A TELKI ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A TELKI ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

OM AZONOSÍTÓ: 090037 MÓDOSÍTÁS: 2013. ÉRVÉNYESSÉGE: 2013.09.01-től

„ Fák, csillagok, állatok és kövek, szeressétek a gyermekeimet. Ha messze voltak tőlem, azalatt eddig is rátok bíztam sorsukat. Tél, tavasz, nyár, ősz, folyók, ligetek, szeressétek a gyermekeimet. Te homokos, köves, aszfaltos út vezesd okosan a lányt, a fiút. Csókold helyettem szél az arcukat, fű, kő légy párna a fejük alatt. Kínáld őket gyümölccsel almafa, tanítsd őket csillagos éjszaka. Tanítsd, melengesd te is, drága nap, csempészd zsebükbe titkos aranyad. S ti mind, élő és halott anyagok, tanítsátok őket, felhők, sasok, vad villámok, jó hangyák, kis csigák, vigyázz reájuk hatalmas világ.”

/ Szabó Lőrinc: Ima a gyermekekért/ részlet

2

A program készítői:

Rácz Tímea Svercsokné Szöllősi Erika Vass Imréné Bajnayné Visnyovszki Katalin Palugyay Dorottya Majer Györgyné Petrovszkiné Krizsán Adrienn Páricsy Lilla

A program írását segítették a Telki Óvoda nevelőtestületének tagjai.

3

Tartalomjegyzék

„ Fák, csillagok, állatok és kövek, ............................................................................................. 2 Tartalomjegyzék ........................................................................................................................... 4 Bevezetés........................................................................................................................................ 8 Óvodakép-Gyermekkép ............................................................................................................ 10 1. Óvodánk működésének jellemzői........................................................................................ 13 1. 1. Az intézmény elhelyezkedése szempontjából meghatározó lakókörzet történeti áttekintése és szociokultúrája ................................................................................................ 13 1. 2. Óvodánk bemutatása...................................................................................................... 14 1. 3. Az óvoda nyitva tartása ................................................................................................. 15 1. 4. Az óvoda személyi feltételei .......................................................................................... 15 1. 5. Az óvoda tárgyi feltételei ............................................................................................... 16 2. Az óvodai élet megszervezése .............................................................................................. 18 2. 1. Az óvoda csoportszerkezete .......................................................................................... 18 2. 2. Tervezés ............................................................................................................................ 18 2. 3. A tervszerű tevékenységek szervezeti- és munkaformái .......................................... 21 2. 4. Heti rend........................................................................................................................... 22 2. 5. Napirend .......................................................................................................................... 23 3. A nevelés keretei..................................................................................................................... 23 3. 1. Egészséges életmódra nevelés, gondozás.................................................................... 23 3. 1. 1. Gondozás ........................................................................................................................... 24 Helyes életritmus:.......................................................................................................................... 25 Testápolás: ..................................................................................................................................... 25 Öltözködés: .................................................................................................................................... 26 Táplálkozás: ................................................................................................................................... 26 Mozgás: ......................................................................................................................................... 27 Edzés:............................................................................................................................................. 27 Pihenés: ......................................................................................................................................... 27 3. 2. Közösségi nevelés, egyéni bánásmód .......................................................................... 28 3. 2. 1. Szocializáció ...................................................................................................................... 31 3. 2. 2. Az érzelmi nevelés ............................................................................................................. 33 3. 2. 3. Az erkölcsi nevelés............................................................................................................. 33 3. 2. 4. Óvodai ünnepeink, hagyományaink ................................................................................. 33 4. Értelmi fejlesztés területei ..................................................................................................... 40 Az értelmi fejlesztés, a nevelés megvalósítása .................................................................... 40 4. 1. A játék ............................................................................................................................... 43 4. 1. 1. Játékfajták .......................................................................................................................... 45 Gyakorló játék ................................................................................................................................ 45 Szerepjáték ..................................................................................................................................... 45 Dramatizálás, bábozás ................................................................................................................... 46 Barkácsolás .................................................................................................................................... 46 4

Építő- és konstruáló játék .............................................................................................................. 46 Szabályjáték ................................................................................................................................... 47 4. 2. Külső világ tevékeny megismerése .............................................................................. 48 4. 2. 1. Környezeti nevelés, környezetismereti tapasztalatok szerzése .......................................... 48 4. 2. 2. A környezet megszerettetése, védelme ............................................................................... 53 4. 2. 3. Matematikai tapasztalatok szerzése: ................................................................................. 57 4. 3. Anyanyelvi nevelés ......................................................................................................... 60 4. 4. Mese- vers ....................................................................................................................... 63 4. 5. Ének-zenei nevelés .......................................................................................................... 66 4. 6. Ábrázolás.......................................................................................................................... 70 4. 7. Testnevelés ....................................................................................................................... 72 4. 8. Munka jellegű tevékenységek ....................................................................................... 76 5. Gyermekvédelem ................................................................................................................... 81 6. Egészségnevelési feladatok.…………………………………………………………….. 83 7. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátása……………………………………….. 86 7.1. Differenciált fejlesztő munka………………………………………………………. 86 7.2. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek befogadása, fejlődésének segítése, egyéni fejlesztése ……………………………………………………............................88 7.3. A sajátos nevelést igénylő gyermekek befogadása és fejlesztése…………………. 89 7.4. Logopédia…………………………………………………………………………… 90 7. 4.1. A logopédus munkájának tartalmi oldala…………………………………………… 92 7.5. Az óvodapszichológus feladatai….………………………………………………… 97 8. Az óvoda kapcsolatrendszere…………………………………………………………….101 8.1. Az óvoda és a család…………………………………………………………………..101 8.1.1. Szülői munkaközösség…………………………………………………………… 102 8.2. Az óvoda és az iskola kapcsolata…………………………………………………….102 8.3. Az óvoda és más intézmények kapcsolata ………………………………………….103 8.4. Hitoktatás……………………………………………………………………………….105 8. 5. Pedagógiai programot kiegészítő tevékenységek………………………………….105 9. Eszközök jegyzéke…………………………………………………………………………109 10. Érvényességi rendelkezések …………………………………………………………….110 Felhasznált irodalom…………………………………………………………………………111 Legitimizációs záradék ............................................................................................................ 114

5

Pedagógiai Programunk módosításának indoklása A Telki Óvoda Pedagógiai Programja 2002. szeptember 1.-től érvényes. A 2002-es Program minél hatékonyabb megvalósítása érdekében sok olyan, elsősorban a környezeti neveléssel kapcsolatos tevékenységformát, programot építettünk be óvodai életünkbe, amelyek mára már hagyománnyá váltak, ezért a Nevelőtestület döntése értelmében szükségessé vált Pedagógiai Programunk bővítése, módosítása. A szülői szervezet a program módosítását támogatta. 1. A rendelkezések betartása mellett jelen program a 2002-es dokumentum módosítása. Érvényes: 2007. szeptember 1.-től visszavonásig.

2. MÓDOSÍTÁS indoklása:

A 2009. november 20 –án megjelent Óvodai Nevelés országos alapprogramjának /ÓNAP/ módosítása szükségessé teszi a helyi nevelési programunk módosítását. Törvényi háttér: 255/2009.(XI.20.) Korm. Rendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996.(VIII.28.) Korm.rend. módosításáról. Programunk vizsgálatakor bebizonyosodott, hogy jelen dokumentum struktúrájában és szerkezeti felépítésében megfelel a módosított alapprogram követelményeinek. Programunk erősségei, amely területek nem kívánnak átdolgozást, teljes egészében megfelelnek a módosított ÓNAP szellemiségének : Gyermekkép- óvodakép Környezeti nevelés előtérbe helyezése Anyanyelvi nevelés kidolgozottsága Játék fontosságának kiemelése. Jelen program a 2002- es , és a 2007 – es módosított program, amelyet kiegészítésekkel és pontosításokkal láttunk el.

6

Érvényes: 2010. szeptember 1 –től visszavonásig.

3. Módosítás indoklása – törvényi változások miatt : - 2011. évi CXC . törvény a nemzeti köznevelésről - 20/2012. (VIII.31.)EMMI rendelet a nevelési – oktatási intézmények működéséről - 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvei - 363/2012. (XII.17.) Korm. Rend. Az óvodai Nevelés Alapprogramja

A pedagógiai Program szerkezetében és tartalmában megtartotta a 2010 – es módosított program erősségeit, kiegészült a csoprtnapló tartalmi részeivel, a kiemelt figyelmet igénylő

gyermekek

ellátásával

és

az

egészségfejlesztéssel

feladatokkal.

Érvényes : 2013. szeptember 1 – től visszavonásig.

7

összefüggő

óvodai

Bevezetés Az óvodai nevelés országos alapprogramjának elveivel összhangban a gyermeket szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, ebben az óvodánk kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be.

Óvodai nevelési célunk a gyermek személyiségének teljes körű kibontakoztatása, sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése, az emberi jogok és a gyermekeket megillető jogok tiszteletben tartásával, oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben.

Pedagógiai

Programunk

megírásakor

figyelembe

vettük

Telki

község

helyi

sajátosságait, és a törvényi szabályozásokat. Községünk természetvédelmi terület mellett fekszik, ezért a gyermekek figyelmét a környezet és a természetvédelem felé irányítjuk. Óvodai programunk legfontosabb területe ezért a környezeti nevelés és a környezetvédelem. A környezeti nevelés kiemelésével felismertetjük a gyermekekkel a minket körülvevő élő és élettelen természeti értékeket, megértetjük a természetvédelem fontosságát, és alapvető viselkedéskultúrává emeljük bennük az óvó, féltő, megelőző és megőrző magatartást.

Helyi programunk fejlődés- és nevelés lélektani megalapozottsága révén fő feladatunknak tekintjük, a 3-7 éves gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak, eltérő fejlődési ütemének (érési jellemzőik) szem előtt tartásával a sikeres iskolai 8

beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és értelmi képességek kialakítását, különös figyelmet fordítva a különleges bánásmódot igénylő gyermekek nevelésére. A nevelés óvodánkban családias, derűs légkörben folyik, biztosítva a gyermek fejlődéséhez szükséges sokféle, változatos tevékenységet.

Az óvodapedagógusok számára az Alapprogrammal összhangban lehetőséget biztosítunk pedagógiai nézeteik értékrendjének, és módszertani szabadságának érvényesülésére.

9

Óvodakép-Gyermekkép



Óvodai programunk legfontosabb területe a környezeti nevelés, melynek során a környezet tevékeny megismertetésére és megszerettetésére törekszünk.



Célunk: a közvetlen és tágabb természeti és társadalmi környezet felfedezése, felfedeztetése változatos mozgásos és érzékszervi tapasztalatszerzések által. Felismertetjük és megértetjük óvodásainkkal a természetvédelem fontosságát, és alapvető viselkedéskultúrává emeljük bennük az óvó, féltő, megelőző és megőrző környezettudatos magatartást.



Elősegítjük a gyermekek testi fejlődését, a környezethez való optimális alkalmazkodását, az egészséges életmód szokásainak megalapozását.



Gyermekképünk

meghatározó

eleme,

hogy

a

gyermek

mással

nem

helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. 

Óvodásainkból olyan bizakodó, derűs, eredményes felnőtteket nevelünk, akiknek sikerül kifejlesztenie és megtartania olyan alapvető emberi értékeket; mint a nagylelkűség, az együttműködésre való képesség, a társadalom, a haza szeretet és a természeti környezetünk iránt érzett felelősség.



Fontos feladatunknak tekintjük a 3-7 éves gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak, eltérő fejlődési ütemének szem előtt tartásával, jártasságok és készségek fejlesztésével, a sikeres iskolai beilleszkedéshez és az élethez szükséges testi-, szociális-, és értelmi képességek kialakítását.



Óvodánkban a gyermekek nevelése derűs, szeretetteljes légkörben, esztétikus környezetben,

partnereinkkel

együttműködve,

alkalmazotti közösség közreműködésével valósul meg.

10

szakmailag

felkészült



Nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek következtében a gyermeki személyiség mind sokoldalúbb kibontakoztatására törekszünk. Az alkalmazott pedagógiai eljárásokkal a gyermekek szükségleteihez igazodunk, különös figyelmet fordítunk a sajátos nevelésű gyermekek nevelésére .



Biztosítjuk minden gyermek számára az egyformán magas színvonalú és szeretetteljes, előítéletektől mentes nevelői hatások

megtapasztalását

és

alkalmazását. 

A nemzetiséghez tartozó, valamint a migráns gyermekek nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését. Lehetőséget teremtünk ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját és anyanyelvét, tolerálják a másságot.

11

˝ A szeretet az elfogadás talaján csírázik ki. A biztonság és bizalom az elfogadásban és a szeretetben gyökerezve tud fává növekedni. Azért, hogy a kis fánk egészséges nagy fává növekedhessen, következetesen kell nevelnünk, folyamatosan metszegetve róla a vadhajtásokat.”

KÖVETKEZETESSÉG

BIZTONSÁG

BIZALOM S Z E R E T E T

ELFOGADÁS

12

1. Óvodánk működésének jellemzői 1. 1. Az intézmény elhelyezkedése szempontjából meghatározó lakókörzet történeti áttekintése és szociokultúrája

Telki Magyarország egyik legrégebbi települése, a Zsámbékimedence keleti szélén helyezkedik el. A falu és a telki bencés monostor első oklevélbeli említése 1198-ból származik, de kutatók véleménye szerint alapítása a XI. század első évtizedeire, esetleg Szent István uralkodásának idejére tehető. Rendszerint egyházi, időnként földesúri birtok volt. A magyar falu a török uralom alatt szinte teljesen elpusztult, a megmaradt lakosság az erdőkben keresett menedéket. A török elvonulása után, Mária Terézia szász- és német telepesek beköltöztetésével keltette új életre a megfogyatkozott lélekszámú falut. A törökök által lerombolt templom helyett 1807-ben építettek újat, korai klasszicista stílusban, mely ma is áll. A második világháború végén a német lakosságot jórészt kitelepítették, helyükre Erdélyből elűzött székelyek jöttek. A falu közigazgatásilag 1990-ben nyerte el függetlenségét, s hamarosan gyors fejlődésnek indult. Lakossága megtöbbszöröződött, kiépült az ófalu mellett az újfalu is. A község fejlődése saját óvoda és iskola létesítését tette szükségessé.

Óvodánk Telki újfalu részén épült, családi házas övezetben. Működését 1999-ben kezdte meg. Az óvoda utcája csendes, nincs nagy forgalom. A házak kertje általában rendezett, gondozott. A természeti adottságok kiválóak nagy sétákhoz, erdei túrákhoz is. A község határának nyugati részén a Zsámbéki-medence 200-240 m magas, lösztakaróval fedett dombvonulatai, keleti felén pedig a Budai-hegységhez tartozó 420440 m magasságot is elérő mészkő és dolomit hegyek húzódnak. A falut északkeletről a Budai Tájvédelmi Körzet határolja.

13

A körzetben élő családok többségének kulturális és anyagi háttere jó, gyermekeik nevelésében igényesek. A gyermekek általában jól ápoltak, gondozottak. A munka vagy a több gyermek nevelése miatt azonban kevés idővel rendelkeznek. Gyakori a kettőnél több gyermek a családokban, ami biztosítja az óvoda gyermeklétszámát a jövőre nézve is. Az óvoda összetételét nézve kevés azon családok száma, akik szerényebb körülmények között élnek, de ez általában nem okoz problémát a gyermekek nevelésében és ellátottságában.

Az óvodába lépéskor a gyermekek neveltségi szintje eltérő fejlettségi fokon áll, ezért arra törekszünk, hogy minden gyermeket a saját képességeihez mérten fejlesszünk, rendszerességre, az alapvető szokások és szabályok betartására neveljünk. Az óvodai nevelés a családi nevelésre épül, ezért azzal együttműködve kell a gyermekek optimális fejlesztését biztosítania.

1. 2. Óvodánk bemutatása

A falu határában elhelyezkedő Pilisi Parkerdőgazdaság erdői sok kirándulásra, élményszerzésre, megfigyelésre adnak lehetőséget, ezáltal elősegítik környezetvédelmi programunk megvalósítását. A Harangvirág utcai óvoda építésekor figyelmet fordítottak arra, hogy sok természetes anyagot – elsősorban fát – használjanak az épület külső és belső kialakításakor. Az udvaron

esztétikus

Felújításukról,

és

a

gyerekek

karbantartásukról

és

igényeinek időnkénti

megfelelő

játékok

felülvizsgálatáról

találhatók.

folyamatosan

gondoskodunk. Az óvoda udvarának nagy része füves terület, ahol az általunk ültetett fákat és bokrokat az Önkormányzat által megbízott kertészek rendszeresen gondozzák. Az Óvoda gyógynövény és sziklakertjét a gyermekekkel együtt folyamatosan gondozzuk és az esetleg elpusztult növényeket pótoljuk

14

Óvodánk központi tere, közösségi életünk színtere az aula, ahol különböző rendezvényeket szervezünk, ünnepségeket tartunk, amelyen az óvoda összes gyermeke részt vesz.

2011. szeptemberétől óvodánk a Tengelice utcában, új telephellyel bővült, ahol két csoport van jelenleg kialakítva. Az új óvoda udvara is megfelel a törvényi előírásoknak.

A csoportszobák berendezésénél törekszünk a természetes anyagok használatára, és a játékok vásárlásakor is a természetes alapanyagú játékokat részesítjük előnyben.

1. 3. Az óvoda nyitva tartása

Az óvoda nyitva tartása hétfőtől péntekig, naponta 630-tól 1700 óráig tart. Az óvoda teljes nyitva tartása alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. A nevelési év szeptember 1.-től a következő év augusztus 31.-ig tart. Az óvodai foglalkozások október 1.-től május 31.-ig tartanak. Az óvoda nyári napirend szerint üzemel június 1.-től augusztus 31.-ig. Üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárás alatt szünetel. Ilyenkor történik az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás.

1. 4. Az óvoda személyi feltételei

17 óvodapedagógusi státuszunk, és 8 dajkai álláshelyünk van, így óvodánk minden csoportjában két szakképzett óvónő és egy dajka dolgozik. Az óvónők közül az egyik délelőtt, a másik délután van a csoportban, az átfedési idő a törvény által meghatározott mértékben biztosítva van. Így nyitástól zárásig óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. Az óvodavezető függetlenített, heti kötelező óráját csoportban tölti. 15

Az óvodavezető munkáját főállású óvodatitkár segíti. Az arra rászoruló gyermekekkel teljes állásban logopédus, és fél állásban pszichológus foglalkozik. A két tálalókonyhán három főállású konyhalány dolgozik. Mindkét óvodában, a részmunkaidős takarítónő délután az óvoda takarítását végzi, ezzel segítve a dajkák munkáját. Karbantartónk végzi a kisebb-nagyobb javításokat, és rendben tartja mindkét óvoda udvarát.

1. 5. Az óvoda tárgyi feltételei

Az

óvoda

épületei

megfelelnek

az

intézménytípussal

szemben

támasztott

követelményeknek. Az igényesen kialakított belsőépítészeti megoldások esztétikussá teszik óvodánkat. Az épület nagy ablakfelületei lehetővé teszik a természetes fény nagymérvű kihasználását, ezáltal a villanyvilágítással takarékoskodni tudunk. Óvodánkban energiatakarékos izzók üzemelnek, a termekben, a mosdókban és a folyosókon a világítás megfelel az egészségügyi előírásoknak. Fűtési rendszerünk energiatakarékos, a kazánházban központi, a csoportszobákban egyéni termosztátok vannak felszerelve. A napi nyitva tartáson kívüli időszakban a fűtésünk éjszakai, takarékos üzemmódban működik a fűtési idényben. A csoportszobák és a folyosók tágasak, világosak, berendezésük esztétikus és praktikus a gyermekek mindennapi tevékenységeihez, életkori sajátosságaihoz alkalmazkodik. A mellékhelyiségek kialakítása is igényes, könnyen tisztán tartható. A gyermekek számára könnyen kezelhető egykaros csaptelepek vannak felszerelve. Az öltözködés számára kialakított hely is megfelelő, az épületek adottságai lehetővé teszik a csoportok zavartalan tevékenységét. Az új óvoda akadálymentesített, itt mozgáskorlátozott mosdó is található. A régi óvoda bejárata, közlekedői és öltözői akadálymentesek, a galériák és az emelet nem. A délutáni pihenésre a csoportszobákhoz tartozó galérián, vagy a csoportszobákban nyílik lehetőség a gyermekek számára.

16

Az óvodában dolgozó felnőttek számára biztosítottak a kiszolgáló helyiségek: a nevelői szoba, ami az értekezletek színtere is, ezen kívül a vezetői és az óvodatitkári iroda. Mindkét épületben megfelelő számú mellékhelyiség és zuhanyzó is található. A dolgozók

számára

munka-

és

védőruha,

valamint

munkavédelmi

eszközök

biztosítottak. Az épületekben szertár és mosókonyha is található. Technikai eszközeinket folyamatosan felülvizsgáljuk és fejlesztjük, korszerűsítjük. A háztartási gépek kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy környezetbarát, energia- és víztakarékos

gépeket

helyezzünk

használatba.

Környezetbarát

tisztítószereket

használunk. Az évente két alkalommal előírt rovarirtást bioszerekkel végzik. A logopédiai foglalkozásokhoz is külön helyiség áll a logopédus és a gyermekek rendelkezésére. Pszichológusunk számára is biztosítva vannak a megfelelő feltételek. Az óvodáink főzőkonyhával nem rendelkeznek, a gyermekek saját csoportszobájukban étkeznek. Az ételek kiosztását és a mosogatást a tálalókonyhán végzik a konyhalányok. A napi háromszori étkezés biztosított. Óvodánk udvarán változatos játékok szolgálják a gyermekek mozgásigényének kielégítését, amelyek használata során ügyesednek, nagymozgásuk összerendezettebbé válik. A homokozóban elsajátítható és gyakorolható tevékenységek biztosítják a gyermekek számára a finommozgások fejlődését. Udvari játékaink folyamatos fejlesztése az EU szabványai szerint történik, és elsősorban a balesetek megelőzésére irányul. Meglévő udvari árnyékolóink biztosítják a gyermekek és dolgozók számára a tűző nap elleni védelmet. Árnyékolóink számát folyamatosan bővítjük, míg az optimális mennyiséget el nem érjük. A meleg nyári napokon gyermekeink számára az ivás lehetőségét az udvarainkon elhelyezett ivókutakból is biztosítjuk. Madárvédelmi berendezések (madáretetők, madáritató és odúk) elhelyezéséről is gondoskodunk, biztosítva számukra a folyamatos táplálékot, és a fészkelési lehetőséget. Az óvoda udvarát úgy alakítottuk ki, hogy vonzóvá tegyük a madarak számára.

17

2. Az óvodai élet megszervezése 2. 1. Az óvoda csoportszerkezete

A csoportszerkezet kialakításakor homogén csoportok összeállítására törekszünk, de figyelembe vesszük a gyermekek személyiségét, a szülők igényeit, a gyermekek nemek szerinti megoszlását, így lehetőség nyílik vegyes életkorú csoportok működtetésére is. Az azonos életkor szerint szerveződő, részben osztott illetve osztatlan szervezeti keretek a különböző fejlettségű gyermekeknek egyaránt kedvező fejlődési környezetet nyújtanak.

2. 2. Tervezés

Tervező munkánk alapjául éves tervünk és nevelési tervünk szolgál, melyek megírásakor figyelembe vesszük az adott csoport korcsoportonkénti összetételét, a gyermekek egyéni és életkori sajátosságait. A tervezés önálló, kreatív munka, amit az anyaggyűjtés, a tevékenységek átgondolása, összehangolása jellemez. Ennek középpontjában a környezeti nevelés áll, e köré csoportosítjuk az egyéb tevékenységformákat. Éves tervünk tartalmazza az értelmi fejlesztés területeit, és azok témaköreit. Az éves terv alapján állítjuk össze az ütemtervet, kiemelve az adott időszak fő környezetismereti témáját, amelynek feldolgozása komplex módon történik. A megvalósítás során tervszerű tevékenységeinkbe a projekt módszer elemeit is beépítjük. Az olyan érdekes, aktuális témák, amelyre ráhangolódott a csoport, hosszabb ideig is szerepelhetnek. (Akár több hétig is.) Nevelési tervünk az egészséges életmód alakításának, a közösségi és érzelmi nevelésnek féléves időszakra szóló tervezését és az udvari élet tevékenységeinek évszakokra bontott feladatait tartalmazza. 18

Az óvónői munka egyik legfontosabb dokumentuma a csoportnapló. Az óvoda pedagógiai programjában meghatározott tevékenységi formák tartalmi elemeit tartalmazza. a.) Csoportnaplónk magába foglalja: -

Óvoda nevét

-

OM azonosítóját és címét

-

Nevelési évet

-

A csoport megnevezését

-

A csoport óvodapedagógusainak és dajkájának nevét, munkaidő beosztását

-

A megnyitás és lezárás időpontját, óvodavezető aláírását és a körbélyegző lenyomatát

-

Pedagógiai program nevét

-

Gyermeke nevét, jelét

-

Összesített adatokat a fiúk és lányok számáról, ezen belül megadva a három év alatti, a három , a négy, az öt, a hat , hét éves gyermekek számát, a sajátos nevelési igényű gyermekek számát, továbbá azon gyermekek számát, akik bölcsődések voltak

-

A nevelési évben tankötelessé váló gyermekek számát

-

Külön foglalkozásokat / logopédia, pszichológia, egyéb fejlesztés, hittan/

-

Egyéb foglalkozásokat

-

Napirendet – a tevékenységek időpontját

-

Heti rendet

-

Gyermekek születésnapját

-

Nevelési tervet két félévre külön – kiemelve – játék, munka, tanulás, egészséges életmód szokásrendszere, gondozás, szocializáció, érzelmi , erkölcsi nevelés, az udvari tevékenységek és a balesetek elkerülésére tett óvó- védő –figyelemfelkeltő intézkedések

-

Nevelési munka tapasztalatait félévente

-

Szervezési feladatokat a két nevelési tervezés szakaszában 19

-

Éves tervet– a következő bontásban – a környezet tevékeny megismerése, anyanyelvi nevelés, mese – vers, matematikai tapasztalatok szerzése, ének – zenei nevelés, rajzolás, mintázás, kézimunka, mozgásfejlesztés,

-

Ütemterveket- a heti rendnek és az aktuális témának megfelelően – az új és ismétlő tanulási tartalmak, fejlesztési feladatok és lehetőségek megjelölésével

-

Értékelést – az ütemterv megvalósulására és a csoport életére vonatkozóan

-

Évzáró terve

-

Kapcsolat a szülőkkel

-

A szülői közösség vezetősége

-

Szociometriai vizsgálat eredményeit

-

Szakmai ellenőrzések és látogatások – célja, időpontja, látogató neve, beosztása

-

Feljegyzés a látogatásokról – látogatás szempontrendszere, eredménye

-

Naptár az aktuális nevelési évről

-

Eseménynaptár két félévre külön

A csoportnaplót minden nevelési év elején az aktualizálást követően az óvodában nyomtatjuk. A csoportnapló spirálozva, átfűzve, lepecsételve érvényes. A lapok számozottak, nem cserélhetők. Kitölthető kézzel, vagy a gépelt oldal beragasztásával.

b.) A gyermek megfigyelése, fejlődésével kapcsolatos tapasztalatok, mérések dokumentálása A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció kötelező tartalmi elemeit a 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet 93/A. § (2) tartalmazza.

Óvodánkban 2013. szeptember 1-től a nevelőtestület által elfogadott és jóváhagyott egyéni "Fejlődési Napló"-ban rögzítjük a gyermekek fejlődésével kapcsolatos megfigyeléseinket, a képességmérések eredményeit, az egyéni fejlesztési javaslatokat. A gyermek anamnézisét a szülő tölti ki. Az anamnézis a dokumentáció fontos és kötelező része.

20

Az óvodába lépést követő két hónap a gyermek megismerését, megfigyelését szolgálja. Az óvodai pedagógiai munka legfontosabb módszere a megfigyelés, mely a gyermek megismerésének, nevelésének, fejlesztésének az alapja. A befogadás tapasztalatai az első mérés melyet új gyermekek esetében érkezésétől számított két hónap elteltével készítenek el a csoportvezető óvónők. A tapasztaltak alapján fejlesztési tervet, majd a nevelési év végén rövid szöveges értékelést készítenek a gyermek fejlődésével kapcsolatos megfigyelésekről, tapasztalataikról. Az óvodába lépést követő második nevelési évtől évente kétszer bemeneti és kimeneti méréseket, megfigyeléseket rögzítenek az óvónők. A bemeneti mérést október 31-ig kell elvégezni. Annál a gyermeknél, aki év közben érkezik óvodánkba, másik óvodába járt, vagy jegyzői engedéllyel csak ötévesen kezdi el az óvodát, a befogadás tapasztalatainak rögzítése után el kell végezni a részletes képességmérést is. A kimeneti mérést május 31ig kell elkészíteni. Az

óvodapedagógusok

további szakképesítésük

alapján kiegészítő

méréseket,

vizsgálatokat is végezhetnek, illetve fejlesztést elősegítő eljárásokat alkalmazhatnak, a gyermek

fejlődésének

elősegítése,

képességeinek

kibontakoztatása

céljából

(drámajátékok, Sindelar-program...) A szülőkkel való rendszeres kapcsolattartás, a gyermek fejlődésével kapcsolatos tapasztalatokról való konzultáció, egyeztetés fontos feladata pedagógiai munkánknak. A tapasztalatokról, megfigyelésekről, a mérések eredményeiről, fejlesztési javaslatokról a szülők fogadó órák keretében kapnak tájékoztatást.

2. 3. A tervszerű tevékenységek szervezeti- és munkaformái

Munkaformái: -

tervszerű kötött

-

tervszerű kötetlen

Szervezeti formái a következők: 21

-

frontális

-

mikrocsoportos

-

egyéni

A mozgásfejlesztést tervszerű kötött formában tartjuk. A többi tervszerű tevékenység esetében az óvónő pedagógiai szabadsága alapján maga döntheti el, hogy melyik tevékenységet milyen szervezeti és munkaformában kívánja megtartani.

Ez természetesen függ: -

a gyermekcsoport korától, összetételétől

-

a csoport létszámától

-

a feldolgozandó témakörtől

-

a kitűzött fejlesztési céloktól

2. 4. Heti rend

A heti rend foglalja magába a hét folyamán tartott naponkénti tevékenységek rendjét.

A tervszerű tevékenységek rendje és időkerete korcsoportonként változik.

Minden nap mesélünk a gyermekeknek. (Mese-vers). A már jól ismert mesét bábozással, dramatizálással dolgozzuk fel a gyermekekkel közösen. -

3-4 évesek számára a kezdeményezés, maximum: 15-20 perc, környezeti nevelés 1, ábrázolás 1, ének- zene 1, testnevelés 1.

-

4-5 évesek számára maximum: 25-30 perc, környezeti nevelés és matematika 2, ábrázolás 1, ének-zene 1, testnevelés 1.

-

5-6-7 évesek számára maximum: 30-35 perc, tevékenységenként. környezeti nevelés és matematika 2, ének-zene 1, ábrázolás 1, testnevelés 1. 22

2. 5. Napirend

Tájékoztatást nyújt arról, hogyan épülnek egymásra a különböző tevékenységek. A napirend kialakítását döntően befolyásolják az adott korcsoport életkori sajátosságai. A nevelési évre és a nyári időszakra külön-külön napirendet állítunk össze. A napirend segítségével alakítjuk ki a csoport stabil szokásrendszerét, amely biztosítja a gyermekek egészséges fejlődését, helyes életritmusát, és minden tevékenységhez, fejlesztéshez a szükséges időkeretet. A rendszeresen ismétlődő tevékenységek érzelmi biztonságot teremtenek, mindamellett egész napirendünket áthatja a rugalmasság. Biztosítva van az idő

a

gyermekek

rendszeres

levegőzésére,

mozgási

lehetőségeire

és

főként

játéktevékenységeire. A

szabadban

történő

egészséges

mozgáshoz,

játékhoz

megfelelő

hely

áll

rendelkezésünkre tágas udvarunkon.

3. A nevelés keretei

A 3 - 6 éves gyermekek nevelésének legfontosabb területei: 

Az egészséges életmód alakítása



Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés biztosítása



Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.

3. 1. Egészséges életmódra nevelés, gondozás

Célunk:

A

gyermekek

testi

fejlődésének,

a

környezethez

való

optimális

alkalmazkodásának elősegítése, az egészséges életmód szokásainak, igényének megalapozása. 23

Feladataink az egészséges életmódra nevelés területén:

Az egészséges életvitelhez szükséges életritmus, táplálkozás, testápolás, öltözködés, gondozás, mozgás, edzés, pihenés megszervezése, az ehhez kapcsolódó gyermeki tevékenységek és az ezen alapuló szokások kialakítása. Az egészséges óvodai környezet biztosítása, a gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. A helyes életritmus kialakítása, amely az egészséges testi és szellemi fejlődés alapfeltétele. A napi életritmus, a rendszeresen, megszokott időben végzett tevékenységek visszahatnak az életfolyamatokra, így biztosítjuk az egészséges fejlődést. A személyi, tárgyi, higiéniás feltételek biztosítása (környezet tisztántartása, jó világítás, levegőcsere, zöld növények). Balesetvédelem, a hibaforrások megszüntetése. Kisebb rendellenességek megelőzése, korrekciója (pl.: lábtorna), egyes gyermekek korábbi betegségeinek ismeretében a gyermekek egyéni szükségleteinek figyelembe vétele (védőnői, orvosi szűrések, látás, hallás, stb. vizsgálatok alapján)

3. 1. 1. Gondozás

A gondozás az óvodai nevelés egyik alapvető tevékenysége. A kisgyermek olyan szükségleteit elégíti ki, amely elősegíti növekedését, fejlődését, hozzájárul egészségének megőrzéséhez, jó közérzetéhez, egészséges életmódjának kialakulásához, és megteremti a nevelési hatások kedvező érvényesülésének feltételeit. A gondozás során a gyerekek elsajátítják a testápolás, öltözködés, táplálkozás mozdulatsorait, ismereteket szereznek a helyes szokásokról, s ezt mindennapi tevékenységeik során gyakorolják. A napi élethez szükséges szokások gyakorlása 24

bensőséges gyerek-felnőtt kapcsolatot feltételez, mindeközben természetes módon fejlődik és fejleszthető a gyermek. Mivel minden tevékenységet fokozott szóbeli megerősítés kísér, ezért a napi életritmus megtervezésénél erre is elegendő időt kell biztosítani, hogy mindez nyugodt, kiegyensúlyozott, türelmes légkörben valósulhasson meg. Így nyílik lehetőség a gondozási teendők kultúrtartalmának közvetítésére is. Például: szókincsbővítés, milyen ízű az étel, miből készült, ruhadarabok megnevezése, tisztálkodással kapcsolatos fogalmak stb.

A fejlesztés tartalma:



Helyes életritmus



Testápolás



Öltözködés



Táplálkozás



Mozgás



Edzés



Pihenés

Helyes életritmus:

A gyermekek életkorának megfelelő helyes életritmus kialakítása, szükségleteik kielégítése, az egészséges testi-, lelki-, szellemi és szociális fejlődésük alapfeltétele.

Testápolás:

A testápolás szolgálja a gyermek tisztaságigényének, egészségügyi szokásainak megalapozását. A napi rendszerességgel végzett testápolás magába foglalja a higiéniás 25

WC-használatot, a szükség szerinti kéz-és arcmosást, érzékszervek ápolását és védelmét, a hajápolást és a fogmosást.

Öltözködés:

Az öltözködésnél fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek öltözéke önállóságukkal és az óvodai élettel összhangban legyen. Célszerű az időjárásnak megfelelő többrétegű ruházat és kényelmes cipő viselése. Fontos

feladatunk

a

gyermekek

életkorának

figyelembevételével

önállóságuk

elősegítése, stabil szokásrend kialakítása és a rendezett, esztétikus külső megjelenés iránti igény felkeltése.

Táplálkozás:

Óvodánk figyelemmel kíséri a gyermekek étrendjét, hogy kellően változatos és tápanyag

összetételében

megfelelő

legyen.

Az

egészséges

táplálkozás

szokásrendszerének bővítése érdekében a fő étkezéseket rendszeresen kiegészítjük vitamindús zöldségekkel, gyümölcsökkel, magvakkal, amelyekből a gyermekekkel együtt készítünk például: gyümölcssalátát, salátát, kompótot, savanyúságot, esetleg gyümölcsteákat stb. Teljes kiőrlésű, félbarna és barna kenyeret fogyasztunk. A gyermekeket arra ösztönözzük, hogy életkoruknak megfelelően vegyék ki részüket az étkezéssel kapcsolatos önkiszolgáló és közösségért végzett tevékenységekből. (Pl.: tányér, pohár, evőeszközök asztalhoz vitele, terítők leterítése, összehajtogatása, kenyér kínálása, kiosztása, kancsóból víz öntése stb.) A kultúrált étkezés feltételeinek megteremtésével az igényes étkezési szokások megalapozását segítjük elő. (Pl.: ünnepeken alkalomhoz illő terítővel, díszes szalvétával, asztali díszek használatával is fokozzuk az ünnepi hangulatot.) Mind a főzőkonyha, ahonnan az élelmet kapjuk, mind a tálaló konyhánk a HCCP előírások betartásával működik. 26

Mozgás:

Az egészséges életmódra nevelés elengedhetetlen része a rendszeres testmozgás. A mozgás belső igény, élmény a gyermek számára, amit felszabadultan, örömmel végez. A mozgás végigkíséri mindennapi tevékenységeinket, ezért nagyon fontos számunkra, hogy a gyermekek szeressenek mozogni. A gyermekek mozgásigényének kielégítését és fejlesztését a testnevelési foglalkozások, mindennapos testnevelések során, és a szabadban végezhető különböző mozgásos tevékenységeken keresztül valósítjuk meg. Ezeket részben a gyermekek szabadon választják, részben mi kezdeményezzük, szervezzük (séták, kirándulások, udvari játék, népi tánc).

Edzés:

Az egészség megőrzése érdekében fontos, hogy a gyermekek évszaktól függetlenül minél több időt töltsenek a szabadban, így a gyermekek ellenálló képessége fokozódik, szervezetük alkalmazkodik az évszakok változásaihoz, ezáltal edzettebbé válnak.

Pihenés:

A gyermekek alvásszükségletének kielégítése részben az óvodára hárul. Legfontosabb a pihenéshez szükséges nyugodt légkör biztosítása (az altatás hangulatához illő mese, halk zene, altatódal). Kedvenc (lehetőleg puha) alvós játékukat magukkal vihetik az ágyba.

27

A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére:



Önállóan tisztálkodnak, öltözködnek, étkeznek, és önállóak egyéb szükségleteik kielégítésében is.



Megfelelően használják az evőeszközöket, az óvoda egyéb eszközeit és helységeit.



Tudnak cipőt fűzni és kötni, gombolni, teríteni, hajtogatni (szalvéta, ruházat, takaró, terítő).



Ismerik a kultúrált étkezés szokásait, ruházatuk rendben tartásának lehetőségeit, a rendetlenség megszüntetésének módját.



Segítenek környezetük tisztán tartásában, a rendteremtésben.

3. 2. Közösségi nevelés, egyéni bánásmód, érzelmi, erkölcsi nevelés

Célunk:

A társadalom, a közösségi élet szempontjából fontos értékek, tulajdonságok

közvetítése megfelelő mintanyújtás által. A gyermekek szociális magatartásformáinak, viselkedéskultúrájának fejlesztése, formálása. A közösség értékeinek, normáinak, szokás- és szabályrendszerének megismertetése, elfogadtatása és elsajátítása. Az egymáshoz való alkalmazkodásnak, a gyermeknek a közösségbe való beilleszkedésének valamint a közösség tagjaival történő együttműködésének elősegítése. A harmonikus, derűs, szeretetteljes légkör megteremtésével a gyermek érzelmi biztonságának növelése.

Közös tevékenység, munka során alakulnak ki a társas kapcsolatok és bontakoznak ki a csoportra jellemző erkölcsi szabályok, normák. Óvodai ünnepeink, hagyományaink által is a gyermekek közösséggé formálását segítjük elő. Az együttes tapasztalatok, 28

élmények, tevékenységek a gyermekek között kapcsolatokat hoznak létre; barátságokat, szimpátián alapuló kisebb csoportokat. Megtanulják figyelembe venni a másikat, szocializációjuk felgyorsul, fejlődik felelősségérzetük, kötelességtudatuk, toleranciájuk. Konfliktushelyzeteiket egyre inkább képesek egymás között igazságosan elrendezni, fokozatosan képessé válnak arra, hogy a másik ember helyzetébe beleéljék magukat. (empatikus képesség) A felnőttek viselkedésmintái meghatározó szerepet játszanak a gyermekek közösségi, társas viselkedésének alakulásában, mert a gyermek minta- és modellkövetés útján sajátít el magatartásmódokat, tevékenységi formákat és meghatározott értékeket. A türelem, a következetesség, a bizalom, az elismerés nemcsak az egyes gyermeket formálja, hanem általa az egész csoportot. A közösségi élet biztonsága és nyugalma nagymértékben függ a csoport életét szabályozó szokásrendszer kialakításától. Ennek érdekében olyan szokásrendszert és napirendet alakítunk ki, amely minden tevékenység elvégzésére megfelelő időt és helyet biztosít. A gyerekek fejlődési tempója élet- és nevelési körülményei eltérőek. Különböznek egymástól testi, idegrendszeri sajátosságaikban, tapasztalatokban, értelmi képességeik, nyelvi kifejezőkészségük, társas magatartásuk, érzelmeik, érdeklődésük, aktivitásuk terén. Ezért elengedhetetlenül fontos a gyermekek életkori és egyéni jellemzőinek ismerete. Már az óvodába lépés első pillanatától fontos az egyéni bánásmód elvének fokozott érvényre juttatása. A felnőtthöz fűződő viszony nyújtja azt az érzelmi biztonságot a gyermek számára, amely jó közérzetet, nyugodt, harmonikus tevékenységet tesz lehetővé, megkönnyítve ezzel a közösségbe való beilleszkedést. Az óvodáskor rendkívül fontos időszak a gyermek életében. Ekkor jelenik meg a család elsődleges szocializációs hatása mellett a kortárs csoportok egyre erősebbé váló szerepe. A gyermek ekkor találkozik először közvetlenül az intézményes társadalommal, valamint annak elvárásaival, amelyet ismeretlen, nem a családjához tartozó felnőttek közvetítenek számára; hanem az óvónők, óvodai dolgozók. A gyermekkel, illetve az óvodával szemben az egyik legfontosabb elvárás az, hogy a gyermek képessé váljon a családnál nagyobb közösségben élni, a csoport tagjai közé beilleszkedni és velük 29

együttműködni. Az alkalmazkodás és együttműködés azonban nemcsak az óvodáskor szükséglete, hiszen ez az a képesség, mely biztosíthatja fennmaradásunkat a társadalomban egész életünk folyamán.

Feladataink:

Az érzelmi, a közösségi és az erkölcsi nevelés terén: 

Az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, derűs, kiegyensúlyozott légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig.



Az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak egymással való kapcsolatát pozitív attitűd, az egymás közötti bizalom kiépítése, érzelmi töltés jellemezze.



Állandó értékrend.



Az egyéni bánásmód biztosítása a fejlődési tempó és az eltérő nevelési körülmények figyelembevételével.



A gyengébb képességű, illetőleg visszahúzódó gyermekek is tűnjenek ki valamiben. Olyan tevékenységi területet ajánlunk fel számukra, amihez tudjuk, hogy jól értenek, amiben ügyesek, hogy sikerélményük legyen. Bátorítjuk őket, hogy belső elégedettségük, éntudatuk, pozitív énképük kialakuljon, azáltal is, hogy önfejlesztő törekvéseiknek szabad teret biztosítunk.



A gyermekeket annak megértésére neveljük, hogy az emberek különböznek egymástól.



A konfliktusok megbeszélése, oldása, kompromisszum keresése.



Segítjük a gyermekeket az őket ért kudarcok feldolgozásában.



A gyermek nyitottságára építve segítjük a gyermekeket abban, hogy megismerjék szűkebb és tágabb környezetüket, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok befogadására, megbecsülésére.



Óvodai ünnepeink élményszerű megszervezése, hagyományaink ápolása 30



A gyermekek élethelyzetei, játékszituációi közben érzelmileg átélt erkölcsi értékek tudatosítása, a szociális erkölcsi normák beépítése személyiségükbe.



A

jó

–

rossz

felismerése,

az

őszinteség,

igazmondás,

igazságosság,

felelősségvállalás, az együttérzés, a gyengébb védelme, segítése, az önzetlenség, figyelmesség, mint alapvető emberi értékek felismertetése, és az ezekkel való azonosulás iránti vágy felkeltése. Mivel a felnőttek viselkedése a gyermekek számára modell értékű (utánzásos tanulás), ezért mindannyian arra törekszünk, hogy a gyermekek és egymás felé is ezen értékeket közvetítsük. 

A gyermek akaratának, ezen belül önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának,

szabálytudatának,

szokás-

és

normarendszerének

megalapozása.

A fejlesztés tartalma: 

Szocializáció, befogadás, beszoktatás



Érzelmi nevelés



Erkölcsi nevelés



Hazaszeretetre nevelés



Óvodai ünnepeink, hagyományaink

3. 2. 1. Szocializáció A legtöbb gyermekben 3 éves korára kialakul a felnőtt – gyermek kapcsolatok igénylésén túl a gyermektársakkal való kapcsolatok kialakításának igénye is. (Van, akinél később alakul ki ez az igény, amennyiben lehetséges, ezt figyelembe vetetjük a szülőkkel). A gyermeknek a jövője szempontjából nagy szüksége van a kortárs kapcsolatokra, hisz a későbbiekben főként velük kell tudnia együttműködni, ezért őket kell legjobban megismernie. A másik gyermekkel való kapcsolatteremtés legfontosabb eszköze óvodás korban a játék és a beszéd. A beszéd lehetőséget teremt a társas kapcsolatok körének kibővítésére, a társas kapcsolatok szabályozására, minőségük javítására. A játék folyamán alakulnak ki barátságaik, játék közben tanulja meg, és 31

gyakorolja a társas viselkedés új elemeit, szerepeit. Tapasztalnia kell, hogy másként kell viselkednie a felnőttekkel szemben, mint gyermektársaival, s hogy viselkedésére minden egyén másképpen reagál. A sikeres magatartásformák aztán beépülnek a gyermek személyiségébe, s ezek alapozzák meg későbbi kapcsolattartási formáit. A

gyermek

szocializációját

természetesen

befolyásolják

tágabb

társadalmi

környezetének hatásai is (pl.: rokoni kapcsolatok, óvoda- és lakókörnyezet, média hatásai, kulturális hatások).

Befogadás, Beszoktatás: A befogadás, beszoktatás időszaka alapvetően befolyásolja a gyermek óvodához fűződő későbbi kapcsolatát. Fontosnak tartjuk, hogy az óvodába lépés pillanatától fogva érezzék a gyerekek, hogy elfogadjuk őket, úgy, ahogyan vannak, saját fejlődési szintjükkel, ütemükkel, igényükkel, és az óvodai környezetet, módszereket mi igazítjuk hozzájuk. Ebben az esetben együttműködő lesz, a fejlődés pedig belülről indul majd el. A befogadás lehetőség, hogy a kisgyermek személyisége összes területét saját maga kezdhesse formálni. Leendő óvodásaink alaposabb megismerése érdekében anamnézist készítünk. A fokozatos beszoktatás keretében lehetőséget adunk arra, hogy a szülő és a gyermek a kezdeti időszakban együtt ismerkedhessen az óvodai élettel. Mivel ezt a lehetőséget nem minden gyermek és szülő igényli, az ő esetükben az óvónő megbeszéli a szülővel a gyermek számára legoptimálisabb beszoktatási módot. Derűs, szeretetteljes légkör biztosításával tesszük számukra zökkenő mentesebbé a szüleiktől való elválást. Lehetővé tesszük, hogy az érzelmi biztonságot nyújtó kedvenc játékukat, vagy tárgyukat magukkal hozzák. Augusztus utolsó hetében új óvodásaink és szüleik számára ismerkedési napot szervezünk.

32

3. 2. 2. Az érzelmi nevelés Az érzelmek irányítják a kisgyermek szinte minden megnyilvánulását, hatással vannak a gyermek megismerő képességére, cselekvésére, egész személyiségére. Fontos feladatunk a gyermek érzelmeinek ápolása, bővítése. Mivel az érzelmi hátterű figyelem és emlékezet nagyobb hatásfokú, ezért pozitív érzelmekre építve és azokat irányítva kell vezetnünk őket a megismerési folyamatok során.

3. 2. 3. Az erkölcsi nevelés

Az erkölcsi nevelés és a szocializáció két egymást átfedő terület. Szorosan összefüggnek, s ezért az óvodai életben sem lehet szétválasztani feladataikat. A gyermek jellemét óvodás korától a segítőkészség, a szeretet jegyében kell formálnunk. A legjobb ellenszer a mai cinizmus ellen, ha segítőkész, önzetlen, kedves gyerekeket nevelünk, akiket nem csak bevezetni kell a tolerancia és az emberszeretet, hazaszeretet értékrendjébe, de együtt kell megőriznünk eme értékeket. Szeretnénk, ha a gyermekből bizakodó, derűs, eredményes felnőtt válna, akinek sikerül kifejlesztenie és megtartania olyan alapvető belső tulajdonságokat, mint a nagylelkűség, az együttműködésre való képesség, empátia, a társadalom, a haza és természeti környezetünk iránt érzett felelősség.

3. 2. 4. Óvodai ünnepeink, hagyományaink

Óvodai nevelőmunkánk fontos része a magyarság szellemi örökségének, a nemzeti és népi hagyományok ápolásának, a mindennapi életvitel szokásainak továbbadása gyermekeink számára, hogy a következő nemzedékek is őrizzék és továbbadják majd ezeket. A közösen átélt élményekkel, az ismeretek átadásával, bővítésével tudjuk elősegíteni a helyes természetszemlélet és hazaszeretet alakulását, megalapozni a természetes műveltséget. A jeles napok, ünnepek kapcsolódnak az évszakokhoz, a

33

mezőgazdasági munkákhoz, a közösség életéhez, szokásaihoz, a hitvilághoz, és a természet változásaihoz. A népi életmód természet közeli, holisztikus szemléletével, tevékenységeivel közel áll az óvodás gyermekhez. A népi hagyományok megismerése nem korlátozódik csupán a jeles napok, ünnepek szokásainak ápolására, hanem át- meg átszövi mindennapjainkat. Népmeséink, népdalaink,

mondókáink,

mozgásos

népi

gyermekjátékaink

és

népi

gyermekjátékdalaink (melyek az óvodai élet mindennapjainak szerves részei) híven őrzik az ősi rituálék, mozgássorok, tevékenységek emlékét, nyelvi kifejeződéseit. Hozzájuk szorosan kapcsolódik az adott témához illő alkotó tevékenység; különös tekintettel a népi gyermekjáték készítés, a népi kismesterségek alapfogásaival való ismerkedés, a természetes anyagokkal történő játék, barkácsolás, és a népszokásokhoz, ünnepekhez

kötődő

tevékenységek,

díszítő

motívumok,

munkafolyamatok

megismerése, elsajátítása, gyakorlása. A természetes anyagok felhasználásakor építünk a gyermekek találékonyságára, alkotó készségére, fantáziájára. Az alkotó tevékenységek során

megismerik

a

különféle

anyagok

tulajdonságait,

formálhatóságát,

hasznosításának lehetőségeit. A környezeti témakörök, a jeles napok és ünnepek élményeket nyújtó komplex feldolgozásának mindezek fontos elemei. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekkel megismertessük és elfogadtassuk, ha más kultúrából érkeznek csoporttársaik, óvodástársaik. Szüleiket bevonjuk nyelvi, mozgás, viselkedés kultúrájuk és hagyományaik megismerésébe, megértésébe. Óvodai

ünnepeink,

hagyományaink

a

mindennapi

emberek

életéhez,

a

néphagyományokhoz, és a természet szépségéhez kötődnek. Az ünnepek kiemelik a gyermekeket és a felnőtteket a hétköznapok megszokott rendjéből, ezáltal nagyobb aktivitásra, kreativitásra ösztönöznek. Az ünnepek a hagyományok ápolása szempontjából is fontosak, mert kultúránk megismeréséhez is közelebb visznek. Az izgalmas előkészületek, tevékenységek, ötletek,

elképzelések

megvalósítása

teszi

színessé

a

napokat

anélkül,

hogy

megsértenénk az általunk kialakított szokásrendet. Jó alkalom arra, hogy az egész óvoda együtt örüljön, együtt ünnepeljen, tevékenykedjen.

34

A szülőkkel való kapcsolattartásnak is fontos része az ünnepi készülődés vagy maga az ünnep. Az ünnepek és a hozzájuk kapcsolódó előkészületek hozzájárulnak a közösségi érzés elmélyítéséhez is. Pl.: csoportszobák, aula díszítése, tablókészítés, fényképalbum készítés stb.

A jól előkészített ünneplés, megemlékezés nevelésünk egyik sajátos eszköze, amely nem csupán egy-egy konkrét naphoz kapcsolódik, olykor akár egy vagy két hetet is igénybe vehet (főként a természeti ünnepek pl.: Állatok Világnapja, Föld Napja, Víz Világnapja stb.)

A természet ünnepei:

A természet ünnepei kitűnő lehetőségeket nyújtanak arra, hogy a környezetünk elemeit és élőlényeit megismertessük a gyermekekkel játékos módon. (víz, levegő, föld, állatok, növények stb.) Az ünnepek kapcsán szervezett kirándulások, játékos vetélkedők, kísérletek, múzeumlátogatások során a gyermekek tapasztalatokat, élményeket szereznek,

amelynek

során

közvetlen

környezetükhöz,

kötődésüket segítjük elő.

Ünnepnapok:

Takarítási Világnap:

szeptember 20.

Állatok Világnapja:

október 4.

Víz Világnapja:

március 22.

Föld Napja:

április 22.

Madarak és Fák Napja:

május 10.

Környezetvédelmi Világnap:

június 5.

Nemzeti ünnepünk:

35

szülőföldjükhöz

való

Március 15-e alkalmából közös megemlékezést tartunk az aulában, ahol a gyermekek egy rövid műsor keretében bepillantást nyerhetnek az 1848-as kor hangulatába. A csoportok is elmondják a verset és éneket, amit a megemlékezésre tanultak. Minden gyermeknek készítünk kokárdát. Október 23

- át és Augusztus 20 – át tablók készítésével, óvodai szintű

megemlékezéssel, és nemzeti ünnepeink kiemelkedő jelképeivel ismertetjük meg a gyermekeket.

Óvodai életünk hagyományos ünnepei, néphagyományokhoz kapcsolódó ünnepek, jeles napok, népszokások:

A születésnapok megünneplésének minden csoportban megvannak a kialakult hagyományai.

Ősz: Szüret: Településünkön és környékünkön sokfelé termesztenek szőlőt, így lehetőségünk nyílik szüretelésre vinni a gyerekeket. A leszedett szőlő egy részét az óvodába visszük, ahol szüreti mulatságot rendezünk; mustpréselés, kóstolás, pogácsasütés, népi gyermekjátékok, népdalok, tánc stb.

Népmese napja: szeptember 30.

Kukoricatörés: Környékünkön lehetőség van részt venni a kukorica betakarításában. A munka befejezése után kezdődik a kukorica feldolgozása; kukoricamorzsolás, csutka baba, csuhé baba, kocsi, kukorica hegedű készítése, a hozzájuk kapcsolódó népi játékok, dalok és mondókák megismerésével, felelevenítésével.

Diószedés: A dió szüretet nagy örömmel végzik a gyerekek. Frissen is megkóstoljuk, süteménykészítéshez

is

felhasználjuk.

A

36

dióhéjból

barkácsolunk

pl.:

bölcsőt,

teknősbékát, karácsonyfadíszt stb. Népi játékokat játszunk a munka elvégzése után, mondókákkal, népi gyermekjátékdalokkal ismerkedünk.

November 11.-én, Szent Márton napján lámpásokat készítünk a gyerekekkel közösen, majd az iskolásokkal együtt felvonulást tartunk a faluban. Megismerkedünk a Szent Márton napjához fűződő legendával, szokásokkal, időjóslásokkal.

Tél: Advent: A decemberi ünnepkör előkészítése már az adventi időszakban megkezdődik, melyet a következő tevékenységformáink tükröznek: 

Hangulati előkészítés



Adventi koszorú elkészítése, a gyertyák meggyújtása



Teremdíszítés



Ajándékkészítés



Mézeskalácssütés

Adventi játszóház gyerekeknek és szülőknek

November 25. Katalin napja: időjósló nap, Katalin- ág hajtatása vagy December 4. Borbála napja: Borbála-ág hajtatása, folyamatos megfigyelése.

Mikulás: Délelőtt báb- vagy zenés műsor a gyermekeknek. Az ajándékokat a Mikulás adja át.

December 13. Luca napja: Búza elvetése, locsolása, növekedésének megfigyelése. Lucázás – kotyolás, népszokások felelevenítése.

Karácsony: A gyermekeket feldíszített karácsonyfa várja, amikor belépnek. Az ünnepi ruha, a mézeskalács illata fokozza az ünnep izgalmát. Délelőtt az aulában az óvoda dolgozói 37

zenés műsorral kedveskednek a gyermekeknek. A műsort követően a csoportok előadják karácsonyi verseiket, énekeiket. Ezt követően minden csoport a saját termébe vonul, ahol megtalálják az előzőleg elhelyezett ajándékokat a csoport karácsonyfája alatt. Délután a közösen készített ajándékokat a gyermekek hazaviszik.

Január 1. Újév: Újévi köszöntők, rigmusok, jókívánságok.

Január 6. Vízkereszt: A karácsonyfának a lebontása, a farsangi időszak kezdete. Február 2. Gyertyaszentelő: Időjósló nap, a medve kibújik a barlangjából.

Farsang: A gyermekeknek jelmezbált rendezünk, mulatságos feladatokat, versenyjátékokat, néptánc bemutatót, táncházat szervezünk. Az egész óvodát tarka farsangi díszbe öltöztetjük. Az óvoda dolgozói közül is sokan jelmezt öltenek, a gyermekek nem kis örömére. Kiszézés: A farsang befejező mozzanata a tél elbúcsúztatása, elkergetése. A felöltöztetett Kisze-bábra rászórjuk a betegségeket, a hideget, a bajokat, hogy vigye el a téllel együtt, és elkergetjük.

Tavasz: Tavaszi játszóház gyerekeknek és szülőknek

Húsvét: Húsvétkor hímes tojásokat készítünk (tojásfa) elsősorban természetes festékanyagokkal (hagymahéj, diólevél stb.), festékekkel, viaszolással, karcolással, levélnyomattal stb. Az ünnepi hangulatot a díszítéssel is erősítjük. Locsolóverset tanulunk, locsolkodást rendezünk a csoportban.

Május 1. Majális: Május-fát állítunk, amit a gyerekekkel közösen díszítünk fel.

38

Anyák napja: Csoportszinten verset és éneket tanulunk, ajándékot készítünk, amit hazaküldünk, hogy vasárnap a gyermekek felköszönthessék édesanyjukat. A szülők egyetértésével, az évzáróval egybekötve tartjuk a rövid köszöntőt.

Évzáró: Az

évzárón az év folyamán tanult

versekből, énekekből, dalos játékokból

(mesedramatizálás, bábozás stb.), adunk ízelítőt a szülők és hozzátartozók részére. A műsor időtartama: 25-35 perc.

Ballagás: Feldíszítjük a termeket. A nagycsoportosokat énekekkel, versekkel, tarisznyával, virágcsokrokkal búcsúztatjuk. Az évzáróval egybekötve tartjuk. Időtartama kb. 10 perc.

Gyermeknap: A

napot

közös

zenés

tornával

indítjuk.

Utána

különböző

mulattató-

és

versenyfeladatokat szervezünk a gyermekeknek az óvoda udvarán pl.: lángos-evő verseny, aszfaltrajz-verseny, buborékfújás. A nap fénypontja a közös fagylaltozás az oviban.

A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére: 

Szeretik óvodájukat, ragaszkodnak csoporttársaikhoz, a felnőttekhez.



A helyes viselkedés szabályait ismerik, és törekszenek annak betartására.



Segítenek egymásnak, elfogadják a különbözőséget, együtt éreznek a közösség tagjaival.



Érdeklődnek társaik, barátaik iránt óvodán kívül is.

39



Konfliktushelyzet

esetén

keresik

a

megoldás

lehetőségeit,

hajlanak

a

kompromisszumra. 

Szívesen dolgoznak a közösségért.



Szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló

együttműködésre,

a

kapcsolatteremtésre

a

felnőttekkel

és

a

gyermektársaival. 

Megszeretik, és örömmel várják óvodai ünnepeinket, hagyományainkat.

4. Értelmi fejlesztés területei Az értelmi fejlesztés, a nevelés megvalósítása

Az értelmi nevelés három nagy területe – játék, munka, tanulás- elválaszthatatlan egymástól. A különböző tevékenységekben megvalósuló tanulás az óvodás gyermek teljes személyiségének fejlődését és fejlesztését szolgálja. Arra törekszünk, hogy olyan környezetet emeljünk a gyermek köré, amely támogatja a tanulási folyamatokat. Épít a gyermekek felfedező kedvére, cselekvő aktivitására, kreativitására, előzetes ismereteire és tapasztalataira. A tanulás elsődleges célja a gyermek kompetenciáinak fejlesztése, erősítése, minél több élmény és tapasztalat útján. Munkánk során egyaránt alkalmazzuk a hagyományos pedagógiai módszereket, a projekt pedagógia elemeit és a kompetencia alapú nevelés módszereit is.

40

Célunk, hogy olyan jártasságokat és készségeket alakítsunk ki a gyermekekben, amelyek nem csupán az iskolai beilleszkedést könnyítik meg, hanem életük során is fontosak és hasznosak. Feladataink az értelmi nevelés terén: 

Az érdeklődés, kíváncsiság felébresztése, illetve fenntartása a környező világ iránt.



A gyerekek értelmi képességeinek fejlesztése (megfigyelés, emlékezet, képzelet, figyelem, gondolkodás, kreativitás). Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása.



A testi, szellemi egészség egységének fejlesztése, megőrzése.



Sokoldalú, közvetlen tapasztalatszerzés lehetőségeinek biztosítása és azok rendszerezése.



Differenciált, egyéni képességek szerinti fejlesztés.



Az „énkép” fejlesztése, a testséma kialakulásának elősegítése.



Önálló gondolkodásra nevelés, a döntési képesség fejlesztése.



A formaérzék, formaészlelés fejlesztése.



Figyelemkoncentrációs tevékenységek biztosítása.



Személyre szabott, pozitív értékelés nyújtása.

Tevékenységi formák: 

Játék



Játékba integrált tanulás



Munka jellegű tevékenységek

A projekt módszer elemeinek alkalmazása A projekt az óvodás gyermek világlátásához közelítő sajátos tanulási egység. Elsősorban a gyermekek tevékenységének tervezését jelenti. Nem verbális, absztrakt síkon jelennek meg a dolgok, hanem a konkrétum és a tapasztalás szintjén. A

41

témakörök kiválasztásában és a témák többszempontú feldolgozásában a gyermekek aktív

partnerek,

akik

élményeikkel,

tapasztalataikkal,

családjukban

a

szülők

érdeklődéséhez és foglalkozásához is kapcsolódva, hozzájárulnak a nagyon izgalmas és kreatív feldolgozáshoz. Az így feldolgozott témakörök nagyszerűen ötvözik az óvodás gyermek legfőbb tevékenységeit, a játékot, munkát, és a tanulást. Ez a tanulási módszer integrálja a szabad játékot, és a játékban tanulás tevékenységeit.

A kompetencia alapú óvodai nevelés elemeinek beépítése a nevelési programunkba

A kompetenciák fejlesztése, erősítése segítségével érhető el, hogy az élet különböző szituációiban

alkalmazni

tudjuk

tudásunkat,

tapasztalatainkat,

személyes

adottságainkat. Legfontosabb összetevői: ismeretek, tudás, készségek, jártasságok, személyes értékek, attitüdök, személyiségvonások, motivációk. A kompetencia alapú óvodai nevelés a kisgyermekkor életkori sajátosságait tartja szem előtt. Természetes teret enged az egyéni sajátosságok felszínre kerülésének és az egyéni bánásmód fokozottabb érvényesítésének. A játékot, mint a fejlesztés legfőbb eszközét emeli ki. Befogadó /inklúzív/ pedagógiai elveket alkalmaz. Újra fogalmazza az óvodából iskolába való átmenet megkönnyítését. A fejlesztés tartalma: 

mese-vers, anyanyelvi játékok



rajzolás, festés, mintázás, barkácsolás, kézimunka



mondókák, dalos-játékok, dalok, hallás- és ritmusérzék fejlesztés



mozgás



a külső világ tevékeny megismerése: környezetismereti és matematikai tapasztalatok szerzése

A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére:



Részt vesznek a különböző tevékenységekben.



Tudják figyelmüket rövid ideig ugyanarra összpontosítani. 42



Rendelkeznek problémafelismerő- és megoldó képességekkel.



Törekszenek a végzett tevékenységek összefüggéseinek felfedezésére.



Megpróbálják kifejezni az őket körülvevő környezet változásainak tartalmát szóban, rajzban is.



Segítséggel kijavítják saját tévedéseiket, ellenőrzik saját tevékenységeiket.



Ismereteiket a gyakorlatban is tudják alkalmazni.



Helyes (pozitív) önértékelésre törekszenek.

4. 1. A játék

Célunk: A gyermek sokoldalú személyiségfejlődésének elősegítése a játékban.

A játék a gyermek legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, ezért az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. Elválaszthatatlan a mozgástól, a világkép és a tudat kialakulásától. A gyermek fejlődése a játékban a legintenzívebb. Az utánzás, a tevékenységi vágy, az önállósulás, az értelmi, motoros képességek, a kommunikációs készség, az érzelmi, akarati tulajdonságok, a szociális magatartás mind-mind a játékban fejlődik ki. A játék a gyermek önmegvalósítása, érzelmeinek és vágyainak, lelkiállapotának önkifejezése, fejlettségének legjobb mutatója. A játék a valóságot tükrözi. A gyermek tapasztalatait, élményeit játssza el sajátos, gyakran átalakított formában. Játék közben a gyermek derűs, felszabadult, a játék örömforrás számára, maga a cselekvés, a manipuláció, az elképzelés szerez örömet. A játék terápiás hatással is van a gyermekekre (feszültségoldó), hiszen tevékenységeiben megjelennek saját életének mozzanatai, saját értelmezésben. Az óvónő nem korlátozhatja a téma- és eszközválasztást, de segítő és ötletadó szerepével mindig a játszók igényeihez igazodik.

43

A gyermek kötetlenül, szabadon eldöntheti, hogy játékából mikor kíván kilépni, illetve meddig akar benne részt venni. Játékosan vezetjük át a gyermekeket más tevékenységbe, figyelembe véve játékuk elmélyültségét, és komolyságát.

Feladataink a játék terén:



A környezetből szerzett gyermeki benyomások feldolgozásának biztosítása a szabad játékban.



A gyermeki kommunikáció fejlesztése a játékban.



Felkészítés a közösségi életre.



A gyerekek tapasztalatainak gazdagítása a játéktevékenységek által.



Az óvodás korban megjelenő játékfajták kialakulásának elősegítése, elmélyítése, tartalmának, minőségének javítása a gyermekek egyéni sajátosságaihoz alkalmazkodva.



A szabad játék folyamatosságának és feltételeinek (élmény, hely, idő, eszköz) /



A játékeszközök helyes használatának megtanítása



A játék és tanulás összekapcsolása, önfeledtté tétele.



A

játéktevékenységbe

beépülő

belső

modellként

együttjátszás. 

Szabálytudat, feladattartás kialakulásának elősegítése.

A fejlesztés tartalma: 

Gyakorló játék



Szerepjáték



Dramatizálás, bábozás



Barkácsolás



Építő- és konstruáló játék



Szabályjáték

44

beavatkozás

nélküli

4. 1. 1. Játékfajták

Az óvodai nevelés során megkülönböztetünk játékfajtákat. Mivel a gyermek legfőbb fejlődési mutatója a játék, így a játék megfigyelése alapján az óvónő értékes tapasztalatokat szerezhet az egyes gyermekek fejlődéséről (érzelmi-hangulati állapot, érzelmi sérülések, értelmi képességek, beszédfejlődés alakulása), valamint társas kapcsolatainak (barátságok, együtt játszó csoportok, alá-, fölé-, mellérendeltségi viszony, irányítás, elfogadás) alakulásáról.

Gyakorló játék

A gyakorló játék kiindulópontja a véletlen mozgásból, cselekvésből fakadó siker, amely újra és újra ismétlésre készteti a gyerekeket. Lényege valamilyen újszerű cselekvés ismételgetése, amely örömet okoz. A játéknak ezen a fokán a gyerekek a fölhasznált anyagok, eszközök tulajdonságaival, a tárgyak egymáshoz való viszonyával, működésével ismerkednek. A sokszori ismétléssel, gyakorlással a különböző funkciók fejlődnek. A mozgások azáltal válnak játékká, hogy önként fölállított és vállalt szabályokat tartalmaznak.

Szerepjáték A szerepjáték nevelési szempontból a leggazdagabb lehetőséget nyújtó játékfajta, amely a gyakorló játék keretein belül bontakozik ki. A gyerekek szerepjátéka tapasztalataikat, ismereteiket, elképzeléseiket, és az ezekhez fűződő érzelmeiket tükrözi. A szerepjáték feltételezi a gyermekek önállóságát, kezdeményezését. A vállalt szerepeken keresztül ábrázolják a valóság számukra lényeges mozzanatait. 45

A gyerek játékában különösen a hozzá érzelmileg közelálló felnőtteket és társakat utánozza.

Dramatizálás, bábozás Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a gyermekek irodalmi, és személyes élményeiket szabadon választott kötetlen módon dramatizálással és/ vagy bábozással

is

feldolgozhassák, megjeleníthessék.

Barkácsolás A szerepjátékban a gyermekek élethelyzeteket alkotnak újra. Ehhez számos eszközre van szükségük. A barkácsolás a játék igényéből indul ki, tehát kötetlen, szabadon választott tevékenység. Időpontját a játékhelyzet határozza meg. Gondoskodnunk kell helyről, anyagról, és kifogástalan, a gyermekek számára megfelelő szerszámokról. Az óvónő a barkácsolás folyamatát játékosan irányítja. Annyi segítséget nyújt, amennyit a gyermekek igényelnek, és amennyi feltétlenül fontos.

Építő- és konstruáló játék A gyerekek kockákból és más játékszerekből, különböző alkatrészekből, anyagokból építményeket, játékszereket, különféle tárgyakat hoznak létre. A tapasztalatok hatására a spontán létrejövő alkotások mellett fontos helyet kap az előre átgondolt, meghatározott céllal végzett építés. A gyerekeket az alkotás öröme, a sokféleképpen összeállítható játékszer és építőelem felhasználása ösztönzi a konstruálásra. A „valamit alkotni” élménye eljuttatja a gyermeket az „én csináltam” tapasztalatához, amely bizonyságot nyújt a gyermeknek saját képességeiről, ezáltal növeli önbizalmát. A társakkal létrehozott alkotások kreativitásuk mellett értelmi és társas képességeiket, együttműködési készségüket is sokoldalúan fejleszti. A konstruáló játékok közé tartoznak például: a homokban folyó játékok, építő játékok, gyöngyfűzés stb. 46

Szabályjáték A szabályjáték csírái már a gyakorló játékban is megjelennek. A gyerekek a játékos mozgást mindig ugyanabban a formában, ugyanolyan szabályok szerint ismétlik, a szabályokhoz ragaszkodnak. Ezzel alapozzák meg a későbbi valódi szabályjátékok elsajátításának

lehetőségét.

A

szabályjáték

fontos

jellemzője,

hogy

pontos,

meghatározott szabályok szerint zajlik. A szabályok határozzák meg a játék megkezdésének módját, menetét, befejezését, egy-egy szakaszának lezárását. A szabály betartása vagy megszegése különböző érzelmeket vált ki a játék résztvevőiből, s ez nagymértékben meghatározza a gyerekek magatartását, egymáshoz és a csoporthoz való viszonyát. A szabályjátékok egyes fajtái főként a gyerekek mozgását, mások pedig elsősorban értelmi képességeiket fejlesztik. A mozgásos szabályjátékokhoz tartoznak a testnevelési játékok, a dalos és mondókás népi játékok, fogócskák, bújócskák, körjátékok, mozgásos versenyjátékok, szembekötősdik. Az értelmi képességet fejlesztő játékok a különböző társasjátékok, képes kirakók, kártyajátékok, nyelvi játékok, dominók stb.

A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére: 

Társas kapcsolataikban megjelennek az óvodában elsajátított viselkedési szabályok, gesztusok, beszédbeli kifejezésformák is.



A gyermekek képessé válnak akár több napon keresztül is egy játéktémában együttműködni.



A játéktémák eljátszásában a szerzett élmények mellett egyre nagyobb szerepet kapnak az egyéni ötletek, az egyes gyerekek kezdeményezéseinek együttes, kreatív módon való beépülése a játékba.



Konstruktív módon hoznak létre - a rendelkezésre álló tárgyakból - a játékhoz szükséges eszközöket, építményeket.



Kedvelik a szabályjátékokat és képesek a helyes viselkedési normák betartására. 47

4. 2. Külső világ tevékeny megismerése

4. 2. 1. Környezeti nevelés, környezetismereti tapasztalatok szerzése

Célunk: a környezet tevékeny megismertetése és megszerettetése. A közvetlen és tágabb természeti és társadalmi környezet felfedezése, felfedeztetése változatos mozgásos és érzékszervi tapasztalatszerzések által. A környezet értékeihez, esztétikájához fűződő pozitív

érzelmi-cselekvő

viszony

kialakítása

a

megismerés

folyamatában.

(Élménypedagógia)

A környezetvédelmi nevelés kiemelésével igyekszünk ráirányítani a gyermekek figyelmét a bennünket körülvevő zöld természet értékeire, próbáljuk felismertetni velük a természetvédelem fontosságát, és szeretnénk alapvető viselkedéskultúrává emelni bennük a természetszerető, óvó, védő, megelőző és megőrző magatartást. A gyermekekben felidéződik és mélyül a természet, az élőlények, az állatok iránt érzett felelősség, ha tapasztalják az óvoda alkalmazottainak felelős tevékenységét. A fenntarthatóság pedagógiájának egyik fontos célja a természettisztelő magatartás erősítése mellett, a személyes felelősség érzésének elmélyítése. A környezettudatos környezeti nevelés azzal szolgálja a fenntarthatóság iránti törekvést, hogy tapasztalati úton, a személyes tudás gyarapításával segíti elő az óvodások számára, a jövőről való gondolkodás és gondoskodás modelljeinek tapasztalását, a környezetért felelős életvitelt, az anyagi javak tekintetében a mértékletes és a takarékos szemléletmódot.

Feladataink a környezetismereti tapasztalatszerzés területén:



Az élményekhez, a gyermeki érdeklődés kielégítéséhez, a tapasztalatszerzési lehetőségekhez biztosítunk megfelelő alkalmat, időt, helyet és eszközt.

48



A környezet tevékeny megismerésére és megszerettetésére törekvő nevelés mindenkori folyamatossággal legyen jelen óvodai életünkben.



A tevékenységek szervezeti formáinak megteremtése.



A gyermekek szociális érzékenységének formálása.



A környezet és a természet törvényeivel harmonizálós értékrend kialakítása.



A helyi értékek, adottságok megismertetése, megszerettetése és megőrzése.

A fejlesztés tartalma:

Foglalkozásaink

egy

részét

foglalkozásokon

lehetőséget

természetes nyújtunk

a

környezetben

tartjuk.

A

helyszíni

gyermekeknek

sokrétű

tapasztalatok

szerzésére, a legfontosabb ismertetőjegyek, hasonlóságok, különbségek, ok-okozati összefüggések felfedezésére. Egy-egy téma feldolgozása több héten keresztül is tarthat.

A környezetismereti témákhoz kapcsolódó, érzelmi átélést fokozó versek, mondókák, énekek, ábrázoló és barkácsoló tevékenységek, mozgásos játékok által a gyermekek élményeit, ismereteit bővítjük, elmélyítjük, ezzel is elősegítve a természetszerető, a környezetet óvó-védő attitűd kialakulását. A természet közeli életmód megvalósítása érdekében rendszeresen szervezünk sétákat, kirándulásokat. A közeli erdő számtalan megfigyelési lehetőséget nyújt az élő és élettelen természeti környezet megismerésére. Szenzitív játékokkal fokozzuk érzékszerveik érzékenységét. A gyermekeknek a természethez való pozitív érzelmi kötődését szeretnénk elősegíteni azáltal, hogy a telki erdő egyik legöregebb tölgyfáját örökbe fogadtuk, így ez lett „Óvodánk Fája”. Ez a fa lett a névadója az Öreg Tölgy Tanösvénynek, amely újabb lehetőségeket nyújt a természet megismerésére, megszerettetésére.

Korcsoportoktól függően szervezünk félnapos kirándulásokat a környezeti témákhoz és a jeles napokhoz kapcsolódóan: pl.: szüret, cseppkőbarlang látogatás, Szentendrei Falumúzeum,

Állatkert,

Repülőtéri

49

Múzeum,

Közlekedési

Múzeum,

Természettudományi

Múzeum,

várlátogatás,

állatmegfigyelések,

Gyermekvasút,

Hadtörténeti Múzeum, Mezőgazdasági Múzeum, stb.

Rendszeresen látogatjuk a közelünkben található Budakeszi Vadasparkot, ahol az erdei állatok és őshonos magyar háziállatok megfigyelésére nyílik lehetőségünk

Minden

csoportszobában

található

természetsarok,

amelyek

alkalmasak

mind

folyamatos, mind alkalomszerű megfigyelések végzésére. A zöld növények, hajtatott faágak,

hagymák,

csírázó

magvak

változásairól

tapasztalatokat,

ismereteket

szerezhetnek gyermekeink. A növények ültetése, rügyeztetése, csíráztatása során, nyomon követhetik a kinti-benti hőmérséklet, víz, napfény hatásai és a növények fejlődése közötti összefüggéseket. A természetsarkot évszaknak megfelelően bővítjük terményekkel, kavicsokkal, stb., amelyeket barkácsoláskor is felhasználunk, időről-időre átválogatjuk, átrendezzük, kitakarítjuk a gyermekekkel közösen. Az akváriumokban élő halak, teknősök esztétikus látványt nyújtanak, mozgásuk figyelemfelkeltő, színeik, életmódjuk, táplálkozásuk jól megfigyelhető.

A növények és az állatok gondozása közben megjelenik az irántuk való felelősség érzése és az érzelmi kötődés. A természetsarok adta lehetőségek mellett a különböző csoportszobában, illetőleg a természetben végzett kísérletek (pl.: halmazállapot változások megfigyelése, növények fejlődésének megfigyelése kedvező és kedvezőtlen feltételek esetén, fény-árnyékhatás stb.) által jó alapot nyújtunk a tágabb környezet iránti felelősségérzet kialakításához. Tevékenységeink során megismerkednek a természeti és tárgyi környezet anyagainak tulajdonságaival. Változatos tapasztalatszerzési lehetőséget biztosítunk a főbb elemek pl.: talaj, víz, levegő, tűz stb. tulajdonságainak felfedezésére. A szelektív hulladékgyűjtés során a tárgyi környezet anyagainak jellemzőiről szereznek tapasztalatot, miközben többféle újrahasznosítási lehetőségbe is betekintést nyernek.

50

Óvodánk udvarát tudatosan alakítjuk úgy, hogy gyermekeink számára árnyékos játszóés pihenőhelyeket biztosítson, és közben az apróbb állatoknak (madarak, sün) is megfelelő életteret nyújtson, s így rendszeresen megfigyelhessük életmódjukat. Udvarunkat virágok, facsemeték, bokrok ültetésével is szépítjük. A virágok és egyéb növények ültetésében, gondozásában a gyermekek is szívesen részt vesznek. Kiskertünkbe, sziklakerti fűszer- és gyógynövényeket termesztünk a gyermekekkel közösen. A

gyermekek

a

növények

gondozása

során

rendszeresen

használnak

kerti

szerszámokat. A fűszer- és gyógynövények megismertetésével felhívjuk a gyermekek figyelmét arra, hogy az erdőn-mezőn található - és kertben is termeszthető – növényeket az emberiség régóta használja különböző bajaira gyógyírként, vagy az egészség megőrzése érdekében. („Fűben-fában orvosság!”) A külső világ tevékeny megismerésének témaköreit az évszakokba ágyazottan dolgozzuk fel. A természeti- és társadalmi környezettel kapcsolatos témaköröket gyakran egymással összekapcsoltan tárgyaljuk.

Főbb témaköreink a következők: 

Évszakok



Napszakok



Növények



Állatok



Család



Testünk



Színek



Közlekedés



Óvodánk környéke (természeti és épített környezet)



Anyagok tulajdonságai (ízlelés, szaglás, tapintás stb., kapcsán)



Ünnepek, zöld ünnepek, jeles napok 51

A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére:



Szívesen bekapcsolódnak a környezeti tevékenységekbe, cselekvő, aktív részvétellel.



Érzelmi nyitottság, befogadás, érdeklődés jellemzi őket a természeti és társadalmi környezettel kapcsolatban.



Megkülönböztetik az évszakokat, ismerik jellemző jegyeit, tudják, hogyan következnek egymás után.



Felismerik a napszakokat.



Néhány elemi összefüggést felismernek a természeti jelenségekben.



Felismerik az időjárás és az öltözködés közötti összefüggéseket.



Ismerik az időjárás és a növények fejlődése közötti kapcsolatot.



Felismerik környezetük növényeit, elvégzik gondozásuk egyszerű műveleteit.



Ismernek néhány háziállatot, madarat, vadon élő állatot, azokat szempontok alapján csoportosítani tudják.



A gyermekek tudják teljes nevüket, lakcímüket, családtagjaik nevét.



Tudják saját születési helyüket, idejüket.



Testsémájuk életkoruknak megfelelő, testrészeiket megnevezik, megmutatják, funkcionális szerepükről ismeretekkel rendelkeznek.



A jobb és bal fogalmát ismerik, jobb és bal oldalukat meg tudják különböztetni.



Az alap és kevert színeket felismerik, megnevezik, a sötét és világos árnyalatokat meg tudják különböztetni.



Az egyes anyagokat felismerik, megnevezik, főbb jellemző tulajdonságaival tisztában vannak.



Ismerik a főbb közlekedési eszközöket, gyakorlottak az elemi gyalogos közlekedési szabályok betartásában.

52

4. 2. 2. A környezet megszerettetése, védelme Célunk: Óvodás gyermekeink felelős cselekvésre nevelése, melyben a legfontosabb elv az élet védelme és tisztelete. Olyan ökológiai szemléletmódot alakítunk ki bennük , amely lehetővé teszi, hogy „a természetben mindenre szükség van; nincsenek káros és hasznos élőlények”- elvet elfogadják.

Feladataink a környezetvédelmi tapasztalatszerzés területén:



Kiemelt fontosságúnak tartjuk a környezetbarát életvitel kialakítását a természeti és társadalmi környezettel való pozitív kapcsolat megteremtése által.



Ráirányítjuk a gyermekek figyelmét a környezet megóvásának fontosságára, miközben megismertetjük őket azokkal a tevékenységekkel, melyek segítségével ők is hozzájárulhatnak környezetünk védelméhez.

A természetnek a gyermeki személyiség fejlődésére gyakorolt hatását nem szabad figyelmen kívül hagyni. A természeti környezet gazdagsága kifogyhatatlan tárháza játéknak, alkotásnak, munkának. A megfelelő időben elkezdett, a természet minden élőlénye és tárgya iránt pozitív érzelmi viszonyt kialakító nevelés hatása igen eredményes lehet. Ez a szemléletmód vezethet el egymás megbecsüléséhez, mások munkájának, alkotásának elismeréséhez is. Ezért is tarjuk fontosnak óvodánkban a természet közeli nevelést és a környezettudatos természetvédő magatartás kialakítását, megalapozását. Az élőlényekkel való kapcsolatteremtés alapvető igénye a gyermeknek, amely sokféle érzelemmel, sokféle formában jelenik meg. Óvodásainkat elsősorban az állatok érdeklik. Figyelik és utánozzák hangjukat, mozgásukat. Szívesen kerülnek velük testi közelségbe, simogatják őket.

53

A fejlesztés tartalma:

Az óvoda udvarát úgy alakítjuk ki, hogy a madaraknak megfelelő fészkelő- és búvóhelyet nyújtson. (Fák, cserjék ültetése, folyamatos gondozása.) Olyan fákat és bokrokat választunk ki, amelyek bogyóikkal, termésükkel táplálják is a madarakat. Az óvoda udvarán elhelyezett madáretetőkbe egész évben várjuk a közelben élő madarakat, télen a gyermekek segítségével állítjuk össze különböző magvakból táplálékukat. Karácsonykor madáreleség - fűzérrel feldíszítünk egy fát, ez a madarak karácsonyfája. Állandó feladatunk a madárvédelem, ezáltal életfeltételeiknek, élőhely védelmüknek a biztosítása. Egész évben folyamatosan cseréljük a madáritatóban lévő vizet, így tudatosítjuk óvodásainkban, hogy a friss víz életfontosságú az állatok számára is. Nyáron fokozottan ügyelünk arra, hogy ne maradjon üresen a madáritató. Élményszerző kirándulásainkat óvodai tablóinkon örökítjük meg. Az egyes állatokkal való megismerkedés folyamán felhívjuk a gyermekek figyelmét arra, hogy a biológiai körforgásban és a táplálékláncban minden állatnak fontos szerepe, így létjogosultsága van, ezért életüket nekünk is tiszteletben kell tartanunk. Megpróbáljuk népszerűsíteni a „nem szeretem állatokat”, a hernyókat, bogarakat, gilisztákat. (Például megfigyeljük a giliszta munkáját a csoportszobában, ahogy földlazító munkát végez.

Üvegbe

földet,

majd

homokot

szórunk,

egy-két

nap

elteltével

már

összekeverednek a rétegek.)

Óvodásainknak a növényekkel más a kapcsolatuk. Csodálatos, hogy a földbe vetett kis magból gondos ápolás mellett gyönyörű színes virág lesz. Amennyiben ők vetik el a magot, ők gondozzák, ápolják, locsolják a növényeket, nem feledkeznek meg róluk. A növények behozzák a csoportba a természetet, főként a téli hónapokban. A gyermekek gyönyörködnek az évszakonként változó növények látványában, beleépítik rajzaikba, mintázásaikba.

54

A zöldségek, gyümölcsök, főzeléknövények a felhasználás alkalmával nyújtanak igazi tapasztalatokat. A mosás, tisztítás folyamán a tapintásnak, szaglásnak, a kóstolások, elfogyasztások alkalmával az ízlelésnek van nagy szerepe. Így a gyermekek közvetlenül szereznek tapasztalatokat eme növényekről.

Fontosnak tartjuk, hogy gyermekeink megismerkedjenek lakóhelyük, óvodánk környékén élő fákkal, bokrokkal, az ott található védett növényekkel. Közvetlen tapasztalatokkal gazdagítjuk őket sétáink, kirándulásaink alkalmával. Szeretnénk elérni, hogy környezetünk élőlényei jó ismerősökké váljanak az óvodás gyermekek számára, így alakul ki bennük az, hogy a virágokat és védett növényeket nem tépik le, hanem megértik, hogy ott a legszebbek, ahol élnek. Örökbe fogadtunk az erdőben egy nagy tölgyfát, amit minden évszakban meglátogatunk a gyermekekkel. Megfigyeljük az erdei talajon, cserjéken és fákon végbement változásokat, amit az évszakok változása okoz. Az időjárási jelenségek megfigyelésére időjárás táblát készítünk, amit minden nap a gyermekek állítanak be.

A Takarítási Világnap (szeptember 20.) kapcsán is felhívjuk a gyermekek figyelmét a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára. Megismertetjük velük, hogy mi is tevékenyen részt veszünk közvetlen környezetünk egészségének, tisztaságának megóvásában. Az év során a gyerekekkel együtt szelektíven gyűjtjük a papírt, valamint a műanyag palackokat, melyeket rendszeresen elviszünk – a gyerekekkel közösen – a hulladék szigetre. A papír egy részét újra hasznosítjuk a kézműves foglalkozások alkalmával, ahol a papírmasé készítésével ismertetjük meg a gyerekeket. Ezzel a technikával bábfejeket, és különböző dekorációra alkalmas eszközöket kasírozunk a gyermekekkel együtt, korcsoporttól függően.

A

papír újra felhasználására szintén remek lehetőség a papírmerítés, melyet szintén a gyerekekkel közösen végezhetünk, s a merített papírokat a csoportban különböző célokra felhasználhatjuk. (pl.: meghívók készítése)

55

Óvodánkban az elemek szelektív gyűjtésére is lehetőség nyílik a bejáratnál, ahová a gyerekek szüleik segítségével helyezhetik el az otthon összegyűjtött használt elemeket.

A

környezettel

kapcsolatos

jeles

napokról

óvoda

szinten

emlékezünk

meg,

kirándulások, szabadban eltöltött családi programok keretében. Az aktuális programok kiválasztása a korcsoportok fejlettségi szintjének megfelelően történik, az óvónők döntése alapján.

Az Állatok Világnapja alkalmából (október 4.) háziállatokat, vadállatokat látogatunk meg, ismerős házaknál, vagy a Budakeszi Vadasparkban, vagy az Állatkertben, vagy a a Tardosi Állatfarmon, esetleg a Töki Csárdánál. Az óvoda udvarára is szervezhetünk kisállat, ragadozó madár, vagy vadászkutya bemutatót. A madarak számára odúkat készítünk és kihelyezzük az erdőbe.

A Víz Világnapján (március 22.) vizes élőhelyet keresünk fel, környékünkön (patak), vagy kirándulás keretében tőlünk messzebb lévő helyen, Tatai-tavak, Tropicarium, Szemlőhegyi-barlang,

Pálvölgyi-barlang,

Állatkert,

vagy

ellátogatunk

a

közeli

szennyvíz tisztítótelepre, ahol megtekintjük a víz tisztításának folyamatát.

A Föld Napján (április 22.) különböző megfigyeléseket, kísérleteket végzünk (pl.: gilisztás

kísérlet, megmérjük

mennyit

nőtt

a fák

kerülete

az udvarunkon,

állatlábnyomokat gyűjtünk stb.) A szülőkkel és gyerekekkel együtt az óvoda udvarának szépítésén munkálkodunk. „Egy csemete – egy palánta˝ - akciót szervezünk, melynek során minden gyermek hoz egy virágpalántát, amelyet az óvoda udvarán elültetünk a szülőkkel és gyerekekkel közösen.

A Madarak és Fák Napján (május 10.) meglátogatjuk az Öreg Tölgyfánkat és az odútelepet az erdőben, vagy Visegrádra megyünk, vagy ellátogatunk a Velencei Madárrezervátumba vagy a Madarász–ovi keretében szervezünk programot. 56

A Környezetvédelmi Világnapon (június 5.) az óvoda udvarán szervezünk a gyermekek számára környezet ismereti akadály-versenyt, vagy kirándulást szervezünk.

A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére:



Óvják zöld környezetüket.



A már megismert védett növényeket óvják, és erre másokat is figyelmeztetnek.



Szeretik és védik az állatokat, megóvják élőhelyüket, életfeltételeik javításában tevékenyen részt vesznek, így segítve fennmaradásukat. (pl.: madárvédelem)



Az óvodában elsajátított erkölcsi normáknak megfelelően viselkednek a közvetlen és a távolabbi környezetben egyaránt.

4. 2. 3. Matematikai tapasztalatok szerzése:

Célunk: A gyermekeket megismertessük az őket körülvevő valóság formáival, minőségi és mennyiségi viszonyaival, és biztosítsuk számukra a közvetlen tapasztalatszerzés lehetőségeit.

Feladataink a matematikai tapasztalatszerzés területén:



Építünk a gyermekek természetes kíváncsiságára, az önálló problémamegoldás iránti igényére



Kedvező helyzeteket biztosítunk a gyermekeknek a tapasztalatszerzésre, élmények gyűjtésére, az önálló tevékenységre



A gyermekek fejlettségi szintjének megfelelően motiváljuk őket az önálló tapasztalatszerzésre 57



Fejlesztjük a matematikai képességeket, készségeket elsősorban a következő területeken: -

Tapasztalás, érzékelés, észlelés megfigyelésen keresztül

-

Mozgásos, cselekvéses, képi emlékezés, élmények felidézése

-

Megértés

fejlesztése:

összefüggések

felismerésén,

azonosítás-

megkülönböztetésen keresztül -

Problémafelismerő,

problémamegoldó

képességüket

kíváncsiságukra

építve; érdekes helyzetek kialakításával vagy az adódó élethelyzetek matematikai tartalmának felismertetése által -

Konstruáló tevékenység: szabad és egy-egy feltételnek megfelelő alkotások létrehozása

-

Ítélőképesség fejlesztése pl.: becslés, mennyiségek, annak eldöntése, hogy egy állítás igaz vagy hamis

A fejlesztés tartalma:

A környezet megismerése során a gyermekek mennyiségi, kiterjedési, formai összefüggéseket fedeznek fel, cselekvéses és gondolati tevékenységeik kapcsán. Halmazelmélet: 

Összehasonlítanak

tárgyakat,

személyeket,

halmazokat

különbözőség) 

Szétválogatásokat végeznek o Saját szempont szerint o Megnevezett, ismert tulajdonság szerint o Elrontott válogatásokat kijavítanak o Elkezdett válogatást folytatnak, felismert tulajdonság szerint



Sorba rendeznek különféle tulajdonságok szerint



Kombinatorikai sorba rendezéseket is végeznek 58

(azonosság,



Összehasonlításokat,

ítéletalkotásokat

fogalmaznak

meg

szóban

halmazokat

képeznek

(logikai

alapműveletek gyakorlása) Számfogalom alapozása terén: 

Összehasonlítanak

halmazokat,

és

különböző

tulajdonságok alapján, megismerik és alkalmazzák a több, kevesebb, ugyanannyi fogalmát 

Összkép alapján megítélik a kisebb mennyiségeket (0-10)



Összemérnek

különböző

mennyiségeket,

hosszúságokat,

tömegeket,

űrtartalmakat, területeket (pl.: sütés, salátakészítés, befőzés) 

Összehasonlítanak különböző tulajdonságok alapján: magasság, szélesség, vastagság, hosszúság



Megfigyelik a darabszám változásait (műveletek előkészítése)



Megismerik a tő- és sorszámneveket. Ezeket számlálás közben helyesen alkalmazzák.



Tapasztalatokat szereznek a páros és páratlan fogalmáról



Tapasztalatokat szereznek a mennyiségek egységgel történő mérésének módjairól

Geometriai tapasztalat szerzés területén: 

Építések szabadon vagy meghatározott szempontok szerint (térben és síkban)



Meghatározott számú elemből álló építmények másolása, minta utáni építések térben és síkban



Megneveznek alapvető geometriai formákat (gömb, kocka, téglatest, henger, kör, háromszög, négyzet, téglalap), megismerik jellemző formájukat



Megkülönböztetik a tükrös és nem tükrös alakzatokat (festés, tükör előtti mozgás alkalmával



Sokféle mozgásos, vizuális, és verbális tapasztalatot szereznek a tájékozódásról a térben és a síkban, megismerik és használják az irányokat, a téri relációkat és a relációs szókincset (pl.: előtt, mögött, között, alatt, fölött, mellett stb.)

59

A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére:



Szívesen vállalkoznak felismert problémák megoldására.



Tárgyakat meg tudnak számlálni legalább 10-ig.



Elő tudnak állítani különféle elrendezéssel, bontással ugyanannyit, többet, kevesebbet.



Értik és helyesen használják a mennyiségekkel, halmazokkal kapcsolatban az összehasonlítást kifejező szavakat (pl. hosszabb-rövidebb, több-kevesebb, alacsonyabb-magasabb,

sok-kevés,

semmi-valami,

szélesebb-keskenyebb,

könnyebb-nehezebb, vastagabb-vékonyabb, ugyanannyi, ugyanolyan…) 

Össze tudnak mérni két halmazt párosítással (legalább 10-ig) az elemek különféle nagysága, színe, elrendezése alapján is.



Helyesen használják a tőszámneveket legalább 15-20-ig, a sorszámneveket legalább 10-ig.



Megkülönböztetik a jobbra-balra irányokat, és helyesen használják a névutókat.



Azonosítani tudnak különböző helyzetükben is egyező alakú tárgyakat, síkbeli alakzatokat.



Megneveznek alapvető geometriai formákat.



Képesek másolással megépíteni, kirakni a mintával megegyező elemekből és színben, nagyságban eltérő elemekből is térbeli és síkbeli alakzatokat.

4. 3. Anyanyelvi nevelés

„Minden nemzetnek fő kincse az anyanyelve.” /Gárdonyi Géza/

Az anyanyelvi – kommunikációs nevelés átfogja az óvodai nevelőmunka minden területét, közvetítő elemként jelen van a nevelési feladat megvalósulásának minden mozzanatában. Eredményes megvalósítása hozzájárul a gyerekek iskolai képességeinek megalapozásához. 60

Az anyanyelvi nevelés területén célunk: Az érthető, kifejező, hatásos és meggyőző beszéd készségének kialakítása. A szocializáció folyamán a beszéd a gyerek környezetével való érintkezésének, önkifejezésének, gondolkodásának legfőbb eszközévé válik. A beszéd által erősödik a gyerek biztonságérzete, növekszik tájékozottsága, gazdagodnak ismeretei. A helyes és szép beszéd mélyíti érzelmeit, fejleszti esztétikai érzékét, előkészíti őt irodalmi élmények befogadására. Feladataink az anyanyelvi nevelés területén:



Elsődleges feladatunk, hogy felmérjük a gyermekek beszédfejlettségének szintjét, melyik gyermek beszédhibás, gátlásos, vagy más okból elmaradt a többiektől (megkésett beszédfejlődés).



A gyermekekkel tisztán, szépen és sokat beszélünk.



A nyelvtani szabályoknak megfelelő beszédmodell nyújtásával a helyes beszéd kialakítása: helyes hangsúly, hanglejtés, hangszín, hangerősség, beszédritmus megfelelő használata.



Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd- és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására, és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani.



Igyekszünk megéreztetni a gyermekekkel a magyar nyelv kifejezőerejét és szépségét.



Egyszerű, érthető, rövid mondatokat használunk, hogy a gyermekek megértsék mondanivalónkat. Már az első naptól fogva ügyelünk arra, hogy minden gyermek mondanivalóját meghallgassuk, kérdéseikre válaszoljunk, hogy érezze, figyelünk rá, fontos számunkra, amit mondani kíván.



Elősegítjük a teljes hangállomány kialakulását, a nehezebben ejthető hangok hibátlan kiejtését, a tiszta és érthető beszéd kialakulását.

61



Beszédhelyzetek teremtésével, anyanyelvi játékok segítségével, mondókák, versek

tanításával,

mesehallgatással,

dramatizálással

kommunikációs

készségeiket fejlesztjük. 

Akit szükséges logopédushoz irányítunk.



Folyamatosan bővítjük szókincsüket az élet minden területén például: játékban, sétákon, gondozási teendők közben stb. Az ismeretlen szavakat az átlagos beszédtempónál lassabban, tagoltabban mondjuk.



Az

összefüggő

beszédet

átélt,

látott,

hallott

élmények,

események

elmondatásával, párbeszédek kialakításával fejlesztjük. 

Folyamatosan alakítjuk beszédfegyelmüket, pl.: Arra szoktatjuk őket, hogy ne vágjanak egymás szavába, türelmesen hallgassák meg egymást, kerüljék a trágár szavak használatát stb.



A beszédészlelés, beszédmegértés és kifejező kézség fejlesztése.



A lényegkiemelő képesség fejlesztése.



A gyermek szabad önkifejezésének, közlési vágyának, kapcsolatteremtési készségének elősegítése.



A képzelet aktivizálásával az absztraháló képesség fejlesztése.

A fejlesztés tartalma:



Mese, vers, mondóka



Anyanyelvi játékok: -

Artikulációs

mozgást

ügyesítő

játékos

gyakorlatok

(ajak-

arcizomgyakorlatok -

Állkapocsgyakorlatok, nyelvgyakorlatok, légző- és fúvási gyakorlatok)

-

Hallási diszkriminációs játékok

-

Auditív észlelést fejlesztő játékok

-

Auditív emlékezetet fejlesztő játékok

-

Hangfejlesztő játékok 62

és

-

Szókincsbővítő játékok

-

Mondatalkotási kézséget fejlesztő játékok

-

Összefüggő szöveges beszéltetés előkészítésére irányuló játékok

A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére:



A társas környezet segítségével megtanulják a hangok észlelését, helyes képzését, majd a szavak, illetve mondatok megértését, alkotását.



A sokoldalúan biztosított tapasztalatszerzés és ismeretanyag által kedvező mértékben gyarapodik a gyermekek szókincse, lehetőségük nyílik a választékos beszédre.



Beszédüket nyelvtanilag helyes, mondatszintű önkifejezés jellemzi.

4. 4. Mese- vers

Célunk: A gyermekek érzelmi és erkölcsi fejlődésének elősegítése. A pozitív személyiségjegyek megalapozása meseélmények által, a természet megszerettetése tudatosan kiválasztott irodalmi műveken keresztül.

Feladataink az irodalmi nevelés területén:



Az életkori sajátosságoknak megfelelő mesék, versek, mondókák kiválasztása igényes forrásanyagból.



A dramatizálás, dramatikus játékok, bábozás feltételeinek biztosítása.



A gyermekek nyelvi képességeinek és ritmusérzékének fejlesztése a versek, mondókák ritmikus, esetenként mozgásokkal kísért, ismételgetése által.



Igényes előadásmódunkkal irodalmi élményekhez juttatjuk a gyermekeket. Ennek érdekében a verseket, meséket lehetőleg kívülről mondjuk. (Kivételt képez az elalvás előtti mesélés.) A meséléshez, verseléshez esetenként 63

szemléltető eszközöket, bábokat is alkalmazunk, ezáltal is színesítve irodalmi élményüket.

A

meséléshez

(versmondáshoz)

megfelelő

körülményeket

biztosítunk.

A fejlesztés tartalma:

Az óvodába kerülő gyermekeknek az első irodalmi élménye mondókákhoz, ölbeli játékokhoz kapcsolódik. A ritmikus mondókákkal fokozzuk a gyermekek érzelmi biztonságát. A mesék, versek, mondókák szorosan kapcsolódnak a természeti és társadalmi környezet megismeréséhez.

A mesék és versek által fejlődik a gyermekek önismerete, pozitív énképe, erkölcsi érzéke, megismerik az őket körülvevő világot, tapasztalatokat szereznek az emberi kapcsolatokról, állatokról, növényekről, évszakokról és azok változásairól. A mesebeli beszélő állatok emberi tulajdonságaikkal nyerik meg a gyermekek tetszését, és hangutánzásra is késztetik őket. A mese, a vers fejleszti a gyermekek képzelet- és gondolatvilágát, emlékezetét, verbális emlékezetét, beszéd- és szövegértését, elősegíti fantáziájuk színesebbé válását. A mesék és versek hallgatása közben megismerkednek a csodák világával, a hihető és a hihetetlen közötti különbséggel, a jó és rossz erkölcsi fogalmával, azok egymás elleni harcával, amelyeknek során a jó mindig elnyeri jutalmát, a rossz pedig méltó büntetését. Gondoskodunk arról, hogy a gyermekeknek legyen kedvenc meséjük, amit többször szeretnének meghallgatni, felidézni. A gyermekeknek lehetőséget teremtünk arra, hogy irodalmi élményeiket és saját érzelmeiket is bábozással, dramatizálással dolgozzák fel, miközben kiélhetik szereplési és cselekvési vágyukat. Bábjaink elősegítik a képzeleti képek előhívását, és az érzelmi kötődés kialakulását.

64

Javaslatok az éves terv elkészítéséhez:

3-4 évesek: Állatmesék, népi mondókák, ujjkiszámolók, cirógatók, lovagoltatók, hintáztatók, népi rigmusok, zenei hatású versek, természet szépségeit, állatokat bemutató rövid versek, gyermekekről szóló mesék, verses mesék 10-15 új mese 10-20 új mondóka, vers

4-5 évesek: Több versszakos és mulattató versek, természetről szóló versek, mondókák, kiszámolók, találós kérdések, hosszabb állatmesék, népmesék, egyszerűbb tündérmesék, dramatizált mesék, verses mesék 4-5 mondóka 4-5 találós kérdés 10-15 új vers 10-15 új mese

5-6-7 évesek: Népmesék, klasszikus tündérmesék, tréfás mesék, műmesék, hosszabb lélegzetű versek az évszakok változásairól stb., mondókák, kiszámolók, találós kérdések, verses mesék 4-5 kiolvasó, mondóka 10-20 új vers 10-20 új mese 5-10 találós kérdés

65

A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére:



A gyermekek szívesen hallgatnak és ismételgetnek verseket, mondókákat.



Várják és igénylik a mesemondást.



Kedvelt tevékenységük az ismert mesék bábozása, dramatizálása.



Képesek felidézni 10-14 mondókát, 6-8 verset, 15-20 mesét.



Egyszerű meséket, történeteket képesek kitalálni, amelyeket mozgással, beszéddel megjelenítenek.



Szívesen mondanak el a környezethez, természeti jelenségekhez kapcsolódó verseket.

4. 5. Ének-zenei nevelés

Célunk: A zene, az éneklés, énekes játékok, mondókák, megismertetése, megszerettetése a közös mozgás és éneklés élményének biztosítása, jó hangulatú, szabad légkörben.

Az óvodai ének-zenei nevelés a gyermekeket élményhez juttatja, felkelti zenei érdeklődésüket, formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Megszeretteti a gyermekekkel az éneklést, az énekes játékokat, és szoktatja őket a szép tiszta éneklésre. Fejleszti a gyerekek zenei hallását, ritmusérzékét, zenei emlékezetét, játékos zenei alkotókedvét. A gyermekdalok ritmusából fakadó harmonikus mozgás elősegíti mozgáskultúrájuk fejlődését.

A zenei nevelés elsősorban az érzelemre hat, de egyidejűleg az értelemre is. Az együttlét társas örömet is jelent, és fejleszti a zene iránti fogékonyságot. Szorosan kapcsolódik az irodalmi, a matematikai, a környezeti nevelés, a vizuális- és a testnevelés területeihez, az anyanyelvi neveléssel pedig alapvető és átfogó kapcsolatot mutat. 66

A gyermekdalok, gyermekjátékok, mondókák, népdalok hallgatása, megismerése során a gyermekek ismereteket szereznek a magyar kultúra fontos részét képező néphagyományokról. A magyar nép gondolkodását, történelmét, humorát, művészi, képszerű jelképeit (mély kút, liliom, farkas) tudat alatt magukba szívják, közelebb kerülnek egymáshoz, nemzeti hagyományainkhoz és a művészetekhez is.

Ének-zenei nevelésünk nem csupán kezdeményezésekre illetve foglalkozásokra korlátozódik, hanem a napi tevékenységekre is kiterjed, és magába foglalja a zörejeket, zenei hangokat és a természetből jövő állandó hangokat is.

Feladataink az ének-zenei nevelés területén:



Zenei érdeklődésük felkeltése, a gyermekdalok, énekes játékok megszerettetése.



A

felhasznált

zenei

anyag

igényes,

életkornak

és

az

adott

csoport

képességszintjének megfelelő kiválasztása. 

Az ének-zenei tevékenységek alapvető feltételeinek megteremtése, a tudatos, tervszerű, és folyamatos fejlesztő hatások biztosítása.



A gyermekek zenei hallásának ritmusérzékének, harmonikus, szép mozgásának fejlesztése.

A fejlesztés tartalma:

A zenei hallás fejlesztése: 

A magas és mély hang különbségének érzékeltetése.



A halk és hangos közötti különbség érzékeltetése.



A hangszínek felismerése. 67



A belső hallás fejlesztése:

- dallamfelismerés - dallambújtatás - tiszta éneklésre törekvés

A ritmusérzék fejlesztése: 

Az egyenletes lüktetés



Mondókák és dalok ritmusa



Az egyenletes lüktetés és a ritmus összekapcsolódása



A tempóérzékelés:

- gyors és lassú különbségének érzékelése - tempótartás



Mozgáskultúra az óvodában, tánc



Gyermekhangszerek megismertetése, használatuk gyakorlása.

A zenei formaérzék fejlesztése: 

A motívumhangsúly kiemelése mozgással



Dallammotívum



Ritmusmotívum



A zenei alkotókészség fejlesztése



A zene hallgatására nevelés

Javaslatok az éves terv elkészítéséhez:

3-4 évesek: 

10-14 dal, dalos játék (hangterjedelem 3-4 (5) hang; megoszlásuk: 3-4 s-m; 3-4 l-sm; 2-3 m-r-d; 2 s-m-r-d; 1 d,-l-s)



5-7 mondóka (ritmus: ♪, ♫) játékos, ismétlődő szavak



3-4 műdal



játék, mozgás: álló helyzet, kéz-lábmozgás, körforma áll, indul, csigavonal, guggolás, szerepcsere, taps, ismétlődő játékos mozdulatok

68

4-5 évesek: 

12-15 dal, dalos játék (hangterjedelem 3-6 hang; pentatónia, hexachord)



4-6 mondóka (ritmus: ♪, ♫, szinkópa, szünet) állat, virág, ünnepi, alkalmi játékszöveg



4-5 alkalmi dal



játék, mozgás: kör, csigavonal, hullámvonal, szerepcsere, guggolás, taps, utánzó mozgás

5-6-7 évesek: 

20-26 dal, dalos játék (hangterjedelem 3-6 hang; pentatónia, hexachord)



5-6 mondóka (ritmus: ♪, ♫, tiriti, szinkópa, szünet) állat, virág, ünnepi, alkalmi játékszöveg



5-6 alkalmi dal



játék, mozgás: bonyolultabb játékok, párcsere, hidas, kapus, sorgyarapító, fogyó játékok, fogócska

A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére:



A gyermekek énekes játékokat énekelnek, játszanak, egyedül is énekelnek.



Érzik az egyenletes lüktetést, a dalok, mondókák ritmusát és meg is tudják különböztetni őket.



Felismerik a magas-mély, gyors-lassú, halk-hangos közötti különbségeket, és gyakorolják is.



Felelgetős játékot játszanak két csoportban.



Tisztán énekelnek vissza változatos dallammotívumokat.



Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni.



Felismerik a dallamot dúdolásról, hangszerről, a hasonló fordulatokból, sajátos kezdő- vagy erősen eltérő belső- vagy zárómotívumokról.



Tudnak dalokat, mondókákat – hallható jelre – hangosan és magukban énekelni, illetve mondani. 69



Érzékenyek a természet és a környezet hangjaira, figyelik és megkülönböztetik a hangszíneket zörejen és beszédhangon egyaránt.



Élőben ismerkednek néhány hangszerrel, azok hangjával, megszólaltatásuk módjával.



Szöveges ritmusmotívumokat visszatapsolnak csoportosan és egyénileg is.



Egyöntetűen körbejárnak szép testtartással, kézfogással és kézfogás nélkül.



Egyszerű, játékos táncmozgásokat esztétikusan, kedvvel végeznek.

4. 6. Ábrázolás

Az ábrázoló tevékenység a tárgyi világ megismerését, feldolgozását, újra alkotását teszi lehetővé a gyermekek számára.

Célunk: 

A gyermek élmény és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése.



A gyermekek tér – forma – szín képzetének gazdagítása.



Esztétikai érzékenységük, a szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása.

Feladataink az ábrázoló tevékenység terén:



Érdeklődés felkeltése az ábrázolási tevékenységek iránt.



Az alkotás örömének megtapasztalása. Sokféle lehetőség megmutatása a képi, térbeli megjelenítésre.



Vizuális tapasztalatok nyújtása, szín és formaérzék gazdagítása.



Kézmozgások finomítása, a finommotorika összerendezettebbé tétele.



A képi gondolkodás fejlesztése.



A térbeli tájékozódó képesség fejlesztése.



Az

íráshoz

szükséges

mozgáskoordinációk

koordináció fejlesztése. 70

alakítása,

a

vizuomotoros



A környező valóság megfigyelésének, a természeti szépségek észrevételének alakítása.

A

gyermek

gondolkodásának

formálása,

érzelemvilágának

gazdagítása, esztétikai értékrendjének finomítása.

A nyugodt vizuális alkotás, a szükséges anyagok és eszközök tárolása szempontjából nagyon fontos egy állandó hely (kézműves sarok) kialakítása. Itt kapnak helyet: a természetes anyagok, a jó minőségű eszközök, a munkálatokhoz használt védőterítők. Fontos, hogy ezek könnyen elérhetőek legyenek, és esztétikusan tároljuk. Az óvónő a tevékenységeket kötetlen és tervszerű kötetlen formában szervezi, kezdeményezi, de épít a gyermekek természetes érdeklődésére, tevékenységvágyára is. Az ábrázoló tevékenységek lehetőségét a hét minden napján, egész nap biztosítja a gyermekek számára.

A gyermekek az ábrázoló tevékenységet már érkezéskor választhatják, és délután hazamenetelig gyakorolhatják, illetve folytathatják (folytonosság). Az ábrázoló tevékenység kapcsolódik a környező világ megismeréséhez, az irodalmi élményekhez, az ének-zenéhez, az ünnepek előkészítéséhez, valamint a váratlan, a gyermek számára élményt jelentő alkalmakhoz (komplexitás).

A fejlesztés tartalma:



A gyermek a vizuális technikák gyakorlása során, minden alkalommal átéli az alkotás örömét, a sikerélmény pedig újabb alkotásra motiválja.



Formálódik alkotó képzelete, ábrázoló készsége, önkifejezési módja.



Problémamegoldó

készsége

fejlődik,

kezdeményezővé

válik,

önbizalma

erősödik. 

A változatos cselekvések során a gyermek alkotókészsége, fantáziája csiszolódik, amely hat értelmi képességei fejlődésére is.



Az ábrázolás sokszínű tevékenységet jelent: rajzolás, festés, agyagozás, gyurmázás, tépés, vágás, ragasztás, varrás. 71



A tevékenységek gyakorlása közben fejlődik a kéz finommozgása, a rész és egész viszonyának megértése, a térbeli tájékozódás, a háromdimenziós látásmód, az alakok és színek közötti tájékozódás.



Az elmélyült tevékenykedés során figyelmének terjedelme nő (figyelem koncentráció).



A művészeti tárgyú albumok, könyvek nézegetése a gyermekeknek esztétikai élményt nyújtanak. Megismerhetik belőlük az ember alkotó tudásának, képzeleterejének, érzésvilágának képi és térbeli megjelenítését.

A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére:



Használják a képi kifejezés eszközeit.



Hangsúlyozzák alkotásaikban a jellemző jegyeket, formákat.



Az emberábrázolásban megjelennek a részformák.



Tudnak képet alkotni élmény, emlékezet alapján.



Megfelelően használják az eszközöket.



Tudják alkalmazni mintakövetéssel a technikai eljárásokat.



Van véleményük saját és társaik „műveiről”, műalkotásokról.



Rendelkeznek koordinált szem- és kézmozgással.

4. 7. Testnevelés Célunk: A gyermeki mozgásigény kielégítése, a mozgás megszerettetése, a mozgáskedv fenntartása, a testi képességek és a fizikai erőnlét fejlesztése. Az

összerendezett mozgás kialakításának

elősegítése,

az egészséges életvitel

megalapozása.

Napirendünk által biztosítjuk a lehetőséget a mindennapi szabad mozgásos tevékenységre. Szabad mozgástevékenységeink közé tartozik a játék, a mozgás, a 72

mozgásba ágyazott tevékenykedés. Általuk lehetőség nyílik arra, hogy társaikkal együtt játszva, mozogva fejlődjön a gyermekek mozgása, térbeli tájékozódó képessége, énképe, értelmi képességei, önértékelése, és szociális készségei. A közös örömmel, jó hangulatban végzett mozgás közben fejlődik a társakhoz való alkalmazkodás, az önuralom, az együttműködési és a tolerancia készség, melyet mozgásfejlesztő játékainkkal is erősítünk. Alapvető szabályokat alakítunk ki. Csak az önmagára és társaira veszélyes gyermekeket korlátozzuk.

Feladataink a testnevelés terén:



A mozgáshoz biztonságos, balesetmentes, tiszta, szabad területet biztosítunk. Életkorhoz, fejlettségi szinthez igazodó, változatos mozgásfejlesztő eszközöket használunk. (pl.: labda, pad, babzsák, ugrókötél, karika, szalag stb.)



Rendszeres mozgással a testi képességeket fejlesztjük (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség).



Segítjük a tájékozódást, a helyzetfelismerést, rendszeresen gyakoroltatjuk a téri irányok megnevezését és a névutókat, a döntést, az alkalmazkodó képességet, valamint az akarati tulajdonságok fejlődését.



Mozgásfejlesztő játékok összeállítása.



A mozgásfejlődéshez kapcsolódó értelmi- és szociális készségek fejlesztése.



Fejlesztjük az értelmi készségek fejlődését segítő nagymozgásokat, a szem-kézláb koordinációt, egyensúlyérzéket, testsémát, térbeli tájékozódó képességüket.

A fejlesztés tartalma:

Kiemelt feladat a nagymozgások fejlesztése. 

Járások: -

kis és nagy lépésekkel

-

különböző irányokba fordulásokkal 73







-

változó szélességű sávok, vonalak között

-

különböző tárgyak megkerülésével

Futások: -

különböző tempóban, tempóváltással is

-

különböző irányokban, irányváltoztatással is

-

változó szélességű sávok között

-

különböző tárgyak megkerülésével

-

futás (3-4) akadályon keresztül

-

futás tárgy hordásával

-

futás, majd jelre elhelyezkedés különböző szereken, formákban

-

váltófutás

-

fokozó futás (gyorsítás, lassítás) versenyfutás

Ugrások: -

szökdelések

-

sorozatugrások

-

egy és páros lábon szökdelés

-

fel és leugrás két lábbal

-

helyből távolugrás

-

néhány lépéses nekifutással magas- és távolugrás

-

különböző alakzatú térbe (kör, négyzet) be- és kiugrás

-

mélyugrás

Dobások: -

helyből hajítás távolba

-

célba dobás egykezes és kétkezes alsó és felső dobással (vízszintes és függőleges célba is) pl.: kugli játék

-

labda feldobása, elkapása

-

alsó és felső dobás két kézzel a társnak

-

labdagurítás a társnak

-

labdagurítás a test körül

-

labdagurítás a test mellett és előtt járás közben 74



-

labda leütése, elkapása

-

labdapattogtatás helyben

-

labdavezetés járás közben

Természetes támaszgyakorlatok: -

talajon, szereken, tárgyak alatt csúsznak, kúsznak, másznak

-

állatutánzó járások és ugrások: pl.: medve, sánta róka, fóka, pók, rák, nyuszi stb.

-

csúszás, kúszás, mászás különböző szerek vagy tárgyak megkerülésével, átmászásával

-

Talajtorna:

-

gurulóátfordulás előre (hátra)

-

gurulás a test hossztengelye körül

-

kézenállás előkészítő gyakorlata

-

Sorversenyek, váltóversenyek, versengések

-

Testnevelési játékok:

-

mozgásos népi gyermekjátékok

A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére:



Szeretnek mozogni.



Kitartóak mozgásos játékukban.



Mozgásuk

mind

a

nagymozgások,

mind

a

finommozgások

terén

összerendezettebbé vált. 

Betartják a szabályokat.



Kialakult a testsémájuk.



Tudnak labdát helyben pattogtatni.



Ismerik

az

irányokat,

kiterjedéseket,

környezetükben biztonságosan mozognak. 

Kialakult egyensúlyérzékük. 75

tudnak

a

térben

tájékozódni,



Tudnak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni.

4. 8. Munka jellegű tevékenységek

Célunk: hogy a sokféle, változatos munka jellegű tevékenység során olyan készségek, szokások alakuljanak ki, amelyek segítségével a gyermek a saját személyével kapcsolatos alapvető tevékenységeket önállóan el tudja végezni, és a közösségért is szívesen tevékenykedik.

Feladataink a munka jellegű tevékenységek kapcsán:



Munkához szükséges feltételek (eszközök) biztosítása.



A munkaeszközök használatának megtanítása játékos formában.



Minél több gyakorlási lehetőség biztosítása.



Eljuttatni gyermekeinket a saját személyével kapcsolatos munkakészség kialakulása után, a közösség érdekében végzett munkáig.



Lehetőséget kell teremtenünk arra, hogy a gyermekek önbizalma növekedjen, azáltal, hogy felismerik munkájuk értékét, hasznát, és pozitív megerősítést kapjanak.

A fejlesztés tartalma:

A munka célra irányuló tevékenységünk, amely külső irányítással történik Figyelmet, kötelességvállalást, ezek teljesítését igényli, erősítve ezek által a feladattudatot. Eredményéről közvetlen tapasztalatokat szereznek. A munka az óvodáskorban végig játékos jellegű marad. Kezdetben segítségünkkel, később teljesen önállóan végzik. Hozzájárul az értelmi képességek fejlődéséhez, megalapozódik általa a munka iránti tisztelet, a munka eredményének megbecsülése.

76

Önkiszolgáló munkák:

A gyermekek a felnőttek segítségével megismerkednek a saját személyükkel kapcsolatos feladatokkal: testápolás, öltözködés, ruházatuk, holmijuk rendben tartása, étkezésnél önkiszolgálás, vagy naposi munka a gyermekek fejlettségi szintjének megfelelően.

Alkalomszerű munkák és megbízatások:

Segítik a gyermeki önállóság kialakulását. Egyes alkalomszerű munkák időről-időre ismétlődnek, tehát tervezhetők, más részük pedig helyzettől függő. Pl.: -

gyümölcsök, zöldségek szeletelése, megmosása, salátakészítés

-

mustkészítés

-

környezet rendben tartása

-

barkácsolás

-

festés után mosogatás, asztal letörlése

-

festéshez víz hozása

-

vágás után seprés, szemét szedés

-

játékok elrakása

-

mosdófelelős (korcsoporttól függően)

Növény- és állatgondozás, védelem:

Környező világunk megismerésének egyik része a növények és állatok fejlődésével, gondozásával, védelmével való ismerkedés. Óvodánkban a következő tevékenységekre van lehetőség ezzel kapcsolatban: 77

-

természetsarok gondozása

-

akvárium életének, gondozásának megfigyelése ( halak etetése )

-

madarak etetése, madáretetők, itató feltöltése

-

szobanövények locsolása

-

virágláda beültetése, gondozása

-

udvari növények gondozása

-

kiskert gondozása (ültetés, gyomlálás, locsolás, betakarítás)

-

odútelep, kerti odú gondozása

A környezet rendjének megőrzése, környezetvédő munka:

Óvodánk belső környezetének, udvarának tisztán tartása, ápolása, szépítése, védelme. A környezettudatos magatartás kialakításának egyik fontos eleme a hulladék szelektív gyűjtése és újrahasznosítása, hogy minél kevesebb szeméttel terheljük környezetünket, és kevesebb nyersanyagot használjunk fel a természetből a fenntarthatóság érdekében. Ennek keretében óvodánkban: 

A csoportokban folyamatosan szelektíven gyűjtjük a papírt.



Az óvoda bejáratánál elhelyezett gyűjtőedényekbe gyűjtjük a használt elemeket, műanyagkupakokat.



Az udvarunkon található komposzttárolóba tesszük a konyhai és kerti hulladékok közül a komposztálhatókat. Az érett komposztot kertünkben felhasználjuk.



A hulladék újrafelhasználásának technikáit is megismertetjük a gyerekekkel pl.: papírmerítés, papírmasé készítése. Az újságok színes képeit tablók, kollázsok készítésére,

a

lapokat

hajtogatáshoz

használjuk.

Újságpapírból,

csomagolópapírból készülhetnek borítékok, dobozok, sőt még játék vagy termények tárolására illetve ajándék csomagolására alkalmas fonott kosarak is. 

Ügyelünk arra, hogy az irodai hulladék papírokat a gyermekek ábrázoló tevékenységeikhez felhasználhassák. Ebben a szülők is segítséget nyújtanak,

78

gyakran hoznak az óvodába leselejtezett irodai papírokat, hogy a gyerekek rajzolhassanak ezekre is.

Őszi munkák: o Termések (vadgesztenye, mogyoró), falevelek, háncsok összegyűjtése. o Szüretelés (szőlő, esetleg alma), kukoricatörés, diószedés. o A növények betakarítása a kiskertből. o Virágmagvak, gumók gyűjtése. o Vitaminsaláták, gyümölcssaláták készítése. o Óvodaudvar folyamatos takarítása, tisztántartása. o A madáritatók rendszeres feltöltése friss vízzel. o Csoportszoba dekorálása az évszakoknak megfelelően. o Természetsarok folyamatos feltöltése „kincseinkkel”. o Növények átültetése nagyobb cserépbe.

Téli munkák: o Madáretetők ellátása madárcsemegével, a madarak folyamatos etetése. o A madáritató rendszeres feltöltése friss vízzel a tél folyamán is, a befagyott madáritató jégtelenítése. o Az odútelep élelemmel való ellátása folyamatosan. o Luca napi búzahajtatás, Borbála- vagy Katalin- ág hajtatása. o Karácsonyfa- és asztaldíszek, ajándékok készítése az összegyűjtött természetes anyagok felhasználásával. o Mézeskalácssütés. o Fák megszabadítása a hó súlyától. o Hólapátolás, söprés, az utak megtisztítása, a járdák síkosságának megszüntetése környezetbarát anyagok pl.: homok, fűrészpor, finom faforgács szórásával. 79

o Madárkarácsony füzérek készítése. o Szobanövények folyamatos gondozása. o A csoportszoba évszaknak megfelelő dekorálása.

Tavaszi munkák: o A virágládák beültetése különböző virágokkal és folyamatos gondozásuk. o A kiskert beültetése különféle növényekkel és folyamatos gyomlálása, locsolása, a növények fejlődésének nyomon követése. o Az óvoda udvarának, környezetének szépítése a Föld Napja alkalmából: „Egy csemete – egy palánta” akció keretében a gyerekekkel közösen virágok, facsemeték, bokrok ültetése. Az elültetett növények, virágpalánták rendszeres locsolása. o Esővíz gyűjtése locsolás céljából. o Madáritatók folyamatos ellátása vízzel. o A tavasznak megfelelő dekoráció elkészítése a csoportszobában (képek gyűjtése).

Nyári munkák: o Gazdaságos locsolás, esővízgyűjtés. o Az udvari növények védelme, gondozása, gyomtalanítása. o Az érett termések leszedése, elfogyasztása (cseresznye, szeder). o Madáritatók folyamatos ellátása vízzel.

A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére:



A környezetükben lévő növényeket, állatokat gondozzák, óvják.



A rájuk bízott feladatot, munkát önállóan, szívesen végzik.



Figyelnek saját maguk és környezetük rendezettségére.



Kitartóak, türelmesek a munkában.



Van felelősségérzetük, önbizalmuk, saját és társaik munkáját ellenőrzik, értékelik. 80



Kialakul a munka iránti tisztelet, megbecsülés fontossága.



Tudatosodnak a gyermekben a munka játéktól eltérő jegyei.

5. Gyermekvédelem A Közoktatási Törvény szerint minden pedagógusnak alapvető munkaköri kötelessége a gyermekvédelmi feladatokban való közreműködés. Feladataink: 

A gyermek személyiségének, szociális hátterének megismerése.



A hátrányos és veszélyeztetett helyzetben levő gyermekek kiszűrése, a fejlődésüket veszélyeztető okok felderítése, a káros hatások ellensúlyozása pedagógiai eszközökkel.



Prevenciós tevékenységek végzése.

A veszélyeztetettség okait vizsgáló szempontok: -

a család tartósan rossz szociális, anyagi helyzete

-

egészségtelen lakáskörülmények

-

a táplálkozás hiányosságai

-

egészségügyi okok

-

a család szerkezetében létrejövő változások, megromlott családi kapcsolat következményeként kialakult problémák

-

a családi nevelés hiányosságai, a gyermek elhanyagolása

-

a családi élet legsúlyosabb ártalmait jelentő függőségek / alkoholizmus, drog /, agresszív, erkölcstelen környezet.



Figyelemmel kísérjük a gyakori és indokolatlan óvodai hiányzásokat, különösen a tanköteles korúak esetében. A tartósan hiányzó gyermekek szüleit megkeressük, a hiányzás okáról indoklást kérünk. Igazolatlan 81

mulasztás esetén a szülőket tájékoztatjuk a következményekről a házirendben leírtak szerint. 

A szülőket tájékoztatjuk a jogaikról és kötelezettségeikről, azokról a lehetőségekről, ahonnan segítséget, anyagi támogatásokat kaphatnak. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülőjét megilleti az a jog, hogy gyermeke óvodába járatásához – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint – anyagi támogatást kapjon. / Köznevelési Törvény 72.§ (3)/



A

gyermeki jogok

esélyegyenlőség

és

érvényesülését egyenlő

biztosítjuk

bánásmód

az

óvodán

követelményeit

belül,

az

betartjuk.

A

krízishelyzetben levő gyermek számára nagyobb érzelmi támogatást nyújtunk. 

A

sajátos

nevelési

igényű

gyermekek

integráltan

neveljük

egyéni

szükségleteik figyelembe vételével. 

Olyan probléma esetén, amely túlmutat az intézmény hatáskörén, jelzéssel fordulunk

a

gyermekvédelem

fórumaihoz

az

intézményi

felelős

közreműködésével. 

A gyermekbalesetek megelőzése.



Az intézményi óvó- védő előírások betartása.



A gyermekek rendszeres egészségügyi ellátása.



Az óvodai dolgozókat munkájuk során hivatali titoktartás terheli.

A gyermekvédelmi felelős feladatai: -

Kapcsolatot

tart

pszichológussal,

az

óvodavezetővel,

logopédussal,

az

óvodapedagógusokkal, információk

kölcsönös

átadásával a gyermekvédelmi tevékenységeket összehangolja. -

Nyilvántartja a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek adatait. Feljegyzi az intézkedési terveket és azok eredményességét. Ezt a tevékenységet a csoport óvodapedagógusaival együtt végzi.

82

-

A családok szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különböző támogatásokhoz való hozzájutást az óvónők, szülők kérése alapján elősegíti. Tájékoztatja a szülőket arról, hogy problémájukkal milyen intézményekhez fordulhatnak.

-

Az 50%-os étkezési támogatásban, és az ingyenes étkeztetésben részesülő gyermekek számát felméri.

-

Kapcsolatot tart a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaival (Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat, védőnői szolgálat, háziorvos, Nevelési Tanácsadó, hatóságok). Szükség esetén javaslatot tesz a gyámhatósági intézkedésre.

-

A jelzőrendszer tagjaival közös esetmegbeszéléseken vesz részt.

-

Figyelemmel kíséri a nagycsoportosok beiskolázását, jelzi az iskola felé a problémás eseteket.

A gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladataink: Ismertetjük a gyermekekkel az óvodán belüli és kívüli helyes viselkedés szabályait, testi épségük megőrzése érdekében. Felhívjuk figyelmüket az esetleges veszélyforrásokra, törekszünk a veszélyforrások mihamarabbi megszüntetésére.

6. Egészségnevelési feladatok A 20 / 2012.(VIII.31.) EMMI – rendelet 128. § - a alapján meg kell határozni az óvoda teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait. Célja: hogy az óvodában eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jólétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési - oktatási intézmény

mindennapjaiban

rendszerszerűen

tevékenységekben. Kiterjed:

- az egészség fejlesztésére -

az egészségkárosodás megelőzésére.

83

működő

egészségfejlesztő

Egészségnevelési feladatok : 

Egészséges táplálkozásra szoktatás, ismeretek bővítése



Mindennapos testnevelés megtartása



Mozgásfejlesztés lehetőségeinek teljes kihasználása



Testi egészség fejlesztés – egészséges életmód szokásainak kialakítása



Környezeti higiénia megtartása, folyamatos fejlesztése



Személyi higiéné betartására nevelés



Lelki egészség fejlesztés



Bántalmazás megelőzése – mire figyeljünk ?



Baleset megelőzés, oktatás és ennek adminisztrálása



Elsősegély nyújtási ismeretek felelevenítése, játékos gyakorlása



Viselkedési függőségek, szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzésére,

egészségvédő

–

egészségfejlesztő

alternatív

programok

megismerése. Keretei: -

Mindennapos óvodai nevelésen belül

-

Gondolkodj Egészségesen / GE / Napok szervezése az óvodában, a következő témákban: o Gyógytestnevelés program elindításának lehetősége - felmérés o Napi gyümölcs, zöldség fogyasztás folytatása o „Hetenként legalább egy zöld nap „ mozgalom megismerése o Közlekedésbiztonsági napok szervezése o Dohányzás, alkoholfogyasztás megelőzése programok megismerése o Allergiás megbetegedéseket megelőző programok szervezése o Fórumok szervezése – agresszió, bántalmazás témakörben.

Módszerei 

Egymásra épülő rendezvénysorozatok: -

Nevelőtestületi értekezlet

84

-

Óvodapedagógusok, segítők és külső szakemberek együttes képzése egészségfejlesztés témakörben.

-

Szülői fórumok

-

Mozgás lehetőségek szervezése közösen a szülőkkel

-

Környezetvédelmi tevékenységek

-

Szűrővizsgálatok

-

Kirándulások, szabadidős programok

-

Egészségvédelmi programok bemutatása

Kritériumai: -

Az óvoda mindennapi életében folyamatosan jelen van

-

Minden óvodás részt vesz benne

-

Minden dolgozó részt vesz benne

-

GE napok kitűzése az éves munkatervben

-

GE programfelelős megnevezése

-

Mindegyik fő egészség – kockázati tényezőt érinti

-

Bevonjuk

a

szülőket,

civilszervezeteket,

környezetet is.

Felelősök: o óvodavezető o óvodapszichológus o programfelelősök o gyermekvédelmi felelős o óvodapedagógusok

Együttműködő partnerek: 85

tágabb

társadalmi

-

Védőnői szolgálat

-

Háziorvos

-

Házi gyermekorvos

-

Családsegítő szolgálat

-

Családi napközik

-

Iskola

-

Nevelési tanácsadó

-

Rendőrség

-

Bíróság

-

Egyházak

-

Alapítványok

-

Társadalmi szervezetek

Várható eredmény:

Olyan nevelési folyamatok folytatása, beindítása, amelyek elősegítik a gyermekek harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését. Készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük, életkori sajátosságaiknak megfelelően fejlődnek.

86

7. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátása

7.1. Differenciált fejlesztő munka A differenciálás az óvodapedagógus érzékenységét fejezi ki a gyerekek egyéni különbségei iránt, illetve a különbségekhez való illeszkedést próbálja megvalósítani a rendelkezésére álló eszközök segítségével. Minden pedagógiai differenciáló szándék hátterében az a törekvés húzódik meg, hogy minden gyermek a neki megfelelő nevelésben és fejlesztésben részesülhessen optimális fejlődése érdekében. A

differenciált

fejlesztő

munka

az

óvodapedagógustól

sokféle,

többszintű

megoldásokban való gondolkodást kíván. A gyermekek nem egyforma előélettel érkeznek az óvodába. Nagy különbség van az egyéni tapasztalatok, érzelmi élet, tevékenységhez való viszony, a szocializáció terén. Eltérő motivációval, szükségletekkel rendelkeznek. A differenciálás a gyermekek közötti különbségekhez fejlődésbeli eltérésekhez való alkalmazkodás, pedagógiai szemlélet, és pedagógiai módszer. A differenciálásnál fontos feladat: -

a gyermek megfigyelése, képességeinek feltérképezése, megismerése,

-

a követelmények gyermekhez igazítása,

-

esélyteremtés a továbblépésre, ösztönzés, motiválás,

-

tévedések esetén segítés a helyes megoldás felfedezésében.

A differenciálás lehetőségei: - az óvodai élet időkereteivel (folyamatos napirend, párhuzamos tevékenységek, rugalmas heti rend); - célokban (egyénileg várható eredmények); - A célok által meghatározott feladatokban; - módszerekkel (a feladatokhoz vezető út); - eszközökkel (azok milyensége, mennyisége, használati módja); - elsajátítás időtartama (kit meddig „tartok ott” a játékos folyamatban);

87

- elsajátítás tempója (a gyermek számára elegendő idő, az egyéni ütem figyelembe vétele); - egyéni bánásmóddal (segítés módja, kommunikáció, kapcsolattartás); - munkaforma (egyéni, csoportos, páros, mikrocsoportos); - pozitív visszajelzések (egyénre szabott fejlesztő értékű, támogató jelleggel); - képességek fejlesztésében („minden gyermek fejleszthető és fontos”); - tartalom feldolgozásában (egy – egy tevékenység más – más tartalommal); - tevékenységek megszervezésében; - technikai megoldások (különböző technikák jelenléte a tevékenységben).

A differenciálás a nevelési-fejlesztési folyamat olyan speciális tervezése, szervezése, megvalósítása, amikor a folyamat egy részében a különböző egyéni sajátosságokkal rendelkező gyermekek párhuzamosan, eltérő módon, testreszabott, speciális feladatokat végeznek. A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a gyermek igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, speciális erősségeit, gyengeségeit. A differenciálás a tudatos tervezőmunkában érvényesíthető.

A hatékony differenciált fejlesztőmunkát óvodákban az óvodapedagógusok mellett speciális pedagógiai végzettséggel, szakképzettséggel rendelkező szakemberek segítik: logopédus, óvoda pszichológus.

7. 2. A kiemelt figyelmet

igénylő gyermekek befogadása, fejlődésének

segítése, egyéni fejlesztése A Köznevelési törvény (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) alapján kiemelt figyelmet igénylőgyermek:

88

 különleges bánásmódot igénylő gyermek: - sajátos nevelési igényű gyermek, - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, - kiemelten tehetséges gyermek,  a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek.

Alapfogalmak: Sajátos nevelési igényű gyermek: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek (BTM): az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához

viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati

problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. Kiemelten tehetséges gyermek: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség.

7.3. A sajátos nevelést igénylő gyermek befogadása és fejlesztése Óvodánkban a sajátos nevelési igényű / beszédfogyatékos / gyermekek nevelése a fenntartó által, az intézmény Alapító okiratában rögzítettek, valamint az Nkt. "Sajátos nevelést igénylő gyermekek óvodai nevelésének irányelvei" alapján történik.

Az alapdokumentumban meghatározott nevelési, fejlesztési tartalmak minden gyermek számára szükségesek. Az óvodai nevelés a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a 89

nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása, a szükséges tárgyi feltételek, és segédeszközök megléte akkor biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, ha a napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges. Alapelvek: - minden gyermek fejleszthető; - segítő- támogató szemlélet; - egyéni bánásmód; - a gyermek meglévő képességszintje a kiindulási alap. Feladatok: - a kompenzációs lehetőségek körének bővítése a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével; - annak felismerése, hogy a sajátos nevelési igényű kisgyermek egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képes lehet; - rugalmas szervezeti keretek kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni foglalkoztatásának megvalósulásához; - az óvoda pedagógusai, pedagógiai munkát segítő alkalmazottai és a szülők megfelelő tájékoztatása a sajátos nevelési igényű gyermek befogadására, együttműködés a sérült gyermek családjával.

7. 4. Logopédia A kommunikáció legfontosabb eleme a beszéd, melynek tisztán verbális és non verbális elemei is ismertek. Beszélni nehéz. Nem könnyű feladat pontosan, árnyaltan, helyesen átadni gondolatainkat, érzéseinket, vágyainkat.

90

A beszédproblémák javítása során alapvető jelentősége van a tudatosságnak és a tervszerűségnek, melyeknek a helyes diagnózis felállításában és a megfelelő terápiás módszerek megválasztásában egyaránt jelen kel lenniük. Fontos irányelveket fogalmaz meg a logopédiai munkához a 32/2012. (X.8) EMMI rendelet. Súlyosság szerint megkülönböztetnek beszédhibákat, beszédzavarokat és beszédfogyatékosságot. Meghatározás a 32/2012. (X.8) EMMI rendelet szerint. Beszédfogyatékos gyermek: nyelvfejlődési és beszédzavarok óvodáskorban. Beszédfogyatékos

gyermek

esetén

a

receptív

vagy

expresszív

beszéd/nyelvi

képességrendszer szerveződésének fejlődési eredetű vagy szerzett zavara miatt az anyanyelv elsajátítás folyamata akadályozott, a gyermek életkorától eltérő. A beszédfogyatékos gyermek szenzoros, motoros vagy szenzomotoros problémája (expresszív diszfázia, receptív diszfázia, kevert típusú diszfázia, a folyamatos beszéd zavarai, logofóbia, centrális eredetű szerzett beszédzavarok, orrhangzós beszéd), illetve a beszédproblémákhoz társuló megismerési nehézségek és viselkedés zavarok miatt eltérően fejlődik. Beszédfogyatékos az a gyermek, akit a szakértői bizottság a komplex vizsgálata alapján annak minősít. A beszédfogyatékos gyermek óvodai nevelését megelőzheti a korai fejlesztés. A beszédfogyatékosság különböző súlyossági fokozatokon jelenhet meg. A súlyos beszédfogyatékos

gyermekeknél

a

kommunikáció

zavara

miatt

másodlagos

személyiségtorzulások, magatartási zavarok alakulhatnak ki. A beszédfogyatékosságot gyermekeknél a Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság állapítja meg és rögzíti szakvéleményében. A beszédfogyatékos gyermekek nevelése-oktatása intenzív logopédiai szakellátást kíván, a sajátos nevelési igényből adódó speciális feltételek biztosításával.

91

Beszédzavar Elsősorban a beszédszervek központi fejlődési és működési akadályozottsága nyomán jön létre, a kommunikáció több területét (alaki és tartalmi oldalát is) érinti. Beszédzavarnak minősül a korán felismerhető beszédfejlődési elmaradás, a

nyelvi

fejlettség eltérése. A beszédzavar a gyermek összteljesítményét, pszichés és szociális fejlődését is érinti.

Beszédhiba A beszédakadályozottság legenyhébb formája, a beszédhangok képzésének eltérését jelenti, amikor a hiba hátterében a nyelvi fejlődés, a beszédszervek ügyetlensége és/vagy a hallási észlelés gyengesége áll. Tünetei a hangzó beszéd artikulációs hibáiban ,a nyelvi érés lassúságában jelentkeznek. A beszédhiba/zavar/fogyatékosság elterjedt jelenség. Függően attól, hogy milyen kritériumok alapján határozzák. Gyermekkorban mindig több a beszédprobléma, mint felnőttkorban.

7. 4. 1. A logopédus munkájának tartalmi oldala

A logopédusnak a beszédjavító tevékenység körébe tartozó beszédzavarok és rendellenes állapotok javítását kell elvégeznie. A logopédiai ellátás fajtái a beszédbeli akadályok jellegétől függően a következők lehetnek: -

akadályozott beszéd-és nyelvi fejlődés

-

diszlália

-

diszartria

-

dadogás

-

hadarás

-

diszfázia

-

diszfónia

-

olvasás-írászavar, és az olvasás-írászavar veszélyeztetettség előrejelzése és prevenciója 92

A beszédzavarok egy-egy gyermeknél halmozottan is előfordulhatnak. A beszédfogyatékos gyermekek logopédiai gondozásának legfontosabb szakasza a korai gondozás (óvodáskor), de súlyosabb esetekben ez természetesen áthúzódhat a kisiskolás korra is.

Szűrővizsgálatok: A szűrővizsgálatokat minden nevelési év elején végzi el a logopédus. Szűrésre a nevelési év első három hete szolgálhat.

I. Szűrés a beszédhibák szempontjából: Az év elején logopédusunk minden csoportban egyéni beszélgetés keretében megfigyeli a gyerekek beszédállapotát. A kiszűrt gyerekeket a beszédhiba fajtája és súlyossága szerint részletes logopédiai vizsgálatra viszi, majd a vizsgálat eredménye alapján a súlyos beszédhibák

esetén (dadogás, centrális pöszeség,

diszfázia, diszfónia,

orrhangúság) negyedévenként egyéni fejlesztési tervet készít. A gyerekeket egyéni (20 perces) vagy csoportos (4 fő, 45 perc) fejlesztésben részesíti heti 2 órában-

II. Diszlexia-veszélyeztetettség szűrése: Az iskolába menő gyerekeket vizsgálja meg szeptemberben az országosan használt Diszlexia-előrejelző gyorsteszt II-vel. Közülük azokat, akik a megadott értékhatár alatt teljesítenek, részletes diszlexia-veszélyeztetettségi vizsgálatnak veti alá. Ha szükséges, részképességeik szintjét a Sindelar-teszttel méri meg.

Az így kiszűrt gyerekek

csoportos foglalkozás keretében (3 fő) heti 2x45 perces fejlesztést kapnak.

III. A mozgáskészség vizsgálata: Udvari szabad játék illetve kötött mozgásfoglalkozás keretében a gyerekek spontán, illetve irányított mozgásának megfigyelése, valamint az óvónők véleménye alapján a gyenge mozgáskoordinációval rendelkező gyerekeket szenzomotoros fejlesztésben részesíti (heti 1 óra). 93

IV. Szűrés a finommotoros készségek szempontjából: A mérések alapján foglalkozásokra beosztott gyerekeknél, illetve az óvónők által javasolt óvodásoknál a grafomotoros készség fejlettségét vizsgálja. (GOODENOUGH, BENDER, FROSTIG tesztekkel) A gyengén teljesítő gyerekeket heti 1 órán csoportos (4 fő) foglalkozás keretében fejleszti.

A csoportalakítás szempontjai: -

életkor

-

beszédhiba fajtája

-

beszédhiba súlyossága

-

társuló részképesség zavarok

Szeptember közepétől csoportos (2-4 fő), illetve egyéni terápiák keretében megkezdi a beszédhibák javítását. A csoportbeosztások az év folyamán változhatnak (enyhe pöszeség

esetén

a

beszédhiba

megszűnik,

más

gyermekcsoportban

jobban

foglalkoztatható, egyénileg teljesít jobban, új gyerek érkezik). A kimaradt gyermek helyére a forgalmi naplóból új gyereket vesz fel, ha a terápia eredményes megkezdéséhez még abban a nevelési évben van elegendő idő. A nevelési év közben érkező gyerekeknél is elvégzi a szűréseket, és ha a gyermek ellátásra jogosult, a meglévő beosztás szerint, a neki megfelelő csoportba felveszi, terápiáját megkezdi.

I. Életkor szerint: -

Az iskolába menők közül mindenfajta beszédhiba javítását elkezdi.

-

Középsős korúaknál az általános pöszeség, dadogás, diszfónia, diszfázia, orrhangúság kezelését indítja el. A beszédészlelést, és beszédmegértést fejlesztő terápiát is beépíti az arra rászoruló gyerekeknél.

-

Kiscsoportosok közül a nem, vagy nagyon elemi szinten kommunikáló gyerekek kezelését kezdi meg. A gyenge mozgásképességű gyerekeket kiscsoportos 94

korukban kezdi fejleszteni az Ayres-terápiával. Erre építi rá középső, illetve nagycsoportban a grafomotoros és a vizuomotoros koordináció javítását.

II. A beszédhiba fajtája szerint: -

Homogén csoportok kialakítása a cél.

III. A beszédhiba súlyossága szerint: -

Egyéni terápiára (heti 2 x 25 perc) szorulhat a diszfáziás, centrális pösze gyermek.

-

Csoportos, heti 2x45 perces fejlesztésben részesület a részleges pösze, illetve a diszlexia-veszélyeztetett gyermek.

-

Az interdentális pöszeség terápiájára heti 1x45 perces órát tart abban az esetben, ha a kötelező óraszámba belefér.

IV. A társuló részképességzavarok szerint: -

A

beszédhibás

gyermeknél

meglévő

részképességzavarok

fejlesztését

a

beszédhiba alapján elindított terápiába beépítve végzi. -

Ha a gyermek nem beszédhibás, de valamilyen részképességzavara van, akkor egy erre kialakított csoportban (4 fő) kap fejlesztést, heti egy órában (diszlexiaprevenció, grafomotoros fejlesztés, Ayres – terápia).

Azoknál a gyermekeknél, akik nem haladnak megfelelő ütemben, képességeik elmaradnak az életkoruk alapján elvárható szinttől, egyéb vizsgálatot is kezdeményez logopédusunk. A szülő tájékoztatása és beleegyezése után, részletes szakértői véleményt

kérhet

(fül-orr-gégész,

audiológus,

foniáter

szakorvos,

gyermekpszichológus, illetve a megyei szakértői és rehabilitációs bizottságoktól). A kiegészítő egészségügyi, illetve pszichológiai vizsgálatok elvégzésére a nevelési év első harmada javasolt. Az iskolaköteles gyermekek közül azokat, akik valamilyen részterületen elmaradást mutatnak, az óvónőkkel egyetértve iskolaérettségi vizsgálatra javasoljuk. 95

A szűrés dokumentálása: Az év során kiszűrt gyermekeket a Forgalmi naplóba felveszi.

Órarend készítése: A forgalmi naplóba felvett gyermekek közül a súlyos beszédhibásokat előnyben kell részesíteni! A fennmaradó órákra osztja be a többieket a csoportbeosztás szempontjai szerint (lásd fent). Félévenként új órarendet készít.

A terápiás munka dokumentálása:

A terápiában részesülő gyermekek két kategóriába sorolhatók. Az egyik kategóriába tartoznak azok a beszédhibás gyermekek, akik a logopédus szűrése/vizsgálata nyomán csupán, beszédjavításban részesülnek. A másik kategóriába tartoznak azok a beszédfogyatékkal/beszédzavarral küzdő súlyosabb

állapotú

gyermekek,

akik

szakértői

határozatuk

értelmében

együttnevelkedőknek minősülnek, tehát a beszédterápia mellett egyéb, integrációs eljárások (pszichológus) megszervezését is igénylik. Az ő esetükben, egy komplexebb, dokumentáltabb kezelést történik. Súlyos beszédhibák, sajátos nevelési igényű (beszédfogyatékos) gyermek esetén egyéni fejlesztési tervet készít, és Nyilvántartási tasakot nyit. A logopédiai munkát a Munkanaplóban rögzíti.

Szülők tájékoztatása: Év elején, illetve félévenként egy-egy fogadóórát tart, ahol a szülőket tájékoztatja a gyermek haladásáról. Itt beszélik meg az otthoni segítségnyújtás módját is.

Együttműködés az óvónőkkel: A szűrővizsgálatok elején megbeszéli az óvónőkkel, hogy melyik gyermek fejlődésében látnak elmaradást, s milyen területen. A szűrővizsgálatok után részletesen tájékoztatja 96

az óvónőket arról, hogy melyik gyermeknél mit tapasztalt, milyen fejlesztésre fog járni. Minden csoportnak odaadja az órarendet (ezt előzőleg az óvónőkkel egyezteti). A gyermekek haladásáról az év során, a féléves értekezleteken beszámol.

Együttműködés a Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal

A

gyermek

beszédállapotára,

beszédfogyatékosságára

vonatkozóan

részletes

ismertetést és terápiás javaslatot a szakvélemény ad. A Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ jogosult arra, hogy a szülő kérésére általában logopédusi ajánlatra elvégezze a gyermek részletes vizsgálatát és annak eredményeit írásos szakértői véleményben rögzítse.

E

dokumentum tartalmazza a gyermek főbb adatait, az anya terhességére és a szülésre vonatkozó anamnézist, a gyermek korábbi beszédfejlődésének jellemzőit. A szakértői javaslat mindenkor tartalmazza a gyermek állapotának diagnózisát BNO kóddal jelölve. A Betegségek Nemzetközi Osztályozása elsősorban az egészségügy számára készült, azonban valamennyi gyógypedagógiai szakterület is használja.

7.5. Az óvodapszichológus feladatai

Az óvodapszichológus munkavégzésének helyszíne az óvoda. Rendelési ideje: heti 26 óra (félállásban 13 óra az intézményben) Az óvoda/iskolapszichológus tevékenységét a gyermekvédelmi-, az adatvédelmi- és a személyiségi jogokról szóló törvények szellemében, az önkéntesség elvének figyelembe vételével, a Pszichológusok Szakmai Etikai Kódexének vonatkozó szabályainak betartásával végzi.

97



A nevelési-oktatási intézményben alkalmazott óvodapszichológus munkájának elsődleges célja a gyermek személyiségfejlesztése, lelki egészségvédelme, továbbá a nevelőmunka hatékonyságának segítése.



A nevelés - oktatási intézményben dolgozó óvodapszichológus közvetlen segítséget nyújt a pedagógusoknak a nevelő munkához.



Az

óvodapszichológus,

az intézményben a

gyermekekkel,

közvetlenül,

egyéni vagy csoportos foglalkozások keretében közreműködik a gyermekek beilleszkedését, közösségi életének minőségét és társas

kapcsolatait

javító

intézkedésekben, kezeli a gyermekek személyközi kapcsolati kommunikációs és esetleges szorongásos tüneteit. 

Pszichológiai szűrővizsgálatokat végez, melyeknek célja a gyermek pszichés állapotának megismerése, magatartási nehézségek, beilleszkedési zavarok feltárása, javaslattétel viselkedési nehézség esetén. A szürővizsgálatok kiemelt célcsoportja a nevelési-oktatási intézménnyel jogviszonyban álló gyermekek, óvoda esetén az ötödik életévüket betöltött gyermekek.

Az óvodapszichológus képességvizsgálatot nem végez, mivel ez nem része a feladatkörének. Tevékenysége alapvetően preventív jellegű, célja a tanulási nehézségek megelőzése, ezért részképesség problémák, kognitív funkciók gyengesége vagy értelmi elmaradás esetén kéri a Nevelési Tanácsadó szakvizsgálatát. Az év eleji vizsgálat magában foglalja a gyermek: -

szociális készségeinek

-

figyelmének

-

általános ismereteinek

-

rajzkészségének felmérését.

A szülők számára fogadó napon ad tájékoztatást a vizsgálat eredményeiről és javaslatot tesz viselkedési nehézség esetén. Az eredmények alapján egyéni vagy csoportos foglalkozást ajánl az érintett gyermekek számára, melyhez a szülő beleegyezését kéri. Egyéni foglalkozás: 98

-

hetente egyszer 45 percben

-

indokolt esetben hetente kétszer.

Csoportos foglalkozások: -

hasonló problémával küzdő gyermekek részére /szociális készségfejlesztő csoport, szorongó csoport, fejlesztő csoport/

-

hetente egyszer 45 percben

-

rendszerint 5 – 6 gyermek részvételével

-

szerepjátékkal, mozgásos játékokkal, szituációs játékokkal, mese feldolgozással, közös rajzolással fejleszt.

Módszereinek

megválasztásában

az

óvoda

célkitűzéseihez

igazodva,

szakmai

autonómiával rendelkezik, ugyanakkor eljárásának szakszerűségéért és korszerűségéért felelősséggel tartozik. Órarend: Az év eleji szűrés után az időbeosztásról órarendet készít, átadja a vezetőnek és az óvodapedagógusoknak. Az órarend változhat, ha gyermek már nem igényel ellátást, vagy ha más szülő kér segítséget gyermeke számára. Dokumentáció: -

A gyermekek megjelenéseit naplóban rögzíti

-

Esetleírást vezet a gyermek óvodai esetkartonjában.

Ebben tárolja a gyermekkel kapcsolatos észrevételeit, megfigyelési adatokat, gyermek rajzait. Az esetkarton vezetése nem kötelező, de vezetése elősegíti az információk és a fejlődés nyomon követését. Az esetkartonba nem tekinthet be harmadik személy, az óvodapszichológus a gyermekkel kapcsolatos adatokat, dokumentumokat csak a szülő tudtával és beleegyezésével mutathatja meg külső személynek. Kapcsolattartás a szülőkkel: -

általánosságban a reggeli órákban

-

egyéni bejelentkezés alapján más időpontokban is.

99

Az óvodapszichológus 

rendszeresen hospitál az óvodai csoportokban



figyelemmel kíséri a gyermekek fejlődését



Konzultál az óvónőkkel a gyermekek problémáiról



egyéni beszélgetéseket folytat



szakmai tudásával, javaslataival segíti a pedagógiai munkát.

A

felmerült

közösségi

problémákban

segítséget

nyújt,

hospitál

a

csoportfoglalkozásokon, tanácsaival segíti az óvodai munka hatékonyságát, és a pedagógusokkal közösen keres a megoldást a nehézségekben.

Egyéni problémákban pszichológiai és mentálhigiéniai támaszt nyújt, igény szerint konzultál a szülőkkel, pedagógusokkal, gyerekekkel. Feladata a pszichés tünetek okainak feltárása, tanácsadás, esetenként javaslattétel szakirányú vizsgálatokra, vagy terápiára.

Külső és belső kapcsolatokat tart fenn: folyamatosan konzultál -

az óvodavezetővel

-

a logopédussal

-

a fejlesztőpedagógussal

-

az óvodapedagógusokkal

-

szükség

esetén

felveszi

a

kapcsolatot

a

külső

szakemberekkel:

a

családgondozóval, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Nevelési Tanácsadóval a Szakértői Bizottsággal, a Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórházzal.

100

Pszichológiai ismeretterjesztést végez az intézményben, előadásokat tart, a tantestület belső továbbképzésében közreműködik. Lehetőséget biztosít a konzultációra, konkrét nevelési problémák megbeszélésére, javaslatot tesz a megoldásra.

Az óvodapszichológus célja a pszichológiai segítségnyújtás a konkrét pedagógiai munkában. Nem tartozik feladatkörébe a pszichoterápiás ellátás. Ugyanakkor terápiás indikáció esetén igénybe veszi a Nevelési Tanácsadó segítségét.

Titoktartási kötelezettség Az óvodapszichológusnak titoktartási kötelezettsége van. A tudomására jutott bizalmas információkat

nem

adhatja

lelkiállapotára,

környezetére

tovább.

A

vonatkozó

gyermek

pszichológiai

viselkedésére, adatokat

fejlődésére,

csak

a

szülő

beleegyezésével oszthat meg mással.

8. Az óvoda kapcsolatrendszere

8. 1. Az óvoda és a család

Nevelőmunkánk a családi nevelésre épül, azt kiegészíti. A nyitott óvodai élet keretében már a beszoktatástól, befogadástól a szülőkkel való együttnevelést, a partneri kapcsolat kiépítését szorgalmazzuk. Az óvodába járás előtt lehetőséget kapnak a szülők arra, hogy gyermekükkel együtt rövid ideig bent lehessenek óvodánkban. Célja, hogy a szülők gyermekükkel együtt betekintést nyerjenek az óvodai életbe, ezzel is segítve a majdani beilleszkedést. Óvónőink szaktudásuk által hatékony segítséget nyújtanak a gyermekek fejlődéséhez. Így valósulhat meg a folyamatos információcsere, az elemző-értékelő munka, melynek 101

során kialakulhat a kölcsönös bizalom. A szülőnek éreznie kell, hogy gyermekét szeretjük az óvodában, és mindent elkövetünk annak érdekében, hogy szeressen óvodába járni. A szülőknek is érdeke a minél zökkenőmentesebb beszoktatás, ennek érdekében segítenie kell az óvónőket abban, hogy jobban megismerjék gyermekét, gyermeke szükségleteit.

A kapcsolattartás formái: 

Beíratás



Ismerkedési nap



Anamnézis



Beszoktatás - befogadás



Szülői értekezletek



Fogadóórák



Alkalmankénti tájékoztatások



Játszóházak (Adventi és Tavaszi)



Nyílt nap



Évzárók



Kirándulás családokkal együtt (pl.: Anna-lak)



Kulturális rendezvények (pl.: Alapítványi bál,), valamint a falu közösségi rendezvényein való részvétel

8. 1. 1. Szülői munkaközösség

Fontos szerepet tölt be az óvoda és a család kapcsolatában. Számíthatunk kezdeményező, véleménynyilvánító, koordináló munkájukra, együttműködésükre. A szülők segítőtársként vesznek részt rendezvényeinken, ünnepeinken, kirándulásainkon.

102

8. 2. Az óvoda és az iskola kapcsolata

Rendszeres kapcsolatot tartunk fenn a Telki Általános Iskolával. Egymás nevelési céljainak kölcsönös megismerésére törekszünk.

Ennek keretében: 

Volt nagycsoportosainkat október vagy november hónapban meglátogatjuk az iskolában, ahol bemutató órán veszünk részt.



November 11. Szent Márton napján lámpásokat készítünk, amelyekkel a gyerekek az iskolásokhoz csatlakozva, a szülőkkel együtt vonulnak fel.



A tanítónők szülői értekezletet tartanak az iskolába készülő gyermekek szüleinek.



Az iskolába készülő gyerekek részt vesznek az iskola által szervezett játszóházban .

8. 3. Az óvoda és más intézmények kapcsolata

Fenntartó önkormányzatunkkal minden napi munkakapcsolatban állunk, amely nagyban hozzájárul zökkenőmentes működésünkhöz.

A problémás gyermekek vizsgálatát és a fejlesztésükhöz szükséges szakvéleményt a Pest Megyei Önkormányzat 1. sz. Szakértői és Rehabilitációs Tanulási Képességeket Vizsgáló és Gyógypedagógiai Szolgáltató Bizottságtól, a Beszédvizsgáló Központtól és a Vadaskert Alapítványtól kérjük. Esetenként a Korai Fejlesztési Központ segítségét is igénybe vesszük.

103

A Nevelési Tanácsadóhoz a magatartási problémákat és részképesség zavarokat mutató gyermekeket irányítjuk vizsgálatot, terápiás javaslatot vagy terápiát kérve.

A Magyar Máltai Szeretet Szolgálat Családvédő Gyermekjóléti Szolgálata a gyermekvédelmi, családtámogatási feladatok rendezésében nyújt segítséget. Havi rendszerességgel látogatja óvodánkat az általuk kirendelt családsegítő munkatárs.

Az intézmény törvényes működésének felügyeletét a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és az Oktatási Hivatal látja el.

Óvodánkat a törvényi előírásoknak megfelelően rendszeresen ellenőrzi az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, és a Tűzoltóság. Kapcsolatot tartunk fenn a Pest megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőséggel is.

A Védőnői Szolgálat rendszeresen tisztasági vizsgálatot végez.

Az Egyházak számára a hitoktatáshoz termet biztosítunk.

Az Óvoda, Iskola Telkiben Út Európába Alapítvány anyagi támogatást nyújt környezeti neveléssel,

környezetvédelemmel

kapcsolatos

és

egyéb

óvodai

programjaink

megvalósításához.

Együttműködünk a Kodolányi Kulturális és Környezetvédelmi Egyesülettel (KOKUKK) különböző környezetvédelmi és kulturális programok alkalmával. Pályázatok megírása esetén kölcsönösen segítjük egymás munkáját.

Erdei kirándulásaink során segítséget nyújt a Pilisi Parkerdőgazdaság Budakeszi Erdészete. 104

8. 4. Hitoktatás

Az Egyházak kezdeményezése esetén biztosítjuk a gyermekek vallás- és hitoktatását felekezettől függetlenül.

8. 5. Pedagógiai programunkat kiegészítő tevékenységek

Nevelőtestületünk egyetért abban, hogy Pedagógiai Programunk megvalósítása minden óvodásunk számára egyenlően elérhető, megfelelő fejlettséget nyújt.

A következőkben felsorolt tevékenységek megszervezését a nevelőtestület csak akkor támogatja, ha a szülők határozottan kifejezik igényüket, és aláírásukkal igazolják, hogy azok költségeit vállalják. / SZMSZ – ben meghatározottak szerint/

Kirándulások Óvodánk programjában szereplő zöld ünnepek, jeles napokhoz kapcsolódóan.

Kulturális előadások Báb, mese dramatizálás, zenés előadások a gyermekek ünnepeihez kapcsolódóan.

Kézműves játszóházak Tavaszhoz és az adventi ünnepkörhöz kapcsolódóan . 105

Néptánc A szülői szervezet és a nevelőtestület közös döntése alapján óvodásaink számára a zenei nevelés keretein belül néptánc foglalkozást szervezünk. Döntésünket a néptánc komplex fejlesztő hatása határozta meg. A néptánc fejleszti: a ritmusérzéket, a mozgás összerendezettségét, a hallást, a belső hallást, az éneklési készséget, a dallamfelismerő képességet, az egyensúlyérzéket. Fejlesztőleg hat az együttműködési képességre, erősíti a közösségi érzést, az esztétikai érzéket (zene és mozgás, mozdulatok esztétikuma), a nyelvi kifejező készséget, a figyelmet, a koncentrációt, az állóképességet, elősegíti a téri tájékozódás fejlődését, az irányok megismerését, alkalmazását (pl.: változatos térformák). A néptánccal való ismerkedés már hagyomány óvodánkban, és tapasztalataink szerint a gyermekek nagy részének valódi élményt jelent, mindig örömmel várják a következő alkalmat. Néphagyomány őrző tulajdonsága kapcsán jól beilleszthető környezeti nevelési programunkba. Farsangi mulatságunkon a programok között néptánc bemutató és táncház is szerepel. A fejlesztés tartalma: Népdalok, mondókák, népi gyermekjáték dalok, népi gyermekjátékok, népzene, tánclépések pl.: lassú csárdás, friss csárdás, ugrós tánc – csoportos és páros formában. Évente egy-két alkalommal népviseletbe öltözött táncosok bemutatója. A nevelési év végén a gyerekek néptáncbemutatóját megtekinthetik az érdeklődő szülők.

Gyógytorna /Vitamintorna/

106

A gyermekek játékos , utánzó formában végzik a tartásjavító, erőnlét fejlesztő gyakorlatokat. A tevékenységek teljes egészében az óvodáskorú gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodnak. Mozgásformái megfelelnek helyi nevelési programunk szellemiségének.

Madarász - ovi Hagyományunk (2002. szeptembere óta), hogy a nagyobb gyermekek számára Madarász-ovi programot szervezünk, melynek keretében különböző foglalkozásokon vesznek részt. (pl.: vízbiológiai vizsgálat, madár megfigyelés, madárgyűrűzés, élet az avarban, vadetetés stb.) A Madarász–ovi program foglalkozásait a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársa vezeti, a tevékenységek megszervezéséhez, a megfigyelésekhez tőle kapunk szakértő segítséget. Minden évben 3 vagy 4 óvodás csoport vesz részt a Madarász-ovi programban. A Telki erdőben madárodúkat helyeztünk el, amelyeket időről-időre figyelemmel kísérünk pl.: hányba költözött madár, hány tojást rakott az odúba a madár pár, hány fióka kelt ki stb. Odútelepünket rendszeresen gondozzuk, felújítjuk. A madarak folyamatos etetéséről is gondoskodunk a hideg időszakban, mind az erdőben, mind pedig az óvoda udvarán. A költségekre az Alapítványhoz minden évben pályázatot nyújtunk be.

Erdei – Ovi

A nevelési év végén szervezzük (2005-től) a Zöld Manó Erdei-óvoda programot, mely során táborozni visszük a gyerekeket néhány napra, vagy 3 egymást követő napon szervezünk programokat. Az erdei – óvoda programjaiban , elsősorban a 6. életévüket betöltött önálló, fegyelmezett és megbízható óvodás gyermekeink vehetnek részt, akik szívesen és érdeklődéssel merülnek el a természet érdekességeinek megismerésében. Az Erdei-óvoda célja: játékos formában, közvetlen tapasztalatszerzéssel megismerni a helyi természeti értékeket, ráirányítani a gyermekek figyelmét az ökológiai 107

összefüggések felismerésére. A program tartalma a gyerekek meglévő ismereteire, az óvodai környezeti nevelés során szerzett tapasztalataikra épül, kibővítve újabb ismeretekkel

és

tapasztalatokkal.

A

korábban

tanult

szokásokat,

viselkedési

szabályokat, az Erdei-óvoda alkalmával, személyes példamutatással is tovább mélyítjük, rögzítjük.

Sakk foglalkozás

A sakkozás megtanítja a gyermeket arra, hogy egyes problémára több megoldás is van, nem szabad a harcot az első sikertelenségnél feladni, a szabályokat be kell tartani, a vereséget el kell viselni, az ellenfelet nem szabad lebecsülni, és tanulás nélkül nem lehet fejlődni. Becsületességre, a következmények vállalására, önuralomra, felelősségérzetre, gyors döntésre, szabályok és normák betartására nevel. Erősíti a gyermek kitartását, önbizalmát és baráti kapcsolatait.

108

9. Eszközök jegyzéke

A nevelési program megvalósulásához szükséges, a nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke a 20 / 2012.(VIII.12.) EMMI rendelet 2 . melléklete szerint. - Tárgyi eszközök pótlása és fejlesztése az - érvényben lévő- oktatási intézményekre vonatkozó eszköznormának megfelelően. Kiemelten fontos eszközök: - Udvari játékok karbantartása, fejlesztése -

Csoportszobai

játékok

pótlása-a

csoportlétszámnak,

korosztályoknak

játékfajtáknak megfelelően: gyakorlójáték eszközök barkácsoló eszközök szerepjáték eszközök építő, konstruáló játékok fejlesztőjátékok - környezeti nevelést segítő - matematikai nevelést segítő - mozgásfejlesztést segítő. 

Természetbarát eszközök és felszerelések



Udvari tevékenységekhez szükséges gyermek méretű eszközök



Energiatakarékos eszközök és felszerelések



Szakmai kiadványok

109

és

a

10. Érvényességi rendelkezések Érvényesség:

A Telki Óvoda Helyi Nevelési Programja 2002. szeptember 1.-től, visszavonásig érvényes. A módosított Óvodai Pedagógiai Program 2013. szeptember 1 – től érvényes.

Az óvodai pedagógiai program módosításának elvei:



A törvényi változásoknak megfelelően a program aktualizálása



Fenntartó által meghatározott feladatváltozás esetén.



A program tökéletesítése a program beválásának folyamatában, sikeres pedagógiai folyamatok beépítése, kevésbé eredményesek elhagyása.

A program értékelésében valamennyi óvodapedagógus részt vesz. Az értékelés során számba vesszük a tapasztalatokat, majd a nevelőtestület javaslatára módosításra kerülhet sor.

110

Felhasznált szakirodalom Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan Gondolat kiadó, Budapest, 1978.

Bihariné dr. Krekó Ilona – Kanczler Gyuláné dr. – Körmöci Katalin: A környezeti nevelés pedagógiai és pszichológiai alapjai Budapesti Tanítóképző Főiskola, Budapest, 1997.

Fejes Erzsébet – Kanczler Gyuláné dr.: Mesélő természet Kincs könyvkiadó, Szombathely, 1995.

Vargáné Biharvári Gabriella: Zöld ovi ötletgyűjtemény kisgyermekek környezet- és természetvédelmi neveléséhez Tisza klub KTSZ, Szolnok, 1997.

Dr. Fejes Erzsébet – Kanczler Gyuláné dr.: A természet ünnepei Kincs könyvkiadó, Szombathely, 1999.

Forrai Katalin: Ének az óvodában Editio Musica, Budapest, 1995.

Balázsné Szűcs Judit: Miből lett a cserebogár? Szort Bt. Budapest, 2001.

Porkolábné dr. Balogh Katalin: Komplex prevenciós óvodai program Volán Humán Oktatási és Szolgáltató Rt., Budapest, 1999.

111

Dr. Tótszőllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában FER-CO Kft., Váci Ofszet Kft., Budapest, 1994.

Porkolábné dr. Balogh Katalin: Szempontok az óvodás korú gyermekek fejlettségének megállapításához Jász – Nagykun - Szolnok megyei Pedagógiai Intézet, Szolnok, 1983.

Zilahi Józsefné: Mese-vers az óvodában Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 1998.

Tanulmányok a kisgyermeknevelésről Okker Oktatási Iroda, Budapest, 1995.

Dr. Szivák Judit: Minőség az óvodában Okker Oktatási, Kiadói és Kereskedelmi Kft., Budapest, 2001.

Környezeti nevelés az erdei iskolában Szerkesztő: Hortobágyi Katalin Alapítvány a Magyarországi Környezeti Nevelésért, Budapest, 1995.

Kisiskolások környezeti nevelése Szerkesztő: Havas Péter Alapítvány a Magyarországi Környezeti Nevelésért, Budapest, 1993.

Balázsné Szűcs Judit: Az ember, aki óvodás Szort Bt., Budapest, 1997.

Balázsné Szűcs Judit: Szabadon, játékosan, örömmel (A komplex foglalkoztatás kézikönyve) Szort Bt., Budapest, 1998. 112

Dr. Hegyi Ildikó: Fejlődési lépcsőfokok óvodáskorban Okker kiadó, Budapest, 1998.

Dr. Hegyi Ildikó: Jaj, te gyerek Okker Kiadó, Budapest, 2000.

Zsámboki Károlyné _ Horváthné Szigligeti Adél: Matematika kézzel, fejjel, szívvel Okker Kiadó, Budapest, 2000. Deliné Fráter Katalin: Lépésről- lépésre óvodafejlesztő program Szerzői kiadás ,Hajdúböszörmény ,1997. Óvodai nevelés kompetenciaterületei http://www.oki.hu/oldal.phd?tipus=kompetencia-08_programcsomagok Callmeyer Ferenc: Bevezetésféle Telki Történetébe

113

Legitimizációs záradék

Elfogadta _________________________

Dátum: ________________________

Telki Óvoda Nevelőtestülete nevében

Jóváhagyta: Dátum:

Telki Óvoda vezetője

Irattári szám:

114