1
A Szervezeti és Működési Szabályzat rendeltetése, elfogadási rendje, hatálya
3. oldal 3. oldal
Az iskola általános jellemzői Az iskola törvényes működésének dokumentumai
3. oldal 3. oldal
Az iskola jogállása, típus szerinti besorolása
4. oldal
Az iskola alapító-fenntartó- és irányító szerve
4. oldal
Az iskola alapadatai
4. oldal
Az iskola alaptevékenysége, működési köre Az iskola alaptevékenységi - és azt segítő tevékenységi körei, kiegészítő, kisegítő feladatai
5. oldal 5. oldal
Az iskola alaptevékenységének szakfeladat rend szerinti besorolása Az iskola jogosítványai
5. oldal 6. oldal
Az iskola képviselete
6. oldal
Az iskola gazdálkodása
6. oldal
Az iskola vagyonnyilatkozat - tételi kötelezettséggel járó beosztásai
6. oldal
II. Az iskola szervezeti felépítése, vezetése, szervezeti rendszere Az iskola szervezeti felépítése Az iskola felelős vezetője
7. oldal 7. oldal 7. oldal
Az igazgató felelőssége
7. oldal
Az igazgató feladat- és hatásköre Az igazgató helyettesítési rendje
7. oldal 8. oldal
Az igazgató által leadott feladat és hatáskörök Az igazgató közvetlen alárendeltségébe tartozó beosztottak
9. oldal 9. oldal
I. Általános rendelkezések
Az igazgató által tartott értekezletek rendje Az iskola igazgatói tanácsa
9. oldal 10. oldal
Az igazgató oktatási - helyettes felelőssége Az igazgató oktatási helyettes feladat- és hatásköre
10. oldal 11. oldal
Az igazgató gazdasági - helyettes felelőssége Az igazgató gazdasági - helyettes feladat- és hatásköre
11. oldal 12. oldal
Az iskola szervezeti egységei és feladataik Az iskola dolgozói
12. oldal 14. oldal
Az iskola közösségei
14. oldal
Az iskolaközösség Az iskola dolgozóinak közösségei
14. oldal 15. oldal
Az iskola tanulóinak közösségei Az iskola közösségeinek belső kapcsolattartása
20. oldal 21. oldal
Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolattartása Az iskola belső ellenőrzési rendje
22. oldal 23. oldal
III. Az iskola működésének rendje A feladatok végrehajtásának általános rendje
27. oldal 27. oldal
A kiadmányozás rendje Az elektronikus úton előállított papír alapú nyomtatványok, dokumentumok hitelesítésének rendje
27. oldal 28. oldal
Az elektronikus úton előállított , hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje
28. oldal
A munka - és nyitva tartás rendje
29. oldal
2
Az oktatás rendje
31. oldal
A területi gyakorlati képzést folytatókkal való kapcsolattartás formái és rendje Az iskola Pedagógiai Programja
31. oldal 32. oldal
A tanítási -, képzési idő szervezeti formája és rendje A tanórán kívüli foglalkozások célja, szervezeti formája és rendje
33. oldal 33. oldal
Az iskola könyv- és jegyzettára Az iskola objektumainak biztonsági rendje, a be- és kilépés rendje, az iskola létesítményeinek, helyiségeinek használati rendje Az egészségügyi ellátás és ifjúságvédelem rendje, a tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárási rend A szociális támogatás megállapításának rendje
33. oldal 34. oldal 34. oldal 35. oldal
Az iskola belső jutalmazási rendje A közalkalmazott pedagógusok továbbképzésére, átképzésére fordítható központi támogatás rendje, a hivatásos állományúak továbbképzési kötelezettsége teljesítésének finanszírozása A tanulói jogviszony keletkezése, megszűnése, a tanulók jogai és kötelességei
36. oldal 37. oldal
Az iskolarendszerű képzésben résztvevő tanulók ösztöndíjának és egyéb támogatásának megállapítása Az iskolai hagyományok ápolás, az ünnepségek, megemlékezések rendje
39. oldal
IV. Záró rendelkezések Az SZMSZ hatályba lépése
42. oldal 42. oldal
Az SZMSZ kötelező felülvizsgálata, módosítása
42. oldal
Egyéb rendelkezések
42. oldal
V. Mellékletek
43. 44. 45. 46. 47. 48.
1. sz. Legitimációs záradékok 2. sz. Az iskola címere 3. sz. Az iskola szervezeti felépítése 4. sz. Az iskola szervezeti ábrája 5. sz. Az iskola vagyonnyilatkozat - tételi kötelezettséggel járó hivatásos és közalkalmazotti beosztásai 6. sz. Az iskola tanulói fegyelmi szabályzata 7. sz. Iskolai munkaköri leírás minták
38. oldal
40. oldal
oldal oldal oldal oldal oldal oldal
49. oldal 60. oldal
3
I. Általános rendelkezések 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat rendeltetése, elfogadási rendje, hatálya 1.1 A Szervezeti és Működési Szabályzat ( a továbbiakban: SZMSZ ) az iskola egyik alapdokumentuma, amely meghatározza az iskola szervezetére, működésére, külső- és belső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket és mindazon rendelkezéseket, melyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ elkészítéséért az iskola igazgatója ( a továbbiakban: igazgató ) a felelős. 1.2. Az SZMSZ - t, köznevelési törvény ( Nkt ) vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel a nevelőtestület, az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. Az elfogadásról szóló legitimációs záradékok az SZMSZ 1. sz. melléklete. 1.3. Az SZMSZ hatálya kiterjed az iskolára, annak szervezeti egységeire, az egyes szervezeti egységek hivatásos és közalkalmazotti állományára és az iskolarendszerű képzésében résztvevő tanulói állományra. Az SZMSZ rendelkezései kiterjednek továbbá mindazokra, akik egyéb jogviszony alapján vesznek részt az iskola feladatainak ellátásában, illetve akik igénybe veszik az iskola személyi- vagy tárgyi jellegű szolgáltatásait. 2. Az iskola általános jellemzői 2.1. Az iskola törvényes működésének dokumentumai A) Alapdokumentumok: - Alapító okirat - SZMSZ - Pedagógiai program - Intézményi minőségirányítási program ( IMIP ) - Házirend 2.1.1. Az alapító okirat meghatározza az iskola alapító-, fenntartó- és irányító szervét, az iskola azonosító adatait, az iskola tevékenységi - és működési körét. 2.1.2. A Pedagógia program képezi az iskolában folyó oktató - nevelő és szakképző munka tartalmi, szakmai alapjait. 2.1.3. Az intézményi minőségirányítási program bemutatja az iskola minőségügyi helyzetét, az iskola jövőképét, az iskola jövőpolitikai nyilatkozatát és az iskolai minőségcélokat. 2.1.4. A házirend egységes szerkezetben határozza meg a tanár- diák-, diák - diák közötti viszonyt, a tanulói jogokat és kötelezettségeket, a tanulói szállás rendjével, az iskolához tartozó területek és eszközök használatával, illetve a balesetek megelőzésével kapcsolatos szabályokat. 2.1.5. Az SZMSZ, a Pedagógia program, a házirend nyilvános dokumentum, melyet tanulmányozásra mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni. Nyomtatott formában az iskola könyv- és jegyzettárában, elektronikus úton az iskola külső és belső elektronikus hirdetőfelületén.
4
B) Egyéb dokumentumok: - Munkaterv - Kollektív szerződés - iskolai belső normák ( szabályzat, intézkedés, parancs ) 2.2. Az iskola jogállása, típus szerinti besorolása Az iskola: a) önálló jogi személy b) feladatellátásához kapcsolódó funkciója szerint: önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv c) az Nkt intézményi besorolása szerint: szakközépiskola 2.3. Az iskola alapító - fenntartó - és irányító szerve Az iskola: a) alapító- fenntartó - és irányító szerve a Belügyminisztérium b) középirányító szerve az Országos Rendőr - Főkapitányság - Az iskola irányítását a Belügyminiszter látja el azzal, hogy egyes költségvetési jogosítványokat az államháztartás működési rendjére vonatkozó szabályok szerint az Országos Rendőr - Főkapitányság gyakorolja. - Az országos rendőrfőkapitány, a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendészeti szakközépiskolákra vonatkozó 32/2005. ( VI. 30. ) BM - OM együttes rendelet ( a továbbiakban: R ) 2. § alapján átruházott fenntartói jogköröket gyakorol az iskola felett. 2.4. Az iskola alapadatai a) megnevezése: Miskolci Rendészeti Szakközépiskola b) székhelye: 3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 78. c) OM azonosítója: 029328 d) akkreditációs lajstromszáma: 0926 e) iskolarendszeren kívüli képzés engedélyszáma: 05-0182-05 f) elhelyezése: Miskolc, Szentpéteri kapu 78. sz. alatti (9,08 hektár kiterjedésű), valamint Miskolc, Szentpéteri kapu 107. sz. alatti (17,42 hektár kiterjedésű) állami tulajdonú terület g) az iskolához tartozó egyéb ingatlanok: Bükkaranyos hrsz.: 046-048 (24,67 hektár, lőtér) Miskolc, Kisavas negyedik sor 82. szám , hrsz: 11783/1 ( 30m2 ) h) címe: postai: 3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 78. sz. levelezési: 3501 Miskolc, Pf.: 82. honlap: www.mrszki.hu e-mail :
[email protected] i) címere: SZMSZ 2. sz. melléklete
5
2.5. Az iskola alaptevékenysége, működési köre 2.5.1. Az iskola alaptevékenysége a Rendőrség hivatásos állományú tiszthelyettes utánpótlását biztosító kétéves, érettségi utáni iskolarendszerű szakképzés, vizsgáztatás és iskolarendszeren kívüli szakképzés, vizsgáztatás. Működési köre országos. 2.6. Az iskola alaptevékenységi- és azt segítő tevékenységi körei, valamint az iskola kiegészítő és kisegítő feladatai a) a rendészeti szervek részére a felvételt nyert tanulók iskolarendszerű felnőtt oktatásban történő szakképzése, nevelése, a tanulók szakmai vizsgára történő felkészítése b) a belügyminiszter felügyelete alá tartozó szakképesítések szakmai vizsgáira történő felkészítés és vizsgaközpontként a vizsgák szervezése c) a rendészeti szervek tiszthelyettesi és zászlósi állománya részére iskolarendszeren kívüli képzések és továbbképzések , valamint e körbe tartozó vizsgáztatás d) intézményi vagyon működtetése e) a szakmai gyakorlati képzést segítő oktatók ( mentorok ) képzése, továbbképzése f) fenntartói rendelkezés alapján a tanulók képzési programon kívüli igénybevételének biztosítása Az alapfeladatok, alaptevékenységi körök veszélyeztetése nélkül, a rendelkezésre álló eszközökkel: g) nem nyereségszerzés céljából , vállalkozói tevékenységnek nem minősülő , egyéb bevétellel járó, az alapfeladattal, alaptevékenységgel összefüggő, azt kiegészítő, kisegítő jellegű tevékenység végzése h) külön együttműködési megállapodás alapján más állami, önkormányzati szervek részére szakmai orientáló-, alap-, és továbbképzés, valamint bűnmegelőzési képzés folytatatása i) külön jogszabályi felhatalmazás, engedély alapján egyéb képzési és vizsgáztatási , vizsgaszervezési feladatok ellátása 2.7. Az iskola alaptevékenységének szakfeladat rend szerinti besorolása: a) 853211 szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon b) 853214 szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőtt oktatás c) 853221 szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon d) 853224 szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőtt oktatás e) 855932 iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás f) 855937 M.n.s. egyéb felnőttoktatás g) 559099 egyéb M.n.s. szálláshely szolgáltatás h) 562913 iskolai, intézményi étkeztetés i) 562917 munkahelyi étkeztetés j) 562920 egyéb vendéglátás k) 862211 járó beteg gyógyító szakellátás l) 862301 fogorvosi alapellátás
6
3. Az iskola jogosítványai 3.1. Az iskola jogosult az eredményes szakmai vizsgát tett tanulói részére szakmai képesítést igazoló, jogszabályban meghatározott bizonyítvány kiadására. 3.2. Az iskola jogosult az egyéb alap-, kiegészítő- és kisegítő feladathoz tartozó képzési, továbbképzési, átképzési tevékenység esetében a képzési programban meghatározottak szerinti, a képzés sikeres elvégzését igazoló okirat kiadására. 3.3. Az iskola jogosult a kiegészítő, kisegítő feladatként végzett tevékenységi körében, jogszabályban meghatározottak szerinti bizonyítvány, jogszabályban, belső ágazati normában meghatározottak, vagy fenntartói, illetve országos hatáskörrel rendelkező egyéb rendészeti szerv elvárása szerinti igazolás, tanúsítvány, tanulmányi értesítő kiadására. 4. Az iskola képviselete 4.1. Az iskola képviseletére az iskola igazgatója jogosult. Jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében helyetteseire átruházhatja. 4.2. A képviseletet bírósági eljárásban meghatalmazás alapján: a) a koordinációs és humánigazgatási osztály kiemelt jogi főelőadója- , távolléte, akadályoztatása esetén a b) koordinációs és humánigazgatási osztályvezető - helyettes is elláthatja. 5.
Az iskola gazdálkodása
5.1. Az iskola, a Belügyminisztérium önállóan működő és gazdálkodó, az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerve, elsődleges kincstári alany. A működéséhez szükséges pénzügyi fedezet a Belügyminisztérium Fejezet, Rendőrség Cím költségvetésében biztosított. 5.2. Az iskola a rendelkezésére bocsátott kincstári vagyont a mindenkori hatályos jogszabályi rendelkezések szerint jogosult használni és hasznosítani. 5.3. Az iskola a rendelkezésre álló eszközökkel, nem nyereségszerzés céljából az alapfeladatok veszélyeztetése nélküli, vállalkozói tevékenységnek nem minősülő egyéb bevétellel járó , az alaptevékenységgel összefüggő tevékenységet végezhet. 5.4. Az iskola a rendelkezésére álló létesítményeket az alaptevékenység akadályozása nélkül bérbe adhatja. 5.5. Az iskola az I./2.5.-2.7. pont szerinti feladatainak ellátásához szükséges fenntartási és működési költséget a naptári évre összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetésben irányozza elő. 6. Az iskola vagyonnyilatkozat - tételi kötelezettséggel járó beosztásai 6.1.Az iskola vagyonnyilatkozat - tételi kötelezettséggel járó hivatásos és közalkalmazotti beosztásait az SZMSZ 5. számú melléklete tartalmazza.
7
II. Az iskola szervezeti felépítése,vezetése szervezeti rendszere 1. Az iskola szervezeti felépítése 1.1. Az iskola szervezeti felépítését és a szervezeti egységek engedélyezett létszámát az SZMSZ 3. sz. melléklete, a szervezeti ábráját az SZMSZ 4. sz. melléklete, a részletes szervezeti struktúrát és a rendszeresített beosztásokat az iskola állománytáblázata tartalmazza. 2. Az iskola vezetése 2.1. Az iskola felelős vezetője 2.1.1. Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki feladatait a jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök , az iskola belső normái által előírtak-, és a fenntartó általi elvárások szerint végzi. 2.1.2. Az igazgató az iskola hivatásos állományú dolgozói és az iskolába vezényelt hivatásos állományú tanulók tekintetében állományilletékes parancsnoki jogkörrel rendelkezik. 2.1.3. Az igazgató az iskola közalkalmazotti állománya tekintetében teljes munkáltatói jogkörrel rendelkezik, az iskola hivatásos állománya tekintetében azokat a munkáltatói jogokat gyakorolja, melyeket jogszabály részére meghatároz. 2.2. Az igazgató felelőssége 2.2.1. Felelős az iskola jogszerű és szakszerű működéséért, a nevelő-oktató munka színvonaláért, a Központi/Kerettanterv és a Pedagógiai program által kitűzött célok megvalósításáért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért. 2.3. Az igazgató feladat- és hatásköre a) gyakorolja a munkáltatói jogokat és dönt az iskola működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe b) elkészíti, illetve elkészítteti a tanév rendjének megfelelő munkatervet, ellenőrzési tervet, az éves beszámolójelentést, a tanulók területi szakmai gyakorlatára vonatkozó együttműködési megállapodásokat, a működéshez szükséges anyagi, személyi, pénzügyi terveket c) javaslatot tesz a tantervek és a tantárgyi tematikák, programok, illetve a felvételi eljárás fejlesztésére, korszerűsítésére d) irányítja a felvételi munkát e) gondoskodik az iskolát érintő jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök rendelkezéseinek, belső szabályzatok, intézkedések és parancsok megismertetéséről f) irányítja az iskola intézményi minőségirányítási programjának ( IMIP ) megvalósítását g) eleget tesz a jogszabályokban előírt adatszolgáltatási kötelezettségeknek h) biztosítja az iskola oktatói állománya szakmai továbbképzésének feltételeit, végrehajtatja és ellenőrzi azok megvalósulását
8
i) rendszeresen együttműködik és kapcsolatot tart a rendészeti szakközépiskolák igazgatóival, a működési terület szerinti rendőri szervek- , határrendészeti szolgálatok, határrendészeti kirendeltségek vezetőivel, az iskola székhelye szerint illetékes városi és megyei önkormányzattal, kormányhivatallal, munkaügyi központtal, más szakképzést folytató intézménnyel j) tanfolyamokat, képzéseket szervez, szerződéseket köt a jogszabályok adta kereteken belül k) előkészíti a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntéseket, majd megszervezi azok szakszerű végrehajtását l) intézkedik a dolgozók munkaköri leírásának elkészítésére m) szabályzatokat, intézkedéseket, parancsokat ad ki az iskola működésével kapcsolatban n) legalább évenként diákgyűlést és összdolgozói /nevelőtestületi, illetve szakmai közösségi/ munkaértekezleteket hív össze, értekezleteket tart o) képviseli az iskolát belső és külső ügyekben, eljárásokban p) együttműködik az iskola diákönkormányzatával, bevonja azt a döntések előkészítésébe és biztosítja jogszabályban meghatározott jogaik gyakorlását q) biztosítja a számviteli, pénzügyi rend betartását, gondoskodik a vagyon- és munkavédelemről r) vezeti a nevelőtestületet s) ellenőrzi és irányítja a nevelő-oktató munkát t) ellenőrzéseket végez az oktatás, a gazdálkodás terén u) együttműködik a közalkalmazotti tanáccsal és az iskolában működő szakszervezetekkel, azokat a jogszabályokban és a kollektív szerződésben írt esetekben bevonja a döntések előkészítésébe és biztosítja számukra jogaik gyakorlását v) fogadóórát tart minden hét csütörtök napján 14.00 órától 2.4. Az igazgató helyettesítési rendje 2.4.1. Az igazgatót távolléte, akadályoztatása esetén - így különösen betegség, szabadság, külföldi kiutazás, illetve szolgálati helyről legalább egy napot meghaladó kiküldetés - az igazgató oktatási - helyettes helyettesíti. 2.4.2. A helyettesítés további sorrendje: - az igazgató oktatási - helyettes távolléte, akadályoztatása esetén a koordinációs és humánigazgatási osztályvezető a helyettesítő személy. 2.4.3. A igazgató oktatási - helyettes és a koordinációs és humánigazgatási osztályvezető együttes távolléte, akadályoztatása esetén a helyettesítés egyedi kijelölés alapján történik. 2.4.4. A helyettesítőt nem illeti meg a foglalkoztatási jogviszonyt keletkeztető, módosító , megszüntető parancs, határozat -, iskolai belső norma ( szabályzat, intézkedés, parancs ) aláírásának a joga. A helyettesítő személyek közül kizárólag az igazgató oktatási - helyettest illeti meg a kötelezettségvállalási jog , de ezen jogkör gyakorlása során figyelemmel kell lennie az iskola kötelezettségvállalási szabályzatáról szóló belső normában foglaltakra. 2.4.5. Az igazgató a helyettesítés alkalmi rendjéről a II/2.4.1.-2.4.2.pontban foglaltaktól eltérően is rendelkezhet.
9
2.5. Az igazgató által leadott feladat- és hatáskörök a) igazgató oktatási - helyettes részére: - órarend készítésével kapcsolatos döntési jog - tanulói jogviszony - igazolások aláírásának joga b) igazgató gazdasági - helyettes részére: - élelmiszer szállítási - , bérleti szerződések megkötését megelőző tárgyalásokon történő képviseleti jog c) tanulmányi osztályvezető részére: - tanuló jogviszony - igazolások aláírásának joga d) tanulmányi osztály főelőadója ( oktatásszervezési, tanulói ) részére: - köznevelés információs rendszerében ( KIR ) történő adatszolgáltatási kötelezettség
2.6. Az igazgató közvetlen alárendeltségébe tartozó beosztottak 2.6.1. Az igazgató feladatait a közvetlen alárendeltségébe tartozó beosztottjainak közreműködésével látja el, akik az alábbi személyek: a) igazgató oktatási - helyettes b) igazgató gazdasági - helyettes c) koordinációs és humánigazgatási osztályvezető d) belső ellenőr e) titkárnő
2.6.2. A beosztottak feladat- és hatásköre, egyéni felelőssége a munkaköri leírásukban meghatározottakra terjed ki, beszámolási kötelezettségüket közvetlenül az igazgatónak teljesítik. 2.7. Az igazgató által tartott értekezletek rendje A) vezetői, vagy napi koordinációs értekezlet: amely az iskola legfontosabb döntés előkészítő, koordináló testülete, amely biztosítja az iskola működésével kapcsolatos információk megosztását, megalapozza a döntéshozatalt, meghatározza az elvégzendő feladatokat és végzi a számonkérést. résztvevői: - igazgató oktatási- helyettes - igazgató gazdasági - helyettes - koordinációs és humánigazgatási osztályvezető A fenti személyek távollétük, akadályoztatásuk esetén kötelesek gondoskodni a megfelelő szintű helyettesítésükről.
napirend: napi időszerű feladatok, jelentéstétel a szervezeti egységvezető saját szakterületét érintő fontosabb kérdésekben, az előző értekezleten meghatározott feladatok, döntések végrehajtásának számonkérése. B) kibővített vezetői értekezlet: igazgató által meghatározott időpontban résztvevői:
- igazgató oktatási - helyettes - igazgató gazdasági - helyettes - koordinációs és humánigazgatási osztályvezető, osztályvezető - helyettes - tanulmányi osztályvezető - közgazdasági osztályvezető - ellátási és fenntartási osztályvezető - technikai osztályvezető - alapozó ismereti szakcsoportvezető - szakmai ismereti szakcsoportvezető
napirend: külön rendelkezés szerint
10
C) állománygyűlés: igazgató által meghatározott időpontban résztvevői: berendelt törzs és/vagy tanulói állomány napirend: külön rendelkezés szerint D) egyedi ügyben összehívott értekezlet: igazgató által meghatározott időpontban résztvevői: külön rendelkezés szerint napirend: külön rendelkezés szerint 2.8. Az iskola igazgatói tanácsa 2.8.1. Az igazgatói tanács az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. 2.8.2. Az igazgatói tanács szükség szerint tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélést a koordinációs és humánigazgatási osztály vezetője készíti elő és az igazgató vezeti le. A megbeszélésről írásos emlékeztető készül. 2.8.3. Az igazgatói tanács összehívására oktatási, nevelési, képzési, valamint az iskola jelentősebb fejlesztési feladataihoz tartozó kérdésekben kerül sor. 2.8.4. Az igazgatói tanács tagjai közül az igazgató, az igazgató helyettesek, a koordinációs és humánigazgatási osztályvezető, a tanulmányi osztályvezető, a szakcsoportvezetők, az évfolyamparancsnokok külön igazgatói intézkedés alapján saját területükre és adott évre vonatkozóan készített ellenőrzési terv szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. 2.8.5. Az igazgatói tanács tagjai: a) igazgató b) igazgató oktatási - és gazdasági helyettes c) koordinációs és humánigazgatási osztályvezető, osztályvezető - helyettes d) tanulmányi osztályvezető e) közgazdasági osztályvezető f) ellátási és fenntartási osztályvezető g) technikai osztályvezető h) szakcsoportvezetők i) évfolyamparancsnokok j) belső ellenőr k) minőségbiztosítási kiemelt főelőadó l) nevelőtestületi képviselő j) diákönkormányzat vezetője, diákönkormányzat összekötő tanár m) közalkalmazotti tanács elnöke n) iskolai reprezentatív szakszervezetek vezetői 3. Az igazgató oktatási - helyettes 3.1. Az igazgató oktatási - helyettes felelőssége 3.1.1. Felelős az iskolában folyó elméleti - gyakorlati képzés végrehajtásáért. 3.1.2. Felelős az oktató-nevelő munkából az alárendeltségébe tartozó szervezeti egységekre háruló tanórai - és tanórán kívüli feladatok- , oktatásigazgatási dokumentumok, szabályzatok, intézkedések, parancsok maradéktalan végrehajtásáért, betartásáért.
11
3.1.3. Felelős az irányítása alá tartozó szervezeti egységek és személyek minőségbiztosítási tevékenységéért. 3.1.4. Felelős beosztottjai munkavégzésének figyelemmel kíséréséért, ellenőrzéséért, illetve fegyelemsértés és károkozás esetén a szükséges intézkedések megtételéért. 3.2. Az igazgató oktatási - helyettes feladat - és hatásköre a) az igazgató távolléte, akadályoztatása esetén a II./2.4.4. pontban meghatározottak figyelembe vételével gyakorolja hatáskörét b) szolgálati elöljárója az iskola oktatási szerv szervezeti egységei személyi állományának c) irányítja és ellenőrzi az iskola oktatási szerv szervezeti egységeinek munkáját, oktató - nevelő tevékenységét, a tanulók képzését d) szolgálati viszonyából- , beosztásából eredően intézkedést tesz, parancsot , utasítást ad, állást foglal e) javaslatot tesz fenyítésre, kártérítésre, elismerésre f) tervezi, szervezi és koordinálja az iskola oktató-nevelő munkáját g) gondoskodik a gyakorlati oktatók ( mentorok, koordinátorok ) felkészítéséről és továbbképzéséről h) javaslatot tesz a tantervek és a tantárgyi tematikák, programok, illetve a felvételi eljárás fejlesztésére, korszerűsítésére i) irányítja és felügyeli az iskola felvételi munkáját j) eleget tesz a jogszabály által előírt adatszolgáltatási kötelezettségeknek k) rendszeresen együttműködik és kapcsolatot tart a rendészeti szakközépiskolák igazgató oktatási - helyetteseivel l) előkészíti igazgatói döntésre a feladatkörét meghaladó ügyeket, gondoskodik az igazgatói döntések végrehajtásáról m) rendszeresen ellenőrzi a tanárok oktató-nevelő munkáját, a tanterv és tanmenetek előírásainak és pedagógiai elveinek érvényesülését, a tanulók felkészültségét, az oktató-nevelő munka eredményességét n) elkészíti és felterjeszti az igazgató részére az oktató-nevelő munkával kapcsolatos jelentéseket, javaslatokat, statisztikai adatokat, o) irányítja és ellenőrzi a félévi, év végi és egyéb vizsgák szervezését, lebonyolítását p) figyelemmel kíséri a konzultációk, fakultatív tananyagelemek, illetve a szakkörök és tanulmányi versenyek alakulását, az osztályfőnökök tevékenységét q) tervezi és szervezi az iskola oktatói állományának szakmai továbbképzését, ellenőrzi azok megvalósulását. r) előkészíti és vezeti a nevelőtestületi értekezleteket s) kapcsolatot tart az iskola diákönkormányzatával 4. Az igazgató gazdasági - helyettes 4.1. Az igazgató gazdasági - helyettes felelőssége 4.1.1. Felelős az iskola gazdasági, informatikai tevékenységének a jogszabályoknak megfelelő folyamatos ellátásáért, az iskola alapfeladatai ellátásához szükséges anyagi, technikai, pénzügyi feltételek biztosításáért. 4.1.2. Felelős az alárendeltségébe tartozó szervezeti egységekre háruló közgazdasági, ellátási és fenntartási, valamint informatikai - technikai feladatok maradéktalan végrehajtásáért.
12
4.1.3. Felelős az irányítása alá tartozó szervezeti egységek és személyek minőségbiztosítási tevékenységéért. 4.1.4. Felelős beosztottjai munkavégzésének figyelemmel kíséréséért, ellenőrzéséért, illetve fegyelemsértés és károkozás észlelésekor a szükséges intézkedések megtételéért. 4.2. Az igazgató gazdasági - helyettes feladat- és hatásköre a) irányítja, ellenőrzi az iskola gazdasági szerv szervezeti egységeinek munkáját. b) tervezi, szervezi és koordinálja az iskola pénzügyi, anyagi, technikai tevékenységét. c) javaslatot tesz a gazdasági szakterületet érintő kérdésekben. d) előkészíti igazgatói döntésre a feladatkörét meghaladó ügyeket, gondoskodik az igazgatói döntések végrehajtásáról. e) gondoskodik az iskola feladatainak ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állásáról, a felhasználó szervezeti egységek részére történő kiadásáról, az iskola működéséhez biztosított pénzügyi, anyagi, technikai eszközök rendeltetésszerű, takarékos és gazdaságos felhasználásáról, a munkakörülmények tervszerű és folyamatos fejlesztéséről. f) irányítja, felügyeli és ellenőrzi az iskola ellátási területén az informatikai, hírközlő és egyéb technikai, eszközök, rendszerek, programok működtetését. g) eleget tesz a jogszabály által előírt adatszolgáltatási kötelezettségeknek. h) rendszeresen együttműködik és kapcsolatot tart a rendészeti szakközépiskolák igazgató gazdasági - helyetteseivel. 5. Az iskola szervezeti egységei és feladataik 5.1. Az iskola szervezeti egységei a szervezeti egységvezetők irányításával, az iskola éves munkatervének és a vezetői ellenőrzések végrehajtásáról szóló igazgatói intézkedés figyelembe vételével hajtják végre feladataikat és meghatározott rendszerességgel értekezletet tartanak. A munkaterv az iskolai tanév helyi rendjét határozza meg. A vezetői ellenőrzésről szóló intézkedés - amely nem vonatkozik a költségvetési belső ellenőrzésekre - rendelkezik az ellenőrzött területről, az ellenőrzés tárgyáról, az ellenőrzés során alkalmazható módszerekről, az ellenőrzéssel szemben támasztott követelményekről, az ellenőrzést végző vezető, ellenőrzött jogairól , kötelezettségeiről. 5.2. A tanulmányi osztály az igazgató oktatási - helyettes közvetlen irányításával végzi az iskolában folyó oktatási, szakképzési, oktatásigazgatási feladatok koordinálását. Gondoskodik a felvételi eljárás tervezéséről és szervezéséről, az oktatástechnikai eszközök, oktatási segédanyagok biztosításáról, a tanulmányi munkával összefüggő adminisztratív feladatok ellátásáról. Feladatait a szakmai munkaközösségek ( szakcsoportok ) tevékenységével szoros összhangban látja el. 5.3. A szakcsoportok ellátják az iskolarendszerű képzés tekintetében az oktató - nevelő és ehhez kapcsolódó egyéb feladatokat, iskolarendszeren kívüli - és egyéb képzések esetében az oktató - és ehhez kapcsolódó egyéb feladatokat. 5.4. A koordinációs és humánigazgatási osztály tervezi és döntésre előkészíti a személyzeti - munkaügyi vonatkozású döntéseket, elkészíti és nyilvántartja az ehhez szükséges, vagy ennek eredményeként keletkezett okmányokat. Ellátja az állomány előmenetelének biztosításával összefüggő személyzeti feladatokat. Együttműködik az érdekképviseleti szervekkel. Végzi a szociális és kegyeleti gondoskodással kapcsolatos feladatokat. Biztosítja az állomány egészségügyi alapellátását, a jogszabályban előírt szűrő és alkalmassági vizsgálatok elvégzését.
13
Segíti az igazgató fegyelemkezelő munkáját. Végzi a vagyonnyilatkozat - tételi kötelezettséggel és a nemzetbiztonsági ellenőrzésekkel kapcsolatos feladatokat. Ellátja az előző feladatokhoz kapcsolódó adatkezelési feladatokat. 5.5. Gondoskodik az iskolára érkező iratok feldolgozásáról, az ügyviteli munka ellátásáról. Ellenőrzi, felügyeli az iskola szervezeti egységeinek iratkezelő tevékenységét. Figyelemmel kíséri az igazgató napi programjának alakulását, a programok megvalósításához szükséges feltételek biztosítását. Segíti az igazgatói adminisztrációt. Koordinálja az iskolai minőségbiztosítási programot , támogatja annak megvalósítását. Ellátja az iskolai rendezvények, az igazgató által tartott értekezletek szervezésével kapcsolatos feladatokat, biztosítja az iskola külső kommunikációját. Szervezi a nemzetközi kapcsolattartásból adódó feladatokat. Elemző - értékelő munka keretében elkészíti a végzett munkáról szóló iskolai éves- és tanéves összefoglaló jelentést. Működteti az iskola ügyeletét, amelynek keretében ellátja az iskola objektumainak őrzés - védelmét és kapcsolatot tart a BM Főügyelettel. Jogszabályban meghatározott szervek, vezetők számára tájékoztatást ad a rendkívüli eseményekről. Tervezi és felügyeli az intézmény minősített időszaki feladatait, felelős a riasztási-, készültségbe helyezési-, értesítési-, és tájékoztatási feladatok elvégzéséért. 5.6. A közgazdasági osztály a költségvetés tervezésével kapcsolatos tevékenysége során összeállítja az elemi költségvetést. Nyilvántartja az eredeti, illetve a módosított előirányzatokat. Javaslatot tesz annak módosítására. Gondoskodik az elszámolások szabályszerűségéről. Vezeti a bevételekkel, kiadásokkal kapcsolatos ÁFA nyilvántartásokat. Nyilvántartja és figyelemmel kíséri a kártérítéseket és azok törlesztésére teljesített befizetéseket, a munkavállalói tartozásokat. Tevékenységi körében bonyolítja a pénztárforgalmat. Összeállítja a havi, negyedéves, féléves és éves költségvetési, pénzügyi beszámolót és annak szöveges indokolását. A számvitellel összefüggésben a fenntartó által elkészített szabályzatok alapján végzi a számviteli feladatait, a főkönyvi könyvelést. Közreműködik a leltár szervezésében, elkészíti a leltárfelvételi íveket, majd kiértékeli azokat. Információt szolgáltat a fenntartói szintű döntések előkészítéséhez, illetve alátámasztásához. Az illetmény számfejtéssel, TB ügyintézéssel kapcsolatosan összegyűjti és továbbítja a központosított illetményszámfejtéshez szükséges iratokat, a központosított illetmény számfejtés által készített listákat feldolgozva elkészíti és határidőre továbbítja a NAV, OEP , MÁK intézményei felé benyújtandó bevallásokat, illetve teljesíti az ezekhez kapcsolódó kifizetéseket, elvégzi a társadalombiztosítással kapcsolatos személyi ügyintézést. Adatokat, számvetéseket biztosít az igazgatói döntésekhez, az iskola más szervezeti egységei számára adatokat szolgáltat. 5.7. Az ellátási és fenntartási osztály végzi az iskola alapfeladatainak eredményes végrehajtása érdekében a szakterülethez tartozó anyagi – technikai biztosítási feladatokat. Élelmezési szakterületen biztosítja a törzs - és tanulói állomány élelmezését, élelmezési járandóságait. A ruházati szakterület gondoskodik a törzs -és tanulói állomány egyenruházattal, formaruházattal, védőruházattal, védőfelszereléssel való ellátásáról, a mosási, vegyi tisztítási szolgáltatásokról , valamint a törzsállomány irodaszerrel történő ellátásáról. A fenntartási szakterület gondoskodik az iskola működéséhez, a törzsállomány munkavégzéséhez, az oktató- nevelő munka végrehajtásához, a tanulók elhelyezéséhez szükséges épület ( épületállomány ) létrehozásáról, felújításáról, karbantartásáról.
14
A gondnoki terület az iskola épületeinek, szabad területeinek folyamatos ellenőrzésével, a kisebb hibák elhárításával és takarításával, a hibák időben történő jelzésével és a közös helyiségek anyagainak nyilvántartásával, kezelésével biztosítja az iskola zavartalan működését. Ellátja a szállások működéséhez kapcsolódó feladatokat. 5.8. A technikai osztály az iskola feladatainak végrehajtása érdekében irányítja, tervezi, szervezi, végrehajtja az anyag-nemekhez tartozó anyagok, technikai eszközök, valamint ezek rendszerben tartásához szükséges felszerelések, eszközök, anyagok beszerzését, rendelkezésre állását, alkalmazását. Fegyver-műszaki szakterületen biztosítja az iskola oktató - nevelő munkájához, kiképzési feladatai végrehajtásához, a működéshez szükséges, szaknómenklatúrájában szereplő eszközöket, anyagokat, szolgáltatásokat. Ellátja a fegyverzeti-műszaki anyagok használatával, kezelésével, üzemeltetésével, fenntartásával, raktározásával, nyilvántartásával kapcsolatos gazdálkodási feladatokat. Gépjármű szakterületen az iskola szervezeti egységei személy- és anyagszállítási igényeinek kielégítéséhez, az oktatáshoz, valamint egyéb feladatok végzéséhez biztosítja a szükséges gépjárműtechnikát és ellátja a gépjárműfenntartással, üzemeltetéssel kapcsolatos gazdálkodási feladatokat. Informatikai szakterületen biztosítja az iskola szervezeti egységei részére az elektronikus adatfeldolgozáson alapuló információ ( adat ) rendeltetési helyre történő eljuttatását, működteti az informatikai ( távközlési, valamint számítástechnikai ) hálózatokat és egyedi eszközöket, gondoskodik azok fenntartásáról illetve fejlesztéséről. 6. Az iskola dolgozói 6.1. Az iskola dolgozóit a jogszabályok előírásai szerinti alkalmazási feltételekkel, a fenntartó által engedélyezett állománytáblázat alapján az iskola igazgatója foglalkoztatja. 6.2. Az iskola dolgozói foglalkoztatási jogviszonyuk szerint lehetnek hivatásos - és közalkalmazotti állományúak. 6.3. Az iskola dolgozói feladataikat a szervezeti egységvezetők alárendeltségében, munkaköri leírásaik alapján végzik. 6.4. Az iskola dolgozóira az állományviszonyukra vonatkozó jogszabályokat, közjogi szervezetszabályozó eszközöket, iskolai belső normákat kell alkalmazni. 6.5. Az iskola által időlegesen foglalkoztatott ( pld.: megbízási szerződés, közfoglalkoztatás, határozott idejű közalkalmazotti jogviszony, stb.) személyekre a Ptk., Mt vagy Kjt rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 7. Az iskola közösségei 7.1. Az iskolaközösség 7.1.1. Az iskola közösségét az iskola dolgozói és tanulói együttesen alkotják. 7.1.2. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik.
15
7.2. Az iskolai alkalmazottak összdolgozói közössége 7.2.1. Az összdolgozói közösség tagja az iskolával hivatásos vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló minden dolgozó. 7.2.2. Az összdolgozói közösség jogait, kötelességeit valamint iskolán belüli érdekérvényesítésének lehetőségeit az állományviszonyra jellemző jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint közalkalmazottak esetében az iskola kollektív szerződése rögzíti. 7.2.3. Az összdolgozói közösség összehívása évente legalább egy alkalommal kötelező. Az összehívásáért és az értekezlet levezetéséért az igazgató a felelős. 7.2.4. Az összdolgozói értekezlet hatáskörébe tartozik a jogszabályok által meghatározott dokumentumok - mint pld.: az iskolai intézményi minőségirányítási program - elfogadása. Az összdolgozói értekezlet a jogszabályok szerinti eljárási szabályok szerint választja meg az iskola szociális bizottságát. A szociális bizottság feladatait , jogait a vonatkozó ágazati normák előírásai szerint végzi, illetve gyakorolja. 7.3. Az iskola hivatásos állományú dolgozóinak közössége 7.3.1. A közösség értekezletét szükség szerint az igazgató vagy a hivatásos állományú dolgozók 30%-ának kezdeményezésére kell összehívni. 7.3.2 Az értekezleten csak a hivatásosokat érintő személyzeti, munkaügyi és szolgálatteljesítési kérdésekben lehet tájékoztatást adni, állásfoglalást kialakítani, utasítást adni. 7.3.3. Az értekezlet megszervezése a koordinációs és humánigazgatási osztályvezető feladata. Az értekezletet az igazgató vezeti le. Az értekezletről szükség szerint emlékeztető készül. 7.4. Az iskola közalkalmazotti állományú dolgozóinak közössége 7.4.1. A közösség értekezletét évente legalább egy alkalommal kell összehívni, megszervezése a koordinációs és humánigazgatási osztályvezető feladata. 7.4.2. A közalkalmazotti értekezlet levezetését, a közalkalmazotti tanács megválasztásának szabályait a jogszabályokban előírtak szerint kell végrehajtani. 7.4.3. A közalkalmazotti értekezlet szavazásra jogosult tagja az iskolával foglalkoztatási jogviszonyba álló minden közalkalmazotti dolgozó. 7.4.4. A közalkalmazotti tanács a jogait a jogszabályok és a kollektív szerződés szerint gyakorolja. 7.5. Az iskolai reprezentatív szakszervezetek 7.5.1. A szakszervezetek jogaikat, kötelezettségeiket a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint gyakorolják, illetve teljesítik. 7.5.2. Az iskola dolgozói szakszervezeti tevékenységüket és a szakszervezeti érdekvédelemmel kapcsolatos jogaikat a jogszabályok, különösen az állományviszonyukra vonatkozó törvények betartásával gyakorolhatják. 7.5.3. Az iskola tanulói jogviszonyban álló tanulói a szakszervezeti tevékenységet a jogszabályok ( így különösen a köznevelési - és szakképzési törvény ) előírásai szerint gyakorolhatják. Azok a hivatásos jogviszonyban állók , akik az iskolában vezénylés alapján folytatnak tanulmányokat , szakszervezeti tevékenységüket a szolgálati helyükön gyakorolják.
16
7.5.4. A szakszervezetekkel való munkakapcsolat, a jogszabályok szerinti működési feltételek biztosításának mértéke szükség esetén, az igazgató és a szakszervezetek vezetői által megkötött kétoldalú megállapodásban rögzíthető. 7.6. A nevelőtestület 7.6.1. Az iskola nevelőtestületének teljes jogú tagja az iskola igazgatója , helyettesei, valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja , nem pedagógus munkakört betöltő, de tanóra tartásra kötelezett alkalmazottja, valamint az oktató - nevelő munkát közvetlenül segítő, felsőfokú végzettséggel rendelkező alkalmazottja. 7.6.2. A nevelőtestület tanácskozási jogú tagja az a pedagógus is, aki az iskolával megbízási szerződéses jogviszonyban áll és a tanulók oktatásában legalább egy képzési ciklusban ( oktatási félévben ) részt vesz, vagy a tanulók félévi osztályzatát legalább egy tantárgyból zárja. 7.6.3. A nevelőtestület az iskola legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve, jogszabályokban megfogalmazott döntési , véleményező és javaslattevő jogkörökkel rendelkezik. 7.6.4. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, véleményét a jogszabályokban megfogalmazott esetekben ki kell kérni. 7.6.5. A nevelőtestület a jogszabályokban meghatározott jogkörei közül az alábbi jogokat ruházza át: a) döntési jogkörön belül - tanulói tankönyvtámogatás elosztási elvei - diákönkormányzatra - 7.6.6./a ) pontban meghatározott feladat - tanulói fegyelmi bizottságra b) a véleményező jogkörön belül ( nem kerül átadásra ) c) a javaslattevő jogkörön belül - 7.6.6./b) pontban meghatározott feladat - tanulói szociális bizottságra - 7.6.6./c) pontban meghatározott feladat - pedagógus etikai bizottságra 7.6.6. A nevelőtestület jogköreinek részleges ellátása céljából az alábbi bizottságokat hozza létre: Bizottság neve a) tanulói fegyelmi bizottság
b) tanulói szociális bizottság c) pedagógus etikai bizottság
Feladat- és hatásköre nevelőtestület hatáskörébe tartozó tanulói fegyelmi ügyek tárgyalása és nevelőtestületi jogkörben történő döntés az alábbiak kivételével: - áthelyezés másik osztályba, másik iskolába - kizárás az iskolából - meghatározott kedvezmények juttatások csökkentése, illetve megvonása - kizárás a tanulói szállásról tanulói szociális segélykérelmek elbírálása és javaslattétel az igazgató számára pedagógus etikai ügyek tárgyalása és javaslattétel az igazgató számára
7.6.7. A bizottságok létszáma 5 fő, megválasztásuk nyílt szavazással, egyszerű többséggel történik. A bizottságok tagjait ezen tisztségükben a nevelőtestület tanévenként egyszer választja/erősíti meg. A bizottságok tagjai a tevékenységük irányítására, összehangolására, maguk közül egyszerű többséggel, nyílt szavazással vezetőt választanak. A bizottságok vezetői két értekezlet közötti tevékenységükről, döntéseikről a következő nevelőtestületi értekezleten kötelesek beszámolni.
17
7.6.8. A nevelőtestület érdekei képviseletére, az iskolavezetés munkájának segítésére évente nevelőtestületi képviselőt választ. A választás a nevelőtestület nyílt szavazásával történik úgy, hogy a megválasztott képviselőnek a jelenlévők legalább 50%+1 szavazatát kell megszereznie. A képviselő visszahívásához a nevelőtestületi tagok legalább 30%-ának kezdeményezésére van szükség. Amennyiben a választás első alkalommal nem eredményes, azt a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre vonatkozóan meg kell ismételni. A nevelőtestületi képviselő megbízása egy tanévre szól. 7.6.9. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: a) tanévnyitó értekezlet b) tanévzáró értekezlet c) félévi és év végi osztályozó és osztályozó vizsgára bocsátó értekezlet d) nevelési értekezlet e) rendkívüli értekezlet ( szükség szerint )
7.6.10 A nevelőtestületi értekezlet időpontját, napirendi témáit, a témák jellegétől függően a vonatkozó írásos beszámolót, stb. az értekezletet megelőzően legalább két munkanappal a nevelőtestület tagjainak rendelkezésére kell bocsátani, lehetővé téve ezzel az előzetes megismerést. 7.6.11. Az összehívott nevelőtestületi értekezleten való megjelenés az érintett nevelőtestületi kör számára kötelező. 7.6.12. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 30%-a azt kéri, illetve ha az igazgató azt indokoltnak tartja. 7.6.13. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak legalább 67 %-a jelen van. A nevelőtestület döntéseit – ha erről jogszabály, illetve az SZMSZ nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben, a nevelőtestület többségének kérésére, titkos szavazással is dönthet. 7.6.14. A nevelőtestületi értekezletről emlékeztetőt kell vezetni, az értekezlet előkészítése és levezetése az igazgató oktatási - helyettes feladata. 7.6.15. A nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az aktuális feladatok miatt csak a testület egy része vesz részt egy-egy értekezleten. 7.6.16. Ilyen értekezlet az a) egy osztályban tanító nevelők értekezlete b) egy évfolyamon tanító nevelők értekezlete 7.6.17. A 7.6.16. pont szerinti nevelőtestületi részértekezlet az osztályozó értekezlet tekintetében teljes nevelőtestületi jogkörrel rendelkezik. 7.6.18. A 7.6.16. pont szerinti részértekezleteken az adott osztályban vagy évfolyamon tanító nevelőkön kívül kötelezően részt vesznek: a) az egy osztályban tanító nevelők értekezlete esetén: - érintett osztály osztályfőnöke - tanulmányi osztály vezetője, vagy helyettese - adott osztályt felügyelő évfolyamparancsnok - fegyelmi főelőadó b) az egy évfolyamon tanító nevelők értekezletén: - igazgató helyettesek - adott évfolyam évfolyamparancsnokai - érintett osztályok osztályfőnökei - nevelőtestület képviselője - tanulmányi osztály vezetője - oktatásszervezési főelőadó - fegyelmi főelőadó
18
7.6.19. A részértekezlet levezetésére és a róla készült emlékeztetőre a nevelőtestületi értekezlet szabályai vonatkoznak. 7.6.20. A nevelőtestületi értekezlet tanácskozási jogú résztvevője minden, a tanulókat érintő napirendi pont esetén a diákönkormányzat képviselője. 7.6.21. A nevelőtestületi értekezletnek ugyancsak tanácskozási jogú résztvevői a közalkalmazotti tanács elnöke és a reprezentatív szakszervezetek iskolai titkárai akkor, ha azok a nevelőtestületnek más jogcímen nem teljes jogú tagjai. 7.7. A szakmai munkaközösségek 7.7.1. A szakmai munkaközösségek részt vesznek az iskola szakmai munkájának tervezésében, szervezésében, irányításában, végrehajtásában, ellenőrzésében, melyek az alábbiak: a) az iskola állománytáblázata szerinti szakcsoporti szakmai munkaközösségek ( tagjai az adott szakcsoport vezetője és tanárai ) b) osztályfőnöki szakmai munkaközösségek ( tagjai az évfolyamparancsnokok, akik a szakmai munkaközösségek vezetői és az osztályfőnökök )
7.7.2. A szakcsoportok önálló szervezeti egységek. Tevékenységük irányítása és koordinálása a szakcsoportvezetőkön keresztül az igazgató oktatási - helyettes jogkörébe tartozik. 7.7.3. A szakcsoporti szakmai munkaközösségek szakterületükön belüli kiemelt feladatai: a) szakmai, módszertani kérdésekben az iskola munkájának segítése b) az oktató-nevelő munka belső fejlesztése, korszerűsítése, ennek gyakorlatban történő átültetése, megvalósítása c) egységes követelményrendszer kialakítása, a tanulók ismeretszintjének folyamatos mérése, értékelése d) pályázatokon való részvétel, tanulmányi versenyek szervezése, segítség nyújtása a nevelők önképzéséhez e) vizsgatételsorok összeállítása, véleményezése f) javaslattétel a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználásáról
g) az iskolai minőségirányítási programból adódó feladatok teljesítése 7.7.4. Az osztályfőnöki munkaközösségek tagjai a feladataikat - a funkcionális irányítási rendszer szerint, függetlenül az állománytáblázat szerinti besorolásuktól - az illetékes évfolyamparancsnok szakmai irányítása mellett kötelesek végrehajtani, ezen feladataik tekintetében nekik tartoznak beszámolási kötelezettséggel. 7.7.5. Az osztályfőnöki tevékenység koordinálásáért, irányításáért a szakcsoportvezetőkkel történő egyeztetés mellett az évfolyamparancsnokok felelősek. 7.7.6. Az évfolyamparancsnokok szervező, irányító tevékenysége döntően a tanórán kívüli időszakra terjed ki, a szakcsoportok működését nem akadályozhatja, ezért mindkét fél a megfelelő együttműködés és a feladatok összehangolása érdekében együttműködésre kötelezett. 7.7.8. Az osztályfőnöki munkaközösség feladatai: a) tervezi, végrehajtja az iskolai nevelési feladatokat b) összehangolja az osztályfőnökök pedagógiai tevékenységét c) osztályfőnöki bemutató foglalkozásokat szervez d) elkészíti a tanulói jellemzéseket e) segítséget nyújt az első és második éves osztályfőnöki tanmenetek elkészítéséhez f) szervezi és irányítja a tanulók tanórán kívüli tevékenységét g) ellenőrzi a tanulók által igénybe vett helyiségek rendeltetésszerű használatát, a házirend és a tanulói szállás rendjének betartását
19
7.7.9. A szakcsoportok tagjainak és az évfolyamparancsnoknak a feladatait, jogait, kötelességeit a vonatkozó jogszabályokon túl az iskola Pedagógiai programja és munkaköri leírásuk ,-, az osztályfőnököknek a feladatait, jogait, kötelességeit a vonatkozó jogszabályokon túl az iskola Pedagógiai programja és a megbízásukhoz tartozó feladatleírás egészíti ki. 7.8. A tanár / szakoktató 7.8.1. A szakcsoporti munkaközösségekben vagy az iskola más szervezeti egységénél dolgozó oktatók, szakoktatók jogszabályokban és munkaköri leírásaikban meghatározott feladataik közül kiemelten fontos a rábízott tanulók nevelése, oktatása, szakképzése. Ennek megvalósítási eszközeit és kiemelt iskolai céljait az iskola Pedagógiai programja tartalmazza. 7.8.2. A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak tanóratartási kötelezettsége a köznevelési jogszabályok figyelembe vételével, az azokban nevesített munkakörök esetén azokkal megegyező mértékű. 7.8.3. Az iskola állománytáblázatában szereplő sajátos munkaköri elnevezésű, részben pedagógiai tevékenységet végzők esetében a tanítási időkeretek az alábbiak: munkaköri elnevezés
heti tanóratartási kötelezettség
( a mindenkori tanári kötelező óraszám %-ában és kerekítve )
a) tanulmányi osztályvezető 20% b) tanulmányi osztály: kiemelt főreferens 50% c) szakcsoportvezető 25% d) évfolyamparancsnok 40% 7.8.4. Az igazgató a tanóra tartási kötelezettség alól részben vagy egészben időlegesen mentesítheti az érintett körhöz tartozó személyeket. 7.8.5. Az igazgató beosztásától függetlenül, iskolai és szakmai előképzettsége alapján, köznevelési és szakképzési jogszabályoknak való megfelelés esetén időlegesen más beosztásban dolgozókat is kötelezhet tanóratartásra. 7.8.6. Függetlenül a tanóratartásra kötelezett beosztásától és állományviszonyától, a tanóratartási kötelezettséget úgy kell meghatározni, hogy a pedagógiai követelmények teljesülhessenek és a nem tanári beosztásban dolgozók a fennmaradó időben alapfeladataikat is képesek legyenek ellátni. Ellenkező esetben őket alapfeladataik alól részben vagy egészben fel kell menteni. 7.8.7. A tanári feladat-ellátási terv, egyhavi tanítási időkeret meghatározás, valamint a tanári többlettanítási díj kiszámítás és elszámolás részletes szabályait külön igazgatói intézkedés tartalmazza. 7.9. Az osztályfőnök, mint az osztályközösség vezetője 7.9.1. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg, az igazgató oktatási - helyettes javaslatát figyelembe véve az nevelőtestület hivatásos és közalkalmazotti tagjai közül. 7.9.2. Az osztályfőnök a megbízás alapján megbízási díjra jogosult. A megbízási díj összegének megállapítása és annak kifizetése teljesítés igazolás alapján történik. A teljesítés igazolás az osztályfőnöki feladat ellátásának időtartamán túl tartalmazza az osztályfőnöki munka minőségi mutatóit is.
20
7.9.3. Ennek függvényében a megbízási díj maximum 50%-al csökkenthető, ha az elvégzett munka nem éri el a " megfelelő " szintet. Az osztályfőnöki munka " nem megfelelő " szintű ellátása esetén az igazgató, az évfolyamparancsnok javaslatára az osztályfőnöki megbízást visszavonhatja és felelősségre vonást kezdeményezhet. 7.10. Az osztályközösség 7.10.1. Az osztályközösség az iskola közösségeinek legalapvetőbb szervezete, az oktatási - nevelési folyamat alapvető csoportja. Az osztályközösséget az azonos évfolyamba járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók alkotják. Az osztályközösség élén, mint pedagógus vezető, az osztályfőnök áll. 7.10.2. Az osztályfőnök az osztályközösség tagjaiból tisztségviselőket jelöl ki, akik az alábbiak: a) osztálytitkár b) tanulmányi felelős c) gazdasági felelős 7.10.3. A tisztségviselők feladataikat feladatleírás alapján végzik, melyért a vonatkozó jogszabály által meghatározott mértékben ösztöndíj kiegészítést kapnak. 7.11. A diákkörök 7.11.1. A tanulók diákköröket hozhatnak létre közös tevékenységük megszervezésére. 7.11.2. A diákkörök, tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. 7.12. A diákönkormányzat 7.12.1. A diákönkormányzat az iskola tanulóinak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete, amely saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. A szervezeti és működési szabályzatot a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. 7.12.2. A diákönkormányzat jogosítványait a diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői gyakorolják. 7.12.3. A diákönkormányzat a jogszabályokban megfogalmazott jogkörökön túl az alábbiakról dönt: a) saját működéséről a rá vonatkozó működési szabályzat szerint b) tanulói tankönyvvásárlási támogatás elosztási elvéről c) a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról d) hatáskörei gyakorlásáról e) tanévenként egy tanítás nélküli munkanap programjáról f) diákújság ( diákrádió ) szerkesztősége megbízásáról a nevelőtestület véleményének kikérése mellett 7.12.4. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, a tanulói szállás helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza, korlátozza az iskola és a tanulói szállás működését. Az iskola a diákönkormányzat működését a jogszabályok által meghatározott anyagi forrásokkal és költségvetési lehetőségeitől függően támogatja. 7.12.5. A diákönkormányzat működése nem lehet ellentétes a jogszabályban foglaltakkal és az iskola érdekeivel.
21
7.12.6. A diákönkormányzat vezetőinek és képviselőinek megválasztását, valamint tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint végzi. 7.12.7.A diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslatát figyelembe véve a nevelőtestület egyetértésével, az igazgató bízza meg. Megbízását feladatleírás alapján, tanári feladatai ellátása mellett végzi, melyért megbízási díjat kap. 7.12.8. Amennyiben nincs az iskolában diákönkormányzat, akkor annak jogait és feladatait az iskola tanulói vagy küldöttei által diákgyűlésen nyílt szavazással, egyszerű többséggel megválasztott testület gyakorolja. 7.12.9. A tanulói közösséget évente egy alkalommal diákgyűlés formájában össze kell hívni, melyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A diákgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, összehívásáért az igazgató felelős. 8. Az iskola közösségeinek belső kapcsolattartása 8.1. A vezetői értekezlet és a nevelőtestület kapcsolattartása 8.1.1.A nevelőtestület és egyes közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével, a szervezeti egységvezetők és a választott tisztségviselők útján valósul meg. 8.1.2. A kapcsolattartás formái:
a) a vezetői értekezlet ülései b) az igazgatói tanács ülései c) szervezeti egységek értekezletei d) osztályfőnöki értekezletek e) adott feladatok végrehajtása érdekében összehívott megbeszélések
8.1.3. Az aktuális feladatokról, információkról összehívást nem igénylő esetekben az igazgató intézkedést, utasítást, szabályzatot adhat ki, melyet az iskola belső hálózatán ( intranet ) közzé kell tenni. 8.1.4. A vezetői értekezlet - és az igazgatói tanács vezetői beosztást betöltő tagjai: a) kötelesek az irányításuk alá tartozó dolgozókat az ülés döntéseiről tájékoztatni b) kötelesek az irányításuk alá tartozó dolgozók kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni a vezetői értekezlet, az igazgatói tanács felé 8.1.5. a dolgozók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban szervezeti egységvezetőjük, illetve választott képviselőik útján terjeszthetik az iskola vezetése elé. 8.2. Az oktatók - nevelők és tanulók kapcsolattartása 8.2.1. Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról a) az igazgató vagy megbízottja a diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a diákgyűlésen évente legalább egy-egy alkalommal , valamint b) az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat. 8.2.2. A tanulókat érintő fontos, lényeges információkat a jobb és gyorsabb tájékoztatás érdekében az iskola vezetése és szervezeti egységei, valamint a diákönkormányzat a központi, és szervezeti egységekhez tartozó hirdetőtáblákon elhelyezhetik, az iskola belső ( intranet ) és külső ( internet ) honlap felületén megjeleníthetik, azokat az iskola stúdióján keresztül képújság és hangos bemondó útján is közzé tehetik, ismertethetik. 8.2.3. A hirdetőtáblák és a stúdió szolgáltatásai nem használhatók fel üzleti, reklám, valamint az iskola tevékenységével össze nem egyeztethető célokra.
22
8.2.4. A diákönkormányzat folyamatos kapcsolatot tart az igazgató által megbízott diákönkormányzatot segítő tanárral. A diákönkormányzat munkáját segítő tanár hetenként egy alkalommal részt vesz az igazgató oktatási - helyettes által vezetett, az oktatási szervek vezetőinek részvételével tartandó értekezleten. 8.2.5. A tanulót egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban, szükség esetén írásban tájékoztatni kell. 8.2.6. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján , választott hivatásukra tekintettel a szolgálati útra vonatkozó szabályok figyelembe vételével terjeszthetik az oktatók-nevelők , az iskola nevelőtestülete vagy vezetése elé. 9. A fogadóórák rendje 9.1. A dolgozók, tanulók, szülők és más érdeklődők az iskola igazgatójától - távolléte, akadályoztatása esetén az igazgató oktatási - helyettestől - igazgatói fogadóórán kérhetnek tájékoztatást, terjeszthetik elő kéréseiket, javaslataikat. 9.2. Az igazgatói fogadóóra helye, ideje: I. sz. épület, I. emelet/114. sz. iroda, minden hét csütörtök napján, 14.00 órától - 15. 30 óráig. 9.3. Az igazgatói fogadóórára, igazgatói titkárnőn keresztül telefonon, vagy személyesen előzetesen be kell jelentkezni. 9.4. A bejelentkezett személy kérheti, hogy a fogadóórán az érintett tárgyban/kérdésben, tárgykörben/kérdéskörben illetékes iskolai személy -(szakember ) is legyen jelen. 9.5. A fogadóórára bejelentkezett kérésére, a kapott tájékoztatásról feljegyzés készül. 10. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolattartása 10.1. Az iskolai szakmai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatójának és helyetteseinek állandó munkakapcsolatban kell állniuk az alábbi intézményekkel: a) Belügyminisztérium szakirányító szervezeti egységei b) Belügyminisztérium Oktatási- Képzési- és Tudományszervezési Főigazgatóság c) Országos Rendőr - Főkapitányság szakirányító szervezeti egységei, Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Képzési és Humán szervezeti egységei d) társ rendészeti szakközépiskolák e) egyéb rendészeti oktatási intézmények f) beiskolázott tanulók tervezett fogadóhelye szerint illetékes, vagy állományilletékes megyei rendőr-főkapitányságok és kapitányságok, határrendészeti szolgálatok, határrendészeti kirendeltségek g) képzésre vezényelt állomány vezénylő szervei, szolgálati helyei h) Nemzeti Védelmi Szolgálat i) B-A-Z megyei Önkormányzat j) B-A-Z megyei Kormányhivatal k) Miskolc Város Önkormányzata l) az iskola beiskolázási körzetébe tartozó Munkaügyi Központok m) Emberi Erőforrások Minisztériuma szakirányító szervei, kiemelten: Köznevelésért felelős Államtitkárság, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési és Felnőttképzési Igazgatóság , Oktatási Hivatal n) Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Adatfeldolgozó Központ o) Központi Statisztikai Hivatal
23
10.2. Az igazgató a kapcsolattartás formáját és szintjeit-, valamint a szervezeti egységvezetők kapcsolattartásának módját és szintjeit a munkaköri leírásokban határozza meg. A külső kapcsolattartás során az arra feljogosított, azzal megbízott személy az iskola nevében történő állásfoglalásra, kötelezettségvállalásra csak az I. és III. fejezettel összhangban jogosult. 10.3. A pedagógiai munka hatékonyságának növelése érdekében az iskola kapcsolatot tart fenn: a) B-A-Z megyei és Miskolc város pedagógiai - szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményeivel b) Felnőttképzők Szövetségével c) tehetséggondozás állami és társadalmi szerveivel, szervezeteivel 10.4. A pedagógiai munka eredményesebbé tétele és a szakmai ismeretek bővítése és az aktuális feladatok optimális teljesítése érdekében az iskola szakmai munkaközösségei, szervezeti egységei és dolgozói önálló kapcsolatot tarthatnak fenn a társ rendészeti szakközépiskolák azonos tevékenységet végző szervezeti egységeivel, kollégáival. 10.5. A diákönkormányzat külső kapcsolataiban jogosult minden, a jogszabályokban biztosított lehetőséggel élni. Tevékenységének szervezése során az önkormányzatiság elveinek betartásával találkozókon vehet részt és azokat szervezhet, részt vehet a regionális és országos illetve szakmai diákközösségek munkájában. 10.6. A diákönkormányzat munkájához, anyagi forrásainak gyarapításához szerződéses kötelezettséget csak akkor vállalhat, ha a vállalt kötelezettség nem ellentétes az iskola feladataival, a belügyi szervekre- és iskolákra vonatkozó jogi normákkal és ahhoz az igazgató írásban hozzájárult. 10.7. A hivatásos állomány és tanulók kifogástalan életvitelének biztosítása és megőrzése érdekében az iskola saját szakembereinek szakmai tapasztalatai és munkaköri feladatai mellett, jogszabályi előírásoknak megfelelően együttműködik Nemzeti Védelmi Szolgálat B-A-Z megyei irodájával és a B-A-Z megyei rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályával és alapítványával. A kapcsolattartásért az igazgató irányítása mellett a koordinációs és humánigazgatási osztályvezető a felelős. 10.8. Az iskola nemzetközi kapcsolatokat külföldi rendészeti szervekkel és azok oktatási intézményeivel tart fenn. A szorosabb nemzetközi kapcsolatok a fenntartó által kötött nemzetközi keretegyezményekkel összhangban azok alapján, éves tervek szerint működnek. Az iskola nemzetközi kapcsolatainak koordinálásáért az igazgató irányítása mellett a koordinációs és humánigazgatási osztályvezető a felelős. 10.9. A köznevelési törvény alapján az iskolában politikai párt vagy politikai párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet. 10.10. Az iskolarendszeren kívüli képzések minőségbiztosítása érdekében, az akkreditációs jogszabályi előírásoknak megfelelően szükség szerint az iskola szakmai tanácsadó testületet működtet. 11. Az iskola belső ellenőrzési rendje 11.1. A belső ellenőr általi ellenőrzés 11.1.1. A belső ellenőrzés független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja az iskola működésének fejlesztése és eredményességének növelése. A belső ellenőrzési tevékenységet az igazgató irányítása mellett , az igazgató közvetlen alárendeltségébe tartozó belső ellenőr látja el.
24
11.1.2. A belső ellenőr az ellenőrzést jogszabályban előírt, jóváhagyott tervek alapján végzi. Az igazgató soron kívüli ellenőrzést is elrendelhet. A belső ellenőr, mint vizsgálatvezető minden egyes ellenőrzés lefolytatásához ellenőrzési programot készít. 11.1.3. A belső ellenőr feladat- és hatásköre: a) vizsgálja és értékeli a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak, közjogi szervezetszabályozó eszközöknek és iskolai belső normáknak való megfelelését b) vizsgálja és értékeli a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét c) vizsgálja a rendelkezésére álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások, beszámolók megbízhatóságát d) megállapításokat és ajánlásokat tesz a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban, valamint elemzéseket, értékeléseket készít az igazgató számára az iskola működése eredményességének növelése, valamint a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési, és a belső ellenőrzési rendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében e) ajánlásokat és javaslatokat tesz a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése érdekében f) nyomon követi az ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket 11.1.4. A belső ellenőr jogosult: a) az ellenőrzött szervezeti egység helyiségeibe belépni, figyelemmel a szervezeti egység biztonsági előírásaira, munkarendjére b) az ellenőrzött szervezeti egységnél az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó nemzeti minősített adatot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba, az elektronikus adathordozón tárolt adatokba betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítványt készíttetni, indokolt esetben az eredeti dokumentumokat másolat hátrahagyása mellett - átvételi elismervény ellenében - átvenni, a külön jogszabályokban meghatározott adat - és titokvédelmi előírások betartásával. c) az ellenőrzött szervezeti egység vezetőjétől vagy alkalmazottjától írásban vagy szóban információt kérni d) az ellenőrzött szervezeti egység működésével és gazdálkodásával összefüggő kérdésekben információt kérni az iskola más szervezeti egységétől e) a vizsgálatba szakértő bevonását kezdeményezni 11.1.5. A belső ellenőr köteles: a) az ellenőrzési tevékenysége során az ellenőrzési programban foglaltakat végrehajtani b) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött szervezeti egység vezetőjét tájékoztatni, és megbízólevelét bemutatni c) objektív véleménye kialakításához elengedhetetlen dokumentumokat és körülményeket megvizsgálni d) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően írásba foglalni és azokat elegendő és megfelelő bizonyítékkal alátámasztani e) amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, haladéktalanul jelentést tenni az igazgatónak f) ellenőrzési jelentést készíteni, az ellenőrzési jelentés tervezetét az ellenőrzött szervezeti egység vezetőjével egyeztetni g) az ellenőrzési jelentés aláírását követően az ellenőrzési jelentést az igazgatónak átadni
25
h) ellenőrzési megbízatásával kapcsolatban vagy személyére nézve összeférhetetlenségi ok tudomására jutásáról haladéktalanul jelentést tenni az igazgatónak, amelynek elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért felelősséggel tartozik i) az eredeti dokumentumokat az ellenőrzés lezárásakor hiánytalanul visszaszolgáltatni, illetve amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, az eredeti dokumentumokat a szükséges intézkedések megtétele érdekében az igazgatónak átadni j) az ellenőrzött szervezeti egységnél a biztonsági szabályokat és a munkarendet figyelembe venni k) a tudomására jutott minősített adatot és üzleti titkot megőrizni l) az ellenőrzés során készített iratokat és iratmásolatokat az ellenőrzés dokumentációjában megőrizni 11.1.6. Az ellenőrzött szervezeti egység vezetőjének és beosztottjainak jogai: a) a belső ellenőr megbízólevelének bemutatását kérni, ennek hiányában az együttműködést megtagadni b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, azokra észrevételeket tenni, és az észrevételekre választ kapni 11.1.7. Az ellenőrzött szervezeti egység vezetője és beosztottjai kötelesek: a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, a belső ellenőrrel együttműködni b) az belső ellenőr részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani, kérés esetén az eredeti dokumentumokat - másolat és átvételi elismervény ellenében megadott határidőre átadni c) a belső ellenőr kérésére, a rendelkezésre bocsátott dokumentáció ( iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni d) a szervezeti egység vezetője saját hatáskörébe tartozóan az ellenőrzés megállapításai és javaslatai alapján a végrehajtásért felelősöket és a végrehajtás határidejét feltüntető intézkedési tervet készíteni, az intézkedéseket a megadott határidőig végrehajtani e) a belső ellenőr számára megfelelő munkakörülményeket biztosítani 11.2. A belső adatvédelmi felelős általi ellenőrzés 11.2.1. A belső adatvédelmi ellenőrzési tevékenységet a koordinációs és humánigazgatási osztályvezető - helyettes látja el, aki egyben az iskola belső adatvédelmi felelőse. 11.2.2. Ellenőrzési tevékenységéről az iskola adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatáról szóló külön igazgatói intézkedés rendelkezik. 11.2.3. A belső adatvédelmi felelős feladatainak, így ellenőrzési tevékenységének végrehajtása során is az igazgató közvetlen alárendeltségébe tartozik. Ellenőrzési tevékenységét az igazgató irányítása mellett látja el. 11.3. A szervezeti egységvezetők általi ellenőrzés 11.3.1. A vezetői ellenőrzés az alárendeltségébe tartozó személyek tekintetében és szakmai feladatok mértékéig valamennyi szervezeti egységvezető kötelessége. 11.3.2. A vezetői ellenőrzés részletes szabályait a vezetői ellenőrzések végrehajtásáról szóló külön igazgatói intézkedés tartalmazza.
26
11.4. A pedagógiai munka ellenőrzése 11.4.1. Az iskola pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottjainak oktató - nevelő munkáját ellenőrzési rendszer támogatja. 11.4.2. A pedagógiai tevékenység ellenőrzésének célja: - monitoring, segítségnyújtás - feladatok, utasítások végrehajtásának, folyamatok állapotának követése, rögzítése - az eredményesség vizsgálata, a szabálytalanságok, hiányosságok, mulasztások, a problémák feltárása - a pedagógiai program követelményeihez igazodva, a pedagógus által elért eredmények mérése, értékelése, a minél jobb eredmény elérésére történő ösztönzés - segítse elő az ellenőrzés folyamatosságával és tervszerűségével a fegyelmezett munkavégzést 11.4.3. A pedagógiai munka ellenőrzése az éves ellenőrzési terv szerint történik az igazgató oktatási - helyettes irányításával. A pedagógiai munkát is érintő részleges ellenőrzési terveket az Oktatási Szerv valamennyi szervezeti egységének vezetője önállóan, de egymáshoz igazodva készíti el. A részleges ellenőrzési tervek elemeit is tartalmazó átfogó éves tervet az igazgató oktatási - helyettes állítja össze, mely része az iskola éves munka és ellenőrzési tervének. 11.4.4. A pedagógusok munkáját ellenőrizheti az igazgató, igazgató oktatási - helyettes , tanulmányi osztályvezető, szakcsoportvezetők és az általuk megbízott egyéb szakember. Az ellenőrzés kiterjedhet a pedagógus teljes pedagógiai tevékenységére, a munkaköri leírásában rögzített bármely területre. 11.4.5. Az ellenőrzés módszerei: - tanórák, foglalkozások, programok látogatása, ellenőrzése - tanórakezdések és befejezések ellenőrzése - tanulói tevékenységek ellenőrzése, vizsgálata - az adminisztráció vizsgálata, dokumentumok elemzése - összetett vizsgálat egy osztály vagy csoport meghatározott nevelési, oktatási területére vonatkozóan - szóbeli vagy írásbeli beszámoltatás - eredményvizsgálatok, felmérések - a pedagógus oktatási segédleteinek, egyéni tanítási segédeszközeinek ellenőrzése - a vizsgatevékenység és értékelési rend ellenőrzése 11.4.6. Az ellenőrzésre jogosultak a személyre szóló megállapításokat az ellenőrzést követően személyesen, az általánosítható közérdekű tapasztalatokat az érintett nevelőközösség értekezletein hozzák nyilvánosságra.
27
III. Az iskola működésének rendje 1. A feladatok végrehajtásának általános rendje 1.1. A feladatok végrehajtása során az alá- és fölérendeltségi viszonyok figyelembe vételével a szolgálati út betartása és betartatása kötelező. 1.2. A szervezeti egységvezetők kötelesek: a) a vezetésük alatt álló szervezeti egysége - az SZMSZ -ben, jogszabályokban, közjogi szervezetszabályozó eszközökben, iskolai belső normákban meghatározott célok elérése érdekében - szakmai szempontok szerinti irányítására b) a feladatok végrehajtását a szükséges információk megadásával, átadásával, állásfoglalással, módszerek, eszközök és az időbeni ütemezés meghatározásával elősegíteni c) a jogszabályoknak, közjogi szervezetszabályozó eszközöknek , iskolai belső normáknak a betartására, betartatására és a beosztottak általi betartás ellenőrzésére d) a munkafegyelem betartására és betartatására e) a beosztottak munkájának ellenőrzésére f) szervezeti egysége munkájának , az irányadó rendelkezések keretei között történő megszervezésére, a munkamódszerek meghatározására, a munkák rendszeres értékelésére 1.3. Valamennyi szervezeti egységvezető és beosztott köteles az iskola feladatainak végrehajtásában a szükséges mértékben együttműködni. 1.4. A szervezeti egységek közötti együttműködés megszervezéséért, hatékony működtetéséért az igazgató helyettesei, valamint a koordinációs és humánigazgatási osztályvezető a felelős. 1.5. Az együttműködés során az a szervezeti egységvezető felelős, akinek az adott ügy intézése a feladat- és hatáskörébe tartozik, vagy akit erre az igazgató kijelölt. 1.6. Az együttműködés - csoportos feladatvégzés - során az érintett szervezeti egységvezetőket és ügyintézőket a feladat jogszerű és határidőre történő végrehajtása érdekében fokozott együttműködési kötelezettség és felelősség terheli. 2. A kiadmányozás rendje 2.1. Az iskola a kiadmányozást a köznevelési intézményekre előírt iratkezelési és ügyintézési előírásokra- valamint az iskola adatvédelmi - és adatbiztonsági szabályzatában foglaltakra figyelemmel, az iskola Iratkezelési szabályzatában meghatározottak szerint végzi. 2.2. A kiadmányozási jogot az igazgató gyakorolja. Kiadmányozási jogkörrel rendelkezik az ügyek meghatározott körében az igazgató gazdasági - helyettes és a közgazdasági osztályvezető. 2.3. A kiadmányozási jogot az igazgató II./2.4.1. pontja szerinti távolléte, akadályoztatása esetén, a II./2.4.1.-2.4.3. pontokra figyelemmel az őt helyettesítő személy gyakorolja. 2.4. A kiadmányozási jog gyakorlásánál is érvényesek a II./2.4.4. pontban meghatározottak. 2.5. Az igazgató a kiadmányozás jogát meghatározott ügykörökben írásban más személyre is átruházhatja.
28
2.6. Figyelemmel a III./2.2.-2.3. pontra, az iskolai körbélyegzők használatára az alábbi személyek jogosultak: a) 1. sz. körbélyegző: - igazgató - igazgató oktatási - helyettes - koordinációs és humánigazgatási osztályvezető b) 2. sz. körbélyegző: - igazgató gazdasági - helyettes c) 3. sz. körbélyegző: - közgazdasági osztályvezető 2.7. Az iskola, mivel szakmai vizsgaszervező intézmény, a mellette működő szakmai vizsgabizottság: a) iskolarendszerű képzés esetén a szakmai vizsgabizonyítvány hitelesítése esetén az 1. sz. körbélyegzőt alkalmazza, melynek kizárólagos használatára az igazgató - külső személyként a vizsgabizottság elnöke - jogosult. b) iskolarendszeren kívüli képzés esetén a szakmai vizsgabizonyítvány hitelesítése esetén a 2. sz. körbélyegzőt alkalmazza, melynek kizárólagos használatára az igazgató - külső személyként a vizsgabizottság elnöke - jogosult. 2.8. Az iskolai körbélyegzők tartalma: a) 1. - 3. sz. körbélyegzők: - Miskolci Rendészeti Szakközépiskola felirat, - középen Magyarország címerével és a megfelelő sorszámmal b) 1-2. sz. - a vizsgabizottság által használt - körbélyegzők: - Miskolci Rendészeti Szakközépiskola mellett működő Szakmai Vizsgabizottság felirat, - középen Magyarország címerével és a megfelelő sorszámmal 3. Az elektronikus úton előállított papíralapú dokumentumok, nyomtatványok hitelesítésének rendje 3.1. A dokumentumok, nyomtatványok hitelesítésére vonatkozó szabályokról az iskola iratkezelési szabályzata rendelkezik. 4. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az iskola egyes szervezeti egységei által használt informatikai programok, rendszerek: 4.1. Koordinációs és Humánigazgatási Osztály a) Szenyor for Windows személyügyi nyilvántartó informatikai program törzsállomány modulja b) Magyar Országos Közjegyzői Kamara elektronikus fizetési meghagyásra vonatkozó informatikai rendszere ( a továbbiakban: MOKK FMH ) c) Köznevelés Információs Rendszere ( KIR ) - intézményi adatkarbantartó -, és pedagógus igazolványkezelő modulja 4.1.1. A három rendszer közül kizárólag a MOKK FMH rendszerében történik elektronikus úton a dokumentumok hitelesítése, - a NetLock tanúsítványkiadó központ által kiadott - fokozott biztonságú személyes aláíró típusú elektronikus aláírással. Az elektronikus aláírás kizárólagos használatára a koordinációs és humánigazgatási osztály kiemelt jogi főelőadója jogosult.
29
A dokumentumok, nyomtatványok kezelése a MOKK FMH rendszerében, a kiemelt jogi főelőadó jelszóval védett számítógépén történik 4.1.2. A Szenyor for Windows és a KIR rendszerből azok a dokumentumok, nyomtatványok amelyek nyomtatásra kerülnek, hitelesítésükre és további kezelésükre az iskola iratkezelési szabályzatában foglaltak az irányadók. 4.2. Oktatási Szervek Tanulmányi Osztály a) Szenyor for Windows személyügyi nyilvántartó informatikai program - tanulói állomány modulja b) Köznevelés Információs Rendszere ( ( KIR ) - tanulói nyilvántartási - és diákigazolvány igénylő modul c) Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program ( OSAP ) - adatgyűjtések, adatátvételek rész, adatszolgáltatás a köznevelési intézmények tevékenységéről alrész d) Középfokú Iskolák Felvételi Információs Rendszere ( KIFIR ) - tanulmányi területek és felvételi tájékoztató megadása a középfokú intézmények számára rész e) Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési és Felnőttképzési Igazgatóság ( SZFI ) számítógépes nyilvántartási rendszere, " Nemzeti Referencia Központ " rész bizonyítvány kiegészítőlap nyomtatvány alrész f) SZFI számítógépes nyilvántartási rendszere - szakmai vizsgaösszesítő adatlap rész 4.2.1. A 4.2. pontban felsorolt rendszerek közül egyedül a f ) pontban meghatározott esetben történik elektronikus úton a hitelesítés , - a NetLock tanúsítványkiadó központ által kiadott - fokozott biztonságú személyes aláíró típusú elektronikus aláírással. Az elektronikus aláírás kizárólagos használatára a tanulmányi osztály oktatásszervezési főelőadója jogosult. A hitelesített dokumentumok nyomtatásra kerülnek, melyek további kezelésére az iskola iratkezelési szabályzatának rendelkezései az irányadók. 4.2.2. A többi rendszerből azok a dokumentumok, nyomtatványok, melyek nyomtatásra kerülnek hitelesítésükre, további kezelésükre szintén az iskola iratkezelési szabályzatát kell megfelelően alkalmazni. 4.3. Közgazdasági Osztály a) KIR 3: EKIR 3 MÁK számfejtési program b) Forrás SQL integrált ügyviteli rendszer - pénzügyi - számviteli alrendszere c) KGR-K11 - beszámolók, mérlegek , elemi költségvetés programja d) MÁK -e adat rendszer - tartozásállomány jelentés programja e) Giro MÁK Electra - utaló program 4.3.1. A felsorolt informatikai rendszerek , programok egyikében sem kerül sor a dokumentumok, nyomtatványok elektronikus hitelesítésére, szükség szerinti nyomtatás esetén a hitelesítésre, további kezelésre az iratkezelési szabályzatot kell megfelelően alkalmazni. Valamennyi szervezeti egység vonatkozásában az elektronikus rendszert alkalmazó dolgozók az ahhoz kötődő feladataikat , jelszavas védelem alatt álló számítógépen hajtják végre. 5. A Munka - és nyitva tartás rendje 5.1. Az iskola épületei szorgalmi időben, hétfőtől péntekig az alábbiak szerint tartanak nyitva: a) oktatási épületek 07.00.-tól 16.00.-ig b) tanulói szállás épületei folyamatosan c) könyv- és jegyzettár, internet terem és sportlétesítmények működési szabályzatuk szerint d) konyha és étkezde 06.30.-tól 18.00.-ig e) hivatali helyiségek 07.30.-tól 15.30.-ig f) ügyeleti helyiségek folyamatosan
30
5.2. Az igazgató engedélye alapján az épületek és helyiségek ettől eltérő időpontban illetve szombat és vasárnap is nyitva tarthatók. 5.3. Az iskolán a munkaidő a hivatali munkaidő rendszerben munkanapokon 07.30.-tól - 15.30.-ig tart. A feladatok ellátása érdekében ettől tartósan vagy időlegesen eltérő munkarendben foglalkoztatott dolgozók munkaidejét a munkaköri leírásukban kell rögzíteni. Az alapozó képzés időszakában 15.30 után is tervezhetők foglalkozások, amelyeken az érintett tanulói- és tanári ( osztályfőnök - ) állomány részvétele elrendelhető. 5.4. Az iskolai ügyeletre beosztott ügyeletvezető és a gyakorlati képzésre beosztott tanuló munkaidejét az ügyeleti szolgálatokra vonatkozó külön igazgatói intézkedés határozza meg. 5.5. A közalkalmazottak munkaidejére a Kjt, a Kjt közoktatási intézményben történő végrehajtásáról szóló Kormány rendelet, az Mt- ,Nkt - , a hivatásos állományúak munkaidejére a Hszt vonatkozó rendelkezései az irányadók. 5.6. Szorgalmi időben, munkaidőben az igazgatónak vagy oktatási helyettesének, együttes távollétük,akadályoztatásuk esetén a koordinációs és humánigazgatási osztályvezetőnek, távolléte, akadályoztatása esetén, más vezető beosztású dolgozónak az iskolában kell tartózkodnia. Az intézkedésre jogosult vezető személyét a dolgozók tudomására kell hozni. 5.7. A munkaidő végétől a következő munkanap munkaidő kezdetéig az iskola működésének rendjéért, a szükségessé váló intézkedések megtételéért a szolgálatvezénylés szerinti iskolai ügyeletvezető a felelős. 5.8. Az ügyeletvezető az ügyeleti szolgálat ellátására vonatkozó igazgatói intézkedés szerint hatáskörét meghaladó és halasztást nem tűrő esetben telefonon köteles értesíteni az igazgatót, annak elérhetőségi akadálya esetén az igazgató - oktatási helyettest. Az ügyeletvezető emellett köteles betartani a vonatkozó ágazati norma jelentési rendjére vonatkozó előírásait is. 5.9. A pedagógusok munkarendje a köznevelési törvény rendelkezései szerinti kötelező órákból és az oktató - nevelő - szakképző munkával, a tanulókkal, a pedagógus szakfeladatával összefüggő összes feladat ellátásához szükséges időből áll. A közalkalmazotti és hivatásos állományú tanárok kötelező óraszáma azonos, melyet a a köznevelési törvény állapít meg. 5.10. A hivatásos állományú tanárok munkavégzésére a szolgálati viszonyból fakadó speciális belső rendelkezések is vonatkoznak. 5.11. A pedagógusnak, a foglalkozást vezetőnek a munkából való rendkívüli távolmaradását lehetőleg az előző napon, de legkésőbb az adott munkanapon, feladatának kezdete előtt jelentenie kell a szakcsoportvezetőjének, aki gondoskodik a helyettesítéséről. Szakcsoporton belüli óracserét csak a szakcsoportvezető, szakcsoporton kívüli óracserét a tanulmányi osztályvezető engedélyezhet. 5.12. Ha a tanórára oktató nem érkezik, annak hiányát az azt észlelő nevelőtestületi tag vagy a tanterem ügyeletes tanuló 5 perc elteltével köteles az érintett tantárgy szakcsoport vezetőjének, vagy ha őt nem találja a tanulmányi osztályvezetőnek jelenteni. Az értesített vezető köteles a tanár pótlásáról intézkedni. A pótlást elsősorban szakszerű helyettesítéssel vagy tanóra cserével kell megoldani. Ha ezek nem biztosíthatóak, nem szakszerű helyettesítésről kell gondoskodni.
31
5.13. Az iskola tanulói tevékenységének szabályait, munkarendjét az általános jogszabályi rendelkezéseken túl a házirend, a napirend, tanulói szállás rendtartás és a szakmai gyakorlat rendje tartalmazzák. 5.14. Az ügyeleti helyiségek rendjét, az oda beosztottak tevékenységét külön igazgatói intézkedés, míg a tantermek rendjét a tanterem-ügyeletes feladataira vonatkozó feladatleírás tartalmazza. 6. Az oktatás rendje 6.1. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg a tanévnyitó értekezleten, amit naptári tervben rögzítenek. A szabályozás nem lehet ellentétes a tanév rendjét meghatározó jogi normában megállapított renddel. 6.2. A tanév helyi rendjét, az iskola működésének szabályait, a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök a tanév első hetében ismertetik a tanulókkal 6.3. Az oktatás - nevelés - szakképzés a tantárgyfelosztással összhangban lévő órarend alapján, a pedagógus vezetésével, a kijelölt tantermekben és egyéb foglalkozási helyszíneken folyik. Tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező órák megtartása után szervezhetők. 6.4. A tanítási órák időtartama 45 perc. Az órák közötti szünetek 10 percesek. 6.5. Az aktuális tantárgyi programok, az évfolyamok létszámából adódó osztályok száma és a tantárgyi óraszámok figyelembe vételével az iskola igazgatója 40 perces tanórák tartását is elrendelheti. A 40 perces órák elrendelése legfeljebb egy tanévre terjedhet ki. 6.6. Az első tanóra kezdete 7.40. az utolsó tanóra vége 15.30, kivéve a III./5.3 pontban meghatározottak esetén. Az aktuális csengetési rendet az igazgató -, az aktuális órarendet az igazgató oktatási - helyettes jóváhagyásával a tanulmányi osztály adja ki. A tanintézeti elméleti és gyakorlati tanórák időtartamai megegyeznek. Az igazgató ideiglenesen ettől eltérő csengetési rendet is elrendelhet. 6.7. A tanulók területi és iskolai szakmai gyakorlatának munkarendje a szakképzésről szóló törvény rendelkezésének figyelembe vételével igazodik a gyakorlati képzést végző szerv munkarendjéhez. A helyi tantervben meghatározott, a gyakorlati képzés részét képező tanulói iskolai gyakorlati képzési feladatok összehangolása az igazgató oktatási - helyettes feladata és jogköre. 6.8. A tanórák, foglalkozások csak az igazgató által engedélyezett, rendkívül indokolt esetekben zavarhatók meg. Tanóráról tanuló eltávozását csak az igazgató, vagy az igazgató oktatási helyettesének engedélyével lehet kezdeményezni. 6.9. A tanítási órák ( foglalkozások, képzési helyek ) látogatására előzetes engedély nélkül csak a nevelőtestület tagjai jogosultak. Minden más esetben az igazgató adhat engedélyt. 7. A területi gyakorlati képzést folytatókkal való kapcsolattartás formái és rendje 7.1. A gyakorlati képzési helyeket és a képzés rendjét az igazgató és a gyakorlati képzést végző területi rendvédelmi szervek vezetői között, a szakképzési törvény alapján kötött együttműködési megállapodások rögzítik. 7.2. A területi gyakorlati képzés során a tanuló gyakorlati oktatását, képzését az együttműködő területi vagy helyi rendvédelmi szerv erre a feladatra megbízott tagja látja el. Ezeknek a gyakorlati oktatóknak évente szakmai felkészítésen kell részt venniük.
32
7.3. A kapcsolattartás elektronikus felületen, telefon útján, személyes egyeztetéseken vagy papír alapú adattovábbítással történhet. Kötelezettségvállalás szintű ügyekben az igazgató a területi szerv vezetőjével, koordinációs ügyekben az igazgató oktatási - helyettes, tanulmányi osztályvezető és évfolyamparancsnokok a területi és helyi szerv koordinálásra kijelölt személyeivel tartják a kapcsolatot. 7.4. A területi gyakorlatot teljesítő tanuló számára a tanintézet Foglalkozási naplót ad ki, melyben meghatározza a tanuló által teljesítendő feladatokat és a tanuló értékelésének szempontjait. A Foglalkozási naplót a tanuló és a gyakorlati oktató vezeti, a tanuló értékelését a gyakorlati oktató és a rendvédelmi szerv koordinátora végzi. 7.5. A területi szakmai gyakorlati képzés végrehajtásának ellenőrzését az igazgató oktatási - helyettes irányításával a tanulmányi osztály látja el. 8. Az iskola Pedagógiai Programja 8.1. Az Nkt alapján a Pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és fenntartói jóváhagyás mellett lép hatályba. 8.2. A Pedagógiai program képezi az iskolában folyó oktató-, nevelő,- szakképző munka tartalmi, szakmai alapjait. 8.4. Az iskola Pedagógiai programja és a részét képező helyi tantervek tartalmazzák az iskolarendszerű képzés I. és II. évfolyamain tanított tárgyakat, a kötelező tanórai valamint tanórán kívüli foglalkozásokat, azok óraszámait, követelményeit, és a vizsga követelményekkel összhangban a II. évfolyamba lépés feltételeit, az iskolai beszámoltatás követelményeit, a tanulók tudása értékelésének elveit, módjait, a gyakorlati képzést és a szakmai vizsgára bocsátás feltételeit, a vizsgák elvárásait. 8.5. A szakmai- és vizsgakövetelményeket a szakképesítésért felelős miniszter határozza meg. 8.6. A társadalom elvárásait megfogalmazó, a képzés során elérendő célokat, figyelemmel az egyes szakmákra vonatkozó törvényekben megfogalmazottakra, a központi programok tartalmazzák. 8.7. Az alapképzésen kívüli képzési formák rendjét, céljait és a résztvevőkre vonatkozó feltételeket a képzési formákra kiadott központi programok és fenntartói utasítások, intézkedések, illetve jóváhagyott képzési programok tartalmazzák. Az ezen képzési formákban résztvevőknek is be kell tartaniuk a SZMSZ alaprendelkezéseit, nem sérthetik meg az oktatási és a belügyminisztériumhoz tartozó intézményekre vonatkozó előírásokat. 8.8. A tanórán kívüli foglalkozások célját és szabályait az iskola pedagógiai programja határozza meg részletesen. A tanórán kívüli tevékenységért a szakmai felelősség a szakcsoportvezetőket terheli, illetve őket illeti meg az azokat vezető tanárok kijelölésének a joga. A szaktanári kijelölés során törekedni kell a tanórai és tanórán kívüli tanári terhelés egyenletes elosztására. 8.9. A tanári munka szempontjából tanóratartásnak az órarend szerinti tanórai elfoglaltságon túl csak a szakköri foglalkozások és a fakultatív tananyagelemek tartása számolhatóak el, az egyéb kötelező tevékenység a tanárok egyéb pedagógiai, iskolai oktatással összefüggő tevékenységeként veendő figyelembe. 8.10. A szakköri foglalkozások és a fakultatív tananyagelemek tartása esetében, tekintettel a gazdaságossági követelményekre, csak különlegesen indokolt esetben állapítható meg túlóra kifizetési jogosultság.
33
Amennyiben a közalkalmazott tanár kötelező óraszámán felül végzi ezt a tevékenységet, számára többlet tanítási díjat kell fizetni. 8.11. Hivatásos állományú tanár esetében a kötelező óraszám feletti tanórán kívüli foglalkozás vezetése szolgálati feladatként meghatározható, azonban a heti összes óraszáma ekkor sem lehet ellentétes a pedagógiai alapelvek teljesíthetőségével. 9. A tanítási, képzési idő szervezeti formája és rendje 9.1. A tanítási év ötnapos tanítási hetekből áll. A tanév helyi rendjét az iskola munkaterve és naptári terve tartalmazza. A szakképzés specialitásából adódóan a fenntartó ideiglenesen, figyelembe véve a köznevelési törvény erre vonatkozó korlátait és lehetőségeit, a fentiektől eltérő képzési időt és gyakorlati rendet is megállapíthat. 9.2. A két tanéves iskolarendszerű képzés során a tanulók a szakképzési törvény szerint moduláris szakmai képzésben, a felnőttoktatásra vonatkozó sajátosságok figyelembe vételével vesznek részt. 9.3. Az iskolarendszerű képzés első két hónapjában a tanulók alapozó képzésben vesznek részt, melynek napi időkerete a hivatali munkaidő keretein túlnyúlhat. Az alapozó képzés ütemtervét az igazgató tanévenként hagyja jóvá. 9.4. Az iskolarendszerű képzésben a tanulókat a köznevelési és szakképzési törvénnyel összhangban meghatározott oktatási szünet illeti meg. A tanulók amennyiben a képzés során hivatásos állományba kerülnek kinevezésre, az oktatási szünetet csak az iskolai összevonások során vehetik igénybe. 9.5. Az iskola tanévi rendjében szerepel a tanév elméleti és gyakorlati képzési programja, valamint a szünetek, ünnepélyek, vizsgák, osztályozó értekezletek, sportés diák-önkormányzati napok rendje. 10. A tanórán kívüli foglalkozások célja, szervezeti formája rendje 10.1. Az iskola a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igénye és a szakcsoportok által ajánlottak alapján tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. Azok formáit ,rendjét a házirend, helyét, idejét a napirend, tartalmát a Pedagógiai program alapján készült tervek szabályozzák. 10.2. A tanórán kívüli egyéb foglalkozások célja a pedagógiai programban megfogalmazottaknak megfelelően olyan hivatásos személlyé formálása a tanulónak, aki a szakmai és emberi kihívásokra a kornak megfelelő válasz adására képes. 11. Az iskola könyv- és jegyzettára 11.1. A könyv- és jegyzettár segíti az oktató-nevelő munka végzését és a tanulók önálló ismeretszerzését. 11.2. A könyv- és jegyzettár feladata a tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése. Tanórai és tanórán kívüli foglalkozások lehetőségének biztosítása. Informatikai, intranet , audió és videó szolgáltatások, CD, DVD használat biztosítása és közreműködés a tanulók tankönyv- és jegyzet ellátásában. Igény esetén, térítés ellenében lehetőség van fénymásolásra, valamint elektronikus adathordozóról történő nyomtatásra. 11.4. A könyv- és jegyzettár működésére vonatkozó részletes szabályokat annak működési szabályzata tartalmazza.
34
12. Az iskola objektumainak biztonsági rendje, a be- és kilépés rendje, az iskola létesítményeinek, helyiségeinek használati rendje 12.1. Az iskola épületeinek , tanulói szállásainak őrzésére, az iskola objektumaiba történő be - és kilépés rendjére vonatkozó szabályokat külön igazgatói intézkedés tartalmazza. Az intézkedésben foglaltak betartása kötelező az iskola dolgozóinak, tanulóinak, valamint az iskolával foglalkoztatási jogviszonyban nem álló ( az iskola objektumaiban elhelyezett rendőri - és társzervek állománya, azon személyek akik szerződésből eredő jogok gyakorlása vagy kötelezettségek teljesítése céljából, illetve ügyintézés miatt kívánnak belépni az iskola objektumaiba ) személyeknek egyaránt. 12.2. Az iskola objektumaiba való belépés és az ott tartózkodás rendjét az igazgatói intézkedésen túl a házirend, a napirend és a tanulói szállás rendtartása tartalmazza. Az ügyeleti szolgálat a belépési - és iskolai elhagyási jogosultságot , a napirend - és az iskola személyi - anyagi biztonságának fenntartása érdekében minden alkalommal ellenőrizni köteles. 12.3. Az iskola dolgozói és tanulói az iskola kapuján történő be-és kilépéskor kötelesek az elektronikus beléptető rendszeren való regisztrációt is végrehajtani. 12.4. Az iskola dolgozói munkaidőben csak a szervezeti egységvezető tudtával és engedélyével hagyhatják el az iskola területét. A távozást a szervezeti egység nyilvántartásaiban írásban kell rögzíteni. 12.5. Az iskola területének, létesítményeinek és vagyontárgyai őrzéseinek módját az iskola rendészeti jellegéből adódó ügyeleti-szolgálati okmányok tartalmazzák. 12.6. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős az iskola épületeinek, felszerelésének védelméért, állagának megőrzéséért. Mindenki köteles az iskola rendjét, tisztaságát megőrizni, az energia felhasználással kapcsolatos takarékossági, a tűz- és balesetvédelmi, a munkavédelmi szabályokat betartani. 12.7. Az iskola dolgozóinak és tanulóinak joga az iskola valamennyi helyiségének és létesítményének rendeltetésszerű használata. Rendkívüli használatkor a helyiségfelelős engedélye szükséges. Nem iskolai célra csak az igazgató engedélyével vehetők igénybe az iskolai létesítmények. 12.8. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseinek, felszereléseinek épségéért, rendjéért a használatba vevő a használatba vétel ideje alatt anyagi felelősséggel tartozik. 12.9. A helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit csak a helyiségfelelős engedélyével lehet elvinni, átvételi elismervény ellenében. 12.10. Az iskola helyiségeinek bérbe adása - amennyiben az iskola rendeltetésszerű működését nem zavarja -, az igazgatóval kötött bérleti szerződés alapján lehetséges. 12.11. Az iskola területéről az iskola tulajdonát képező eszközök, tárgyak kivitele csak igazgató, vagy igazgató gazdasági - helyettes engedélyével lehetséges. 13. Az egészségügyi ellátás- és ifjúságvédelem rendje, a tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárási rend 13.1. Az iskola törzs- és tanulói állománya részére a jogszabályokban és iskolai belső normákban előírt egészségügyi ellátást biztosít, ezen belül általános- , fogorvosi- , valamint pszichológiai ellátást.
35
13.2. Az egészségügyi ellátás során kiemelt figyelmet kell fordítani a szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzésére. Az iskola oktatói-nevelői állományának tagjai a tanulókkal való szervezett foglalkozások ( tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, vizsgák) során nem dohányozhatnak, a tanulók a felnőttképzésre vonatkozó sajátosságok figyelembe vételével az iskola területén csak a kijelölt dohányzó helyeken dohányozhatnak. A dohányzásra vonatkozó egyéb szabályokat külön igazgatói intézkedés tartalmazza. 13.3. A tanulókkal kapcsolatos ifjúságvédelmi feladatok ellátásának koordinálása az iskola alapellátó orvosának és általános asszisztensének a feladata. Ezen tevékenységüket az osztályfőnökökkel és a fegyelmi főelőadóval szoros összhangban kell végezniük, részükre szakmai segítséget, iránymutatást kell nyújtaniuk. 13.4. Tanulói, illetve munkahelyi baleset esetén a foglalkozás vagy a munkafolyamat közvetlen vezetője köteles a sérültet az iskola egészségügyi szolgálatához ( munkaidőn kívül az iskola ügyeletére ) kísérni vagy kísértetni, majd a balesetről legkésőbb a következő munkanapon az iskola igazgatójának írásos jelentést kell készíteni. A továbbiakban az iskola munkavédelmi szabályzatában foglaltak szerint kell eljárni. 13.5. Súlyos sérülés esetén a tanuló közeli hozzátartozójának soron kívüli értesítése munkaidőben az osztályfőnök, munkaidőn kívül az iskolai ügyeletvezetőnek a kötelessége. 13.6. Az iskola általános orvosi- és fogorvosi rendelőinek a rendelési idejét úgy kell meghatározni, hogy a rendszeres orvosi ellátás biztosított legyen. A rendelési időt az iskola alapellátó orvosának javaslata alapján a koordinációs és humánigazgatási osztályvezető állapítja meg. 13.7. Az iskola ügyeletén és önálló tanulói szállásain gondoskodni kell az elsősegélynyújtást és a legalapvetőbb egészségügyi ellátást biztosító szerek, eszközök ( fájdalomcsillapító, lázcsillapító, fertőtlenítő, kötszerek, stb. ) elhelyezéséről. Az egészségügyi dobozok kezelése a mindenkori ügyeletvezető feladata. 13.8. A hivatali munkaidőn kívüli orvosi ellátást igénylő sérülések, megbetegedések ellátására az ügyeletvezető intézkedik. 13.9. A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére vonatkozó rendelkezéseket külön iskolai belső normák ( így különösen: munkavédelmi- , tűzvédelmi-, lőtér szabályzat ) határozzák meg. 14. A szociális támogatás megállapításának rendje 14.1. A dolgozók részéről érkezett szociális segély iránti és egyéb támogatási kérelmek elbírálásának előkészítését az iskola szociális bizottsága végzi. A szociális bizottság létrehozására és működésére a vonatkozó ágazati norma rendelkezéseit kell alkalmazni. A bizottság megvizsgálja az igényjogosultság megállapításához szükséges körülményeket, beszerzi az érintett érdekképviseleti szervek véleményét, majd írásos előterjesztést ( javaslatot ) nyújt be az igazgatónak, aki a támogatásról dönt. 14.2. A tanulók által beadott segély és támogatási kérelmek esetében a nevelőtestület által létrehozott szociális bizottság az illetékes, az eljárás menete a III./14.1. pontban foglaltakkal azonos azzal a kiegészítéssel, hogy a javaslat kialakításához a diákönkormányzat véleményét kell kikérni.
36
14.3. A szociális segély odaítélésénél előnyt élvez az a tanuló: a) akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli b) akit az egyik szülő egyedül nevel c) akinél a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkor érvényes minimálbér 50%-át d) aki állami gondozott e) aki meghalt BM dolgozó szülő gyermeke és a fentiek mellett f) akinek a magatartása és tanulmányi eredménye megfelelő 15. Az iskola belső jutalmazási rendje I. A dolgozók jutalmazásának lehetséges formái, elvei A ) igazgatói dicséret- és pénzjutalmazás ( amennyiben az iskola jutalmazási kerete az iskola éves elemi költségvetésében a fenntartó által engedélyezett és jóváhagyott ) 15.1. A dicséret - pénzjutalmazás odaítélésének lehetséges alkalmai: a) Március 15. b) Április 24. c) Pedagógus Nap d) Tanévzáró ( kibocsátó ) ünnepség e) Tanévnyitó ünnepség f) Október 23. 15.2. A dicséret - pénzjutalmazás odaítélésének szempontjai: Aki: a) tartósan, kiemelkedő színvonalon végzi szakmai munkáját vagy b) munkakörébe tartozóan, vagy munkakörén kívül jelentős többletmunkát végez vagy c) az iskola számára kiemelkedően hasznos, innovatív tevékenységet végez 15.3. A dicséret - pénzjutalmazásra javaslat - tételi joggal rendelkező személyek: A szervezeti egységvezetők az alárendeltségükbe tartozó beosztottak vonatkozásában, akiknek írásos javaslatukat, indokolással alátámasztva, a szolgálati út betartásával kell felterjeszteniük az igazgatónak. B ) igazgatói dicséret - és tárgyjutalmazás 15.4. A tárgyjutalmazás formája: emléklap+emlékplakett 15.5. A tárgyjutalmazás odaítélésének jogcíme: a) tanév kiváló tanára b) tanév kiváló dolgozója 15.6. A tárgyjutalmazás odaítélésének lehetséges alkalmai: Tanévzáró ( kibocsátó ) ünnepség 15.7. A tárgyjutalmazás odaítélésének együttes szempontjai: A tanév kiváló tanára esetében, aki: a) szakmailag kiemelkedően felkészült b) szakmai tudását jó szinten képes átadni a tanulóknak c) követelmény támasztása következetes d) tanórán alkalmazott pedagógiai módszerei változatosak e) személyes példamutatása kiemelkedő f) az adott tanévben kiemelkedő színvonalon látja el feladatait
37
A tanév kiváló dolgozója esetében, aki: a) szakmailag kiemelkedően felkészült b) szakmai tudását a gyakorlatban kellő hatékonysággal alkalmazza c) az adott tanévben kiemelkedő színvonalon látja el feladatait 15.8. A tárgyjutalmazásra javaslat - tételi joggal rendelkező személyek: a) A tanév kiváló tanára esetében az igazgató oktatási - helyettes a tanulmányi osztályvezetővel és a szakcsoportvezetőkkel történő konszenzusra jutás után, kikérve a diákönkormányzat véleményét, javaslatát, indokolással alátámasztva terjeszti fel az igazgatónak. b) A tanév kiváló dolgozója esetében az igazgató oktatási- és gazdasági helyettes és a koordinációs és humánigazgatási osztályvezető együttes javaslatukat, indokolással alátámasztva terjesztik fel az igazgatónak. II. A tanulók jutalmazásának formái, elvei 15.9. A tanulók jutalmazásának elveit és formáit a nevelési - oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. ( VIII. 31. ) EMMI rendelet ( a továbbiakban: EMMI R ) 5. § e ) pontja és 7. § bo) pontja alapján az iskola házirendje és Pedagógia programja tartalmazza. 16. A közalkalmazott pedagógusok továbbképzésére, átképzésére fordítható központi támogatás rendje, a hivatásos állományúak továbbképzési kötelezettsége teljesítésének finanszírozása I. A közalkalmazott pedagógusok 16.1. A felhasználás, elosztás szempontjai a) a támogatás odaítélésének lehetősége terjedjen ki a hatályos minisztériumi közleményben felsorolt valamennyi tovább-, illetve átképzési formára b) a támogatás nem terjedhet ki pedagógus alapképzés ( képzettség ) megszerzésére c) a támogatás mértéke ne haladja meg intézményi szinten az éves költségvetésről szóló törvény rendelkezései alapján megítélt támogatási összeg 100%-át d) a támogatás elosztásakor elsőbbséget élvez a tovább-, illetve átképzésen résztvevő pedagógus helyettesítésével, munkaidő- vagy tanóra kedvezményével összefüggő iskolai költség 16.2. A támogatás által fedezhető költségek a) képzésben részt vevő távollétéből felmerülő intézményi költség 100%-a b) - tandíj hozzájárulás - utazási költség - szállás költség - jegyzet, tankönyv ára c) tankönyv esetében, a pedagógussal kötött előzetes megállapodás alapján a támogatás mértéke 100%-ig terjedhet, ebben az esetben azonban a tankönyv az iskola könyv - és jegyzettárának állományába kerül bevételezésre
38
16.3. A támogatás nem használható fel a) helyi szervezési költség, szakértői díj kifizetésére b) infrastrukturális feltételek, tematikák, képzési tartalmak, módszerek fejlesztésére c) anyagok, eszközök, berendezések beszerzésére II. A hivatásos állományúak 16.4. A hivatásos állományú dolgozók továbbképzési kötelezettsége teljesítésének finanszírozására a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek hivatásos állományú tagjainak továbbképzési és vezetőképzési rendszeréről, valamint a rendészeti utánpótlási és vezetői adatbankról szóló ágazati norma rendelkezései az irányadók. 17. A tanulói jogviszony keletkezése, megszűnése, a tanulók jogai és kötelességei 17.1. Az iskolarendszerű képzésben részt vevő tanuló jogait és kötelességeit a vonatkozó jogszabályok, iskolai belső rendelkezések és a ( tanulói- ) szerződés tartalmazzák. Az iskola megteremti a feltételeit a jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének. 17.2. Az iskola tanulója az, aki az iskolával megkötött ( tanulói - ) szerződés alapján, tanintézeti körülmények között elméleti és gyakorlati, illetve rendvédelmi szerveknél gyakorlati szakképzésben vesz részt. 17.3. A tanulók jogállásuk szerinti jogait, járandóságait és kötelezettségeit a vonatkozó jogszabályok , közjogi szervezetszabályozó eszközök és iskolai belső normák szabályozzák. 17.4. A tanulói jogviszony létesítésének célja, hogy a tanuló az előírt vizsgakövetelményeknek eleget téve a szakképesítést megszerezze, ezzel valamely belügyi rendvédelmi szerv hivatásos tiszthelyettesiállományába történő kinevezéséhez előírt képesítési feltételt teljesítse. 17.5. A tanulói jogviszony keletkezésére és megszűnésére a vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók , az igazgató és a felvételt nyert jelentkező között létrejött ( tanulói- ) szerződésben foglaltak figyelembe vételével. A tanulói jogviszony keletkezése és megszűnése kettős formában történik. Tanulói jogviszony csak polgárjogi, tanulói szerződéssel rendelkezővel jöhet létre, illetve bármelyik jogviszony megszűnése maga után vonja a másik megszűnését.
17.6. Annak a tanulónak, aki neki felróható okból tanulmányait nem folytathatja, tekintettel arra, hogy az iskola pedagógiai programjában meghatározott tantárgyi záró méréseket eredményesen egy javító vizsga után sem tudja teljesíteni, a vele kötött tanulói szerződést az igazgató felmondja. A felmondás a szerződést megszünteti, mellyel egyidejűleg a tanuló tanulói jogviszonya is megszűnik. 17.7. Az Nkt 36. § ( 2 ) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján és a finanszírozási rendszer értelmében, amennyiben a tanulmányok folytatása vagy a tanulói jogviszony a tanulónak felróható okból szűnik meg, a tanév megismétlésére - új felvételi eljárás eredményes teljesítése és a korábbi eredménytelen tanulmányi időszak képzési költségeinek visszafizetése nélkül - nincs lehetőség. 17.8. A tanulót tanulmányainak saját hibájából, vagy saját akaratából történő megszakítása vagy a képesítés megszerzését követően a szerződés által előírt határidőn belüli pályaelhagyás esetén visszatérítési kötelezettség terheli. A visszafizetés mértékét a hatályos jogi normák határozzák meg.
39
17.9. A tanulói jogviszony a felvételi pályázatban foglalt követelmények teljesítését követően jöhet létre. A felvételi eljárás rendjét, részletes szabályait az iskola felvételi szabályzata tartalmazza. 17.10. A beiratkozástól a szakmai vizsga eredményes befejezéséig tartó oktatásigazgatási folyamat szabályait és a tanulókra vonatkozó, az általános szabályoktól eltérő speciális rendelkezéseket az iskola pedagógiai programja tartalmazza. 17.11. Az iskola iskolarendszeren kívüli képzésein a képzésben részt vevők a rendészeti szervek és az iskola között létrejött megállapodás alapján, a képzésen való részvételi feltételek megléte esetén vezényléssel vesznek részt. Jelenléti kötelezettségeik a munkaidőre vonatkozó kötelezettségekkel azonosak, míg tanulmányi kötelezettségeiket a képzési programok határozzák meg. A képzés körülményeinek rögzítése érdekében az iskola képzési szerződést köt a képzésre vezényelt személlyel. 17.12. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedéseket a házirend, a fegyelmi szabályzat, a fegyelmi eljárás részletes szabályait a tanulói fegyelmi szabályzat tartalmazza, amely az SZMSZ 6. sz. melléklete. Az Nkt 36. § ( 4 ) bekezdés c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az EMMI R 53. § ( 2 ) bekezdésében biztosított, fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetősége az iskolában kizárt, mivel annak célja nem szolgálja a szolgálati rend és fegyelem védelmét, a tanulóknak a fegyelemsértéstől való visszatartását. 17.13. A tanulói távolmaradás engedélyezésének és a távollét igazolásának rendjét, részletes szabályait a házirend tartalmazza. 17.14. Rendkívüli esemény - ami minden olyan helyzet, amikor a szolgálatellátás, illetve a munkavégzés az általános jellemző körülményektől jelentős mértékben eltér ( pld.: robbantással fenyegetés, baleset-, tűzveszély, stb ) - esetében a végrehajtandó feladatokat külön iskolai belső normák ( így különösen : a házirend, a tűzvédelmi szabályzat és annak tűzriadó terve, a munkavédelmi szabályzat és annak mentési terve ) határozzák meg. 17.15. Az iskolai ún. védő, óvó előírások részletes szabályait a házirend és a munkavédelmi szabályzat tartalmazza. 18. Az iskolarendszerű képzésben résztvevő tanulók ösztöndíjának- és egyéb támogatásának megállapítása 18.1. A tanuló az R és a ( tanulói - ) szerződés alapján havi rendszerességgel folyósított ösztöndíjra ( pénzbeli juttatásra ) jogosult. Az ösztöndíj magában foglalja az alapjuttatást, a tanulmányi juttatást és az ösztöndíj - kiegészítést. 18.2. Az alapjuttatás minden tanulónak alanyi jogon jár, havi összegét az R határozza meg. 18.3. A tanulmányi juttatás a tanulónak az előző félév tanulmányi eredményétől függően jár, annak mértékét az R határozza meg. 18.4. Az ösztöndíj kiegészítés a tanulónak akkor jár, ha megbízás alapján az iskola szervezetében külön feladatokat is ellát. Mértékét az R határozza meg. Az iskolai osztályközösségben vállalt és teljesített alábbi megbízások után jár ösztöndíj kiegészítés: a) osztálytitkár b) tanulmányi felelős c) gazdasági felelős
40
18.5. Amennyiben a területi gyakorlati képzés idejére a szakképzési törvény magasabb juttatást állapít meg az ösztöndíjnál, a tanulót a szakképzési törvény szerinti pénzbeli juttatás illeti meg. 19. Az iskolai hagyományok ápolása, ünnepélyek és megemlékezések rendje 19.1. Az iskola hagyományainak ápolása, fejlesztése, bővítése, jó hírnevének ( megalapozása ) megőrzése, öregbítése, az iskola minden dolgozójának és tanulójának joga és kötelessége. 19.2. Az iskola zászlója tartós őrzésre a koordinációs és humánigazgatási osztály TÜK iroda helyiségében van elhelyezve. A zászlót az iskolai ünnepségek alkalmával az alaki előírások szerinti kísérettel kell megjelentetni. A zászló őrzéséről, állagmegóvásáról a koordinációs és humánigazgatási osztályvezető köteles gondoskodni. 19.3. Az iskola önálló objektumainak bejáratán el kell helyezni Magyarország és az iskola címerét, valamint az állami és EU zászlót. Az iskola címerét az iskola okmányain, kiadványain, a sport, ruházati és egyéb felszereléseken a vonatkozó előírások, vagy ha azok nincsenek, az esztétikumnak megfelelő formában lehet megjeleníteni. Az iskola hivatalos levelezésén ( azok fejlecén ) az iskola címerének, OM azonosítójának, nyilvántartási számának, valamint az akkreditációs lajstromszámának szerepelnie kell. 19.4. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és Belügyminisztérium által meghatározott megemlékezéseket az iskolában ünnepség, vagy emlékműsor megrendezésével kell megtartani. Az iskolán kötelezően megtartandó ünnepségek: a) tanévnyitó b) tanévzáró - kibocsátó - ( nyilvános ) c) állami ünnepek d) pedagógus napi ünnepség e) az oktatott szakmák ünnepnapjai 19.5. Az ünnepségeken a hivatásos állományú dolgozók és tanulók az öltözködési utasítás szerint, a közalkalmazott dolgozók alkalomhoz illő öltözetben kötelesek részt venni. 19.6. Az igazgató a dolgozók, tanulók és az iskolát támogató személyek, szervezetek kiemelkedő munkájának elismeréséül oklevelet és iskolai kitüntetést, emléklapot, jelvényt, emléktárgyat adományozhat a szervezeti egységvezetők és a diákönkormányzat javaslata alapján. 19.7. Az iskola tanévenként évkönyvet és egyéb ismertető kiadványokat jelentethet meg, szorgalmi időben iskolarádiót üzemeltethet, iskolaújságot adhat ki. Az évkönyv előkészítése a koordinációs és humánigazgatási osztályvezető feladata, az iskolarádió és iskolaújság a tanulmányi osztályvezető felügyelete és arra vállalkozó tanár segítsége mellett a diákönkormányzat akaratából és munkájával működhet. 19.8. Az iskola a hagyományaihoz sorolható diák-önkormányzati és sportnapok szervezésével teszi változatosabbá, színesebbé az iskolai életet. A diáknap szervezése a diákönkormányzat feladata, melyhez az iskola anyagi és egyéb segítséget nyújt. A sportnapok szervezése az alapozó ismereti szakcsoport feladata, abban a diákönkormányzat aktív segítséget nyújthat. 19.9. Az iskolatörténeti emlékek gyűjtése, azok rendezése és kiadványba, kiállításba szervezése a koordinációs és humánigazgatási osztályvezető feladata. Ahhoz minden dolgozó és tanuló adományával, munkájával hozzájárulhat.
41
19.10. Az iskola hírnevének, ismertségének növelése, a külső érdeklődők irányába való jobb megjelenítése érdekében az iskola sajtó - és média kapcsolatait rendszeresen ápolni kell . A kapcsolattartásért a koordinációs és humánigazgatási osztályvezető a felelős. A sajtó - és média tájékoztatására az igazgató jogosult. A szervezeti egységvezetők - feladat- és hatáskörükbe tartozó ügyekben az igazgató engedélyével adhatnak csak nyilatkozatot. A tájékoztatás során a minősített adatra vonatkozó szabályokat be kell tartani és a nyilatkozat nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével. 19.11. Saját informatikai szakember segítségével folyamatosan fejleszteni kell az iskola internet honlapját, annak formai és tartalmi sokszínűségét. A honlap és az információk frissen tartásáért, aktualitásáért a koordinációs és humánigazgatási osztályvezető- , az elektronikus levelezés felügyeletéért és a beérkezett elektronikus levelek illetékeshez történő továbbításáért a technikai osztályvezető a felelős. Az iskolai internet használatának szabályait, az iskolai honlap kezelését külön igazgatói intézkedés szabályozza. 19.12. Az iskolát bemutató kiadványok, szóróanyagok készítésének célja az iskola ismertségének, megismerésének fokozása. Az iskola kiadványai a pedagógiai intézetek útján jutnak el a középiskolákba. 19.13. Az iskola lehetőséget biztosít tanulói és önszerveződő kulturális, művészeti csoportjai számára a tanulótársak és dolgozók előtti megjelenésre, előadások, műsorok, kiállítások szervezésére. 19.14. Az iskola nyílt napjait és kibocsátó ünnepségét a legszélesebb körben folytatott propagálás mellett rendezi, azon minden érdeklődő és hozzátartozó megjelenhet.
42
IV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
1. Az SZMSZ hatályba lépése 1.1. Az SZMSZ a fenntartói jóváhagyás ( aláírás ) napját követő hónap első napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti az iskola 119-59/2010. számú Szervezeti és Működési Szabályzata. 2. Az SZMSZ kötelező felülvizsgálata, módosítása 2.1. Az SZMSZ -t hatályba lépését követően szükség szerint , de legalább évente felül kell vizsgálni és szükség szerint módosítani kell. 3. Egyéb rendelkezések 3.1. Az SZMSZ mellékleteiben foglaltak az SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók. 3.2.Az SZMSZ-ben nem szabályozott kérdésekben a vonatkozó jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök és iskolai belső normák rendelkezési az irányadók.
Záradék: Készült: 1 eredeti példányban ( 1-42oldal / 42 lap+mellékletek 43.-71. oldal / 30 lap ) Kapja: Fenntartói jóváhagyás után, MRSZKI irattár Készítette: Bagi István r. ezredes Dr. Hanyiszkó Zsuzsa r. alezredes rendőrségi főtanácsos rendőrségi főtanácsos igazgató koordinációs és humánigazgatási osztályvezető-helyettes
43
MELLÉKLETEK
1. Legitimációs záradékok
2. Az Iskola címere
3. Az Iskola szervezeti felépítése
4. Az Iskola szervezeti ábrája
5. Az Iskola vagyonnyilatkozat- tételi kötelezettséggel járó hivatásos és közalkalmazotti beosztásai
6. Az Iskola tanulói fegyelmi szabályzata
7. Iskolai munkaköri leírás minták
44
1. sz. melléklet
Legitimációs záradékok 1./1.
Az Iskola Nevelőtestületének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzatot a Nevelőtestület a 2013. március 26.-án tartott értekezletén megtárgyalta és elfogadta.
Miskolc, 2013. március 26.
…..……………………………. Nagyné Ozsvári Tímea r. alezredes nevelőtestületi képviselő
1./2.
Az Iskola Diákönkormányzatának képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásához, a jogszabályban előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A Diákönkormányzat a Szervezeti és Működési Szabályzatot a 2013. március 25.-én tartott ülésén megtárgyalta és elfogadta.
Miskolc,2013. március 25. ………………………………… Zámbó Tamás tanuló diákönkormányzat elnöke
…………………………………. Novák Roland r. hadnagy diákönkormányzat összekötő tanár
45
2. sz. melléklet
Az Iskola címere - kettő színváltozatban -
46
3. sz. melléklet
Az Iskola szervezeti felépítése
Szervezeti egység megnevezése
1. Miskolci Rendészeti Szakközépiskola
2. Koordinációs és Humánigazgatási Osztály
3. Oktatási Szervek
Engedélyezett létszám ( rendszeresített státus )
3
21
2
3.1. Tanulmányi Osztály
23
3.2. Szakmai Ismereti Szakcsoport
30
3.3. Alapozó Ismereti Szakcsoport
43
4. Gazdasági Szervek
2
4.1. Közgazdasági Osztály
11
4.2. Ellátási - és Fenntartási Osztály
67
4.3. Technikai Osztály
9
47
4. sz. melléklet
Az Iskola szervezeti ábrája
Miskolci Rendészeti Szakközépiskola (igazgató)
Oktatási szerv (igazgató oktatási - helyettes)
Gazdasági szerv (igazgató gazdasági - helyettes)
Tanulmányi osztály
Közgazdasági osztály
Alapozó ismereti szakcsoport
Ellátási - és fenntartási osztály
Szakmai ismereti szakcsoport
Technikai osztály
Koordinációs és Humánigazgatási osztály
48
5. sz. melléklet
Az Iskola vagyonnyilatkozat - tételi kötelezettséggel járó hivatásos és közalkalmazotti beosztásai
Az egyes vagyonnyilatkozat - tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény alapján vagyonnyilatkozat - tételre kötelezett az a személy: kötelezettség alapja:
gyakoriság:
A) aki - önállóan vagy testület tagjaként - javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult:
- közbeszerzési eljárás során
évente
- feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett
kétévente
B) fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó osztályvezetői, illetve azzal azonos vagy magasabb beosztású vezetői beosztást tölt be
ötévente
49
6. sz. melléklet
Az Iskola tanulói fegyelmi szabályzata
2.1.
MISKOLCI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA
AKKREDITÁLT FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNY OM azonosító: 029328 Nyilvántartási szám: 05-0182-05 Akkreditálási szám: AL-0926 3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 78. Levélcím: 3501 Miskolc, Pf. 82. Telefon: 46/412-060; tel./fax:+36-46-323-916 BM: telefon: 31/29-20; 31/50-02; fax: 31/22-88, e-mail:
[email protected]
Szám: 30023 – 200 / 23 / 2013.
A MISKOLCI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA TANULÓI FEGYELMI SZABÁLYZATA
Miskolc, 2013.
50
I.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.
A Fegyelmi Szabályzat hatálya kiterjed a Miskolci Rendészeti Szakközépiskolába felvételt nyert és érvényes szerződéssel rendelkező, hivatásos pályára készülő ösztöndíjas szakközépiskolai tanulókra (továbbiakban: tanuló), amennyiben az iskola objektumainak területén, vagy a gyakorlati képzés során vétkes és súlyos kötelességszegést követnek el, illetve kötelességeiket vétkesen megszegve kárt okoznak.
2.
Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi (fegyelmi vétség), fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.
3.
A tanuló kötelességeit jogszabály és annak rendelkezéseire figyelemmel az iskola és a tanulói szállás rendtartás belső előírásai állapítják meg.
4.
A fegyelmi eljárásnak és a szankciók alkalmazásának elsődleges célja az iskolai belső rend és fegyelem védelme, fenntartása, a tanulói állomány nevelése és a fegyelemsértések elkövetésétől való visszatartása.
5.
A gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az iskolában kell lefolytatni.
6.
Nem tekinthető fegyelmi vétségnek az olyan kötelességszegés, amelyhez a tanulmányi és vizsgarend, vagy a tanulói szerződés fűz hátrányos következményeket. II.
ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA
7.
Fegyelmi eljárás elrendelésének akkor van helye, ha a rendelkezésre álló adatok alapján alapos okkal lehet következtetni arra, hogy a tanuló kötelezettségszegésnek minősülő cselekményt követett el és annak elkövetésében vétkesség terheli (fegyelemsértés megalapozott gyanúja).
8.
A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója dönt.
9.
Egy eljárásban kell elbírálni a tanuló által elkövetett és az iskola igazgatójának tudomására jutott, még el nem bírált valamennyi fegyelemsértést.
10. Ha a fegyelmi eljárás elrendelését követően jut az iskola igazgatójának tudomására el nem bírált fegyelemsértés, a fegyelmi eljárást az elrendelő határozat kiegészítésével az el nem bírált fegyelemsértésre is ki kell terjeszteni, vagy ha a másik ügyben a fegyelmi eljárást már elrendelték, az eljárásokat egyesíteni kell. 11. A kiterjesztés, illetve az egyesítés mellőzhető, ha az utóbb tudomásra jutott fegyelemsértés kivizsgálása a már elrendelt fegyelmi eljárásban folyó vizsgálat határidejében - a meghosszabbítás lehetőségét is figyelembe véve - nem biztosítható vagy a fegyelmi eljárást felfüggesztették, illetve az újabb tudomásra jutott ügyben az eljárás felfüggesztése indokolt, és emiatt az ügyek egy eljárásban való elbírálása a fegyelmi eljárásnak és a szankciók alkalmazásának kapcsolatos célok érvényesülését akadályozná. 12. Az iskola minden dolgozójának feladata, hogy a tudomására jutott fegyelemsértésről vagy a fegyelemsértés gyanújáról a szolgálati út betartásával írásban tájékoztassa az iskola igazgatóját és annak intézkedéséig gondoskodjon a vétkes kötelezettségszegés bizonyítékainak megőrzéséről, a tanúk adatainak rögzítéséről, szükség esetén a helyszín biztosításáról. 13. Ha az iskola igazgatója a rendelkezésére álló adatok alapján az iskola aktuális fegyelmi helyzetét és a tanuló cselekményét mérlegelve úgy dönt, hogy a kellő mértékű nevelő és visszatartó hatás eléréséhez elegendő, ha fegyelmező intézkedés kerül alkalmazásra, az iratot az intézkedésre jogosult (szaktanár, osztályfőnök, évfolyamparancsnok) részére kiadja, vagy a fegyelmező intézkedést saját maga szabja ki.
51
14. Fegyelmező intézkedés lehet: a) b) c) d) e) f)
szaktanári figyelmeztetés osztályfőnöki figyelmeztetés osztályfőnöki megrovás évfolyamparancsnoki figyelmeztetés évfolyamparancsnoki megrovás igazgatói megrovás
15. Fegyelmező intézkedést az arra illetékes a fegyelmi eljárás megindításának kezdeményezése nélkül is alkalmazhatja. Ha a kezdeményezés nélkül alkalmazott fegyelmező intézkedés kiszabását kiváltó tanulói cselekménnyel kapcsolatban az iskola igazgatója fegyelmi eljárást rendel el, akkor a kiszabott fegyelmező intézkedés hatályát veszti. 16. Ha a tanulói kötelezettségszegésre utaló adatok a fegyelemsértés megalapozott gyanújának megállapításához vagy kizárásához nem elegendőek, az iskola igazgatója (tényfeltáró) vizsgálattal vagy más módon (pl. belső ellenőrzés) kell a megalapozott gyanút alátámasztó vagy kizáró körülményeket tisztázni. A vizsgálat nem irányulhat a fegyelmi eljárás megkerülésére, a fegyelemsértéssel gyanúsítható tanuló jogainak csorbítására. 17. Az iskola igazgatója a fegyelemsértés megalapozott gyanújának megállapítását követően haladéktalanul, de legfeljebb 15 napon belül köteles intézkedni a fegyelmi eljárás elrendelésére, az ügy vizsgálatával megbízott személy (továbbiakban: vizsgáló) kijelölésére vagy az eljárás mellőzésével fegyelmező intézkedés alkalmazásának kezdeményezésére, vagy alkalmazására. A határidő elmulasztása nem akadálya a fegyelemsértés elévülési időn belüli elbírálásának. 18. Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával), a határidő a jogerős határozat közlésétől számít. 19. Ha az iskola igazgatója a rendelkezésére álló adatok alapján fegyelmi eljárás megindítását tartja szükségesnek, azt írásbeli határozattal rendeli el. 20. A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót az eljárás megindításáról szóló határozat kézbesítésévek értesíteni kell. 21. A gyakorlati képzés során elkövetett fegyelmi vétség esetén – ha a fegyelmi vétséggel érintett gyakorlati képzés folytatója nem az iskola – a gyakorlati képzés folytatóját (a továbbiakban: a területi gyakorlati képzést biztosító rendészeti szerv) értesíteni kell a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével. 22. A határozatban és az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a területi gyakorlati képzést biztosító rendészeti szerv képviselője, valamint a tanuló és meghatalmazott képviselője ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. 23. Tájékoztatni kell a tanulót arról, hogy az eljárásban meghatalmazottja képviselheti. 24. Nem lehet képviselő az iskola igazgatója, igazgató helyettese, jogi előadója, továbbá, akit az ügyben tanúként vagy szakértőként hallgatnak meg. 25. A képviselő az eljárásban akkor vehet részt, ha az erről szóló meghatalmazást az eljárás alá vont vagy a képviselője írásban becsatolta. 26. A meghatalmazott képviselő munkadíját és költségeit az eljárás alá vont személy viseli. 27. A határozatot, illetve értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló és meghatalmazott képviselője külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja. 28. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri.
52
III.
A FEGYELMI ELJÁRÁS
29. A fegyelmi eljárást - a megindítástól számított harminc napon belül - egy tárgyaláson be kell fejezni. 30. E határidőt az iskola igazgatója egy alkalommal - legfeljebb 30 nappal - meghosszabbíthatja. 31. Az iskola igazgatója a határidő meghosszabbításáról külön indokolás nélküli határozatban rendelkezik. A vizsgálat határidejének meghosszabbításáról a vizsgáló az eljárás alá vontat és meghatalmazott képviselőjét a határozat megküldésével értesíti. 32. A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen, illetve a tanuló mellett szól. 33. A fegyelmi eljárás során a tényállást tisztázni kell. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök a tanuló nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény. Bizonyítékként felhasználható más hatósági, illetve a bírósági eljárásban keletkezett irat vagy egyéb bizonyíték. 34. A vizsgáló a fegyelmi eljárás során a tanulóról készült osztályfőnöki jellemzést beszerzi, és az iratokhoz csatolja. Ha a vizsgáló nem az osztályfőnök, akkor az illetékes osztályfőnököt értesíti a fegyelmi eljárás megindításáról, a tárgyalás helyéről és időpontjáról, és határidő szabásával felkéri az osztályfőnöki jellemzés elkészítésére. 35. A diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni, ezért a vizsgáló az iskolai diákönkormányzatot tájékoztatja a fegyelmi eljárás alapját képező tanulói kötelességszegésről és a fegyelemsértéssel kapcsolatos írásbeli véleményüket határidő szabásával bekéri. 36. A fegyelmi eljárás során a fontosabb eljárási cselekményeket (pl. az eljárás alá vont személy és a tanúk meghallgatását) jegyzőkönyvbe kell foglalni. A szemléről és a helyszíni szemléről jelentés is készülhet. 37. A vizsgáló az eljárás alá vontat és a tanút a meghallgatása idejéről értesíti, a meghatalmazott képviselőt pedig felhívja az eljárási cselekményen való részvételre azzal, hogy távolléte az eljárási cselekmény lefolytatását nem akadályozza. Az értesítést, felhívást az érintett személynek úgy kell elküldeni, hogy az eljárási cselekmény előtt legalább három nappal korábban megkapja. 38. Ha a tanú fegyveres szerv tagja, az értesítés az illetékes parancsnok (vezető) útján történik. 39. A fegyveres szervhez nem tartozó személyt – az iskola tanulójának kivételével - meghallgatása céljából fel kell keresni. Az ilyen tanút tájékoztatni kell arról, hogy milyen ügyben és mikor kívánják meghallgatni, valamint arról, hogy a fegyelmi ügyben nem köteles tanúvallomást tenni. A tanúnak fel kell ajánlani, hogy tanúvallomása felvételére - választása szerint - lakhelyén vagy az Iskola hivatali helyiségében is sor kerülhet. A tanú nyilatkozatának megfelelően az írásbeli értesítést részére kézbesíteni kell. 40. Az eljárás alá vont meghallgatása megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, a rendelkezésre álló bizonyítékokat, továbbá figyelmét ismételten fel kell hívni a tárgyalás időpontjára és helyére vonatkozóan. 41. A tanúként meghallgatott személyt meghallgatását megelőzően tájékoztatni kell a fegyelmi eljárás alapját képező tanulói kötelességszegésről, jogairól, valamint tisztázni kell, hogy a tanúvallomás megtételének nincs-e valamilyen akadálya. 42. A tanú kérésére a személyi adatait - az iratok között elkülönítve - zártan kell kezelni. 43. A tanú adatainak zártan kezelése esetén, a - nevén kívüli - személyes adatait a fegyelmi iratokhoz csatolt zárt borítékban kell kezelni és az eljárás jogerős befejezésekor meg kell semmisíteni. A zártan kezelt adatokat csak az ügyben eljáró vizsgáló, fegyelmi jogkör gyakorlója, a panaszt elbíráló és kivizsgálásában résztvevő személy, valamint jogvita esetén a bíróság jogosult megismerni.
53
44. A meghallgatott nyilatkozatát egyes szám első személyben, lehetőség szerint szöveghűen, a lényegesebb részeket szó szerint kell lejegyezni.
45. Folytatólagos meghallgatásnál nem kell megismételni a meghallgatott személy adatainak, az eljárás tárgyának, jogaira történő figyelmeztetésének, illetve erre adott válaszának ismételt írásba foglalását, de utalni kell arra, hogy jogait és kötelezettségeit a korábbi kioktatásnak megfelelően gyakorolhatja, illetve köteles gyakorolni. 46. Ha a tanú és az eljárás alá vont nyilatkozata között olyan lényeges ellentmondás van, amely az ügy érdemi elbírálását befolyásolhatja, meg kell kísérelni az ellentmondást szembesítéssel feloldani. Nincs helye szembesítésnek, ha a tanú vagy az eljárás alá vont a szembesítést nem vállalja. Szembesítéskor a vizsgáló által feltett kérdésekre adott válaszokat szó szerint kell lejegyezni és a nyilatkozatokat külön-külön aláíratni. 47. Szemlét kell tartani, ha a vizsgáló megítélése szerint a bizonyítás szempontjából fontos információk beszerzése csak valamely helyszín vagy tárgy (szemle tárgy) megtekintésével biztosítható. 48. Helyszíni szemlét kell tartani, ha az elkövetés helyszínén a fegyelemsértő magatartással összefüggésbe hozható nyomok, anyagok, anyagmaradványok, egyéb tárgyi bizonyítékok lelhetők fel vagy fellelésük valószínűsíthető. 49. Szemléről, helyszíni szemléről a körülmények figyelembevételével jegyzőkönyvet vagy jelentést kell készíteni. 50. A szemle és a helyszíni szemle folyamatát a jegyzőkönyv, illetve jelentés készítése mellett, lehetőség szerint fénykép vagy videofelvétellel is rögzíteni kell, melyet a jegyzőkönyvhöz vagy jelentéshez mellékelve kell az iratokhoz csatolni. Nyom, anyagmaradvány rögzítését és leírását a kriminalisztika szabályai szerint úgy kell elvégezni, hogy annak hitelessége utóbb ne legyen vitatható. 51. Egyéb eljárási cselekményekről (pl. felvilágosítás kérésről) a vizsgáló feljegyzés készíthető. 52. A vizsgáló javaslatára a fegyelmi jogkör gyakorlója szakértőt rendel ki, ha a vétkes kötelezettségszegés megállapításához valamely jelentős tény vagy körülmény tekintetében különleges szakértelemre van szükség. Szakértőként elsősorban igazságügyi szakértőt kell kirendelni. 53. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az eljárás alá vont és meghatalmazott képviselője, továbbá a területi gyakorlati képzést biztosító rendészeti szervet érintő kérdésekben a területi gyakorlati képzést biztosító rendészeti szerv képviselője részére - előzetes egyeztetés alapján - hivatali munkaidőben biztosítani kell, hogy az üggyel kapcsolatban tájékozódhasson, a fegyelmi eljárás irataiba betekintsenek az abban foglaltakra véleményt nyilváníthassanak, és bizonyítási indítvánnyal élhessenek. 54. A bizonyítás felvételéről vagy mellőzéséről a vizsgáló dönt. A döntés ellen jogorvoslatnak helye nincs. 55. A betekintés megtörténtéről feljegyzést kell készíteni. 56. A fegyelmi eljárás iratairól a minősített adat védelmére vonatkozó szabályok betartásával - a zártan kezelt adatok kivételével - az eljárás alá vont vagy a képviselője részére, kérelmükre egy példányban másolatot kell kiadni. A másolat, ha a feltételek biztosítottak és az eljárás alá vont vagy képviselője ezt elfogadja, elektronikus úton (elektronikus adathordozón vagy e-mailben) is átadható. 57. A másolaton a kiadás előtt a kérelmezőn kívüli személy személyes adatait - ide nem számítva a nevét és az egyébként közérdekűnek minősülő adatait - olvashatatlanná kell tenni. 58. A vizsgáló, ha a vizsgálatra nyitva álló határidő eltelt vagy a fegyelemsértés elbírálásához szükséges bizonyítékokat már beszerezte, a vizsgálatot lezárja és kitűzi az iratismertetés időpontját. Erről értesíti az eljárás alá vontat és meghatalmazott képviselőjét.
54 59. Ha a vizsgáló az eljárás alá vont meghallgatása előtt a szükséges bizonyítékokat beszerezte, az iratismertetés az eljárás alá vont meghallgatását követően közvetlenül is megtartható, feltéve, hogy erről a körülményről a meghallgatásról szóló értesítésben előzetesen tájékoztatták az eljárás alá vontat és meghatalmazott képviselőjét. 60. Az iratismertetésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben többek között meg kell jelölni az ismertetésre felajánlott fegyelmi iratok terjedelmét (lapszámát), az eljárás alá vont és képviselője nyilatkozatát, indítványát, a vizsgáló indokolt döntését az előterjesztett bizonyítási indítványról. 61. Ha az iratismertetésen előterjesztett bizonyítási indítványnak a vizsgáló helyt ad, a bizonyítás kiegészítését öt munkanapon belül el kell végezni és ezt követően újabb iratismertetést kell tartani. További bizonyítás kiegészítésnek nincs helye. 62. Nem akadálya az összefoglaló jelentés elkészítésének és az iratok iskola nevelőtestülete részére történő átadásának, ha az eljárás alá vont, illetve meghatalmazott képviselője az iratismertetésen nem jelent meg. 63. A vizsgáló az iratismertetést követően (összefoglaló) jelentést készít. A jelentésben meg kell jelölni az eljárásra okot adó kötelezettségszegést, a vizsgálat alapján megállapított tényállást, annak bizonyítékait, az eljárás alá vont által megvalósított tényleges kötelezettségszegést, annak jogi alapját, az eljárás alá vont védekezését, az eljárás alá vont személy és meghatalmazott képviselője észrevételeivel, indítványaival kapcsolatos véleményét, azok elintézését, a felelősségre vonás során figyelembe venni javasolt körülményeket és a vizsgáló javaslatát az érdemi elbírálásra vagy az eljárás megszüntetésére. 64. A keletkezett, sorszámozott, iratjegyzékkel ellátott iratokat és a jelentést a vizsgálat befejezését követően, a tárgyalást megelőzően öt nappal – ügykezelő útján, vagy személyesen a fegyelmi bizottság részére átadja. IV.
A FEGYELEMSÉRTÉS ELBÍRÁLÁSA
65. Az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója az iskola nevelőtestülete. 66. A fegyelmi ügyek I. fokon történő elbírálását a nevelőtestület megbízásából a Fegyelmi Bizottság gyakorolja. A Fegyelmi Bizottság öt tagból áll, ami akkor határozatképes, ha minimum három tag jelen van a tárgyaláson. 67. A Fegyelmi Bizottság tárgyalást tart az ügyben. A tárgyalást a Fegyelmi Bizottság elnöke vezeti. A bizottság az elnökét saját tagjai közül választja. 68. A fegyelmi tárgyaláson való megjelenés nem kötelező. Az eljárás alá vont a védekezését a fegyelmi tárgyalás időpontjáig írásban is előterjesztheti. 69. A tárgyaláson tanácskozási joggal jelen lehet a szakközépiskola fegyelmi tisztje. 70. A fegyelmi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét. A jegyzőkönyvet a Fegyelmi Bizottság elnöke és tagjai, valamint a tárgyaláson megjelent, és az azon érintett személyek írnak alá. 71. A tárgyalás megkezdésekor a tárgyalás vezetője a tárgyaláson résztvevők adatainak egyeztetése után tájékoztatja az eljárás alá vont tanulót a jogairól és kötelességeiről, majd ismerteti a fegyelmi eljárás során összegyűjtött adatokat, bizonyítékokat. Ezt követően a bizottság meghallgatja az eljárás alá vont tanulót, vagy az elnök ismerteti az eljárás alá vont írásban benyújtott nyilatkozatát. Az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait a tárgyalásról készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, vagy meghatalmazott képviselője kéri. 72. Ha a tényállás tisztázott és az eljárás alá vont tanuló a terhére rótt kötelességszegést az előkészítő eljárás során történt meghallgatása alkalmával nem vitatta, a további bizonyítás mellőzhető, a Fegyelmi Bizottság a tanuló távollétében is dönthet a fegyelmi felelősség mértékéről.
55
73. Ha további bizonyítás válik szükségessé, a Fegyelmi Bizottság meghallgatja az eljárás alá vont tanulót, a tanúkat, szükség esetén a szakértőt, vagy megkereséssel élhet, illetve ismerteti a már beszerzett iratokat. Tisztázni kell a tanú érdekeltségi viszonyát és elfogultságát, figyelmeztetni kell a hamis tanúzás törvényes következményeire. Ha a tanú vallomása a fegyelmi eljárás alá vont tanuló védekezésével, vagy más tanúk vallomásával ellentétes, ennek tisztázását - szükség esetén - szembesítéssel kell megkísérelni. 74. Ha a Fegyelmi Bizottság az iratok áttanulmányozása során, illetve az eljárás alá vont és meghatalmazott képviselője személyes meghallgatáson tett nyilatkozata alapján úgy ítéli meg, hogy a vizsgálat a tényállást, illetve a fegyelmi felelősség megállapítása szempontjából fontos körülményeket az érdemi elbíráláshoz szükséges mértékben nem derítette fel, vagy az ügy elbírálása szempontjából lényeges, de orvosolható eljárási hiba történt, póteljárást rendel el. Az erről szóló határozatban meg kell jelölni azokat az eljárási cselekményeket, amelyeket el kell végezni. 75. A póteljárás tartama nem haladhatja meg a 15 napot. Befejezését követően kiegészítő iratismertetést kell tartani és kiegészítő jelentést készíteni. Póteljárást követően ismételten fegyelmi tárgyalást kell tartani. 76. A fegyelmi eljárásban póteljárás csak egyszer rendelhető el. 77. A Fegyelmi Bizottság döntését (határozatát) a bizonyítási eljárás lefolytatása után zárt ülésen szavazással hozza meg. A zárt ülésen csak a Fegyelmi Bizottság elnöke és tagjai, valamint a jegyzőkönyvvezető lehet jelen. 78. A Fegyelmi Bizottság a határozatát kizárólag a tárgyaláson közvetlenül megvizsgált bizonyítékokra alapozhatja. Kétséget kizáróan nem bizonyított tényt a fegyelmi eljárás alá vont tanuló terhére értékelni nem lehet. 79. A fegyelmi határozat meghozatalát nem akadályozza az, ha az eljárás alá vont személy a meghallgatáson alapos ok nélkül nem jelent meg, vagy írásbeli védekezését a megjelölt határidőn belül nem terjesztette elő. 80. A Fegyelmi Bizottság határozatát a fegyelmi tárgyalásról készült jegyzőkönyvbe szerepeltetni kell. A jegyzőkönyvben foglaltakat a meghallgatott személyekkel ismertetni kell és ennek megtörténte után a jegyzőkönyv megfelelő részét velük alá kell íratni. A meghallgatott személy a jegyzőkönyv kiegészítését vagy helyesbítését kérheti. Az aláírás esetleges megtagadását és ennek okát a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. 81. A Fegyelmi Bizottság határozatát a fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vontnak és meghatalmazott képviselőjének szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és a rövid indokolást. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését az iskola Fegyelmi Bizottsága legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. 82. Amennyiben a Fegyelmi Bizottság a fegyelmi tárgyalás során megismert adatok alapján úgy ítéli meg, hogy az ügy elbírálására a kizárólagosan nevelőtestület által kiszabható fegyelmi büntetés alkalmazása látszik indokoltnak, az ügyet a nevelőtestület elé terjeszti. A Fegyelmi Bizottság ezen döntését is jegyzőkönyvbe foglalja és kihirdeti, valamint erről a bizottsági elnöke és az igazgató aláírásával ellátott értesítésben tájékoztatja a tárgyaláson meg nem jelent személyeket (eljárás alá vontat és meghatalmazott képviselőjét). 83. A fegyelmi tárgyalásról készült jegyzőkönyvet a fegyelmi iratokhoz kell csatolni. V.
A FEGYELMI BÜNTETÉS KISZABÁSA
84. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az iskolában eddig tanúsított magatartását, a vele szemben esetlegesen már alkalmazott fegyelmező intézkedéseket, fegyelmi büntetéseket és az elkövetett cselekmény súlyosságát – az eset körülményeinek mérlegelése mellett – figyelembe kell venni. 85. A fegyelmező intézkedések és fegyelmi büntetések alkalmazásánál, ill. kiszabásánál a fokozatosság elvét kell érvényesíteni, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. 86. A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg.
56
87. A fegyelmi büntetés lehet: a) megrovás; b) szigorú megrovás; c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása (a fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható, kivéve a Tanulói Szállás Rendtartása szabályainak megsértése esetén); d) áthelyezés másik osztályba, tanulói szállás másik szobájába vagy másik iskolába (áthelyezés másik iskolába fegyelmi büntetés kizárólag abban az esetben alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott); e) kizárás a tanulói szállásról; f) kizárás az iskolából. 88. A Fegyelmi Bizottság a nevelőtestület szerinti döntési jogkörében eljárva az „a.)” és „b.)” alpontok szerinti fegyelmi büntetésekről határozhat. A „c.)- f.)” alpontok szerinti fegyelmi büntetések kiszabásának szükségessége esetén az eljárás lefolytatását követően javaslatot tesz a nevelőtestület felé, mert a fegyelmi büntetés kiszabása kizárólagosan a nevelőtestület joga. 89. A kellő visszatartó erő és a további fegyelemkezelő munka hatékonyságának növelése érdekében a Fegyelmi Bizottság, vagy a Nevelőtestület elrendelheti az általa kiszabott fegyelmi büntetést tartalmazó jogerős határozatnak a meghatározott körű, érintett iskolai közösség előtt történő kihirdetését. Erre történő utalást a határozatnak tartalmaznia kell. 90. A fegyelmi jogkör gyakorlója a büntetés végrehajtását a tanuló különös méltánylást érdemlő körülményeire és az elkövetett cselekmény súlyára tekintettel legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggesztheti. 91. Tanulói szállásról történő kizárás fegyelmi büntetés kiszabása esetén, ha a tanuló önálló jövedelemmel nem rendelkezik és a szülővel közös háztartásban él, a szülőt is értesíteni kell. VI.
JOGORVOSLATOK
92. Az elsőfokú határozat ellen a tanuló eljárást megindító kérelmet (a továbbiakban kérelem) nyújthat be. A kérelmet a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az iskola igazgatójához benyújtani. 93. A kérelem jogszabálysértésre, vagy érdeksérelemre hivatkozással nyújtható be. 94. Jogszabálysértésre hivatkozással benyújtott kérelem, továbbá a tanulói fegyelmi ügyekkel kapcsolatban érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelem tekintetében a fenntartó jár el, és hoz másodfokú döntést. 95. A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott kérelmet az iskola igazgatója a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. 96. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva. 97. A tanuló, illetve meghatalmazottja a fenntartónak jogszabálysértésre hivatkozással, továbbá – a megrovás és a szigorú megrovás büntetést kiszabó fegyelmi határozat ellen benyújtott kérelem kivételével – érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelem tárgyában hozott döntésének bírósági felülvizsgálatát kérheti a közléstől számított harminc napon belül. 98. A kérelem benyújtásával kapcsolatos határidő számítására, a mulasztásra, a kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek a rendelkezéseit kell alkalmazni. 99. Nincs helye jogorvoslatnak a fegyelmi bizottság azon döntése ellen, amikor a fegyelmi ügyet a kizárólagos döntési jogosultságra tekintettel a nevelőtestület elé terjeszti.
57
VII.
A FEGYELMI HATÁROZAT JOGERŐRE EMELKEDÉSE ÉS A FEGYELMI BÜNTETÉS VÉGREHAJTÁSA
100. Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. Ha a végrehajtás elmaradása a többi tanuló jogait súlyosan sértené vagy más elháríthatatlan kárral, veszéllyel járna, az elsőfokú határozat a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. 101. A fegyelmi büntetés kiszabásáról rendelkező I. fokú határozat jogerős, ha a tanuló, vagy meghatalmazott képviselője az előírt határidőn belül nem nyújtottak be eljárást megindító kérelmet, vagy az eljárást megindító kérelem benyújtásáról lemondtak (annak szóban történő kihirdetésekor, vagy külön írásbeli nyilatkozattal). 102. A másodfokú döntés a közléssel válik jogerőssé. A közlésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 103. Ha az eljárást megindító kérelem elkésett, vagy nem arra jogosult terjesztette elő, a fenntartó képviselője a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. 104. A jogerős döntés végrehajtható, kivéve, ha bírósági felülvizsgálatát kérték. A másodfokú döntés azonnali végrehajtását rendelheti el a döntéshozó, ha azt a szakközépiskolába járó többi tanuló nyomós érdeke indokolja.
VIII.
A FEGYELMI BÜNTETÉS HATÁLYA
105. A fegyelmi büntetés hatálya az az időtartam, amely alatt a tanuló a jogszabályban meghatározott joghátrányt viseli. 106. A tanuló - a megrovás és a szigorú megrovás kivételével - a fegyelmi határozatban foglaltak szerint a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.
107. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb: a) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál, b.) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és kizárás az iskolából fegyelmi büntetések esetén tizenkettő hónapnál. 108. Fegyelmi büntetés hatálya alóli mentesülés: a) megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a tanuló annak jogerőre emelkedésekor, b) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása, áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, kizárás a tanulói szállásról, kizárás az iskolából fegyelmi büntetések esetén az azok kiszabásáról szóló határozatban megjelölt időtartam leteltével. 109. A fegyelmi büntetés hatálya alól a fegyelmi büntetés kiszabásáról szóló határozatban megjelölt időtartam előtt - kivételesen - akkor van helye mentesítésnek, ha a fegyelmi büntetésben részesített tanuló a fegyelmi büntetés után átlagon felüli teljesítményt nyújtott és példamutató magatartást tanúsított, amelyért a szakközépiskola igazgatója dicséretben részesítette. Ehhez a nevelőtestület egyetértése szükséges. IX.
A FEGYELMI VÉTSÉG ELBÍRÁLÁSÁNAK EGYÉB SZABÁLYAI
110. A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni a tanulónak és meghatalmazott képviselőjének, ha a területi gyakorlati képzést biztosító rendészeti szerv képviselője az eljárásban részt vett, a rendészeti szervnek.
58
111. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló, meghatalmazott képviselője tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. 112. A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást. 113. A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát. 114. A fegyelmi határozat záró része tartalmazza a határozat meghozatalának helyét és idejét, a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. 115. A Fegyelmi Bizottság, vagy a Nevelőtestület döntését tartalmazó határozatot a Fegyelmi Bizottság elnöke és az ügy előkészítését végző vizsgáló foglalja írásos határozatba, majd az illetékesekkel történő aláírattatást követően gondoskodnak a határozat kézbesítéséről és a jogerőssé válásból adódó feladatok végrehajtásáról. 116. A határozatot a Fegyelmi Bizottság, vagy a Nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, valamint a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja, továbbá az iskola igazgatója. 117. A jogerős határozat egy példányát a Tanulmányi Osztály részére kell kézbesíteni a tanuló személyi anyagában történő elhelyezés, valamint regisztráció céljából. 118. A Fegyelmi Bizottság meghatározott időközönként és módon tájékoztatja a nevelőtestületet azokról az ügyekről, amelyekben megbízása alapján eljárt, illetve a nevelőtestület kizárólagos döntési jogkörébe tartozó fegyelmi büntetés alkalmazásának szükségessége esetén javaslatot tesz.
X.
KÜLÖNLEGES SZABÁLYOK
Kizárás: 119. A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanulónak a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett, vagy akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható el. 120. A másodfokú fegyelmi határozat meghozatalában nem vehet részt az előző pontban meghatározottakon túl az sem, aki az elsőfokú fegyelmi határozat meghozatalában részt vett, továbbá az, aki az ügyben tanúvallomást tett vagy szakértőként eljárt. 121. Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles ezt bejelenteni. A kizárási okot a tanuló, vagy meghatalmazott képviselője is bejelentheti. 122. Kizárásról az iskola igazgatója, vezetője, egyéb esetekben a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának munkáltatója határozatban dönt. A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.
Fegyelmi eljárás felfüggesztése: 123. A fegyelmi eljárást fel kell függeszteni, ha: a) az eljárás alá vont személy tartós távolléte, illetve egészségi állapota miatt védekezését előterjeszteni nem tudja, eljárási jogait nem gyakorolhatja, a távolléte illetve akadályoztatása időtartamára. Tartós távollétnek tekintendő a tanévek közötti szünidő, vagy területi szakmai gyakorlaton való részvétel.
59
124. A fegyelmi eljárást fel lehet függeszteni, ha: a) a szakértői vizsgálat szükséges, a szakvélemény elkészítéséig; b) az eljárás alá vont személy külföldön tartózkodik, a visszaérkezéséig; c) a cselekmény elbírálása olyan előzetes kérdéstől függ, amelynek eldöntése bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, annak döntéséig. 125. A fegyelmi eljárás felfüggesztését az iskola igazgatója határozatban rendeli el, melyben annak indokát és jogcímét meg kell jelölni. Az eljárás felfüggesztésének tartama alatt az ügyben bizonyításra irányuló eljárási cselekményt végezni nem lehet. 126. Az eljárás folytatását az iskola igazgatója indokolás nélküli határozatban rendeli el. 127. Az eljárás alá vontat és meghatalmazott képviselőjét az eljárás felfüggesztéséről és a folytatásáról haladéktalanul írásban értesíteni kell. 128. A fegyelmi eljárás felfüggesztésének ideje nem számít be a fegyelmi eljárás lefolytatására nyitva álló időtartamba és az elévülési időbe. 129. A felfüggesztett eljárást azonnal folytatni kell, ha a felfüggesztés oka megszűnt. Fegyelmi eljárás befejezetté nyilvánítása: 130. Az igazgató az eljárást befejezetté nyilvánítja és a Fegyelmi Bizottságot ezzel egyidejűleg értesíti, ha: a) az eljárás alapjául szolgáló cselekményt más fegyelmi eljárásban már jogerősen elbírálták, b) az eljárás alá vont személy tanulói jogviszonya az eljárás jogerős befejezése előtt megszűnt. 131. Ebben az esetben a vizsgáló az ügyben összefoglaló jelentést készít és az igazgató döntését megalapozó iratot az ügy irataihoz csatolja, az eljárás alá vontat értesíti. Fegyelmi eljárás megszüntetése: 132. A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha: a) a tanuló nem követett el kötelességszegést, b) a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, c) a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, d) a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy e) nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el,
XI.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
133. A Szabályzatot ismertetni kell a teljes hivatásos törzs és a tanulói állománnyal. 134. A Szabályzat az aláírást követő napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszíti a 119-53/2011. számú tanulói Fegyelmi és Kártérítési Szabályzat fegyelmi eljárásra vonatkozó I. fejezete.
Miskolc, 2013. február 20. Bagi István r. ezredes sk. rendőrségi főtanácsos igazgató Záradék: Készült: 1 eredeti példányban: /14 oldal / Kapja: Igazgató, utána irattár Kapják elektronikus úton: szervezeti egységvezetők Készítette: Kovács Tamás r. százados
60
7. sz. melléklet
Iskolai munkaköri leírás minták 7./1. 2.2. MISKOLCI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA AKKREDITÁLT FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNY OM azonosító: 029328 Nyilvántartási szám: 05-0182-05 Akkreditálási szám: 0926 3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 78. Levélcím: 3501 Miskolc, Pf. 82. Telefon: 46/412-060; tel./fax:+36-46-323-916 BM: telefon: 31/29-20; 31/50-02; fax: 31/22-88, e-mail:
[email protected] Szám: 30023-
/
/201…
A munkakört betöltő neve: A munkakör megnevezése: A szervezeti egység megnevezése: Kinevező: Közvetlen munkahelyi vezető: Helyettesíti: Képesítési követelmény: Kinevezési státus, besorolás: Munkarendje:
Szakcsoportvezető ( hivatásos )
1. Nevezettet a Belügyminiszter szolgálati feladatai ellátására az iskola állományába berendelte, felette a szolgálati viszonyt nem érintő munkáltatói jogokat az iskola igazgatója gyakorolja. 2. Feladatait az Igazgató oktatási helyettesének irányítása és felügyelete mellett látja el. Beszámolási kötelezettséggel neki tartozik. 3. Munkaköri feladatainak ellátását állományviszonyából eredően az 1996. évi XLIII. törvény, az 1994. évi XXXIV. törvény, a 32/2005. (VI. 30.) BM-OM együttes rendelet szabályozza. 4. Kötelező óraszáma: Az iskola SZMSZ-e alapján a kötelező óraszáma 6 óra, az Igazgató részlegesen mentesítheti a tanóratartási kötelezettsége alól, mely a szaktárgyi oktatói igények függvényében változhat. Felelős: • • • • •
A szakmai ismereti szakcsoport vezetéséért. A szakcsoport oktató - nevelő munkájának tervezéséért, szervezéséért, irányításáért és ellenőrzéséért. A kezelésében lévő eszközök állagának megóvásáért. Fegyelemsértés vagy károkozás tudomására jutása esetén a szükséges intézkedések megtételéért. A szolgálati beosztásából eredő feladatok, parancsok és utasítások előírás szerinti végrehajtásáért, illetve végrehajtatásáért, Felelőssége az oktató - nevelő munka területén kiterjed a korszerű pedagógiai elvek és módszerek alkalmazására, a tantervi célkitűzések megvalósítására. Kötelessége: • • • • • • •
Köteles a szolgálati beosztásában meghatározott feladatait a törvényes előírásoknak, parancsoknak megfelelően – elvárható szakértelemmel és pártatlanul – végrehajtani. Szolgálati helyén időben, munkavégzésre kész és alkalmas állapotban megjelenni és feladatait, elöljárója utasításait kellő gondossággal teljesíteni, illetve e célból rendelkezésre állni. Munkatársaival együttműködni, feladatát úgy végezni és olyan magatartást tanúsítani, hogy más egészségét, testi épségét ne veszélyeztesse, anyagi károsodást ne idézzen elő. A számára meghatározott oktatásban, képzésben részt venni és az előírt vizsgát letenni. A pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek eleget tenni. Szolgálaton kívül is a hivatásos állomány tagjához és beosztásához méltó magatartást tanúsítani. Köteles megtartani a minősített adatot, valamint az adatvédelemre vonatkozó szabályokat. Az oktató-nevelő munkával, valamint a gyakorlati képzéssel kapcsolatos adminisztrációs feladatok pontos és maradéktalan ellátása, az ezzel összefüggő határidők betartása.
61
Hatásköre: • • • • • • • • •
Az igazgató oktatási helyettesének távollétében - annak felhatalmazása alapján - helyettesítheti, jogkörében eljárhat. A szakcsoport hivatásos állományának, a hivatásos tanulói állománynak és a tanfolyamra vezényelt hivatásos állományúaknak szolgálati elöljárója, a szakcsoport közalkalmazotti állományának, az ösztöndíjas tanulóknak felettese. Beosztásából eredően – feladatkörén belül – jogosult egyedi intézkedés tervezetek készítésére, szolgálati ügyekben javaslat tételre, az iskola esetenkénti képviseletére. Engedélyezi beosztott állományának az évi szabadságot nem érintő, egy napi munkaidőt el nem érő távolléteit. Javaslatot tesz fenyítésre, kártérítésre és érdemek elismerésére. Az iskola vezetésének hatáskörébe tartozó ügyekben vélemény, javaslat, indítvány előterjesztése. Beosztásából adódó feladatainak végzése során beosztott állományát, a tanulókat magához rendelheti, jelentést kérhet. Ellenőrzi és értékeli a beosztottai munkáját, teljesítményét, róluk szolgálati jellemzést, teljesítményértékelést vagy minősítést készít. Meghatározza az osztály állományának elhelyezési rendjét, az osztály egyéb helyiségeinek belső rendjét.
Joga:
• • • •
Jogosult feladatainak, hatáskörének, jogainak és kötelességeinek munkaköri leírásban való rögzítésének kérésére, annak megismerésére. Jogosult a feladatok ellátásához szükséges megfelelő munkakörülményekre, ezen belül az egészségügyi- és munkavédelmi előírásoknak megfelelő munkahelyre. Jogosult arra, hogy feladatainak elvégzéséhez, szolgálatteljesítéséhez a szükséges tájékoztatást, irányítást, információkat megkapja. Jogosult arra, hogy a személyét és beosztotti állományát érintő intézkedések esetében a döntések előkészítésébe bevonják, illetve a már meghozott döntésekről tájékoztassák.
Feladata: . • Saját és beosztottjai munkáját - a rendészeti szakközépiskolák működésére vonatkozó jogszabályok, utasítások, parancsnok és egyéb rendelkezések alapján megtervezni, megszervezni és végrehajta(t)ni. • Gondoskodni a központi órarend szakcsoporti lebontásáról, és a tanárai terhelésének nyilvántartásáról. • Koordinálni az órarenden kívüli (pót) tanórák időpontjait, egyeztetni a többi szervezeti egységvezetővel. • Figyelemmel kísérni a tanintézet naptári tervét. A tervből adódó feladatokat előre tervezni, elkészíteni a vizsgáztatáshoz, illetve a szakmai vizsgához szükséges tantárgyi, tananyagegységi vizsgakérdéseket. Részt venni a vizsgáztatásokban. • Tervezni az állományának évi rendes szabadságát, gondoskodni a feladatok arányos elosztásáról. • Tanévek és naptári évek végén értékelő-elemző összefoglaló jelentést készíteni a szakcsoport tevékenységéről. • A nevelő-oktató munka színvonalának emelése, a képzési célok megvalósítása érdekében kapcsolatot tartani az érintett tanintézetekkel, rendvédelmi szervekkel, illetve azok szolgálati ágaival, az önkormányzatokkal és társadalmi szervezetekkel. és együttműködni az iskola érintett szervezeti egységeivel. • Közvetlen kapcsolatot tartani a rendészeti szakközépiskolák társ szakcsoportvezetőivel. • Különböző értekezleteken képviselni az igazgató által meghatározottakat. • Részt venni szakmai-, képzési-, tantárgyi programok elkészítésében. • Elkészíteni illetve állományával kidolgoztatni a szakcsoporti tanmeneteket, továbbá a tantárgyakhoz, tananyagegységekhez kötődő módszertani anyagokat, szituációs helyzeteket, a szakmai képzést, gyakorlást segítő eszközöket. • Tervezni és szervezni a fakultatív tantárgyi oktatást, a kutatómunkát és a szakköri tevékenységet, konzultációt. • Gondoskodni a nevelő - oktató munka korszerű színvonalon tartásáról és továbbfejlesztéséről. • Elvégezni a szolgálati ágakat érintő aktuális jogszabályi változások oktatói dokumentációkba történő beépítését. • Kezdeményezni külső előadók meghívását, jegyzeteket és tansegédletek készítését. • Meghatározott időben szakcsoporti értekezletet tartani. • Gondoskodni arról, hogy beosztottjai a járandóságaikat megkapják. • Megtervezni és végrehajtani a szakcsoport dolgozóinak képzését, illetve továbbképzését, ellenőrizni felkészültségüket. Gondoskodni a továbbképzésen részt vettek által szerzett ismerek multiplikálásáról, hasznosításáról. Ha szükséges, iskolai szintű tájékoztatást kezdeményezni. • Ellenőrizni és értékelni a beosztottai munkáját, teljesítményét, róluk szolgálati jellemzést, vagy minősítést készíteni. Végrehajtani az éves teljesítményértékelésüket. • Javaslatot tenni érdemek elismerésére és szükséges esetben fenyítésre, kártérítésre. • Az igazgató által meghatározott óraszámban tanórát tartani. • Szóban és írásban ellenőrizni, számon kérni és értékelni a tanulók előmenetelét, részt venni a vizsgáztatásokon.
62 • • •
A tanulók igényeinek megfelelően tanórákon kívül szakmai konzultációkat tartani, vagy szervezni. Részt venni az oktatástechnikai és szemléltetőeszközök korszerűsítésében, felhasználásuk bevezetésében. A nevesített feladatokon túl eljárni az iskolaigazgató vagy oktatási helyettese által meghatározott ügyekben.
Miskolc, 201…. ---------------------------------------igazgató oktatási helyettes ZÁRADÉK: A jelen munkaköri leírásban meghatározott jogaimat és kötelezettségeimet megismertem, azokat tudomásul vettem. A munkaköri leírás egy példányát a mai napon átvettem. Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát áttanulmányoztam. MUNKAKÖRT BETÖLTŐ MEGJEGYZÉSEI:
Miskolc, 201…. --- --------------------------------------------szakcsoportvezető JÓVÁHAGYOM: Miskolc, 201….
-------------------------------------------------igazgató Készült: 2 példányban Kapja: 1. sz. pld.: Dolgozó 2. sz. pld.: Dolgozó személyi anyaga
63
7./2. MISKOLCI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA AKKREDITÁLT FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNY OM azonosító: 029328 Nyilvántartási szám: 05-0182-05 Akkreditálási szám: 0926 3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 78. Levélcím: 3501 Miskolc, Pf. 82. Telefon: 46/412-060; tel./fax:+36-46-323-916 BM: telefon: 31/29-20; 31/50-02; fax: 31/22-88, e-mail:
[email protected] Szám: 30023-
/
/201… Osztályvezető ( közalkalmazott )
A munkakört betöltő neve: A munkakör megnevezése: A szervezeti egység megnevezése: Kinevező: Közvetlen munkahelyi vezető: Helyettesíti: Képesítési követelmény: Kinevezési státus, besorolás: Munkarendje: FELELŐSSÉGE: • • • • • • • • • • • • • •
A szakmai jellegű ellenőrzésekért, a szakközépiskolai feladatok végrehajtásához szükséges ellátási-, fenntartási-, munka-, környezetvédelmi feltételek biztosításáért, az alárendelt szervezeti elemek gazdálkodásának irányításáért, összehangolásáért, a bérgazdálkodásért, a lakás- és energiagazdálkodásért. A beosztásából eredő feladatok, parancsok és utasítások végrehajtásáért, illetve végrehajtatásáért. A szervezeti egysége állományának figyelemmel kíséréséért. A felettes szervek részére készített jelentések, kimutatások határidőre történő elkészítéséért, szakmai ellenőrzéséért Fegyelemsértés, károkozás esetén a szükséges intézkedések megtételéért. A számítógépen rögzített adatok biztonságáért. A kezelésében lévő eszközök állagának megóvásáért. Az ellátási és fenntartási osztály feladatai, működését szabályozó előírások betartásáért, betartatásáért. A munkafegyelem, bizonylati fegyelem, a feladatok elvégzése, határidőinek betartásáért, betartatásáért. A munkafeladatok szakszerű elvégzéséért, elvégeztetéséért, az adatszolgáltatások valódiságáért, pontosságáért. A szakterületére vonatkozó törvények, más jogszabályok, belső szabályzatok dolgozókkal történő megismertetéséért, ezek betartásáért és végrehajtásáért. Az ellátási és fenntartási osztály munkájának eredményességéért, a tevékenységi körbe utalt feladatok színvonalas és hatékony elvégzéséért. A harsányi lőtér ügyintézéséért. Az Iskola érdekeinek érvényesítéséért.
JOGAI: • • • • • •
Jogosult az állományviszonyból adódó, a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerinti jogok gyakorlására. Feladatainak, hatáskörének, jogainak és kötelességeinek munkaköri leírásban való rögzítésére, annak megismerésére. A feladat ellátásához szükséges megfelelő munkakörülmények, ezen belül az egészség- és munkavédelmi előírások szerinti munkahelyre. Jogosult, hogy feladatainak elvégzéséhez szükséges tájékoztatást, irányítást, információkat megkapja. A személyét érintő intézkedések esetén a döntések előkészítésébe bevonják, illetve a már meghozott döntésekről tájékoztassák. A szervezeti egysége tagjainak esetében személyzeti, bérezési, szociális ügyekben javaslattételi és véleményezési jogkört gyakorol, elkészíti minősítésüket, teljesítményértékelésüket.
KÖTELESSÉGE: • • •
A munkaköri leírásában, illetve az igazgató gazdasági helyettese által meghatározott feladatokat a törvényes előírásoknak, parancsoknak megfelelően, a határidők figyelembe vételével – elvárható szakértelemmel – végrehajtani. Munkahelyén a meghatározott időben munkaképes állapotban megjelenni és munkáját az előzőek szerint ellátni. Munkatársaival együttműködni, feladatát úgy elvégezni és olyan magatartást tanúsítani, hogy más egészségét, testi épségét ne veszélyeztesse, anyagi károsodást ne idézzen elő.
64 A számára meghatározott oktatásban részt venni, és az előírt vizsgakötelezettségnek eleget tenni. A tudomására jutott minősített adatot, az adatvédelmi jogszabályok által bizalmasnak minősített információkat megtartani. Az egészségügyi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek eleget tenni. A rábízott eszközök állagát megóvni. Együttműködésre kötelezett az osztályvezetőkkel, a szervek gazdálkodási feladatokkal megbízott személyeivel.
• • • • •
HATÁSKÖRE: A munkaköréből, feladatai végrehajtásából eredő, szolgálati úton történő intézkedés megtétele, utasítás adása az Ellátási és Fenntartási Osztály valamennyi dolgozójának. Meghatározza az alárendeltek részére a végrehajtandó feladatokat, azok sorrendjét, összehangolja a szakterületi vezetők munkáját. Halasztást nem tűrő esetben közvetlenül, egyébként szolgálati úton tájékoztatást kérhet a szakközépiskola szervezeti egységeinek vezetőitől, illetőleg a vezetőket meghatározott tárgyú javaslat, előterjesztés vagy egyéb tervezet kidolgozására hívhatja fel. Az ellátási és fenntartási osztály tagjainak esetében személyzeti, bérezési, szociális ügyekben javaslattételi és véleményezési jogkört gyakorol, elkészíti minősítésüket, teljesítményértékelésüket.
• • • •
FELADATAI:
a,
b, c, d, e, f, g, h, i,
1., 2.,
a jogszabályokban, illetve a közjogi szervezetszabályozó eszközökben és belső rendelkezésekben előírtak alapján meghatározza a felelősségi körükbe tartozó feladatokat, ezek végrehajtásának módszereit, biztosítja a feladatok egységes értelmezését és végrehajtását, végzi a teljesülés folyamatos elemzését, javaslatot tesz a fejlesztések fő irányaira; vezeti a közvetlen alárendeltségébe tartozó vezetőket, személyeket, irányítja és ellenőrzi a nekik alárendelt szervezeti elemek tevékenységét, költségvetési gazdálkodását, minősített időszaki felkészülését; végzi a hatáskörükbe tartozó, személyzeti munkából adódó teendőket, véleményezési, javaslattételi jogot gyakorol az alárendeltségében lévők személyzeti és munkaügyeit illetően; szakmai szempontból előkészíti az igazgatói gazdasági helyettesi döntéseket, a szakterületüket érintő körben véleményezi a megküldött tervezeteket, gondoskodik a döntések egységes és következetes végrehajtásáról, illetve a végrehajtás ellenőrzéséről, elemzéséről-értékeléséről; kezdeményezi, illetve javaslatot tesz igazgatói gazdasági helyettesi rendelkezések kiadására, módosítására, hatályon kívül helyezésére. Innovatív módon lép fel a hatékony munkavégzés érdekében; az alárendeltségébe tartozó szervezeti elemek vezetőinek döntéseit, ha azok szakmai szempontból hibásak, vagy jogszabályba, az állami irányítás egyéb jogi eszközeibe, belső rendelkezésekbe ütköznek, megsemmisíti, megváltoztatja; elkészítteti az alárendeltségébe tartozó szervezeti elemek állományának munkaköri leírásait, jóváhagyja szabadságolási terveiket, folyamatosan figyelemmel kíséri dolgozói teljesítményét, viselkedését, a rendvédelmi szervekre vonatkozó Etikai Kódex előírásai betartását; az igazgató gazdasági helyettesének jóváhagyásával - szakterületét érintő kérdésekben - értekezletet, tájékoztatót, módszertani foglalkozást, továbbképzést, megbeszélést szervez, vezet, aktívan segíti, ellenőrzi beosztottai ön- és továbbképzését, követelményeknek történő megfelelését; szakterületére vonatkozóan szervezi és végzi az együttműködési feladatokat. Igyekszik jó kapcsolatokat kialakítani, fenntartani azokkal, akik segíthetik a közösség sikeres működését, tekintélyét. Felügyeli az irányítása alatt álló szervezeti elemek állami- és szolgálati titok védelmével kapcsolatos tevékenységét, a vonatkozó előírások betartását, dolgozói járandóságai biztosítását;
Az ellátási és fenntartási osztályvezető sajátos feladatai A szakközépiskolai feladatok végrehajtásához szükséges ellátási-, fenntartási-, munka-,környezetvédelmi feltételek biztosítása, az alárendelt szervezeti elemek gazdálkodásának irányítása, összehangolása, az ingatlan- és energiagazdálkodás. Feladata:
a, b, c,
a jogszabályokban, a közjogi szervezetszabályozó eszközökben és az elöljárói belső rendelkezésekben meghatározottak szerint tervezi, irányítja, felügyeli és ellenőrzi a szakközépiskola ellátási-, fenntartási, tevékenységét. irányítja, felügyeli és ellenőrzi az alárendeltségébe tartozó , ellátási, fenntartási, csoportot, az iskola üzemeltetésében lévő konyha-éttermet, az ellátás és fenntartás állományát; irányítja és felügyeli a szakközépiskola adott évre vonatkozó felújítási terveit, szervezi a felújítási-, szükségleti tervekben előírtak megvalósulását;
65
d, e, f, g, h, i, j,
k, l,
átruházott jogkörben - a hatályos jogszabályok és szabályzók előírásai szerint - a szakközépiskola feladatainak ellátását szolgáló fizetési vagy teljesítési kötelezettséget vállal, vagy ilyen követelést előír. gondoskodik a hatáskörébe utalt ingatlangazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátásáról, előkészíti a központi szervhez felterjesztendő javaslatokat; irányítja a károkért felelősökkel szemben lefolytatott káreljárások nyilvántartásával, a kirótt kártérítések behajtásával kapcsolatos tevékenységet, intézkedéseket foganatosít a károk megelőzésére; irányítja a szakközépiskola környezet- és természetvédelmi tevékenységét, intézkedéseket foganatosít a kapcsolódó jogszabályok betartására, a balesetek, környezetszennyezések megelőzésére és felmerült hiányosságok megszüntetésére; irányítja a szakközépiskola energiafelhasználását, intézkedik az energiaveszteségek mérséklésére, a takarékos energia-felhasználásra; működteti az üzemeltetési és fenntartási osztály belső FEUVE rendszerét, gondoskodik a felmerült hiányosságok megszüntetéséről; Tervezi és szervezi az éves felújítási, folyamatos megelőző karbantartási feladatokat, a szükségleti tervek elkészítését, figyelemmel kíséri azok megvalósulását. Részt vesz a beszerzési eljárások előkészítésében, lefolytatásában, képviseli a tanintézet érdekeit, folyamatosan figyelemmel kíséri és elkészítteti a normákat, igényli a központi ellátású anyagokat. kötelezettség-vállalási és záradékolási jogkört gyakorol. Irányítja a harsányi lőtér ügyintézését
MEGJEGYZÉS: Az ellátási és fenntartási osztályvezetői fő feladatait és hatáskörét meghatározó alapvető jogszabályok és rendelkezések jegyzékének 1 példányát átvette..
Miskolc, 201…. --------------------------------------közvetlen munkahelyi vezető ZÁRADÉK: A jelen munkaköri leírásban, valamint a Gazdasági Szervek ügyrendjében meghatározott jogaimat és kötelességeimet megismertem, azokat tudomásul vettem. A munkaköri leírás egy példányát a mai napon átvettem. A Miskolci Rendészeti Szakközépiskola Szervezeti és Működési Szabályzatát áttanulmányoztam. MUNKAKÖRT BETÖLTŐ MEGJEGYZÉSEI:
Miskolc, 201…. -----------------------------------osztályvezető JÓVÁHAGYOM: Miskolc, 201…. -------------------------------------igazgató Készült: 2 példányban Kapja: 1. sz. pld.: Dolgozó 2. sz. pld.: Dolgozó személyi anyaga
66
7./3. 2.3.
MISKOLCI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA AKKREDITÁLT FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNY OM azonosító: 029328 Nyilvántartási szám: 05-0182-05 Akkreditálási szám: 0926 3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 78. Levélcím: 3501 Miskolc, Pf. 82. Telefon: 46/412-060; tel./fax:+36-46-323-916 BM: telefon: 31/29-20; 31/50-02; fax: 31/22-88, e-mail:
[email protected] Szám: 30023-
/
/201…
A munkakört betöltő neve: A munkakör megnevezése: A szervezeti egység megnevezése: Kinevező: Közvetlen munkahelyi vezető: Helyettesíti: Képesítési követelmény: Kinevezési státus, besorolás: Munkarendje:
Tanár ( hivatásos )
1. Nevezettet a Belügyminiszter szolgálati feladatai ellátására az iskola állományába berendelte, felette a szolgálati viszonyt nem érintő munkáltatói jogokat az iskola igazgatója gyakorolja. 2. Munkaköri feladatainak ellátását állományviszonyából eredően az 1996.évi XLIII. törvény, az 1994.évi XXXIV. törvény, a 30/2011. BM rendelet és a 32/2005. (VI.30.) BM-OM együttes rendelet szabályozza. 3. Nevezett feladatteljesítése során ezen kívül köteles betartani a feladatra vonatkozó egyéb belügyi és köznevelési, szakképzési jogszabályok és belső rendelkezések előírásait, az iskola hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatában és a belső vezetői parancsokban, intézkedésekben előírtakat. Köteles a tudomására jutott minősített adatot az adatvédelmi szabályoknak megfelelően kezelni. 4. Nevezett nevelő - oktató munkáját, munkaköri tevékenységét a szakmai ismereti szakcsoportvezető közvetlen alárendeltségében és irányítása mellett végzi, neki tartozik felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. 5. Kötelező óraszáma: heti 22 tanóra 6. Feladat és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírása tartalmaz. FELELŐSSÉGE: 1. Felelőssége az oktató – nevelőmunka területén kiterjed a Pedagógiai Programban meghatározottak szakterületére vonatkozó célkitűzéseinek megvalósítására, a korszerű pedagógiai elvek és módszerek alkalmazására. 2. Az oktató-nevelői munkával, valamint a szolgálattal kapcsolatos adminisztrációs feladatok pontos és maradéktalan ellátásáért, az ezzel összefüggő határidők betartásáért. 3. A szolgálati beosztásából eredő feladatok, parancsok, utasítások előírás szerinti végrehajtásáért, illetve végrehajtatásáért, a rábízott állomány fegyverzetének és felszerelésének figyelemmel kíséréséért, ellenőrzéséért. 4. Fegyelemsértés vagy károkozás tudomására jutása esetén a szükséges intézkedések megtételéért. 5. Határrendészeti, általános szolgálati ismeretek tantárgyak tanterv szerinti feldolgozásáért, a szakcsoportvezető által kijelölt osztályokban a tantárgyak elméleti és gyakorlati oktatásáért, valamint a szakmai követelményeknek megfelelő nevelési feladatok végrehajtásáért, betartásáért, betartatásáért. 6. A teljesítményértékelésben meghatározottak végrehajtásáért, betartásáért. 7. Az évfolyamok tanulási útmutatóiban szereplő elméleti és a szituációs kabinet gyakorlati foglalkozásainak megtervezéséért, óravázlatainak elkészítéséért. 8. Az oktatáshoz szükséges szemléltetőeszközök szükség szerinti megtervezéséért, és az órákon történő alkalmazásáért, a szükséges írásos dokumentumok, tanulási útmutatók, tanulást segítő segédanyagok elkészítéséért.
67 9. Előadások, konzultációk megtartásáért. 10. A tanulók ismeretanyagának folyamatos ellenőrzéséért, számonkéréséért. 11. A tantárgyi vizsgáztatások lebonyolításáért. 12. A tanulókban az alakiság, a szabályzatok szerinti hivatásos állomány tagjára jellemző élet és viselkedési forma kialakításáért, minden rendelkezésére álló nevelési eszközzel. JOGAI: 1. Szükség esetén észrevételezni és javaslatot tenni az oktató-nevelő munka színvonalának javítására, az újabb szakmai és pedagógiai módszerek alkalmazására. 2. Munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy a nevelési, illetve pedagógiai program alapján az oktatás és nevelés módszereit megválassza. 3. Jogosult javaslatot tenni a tanulók munkájának elismerésére, valamint felelősségre vonásra. 4. Jogosult szakköri tevékenységet szervezni, fakultatív tantárgyi oktatást folytatni az erre a tevékenységre vonatkozó szabályok betartásával. 5.Jogosult - állományviszonyából adódó – a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerinti jogok gyakorlására. HATÁSKÖRE: 1. Mint a nevelőtestület tagja, rendelkezik az ebből fakadó hatáskörökkel. 2. A szolgálati viszonyból, feladatai végrehajtásából eredő, szolgálati úton történő intézkedés megtétele, parancs és utasítás adása. 3. Szolgálati elöljárója a szaktanfolyamra, átképzői tanfolyamra vezényelt hivatásos állománynak. Felettese a tanulói állománynak. 4. Az oktató-nevelő feladatai végzése során beosztottait és a tanulókat magához rendelheti, tőlük jelentést kérhet. 5. Kezdeményezheti külső előadók meghívását, szerzőket javasolhat előadások, jegyzetek és tansegédletek készítésére. FELADATAI: 1. Feladatait a szakcsoport, illetve munkacsoport vezetője (vezetői) utasításai szerint kellő gondossággal teljesíteni, e célból rendelkezésre állni. 2. Külön parancs szerint osztályfőnöki teendőket ellátni. 3. Külön szolgálat vezénylési terv alapján ügyeletes tiszti feladatot ellátni. 4. Oktató-nevelő munkáját a rendészeti szakközépiskolák működésére vonatkozó törvények, rendeletek, utasítások, parancsok és intézkedések alapján megtervezni és végrehajtani. 5. A tanulók szakmai gyakorlati képzését ellenőrzési terv szerint ellenőrizni, erről jelentést leadni. 6. Figyelemmel kísérni a tanintézet naptári tervét. A tervből adódó feladatokat előre tervezni, elkészíteni a gyakorlati tanórák kivitelezéséhez szükséges tervezeteket, oktatási dokumentumokat, tanulási útmutatókat. 7. Kidolgozni a tantárgyhoz kötődő szituációs helyzeteket, az objektív értékelés tantárgyi rendszeréhez kapcsolódó, számára meghatározott tárgyköröket záró kérdéssorokat, szakmai képzést, gyakorlást segítő eszközöket. 8. Felkészülten, időben megjelenni a tanári képzéseken, továbbképzéseken. 9. A szakcsoportvezető által meghatározott évfolyamdolgozatok esetében konzultációkat tartani és a munkát értékelni. 10. Folyamatosan figyelemmel kísérni a szolgálati ágakat érintő jogszabályi, valamint pedagógiai változásokat, azokat az oktatói dokumentumokba beépíteni és az oktatásban alkalmazni. 11. Szakcsoportvezetői, munkacsoporti értekezleten részt venni.
68 12. Munkanapokon munkakezdéskor a szakcsoportvezetői hirdetőn található heti órarenden ellenőrizze a részére kiosztott órákat, a P betűvel jelzett foglalkozások esetén legkésőbb az adott tanórát megelőző napon kiértesíteni az osztályt a változásról, valamint naponta ismerje meg és írja alá a szakcsoportvezetői asztalon és hirdetőn levő aktuális anyagokat, utasításokat, parancsokat, valamint a rájegyzett utasítások szerint járjon el. 13. Az oktatómunka korszerű színvonalon tartása, továbbfejlesztése, az órák témájához szükséges tansegédletek és szemléltetőeszközök korszerűsítése, használata. 14. Szóban és írásban ellenőrizni, számon kérni és értékelni a tanulók előmenetelét, részt venni a vizsgáztatásokon. Ügyelnie kell arra, hogy egy adott időszakban minden tanuló a tantárgyaiból annyi jeggyel rendelkezzen, amennyi a teljesítményének az egyértelmű és objektív értékelését lehetővé teszi (havonta legalább egy érdemjegy). 15. Tanulói sérülés, illetve rendkívüli esemény esetén intézkedni, haladéktalan orvosi ellátásról gondoskodni, az eseményről szóban, majd írásban jelentést tenni a szolgálati elöljárónak, figyelemmel kísérni a baleseti jegyzőkönyv elkészítését. 16. Szakcsoportvezetői beosztás, vagy a tanulók igényeinek megfelelően tanórákon kívül szakmai konzultációkat tartani. 17. A tanmenetben foglaltaknak megfelelően, vagy szükség szerint a tanulók részére lehetőséget biztosítani a szakkiállításokon vagy intézménylátogatáson való részvételre. 18. Rendvédelmi szervnél szakmai konzultációkon részt venni, erről jelentést leadni, a képzési célok megvalósítása érdekében kapcsolatot tartani az érintett tanintézetekkel, rendvédelmi szervekkel. 19. A szakcsoportvezető által meghatározott időpontban jóváhagyásra továbbítani az évi szabadságolási tervét.
rendes,
illetve tanulmányi
20.Elöljárója felé jelenteni a szakcsoporti feladatok végrehajtását nehezítő, akadályozó körülményeket. MEGJEGYZÉS: Miskolc, 201…. -----------------------------------szakcsoportvezető Záradék: Munkakört betöltő megjegyzései: …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... Miskolc, 201…. ----------------------------------------tanár JÓVÁHAGYOM: Miskolc, 201… ------------------------------------------igazgató
Készült: 2 példányban Kapja: 1. sz. pld.: Dolgozó 2. sz. pld. Dolgozó személyi anyaga
69
7./4. 2.4.
MISKOLCI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA AKKREDITÁLT FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNY OM azonosító: 029328 Nyilvántartási szám: 05-0182-05 Akkreditálási szám: 0926 3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 78. Levélcím: 3501 Miskolc, Pf. 82. Telefon: 46/412-060; tel./fax:+36-46-323-916 BM: telefon: 31/29-20; 31/50-02; fax: 31/22-88, e-mail:
[email protected] Szám: 30023-
/
/201…
A munkakört betöltő neve: A munkakör megnevezése: A szervezeti egység megnevezése: Kinevező: Közvetlen munkahelyi vezető: Helyettesíti: Képesítési követelmény: Kinevezési státus, besorolás: Munkarendje:
Tanár ( közalkalmazott )
1. Munkaköri feladatainak ellátását állományviszonyából eredően a Kjt, az Nkt, a 20/2012. ( VIII. 31. ) EMMI rendelet és a 32/2005. (VI.30.) BM-OM együttes rendelet szabályozza. 2. Nevezett feladatteljesítése során ezen kívül köteles betartani a feladatra vonatkozó egyéb belügyi és köznevelési, szakképzési jogszabályok és belső rendelkezések előírásait, az iskola hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatában és a belső vezetői parancsokban, intézkedésekben előírtakat. Köteles a tudomására jutott minősített adatot a titoktartási szabályoknak megfelelően megőrizni. 3. Nevezett nevelő - oktató munkáját, munkaköri tevékenységét a szakcsoportvezető közvetlen alárendeltségében és irányítása mellett végzi, neki tartozik felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. 4. Oktató-nevelő munkáját a rendészeti szakközépiskolák működésére vonatkozó törvények, rendeletek, utasítások, parancsok és intézkedések alapján tervezi meg, hajtja végre. 5. Kötelező óraszáma: heti 22 tanóra. 6. Feladat és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírása tartalmaz. FELELŐS: 1. Felelőssége az oktató – nevelőmunka területén kiterjed a Pedagógiai Programban meghatározottak szakterületére vonatkozó célkitűzéseinek megvalósítására, a korszerű pedagógiai elvek és módszerek alkalmazására. 2. Az oktató-nevelői munkával kapcsolatos adminisztrációs feladatok pontos és maradéktalan ellátásáért, az ezzel összefüggő határidők betartásáért. 3. Az angol nyelv tanterv szerinti feldolgozásáért, a szakcsoportvezető által kijelölt osztályokban a tantárgy elméleti és gyakorlati oktatásáért, valamint a szakmai követelményeknek megfelelő nevelési feladatok végrehajtásáért, betartásáért, betartatásáért. 4. Az oktatáshoz szükséges eszközök szükség szerinti megtervezéséért, és az órákon történő alkalmazásáért, a szükséges írásos dokumentumok, óravázlatok elkészíttetéséért. 5. Előadások, konzultációk megtartásáért. 6. A tanulók ismeretanyagának folyamatos ellenőrzéséért, számonkéréséért, értékeléséért. 7. Fegyelemsértés vagy károkozás tudomására jutása esetén a szükséges intézkedések megtételéért. 8. A tanulókban az alakiság, a szabályzatok szerinti hivatásos állomány tagjára jellemző élet és viselkedési forma kialakításáért minden rendelkezésére álló nevelési eszközzel.
70
JOGAI: 1. Szükség esetén észrevételezni és javaslatot tenni az oktató-nevelő munka színvonalának javítására, az újabb szakmai és pedagógiai módszerek alkalmazására. 2. Munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy a nevelési, illetve pedagógiai program alapján az oktatás és nevelés módszereit megválassza. 3. Jogosult javaslatot tenni a tanulók munkájának elismerésére, valamint felelősségre vonásra. 4. Jogosult szakköri tevékenységet szervezni, fakultatív tantárgyi oktatást folytatni az erre a tevékenységre vonatkozó szabályok betartásával. 5. Jogosult - állományviszonyából adódó – a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerinti jogok gyakorlására. 6. Jogosult a feladat ellátásához szükséges megfelelő munkakörülményekre, ezen belül az egészség-, munkavédelmi előírások szerinti munkahelyre. 7. Jogosult arra, hogy feladatainak elvégzéséhez szükséges tájékoztatást, irányítást, ellenőrzést, értékelést megkapja. 8. Jogosult arra, hogy személyét érintő intézkedések esetén a döntés előkészítésébe bevonják, illetve a már meghozott döntésekről tájékoztassák. HATÁSKÖRE: 1. Mint a nevelőtestület tagja, rendelkezik az ebből fakadó hatáskörökkel. 2. Az oktató-nevelő feladatai végzése során a tanulókat magához rendelheti, tőlük jelentést kérhet. FELADATAI: 1. Feladatait a szakcsoportvezető utasításai szerint kellő gondossággal teljesíteni, e célból rendelkezésre állni. 2. Szakcsoportvezetői, munkacsoporti értekezleten részt venni. 3. Óravázlatok elkészítése, tanmenetek aktualizálása és a szakcsoportvezető elé terjesztése. 4. A munkacsoport tagjai számára tartott módszertani foglalkozásokon részt venni, az oktatási anyag és a számonkérés egységesítése érdekében. 5. Angol nyelvi munkacsoport szinten tervezni és szervezni a fakultatív tantárgyi oktatást, kutatómunkát és a szakköri tevékenységet, konzultációt. 6. Oktató-nevelő munkáját a rendészeti szakközépiskolák működésére vonatkozó törvények, rendeletek, utasítások, parancsok és intézkedések alapján megtervezni és végrehajtani. 7. Figyelemmel kísérni a tanintézet naptári tervét. A tervből adódó feladatokat előre tervezni, elkészíteni a gyakorlati tanórák kivitelezéséhez szükséges tervezeteket, oktatási dokumentumokat, óravázlatokat. 8. Kidolgozni a tantárgyhoz kötődő az objektív értékelés tantárgyi rendszeréhez kapcsolódó, számára meghatározott tárgyköröket záró feladatokat. 9. Felkészülten, időben megjelenni a tanári képzéseken, továbbképzéseken. 10. Folyamatosan figyelemmel kísérni a jogszabályi, valamint pedagógiai módszertani változásokat, azokat az oktatói dokumentumokba beépíteni és az oktatásban alkalmazni. 11. Munkanapokon munkakezdéskor a szakcsoportvezetői iroda előtti fali táblán található heti órarenden ellenőrizni a részére kiosztott órákat, a P /pótóra/ betűvel jelzett, foglalkozások esetén legkésőbb az adott tanórát megelőző napon kiértesíteni az osztályt a változásról. 12. Az oktatómunka korszerű színvonalon tartása, továbbfejlesztése, az órák témájához szükséges tansegédletek és szemléltetőeszközök korszerűsítése, használata.
71 13. Ellenőrizni, számon kérni és értékelni a tanulók előmenetelét. Ügyelnie kell arra, hogy egy adott időszakban minden tanuló a tantárgyaiból annyi jeggyel rendelkezzen, amennyi a teljesítményének az egyértelmű és objektív értékelését lehetővé teszi (havonta legalább egy érdemjegy). 14. A tanulók szakmai vizsgáin az előzetesen meghatározott tervek alapján részt venni. 15. Tanulói sérülés, illetve rendkívüli esemény esetén intézkedni, haladéktalan orvosi ellátásról gondoskodni, az eseményről szóban, majd írásban jelentést tenni a munkahelyi vezetőjének, figyelemmel kísérni a baleseti jegyzőkönyv elkészítését. 16. Szakcsoportvezetői beosztás alapján, vagy a tanulók igényeinek megfelelően tanórákon kívül szakmai konzultációkat tartani.
17. A tanmenetben foglaltaknak megfelelően, vagy szükség szerint a tanulók részére lehetőséget biztosítani a szakkiállításokon vagy intézménylátogatáson való részvételre. 18. Rendvédelmi szervnél szakmai konzultációkon részt venni, erről jelentést leadni, a képzési célok megvalósítása érdekében kapcsolatot tartani az érintett tanintézetekkel, rendvédelmi szervekkel. 19. Együttműködés a szakcsoportok más munkacsoportjaival a szakmai oktatás egységesítésének érdekében. 20. A szakcsoportvezető által meghatározott időpontban jóváhagyásra továbbítani az évi szabadságolási tervét. 21. Munkahelyi vezetőjének jelenteni a szakcsoporti feladatok végrehajtását nehezítő, akadályozó körülményeket. MEGJEGYZÉS: Miskolc, 201………… --------------------------------------------szakcsoportvezető Záradék: A jelen munkaköri leírásban meghatározott jogaimat és kötelezettségeimet megismertem, azokat tudomásul vettem. A munkaköri leírás egy példányát a mai napon átvettem. Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát áttanulmányoztam. Munkakört betöltő megjegyzései: …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... Miskolc, 201……………
-------------------------------------------------------nyelvtanár JÓVÁHAGYOM:
Miskolc, 201………….. --------------------------------------------------------igazgató Készült: 2 példányban Kapja: 1. sz. pld.: Dolgozó 2. sz. pld.: Dolgozó személyi anyaga
72