlekedés A fejlesztési területet határoló úthálózatnál a Határút és a 1103j. út mellett javasolunk kerékpárutat. Mindkét út mentén a területünk oldalán (is) lehet vezetni a kerékpárutat, ami így jól kapcsolódhat a területen belüli kerékpáros, gyalogos útvonalakhoz. A Határút tervezett szabályozási szélességén (30 méter) belül a kerékpárút is elfér. A 1103j. út tervezett szabályozási szélessége a tengelytől a területünk felé 15 méterre növekszik, ami szintén elegendő területet biztosít a kerékpárút számára. A területünk belsejét a zöldterületen belüli kerékpáros és gyalogutak szelik át. Parkolás, rakodás A parkolást, rakodást az OTÉK előírásainak megfelelően telken belül kell megoldani. A beépítési paraméterek alapján becsülhetően mintegy 900 parkolóhelyet kell majd kialakítani az intézményekhez, + minden lakó/üdülő egység után egyet-egyet. A parkolók jellemzően épületen belül, többnyire szint alatt lesznek. A terület északi szélén lévő „plaza” mélygarázsa a tervek szerint a Határút felől közvetlen, a belső úthálózathoz nem kapcsolódó megközelítést kap. Ugyanezen a módon tervezik az áruszállítást is.

KÉSZ TERVEZŐ KFT.

41



Tömegközlekedés A pátyi útfejlesztések a helyközi autóbuszok útvonalának is új lehetőségeket kínálnak majd. Az Etele térről induló járat számára nyilván alternatívát jelenthet a „nyugati elkerülő” út – Határút útvonal. A távlatban a járatok megoszthatóak lesznek a településközponton áthaladó, és azt különböző útvonalakon elkerülő járatokra. A járatok útvonalát a fejlesztések következtében fellépő igények fogják determinálni. A területünk tömegközlekedési ellátása mindenesetre csak akkor biztosítható megfelelően, ha a 1103j. út mellett a Határúton is közlekedik autóbusz, ami meg is áll a fejlesztési terület csomópontjaiban. A Budapest - Győr - hegyeshalmi vasúti fővonal elővárosi vasúttá fejlesztése tervezett. Ennek bekövetkeztével a vasúti közlekedés is vonzóbbá válhat a pátyiak számára. Megállók azonban továbbra is csak a szomszédos településeken lesznek. Viszont az úthálózat fejlesztésével ezek a megállók is könnyebben elérhetőkké válnak.

14. KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 2 A környezeti értékelés a terv megvalósulása során várható környezeti következményeket hivatott feltárni és a tervet ennek alapján értékelni a környezeti szempontoknak a döntéshozási folyamat minél korábbi fázisában történő integrálása és a környezetvédelmi szempontból előreláthatóan káros hatásokkal járó folyamatok kiszűrése érdekében. Az értékelés célja, hogy a tervbe szükség esetén olyan további intézkedések, feltételek kerüljenek beépítésre, melyek a környezeti elemek védelmét, a környezet károsodásának elkerülését biztosítják.

14.1. A környezeti értékelés kidolgozási folyamatának ismertetése Előzmények A „Páty-Telki út melletti terület Településszerkezeti terv, Szabályozási terv és HÉSZ módosítása” c. terv (KÉSZ Tervező Kft., felelős településtervező: Zétényi Zsófia) épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 9.§. (2) bekezdésének b) pontja szerinti szerinti előzetes véleménynyilvánítás során a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, valamint a Közép-Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítésze jelezte, hogy a tervezett fejlesztések várható környezeti hatásai miatt szükségesnek tartják az egyes tervek, ill. programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Korm.. rendelet (a továbbiakban: R.) szerinti környezeti vizsgálat lefolytatását. A Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség véleményét azzal indokolta, hogy a fejlesztési terület közvetlenül határos a Budai Tájvédelmi Körzettel és ökológiai hálózatba tartozó területekkel, ezáltal a tervezett fejlesztés korlátozhatja az ökológiai kapcsolatokat, hatással lehet a védett területekre. Fentiek figyelembe vételével a terv környezeti vizsgálata lefolytatásra kerül, melynek részét képező környezeti értékelés tartalmának és részletezettségének megállapításához a Rendelet 7. §. (1) pontja értelmében kikértük a környezet védelméért felelős szervek szakmai véleményét. A környezet védelméért felelős szervek a környezeti értékelés javasolt tartalma ellen kifogást nem emeltek, ennek megfelelően a környezeti értékelés a 2/2005. Korm. rendelet (I. 11.) 4. sz. melléklete alapján, a terv tartalmának és részletezettségének megfelelően meghatározott tematika szerint került kidolgozásra. Az általános követelmények figyelembe vételével a tervezési feladat sajátosságait szem előtt tartva a vizsgálat általános szempontjait a következők szerint rögzítjük: 2

a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint

KÉSZ TERVEZŐ KFT.

42


–

–

–

–

–


A környezeti alapállapot és a jellemző környezetterhelések vizsgálata a hatályos előírások, követelmények tükrében. A vizsgálatok során megállapításra kerül a településrendezés eszközeivel való elvárt intézkedések köre és egyéb környezetvédelmet érintő javaslatok. A tervezési folyamat követi az 1997. évi LXXVIII. törvényben meghatározott településrendezési tervezési folyamatot, nevezetesen az önkormányzat által határozatban elfogadott településfejlesztési koncepció alapján a szerkezeti terv előkészítését, majd a továbbtervezés során a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat kimunkálását. A településrendezési terveket államigazgatási eljárásban történő egyeztetés és a lakosság, valamint civil szervezetek tájékoztatása, bevonása után a képviselőtestületek a településszerkezeti terv módosításokról határozatot hoznak, a Szabályozási tervekről és HÉSZ módosításokról önkormányzati rendeletet alkotnak. Jelen településrendezési tervek és helyi építési szabályzatok és ezen tervek kötelező alátámasztó munkarésze, a Környezetalakítási javaslat munkarészen belül kidolgozásra kerülő környezeti vizsgálat és értékelés—az OTÉK 3.§. (3) bek. 2. pont alapján— egyeztetése a 1997. évi LXXVIII.tv. 9.§.-a szerint történik. Az Étv. szerinti egyeztetési folyamat és a környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerinti egyeztetési folyamata összekapcsolva, együtt kerül lefolytatásra. A környezeti értékelés során az államigazgatási szervek, az érintett lakosság, és a szervezetek módosíthatják, javíthatják a terv minőségét, melyet a szakági tervezők integrálnak az egyes dokumentumokba. Az egyeztetési folyamatban esetleg bekövetkező véleményeltéréseket egyeztető tárgyalás keretében – kompromisszumra törekedve – kell tisztázni. A tervet készíttető önkormányzat illetve a tervező az eltérő vélemények fenntartása esetén indokolni köteles döntését. A környezeti értékelés készítésénél az önkormányzat meglévő és környezetvédelmet érintő, területfelhasználásra hatással bíró tervei, statisztikai adatok, helyszíni ellenőrző vizsgálatok tapasztalatai, az államigazgatási szervek és közüzemi szervek előzetes véleményei vehetők figyelembe. A tervkészítésre rendelkezésre álló időszak nem teszi lehetővé kutatások, ciklusok monitorizálását, így ezek bizonytalanságával készíthetők el a településrendezési tervek.

A környezeti értékelés készítése során tett javaslatok hatása a terv alakulására A tervkészítés során a tervet készíttető önkormányzatot képviselő főépítész, a fejlesztési terület tulajdonosa, a területfejlesztő képviselői, a „Master plant”-t tervező iroda tervezői, a településtervező és a szakági tervezők, továbbá a környezeti értékelést készítők többször konzultáltak a terv alakulása, a szakági javaslatok, a feltárt korlátozó tényezők és védendő elemek, valamint a várható környezeti hatások megismerése, illetve megismertetése érdekében. A cél az volt, hogy az összes résztvevő fél számára biztosított legyen az információ átadása, oda-visszacsatolás működjön a terv és a környezeti értékelésben foglalt megállapítások között. A környezeti értékelés készítése révén a terv kidolgozása során az államigazgatási szervek által adott környezeti vonatkozású vélemények fokozottabban kerültek figyelembe vételre, a környezeti szempontok a mérlegelésnél nagyobb figyelmet kaptak. A terv kidolgozásával párhuzamosan készülő környezeti értékelés megállapításainak hatására a tervezők a módosították a területhasználat rendjét, HÉSZ-be további feltételeket építettek be, illetve a Szabályozási tervet további elemekkel egészítették ki. Pl.: a Budai Tájvédelmi Körzet irányába a fejlesztési terület keleti szélén puffer szerepet betöltő védelmi célú erdő terület került kijelölésre, az építési helyek minden építési övezetben oly módon került meghatározásra, hogy a zaj elleni védelem elvárásai maradéktalanul teljesüljenek, a táj- és természetvédelmi szempontok érvényesülése HÉSZ-ben.

KÉSZ TERVEZŐ KFT.

43



A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása, az általuk adott véleményeknek, szempontoknak a környezeti értékelés késztése során történő figyelembe vétele A környezet védelméért felelős szervek részről a környezeti értékelés tartalmára vonatkozó észrevételek, az 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 9.§. (2) bekezdésének b) pontja szerinti tájékoztatásra érkező, környezeti szempontból releváns információkat tartalmazó észrevételek a környezeti értékelés készítésénél figyelembe vételre kerültek. Az érintett nyilvánosság a helyben szokásos módon értesülhetett a tervezés megkezdéséről, illetve a környezeti vizsgálat lefolytatásáról. Tárgyi településrendezési tervet az egyeztetési anyag összeállítását megelőzően a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság, valamint a testület tárgyalta.

A környezeti értékelés során felhasznált adatok forrása, az alkalmazott módszer korlátai A környezeti értékelés az államigazgatási szervek, a területfejlesztő, az Önkormányzat adatszolgáltatása, valamint a területre vonatkozó tervek és programok felhasználásával készült. Ezek közül az alábbiak emelendők ki: – OTrT Területrendezési Tervéről szóló 2003. évi XXVI. Törvény és annak a 2008. évi L. törvénnyel történt módosítása. – Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló a 2005. évi CXII. törvény – Nemzeti Környezetvédelmi Program II. – III. Pest megye környezetvédelmi program – Páty Településrendezési tervei és HÉSZ (Portaterv Kft. 2006.) – Jean Nouvel építésziroda készített „Master plan”. A környezeti elemek jelen állapotára vonatkozó környezetvédelmi adatbázis nem állt rendelkezésre, ill. nehezen hozzáférhető, ezáltal a hatályos terv elfogadása óta bekövetkező változás, illetve a későbbi összehasonlítások, a monitoring – viszonyítási alap híján – nehezebben elvégezhetők.

14.2. A terv (és változatainak) rövid ismertetése A terv célja, tartalma környezeti vonatkozásainak ismertetése A tervezési terület nagy részére 2006-ban fogadott el az Önkormányzat településszerkezeti tervet, szabályozási tervet és helyi építési szabályzatot. A területre vonatkozó fejlesztési igények megváltoztak. A módosult fejlesztési program a tervezett golf pálya igényesebb és intenzívebb hasznosítását, ezzel párhuzamosan hatékonyabb üzemeltetését, e fejlesztési szándékokat lehetővé tevő, a jelenlegi szabályozásban meghatározottnál bővebb kiegészítő beruházások, szálláshelyek, üdülési lehetőségek biztosítását célozza. A vizsgált településrendezési tervek feladata, tartalma: ⎯ a módosuló beruházási program (amelyre „Master plan” készült) alapján a terület szerkezetének meghatározása, ⎯ a fejlesztési terület megközelítésének, belső közlekedésének meghatározása, ⎯ a területen az egyes építési övezetekre, övezetekre vonatkozó építési paraméterek meghatározása, ⎯ a beépíthetőség közművesítési lehetőségeinek, feltételeinek meghatározása, ⎯ az új területek igénybevétele és a módosuló területhasználat következtében fellépő környezetterhelő hatások csökkentésére vonatkozó javaslatok megfogalmazása, ⎯ a fejlesztési területet K-irányban határoló út fejlesztési területtel ellentétes oldalán levő országos természetvédelmi védettség alatt álló terület és egyben európai

KÉSZ TERVEZŐ KFT.

44



jelentőségű élőhelynek minősülő terület természetes és természetközeli élőhelyei védelmének, környezeti feltételeinek biztosítása. ⎯ a biológiai aktivitás érték csökkenésének elkerülése A „Páty-Telki út melletti terület Településszerkezeti terv, Szabályozási terv és HÉSZ módosítása” c. terv (KÉSZ Tervező Kft., felelős településtervező: Zétényi Zsófia) környezeti vizsgálatának a fő célja – a tervezési folyamat szerves részeként – az elgondolások és a tervjavaslatok alternatívái környezeti hatásainak módszeres elemzése annak érdekében, hogy a terület fejlesztése környezetkímélő legyen. A terv készítése során így figyelembevételre kerüljön, hogy a településrészen megvalósítható létesítmények és azok funkciói, valamint az infrastruktúra kialakítása, fejlesztése révén a környezethasználat úgy legyen szervezhető és végezhető, hogy – a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, a táji, természeti értékek megőrzése mellett; – megelőzhető legyen a környezetszennyezés; – kizárja a környezetkárosítást. A településszerkezeti és szabályozási terv módosításának tervezésekor a környezetvédelem területén elsődleges cél, hogy az új hazai környezetvédelmi jogszabályoknak és az EU elvárásoknak is megfelelő terv készüljön a projekt tervezett fejlesztési igényei szerint. A tervezett környezethasználat az elővigyázatosság elvének figyelembevételével, a környezeti elemek kíméletével, takarékos használatával, továbbá a zavaró hatások (zaj, hulladékkeletkezés) elleni védelemmel valósuljanak meg.

A környezeti értékelés tárgyának ismertetése A környezeti értékelés tárgyát a környezetre jelentősebb hatást gyakorló, a hatályos településrendezési tervekhez képest módosult tervi elemek képezik, melyek közül az újonnan beépítésre szánt területek, illetve az intenzívebb használatot biztosító területhasználat változások a meghatározók. A változó tervi elemek egy része a 2.-5. fejezetben ismertetett célok elérése érdekében a 9.10. fejezetben ismertetett településszerkezetben és az övezeti rendszerben bekövetkező változásokból kerül ki. A tervmódosítás jellegéből adódóan a koncepcionális – településszerkezetet, tájszerkezetet érintő változások – környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálata elsősorban az átfogó értékelésben, a fejlesztési igényeket tükröző új tervi elemek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálata elsősorban a részletes értékelésben kapnak helyet.

14.3. A terv megvalósítása környezeti hatásainak, következményeinek feltárása 14.3.1. Összefoglaló értékelés (a terv egészére vonatkozó, általános érvényű értékelés) A térségi regionális szerkezetbe való illeszkedés, a releváns terveknek különösen azok környezetvédelmi céljainak - való megfelelés értékelése A térségi elképzelések és a térségi területfelhasználás rendjét meghatározó, a tervet érintő, figyelembe veendő tervek, programok: – Országos Területrendezési Terv (2003. évi XXVI. tv.), és annak 2008. évi L. törvénnyel történt módosítása, a továbbiakban: OTrT

KÉSZ TERVEZŐ KFT.

45


–


A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény, továbbiakban BATrT.

A tervezési terület Országos Területrendezési Tervvel való összhang értékelése A tervezési terület Országos Területrendezési Tervvel való összhangját a terv kötelező alátámasztó munkarészében, „A tervezési terület összefüggései területrendezési tervekkel” c. fejezetében értékelésre került. Az OTrT Szerkezeti tervével és az országos övezetekre vonatkozó előírásokkal a tervezett módosítás összhangban van. A tervezési terület Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve Térszerkezeti tervével való összhang értékelése A fejlesztési terület bővítése a BATrT-ben megengedett mértéket nem meghaladó módon történik, ez a terv kötelező alátámasztó munkarészében, „A tervezési terület összefüggései területrendezési tervekkel” c. fejezet szöveges és rajzi munkarészeiben igazolásra került: Páty közigazgatási területén „városias települési térségbe” tartozó terület Beépítésre szánt területek megengedett növekménye közigazgatási terület mezőgazdasági térségében az adott település érvényes településrendezési tervében rögzített összes beépítésre szánt terület 3%-a Tervezett fejlesztési terület

9 967 232 m2 = 100% 299 017 m2 = 3%

158 093 m2 = 1,586%

A BATrT a település közigazgatási határához 200 m-nél közelebb beépítésre szánt terület ki jelölését tiltja, kivéve, ha a külön jogszabályban meghatározott területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat az ettől való eltérést indokolja. Az újonnan beépítésre szánt területek a közigazgatási területhez legközelebb 201m-re, ill. 205 m-re, már meglevő települési térségekhez kapcsolódva kerültek kijelölésre A tervezési terület Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve térségi övezeteivel való összhang értékelése A 2005-ben elfogadott BATrT térségi övezetei közül csak a „Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek övezete” érinti a fejlesztési terület egy része, a tervezett bővítési területeket. Azonban OTrT 2008. évi módosítása viszont a „kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezet” övezeti tervlapon Páty közigazgatási területén más területeket tüntet fel ezen övezetbe tartozókként, e területeket nem tünteti fel. Az OTrT 2008. évi módosítása következtében ⎯ módosultak az országos övezetek és a kiemelt térségi övezetek, továbbá a országos övezetek és a kiemelt térségi övezetek egymáshoz való viszonya, ⎯ most már az OTrT előírásai az ország egész területére vonatkoznak, ezt megelőzően az OTrT előírásai a kiemelt térségekre (Balaton Üdülőkörzet és Budapesti Agglomeráció) nem vonatkoztak. Az OTrT 2008. évi módosítása óta a „kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetet” kizárólag országos övezetként határozza meg, kiemelt térségi, ill. megyei övezetként nem. Mivel a két törvény ugyanabban a tárgykörben szabályoz, a településrendezési terv módosítás a kiváló termőhelyi adottságú területekként a később hatályba lépett OTrT által lehatárolt területeket tekinti. Összességében elmondható, hogy az OTrT és a BATrT térségi övezetekre vonatkozó, környezetvédelmi, természetvédelmi vonatkozású előírásai a településrendezési tervek készítése során figyelembe vételre, a HÉSZ-be beépítésre kerültek.

KÉSZ TERVEZŐ KFT.

46



A környezetpolitikai céloknak való megfelelés értékelése A környezetpolitikai célokat magasabb szinten az ország területére, valamint 1-1 megyére, térségre készülő környezetvédelmi programok, helyi szinten a települési környezetvédelmi programok határozzák meg. Páty területére vonatkozóan a III. Pest megyei környezetvédelmi programban, valamint a II. Nemzeti Környezetvédelmi Programban meghatározott környezetpolitikai célkitűzések, valamint ez utóbbi alapján a tematikus akcióprogramokban 3 megfogalmazott feladatok a meghatározók. A helyi és magasabb szinten meghatározott környezetvédelmi célkitűzések közül a tervezési terület vonatkozásában különösen - a természetes rendszerek, természeti értékek, a biológiai sokféleség megóvása, valamint - egészséges (rekreációs környezet) biztosítása emelendők ki. A hatályos terv elfogadása óta eltelt időszakban egyes természetvédelmi lehatárolások, mint pl. Natura 2000 terület, ökológiai hálózat területe pontosításra kerültek. E területek a településtervezés során a vonatkozó jogszabályok és a Duna-Ipoly NPI adatszolgáltatása alapján lehatárolásra, ill. pontosításra kerültek. A tervezési terület szomszédságában levő természetvédelmi szempontból sérülékeny területekkel – Budai Tájvédelmi Körzet területe, amely egyben Natura 2000 terület is – szembeni elvárások érvényesítésre kerültek a településrendezési tervekben, a védett területek felé puffer szerepet betöltő védelmi rendeltetésű erdőterület került szabályozásra. Ez a puffer szerepkörű erdőterület a élőhelyek védelmében, a védett területeken a szigorúbb levegőtisztaságvédelmi elvárások teljesítésében és a fejlesztési terület tájbaillesztésében egyaránt fontos szerepet tölt be. A településtervezés során fontos feladat volt az egészséges rekreációs környezet biztosítása. A tervezési területen a környezeti állapotot leginkább a védendő területek közvetlen környezetében haladó közúti közlekedés környezetre gyakorolt hatása veszélyeztetheti. A környezeti konfliktusok elkerülése érdekében az építési helyek oly módon kerültek meghatározásra, hogy határérték feletti környezeti zajterhelés rekreációs funkciójú területet nem érint. A fejlesztési terület rekreációs-szabadidő eltöltését szolgáló funkciói által elvárt kedvező környezeti állapot szempontjából fontos szerepe van a kondicionáló felületeknek, ezért különösen fontos a zöldfelületi feltételek betartása, az előírt zöldfelületek megvalósítása. Az egészséges környezet és az ökoszisztémák védelmét, mint fontos környezetvédelmi célkitűzéseket szolgálja az ún. biológiai aktivitás érték fogalmának bevezetése, mely „egy adott területen a jellemző növényzetnek a település ökológiai állapotára és az emberek egészségi állapotára kifejtett hatását mutató érték” (Étv. 2. §. 30. pont), s mely alkalmas lehet a kondicionáló felületek változásának nyomonkövetésére. Az Étv. 8. §. 2) b) pontja előírása szerint „az újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet.” A törvényi szabályozás biztosítja, hogy új beruházások ne járjanak a település ökológiai viszonyainak radikális romlásával. Újonnan beépítésre szánt területek a már szabályozott fejlesztési területhez csatlakozóan kijelölésre kerültek, de ezzel párhuzamosan a fejlesztési terület már korábban szabályozott területén területek beépítésre szánt területből beépítésre nem szánt területbe kerülnek átsorolásra. A biológiai aktivitás érték számítását a 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet határozza meg. A tervezett módosítások következtében a területen a biológiai aktivitás érték nem csökken, ez a Rendelet szerint számított biológiai aktivitás érték változást, továbbá, hogy milyen nagyságú területeken 3

2345/2004. (XII. 26.) Korm.. határozat, a III. Nemzeti Környezetvédelmi Program egyeztetés alatt áll.

KÉSZ TERVEZŐ KFT.

47



szükséges biológiailag aktív felületek pótlása, a „Tájrendezési és környezetalakítási javaslat” fejezet („A vizsgált terület biológiai aktivitás értékének alakulása a tervezett területhasználatok esetén” alfejezet) tartalmazza. A terv a releváns tervekben meghatározott környezetvédelmi célok elérését segítik elő azáltal, hogy a meghatározott környezeti feltételek teljesítése esetén a környezet szennyezését nem teszik lehetővé.

A környezeti konfliktusok értékelése A tervezés során környezeti konfliktusok elkerülése, megszüntetése, kompromisszumok keresése fontos környezetvédelmi célkitűzés volt.

illetve

Környezeti konfliktusnak tekinthető a fejlesztések forgalomnövelő hatása következtében fellépő környezeti zajhatások. A tervezés forgalomterhelési modellezés készült annak érdekében, hogy a területet feltáró utakon, ill. a hatásterületen várható környezeti hatások minél pontosabban becsülhetők legyenek. A modellezett forgalmi adatok alapján kerültek meghatározásra a várható környezeti zajszintek. A terv az építések helyeket határérték alatti környezeti zajjal terhelt területeken helyezte el, ezáltal e konfliktus feloldásra került. Vizuális-esztétikai konfliktust okozhat, ha tervezett fejlesztések nem a megálmodott építészeti koncepció alapján, nem egy építészeti arculat szerint valósulnak meg, hanem pl.: az egyes üdülőházas telkeken különböző egyéni elképzelések szerinti épületek jelennek meg.

14.3.2. Részletes értékelés (a tervmódosítás megvalósítása esetén várható, környezetet érő közvetlen és közvetett hatások, környezeti következmények feltárása) A környezeti elemekre gyakorolt hatások értékelése A levegőre gyakorolt hatások A tervezési terület keleti irányban védett természeti területtel határos, ahol az átlagosnál szigorúbb, levegőtisztaság-védelmi szempontból ú.n. „ökológiailag sérülékeny területek”-re vonatkozó követelmények tartandók be. A tervezett elemek funkciójából adódóan jelentősebb levegőterhelést okozó létesítmény megjelenésével nem kell számolni, ugyanakkor a fejlesztési területek (elsősorban üdülő- és vegyes területek) térségében – a megnövekvő közlekedési eredetű légszennyezésnek, valamint az esetleg megjelenő fűtésnek tulajdoníthatóan – lokálisan a légszennyező anyagok mennyisége emelkedése várható. A településrendezési terv alátámasztó munkarészében immisszió számításokkal igazolásra került, hogy a terület intenzívebb használatából következő megnövekvő káros anyag kibocsátás nem eredményez határérték feletti légszennyezettséget az ökológiailag sérülékeny területeken sem. Az országos szintű jogszabályokon túlmenően, a Szabályozási tervben a meghatározott zöldfelületi elemek (az utak menti erdősávok a tervezési terület keleti és északi részén, az egyes telkeken belüli zöldfelületek,), valamint a HÉSZ-ben meghatározott zöldfelületi feltételek (minimális zöldfelületi arány, szakszerű növényalkalmazás feltételeinek megteremtése) biztosítják, hogy levegőminőség-romlás ne következzen be, ill. Kis mértékű legyen.

KÉSZ TERVEZŐ KFT.

48



A földtani közegre, a talajra és a vizekre gyakorolt hatások Az újonnan kijelölésre került beépítésre szánt területek, új fejlesztési területek kiterjedése nem jelentős. A tervmódosítás nagy részét a már beépítésre kijelölt vagy beépített területek átsorolása teszi ki, mely a területek módosult funkciójuknak megfelelő besorolását célozza. A tervezett új fejlesztési területek a belterülethez, meglévő beépített területekhez közvetlenül kapcsolódnak, kiváló termőhelyi adottságú területeket nem érintenek (a BATrT vonatkozó övezetét az OTrT módosította), így a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodással, mint fontos környezetvédelmi célkitűzéssel a terv nem ellentétes. Részben az újabb – termőterületek igénybevételével járó – fejlesztések kompenzálása végett egyidejűleg egyes, a hatályos településrendezési tervben jelölt, de igénybe még nem vett beépítésre szánt területek visszaminősítésére is sor kerül. A helyi építési szabályzat rögzíti a beépítés feltételeként a teljes körű közművesítést. Teljeskörű közművesítettség esetén, a szénhidrogén szennyezésnek kitett felületekről összegyűjtésre kerülő csapadékvizek hordalék és olajfogó műtárgyakon keresztül való továbbvezetése esetén az egyes létesítmények megvalósítása fokozott kockázatot nem jelent a talajokra és a vizekre. A minimális kockázat mérséklésére adottak a műszakiszervezési lehetőségek. Az elérhető legjobb technikai színvonalon megtervezett és kivitelezett beruházásokkal – a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi követelmények, engedélyek előírásainak maradéktalan betartásával – biztosítható a talaj- és a vizek környezetkárosodásának kiküszöbölése. Élővilágra, az ökológiai rendszerekre gyakorolt hatások Az újonnan beépítésre szánt területek mezőgazdasági hasznosítású területek, ahol állandóan növényzettel fedett terület, illetve természetvédelmi szempontból értékes növényzet nem található. A módosuló területfelhasználású terület és a tőle keletre levő védett természeti területek között nincs ökológiai kapcsolat. A két terület között haladó 1103.j. ökológiai gátat képez. Az úthoz közel levő védett területek kevésbé értékes élőhelyek, pufferterületeknek minősülnek. E pufferterületet terjeszti ki az út nyugati oldalára a tervben tervezett védelmi rendeltetésű erdőterület. Épített környezetre gyakorolt hatások A tervezett fejlesztések védett, illetve védendő, értékes művi elemet nem veszélyeztetnek. Az újonnan kijelölt beépítésre szánt területek régészeti területet nem érintenek.

A környezeti elemek rendszereire gyakorolt hatások értékelése Tájra gyakorolt hatások Annak megítélése, hogy az építésztervezők által tervezett markáns építészeti koncepció által megvalósuló létesítményt együttes kedvező tájképi látványt nyújt-e majd a tájban, rendkívül szubjektív. Azon a részen ahol a fejlesztési terület közvetlenül határos a fő megközelítési úttal, (1103.j.) a terület látványa nem tárul fel, vagy csak az épületek egy-egy eleme, mivel a terület erdősáv takarásában lesz, de Budakeszi felöl érkezve, ettől délre levő részeken, ahol az út mentén mezőgazdasági területek vannak, a terület képe feltárul a tájban. A terület tájba illesztésének elősegítését szolgálják a településrendezési tervekben tervezett erdősávok, fásítások, illetve a HÉSZ-ben meghatározott, zöldfelületek kialakítására és tereprendezésre vonatkozó szabályok. A Szabályozási terv főként a növényalkalmazásra vonatkozó előírásaival törekszik a tervezett létesítmény környezetben való megfelelő minőségű megjelenését elérni. A növényalkalmazáson túlmenően a tájképí látványt meghatározza a tervezett épületek terepre illesztése és az épületek építészeti minősége. Az építészeti minőség biztosítása túlmutat a településrendezési terv eszközein.

KÉSZ TERVEZŐ KFT.

49



Az embert, mint végső hatásviselőt érő hatások értékelése Az emberek egészségi állapotára, életminőségére, társadalmi, gazdasági helyzetére A lakosság egészségi állapotára, életminőségére a tervezett fejlesztés megvalósítása és üzemeltetése kismértékű közvetlen negatív hatást nem jelenthet, mivel a forgalomnövekedéséből adódó hatásterület Páty belterületén áthaladó utakra is kiterjedhet, ahol 1-2 dB zajszint növekedést okozhat a jelenlegi állapothoz képest. Pozitív változásként előjelezhető a munkahelyteremtés, a megtelepedő szolgáltató működése várhatóan a település gazdasági, pénzügyi helyzetét közvetlenül (adók formájában) és közvetve (az idegenforgalom révén) is kedvezően befolyásolja majd. Az idegenforgalmi fogadóképesség növelése lehetővé teszi, hogy a településen újabb gazdasági ágazatok is megerősödjenek, ami a város működőképességének stabilitásához vezet. A településrendezési terv fentiekből következően az emberek, illetve a város társadalmi, gazdasági helyzetének javítását, megerősítését szolgálja.

14.3.3. A részletes értékelésből levont következtetések: A környezeti következmények összefoglalása A környezeti következményeket a módosuló tervi elemek tekintetében értékeltük. Környezeti jellemzők, melyekre jelentősebb hatással vannak a módosuló fejlesztési tervek - tájképre– a tervezett beépítések révén, - a felszíni és felszín alatti vizekre– a tervezett beépítések révén, lehetnek negatív hatással. A módosuló fejlesztési tervek közül az alábbi tervi elemek emelhetők ki, melyek környezeti szempontból negatív hatást gyakorolnak, ill. valamilyen intézkedést igényel a negatív hatás csökkentése: - nincs ilyen tervi elem

14.4. A hatások elkerülésére vagy csökkentésére vonatkozó, a tervben szereplő intézkedések hatékonyságának értékelése, javaslatok egyéb szükséges intézkedésekre A tervben foglalt javaslatok, az építés feltételeként meghatározott szabályok a negatív környezeti hatások minimalizálását segítik elő, segítenek abban, hogy jelentős közvetlen, vagy közvetett negatív környezeti hatás, környezetkárosodás ne következzen be. A környezeti elemek és rendszereik védelme, a környezeti konfliktusok elkerülése érdekében a HÉSZ-be a környezeti és természetvédelmi szempontokat figyelembe vevő szabályok, szigorú környezeti feltételek kerültek beépítésre. A vonatkozó jogszabályok és a HÉSZ előírásainak betartása, a terv alátámasztó munkarészeiben megfogalmazásra kerülő, a környezetminőség javítását célzó javaslatok, feltételek figyelembe vétele esetén a terv megvalósulása a környezetminőség jelentős romlásához, a környezeti elemek jelentős károsodásához nem vezet. A tervbe beépítendő további intézkedések, feltételek megfogalmazása nem szükséges. Nem a terv keretében megoldandó feladat, mégis itt kell felhívni környezeti vonatkozása miatt néhány szükséges további intézkedésre a figyelmet: – az elvárható építészeti minőség, a megtervezett építészeti arculat megvalósulása és tájképi megjelenés érdekében célszerű lenne a fejlesztési területet együtemű tervezése, vagy a tervezés átgondolt ütemezése. Egyes ütemek (pl. üdülőházas egységek, szolgáltató létesítmények stb.) egymással összhangban levő egységes arculat szerinti megvalósítása kiemelt fontosságú a projekt tájképben való megjelenésében.

KÉSZ TERVEZŐ KFT.

50


– –


védő erdő telepítések, fásítások megvalósítása a tervezett létesítmények (pl. elkerülő út, gazdasági létesítmények fejlesztése) megvalósításával egyidejűleg, az építési engedélyezés során a környezeti és zöldfelületi feltételek betartásának ellenőrzése.

14.5. Összegzés A „Páty-Telki út melletti terület Településszerkezeti terv, Szabályozási terv és HÉSZ módosítása” c. terv (KÉSZ Tervező Kft., felelős településtervező: Zétényi Zsófia) épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 9.§. (2) bekezdésének b) pontja szerinti előzetes véleménynyilvánítás során a Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, valamint a KözépMagyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítésze jelezte, hogy a tervezett fejlesztések várható környezeti hatásai miatt szükségesnek tartják az egyes tervek, ill. programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Korm.. rendelet (a továbbiakban: R.) szerinti környezeti vizsgálat lefolytatását. A környezeti vizsgálat célja, hogy a terv megvalósulása során várható környezeti következményeket feltárja, hogy a környezeti szempontból kedvezőtlen változtatások a döntéshozás korai fázisában felismerhetők legyenek, s a környezeti elemek és rendszereik, az emberek egészségi állapota és életminősége védelme érdekében szükség esetén további intézkedések, feltételek a tervbe beépítésre kerülhessenek. A tervezési terület nagy részére, Páty-Telki út melletti 2006-ban fogadott el az Önkormányzat településszerkezeti tervet, szabályozási tervet és helyi építési szabályzatot, amely golf pálya és a hozzákapcsolódó létesítmények, apartman házak fejlesztési lehetőségét tartalmazta. .A területre vonatkozó fejlesztési igények megváltoztak. A módosult fejlesztési program a tervezett golf pálya igényesebb és intenzívebb hasznosítását, ezzel párhuzamosan hatékonyabb üzemeltetését, e fejlesztési szándékokat lehetővé tevő, a jelenlegi szabályozásban meghatározottnál bővebb kiegészítő beruházások, szálláshelyek, üdülési lehetőségek biztosítását tartalmazza. A tervezés során részletes vizsgálatok készültek, melyek értékelték a módosuló tervi elemek környezeti elemek és rendszereik állapotára, valamint az emberre, mint végső hatásviselőre gyakorolt hatásait. Ennek segítségével megállapítható, hogy sem a környezeti elemek, sem a természeti környezet állapotában nem várható jelentősebb negatív változás, illetve a tervben foglalt környezeti feltételek, szabályok kellő biztosítékai annak, hogy a környezetminőség jelentős romlása, a környezeti elemek jelentős károsodása, valamint az emberek egészségi állapotában, életminőségében negatív változás ne következzen be. Az értékelés során kirajzolódtak továbbá azon tervi elemek is, melyekből adódó negatív környezeti hatások elkerülése további intézkedést igényelnek: –

– –

az elvárható építészeti minőség, a megtervezett építészeti arculat megvalósulása és tájképi megjelenés érdekében célszerű lenne a fejlesztési területet együtemű tervezése, vagy a tervezés átgondolt ütemezése. Egyes ütemek (pl. üdülőházas egységek, szolgáltató létesítmények stb.) egymással összhangban levő egységes arculat szerinti megvalósítása kiemelt fontosságú a projekt tájképben való megjelenésében. védő erdő telepítések, fásítások megvalósítása a tervezett létesítmények (pl. 1103.j. út mentén, tervezett Páty-Telki elkerülő út,) megvalósításával egyidejűleg, az építési engedélyezés során a környezeti és zöldfelületi feltételek betartásának ellenőrzése.

KÉSZ TERVEZŐ KFT.

51



Összegzésként megállapítható, hogy a tervben foglalt tervi elemek, előírások és javaslatok a környezeti elemeket (levegő, föld, víz, élővilág, épített környezet) és rendszereiket (táj, település, ökológiai rendszer) érő negatív környezeti hatások lehetőség szerinti csökkentését, a táji, természeti értékek védelmét kívánják biztosítani. A tervben foglalt környezeti feltételek, szabályok kellő biztosítékai annak, hogy a környezetminőség jelentős romlása, a környezeti elemek károsodása, valamint az emberek egészségi állapotában, életminőségében negatív változás ne következzen be, ugyanakkor fent nevezett tervi elemek átgondolása a táji adottságok jobb megőrzéséhez, valamint a környezeti konfliktusok elkerülésének biztosításához még hozzájárulhat.

KÉSZ TERVEZŐ KFT.

52

TELKI ÚT MELLETTI TERVEZETT GOLFPÁLYA ÉS KÖRNYEZETE

Recommend Documents