A tartalmi, műveltségi és gondolkodási dimenzió megjelenése a részletes követelményekben

A tartalmi, műveltségi és gondolkodási dimenzió megjelenése a részletes követelményekben

Korom Erzsébet Feladatírók tájékoztatása Szeged, 2010. február 13.

Diagnosztikus mérések fejlesztése (TÁMOP–3.1.9/08/01)

Diagnosztikus mérések fejlesztése

Oktatáselméleti Kutatócsoport Oktatáselméleti Kutatócsoport

Az értékelési keretek három dimenziója • Tantárgyi (diszciplináris) dimenzió • Pszichológiai (gondolkodási) dimenzió • Alkalmazási (műveltségi) dimenzió


Oktatáselméleti Kutatócsoport

Az „Értékelési keretek és standardok” szerkezete • Mindhárom területen (matematika, természettudomány, olvasás) egy-egy kötet készül magyar és angol nyelven • A kötetek felépítése: – bevezető – elméleti fejezetek (tudományos megalapozottság, az értékelendő tudáselemek elhelyezése koherens taxonómiában a három dimenzió szerint) – részletes standardok (kétéves periódusokra a három dimenzió szerint)



A diszciplináris dimenzió az elméleti fejezetben • Diszciplináris szemlélet – rendszerezett, a diszciplínák rendszerét, logikáját tükröző tudás átadása – A diszciplináris szemléletmód hatása a módszerekre: tanárközpontú módszerek, a tudás átadása, tudós tanár, a tanuló befogadó, Hazánkban erős hagyományok, akadémiai támogatottság, tehetségek nevelése

• Pszichológiai vonatkozások – A szakértői tudás jellemzői, jelentősége, hátrányai; a szakértelem fejlődése, sémák elsajátítása, finomítása, kontextus-függőség, minimális transzferálhatóság – A diszciplináris tudás hatékonyabb közvetítése, a megértés elősegítése, a transzfer segítése – A diszciplináris szemléletmód hozzájárulása a természettudományi tudás fejlesztéséhez



A diszciplináris fejezet tervezett alfejezetei 1. A természettudományos nevelés története, tendenciái hazánkban és külföldön 2. A diszciplináris szemléletmód hagyományai (a tanár és a tanuló szerepe, módszerek) 3. A szakértelem elsajátítása (pszichológiai dimenzió: a szakértővé válás folyamata; pedagógiai dimenzió: tehetséggondozás, versenyek) 4. A szakértői tudás jellemzői, szerepe a természettudományos műveltségben 5. A diszciplináris tudás hatékonyabb közvetítése: a megértés elősegítése, a tudástranszfer megalapozása (a megértés problémái, az ismeretelsajátítás pszichológiai törvényszerűségei, fogalmi fejlődés és fogalmi váltás, az ismeretelsajátításra vonatkozó metakognitív tudás) Diagnosztikus mérések fejlesztése


A műveltség dimenzió az elméleti fejezetben • a társadalmi dimenzió megjelenése a tanulás céljai között • a life long learning és a life wide learning hatása a tanulás tervezésére • a műveltség fogalmának értelmezése • a műveltség fogalmának megjelenése a tudás mérésére vonatkozó elméleti keretekben (PISA vizsgálatok) • a hétköznapi tudás közvetítésének problémái (nem a laikusok számára érthető tudást kell közvetíteni, hanem megértett, alaposan elsajátított, más helyzetekben is alkalmazható diszciplináris tudásra és gondolkodási műveletekre van szükség) • a különféle kontextusok megismertetése hasznos az iskolában, de nem lehet minden kontextust megtanítani, a tudástranszfert kell fejleszteni • a tudástranszfer fejlesztése, tanítása • a realisztikusság problémája – matematikával egyeztetés



A műveltség fejezet tervezett alfejezetei 1.A társadalmi dimenzió megjelenése a tanulási célok között 2.A természettudományos műveltség fogalma, értelmezései 3.A természettudományos műveltség mérése 4.A tudás alkalmazása, tudástranszfer és problémamegoldás 5.A természettudományos műveltség kialakításának, fejlesztésének módjai



A gondolkodási dimenzió az elméleti fejezetben

• A gondolkodási képességek fejlődésének, fejlesztésének pszichológiai háttere • Területspecifikus és területáltalános gondolkodási készségek • A természettudományok tanulásának szerepe a gondolkodási képességek fejlesztésében



A tartalmi dimenzió a részletes követelményekben A tartalmak kiválasztásának szempontjai • illeszkedjenek a NAT-hoz • legyenek kompatibilisek a PISA 2006 vizsgálat értékelési keretével • mutassák meg a természettudományos diszciplínák közötti kapcsolatokat • tartalmazzák a természettudományos műveltséget meghatározó alapvető tudáselemeket



Tartalmi területek • Élettelen rendszerek • Élő rendszerek • A Föld és a világegyetem



Élettelen rendszerek Tárgy és anyag; az anyagok tulajdonságai, funkciói, csoportosításuk, anyagfajták; az anyagok tulajdonságainak változása és azok okai; szennyező források, károsító tényezők a környezetben és hatásuk az élőlényekre, a társadalomra; a károsodások megelőzése, az ellenük való védekezés lehetőségei



Élő rendszerek Élő és élettelen; növény, állat, gomba; különböző állatok, növények jellemző tulajdonságai, életjelenségei; különböző élőhelyek élővilága/életközössége, az ember hatása ezekre; élőlények csoportosítása/rendszerezése; az élőlények és életműködéseik változása; idő – életmód, élőhely – életmód  testfelépítés összefüggése; az élőlények környezeti igényei, életfeltételei; az élőlények kapcsolatai, egymásra utaltsága; a természet védelme Az ember egészsége: az emberi test testtájai és részei; az ember életműködései és azok változása; az ember életének környezeti feltételei, a környezet és változásának hatása az ember szervezetére; egészség, betegség, leggyakoribb emberi betegségek, tüneteik és megelőzésük; egészséges életmód, helyes és helytelen szokások, az egészség védelme; a gyógyítás módjai Diagnosztikus mérések fejlesztése


A Föld és a világegyetem A felszín: egyszerű felszínformák és kialakulásuk; a legjellemzőbb kőzetek és tulajdonságaik; a talaj és keletkezése, jellemzői. A légkör és jelenségei: az időjárás elemei, az időjárási jelenségek változása; az időjárással kapcsolatos természeti jelenségek és társadalmi következmények; az évszakok jellemző időjárása; az éghajlat, éghajlati jelenségek; éghajlatalakító és -módosító tényezők. A vízburok és jelenségei: a víz körforgása; a felszíni és felszín alatti vizek; folyóvizek, állóvizek. Környezetállapot: a talaj, a víz és a levegő állapota, károsodása, védelme. Tájékozódás a térben: a térszerveződés elemei és hierarchiája; a valós tér és ábrázolása; tájékozódás a valós térben: irányok a valóságban; tájékozódás iránytűvel; tájékozódás a térképen és a földgömbön kereső- és fokhálózat alapján; távolság-meghatározás a térképen; szemléleti térképolvasás; a lakóhely, Magyarország és tájainak elhelyezése a térképen; az alapvető környezeti jelenségek, folyamatok térbeli rendje. Tájékozódás az időben: a Föld tengely körüli forgása és a napi időszámítás; a Föld Nap körüli keringése és az évi időszámítás; a természeti környezet jelenségeinek időnagyságrendjei, időrendisége. A lakóhely és Magyarország ismerete: a lakóhely és környéke felszínformái, vizei, természeti és társadalmi értékei (természeti szépségei, értékei, kulturális emlékei, hagyományai); népek és néprajzi csoportok országhatárunkon belül és kívül; fővárosunk, településtípusok; Magyarország földrajzi leírása: nagytájainak kialakulása, jellemző felszínformái, éghajlata; a nagytájak, a régiók és a lakóhely leíró természetföldrajzi jellemzése (kitekintéssel a társadalomra és a környezeti állapotra). A Föld és a világegyetem ismerete: a Föld alakja; a földtengely ferdesége, a besugárzás és az éghajlati övezetek közötti összefüggés; hazánk helye a Kárpát-medencében, Európában és a Földön; a földrészek és az óceánok földrajzi helyzete; a Föld a Naprend-szerben; égitestek.

Alapfogalmak, összefüggések Anyag (fajtái, tulajdonságai, hosszúság, sebesség, tömeg, térfogat, nyomás, hőmérséklet, sűrűség, a tulajdonságok változása) Energia (megjelenési formái, energiaátalakulások) Szerkezet és tulajdonság (felépítés/szerkezet, működés, funkció közötti kapcsolatok) Rendszerek és kölcsönhatások (szerveződési formák, szintek, rendszerelemek és folyamatok, rendszerek közötti kölcsönhatások, információátadás) Állandóság és változás (tér, idő, tájékozódás, rendszeren belüli és rendszerek közötti folyamatok időbeli változása; az anyagmegmaradás törvénye, az energia-megmaradás törvénye) Tudományos megismerés (a tudás keletkezése, a megismerés módjai, mérés, viszonyítás, hipotézis, modell, empirikus alátámasztás, a tudás adaptivitásának tesztelése) Tudomány, társadalom és technológia (fenntarthatóság, a környezet védelme, állampolgári felelősség)

Követelményszintek • Ismeret – fogalmak, tények, adatok, szabályok, módszerek, eszközök, eljárások, ismerete

• Megértés – fogalmak, összefüggések, folyamatok, módszerek, eljárások magyarázata; példák megadása; élőlények, anyagok, folyamatok, eljárások összehasonlítása, hasonlóságok és különbségek leírása, csoportosítás, ábrák, táblázatok használata



• Alkalmazás – A tudás (fogalmak, tények, szabályok, módszerek, eszközök, eljárások, gondolkodási készségek és képességek) alkalmazása adott tartalmi területen/tantárgyban – A tudás transzferálása más tantárgyi kontextusba (közeli transzfer, nem ismerős kontextus) – A tudás transzferálása hétköznapi kontextusba (távoli transzfer, nem ismerős kontextus)



Gondolkodási dimenzió • Reasoning skills (20 féle, rendezetlen lista) – analógiás – induktív – deduktív – kombinatív – arányossági – korrelatív gondolkodás – rendszerezési képesség elemei Diagnosztikus mérések fejlesztése


• Tudományos vizsgálódás – – – – – – – – –

jelenségek, problémák elemzése kérdések megfogalmazása hipotézisek megadása a vizsgálat megtervezése módszerek választása, adatgyűjtés adatok megjelenítése, értékelése az eredmények értékelése, értelmezése következtetések megfogalmazása az eredmények kommunikálása, prezentálása



Kapcsolat a feladatírással Tantárgyi/diszciplináris feladat a természettudományi tartalmak ismerete, megértése

Alkalmazási feladat: a tudás közeli és távoli transzferálása

Gondolkodási feladat: gondolkodási készségek, képességek vizsgálata természettudományi tartalommal, a természettudományos gondolkodás, megismerés elemeinek vizsgálata



Köszönöm a figyelmet!



A tartalmi, műveltségi és gondolkodási dimenzió megjelenése a részletes követelményekben

Recommend Documents