MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
B/3587. számú JELENTÉS az új Országos Fogyatékosügyi Program, valamint a végrehajtására vonatkozó intézkedési tervben foglalt feladatok megvalósításának időarányos teljesítéséről
Előadó: Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere
Budapest, 2015. március
.
Bevezetés A Jelentés a 70/2012. (X.16.) OGY határozattal jóváhagyott, e tárgyban készült korábbi országgyűlési jelentés által felölelt időszakot követő, 2013. december 31-ig megtett főbb intézkedéseket mutatja be a 10/2006. (II. 16.) OGY határozattal elfogadott új Országos Fogyatékosügyi Program, valamint a 1056/2012. (III. 9.) Korm. határozattal elfogadott, az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2012–2013. évekre vonatkozó intézkedési terve (a továbbiakban: Intézkedési Terv) alapján. A Jelentés az egyes intézkedéseket és a végrehajtásukról szóló beszámolókat az Intézkedési Terv szerinti sorrendben tartalmazza. Azon intézkedések, amelyek nem közvetlenül az Intézkedési Terv valamely pontjának végrehajtását szolgálják, hanem az Országos Fogyatékosügyi Programhoz kapcsolódnak, az egyes fejezetek után kerülnek bemutatásra.
I.
Fogyatékossággal élő személyek támogatása, szociális szolgáltatások, gyermekvédelem, egészségpolitika 1. Elő kell készíteni a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítását az egyenlő esélyű hozzáférés követelményének megvalósulása érdekében, továbbá – a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. törvényben foglaltakkal való összhang megteremtése céljából – a fogyatékossággal élő személy fogalma tekintetében. A feladat végrehajtása megtörtént. A fogyatékos személy fogalma a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról szóló 2013. évi LXII. törvénnyel került módosításra. A módosítás az egyén hiányzó képességei helyett – a fogyatékosságügyi ENSZ-Egyezmény emberi jogi megközelítését alapul véve – azokra az akadályokra helyezi a hangsúlyt, amellyel az érintett személy szembetalálja magát a mindennapi életben. Ezáltal korszerűbb, szélesebb társadalmi réteget – egyebek mellett a pszichoszociális fogyatékossággal élő személyek csoportját is – magába foglaló definíció került a hatályos magyar jogrendbe.
2. Elő kell készíteni a látássérült személyek elemi rehabilitációs szolgáltatásának szakmai tartalmáról, valamint az elemi rehabilitációs központok működésének személyi és tárgyi feltételeiről szóló jogszabály tervezetét.
1
.
Az elemi rehabilitáció jogi szabályozása iránti igény a szolgáltatás kiterjesztését célzó európai uniós és hazai támogatású projektek végrehajtása során merült fel. A jogszabály szakmai előkészítése érdekében a TÁMOP-5.4.7-12/1-2012-0001 projekt keretében a Vakok Állami Intézete (a továbbiakban: VÁI) az Emberi Erőforrások Minisztériuma (a továbbiakban: EMMI) támogatásával módszertani megalapozó munkát indított a területen működő civil szervezetek bevonásával és folyamatos együttműködésével. Ennek eredményeként elkészült a szakmai szabályokat meghatározó dokumentumok alapanyaga, melynek kipróbálása, szakmai egyeztetése jelenleg is zajlik. Emellett a VÁI elkészítette az elemi rehabilitáció szolgáltatásfejlesztési koncepcióját, amelynek alapján, hosszútávon biztosítható lesz az egyenlő feltételű és minőségű országos hozzáférés a szolgáltatás tekintetében. Az elemi rehabilitáció szakmai, tárgyi és személyi feltételeit meghatározó jogszabály, erre a két dokumentumra alapozva készíthető el, biztosítva ezzel a széleskörű szakmai elfogadását.
3. Elő kell segíteni a fogyatékossággal élő személyek otthoni időszakos felügyeletét és gondozását végző szolgáltatási rendszer országos kiterjesztését a fogyatékossággal élő személyeket gondozó családtagok munkaerő-piacra történő visszatérése, valamint rekreációja érdekében. A feladat végrehajtását a vizsgált két éves időszakban alapvetően két program támogatta. Az egyik a támogató szolgáltatás működtetése, a másik pedig a Fogyatékos Embereket nevelő Családok otthonában nyújtott időszakos Kísérés és Ellátás (a továbbiakban: FECSKE) program. A támogató szolgáltatás finanszírozás keretét – a szakmai és az államháztartási gazdálkodásra vonatkozó keretjogszabályok mellett – a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet szabályozza. A támogató szolgálatok 2009-től kerültek be a pályázati úton finanszírozott ellátások közé, 3 éves befogadási időszakkal. A finanszírozási rendszer átalakításának indokai a 2011. július 29-én megjelent általános pályázat során is kiemelt szempontként szerepeltek. Az általános pályázat lefolytatását követően támogató szolgálat esetében összesen 11 ellátatlan kistérség maradt. Az EMMI és a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (továbbiakban: NRSZH) kiemelt szempontja volt a teljes országos lefedettség biztosítása, ezért végiggondolásra került, hogy a már befogadott szolgálatok esetében melyek rendelkeztek szomszédos ellátási területtel, az adott fehérfoltos kistérség mellett. Az egyeztetés eredményeként 1 fenntartó kivételével valamennyi fenntartó a potenciálisan ellátandó személyek érdekében vállalta a felkínált kistérség befogadását. A fenti eredményes eljárást követően ellátatlanul maradt területek vonatkozásában 2012. március 9-én ismételten általános pályázat került kiírásra. A 2013. január 1-jével megkötésre került finanszírozási szerződések száma 274 db volt, melyből az NRSZH által megkötött kétoldalú szerződések száma 270 db. A rendelkezésre álló keretből támogató szolgáltatások esetén 270 szolgáltató kapott állami támogatást személyi segítési és szállítási tevékenységre 3 237,1 millió forint összegben, melyből 13 226 fő ellátását biztosították. A központi költségvetési szervek által fenntartott intézmény számára év közben átcsoportosított előirányzat összege 36,6 millió forint volt. 2
.
A FECSKE Szolgálat elsősorban a családok tehermentesítését tűzte ki célul. Bár a szolgáltatás a fogyatékos személyre irányul, de annak érdekében, hogy a családtagokat tehermentesítse és hozzásegítse őket testi-lelki, mentális egészségük visszanyeréséhez vagy megtartásához, szociális kapcsolataik fenntartásához és munkaerő-piaci aktivitásuk megőrzéséhez és ezzel hozzájáruljon az egész család magasabb életminőségéhez. A program célja, hogy a fogyatékos emberek és családjaik képesek legyenek a teljesebb életre, a fogyatékosságból eredő hátrányok csökkenjenek, valamint hogy a fogyatékos emberek családtagjai számára a társadalmi és munkaerő-piaci reintegráció megvalósuljon. A szolgáltatás tartalma: - A fogyatékos ember otthonában nyújtott felügyelet - Gondozás, alapápolás: a szakember („fecske”) ellátja a fogyatékos gyermek, fiatal személyes szükségleteinek kielégítéséhez szükséges gondozási feladatokat a megszokott fizikális és tárgyi környezetben - Kísérés: a fogyatékos családtag kísérése az otthona és az ellátó intézmény között, célja, hogy a szülő megtarthassa munkahelyét az ellátó intézmény nyitvatartási idejének korlátozottsága miatt - Izoláltság enyhítése, családi életvitel támogatása - Társszakmák felé történő jelzés A szolgáltatás a nap 24 órájában, a hét minden napján elérhető, családonként maximum havi 20 órában. A nyújtott átlagos szolgáltatási óraszám 12 hónapra vetítve: 25 000 – 30 000 óra.
4. Képzéseket kell indítani és az intézményhálózat működését segítő szakmai mentorhálózatot kell kialakítani a fogyatékossággal élő személyek számára ápolást, gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltása érdekében.
A feladat teljesítésére vonatkozóan a TÁMOP-5.4.5-11/1-2012-0001 azonosítószámú kiemelt projektben az alábbi tevékenységek valósultak meg: A Kézenfogva Alapítvány képzéseket bonyolított le az intézményi férőhely kiváltásban érintett szociális intézményekben. Képzés címe
óraszám
Kommunikációs hídépítés erősítése és fejlesztése a szociális szakemberek és a szolgáltatásokat igénybevevő fogyatékos emberek között Kommunikációs hídépítés erősítése és fejlesztése a szociális szakemberek és a szolgáltatásokat igénybevevő fogyatékos emberek között Könnyen érthető kommunikációt (KÉK) használó szociális segítők intenzív képzési programja 3
45
résztvevők száma 10
helyszín
45
18
7516 Berzence, Szabadság tér 17.
30
16
7516 Berzence, Szabadság tér 17.
6600 Szentes, Sima Ferenc u. 6-10.
.
Kommunikációs hídépítés erősítése és fejlesztése a szociális szakemberek és a szolgáltatásokat igénybevevő fogyatékos emberek között Könnyen érthető kommunikációt (KÉK) használó szociális segítők intenzív képzési programja Kommunikációs hídépítés erősítése és fejlesztése a szociális szakemberek és a szolgáltatásokat igénybevevő fogyatékos emberek között A fogyatékos emberek társadalmi befogadásának hatékonyabb gyakorlata a szociális ellátórendszer új feladatai és lehetőségei
45
20
3346 Bélapátfalva, Petőfi Sándor u. 25.
30
16
45
20
6600 Szentes, Sima Ferenc u. 6-10. 4234 Szakoly, Hunyadi 2.
45
18
6600 Szentes, Sima Ferenc u. 6-10.
A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. (a továbbiakban: FSZK) 2012. év folyamán kidolgozta, majd akkreditálta intézményi férőhely kiváltást támogató (IFKT) mentorok képzését. A képzés 2012. október – december között került lebonyolításra, összesen 107 fő mentor végezte el sikeresen a képzést. A képzést követően az FSZK a mentorokat hálózatba szervezte, majd 2013. június és 2014. január között a TIOP-3.4.1.A-11/1 azonosítószámú, a „Bentlakásos intézmények kiváltása” című pályázatban nyertes hat intézmény számára összesen 6416 mentorálási óra szolgáltatást nyújtott. Az FSZK a mentorok számára, szakmai személyiségük fejlesztésére, valamint a tapasztalatok összegyűjtése céljából, folyamatkísérő szolgáltatást biztosított, amely során szupervízió és konzultáció valósult meg. Továbbá szakterületi mentormunkacsoport üléseket és országos mentortalálkozót szervezett. A mentorhálózat együttműködésben dolgozott a fogyatékos személyek érdekvédelmi szervezetei által felkészített és a kiváltási folyamathoz delegált érdekvédelmi tanácsadókkal. A mentorhálózat tevékenységéről az FSZK folyamatosan tájékoztatta az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testületet (IFKKOT).
5. Ki kell dolgozni a gyermekvédelmi szakellátás keretében ellátott, fogyatékossággal élő gyermekek és fiatalok nevelésében-gondozásában és ügyeik intézésében részt vevő szakemberek képzési és továbbképzési programját, biztosítani kell annak akkreditálását.
A személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet alapján a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (továbbiakban: NCSSZI) az általa kiadott közlemény mellékleteként teszi közzé negyedévente a személyes gondoskodást végző személyek (e körbe tartoznak a gyermekvédelmi szakellátás keretében ellátott, fogyatékos gyermekek és fiatalok nevelésében-gondozásában és ügyeik intézésében részt vevő szakemberek is) továbbképzéseit tartalmazó továbbképzési jegyzéket. Az NCSSZI által közzétett továbbképzési jegyzékben jelenleg nem szerepel olyan akkreditált továbbképzési lehetőség, amelynek kizárólag csak a gyermekvédelmi szakellátásban személyes gondoskodást végző fogyatékos gyermekekkel és/vagy ügyeikkel foglalkozók volnának a célcsoportja. Ugyanakkor a továbbképzési jegyzékben található több olyan akkreditált továbbképzés, amely más célcsoportok mellett e célcsoport 4
.
személyes és szakmai kompetenciáinak fejlesztését is szolgálja a gyermekvédelmi szakellátásban élő fogyatékos gyermekek, fiatal felnőttek ellátása minőségének javítása céljával. 2014. január 1-jétől a nevelőszülői és a hivatásos nevelőszülői jogviszony egységesen nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonnyá alakult át. A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létrejöttének feltétele, hogy a nevelőszülő rendelkezzen OKJ-s nevelőszülő szakképesítéssel, illetve a tevékenység megkezdését követően azt legfeljebb két év alatt szerezze meg. Az EMMI kiemelten kezeli a nevelőszülői ellátás fejlesztését, az ellátás megerősítését szolgáló képzéseket, továbbképzéseket a TÁMOP 5.4.10-12/1 kódjelű „Szociális képzések rendszerének modernizációja” c., az NCSSZI által vezetett kiemelt projekt keretében biztosítja. A projekt által biztosított OKJ-s nevelőszülő szakképzésen a nevelőszülőnek jelentkezők, illetve a már működő nevelőszülők részvétele térítésmentes. 2013 októberében 1800 fő részvételével megkezdődött az OKJ-s nevelőszülő szakképzés 74 csoportban, az ország különböző pontjain, 47 helyszínen. Az 1800 fő közül 200 fő új, a nevelőszülői tevékenység iránt érdeklődő, 1600 fő már működő, azonban nevelőszülő szakképzettséggel nem rendelkező személy. 2014. szeptember 30-áig 1150 fő szerzett OKJ-s nevelőszülő szakképzettséget, 2014. október hónapban további 620 fő vizsgázott le, a projekt keretében megvalósuló 2014. november 5-ei utolsó vizsganapon pedig 30 fő adott számot felkészültségéről.
6. Meg kell vizsgálni az életvitelt segítő eszközök regionális szinten történő kölcsönzési rendszere kialakításának lehetőségeit.
A feladat végrehajtása érdekében a szociális és az egészségügyi ágazat munkacsoportot hozott létre és széleskörű egyeztetéseket folytatott, melyekben részt vettek a fogyatékossággal élők leginkább érintett szervezetei, a gyógyászati segédeszköz forgalmazói szövetségek és az érintett egészségügyi szakmai szervezetek képviselői is. Megállapítást nyert, hogy a gyógyászati segédeszközök és az életvitelt segítő eszközök definíciószinten történő elkülönítése elengedhetetlenül szükséges. A két terület elhatárolása által lesz lehetőség arra, hogy a jelenlegi társadalombiztosítási rendszer által támogatott gyógyászati segédeszközök körébe be nem illeszthető életvitelt segítő eszközök tekintetében kialakításra kerülhessen a kölcsönzés intézményrendszere. Az életvitelt segítő eszközök támogatása esetén egy új – a gyógyászati segédeszközök támogatásától elkülönülő – forrás létrehozása lenne célszerű. A munkacsoport működése kapcsán megállapítást nyert, hogy a feladat végrehajtása érdekében a két ágazat további együttműködése szükséges – különös tekintettel – a következő feladatokra: Az életvitelt segítő eszközök körét, annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy -
tartós használatú;
-
magas áron beszerezhető;
-
nem egyedi gyártású;
-
csak ideiglenesen szükséges a használata. 5
.
Ezen felül meg kell határozni azokat a feltételeket is, amelyek fennállása esetén a szolgáltatás igénylője az életvitelt segítő eszközökhöz támogatással juthat hozzá (pl.: igazolás a fogyatékosságról). A gyógyászati segédeszközök kölcsönzésénél a továbbiakban is a betegség alapú eszközigény alapozza meg a rászorultságot. Egyéb lényeges szempont, hogy az igénybe vevő számára a kölcsönzés előnyösebb megoldást nyújtson a tulajdonba adással szemben, így tehát a házi betegápoláshoz kapcsolódó és a gyermekek számára biztosított eszközök, valamint a gyengénlátók számára a nagyítók tekintetében nyílhat lehetőség a kölcsönzés előtérbe helyezésére. A feladat teljes körű végrehajtása érdekében a két terület szoros együttműködésével további egyeztetésekre, és esetleg a vonatkozó jogszabályok harmonizációjára is szükség lehet.
7. Felül kell vizsgálni a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásának rendszerét a jelenleg rendelkezésre álló források hatékonyabb felhasználása érdekében, és szabályozási javaslatot kell készíteni a támogatási rendszer egyes elemeinek átalakításáról. A Jelentés 6. pontjában jelölt munkacsoport tevékenysége kiterjedt a támogatási rendszer átalakításával kapcsolatos feladatok meghatározására is. A gyógyászati segédeszközök és az életvitelt segítő eszközök elkülönítésének igénye – a széleskörű egyeztetések javaslatai alapján – a támogatási rendszer átalakításával kapcsolatban is megfogalmazódott. Emiatt alapvető fontosságú, hogy a gyógyászati segédeszközök és az életvitelt segítő eszközök definíciószinten, valamint a támogatási forrásukat tekintve is világosan el legyenek különítve. A gyógyászati segédeszközök közgyógyellátási jogcímen történő rendeléséhez kapcsolódóan javaslatként vetődött fel az alanyi közgyógyellátásra való jogosultak körének kibővítése. A gyógyászati segédeszközök vonatkozásában a javasolt általános áfa-kulcs csökkentése a betegek és a finanszírozási oldal szempontjából is kedvező, azonban az államháztartás szempontjából nem, vagy alig meghatározható bevételkiesést eredményezne, tekintettel arra, hogy a 90–98%-nál alacsonyabb támogatási mértékű eszközök esetén a támogatáson kívüli értékesítés nem behatárolható. A támogatási rendszer strukturális átalakítására, valamint az általános átalakításon kívül szükségesnek tartott intézkedésekre beérkezett javaslatok közül az egészségügyi ágazat által egyértelműen azok a javaslatok támogathatóak, amelyek a rendszer egészét érintik és többletforrást nem, vagy elhanyagolható mértékben igényelnek, ugyanakkor jelentősen hozzájárulhatnak a szektor hatékonyabb, gazdaságosabb, igazságosabb működéséhez. A gyógyászati segédeszköz ellátás és kölcsönzés reformjára beérkezett javaslatokat az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2012–2013. évekre vonatkozó intézkedési tervéről szóló 1056/2012. (III. 9.) Korm. határozat 1. b) pontja szerinti részletes beszámoló tartalmazza.
8. Felül kell vizsgálni a fogyatékossággal élő személyek fogászati egészségügyi ellátását, mentését, betegszállítását a speciális szükségleteikhez igazodó ellátásuk biztosítása érdekében. Ennek során át kell tekinteni az e célból rendelkezésre álló pályázati lehetőségeket.
6
.
A fogyatékos személyek, valamint a speciális kezelést igénylő betegek tekintetében a szükséges fogászati beavatkozások speciális feltételeket igényelnek, rendszerint a legegyszerűbb beavatkozás is csak altatásban végezhető el. Mivel ennek a betegcsoportnak az ellátása különös törődést, speciális körülményeket igényel, ezért csak olyan fekvőbeteg-osztályos háttérrel rendelkező intézményekben (centrumokban) végezhető el, ahol a megfelelően kialakított helyiség mellett megfelelően felszerelt műtő, képzett szakdolgozók is rendelkezésre állnak, illetve egyszerre egy időben biztosított mind a műtéti, mind pedig a hagyományos fogászati beavatkozásra alkalmas személyi és tárgyi feltételrendszer. A fogyatékos személyek, valamint a speciális kezelést igénylő betegek fogászati ellátásának megoldása érdekében az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 2012. év végén módosításra került. A szakma segítségével az egynapos ellátás kódjára és finanszírozási paramétereire vonatkozó szabályok is elkészültek, amelyek az egyes egészségbiztosítási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 24/2013. (III. 29.) EMMI rendeletben jelentek meg. Egy új, az „Általános anesztéziában végzett fogászati ellátás” elnevezésű kód kidolgozására került sor, amelyet hat centrumban végezhetnek egynapos ellátás keretében. Az ellátás az alábbi centrumokban vehető igénybe a szükséges működési engedélyek kiadását és a finanszírozási szerződések megkötését követően: -
Semmelweis Egyetem, Budapest
-
Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ
-
Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ
-
Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrum
-
Heim Pál Gyermekkórház, Budapest
-
Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza, Budapest.
Az ellátások elindításához szükséges fejlesztések (eszközbeszerzés, átalakítás) a szolgáltatók többségénél már megtörténtek. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tájékoztatása alapján a finanszírozási szerződés az alábbi intézményekkel már megkötésre került: -
Semmelweis Egyetem
-
Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ
-
Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrum
-
Heim Pál Gyermekkórház
-
Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ
A fenti szolgáltatóknál az ellátás már igénybe vehető. A Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórházában a szükséges feltételek kialakítása rövidesen lezárul, ezt követően a finanszírozási szerződés megköthető. Ezzel a közfinanszírozott ellátás a közeljövőben ott is elérhetővé válik. 7
.
9. Támogatni kell – az Autizmus Szakmai Műhely működtetésével – az autista személyek komplex (foglalkoztatási, szociális és pedagógiai) rehabilitációját; fejlesztések, képzések, valamint szakmai sztenderdek kidolgozását; továbbá az országos módszertani feladatok előkészítését, ellátását. Az autista személyek érdekében, a tervezett támogatás kereteit túllépve 2013. február 1-jén elindult a TÁMOP 5.4.11-12/1-kiemelt projekt – Nyolc Pont az autista személyek ellátórendszerének országos szintű, komplex innovációja szakmai tanácsadó hálózat és koordinációs központ kialakításával. A projekt a tervezett 27 hónap alatt az autizmussal élő emberek társadalmi befogadásának elősegítését kívánja elősegíteni. A projekt az autizmussal élő személyek ellátórendszerének országos hatókörű fejlesztéséhez járul hozzá, szakmai tanácsadó hálózat és koordinációs központ kialakításával. Átfogó célja, hogy a meghatározott nyolc stratégiai pont fejlesztésével az egész országra kiterjedően javuljon a humán közszolgáltatások autizmusspecifikus hozzáférhetősége, minősége, támogassa és tájékoztassa az érintett szülőket és segítse a családtagok munkaerő-piaci integrációját. A teljes lefedettségű szakember- és bázisintézményi hálózat kialakításán túl a projekt jól hasznosítható eredményeként minőségbiztosított módszertani támogatás, és információs központ jön létre egyrészt annak érdekében, hogy rendszerezett és elemezhető adatbázis álljon rendelkezésre a szakemberek és a döntéshozók számára is az autizmussal élők számára nyújtott szolgáltatások leghatékonyabb, rendszerszintű további fejlesztése érdekében, illetve azért, hogy az érintettek és családtagjaik is könnyebben elérjék a szükségleteikhez igazodó, számukra legmegfelelőbb szolgáltatást. A projekt fontos részcélja a Támogatott Életvitel Modellszolgáltatás Program kidolgozása illetve bevezetése a közeli jövőben, az autizmussal élő személyek közvetlen és teljes életpályáját végigkísérő támogatására. Kiemelt célja, hogy az autizmussal élő személyek felkészültek legyenek a munkavállalásra, és a lehető legnagyobb önállóságra tegyenek szert, valamint, hogy családjaik váljanak felkészültté és az ellátórendszer partnereivé gyermekük önálló életvitelének és foglalkoztatásának támogatására, ezzel párhuzamosan önmaguk társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációjára is. A stratégiai és átfogó cél teljesülését az alábbi 8 részcél elérése biztosítja: -
-
A szakemberhálózat fejlesztési támogatása az ellátórendszer autizmus specifikus szakmai fejlesztése érdekében. Magas színvonalú, minőségi szolgáltatás nyújtása, szakmai konszenzuson alapuló minőségi követelmények alapján. A követelményrendszerek bevezetéséhez kapcsolódó minősítési eljárások kialakítása. Az ellátórendszer fejlesztési támogatása, a szolgáltatási követelmények bevezetése, a kapacitások fejlesztése bázisintézményeken keresztül. Erőforrásokkal és hatáskörrel rendelkező módszertani támogató hálózat és koordinációs központ kialakítása. Az ellátórendszer fejlesztéséhez szükséges adatbázis kialakítása. 8
.
-
Az autizmussal élők támogatása. Az autizmussal élő személyt nevelő családok támogatása.
A Projekt időtartama: 2013. február 1–2015. április 30. A projekt forrása: 773,6 millió forint A projekt lebonyolítója: FSZK
II.
Akadálymentesítés, egyenlő esélyű hozzáférés 1. Elő kell készíteni az Országgyűlés, a központi államigazgatási szervek, az Alkotmánybíróság, az alapvető jogok biztosa, az ügyészség, a bíróságok, a rendvédelmi szervek, továbbá a helyi és a kisebbségi önkormányzatok honlapjai akadálymentesítésének szabályait a WCAG 2.0 webes akadálymentesítési ajánlásban foglaltak szerint. Elkészült a http://eugo.gov.hu/ tájékoztató oldal, amely rendelkezik gyengénlátók számára optimalizált változattal is. Elindult az Európai Parlament és a Tanács irányelve a „közszektorbeli szervezetek webhelyeinek akadálymentesítéséről” című tervezet tárgyalása 2012. december 3-án. Az irányelvvel kapcsolatban az Európai Parlament a megfogalmazott módosításokat elfogadta. 2014 januárjában elfogadásra került az EN 301549-es számú európai szabvány az ISO/IEC 40500:2012 szabvány alapján, mely pontosan megegyezik az eredeti WCAG 2.0-val. Az irányelv támogatja a tagállamok web-akadálymentesítésére vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalásainak, valamint a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv értelmében tett kötelezettségvállalásainak megvalósítását a közszektorbeli szervezetek webhelyei vonatkozásában. Fontos kitétel, hogy ezen webhelyek valamennyi felhasználó számára, különösen a fogyatékossággal élő személyek számára hozzáférhetőek legyenek. Ennek érdekében a Belügyminisztérium, valamint az irányítása alá tartozó szervezetek weboldalainak és webszolgáltatásainak felülvizsgálata, és azok esetleges is megtörtént. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: NFM) 2013-ban az irányelv hatálya alá tartozó területeken felmérette a minisztériumok és irányításuk alá tartózó szervezetek weboldalait, hogy a szabványnak megfelelnek-e és ha nem, akkor az akadálymentesítésnek milyen költségvonzata lenne és mennyi idő alatt lehetne végrehajtani. Az irányelv célja megegyezik az intézkedési terv II. 1. pontjában foglalt feladat céljával, emellett az Európai Bizottság által szorgalmazott eszközök egybeesnek a szociális szakterület által felállított hozzáférhetőségi munkacsoportban megfogalmazott szakértői javaslatokkal. Az intézkedési tervben 9
.
foglalt feladatot ezért ésszerűtlen lett volna a formálódó EU-s szabályozás megszületése előtt végrehajtani, ennek megfelelően annak átütemezésére, illetve a következő intézkedési tervben való ismételt megjelenítésére lesz szükség. Ezzel párhuzamosan a terület aktívan részt vesz az irányelv tervezetének alakításában.
2. Pályázati programot kell indítani a felsőoktatási intézmények részére jegyzetelő szolgáltatás bevezetése és működtetése céljából a fogyatékossággal élő hallgatók számára.
Az EMMI nevében az FSZK 2012. szeptember 3-án pályázatot hirdetett „Jegyzetelő szolgáltatás támogatása felsőoktatásban tanuló fogyatékos hallgatók érdekében” címmel. A pályázati program célja a felsőoktatási intézményekben tanuló, fogyatékosságuk miatt önálló jegyzetelésre nem, vagy csak akadályoztatva képes hallgatók számára a jegyzetelő szolgáltatás biztosítása. A pályázat beadási határideje 2012. szeptember 25. volt, a pályázat eredményeként az ország 7 (vidéki és budapesti) egyetemén indulhatott meg a jegyzetelő szolgáltatás, összesen több mint 6 millió forint megítélt pályázati támogatással. Ehhez kapcsolódóan az FSZK a TÁMOP 5.4.5 kiemelt projekt keretében ingyenes jegyzetelő tréninget és vizsgát szervezett a programban részt vevő hallgatók számára.
3. Országos felmérést kell készíteni a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § f) pont fa)–fc) alpontja körébe tartozó közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megvalósításának aktuális állapotáról. Az EMMI a „Közszolgálatot ellátó intézmények akadálymentesítésének feltérképezése” elnevezésű TIOP 4.2.1-11/K-2011- 0003. számú projekt keretében egy olyan online adatbázis létrehozását vállalta, amely mintegy 7000 közszolgáltatást nyújtó intézmény adatait tartalmazza arra vonatkozóan, hogy az intézmények által nyújtott szolgáltatások milyen mértékben felelnek meg az egyenlő esélyű hozzáférés feltételeinek. Az elkészült adatbázisba felvett adatok értékelésével képet kaphatunk arról, hogy az ország különböző területein milyen széles az akadálymentesen elérhető közszolgáltatások köre. A felmérésnek és az adatbázis létrehozásának célja, hogy különböző szempontok szerint lekérdezhető, bővíthető, frissíthető, a források elosztását segítő online rendszer álljon a redelkezésre, amelyből kiolvasható a vizsgált közszolgáltatás hozzáférhetősége. Tekintettel arra, hogy a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § f) pont fa)–fc) alpontja körébe tartozó közszolgáltatások száma jelentősen meghaladja a projekt keretében felmérhető hétezres darabszámot, az egyeztetések eredményeként végül az alábbi csoportokba tartozó állami és önkormányzati feladatokat ellátó intézményekből kerültek ki a felmért közszolgáltatások: -
Óvoda 10
.
-
alapfokú oktatás, középfokú oktatás, közigazgatás (kormányhivatal), alkotmánybíróság – ombudsman, hatósági és kormányzati feladatok ellátása, egészségügyi ellátás (fekvő- és járóbeteg szakellátás, háziorvosi és fogorvosi ellátás), helyi önkormányzat, igazságszolgáltatás, kisebbségi önkormányzat, közművelődés, rendvédelem (rendőrség)
A projekt keretében 175 járásban történtek meg a felmérések. A felmért közszolgáltatások száma összesen 7029 db, az épületek száma 7015 db volt. A felmérés kiterjedt: -
valamennyi fővárosi kerületre; minden megyei jogú városra (beleértve a megyeszékhelyeket); minden városra; minden 2 000 főnél nagyobb községre, nagyközségre, továbbá minden járásban legalább két nagyközségre, vagy községre.
A felmérés kérdőívekkel történt, melyek kialakításakor a cél egy minden felhasználó által könnyen érthető, jól használható rendszer kidolgozása volt, amely minden épülettípusra vonatkozóan objektív képet tud adni az adott közszolgáltatás akadálymentességi állapotáról. A kérdőívek véglegesítésében rehabilitációs szakmérnökök vettek részt, és egyeztetések történtek a fogyatékosságügyi érdekvédelmi szervezetek képviselőivel. A felmérés hozzáférhető a http://akadalymentes.emmi.gov.hu honlapon, a következő felhasználó és jelszó megadásával: Felhasználó: betekinto Jelszó: betekinto1
4. Pályázati programokat kell indítani a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megvalósulása érdekében a II/3. pont szerinti felméréssel feltárt hiányosságok orvoslására.
2013. január 15-én jelent meg a TIOP 3.3.1/A-12 kódjelű, „A közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése: akadálymentesítés” című konstrukció, melynek célja a kormányhivatalok és az illetékességi területükhöz tartozó, közszolgáltatást nyújtó és ügyfélforgalmat bonyolító szervezetek komplex (fizikai és infokommunikációs) akadálymentességének biztosítása. Az intézkedéssel leginkább érintett személyek prioritásait figyelembe véve a pályázat lebonyolítása két szakaszban történik. 11
.
Az 1. pályázati szakaszban a kormányablakok, a 2. szakaszban pedig az alábbi szervezetek pályázhatnak: -
Rehabilitációs szakigazgatási szervek Egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervek Munkaügyi központok Nyugdíjbiztosítási igazgatóságok Szociális és gyámhivatalok Járási hivatalok és egyéb szakigazgatási szervek
A pályázat meghirdetésekor rendelkezésre álló keretösszeg 5233 millió forint volt, a pályázatok benyújtására 2013. december 31-ig volt lehetőség. Az első körben beadott pályázatok megvalósítási szakaszban vannak, a második körben 3 nyertes pályázat született, amelyeknek szerződéskötése jelenleg folyamatban van, a pályázatok megvalósítói mindkét esetben a megyei kormányhivatalok.
5. Modellprogramot kell indítani – a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás rendszerére építve – a kommunikációjukban súlyosan akadályozott, fogyatékossággal élő személyek önálló életvitelét elősegítő speciális kommunikációs szolgáltatás kialakítására, valamint az augmentatív és alternatív kommunikációs eszközök kölcsönözhetőségének megteremtésére. Az FSZK 2012. augusztus 22-én jelentette meg a „Speciális kommunikációs szolgáltatások, valamint az augmentatív és alternatív kommunikációs eszközök kölcsönzése, szolgáltatás modellezése” című pályázatot. A konstrukció célja az augmentatív és alternatív kommunikációs eszközöket használó személyek számára kommunikációs segítő szolgáltatás biztosítása, illetve kommunikációs segédeszközök javítási és beszerzési lehetőségeinek támogatása, eszközkölcsönző szolgáltatás létrehozása. A pályázat nyomán két budapesti és két vidéki helyszínen került sor a fenti szolgáltatások modellezésére, összesen 12,17 millió forint megítélt támogatással. A projekt a jövőben jól használható eredményekkel zárult, a rendelkezésre álló forrás azonban nem tette lehetővé a felhasználói igények széleskörű feltérképezését, illetve a kommunikációs segítő szolgáltatás országos szintű bevezetésének előkészítését. Tekintettel arra, hogy a feladatban eredetileg megjelölt uniós forrás más szakmai tartalmú fejlesztésben hasznosult, az előttünk álló tervezési időszakban szükséges a pályázati tapasztalatokra is építő, nagy volumenű országos fejlesztést indítani, amely e célok elérésére is alkalmas.
6. Info-kommunikációs akadálymentesítést kell végrehajtani a „Felelősen, felkészülten a büntetésvégrehajtásában” elnevezésű kiemelt projekt célcsoportjainak vonatkozásában. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága fogvatartotti és humán nyilvántartási rendszere megújításra került, amely alkalmazások vonatkozásában megtörtént az operációs rendszerkörnyezet cseréje is (szerver oldalon Windows 2008R2, munkaállomás oldalon Windows 7 és Office 2010), 12
.
amelyek rendszerszolgáltatása az un. "Accessibility Options", azaz olyan kisegítő lehetőségek, amelyek vakok és látássérültek számára felolvasó programmal, illetve nagyító funkcióval biztosítja a képernyőn megjelenített bármilyen információ megismerhetőségét, illetve olvashatóságát.
7. Meg kell teremteni a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség vagyonkezelésében működő közhasznú épületek egyenlő esélyű hozzáférésének feltételeit.
Az egyenlő esélyű hozzáférés feltételeinek megteremtése érdekében 2012. év végén és 2013. év első felében felmérésre kerültek – figyelemmel az épített környezet kialakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény rendelkezésére – a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében működő közhasználatú épületek. A felmérés legfontosabb része annak meghatározása volt, hogy hol van szükség akadálymentesítési feladatok elvégzésére. Az elmúlt években, a közhasználatú épületeket érintően elvégzett nagyobb jellegű felújítások, illetve beruházások keretében, az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításának figyelembevételével, humánszolgálati irodák kerültek kialakításra (Hódmezővásárhely, Tata, Székesfehérvár, Budapest, Kaposvár, Szentes, Szolnok), valamint az MH Egészségügyi Központ (Budapest) beruházása és felújítása is az akadálymentesítési szempontok figyelembevételével történt meg. A honvédelmi tárca kezelésében lévő közhasználatú épületek a továbbiakban még szükséges akadálymentesítési feladatainak végrehajtására, a rendelkezésre álló források függvényében kerülhet sor.
8. Szolgáltatásszervezési és szabályozási javaslatokat kell kidolgozni közlekedési, fogyatékosságügyi, valamint akadálymentesítési szakértők bevonásával a közlekedési rendszerek egyenlő esélyű hozzáférésének biztosítására.
A közösségi közlekedési infrastruktúra akadálymentesítésére 2011-től célzott költségvetési forrás nem áll rendelkezésre, ezért az NFM a közlekedés hozzáférhetőségének javítását szabályozási oldalról segítette elő. Ennek megfelelően a minisztérium több átfogó, a Közlekedéstudományi Intézetnél megvalósult szakmai munkát támogatott a közösségi közlekedés egyenlő esélyű hozzáférésének előmozdítása érdekében. Ezek eredményeit az alábbi dokumentumok összesítik: A budapesti elővárosi közlekedés akadálymentesítési stratégiájának előkészítése Az esélyegyenlőségi szabályozások összhangjának és érvényesülésének vizsgálata a közösségi közlekedésben a jogszabályi környezet elemzése és hatásvizsgálata alapján és közreműködés az 1056/2012. (III. 9.) Korm. határozat 1. melléklet II. pontjában foglalt szabályozási javaslatok kidolgozásában Szállítás és építményeinek tervezése és megvalósítása során alkalmazandó akadálymentesítési szabályok 13
.
Esélyegyenlőség a közforgalmú közlekedésben: hozzáférhetőségi menedzsmentajánlások részletes, pilot jellegű kidolgozása közforgalmú közlekedési szolgáltató társaságoknál A szakmai munkákban fogyatékosságügyi érdekvédelmi szervezetek [a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ), a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ), a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ), az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ)], valamint a közlekedési szolgáltató társaságok is részt vállaltak, észrevételeik, javaslataik az eredménydokumentumok részét képezik. Az NFM felkérésére a Volán Egyesülés elkészítette az autóbuszon utazó fogyatékos személyek jogainak érvényesülését és igényeinek teljesítését célzó – az autóbusszal közlekedő utasok jogairól és a 2006/2004/EK rendelet módosításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 181/2011/EU rendelete szerinti képzésre vonatkozó, az érintett fogyatékos személyeket képviselő szervezetek bevonásával kidolgozott – tematika tervezetét, amely a Nemzeti Közlekedési Hatósággal egyeztetésre került.
9. Folytatni kell a menetrend szerinti közösségi közlekedésben használt járművek és utasforgalmi létesítmények akadálymentesítését, valamint az utastájékoztatási rendszerek tekintetében az infokommunikációs akadálymentesítést.
A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény – 2012. december 31-ei hatállyal módosított – 51. § (4) bekezdése kimondja, hogy: „Az egyenlő esélyű hozzáférés feltételeit a közforgalmú menetrend alapján végzett személyszállításban részt vevő járműveken, továbbá a pályaudvarokon, az állomás és a megállóhely személyforgalom lebonyolítására és kiszolgálására szolgáló részében fokozatosan meg kell teremteni, ennek érdekében az ezen járműveket és létesítményeket érintő beruházások, fejlesztések, beszerzések során, valamint – ha ez műszaki szempontból lehetséges – az átalakítások során az egyenlő esélyű hozzáférés követelményeit már érvényesíteni kell.” Fentiekre tekintettel, bár költségvetési támogatás az akadálymentes közlekedési környezet kialakításához nem állt rendelkezésre, különböző európai uniós, önkormányzati és társasági forrásokból valósultak meg fejlesztések. Több Volán társaságnál és nagyvárosi közlekedési társaságnál valósultak meg fejlesztések, amelyek kiterjedtek akadálymentes autóbuszok vásárlására, üzembehelyezésére, vizuális akadálymentesítésére, utastájékoztatási rendszerek kiépítésére, megállóhelyek fizikai akadálymentesítésére és több autóbuszállomás infokommunikációs és fizikai akadálymentesítésre, valamint megállapítható, hogy a társaságok többségének weblapja akadálymentes. A vasúti közlekedés akadálymentesítése érdekében megvalósult fejlesztések keretében több megállóhelyen és vasúti kocsiban vizuális, valós idejű adatokat szolgáltató utastájékoztató táblák és/ 14
.
vagy rendszerek kiépítése történt meg. Egy állomáson valósult meg akadálymentes utasterek, mosdók kialakítása. Néhány helyszínen, a kialakításra került P+R és B+R (egy helyszínen) parkolók, az állomási parkolók, autóbuszmegállók, előterek és a vasúti utasforgalmi létesítmények területén akadálymentesített hozzáférés használata is biztosított. A Budapesti Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: BKK Zrt.) 2013-ban megkezdte a metró járművek és állomások hangos tájékoztatásának egységesítését és megújítását is. Az M4-es metró beruházása keretében minden aluljáró elérhető legalább egy lifttel, és megtörtént a kapcsolódó felszíni csomópontok akadálymentesítése az út- és járdaépítések során, továbbá számos helyen végeztek szegélysüllyesztést, taktilis burkolati jel beépítést, valamint a jelzőlámpáknál a vakok és gyengén látók esélyegyenlőségét elősegítő hangjelző berendezések telepítését. A BKK Zrt. 2013-ban 300 új, kerekes székesek által is használható jegyautomatára vonatkozó szállítói és üzemeltetői szerződést írt alá, és az oktatási intézmények környezetében megkezdte az egységes figyelemfelhívó, veszélyt jelző táblák létesítését. Annak ellenére, hogy már jelenlegi weblapja is akadálymentes, egy olyan új, egységes honlapot alkot, amely az érintettek által használt szoftverek (felolvasó programok) számára is akadálymentes.
III.
Oktatás 1. Bővíteni kell a sajátos nevelési igényű tanulókat befogadó közoktatási intézmények körét. Segíteni kell az egyéni tanulási igényekhez alkalmazkodó oktatásszervezési formák, a differenciált fejlesztést biztosító módszerek alkalmazását a jó gyakorlatok adaptációjának, gyakorlati bevezetésének támogatásával. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény ezen területet érintő rendelkezései 2012. szeptember 1-jén és 2013. január 1. napján léptek hatályba. A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba, azzal, hogy a rendelkezéseit első alkalommal a 2013/2014. tanévben az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik és kilencedik évfolyamán, ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben kell alkalmazni. A legjelentősebb változás a pedagógiai szakszolgálati feladatok és a pedagógiai szakszolgálati intézmények átalakulása volt. A teljes szakszolgálati rendszer (ezen belül a szakértői bizottsági tevékenység is) teljes átalakításon ment át, melynek jogszabályi kereteit a 2013. március 1. napján hatályba lépett, a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet szabályozza. Az átalakuló szakszolgálati tevékenységet és a szakszolgálatok fejlesztését szolgálja a TÁMOP 3.4.2.B kiemelt projekt, amelynek keretében a megvalósításra fordítható összeg: 2300 millió forint. A kiemelt projekt főbb tevékenységei: -
A pedagógiai szakszolgálati intézménystruktúra megújításának szakmai támogatása 15
.
-
A pedagógiai szakszolgálati tevékenységek szakmai megújulásának támogatása
-
A pedagógiai szakszolgálati munka eszköztárának bővítése
-
Egységes elektronikus nyilvántartási rendszer biztosítása
A konstrukció tartalma a társadalmi szervezetek indokolatlan fogyatékossá minősítésre vonatkozóan tett észrevételei, illetve az ENSZ Fogyatékosügyi Bizottsága befogadó oktatásra tett ajánlásainak figyelembe vételével került meghatározásra. A „Sajátos nevelési igényű gyerekek integrációja” című TÁMOP 3.4.2. A-11/2 kódszámú pályázat kiemelt célja, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésében, oktatásában részt vevő intézmények (speciális és többségi) szervezete és működése alkalmassá váljon az inkluzív nevelés megvalósítására. Kiemelt célként került rögzítésre, hogy megvalósuljon a gyermekek körében megnyilvánuló képességbeli és tanulási szükségleteikhez való alkalmazkodás. A projektek megvalósítása jelenleg is folyamatban van. A TÁMOP-3.1.6/11 számú „Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése és a szolgáltatást támogató eszközök beszerzése” című konstrukció elsődleges célja, hogy az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények a sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat nevelő-oktató közoktatási intézmények számára nyújtott szolgáltatásainak széleskörű kiterjesztésével járuljanak hozzá a befogadó közoktatási rendszer megteremtéséhez. Segítsék a befogadó szemlélet elterjesztését, járuljanak hozzá a sajátos nevelési igényű gyerekek, tanulók sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodásához szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló készségek és kompetenciák fejlesztéséhez, ezzel a foglalkoztatási helyzet javításához. A TÁMOP 3.1.1./I szakaszban elvégzett vizsgálatok, kompetenciafejlesztések és fejlesztések hatásaként a szegregált intézménytípusban oktatott, nevelt gyermekek, tanulók száma folyamatosan csökken, ezzel párhuzamosan nő az integrált oktatási, nevelési forma dominanciája. Jelenleg Magyarországon a köznevelés rendszerében ellátott gyermekek, tanulók több mint 64%-a integrált nevelési-oktatási formában vesz részt.
2. Pályázati programot kell indítani az autizmus-specifikus fejlesztés és oktatás minőségi kritériumrendszerének bevezetéséhez, és a pedagógusok felkészülését szolgáló képzésben való részvételhez szükséges feltételek biztosítására.
Az intézkedésben megjelölt pályázati program keretében – a már kidolgozott autizmus-specifikus oktatási sztenderdek alkalmazásával – fogyatékos gyermekek, tanulók nevelését, oktatását ellátó intézményekben mentorálás keretében történő szakmai segítségre, eszközök beszerzésére lesz lehetőség. A tervek között szerepel olyan autizmus-specifikus tanfolyamok, képzések, kurzusok indítása, amelyek lehetővé teszik az autista tanulók oktatására felkészült intézményhálózat kialakítását, melynek tervezett költsége 21 millió forint évenként. 16
.
A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvánnyal kötött együttműködési megállapodása alapján 16 konzorcium nyert támogatást. A pályázat célja a minőségi, autizmus-specifikus nevelés, oktatás feltételeinek megteremtése az integráló köznevelési intézményekben. A pályázat célcsoportját a köznevelés azon nevelési-oktatási intézményei alkotják, melyek részt vesznek autista gyermekek, tanulók integrált – nem sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal együtt történő – nevelésében és/vagy nevelésében, oktatásában. 3. Pályázati programot kell indítani a felsőoktatási intézmények hallgatóit segítő speciális mentori, koordinátori, tanácsadói, valamint tréningszolgáltatások fejlesztése érdekében.
A TÁMOP 4.1.1/C pályázati konstrukció egyik célja a felsőoktatási intézményekbe felvételt nyert halmozottan hátrányos helyzetű és hátrányos helyzetű, valamint fogyatékos hallgatók, illetve egyéb, speciális hallgatói csoportok beilleszkedésének elősegítése, felsőoktatási tanulmányaik elvégzésének támogatása az egyéni szükségletekre alapozott mentor-, koordinátori és tanácsadói valamint tréningszolgáltatások fejlesztése révén. A pályázat során támogatható szakmai tevékenységek: Fogyatékos hallgatók támogatási és szolgáltató rendszerének fejlesztése, koordinátori és tanácsadói tevékenységek kialakítása hátrányos helyzetű, fogyatékos, és egyéb speciális helyzetű és képzési igényű hallgatók számára Fogyatékos, krónikus beteg és egyéb speciális helyzetű hallgatók beilleszkedésének elősegítése. A tanulmányi-, képzési követelmények speciális, egyenlő esélyű hozzáférési és teljesítési lehetőségeinek kialakítása. Életvezetési és különböző speciális preventív szolgáltatások és tanácsadások nyújtása és fejlesztése Tréningszolgáltatások hallgatóknak, oktatóknak és a hallgatókkal kapcsolatot tartó dolgozóknak: tolerancia tréningek, érzékenyítő tréningek, interkulturális tréningek a felsőoktatási intézmények hallgatói, oktatói és dolgozói számára; kortárs és sorstárssegítő tréningek; aktív állampolgári felelősség megerősítését célzó tréningek hallgatók számára Roma, hátrányos helyzetű, valamint fogyatékos hallgatóknak szóló, felsőoktatáshoz kapcsolódó tranzitfoglalkoztatási vagy munkahelyi gyakorlatot biztosító projektek támogatása Kapcsolódó képzések és módszertani fejlesztések Együttműködés a témában érintett civil szervezetekkel, szociális partnerekkel A pályázat beadási határideje 2012. október 31. volt. A pályázatokra a hat konvergencia régió vonatkozásában 17 750 millió forint keretösszeg állt rendelkezésre. Azon pályázatok esetében, ahol a mentorszolgáltatások fejlesztése szerepel a projekt tevékenységei között, további elvárás volt, hogy legalább egy olyan szakmai együttműködő partnert be kellett vonni a témában érintett szakmai vagy civil szervezetek közül, amelyik tapasztalattal rendelkezik a pályázatban szereplő szolgáltatások lebonyolításában, működtetésében, fejlesztésében. A beadási határidőig 19 db pályázat érkezett be, összesen 21 887 millió forint igénnyel. A pályázatok közül 4 db elutasításra került, melyekből 2 db tartaléklistás volt. A Támogatási Szerződések megkötése 2013 áprilisa és novembere között megtörtént 16 923 millió forint értékben, melynek egy része 17
.
fordítható a fent felsorolt tevékenységek megvalósítására. A pályázatok megvalósítása folyamatban van. A projektek zárása 2014 novembere és 2015 márciusa között várható. A fent felsorolt tevékenységek megvalósítására fordított összegek a projekt lezárását követően határozhatóak meg számszerűen.
4. A magyar felsőoktatás képzési szerkezetébe építve meg kell teremteni a magyar jelnyelv és a speciális kommunikációs rendszerek – gyógypedagógiai intézményekben, továbbá óvodai nevelés, illetve iskolai nevelés és oktatás során történő – oktatásának, valamint a bilingvális módszerrel történő korai fejlesztés és gondozás, óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás személyi feltételeit. A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény 2017. szeptember 1-jétől hatályos rendelkezései alapján a hallássérült, illetve siketvak gyermekek, tanulók számára létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben az óvodai nevelés során, valamint az iskolai nevelés-oktatás előkészítő évfolyamától kezdődően a siket vagy siketvak gyermek számára a magyar jelnyelv vagy speciális kommunikációs rendszer oktatása kötelező. A magyar jelnyelv oktatását kizárólag jelnyelv szakos pedagógus végezheti. A bilingvális módszerrel történő korai fejlesztést és gondozást, óvodai nevelést, iskolai nevelést és oktatást olyan, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 3. számú mellékletében foglalt képesítésű személy végezhet, aki egyúttal felsőoktatás keretében jelnyelv szakos képzettséget vagy felsőoktatási intézményben szervezett, a bilingvális oktatásra felkészítő szakirányú továbbképzés során szakirányú szakképzettséget szerzett. Jelenleg a magyar felsőoktatás képzési szerkezetében az alap- és mesterképzési szakstruktúrában a magyar jelnyelv önálló szakképzettséget eredményező képzés formájában nem jelenik meg. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2009 tavaszán kezdeményezte a jelnyelvi alapképzési szak vagy a magyar alapképzési szakon belül 120 kredites szakirány létesítését. Az egyeztetés során egyetértés volt abban, hogy önálló jelnyelv alapképzési szak létesítése és indítása nem lehetséges és nem indokolt. Az alapképzési szak 50 kredites szakirányának létrehozása lehetővé tenné a jelnyelvtanári szakképzettség jelnyelvi megalapozását. A tárca további mesterképzési szak és szakirányú továbbképzések létesítését és indítását javasolta, mely lehetővé tenné a siketek számára, hogy saját nyelvükkel és kultúrájukkal behatóan foglalkozhassanak. A pedagógusok szakirányú továbbképzésére már készült program. További lehetőség olyan szakmai modul, szakirány tartalmi kialakítása, amely elsősorban a tanári és a pedagógiai szakokon alternatív képzési elemként közvetíteni képes a szükséges tudást. A feladat végrehajtását támogatja a JelEsély a TÁMOP 5.4.6 B kódjelű, 334 millió forintos keretösszegű kiemelt projekt, amelynek gazdája az Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete. A projekt a jelnyelvi törvény által 2017-től bevezetendő úgynevezett bilingvális oktatási módszer nyelvészeti oldalú megalapozását célozza, ennek keretében a jelnyelv egységesítése, illetve nyelvtudományi kutatások elvégzése zajlik.
5. Támogatni kell a felvételi eljárás során, valamint a tanulmányaik folytatása alatt – úgy a felsőoktatási törvény, mint a törvényhez kapcsolódó egyéb szabályozás útján – a felsőoktatásba jelentkező fogyatékossággal élő hallgatókat. 18
.
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 49. § (8) bekezdése rögzíti a fogyatékos hallgatókat megillető kedvezményeket. A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 24. §-a értelmében a fogyatékos jelentkező minden jelentkezési helyén 40 többletpontra jogosult, és a felvételi eljárás során ugyanazok a kedvezmények illetik meg, mint amelyek a közoktatásról illetve a köznevelésről szóló jogszabályok alapján megillették. A fogyatékos hallgató (jelentkező) fogalma 2013. július 6-ai hatállyal módosult a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben, így összhangba került a köznevelési törvény sajátos nevelési igényű tanuló meghatározásával. A fogyatékosság megállapítása, igazolása, a speciális szabályok a nemzeti felsőoktatási törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben kerülnek szabályozásra, a szabályozás előkészítése folyamatban van. A fogyatékosság megállapításának és igazolásának rendjéről az NRSZH igazgatója és a felsőoktatási szakterület munkatársai egyeztetést tartottak, amelyet követően a végrehajtási rendelet módosítása folyamatban van.
6. Hangsúlyosabbá kell tenni az egészségügyi szakemberek felsőfokú alap- és szakképzésében, valamint az egészségügyi dolgozók továbbképzési programjaiban a fogyatékossággal élő személyek ellátásához szükséges módszerek és ismeretek oktatását. A szakképzési rendszer, így az egészségügyi szakképzési rendszer átalakítása, a kormányprogram alapján indult el 2011-ben. A szakképzés átalakításának folyamatában az esélyegyenlőség és a fogyatékos személyek ellátása során felmerülő speciális feladatok oktatása kiemelt prioritást kapott. Ezen ismeretek és kompetenciák nevesítve jelennek meg az alapképzések követelménymoduljaiban. Az egészségügyi dolgozók szakképesítéseihez kapcsolódó képzésekben résztvevők egyrészt megismerkednek az esélyegyenlőség etikai – jogi ismereteivel (beleértve az Alaptörvényben meghatározott alapvető jogokat, valamint az egészségügyi törvényben foglalt betegjogokat is), megismerik a szakmai- etikai alapkövetelményeket és azok fogalmait (pl. előítélet-mentesség, másság elfogadása, tolerancia, humanitás, empátia, karitativitás, intimitás), valamint az esélyegyenlőség biztosításának formáit és követelményeit. Másrészt megtanulják a fogyatékosságok főcsoportjaihoz tartozó alapvető fogalmakat, és a fogyatékos személyek életmódjára, életminőségére vonatkozó speciális ismereteket. A helyzetgyakorlatokon, esetismertetéseken és egyéb oktatás-módszertani szempontból hatékony formákon keresztül tanulják meg a speciális kommunikáció alkalmazását, megismerkednek a hazai és nemzetközi jelnyelv alapjaival és a Braille írással. Kiemelten fontos témaként megismerkednek az infokommunikációs akadálymentesítéssel és annak egészségügyi szolgáltatásban való szerepével és jelentőségével. Elsajátítják a speciális ellátási igényű ember ápolásának, gondozásának és rehabilitációjának lehetőségeit. Megtanulják, illetve gyakorlatban is látják az egészségügyi ellátás speciális fizikai környezeti igényeit, speciális eszközigényét, a kommunikáció és információátadás technikai specialitásait a különféle akadályozottsággal élő gyermekek és felnőttek esetében. Megtanulják a rehabilitáció, habilitáció fogalmával, tartalmával kapcsolatos ismereteket, a károsodás, egészségkárosodás, fogyatékosság, rokkantság fogalmát, képet kapnak a rehabilitáció, habilitáció részterületeiről, színtereiről, valamint a rehabilitációs rendszer működéséről. Az orvosi 19
.
rehabilitációhoz kapcsolódó egyéb rehabilitációs tevékenységek megismerése, mint amilyen a szociális vagy a foglalkoztatási rehabilitáció, szintén a tananyag részét képezi. Az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésének szabályairól szóló 63/2011. (XI. 29.) NEFMI rendelet 1. § (1) bekezdése alapján az egészségügyi tevékenységet végző egészségügyi szakdolgozó egészségügyi szakmai továbbképzésben köteles részt venni, melyek közül a kötelező szakmacsoportos továbbképzések tematikáját és területeit az egészségügyért felelős miniszter határozza meg. A „Másság-egyenlőség. Saját élmény szerzése különböző fogyatékosságok esetében”, valamint a „Kommunikáció és konfliktuskezelés” kötelező szakmacsoportos továbbképzések foglalkoznak részletesen az esélyegyenlőségi célok megvalósulásával, illetve a szakdolgozók fogyatékos személyek ápolásával, gondozásával és rehabilitációjával kapcsolatos ismereteinek bővítésével. Mindezek mellett az egészségügyi intézmények, szakmai és civil szervezetek, valamint a szakképzők és felnőttképzők szabadon választott továbbképzési témaköröket is meghirdethetnek. Példa ezek közül a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által meghirdetett „Sajátos ellátási igényű páciensek az egészségügyi ellátásban” című továbbképzés, vagy a VÁI által szervezett „Egészségügyi dolgozók fogyatékosságügyi ismereteinek mélyítése”, illetve a felnőttképzők által szervezett továbbképzések közül a „Súlyosan, halmozottan a kommunikációban akadályozott kliensek segítője”, „Speciális kommunikációs szükségletű személyek - kommunikációs technikák elsajátítása” valamint az „Autizmussal élő személyek infokommunikációs akadálymentesítése a szolgáltatásokban” című képzések.
IV.
Sport, szabadidő 1. A turisztikai attrakciók és a szolgáltatásfejlesztési pályázatok kötelező elemeként kell megjeleníteni az egyenlő esélyű hozzáférés követelményét.
A készülő Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepcióban a fogyatékos személyek turizmusba való bekapcsolódása horizontális célként jelenik meg. Ebből adódóan a jövőben is prioritásként jelenik meg a turisztikai fejlesztések megvalósítása során a komplex akadálymentesítés. Így a 2014–2020 közötti tervezési időszakban a turizmus fejlesztésére rendelkezésre álló európai uniós forrásokból megvalósuló projektek kötelező szakmai eleme az akadálymentesség biztosítása. 2013-ban az Európai Bizottság Kiváló Európai Desztináció kezdeményezése (EDEN) keretében az akadálymentes turisztikai fogadóterületek nyújthattak be pályázatot. Magyarország is részt vett a programban, és Kaposvár nyerte el a díjat. A program jó alkalmat nyújtott arra, hogy felhívja a turizmus szektorban érdekelt szervezetek, önkormányzatok, vállalkozók figyelmét az akadálymentes
20
.
turizmus jelentőségére. A Magyar Turizmus Zrt. a pályázathoz kapcsolódóan konferenciát és szakmai tanulmányutat is szervezett a fogyatékos személyeket tömörítő szervezetek közreműködésével.
2. Javítani kell a sport-, szabadidős és rekreációs tevékenységek, rendezvények, termékek és szolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférhetőségét. A fogyatékos személyek verseny- és szabadidős tevékenységének, valamint a fogyatékos személyek sportszervezetei és sportszövetségei a vizsgált időszakban alapvetően a költségvetési törvényben nevesített a „Fogyatékosok sportjának támogatása” előirányzatból történt a fogyatékos személyek sportjával összefüggő feladatok támogatása. Ezen kívül a fogyatékos személyek versenysportjának szakmai feladataihoz, különösen a paralimpiai felkészüléshez, a paralimpiai kvalifikációs versenyekre történő felkészüléshez és részvételhez a „Versenysport és olimpiai felkészülés szakmai támogatása” elnevezésű előirányzat biztosított forrást. A teljes – az olimpiai és paralimpiai felkészülést egyaránt támogató – előirányzat, a Magyar Olimpiai Bizottság (a továbbiakban: MOB) részére került átadásra, a fogyatékos személyek versenysportjának támogatási keretösszegét a Bizottság határozta meg. A MOB a 2012. évben a Szabadidősport események támogatása előirányzata terhére, a részére átadott forrásból – a saját forrásának felhasználásával – pályázatot írt ki a kiemelt jelentőségű szabadidősport események megrendezésének támogatására. A pályázat célja a népesség egészségügyi helyzetének javítása, az egészséges életmód iránti figyelem széleskörű felkeltése, a lakosság sporttevékenységének ösztönzése, a szabadidősportot népszerűsítő események szervezésének elősegítésére. Azonos célok megvalósítását szolgáló pályázat kiírására a 2013. évben is sor került. 2012. és 2013. években szintén pályázati konstrukció keretében került meghírdetésre a lakosság rendszeres sporttevékenységének, fizikai aktivitásának ösztönzése, a szabadidősportot népszerűsítő helyi programok szervezésének elősegítése érdekében szabadidősport események támogatása program.
3. Támogatni kell a sportoló fogyatékossággal élő személyek, valamint az integrált sportegyesületek számának növekedését. A sport területét érintő, a központi költségvetési törvényben nevesített előirányzatok a fogyatékos személyek sportszövetségei, sportszervezetei számára biztosított szakmai és egyedi támogatások és a pályázatok a szabadidős sporttevékenységet folytató fogyatékos személyek, valamint az integrált sportegyesületek számának növelését is célozzák.
4. Elő kell segíteni a fogyatékossággal élő sportolók számára történő hazai és nemzetközi sportesemények rendezését a nemzetek közötti projektek és hálózatok támogatásán keresztül.
21
.
Egyedi kérelmek alapján az alábbi sportszakmai feladatokra a központi költségvetésből biztosított támogatások.
2012. évben támogatott feladat MPB és a Mozgáskorlátozottak Szövetségének közös szabadidős sportprogramja MPB paralimpiai szereplésével kapcsolatos fotókiállítás 2012. évi IIWAS Kerekesszékes Vívó Világkupa Hungarian Open Mozgáskorlátozottak Asztalitenisz Ranglistás Versenye 2012. évi Paralimpiai Kvalifikációs Nemzetközi Úszóverseny Hallássérült Tájékozódási Futó Európa Bajnokság „Sporterkölcs és versenyszellem" elnevezésű konferencia
2013. évben millió forint 0,8
0,2
2,5 2,5
1,5 2,0 0,3
támogatott feladat Látássérültek bajnoksága
Judo
millió forint Európa-
Hungarian Open Mozgáskorlátozottak Nemzetközi Asztalitenisz Ranglistás versenye Regionális „MERI” Sportnapok megrendezése 2013. évi csörgőlabda Európabajnokság tesztversenyének számító nemzetközi verseny rendezése 2013. évi Erőemelő Világkupa megrendezése Nemzetközi Úszóverseny megrendezése Magyar Tenisz Szövetség Return CUP nemzetközi kerekesszékes teniszverseny FODISZ szabadidősport események
2,5
2,5
5,0 2,0
2,5 2,0 1,47
5,0 Wildboards Kerekesszékes Rögbi Egyesület Maximus Projektje Fogyatékkal Élők KomáromEsztergom Megyei Sportszövetségének tradicionális találkozója Siketlimpián és a Speciális Olimpián történő részvétel Összesen
9,8
0,3 0,1
16,0 39,37
5. Támogatni kell továbbképzések indítását a testnevelő tanárok, gyógytestnevelő tanárok, testnevelő-edzők, humánkineziológusok, gyógytornászok, sportszervezők, továbbá rekreáció és egészségszervezők számára a fogyatékossággal élő személyek testnevelési és sporttevékenységének segítése érdekében. Az EMMI sportért felelős szakterülete 2013. év első felében – ÁROP-1.1.19/2012-0005 kódjelű projekt keretében – elkészítette a „Hatástanulmány az adaptált testnevelés és adaptált fizikai aktivitás magyarországi bevezetéséhez” című dokumentumot. Ennek célja az volt, hogy a jelenlegi szakképzés, 22
.
illetve felsőoktatás keretében elérhető sportszakember-képzések (testnevelő tanár szak is) vizsgálata során kiderüljön, hogy a végzett szakemberek alkalmasak-e, képesek-e fogyatékos személyek sportoltatását elvégezni.
6. Pályázati és egyéb programok útján támogatni kell a fogyatékossággal élő tanulók, fiatalok tanórán kívüli rendszeres, terápiás jellegű sportoktatását és egyéb sporttevékenységét az egészséges életmód iránti igényük felkeltése és ösztönzése érdekében. A MOB 2012. és a 2013. évben szakmai és működési támogatást nyújtott a Fogyatékosok Országos Diák- és Szabadidősport Szövetsége részére. A Szövetség 20 tagszervezettel működik – ernyőszervezetként – országos szinten látja el a fogyatékossággal élő gyermekek diák- és szabadidősportjához kapcsolódó tevékenységek minőségi és hatékony szervezését. A MOB szabadidősport, illetve diáksport programok megvalósításához a 2012–2013. években is pályázati úton biztosított támogatást. A támogatás felhasználására a 2013. május–2014. április közötti időszakban került sor. A pályázat elbírálásakor a fogyatékossággal élők, a hátrányos helyzetű gyerekek és családok sportjának támogatásával, valamint a roma gyerekek sportba való bevonásának foglalkozó szervezetek előnyt élveztek. Továbbá a vizsgált kétéves időszakban pályázatot írt ki a MOB a rendszeres fizikai aktivitás, és a testmozgásban gazdag életmód széleskörű lehetőségének biztosítása érdekében kiemelt jelentőségű szabadidősport események megrendezésének támogatására, valamint pályázatot hirdetett a népesség egészségügyi helyzetének javítása, az egészséges életmód iránti figyelem széleskörű felkeltése, a lakosság rendszeres sporttevékenységének, fizikai aktivitásának ösztönzése, a szabadidősportot népszerűsítő események, különösen a fajlagosan alacsony költségigényű életmód sportágakban megrendezendő helyi és területi programok szervezésének elősegítése érdekében szabadidősport események támogatására. Az Magyar Diáksport Szövetség (a továbbiakban: MDSZ) a teljes körű iskolai sport, tehetséggondozás, a sporttevékenységek és sportágak népszerűsítése, valamint a tanulók egészséges életmódra nevelése céljával minden tanévben meghirdeti az ország valamennyi általános és középiskolájában a Diákolimpiát. A Diákolimpia tehetséggondozó és versenyrendszerében minden olyan tanuló jogosult részt venni, aki az adott tanévben bármely magyarországi köznevelési intézménybe beiratkozott, így a jogosultak száma évről-évre, rendszeresen mintegy 1,2 millió gyermek. A tehetséggondozó rendszer tehát mindenki, az épek és a fogyatékos személyek számára is egyaránt nyitott, amelyen évente mintegy 280 000 tanuló vesz részt. 2013 októberében az MDSZ által megrendezett Atlétika Diákolimpia Ügyességi és Váltófutó Csapatbajnokságon meghívottként, versenyen kívül a Fogyatékosok Országos Diák- és Szabadidősport Szövetségének küldöttsége versenyszámonként indított csapatokat, melyeken mozgáskorlátozott, gyengénlátó és hallássérült diákok szerepeltek. Az intézkedés végrehajtását segíti elő az MDSZ által immár hagyományosan minden évben meghirdetett, diák-szabadidősport eseménysorozat, a Magyar Diáksport Napja. A jelentkező iskolák számára a hagyományos diáksport napi futótávon (a tárgyév száma méterben – 2013-ban 2013 méter) kívül nincs semmilyen kötöttség, hogy a kért 120 perces mozgás keretei között milyen aktivitást 23
.
végezzenek, így rendkívül sokszínű szabadidősport programok valósulhatnak meg. Az olyan hagyományos sportágak mellett, mint a labdarúgás, kézilabda, röplabda vagy asztalitenisz, számos más testmozgás is szerepel a programokban, úgy, mint sor- és váltóverseny, ugrókötelezés, zsákbanfutás, zumba, aerobik, vagy éppen gyalogtúra, tájékozódási futás és kerékpártúra. A Magyar Diáksport Napja a Diákolimpiához hasonlóan a nem fogyatékos személyek és a fogyatékossággal élő személyek számára egyaránt nyitott. Az eseménysorozat 2013-ban minden eddiginél nagyobb résztvevőszámmal zajlott le: 533 iskola mintegy 140 000 tanulója töltött mozgással legalább két órát, akikhez a tanárok és sok esetben a szülők is csatlakoztak, így a résztvevőszám meghaladta 150 000-et. Az MDSZ a TÁMOP-3.1.13-12-2013-0001 kódjelű kiemelt projekt keretében vállalta a mozgással kapcsolatos, nem formális tanulási környezetben zajló iskolai programok megvalósítását, és a társas központú egészségtudatos iskolai kultúra kialakítását célzó koncepció kifejlesztését. Az ún. TE IS (Testmozgás az Iskolában) koncepció külön is kitér arra, hogy fokozatosan, tudatos fejlesztéseken keresztül kell eljutni a köznevelésben az inkluzív jellegű testmozgásprogramok megvalósításáig.
7. Támogatni kell speciális szakmai továbbképzések indítását az Országos Sportegészségügyi Hálózat megyei és kerületi sportorvosai számára a sportoló fogyatékossággal élő személyek részére sportorvosi szolgáltatást nyújtó sportegészségügyi hálózat fejlesztése érdekében. A vizsgált években speciális szakmai továbbképzések indítására nem került sor.
V.
Szakképzés, foglalkoztatás 1. Modellprogramot kell működtetni a már működő speciális segéd- és sporteszköz műhelyek tevékenységének országos kiterjesztése céljából, továbbá módszertani központot kell létrehozni a mozgáskorlátozott személyek foglalkoztatásának elősegítése érdekében. A TÁMOP 1.4.2 kódjelű projekt keretében létrejött és azóta is működik 7 műhely, amelynek szolgáltatásai az ország egész területén elérhetőek. A projektben sor került a létrehozott javító-fejlesztő kapacitások és know-how, valamint az új, logisztikai szolgáltatások egy rendszerbe történő integrálására, hogy az eszközkölcsönzés azonos szervezeti és szolgáltatási keretben valósulhasson meg. Az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása érdekében a projekt kiemelt célja volt a logisztikai központok országos hálózattá válásának elősegítése, eszköz- és ügyfélnyilvántartási rendszert biztosító informatikai megoldással és egységes folyamatok definiálásával. Az így kialakított modell által a kórházi beavatkozásokat követően mozgásukban ideiglenesen korlátozottá váló személyek számára a vényre kapható támogató eszközök többsége kiválthatóvá válik – a rehabilitációs időszak idejére – 24
.
kölcsönzött eszközökkel. A projekt a kialakított kölcsönzési modellt olyan, súlyosan, halmozottan fogyatékos személyek vagy mozgáskorlátozott gyermekek esetén is alkalmazza, akik számára (állapotromlás vagy más okból kifolyólag) ideiglenes (tipikusan 1–6 hónapos idejű) gyógyászati segédeszközellátás válik indokolttá. A fejlesztés részét képezte a szolgáltató hálózat megfelelő szakmai beágyazottságát, valamint ismertségét és elfogadottságát elősegítő szakmai kapcsolatok kiépítése, illetve megerősítése is a támogató technológiák fejlesztésében érdekelt hazai és külföldi szervezetekkel, intézményekkel, kutatóműhelyekkel.
2. Kutatást kell indítani a fogyatékossággal élő, valamint a megváltozott munkaképességű személyek szakképzésének fejlesztésére, amely foglalkoztathatóságuk érdekében feltárja a felnőttképzési programokba való bevonhatóságuk lehetőségeit. Az intézkedés olyan kutatási tevékenység elvégzésére irányul, amely a fogyatékossággal élő személyek szakképzésének fejlesztését támogatja. Fő fókuszban a fogyatékossággal élő és a megváltozott munkaképességű személyek felnőttképzésbe való bevonhatóságának javítását megjelölve. A vizsgálat kiterjed 330 fő fogyatékossággal élő személy nyomon követéses vizsgálatára, valamint 30 speciális szakiskola, illetve felnőttképzést folytató szervezet tapasztalataira. A kutatás tervezett költségigénye 3 millió forint volt. A kutatás lefolytatására, az 1056/2012. (III. 9.) Korm. határozatban megjelölt TÁMOP 2.2.1-12/12012-0001 kiemelt projekt keretében, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal koordinációjával került sor. A kutatási feladatokat a közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott M.S. CONCORD Tanácsadó és Szolgáltató Bt. látta el.
3. Támogatni kell a fogyatékossággal élő felnőttek szakmai képzésbe való bevonhatóságát megalapozó előzetes képzési program kidolgozását.
Az intézkedés a fogyatékossággal élő felnőttek szakmai képzésbe történő bevonhatóságát megalapozó előzetes képzési program kidolgozását segíti elő. Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező, munkanélküli, fogyatékossággal élő személyek foglalkoztathatóságának feltétele, hogy szakmai képzésben részesüljenek, s ehhez megfelelő kompetenciákkal rendelkezzenek. A szakmai képzések tervezett időtartama 3–9 hónap. A tanulásra felkészítő program többek között az alapkompetenciák és a szakmai kompetenciák fejlesztésére, valamint a tanulási folyamatok elsajátítására irányul. A személyre szabott felkészítést a felnőttképzést vállaló speciális szakiskolák végezhetik, ennek keretében – öt iskola bevonásával – komplex program és tananyagtartalom kidolgozása, negyven fogyatékossággal élő felnőtt felkészítése, valamint a program véglegesítése és terjesztési terv elkészítése történik meg. A projekt tervezett ideje 1,5 év, tervezett költségigénye 8 millió forint.
25
.
A fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű felnőttek képzésbe való bevonhatóságát megalapozó képzési programok kidolgozására a TÁMOP 2.2.1-12/1-2012-0001 kiemelt projekt közbeszerzési eljárása keretében támogató módszertan készül, amelynek fejlesztése folyamatban van.
4. Támogatni kell a fogyatékossággal élő tanulók, felnőttek szakképzésének alapjául szolgáló szakmai programok kidolgozását és tananyagok fejlesztését. A fogyatékossággal élő tanulók oktatásához kapcsolódóan az intézkedés olyan tananyagfejlesztést és szakmai programok kidolgozását támogatja, amely szakképzési modulokhoz kapcsolódóan fejleszti a vállalkozói kompetenciákat és az önmenedzselést. A tervek szerint ezek a tananyagok a közoktatásban, valamint a felnőttoktatásban lesznek elérhetőek. Várható hatásként a speciális szakiskolák körülbelül harmada felnőttképzésre alkalmassá tehető, valamint a megváltozott munkaképességű munkát kereső munkavállalók számának emelkedése várható a munkaerő-piacon. Egy felnőttképzési program kidolgozásának és végrehajtásának tervezett költsége 1 millió forint, a tervezett programok száma 5 db. A fogyatékossággal élő fiatalok piacképes tudást adó szakképzésének elősegítése érdekében, a TÁMOP 2.2.1.-12/1-2012-0001 „Kerettantervek kidolgozása” megnevezésű alprojektje keretében került kidolgozásra 7 db részszakképesítés adó kerettanterv, ezek iskolai rendszerű szakképzésben kizárólag speciális szakiskolában oktathatóak. A kerettantervek a szakképzési kerettantervről szóló 14/2013. (IV. 05.) NGM rendelet [a továbbiakban: 14/2013. (IV. 05.) NGM rendelet] alapján kerültek kiadásra, amelyek országosan egységes követelményeket határoznak meg. Speciális közismereti kerettanterv alapján a tanulók a szakmai képzés teljes időtartama alatt közismereti képzésben és egyéni képességfejlesztésben is részesülnek. Olyan programok kidolgozására is sor került továbbá, amelyek a készségfejlesztő speciális szakiskolák szakmai programjainak megvalósítását segítik elő, figyelemmel arra, hogy ezek a szakmai programok az életkezdésre való felkészülést, az egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását támogatják. A speciális szakképzési kerettantervek, illetve a készségfejlesztő kerettantervek fejlesztésében, kidolgozásában részt vett a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési és Felnőttképzési Igazgatósága, mely szorosan együttműködik az EMMI háttérintézményével, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézettel. Mindez lehetővé tette a fogyatékossággal élő fiatalok igényeinek és sajátos körülményeinek maximális figyelembevételét. A fogyatékos és megváltozott munkaképességű felnőttek képzésbe való bevonhatóságát megalapozó képzési program kidolgozására közbeszerzési eljárás keretében támogató módszertan készül, amelynek fejlesztése folyamatban van.
5. A pedagógus továbbképzés folyamán fel kell készíteni a speciális szakiskolákat az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező, fogyatékossággal élő felnőttek szakképzésére.
26
.
Az intézkedési javaslat szerint a speciális szakiskolákat pedagógusok továbbképzésével kell felkészíteni a felnőtt, szakképzettség nélküli, fogyatékossággal élő személyek szakképzésére. Az intézkedés hatásaként várhatóan a megváltozott munkaképességű, munkanélküli személyek nagy számban térhetnek vissza a munkaerő-piacra. Az intézkedés tervezett költségigénye képzésenként 500 000 forint, a tervezett képzések száma 15 alkalom. A feladat megvalósítása folyamatban van a TÁMOP 2.2.1-12/1-2012-0001 kiemelt projekt keretében.
6. Pályázati programot kell indítani a civil szervezetek számára, hosszútávon működtethető, új típusú, innovatív kísérleti foglalkoztatási programok kifejlesztésére, gyakorlati kipróbálására, amelyek elősegítik a hátrányos helyzetű (így különösen a megváltozott munkaképességű és fogyatékossággal élő) munkanélküliek nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedését.
2012 júniusában megjelent a TÁMOP 1.4.3/12 „Innovatív foglalkoztatási programok támogatása”című projekt, melynek fő célja, hogy az érintett célcsoportoknál vagy szervezeteknél még nem alkalmazott foglalkoztatási, munkaszervezési módszereket a pályázó kipróbálja, valamint tevékenységének és eredményeinek pontos rögzítésével a szakpolitika és más szervezet által adaptálható modellt hozzon létre. A pályázat innovatív foglalkoztatási programokon keresztül támogatja az aktív korú, álláskereső vagy inaktív munkanélküliek nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedését. Célja, olyan modell értékű programok támogatása, amelyek a fiatal munkanélküliek és a megváltozott munkaképességű személyek nyílt munkaerőpiacon történő foglalkoztatását segítik elő. Pályázatonként minimum 60, maximum 200 millió forint keretösszeggel gazdálkodhatnak a kedvezményezettek. A pályázatok megvalósítására 24 hónap áll rendelkezésre. 186 szervezet nyújtott be pályázatot 2012. október 1-jéig. Támogatást 33 pályázat nyert, a projektek a munkaerő-piaci integrációt segítő 46 új módszer kidolgozása mellett 3830 hátrányos helyzetű munkanélküli számára biztosítanak egyéni szükségletekre épülő munkaerő-piaci szolgáltatást. 2093 fő részesül munkaerőpiaci képzésben és 496 fő legalább 6 hónapos foglalkoztatását, valamint 119 fő vállalkozóvá válását eredményezi. A pályázati konstrukció forráskerete 4700 millió forint volt. A nagymértékű támogatási igény mellett, az eredeti keret növelését követően, összesen 5714, 1 millió forint összegben került sor támogatói döntésre.
7. Adaptálni kell a rész-szakképesítések központi programjait a fogyatékossággal élő, valamint a megváltozott munkaképességű felnőttek képzésében, különös tekintettel a hiányszakmákra.
27
.
A hiányszakmák képzése jelenleg is csökkenő tendenciát mutat. A fogyatékossággal élő felnőttek számára az intézkedés elsősorban, a rész- és szakképzések központi programjainak adaptálásával, ezeknek a szakmáknak az elérését célozza. Célcsoportként a speciális szakiskolákat jelöli meg. A feladat végrehajtása érdekében egyeztetés történt az EMMI, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési és Felnőttképzési Intézete, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és a szakmai szervezetek (Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete, Speciális Szakiskolák Országos Szövetsége, Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége) részvételével. Az egyeztetést követően munkacsoport került felállításra, melynek tevékenysége közismereti kerettantervek, valamint szakmai modulok adaptálására, a speciális szakiskolák és készségfejlesztő szakiskolák profiltisztításának és profilváltásának előkészítésére irányult. Ennek alapján a TÁMOP 2.2.1-12/1-2012-0001 kiemelt projekt keretében – iskolai rendszerű szakképesítések kerettantervei alapján – készült el 217 db rész-szakképesítésre irányuló szakmai tantervi adaptáció. Ezek az adaptációk az iskolai rendszerű képzésben alkalmazhatók a speciális nevelési igényű (SNI) tanulók, és az olyan általános iskolai végzettséget nem szerzett, de a hatodik osztályt befejező, 15 életévüket betöltött tanulók számára, akik rész-szakképesítés megszerzéséért tanulnak (Híd II. képzés). A projekt kiemelt célja az alacsony iskolai végzettségű, a fogyatékossággal élő, valamint a megváltozott munkaképességű személyek igényeit is szem előtt tartó szakképzés és felnőttképzés megteremtése. Az alprojekt feladata olyan szakképzési kerettantervek kidolgozása, melyek segítik a szakmai képzés egységessé válását, minőségének javítását, segítségével biztosítható az intézmények közti átjárhatóság, az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzés tartalmi kompatibilitása. Az Nemzeti Munkaügyi Hivatal koordinálásával elkészült szakképesítések központi programjai a 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelettel kerültek kihirdetésre.
8. Meg kell teremteni a megváltozott munkaképességű személyek átfogó állapotfelméréséhez és a rehabilitációs javaslat kidolgozásához szükséges infrastrukturális feltételeket.
A TIOP-3.2.2-08/1-2008-0002 „A komplex rehabilitáció infrastrukturális feltételeinek megteremtése” című projekt 2009. május 14-én indult el. A legjelentősebb változás az utóbbi időben, hogy a Kormányhivatalok Rehabilitációs Szakigazgatási Szervei a projektben konzorciumi partnerként is megjelentek. A projekt célja a komplex rehabilitáció infrastrukturális feltételeinek megteremtése. A projekt ingatlanfejlesztési beruházásai megvalósításába bevont kormányhivatali vagyonkezelésű ingatlanokban kialakítandó Rehabilitációs Szakigazgatási Szervek elhelyezését biztosító beruházási tartalmak, kiviteli munkák közbeszerzési eljárásának elindítása folyamatban van.
28
.
9. Bővíteni és fejleszteni kell a képzések rendszerét, valamint a foglalkoztatáshoz kapcsolódó szolgáltatások támogatását biztosító hálózatot, továbbá létre kell hozni annak országos módszertani központját a fogyatékossággal élő, valamint a megváltozott munkaképességű személyek munkaerőpiaci esélyeinek növelése érdekében.
A jelenleg is zajló TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 kódszámú, „Rehabilitáció – Érték – Változás (RÉV) Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogram” című kiemelt projekt és a hozzá kapcsolódó egyfordulós pályázati konstrukciók (TÁMOP-5.3.8-A2 és TÁMOP-5.3.8-A3) eredményei a következők: Képzésfejlesztés valósult meg a rehabilitációs célú foglalkoztatást biztosító akkreditált foglalkoztatóknál alkalmazásban álló megváltozott munkaképességű munkavállalók érdekében, és kidolgozásra kerültek a munkavállaláshoz nélkülözhetetlen kulcskompetenciák fejlesztését szolgáló tananyagok, valamint az elhelyezkedést támogató szakmai képzések. Képzésfejlesztés valósult meg a megváltozott munkaképességű munkavállalók rehabilitációját, képzését és elhelyezkedését segítő szakemberek számára. A projekt eredményeként Magyarországon eddig egyedülálló, országos lefedettséggel bíró – csaknem 70 tagszervezetet tömörítő – Országos Munkaerő-piaci Szolgáltató és Szakmai Támogató Hálózat kezdte meg működését, melyben a megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációs célú foglalkoztatását, valamint nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedését segítő szervezetek egyaránt szerepet vállalnak. Foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásaikkal biztosítják az egyenlő esélyű hozzáférést és a társadalmi integrációt.
10. Korszerű dokumentációt kell készíteni a megváltozott munkaképességű munkavállalók egyenlő esélyű foglalkoztatásához és komplex rehabilitációjuk megalapozásához. A TÁMOP 5.3.8-B-12/1-2012-0001 projekt közvetlen céljai az alapkompetenciák fejlesztése, a támogató szolgáltatások hozzáférésének javítása, valamint az önszerveződés támogatása, a közösségfejlesztés erősítése. A projekt közvetlen célja továbbá, hogy a közösségi állapot-felmérésen keresztül is megjelenítse az egy-egy adott településen jelentkező munkaerő-piaci igényeket, elvárásokat, a munkáltatók, képzők, munkaügyi és más szervezetek együttműködésén alapuló segítő mechanizmusokat annak érdekében, hogy – akár a már kijelölt irányok megváltoztatásával – a gazdasági igényekhez igazodhassanak egy-egy település fejlesztési irányvonalai. Ezáltal fejlődik minden együttműködő szervezet felelősségvállalása a társadalmi és gazdasági kohézió erősítésében, melynek egyik eszköze a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek, potenciális munkavállalók integrációja felzárkózásuk elősegítésével. A munkatapasztalat-szerző szakmai gyakorlaton résztvevők között várhatóan növekszik a munkaerő-mobilitás, a potenciális munkavállalók mozgási hajlandósága. A projekt a résztvevők foglalkoztatása, illetve a munkatapasztalat-szerző gyakorlata során hozzájárul az építőipar munkaerő-igényének kielégítéséhez. 29
.
A projekt hosszú távú célja a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci integrációjának támogatása, a közösségek kohéziójának erősítése. Ez közvetetten erősítheti olyan Új Széchenyi Terv programok és alprogramok céljainak megvalósulását, amelyek kifejezetten magas élőmunka-igényű ágazatok fejlesztését irányozták elő, elsősorban az Otthonteremtési- és a Zöldgazdaság-fejlesztési Programok eredményeihez kapcsolódóan. A projekt közvetlen célcsoportjába tartoznak azon társadalmi csoportok, melyek a munkaerőpiacon jelenleg hátrányos helyzetben vannak, inaktívak vagy álláskeresők. A projekt által biztosított szolgáltatásokban résztvevők közvetlen közössége a család, melynek a célcsoport munkaerő-piaci reintegrációja következtében várhatóan nő a jövedelme, gazdasági és szociális szempontból biztosabbá válik társadalmi helyzete. További közvetett célcsoport a projekthez kapcsolódó települések lakossága, a helyi intézmények, civil és szakmai szervezetek, vállalkozások, melyek a közösségfejlesztési tevékenységek kapcsán aktivizálják a helyi erőforrásokat a fejlődés érdekében. A közvetlen célcsoport jelentős része nem szerepel munkaerő-piaci nyilvántartásokban, a toborzás csatornái közül a közösségfejlesztő családi napok szervezése az egyik leghatékonyabb formája elérésüknek. A toborzás után a résztvevők kompetenciamérésen vesznek részt, melynek célja a célcsoport már meglevő ismereteinek, készségeinek feltérképezése. A programelem során tesztekkel, illetve interjúkkal kerül feltérképezésre a részvevők alapkompetenciája. A mérés folyamata a helyi speciális foglalkoztatási igényeknek megfelelően további elemekkel – például egy-egy, az adott településen fennálló foglalkoztatási lehetőséghez kötődő készség vagy előzetes tudásszint-méréssel – is kiegészülhet. A projekt szakmai tartalmának tervezése, a célcsoport szükségleteinek feltárása során bevonásra kerültek a megváltozott munkaképességű és fogyatékossággal élő személyek országos szervezetei, illetve az Országos Roma Önkormányzat.
Az Országos Fogyatékosügyi Program „A fogyatékos személyeknek a társadalom életében való aktív részvételének elősegítése” pontjához kapcsolódó egyéb intézkedések 2014-ben a fogyatékossággal élő felsőoktatási hallgatók számára új közigazgatási ösztöndíjprogram indult útjára. A program célja a szakmailag elhivatott, felsőoktatási hallgatói jogviszonnyal rendelkező, a nemzeti közigazgatás iránt elkötelezett hallgatók ösztöndíj-támogatással megvalósuló szakirányú munkatapasztalat szerzésének biztosítása. A program kereteit a fogyatékos felsőoktatási hallgatók közigazgatási ösztöndíjprogramjának létrehozásáról szóló 555/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet szabályozza. A 2013/2014-es tanév II. félévében a Miniszterelnökség és a minisztériumok összesen 20 fő ösztöndíjast fogadtak. A tapasztalatszerzés helyszínét a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal ajánlotta fel az ösztöndíjasnak a tanulmányai, érdeklődési köre figyelembevételével a kiválasztási folyamat eredményének és a befogadó intézmények igényeinek megfelelően. Az Igazságügyi Minisztérium jogelődje 12 fő ösztöndíjas fogadásához biztosította a szükséges feltételeket. A felvételt nyert hallgató ösztöndíja három hónapig tartott. A hallgatók szakmai fejlődését a teljes időtartam alatt a befogadó intézményeknél dolgozó, felkészített mentorok segítették. Az 30
.
ösztöndíjprogramban első alkalommal a kiválasztott felsőoktatási hallgatók 2014 márciusától vehettek részt. Az ösztöndíjasok számára a fizikailag akadálymentesített épületek, egyéb szükségletek esetén speciális eszközök biztosítják az optimális munkavégzés feltételeit. Ilyen eszközök a következők: A vakok által használt képernyőolvasó szoftver a „JAWS for Windows” a gyengénlátók által használt képernyőnagyító a „MAGIC for Windows” Hallássérültek számára indukciós hurok A kulturális intézmények az élethosszig tartó tanulás különböző formáiban való részvétel biztosításával járulnak hozzá a fogyatékos személyek képességeinek kibontakoztatásához, tudásuk fejlesztéséhez, gyarapításához. Ezért kiemelt hangsúlyt kap a fogyatékossággal élő személyek könyvtár-, múzeumhasználatát stb. elősegítő speciális szolgáltatáscsomagok támogatása, egyes pályázati kiírásokban kötelezővé tétele. A könyvtárak célja, hogy szolgáltatásaikkal és programjaikkal az információkhoz és a tudáshoz egyenlő esélyű hozzáférést biztosítsanak. A felzárkózás érdekében a könyvtári infrastruktúra fejlesztését támogató pályázatokban (pl. TÁMOP-3.2.4.A) kötelező elem a fogyatékos személyek könyvtárhasználatát segítő eszközbeszerzés és fizikai akadálymentesítés. Az EU-s fejlesztésekből megvalósult Magyarország első könyvtárbusza (Baranya megye), amelyet újabb kettő követ. A könyvtárbusz segítségével az aprófalvas, elöregedő településeken a mozgásszervi és egyéb panaszokkal élő idős lakosság is helyben fér hozzá a könyvtári szolgáltatásokhoz. A könyvtárfejlesztések esetében előnyben részesültek azon intézmények, melyek vállalták minél több hangoskönyv, öregbetűs könyv beszerzését, akadálymentesített hozzáférést a szolgáltatáshoz, minimális elvárásként került meghatározásra a kerekesszékkel való megközelíthetőség, a felolvasószoftverrel és indukciós hurokkal való felszerelés. A művelődési házak esélykiegyenlítő szerepe óriási, hiszen ez az az intézményhálózat, amely szinte minden településen elérhető. A sikeres pályázatok eredményeként sokszor kínálnak ingyenes programokat, ami a fogyatékos személyek számára is elérhetővé teszi a kreativitás élményének átélését, a közösség- és személyiségfejlesztő esemény-sorozatok szervezését. A közösségi művelődés hagyományosan lehetőséget biztosít a különböző nem formális és informális tanulási alkalmakkal az alapfokú végzettség megszerzéséhez, akár kreatív szakmák elsajátításához is (különösen a hagyományos mesterségek, pl. kosárfonás, fafaragás, szövés stb.). A legtöbb kistelepülésen a helyi népművelő, művelődésszervező segítséget is nyújt a fogyatékos személyek ügyes-bajos dolgainak elintézéséhez (pl. segélyigénylés, önéletrajz elkészítése, közüzemi problémák esetén hivatalos levelek fogalmazása, telefonok, adatok keresése, hirdetések feladása, munkakeresés, iskolakeresés stb.). A 2012. és 2013. évben kiírásra került uniós forrású fejlesztési programok esetében pl. a TIOP 1.2.3. – Könyvtári szolgáltatások összehangolt infrastruktúra-fejlesztése című program keretében több mint 300 települési könyvtár, iskolai könyvtár Információs és Kommunikációs Technológiai (a továbbiakban: IKT) korszerűsítése valósult meg. Akadálymentesített mosdók és belső terek jöhettek létre. Indukciós 31
.
hurokkal szerelték fel az intézményeket a hallássérültek könyvtárhasználatának elősegítése érdekében. Felolvasó gépeket és szoftvereket vásároltak, két megyei könyvtár pedig közel 60 kistelepülésen igénybe vehető akadálymentesített könyvtárbusz megvalósítására nyert támogatást. Az IKT infrastruktúra mellett a könyvtári szolgáltatások tartalmi megújításához a TÁMOP 3.2.4 –„TudásdepóExpressz” – A könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erősítése az élethosszig tartó tanulás érdekében című program nyújtott fejlesztési támogatásokat. Ennek keretében a könyvtárak akadálymentesített honlapokat alakítottak ki, speciális, a fogyatékos személyeket megszólító programokat és képzéseket szerveztek. A digitális írástudás elsajátítása érdekében nem formális képzéseket szerveztek vakok és gyengén látók számára.
Az Országos Fogyatékosügyi Program „A fogyatékos személyek és családjuk életminőségének javítása” pontjához kapcsolódó egyéb intézkedések A gyermekvédelmi szakellátás területén kiemelt cél volt a nevelőszülői ellátás megerősítése, figyelemmel arra, hogy a gyermek felnőtt életében való sikeres boldogulásának alapja a családi kötődés, a szeretetteljes családi légkör, a pozitív családi minta és motiváció. E cél megvalósításának lehetőségét a gyermekek oldaláról abban látta a szakterület, hogy a jelenleginél is több, a családjából hatósági intézkedéssel kiemelt gyermek kerüljön elhelyezésre nevelőszülőknél. A nevelőszülők oldaláról pedig abban, hogy a nevelőszülői jogviszony egységessé váljon, a nevelőszülői jogviszony foglalkoztatási jogviszonnyá alakuljon, és ezáltal, valamint a nevelőszülő OKJ-szakképesítés megszerzésének kötelező előírásával, a tevékenység differenciált díjazásával, a tevékenység professzionalizálódjon. Fontos cél volt továbbá a nevelőszülők teljes körű társadalombiztosításának és valós foglalkoztatásának elérése. Az elmúlt időszakban megfigyelhető tendencia a gyermekvédelmi szakellátásban részesülő fogyatékos gyermekek nevelőszülői elhelyezésének folyamatos növekedése a gondozásba került gyermekek számának egyidejű sajnálatos emelkedése mellett. A gyermekvédelmi szakellátásba kerülő fogyatékos gyermekek nevelőszülőknél történő elhelyezésének további növelése a cél az elkövetkező években. A gyermekvédelmi szakellátásban részesülő fogyatékos gyermekek nevelőszülőnél történő elhelyezését segíti a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 2014. január 1-jén hatályba lépett módosítása is, melynek értelmében a különleges szükségletű (így a fogyatékos gyermek) gondozásáért-neveléséért a nevelőszülőt a Gyvt. 66/H. § (5) bekezdése szerinti többletdíj illeti meg havonta, mellyel a különleges szükségletű gyermek nevelőszülőjének többlet terhelése került elismerésre. A korábbi szabályozás értelmében a gyermek ellátási szükségletétől független, azonos összegű díjazás illette meg a nevelőszülőt a tevékenysége ellátásáért. A gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermekek (így a fogyatékos gyermekek) korszerű körülmények közötti gyermekotthoni elhelyezésének megteremtését szolgálják a TIOP-3.4.1.B-11/1 kódjelű „Bentlakásos intézmények kiváltása B gyermekvédelmi komponense” című, valamint a TIOP 3.4.2-11/1 kódjelű „Bentlakásos intézmények korszerűsítése” című pályázati kiírások. E pályázati konstrukciók keretében több más mellett feltétel az új, illetve a korszerűsített épületekkel szemben a 32
.
különleges lakásotthon esetében a legfeljebb 8 férőhely, különleges gyermekotthon esetében a legfeljebb 40 férőhely kapacitás és a teljes körű akadálymentesítés. 2012–2013-ban folyt az Európai Gazdasági Térség Finanszírozási Mechanizmus 2009–2014 Veszélyeztetett Gyermekek és Fiatalok programterület tervezése. A tárgyalások eredményeként a donor államok 4 féle intézkedést hagytak jóvá, amelyek közül az egyik a gyermekvédelmi szakellátásban részesülő fogyatékos és egyidejűleg gyermekpszichiátriai ellátást igénylő gyermekek ellátásának fejlesztését célozza. A fejlesztés jelentősége abban áll, hogy keretében lehetőség nyílik az enyhe vagy középsúlyos értelmi fogyatékosság mellett egyidejűleg gyermekpszichiátriai ellátást igénylő gondozott gyermekek probléma-specifikus otthont nyújtó ellátásának fejlesztésére, megteremtésére, mely ellátás típus jelenleg hiányzik az ellátórendszerből, s következtében sérülhetnek a gyermeki jogok. Jelenleg folyamatban van a nyílt pályázati felhívás előkészítése és megkezdődött a központi módszertan kidolgozása. A nyílt pályázatokra rendelkezésre álló forrás összege: 2,43 millió euró. A TÁMOP 5.4.1-12/1 kódszámú „A szociális szolgáltatások modernizációja, központi és területi stratégiai tervezési kapacitások megerősítése, szociálpolitika döntések megalapozása” című kiemelt projekt (projektgazda a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet) feladatul kapta a különleges ellátást igénylő gyermekekkel (így a fogyatékos gyermekekkel) kapcsolatos kommunikációs tevékenységek végrehajtását. A kiemelt projekt ennek a feladatnak egy országos szakmai konferencia megrendezésével tesz eleget.
33
