A társadalomtudományi kutatások módszertana 1-2. foglalkozás 2011. október 07. Róbert Péter, egyetemi tanár Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola
Társadalomtudományi kutatások • Interdiszciplináris jelleg - szociológia - közgazdaságtan - regionális tudományok - demográfia - politikatudomány • Kutatás adott tárgyának eltérő megközelítése, eltérő hangsúlyok a problémafelvetésben, (részben) eltérő elméleti alapok • Módszertani azonosságok és átfedések, hasonló módszertani eszköztár és fegyverzet
A társadalomtudományi kutatás jellege • (Elméleti kutatás) – a szakirodalom gyűjtésének, rendszerezésének, a források kezelésének módszerei (könyvtárazás, jegyzetelés, modern web-es források kezelés, citálás, hivatkozás – történészektől a más társadalomtudományokig • Kvalitatív kutatás – terepmunka, személyes jelenlét, interjú, résztvevő megfigyelés (etnográfiától, kulturális antropológiától a más társadalomtudományokig) • Kvantitatív kutatás – a jelen kurzus fókusza
A kutatás megfigyelési egysége • Természetes megfigyelési egység - a legtöbb empirikus kutatás személyeket vizsgál, kérdez meg - felvethető, hogy sok (legtöbb?) esetben a kutatási kérdés jellegének jobban megfelelne, ha a család lenne a megfigyelési egység • Aggregált megfigyelési egység - valamilyen intézmény, szervezet, pl. iskola, vállalat - az ország mint megfigyelési egység (nemzetközi kutatásban) • Makro- meso- mikro-szintek az adatgyűjtésben
The macro-micro linkage
Source: EU FP7 research Towards a Lifelong Learning Society in Europe: The Contribution of the Education System http://www.lll210.tlu.ee
Kvantitatív empirikus kutatás • Van adat, adatbázis a kutatáshoz szükséges változókkal – az adatbázis(ok) ellenőrzése, javítása, meglévő adatokból, adatbázisokból új adatbázis szervezése, összeállítása - másodelemzés (az elemzési módszerek megegyeznek a primer adatok elemzési módszereivel) • Nincsen adat a vizsgálandó kérdésről: primer adatfelvételre van szükség: - vizsgálandó népesség körülhatárolása (alapsokaság) mintavétel - kérdőív készítése - az adatfelvétel folyamata: terepmunka, adatok kódolása, rögzítése, adatbázis előállítása, ellenőrzése, javítása - az adatok elemzése (megegyező módszertan)
Kérdőív (alapfogalmak) • Kérdések, kérdésblokkok kidolgozása, kutatási kérdés operacionalizálása - önálló kérdés, kérdés-sor, (item-sor) - kérdés-típusok (formailag): nyitott, zárt (utóbbinál altípusok: választó, kiválasztó) - válaszadási skálák - kérdések sorrendje - kérdés-típusok (tartalmilag): lényegi kutatási kérdés, (kontrollkérdés), demográfiai háttér kérdés
Skálák (főleg véleménykutatás) • Leggyakoribb: Likert – általában 5 fokú: teljes egyetértéstől a teljes elutasításig • Eltérő mértékű skálák (pl. tízfokú) ellentétes végpontok (pl. bal – jobb) társadalmi létra • Bogardus – előítélet mérése (társadalmi távolság, erősödő fokozatok)
Példa: véleménykérdés 1 Ön szerint a munkabérek megállapításánál milyen mértékben fontos figyelembe venni a munkával járó felelősség mértékét? Kérem, hogy a
VÁLASZLAP
segítségével válaszoljon! nem nagyon egyáltalán NT fontos nem fontos
alapvetően fontos
nagyon fontos
fontos
A MUNKÁVAL JÁRÓ FELELŐSSÉG MÉRTÉKÉT?
1
2
3
4
5
9
X
azt, hogy valaki mennyi ideig járt iskolába (milyen magas az iskolai végzettsége)?
1
2
3
4
5
9
X
hogy a családja fenntartásához mekkora összegre van szüksége?
1
2
3
4
5
9
X
hogy vannak-e eltartott gyerekei?
1
2
3
4
5
9
X
hogy milyen jól végzi a munkáját?
1
2
3
4
5
9
X
hogy milyen keményen dolgozik?
1
2
3
4
5
9
X
Forrás: ISSP Inequality module
Példa véleménykérdés 2 Ön szerint abból a szempontból, hogy valaki hogyan boldogul az életben, mennyire fontos az, hogy gazdag családba született? Kérem, hogy És az, hogy …?
VÁLASZLAP
segítségével válaszoljon!
alapvetően fontos
nagyon fontos
fontos
… gazdag családba született?
1
2
3
4
5
9
X
… magasan iskolázott szülei vannak (voltak)?
1
2
3
4
5
9
X
1
2
3
4
5
9
X
1
2
3
4
5
9
X
… milyen keményen dolgozik?
1
2
3
4
5
9
X
… befolyásos embereket ismer?
1
2
3
4
5
9
X
… jó politikai kapcsolatai vannak?
1
2
3
4
5
9
X
…ad-e kenőpénzt, lefizet-e embereket?
1
2
3
4
5
9
X
…milyen etnikai (faji) csoporthoz tartozik?
1
2
3
4
5
9
X
…milyen vallású?
1
2
3
4
5
9
X
… férfi vagy nő?
1
2
3
4
5
9
X
… neki (magának) magas iskolai végzettsége van … mennyire törekvő (ambiciózus)?
Forrás: ISSP Inequality module
nem nagyon egyáltalán fontos nem fontos
NT
Példa: Tízfokú skála (ESS) A8 CARD 3 Using this card, generally speaking, would you say that most people can be trusted, or that you can’t be too careful in dealing with people? Please tell me on a score of 0 to 10, where 0 means you can’t be too careful and 10 means that most people can be trusted.
Most peop le (Don’t can Know) be trust ed
You can’t be too caref ul 00
01 02 03 04 05 06 07 08 09
10
88
Demográfiai háttér mérése (áttekintés) • • • • • • •
Nem Születési év (hónap, nap), életkor Lakóhely (település neve, jellege) Iskolázottság Foglalkozás Kereset Lakáskörülmények, felszereltség
Vertikális és horizontális differenciálódás Elméleti különbségtétel: Peter M Blau - a társadalom tagjai között hierarchikus különbségeket hoz létre: pl. foglalkozási presztízs, kvalifikáció, kereset (tipikusan intervallum szintű mérés) - a társadalom tagjai között nem hierarchikus különbségeket hoz létre: pl. nem, vallás, etnikum, lakóhely (tipikusan nominális / ordinális mérés)
A változók mérési szintje Mérési szint
Jellemzők
Példák
Nominális
- Teljesség - Kölcsönös kizárás
- Nem - Területi elhelyezkedés (megye, régió)
Ordinális
- Teljesség - Kölcsönös kizárás - Rangsorolhatóság
- Iskolai végzettség - Attitűdkérdések (elégedettség, önbesorolás)
Arányskála
- Teljesség - Kölcsönös kizárás - Rangsorolhatóság - Azonos távolságok az attribútumok között - Létező nullpont (intervallumskálánál nem)
- Jövedelem - Társadalmi presztízs - Fogyasztás (érték és mennyiség)
Iskolázottság mérése • Intervallum: elvégzett osztályok száma • Nominális / ordinális: pl. ISCED (International Standard Classification of Education) - ISCED0: iskolázatlan - ISCED1: általános iskola - ISCED2: alsószintű középiskola: szakmunkásképző, szakiskola (érettségit nem ad, nem jogosít felsőoktatásra) - ISCED3: középiskola (érdemes szétválasztani a szakközépiskolát, gimnáziumot) - ISCED4: post-secondary (OKJ) képzés, érettségi után, felsőfokra nem akkreditált intézményben - ISCED5: felsőfokú végzettség (érdemes szétválasztani a régi főiskola / egyetem, mai BA /MA szinteket) - ISCED6: tudományos fokozat
Iskola-mérés koncepciója • A képzési rendszer differenciáltsága mennyire lineárisak az iskolai utak vagy mennyire vannak párhuzamos vágányok • angolul: tracking, tipikus példa: porosz iskolarendszer: párhuzamos általános képzési és szakképzési utak • minél inkább mérni akarjuk ezeket a párhuzamosan keletkező végzettségeket, annál inkább nominális az iskolázottság kérdezése
Foglalkozás mérése • Hagyományos, magyar munkajelleg csoport (Ferge Zs. Andorka R.): vezető, értelmiségi, szellemi, önálló, szakmunkás, betanított munkás, segédmunkás, mezőgazdasági fizikai • Nemzetközi kompatibilis mérések: ISCO kódolás (International Standard Classification of Occupation): 4 jegyű kód Az osztályozás első jegye:
ISCO kategóriák (első jegy) 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
Armed forces Legislators, senior officials and managers Professionals Technicians and associate professionals Clerks Service workers and shop and market sales w Skilled agricultural and fishery workers Craft and related trades workers Plant and machine operators and assemblers Elementary occupations
ISCO kódokból nyerhető mérések • ISEI pontszám: International SocioEconomic Index (Ganzeboom-Treiman) • SIOPS pontszám: Standard International Occupational Prestige Scale (Treiman) • EGP osztályozás (Erikson-GoldthorpePortocarero) • Egyéb osztályalapú kategorizálások: E. O. Wright, G. Esping-Andersen
Foglalkozás-mérési koncepciók • Foglalkozási presztízs elmélete (Treiman) azonos funkcionális szükségletek, azonos foglalkozási szerkezet, munkamegosztás azonos társadalmi források: tudás, hatalom, tulajdon kiváltság: különböző foglalkozások azonosan különböző kiváltságokhoz vezetnek a kiváltságos foglalkozások minden társadalomban magas értékűek, magas presztízsük van • Foglalkozási presztízs mérése: közvélemény kutatás (USA, NORC) • A foglalkozási státusz mérése (SES, Duncan) Presztízs = a1*iskolázottság+a2*kereset+E
Goldthorpe osztályok Specificity of human assets High
Difficulty of monitoring
Mixed
Service relationship
V. Supervisors and low grade technicians
I. High grade professionals, administrators, managers II. Low grade professionals, administrators, managers
Labour contract
Mixed
IIIb. Routine non-manual employees, low grade in sales and service VI. Skilled manual workers VIIa. Semi- and unskilled manual workers VIIb. Agricultural labourers
III. Routine non-manual employees, high grade technicians
Low
Low
John Goldthorpe: On Sociology. Oxford: Oxford University Press, 2000 Capter 10. Social Class and the Differentiation of Employment Contracts. p. 223. Note: IVa, IVb, IVc, IVd do not appear in the scheme; they denote self-employed with / without employees, in industry or in agriculture
Wright osztályok Assets in the means of production Owners Non-owners (wage laborers) Bourgeoisie Expert Semicredentialed Uncredentialed + manager manager manager Small Expert Semicredentialed Uncredentialed 0 Organization assets employer supervisor supervisor supervisor Petty Expert Semicredentialed Proletarian bourgeoisie nonmanager worker + 0 Skill assets Erik Olin Wright: A General Framework for the Analysis of Class Strucutre In: E. O. Wright: Debate on classes. Verso 1989. p. 25.
Esping-Andersen osztályok The Fordist ‘fraction’ of the class schema 1. Proprietors 2. Managers 3. Petty bourgeoisie 4. Routine clerical workers 5. Sales workers
The post-industrial ‘fraction’ of the class schema 8. Professionals and scientists 9. Semi-professionals
The primary sector ‘fraction’ of the class schema 13. Farmers 14. Farm workers, agricultural labourers
10. Technicians 11. Skilled service workers 12. Unskilled service workers and service proletariat
6. Skilled manual production workers 7. Semi-skilled and unskilled manual occupations in production
Gösta Esping-Andersen: Post-industrial Class Structures: An Analytical Framework. In: G. Esping-Andersen (ed.) Changing Classes. Stratification and Mobility in Post-industrial societies (pp. 6-31). London: Sage.
Kereset mérése • • • • •
Fogalmak: bér, kereset, jövedelem Mérési szint: intervallum, ordinális Egyéni szint, háztartási szint Egy főre / fogyasztási egységre jutó Egykérdéses / tételes (sokkérdéses) mérés (különböző források)
Lakáskörülmények, felszereltség Lakás • mérete, szobaszám • komfortfokozata • fekvése • minősége, állapota Felszereltség tartós fogyasztási cikkek listája kiválasztásuk anyagi-vagyoni index képzés formái - mechanikus összegzés - z-score - főkomponens
Két adatgyűjtési elvárás A társadalomtudomány adatgyűjtés: mérés. Mint ilyen, vele szemben két elvárás támasztható: 1. érvényesség (validity) a mérés valóban arra vonatkozik, ami a célja volt: a kérdés jól lett feltéve, a válasz elméletben arra vonatkozik, amit meg akartunk tudni - criterium valdity: érvényesség külső kritérium alapján: a mérés betölti a funkcióját (pl. magyarázó funkció) - content validty: az érvényesség a tartalom alapján: mindazt méri a kérdés, amit vele mérni kívántunk 2. megbízhatóság (reliability) a mérés eredménye igaz, vagy ha nem teljesen, akkor van valami információ arról, hogy milyen és mekkora torzítással állunk szemben (az adatunk mennyire biased) Ez a két elvárás célkitűzés kell legyen, bár megvalósításuk nehéz.
Adatfelvételi típusok • Keresztmetszeti felvétel: egy adott időpontban vett minta, egy adott időpontra vonatkozó adatok, arra az időpontra vonatkoztatható eredmények • Longitudinális vizsgálat: egy adott kezdőpont a kutatásban, a minta követése időben, az adatok (kutatási kérdések) fókusza az időbeli változás vagy egy esemény bekövetkezése (cenzoráltság problémája) • Retrospektív adatfelvételek: keresztmetszeti felvétel, de időben visszamenőleg hoz létre adatokat, rekonstruál eseményeket
Az idő problémája Egyetlen életkori mérésből származtatott háromféle időbeliség Születési év: • kijelöl egy történeti időszakot: periódus hatás (period effect) • kijelöl egy korcsoporthoz tartozást: kohorsz hatás (cohort effect) • kijelöl egy életkort: öregedési hatás (ageing effect)
The Lexis Diagram
Lexis diagram is a plot of the population's life experience in time vs. age. The lines represent individual’s life. Group of individual with the same age and in the same point of time can be labeled as a cohort.
THE ‘LEXIS DIAGRAM’ Age – cohort – period relationship Cohorts 1928-37
AGE 25 30 35 40 45 50 1953-62 58-67 63-72 68-77 73-82 78-87
1938-47
1963-72 68-77 73-82 78-87 83-92 88-97
1948-57
1973-82 78-87 83-92 88-97
1958-67
1983-92 88-97
Career profiles for self-employed males, Hungary
12 10 8 % 6 4 2 0 25
30
35
40
45
50
Age 1928-1937
1938-1947
1948-1957
1958-1967
Adatelemzési alapesetek 1 • Leíró statisztikák: gyakorisági eloszlás, kereszttábla, változók közti korreláció • Oksági összefüggések elemzése: - mi az ok és mi az okozat? - függő és független változó (együttjárás és oksági viszony) - az ok okozza az okozatot és nem egy harmadik változó, amely oka mindkét másiknak • Nehézségek (pl.): - unobserved heterogeneity - selection effect - reverse causalation
Társadalmi újratermelés (útmodell)
Példa egy oksági elemzésre Az időbeli változás tendenciája a szülők iskolázottságának hatásánál a gyerek iskolázottságára az 1900-as évek elejétől az 1990-es évek közepéig. Regressziós béta együtthatók. Függő változó: Gyerek elvégzett osztályok száma Magyarázó változók 1. Modell Apa iskolája (osztályok sz.) Anya iskolája (osztályok sz.)
Férfiak 2. Modell
0,355*** 0,092***
Születési év (/1000) Születési év négyzete Apa iskolája * Születési év Anya iskolája * Születési év Apa iskolája * Születési év négyzete Anya iskolája * Születési év négyzete Magyarázott variancia (R2)
18,1%
1. Modell
14,511*** 2,045**
Nők 2. Modell
0,343*** 0,219***
7,250*** 6,242***
0,514*** -0,172***
0,650*** -0,128***
-14,365*** -1,920***
-7,048*** -6,189***
0,015*
0,014*
-0,023**
(0,010)
27,1%
27,2%
*** p<0,.001; ** p<.0,01; * p< 0,05 Forrás: 1973-1992 = KSH Mobilitás felvételek, 2000 = KSH Életmód és időmérleg felvétel
39,5%
Adatelemzési alapesetek 2 • Egy-országos elemzés • Nemzetközi összehasonlítások - nemzetközi adatbázisok (pl. ESS, ISSP, PISA, WVS, EVS, Eurobarometer) - ad hoc adatokon való összehasonlítás • Időbeli változások elemzése (kohorsz-, trend-, panel-elemzés) - panel vagy retrospektív adatokon - keresztmetszeti felvételekből épített adatokon • Különféle kombinációk
ESS - countries
EVS countries
• Waves: 1981, 1990, 1999, 2008 • 1981: 16 countries, 2008: 45 countries
WVS [World Values Survey]
• Waves in – 1981-1984 – 1989-1993 – 1994-1999 – 1999-2004 – 2005-2009 97 countries altogether http://www.worldvaluessurvey.org/
ISSP [International Social Survey Program] Start: 1985
From 5-6 to currently 40 countries Includes US, CAN, JAP and AUT (and many others)
ISSP
Themes
Jelentős panel kutatások • USA - Panel Study for Income Dynamics (PSID), reprezentatív, jövedelmi egyenlőtlenségek - National Educational Longitudinal Study (NELS), 1988, 8. évf. tanulók, szüleik, tanáraik - Wisconsin Longitudinal Study (WLS) 1957, 18 évesen érettségizők követése, szüleik, testvéreik, iskola, munka, demográfia • Anglia - National Child Development Study (NCDS), 1958. 03. 3-9. 17500 csecsemő, 7, 11, 16, 23, 33, 42 éves korban (2000) - előtte, utána 1947(?), 1976(?), 2000 (Millenium cohort) • Németország Deutsche Sozio-Ökonomische Panel (SOEP), reprezentatív, mindenre kiterjedő, 1990 után volt NDK is • Magyarország - Magyar Háztartás Panel (MHP), Tárki, 1992-1997, 2007 - Demográfiai Panel (Életünk fordulópontjai, Gender and Generation Panel), KSH
Irodalom? Ha eddig még nem, akkor: Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Bp. 1999. Héra Gábor – Ligeti György: Módszertan. Bevezetés a társadalmi jelenségek kutatásába. Osiris. Bp., 2005. Egyébként meg: minél több egyénileg témába vágó, hasonló kutatási témát tárgyaló, empirikus munka
