Keretszámok (4. oldal) Itthon vagyunk? Itthon vagyunk! (5. oldal) Kiválók a legjobbak közt ( oldal) XLV. félévfolyam 13. szám december 12

TétékásNyúz XLV. félévfolyam 13. szám 2012. december 12.

Az ELTETTK ELTETTKHÖK ELTE TTKHÖK HÖK hetilapja info: [email protected] http://nyuz.elte.hu

Keretszámok (4. oldal) Itthon vagyunk? Itthon vagyunk! (5. oldal) Kiválók a legjobbak közt (12-13. oldal) TTKHÖK

+-

Plusz-Mínusz

Az ELTE Társadalomtudományi Kar három nemzetközi tanulmányok szakos hallgatójából (Fodor Kinga, Szaniszló Nóra, Taki Leila) álló csapat második helyezést ért el az Immigropoly országos felsőoktatási versenyen. A verseny döntőjét 2012. november 21-én rendezték az ELTE BTK konferenciatermében. A vetélkedő az Európai Integrációs Alap és a Belügyminisztérium támogatásával valósul meg, az Európai Unióban élő harmadik országbeli állampolgárokat, az Európai Unió bevándorlási politikáját és a migrációt járja körül. A verseny célja, hogy a felsőoktatásban – elsősorban a társadalomtudományok területén – tanuló diákok tájékozottabbá váljanak a 21. századi migrációs trendekkel kapcsolatban, és új ismereteket szerezve a témában, játékos vetélkedő formájában mérjék össze erejüket. A verseny első levelezős (e-mailes) fordulóját követően a legjobb 10 csapat jutott be az országos döntőbe. http://www.elte.hu

Kémiai hálózatok

Bányai Éva 70 éves Bányai Éva professor emerita 70. születésnapját tudományos üléssel ünnepli az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pszichológiai Intézete. A 2012. december 13-i eseményen a tanárnő munkássága előtt tisztelgő, „Tudatállapotok, hipnózis, egymásra hangolódás” című kötetet Gősiné Greguss Anna mutatja be. Bányai Éva pszichológus 1970 óta foglalkozik hipnóziskutatással. A Stanfordi Egyetemen, E. R. Hilgard hipnóziskutató laboratóriumában fejlesztette ki a hagyományos, ellazuláson alapuló és alvásszerű állapotot létrehozó hipnózisindukciótól eltérő, aktivitásfokozással létrejövő aktív-éber (dinamikus) hipnózis eljárást. Fő kutatási területe a hipnózis élettani hátterének, magatartásra és az élményekre gyakorolt hatásának társas nézőpontból történő tanulmányozása. Az utóbbi időben rákbetegek gyógyítására szolgáló új hipnoterápiás módszerek kidolgozásával foglalkozik, és magas kockázatú rákbetegek kiegészítő hipnózis kezelésének hatását vizsgáló kutatást folytat. Időpont: 2012. december 13. 10:00 Helyszín: ELTE PPK Pszichológiai Intézet (1064 Budapest, Izabella u. 46. 216.) http://www.elte.hu

„Volék sirolm tudotlon” A Magyar Nyelvtudományi Társaság, az ELTE Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszéke, az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskolája, valamint az ELTE Benkő Loránd Magyar Nyelvtörténeti Műhelye és Diákköre tudományos emlékkonferenciát szervez az Ómagyar Mária-siralom felfedezésének 90., valamint a Königsbergi töredék megtalálásának 150. évfordulója alkalmából. Program 14.00 Köszöntő: Dezső Tamás, az ELTE BTK dékánja Megnyitó: Kiss Jenő akadémikus 1. szekció: Az Ómagyar Mária-siralom 2. szekció: Az Ómagyar Mária-siralom és „kortársai” 3. szekció: A Königsbergi töredék Időpont: 2012. december 18. 14:00–19:00 Helyszín: ELTE BTK Kari tanácsterem (1088 Budapest, Múzeum körút 4/A, földszint) http://www.elte.hu

Császár Attila egyetemi tanár „Kémiai hálózatok” címmel tart előadást az Alkímia Ma sorozatban, 2012. december 13-án. A TTK Kémiai Intézet középiskolásoknak szóló ismeretterjesztő előadását a Lágymányosi Campuson rendezik. Az utóbbi két évtizedben a hálózatelmélet (matematikai értelemben a gráfelmélet) érdekes és tanulságos eredményekre vezetett a nagy rendszerek, mint például az internet, valamint az emberek közötti kapcsolódások vizsgálatában. Segíthet-e a hálózatelmélet a molekulák világában, egyes kémiai jellegű problémák megoldásában? Egyáltalán, milyen kémiai (molekulák közötti illetve molekulán belüli) kapcsolati hálók léteznek? Mi a kémiai hálózatok szerveződési elve? Továbbá felmerül az a kérdés is, hogy elegendően nagyok-e a kémiai hálózatok, hogy azokat érdemes legyen a gráfelmélet segítségével vizsgálni? Milyen tanulságokat ígér a hálózatok elmélete a molekulák viselkedésének megértését célul kitűző kémikusok számára? Ehhez hasonló kérdésekre keres választ az előadás. Kísérő programok: Kvízjátékok, Látványos kémiai kísérletek. Időpont: 2012. december 13. 17:00 Helyszín: ELTE Lágymányosi Campus, Eötvös-előadóterem (0.83) http://www.elte.hu Pázmány-relikviák az Egyetemi Könyvtárban Az ELTE Egyetemi Könyvtára 2012. december 14-én tartja a „Pázmány-relikviák a budapesti Egyetemi Könyvtárban” című kiállítás megnyitóját. A kiállítás megtekinthető 2012. december 17. – 2013. március 29. között, munkanapokon 12.00–18.00 óráig. A megnyitón a megjelenteket Szögi László főigazgató köszönti, megnyitó beszédet mond Bitskey István akadémikus. A kiállítást Knapp Éva, az MTA doktora, a kiállítás kurátora mutatja be, aki az egyetemet alapító Pázmány Péter eddig ismeretlen magánkönyvtárának 25 kötetét azonosította. Pázmány Péter pozsonyi könyvgyűjteményének sorsa régóta foglalkoztatja a történeti kutatást. A bíboros érsek 1636. november 12-én kelt végrendelete értelmében könyvtárát a pozsonyi jezsuita kollégiumra hagyta, a jezsuiták pedig a könyveket beolvasztották saját gyűjteményeikbe. Knapp Éva egy általa kidolgozott tudományos módszerrel a Könyvtár történeti állományában azonosította Pázmány Péter pozsonyi magánkönyvtárának ide került állomány-részét. A kiállítás a felfedezést a bíboros pozsonyi magánkönyvtárából származó nyomtatványok, illetve néhány egyéb Pázmányemlék, az egyetem alapítólevele és Pázmány úgynevezett „jezsuita” (fekete) birétuma bemutatásával teszi hozzáférhetővé az érdeklődő nagyközönség számára. Időpont: 2012. december 14. 12:00 Helyszín: ELTE Egyetemi Könyvtár, Díszterem (1053 Budapest, Ferenciek tere 6., I. em http://www.elte.hu

45. félévfolyam 13. szám 2012. december 12.

3

A főszerkesztő nadrágszéle Tartalomjegyzék HÖK ...............................................4-6 (Keretszámok; Rendkívüli Kari Tanács; Küldöttgyűlés; Itthon vagyunk? Itthon vagyunk!) Sport .................................................. 7 (Világkörüli turné) Magyar expedíciók.......................8-9 (Stein Aurél) Faliújság .....................................10-11 Tudományo melléklet ..............12-15 (Kiválók a legjobbak közt; Zimányi-díjas előadás Anatómai tanulmányi Verseny 2012) Helyvektor ..................................... 16 (Teknőstea) Kritika ............................................ 16 (Számkivetve) Cooltér ............................................ 17 (Sisharoma) Négyeshatos ................................... 17 (Love Story) Belszíni fejtés.................................. 18 VeddfELTEis .................................. 19 (Karácsonyi díszek) Mozizóna ........................................ 19 (The Big Bang Theory)

Reszketés és zimankó Ezúttal nem Las Vegasba kell, hogy elkalauzoljalak benneteket, hanem a mai magyar valóságba. A múlthéten beütött a zimankó, hirtelen tél lett. Mindenki számára világossá vált, hogy a két ünnep között csak elvétve fogunk vizsgázni jönni, cserébe viszont akár BTK-s ÁJK-s ismerőseinkkel is találkozhatunk Lágymányoson. De nem csak a hideg rázz ki minket. Hiszen már javában folynak az utolsó vagy éppen utolsó előtti gyakorlati vizsgák, hogy bemelegedjünk a valós vizsgaidőszakra és az azzal járó problémákat már gyakorlott hajóskapitányként kezelhessük. Más dolgokat viszont már korántsem ilyen egyszerű „bevenni” vagy megemészteni, hiszen a kilátásba helyezett további és drasztikus államilag finanszírozott férőhelyek számának csökkentése egyet jelent a 2008-as népszavazáson elutasított tandíj bevezetésével. Most még nem okoz nekünk ez problémát, csak azoknak a 10 ezreknek, akik idén szeretnék megkezdeni felsőfokú tanulmányaikat. De amint megszerezzük a diplománkat és esetleg még egy újabbért szállnánk síkra már egészen biztos, hogy a bőrünkön fogjuk érezni a bevezetésre kerülő tandíjat. Azonban nem csak nekünk kell „fázni”, hiszen oktatóinkat, sőt Egyetemünket is újabb és újabb megszorítások érik el. Vannak oktatók akiknek már csak pár hónappal hosszabbítják meg a megbízási szerződéseiket. Másrészt állami támogatás nélkül egy egyetem sem képes létezni a jelen körülmények között, hiszen ha a diákok nem tudják megfizetni a tandíjat, akkor drasztikusan csökkenni fognak a hallgatói létszámok akkor a rendszerváltás óta felépített tömeg-felsőoktatás és azok épületei mind-mind a süllyesztőben találhatják majd magukat. Ahelyett, hogy élettel teli helyek lennének, mint amilyenek most is. A mi feladatunk, hogy megőrizzük a leendő tudós-kutató palántáknak ezeket az épületek, melyek a tudomány fellegváraiként szolgálnak évek óta és helyt adnak egy évszázados múltra visszatekintő egyetemnek. Mire az újság megjelenik már túl leszünk egy Lágymányosra szervezett tüntetéssel és folyamatban lesz egy másik, amelyet a HÖOK (Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája szervez. Ha tájékozódni szeretnétek arról, hogy mi is történik és milyen hatásai vannak a kormányrendeletnek, illetve, hogy mi a véleményünk akkor lapozzatok a 4. oldalra vagy kövessétek figyelemmel a http:// ttkhok.elte.hu/-t vagy a Facebook oldalunkat. Török Balázs Tétékás Nyúz Főszerkesztő [email protected]

TétékásNyúz XLV. félévfolyam, XIII. szám.

Kiadja az ELTE TTK HÖK. Felelős kiadó: Ferdinandy Bence, a HÖK elnöke. Főszerkesztő: Török Balázs. Vezetőszerkesztő: Törceee. Tördelő: Törceee. Olvasószerkesztők: Fontanji Andor. Címlap: Fodor Immánuel. Rovatok: Belszíni fejtés (Panni), Cooltér (Szalai Evelin), Helyvektor (Saáry Ákos), Kritika (Fontányi A.), Magyar Expedíciók (cili), Mozizóna (Budafai Viktória, Mihály Eszter), Négyeshatos (B. Andi), Sport (Verus), TTT (Kőnig Rita, Karsai Richárd), Tudósítás (Horváth Anna), VeddfELTEis (B&É). Honlap: http://nyuz.elte.hu. E-mail: [email protected]. Telefon: 372-2654, lapzárta után 30/806-3000. Fax: 372-2654. Lapzárta: péntek 12:00. Készült a Demax Művek nyomdaipari Kft. nyomdájában 1200 példányban. A Nyúz a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesület tagja. A főszerkesztő elérhetőségei: [email protected]; személyesen fogadóidőben (péntek 11-13) Déli Hali (00.732).

TétékásNyúz

4

HÖK Keretszámok A legújabb felsőoktatási kormányrendelet Alig telt el egy év és a keretszámok újra drasztikus csökkentésre kerültek. Legalábbis ezzel van tele a média, a Facebook hemzseg a tiltakozóktól, a kormány védekezik. A HÖOK sem tétlenkedik, a TTK HÖK Választmánya pedig szombaton is összeül. De mi is történik valójában? Szóljon erről ez az oldal, szubjektíven, TTK-s hallgatói szempontból. Mielőtt a témához hozzászólnánk, tisztáznunk kell, hogy szerintünk milyennek kellene lennie az optimális magyar felsőoktatásnak. A két alapvető pillér a minőség és az esélyegyenlőség kell, hogy legyen. Mind a kettő elég tág fogalom, fontos tehát, hogy pontosítsuk, mit is értünk ez alatt. A TTK HÖK az elmúlt időszakban többször megfogalmazta már céljaként, hogy a TTK-n olyan diplomát kell szerezniük a hallgatóknak, amely méltó a legrégebbi folyamatosan működő magyar egyetemhez és korszerű, piacképes tudást ad. Ez nem csak azért fontos, mert a frissen diplomázottaknak ez az érdeke, hanem azért is, mert a korábbi és későbbi diplomák értékét befolyásolja minden kiadott oklevél. A túlképzés problémájával régóta küzdünk, bár pontos felmérés nincs, de úgy tapasztaljuk, hogy a legtöbb hallgató és oktató elismeri, hogy nincs szükség évente másfél ezer ELTE-n képzett természettudósra. A kisebb létszámú képzések színvonala alapvetően magasabb, hiszen több idő jut egy hallgató képzésére,a sokat emlegetett rangsorok egy jelentős részénél is szempont az oktató/hallgató arány. Összességében tehát nem mondható problémának, ha a mindenkori Kormány célul tűzi ki a képzésre felvettek számának csökkentését, arról nem is beszélve, hogy évek óta tartó tendencia, hogy a felvetteknek csak töredéke szerez valaha is alapszakos diplomát nálunk. Ráadásul akiket már az új felsőoktatási törvény alatt vettek fel, kötelesek az államnak visszafizetni az itt eltöltött éveket, ha nem szereznek diplomát. A friss kormányrendelet szerint a természettudományi képzési területre országosan felvehető állami ösztöndíjasok száma alacsonyabb, mint ahány állami ösztöndíjast csak az ELTE TTK vett fel az idei tanévben. Ez összhangban van az előbb kifejtett minőségi felsőoktatás céljával. Itt értünk el ahhoz a ponthoz, ahol a felületes szemlélő hátradől, mondván, hogy a hallgatóság a minőség ellen

45. félévfolyam 13. szám 2012. december 12.

lázad, kár vele foglalkozni. Persze, ha jobban belegondolunk, akkor azért fény derül a problémákra. A „tandíj” részösztöndíj formájában kerül bevezetésre, ami azt jelenti, hogy a hallgatóság nagyon szűk rétegén kívül mindenkinek fizetnie kell a tanulmányokért. A részösztöndíjas helyek mértéke ugrásszerűen megnő az új rendelet szerint, vagyis nem az történik, hogy a szakjainkat az eddigi létszám töredékével indítjuk, hanem épp ellenkezőleg, minden eddiginél több helyet kapunk (egyetlen szerencsénk, hogy a túlzsúfolt lágymányosi épületbe nem lehet az eddiginél több hallgatót felvenni, akkreditációs korlátok miatt). Tehát az új rendelet nem a minőséget szolgálja a mi szempontunkból, hanem csak annyit ér el a Kormány, hogy a hallgatóink nagy része félévente 105.000 Ft-ot fog fizetni. A hallgatói szerződést, amelyet egyszer az alkotmánybíróság már megsemmisített, változatlanul nekik is alá kell írniuk. Ráadásul a pedagógusképzés jóval több helyet kap a többi képzési területnél, így újra megkezdődhet a kontraszelekció. Akik nem akarnak fizetni tanulmányaikért, mert nem tehetik meg vagy nem elég elkötelezettek, azok a korábbi tendencia nyomán az újra osztatlanná vált (ezért külön felvételi helyet jelentő) tanárképzésben fognak gyülekezni. Ez sajnos megint azt eredményezheti, hogy a tanárképzés a kutatói pályára alkalmatlan természettudósok gyűjtőhelyévé válik. Szintén problémát jelent, hogy a felvételi nem kerül visszaállításra, így a közismerten iskolafüggő érettségi határozza meg azt, hogy ki kerülhet be és ki nem. A hirtelen jött változás esélyt sem ad a végzősöknek a felkészülésre, alapos mérlegelésre. Egy szegényebb rétegből érkező diák esetében a felvételi létkérdéssé vált a jelentkezés előtt két hónappal. A kevésbé tehetséges hallgatók, akiket eddig csak önköltséges képzésre vettek volna fel, „féláron” kaphatnak képzést. Az esélyegyenlőség elve nem

megsérült, hanem teljesen figyelmen kívül lett hagyva. Megoldásként egyedül a Diákhitel 2 merülhet fel. Legyen akármilyen kedvező feltétele, akkor is egy hitelről beszélünk, ami a fiatal értelmiség eladósodásához vezet. Emellett a felsőoktatás finanszírozásáról ugyan semmi konkrétat nem lehet még tudni, de az eddigi tendenciák alapján nem feltételezhető, hogy a normatív finanszírozás megszűnik, tehát továbbra is kényszer lesz a minél több hallgató felvétele. Ha ez valóban így marad, akkor sok hallgatót fognak úgy felvenni, hogy nincs valódi esélye a szak elvégzésére így a korábban már említett visszafizetési kötelezettség után egy- kettő, de legfeljebb négy és fél év után elbocsájtott hallgatók miatt nem csak az értelmiség, de a diplomával nem rendelkezők is adóssággal fogják kezdeni pályájukat, elvesztegetett évek után. A keretszámok tervezetéről sem az egyetemekkel és főiskolákkal, sem a hallgatókkal nem történt érdemi egyeztetés. Ezek után nem csoda, hogy a Magyar Rektori Konferencia és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája is elítéli a döntést. Nincs ezzel máshogy az ELTE TTK HÖK sem. A szombaton tartott választmányi ülés határozatban ítélte el a rendeletet. A véleménynyilvánításnak méltónak kell lennie az ELTE TTK-hoz, ezért arról is határozatot hoztunk, hogy továbbra is fenntartjuk korábbi álláspontunkat, miszerint a hallgatói érdekképviselet megmozdulásai nem mehetnek szembe a magyar törvényekkel, nem zavarhatják az oktatás rendjét és ügyelniük kell a résztvevők biztonságára. Az előzőek fényében fontosnak tartjuk a hallgatói megmozdulások szervezését és támogatunk minden olyan eseményt, amelyek nem ellentétesek az e bekezdésben leírtakkal. Mindenkit buzdítunk, hogy vegyen részt a HÖOK szerdára tervezett tüntetésén, amiről részletesebb információt és Facebook esemény-linket a ttkhok.elte.hu oldalon találhattok. A leendő értelmiség sorsa és a saját diplomátok értéke rajtatok múlik. Nehéz helyzetben vagyunk, de a vizsgák mellett is meg kell próbálnunk helyt állni. Mutassuk, hogy megfér egymás mellett a minőség és a hallgatói mozgalom! Dukán András Ferenc Gazdasági elnökhelyettes [email protected]

5

HÖK Rendkívüli Kari Tanács 1\3-ad vagy 1\5-öd? A szerdai Kari Tanács ülése fontos kérdéseket tárgyalt hallgatói szempontból – miért is fontos a hallgatói képviselet olyan testületekben, mint a Szenátus vagy a Kari Tanács? A hallgatói érdekképviselet számos szinten működik országunkban, elég csak a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetségére gondolni, de ilyen messzire sem kell menni, hiszen egyetemünkön is jelen van, többségében az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat, nálunk pedig a TTK HÖK gyakorolja napi szinten. Megfelelő érdekképviselet szóba sem jöhet, ha a fenti szervezetek tagjai nem ülnének egyetemi testületekben, és nem nyilváníthatnák ki a véleményüket minden kérdésben. A december 5-i Kari Tanács egyik napirendi pontja pontosan ezt a kérdést vetette fel: mekkora beleszólása van a hallgatóknak a Kar ügyeibe? Az új felsőoktatási törvényből kifolyólag Egyetemünk fő döntéshozó testületében, a Szenátusban már lecsökkent a hallgatói tagok száma, így a kérdés adott volt, miszerint a Kari Tanácsok jelenlegi összetételén (a tagok 1/3-a hallgató) kell-e változtatni. Egyetemünk legtöbb karának erre egy határozott nem volt a válasza, egyedül az Állami- és Jogtudományi Karon határozott úgy a Kari Tanács, miszerint ideálisabb lenne mozgásteret bi ztosítani az összetétel tekintetében, és a hallgatói tagok létszámát az összes tag számának 1/5-e és 1/3-a közé sorolni, nem beleértve a doktorandusz hallgatói delegáltat. A TTK HÖK egyöntetű véleménye szerint meg kéne tartani a TTK Kari Tanácsában az 1/3-os hallgatói jelenlétet, ám ezzel sajnálatos módon a TTK HÖK Kari Tanácsa összességében nem értett egyet, és az ÁJTK-n hozott döntést fogadta el. Surján dékán úr többször hangsúlyozta, miszerint a napirendi pont arról szólt, hogy Egyetemünk Kari Tanácsai önállóan dönthessenek összetételükről, és egy későbbi kari tanácsi ülés fog határozni a TTK HÖK Kari Tanácsának összetételéről, ám hallgatói képviselőink joggal adtak hangot kétségeiknek. Gyakorlatilag a jelenlegi 1/3-os hallgatói jelenlét megközelítőleg az elfogadott beterjesztés plafonja, és bármilyen változtatás azt eredményezné,

hogy a hallgatói képviselet lecsökken a TTK HÖK Kari Tanácsában – ez alól egy kivétel van, amennyiben a hallgatói delegáltak száma ugyanúgy az összes tag számának 1/3-a maradna és ezen felül lenne még a doktorandusz hallgatói delegált. Hallgatói delegáltjaink éppen ezért aggályosnak tartották a változtatás elfogadását, hiszen ez a döntés azt eredményezi, hogy egyetemünk különböző karain különböző mértékben tudnák ellátni képviseletüket a hallgatói delegáltak, valamint az a mellékíz is szerepel benne, hogy a TTK HÖK delegáltjainak munkája nem volt megfelelő a többi karéhoz képest, hiszen számukat le szeretnék csökkenteni. Ezen érvek felsorakoztatása után érdembeli választ sajnos nem kaptunk arra, hogy miért szükséges mégis a változtatás, a beterjesztés pedig elfogadásra került. Nem csak a Kari Tanács, de az összes tanulmányi, vizsga- és szociális ügyekben eljáró bizottságban változás állt be a hallgatói delegáltak számának meghatározásában. A szenátusi javaslat szerint a hallgatói delegáltak száma nem lehet kevesebb, mint az összes tag számának negyede, ezt azonban a TTK állásfoglalásában úgy módosította (a TTK HÖK javaslatára), hogy a hallgatói delegáltak száma az összes tag számának minimum 25, maximum 50%-a, kivéve a szociális ügyekkel foglalkozó bizottságok, ahol nincs felső korlát – így nem lehetetlenítjük el a Kari Ösztöndíj Bizottság működését. Továbbá állásfoglalás történt pár Szervezeti és Működési Szabályzatmódosításról. Ilyen például, hogy a Kari Tanács nem tartja szerencsésnek a szakkollégiumok beolvasztását a kollégiumok címszó alá, hiszen előbbinek vannak olyan tagjai, akik nem bentlakók, hanem „csak” a kollégiumi tevékenységben vesznek részt, illetve a módosítások során már figyelembe lett véve a Doktorandusz Önkormányzat. Nagy Katalin Tanulmányi elnökhelyettes [email protected]

Küldöttgyűlés A TTK HÖK Küldöttgyűlése újra összeült, hogy ellássa feladatait – témán többek közt a jövő évi mentorkoncepció és az Alapszabályunk voltak. Szokásosan a TTK HÖK tisztségviselőinek beszámolójával indítottunk, komolyabb vita egyedül László Dávid szervező elnökhelyettes beszámolója kapcsán alakult ki, melynek végeredményeképpen a Küldöttgyűlés nem fogadta el a beszámolót, és László Dávidot újbóli beszámoltatásra kötelezte, mely választmányi ülésen fog megtörténni. További személyi kérdés merült fel, és a külföldön tartózkodó Sándor Máté Csaba helyére a Kari Tanács doktorandusz delegáltjának a Küldöttgyűlés Szakács Dávidot választotta. Több tisztségviselő hosszas munkája folytán sikerült újraírni a TTK HÖK Alapszabályát, melynek legfrissebb verzióját a Küldöttgyűlés elfogadta és a Szenátus elé fogja terjeszteni. Szó volt továbbá a következő félévre érvényes mentorkoncepcióról, Kovács Fanni, a mentorkoordinátor, a megválasztásakor közzétett verzió óta átdolgozta a koncepciót, melyet behozott Küldöttgyűlésre és ami elfogadásra került. Továbbá a Tétékás Nyúz Szervezeti és Működési Szabályzatáról is szó esett. Török Balázs főszerkesztő bemutatta az általa kidolgozott dokumentumot. A képviselők további ötletekkel és javaslatokkal segítették az így egyre több szempontra kiterjedő szabályzatot, valamint olyan általános fogalmak is rögzítésre kerültek, mint a Rovat vagy a Rovatvezető. Így az elkövetkező Küldöttgyűlésen elfogadásra kerülhet az újság Szervezeti és Működési Szabályzata is. Nagy Katalin Tanulmányi elnökhelyettes [email protected]

TétékásNyúz

6

HÖK Itthon vagyunk? Itthon vagyunk! Tovább gyűrűzik a BEAC-saga Rólunk, egész pontosan a Bogdánfy úti Sporttelep vagyonkezelési jogáról szólnak a hírek – október vége óta már az egyik leglátogatottabb magyar internetes portálon is. Amíg a kiváló eredményeket futószalagon szállító ELTE-BEAC sportolói a parketten húzzák meg hétről hétre a váratlant, addig ez a kormánynak ingatlanügyben az irodaasztalok mögül sikerült: a Tüskecsarnok megszépüléséig az állam kezében marad hőn szeretett sportlétesítményünk. „Itthon vagyunk!”, „Játszik a csapat!” Ilyen és ehhez hasonló rigmusokkal még elvétve sem találkoztam a BEAC csarnok oldalvonalai mentén az elmúlt két évben, ami több szempontból is elszomorító. Egyfelől roppant lehangoló látványt nyújtanak a játéktér mellett felsorakozó, szurkolókra áhítozó üres székek, miközben a

döntés mellett, hogy a beruházás előrehaladásában eddig az eredményezett késlekedéseket, hogy az érintett terület három intézmény (ELTE, BME, NSK) vagyonkezelésében állt... Miután Egyetemünknek más sportcsarnoka, illetve sportoktatásra alkalmas létesítménye nincsen, így a fajsúlyos döntéssel az

határtalanul lelkes hallgatótársaink épp a soros mérkőzésüket vívják a parketten. Úgy tűnik, manapság már a futsalos fiúk meccsein bevett szokássá vált cheerleader bemutató és az ingyen sör sem vonzó... Október közepén azonban egy ennél is meghökkentőbb, bosszantóbb tartalommal „gyarapodott” a felvezető gondolat. Otthontalanság otthona. Derült égből villámcsapás módjára futott át ez az érzés mind az ELTE, mind a BME vezetőségének tagjain a 2012. október 17-ei Magyar Közlöny láttán. Ez az irat ugyanis kész tényként tartalmazza azt a kormányhatározatot, amely alapján a Bogdánfy úti sporttelep vagyonkezelési jogát megvonták a felsőoktatási intézményektől, és azt a Nemzeti Sportközpontok (NSK) kezébe adták. Az NSK sajtóosztályának az ELTE Onlinehoz juttatott reakciója szerint ez a lépés a Tüskecsarnok mihamarabbi elkészülése miatt szükségeltetett. Azzal érvelnek a nagy sajtóvisszhangot kiváltó

ELTE sportszakos képzéseit, általános testnevelés kurzusait és szabadidő-sporttevékenységeit (sportösztöndíjasok edzéseit, sportrendezvényeket) ellehetetlenítették volna. A sport ezúttal is példamutató összetartást generált – ezúttal a pályán kívül. Kronológiai sorrendben haladva előbb az ELTE sportéletét egyre inkább szívügyeként kezelő dr. Mezey Barna irányításával megalakult az Egyetemi Sportbizottság. Rektorunk levélben fordult Orbán Viktorhoz, amelyben rámutatott, hogy az egyetemek alapvető érdeke a Tüskecsarnok mihamarabbi befejezése. Ehhez az ELTE és a BME eddig is minden támogatást megadtak, de az egyeztetések egyoldalú lezárása után a felsőoktatási intézményeket már nem vonták be a kérdéses határozatot előkészítő munkálatokba, így annak tartalmát csak a kihirdetése után ismerték meg. A kormányhatározat megjelenése után tovább folytak a tárgyalások. Az

45. félévfolyam 13. szám 2012. december 12.

érintett egyetemek vezetői abban állapodtak meg a minisztériummal, hogy az NSK a vagyonkezelést csak előre meghatározott időre – két évre, a Tüskecsarnok befejezéséig – veszi át, de az egyetemek az átmeneti időszakban is ingyenes használati és hasznosítási jogot kapnak, míg a terület üzemeltetése és az állagmegóvás továbbra is az ő feladatuk. A Tüskecsarnok elkészülésével kapcsolatos megbeszélésen az NSK képviselői azonban elfelejtettek szólni egy nagyszabású, a csarnokot kiegészítő beruházásról. A kormányzat november 16-án hivatalos levélben értesítette a Magyar Úszó Szövetséget, hogy támogatja egy világbajnokság rendezésére is alkalmas uszodakomplexum felépítését a lágymányosi Tüskecsarnok mellett. Ezzel még inkább kérdésessé vált a Bogdánfy úti sporttelepünk helyzete, hiszen egy sportcsarnok, és egy vb-re alkalmas uszodakomplexum

forgalmának (parkolás, kiürítés) szüksége lesz egy a Bogdánfy és Magyar Tudósok körútját összekötő útra – aminek pont útjába esik a sporttelepünk. Ennek kivitelezéséről nem meglepő módon egyetlen szó sem esett azon a december eleji nyilvános sajtótájékoztatón, melyen Dr. Simicskó István, az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért felelős államtitkára és Vígh László, a kiemelt sportlétesítmény-fejlesztésekkel, sportberuházásokkal összefüggő kormányzati feladatok ellátásáért felelős kormánybiztos közös párbeszédre hívta a XI. kerületi iskolák vezetőit és testnevelő tanárait. Gondolataik egyetlen, hírértékkel is bíró mondatban summázható: 2014-re a Tüskecsarnok készen áll arra, hogy üresen kongó épületből nyüzsgő sportközponttá váljon. Vajon ott majd itthon leszünk? (forrás: ELTE Online)

Kis R. Róbert Sportbiztos [email protected]

7

Sport Világkörüli turné Női Futsal NBII Hogy miért érdemes sportolnotok az ELTE színeiben? Nos például azért, mert így is kijuthattok külföldre, mint az ELTE-BEAC Női Futsal NBII-es csapata. Akik ezúttal Rómában öregbítették Egyetemünk – amúgysem fiatal – hírnevét. Sosem késő elkezdeni sportolni, így ha kedvet kaptatok jelentkezzetek Sportbiztosunknál vagy gyertek el az Éjszakai Sportra pénteken a BEAC-ra. Az ELTE-BEAC Női Futsal NBIIes csapata a bajnoki szünetben sem tétlenkedett, és néhány vendégjátékossal kiegészülve, Rómában járt az Euroroma fantázianévre keresztelt egyetemista sportrendezvényen. Európában, Olaszországon kívül Spanyolországban, Horvátországban, Szerbiában és Németországban is rendeznek hasonló tornákat, amiket az ELTE csapatai három éve rendszeresen látogatnak. A futsalon kívül röplabda, kosárlabda, nagypályás labdarúgás, atlétika, és cheerleading sportágakban mérkőzhetnek meg egymással a hallgatók. Hazánkat idén csak az ELTE futsalosai képviselték. A legerősebb csoportba sorsoltak minket a szervezők, így kerültünk össze a tavalyi győztes Pozsonnyal, a bejrúti egyetem csapatával és a hazai, római csapattal. Az első mérkőzésen hatalmas meglepetést okozva, 3-1-re megvertük a pozsonyi csapatot. Kiválóan játszottak a lányok, és szebbnél szebb támadásokat vezettek, így csak a szerencse mentette meg az

északi szomszédjainkat egy nagyobb vereségtől. A mérkőzés első félidejében Blayer szerzett vezetést egy megpattanó lövésből, amit két csodálatos Jakab gól követett. Védeke-

zésünk kiváló volt, első futsal mecscsét játszó Nagy két gólpasszt adott, és a kapuban debütáló Radványi is hibátlan teljesítményt nyújtott. A győzelem után kitűnő hangulatban várhattuk a második meccset, ahol az addig veretlen, Bejrút volt az ellenfelünk. A mérkőzés elején egy szemfüles góllal szereztünk vezetést, Pfundtner okosan tekerte el a labdát a kimozduló kapus mellett. Még az első félidőben megdupláztuk előnyünket, amikor Blayer gyönyörű paszszát Jakab pörgette a kapuba. A fordulás után,

faragott hátrányán a libanoni csapat, és egyre veszélyesebb támadásokat vezethettek...de a félidő közepén megszereztük a torna talán egyik legszebb gólját! Egy gyönyörű egyérintős labdakihozatal végén, Vincze talált a kapuba, és ezzel el is dőlt a találkozó, a bejrúti csapat már csak csökkenteni tudta a különbséget. A harmadik mérkőzés már tét nélküli volt számunkra, csoportelsőként várhattuk a szombati folytatást. A rómaiak második csapata ellen 3-0 vereséget szenvedtünk, de két újoncot is avattunk Ács és Gargya személyében. Szombat reggel 9.30-kor kezdődött mérkőzésünk, ellenfelünk a római egyetem első csapata volt. A mérkőzés kezdete után már tudtuk, hogy nehéz dolgunk lesz velük, a hazai pálya még a kelleténél is jobban lejtett, és az olasz sporttárs „egyedi” felfogásban vezette a mérkőzést... A vége nem lehetett más csak vereség... Az ELTE-s lányok kiváló játékot produkáltak az egész hétvége folyamán, és megérdemelten végeztek az 5. helyen! Kezdő:Radványi(k), Jakab(c), Blayer,Pfundtner, Vincze Cserék : Bak sai, Ács, N a g y , Gargya Vezetőedző: Sajben Marcell Gólszerzők: Jakab(3), Blayer, Pfundtner,Vincze 2013 áprilisában Barcelonába látogatunk, ahová szívesen várjuk a más sportágak iránt érdeklődőket is. Sajben Marcell http://www.facebook.com/ ElteWomenFutsal/

TétékásNyúz

8

Magyar expedíciók Az Ezer Buddha Barlangtemplomok feltárója Stein Aurél Nos, ahogy azt már megszokhattátok a rovatban, megismerkedhettek egy magyar felfedezőnk életével. Ezen a héten Ázsia felé vesszük az irányt és végigkövetjük Stein Aurél izgalmakban gazdag expedícióit. Stein Márk Aurél (Sir Marc Aurel Stein) egy zsidó család sarjaként látta meg a napvilágot 1862. november 26-án, Pesten. Szülei idős kora végett szellemi neveltetését leginkább édesanyja testvére, Hirschler Ignác, elismert szemész orvos végezte. Nagybátyja kapcsolatai révén már fiatal korában is bepillantást nyerhetett a magyar tudományos életbe és megismerkedhetett a kor legkiválóbb tudósaival és gondolkodóival. A pesti evangélikus gimnáziumban tett sikeres érettségi vizsgája után több ösztöndíjjal a zsebében Bécsbe, később Lipcsébe, majd Tübingenbe utazott, hogy a kor legfelkapottabb egyetemein hallgasson klasszikafilológiát, indológiát, valamint iranisztikát. 1883-ban, mindössze 21 évesen sikeresen megszerezte bölcsészdoktori oklevelét. Egyetemi tanulmányai alatt elsajátította az angol, német, francia, és török nyelvet, emellett behatóan tanulmányozta az óind szanszkritot, mely az összes i n d o e u r ó p a i n ye l v k ö z ö s rokona. 1884-ben Oxfordba, Angliába utazott, hogy tovább folytassa a képzését. Egy évvel később, 1885-ben meg kellett szakítania a tevékenységét, mivel egy éves kötelező katonai szolgálatot kellett végeznie. Ennek keretében elsajátította a Ludovika Akadémián a térképezést, aminek későbbi, sok évtizedes világjárása során rengetegszer hasznát vette. Mindezek után itthon nem kapott oktatói állást, így visszatért Angliába, ahol a British Museum örömmel alkalmazta, mint Kelet-kutató (orientalista). Két évvel később, 1888-ban hívták meg a brit-indiai Lahorba, hogy az ottani egyetemen, a Punjab University-n professzor-

45. félévfolyam 13. szám 2012. december 12.

ként munkálkodjon. Nyugdíjazásáig itt maradt, de a későbbiekben már nem csak mint oktató, de mint publicista és mint régészeti felügyelő is dolgozott. Ahogy azt az egyetemi tanulmányai is mutatják már a kezdetektől fogva India, Irán, Kína és a Nyugat közötti történeti, valamint kulturális kapcsolatok foglalkoztatták. Későbbi tudományos tevékenysége miatt neve mára az egész világon elválaszthatatlanná vált a Selyemút történetével. Az Indiában töltött első tíz évében főleg filológia munkát végzett. Első jelentős kiadványa 1892-ben, angolul jelent meg. A 12. századi kasmíri krónika, Kalhana Rádzsataranginí című művének kritikája, valamint fordítása felkeltette a kor tudósainak figyelmét, és meghozták Stein számára az elismerés első hullámát.

Annak ellenére, hogy kutatásainak székhelye sohasem hazánk volt, nem feledkezett meg a gyökereiről és igen fontosnak tartotta, hogy tartsa a kapcsolatot az itthoni kutatókkal is. Ennek megfelelően 1897-ben megtartotta a Magyar Tudományos Akadémián a székfoglalóját, melynek témája az indiai mohamedán kultúra volt. 1899-től Calcutta mohamedán

egyetemének a Madrasah-nak a professzora. Ugyanebben az évben vált angol állampolgárrá. A régészet irányába egy neves svéd kutató, Sven Hedin terelte érdeklődését. 1900-ban kerekedett fel első nagy expedíciójára. Úticélja a kínai Turkesztán, illetve a Takla-Mahán sivatag voltak. Nem titkolt célja volt, hogy feltárja a sivatag porába temetett romvárosokat, melyekre még 1887-ben figyelt fel. Ekkoriban vált ugyanis divattá az élelmes helyiek körében, hogy mindenféle eredeti, vagy hamisított régiségekkel, leletekkel árasszák el a britindiai múzeumokat. Az ott dolgozó Stein rögtön belevetette magát a fellelhető forrásokba és szellemileg felkészült az előtte álló útra. Felkereste Kjátib Iszlám Akhunt, egy ravasz török kereskedőt, aki régi okiratok hamisításával kereste a kenyerét. Az agyafúrt török a romokban keresgélve talált néhány eredeti birkabőrre festett leletet, és ezeket leutánozva, egy kitalált abc segítségével adta el saját hamisítványait. Stein kifaggatta útvonaláról, és arról, hogy pontosan merre találta az eredetiket. Ugyan ezzel az útjával is felhívta magára a kortársai figyelmét, de a világhírnevet csak a második kutatási hulláma hozta el számára. 1906ban Afganisztán, a Kunlun hegység, a Lop-Nor tó és Tibet határának vidéke felé vette az irányt. Stein

Magyar expedíciók előtt is ismerték már a dunhuangi Ezer Buddha barlangtemplomokat, sőt, 1879-ben már magyar kutatócsoport is járt erre, a korábban már megismert Lóczy Lajos vezetésével. Az ő leírásai miatt ment végül Stein Dunhuang felé is. A barlangtemplomok Kína Gansu (Kanszu) tartományában, Dunhuangtól 15 kilométerre, délkeletre találhatók. A negyedik században buddhista szerzetesek által alapított és épített szentélyek mintegy ezer éven keresztül szolgáltak a virágzó közösség lakhelyéül. Napjainkban összesen 492 barlangban található negyvenötezer négyzetméternyi lenyűgöző falfestményével, valamint több, mint kétezer stukkó szobrával ezt az építészeti együttest tartják a világ legkülönlegesebb buddhista művészeti galériájának. Ha mindez nem lenne elég, hogy különlegessé és varázslatossá tegye a helyet, 1900ban egy taoista szerzetes rátalált egy addig rejtett üregre, melyet még a 11. században zártak le. A rendkívüli szárazságnak köszönhetően a helység több tízezer kéziratot, emellett selyemfestmények kivételes és egyedi gyűjteményét őrizte meg, méghozzá kiváló állapotban. Európaiként elsőként Stein léphetett be a könyvárba, s itt készített feljegyzései, rajzai és fotói meghozták számára az egész világ elismerését. 1913-1916 között újabb érdekes, belső-ázsiai utazást tett. Ezúttal Indiából indult, bejárta egész Perzsiát és Afganisztánt Nagy Sándor hadjáratainak nyomát követve. 1926-ban miután feltárt több romvárost, a Selyemút nyugati része

kezdte el érdekelni. A Selyemút a Kínát a Földközi-tenger mellékével összekötő eurázsiai közlekedési és kereskedelmi útvonal volt. A Kr.e. második századtól több, mint ezer éven keresztül cserélt gazdát az utat szegélyező városokban a selyem, valamint a luxuscikkek és egyéb kereskedelmi portékák. Mindemellett új eszmék, vallási tanok, művészeti stílusok és technológiák terjedésének és meghonosodásának is színtere volt. Az Út a kínai, az indiai, az iráni, valamint a klasszikus nyugati kultúra keveredésének adott helyet, vagyis a Nyugat és Kelet nagy civilizációinak találkozási pontja volt. Nem csoda hát, hogy Stein elkezdte kutatni, hiszen pont ez – a kultúrák keveredése – volt az, ami valójában érdekelte. Iránban, Irakban, Szíriában, végül Transzjordániában feltérképezte a római limest. A második világháború alatt India területén maradt, és ott folytatta kutatásait. Ekkoriban főleg azzal foglalatoskodott, hogy valamiféle rendet teremtsen a felbecsülhetetlen értékű és elképesztő mennyiségű gyűjteményében. Neki köszönhetően addig ismeretlen nyelvek és írások, valamint kultúrák kerültek a kutatók látókörébe, emellett az itt élő népek történetét, valamint művelődéstörténetét teljesen új megvilágításba helyezte. Negyedik, egyben utolsó expedíciójára 1930-ban került sor. Nem igazán volt sikeres, egyrészt már idős volt, tehát kevésbé bírta az utazással járó nehéz körülményeket, másrészt

ekkorra már a politikai helyzet sem engedte, hogy Kína területén végezzen kutatásokat. 1943-ban még egyszer, utoljára felkerekedett és el is jutott Afganisztánba, de eredeti célját, és régi nagy álmát, vagyis azt, hogy az ókori Baktria területén végezzen ásatásokat már nem valósíthatta meg, mivel érkezése után néhány nappal, pontosan egy hónappal 81.-ik születésnapja előtt, 1943. október 26-án elhunyt. Kabul városában, a keresztény temetőben nyugszik. Mint azt már fentebb említettem, az, hogy angol állampolgárrá vált, és gyakorlatilag egész életében a brit-indiai kormányzat szolgálatában tevékenykedett, nem jelentette azt, hogy elszakadt volna szülőföldjétől. Folyamatosan levelezett a magyar szellemi élet képviselőivel, emellett amikor csak tehette, hazalátogatott. Rövid budapesti tartózkodásai során előadásokat tartott a Magyar Tudományos Akadémián, valamint adományokkal támogatta a társaság könyvtárát. Bár gyűjteményének jelentős része ma a British Museumban lelhető fel, illetve tekinthető meg, végrendeletében gondoskodott arról, hogy az MTA is gazdagodjon egyedülálló darabjaival. Nyomtatott könyveit, sőt, kéziratainak is nagyobb részét, valamint több, mint hétezer darabból álló fényképgyűjteményét az Akadémiára hagyta. Napjainkban egy kiállítás gondoskodik Stein emlékének őrzéséről. A hagyatékból származó fotók, térképek, levelek, kéziratok, valamint korabeli és modern kiadványok segítségével kalauzolják el a látogatót – a második belső-ázsiai expedíció útvonalát követve – a világhírnevet hozó felfedezés helyszínére, az Ezer Buddha Barlangtemplomokba, emellett nyomon követhetjük Stein Aurél és Lóczy Lajos, a két kiváló tudós életét. Egyre közelít a – rám még az újdonság erejével ható – vizsgaidőszak. Az ezzel járó stressz, izgalom és pánik nőttön-nő, ahogy a végigbulizott éjszakákat lassan felváltják a végigtanult éjszakák. Remélem a Nyúz olvasása két tétel memorizálása között most is jó kikapcsolódást fog nyújtani mindannyiótoknak! cili

TétékásNyúz

9

Mínusz egy – plusz hét Egyszer fent, egyszer lent Végy egy régi szovjet mozivetítőt, pár cd-t, egy videokazettát, néhány tekercs filmet. Nem éppen ez a jó kiállítás receptje… Persze ha rászabadítasz egy csapat tudománykommunikációs hallgatót, már egészen más a helyzet. Talán néhányan már találkoztatok a mínusz egy logóval a napokban, és bizonyára a legtöbbeteknek fogalma sem volt, mit is jelent. De hát pont ez volt a cél! A mínusz elsőn, a Konferencia terem előtt álló vitrinben már két hete látható a logó, hátha valakinek feltűnik, és kíváncsi lesz, mi is készül itt. A múlt héten elkészült vitrinnel az volt a célunk, hogy megpróbáljunk kicsiben egy igazi 21. századi, diákoknak és tanároknak egyaránt érdekes kiállítást készíteni néhány – hogy tanárunk szavaival éljek – „közepesen érdekes tárgy” felhasználásával. Hiszen azt tanuljuk, hogy milyen a jó ismeretterjesztés. Hogyan lehet a néha száraz, néha nehéz, néha érthetetlennek tűnő dolgokat emészthetővé tenni úgy, hogy közben ne vesszen a lényeg, a precíz és tudományos ismeretek átadása. A kiállítás egy kis körkép a filmvetítés történetéről. És hogy miért pont ez? Mert ahogy körbejártuk a hetedik emeleten található Természettudományos kommunikáció tanszékünk videostúdióját, rengeteg érdekességre bukkantunk, amik önmagukban nem mindig mutatósak, de nagyon izgalmasak tudnak lenni. És hogy ti is annak találjátok, nekiláttunk a munkának. Készült film, hogy megtudjátok, milyen hangokat adnak ki a kiállított tárgyak (pláne ha egy rockzenész instrukcióira szólaltatjuk meg… ), készült infografika és blog, hogy minden érthető legyen, és semmi infóról ne maradjatok le. Az internetes linkekre QR kódok vezetnek, mert hát haladni kell a korral. Na és persze totó is van, mert a rejtvényeket mindenki szereti. A falat a tudkomos diákok fotói díszítik, hogy lássátok, mi mindent tudunk. Reméljük sikerül egy kicsit bemutatkoznunk, mert új szakként az az érzésünk, sokan nem ismernek még minket, nem tudják mit is csinálunk mi ott fent az Északi Tömb hetedik emeletén. A kiállítás épp ezért egy kis kivonata annak a sokszínű munkának, amivel foglalkozunk. Tanulunk a filmezéstől kezdve a grafikán át az újságírásig mindenféléről, természetesen mindent természettudományos alapokon, a tudomány szolgálatában. Szeretettel várunk titeket a mínusz elsőn, a vitrinnél, mert hát nektek készült, és reméljük tetszeni fog. És ha még kérdésetek van, vagy csak elakadtatok egy prezentációval, egy ábrával, vagy egy cikkel, gyertek fel nyugodtan a hetedikre, biztosan találtok ott közülünk valakit, aki segíteni tud. Ha pedig kedvet kaptok a szakhoz, akkor hajrá, mert jövőre is lesz tudkom, és reméljük előbbutóbb mindenkinek természetes lesz, hogy van a TTK-n egy bohém, néha kicsit lökött, kreativitással, és hajmeresztő ötletekkel teli kis társaság, aki ugyanúgy a tudománynak él, mint a kutatók, igaz kicsit másképp. Péntek Csilla Tudománykommunikáció MsC

PÁZMÁNY-RELIKVIÁK A BUDAPESTI EGYETEMI KÖNYVTÁRBAN Kiállítás Pázmány Péter pozsonyi magánkönyvtárának a budapesti Egyetemi Könyvtárban őrzött azonosított állományából A k i á l l í t á s k u r á t o r a : K n a p p É va , a z M TA d o k t o r a

A kiállítás 2012. december 17-től 2013. március 29-ig munkanapokon látogatható, 12–18 óra között ELTE Egyetemi Könyvtár, Díszterem, Budapest, V., Ferenciek tere 6., I. em. www.konyvtar.elte.hu

12

Tudományos melléklet Kiválók a legjobbak között Hol tart az élvonalbeli kutatás? A Nobel-díj a legnagyobb nemzetközi elismerés, amelyet minden évben a legkiválóbb kutatók, a béke élharcosai és nagy hatású írók vehetnek át. A természettudományok területén a díjat általában olyanok kapják, akik eredményei új távlatokat nyitottak a kutatások valamely területén, hozzájárultak fontos kérdések megválaszolásához vagy komoly gyakorlati jelentőséggel bírnak. A Nobel-díjat Alfred Nobel svéd vegyész és feltaláló alapította, amikor 1895-ben írott végrendeletében arról rendelkezett, hogy minden évben díjazzák a fizika, kémia, élettan és orvostudomány, valamint az irodalom legjobbjait és azt, aki a békéért a legtöbbet tette. Fedezetül Nobel vagyonának kamatai szolgálnak. A Nobel-díj nem életműdíj, hanem minden esetben konkrét eredményért adható. A kezdeti időkben sokszor a felfedezés után néhány éven belül díjazták a kutatókat, azonban néhány esetben kiderült, hogy az eredmény jelentősége vagy hitelessége megkérdőjelezhető. Ezért az elmúlt évtizedekben olyan tudósok kapták a természettudományok területén a Nobel-díjat, akik eredményei kiállták az idő próbáját. Jó példa erre Peyton Rous esete, aki 1911-ben írta le a Rous szarkóma vírust, ami a legkorábban megismert onkogén vírus. Ez a vírus csirkéknél okoz szarkóma nevű daganatos megbetegedést. Rous végül 1966-ban nyerte el az élettani és orvostudományi Nobel-díjat. Barbara McClintock története is hasonló: az 1940-es és 1950-es években végezte kísérleteit, amelyek során igazolta a mobilis genetikai elemek létezését és karakterizálta működésüket. Eredményeit azóta is hasznosítják, a mobilis genetikai elemek bizonyos típusait a biológiai kutatásokban eszközként alkalmazzák. McClintock felfedezéseiért 1983-ban szintén az élettani és orvostudományi Nobel-díjat kapta meg. Az idei évben a fizikai, a kémiai és az élettani és orvostudományi díjat is nagyon érdekes területeken elért eredményekért ítélték oda a díjazottaknak. A következőkben dióhéjban összefoglalom az idei díjazottak eredményeit és azok jelentőségét.

45. félévfolyam 13. szám 2012. december 12.

FONTOS LÉPÉS A KVANTUMSZÁMÍTÓGÉPEK FELÉ A 2012. évi fizikai Nobel-díjat a francia Serge Haroche és az amerikai David Wineland nyerte el az általuk kifejlesztett kísérleti eljárásokért, amelyek lehetővé tették egyedi kvantumrendszerek megfigyelését és tulajdonságainak vizsgálatát. Ezzel utat nyitottak a kvantumszámítógépek fejlesztése felé. A díjazott tudósok hatalmas eredménye az, hogy megteremtették egyedi fotonok vagy ionok közvetlen megfigyelésének lehetőségét anélkül, hogy a rendszereket elpusztítanák.

DAVID WINELAND ÉS SERGE HAROCHE

David Wineland laboratóriumában egyedi ionokat ejtettek csapdába elektromos tér segítségével. A környezeti hatásokat kizárták azáltal, hogy a kísérleteket vákuumban vagy extrém alacsony hőmérsékleten végezték. A kísérlet során lézer impulzust használtak a vizsgált ion mozgásának szabályozására és kvantum-szuperpozíció előidézésére. A kvantumszuperpozíció az a jelenség, amikor a kvantummechanikai rendszerek egyidejűleg több állapotban léteznek, például több energiaszintet is betöltenek. A kísérletek során a vizsgált iont a legalacsonyabb energiaszintre hozzák, majd a lézer segítségével két energiaszint közé „lökik”. Ezáltal az ion energiaszintjeinek kvantum-szuperpozíciója vizsgálhatóvá válik.

I O N C S A P D A A Z E G Y E S ÜLT K I R ÁLY S ÁG B E L I N A T I O N A L P H Y S I C A L LABORATORY INTÉZETBEN

Serge Haroche csoportja más módszerekkel vizsgálja a kvantum világot. A párizsi laboratóriumban mikrohullámú fotonokat ejtenek csapdába egy majdnem abszolút nulla hőmérsékletre hűtött, szupervezető tükrökkel bevont cellában. A tükrök fényvisszaverő képessége annyira nagy, hogy a foton a kvantumvilág vizsgálatában nagyon hosszúnak számító időt, egy tized másodpercet tölt a tükrök között odavissza pattogva, és megközelítőleg egy Földkörüli utazás hosszának megfelelő utat tesz meg, amíg elnyelődik vagy elveszik. A vizsgálatok során speciális, hatalmas méretű úgynevezett Rydberg atomokat engednek át a cellán egyesével és meghatározott sebességgel. A Rydberg atom áthalad a cellán a fotont maga mögött hagyva. Ha a Rydberg atom a cellában találkozik egy fotonnal, akkor a kvantumállapotában változás következik be. A kvantumállapot megváltozását ki lehet mutatni a cellán áthaladó Rydberg atomok esetében, azaz a foton jelenléte a cellában kimutatható anélkül, hogy a beavatkozással a fotont elpusztítanák a tudósok. Hasonló módszerekkel Haroche csoportjának sikerült a cellában tartózkodó fotonokat megszámolnia, ami hatalmas eredmény tekintve, hogy a fotonok azonnal elpusztulnának, amint kapcsolatba lépnek a külvilággal.

HOGYAN ÉRZÉKELIK A SEJTEK A KÖRNYEZET MEGVÁLTOZÁSÁT? Az emberi szervezetet nagyságrendileg százezer milliárd, egymással számos fizikai és kémiai kölcsönhatást kialakító sejt építi fel. A legtöbb sejt valamilyen jól meghatározott szerepet tölt be, azaz specializálódott. Elengedhetetlen, hogy a sejtek érzékeljék környezetük megváltozását és adekvát válasszal reagáljanak azokra. Ennek során fontos, hogy sejtjeink tudja-

Tudományos melléklet nak kommunikálni egymással és ezáltal befolyásolhassák egymás működését. Erre a célra a sejteknek érzékelőkkel kell rendelkezniük. A sejt felszínén található érzékelő fehérjéket receptoroknak nevezzük. A 2012. évi kémiai Nobel-díjat két amerikai kutató, Robert J. Lefkowitz and Brian K. Kobilka kapta az úgynevezett G-fehérje kapcsolt receptor család működésének felderítésében szerzett elévülhetetlen érdemeiért. A G-fehérje kapcsolt receptorok a sejten kívül találkoznak az információ hordozójával, legyen az egy bizonyos molekula, vagy akár egy foton, és azt a G-fehérjéken keresztül továbbítják az a sejten belülre.

ROBERT LEFKOWITZ ÉS BRIAN KOBILKA

Ebbe a családba tartoznak többek között az adrenalin, dopamin, szerotonin, fény, íz és szagló receptorok. A legtöbb élettani folyamatban szerepet játszanak ilyen receptorok. Emiatt fontos, hogy a G-fehérje kapcsolt receptor családot általánosságban, és az egyes receptorokat konkrétan is alaposan megismerjük. Számos gyógyszer is ilyen receptorok működésének befolyásolásán keresztül fejti ki hatását. Ezen keresztül belátható, hogy milyen hatalmas előnyei vannak receptorokról való ismereteinknek. Ezeket az ismereteket megszerezni viszont cseppet sem volt egyszerű feladat. A tudósok a 19. század vége óta keresték a receptort, ami közvetíti az adrenalin „jelet” a sejten belülre ezáltal megváltoztatva a sejt anyagcseréjét. Rendkívül izgalmasnak találták a kérdést: hogyan jut el az információ a sejten belülre? A kutatók több évtizedes munkája eredményeként már több, az adrenalin receptorok működését befolyásoló szer is ismert volt, amikor az idén Nobel-díjjal kitüntetett kutatók színre léptek. Azt azonban még mindig nem tudták, hogy a receptor maga hogyan is néz ki. Robert J. Lefkowitz, majd később az általa vezetett kutatócsoport azonosította az első, biológiailag aktív receptorokat. Ezután Lefkowitz érdeklődése középpontjába a receptorokat kódoló gének kerültek. A gének tulajdonképpen a fehérjék tervrajzai, amit a sejt felhasznál

a fehérjék előállítása során. A gén megismerésén keresztül a kutatók közelebb juthatnak a fehérje megismeréséhez is. Ebben az időben alkalmazta Lefkowitz az ifjú Brian Kobilka-t. Kobilka orvosként látta, hogy bizonyos esetekben egy adrenalin injekció beadásán múlik, hogy a beteg meghal vagy felépül. Lenyűgözte az adrenalin hatása és molekuláris szinten kívánta tanulmányozni azt. A receptort kódoló gén azonosítása az 1980-as években hatalmas feladatnak bizonyult, de Kobilka megtalálta a tűt a szénakazalban. A gén vizsgálata során számos hasonlóságot fedeztek fel más receptor génekkel. Ekkor döbbentek rá, hogy valószínűleg harmincnál is több akkor ismert, hasonló felépítésű receptor fehérje működik egymáshoz nagyon hasonlóan az emberi szervezetben G-fehérjékkel kapcsoltan, és ezek a legkülönbözőbb jeleket közvetítik a sejtek számára. Kobilka és kutatócsoportja később két évtizeden keresztül próbálta a jelátvitel pillanatait megörökíteni a receptorok, jelhordozó molekulák és G-fehérjék röntgen krisztallográfiás vizsgálatával. Törekvéseit 2011-ben siker koronázta. Ez az eredmény is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy elnyerhette a Nobel-díjat.

A SEJTEK MEGFIATALÍTÁSÁNAK ÉS ÁTPROGRAMOZÁSÁNAK LEHETŐSÉGE Korábban említettem, hogy a szervezetet felépítő sejtek nagy többsége jól meghatározott funkcióra specializálódott. Az egyedfejlődés korai szakaszában azonban a sejtek még differenciálatlanok, azaz több különböző sejtféleség kialakulhat még belőlük. Az élettani és orvostudományi Nobel-díjat idén John B. Gurdon és Shinya Yamanaka kapta azért a felismerésért, hogy a differenciált, specializálódott sejt megfelelő kezelések hatására „újraprogramozható”, azaz létre lehet hozni érett sejtekből éretlen, többféle sejttípus létrehozására képes sejteket. Ezek az eredmények forradalmasították az élőlények egyedfejlődését kutató fejlődésbiológia területét.

SHINYA YAMANAKA ÉS JOHN GURDON

John B. Gurdon 1962-ben írta le, hogy a sejtek differenciálódása megfordítható folyamat. Egy béka petesejtjének sejtmagját cserélte ki kifejlett béka egy sejtjének sejtmagjára. A petesejtből minden tekintetben normális ebihal fejlődött, azaz a specializált sejt sejtmagja ugyanúgy tartalmazott minden, az ebihal kifejlődéséhez szükséges információt mint a petesejt. Ezzel bizonyította, hogy a korábban érvényes dogmával ellentétben a differenciált sejt nem köteleződött el végérvényesen egy bizonyos funkció mellett. Az eredményeket kétkedve fogadták, azonban több kutatónak sikerült megismételnie a kísérleteket, így elfogadottakká váltak. Gurdon kísérleteit követően intenzív kutatás indult a területen, és a Gurdon által is alkalmazott technikák továbbfejlesztése vezetett többek között ahhoz, hogy napjainkban már akár emlős állatokat is lehet klónozni. Shinya Yamanaka 2006-ban fedezte fel, hogy differenciált egér sejtek újraprogramozhatók és úgynevezett pluripotens, azaz a szervezet minden sejttípusának létrehozására képes őssejtek hozhatók létre belőlük. Ehhez először azonosította, hogy mely gének aktivitása felelős a pluripotens sejtek tulajdonságaiért. Ezek után megvizsgálta, hogy ezeknek a géneknek az aktiválása a pluripotens sejtek tulajdonságainak megjelenését eredményezi-e differenciált sejteknél. Érdekes, hogy az azonosított gének közül mindössze néhánynak az aktivitását kellett megfelelő kombinációban megváltoztatnia ahhoz, hogy differenciált sejteket pluripotens sejtekké programozzon. Yamanaka eredményeit a közlés után szinte azonnal forradalmi áttörésként értékelték. Ezek az eredmények feje tetejére állították a fejlődésbiológia területén dolgozók világát. A tankönyveket újra kellett írni és számos új kutatási területen kezdődött meg a munka. A differenciált sejtek újraprogramozhatósága rengeteg új diagnosztikai és terápiás eljárás jövőbeli kifejlesztése előtt nyithatta meg az utat. Reméljük, hogy így is lesz. A Nobel-díjak történetén, a díjazott eredményeken végig tekintve kirajzolódik, hogy rohamléptekkel száguldunk egy érdekes információktól hemzsegő, és új lehetőségek tömegét rejtő új világ felé. Szakács Dávid Tudományos biztos [email protected]

13

TétékásNyúz

14

Tudományos melléklet Zimányi-díjas előadás Kvarkanyag és Higgs-bozonok Budapesten A 2012. december 3. – december 7. között megrendezett, immáron 12. Zimányi Nehézion-fizikai Téli Iskolára 3 földrész 13 országából, Japántól Európán keresztül Amerikáig 83 résztvevő érkezett. A résztvevők között – nagy örömünkre – 35 diákot, doktoranduszt láttunk vendégül, a többi résztvevő tudományos fokozatot szerzett kutató volt. 5 nap alatt több mint 50 előadás hangzott el. Idei Iskolánk egyik kiemelkedő előadója Petreczky Péter, a Brookhaveni Nemzeti Laboratórium kutatója, aki 2012-ben elnyerte a Zimányi-érmet és a Zimányi-díjat is. A Zimányi-érmet az MTA KFKI RMKI (ma Wigner Fizikai Kutatóközpont) alapította. Az éremmel átadott díjat a Zimányi család biztosítja. A díjat rangos nemzetközi bírálóbizottság ítéli oda, a jelöltek a világ minden tájáról származhatnak. A díjazott olyan kiváló fiatal fizikus lehet, aki méltó folytatója Zimányi József szellemi örökségének, és a legkiválóbb módon járul hozzá a nagyenergiás nehézion-fizikai reakciók kutatásához. A Budapesti Nehézion-fizikai Téli Iskola rendezvénysorozat 2006-ban vette fel az akkor elhunyt Zimányi József akadémikus nevét, a Zimányi-érmet és a Zimányi-díjat 2011-ben adták át először. A díjazott szakmai előadására a Zimányi Nehézion-fizikai Téli Iskolán kerül sor, 2011-ben Tetsufumi Hirano (Tokiói Egyetem, Japán) és 2012-ben Petreczky Péter (BNL, USA) előadásaival hagyományt teremtve. Az ELTE és a Wigner Fizikai Kutatóközpont közötti kapcsolatok elmélyítése céljából a Zimányi-díjas előadását az ELTE Fizikai Intézete az Ortvay Kollokvium előadássorozat részeként is meghirdette. Petreczky Péter beszámolt a RHIC-nél felfedezett és az LHCnál szintén észlelt, szinte tökéletes folyadék állapotú, erősen kölcsönható kvark-gluon plazmával kapcsolatos elméleti kutatásairól. Normál körülmények között az erősen kölcsönható elemi részecskék, kvarkok és gluonok, nem észlelhetők szabad állapotban, hanem csak a hadronok (proton, neutron, pion stb.) belsejében bezárva. Az erős kölcsönhatás elmélete a kvantum színdinamika

45. félévfolyam 13. szám 2012. december 12.

(QCD) numerikus megfogalmazása véges tér-idő rácson rács QCD néven ismert, és ezen diszkretizált elmélet numerikus megoldása elvben lehetővé teszi a kvark-gluon plazma részletes elméleti vizsgálatát. A számítógépek látványos fejlődésének köszönhetően az elmúlt néhány évben jelentős előrelépés történt ezen a téren; Petreczky Péter és csoportja kutatásai nyomán a kvarkgluon plazma számos új tulajdonságát sikerült megérteni. Az Iskola kiemelt vendége volt Michael Tannenbaum, a Brookhaveni Nemzeti Laboratórium vezető kutatója, a PHENIX együttműködés tagja, aki a kvantum-színdinamika felfedezésének 40. évfordulója alkalmából az elmélet történetéről számolt be. Előadása során a diákok és fiatal kutatók is színes és átfogó képet kaphattak a részecskefizika és az erős kölcsönhatás kutatásának hajnaláról, de a legújabb fejleményeket is megismerhették. A lézerfizikai kutatások frontvonaláról Kensuke Homma, a Hiroshimai Egyetem és a párizsi Ecole Polytechnique kutatója számolt be. Izgalmas diszkusszió alakult ki a lézerfizika elméleti hátterével és kísérleti alkalmazásával kapcsolatos fejleményekről. A téma Magyarországon különösen aktuális a szegedi ELI ALPS létesítmény és kutatóközpont építése miatt. A Varró Sándor (MTA Wigner FK SZFI) által áttekintett lézeres részecskegyorsítás is nagy lépésekkel halad előre a tesztkísérletektől és az új módszerektől a gyakorlati megvalósítás felé. Az LHC kutatásai nyomán a CERN 2012. július 4-én fontos eredményt jelentett be: nagy valószínűséggel találtak legalább egy új típusú részecskét, amelynek legalább egy tulajdonsága hasonlít a régóta kere-

sett Higgs-bozonra. A Higgs bozon a részecskefizika Standard Modelljének utolsó, kísérletileg még nem ellenőrzött tulajdonságú részecskéje. Az Iskolán Horváth Dezső, a magyar CMS csoport vezetője számolt be ezekről a kutatásokról. A 2012. novemberi eredmények szerint immár statisztikailag bizonyított egy új részecske felfedezése, a tulajdonságainak részletes kimérése folyamatban van. Horváth Dezső emellett a Standard Modellen túli fizika keresésének eredményeit is bemutatta: az LHC fizikusai egyelőre nem találtak a Standard Modelltől való eltérésre mutató jeleket, azonban rengeteg lehetőséget kizártak, és új stratégiát dolgoztak ki az új fizika kutatására. Csörgő Tamás, a magyar PHENIX és TOTEM csoportok témavezetője egyik, nemzetközi érdeklődést kiváltó előadásában bemutatta a részecskés kártyajáték legújabb fejlesztését, „Higgs boson – on your own” címmel, amely magyar nyelvre „Hogyan csináljunk részecskés kártyajátékból Higgs-bozont” értelmezésben fordítható. A részecskés kártyajáték segítségével a nagycsoportos óvodástól az általános és középiskolás diákokon keresztül a fizikai és szellemi dolgozókig lényegében minden érdeklődő számára elérhetővé, kézzelfoghatóvá, szórakoztatóvá és érthetővé tehető az elemi részecskék rejtélyes világa és a kvarkanyag természete. A most bemutatott két új játék is a korábban kifejlesztett részecskés paklival játszató, és a Higgs-bozon keresés nagy nemzetközi visszhangot és jelentős sajtóérdeklődést kiváltó eredményeit teszi kézzel foghatóvá és szórakoztatóvá, ilyen módon téve közérthetővé az idei év fő részecskefizikai eredményét. Végül, de nem utolsó sorban kiemelt témánk volt az Európai Ifjúsági Akadémia bemutatkozása. André Mischke, az Utrechti Egyetem kvark-gluon plazma kutatócsoportjának vezetője, ERC ösztöndíjas, az Ifjú Európai Akadémia (Young Academy of Europe) elnöke ismertette az Akadémia létrejöttének történetét, céljait, és a kiemelkedő fiatal magyar kutatók csatlakozási lehetőségeit. Készült a Zimányi Iskola sajtóanyaga alapján

15

Tudományos melléklet Anatómiai Tanulmányi Verseny – 2012 ősz Játék a biológiával A versenyzési kedv és az állatanatómia iránti érdeklődés megvan még a hallgatókban. Ezt bizonyította az ELTE TTK Biológiai Intézet Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszéke által megszervezett kétfordulós Anatómia Tanulmányi Verseny, amelyet 2012. november 20-án és december 1-én rendeztek meg. Az ETR-en és a Tétékás Nyúzban szeptembertől hirdetett versenyre november 13-ig jelentkezhettek azok a biológia alapszakos hallgatók, akik korábban az Állatszervezettan I. tárgyból sikeres kollokviumot tettek és az Állattan szigorlat teljesítése még előttük áll. A verseny meghirdetésével szerettünk volna

ródi teremben. 14 versenyző ért el 55% feletti eredményt, ezzel mentesülve a szigorlati beugró dolgozat állatszervezettani részének megírásától. Közülük 7-en 65% feletti eredménnyel továbbjutottak a második fordulóra, közöttük egyaránt voltak A és B szintű gyakorlatra járó hallgatók.

módot adni arra, hogy az anatómia iránt érdeklődő hallgatók a szokásos vizsgahelyzetektől eltérő környezetben és stílusban, de hasonlóan magas színvonalon bizonyíthassák felkészültségüket és találékonyságukat, továbbá azt, hogy a tanultakat miképpen tudják alkalmazni. A vizsgáknál kevésbé stresszes, helyenként játékos körülmények között megrendezett versenyen való részvétel lehetővé teszi a szigorlat állatszervezettani anyagával való szembesülést. A versenyen kiemelkedő teljesítményt nyújtó hallgatókat jutalmazó vizsgakönnyítések csökkentik a vizsgaidőszak terheit. A verseny első, írásbeli fordulója – amely 25 rövid, az Állattan szigorlat beugró kérdéseihez hasonló feladat megoldásából és 4 ábra feliratozásából állt – 66 lelkes hallgató részvételével zajlott a Mogyo-

A második, szóbeli feladatokból álló fordulót – amely nyilvános volt – a Biológiai Intézet Tanácstermében rendeztük. A megmérettetést hat hallgató vállalta. Három részfeladat során lehetett pontokat szerezni. A jelöltek kötelező feladata volt egy 10 perces, a megszerezhető pontok többségével jutalmazható előadás megtartása a verseny anyagából húzott témakörben (a felkészülési idő egységesen 20 perc volt). Minden előadás után – a zsűri kérdéseit követően – a versenytársak további pontokért versengve kiegészíthették az elhangzottakat, ha licitálással megszerezték ennek jogát. Végül villámkérdésekre adott válaszokkal lehetett a pontok számát gyarapítani (a válaszadás jogát itt is licitálással lehetett megszerezni). A kialakult végső sorrend a következő: I. helyezett: Farkas Ákos,

II. helyezett: Zöldi Miklós, III. helyezett: Hamar Éva, IV. helyezett: Molnár Anna, V. helyezett: Szapu Julianna Szulamit, VI. helyezett: Kuti Péter. Azok a hallgatók, akik 80 % feletti eredményt értek el a második fordulóban és egy megadott időpontig teljesítik az emberi idegrendszer és érzékszervek beszámolót, megajánlott jeles szigorlati részjegyet kapnak állatszer-vezettanból. A versenyt támogató szervezetek jóvoltából minden döntőbe jutott résztvevő részesült valamilyen jutalomban: az ELTE TTK HÖK és az ELTE Eötvös Kiadó értékes ajándékkönyveket, az ELTE Hallgatói Karrier- és Szolgáltató Központ ELTE-s pólókat és tanfolyami részvételt, az ELTE Sport Kft. és az ELTE BEAC pedig sportolási lehetőségeket ajánlott fel. A szponzoroknak köszönjük, hogy támogatásukkal hozzájárultak a verseny sikeréhez és rangjának emeléséhez! Reméljük, hogy minden résztvevő úgy érzi, hogy a hagyományos oktatási formákon túllépve közelebb kerülhetett az anatómiához és társaihoz! Gratulálunk a helyezést elért hallgatóknak! A szervezők Csikós György, Molnár Kinga, Lőw Péter, Pálfia Zsolt, Zboray Géza

A FOTÓKAT PAPP ESZTER KÉSZÍTETTE.

TétékásNyúz

16

Helyvektor & Kritika Teknőstea

te egyáltalán nem zavaró, ha valaki közvetlenül a ti társaságotok mellé ül le. Az asztalok különböző méretűek, de nagyobb társasággal érkezve lehetőség van különtermek bérlésére is. Ezek díja óránként 30006000 Ft-ba kerül, viszont a teljes bérleti díj lefogyasztható. A díszítés egyértelműen indián hangulatú, a pincérek és a csinos pincérnők indiánnak öltöztek, a háttérből halk chill out zene szól (bár nem tudom ez hogy passzol az indiánokhoz, de gondolom haladni kellett a korral). A falak narancssárgák, mindenhol fa díszítések, az asztalokon aranyos lámpácskák, minden kellemes hangulatot áraszt. Bár a hely nevében nincs benne a teaház, nem lehet kétségünk afelől, mer-

re járunk. A kis könyvecskében – amelyet akár már a bejárattól magunkkal cipelhetünk – 267 féle teával találkozhatunk (ha már az Altair 75 teájából is nehezen választottál, itt még nagyobb bajban leszel), és emellett elenyésző mennyiségű ennivalót (saláták, pástétomok, rágcsák, sütemények) és alkoholos italt (ami egyébként kimondottan drága). A teák hatalmas választékában megtalálhatjuk az összes jellemző teafajtát (fekete, zöld, fehér, gyümölcs, rooibos), sőt indián teákat, energiateákat és még más különlegességeket is. Egy kancsó tea ára 530-890 Ft között mozog, amihez maximum két csészét szolgálnak fel (egy kanna kb. ötcsészényi teát tartalmaz). A fehér teák kicsit drágábbak, ezekért 1150 Ft-ot kell kipengetnünk. Összességében a remek hangulat és a különleges teák hatalmas választéka miatt egyszer mindenképp érdemes ellátogatni a Zöld Teknős Barlangjába, még ha árai nem is kimondottan hallgatóbarátok. A teaház a Jókai utcában (Az Oktogontól és a Dzsungeltől nem meszsze) található. Bővebb információt a honlapjukon (http://www.zoldteknosbarlangja. hu) találhattok róluk. Saáry Ákos [email protected]

Fogjunk egy maroknyi angol tengerészt, valamint néhány tahiti benszülöttet, rakjuk őket egy lakatlan szigetre, és figyeljük hogy mi történik velük. Hiába mentes az új közösség mindenfajta előítélettől, az emberi kisszerűség előbb vagy utóbb, de menthetetlenül megmételyezi azt. Az európai doktrinák utat törnek maguknak, és érdekes módon a fenenagy vallásosság itt is füstölgő romokat hagy maga után. Amíg a természethez közelebb álló tahitiak egyszerűen élni szeretnének, a szó legletisztultabb értelmében, addig a fehérek a folytonos töprengésükkel – amelyek ismét megszülik a magántulajdon fogalmát,és egyéb haszonnal kecsegtető dolgokat – csak saját pusztulásukat idézik elő. A szigetlakók közötti nézeteltérések elein-

te kettő, majd több pártra szakítják őket, míg végül az ellenségeskedés nyílt háborúba csap át, amelynek következtében az időközben kiváltságosokká előrelépők sem sokáig élvezhetik megszerzett javaikat. Egy újfajta alapokra épített robinsonád ez, amelyben megvan minden, ami egy jó könyv alapkövetelménye lehet. Merle munkásságában egyébként folyamatosan visszatérő motívum a számkivetettség gondolata, de a semmiből való civilizációépítés sem megy újdonságszámba nála. Ugyan ebben a kalandregényben is vannak elgondolkodtató jelenetek, azonban a kikapcsolódni vágyóknak tökéletes elfoglaltságot jelenthet. Fontányi A. [email protected]

Egy kis meleg mindig jól esik, ha itt a tél Leesett az első hó, előkerültek a sapkák és sálak, a fázósabbak már a kesztyűket is magukra kapják, ha kimennek az utcára. Egy fárasztó nap után, vagy egy hosszú sétát követően a városban az ember szívesen ül be inni valami meleget. Sokan ilyenkor a forralt borra szavaznak, ám én most mégis egy teázót ajánlanék. Több különleges teázó van a városban. Az előző félévben szó volt a Sirius teaházról, amivel egy lapon említhetjük az Altairt is, igazán különleges élményt nyújt az ötletesen kialakított belső kis szinteken teázgatás. Ezúttal azonban nem ide, hanem „Európa legszebb teaházába”, a Zöld Teknős Barlangjába látogattunk el. A fenti címet nem én ragasztottam a teaházra, hanem 2008-ban nyerte meg, amit büszkén hirdet tealapja legelején. 2005-ben nyílt meg a háromszintes bár, korábban a legfelső szint dohányzó volt (mára a törvény miatt ugye ez tilos), de vízipipázni még mindig szabad. Itt fent nem jártam, de az alsó és a középső szint (ez az utca szintje) hangulatos kialakítású. A fogadópultnál még fényár van, de ahogy beljebb haladunk, kellemes félhomály veszi át az uralmat. Rengeteg apró asztalka van megfelelő elosztásban, de annyira, hogy szin-

Számkivetve Robert Merle nevét említve általában a Mesterségem a halál, vagy éppen a Malevil című munkája ugrik be. Jómagam is csak a szerencsének köszönhetően futottam össze az egyik könyvesbolt polcán A szigettel. Sokan, sokféleképpen dolgozták már fel a HMS Bounty történetét, kezdve a mesét kegyetlen kapitányától egészen a matrózlázadásig. Merle is ehhez a történelmi eseményhez kanyarodik vissza, de regényének csupán kerettörténete támaszkodik a valóságra, hiszen mind a benne szereplő személyek, mind pedig a történések kitaláltak. Ugyan eredetileg történelmi regénynek indult, amelynek a pitcairn-szigeteki háború adta a kezdőlöketet, de – ahogyan azt Merle is megfogalmazza – a túlontúl kevés adat miatt, amely a rendelkezésére állt, végül főként a fantáziájára kellett építenie.

45. félévfolyam 13. szám 2012. december 12.

Cooltér & Négyeshatos Shisharoma

Love Story

A vízipipa egészséges oldala

Szerettem. Szeretem? Nem tudom. Mégis, mit érzek iránta? Ez az érzés honnan jött, amit magam számára sem tudok pontosan megfogalmazni, illetve megmagyarázni? Ki küldte? És miért pont nekem? Mi ez egyáltalán? És ennek miért pont így kellett történnie? Eme kérdések mostanában többször is megfordultak a fejemben. Gondolkodtam az élet nagy kérdésein és történésein. Igen, bevallom őszintén, a metrót és a Négyeshatost szoktam leginkább ilyenekre használni mivel annyit nem utazom vele egyhuzamban, hogy bármi érdemi dologba tudjak rajta fogni, de filozofálgatásra számomra kiváló. Kicsit kiszakít a kétszázhúszas sebességen pörgő mindennapokból. Ha csak arra a tíz percre, fél órára is. Ábrándozásomat egy fiatal párocska törte meg, akik látványos jelenetet rendeztek az általam igénybevett tömegközlekedési eszközön: a fiú szépen, kedvesen beszélt a lányhoz, de a lány csak megmakacsolta magát, még a fejét is elfordította és egy szót sem volt hajlandó szólni a fiúhoz. Az előzményeket nem tudom. Azok még két megállóval azelőtt történhettek, hogy én feltettem a lábamat a 3-mas metróra. A fiú csak tovább „ostromolta” a lányt, hogy legyen kedves, szálljanak le ott, ahol ő szeretne, de a lány csak azért sem volt hajlandó egy hangot sem szólni. Sőt, talpra pattant, végigszáguldott a kocsin, és faképnél hagyva a srácot átült a szerelvény másik végébe, egy üres helyre. Mindenki őket figyelte. A srác utánament. De nem tudta szóra bírni. Elhangzott az említett megálló neve. Csodák csodájára a makacs lány szállt ki először. Igen, annál a megállónál, amit a fiú mondott. De olyan feldúlt hévvel ugrott le, hogy kiesett zsebéből a 10-es jegytömbje. A fiú lehajolt, odaadta neki. Megtört a jég. A lány megeresztett egy gyenge mosolyt, majd hozzátette, hogy „köszönöm”. Szeretni sokféleképpen lehet. Így is. Sok mindent és sok mindenkit. Egy tárgyat, egy eszmét, egy embert. Mindenki másképp csinálja. Ki így, ki úgy. És néha ezek a szeretetszálak összeérnek, néha sajnos kettéválnak. Én is leszálltam. Vége. Egy gyönyörűen tiszta, szívekig hatoló, fájdalmas hegedűszóló hallatszott fel az aluljáró legmélyéről. Valaki a Love Story zenéjét játszotta. B. Andi [email protected]

A nargile, azaz a vízipipa eredetét a Közel-Keleten, India nyugati területein kell keresnünk. A törökök úgy tartják: „Amikor nargilét szívsz, van időd gondolkozni. Nyugalomra és toleranciára tanít, és megtanít értékelni a jó társaságot.” Az indiaiak már a nagyon régi időkben kísérletezgettek különböző szerekkel az általuk kívánt hatás elérése érdekében. A cél: kábulat, más dimenziókban való elmélyülés. Így született meg a narcsil, a vízipipa kókuszból készült elődje. Először a perzsák kezdték el a dohánynyal való próbálkozásokat. A vízipipa, mivel tudatmódosítónak számított, sokáig tiltott volt a muszlimok számára a vallásuk miatt. A 17. században kezdett népszerű lenni, amikor is a dohány bejutott Angliából az Oszmán Birodalomba. A 18. századtól már művészeknek tartották a pipák készítőit, annyira gyönyörűen megmunkált csövek kerültek ki kezeik közül. Természetesen számos arab országban a nők számára tiltott dologról (haram) beszélünk – így SzaúdArábiában, Kuvaitban is – a férfiak társadalmi-közösségi életéhez azonban elengedhetetlen. Ennek ellenére sokan vallják, hogy a pipa egy női alakot formál, a tálca a korona, a teste a női formát idézi, a cső pedig a kart. Innen származik az a jordán közmondás, miszerint: „Ki ez a hercegnő, aki a palotában áll csípőre tett kézzel?" Európában a 19.században terjedt el a vízipipázás. Itt a nők körében az eleganciával párosult. Azonban elfogadtatni az emberekkel csak nagyon lassan sikerült a számos előítélet miatt. Ebben a cikkben azonban nem a dohányosról, hanem az egészségesebb változatáról, a Shisharoma-ról beszélnék, amely egy vulkáni eredetű kavics. Felhasználhatóvá aprítása, tisztítása, osztályozása és hőkezelése, majd ízesített glicerinnel való átitatása után válik, pontosabban a Shisharoma

a ShishaSyrup vízipipa aromától lesz olyan jóízű. A passzív dohányosoknak jó hír, hogy az ásvány nem tartalmaz nikotint se kátrányt, a füst illúzióját csak a vízgőz adja (pára), mivel a kő nem ég el, így a káros anyag is kevesebb. Ezáltal sokkal egészségesebbé válik a pipázás. Ezeken kívül és főleg ezen okok miatt a fi a t a l a b b a k is örülhetnek, hiszen korhatár nélkül vásárolható, emiatt zárjegy sincs a dobozokon. Egyedüli hátrányának azt hozhatjuk fel, hogy egy kicsit több szenet kell hozzá használni, mint a dohányhoz. Mára már rengeteg ízesítésben kipróbálhatjuk ezeket a kavicsokat, a legfrappánsabb talán a Berry, azaz gumibogyó ízesítésű, amely a Gumimacikból jól ismert "gumibogyó szörpről" kapta a nevét. De emellett kóstolhatunk mentás, málnás, szilvás, meggyes, trópusi gyümölcsös, sőt még kókuszos ízesítésűt is, hiszen több mint 20 fajtájából válogathatunk. A vízipipa követ többször is használhatjuk, így pénztárcánkat jobban kíméli. Használata ugyanúgy néz ki, mint a dohánynak: rátesszük a kerámiára, ezt lefedjük alufóliával, és izzó faszénnel felmelgítjük. Én személy szerint ajánlani tudom bárkinek, aki ki szeretné próbálni a vízipipázás élményét, anélkül, hogy káros szenvedélyévé válna. A 2012. januári jogszabály változások után is használható, ma már szinte minden teázóban lehetősége nyílik az embernek belekóstolni a muszlim társadalmak eme közösségalkotó tevékenységébe. Szalai Evelin [email protected]

17

TétékásNyúz

18

Belszíni fejtés

Sudoku vs. Rektvény! Kedves olvasó, kérlek jelezz vissza nekünk, hogy milyen kihívásokkal szeretnél találkozni a jövő félévtől a Belszíni fejtés oldalain. Így, ha ti is úgy gondoljátok, letaszíthatjátok a Sudoku úr véget nem érő rácsait és számait és újfent több általános rejtvénnyel, griddlerrel vagy más játékot hozunk el nektek. Kérem jelezzétek, mi a szívetek vágya és ha az újságszerkesztők védangyalai is úgy akarják és ti is remek ötletekkel áltok elő, akkor egy megújult rovattal találkoztok majd a következő félévtől. Óhaj-sóhajjal és a megfejtéssel ezúttal is a rejtveny@ ttkhok.elte.hu-ra írhattok. Eheti megfejtőnk: Megyeri Otília Anna. Jár a csoki. Valamint szeretnénk megköszönni Prikoszovich Mihálynak a féléves segítséget, neki is jár egy bónusz csoki. Törceee [email protected]

45. félévfolyam 13. szám 2012. december 12.

19 

VeddfELTEis & Mozizóna Honnan lehet tudni, hogy itt a november? A plázák tele vannak karácsonyi díszitésekkel. Eheti kérdésünk: Titeket lázba hoz, a már októbertől kirakott karácsonyi díszítés a városban, vagy túlzásnak találjátok? Ha igen, akkor hogyan készültök az ünnepekre? É&B Ádám (19, földrajzos) nem szereti a korai díszítést, de tudja, hogy ennek oka van, szóval beletörődik. Ugyanúgy készül az ünnepre, mint bárki más, a közeli családtagjait személyes aprósággal lepi meg.

Anna (20, biológus) nem nagyon jár nagyáruházakba, így egyáltalán nem zavarja a korai díszítés. A karácsonyi szünetét azzal tölti, hogy kitakarít, sokat teázik és elmegy korcsolyázni a rég nem látott barátaival.

Bence (20, biológus) hangulata a karácsonyhoz az ünnep előtti hetekben jön meg, mikor feldíszítik az otthonukat. A bevásárlóközpontokban és utcákon túlzásnak tartja, hogy már novemberben ki vannak dekorálva.

The Big Bang Theory Ebben a félévben már bizonyára felfigyeltetek arra, hogy a megszokott mozifilmek helyett néha sorozatokról is írunk nektek. Ez az eheti számban sem lesz másképp. Így ezútal egy természettudományos témájú szériáról lesz szó. A magyar televíziók csatornáin Agymenők címen futó sorozat, szarkasztikus humorával, tudományos párbeszédeivel láncolja a nézőt a TV készülékek elé hétről-hétre. Az átlag ember általában az epizódokban elhangzó szavak felét nem érti, főleg ha azokat eredeti nyelven nézi. Ennek ellenére ajánlom, hogy angol nyelven kísérjük végig kedvenc tudósaink mindennapjait. Őszintén megmondom, nem saját ötlettől vezérelve kezdtem el nézni ezt a nem mindennapi szériát. Bár bevallom, remek kitekintés a csöpögős, romantikus sorozatok után. Mindenesetre sok embernek köszönhetem, hogy végül mégis

beadtam a derekam és beálltam a sorba. Akár ebben az esetben is használhatjuk Schrödinger macskájának példáját. Amíg egy részt sem láttam addig 50% eséllyel gondolhattam azt, hogy érdemes nézni, valamint 50% esély volt arra is, hogy teljes mértékben kudarc lesz. A sorozat öt lakótárs, illetve barát életét követi. Sheldon már évek óta boldogítja Leonard nevű lakótársát. Mindkettőjük fizikus, csak míg Sheldon elméletben boncolgatja a húrelmélet és M-elmélet titkait, addig Leonard a kísérleteket preferálja. Két barátjuk és egyben munkatársuk, Raj

az asztrofizikus és Howard az űrtechnológiai mérnök is főszereplői a sorozatnak. Az őrült fizikusokkal szembeni lakásban él Penny. A baráti társaságba első látásra be nem illő lány pincérnő egy közeli étteremben, de minden álma, hogy híres színésznő legyen. Mint általában minden filmben és sorozatban, természetesen főhőseink életében is jelen van a szerelem. Kivéve Sheldon-t. Sheldon hihetetlenül racionális elméje képtelen az efféle érzelmek felfogására, érzésére, illetve megértésére. Ennek ellenére azonban mégis érdekes kapcsolatot folytat Amy nevű tudóstársával. Ahogy Sheldon mondaná, Amy egy barát aki nő, de nem barátnő. Leonard ellenben teljesen ellentéte lakótársának. Évek óta egy lányba szerelmes aki nem más mint szomszédjuk, a gyönyörű szőke Penny. Az évek elteltével Howard is megtalálja élete párját, Penny unokatestvére személyében. Budafai Viki [email protected]

TétékásNyúz