A TARTALOMBÓL: AZ ÉN KULTÚRÁM, A TE KULTÚRÁD, AZ Ő KULTÚRÁJUK (1. oldal) ITTHON TOLNÁBAN (2-4. oldal) HONISMERET ÉS TURIZMUS (5-7

IIVV.. ÉÉVVFFO OLLYYAAM M 1100.. SSZZÁÁM M

w ww ww w..ttm maam mkk..hhuu

22001100.. O OKKTTÓ ÓBBEERR

A TARTALOMBÓL: AZ ÉN KULTÚRÁM, A TE KULTÚRÁD, AZ Ő KULTÚRÁJUK… (1. oldal) ITTHON TOLNÁBAN… (2-4. oldal) HONISMERET ÉS TURIZMUS (5-7. oldal) VÁNDORGYŰLÉS UTÁN (8-9. oldal) A NÉPMŰVÉSZETEK JEGYÉBEN (10-13. oldal) PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK (14. oldal) BEHARANGOZÓ (15-16. oldal) A borító címlapján: Csúcs Endre népi iparművész Figurális korsó (48 cm)

∗ AZ ÉN KULTÚRÁM, A TE KULTÚRÁD, AZ Ő KULTÚRÁJUK… ∗ „Azt akarom, hogy láss…”

A Tolna Megyei Önkormányzat egyik legterebélyesebb intézményegyüttese az Integrált Szociális Intézmény. Tolna megye tíz településén tucatnyi tagintézményben mintegy felerészt idősek ellátásával, felerészt pedig fogyatékkal élők gondozásával foglalkozik. A megyeszékhelyen és egy kistérségi székhelyvároson (Bonyhádon) kívül további két kisvárosban, illetve hat községben élnek ezeknek a szociális intézményeknek a lakói. Az intézményekben dolgozó szakembergárda a fenntartó önkormányzat segítségével számtalan módon gondoskodik arról, hogy az otthonokban élők mindennapjainak és főleg ünnepnapjainak szerves része lehessen a kultúra és az öntevékeny művelődés. Előző számunkban részletesebben beszámoltunk arról, hogy az otthonokban működő amatőr előadóművészeti csoportok évről-évre közös találkozók keretében mutatják be egymásnak a betanult produkciókat. Közülük azután nem egy az országos megméretések keretében is a díjazottak közé kerül.

TMÁMK HÍRLEVÉL 2010. OKTÓBER

Az érintett szépkorúak és fogyatékkal élők ugyanakkor nemcsak a színjátszás, a tánc, az előadóművészetek terén jeleskednek. Életüknek ugyanúgy része az alkotás is. A kézműves tevékenységek valamennyi otthonban megannyi lakót mozgatnak meg, töltik ki sok-sok szabadidejüket sikerélménnyel járó kreatív tevékenységekkel. Külön öröm, hogy ezek az aktivitások zömében közösségi együttléthez is kapcsolódnak, és még inkább az, hogy az ellátottakkal együtt az intézmények dolgozói is részeseivé akartak válni ennek a nemes foglalatosságnak. Szekszárdon a Babits Mihály Művelődési Házban "Azt akarom, hogy láss "címmel nyílt kiállítása a Tolna Megyei Önkormányzat Integrált Szociális Intézményében dolgozóknak és lakóknak. A sokak által felkeresett tárlat kézműves munkákat mutatott be. Papírból hajtogatott figura, csuhébaba, terményből, növényi anyagból készült boszorkány, festett üvegvázák és számos más műfaj darabjai adták a kiállítás anyagát. Csakis kézzel készült alkotásokat láthatott a látogató. A tárgyakat az érdeklődők meg is vásárolhatták.

1

∗ VISSZATEKINTŐ ∗ VISSZATEKINTŐ ∗ VISSZATEKINTŐ ∗ VISSZATEKINTŐ ∗ „Itthon Tolnában” De a szentlőrinci kultúrút ezzel még nem ért véget. A múzeum mellett kézművesház várja a látogatót, ahol természetes anyagokból készült tárgyakat láthatunk. A következő megállóhelyhez egy idézet csalogatta a túra részvevőit: „Nem Pesten történt, amit hallotok. Ott ily regényes dolgok nem történnek.” Petőfi A négyökrös szekér című versében írta e sorokat. A kölesdi dombok, a levegő, a fák, a virágok, a csend és nyugalom Petőfi óta mennyi embernek adhattak már örömöt!

Természetvédelem és egészségmegőrzés, honismeret és művelődés egyben – ez szerepelt az új projekt, az „Itthon Tolnában” célkitűzései között. Illyés Gyula, Lázár Ervin, Petőfi Sándor nyomában is jártak az Itthon Tolnában kerékpártúra résztvevői. A kétnapos (szeptember 24-25-i) esemény első napján Pálfától Györkönyig irodalmi emlékhelyeket látogattak meg, másnap pedig a római kortól egészen az Árpád-korig tekertek. A túra fővédnöke dr. Puskás Imre, a Tolna Megyei Közgyűlés elnöke egy 40 fős csapattal „kerekezte” végig az emlékhelyeket. Itt született, itt járt iskolába a költő csakúgy, mint Lázár Ervin. Az Itthon Tolnában elnevezésű kerékpártúra résztvevőinek első állomása ez az egykori iskola, ma múzeum volt. Felsőrácegres után Sárszentlőrinc következett: Petőfi Sándor egykor itt tanult, emlékét múzeum őrzi, amelyet nemrég újítottak fel.

„Kitűnő ajánlólevél a Dunántúlról kelt születési bizonyítvány. Aki onnan jön, arra valami csodálatos, eddig ki nem derített félreértés folytán látatlanba és számolatlanul tukmálják a műveltséget, a pallérozott lelki egyensúlyt…..” - írja Ilylyés Gyula a Puszták népe című szociográfiájában. A könyv megírásának gyökerei Felsőrácegrespusztáról erednek.

2

A költő a közeli Borjádon vendégeskedett iskolatársánál, ekkor született a költemény. Regényes a táj, valóban. Autóval közlekedve az ember észre sem veszi, mennyire kellemes úton halad. Egészen más kerékpáron megküzdeni a lankákkal és aztán felüdülést keresni a borjádi méhesben, megpihenni az újabb irodalmi emlékek között.


∗ VISSZATEKINTŐ ∗ VISSZATEKINTŐ ∗ VISSZATEKINTŐ ∗ VISSZATEKINTŐ ∗ Borjád után a kellemes őszi melegben a Sión átívelő hídon vezetett tovább a kerékpárosok útja. Kajdacs következett, a Sztankovánszky-kastély. Idilli a hangulat az egykor pompázatos épület kertjében. Fénye ugyan megkopott, ám ennek ellenére is magával ragadó, ma iskolaként működik. Csakúgy, mint az eddigi településeken, itt is a polgármester fogadja a túrázókat. A kastély kertjében biciklire pattan a település első embere és Sárszentlőrinc polgármesteréhez hasonlóan két keréken mutatja meg a csapatnak Kajdacs nevezetességeit, köztük a Sztankovánszkyak egykori kápolnáját, ahol a család nagyjait helyezték örök nyugalomra. Az épület látott már szebb napokat is, ráfér a felújítás, egykori pompáját csak sok millióból lehetne visszahozni – mondja a polgármester. Kajdacson vár még egy kellemes feladat a túra részvevőire. A község három napos szüreti rendezvényének első napján nyitó eseményként az iskolásoknak hirdetett madárijesztő-állító verseny eredményhirdetése van soron. A megye elnöke és társai zsűriznek.

A túrázók ezután folytatják útjukat Nagydorogon át az első nap végállomására, Györkönybe. Haladásukat eközben már egyengeti a györkönyi faluvezető is. Szükség is van a biztatására: a nap végére a túrázók útjába kerülő kisebb györkönyi dombok is mármár kifognak a csapaton. Még jó, hogy itt van a túrázók csapatában a négyszeres magyar bajnok kerékpárversenyző, Liska Pál, illetve vele versenyzőtársa, Schneider Gábor. Ahol kell, ott besegítenek.

A Györkönybe vezető emelkedők után kellemes, hosszú lejtő „gurít” be a faluba, és megérkezik a csapat. Miután mindenki kifújja magát a művelődési házban, Lozsányi Tamás orgonaművész rögtönöz koncertet a közeli evangélikus templomban, amely a falu épített örökségének egyik büszkesége. Az első nap programját zárandó ezután könnyedebb órák következnek. Visszatér a társaság a művelődési házba, ahol a helyi német tánccsoport hozza hangulatba a kerékpározókat.


A györkönyi pincefaluban folytatódik az este: a megfáradt túrázók jól megérdemelt vacsorájukat itt költhetik el. Töltöttkáposzta… györkönyi módra a kínálat. És hozzá természetesen a pincefalu kiváló borai. Akik úgy döntöttek, hogy a kirándulás mindkét napját végigcsinálják, azok itt, Györkönyben hajthatják álomra a fejüket. Kerékpárjaikat és őket is reggel a másnapi indulópontra szállítják majd. Az Itthon Tolnában honismereti akció irodalomtörténeti szakasza véget ért. Illyésé, Lázáré és Petőfié mellett Györkönyben egy rövid gondolat erejéig elhangozhatott még a 19. század utolsó harmadában alkotó Tolnai Lajos író neve is, hogy teljes legyen a sor a tolnai Mezőföldön. A második napra a tartalmat az irodalom után a történelem szolgáltatja, annak is régebbi korszakai. A saját szűkebb hazájukat e részleteiben nem ismerő túrázók számára ez a második nap is tartogat bőven látnivalót és vele új és új meglepetéseket is. Tolna megyénk nem is olyan szegényes a kulturális örökségben!

3

∗ VISSZATEKINTŐ ∗ VISSZATEKINTŐ ∗ VISSZATEKINTŐ ∗ VISSZATEKINTŐ ∗ A csapat tagjai másnap kellemes fáradtsággal a lábukban folytatták az utat. Dunakömlődről indultak vissza a múltba. A helyi római kori erőd történetét a Paksi Városi Múzeum igazgatója, Váradyné Dr. Péterfi Zsuzsanna mesélte el a túrázóknak.

A dunakömlődi Lussonium után egészen az Árpád korig tekertek a kerékpározók: a következő állomás Madocsa volt. Itt állt egykor Tolna megye egyik legrégebbi temploma, az 1180-ban alapított bencés apátság hatalmas kéttornyú székesegyháza. Megmaradt falainak felhasználásával, 1803-ban épült a mai barokk stílusú református templom, ahol Lozsányi Tamás újabb orgonajátékkal kápráztatta el a túrázókat, akik meghallgathatták azt is, hogy hol és miként vált részévé a mai templomépületnek a nevezetes korbéli falmaradvány. A faluból kikerekezőkhöz csatlakozott a teljes helyi kézilabda csapat. Egészen a faluhatárig kísérték a kerékpározókat a madocsai polgármesternővel együtt.

4

A csapat ezután Bölcskén állt meg. Nem olyan régen a bölcskei Duna-szakasz medrében találták meg egy római kori erőd maradványait. Az erőd falaiba nagy mennyiségű gellérthegyi mészkövet, illetve a nagytétényi légiós tábor környékéről származó, a kereszténység elterjedésével pogánnyá átminősülő oltárkövet építettek be. Ezeket most egy kőtárban láthatja a látogató.

Az erőd történetét és az oltárkövek kalandos útját térben és időben Czövek Attila régészmuzeológustól hallhatták a túrázók, akik közben már igencsak megéheztek. Éhségüket megint egy nevezetes pincefaluban, a bölcskei pincékben csillapíthatták. A jó ételtől erőre kapva könynyen teker a csapat Dunaföldvárig, ahol a leköszönő polgármester, Nagy Gáborné fogadja a kerékpárosokat. A helyi szüreti mulatság forgatagában a polgármester asszony és dr. Puskás Imre is köszöntötték a megjelenteket, és biztattak mindenkit arra, legyenek „itthon, Tolnában”. A kétnapos, 65 kilométeres túra itt ért véget, ám várhatóan lesz folytatása…

Tolna megye honismereti értékeinek gazdagsága a tavasz megérkezte utánra sorban kínálhatja a hasonlóan figyelemre érdemes útvonalakat ITTHON TOLNÁBAN. Lévén megyénk domborzata is gazdag és változatos, előfordul majd persze, hogy nem kerékpáron, hanem gyalog vagy más módon.


∗ HONISMERET ÉS TURIZMUS ∗ HONISMERET ÉS TURIZMUS ∗ A kulturális turizmus mai kérdései a honismeret szemszögéből (Say István szeptember 25-én Bátaszéken a megyei honismereti konferencián elhangzott előadása) Világméretű jelenség a turizmus szabadidős tevékenységek közötti térnyerése. Világméretű jelenség eközben a magas- vagy elit- (újabb nevén a szimbolikus) kultúra térvesztése a tömeg- (újabb nevén a köznapi) kultúrával szemben. Napjaink turistáinak szokásait mérve: a rekreációs célzatú utazásokat részarányban közvetlenül az ismeretszerző, kulturális élményt szerző utazások követik. Ha valaki útra kel, akkor bármilyen más cél vezérli abban, szinte mindig fordít az illető az „idegenbeli ismeretszerzésre” is időt. Magyarán ismerkedik egy idegen kultúra világával (a kultúrát itt természetesen a legtágabb értelmezése szerint értve). Ám nem ritkán az elsődleges cél maga a kultúra, annak különleges eseményei, egyéni érdeklődésnek megfelelő programjai. Ilyenek pl. fokozottan a fesztiválok, népünnepélyek, a nagy ifjúsági találkozók, illetve az ezek keretében való aktív bekapcsolódás, a nemcsak befogadóként, hanem esetenként résztvevőként is történő jelenlét. Ilyen cél vezérelheti továbbá pl. az idegenbeli nagy hírű operaházat, színházat, képtárat, kiállítást fő turisztikai tartalomként felkeresőket is. A hétköznapibb turistát legnagyobb volumenben akár pihenése és hivatalos útja mellett, de akár ezek előtt vagy helyett is főleg a saját kultúrától való eltérések, a helyi kulturális sajátosságok, kuriózumok kutatása, a beleélés más kultúrák attitűdjeibe, az idegen népek, idegen helyek, tájak szellemi örökségének megismerése is ösztönzi. Ma már egy tengerparti totális kikapcsolódásra utazó sem hagyja ki száz százalékosan ennek lehetőségét. Az előzőeknek megfelelően léteznek a kulturális turizmusnak külön is nevesített válfajai: o Fesztiválturizmus (Magyarországon a 2010-es év a fesztiválturizmus éve volt) o Koncertturizmus (komolyzenei, rockzenei, jazz…) o Színházi turizmus o Képtári turizmus stb. Továbbá: o Helyismereti, népismereti turizmus (ha ez hazai tájakon zajlik, akkor beszélünk honismereti turizmusról) A honismereti turizmus kezdetei már régebbi időre nyúlnak vissza.


Amikor jelentős lélekszámú rétegek a kulturális turizmus egyéb válfajainak eléréséhez szükséges feltételekkel és forrásokkal még töredékében sem rendelkeztek, a honismereti turizmus már akkor megjelent ezekben a körökben is. A honismereti célzatú utak ugyanis gyakran voltak és lehettek (és mind a mai napig maradtak is) részben vagy egészben gyalogos vagy kerékpáros kirándulások. Az olcsó „honismereti” turizmus válfajába tartoztak és tartoznak: o az oktatási célú, az oktatást kiegészítő és/vagy segítő klasszikus iskolai, illetve gyermek- és ifjúsági szervezeti kirándulások (melyek keretében „hajdanán” nem jártak már a felsőbb általános iskolás osztályok is főleg külföldre) – ezek terén jelenthet újfajta fejlődést az Országgyűlés friss döntése a Kárpát-medencei iskolás kirándulások kiemelt támogatásáról, o a (főleg nyugdíjas, illetve természetbarát) közösségek, egyesületek honismereti kirándulásai, o vagy például az idegenben munkát vállalóknak a szabadidejük kitöltésére választott ilyen programjai… Ezeket az időket a múzeumi, tájházi, köztéri vezetők (sok kulturális adalékkal teletűzdelt) klasszikus ismeretterjesztő tájékoztatásai, a helyi szellemi örökség „lexikális” típusú tényeinek verbális átadása jellemezte, az adott kulturális környezet csak illusztrációs szerepével segítette ezt. Az előzőeknek megfelelők voltak a promóciós eszközök, nyomtatott kísérők, egyéb segédanyagok is (brosúrák, leporellók, képanyagok, emléktárgy stb.), az érintett helyszínek környéke a „vezetést” követően gyakran telt meg ezek hátrahagyott példányaival. A honismereti turizmus résztvevőinek bizonyos mérvű fokozatos „elöregedésében” ennek a metódusnak nem kis szerepe volt, az elektronikus információ-szerzéshez óvodás kortól hozzászokó, illetve az interaktív tudásszerzést preferáló fiatalok (a legjobb tanári szándékokkal legtöbbször szembehelyezkedő nem kis szülői asszisztencia segítségével) nem véletlenül „menekültek” ki részben vagy egészben az osztálykirándulások hagyományos formáihoz ragaszkodó hazai rendszerből a mienkénél gyorsabban újító külhoni rendszerekbe.

5

∗ HONISMERET ÉS TURIZMUS ∗ HONISMERET ÉS TURIZMUS ∗ Az ismeretszerzési szokások hatalmas változásaihoz értelemszerűen kell a leggyorsabban felzárkóznia a hazai honismereti szakmának, közművelődési szakmának és pedagógiának is. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy o az ismeretek szerzése, ezáltal átadása során fokozatosan lecsökken a verbalitás szerepe, o megnő a többcsatornás (internetes, elektronikus médiából táplálkozó stb.) információszerzés jelentősége, o az ismeretek forrásai ezáltal nagy mértékben kibővülnek, o eközben egy javarészt „ellenőrizetlen” ismeretanyag is digitalizálódik és a világhálóra kerül o megnő az érdeklődés és ezáltal az elvárás az interaktivitás iránt o a rekreáció (pl. játék) nem válik élesen külön a tudásgyarapítástól stb. A helyi ismeretközlő személy, személyek aspektusa ugyanakkor mit sem vagy legalábbis alig változott, változik. Az aprólékos részleteknek, a nemzeti vagy országos egész szempontjából harmad-, negyedvonalbeli tényeknek a saját helyi társadalom méreteihez szabott igenis lehet kiemelkedő fontossága, az adott ismeretek lehetnek a helyi értékek, szellemi örökség elsőrendű kincsei. Babits Mihály össznemzeti jelentőségű írásai közül például alig néhány köthető közvetlenül Szekszárdhoz, a szekszárdiak viszont „imádnak” épp ezekről beszélni, ezek dokumentumait felmutatni. Ezek iránt viszont igazi érdeklődés csak a „vájtfülű” irodalombarátok részéről várható el. Az idegenből érkező ismeretbefogadó személy, személyek aspektusa (főleg, ha fiatalokról van szó) ettől alapvetően eltér. A szokatlanságok, a különcségek ragadnak meg az emlékezetében. Ugyanakkor szeret „hazai” kapaszkodókhoz a gondolattársításában „hazatérni”. Germán alapú kultúrákból érkező „ifjabb” (de akár kevésbé ifjabb) látogatók számára Szekszárdon mégsem élünk például a „háryzmus” és a „münchhausenizmus” kapcsolási lehetőségével, holott Háry sajátosságai nagyon is a szekszárdi szőlőhegyi lódítósanekdotázós-borozgatós világba való jó átvezető elemek lehetnének. E téren szinte semmit nem tanultunk-tanulunk Európától (pl. a lengyeli ásatások és a lengyeli kultúra ismeretei pusztán verbális előadással még a gyönyörű természeti helyszínnel, a közeli kastéllyal és kastély-

6

parkkal együtt sem igazi programcsomag-elemek; ám ugyanakkor mennyivel hatékonyabb lenne a természetvédelmi tanösvények mintájára a helyszínen, a lengyeli erdőben egy régészeti-őskortörténeti tanösvényt és/vagy élményparkot kialakítani). A pécsi EKF tipikus „állatorvosi lova” lehetne ennek a problémakörnek. Európa 2010-es „kulturális fővárosai” a tizenötök országaiból a német Hessen, az újonnan csatlakozók országaiból a magyar Pécs, a csatlakozásra várók országaiból a török Isztambul. Pécs éppen félúton a három alapjaiban eltérő kultúrkör örökségeinek egyféle ötvözője (és mindezt úgy, hogy magyarsága nagyon is pannon, magyarsága talán a leglateinerebb e hazában). Túl minden elsősorban művészeti lehetőségen (valamint azoknak főleg Budapestről sugallt korszerű formáin) Pécs a kultúrák leírt keresztúti csomópontjaként akár egy összeurópai honismereti mintát is adhatott volna ebben az esztendőben (itt és most természetesen a múlt idő feltételes módbeliségén van a hangsúly). Pécs történelmi fölénybe kerülhetett volna a számos tekintetben nála jóval fontosabb és ismertebb másik két várostársával szemben (de végül nem került). Az alapvető paradigmaváltást persze nem csak a honismereti-ismeretterjesztő szakmától kell elvárnunk, megkövetelnünk. Változások nélkül a honismeret és turizmus kapcsolatrendszerébe jelenkori turisztikai szakmánk sem léphet be. A korszerű turisztikai szakmaiság fő jellemzőjévé világszerte a desztinációs szemlélet kezd válni. A terület fejlesztői és tudományos háttere ezt már nálunk is felismerte, sőt a szükséges változásokat ígéretes pályázati rendszerrel fel is kívánta gyorsítani, ám úgy tűnik, hogy egyelőre maradt a nemes szándék. A turisztikai szakma hétköznapi szereplői – nem kis mértékben kényszervállalkozók lévén – a napi túlélésükkel vannak elfoglalva, csak csekély mértékben jellemző körükben a stratégiai szemlélet, fő szempont a jelen befektetéseinek jelenbeli „fialtatása”. Pedig csakis komplex programcsomagok komplex turisztikai feltételrendszerrel való társítása jelentheti a megoldást: az utazási lehetőségek és módok egybevetése a helyben tartózkodási és maradási lehetőséggel, más kulturális és rekreációs kínálatokkal, korszerű ismeretszerzési csatornákkal, figyelmet érdemlő helytörténeti tartalmakkal. Házunk táján pedig fokozatosan ezek jegyében kellene a jövőre felkészülnünk. Hiszen mind helytörténeti, mind turisztikai tekintetben el kell ismernünk egy viszonylagos Tolna megyei „szegényességet”.


∗ HONISMERET ÉS TURIZMUS ∗ HONISMERET ÉS TURIZMUS ∗ Nemzetközi viszonylatban érdeklődésre szánt helytörténeti kuriózummal alig-alig büszkélkedhetünk szűkebb hazánkban. (Épp ezért sem lenne szabad éppen 2011-ben lebecsülni Liszt Ferenc Tolna megyei „fennforgásának” jelentőségét.) Hazai viszonylatban is eléggé szerény az, amit megyei sajátunkként előtérbe helyezhetünk (régión belülről pl. Péccsel vagy a Balaton-parttal szemben). Ám a bizonyíthatóan mégis meglévő kulturális közkincseink szakszerű és (akár korszerű) „csomagolására” megfelelő szakmai kapacitásunk megvan vagy ráképzésekkel gyorsan kiegészíthető. Viszont a desztinációs szemlélettel kapcsolható turisztikai adottságok tekintetében Tolna megye idegenforgalmi fogadási szakmai kapacitása szinte alig létezik, a meglévő egy része is tönkremenőben van. A politikai, gazdasági és társadalmi környezetet ebből a szempontból nemcsak a professzionalizmus hiányával kell vádolnunk, hanem sajnos teljes koncepcionális érdektelenséggel is. A fenntartókat, működtetőket és szponzorokat divatigazodás mozgatja – a gyorsan „beszerezhető” népszerűségi mutató fontosabb a valóságos fejlődésnél és annak fenntarthatóságánál. Ebben a körben ezzel párhuzamosan a kultúra ráadásul a kereskedelmi média és a „celebipar” foglyává válik. Ha a helytörténet-honismeret szempontjánál akarunk maradni, akkor ez így fogalmazható meg: a történelmi tájékozottság a gagyielméletek felülkerekedésétől szenved (pl. újpogányság). A fentiek miatt valójában nincs komplex térségi turizmusfejlesztési stratégiánk, sokkal inkább pályázatírói klisék és sablonok Tolna megyei honosításáról beszélhetünk csak. Ezzel egyidejűleg kész kulturális (egyben kulturális turisztikai) stratégiák balsorsra ítélve porosodnak döntéshozói fiókokban, hiszen „pénzlehívó” feladatukat már teljesítvén a többi „néma csend”. A politikának gazsuláló dilettánsok tündöklése sok településen vezetett a helyi társadalom és kulturális közélet, illetve a helyi hatalom és kulturális kegyosztásai közötti látványos konfliktusokhoz (akár az irodalmi, akár a szépművészeti amatőrizmus köréből is hozhatnánk számos példát). A szakembereket ez a tény még el is riasztja a kulturális stratégiák célszerűségének hangoztatásától, hiszen ezeknek a dokumentumoknak ilyen félresiklott elvárásokkal való „fűszerezése” többet ártana, mint amennyit a stratégiai szemlélet használhatna. Kesergés helyett azonban jóval fontosabb a kitörési lehetőségek megfogalmazása!


A kulturális szakmának mindenekelőtt el kell ismernie az idegenforgalmi szakmát szakmaként. (Azaz attól, hogy valaki maga is turisztikai résztvevő, még nem érthet a terület szakmai alapjaihoz.) A vonzerő rangsorolásában például mindenképpen szükséges az alapos idegenforgalmi szakmaiság. Ellentételezésül az idegenforgalmi szakmának el kell ismernie a kulturális szakmát szakmaként. (Azaz attól, hogy valaki folyamatosan művelődési résztvevő, még nem lesz egyszersmind kulturális szakember is.) Egy ilyen szükséges elismerést kétségbe vonó példa volt a fesztiválok éve marketingje, amely kifejezetten tömeges kereskedelmi reklámdivatokat követett közben alapvetően megcsúfolva a magyar kultúra hagyományos formáit és tartalmait. Harmadik lépésként a döntéshozó politikának el kell ismernie mindkét szakmát döntés-előkészítő szakmának. (Egy kirándulgató és művelődgető helyi politikus e szokásai által még nem válik mindkét szakterület tudós szakemberévé.) Viszont ha az előzőek megtörténtek, akkor mindkét szakmának lojálissá kell válnia a politikai döntéshozáshoz, hiszen a polgári demokrácia szabályai szerint ennek jogosítványai pedig ott elsődlegesek! Különösen igaz ez az ellenállói attitűdbe immár régóta „beleszeretett” művelődési szakma számára! A Tolna megyeihez hasonló helyzetben a gyors desztinációs kitörési lehetőséget a kulturális utak (vagy rövidebb néven kultúrutak) borutak mintájára történő kialakítása jelentheti. Ez egyébként automatikus csatlakozást kínálhatna a már előrébb (esetenként jóval előrébb) tartó térségekhez is. Petőfi-kultúrút kínálkozik Bács-Kiskunnal közösen. Sárszenlőrinc, Borjád és Ozora hangulatos kiegészítői lehetnének a kiskunsági Petőfi-emlékhelyekről átkelő vendégek programjának. Ugyancsak a dunai „túlféllel” közösen képezhetne csomagot a Magyar Világjárók Kultúrút (Dunaföldvárról Magyar László, Bajáról Jelky András örökségét mindenképpen beleértve). És akár már a „fél világgal” is együttműködhetnénk, ha a Lisztkultúrút (magyar ihletésű) szép terveiből valamennyi ténylegesen is megvalósulna. Ugyancsak élő nemzetközi terv már a LIMES-kultúrút, amely több folyam menti településünket felrangosíthatná. Várak és kastélyok… Háryk és münchhausenek… A sor folytatható! Tolna megyében kiemelkedő lehetőségeket kínál a kulturális örökségi komplexitás százarcúsága. Az élő szellemi örökség, a folklór tekintetében országos dobogós a megyénk, amivel élni kellene! Íme, a 21. század honismereti turisztikai kihívásai rendre a hely múltjába, szelleméhez vezetnek vissza…

7

∗

VÁNDORGYŰLÉS UTÁN

∗ VÁNDORGYŰLÉS UTÁN

∗

A Magyar Népművelők Egyesületének nyilatkozata 2010. OKTÓBER 15. Mottó: „Én nem rombolok azért, hogy alkotásokkal dicsekedjem, én csak olyan alkotásokat óhajtom és törekszem alkotni, amelyekből nemzetemre áldást, hasznot várhatok… …A mérsékelt nyugodt fejlődést biztosító, szünetet nem ismerő haladás az, amely a nemzeti érdekkel kapcsolatban van, és ez az, amit nekünk követnünk kell.” (Wlassics Gyula, VKM) E sorokat egy évszázaddal ezelőtt a századforduló egyik legjelentősebb, az akkori közművelődést és oktatást honi és európai mércével mérve is haladó irányba terelő politikusa, Wlassics Gyula vetette papírra. A XXI. századot éppen csak átlépve megállapíthatjuk: a fent leírtak a mai napig érvényesek és követendők. A hazai közművelődés – melybe beleértjük a kulturális értékek létrehozásnak folyamatát (alkotás), az értékek megőrzését és azok minél szélesebb körben való közvetítését – valamennyi irányítójának, formálójának és alakítójának érdeke, hogy e páratlan és a magyar szokásokhoz, viszonyokhoz igazodó több évszázad alatt kialakult tevékenység az elkövetkezendő évtizedekben is szolgálni tudja a nemzet haladását és érdekeit. A közművelődésben tevékenykedő szakembereket összefogó és képviselő szakmai szervezetek éppen ezért tartják fontosnak a párbeszédet a megalakult polgári kormánnyal, szorosabban annak kulturális életét irányító és meghatározó szereplőivel. Megismerve a magyar kormányt alakító, a polgári értékek fontosságát hirdető pártszövetség kultúráról vallott téziseit, és figyelembe véve az abban megfogalmazottakat, megállapíthatjuk, hogy a nézetek, a célok és az azok eléréshez felvázolt megvalósítási elképzelések nem különböznek a közművelődésben dolgozó szakemberek kultúráról és annak műveléséről, közvetítéséről szóló véleményétől és az annak érdekében végzett tevékenységüktől. Ennek szellemében az aláíró szakmai és érdekképviseleti szervezetek az alábbi nyilatkozatot fogalmazzák meg:

8

„Legyen a kultúra is stratégiai ágazat!” A közművelődés országos hatókörű szakmai civil szervezeteinek tézisei a kulturális alapellátás megújításához: A művelődési és közösségi házak az ország leglátogatottabb kulturális terei. A Klebelsberg Kúnó idején lerakott alapokon mára működésében és szervezeti formájában is sokszínű rendszer alakult ki. A mintegy 5 ezer művelődési és közösségi házat évente 71,7 millió fő látogatja minden korosztályból. Beépültek az emberek hétköznapjaiba, hisz közösségek otthonai, a civil szféra együttműködő partnerei, a tehetséggondozás és az amatőr alkotóművészet műhelyei, a kortárs művészetek közvetítői, a helyi közélet és társasági élet színterei, a felnőttoktatás erősödő bázisai, az információk központjai, a szórakozás és kikapcsolódás, a helyi ünnepek és fesztiválok helyszínei. A benne dolgozók feladata közszolgálat a szó legnemesebb értelmében: közösségfejlesztés, hagyományápolás, értékteremtés, értékközvetítés. A szakmánk iránt érzett elhivatottságunk, a helyi közösségek és a kulturális értékek melletti elkötelezettségünk miatt kérjük tisztelettel a törvények alkotóit és a művelődés irányítóit, hogy egybecsengve a polgári kormány közösségeket építő és erősítő törekvésével az alábbiakban támogassák, segítsék a közművelődés fejlesztését: 1. Törvénykezés Az 1997. évi CXL. törvénynek a megváltozott viszonyokhoz igazított módosításával teremtődjön meg a közművelődési feladatellátás korszerű jogszabályi kerete, mely biztosítja a tartalmi és szervezeti sokszínűséget, ugyanakkor határozottan rögzíti az állam és az önkormányzatok felelősségét és szerepét! A művelődéshez való alapjog állami és önkormányzati feltételeinek biztosítása kerüljön be az új alkotmányba is! Törvényben javasoljuk rögzíteni, hogy az ágazatban dolgozók közfeladatot látnak el, így jogszabályi védelmet élveznek! 2. Finanszírozás Kérjük, hogy állítsák vissza a közművelődési- és közgyűjteményi feladatellátás önálló normatíváját, mely az állam részéről a feladatellátás fontosságát is jelezné az önkormányzatok számára!


∗

VÁNDORGYŰLÉS UTÁN

Az éves normatíva mértéke tükrözze az állam elkötelezettségét, ez az összeg semmiképpen se legyen kevesebb a 2008.évi közgyűjteményi-közművelődési normatíva összegénél. (A települési normatíva ekkor 1135, a megyei normatíva 375 forint volt.) Történjen meg a bérrendszer áttekintése, kerüljön sor bérrendezésre és az elmúlt évek során elvett juttatások visszaadására. Szorgalmazzuk, hogy a vállalkozások adókedvezménye szélesedjen ki a kulturális terület támogatásának lehetőségével. A fejlesztési források elosztásának decentralizálásával támogassák a kulturális alapú vidékfejlesztést! 3. Hálózatszerű működés kiépítése és megerősítése Indokoltnak tarjuk – az eltérő adottságok és lehetőségek miatt – a szervezeti sokszínűséget, ugyanakkor a hálózatszerű működés biztosítása érdekében

∗ VÁNDORGYŰLÉS UTÁN

∗

célszerű a feladatellátás minden szintjén a szervezeteknek a kialakuló közigazgatási struktúrához való igazítása és megerősítése. Valamennyi a közművelődésben dolgozó intézmény és szakmai szervezet, valamint a benne dolgozó népművelő és művelődésszervező célja az, hogy legyenek a művelődési házak a közösségek otthonai, a nemzeti és egyetemes kultúra értékteremtő, értékmegőrző, értékközvetítő tevékenységének és az egész életen át tartó tanulásnak a helyi bástyái, melyek hozzájárulnak a kulturális esélyegyenlőséghez, a vidéki Magyarország felzárkózásához. Az aláíró szakmai szervezetek a kitűzött célok elérése érdekében felajánlják szakmai tapasztalatukat és együttműködésüket a Magyar Köztársaság Országgyűlésének és az ágazatot irányító Nemzeti Erőforrás Minisztériumának.

FELHÍVÁS A Magyar Népművelők Egyesülete (MNE) XXVII. Vándorgyűlésén, Szombathelyen a Népművelők Hajdú-Bihar Megyei Egyesülete kezdeményezésére felhívással fordult minden művelődési és közösségi házhoz, hogy a vörösiszap-katasztrófa által okozott károk enyhítésre és az újjáépítés támogatására 2010. november 11-14. között a REKULT projekt keretében – megmutatva a társadalomnak a kulturális szakma összefogó erejét is – szervezzenek olyan rendezvényeket, amelyek bevételei az újjáépítést szolgálják. Kérjük, hogy a felajánlott pénzösszegeket az MNE alábbi számlaszámára utalják:

11701004 – 20237684 Az MNE a befolyt pénzösszeget a Magyar Kármentő Alapba fizeti be. Kérjük a résztvevő intézményeket, szervezeteket, hogy a mane.hu honlapon található Regisztrációs lap kitöltésével és elektronikusan a [email protected] e-mail címre küldésével regisztráljanak, hogy követni tudjuk az eseményeket! A REKULT arculati elemei az egyesület honlapjáról letölthetők. Kérjük plakátként, szórólapként stb. egységesen ezt használni! A helyi sajtó tájékoztatására ugyanott csatolunk egy sajtóközleményt is, kérve a szervezőket, hogy juttassák el az érintettekhez. Kérjük a művelődési és közösségi házakat, minél nagyobb számban csatlakozzanak a felhíváshoz, hogy mi is segíthessünk a bajba jutottakon a kultúra segítségével! Sajó Attila elnök, Magyar Népművelők Egyesülete


9

∗ A NÉPMŰVÉSZETEK JEGYÉBEN ∗ A NÉPMŰVÉSZETEK JEGYÉBEN ∗ Az Országos Népművészeti Kiállításra bejutott Tolna megyei pályázók és alkotásaik HÍMZÉS 1. SZEKSZÁRDI DÍSZÍTŐMŰVÉSZETI SZAKKÖR – 7100 Szekszárd, Szent István tér 10. > Terv: NÉMETH PÁLNÉ, Népművészet Mestere – Kivitelezés : BŐSZE ÁGNES SÁRKÖZI BÍBORVÉG-MINTÁS TERÍTŐ, 56x56 cm > Terv: NÉMETH PÁLNÉ, Népművészet Mestere – Kivitelezés: DÖMÖTÖR LÁSZLÓNÉ SÁRKÖZI JEGYKENDŐ-MINTÁS TERÍTŐ, 83x83 cm 2. PÁLNÉ R. GIZELLA – 7100 Szekszárd, Mészáros Lázár utca 7. SÁRKÖZI JEGYKENDŐ-MINTÁS TERÍTŐ, 45x45 cm 3. NYIRATI ISTVÁNNÉ – 7100 Szekszárd, Hunyadi utca SÁRKÖZI BÍBORVÉG-MINTÁS FUTÓ, 89x65 cm 4. BELVÁROSI ÉS ÚJDOMBÓVÁRI HIMZŐK > TIGER KÁROLYNÉ – 7200 Dombóvár, Kéknefelejcs utca 10. KAPOSMENTI FUTÓ, 75x36 cm KAPOSMENTI TERÍTŐ, 62x62 cm KAPOSMENTI TERÍTŐ, 62x62 cm > DÓZSA JÁNOSNÉ – 7200 Dombóvár, Móra Ferenc utca 44. KAPOSMENTI FUTÓ, 72x37 cm KAPOSMENTI FUTÓ, 82x36 cm > GELENCSÉR LAJOSNÉ – 7200 Dombóvár, Fő utca 115. VAGDALÁSOS FUTÓ, 86x34 cm 5. KAPOSMENTI HÍMZŐSZAKKÖR – 7361 Kaposszekcső, Zalka Máté utca 46. > DR. KESZLER GÁBORNÉ KOMÁDI FALVÉDŐ, 172x66 cm DÉL-BARANYAI „BÉKASZÁJAS” ASZTALTERÍTŐ, 147x109 cm KAPOSMENTI LYUKHÍMZÉS, 74x70 cm > REMLER HENRIKNÉ KOMÁDI FALVÉDŐ, 172x60 cm 10

> BÓZSING ERNŐNÉ KAPOSMENTI TERÍTŐ, 82x78 cm > WOLF JÁNOSNÉ SÁRKÖZI BÍBORVÉG-MINTÁS FUTÓ, 92x42 cm 6. HÍMES KEZEK MÚZEUMI HÍMZŐKÖR – 7200 Dombóvár, Zrínyi utca 17. > VINCZELLÉR JÓZSEFNÉ KAPOSMENTI TERÍTŐ, 67x64 cm GÖMÖRI GÖBÖS TERÍTŐ, 97x95 cm > VÁRNAI PÁLNÉ KAPOSMENTI FUTÓ, 48x32 cm > VÉRTESI JÁNOSNÉ DÉL-BARANYAI VAGDALÁSOS HÍMZETT TERÍTŐ, 72x66 cm 7. HARTMANN KLÁRA – 7045 Györköny, Rákóczi utca 38. BUKOVINAI SZÉKELY KÍGYÓFEJES TAKARGATÓ, 118x68 cm BUKOVINAI SZÉKELY GEREBLYÉS TAKARGATÓ, 110x58 cm BUKOVINAI SZÉKELY KANTÁROS TÖRÖLKÖZŐ, 140x54 cm BEREGI MINTÁS TERÍTŐ, 150x54 cm 8. KUHL JÁNOSNÉ – 7143 Őcsény, Kodály utca SÁRKÖZI JEGYKENDŐ-MINTÁS TERÍTŐ, 104x90 cm 9. MINORITSNÉ HANDL ZSUZSANNA – 7143, Őcsény Árpád sor 55. SÁRKÖZI BÍBORVÉG-MINTÁS FUTÓ, 65x36 cm 10. GLÖCKLERNÉ SZŰCS ADÉL – 7143 Őcsény, Széchenyi utca 58. SÁRKÖZI JEGYKENDŐ-MINTÁS TERÍTŐ, 83x61 cm 11. NÉMETH VALÉRNÉ – 7149 Báta, Fürst Sándor utca 5. BÁTAI PÖNDŐKÖTŐS FUTÓ, 66x32 cm 12. ÉLŐ LAJOSNÉ, Népi Iparművész – 7200 Dombóvár, Zalka Máté utca 17. DÉL-BARANYAI VAGDALÁSOS HÍMZETT TERÍTŐ, 88x58 cm TMÁMK HÍRLEVÉL 2010. OKTÓBER

∗ A NÉPMŰVÉSZETEK JEGYÉBEN ∗ A NÉPMŰVÉSZETEK JEGYÉBEN ∗ VISELET 1. WILHELM KONRÁDNÉ – 7064 Gyönk, Vásártéri utca 22/1. SVÁB TUTYI (1 PÁR), 38-as SVÁB TUTYI (1 PÁR), 42-es 2. HERINGES ÁRPÁDNÉ – 7140 Bátaszék, Erzsébet út 16. SÁRPILISI MENYASSZONYI RÓZSAGOMBOS HARISNYA, felnőtt BOGYISZLÓI NŐI ÜNNEPI BÜTYKÖS HARISNYA, felnőtt SIÓAGÁRDI NŐI ÜNNEPI BÜTYKÖS HARISNYA, felnőtt MOHÁCS KÖRNYÉKI SOKAC-BUNYEVÁC ÜNNEPI HARISNYA, felnőtt SIÓAGÁRDI NŐI ÜNNEPI SZŐLŐFEJES HARISNYA, felnőtt SZŐTTES 1. MAJOSI SZÖVŐSZAKKÖR – 7187 Bonyhád-Majos, II. utca 16. > Terv: LŐRINCZ ALADÁRNÉ, Népművészet Mestere – Kivitelezés: SZEMEREI JANKA BUKOVINAI SZÉKELY PÁRNA, 58x38 cm BUKOVINAI SZÉKELY PÁRNA, 58x38 cm > Terv: LŐRINCZ ALADÁRNÉ, Népművészet Mestere – Kivit.: TÓTH ZSÓFIA ESZTER BUKOVINAI SZÉKELY FUTÓ, 130x50 cm BUKOVINAI SZÉKELY PÁRNA, 57x38 cm > Terv: LŐRINCZ ALADÁRNÉ, Népművészet Mestere – Kivitelezés: KUTI EMESE BUKOVINAI SZÉKELY FUTÓ, 160x54 cm 2. LŐRINCZ ALADÁRNÉ, Népművészet Mestere BUKOVINAI SZÉKELY FUTÓ, 87x39 cm BUKOVINAI SZÉKELY FUTÓ, 88x40 cm BUKOVINAI SZÉKELY FUTÓ, 190x47 cm BUKOVINAI SZÉKELY FUTÓ, 104x40 cm BUKOVINAI SZÉKELY FALVÉDŐ, 190x47 cm BUKOVINAI SZÉKELY PÁRNA, 56x40 cm BUKOVINAI SZÉKELY PÁRNA, 56x40 cm BUKOVINAI SZÉKELY FUTÓ, 82x35 cm BUKOVINAI SZÉKELY FUTÓ, 88x40 cm 3. BERÉTI ISTVÁNNÉ, Népi Iparművész 7186 Nagyvejke, Fő utca 63. BUKOVINAI SZÉKELY DÍSZPÁRNA, 60x40 cm BUKOVINAI SZÉKELY FUTÓ, 90x35 cm BUKOVINAI SZÉKELY FUTÓ, 100x35 cm TMÁMK HÍRLEVÉL 2010. OKTÓBER

FAZEKAS 1. CSÚCS ENDRE, Népi Iparművész – 7100 Szekszárd, Prantner utca 12. KAPOSMENTI PÁLINKACSURGATÓ + 6 POHÁR KAPOSMENTI SZŰRŐTÁL XIII. SZÁZADI VIZESEDÉNY BÁTASZÉKI VIZESKANTA BÁTASZÉKI KORSÓ BÁTASZÉKI VAJKÖPÜLŐ 2. KOZÁK ÉVA, Népművészet Mestere – 7134 Gerjen, Vajda János utca 18. DUNÁNTÚLI CÍMERES KANCSÓ, 32 cm ALFÖLDI GYÜMÖLCSÖS TÁL, 30 cm Ø ALFÖLDI CSÖRÖGÉS TÁL, 36 cm Ø ALFÖLDI FIÓKOS TÜKÖR, 40 cm 3. RÁCS RÓBERT, Népi Iparművész – 7146 Várdomb, Kossuth Lajos utca 14. MÓRÁGYI TÁNYÉR, 26 cm Ø MÓRÁGYI TÁNYÉR, 33 cm Ø MÓRÁGYI TÁNYÉR, 30 cm Ø SÁRKÖZI ARATÓKORSÓ, 65 cm MÓRÁGYI MADARAS TÁL, 45 cm Ø ÉKSZER 1. LIESZKOVSZKY TIBORNÉ – 7165 Mórágy, Kossuth utca 20. CSIPKÉS TÁSZLI, 36x4,5 cm (egyéni terv) 2. OLÁH MÁRTA, Népművészet Ifjú Mestere, Népi Iparművész– 1087 Budapest, Vagon tér 6. fsz. 2. NYAKSI VÁLTOTT CSAVARÁSSAL, 32x13 cm DECSI NAGYVIRÁGOS NYAKSI, 32x13 cm 3. DECSI-KISS JÁNOSNÉ, Népi Iparművész – 7144 Decs, Bem Apó utca 4. SÁRKÖZI NAGYVIRÁGOS NYAKSI, 32x8,5 cm UKRÁN KRIZA, 37x4,5 cm HÍMES TOJÁS MOLNÁR ÉVA – 7200 Dombóvár, Gyöngyvirág krt. 60. HAGYMAHÉJAS HÍMES TOJÁS (tyúk) – 6 db BŐRMŰVESSÉG KÖNYVNÉ SZABÓ ÉVA, Népi Iparművész – 7081 Simontornya, Petőfi utca 12. FŰZÖTT DÍSZŰ NŐI VÁLLTÁSKA – 3 db 11

∗ A NÉPMŰVÉSZETEK JEGYÉBEN ∗ A NÉPMŰVÉSZETEK JEGYÉBEN ∗ (forrás: www.tolnaart.hu)

Ì

Fent: KÖNYVNÉ SZABÓ ÉVA NÉPI IPARMŰVÉSZ Lent: BERÉTI ISTVÁNNÉ NÉPI IPARMŰVÉSZ

12


∗ A NÉPMŰVÉSZETEK JEGYÉBEN ∗ A NÉPMŰVÉSZETEK JEGYÉBEN ∗ (forrás: www.tolnaart.hu)

Ì

Fent: DECSI-KISS JÁNOSNÉ NÉPI IPARMŰVÉSZ Lent: CSÚCS ENDRE NÉPI IPARMŰVÉSZ


13

∗ PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK ∗ PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK ∗ Esélykülönbséget mérséklő kulturális vidékfejlesztés elősegítése A Nemzeti Erőforrás Minisztérium kulturális államtitkára 2010. augusztus 23-án döntött az „Esélykülönbséget mérséklő kulturális vidékfejlesztés elősegítése” tárgykörben beérkezett pályázatok támogatásáról. A Közkincs-program keretében meghirdetett pályázat a kistérségi közművelődési referensek alkalmazását és kistérségi közkincs-kerekasztalok létrehozását, meglévők működésének támogatását teszi lehetővé.

A pályázat azonosító száma

A pályázó teljes neve

A pályázati kiírás két altémájára összesen 143 db pályázat érkezett 152.197.729 forint forrásigénnyel. A formailag érvényes pályázatok száma: 140 db, melyből 122 pályázat részesül a 77.8 millió forint összértékű támogatási forrásból. A Dél-dunántúli régióban 21 db pályázat érkezett be, 21 999 000 Ft támogatási igénnyel. A pályázatok közül 15 db részesült 9 679 000 forintos támogatásban. Eredményesen szerepeltek a Tolna megyeiek is:

A település neve

Pályázati cél

Kt-2-17006/dd10

Kistérségi közművelődési referens további alkalmazása Kistérség -2 Völgységi TöbbcéKözművelődési referens lú Kistérségi Társulás Bonyhád továbbfoglalkoztatása Paksi kistérségi közműPaks Város Polvelődési-múzeumi refegármesteri Hivatarens továbbfoglalkoztala Paks tása

K-1-17010/dd10

Új közkincs-kerekasztal létrehozása: Közkincs-1 Dombóvári Kistérségi Dombóvár és KörKözkincs-Kerekasztal létnyéke Többcélú Kisrehozása és működtetétérségi Társulás Dombóvár se

Kt-2-17005/dd10

Támogatás Ft

1 250 000

1 250 000

300 000

Meglévő közkincs-kerekasztal további működésének támogatása: Közkincs-2 Völgységi TöbbcéKistérségi közkincsK2b-17lú Kistérségi Társukerekasztal további mű340 000 013/dd10 lás Bonyhád ködésének támogatása K2c-17015/dd10

Paksi Közművelődési Nonprofit Kft. Paks

A Paksi Kistérségi Közkincs-Kerekasztal további működtetése

300 000

K2c-17019/dd10

Szekszárd és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Szekszárd

A Szekszárdi Kistérségi Közkincs-Kerekasztal további működtetése

300 000

14


∗ BEHARANGOZÓ ∗ BEHARANGOZÓ ∗ BEHARANGOZÓ ∗ BEHARANGOZÓ ∗ Filharmónia Ifjúsági Hangversenysorozat Tolna megyében 2010/2011 A Tolna Megyei Általános Művelődési Központ szervezi a megyében az ifjúsági hangversenyeket általános és középiskolás diákok részére. A Filharmónia DélDunántúli Kht-val közösen szervezett bérlet három hangversenyt tartalmaz, melyek mindegyike hangszerbemutatóval, ismertetővel gazdagított, így a közönség a művek keletkezésének körülményeivel, az alkotók életével is megismerkedhet. Információ: Czink Judit 20/851-4334

2011. január 31 – február 4. Közreműködik: Daniel Speer Rézfúvós Quintett Műsor: "Az opera másként" Verdi: Aida – Bevonulási induló Weber: A bűvös vadász - Vadász kórus Wagner: Tannhäuser - Zarándok kórus Mozart: Varázsfuvola - Sarastro áriája Bizet: Carmen – részletek

2010. november 22 - 26. Közreműködik: Kuncz László, Károly Edit, Szigetvári Dávid és a Savaria Barokk Együttes Művészeti vezető és moderátor: Németh Pál Műsor: Pergolesi: Az úrhatnám szolgáló - vígopera

2011. március 23 - 29. Közreműködik: Pécsi Szimfonietta Vezényel: Cser Miklós/Ménesi Gergely Moderátor: Kircsi László Mesélő: Sólyom Katalin Műsor: Prokofjev: Péter és a farkas

2010. november 22-26.

2011. január 31 - február 4.

2011. március 23-29.

november 22. hétfő 9,00 Dombóvár (Művelődési Központ) 13,00 Bonyhád (Művelődési Központ)

január 31. hétfő 10,00 Bátaszék (Művelődési Központ) 13,00 Bátaszék (Művelődési Központ)

március 23. szerda 9,00 Dombóvár (Művelődési Központ) 13,00 Bonyhád (Művelődési Központ)

november 23. kedd 8,45 Hőgyész (Művelődési Ház) 11,00 Gyönk (Tolnai Lajos Gimnázium) 13,00 Tamási (Művelődési Központ)

február 1. kedd 9,00 Dombóvár (Művelődési Központ) 13,00 Bonyhád (Művelődési Központ)

március 24. csütörtök 10,00 Simontornya (Művelődési Ház) 14,00 Dunaföldvár (Művelődési Központ) 16,00 Paks (Művelődési Központ)

november 24. szerda 10,00 Bátaszék (Művelődési Központ) 13,00 Bátaszék (Művelődési Központ)

február 2. szerda 8,45 Hőgyész (Művelődési Ház) 11,00 Gyönk (Tolnai Lajos Gimnázium) 13,00 Tamási (Művelődési Központ)

március 25. péntek 11,00 Tolna (Bezerédj Szabadidő Közp.) 13,00 Szekszárd (Garay János Gimnázium)

november 25. csütörtök 10,00 Simontornya (Művelődési Ház) 14,00 Dunaföldvár (Művelődési Központ) 16,00 Paks (Művelődési Központ)

február 3. csütörtök 10,00 Simontornya (Művelődési Ház) 14,00 Dunaföldvár (Művelődési Központ) 16,00 Paks (Művelődési Központ)

március 28. hétfő 10,00 Bátaszék (Művelődési Központ) 13,00 Bátaszék (Művelődési Központ)

november 26. péntek 11,00 Tolna (Sztárai M. Gimnázium) 13,00 Szekszárd (Garay János Gimnázium)

február 4. péntek 11,00 Tolna (Sztárai Mihály Gimnázium) 13,00 Szekszárd (Garay János Gimnázium)

március 29. kedd 8,45 Hőgyész (Művelődési Ház) 11,00 Gyönk (Tolnai Lajos Gimnázium) 13,00 Tamási (Művelődési Központ)


15

∗ BEHARANGOZÓ ∗ BEHARANGOZÓ ∗

Pannon Mediterrán Ősz 2010 a Dél-Dunántúl (Baranya-Somogy-Tolna) fesztiválsorozata 2010. szeptember 4 - október 24. A Pannon Mediterrán Ősz sorozat célja a DélDunántúl kulturális értékeinek bemutatása: a nemzeti, nemzetiségi és etnikai kisebbségi kulturális hagyományok megismertetése, a kulturális turizmus kínálatának bővítése, ösztönzése. A fesztiválsorozat egy csokorba gyűjti az őszi mezőgazdasági munkákhoz kapcsolódó népszokásokat, hagyományokat. Ebben az időszakban érnek be az őszi gyümölcsök, a szőlő, kezdődik a szüret. A majd két hónapig zajló fesztiválsorozat jó példája Baranya, Somogy, Tolna megyék településeinek, kistájainak, a megye- és az országhatárokon átnyúló összefogására. „Búcsú a Pannon Mediterrán Ősztől”: OKTÓBER 24. VASÁRNAP

TOLNA MEGYEI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT KÖZMŰVELŐDÉSI SZOLGÁLTATÓ INTÉZET 7100 SZEKSZÁRD, Szent István tér 11-13. II. emelet 211-es szoba Telefon/fax: 74/505-649 E-mail: [email protected] KÖZMŰVELŐDÉSI MUNKATÁRSAK: DR. SAY ISTVÁN igazgató Telefon: 74/505-651 E-mail: [email protected] BAJSZNÉ KISS MAGDOLNA igazgatóhelyettes Telefon: 74/505-649 E-mail: [email protected] CZINK JUDIT közművelődési főtanácsos Telefon: 74/505-649 E-mail: [email protected] KOMJÁTHI TAMÁSNÉ HORVÁTH ÁGNES közművelődési főtanácsos Telefon: 74/505-649 E-mail: [email protected] DIÁKSPORT IRODA 7100 SZEKSZÁRD, Szent István tér 11-13. II. emelet 210-es szoba DIÁKSPORT MUNKATÁRS: FÖLDESI GYULA diáksport főtanácsos (megyei titkár) Telefon/fax: 74/505-661 Mobil: 20/463-1401 E-mail: [email protected] TANULÁSI KÉPESSÉGET VIZSGÁLÓ SZAKÉRTŐI ÉS REHABILITÁCIÓS BIZOTTSÁG 7100 SZEKSZÁRD, Garay tér 9. (Katolikus Általános Iskola épületében) VEZETŐ: PONGRÁCZ ZSÓFIA igazgatóhelyettes (bizottságvezető) Telefon: 74/510-645 Fax: 74/510-646 E-mail: [email protected] TMÁMK HÍRLEVÉL – Kiadja: A Tolna Megyei Általános Művelődési Központ. Szerkesztik: a TMÁMK közművelődési munkatársai (Bajszné Kiss Magdolna, Czink Judit, Komjáthi Tamásné). A Hírlevél felelős szerkesztője és kiadója: Dr. Say István igazgató. Nyomdai munkák: SZLTISZK Nyomda, Tamási. Köszönjük a Tolna Megyei Elnöki Kabinetnek (Ótós Réka, Wessely Judit) a fotóikkal és híreikkel való hozzájárulásukat. TÁMOGATÓK: Tolna Megye Önkormányzata – Nemzeti Kulturális Alap

XXVI. VENDEL-NAPI BÚCSÚ REGIONÁLIS KÉZMŰVES FESZTIVÁL 16


e

DUNA-HÍD FOLKLÓR FESZTIVÁL Június 22-27.

2011 22-27. June DANUBEBRIDGE FOLKLORE FESTIVAL ______________ DUNAFÖLDVÁR (Bölcske, Madocsa, Dunakömlőd) – SZEKSZÁRD (Bogyiszló) –

e

BÁTASZÉK (Pörböly)

e TOLNA MEGYE TOLNA COUNTY

A TARTALOMBÓL: AZ ÉN KULTÚRÁM, A TE KULTÚRÁD, AZ Ő KULTÚRÁJUK (1. oldal) ITTHON TOLNÁBAN (2-4. oldal) HONISMERET ÉS TURIZMUS (5-7

Recommend Documents