A távhő, mint környezetbarát energia ellátási mód megítélése a főiskolások és egyetemisták körében Pályázati munka
Megrendelő: Főtáv Rt.
Pályázó: Bálint Gergely 2005 Budapest
TARTALOM JEGYZÉK Bevezetés…………………………………………………….3. oldal A felmérés hangulata, technikai lebonyolítása………………5. oldal Az interjúk vázát adó kérdéssor……………………………...6. oldal Távhővel kapcsolatos informáltság………………………….8. oldal Más hőszolgáltatási módszerek ismerete, megítélése……….9. oldal A távhő, mint környezetbarát energiaellátási mód megítélése………………………………………………….10. oldal A fogyasztók fejlesztési ötletei, elvárásai………………….12.oldal Összefoglalás……………………………………………….13.oldal Javaslatok a távhő, mint környezetbarát energiaellátási mód megítélésének javítására……………………………………13.oldal
2
Bevezetés Pályázat célja: Feltárni elemző módszer segítségével a jövő értelmiségének, döntéshozóinak véleményét, informáltságát a távhőről, annak környezetvédelmi előnyeiről, értékeiről, a távhő imázsáról. Feladatok: -
Felmérési módszer meghatározása
-
Felmérés elvégzése
-
Adatok tapasztalatok feldolgozása, értékelése
-
Konklúzió, helyzetelemzés
-
Következtetések, javaslatok tétele, vélemény nyilvánítás
Felmérés típusa: Elemző A felmérési módszer: Fókuszcsoportos mélyinterjú Módszer leírása Csoportok nagysága: 5-6 fő Interjúk rögzítésének módja: Hang, és képanyag készítése Mintavételi stratégia: Olyan főiskolás, és egyetemista hallgatók megkérdezése, akik részt vesznek
valamilyen
diákszervezet,
munkájában Alapsokaság: Főiskolás, egyetemista hallgatók Minta nagysága:52 fő Interjúk helyei:
Budapest Miskolc Dunaújváros Szolnok
Interjú készítés időpontja: 2005.06.08.-től 2005.06.20-ig
3
egyesület,
öntevékeny
kör
Interjúk értékelése: 2005.06.18-tól 200.06.23.-ig Az interjúalanyok (52 fő) megoszlása különböző szempontok szerint: 1. diagram:
Interjú alanyok város szerinti megoszlása
19%
19%
21% 41%
Budapest
Miskolc
Dunaújváros
Szolnok
2.diagram: Interjú alanyok Szakirányultság szerinti megoszlása
48% 52%
Műszaki
Humán
4
3. diagram: Interjú alanyok szak szerini megoszlása 12%
2%
8%
10%
17% 2% 2%
28% 15%
4%
Bölcsész
Védőnő
Közgazdász
Informatikus
Gépész mérnök
Építészmérnök
Tájépítész mérnök
Anyagménök
Kohómérnök
Idegenforgalmi szakmenedzser
A felmérés hangulata, technikai lebonyolítása A minta tagjainak nagy többsége szívesen vállalta a felmérésben való közreműködést. Voltak közöttük olyanok, akik külön jelentkeztek, hogy mélyinterjúban partnerek lennének. A hangulatra jellemző a felelős véleményalkotás, a segíteni akarás, a jobbítás szándéka, és a közvetlenség. A téma nagy többségük számára rendkívül idegennek tűnt, de az interjú lefolytatása közben a hangulat oldódása következtettében, az aktívítás jelentősen megnövekedett. Egyszerre jelent meg a problémaérzékenység, a téma több irányú megközelítése, a nézetek, tapasztalatok ütköztetése, és nem utolsó sorban a számos hasznosítható javaslat. A mélyinterjúk (vázlat alapján kötetlen beszélgetések) egy-egy interjúcsoporttal 40-60 percig tartott. Az őszinte eszmecserét igényelték, várták. A legfrissebb benyomásokat, tapasztalatokat azoktól szereztem, akikkel a kollégiumuk valamely helyiségében (klub, iroda, tanuló szoba) készítettem. A valódi véleményekkel rendelkező „ingatag” csoport csak „érezte” a véleményét, a „szilárd véleménnyel rendelkezők” indokolták is értékítéletüket. Az adatfelvétel során elhangzott vélemények nem egységesek, ez nem baj, mert a közvélemény attól élő-eleven, ha megoszlik. Az elemzéseknél óvatosan kellett bánnom a többségi – kisebbségi vélemények arányával, mert az eddigi kutatások tapasztalatai is azt bizonyítják, hogy a kisebbség az aktívabb csoport – belőlük kerülnek ki a véleményirányítók, a hangadók.
5
Az adatfeldolgozás során a nyitott kérdésekre adott, gyakrabban előforduló válaszokból „típusválaszokat” szerkesztettem, s ezeket a válaszokat (elfordulásukkal egyetemben) egy adatbázisba vezettem be, és vizsgáltam előfordulásukat, összefüggéseiket. A válaszoló 52 főn kívül 8-an voltak olyanok, akik nem vállalták az interjúban való közreműködést. Az interjúmegtagadás okai: − Úgy érezte nem alkalmas a témában érdemleges véleménynyilvánításra − A vizsgaidőszakban nem állt módjában az interjúkon megjelenni − Úgy érezte fölösleges véleményt nyilvánítania, felmérésben résztvennie − Közvetlenül nem találkozott, még a távhővel, nem tud róla semmit
Az interjúk vázát adó kérdéssor:
"A távhő, mint környezetbarát energiaellátási mód megítélése a főiskolások és egyetemisták körében" című pályázat kérdéssora 0. Milyen tásradalmi csoportok, rétegek vonzóak, és melyek taszítóak számodra? - Lakás vásárlásnál milyen tényezőket vennél figyelembe, és milyen súllyal? - A tényezők súlya milyen mértékben változik, attól függően, hogy milyen évszakban vásárolsz? 1. Milyen ismerettel rendelkezel a távhőszolgáltatásról? - Mi jut eszedbe a távhő szó hallatán? - Hol, és kik alkalmaznak szerinted távhőt? Miért? - Milyen lenne a távhő, ha ember lenne, hogy nézne ki? - Az eddigi információidat a távhőről, milyen forrásokból szerezted? - Honnan, milyen módon tudnál szerinted információt szerezni a távhőről?
6
2. Milyen más hőszolgáltatási módszereket ismersz? - Hogyan kategorizálnád ezeket a módszereket? - Mely módszerekhez társítanád a következő kifejezéseket: helyiségenkénti kályha, vagy konvektor; fa aprítás, darabolás; kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés; hulladékhő; lakásonkénti fűtés, nagy teljesítményű kazánok; hőközpont, nagy környezet szennyezés; füst kibocsátás; korszerű nagy hatásfokú fűtőanyag felhasználás 3. Szerinted a távhő, milyen helyen áll más hőszolgáltatási módszerek között hatásfok, és környezetszennyezés szempontjából? - Állítsd hatásfok szerint sorrendbe az alábbi módszereket! Távhőszolgáltatás kogenerációs erőművel Egyéni fa, illetve szén tüzelés Távhőszolgáltatás hagyományos fűtőművel Központi fűtés háztömbönkénti hőszolgáltatóval - Állítsd környezetszennyezés szerint sorrendbe a fenti módszereket!
4. Szívesen használsz(nál) otthonodban távhőt? - Milyen előnyeit, hátrányait látod a távhőnek? - Szerinted, hogyan lehetne az előnyöket tovább erősíteni, a hátrányokat kiküszöbölni? - Látsz-e kiaknázatlan lehetőségeket a távhőfejlesztés szempontjából? - Melyik fűtési módszer szerinted a legideálisabb a már említetteken kívül? - Szerinted melyik módszer, szolgáltatás érhető el leginkább, számodra? - Ár, illetve energia ráfordítás szempontjából állítsd sorrendbe az említett hőszolgáltatási módszereket!
7
Távhővel kapcsolatos informáltság A válaszok alapján tisztán kimutatható, hogy az alanyok 90%-a nem rendelkezik megnyugtató ismeretekkel, a távhővel kapcsolatban, a maradék 10% pedig csak elképzeléssel, olykor saját maga által felállított teóriák segítségével tudott számára megnyugtató választ adni. A megkérdezettek, magas hányada, 46%-a ismereteit családtagjaitól, ismerőseitől szerezte, s ezek alapján formált véleményt. A válaszadók 36%-a saját tapasztalata, 6%-uk a média által felkarolt hírek alapján alkotott véleményt. Az alanyok 12%-a semmilyen információval nem rendelkezik a távhőről. (Lásd. 4.diagram) 4.diagram:
Információforrások összetétele
Tapasztalat
Ismerősök
Média
Informálatlanok
Mint, ahogy azt az 5. Diagramból is láthatjuk, az alanyok bővebb információkat elsősorban az interneten keresnének, majd második helyen ismerőseikhez fordulnának, s csak aztán keresnék fel a távhőszolgáltató információs irodáját, vagy közösképviselőiket kérdéseikkel. Elenyésző hányaduk (5% alatt) nézne utána szakkönyvekben, szakmai folyóiratokban.
8
5. diagram:
In fo m á c ió s z e r z é s i m ó d o k s ú ly a e g y m á s h o z v is z o n y ítv a 30
2
2
4
Kö ny vt ai ár ki ad vá ny Kö ok zö s ké pv is el ő
34
Sz
ak m
38
In te rn et Is m er ős Tá ök vh ős zo lg ál ta tó
40 35 30 F o rrá s o k 2 5 20 s ú ly a 15 10 5 0
F o rrá s o k
Távhő kötése felhasználókhoz: A távhőt a válaszadók minden tagja a lakótelepekhez, s emellett 28%-ban ipari komplexumok, 20%-ban pedig Kommunális intézményekhez kötötte. Az interjúalanyok mindegyike a tömegek fűtésproblémáinak megoldását látta a távhő bevezetésében, s egy részük ( átlagosan minden negyedik ember) a fogyasztók szemszögéből nézve kényszerként ítélte meg használatát, mondván egy lakótelepi lakás fűtését a tulajdonos nem befolyásolhatja.
Más hőszolgáltatási módszerek ismerete, megítélése Az interjúalanyok más módszerek felsorolásánál leggyakrabban a gáz (24,74%), a fa és szén (23,71%), illetve a vegyes tüzelést (20,62%) említették. Ennek oka, hogy ezen módszerek régebben használatosak, a fogyasztó közvetlen kapcsolatát feltételezik, így közelebb állnak a fogyasztókhoz. Ezeket a módszereket a fogyasztók, sokkal átláthatóbbnak, kezelhetőbbnek, szabályozhatóbbnak, és sok esetben gazdaságosabbnak tekintik. Ezen módszerek szubjektív megítélése miatt, az alanyok, sok esetben előnyben részesítették a távhővel szemben a gáz, és a vegyes tüzeléses módszereket.
9
Az említett módszerek mellett szóba került az olajjal való fűtés, és a különböző alternatív fűtési módszerek használata (például: nap, bio, gotermikus stb.), melyeket minden esetben szívesen használnának az interjúalanyai, várják a technikai problémák kiküszöbölését. Az adatok előfordulásának százalékos értékét a 6. Diagram mutatja. 6. diagram:
Más fűtési módszerek ismeretének százalékos eloszlása 25
23,71
24,74 20,62
20
Nap
Vegyes
Olaj
Gáz
Fa és szén
0
Elektromos
3,09
5
5,15
7,22 1,03 Szél
8,25
6,19
Biotermikus
10
Geotermikus
15
A távhő, mint környezetbarát energiaellátási mód megítélése A távhő megítélése hatásfok, és környezetszennyezés szempotjából: Hatásfok szempontjából A megkérdezettek 86,54%-a távhőt hatásfok szempontjából, más fűtési módszerekkel szemben, a módszerek által alkotott sorban középtájon helyezné el, s csak 5,77%-uk helyezné a sorban előre. Az alanyok elbeszélései alapján, ennek oka a fogyasztói szemléletmódban keresendő. A fogyasztó, azt közvetlen módszert tekinti jó hatásfokú fűtésnek, amikor ő maga tudja meghatározni a befűtés helyét, és idejét. Amint megjelenik nála a globális gondolkodási mód, mi szerint a megtermelt hőt a ráfordított energia, illetve az ezzel felfűtött helyiségek számának függvényében nézze, rögtön megváltozik az általa felállított sor, és a távhő az első helyekre kerül. A másik ok, ami miatt a fogyasztók a távhőt rossz hatásfokúnak tekintik az a hő szállítás közbeni hőveszteség, melynek kiküszöbölését nem látják megoldottnak.
10
Környezetszennyezés szempontjából Környezetszennyezés szempontjából ,a megkérdezettek szerint, a távhő sokkal jobb helyen áll, mint hatásfok szempontjából. 23,08%-uk sorolja előre a már fentebb említet sorban környezetbarátság szempontjából, 75%-uk középre és alig 2%-uk hátra. Az elbeszélések alapján ebben az esetben a távhőt szinte minden esetben csak az alternatív hőnyerési módszerek előzik meg, amikkel a különböző erőművek, kazánok nem vehetik fel a versenyt környezetbarátság szempontjából. Az alanyok bíznak a szabványok betartásában, az Európai Unió korlátozásainak értelmében, és abban, hogy a távhő esetében a különböző erőműveknél a környezetszennyezést korlátozzák, mérséklik. A hátra sorolások oka, hogy egyes fogyasztók nincsenek tisztában az egyéni fűtés környezetszennyező, károsító hatásával. A távhő megítélése, imázsa: Távhő előnyei: -
Komfortos
-
Nem szükségel külön energiaráfordítást
-
Nem kell a fogyasztónak karbantartási munkálatokat végezni
A megkérdezettek minden tagja szerint a távhő a fogyasztó számára komfortos, kényelmes megoldás, az alanyok 2%-a értékelte jó tulajdonságnak a karbantartási munkálatok átvállalását. Távhő hátrányai: -
Drága
-
Nem megfelelően szabályozható
Az interjúkból az derült ki, hogy az alanyok 67,31%-a a távhőt más fűtési módszerekkel szemben drágának, és 48,08%-uk nem megfelelően szabályozhatónak tartja (nem tudja saját belátása szerint beállítani a hőfokot), így nagyrészük szíve szerint más megoldást választana. A válaszadók csupán 40%-a próbálná ki, használná, illetve alkalmazza szívesen a távhőt.
11
A fogyasztók fejlesztési ötletei, elvárásai Az interjúalanyok fejlesztési ötletei, kizárólag a távhőszolgáltatás általuk formált hátrányainak kiküszöbölésére való várakozásaiban korlátozódott és nyilvánult meg. Az alanyok fejlesztési várakozásai: -
A hő szállítás modernizációja, a hőveszteség csökkentése a fogyasztó, és a fűtőmű között
-
A hő mennyiség szabályzásának lehetőségének megteremtése, és az ezzel arányos fizetési rendszer kidolgozása
-
Alternatív hőnyerési módszerek alkalmazása, és ezzel költség csökkenés elérése
12
Összefoglalás A fogyasztók a távhőről rendkívül kevés tényleges információval rendelkeznek, ismereteiket családtagjaik, ismerőseik szubjektív megítélései, elbeszélései alapján alakítják ki, ami nem kedvez a módszer megítélésének. Ennek a megítélésnek a rontásában szerepet játszik az is, hogy más módszerekről kézzelfoghatóbb tapasztalatok állnak rendelkezésre a felhasználók számára, így azok költség hányadával, működésével jobban tisztában vannak, ezért azokat szívesebben választják. A távhő ellen szól az is gyakran, hogy nem közvetlenül a fogyasztó szabályozza a hőfokot lakásában, s nem teheti meg azt, hogy akkor is fűtsön, ha már a szolgáltató nem tenné, illetve a lakóközösség nem igényli. A felhasználók több, mint két harmada, a távhőszolgáltatást drágának ítéli meg, annak számára átláthatatlan költségtényezői, más módszerrel való összehasonlítás hiánya, általány fizetési módszer és a nyáron is fizetendő karbantartási költségek miatt. A távhőt hatásfokát a megkérdezettek túlnyomó többsége (majdnem 95%-a) alacsonynak, nem megfelelőnek tartja, s csupán 5,77%-uk tartja megfelelőnek, jónak, amit fő képp a távhő szolgáltatás, azon belül a hő szállítás ismertének hiányosságának tudhatunk be. A fogyasztók mindemellett a Távhőt kényelmes, megbízható, komfortos szolgáltatáskén tartják számon.
Javaslatok a távhő, mint környezetbarát energiaellátási mód megítélésének javítására
Mint ahogy az eddig leírtakból jól láthatjuk, a téves megítélés alapja, hogy a fogyasztók, a mintavétel alanyai nem rendelkeznek megfelelő háttérismerettel a távfűtésről, nem ismerik annak előnyös kondícióit. Éppen ezért javallott ezt az ismereti tényezőt növelni a főiskolások, egyetemisták, mint leendő döntéshozói réteg körében. Valamint igyekezni kell a távhő népszerűségének növelésével.
13
Javaslatok távhő ismeretének, népszerűségének növelésére: -
Főiskolai, egyetemi szakmai napokon való részvétel, és ezeken bemutatkozó, és kutatásokról szóló előadások szervezése
-
Előadások szervezése a kapcsolódó karok, szakok számára
-
Karok, szakok támogatása
-
Diákoknak szóló pályázatok kiírása minden elérhető karon, és szakon
-
Kutatási lehetőségek megteremtése főiskolai, egyetemi hallgatók számára
14
