A társasági adó és a kisvállalati adó változásai. dr. Németh Nóra február 1

A társasági adó és a kisvállalati adó változásai dr. Németh Nóra 2017. február 1. 1

Jogszabályi környezet • Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény („nyári adócsomag”) • Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény („őszi adócsomag”) • Az egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CLXXXII. törvény („9%-os csomag”) • A közteherviselést és az állami szervek feladatellátását érintő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CLXXI. törvény („off-shore csomag)

2

I. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [Tao. tv.] 2016-os és 2017-es változásai 3

Kisajátításon realizált nyereség [Tao. tv. 7. § (1) bekezdés ly) pont] • A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 40. § (1) bekezdése szerint a kisajátítási tervben megjelölt ingatlanra megkötött adásvételi szerződés alapján kifizetett vételár a kisajátítási eljárás során megállapított kártalanítással megegyezően adó- és illetékmentes, ide nem értve az általános forgalmi adót. • 2016. június 16-án hatályba lépett új, kedvező szabály révén csökkenti az adózás előtti eredményt a kisajátítás, valamint a kisajátítási tervben szereplő ingatlanra megkötött adásvétel során kapott ellenérték és az érintett eszköz könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözet az adózás előtti eredményben való megjelenése. • Már a 2016-os adóévre is alkalmazni lehet a kisajátításon realizált nyereség adómentességét eredményező csökkentő tételt [Tao. tv. 29/A. § (26) bekezdés].

4

Jogdíj-kedvezmények [Tao. tv. 7. § (1) bek. c), e) és s) pontja] • A fogalmi rendelkezéseket, illetve a korrekciós tételeket érintő szigorítás hátterében az OECD, illetve az ECOFIN tanács által publikált kezdeményezések állnak, amelyek elsődleges célja a cégcsoporton belüli profitáthelyezés megelőzése a különböző országok kedvező szabályainak „kihasználásával”. • A módosítások kapcsán a Tao. tv. újonnan beiktatott 30/E. §-a kifejezetten utal arra, hogy a jogszabály a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Adóalaperózió és Nyereség-átcsoportosítás Projekt 5. akciópontja kapcsán publikált jelentés 4. fejezete figyelembevételével készült szabályozást tartalmaz. • Hatálybalépés: 2016. július 16, figyelemmel a kapcsolódó átmeneti rendelkezésekre 5

Jogdíj-kedvezmények Jogdíjnak minősül a) a szabadalom, a használatiminta-oltalom, a növényfajtaoltalom, a kiegészítő oltalmi tanúsítvány, a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma és a szerzői jogi védelemben részesülő szoftver hasznosítási engedélyéből, felhasználási engedélyéből és a ritka betegségek gyógyszerévé minősítésből (a továbbiakban: kizárólagos jogok) származó eredmény, b) az a) pontban említett kizárólagos jogok értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetéséből származó eredmény, valamint c) a termékértékesítésből és a szolgáltatásnyújtásból származó eredmény a) pontban említett kizárólagos jogok értékéhez kapcsolódó hányada [Tao. tv. 4. § 20. pont].

6

Jogdíj-kedvezmények • Korábban a kapott jogdíj 50%-os kedvezményének alapja a bevétel volt, az új szabályok szerint a csökkentő tétel a jogdíjból származó eredmény után vehető igénybe [Tao. tv. 7. § (1) bekezdés s) pont]. (A korlátok változatlanok.) • A jogdíjra jogosító immateriális jószágra vonatkozó kedvezmény kapcsán előnyös változás, hogy a lekötött tartalékként kimutatott összeg tekintetében a korábbi három adóév helyett öt adóév áll arra az adózó rendelkezésre, hogy azt újabb jogdíjra jogosító immateriális jószágok szerzésére pótlékmentesen feloldja [Tao. tv. 7. § (1) bekezdés c) pont].

7

Jogdíj-kedvezmények Valamennyi jogdíj-kedvezményre, azaz a jogdíjra jogosító immateriális jószág, a bejelentett immateriális jószág, illetve a kapott jogdíj kedvezményére egyaránt arányosítás vonatkozik, de kizárólag csak akkor, ha az adózó • a jogdíjra jogosító immateriális jószág, bejelentett immateriális jószág szerzése, előállítása érdekében kapcsolt vállalkozástól (kivéve telephelytől) kutatás-fejlesztési szolgáltatást rendelt meg, vagy • a jogdíjra jogosító immateriális jószágot, bejelentett immateriális jószágot vásárolta (átvette). • Arányszám:

1,3 x „saját K+F közvetlen költségek” összes K+F közvetlen költség

Számlálóban: szerepeltethetők a független felektől igénybe vett K+F szolgáltatások közvetlen költségei, de nem szerepeltethetők a kapcsolt vállalkozástól – ide nem értve a telephelyet – megrendelt K+F szolgáltatás költségei, illetve a – bárkitől – vásárolt immateriális jószág(ok) bekerülési értéke. Nevezőben: szerepeltetni kell valamennyi, az eszköz szerzése, kifejlesztése érdekében felmerült K+F közvetlen költséget.

8

Jogdíj-kedvezmények • A Tao. tv. 8. § (1) bekezdés n) pontja arányos adóalapnövelési kötelezettséget ír elő abban az esetben, hogy ha a bejelentett immateriális jószág bármely jogcímen történő kivezetése (ide nem értve az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti elszámolást) következtében az adózó veszteséget számol el. • Szankciós növelő tétel kapcsolódik a kapott jogdíj kedvezményéhez: ha az adózó a megelőző adóévben alkalmazta a kapott jogdíj arányos kedvezményét, de a következő adóévben ugyanazon jogdíj vonatkozásában veszteséget realizál (több a költsége, mint a bevétele), akkor az arányos veszteség 50%-a növeli az adóalapot [Tao. tv. 8. § (1) bekezdés c) pont]. Valamennyi adózónak alkalmaznia kell, tehát nem csak azoknak, amelyek a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés s) pontja szerinti csökkentést arányos összegben vették figyelembe.

9

Jogdíj-kedvezmények • Példa: az adózó a teljes mértékben saját maga által kifejlesztett, 2016. június 30-át követően nyilvántartásba vett immateriális jószágon a 2016-os adóévben realizált jogdíjeredménye +100 egység nyereség, erre tekintettel a 1629 jelű bevallásában az adózó – erre irányuló döntése alapján – 50 egység csökkentő tételt vehet igénybe (figyelemmel arra, hogy az adózás előtti nyeresége +200 egység volt, tehát a kapott jogdíj-kedvezménye nem haladja meg az adózás előtti nyereség 50%-át). • A csökkentő tétel érvényesítése esetén figyelni kell, hogy a következő adóévben az adózó nyereséget vagy veszteséget realizál-e ugyanazon immateriális jószágon. Ha az adózó 2017-ben -20 egység veszteséget realizál e jószághoz kapcsolódóan, akkor annak az 50%-a 1:1 arányban növeli az adózás előtti eredményt, vagyis 10 egység növelő tételt kell figyelembe venni a 1729 jelű bevallásban a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés c) pontja alapján.

10

Jogdíj-kedvezmények • Változások a módosítás kihirdetését követő 31. napon, azaz 2016. július 16-án léptek hatályba, azok alkalmazása során azonban figyelemmel kell lenni az átmeneti rendelkezéseknél leírtakra [Tao. tv. 29/A. § (28)-(32) bekezdés]. • Az, hogy a jogdíj-kedvezményekre irányadó „régi” vagy „új” szabályokat kell-e alkalmazni tulajdonképpen attól függ, hogy az adózó mikor vette nyilvántartásban az adott immateriális jószágot. • Az új szabályok – mind a fogalmak, mind pedig a növelő/csökkentő tételek vonatkozásában – a 2016. június 30-át követően beszerzett, előállított immateriális jószágokra irányadók. A legkésőbb 2016. június 30-áig beszerzett, előállított immateriális jószágokra a régi szabályok alkalmazandók, bizonyos esetekben 2021-ig, más esetekben 2016-ig figyelemmel a Tao. tv. 29/A. § (29)-(31) bekezdésében foglaltakra.

11

KKV-k beruházási adóalapkedvezménye [Tao. tv. 7. § (1) bek. zs) pont] • 2017-től megszűnt az adózás előtti eredmény csökkentésének 30 millió forintos korlátja, amely a gyakorlatban az jelenti, hogy értékhatártól függetlenül igénybe vehető az adóalap-kedvezmény az új, korábban még használatba nem vett egyes tárgyi eszközök, immateriális jószágok bekerülési értéke után. • Első alkalommal a 2017-es adókötelezettségre irányadók az új szabályok. • A kedvezményre vonatkozó további szabályok változatlanul alkalmazandók. • A csökkentés adótartalma továbbra is állami támogatásnak minősül, az adózóknak tehát figyelemmel kell lennie a vonatkozó közösségi rendeletek szabályaira, az azokban szereplő korlátokra (különösen támogatáshalmozás esetén).

12

KKV-k beruházási adóalapkedvezménye [Tao. tv. 7. § (1) bek. zs) pont] Adózás előtti eredmény (eFt)

Kedvezményre jogosító beruházási érték (eFt)

Csökkentő tétel 2016-ban (eFt)

Csökkentő tétel 2017-ben (eFt)

60 000

40 000

30 000

40 000

-10 000

5 000

0

0

20 000

25 000

20 000

20 000 13

Műemlék-kedvezmények

[Tao. tv. 7. § (1)

bek. ty), sz) és x) pont] • A Tao. tv. 2016-ban hatályos rendelkezései szerint is adóalap-kedvezményt vehetett igénybe a tárgyi eszközt nyilvántartó adózó a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény értékét növelő felújítás költsége után [Tao. tv. 7. § (1) bekezdés ty) pontja]. • 2017-től hatályos módosítások azonban jelentősen átalakítják a műemlék felújítással összefüggő kedvezményes szabályokat, egyrészt ugyanis bővül az adóalanyi kör (nem csak a tulajdonos érvényesítheti a csökkentést), másrészt a felújítás mellett a karbantartás címén elszámolt költségekre tekintettel is alkalmazható a korrekciós tétel, végezetül pedig nő az igénybe vehető kedvezmény összege.

14

Műemlék-kedvezmények [Tao. tv. 7. § (1) bek. ty), sz) és x) pont] • Csökkenthető az adózás előtti eredmény • a műemléki ingatlan, • a nyilvántartott műemléki értéknek minősülő ingatlan, és • a helyi egyedi védelem alatt álló ingatlan (mindhárom esetben ideértve többek között annak ingatlan jellegű védett tartozékát, a védett területet, a történeti kertet, a történeti temetkezési helyet, ezek maradványát, továbbá azok rendeltetésszerűen összetartozó együttesét, rendszerét)

• kulturális örökségvédelmi célú beruházási, felújítási, továbbá karbantartási költségeire tekintettel. • Csökkentésére az ingatlant nyilvántartó adózó jogosult, ideértve a kincstári vagy az önkormányzati vagyonba tartozó ingatlan vagyonkezelőjét, a pénzügyi lízing keretében használatba vett ingatlan esetén a lízingbe vevőjét, a koncessziós szerződés alapján beszerzett, megvalósított ingatlanok tulajdonosát. Meghatározott feltételekkel az adózó kapcsolt vállalkozása.

15

Műemlék-kedvezmények [Tao. tv. 7. § (1) bek. ty), sz) és x) pont] • Az igénybe vehető kedvezmény mértéke kulturális örökségvédelmi célú beruházás, felújítás esetén a bekerülési érték kétszerese azzal, hogy a csökkentő tétel adótartalma beruházásonként nem lehet több 100 millió eurónak megfelelő forintösszegnél. • Az adózás előtti nyereség nem korlátja a csökkentésnek, tehát akár negatív is lehet az adóalap a kedvezmény érvényesítését követően. • A kedvezmény a beruházás, felújítás befejezésének adóévében és az azt követő 5 adóévben vehető igénybe az adózó döntése szerinti részletekben. 16

Műemlék-kedvezmények [Tao. tv. 7. § (1) bek. ty), sz) és x) pont] • 2017-től a műemlék karbantartása címén elszámolt költségekkel is csökkenthető az adóalap az előzőekkel megegyező alanyi kör számára [Tao. tv. 7. § (1) bekezdés sz) pont]. • Ezen a jogcímen legfeljebb az adózás előtti nyereség 50%-áig érvényesíthető a csökkentés azzal, hogy a csökkentés adótartalma adózónként nem lehet több 50 millió eurónál. • A kedvezmények igénybevételéhez szükséges az illetékes örökségvédelmi hivatal igazolása a bevallás benyújtásáig rendelkezésre álljon, a beruházásra, felújításra vagy a karbantartásra ne hatósági kötelezés eredményeként kerüljön sor. • Ugyanazon adóév tekintetében, ugyanazon ingatlanra vonatkozóan a kulturális örökségvédelmi célú beruházás és felújítás, továbbá a karbantartás kedvezménye halmozható egymással.

17

Műemlék-kedvezmények [Tao. tv. 7. § (1) bek. ty), sz) és x) pont] • Ha az adózó nem érvényesíti a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés ty) és sz) pontja szerinti csökkentő tételt (vagy annak egy részét), akkor a nem érvényesített összeg vonatkozásában adóalap-csökkentéssel élhet a kapcsolt vállalkozás is [Tao. tv. 7. § (1) bekezdés x) pont]. • Nyilatkozat szükséges a ty) és sz) pont szerinti csökkentésre jogosulttól, a bevallásban mindkét fél adatot szolgáltat. • E kedvezményhez hasonló, a kapcsolt vállalkozások közötti csökkentési lehetőség „átadására” vonatkozó szabályt a Tao. tv. ez idáig csak a K+F közvetlen költségei tekintetében tartalmazott [Tao. tv. 7. § (1) bekezdés w) pont]. 18

Szociális juttatások kedvezménye

[Tao. tv. 7. § (1) bek. k), l) pont, 3. sz. melléklet B) rész 20. pont] • 2017-től a munkáltató adómentesen nyújthat mobilitási célú lakhatási támogatást a munkavállalónak feltéve, hogy a Szja tv-ben foglaltak teljesülnek. A munkáltatónál pedig az ilyen címen elszámolt juttatás összegével – amellett, hogy a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek tekinthető – „még egyszer” csökkenthető az adózás előtti eredmény. Korlát az adózás előtti nyereség. • Új csökkentő tétel vonatkozik a munkásszállás kialakítására, fenntartására, üzemeltetésére, bérlésére az adóévben elszámolt költségekre, ráfordításokra. Korlát az adózás előtti nyereség • A munkahelyi bölcsőde üzemeltetésével, fenntartásával összefüggésben az adóévben felmerült költségeket, ráfordításokat a munkáltató a törvény erejénél fogva a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként kezelheti.

19

Ingyenes juttatások

[Tao. tv. 3. számú

melléklet A) fejezet 13. pont] • 2017-től szigorodnak azok a feltételek, amelyek fennállása esetén az adózó a másik társasági adóalanynak – nem adomány céljából adott – ingyenes juttatásának költségét a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségként kezelheti. • Az adózó az említett ingyenes juttatásának költségét akkor veheti figyelembe elismert költségként, ha rendelkezik a juttatásban részesülő két megfelelő tartalmú nyilatkozatával. A juttatásban részesülőnek arról kell nyilatkoznia, hogy a juttatást eredményében bevételként elszámolta és az eredménye e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív • 2017-től az is feltétel, hogy a juttatásban részesülő az ingyenes juttatás következtében elszámolt bevételre jutó társasági adót megfizesse (a nyilatkozatoknak tartalmilag erre is ki kell terjednie). • Amennyiben a juttatásban részesülő vállalkozási tevékenységet nem végez, a nyilatkozatra vonatkozó feltételt teljesítettnek kell tekinteni, amennyiben a juttatásban részesülő arról nyilatkozik, hogy a juttatás adóévében vállalkozási tevékenységet nem végzett.

20

Ingyenes juttatások

[Tao. tv. 3. számú

melléklet A) fejezet 13. pont] • Példa: „A” kft. 2017-ben 80 MFt ingyenes juttatást nyújtott „B” kft-nek. „B” kft. 2017. adóévi adatai: • Bevételek: 400 MFt (a 80 MFt ingyenes juttatás nélkül), • Költségek, ráfordítások: 400 MFt, • Adózás előtti eredmény az ingyenes juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül: 0 MFt (nem negatív), • Korrekciós tételek együttes összege: + 150 MFt, • Adóalap az ingyenes juttatás nélkül: 150 MFt (nem negatív), • Tényleges adóalap (az ingyenes juttatás figyelembevételével): 230 MFt, • Számított adó: 20,7 MFt, • Előadó-művészeti szervezetek támogatására tekintettel érvényesíthető adókedvezmény: 14,49 MFt, • Fizetendő adó: 6,21 MFt. • Mivel a fizetendő adó kevesebb, mint az ingyenes juttatásra eső társassági adó (80 MFt x 9% = 7,2 MFt), ezért „B” kft. nem adhat nyilatkozatot a kapott ingyenes juttatással összefüggésben; így az „A” kftnek a 80 MFt-tal növelnie kell az adózás előtti eredményét.

21

Kapcsolt vállalkozással szemben fennálló behajthatatlan követelés [Tao. tv. 7. § (4) bekezdés] • A Tao. tv. 7. § (1) bekezdés n) pontja alapján csökkenti az adózás előtti eredményt a követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés, a követelés bekerülési értékéből a behajthatatlanná vált rész, de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés. • Amennyiben az adózó kapcsolt vállalkozásával szemben fennálló követelés bekerülési értékéből behajthatatlanná vált részre tekintettel alkalmazza a csökkentő tételt, úgy a társasági adóbevallásában bizonyos az érintett kapcsolt vállalkozásról, továbbá az ügyletet megalapozó, valós gazdasági okokról is adatot kell szolgáltatni.

22

Gyorsított écs bizonyos jogok után [Tao. tv. 1. számú melléklet 7. pontja] • A bérbeadó – az épület, építmény, ültetvény kivételével – az egyéb bérbe adott tárgyi eszközök után gyorsított, évi 30%os értékcsökkenési leírást érvényesíthet. • 2017-től egyes vagyoni értékű jogok után is gyorsított értékcsökkenési leírás lesz alkalmazható. Az említett vagyoni értékű jogok az alábbiak: a hasznosítási engedély, használati engedély és felhasználási engedély alapján használatba adott szabadalom, más iparjogvédelmi oltalomban részesülő szellemi alkotás, know-how, védjegy, kereskedelmi név, üzleti titok, szerzői jogi törvény által védett szerzői mű és a szerzői joghoz kapcsolódó jog által védett teljesítmény. 23

Kárenyhítési Alapnak adott támogatás [Tao. tv. 7. § (1) bekezdés z) pont] • Új jogcímmel bővült a támogatások kapcsán igénybe vehető kedvezmények köre. • 2017-től a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény szerinti Kárenyhítési Alap javára önkéntesen adott támogatás 50 százaléka is adóalapcsökkentő tételként érvényesíthető, az adózás előtti eredmény korlátjára figyelemmel. • Csak az önkéntes alapon nyújtott támogatás jogosít adóalap-kedvezményre, a jogszabályi kötelezettség alapján teljesített nem.

24

Korai fázisú vállalkozásokba történő befektetések kedvezménye [Tao. tv. 7. § (1) bekezdés m) pont] • Az új adóalap-csökkentő tételt a jövő évtől az az adózó veheti igénybe, amely regisztrált korai fázisú vállalkozásba befektet. A korai fázisú vállalkozásként nyilvántartásba vett társaság definícióját külön kormányrendelet határozza majd meg, amely mellett az ilyen társaságnak a Tao. tv. 4. § 30. pontja szerinti további feltételeknek is meg kell felelnie (legalább 2 fő foglalkoztatott, nincs kapcsolt vállalkozási viszony). • Az adózó a kedvezményt a részesedés szerzésének adóévében és az azt követő 3 adóévben, egyenlő részletekben, de adóévenként legfeljebb 20 millió Ft összegben érvényesítheti, a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés bekerülési értéke, illetve – tőkeemelés esetén – bekerülési értéknövekménye alapján, utóbbi esetén azzal, hogy a még nem érvényesített részleteket arányosan növelheti a bekerülési érték növekményével.

25

Korai fázisú vállalkozásokba történő befektetések kedvezménye [Tao. tv. 7. § (1) bekezdés m) pont] • A kedvezmény mértéke bekerülési érték háromszorosa. • Igazolás alapján vehető igénybe a kedvezmény. • Növelő tétel kapcsolódik • a kivezetéshez (az igénybe vett kedvezmény 2szeresét kell visszafizetni), illetve • az értékvesztés elszámolásához. • A 10% feletti részesedést be is lehet jelenteni az adóhatósághoz. 26

KKV-k beruházási adókedvezménye [Tao. tv. 22/A. §] • A hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) megkötése adóévének utolsó napján kisés középvállalkozásnak minősülő adózó adókedvezményt vehet igénybe a tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett, és kizárólag e célra felhasznált hitel kamata után. • 2017-től előnyös változás, hogy az adóévben megfizetett „teljes” kamat után jár az adókedvezmény, a 40/60%-os korlát eltörlésre kerül, továbbá a 6 millió forintos korlát is megszűnik. • A számított adó 70%-a továbbra is korlát. • Az adókedvezmény összege a közösségi szabályok alkalmazásában állami támogatásnak minősül.

27

KKV-k beruházási adókedvezménye [Tao. tv. 22/A. §] Adóévben fizetett kamat (eFt)

Annak 60%a (eFt)

Számított adó 70%-a (eFt)

Adókedvez mény 2016 (eFt)

Adókedvez mény 2017 (eFt)

5 400

3 240

8 000

3 240

5 400

24 000

14 400

20 000

6 000

20 000

8 000

4 800

4 500

4 500

4 500

12 000

7 200

7 000

6 000

7 000

28

Az élőzenei szolgáltatás adókedvezménye [Tao. tv. 22/F. §] • Adókedvezményt vehet igénybe az adózó az általa üzemeltetett vendéglátóhelyen megvalósult élőzenei szolgáltatás ellenértéke, díja után. • Vendéglátóhelynek – a Tao. tv. alkalmazásában – az olyan melegkonyhás vendéglátóhely, továbbá borospince minősül, amelynek az árbevételéből legalább 75% az ott bonyolított étel-, italforgalomból, illetve szálláshelyszolgáltatásnyújtásból származik• Élőzenei szolgáltatásnak a zenész, énekes személyes közreműködésével tartott nyilvános, a vendégek számára ingyenes előadás formájában nyújtott zenei szolgáltatás minősül.

29

Az élőzenei szolgáltatás adókedvezménye [Tao. tv. 22/F. §] • Ha a vendéglátóhelyet üzemeltető adózó az adókedvezmény igénybevétele mellett dönt, akkor az élőzenei szolgáltatás költségeit a nem a vállalkozási tevékenység költségei között adóalap-növelő tételként kell elszámolnia, ugyanakkor a zenésznek, énekesnek kifizetett nettó ellenérték 50%-a csökkenti a számított adóját. • Az adókedvezmény de minimis támogatásnak minősül, a vendéglátóhelyet üzemeltető adózónak tehát a Tao. tv. előírásai mellett az 1407/2013/EU rendelet előírásainak is meg kell felelnie. • Az adókedvezmény a számított adó 70%-áig vehető igénybe.

30

Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezménye [Tao. tv. 22/E. §] • Olyan beruházásokról van szó, amelyek révén a végső energiafogyasztás csökken, így energiamegtakarításra kerül sor. • Az adókedvezmény 6 év alatt vehető igénybe, maximális összege beruházásonként – az összes állami támogatással együtt – nem haladhatja meg az elszámolható költségek jelenértékének 30%-át, de legfeljebb 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget. • A kisvállalkozások 20 százalékponttal, a középvállalkozások 10 százalékponttal növelhetik a támogatási intenzitást. 31

Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezménye [Tao. tv. 22/E. §] • Az adókedvezmény külön kormányrendelet szerinti igazolás birtokában vehető igénybe, amely alátámasztja azt, hogy a beruházás energiahatékonysági célokat szolgál. • A Tao. tv. meghatározza azokat az eseteket, amelyekben az adókedvezmény nem érvényesítő, így például akkor, ha uniós szabvány alapján kerül sor a beruházásra, vagy az adózó ún. nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősül. • Ugyanazon beruházás vonatkozásában nem vehető igénybe az itt említett adókedvezmény a fejlesztési adókedvezménnyel együtt. • Az adókedvezmény igénylésének feltételeiről, a beruházási minőség igazolásáról, az adózó adatszolgáltatási kötelezettségeiről önálló kormányrendelet fog szólni.

32

Látvány-csapatsport, előadó-művészeti szervezetek, filmalkotások támogatásának adókedvezménye [Tao. tv. 22. §, 22/C. §] • Ha az adózó a kiegészítő támogatást az alaptámogatás teljesítésének adóévét követően, de legkésőbb az érintett adóévről szóló társasági adóbevallás benyújtásának határidejéig átutalja, mégis jogosultságot nyer az adókedvezmény érvényesítésére. • Az adózó csökkentett összegű adókedvezményt vehet igénybe, legfeljebb a támogatási igazolásban szereplő összeg 80%-áig. • A sportcélú támogatások esetén speciális szabály vonatkozik a kiegészítő támogatás bejelentésére: ha a 30 napos határidő a bevallás benyújtását követően járna le, akkor az adózó a bejelentést a társasági adóbevallásában teszi meg. (Nincs önálló SPORTBEJ nyomtatvány.) • A kapcsolódó átmeneti rendelkezések szerint e kedvező szabályok már a 2016. adóévi adózás előtti eredmény terhére nyújtott támogatások kapcsán érvényesíthetők.

33

Adóelőleg-felajánlás [Tao. tv. 24/A. § (1) bekezdés] • Az őszi adócsomag kihirdetését követő naptól hatályos kedvező változás, hogy az átalakulással, egyesüléssel, szétválással érintett jogutód is felajánlhatja a jövőben az általa bevallott társasági adóelőleg legfeljebb 50 százalékát a kedvezményezett célokra. • Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a ’251 jelű nyomtatványon bevallott adóelőlegről való rendelkezés már nem tiltott. • A kapcsolódó átmeneti rendelkezés [Tao. tv. 29/A. § (42) bekezdés] szerint az új szabály 2016. december 20-áig esedékes adóelőleg felajánlása tekintetében már irányadó. • Évközi módosítás: 1) a felajánlás és a növekedési adóhitel kedvezménye együtt nem alkalmazható; 2) elektronikus kapcsolattartás a NAV és az szakszövetségek között → az adózónak nem kell csatolni az igazolást.

34

Elhatárolható veszteség

[Tao. tv. 17. § (14)

bekezdés] • Szociális hozzájárulási adókedvezményre az az adózó lehet jogosult, amely a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségére tekintettel a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés t) pontja alapján (első ízben a 1529 jelű) bevallásában csökkentő tételt vett igénybe és ennek eredményeként negatív adóalapja keletkezett [2011. évi CLVI. törvény 462/H. §]. • Ha az adózó a társasági adóban keletkezett negatív adóalapja után a szociális hozzájárulási adókedvezmény igénybevételét választja, akkor a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés t) pontja alapján érvényesített adóalap-csökkentésre tekintettel keletkezett negatív adóalapjának 50%-a minősül elhatárolt veszteségnek. A negatív adóalap „másik” 50%-a, amely a szociális hozzájárulási adókedvezmény alapjául szolgál nem tekintető elhatárolt veszteségnek. • A Tao. tv. 29/A. § (27) bekezdése alapján az az adózó, amely a 2015. adóévre vonatkozó társasági adóbevallás benyújtását követően igénybe veszi a kutatás-fejlesztési tevékenység utáni szociális hozzájárulási adókedvezményt, már a 2015. adóévi negatív adóalapja tekintetében köteles figyelembe venni a fentieket.

35

Egyéb 2016-os évközi pontosítás • A civil szervezeteknek az ingatlanhasznosításhoz kapcsolódó sajátos korrekciós tételeket akkor is alkalmazni kell, ha a civil szervezet az adott évben nem végez vállalkozási tevékenységet, ilyen esetben a nullának tekintett adózás előtti eredményből kell kiindulni [Tao tv. 9. § (4a) bekezdés]. • A progresszív mentesítésre vonatkozó szabályozás 2016. június 16-i hatállyal kiegészült azzal, hogy progresszív mentesítéskor a belföldi illetőségű adózó a külföldön adóztatható jövedelemre jutó adót az összes jövedelemre megállapított, számított társasági adó és az adóalap hányadosaként meghatározott átlagos adókulccsal számítja ki. Az átlagos adókulcsot két tizedesjegyre kerekítve kell figyelembe venni [Tao. tv. 28. § (4) bekezdés]. Nincs tartalmi módosítás!

36

A „9%-os csomag” módosításai • 2017-től a társasági adó mértéke 9%-ra csökken, amely minden adózóra – az adóalap összegétől függetlenül – irányadó. [A 2016-os adóévről – általános esetben 2017. május 31-éig – benyújtandó (1629 jelű) elszámoló bevallásban még a 10/19%-os adómérték figyelembevételével kell levezetni az adókötelezettséget.] • Speciális szabályok vonatkoznak a 2017. adóév első félévére már bevallott, illetve a 2017. adóév második és a 2018. adóév első félévére a 1629 jelű nyomtatványban bevallandó adóelőleg meghatározására. • 2017. adóév első félévére eső adóelőleg =[(2015. adóévi fizetendő adó x 9/19) + 20 MFt]/2 • A 2017. adóév második és a 2018. adóév első félévére vonatkozó adóelőleg: a 1629 jelű bevallásban levezetett adóalapra már a 9%-os adókulcsot kell rávetíteni

37

A „9%-os csomag” módosításai 2016-os adókötelezettség levezetése (eFt)

2017. második félévére és 2018. első félévére vonatkozó adóelőleg (eFt)

Adóalap

700 000

700 000

Számított adó

88 000 (500 000 x 10% + 200 000 x 19%)

63 000 (700 000 x 9%)

Adókedvezmény (a számított adó 70%-áig)

61 600 (88 000 x 70%)

44 100 (63 000 x 70%)

Fizetendő adó/adóelőleg

26 400 (88 000 – 61 600)

18 900 (63 000 – 44 100)

38

A „9%-os csomag” módosításai • Az előadó-művészeti szervezetek, filmalkotások, látványcsapatsportok támogatása esetén a kiegészítő (sportfejlesztési) támogatást a 2017-től adott támogatások vonatkozásában a 9%-os adókulcs alapulvételével kell meghatározni. • A pótlólagos kiegészítő (sportfejlesztési) támogatásra vonatkozó előírás – a kapcsolódó átmeneti rendelkezésre figyelemmel – kivezetésre kerül a Tao. tv. rendszeréből. • Az adókedvezmények érvényesíthetősége: a támogatás adóévében és az azt követő 8 adóévben (tehát mindösszesen 9 adóévben a jelenlegi 7 adóév helyett) vehető igénybe. (Sport célú adókedvezmény: visszamenőleges hatály.) • A fejlesztési adókedvezmény érvényesíthetőségének időkorlátja 13 évre nő.

39

Az „off-shore csomag” változásai • A 2017. január 18-ától hatályos szabályok értelmében ellenőrzött külföldi társaság a belföldi illetőségű adózónak és külföldi vállalkozónak nem minősülő külföldi személy, ha  abban az adózó (önmagában vagy kapcsolt vállalkozásaival együttesen) a szavazati jogok vagy a jegyzett tőke 50 százalékát meghaladó közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik vagy az adózott nyereségből 50 százalékot meghaladó részre jogosult, és  az adóévre ténylegesen fizetett (külföldi) adó kisebb, mint magyarországi illetőséget feltételezve a Magyarországon fizetendő és a ténylegesen fizetett (külföldi) adó különbözete. • Ellenőrzött külföldi társaságnak minősül a belföldi illetőségű adózó külföldi telephelye abban az adóévben, amikor az adóévre ténylegesen fizetett (külföldi) adó kisebb, mint magyarországi illetőség esetén fizetendő és a ténylegesen fizetett (külföldi) adó különbözete.

40

Az „off-shore csomag” változásai • Nem áll fenn az ellenőrzött külföldi társaságkénti minősítés abban az üzleti évben, amelynek minden napján van egy, a külföldi személyben, illetve a külföldi telephelyen legalább 25%-os részesedéssel rendelkező olyan tag, részvényes, amely, vagy amelynek kapcsolt vállalkozása az üzleti év első napján már legalább öt éve elismert tőzsdén jegyzett. • Nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak a külföldi személy, illetve a külföldi telephely, ha egyértelműen megállapítható, hogy megfelelő személyzettel, felszereltséggel, eszközállománnyal és helyiséggel rendelkezik, amelynek révén érdemi gazdasági tevékenységet folytat.

41

Az „off-shore csomag” változásai • Növeli az adózó adózás előtti eredményét az ellenőrzött külföldi társaság Tao. tv. szerinti szabályok szerint (az ellenőrzött külföldi társaságot belföldi illetőségű adózónak tekintve) kiszámított üzleti évi jövedelméből (adóalapjából) az a rész, amely az ellenőrzött külföldi társaság következő jövedelmeiből ered  kamat és pénzügyi eszközből származó jövedelem,

 szellemi alkotások jogából származó jövedelem,  részvény, részesedés tartásából és kivezetéséből származó jövedelem,  pénzügyi lízing tevékenységből származó jövedelem,

 biztosítási, banki és egyéb pénzügyi tevékenységekből származó jövedelem,  olyan személytől származó jövedelem, amely áruk és szolgáltatások kapcsolt vállalkozások számára való értékesítéséből, illetve tőlük való beszerzéséből származik, amennyiben ezen személy nem vagy csak kis mértékben valósít meg hozzáadott gazdasági értéket.

42

II. A kisvállalati adó változásai a 2012. évi CLXI. törvény [Katv.] alapján 43

A 2017. január 1-jétől hatályos változások Az adóalanyiság feltételei

Az adóalap meghatározásának új módja

A kisvállalati adóra való áttérés szabályai

A Tao. tv. hatálya alá történő visszatérés szabályai

44

Az adóalanyiság feltételei [Katv. 16. § (2) bekezdés, 19. § (5) bekezdés] • A kisvállalati adó akkor választható, ha az átlagos statisztikai állományi létszám az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt ( a korábbi „25 fős” határ emelkedik). • Az átlagos statisztikai állományi létszámra vonatkozó 50 fős előírás továbbra is a kapcsolt vállalkozások adataival (a kapcsolt vállalkozások utolsó lezárt beszámolójában szereplő adatok) együttesen értendő. • A létszámhatár emelésével összefüggésben az adóalanyiság megszűnésére vonatkozó feltétel [Katv. 19. § (5) bekezdés h) pont] is módosul, az adózó kiva-alanyisága annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben az átlagos statisztikai állományi létszám a 100 főt meghaladja (a korábbi 50 fő helyett).. • Kedvező változás, hogy amennyiben a kiva-alanyiság első adóévét megelőző adóév rövidebb, mint 12 hónap, akkor a mérlegfőösszegre vonatkozó 500 millió forintos értékhatár szempontjából az adózónak nem kell időarányosítani az adatait. • Bevételi értékhatár megszűnéskor: 1 Mrd forint.

45

Az adóalanyiság keletkezése [Katv. 19. § (1)-(3) bekezdés] • A kiva-alanyiság – továbbra is – az adózó erre irányuló választásának az adóhatósághoz való bejelentése alapján jön létre. • Folyamatosan működő adózók: bármely hónapban bejelenthetik az illetékes megyei adó- és vámhatósághoz a kiva választását a ’T203KV jelű nyomtatványon → az adóalanyiság a választást követő hónap első napjától jön létre. • Az újonnan alakuló adózók az adóhatósághoz való bejelentkezésükkel egyidejűleg jelenthetik be a kiva választására vonatkozó döntésüket. • Kijelentkezés: évente egyszer, kizárólag december 1-20-ig. 46

A kisvállalati adó alapja

[Katv. 20. §]

Adóalap „A” összetevő: Tőke és osztalékműveletek eredménye és további módosító tételek:

„B” összetevő: Személyi jellegű kifizetések összege:

+/- tőkekivonás/tőkebevonás

(ide nem értve a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó járulékalapját)

+/- jóváhagyott/kapott (járó) osztalék

- csökkentve a kedvezményezett foglalkoztatottra jutó kedvezmény éves összegével

+/- szokásos piaci ártól eltérő ellenérték miatti különbözet

- veszteségleírás a teljes adóalap terhére

+/- a pénztár értékének tárgyévi növekménye/csökkenése + Tao. tv. 3. számú melléklet A) fejezetben foglaltak + megfizetett bírság pótlék + behajthatatlannak nem minősülő elengedett követelés - veszteségleírás

47

Az adóalap „A” összetevője [Katv. 20. § (3)-(5) bekezdés] Növelő tétel

Csökkentő tétel

a tőkekivonás (különösen a jegyzett tőke leszállítás) cégbírósági bejegyzésére tekintettel az adóévben a saját tőke csökkenéseként elszámolt összege, az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék összege,

a tőkebevonás (különösen a jegyzett tőke emelés) cégbírósági bejegyzésére tekintettel az adóévben a saját tőke növekedéseként elszámolt összege,

a pénztár értékének tárgyévi növekménye, de legfeljebb a pénztár tárgyévi mérlegben kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó része,

a pénztár értékének tárgyévi csökkenése, de legfeljebb a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó része,

Tao. tv. 3. számú melléklet A) részében meghatározott, felmerülő egyes költségek, ráfordítások,

a kapott (járó) osztalék címén az adóévben elszámolt bevétel összege,

48

Az adóalap „A” összetevője

[Katv. 20. §

(3)-(5) bekezdés] Növelő tétel

Csökkentő tétel

az adóalanyiság időszakában bármely időszakra megállapított és megfizetett bírság, pótlék összege, a behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedett összege, ha azt magánszemélynek nem minősülő kapcsolt vállalkozás javára engedik el, szokásos piaci ártól eltérő ellenértéket szokásos piaci ártól eltérő ellenértéket alkalmazó adózó által a szokásos piaci alkalmazó adózó által a szokásos piaci ár és az ügylet értéke közötti ár és az ügylet értéke közötti különbözet (ha azt növelő tételként kell különbözet (ha azt csökkentő tételként figyelembe venni). kell figyelembe venni), a 2017. előtt a kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozásra vonatkozó speciális csökkentő tétel.

49

Jóváhagyott/kapott osztalék [Katv. 20. § (3) bek. b) pont és (4) bek. b) pont] • A kiva-alany által jóváhagyott, fizetendő osztalék növeli az adóalapot annak elszámolása évében, míg a kiva-alany által kapott (járó) osztalékra tekintettel elszámolt bevétel csökkenti azt. • Nem kell alkalmazni a növelő tételt abban az esetben, ha annak forrása a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka (és ezek terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában jóváhagyásra kerülő osztalékról van szó). • Átmeneti rendelkezés biztosítja, hogy a 2017. adóévi adókötelezettség megállapításakor a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt jóváhagyott, de még be nem folyt vagy ki nem fizetett osztalék összegére is alkalmazni kell az adózónak a páros korrekciós tételt [Katv. 32. § (8) bekezdése].

50

Jóváhagyott/kapott osztalék [Katv. 20. § (3) bek. b) pont és (4) bek. b) pont] • Speciális szabály vonatkozik a 2017. adóévben jóváhagyott osztalékra tekintettel a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt, 2016. december 31-éig kifizetett/kapott osztalékelőlegre. • Az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalékra tekintettel a 2017-es adóévben alkalmazandó növelő tétel összegét csökkenti a 2016. december 31-éig kifizetett osztalékelőleg [Katv. 32. § (9) bekezdése]. • Az adóévben kapott osztalék bevételként elszámolt összegére tekintettel a 2017-es adóévben alkalmazandó csökkentő tétel összegét növeli a 2016. december 31-éig kapott osztalékelőleg összege [Katv. 32. § (10) bekezdése].

51

A pénztár mentesített értéke

[Katv. 2. §

23. pont] • A pénztár mentesített értéke • a tárgyévi összes bevétel 5 százaléka, de legalább 1 millió forint vagy az adóalanyiság első évének nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke; • a kisvállalati adózásra 2016. december 31-ig áttért adózónál a tárgyévi összes bevétel 5 százaléka, de legalább 1 millió forint vagy a 2017. év nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke.

• A három érték közül a legmagasabb a pénztár mentesített értéke.

52

A pénztár mentesített értékéhez kapcsolódó korrekciós tételek [Katv. 20. § (3) bek. c) pont, (4) bek. c) pont] • A pénztár értékének változásához növelő tétel akkor kapcsolódik, ha a pénztár tárgyévi mérlegben kimutatott értéke a mentesített értéket meghaladja és van növekmény az előző évhez képest. • Ekkor a tárgyévi növekménnyel, de legfeljebb a mentesített értéket meghaladó összeggel kell növelni az adóalapot. • A 2017-es adóévben tehát azt kell vizsgálni, hogy Pénztár2017 – Pénztár2016, illetve a Pénztár2017 – Pénztár Mentesített érték különbségek közül melyik a kisebb összeg, és a kisebb összeget kell növelő tételként figyelembe venni az adóalap megállapítása során. 53

A pénztár mentesített értékéhez kapcsolódó korrekciós tételek [Katv. 20. § (3) bek. c) pont, (4) bek. c) pont] • A pénztár értékének változásához csökkentő tétel akkor kapcsolódik, ha a pénztár tárgyévi értéke a nyitó mérleghez viszonyítva csökken és a pénztár előző évi összege meghaladta a mentesített összeget. • A csökkentő tétel összege megegyezik a pénztár értékének változásával, de legfeljebb a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó részével. • A 2017-es adóévben tehát azt kell vizsgálni, hogy a Pénztár2017 – Pénztár2016, illetve a Pénztár2016 – Pénztár Mentesített értéke különbségek közül melyiknek az abszolút értéke egy kisebb szám, ezt a kisebb számot kell csökkentő tételként figyelembe venni.

54

A pénztár mentesített értékéhez kapcsolódó korrekciós tételek A tárgyévi összes bevétel 5%-a

A pénztár áttéréskori/ 2017-es nyitó mérlegben kimutatott összege

A pénztár mentesített értéke

A pénztár 2016-os mérlegben kimutatott összege

A pénztár 2017-es mérlegében kimutatott összege

Alkalmazan dó korrekciós tétel és annak összege

1 200 eFt

900 eFt

1 200 eFt

900 eFt

1 400 eFt

+ tétel 200 eFt

16 000 eFt

20 000 eFt

20 000 eFt

20 000 eFt

24 000 eFt

+ tétel 4.000 eFt

16 000 eFt

20 000 eFt

20 000 eFt

20 000 eFt

19 000 eFt

nincs

9 000 eFt

8 000 eFt

9 000 eFt

8 000 eFt

7 400 eFt

nincs

6 000 eFt

8 000 eFt

8 000 eFt

8 000 eFt

7 400 eFt

nincs

55

2017-es speciális korrekciós tétel [Katv. 20. § (4) bekezdés d) pont] =

Tétel

a 2013-2016. adóévek korrigált pénzforgalmi szemléletű eredménye +

a tőkebevonás, osztalék és osztalékelőleg megszerzése címén befolyt, a pénzforgalmi szemléletű eredmény csökkentéseként figyelembe vett pénzeszköz

-

a tőkekivonás, az osztalék (osztalékelőleg) fizetése kapcsán a pénzforgalmi szemléletű eredmény növeléseként figyelembe vett tárgyévi kifizetés

-

nem a vállalkozás érdekében felmerült, a pénzforgalmi szemléletű eredmény növeléseként figyelembe vett vállalkozásból kivont vagyon

-

a kapcsolt vállalkozással kötött szerződésben szokásos piaci ártól eltérő ellenérték alkalmazása miatt a pénzforgalmi szemléletű eredmény növeléseként figyelembe vett összeg

56

2017-es speciális korrekciós tétel [Katv. 20. § (4) bekezdés d) pont] • A csökkentő tételt kizárólag egyszer lehet alkalmazni, méghozzá abban az adóévben, amelynek első napja 2017ben van [Katv. 32. § (7) bekezdése]. • Csökkentő tétel levezetéséhez olyan adatokra van szükség, amelyeket az adózó korábbi ’KIVA jelű elszámoló bevallásai tartalmaznak → az adóhatóság rendelkezésére is állnak → az adóhatóság 2017. december 31-jéig tájékoztatja a 2017. előtt és 2017-ben is a kiva hatálya alá tartozó adózót a csökkentő tétel összegéről és annak levezetésének módjáról. 57

Veszteségleírás [Katv. 20. § (6)-(7) bekezdés] • A kisvállalati adó rendszerében veszteségről akkor van szó, ha a Katv. 20. § (3)-(5) bekezdéseinek egyenlege, vagyis az adóalap „A” összetevője negatív. • Elhatárolt veszteségként vehető figyelembe a társasági adóalanyiság időszakában keletkezett, a társasági adóalap csökkentése során nem érvényesített negatív adóalap. • Az adózó az elhatárolt veszteséggel – főszabály szerint – a keletkezését követő adóév(ek)ben a Katv. 20. § (3)-(5) bekezdés szerint megállapított pozitív egyenleget csökkenti, vagyis a veszteségleírás általános szabálya alapján a személyi jellegű kifizetések összege nem csökkenthető. • Megszűnik az a korlátozás, amely szerint a veszteség 10 év alatt, egyenlő összegű részletekben írható le.

58

Veszteségleírás [Katv. 20. § (6)-(7) bekezdés] • A beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközökkel (beruházással), szellemi termékekkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatos adóévi kifizetések összegével az adózó döntése szerint – a veszteségleírás általános szabályaitól függetlenül – teljes mértékben csökkenti a tárgyév és a következő adóévek adóalapját, legfeljebb az elhatárolt veszteségnek a Katv. 20. § (3)-(5) bekezdés szerinti tárgyévi negatív egyenleggel növelt összegéig. • A tárgyévi adóalap csökkentéseként felhasznált tárgyévi negatív egyenleg természetesen már felhasználtnak minősül, az még egyszer nem csökkenti a következő évek pozitív adóalapját.

59

Példák az adóalap levezetésére 1) A 2015-től a kisvállalati adó hatálya alá tartozó adózó vonatkozásában az alábbi adatokat ismerjük; határozzuk meg a 2017es kisvállalati adóalapot. • Az adózó a megelőző évi nyereségéből a tárgyévben 4.200 eFt osztalékot fizet, • Az adóhatóság 2017. december 31-éig arról tájékoztatta az adózót, hogy 700 eFt összegű speciális csökkentő tételt vehet igénybe, • A tárgyévi személyi jellegű kifizetések összege 22.000 eFt, • Az előző évek elhatárolt veszteségének összege 10.000 eFt, • Az adózó 8.000 eFt értékben új beruházást valósít meg.

• Az adózó 2017-es kisvállalati adóalapja a veszteség figyelembevétele nélkül (4.200 eFt – 700 eFt) + 22.000 eFt = 25.500 eFt lenne. A rendelkezésre álló 10.000 eFt összegű veszteség • egy részével, 3.500 eFt-tal a veszteségleírás általános szabálya szerint csökkentheti az adózó az adóalapnak a személyi jellegű kifizetések feletti részét (nullára csökkentve), • másrészt az elhatárolt veszteség felhasználása során legfeljebb az 8.000 eFt összegű új beruházás összegének erejéig a teljes adóalapot csökkenthetné.

60

Példák az adóalap levezetésére 1) Példa folytatása: • Összességében a vállalkozás a teljes veszteségét leírhatja, az adóalapja pedig 25.500 eFt – 3.500 eFt – (10.000 eFt – 3.500 eFt) = 15.500 eFt.

• Az adózó tehát először az adóalapnak a személyi jellegű kifizetéseken felüli tételeit „nullázza le”, utána pedig az adóalap másik elemét, a személyi jellegű kifizetések összegét csökkentheti. • Ez utóbbi esetben a csökkentés maximuma a fennmaradó veszteség, illetve az új beruházás összege közül a kisebb érték (jelen esetben 6.500 eFt < 8.000 eFt, tehát a veszteségleírás maximuma 6.500 eFt).

61

Példák az adóalap levezetésére 2) A 2017-től a kisvállalati adó hatálya alá tartozó adózó(nál) • a tulajdonos 6.000 eFt összegben tőkeemelést hajtott végre, amelyet a cégbíróság 2017. április 16-án bejegyzett, • a leányvállalatától 200 eFt összegű osztalékot kapott, amelyet az adóévben bevételként elszámolt, • a személyi jellegű kifizetések összege 24.000 eFt, • sor került továbbá egy 10.000 eFt összegű új beruházás megvalósítására is. az előző adóévekből származó – a társasági adóalanyiság időszakában keletkezett – veszteséggel az adózó nem rendelkezett. • Az adóalap – főszabály szerint – 24.000 eFt (azaz a személyi jellegű kifizetések összege) lenne. • Az „azonnali veszteségleírás” maximuma az új beruházás értéke, illetve az osztalék és tőkeműveletek negatív egyenlege közül a kisebb érték, vagyis jelen esetben 6.200 eFt (6.200 eFt > 10.000 eFt). • Az adóalap tehát 17.800 eFt (24.000 eFt – 6.200 eFt) lesz. Továbbvihető veszteség: 0, „Továbbvihető új beruházás: 0.

62

Az adó és az adóelőleg megállapítása [Katv. 22-23. §] • A kisvállalati adó továbbra is éves elszámolású adó, amelyet az adóalany adóévenként köteles megállapítani és az adóévet követő év ötödik hónap utolsó napjáig (általános esetben május 31-éig) bevallani. • A kisvállalati adó alanya adóelőleg-bevallásra és fizetésre köteles, amelyet minden adóalanynak negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig kell teljesíteni. • Az adóelőleg alapja az alábbi tételekből tevődik össze: • az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő személyi jellegű kifizetések összege és • az adóelőleg-megállapítási időszakban jóváhagyott fizetendő osztalék, csökkentve az adóelőleg-megállapítási időszakban bevételként elszámolt osztalék összegével.

• Az adóelőleg e tételek együttes összegének 14 százaléka.

63

Az adó mértéke és a kisvállalati adó által kiváltott adónemek [Katv. 21. §] • A kisvállalati adó mértéke 2017-ben az adóalap 14 százaléka, 2018-ban az adóalap 13 százaléka, amelynek megfizetésével a kisvállalati adó alanya mentesül • a 9 százalékos társasági adó, • a 22 százalékos szociális hozzájárulási adó, és • a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás

• bevallása és megfizetése alól. • A kisvállalati adó továbbra sem váltja ki például az általános forgalmi adót, a magánszemély tagokat terhelő egyéni járulékokat, az osztalék utáni személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást, a cégautóadót.

64

Áttérés a kiva hatálya alá [Katv. 28. §] • 2017-től egyszerűbb lesz a kisvállalati adó hatálya alá történő áttérés, ugyanis nem lesz szükség azon speciális korrekciós tételekre [Katv. 20. § 2016. december 31-éig hatályos (13), (15) és (17) bekezdései], amelyek az eredményszemléletről a pénzforgalmi szemléletre való áttérést biztosították. • Az áttérésre vonatkozó további szabályok változatlan formában irányadók, tehát: • a társasági adó alanya a Tao. tv.-nek a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseit alkalmazza, ha a következő adóévekben adókötelezettségeit a kisvállalati adó szabályai szerint teljesíti; • a Tao. tv. hatálya alól kikerülő adózóknak a megszűnésre tekintettel (’71 jelű) bevallást kell benyújtaniuk az áttérés hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig, amelyben figyelembe kell venniük a Tao. tv. szerinti korrekciós tételeket;

65

Áttérés a kiva hatálya alá [Katv. 28. §] • Az adózó a bejelentés adóévére vonatkozó társasági adóbevallásában adóelőleget nem vall be és a bejelentést követő adóévre társasági adóelőleget nem fizet (az adószámlára felkönyvelt előleget az adóhatóság hivatalból törli); • A kisvállalati adóalanyiság időszakát megelőzően a Tao. tv. előírásai szerint érvényesített kedvezményekkel kapcsolatban terhelheti társasági adófizetési kötelezettség az adózót – ha a kedvezményre a megszerzett jogosultságot elveszítette –, amelyet az adókötelezettséget kiváltó eseményt követő kisvállalati adóbevallásban (’KIVA) kell bevallani. 66

„Visszatérés” a társasági adó hatálya alá [Katv. 28. § (4a)-(4b) bekezdés] Tétel a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt keletkezett eredménytartalék (+/-) (-) a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt bevételként elszámolt osztalék összege

(-) a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt megszerzett, előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz könyv szerinti értéke ha az előző műveletek eredménye pozitív → az adózó a kapott értékkel megegyező összegű lekötött tartalékot képez

ha az előző műveletek eredménye negatív → a kapott érték abszolút értéke az elhatárolt veszteség összegét növeli

67

„Visszatérés” a társasági adó hatálya alá [Katv. 28. § (4a)-(4b) bekezdés] • Az adózó a lekötés adóévét (vagyis a kiva-alanyiság utolsó adóévét) követő négy adóévben használhatja fel a fejlesztési tartalékot olyan jellegű beruházásra, amely nem esik a Tao. tv. 7. § (15) bekezdésében meghatározott tiltás alá. • Az ily módon megvalósult beruházásokra is irányadó a Tao. tv. 1. számú melléklet 12. pontjában foglalt előírás, amely szerint az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni a tárgyi eszköz beszerzése, előállítása alapján a 7. § (15) bekezdése szerint felhasznált (feloldott) fejlesztési tartalék összegét azzal, hogy az értékcsökkenési leírás a tárgyi eszköz üzembe helyezésének napjától folytatható. • Amennyiben az adózó a lekötés adóévét követő négy adóévben nem használja fel, vagy nem beruházás céljára használja fel az ily módon képzett tartalékot, akkor az arra jutó társasági adót meg kell fizetnie, késedelmi pótlék fizetési kötelezettség azonban – az általános szabályoktól eltérően – nem merül fel.

68

„Visszatérés” a társasági adó hatálya alá • A kiva-alanyiság időszaka alatt keletkezett elhatárolt veszteségnek a kiva-alanyiság időszakában az adóalap csökkentéseként fel nem használt részét a kiva-alanyiság megszűnését követően a társasági adó alanya – a visszatérést követő 5 adóéven belül – elhatárolt veszteségként figyelembe veheti. Keletkezés időpontjaként ez esetben a kiva-alanyiság megfelelő adóévét kell figyelembe venni. • Az említett előírás nem korlátozódik azon fel nem használt veszteségekre, amelyek a 2017-es adóévben keletkeztek, hanem a 2013-2016-ig keletkezett, a kiva-alapnál fel nem használt negatív pénzforgalmi szemléletű eredmény is átvihető a társasági adó rendszerébe.

69

„Visszatérés” a társasági adó hatálya alá [Tao. tv. 26. § (13) bekezdés] • Visszatérés esetén adóelőleg összege

a háromhavonta esedékes társasági

• a Katv. szerinti adóalanyiság megszűnésének adóévében elszámolt bevétel 0,25 százaléka, ha az adóév időtartama 12 hónap volt, • a Katv. szerinti adóalanyisága megszűnésének adóévében elszámolt bevételnek a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegének 0,25 százaléka minden más esetben.

• A „visszatérő” adózók társasági adóelőleg-kötelezettsége a negyedére csökken, ugyanis a 2016. december 31-éig hatályos szabályok szerint a háromhavonta esedékes előleg a Katv. szerinti adóalanyiság megszűnésének adóévében elszámolt (évesített) bevétel 1 százaléka.

70

„Visszatérés” a társasági adó hatálya alá [Tao. tv. 8. § (1) bekezdés q) pont] • Növeli az adózás előtti eredményt a kisvállalati adóalanyiság időszakában a tőkebevonásra (különösen a jegyzett tőke emelésre) tekintettel, a kisvállalati adóalap megállapítása során alkalmazott csökkentés összege a tőke kivonásakor. • Ha a kisvállalati adó alanya a kiva-alap meghatározása során a tőkebevonás adóévében alkalmazta a csökkentő tételt, a tőkekivonás adóévében azonban már a társasági adó alanya, akkor a fenti szabály biztosítja azt, hogy a növelő tételt ebben az esetben is alkalmazni kelljen az adózónak. 71

Értékcsökkenési leírás alakulása Tao tv./Katv. szerinti écs

Szt. szerinti écs

Bekerülési érték

5 000 000

5 000 000

2015. évi écs

500 000

500 000

2015. évi záró érték

4 500 000

4 500 000

2016. évi Katv. szerinti écs

450 000

500 000

2016. évi záró érték

4 050 000

4 000 000

2017. évi écs

-

500 000

2017. évi záró érték

3 500 000 (4 500 000 – 2 x 500 000)

3 500 000

2018. évi écs

500 000

500 000

2018. évi záró érték

3 000 000

3 000 000

72

Köszönöm a figyelmet!

73