A társadalom viszonya az energiatermelőkhöz
Dr. Botos Katalin PPKE egyetemi tanár
A társadalom – mint energia felhasználó – célja: - Elegendő - Olcsó - Környezetkímélő energia
• Európa kettős szorításban, versenyképesség olcsó árakat kíván a környezetkímélés szempontja ezzel ütközik. A környezetkímélő energia termelés általában drágább! • Az Európába készülő Magyarország kettős gonddal küzd a kilencvenes évek közepén: - egyensúly hiány és tőke hiány. - versenyképesség és környezetkímélés.
Ezért: dönt a második kormány a tömeges privatizációról, ezen belül az erőművek és az áramszolgáltatók privatizálásáról.
I. Privatizáció – liberalizáció – állami támogatás 1995-1996-ban az áramszolgáltató társaságok tulajdona a nagy európai villamos táraságok tulajdonába kerül, de csak a hosszútávú magánjogi szerződések (HTM) mellett hajlandóak befektetni. (RWE-EnBW, EdF stb.)
MVM Rt döntések és szerződéskötések: a tulajdonos állam akarata szerint.
A magyar áramtermelés tulajdonviszonyai - 2003. (forrás: Mérnökakadémiai előadás Pál László 2004.)
TULAJDONOS
GWh/év
%
MVM Tractabel AES RWE ATEL EDF Croesus Transelektro E.ON EMA Power ÁPV Rt. Összesen:
11856 5048 2887 4791 1860 883 513 200 791 148 131
40,7 17,3 9,9 16,5 6,4 3,0 1,8 0,7 2,7 0,5 0,5 100
A liberalizált piac hazai modellje (forrás: Mérnökakadémiai előadás Pál László 2004.)
Export-import
MAVIR Kereskedők
Feljogosított fogyasztók
Közüzemi szolg. +elosztó
Közüzemi fogyasztók
MVM Erőművek +import
Közüzemi nagyker.+átvitel
Energia áramlás Szerződéses kapcsolat
A privatizáció oka Hivatalosan: elavult eszközök és technológiák kiváltásához, beruházáshoz szükséges források biztosítása. Valóságosan: az állam finanszírozási forrásokhoz juttatása. Ideológia: a privatizációra a liberalizáció előkészítése céljából van szükség. Nem! Mert az EU-szabályozás tulajdonforma-semleges. (A privatizáció helyett nem merült fel az állami tulajdonosi jog gyakorlásának alapvető reformja.)
Hosszútávú megállapodásokkal kapcsolatos támogatások A Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága 2005. novemberében formális vizsgálatot indított e tárgyban. (A Magyar Állam az eljárás címzettje) Az eljárás tárgya: - Az átállási költségek támogatáskénti finanszírozási lehetősége - A HTM-ekben rögzített ár (árképlet) révén realizált állami támogatás Római Szerződés: az eljárás megindításával automatikusan felfüggeszti a nem létező állami támogatásokat. Mivel a HTM-eket érintő átállási költség-szabályozás kimaradt a Csatlakozási Szerződés mellékletéből, ezért nem létezőnek minősül. Mégis: az átállási költségek címén az MVM Zrt. részére folyósításra került állami támogatás 2006-ban: 14 milliárd Ft….
II. Állami támogatás – a megújuló energia termelés köréből Zöldenergia használat ösztönzése: az EU másik fontos célja. 2001. Romano Prodi véleménye a globális környezeti problémákra :
Kettős haszon - Közelebb visz a tényleges megoldáshoz - Versenyelőnyt biztosít az „elsőknek”
Európai Uniós adatok Megújuló energiát használók az EU-ban jelenleg 2010-ig fel kell emelni (áramtermelésen belül 20 %-ra)
6% 12%-ra
2003-2007 között 2,5 milliárd Euró támogatás a tagországoknak a cél eléréséhez! 2006. októberi brit tanulmány (Review on the Economics of Climate change) szerint: klímaváltozás okozta költségek évente a globális GDP 5 %-át meghaladja Ezzel szemben a megelőzés, kárenyhítés költsége: kb. 1 %
Megújuló energiák részaránya az EU-ban és Magyarországon, % Alap állapot %
Vállalás 2010-re %
EU összes megújuló részaránya *
6
12
Magyarország összes megújuló részaránya **
3,6
5-6
EU megújuló részarány a vill. 14,8 energiában *
22,1
Magyarország megújuló részarány a vill. energiában ** (Az EU csatlakozásról szóló 2004, évi XXX tv. II. mellékletének 12. pontja tartalmazza)
3,6 (2001/77/EK irányelv szerint)
2,12
*EU bázisév: 2001; **Mo. bázisév: 2004 (forrás:KVM Rakics Róbert előadás, Szentes)
Hazánk helyzete a megújuló energiaforrások tekintetében • Magyarország földrajzi fekvése, természeti adottságai kedveznek az alternatív energiaforrások felhasználásának. • A különféle megújuló energiaforrások (vízenergia, napenergia, szélenergia, geotermikus energia, biomassza) hasznosításának lehetőségei függnek: • a forrás mennyiségétől, • a forrás rendelkezésre állásának rendszerességétől és gyakoriságától, • a tárolhatóság lehetőségeitől, • a hasznosítás gazdaságossági feltételeitől.
Előzmények •
A megújuló energiaforrások hasznosításának növelése érdekében kormányzati szintű lépések történtek:
•
1999. július 27.-én a Kormány 2199/1999.(VIII.6.) határozatával elfogadta "A magyar energiapolitika alapjai, az energetika üzleti modellje" előterjesztést,
•
E kiemelt célok realizálása érdekében a Kormány kidolgoztatta a 2010-ig terjedő energiatakarékossági és energiahatékonyságnövelési stratégiát (1107/1999.(X.8.) Kormányhatározat) és a megvalósulást segítő 15 feladatcsoportból álló Cselekvési Programot.
A jelenlegi helyzet Csatlakozási szerződés szerint: 2010-re bruttó villamos energia felhasználás 3,6 %-át megújuló energiaforrások adják 2005-re a vállalt mennyiséget nem csak elértük, de meg is haladtuk! Ez A VETeredménye! Fontos döntés: A VET 2005 szeptember 1-én hatályba lépett módosítása: - Megújuló fix termelői ár törvényi rögzítése, - garantált hosszútávú – az erőmű működési engedélyével megegyező időtartamra szóló –átvételi kötelezettség
Probléma -
-
-
-
túlösztönzés a beruházásra, a szabályozott körből kivéve a polgári jogi megállapodások biztosítják a befektetések megtérülését – veszély, hogy az állami támogatás kimerülése esetén a befektetők perelni fogják a Magyar Államot Veszélyeztetik a vill. en. rendszer szabályozhatóságát Normatív jogi szabályozás hiányában a MEH-re hárul a villamos energia-rendszer szempontjából befogadható megújuló termelői kapacitások létesítésének engedélyezését/elutasítását ( a kiszámíthatóság, a transzparencia hiánya; lehetőség a diszkriminációra) Az új szabályozás állami támogatásnak minősül, amelyre vonatkozóan a Magyar Államnak a DG Competition előzetes jóváhagyását kellett volna kérnie – ez nem történt meg.
III. Villamos energia és energiaadó Energiaadó („ökoadó”): a villamosenergia fogyasztók adója a fogyasztásuk után. Elvi célja: az energia piaci árhoz képest való mesterséges drágítása. • •
Előzmények a csatlakozás előtt: 2004. január 1-jén bevezetésre kerül az energiaadó
Célja elvileg: - Hatékonyabb energiafelhasználás - Környezetkímélőbb termelési módszerek - Externális környezeti károk hatásainak csökkentésére fordított kiadások mérséklése Valóságos célja: - a társasági adó 18%-ról 16 %-ra történő csökkentésének kompenzálása (Nincs a költségvetésben elkülönített fejezet az energiatakarékossági célok elősegítésére a kiadási oldalon. Lásd: „útalap”)
•
Európai Unióban 2004-től kötelező alkalmazni a minimális követelményeket (villamos energia adója 0,5 EUR/MWh) (nálunk ennek 43 %-kal meghaladó mértékű!!) • Hiányzott az adómérték megállapítását megelőző hatásvizsgálat, illetőleg az okozott externális környezeti károk költségeinek számszerűsítése • Hiányzik az energiaadó bevezetését követő további, a törvény peambulumában nevesített célok teljesülésére vonatkozó hazai szabályozás (Mire is fordítjuk a beszedett energiaadót?)
Köszönöm a figyelmüket!
