Pécs-Pogány Repülőtér
JELENTÉS A tárgyi Jelentést az Air Horizont Kft. 2015. júniusában kelt megbízásából a Mersol Kft. készítette tanácsadás keretében. A megbízás célja annak eldöntése, hogy a Pécs-Pogány Repülőtér fejlesztéséhez 2007. és 2008. évben elkészített tervdokumentációk közül melyik az, amelyik semmilyen módon nem használható fel - sem jelenlegi formájában, sem egy esetleges frissítéssel - a repülőtér fejlesztéséhez. 1.
A repülőtér tervezett bővítésének műszaki tartalma
A beruházó (Air-Horizont Kht) akkori elképzelése szerint a térségben tervezett fejlesztések, kulturális programok (EKF) által generált légiforgalom-bővülés olyan mértékű lesz, amit a repülőtér a meglévő infrastruktúrájával nem lesz képes kiszolgálni. Ebből kifolyólag a futópályáját 600 méterrel meg kívánta hosszabbítatni, aminek eredményeként a meglévő állapot szerint fogadható legfeljebb 70-90 személyes repülőgépek helyett 150-180 személyes utasszállító repülőgépeket is tudott volna fogadni a repülőtér. A beruházó a fejlesztés keretében az alábbi beruházásokat kívánta megvalósítani: futópálya meghosszabbítása 1.500 m – ről (LRWYref = 1.261 m) 2.100 m –re (LRWYref = 1.765 m); meglévő futópálya és gurulóút burkolatának megerősítése; új forgalmi előtér építése és gurulóúti kapcsolatának megvalósítása; meglévő 900 m hosszú bevezető fénysor áthelyezése, bővítése; meglévő ILS GP és DME antenna és adóház áthelyezése, fejlesztése; kerítés, burkolt szervizút és távoli tűzoltó készenléti álláshely megépítése; meglévő csapadékvíz-elvezető rendszer vízelvezetésének biztosítása érdekében.
bővítése
az
új
burkolatfelületek
A beruházó a fejlesztés keretében a vonatkozó előírásoknak megfelelő új tűzoltó gépjárművet és egyéb kiszolgáló eszközöket is be kívánt szerezni.
2.
A repülőtér fejlesztéséhez elkészített tervek
Az akkori (7 - 8 évvel ezelőtti) beruházás-előkészítés keretében a 2-1. sz. táblázat szerinti tervdokumentációk elkészítését rendelte meg a beruházó (forrás: Megbízó Air-Horizont irattárára vonatkozó adatszolgáltatása). A táblázatban a tervdokumentációkat – a forrástól eltérően - a vonatkozó szerződések szerint csoportosítottuk. A tervek főbb adatainak feltüntetése mellett megadjuk továbbá, hogy melyek azok a tervek, amelyek semmilyen módon nem használhatók fel egy esetleges jövőbeni fejlesztéshez. (A felhasználhatóság természetesen csak úgy értelmezhető, ha a jövőben tervezett repülőtér-fejlesztés műszaki tartalma megegyezik a korábbi, 1. pontban megadott műszaki tartalommal!)
MERSOL Kft
1
Pécs-Pogány Repülőtér Szerződés
No 2007 / 1 2007 / 2 2007 / 3
2007 / 4 2007 / 5
2007 / 6 2008 / 1
2008 / 2 2008 / 3 2008 / 4 2008 / 5
Terv megnevezése
Tervező
Terv dátuma
Futópálya hosszabbítás, Döntéselőkészítő tanulmány Zajgátló védőövezetek kijelölése Futópálya hosszabbítás, Pályaépítés, eng. terv, benne: - Tervezési alaptérkép, - Talajmechanikai szakvélemény, - Pályaépítés engedélyezési terv, (1. Kötet) - Környezetvédelem (3. Kötet) - Repülőtérrend Futópálya hosszabbítás, Vízépítés, eng. terv (2. Kötet) Előzetes Vizsgálati Dokumentáció Környezeti Hatástanulmány + Közérthető összefoglaló Örökségvédelmi hatástanulmány a P-P reptér tervezett fejlesztésére
Airport Consulting Kft Airport Consulting Kft Airport Consulting Kft
Futópálya hosszabbítás, Pályaépítés, kiviteli terv, benne: - Tervezési alaptérkép (kiegészítés), - Talajmechanikai szakvélemény (kiegészítés), - Pályaépítés kiviteli terv Futópálya hosszabbítás, Vízépítés, kiviteli terv Futópálya hosszabbítás, Fénytechnikai rendszer és előtér-világítás Futópálya hosszabbítás, ILS/DME berendezés, Létesítési terv Futópálya hosszabbítás, Műszeres navigációs eljárások módosítása
Airport Consulting Kft
2008. 06.
Airport Consulting Kft Airport Consulting Kft
2008. 07. 2008. 07.
Airport Consulting Kft
2008. 07.
Airport Consulting Kft
2008. 06.
2007. 06. 2007. 06. 2007. 09.
Airport Consulting Kft Vibrocomp Kft
2007. 09. 2007. 06. 2008. 02. Kulturális Örökségvé- 2008. ?? delmi Szakszolgálat
Felhasználhatóság * ** nem használható fel az engedélyezésre vonatkozó jogszabályi változások miatt (103/1999. Korm. rend. helyett: 159/2010 Korm. r.)
a tervek többször már nem használhatók fel, a projektre kiadott környezetvédelmi engedély hatálya a projekt megvalósítása nélkül lejárt ***
nem használható fel az engedélyezésre vonatkozó jogszabályi változások miatt (38/2001 KöViM. rend. helyett: 68/2011. NFM rendelet) teljesen megváltozott a műszaki és jogi környezet, nem használható fel
2-1 sz. táblázat: tervdokumentációk és felhasználhatóság
MERSOL Kft
2
Pécs-Pogány Repülőtér
3.
Javaslatok
Szerződéses feladatunkon túlmenően a megbízó hatáskörébe tartozó döntés meghozatalához – fennmaradó tervek felhasználására vonatkozóan – az alábbi javaslatokat tesszük (lásd: a 2-1. sz. táblázat utolsó oszlopát!): *
a terv bizonyos részei felhasználhatók, de 8 év időtávlatában nem igazán van értelme;
**
a terv rendeltetésszerűen fel lett használva, a terv alapján kiadott engedélyt (NKH LI: Isz: LI/RT/A/NS/440/0/2009. határozat) nem kaptuk meg, de az valószínűleg még 2017-ig hatályos, a terv újbóli felhasználása ezt követően többé már nem lehetséges;
***
a kiviteli tervek korszerűségi felülvizsgálattal (3 éven túli kivitelezés) esetleg még felhasználhatók, mivel az alkalmazott műszaki megoldások nagy valószínűséggel nem avultak el; erről teljes biztonsággal dönteni azonban csak az új repülőtér-fejlesztési engedély tartalmának ismeretében lehet majd!
Budapest, 2015. 06. 19.
Fördős László ügyvezető Mersol Kft
MERSOL Kft
3
Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint I. fokú hatóság
Iktatószám: 5383-16/2009. Előadó: dr. Jeges-Varga Ferenc Témafelelős: Torma Zoltán
Tárgy: KÜJAH: KÜJPV: KÜJPK: KÜJÜz: KTJ:
Pécs-Pogány Repülőtér bővítésének környezetvédelmi engedélye 100 447 318 100 160 163 100 160 761 101 478 164 101 687 929
HATÁROZAT Az AIR-HORIZONT Pécs-Pogányi Repülőtér Fejlesztéséért Közhasznú Nonprofit Kft. (7666 Pogány, Repülőtér 08. hrsz) kérelmére és részére, a Pécs-Pogány Repülőtér bővítésére vonatkozóan, az alábbi előírások megtartásának kötelezettsége mellett
környezetvédelmi engedélyt adok ki. I. 1. Az engedélyes adatai: 1.1. Teljes neve:
AIR-HORIZONT Pécs-Pogányi Repülőtér Fejlesztéséért Közhasznú Nonprofit Kft. 1.2. Székhelye: 7666 Pogány, Repülőtér 08 hrsz. 1.3. KSH száma: 21124042-4211-571-02 1.4. Környezetvédelmi Ügyfél Jel: 100 447 318
2. A tulajdonosok adatai: 2.1. 2.2. 2.3. 2.4.
Neve: Székhelye: KSH száma: Környezetvédelmi Ügyfél Jel:
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. 15478706-8411-321-02 100 160 163
2.5. 2.6. 2.7. 2.8.
Neve: Székhelye: KSH száma: Környezetvédelmi Ügyfél Jel:
Pogány Község Önkormányzata 7666 Pogány, Széchenyi u. 12. 15332879-8411-321-02 100 160 761
Válaszában iktatószámunkat, valamint KÜJ és az eljárásban érintett telephelyének KTJ számát megadni szíveskedjék! Felügyelőség központja Pécs, Papnövelde u. 13. H-7602, Pf.: 412 Tel.: +36 (72) 567-100 Fax.: +36 (72) 567-103
Mérőközpont Pécs, Szentlőrinci u. 6. H-7615 Tel.: +36 (72) 567-230, Fax: +36 (72) 567-201
E-mail:
[email protected] Tájékoztató: www.ddkvf.hu Ügyfélszolgálati idő: munkanapokon 9 - 12 óráig Zöldszám: 06-80/40-11-11
3. Az üzemeltető adatai: 3.1. 3.2. 3.3. 3.4.
Neve: Székhelye: KSH száma: Környezetvédelmi Ügyfél Jel:
Pécs-Pogányi Repülőteret Működtető Kft. 7666 Pogány, Repülőtér hrsz. 08., 09. 11562878-4778-113-02 101 478 164
4. A létesítmény adatai: 4.1. 4.2. 4.3. 4.4.
Megnevezése: Pécs-Pogányi Repülőtér Helye: 7666 Pogány Repülőtér külterület 08. hrsz. EOV koordináták: X : 72512 Y : 586888 Környezetvédelmi Területi Jel: 101 687 929
5. A tervezett bővítés célja: A tervezett tevékenység: repülőtér fejlesztés a meglévő futópálya meghosszabbításával és a kapcsolódó létesítmények megvalósításával. A térségben tervezett fejlesztések, kulturális programok miatt várhatóan jelentkező idegenforgalom növekedés miatt a repülőtér tulajdonosai mintegy 600 méterrel meg kívánják hosszabbítani a repülőtér meglévő futópályáját annak érdekében, hogy nagyobb férőhelyű repülőgépek fogadásával kiszolgálhatóak legyenek a növekvő forgalmi igények. A futópálya meghosszabbítása révén a jelenlegi állapot szerint fogadható legfeljebb 70-90 személyes repülőgépek helyett 150-180 személyes utasszállító repülőgépek is fogadhatóak lesznek. A nagyobb férőhelyű repülőgépek üzemeltethetősége révén a légitársaságok fajlagos költségei csökkennek, ezáltal új piaci szereplők jelenhetnek meg Pécsett. Lehetővé válik továbbá a diszkont légitársaságok által leggyakrabban használt Boeing B737 ill. Airbus A320 típusú repülőgépek fogadása is. 6. A repülőtér főbb adatai: 6.1. Engedélyezett légi járművek maximális felszálló tömege:
150 tonna
6.2. Üzemelő fel- és leszállópályák jellemzői: Hossza
Száma, típusa 1 db nagy repülőgép 1 db helikopter
Meglévő Bővítés után 1.500 m (alaphossz: 1.261 m) 2.100 m (alaphossz: 1.765 m) -
6.3. Az érintett ingatlan(ok) közigazgatási helye, művelési ága: Közigazgatási hely Pogány
Ingatlan hrsz. 08. 036/77
2
Művelési ág kivett/repülőtér szántó
6.4. Létesítmények, beruházások: 6.4.1. Meglévő létesítmények, megvalósult beruházások: I/A ütemű fejlesztés (2003): - 1.000 m × 30 m méretű futópálya, - gurulóút, - forgalmi előtér, - füves műveleti mező, - csapadékvíz-elvezető rendszer megvalósítása I/b1 ütemű fejlesztés (2003): - Futópálya hosszabbítás 1.500 m × 30 m-re, - General Aviation előtér, - csapadékvíz-elvezető rendszer megvalósítása I/b2 ütemű fejlesztés (2004): - Tűzoltó gépjármű, - üzemanyagtöltő gépjármű, - többfunkciós fenntartó jármű, - mikrobusz, - földi áramforrás, - repülőgép-vontató, - egyéb kiszolgáló eszközök beszerzése I/b3 ütemű fejlesztés (2004) Precíziós megközelítést lehetővé tevő fénytechnikai rendszer és ILS/DME berendezés telepítése I/C ütemű fejlesztés (2005) Repülőtéri üzemanyagtöltő állomás megvalósítása (2006) Utasforgalmi épület és irányítótorony, közúti kapcsolat és kiszolgáló infrastruktúrák átépítése (2007) Zajmonitor rendszer telepítése 6.4.2. Folyamatban lévő beruházások: Megnevezés Jellemzők Aeroclub bázis építése: A 2013-ig szóló sportcélú használati kötelem miatt új bázis (hangár és szociális helyiségek) létesítése a repülőklub 600 m2 részére, a kereskedelmi repülőtér létesítményeitől elkülönülő helyszínen (Pogány 0145/6 hrsz.) Kishangár átépítése: Az átépítést követően a meglévő kishangár funkciója 840 m2 megváltozik és a repülőtéri tűzoltó szolgálat és az üzemeltető szervezet részére szükséges gépjárműtároló, ill. irodák és szociális helyiségek kerülnek kialakításra Nagyhangár felújítása: 1.080 m2 Repülőgép-tárolásra szolgáló meglévő hangárépület tetőhéjalásának cseréje és felújítása
3
6.4.3. Tervezett létesítmények/beruházások Meglévő 1.500 m hosszú (alaphossz: 1.261 m) futópálya 600 m-rel történő meghosszabbítása 2.100 m-re (alaphossz: 1.765 m). Meglévő pályaszakasz és gurulóút burkolatának megerősítése. Új forgalmi előtér építése és gurulóúti kapcsolatának megvalósítása. A meglévő 900 m hosszú bevezető fénysor áthelyezése, bővítése. ILS GP és DME antenna és adóház áthelyezése, fejlesztése. Kerítés, burkolt szervizút és távoli tűzoltó készenléti álláshely megépítése. Csapadékvíz-elvezető rendszer bővítése az új burkolatfelületek vízelvezetésének biztosítása érdekében. Tűzoltó gépjármű és kiszolgáló eszközök beszerzése. 6.5. A repülőtér forgalmi adatai: 6.5.1. Korábban engedélyezett forgalmi adatok: Légi jármű kategória PROP 1 PROP 2
S5
H1
Légi jármű jellemzője Dugattyús vagy turbinamotorral ellátott légi járművek, 5,7 t maximális felszálló tömegig; 5,7 t maximális felszálló tömegnél nagyobb dugattyús vagy turbinamotorral ellátott légcsavaros légi járművek; ICAO Annex 16. I. kötet 3. fejezetébe sorolt, illetőleg az ott megadott zajhatárértékeket teljesítő sugárhajtású légi járművek, legfeljebb 150 t maximális felszálló tömegig; Merev szárnyú repülőgépek összesen Helikopterek (forgószárnyú légi járművek) legfeljebb 2,73 t maximális felszálló tömegig; Helikopterek összesen:
Műveletszám (db) napi éves 36
6.055
14
2.380
3
492
53
8.927
7
1.170
7
1.170
6.5.2. Tényleges forgalmi adatok (bázis év: 2006): Légi jármű kategória PROP 1 PROP 2
S5
H1
Légi jármű jellemzője Dugattyús vagy turbinamotorral ellátott légi járművek, 5,7 t maximális felszálló tömegig; 5,7 t maximális felszálló tömegnél nagyobb dugattyús vagy turbinamotorral ellátott légcsavaros légi járművek; ICAO Annex 16. I. kötet 3. fejezetébe sorolt, illetőleg az ott megadott zajhatárértékeket teljesítő sugárhajtású légi járművek, legfeljebb 150 t maximális felszálló tömegig; Merev szárnyú repülőgépek összesen Helikopterek (forgószárnyú légi járművek) legfeljebb 2,73 t maximális felszálló tömegig; Helikopterek összesen:
4
Műveletszám (db) napi éves 2
577
1
270
1
282
4
1.129
1
432
1
432
6.5.3. A repülőtér tervezett (2017. év) forgalmi adatai: Átlag műveletszám (db) napi éves Merev szárnyú repülőgépek PROP 1 22 7.875 PROP 2 8 2.886 S5 4 1.443 összesen 34 12.204 Helikopterek H1 3 918 összesen: 3 918 Légi jármű kategória
Mértékadó műveletszám* (db) napi összesen
Éves utasszám (fő)
34 12 6 52
6.058 2.220 1.110 9.388
16.962 28.283 60.606 105.851
4 4
706 706
2.965 2.965
*zajszámítás során figyelembe vett 2017. év legforgalmasabb 6 hónapjának műveletszáma 6.6. Repülési műveletek: A repülőteret használó légi járművek szabályozott mozgása (le- és felszállás, köröző útvonalak, helikopterek repülési útvonalai, hajtóművel történő gurulás) a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatóság (1675 Budapest, Pf.: 41) által LI/RT/A/NS/440/0/2009. iktatószámon kiadott, „Pécs-Pogány Regionális repülőtér zajgátló védőövezetének kijelölése” tárgyú határozathoz, a Vibrocomp Kft. (1118 Budapest, Bozókvár u. 12.) által készített megalapozó dokumentációban kijelöltek szerint történik. A kijelölt útvonalak: Merev szárnyú repülőgépek F16, F34 L16, L34 K16, K34
Felszállási útvonalak Leszállási útvonalak Vízszintes körözések útvonala
Helikopterek HF34 HL16 -
7. A környezeti hatásvizsgálat alapján a tervezett tevékenység várható környezeti hatásai:
A forgalmi vizsgálat feltárta a repülőtér tervezett fejlesztésének közútforgalmi következményeit és a hatásterületek lehatárolása során arra a következtetésre jutott, hogy közvetett hatásterületi elemként csak az 58. számú út jelölhető meg. A hatásterületi út repülőtértől Délre eső szakaszán kb. 10 %, míg az Északra eső szakaszán kb. 22 % a tervezett repülőtér fejlesztés miatt bekövetkező – távlati körülmények közötti – várható forgalom növekedés; A Pécs-Pogány regionális repülőtér fejlesztése föld- és talajvédelmi szempontból a repülőtér területén kissé terhelő hatású; A tervezett burkolatépítés legjelentősebb környezeti hatása a terület-igénybevétel, a terület-felhasználás módosulása. A vizsgált területen ásványvagyon nem fordul elő; A letermelt humuszos termőtalajt elkülönítetten deponálják, úgy hogy az a tárolás ideje alatt eróziós elhordás miatt ne károsodjon, valamint az élővilág-védelem (ürgepopuláció) érdekei minél kevésbé sérüljenek; 5
Az építkezés során a megfelelő környezetvédelmi intézkedések betartásával nem fordulhat elő nagyobb talajszennyezés. Az esetlegesen gondatlanságból vagy balesetből keletkező szennyezett talaj kezeléséről, gyűjtéséről, szállításáról majd ártalmatlanításáról a kivitelező-vállalkozó gondoskodik; Pécs-Pogány regionális repülőtér fejlesztése vízvédelmi szempontból megengedhető hatású; Az 1500 m hosszú fel- és leszálló pálya 600 méteres meghosszabbítása, valamint a gurulóút kiépítése következtében a repülőtér üzemszerű működése során a csapadékvizek nem szennyeződhetnek. Ugyanez vonatkozik a fel- és leszálló pálya, valamint a guruló út térségében levő füves területekre is, melyekről a vizek a tervezett csapadékvíz elvezető rendszer felé gravitálnak; A csapadékvizek üzemszerű szennyeződése elsősorban a tervezett forgalmi előterek területén fordulhat elő, az elcsöpögő üzemanyaggal, olajjal szennyezett csapadékvizet (olajleválasztóval, iszapfogóval ellátott) tisztítóműtárgyon átvezetve tisztítják; A csapadékvíz elvezetését úgy tervezték meg, hogy a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló a 220/2004 (VII. 21.) Kormányrendeletnek és az azt követő végrehajtási utasításoknak megfeleljen. A tevékenység vízjogi engedély köteles; Pogány repülőtér fejlesztése, a repülőgépek szennyezőanyag-kibocsátása és a repülőtérre irányuló közúti forgalomból eredő levegőszennyezése a környék levegőminőségére csak kis mértékben van terhelő hatással; A repülőgépek fajlagos szennyezőanyag-kibocsátása nagyobb, mint az egyéb közlekedési eszközöké. A repülőgép hajtóművekben az égés magas hőfokon és viszonylag rövid idő alatt megy végbe, ezért a szennyezőanyag-komponensek közül a nitrogénoxid-kibocsátás a legjellemzőbb (A szénmonoxid határértéke jóval magasabb, a szénhidrogénekre pedig nincsen határérték.); A Pogány repülőtérnél nagyságrendekkel nagyobb forgalmú és nagy sugárhajtású gépeket rendszeresen üzemeltető Budapest Ferihegyi repülőtéren végzett mérések tapasztalatai szerint a repülőgépek földi levegőszennyezése a repülőtér telekhatárán belül elsődlegesen a fel- és leszállópályák, a guruló-utak és a forgalmi előtér közvetlen környezetében észlelhető; A repülőtér közúti forgalma és a repülőtéren belüli közlekedés jelentéktelen nagyságú hozzáadott levegőszennyezettséget okoz. Kedvezőtlen meteorológiai viszonyok és csúcsórai forgalom esetében a számított értékek rövid időre max. 5-10-szeresére növekedhetnek, de még ebben az esetben is a határérték az út szélétől (forgalmi sávszélétől) 10 méteren belül minden komponensre nagy biztonsággal teljesül; Élővilág-védelmi szempontból a területen lévő, meghatározó ürgeállomány szakszerű áttelepítésével, a populáció védelme biztosítható, és a repülőtér fejlesztésére vonatkozó elképzelések az élővilág károsítása nélkül megvalósíthatóak; Tájvédelmi szempontból a legjelentősebb változás a fejlesztés következtében a burkolt felületek arányának a növekedése, mely egyúttal a biológiailag aktív felületek csökkenését is jelenti. Ugyanakkor a terület rendezése a repülőtér tájképi hatását jelentősen javítja, így ez pozitívnak minősíthető; A területen műemléki védelem alá eső épület nem található. A terület meglévő létesítményei nem képeznek építészeti értéket. A repülőtér fejlesztése Pécsre, Pogányra és a környező településekre, valamint az egész térségre/régióra kedvező hatással lesz, és elsősorban az idegenforgalom és ezzel együtt a gazdasági és kulturális élet jelentős fellendülését fogja eredményezni, de a térség demográfiai fejlődése is valószínűsíthető;
6
A keletkező kommunális hulladék gyűjtőedényzetben kerül összegyűjtésre. A gépek karbantartását, javítását nem a repülőtéren végzik. A keletkező veszélyes hulladékok gyűjtéséről a veszélyes hulladékra vonatkozó szabályozásnak megfelelően gondoskodnak. A létesítés és üzemeltetés során a keletkező hulladékok az érvényes jogszabályoknak megfelelő gyűjtésével elkerülhetők a környezeti elemekre gyakorolt káros hatások. II. A tevékenységhez kapcsolódó szakmai előírások
1. Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 1.1. Létesítéshez kapcsolódó előírások Hulladékgazdálkodási előírások: 1.1.1. Az építés során keletkező hulladékok környezetszennyezést kizáró módon történő gyűjtéséről, hulladékkezelési engedéllyel rendelkező hasznosítónak vagy ártalmatlanítónak történő átadásáról folyamatosan gondoskodni kell. 1.1.2. A bővítés során keletkező föld -és aszfalthulladékok (EWC kódok: 17 05 03*; 17 05 04 és 17 03 02) esetében pontosan meg kell határozni az előző beruházásból visszamaradt és a bővítés megkezdésekor még a reptér területén lévő, a bővítés során keletkező, az építési engedélyezési tervekben szerepeltetett talajfeltöltés során telephelyen belül felhasznált, és a hulladékkezelési engedéllyel rendelkező vállalkozásoknak hasznosítás, ártalmatlanítás céljából átadott hulladékok tonnában megadott fajtánkénti mennyiségeit, és az adatokat a bővítmény használatbavételéig a felügyelőségnek meg kell küldeni. Levegőtisztaság-védelmi előírások: 1.1.3. Az építés során a földmunkákat úgy kell végezni, hogy a levegő porral terhelése a lehető legkisebb legyen, a lakosságot ne zavarja, illetve légszennyezettségi határérték túllépést ne okozzon. Talaj- és vízvédelmi előírások: 1.1.4. A meghosszabbított kifutópálya területéről lefolyó csapadékvizek rendezett, károkozás nélküli elvezetését biztosítani kell, melynek megvalósítása vízjogi engedély köteles. A csapadékvíz elvezetést a meglévő már kiépített vízelvezető és szikkasztó rendszerrel összhangban, ahhoz kapcsolódóan kell megvalósítani. 1.1.5. Az új forgalmi előtér és szervízút területéről lefolyó csapadékvizeket csak megfelelő előkezelés (olaj és homokfogó) után lehet befogadóba vagy szikkasztó medencébe bevezetni. A csapadékvíz elvezetés és tisztítás vízjogi engedély köteles, a terveket a meglévő rendszerrel összhangban kell elkészíteni.
7
Táj- és természetvédelmi előírások: 1.1.6. Az építéssel érintett területen található ürgéket (Spermophilus citellus) a leszálló pálya építési munkáinak megkezdése előtt ki kell telepíteni. A kitelepítést az igénybevett belső szállítási útvonalakra is ki kell terjeszteni. Az állatokat befogás után a területről elkell szállítani és arra alkalmas – a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal egyezetett – területen szabadon kell engedni. 1.1.7. Az állatok befogását július 1. és augusztus 30. közötti időszakban kell elvégezni, melynek pontos időpontját egyeztetni kell a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, illetve a felügyelőség szakembereivel. 1.1.8. A visszatelepülés elkerülése érdekében az ürgék kitelepítése és az építkezés megkezdése között eltelt időszakot minimalizálni kell, valamint az érintett területet a befogást követő egy-két napon belül fel kell szántani. 1.1.9. A repülőtéren fennmaradó ürge populáció védelme miatt az építéssel nem érintett területeken a gépekkel történő mozgás nem megengedett, valamint ezeken a területeken az esetleges gyalogos mozgást a lehető legszükségesebbre kell minimalizálni. 1.1.10. A meglévő állatállomány fenntartása érdekében a terület rendszeres legeltetését továbbra is meg kell oldani. 1.1.11. Az építési munkákat követően az érintett terület újra gyepesítéséről gondoskodni kell. A földmunkával érintett de végleg szilárd burkolat nélkül maradó területeken a gyomnövényzet kialakulásának esélyét rövid füvű elsősorban csenkeszfajokkal történő gyepesítéssel, valamint rendszeres kaszálással kell csökkenteni. Zaj- és rezgésvédelmi előírások: 1.1.12. Az építési engedélyezési tervet az engedélyező hatósághoz történő benyújtásával egyidejűleg a felügyelőségnek is meg kell küldeni. 1.1.13. Az építkezésre vonatkozó, a kivitelezési és az organizációs terv ismeretében készített zajvédelmi terveket meg kell küldeni a felügyelőségnek az építés (munkaterület átadása) megkezdése előtt 60 nappal. 1.1.14. A létesítményre vonatkozó, a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. számú mellékletében megállapított, zajterhelési határértékek teljesülését a kivitelezőnek az építkezés teljes időtartama alatt biztosítani kell. 1.1.15. A kivitelezési és az organizációs terv ismeretében készített zajvédelmi tervben rögzített, az üzemelés időszakára vonatkozó határértékek megtartását biztosító zajcsökkentési intézkedéseket a kivitelezőnek az építéssel egyidejűleg kell végrehajtani.
8
1.1.16. Az építkezéshez kapcsolódó szállításból eredő zajkibocsátás nem növelheti jelentős mértékben a szállítási útvonalak melletti védett területek zajterheltségét a szállítás nélküli állapothoz képest. 1.1.17. Az engedélyezési dokumentációban rögzített új monitoring pontokat (Pogány, Pécsi utca 28. szám alatti ház, illetve a Pécs-Málom, Szakiskola épülete) a forgalomba helyezésig ki kell építeni, ennek megtörténéséről a felügyelőséget, a kiépítést követő 15 napon belül értesíteni kell. 1.1.18. Építési munkálatok, így a szállítás is csak a nappali időszakban végezhetők. 1.2. Üzemeltetéshez kapcsolódó előírások Hulladékgazdálkodási előírások: 1.2.1. A tevékenység végzése során keletkező hulladékok környezetszennyezést kizáró módon történő gyűjtéséről, hulladékkezelési engedéllyel rendelkező vállalkozásnál történő hasznosíttatásáról vagy ártalmatlaníttatásáról folyamatosan gondoskodni kell. 1.2.2. Rendkívüli szennyezés esetén haladéktalanul gondoskodni kell a szennyezés megszüntetéséről és a kárelhárítás megkezdéséről. Az eseményt jelenteni kell a felügyelőségnek. 1.2.3. A keletkező hulladékokról a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Kormányrendelet szerint nyilvántartást kell vezetni, és adatszolgáltatást kell teljesíteni. Levegőtisztaság-védelmi előírások: 1.2.4. A repülőtér működtetése során a működő légszennyező források (helyhezkötött, mozgó) üzemelése során – a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 1.1. mellékletében meghatározott – levegőminőségi határértékeket meghaladó légszennyezettséget, lakosságot zavaró szaghatást nem okozhatnak. 1.2.5. Az új kifutópálya üzembe helyezését követő évben a felügyelőséggel egyeztetett, Pogány község területén kijelölt helyen, levegőminőségi méréseket kell végezni a következő légszennyező anyagokra vonatkozóan és időszakokban: 1.2.5.1. Szállópor (PM10, TSPM) nehézfém meghatározással: negyedévente egy alkalommal, 14 nap időtartamban, 1.2.5.2. Nitrogén-oxidok (NOx): negyedévente egy alkalommal, 30 nap időtartamban. A mérések során rögzíteni kell a repülőtér forgalmi adatait is: 1.2.5.3. Repülőgép és hajtómű típus, 1.2.5.4. A repülőgép mozgásának időpontja, időtartama és üzemmódja.
9
1.2.6. A mérési eredményeket és a mérésekről készült szakértői véleményt, a mérési ciklus lezárását követő 60 napon belül meg kell küldeni a felügyelőségnek. 1.2.7. A diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében az ingatlan rendszeres tisztántartásáról gondoskodni kell. 1.2.8. A repülőgépek reptéren való mozgásának minimalizálásával a talajközeli légszennyező anyag kibocsátást a lehető legkisebb mértékre kell csökkenteni. 1.2.9. Az előírások megtartásával az üzemzavarok megelőzésével, illetőleg elhárításával meg kell akadályozni a rendkívüli légszennyezést. 1.2.10. Amennyiben a rendkívüli légszennyezés bekövetkezik, megszüntetése érdekében haladéktalanul meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, és értesíteni kell a felügyelőséget. Talaj- és vízvédelmi előírások: 1.2.11. A csapadékvizek szabályozott elvezetését és szikkasztását a befogadó korlátozott vízemésztő képességének megfelelően kell üzemeltetni és fenntartani. 1.2.12. A szennyesövezeti csapadékvizek megfelelő tisztítását folyamatosan biztosítani kell, a kibocsátott tisztított víz minőségének és mennyiségének, valamint a szikkasztó medence állapotának az ellenőrzését a vízjogi üzemeltetési engedélyben meghatározottak szerint kell végezni. 1.2.13. A repülők jégmentesítése csak a keletkező szennyezett vizek megfelelő gyűjtésének és ártalmatlanításának a megvalósítását követően végezhető. 1.2.14. A kommunális és egyéb technológiai szennyvizek csak előtisztítást követően vezethetők közüzemi csatornahálózatba vagy befogadóba, a vízjogi engedélyben meghatározott feltételekkel. A tervezettnél kisebb kapacitással üzemelő repülőtér kommunális szennyvizének zárt tárolóban történő gyűjtése megfelelő megoldás, ebben az időszakban biztosítani kell a zárt szennyvíztároló rendszeres ürítését és a szennyvíz ártalmatlanítását. 1.2.15. A repülőtér üzemelése során gondoskodni kell a felszín alatti vizek és a földtani közeg minőségének védelméről. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet 2. számú melléklete szerint a területen a felszín alatti víz állapotának az érzékenységi besorolása: „érzékeny” terület. 1.2.16. Az üzemanyag tároló tartályok használata során a talaj- vagy talajvízszennyezést okozó súlyos üzemzavart a környezetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni, és a kárelhárítást haladéktalanul meg kell kezdeni.
10
Táj- és természetvédelmi előírások: 1.2.17. A területen jelen lévő ürge populáció nyomon követése érdekében az üzemelés megkezdését követő 2 évben évente, majd ezt követően 4 évenként állománynagyság felmérést kell végezni. A felmérésben kapott eredményeket össze kell hasonlítani a korábbi év(ek) eredményeivel, valamint ha szükséges javaslatokat kell tenni az ürge populáció megóvása érdekében végrehajtandó intézkedések megtételére. Zaj- és rezgésvédelmi előírások: 1.2.18. Repülési művelet csak a nappali időszakban (600-2200) történhet. 1.2.19. A forgalomba helyezést követő 3 hónapon belül, majd azt követően évente szabványos méréssel igazolni kell a létesítményre vonatkozó, a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. számú mellékletében megállapított zajterhelési határértékek teljesülését, és a mérési jegyzőkönyvet a felügyelőségnek a mérést követő 15 napon belül meg kell küldeni. 1.2.20. A 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. számú mellékletében megállapított zajterhelési határértékek teljesülését folyamatosan, minden üzemelési körülmény mellett biztosítani kell. 1.2.21. A monitoring pontokon rögzített zajadatokat a forgalmi adatokkal együtt félévente meg kell küldeni felügyelőségünknek. A felügyelőség a vizsgálati adatok alapján, szükség szerint, további új monitoring pontokat jelöl ki. 2. Szakhatóságok állásfoglalásai: 2.1. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Dél-dunántúli Regionális Intézete 1556-2/2008. iktatószámú szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint adta meg: „A dokumentáció 5.5.3.1.1 pontjában leírt zajmonitor rendszerre vonatkozó megállapításokat tudomásul vesszük Azonban a forgalom növekedésével arányosan, – a védendő lakott területeken – több zajmérő hely kialakítását is szükségesnek tartjuk az isophon görbék mentén. Így a számított terhelés, méréssel is kontrollálható lesz. A mérési pontok helyét és mennyiségét évente felül kell vizsgálni. A fentieket figyelembe véve a dokumentációban foglaltak ellen közegészségügyi szempontból kifogást nem emelünk” 2.2. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Dél-dunántúli Iroda 440/0055/005/2008. iktatószámú örökségvédelmi szakhatósági állásfoglalását kikötés nélkül megadta 2.3. A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 12-1636/1/2008. ügyszámon a katasztrófavédelmi és polgári védelmi szakhatósági hozzájárulását – feltétel nélkül – megadta.
11
2.4. Pécs Megyei Jogú Város Címzetes Főjegyzője 09-9/2505-1/2008. számú szakhatósági hozzájárulását – a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően, valamint a településrendezési és építési előírásokkal való összhang tekintetében – megadta. 2.5. Pogány és Kökény Községek Körjegyzője 134-9/2008. számú szakhatósági hozzájárulását – a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően – megadta II. Egyéb előírások A környezetvédelmi engedély 2014. december 31. napjáig érvényes. Az engedélyezés során alapul vett körülmények jelentős megváltozását, illetve tervezett jelentős megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást 15 napon belül be kell jelenteni a felügyelőségnek. A felügyelőség a környezetvédelmi engedélyt visszavonja, ha a határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 éven belül a tevékenységet, illetve az ahhoz szükséges építési előkészítési munkákat nem kezdték meg, illetőleg ha a jogosult nyilatkozik arról, hogy a környezetvédelmi engedéllyel nem kíván élni, továbbá akkor is, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek lényegesen megváltoztak. A környezetvédelmi engedély nem mentesít a más jogszabályokban előírt hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól. A határozat ellen – annak kézbesítésétől számított 15 napon belül – az Országos KörnyezetTermészetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez (1016 Budapest, Mészáros u. 58/A.) – mint másodfokú hatósághoz – címzett, de az eljáró elsőfokú hatóságnál előterjesztett, két példányos fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési eljárás igazgatási szolgáltatási díja az elsőfokú hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díjának 50%-a, azaz 600.000,-Ft., természetes személyek, illetve társadalmi szervezetek esetében az elsőfokú hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díjának 1%-a, azaz 12.000,-Ft., amelyet a Magyar Államkincstárnál vezetett Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 10024003-01711837-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlára kell – a közlemény rovatban ügyiratszámra utalással – átutalni, és az átutalási megbízást (vagy annak hiteles másolatát) a felügyelőség részére meg kell küldeni.
INDOKOLÁS Az AIR-HORIZONT Pécs-Pogányi Repülőtér Fejlesztéséért Kht. (7666 Pogány, Repülőtér 08. hrsz.) 2007. június 21. napján a Pécs-Pogányi Repülőtér bővítésével kapcsolatban az előzetes vizsgálati eljárás lefolytatása érdekében kérelmet nyújtott be a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez. A kérelméhez csatolta a VIBROCOMP Akusztikai, Számítástechnikai Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. (1118 Budapest, Bozókvár utca 12.) által összeállított előzetes vizsgálati dokumentációt.
12
A felügyelőség megállapította, hogy a tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet (a továbbiakban: R.) 3. számú melléklet 142. pontja (mint a R. 104. pontjában szereplő „Nyilvános repülőtér és polgári célú nem nyilvános repülőtér 800 m alaphosszúságú szilárd burkolatú futópályától jelentős módosítása”) alapján előzetes vizsgálat, és a felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat-köteles. A felügyelőség az előzetes vizsgálati eljárást lezáró 9324-21/2007. számú határozatában – a jogszabályok és a szakhatóságok állásfoglalása alapján – megállapította, hogy a Pécs-Pogányi Repülőtér bővítésének környezetre gyakorolt hatása jelentős, ezért szükségesnek tartja a környezeti hatásvizsgálat elvégzését és környezeti hatástanulmány benyújtását írta elő. Határozatában meghatározta a környezeti hatástanulmány összeállításának követelményeit. A felügyelőség a határozat II. részében előírta, hogy „a környezetvédelmi engedély iránti kérelmet és a környezeti hatástanulmányt a határozat jogerőre emelkedését követő 2 éven belül lehet a felügyelőséghez benyújtani.” A határozat 2007. november 28. napján jogerőre emelkedett. A AIR-HORIZONT Pécs-Pogányi Repülőtér Fejlesztéséért Közhasznú Nonprofit Kft. (7666 Pogány, Repülőtér 08. hrsz) 2008. február 22. napján benyújtotta a felügyelőséghez a környezetvédelmi engedély iránti kérelmet, melyhez csatolta a VIBROCOMP Kft. által, 2008. januárjában, elkészített környezeti hatásvizsgálati dokumentációt, és annak közérthető összefoglalóját. A kérelmező a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági eljárások igazgatási díjairól szóló – többször módosított – 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. számú melléklet IV. fejezet 14.1. pontja alapján az 1.200.000 forint összegű igazgatási szolgáltatási díjat – a kérelem benyújtásával egyidejűleg – befizette. A felügyelőség a kérelem és a környezeti hatásvizsgálati dokumentáció benyújtását követően a R. 8. § (1) bekezdése értelmében a Dunántúli Napló napilapban Közleményt jelentetett meg az eljárás megindításáról, továbbá azt hivatalában és a honlapján is közzétette. A felügyelőség egyidejűleg a R. 8. § (2) bekezdése a) pontja alapján a közleményt, a kérelmet és a közérthető összefoglalót megküldte a tervezett tevékenység telepítési helye szerinti Pogány és Kökény Községek Körjegyzőjének, illetőleg a R. 8. § (2) bekezdése b) pontja alapján az érintett Pécs Megyei Jogú Város Címzetes Főjegyzőjének, – Szalánta és Bisse települések vonatkozásában – Szalánta, Babarcszőlős, Bisse, Bosta és Szilvás Községek Körjegyzőségének, valamint – Áta település vonatkozásában – Egerág, Áta, Szőkés és Kisherend Községek Körjegyzőségének. Pécs Megyei Jogú Város Címzetes Főjegyzője 08-8/1243-2/2008. ügyiratszámon arról tájékoztatta a felügyelőséget, hogy az eljárás megindulásáról szóló közlemény 2008. március 14. napjától 30 napig a helyben szokásos módokon kifüggesztésre, közzétételre került. A közleményre a jegyzőhöz bejelentés, észrevétel nem érkezett. A felügyelőség – figyelemmel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (1)-(2) bekezdéseiben foglaltakra – megkereste R. 8. § (4) bekezdése és 12. számú melléklete alapján az ügyben érdekelt szakhatóságokat.
13
Az ÁNTSZ Dél-dunántúli Regionális Intézete a 1556-2/2008. számú szakhatósági állásfoglalását a Ket. 44. § (1) és (2) bekezdések, valamint a R. 8. § (4) bekezdése és 12. számú melléklete alapján hozta meg, mint I. fokú közegészségügyi hatóság. Állásfoglalásában a következőket rögzítette: „Szakhatósági állásfoglalásom az ügyben eljáró hatóság határozatába köteles belefoglalni, és a határozat egy példányát – ügyiratszámunkra való hivatkozással – részünkre megküldeni.” A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Dél-dunántúli Iroda 440/0055/005/2008. iktatószámú szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint indokolta: „A Dél-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi ás Vízügyi Felügyelőség azzal kereste meg Hivatalomat, hogy Pécs-Pogány Repülőtér bővítésének környezeti hatásvizsgálati eljárása ügyében szakhatósági állásfoglalásunkat közöljük. A kérelmet és a mellékelt dokumentációt áttanulmányoztam és A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárásaira vonatkozó szabályokról szóló 10/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet 8.§ (1) pontja és 16.§ (1) pontja, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal létrehozásáról szóló 201/2007. (VII. 30.) Kormányrendelet 1.§ (2) bekezdése, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket) 44.§ (1) bekezdése, és A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 9- 10.§ ‚ és 19.§ (1) bekezdése, illetve a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet 8. § (4) bekezdése, annak 12. számú melléklete alapján az engedély kiadásához feltételként előírt szakhatósági állásfoglalásomat a rendelkező rész szerint megadtam.” Állásfoglalásában rögzítette, hogy „ezen állásfoglalásom ellen jogorvoslattal csak az engedélyező hatóság által az ügy érdemében hozott I. fokú határozat ellen benyújtott fellebbezésben lehet élni.” A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 12-1636/1/2008. ügyszámon az alábbi indoklással adta meg szakhatósági állásfoglalását: „A szakhatósági állásfoglalás kialakításához a megkeresést, valamint a megküldött tervdokumentációját vettem figyelembe. Megállapítottam, hogy tárgyi üggyel kapcsolatban katasztrófavédelmi, polgári védelmi szempontot érintő akadály nem merült fel. A 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban KET) szabályai alapján folytattam le az eljárást. A KET 45. § (2) bekezdése tartalmazza a fellebbezésre vonatkozó rendelkezéseket. Hatásköröm és illetékességem az 1999. évi LXXIV. törvény 25. § (2) bekezdésén, a 48/1999. (XII. 15.) BM rendelet 11. § (1) bekezdés (k) pontján, a 196/1996. (XII. 22.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdés (c) pontján és a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 12. számú mellékletén alapul.” Az Igazgatóság továbbá rögzítette, hogy „a szakhatósági állásfoglalás ellen fellebbezésnek nincs helye, az ügyfél a határozat ellen irányuló fellebbezés keretében gyakorolhatja az ezzel kapcsolatos jogorvoslati jogát.” Pécs Megyei Jogú Város Címzetes Főjegyzője 09-9/2505-1/2008. számú szakhatósági állásfoglalását a R. 8. § (4) bekezdésében és 12. számú melléklete 2/a., illetve 2/i. pontjában, valamint a Ket. 44. §-ában foglaltak alapján adta meg. Állásfoglalásában az alábbiakat rögzítette: „Szakhatósági állásfoglalásomat az ügyben eljáró hatóság köteles a határozatába foglalni, és a határozat egy példányát – ügyiratszámunkra történő hivatkozással – részemre megküldeni. Állásfoglalásom ellen jogorvoslattal az engedélyező hatóság által az ügy érdemében hozott elsőfokú határozat ellen benyújtott fellebbezéssel lehet élni.”
14
Pogány és Kökény Községek Körjegyzője 134-9/2008. számú szakhatósági állásfoglalását a R. 8. § (4) bekezdésében és 12. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően – a helyi környezet- ár természetvédelmi kérdések tekintetében – adta meg. A repülőtér környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló 176/1997 (X. 11) Kormányrendelet (továbbiakban: Rendelet) 5 § (1) bekezdése értelmében, a zajgátló védőövezetre vonatkozó számítás kiinduló adatait és a számítási eljárást a számítások megkezdése előtt a légiközlekedési hatósággal egyeztetni kell. A Rendelet 5. § (2) bekezdés első mondata alapján, a számítás eredményeit a légiközlekedési hatóság ellenőrzi. A Rendelet 5. § (5) bekezdése értelmében, a zajgátló védőövezetet kijelölő határozatot a csatolt dokumentációval együtt a légiközlekedési, valamint a környezetvédelmi hatósági engedélyezési eljárásokban az előírt tanulmányokhoz, illetve engedélyezési tervekhez mellékelni kell. A Rendelet 6. § (1) bekezdés első mondata alapján, a zajgátló védőövezetet – a területileg illetékes közegészségügyi, környezetvédelmi és építési hatóság szakhatósági állásfoglalásának kikérése után – a légiközlekedési hatóság határozatban jelöli ki. A Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatóság Repülőtérfelügyeleti Osztálya Pécs-Pogány repülőtér zajgátló védőövezet kijelölésére irányuló eljárásban 2008. március 10. napján kereste meg a felügyelőséget a szakhatósági állásfoglalása megadása végett, azaz a vizsgált időpontban az eljárás folyamatban volt, így a hatásvizsgálatban alapadatként szerepeltetett adatokat, az ezekből kiinduló, beemelt számításokat a felügyelőség nem tudta leellenőrizni. Tekintettel arra, hogy a két ügy szorosan összefügg egymással, és a környezeti hatásvizsgálati eljárása során a légiközlekedési hatóság által lefolytatott eljárás jogerős befejezése nélkül megalapozottan nem hozható hatósági döntés, a felügyelőség a környezeti hatásvizsgálati eljárást a Ket. 32.§. (1) és (7) bekezdései alapján – 4740-12/2008. számú végzésében –– a légiközlekedési hatóság zajgátló övezetet kijelölő határozatának jogerőre emelkedéséig hivatalból felfüggesztette. A végzés 2008. június 6. napján jogerőre emelkedett. A Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatósága LI/RT/A/NS/440/0/2009. iktatószámú – 2009. március 9. napján kelt – határozatában a Pécs-Pogány Regionális repülőtér körül, jelen állapotában, zajgátló védőövezetet nem jelölt ki. A határozat 2009. március végén emelkedett jogerőre. A légügyi hatóság határozatának jogerőre emelkedését követően a felügyelőség 2009. április elején folytatta a megkezdett hatásvizsgálati eljárást. A tárgyi ügyben időközben felmerült szakmai kérdések tisztázása érdekében a felügyelőség – 5383-2/2009. iktatószámon a tényállás tisztázása érdekében a dokumentáció kiegészítésére hívta fel a tervező, VIBROCOMP Kft-t, aki a kért hiánypótlást 2009. május 21. napján teljesítette.
15
A tényállás tisztázását követően, a felügyelőség a R. 9. § (1) bekezdése alapján, a telepítés helye szerint illetékes önkormányzat Pogány település területén, az Általános Iskola tetőterében (7666 Pogány, Széchenyi I. u. 11.) 2009. június 11. napján 15oo órai kezdettel közmeghallgatást tartott. A felügyelőség a R. 9. § (4) bekezdésében foglaltak alapján, a közmeghallgatásra vonatkozó meghívót megküldte a környezethasználó, a tervező, az eljárásba bevont szakhatóságok, az ügyben ügyfélként bejelentkezett környezetvédelmi társadalmi szervezetek, az érintett jegyzők részére, valamint a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosának. A felügyelőség a R. 9. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a közmeghallgatás helyéről és idejéről a Dunántúli Naplóban – mint helyi napilapban – hirdetmény útján is értesítette az érintett nyilvánosságot. Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Főosztály 08-8/1795-4/2009. ügyiratszámon arról tájékoztatta a felügyelőséget, hogy a közmeghallgatásról szóló közlemény 2009. május 14. napjától 2009. június 11. napjáig a helyben szokásos módokon kifüggesztésre, közzétételre került. A közleményre a jegyzőhöz bejelentés, észrevétel nem érkezett. Az eljárás során a Ket. 15. § (5) bekezdése, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 98. §-a szerint ügyfélként jelentkezett be a Pécsi Zöld Kör (7621 Pécs, Szent István tér 17.), valamint a Levegő Munkacsoport Országos Környezetvédő Szövetség (1465 Budapest, Károly krt. 3/a). A környezetvédelmi szervezetek az ügyféli jogosultságukat a Kvtv. 98. § (1) bekezdése, valamint a R. 9. § (5) bekezdésében előírtak alapján az alapszabályukkal és a bírósági bejegyzésről szóló jogerős határozattal igazolták. Az üggyel kapcsolatban a felügyelőséghez Berkes Sándor (7636 Pécs, Fáy András utca 40.); Dr. Süvecz György (7666 Pogány, Petőfi Sándor utca 35/1.) írásban tett észrevételt a közmeghallgatás időpontjáig. A megtartott közmeghallgatásokon elhangzott észrevételekre, kérdésekre a helyszínen a környezethasználó képviselői, valamint a tervező válaszoltak. A közmeghallgatás során elhangzottakról jegyzőkönyv készült, mely tartalmazza az észrevételek érdemi összefoglalóját is. A közmeghallgatásról készült jegyzőkönyvet a felügyelőség megküldte a környezethasználó, a tervező, az érintett önkormányzatok, az ügyfélként bejelentkezett társadalmi szervezetek, az érintett szakhatóságok, a közmeghallgatáson észrevételt tevők, valamint a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa részére. A felügyelőség és az ügyben érintett szakhatóságok a benyújtott, valamint a közmeghallgatáson elhangzott – a környezetre gyakorolt hatás megítélése, valamint a környezeti hatásvizsgálati tanulmány szempontjából lényeges – észrevételeket a R. 10. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően megvizsgálta és az alábbiak szerint értékelte:
16
Táj- és természetvédelmi szempontból: 1. Észrevétel: A közmeghallgatáson Varga László (7666 Pogány, Nyárfás utca 5.) pogányi lakos részéről érdemi kérdésként merült fel a tervezési területen fellelhető ürge populáció védelme. Kérdést tett fel a tervezett monitoringgal kapcsolatban, valamint a korábbi áttelepítés eredményéről érdeklődött. A hatásvizsgálati dokumentáció külön fejezetben foglalkozott a területen fellelhető ürge populáció felmérésével, illetve ezek védelmével kapcsolatos teendőkkel. A korábbi években (2002-2003.) elvégzett kitelepítések a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI) engedélyével és felügyelete mellett történtek. A betelepítésre kijelölt legelő területeken – melyek a DDNPI kezelésében vannak – vizsgálatra került az áttelepített állományok fennmaradása, mely szerint az áttelepített állomány elfogadta az új területet és ott több éven át – a monitoringozás végéig – fennmaradtak. A repülőtér bővítése hatásainak vizsgálata során, 2007. évben a területen a fÜrge 2002 Természettudományi és Szolgáltató Bt. [2015 Szigetmonostor, (Horány), Viola utca 11.] állományfelmérést végzett, mely megerősítette a területen lévő ürge populáció jelenlétét. A felügyelőség a környezetvédelmi engedélyben az ürge populáció védelme érdekében több előírást tett, mely előírások kiterjednek a közvetlenül érintett állomány megóvására (kitelepítés), valamint a meglévő állomány folyamatos nyomon követésére, monitoringozására is. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: 2. Észrevétel: Az eljárás során a felügyelőséghez érkező, illetve a közmeghallgatáson elhangzott szakmai észrevételek nagy része a repülőtér bővítéséhez kapcsolódó repülési zaj várható nagyságára, zavaró hatására irányultak. Berkes Sándor észrevételében jelezte, hogy számításai szerint Pécs város belterületén a Neumann J., Gadó utca – a hatályos szabályozási terv szerinti – Lk jelű kisvárosias lakóterület, a Mécsvirág utca déli oldalának egy részén az Lke jelű tervezett lakóterület a 6065 dB-es zajterhelési kategóriába esik. Véleménye szerint a területeken zajgátló védőövezetet indokolt kijelölni, illetve ezeken a területeken meg kell határozni a szükséges intézkedési feladatokat. A Légiközlekedési hatóság a Rendelet előírásai alapján külön eljárásban vizsgálta a zajgátló védőövezet kijelölésének szükségességét. A Rendelet 2. §-a szerint, zajgátló védőövezet a repülőtér környezetének az a része, amelyen a repülőtér üzemeltetéséből számított mértékadó zajterhelés meghaladja a közlekedésből származó környezeti zajnak külön jogszabályban [a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. számú mellékletében] meghatározott zajterhelési határértékeit. A vonatkozó határérték jelen esetben: 1. Kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű lakóterület esetén nappal 65 dB, 2. Üdülőterület, gyógyhely, egészségügyi terület, esetén nappal 60 dB, Éjszaka a repülőtér nem üzemel. A zajgátló védőövezetek kijelöléséről szóló zajvédelmi dokumentációjában leírt és mellékletekben ábrázolt számítási eredmények szerinti isophon görbék sehol sem érintettek olyan területet, amelyen a repülőtér üzemeltetéséből számított mértékadó zajterhelés meghaladná a közlekedéstől származó környezeti zajnak a jogszabályban meghatározott zajterhelési határértékeit.
17
A vizsgálati eredményekre tekintettel a Légiközlekedési hatóság LI/RT/A/NS/440/0/2009. számú határozatában a Pécs-Pogány Repülőtér köré zajgátló védőövezetet nem jelöl ki, elfogadva, hogy a repülőtér üzemeléséből származó környezeti zaj nem lépi túl a jogszabályban előírt zajterhelési határértékeket. A felügyelőség a hatásvizsgálati, illetve a zajgátló védőövezet kijelölési dokumentációban szereplő adatok ellenőrzése érdekében szükségesnek tartotta előírni szabványos mérések elvégzését, mely mérésekkel igazolni kell a létesítményre vonatkozó zajterhelési határértékek teljesülését. A repülőtér üzemeléséből származó zaj folyamatos vizsgálatára továbbá a felügyelőség új monitoring pontok kialakítását írta elő, fenntartva, hogy amennyiben a vizsgálati eredmények indokolják további monitoring pont is kijelölésre kerülhet. A felügyelőség a tervezett beruházást és annak környezeti hatásait a következők szerint értékelte, valamint előírásait a következők figyelembevételével tette meg: A felügyelőség a benyújtott dokumentációt és kiegészítéseit – tekintettel a R. 10. § (1) bekezdésében foglaltakra is – áttanulmányozta és a fenti észrevételekre adott szakmai indokokon túl az alábbiak szerint értékelte: Táj- és természetvédelmi szempontból: – A repülőtér területe nem áll országos jelentőségű, vagy európai közösségi jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt, a területen védett ürge (Spermophilus citellus) élőhelye található. Az ürgepopuláció védelme érdekében a felügyelőség a határozat rendelkező részében a szükséges előírásokat megtette. A területen a faj fennmaradását a repülőtér üzemszerű működése nem veszélyezteti. – A tervezett forgalomnövekedés és a kapcsolódó létesítmények megvalósítása a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 35. § (1) bekezdés a) pontja alapján a terület állapotát és jellegét elutasításra okot adó mértékben nem veszélyezteti, tájvédelmi érdeket nem sért. Vízvédelmi szempontból: – A repülőtér üzemszerű működése során nem végeznek olyan tevékenységet, amely szennyezőanyagnak a felszín alatti vízbe történő közvetlen vagy közvetett bevezetését eredményezi. – A felügyelőség a repülőtér területén az üzemelés során esetlegesen bekövetkezett, bekövetkező üzemzavarok okozta szennyezések megszüntetésére, a havária helyzetek kezelésére a határozat rendelkező részében előírásokat tett. – A felügyelőség a határozat rendelkező részében a területen keletkező csapadékvizek rendezett elvezetése érdekében – a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Kormányrendelet 3. § (1) bekezdésére tekintettel – vízjogi engedély benyújtást írta elő. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: – A tervezett beruházás során bejelentés köteles pontforrás nem létesül, diffúz kibocsátást (porterhelést) az építési munkák szállítási, rakodási tevékenységei okoznak, mely kibocsátások csökkentésével kapcsolatos kötelezettségeket a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet alapján írta elő a felügyelőség. – A felügyelőség az üzemelés megkezdését követően – a hatásvizsgálati dokumentációban szereplő adatok ellenőrzése, illetve igazolása érdekében – Pogány község területén kijelölt helyen szálló por, valamint NOx mérések elvégzését tartotta szükségesnek előírni.
18
Zaj- és rezgésvédelemi szempontból: – A repülőtér létesítése, valamint üzemelése során a zajterhelési határértékek betartásának igazolására a felügyelőség – határidőhöz kötötten – környezeti zajvizsgálat elvégzését írta elő. A mérési eredményeket rögzítő jegyzőkönyvek eredménye alapján – amennyiben a vizsgálati eredmények eltérnek a hatásvizsgálati dokumentációban meghatározott eredményektől – a felügyelőség további intézkedések megtételére kötelezheti az engedélyest. – A felügyelőség a határozat rendelkező részében kötelezte az engedélyest a tevékenység – minden üzemelési körülmény melletti – végzése során a vonatkozó zajterhelési határértékek folyamatos betartására, valamint a határértékek teljesülésének igazolására. – A repülési műveletek okozta zajterhelés folyamatos nyomon követése, valamint a repülési műveletek betartásának ellenőrzése érdekében további zajmonitor pontok kiépítését tartotta szükségesnek előírni a felügyelőség. Hulladékgazdálkodási szempontból: – A felügyelőség a létesítés, illetve az üzemeltetés során keletkező hulladékok gyűjtésére, kezelésére vonatkozó előírásait a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 5. § (1) bekezdése, 13. § (1) bekezdése, valamint 51. § (1) bekezdése alapján írta elő. A benyújtott hatásvizsgálati dokumentáció és az eljárás során tett észrevételek szakmai felülvizsgálata, valamint az eljárásban részt vett szakhatóságok állásfoglalásai alapján az I. fokú hatóság megállapította, hogy a Pécs-Pogányi Repülőtér bővítésére tárgyban a szakhatóságok állásfoglalása és a felügyelőség rendelkező részben rögzített előírásainak betartásával a környezetvédelmi engedély kiadásának sem szakmai, sem jogi akadálya nincs. A fentiek alapján az I. fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság a Kvt. 71. § (1) bekezdés b) pontjában rögzített jogkörében a R. 10. § 2) bekezdés a) pontja értelmében, a Ket. 71. § (1) bekezdésére figyelemmel a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A környezetvédelmi engedély érvényességi ideje a R. 11. § (1) bekezdés a) pontja alapján került megállapításra. Engedélyes bejelentési kötelezettségét a Kvt. 82. § (1) bekezdése, az engedély visszavonásának lehetőségét a Kvt. 72. § írja elő. A határozatot és az erről szóló Közleményt a felügyelőség a Kvt. 71. § (3) bekezdése értelmében a hivatalában és a honlapján közzéteszi, továbbá a R. 10. § (3) bekezdés, valamint a R. 5. § (6) bekezdés értelmében megküldi az eljárásban részt vett Pécs Megyei Jogú Város Címzetes Főjegyzőjének, valamint Pogány és Kökény Községek Körjegyzőjének, akik kötelesek haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül gondoskodni a Közlemény közzétételéről. A Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség tárgyi ügyben, mint joghatósággal rendelkező magyar hatóság a Ket. 18.§ (1) bekezdése, környezetvédelmi hatóságként a környezetvédelmi, természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 8.§ (2) bekezdése, és 38. § (1) bekezdése alapján járt el. A felügyelőség illetékességi területéről a Kormányrendelet 1. számú melléklet IV. 4. pontja rendelkezik. A határozat elleni fellebbezési lehetőséget a Ket. 98.§ (1) és a 99.§ (1) bekezdései biztosítják.
19
A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (1) bekezdése alapján e rendelet 1. számú mellékletének IV. fejezet 14.1. pontja, valamint a 2. § (4)-(5) és (7) bekezdései szerint került megállapításra. Pécs, 2009. július 27.
Jeszták Lajos igazgató
Kapják: 1. AIR-HORIZONT Pécs-Pogányi Repülőtér Fejlesztéséért Közhasznú Nonprofit Kft „TV” 7666 Pogány, Repülőtér 08. hrsz. 2. VIBROCOMP Akusztikai, Számítástechnikai Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. „tájékoztatásul” 1118 Budapest, Bozókvár utca 12. 3. ÁNTSZ Dél-dunántúli Regionális Intézete „TV” (hiv. szám: 1556-2/2008.) 7400 Kaposvár, Fodor József tér 1. 4. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Dél-dunántúli Iroda „TV” (hiv. szám: 440/0055/005/2008.) 7624 Pécs, Szent István tér 15. 5. Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság „TV” (hiv. szám: 12-1557/1/2007.) 7621 Pécs, Engel János utca 1. 6. Pécs Megyei Jogú Város Címzetes Főjegyzője „TV” (hiv. szám: 09-9/2505-1/2008.) 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. 7. Pogány és Kökény Községek Körjegyzősége „TV” (hiv. szám: 134-9/2008.) 7666 Pogány, Kossuth Lajos utca 49. 8. Szalánta, Babarcszőllős, Bisse, Bosta és Szilvás Községek Körjegyzősége „TV” (Szalánta és Bisse települések vonatkozásában) 7811 Szalánta, Hunyadi utca 63. 9. Egerág, Áta, Szőkéd és Kisherend Községek Körjegyzősége „TV” (Áta település vonatkozásában) 7763 Egerág, Szabadság tér 1. 10. Dr. Fülöp Sándor a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa „tájékoztatásul” 1387 Budapest, Pf. 40. 11. Dr. Süvecz György „TV” 7666 Pogány, Petőfi Sándor utca 35/1. 12. Berkes Sándor „TV” 7636 Pécs, Fáy András utca 40. 13. Losonczi Lajos „TV” 7666 Pogány, Kossuth Lajos utca 31. 14. Varga László „TV” 7666 Pogány, Nyárfás utca 5. 15. Pécsi Zöldkör „TV” 7621 Pécs, Szent István tér 17. 16. Levegő Munkacsoport Országos Környezetvédő Szövetség „TV” 1075 Budapest, krt. 3/a. 17. HNYR/TKO (helyben) 18. Irattár
20
