A tantárgy tanításának alapelvei és céljai:

A tantárgy megnevezése: OKTATÁSSZOCIOLÓGIAI KUTATÁSOK A kurzus jellege:

Kreditszám:

Előadás Előfeltételek:

Heti kontaktóraszám:

4 Az értékelés formája:

Nincs

Kollokvium

2+0

Félév: 3

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: 1. Célok: A tantárgy célja a hallgatók megismertetése a nevelés- oktatás- és iskolaszociológiai kutatások tervezésének sajátos problémáival, a kutatási folyamatban megoldásra váró dilemmákkal és döntésekkel. A nevelés-oktatás és iskolaszociológiai elméletek és kutatástörténet jelentős korszakainak, alkotóinak és alkotó műhelyeinek megismertetése, valamint az oktatásszociológiai elméletek kutatás-módszertani konzekvenciáinak bemutatása. Bevezetés az oktatáskutatás hazai és nemzetközi szakirodalmába és szaknyelvbe. 2. Fejlesztendő kompetenciák: A kutatás-módszertani ismeretek és a konkrét vizsgálati kérdések közötti összefüggések felismerésére való képesség, a neveléstudományi kutatások fő stratégiai kérdéseivel kapcsolatos döntéshozási képesség. Az oktatásügyi kutatásoknak az oktatási rendszerek fejlesztésében, jobb működtetésében és hatékonyabb irányításában való szerepével kapcsolatos pozitív attitűd. A kutatói közösségekben való együttmunkálkodásra való hajlandóság és képesség kialakítása.

A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:  Az oktatásszociológiai kutatástörténet tudományterületi összefüggései (társadalmi rétegződés, iskolapszichológiai diagnosztika, oktatásgazdaságtan)  Kutatások folyamatainak problémaközpontú tervezése  Az individuális és kontextus szemléletű adatgyűjtés mintavételi vonatkozásai  A nemzeti, etnikai és vallási kisebbségek iskolai pályafutásának kutatási problémái  Közoktatási vizsgálatok és felsőoktatás-kutatás. Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Kollokvium az előadás anyagából és a kötelező irodalomból. Kötelező és ajánlott irodalom: Meleg Csilla : Iskola és társadalom I-II. Pécs, Dialog Campus, 2000. Kovács Zoltán–Perjés István ed.: Életvilágok találkozása. Az iskola külső és belső világának interdiszciplináris vizsgálata. Budapest, Aula Kiadó, 2002. Saha, Lawrence J. ed.: International Encyclopedia of the Sociology of Education. Oxford, Pergamon, 1997. A tantárgy oktatásáért felelős oktató: Erdősné Pusztai Gabriella Oktató: Vargáné Engler Ágnes

A tantárgy megnevezése: ISKOLAELMÉLETI KUTATÁSOK, PEDAGÓGIAI INNOVÁCIÓK A kurzus jellege:

Kreditszám:




Nincs

Kollokvium

2+0

Félév: 3

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: 1. Célok: A kollégium célja: az iskola alapfunkcióinak, az intézményes nevelés feladat és tevékenységrendszereinek meghatározását célzó kutatások és teóriaalkotás típusainak áttekintő összefoglalása. Megvizsgálni a 20. századi iskolaelméletek keretein belül született iskolaalternatívák és innovációk hatásait és érvényességét a hazai és az európai oktatásügyre. 2. Fejlesztendő kompetenciák: Az iskolaelmélet lényegére és irányzataira vonatkozó ismeretek. A meghatározó hazai és nemzetközi kutatásokat, alapművek, fejlesztési irányok közötti tájékozódás. Az iskolaelmélettel határos tudományterületek releváns eredményeinek felismerése. A szakmai önfejlesztés iránti elkötelezettség, az iskola pedagógiai kultúrájának folyamatos megújítására, az innovációkra való nyitorttság.

A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:  Iskolaelméleti irányzatok a 20. századi neveléstudományban és az oktatáspolitikai rendszerekben.  Az iskola társadalmi funkcióinak értelmezése a kultúra-pedagógiai, szellemtudományi, a marxista és a mélylélektani alapállású, a funkcionalista, és a konstruktivista iskolaelméletekben.  Az innováció és az alternativitás eszméi és gyakorlata az iskola pedagógiai modernizációjában.  Az iskolaelméletek társadalomkutatási és kutatás-módszertani bázisa. Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Kollokvium az előadás anyagából és a kötelező irodalomból. Kötelező és ajánlott irodalom: Dietrich / Tenorth: A modern iskola kialakulása és működése. Budapest, Műszaki Kiadó, 2003. Mihály Ottó : Bevezetés a nevelésfilozófiába. Budapest, Okker, 1998. Zrinszky László: Iskolaelméletek és a mai iskolák. Budapest, Okker, 2000. Brezsnyánszky László (szerk.): Iskola-alternatívák a huszadik században. Budapest, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2002. A tantárgy oktatásáért felelős oktató: Rébay Magdolna Oktató: Fenyő Imre

A tantárgy megnevezése: TÁRSADALOMTÖRTÉNET A kurzus jellege:

Kreditszám:




Nincs

Kollokvium

2+0

Félév: 3

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: 1. Célok: A tantárgy betekintést nyújt a társadalomtörténet elméleti alapjaiba, fogalomhasználatába, bevezet a társadalomtörténeti megközelítések szemléletmódjába és problémalátásába, valamint a társadalomtörténeti elemzések módszertanába. Emellett áttekinti a modern kori Magyarország társadalomtörténetének főbb folyamatait és korszakait, megvilágítja az oktatás növekvő fontosságát a társadalmi státusszerzés mechanizmusaiban. 2. Fejlesztendő kompetenciák: A társadalom vertikális struktúraváltozásának megértése, a különböző korokban fő szerepet játszó struktúraalkotó dimenziók ismerete, a domináns társadalmi kategóriák beazonosítása. Az oktatás társadalmi struktúraalakító szerepének vizsgálatára való nyitottság, érzékenység. Az eltérő társadalomelméleti megközeltések, a történeti korok társadalmi struktúrájában és az egyes régiók tásadalmi összetételében történt változások összefüggéseinek megértésére való képesség.

A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:  A társadalmi struktúra történeti változásai és annak konceptualizációi, modelljei  Az oktatási rendszer és az iskolázottság változásai, illetve a képzettség szerepe a társadalmi mobilitásban  A kulturális szféra, az egyes korszakok oktatás- és művelődéspolitikája  Az értékrend és a társadalmi szokások, a viselkedés és a mentalitás módosulásai  A magyar társadalomfejlődés problémái, a modernizáció eredményei és ellentmondásai Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Kollokvium az előadás anyagából és a kötelező irodalomból. Kötelező és ajánlott irodalom: Gyáni Gábor - Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Budapest, Osiris, 1998. Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. sz. második felében. Budapest, Osiris, 2001. Drabancz M. Róbert – Fónai Mihály: A magyar kultúrpolitika története 1920-1990. Debrecen, Csokonai, 2005. Fokasz Nikosz - Örkény Antal: Magyarország társadalomtörténete 1945-1989. 1-2. köt. Budapest, Új Mandátum, 1998. Völgyesi Zoltán(szerk.): Társadalom és életmód a két háború között. Magyar társadalomrajzok. (Szöveggyűjtemény). Debrecen, KFRTKF, 1999. A tantárgy oktatásáért felelős oktató: Rébay Magdolna Oktató: Rébay Magdolna

A tantárgy megnevezése: IFJÚSÁGSZOCIOLÓGIA A kurzus jellege:

Kreditszám:




Nincs

Kollokvium

2+0

Félév: 4

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: 1. Célok: Az ifjúságszociológia tantárgy oktatásának célja, hogy hallgatók megismerkedjenek a szocializációs folyamat társadalmi meghatározottságával, s különböző ifjúságszociológiai koncepcióknak az ifjúság társadalomba való bevezetéséről, valamint a társadalomban betöltött helyéről, szerepéről alkotott felfogásával. A hallgatók áttekintést kapnak a formális és informális nevelés ifjúság értékrendjére és identitására gyakorolt hatásaival foglalkozó nemzetközi és hazai elméletekről és kutatásokról. 2. Fejlesztendő kompetenciák: Az ifjúságszociológia alapfogalmainak ismerete és szakszerű interpretálása, a jelentős ifjúságszociológiai elméletek és viták megközelítésmódjának megértése. A szocializációs folyamat társadalmi meghatározottsága és az oktatásügyi problémák közötti összefüggések felismerése. A társadalmi integráció, a felnőtté válás és az önálló életkezdés késő modernitáskori problémái iránti érzékenység. A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:  Gyerekek és fiatalok, nemzedékek közötti kapcsolatok.  Szocializáció, politikai szocializáció, állampolgári szocializáció, csoportidentitások.  A világképek megkonstruálásának tudásszociológiai problémái.  A kollektív identitások (nemzeti, állampolgári, vallási, politikai identitás) formálódása.  Identitásstratégiák. Embereszmény, magatartási, társadalmi, állampolgári eszmények. Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Kollokvium az előadás anyagából és a kötelező irodalomból. Kötelező és ajánlott irodalom: Szabó Ildikó – Örkény Antal: Tizenévesek állampolgári kultúrája. Minoritás Alapítvány, 1998. Szabó Ildikó: Kollektív identitásminták a politikai szocializációban. Educatio, 2004, 4. 551–565. p. Szabó Ildikó: A pártállam gyermekei. Tanulmányok a magyar politikai szocializációról. Új Mandátum Kiadó, 2000. Szabó Ildikó: Nemzetfogalom és nemzeti identitás a dualizmus korában és a Horthy-korszakban. Politikatudományi Szemle, 2006, 1. 201–250. p. Tantárgyfelelős: Szabó Ildikó Oktató: Vargáné Engler Ágnes

A tantárgy megnevezése: MUNKAERŐ-PIACI POLITIKÁK A kurzus jellege:

Kreditszám:




Nincs

2+0

Félév:

Kollokvium

4

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: 1. Célok: A hallgatók megismerik a munkaparadigma változásának, a munkaértelmezések új típusainak fogalomrendszerét és elméleti vitáit, valamint a folyamat oktatásra gyakorolt hatását. A szakirányban kiemelten fontos az iskolázottság és a munkanélküliség összefüggésrendszerének, az alul- és a túlképzés foglalkoztatáspolitikai következményeinek, az aktív és passzív munkaerőpiaci politikák jellemzőinek részletes tárgyalása. 2. Fejlesztendő kompetenciák: Történeti és társadalmi ismeretek az oktatás és a foglalkoztatáspolitika összefüggéseiről. Az oktatás – és a foglalkoztatáspolitika rendszerszerű szemléletének és az ágazatközi gondolkodás képességének kialakítása. A társadalmi jóllét össztársadalmi szemlélete, a modern európai szolidaritás fontosságával kapcsolatos attitűd kialakítása. A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:  A munkaparadigma térvesztése, a munkaértelmezések új típusai.  A munkanélküliek társadalmi rétegek szerinti megoszlása.  Alulképzés, vagy túlképzés, diplomások munka nélkül.  A munkaerőpiac sajátos vonásai és munkaerő-piaci politikák.  A magyar munkanélküliség nemzetközi összehasonlításban. Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Kollokvium az előadás anyagából és a kötelező irodalomból. Kötelező és ajánlott irodalom: Almási Miklós: Üveggolyó. Az ezredvég globális játszmái. Budapest, Helikon Kiadó, 1998. Hans-Peter Martin-Harald Schumann: A globalizáció csapdája. Budapest, Perfekt Kiadó, 1998. Bánfalvy Csaba: A munkanélküliség. Magvető Kiadó, Budapest, 1997. Nagy Katalin: Foglalkoztatáspolitika. In Az Európai Unió szociális dimenziója, OFA KHT. Budapest, 1997, 275-315. p. A tantárgy oktatásáért felelős oktató: Györgyi Zoltán Oktató: Györgyi Zoltán

A tantárgy megnevezése: EMBERI ERŐFORRÁS-KÍNÁLAT A kurzus jellege:

Kreditszám:

Előadás Előfeltételek: Neveléstud MA lezárt I.-II. szemesztere


3 Az értékelés formája: Kollokvium

2+0

Félév: 4

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: 1. Célok: A tárgy a demográfia legfontosabb fejezeteibe valamint a demográfia és a foglalkoztatás, a munkaerő-piac és az oktatás kapcsolataiba ad betekintést. Megismerteti a hallgatókat a demográfiai fogalmakkal, forrásokkal és módszerekkel, a népesség számának és struktúrájának legfontosabb jellemzőivel, a népesedési folyamatokba, és a foglalkoztatás legfontosabb demográfiai jellemzőivel. Bemutatja a népesedéselméleteket és a népesedéspolitikákat. Kitekint az oktatás és a munkaerő-kínálat demográfiai összefüggéseire. 2. Fejlesztendő kompetenciák: A demográfiai fogalmak, források és módszerek széles körű ismerete. A népesedéselméletek és népesedéspolitikák ismerete, a felsőoktatás és a munkaerőpiac kapcsolatában jelentkező aktuális kihívások megértése. Alkalmasság pedagógiai rendszerek fejlesztésében, működtetésében és irányításában való részvételre, az ezekkel a feladatokkal kapcsolatos magyar és idegen nyelvű információ feltárására, elemzésére. Nyitottság a felső- és felnőttoktatási innovációkra, az oktatás fejlesztésében való kezdeményező szerep betöltésére. Képesség a felsőoktatás és munkaerőpiac kapcsolatát érintő olyan kutatás, fejlesztés megszervezésére, amelynek alapján adekvát fejlesztési elképzelések fogalmazhatók meg. A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:  A demográfia alapfogalmai, forrásai, módszerei.  Népesedéselméletek, népesedéspolitikák.  Az emberi erőforrás történeti alakulása Magyarországon.  Demográfia, foglalkoztatás, munkaerőpiac kapcsolata.  Oktatási rendszerek, oktatáspolitika és a munkaerőpiac. Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Kollokvium az előadás anyagából és a kötelező irodalomból. Kötelező és ajánlott irodalom  Polónyi István: Emberi erőforrás kínálat, demográfia – jegyzet (megjelenés alatt) – Debreceni Egyetem  Polónyi István: Az oktatás gazdaságtana. Budapest, Osiris, 2001.  Tímár János: A munkaerő-kínálat gazdaságtana. Bp., Aula, 1991.  Balázs J. - Horváth R.: Bevezetés a demográfiába, JATEPress, ,1995. A tantárgy oktatásáért felelős oktató: Györgyi Zoltán Oktató: Györgyi Zoltán

A tantárgy megnevezése: ELMÉLETI ANTROPOLÓGIA A kurzus jellege:

Kreditszám:




Nincs

Kollokvium

2+0

Félév: 4

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: 1. Célok: A filozófiai antropológia a kulturális antropológia tudományterületén a módszertani értékű filozófiai koncepciók alkalmazását jelenti a kutatási gyakorlatban. Ezek szerint a filozófiai antropológia előadás feladata a diskurzusba vont elméletek alapelveinek, használati módjának, és feltételeinek ismertetése. A kurzus célja, hogy alaptájékozódást nyújtson a hermeneutikai alapú interpretatív szemlélet, a strukturalizmus, a rendszerelmélet és holizmus, a posztmodern antropológia és a dekonstrukció, illetve a modern kulturális antropológiai kutatások összefüggéseiről. 2. Fejlesztendő kompetenciák: Ismeretek az antropológiaelmélet alapvető kérdésfelvetéseiről és irányzatairól. Az ismeretelmétei koncepciók kutatási problémákra való alkalmazásának képessége. A különböző korok és a kortárs kultúrák vizsgálatának önreflektív felfogására vonatkozó attitűdök elsajátítása. A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:  Elméletek az antropológiai kutatásban.  Az antropológia és a társtudományok. Az antropológia szakterületei.  A saját társadalom antropológiai kutatása.  Antropológia kultúrafogalmak.  A kutatás és az értekező típusú társadalomtudományi írás elméleti megközelítései. Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Kollokvium az előadás anyagából és a kötelező irodalomból. Kötelező olvasmányok: Erdélyi Ágnes (szerk.): Történelmi világ felépítése a szellemtudományokban. Budapest, Gondolat, 1974. Lyotard, Jean-François: Posztmodern filozófiai írások. Debrecen, KLTE Filozófia Tanszék, 1993. Paryson, Luigi: Az interpretáció eredendő volta. Atheneum, 1992, 2. sz. 115-151. p. Fehér Ferenc: A „Strukturális antropológia” mint a problematikus individum hermeneutikája. Gond, 1995, 10. sz. 122-143. p. Szerdahelyi István (szerk.): A Strukturalizmus vita I. Budapest, Akadémiai, 1977. A tantárgy oktatásáért felelős oktató: Lovas Kiss Antal Oktató: Fenyő Imre

A tantárgy megnevezése: DEMOGRÁFIA A kurzus jellege:

Kreditszám:




Nincs

Kollokvium

2+0

Félév: 4

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: 1. Célok: A hallgatók megismertetése a demográfiai fogalmak és folyamatok valamint az oktatásügy jelenségei közötti összefüggésekkel. A tantárgy tanításának kiemelt alapelve arra a felismerésre eljuttatni, hogy a demográfiai adatok és folyamatok nem csupán az oktatásügy fontos bemeneti tényezői, hanem a regionális és lokális társadalom jellemzésének is karakteres eszközei, mivel a demográfiai mutatók területi változatossága egyben az oktatási intézmények működésének kiemelten fontos körülményeit képezik. 2. Fejlesztendő kompetenciák: A demográfia alapfogalmainak és legjelentősebb elméleteinek ismerete, és szakszerű interpretálása. A demográfiai változások oktatáspolitikai konzekvenciáinak felismerése. A statisztikai adatsorok értelmezésének képessége. A különböző területek demográfiai folyamatai kzötti kölcsönhatásai iránti problémaérzékenység. A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:  A népesség területi elhelyezkedése, struktúrája és mozgásai.  Globális demográfiai folyamatok és jelenségek regionális hatásai.  Magyarország népmozgalmi mutatói, főbb tendenciák.  Demográfia és a gazdasági élet kapcsolata, az emberi erőforrások jelentősége. Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Kollokvium az előadás anyagából és a kötelező irodalomból. Kötelező és ajánlott irodalom: Becsei József: Fejezetek az általános társadalmi földrajz tanulmányozásához I-II. Budapest, JATE Média Intézet, 2001. Klinger András (szerk.): Demográfia. Budapest, KSH, 1996. Kovács Zoltán: Népesség és településföldrajz. Budapest, ELTE, 2003. A tantárgy oktatásáért felelős oktató: Györgyi Zoltán Oktató: Györgyi Zoltán

A tantárgy megnevezése: KOMPARATÍV ELEMZÉSEK A kurzus jellege:

Kreditszám:

Szeminárium Előfeltételek: Nincs


3 Az értékelés formája: Gyakorlati jegy

2+0 Félév: 3

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: 1. Célok: Az összehasonlító neveléstudomány kurzus keretein belül szervezett angol, német és francia nyelven tartott gyakorlati órákon bevezetjük a hallgatókat az idegen nyelvű tudományos diskurzus világába. A hallgatók így nemcsak a különböző országok oktatásinevelési elméletének és gyakorlatának, illetve oktatási rendszerének és oktatáspolitikájának hasonlóságaival és különbözőségeivel, hanem a nyelvhasználat és terminológiák különbségével is megismerkedhetnek. Betekintést szereznek a nemzetközi köz-, felső- és felnőttoktatási gyakorlatba, valamint elsajátítják és alkalmazzák a komparatív kutatási elméleteket és módszereket. 2. Fejlesztendő kompetenciák: A hallgatók elsajátíthatják azt az attitűdöt, hogy a különböző országokban tapasztalható oktatási jelenségeket és tényeket feltáró összehasonlító neveléstudomány az oktatás javítása érdekében vizsgálódik. Ennek következtében a tárgyat hallgató jelöltek nyitottakká válnak a felső- és felnőttoktatási innovációkra, és kezdeményező szerepet tudnak betölteni az oktatás fejlesztésében. Alkalmassá válnak nemzetközi kapcsolatok feltárására és fenntartására, és képességet szereznek a felsőoktatásban folyó kutatások megszervezésére, sikeres projektek lebonyolítására.

A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:     

Az összehasonlító neveléstudomány diszciplináris keretei. A komparatív pedagógia kutatási területei: történeti, statisztikai és összehasonlítások, rendszerelemzések. Komparatív kutatási elméletek és módszerek. Az összehasonlító neveléstudomány oktatása. Nemzetközi szervezetek közreműködése az összehasonlító neveléstudományban.

kulturális

Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Gyakorlati jegy a kollégium anyagára épülő szóbeli és írásbeli teljesítmények alapján.

Kötelező és ajánlott irodalom: Kozma Tamás: Az összehasonlító neveléstudomány alapjai. Budapest, Új Mandátum , 2006. Maurice Kogan – Ulrich Teichler (eds): Key Challenges to the Academic Profession. Kassel, Werkstattberichte, 2007. Judith L. Green – Gregory Camilli – Patricia B. Elmore (eds): Complementary Methods in Education Research. London, Lawrence Erlbaum Associates, Publishers, 2006. Mark Bray – Bob Adamson – Mark Mason (eds): Comparative Education Research: Approaches and Methods. Hon Kong, Comparative Education Research Centre, HKU, 2006.

A tantárgy oktatásáért felelős oktató: Szabó László Tamás Oktató: Brezsnyánszky László, Szabó László Tamás, Erdősné Pusztai Gabriella

A tantárgy megnevezése: NEVELÉSTÖRTÉNETI ÉS OKTATÁSPOLITIKAI DISKURZUSOK ELEMZÉSE A kurzus jellege:

Kreditszám:

Szeminárium Előfeltételek:



Nincs

0+2

Félév:

Gyakorlati jegy

3

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: 1. Célok: A szakirodalom feldolgozása által ismereteket nyújtani azokról a kvalitatív és kvatitatív módszerekről, amelyek segítségével a történeti és a kortárs pedagógiai diskurzusok elemezhetők. A neveléstörténeti, oktatáspolitikai szövegkorpuszok forrásdokumentum-, diskurzus- és tartalomelemzés segítségével történő feltárását közösen és önállóan gyakoroltatni. 2. Fejlesztendő kompetenciák: A szöveges dokumentumok elemzési módszereiben való jártasság kialakításával képessé tenni oktatáspolitikai diskurzusok értékelésére. Képessé tenni nevelési és oktatási kutatásokban szövegelemző kompetenciái önálló alkalmazására, s fejlesztésére. A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:  Szövegelemző módszerek a kvantitatív és kvalitatív metodológiában.  Forráselemzés, forráskritika.  Dokumentumelemzés.  Diskurzuselemzés.  Tartalomelemzés, tartalomelemző statisztikai programok. Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Gyakorlati jegy a kollégium anyagára épülő szóbeli és írásbeli teljesítmények alapján. Kötelező és ajánlott irodalom: Antal László: A tartalomelemzés alapjai. Budapest, Magvető Kiadó, 1976. Foucault, Michael: A szavak és a dolgok: a társadalomtudományok archeológiája. Budapest, Osiris, 2000. Krippendorf, Klaus: A tartalomelemzés módszertanának alapjai. Budapest, Balassi Kiadó, 1995. Szabolcs Éva: Tartalomelemzés. In: Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 2000, 330–339. p. A tantárgy oktatásáért felelős oktató: Rébay Magdolna Oktató: Fenyő Imre

A tantárgy megnevezése: A NEVELÉS ÉS OKTATÁS TEREPEINEK ANTROPOLÓGIÁJA A kurzus jellege:

Kreditszám:




Nincs

0+2

Félév:

Gyakorlati jegy

3

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: 1. Célok: A kurzus középpontjában az oktatás és nevelés terepeinek megismerése áll. A kurzus sajátosságát az adja, hogy a megszokott pedagógiai ill. pszichológiai szempontok mellett megjelenik a szociológiai, a hermeneutikai és az antropológiai megközelítés is. A hallgatók megismerkednek az antropológiai nézőponttal és a kvalitatív kutatások elméleti és módszertani problémáival. Az oktatás hagyományos terepei mellett a hallgatók kitekintést szereznek más nevelési és oktatási terepekre is. 2. Fejlesztendő kompetenciák: A hallgatók elméleti és gyakorlati ismeretei bővülnek a fenti tárgykörben, kritikai gondolkodásuk fejlődik. A nevelés és oktatás terepeinek sajátos világához közelítés értelmező, megértésre törekvő attitűdje, kvalitatív kutatások tervezésének és kivitelezésének képessége. A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:  A kvalitatív módszerek társadalomelméleti háttere.  Kvalitatív módszerek az oktatáskutatásban (terepmunka; résztvevő megfigyelés, interjú).  Az iskola mint az antorpológiai kutatások terepe.  Az iskolai élet hermeneutikája.  Kvalitatív kutatások az iskolában. Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Gyakorlati jegy a kollégium anyagára épülő szóbeli és írásbeli teljesítmények alapján. Kötelező és ajánlott irodalom: Jennifer Mason: Kvalitatív kutatás. Budapest, Jószöveg Műhely Kiadó, 2005. Seidman, Irving: Az interjú mint kvalitatív kutatási módszer. Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 2002. Hernádi Miklós (szerk.): A fenomenológia a társadalomtudományban. Budapest, Gondolat, 1984. Vajda Zsuzsanna: Nevelés, pszichológia, kultúra. Budapest, Dinasztia Kiadó, 1994. A tantárgy oktatásáért felelős oktató: Buda Mariann Oktató: Fenyő Imre

A tantárgy megnevezése: STATISZTIKAI ADATBÁZISOK KEZELÉSE AZ OKTATÁSKUTATÁSBAN 1 A kurzus jellege:

Kreditszám:




Nincs

0+2

Félév:

Gyakorlati jegy

3

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: 1. Célok: A nevelés- és oktatáskutatásban domináéns kvatitatív elemzések világába való bevezetés. A nevelés- és oktatásügy statisztikai adatforrásainak megismertetése, a statisztikai adatok karakterének tanulmányozása, a statisztikák feldolgozásának előnyei és hátrányai a gyakorlatban. Megismerkedés a nevelés- és oktatáskutatás során létrehozott adatbázisok statisztikai elemzésének módszereivel, számítógépes programjaival, a társadalomstatisztikai programok használata. 2. Fejlesztendő kompetenciák: A hallgatók kvatitatív oktatáskutatáshoz szükséges módszertani és praktikus ismereteinek elmélyítése, a praktikus ismeretek működtetése, begyakorlása. A kvantitatív nevelési és oktatási adatok felhasználásának lehetőségeivel és korlátaival kapcsolatos kritikus kutatói attitűd kialakítása. A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:  A hazai oktatási rendszer változásainak megfigyelése a számok tükrében.  A statisztikai adatbázisok sajátosságai.  Hazai és nemzetközi adatsorok összehasonlító elemzése.  OECD oktatási statisztikák elemzése.  Oktatási adatok felhasználása egyéb célú adatbázisokban (pl.EVS). Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Gyakorlati jegy a kollégium anyagára épülő szóbeli és írásbeli teljesítmények alapján. Kötelező és ajánlott irodalom:  Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest, Balassi Kiadó, 2003.  Moksony Ferenc: Gondolatok és adatok: társadalomtudományi elméletek empirikus ellenőrzése. Budapest, Aula kiadó, 2006.  Halász Gábor (szerk.): Jelentés a magyar közoktatásról. Budapest, Országos Közoktatási Intézet, 2003.  Education at a Glance: OECD Indicators. www.oecd.org/edu/eag2005 A tantárgy oktatásáért felelős oktatók: Buda András Oktató: Vargáné Engler Ágnes

A tantárgy megnevezése: STATISZTIKAI ADATBÁZISOK KEZELÉSE AZ OKTATÁSKUTATÁSBAN 2 A kurzus jellege:

Kreditszám:




Nincs

2+0

Félév:

Gyakorlati jegy

4

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: 1. Célok: A nevelés- és oktatáskutatásban domináéns kvatitatív elemzések világába való bevezetés. A nevelés- és oktatásügyi kutatások alapján összeállított statisztikai adatbázisok megismertetése, az adatok karakterének tanulmányozása. Megismerkedés az adatbázisok létrehozásával, a statisztikai elemzésének módszereivel, számítógépes programjaival, a társadalomstatisztikai programok használata. 2. Fejlesztendő kompetenciák: A hallgatók kvatitatív oktatáskutatáshoz szükséges módszertani és praktikus ismereteinek elmélyítése, a praktikus ismeretek működtetése, begyakorlása. A kvantitatív nevelési és oktatási adatok felhasználásának lehetőségeivel és korlátaival kapcsolatos kritikus kutatói attitűd kialakítása. A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:  SPSS adatbázisok létrehozása.  Alapvető adatelemzés SPSS segítségével.  Adatredukciós módszerek.  Magyarázó modellek.  Az elemzési eredmények demonstrálása. Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Gyakorlati jegy a kollégium anyagára épülő szóbeli és írásbeli teljesítmények alapján. Kötelező és ajánlott irodalom:  Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest, Balassi Kiadó, 2003.  Kecskeméty László- Izsó Lajos: Bevezetés az SPSS programrendszerbe: módszertani útmutató és feladatgyűjtemény statisztikai elemzésekhez. Budapest, ELTE Eötvös K., 2005.  Székelyi Mária - Barna Ildikó: Túlélőkészlet az SPSS-hez. Többváltozós elemzési technikákról társadalomkutatók számára. Budapest, Typotex, 2002.  Walsh, Anthony (1990) Statistics for the social sciences with computer applications. New York: Harper and Row A tantárgy oktatásáért felelős oktatók: Erdősné Pusztai Gabriella Oktató: Vargáné Engler Ágnes

A tantárgy megnevezése: KUTATÓINTÉZETI GYAKORLAT A kurzus jellege:

Kreditszám:




Nincs

0+2 Félév:

Gyakorlati jegy

4

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: 1. Célok: A kutatási gyakorlat célja, hogy a hallgató képes legyen önállóan megtervezni és megszervezni kutatási feladatokat. Emellett alkalmassá váljon a kutatással kapcsolatos operatív részfeladatok ellátására. A hallgatók ismerjék meg és legyenek képesek használni a pedagógiai kutatás alapvető módszereit, képesek regionális vagy országos vizsgálatokban részt venni, váljanak alkalmassá a kutatási eredmények értelmezésére és gyakorlati alkalmazására, a széles körű szakmai, szakirodalmi tájékozódásra, valamint a magyar közoktatási rendszerben felmerülő fejlesztési feladatoknak a történeti és a nemzetközi tendenciákkal összefüggésben való szemléletére. 2. Fejlesztendő kompetenciák: A kutatási munkafolyamatok tervezéséhez, kivitelezéséhez és lezárásához szükséges ismeretek begyakorlása, a megszerzett tudáselemek, információk kreatív alkalmazására való képesség, szakmai biztonságérzet és önállóság növelése. A csoportban való munkálkodás és az individuális teljesítmény összehangolásának képessége, a kutatómunka hatásainka felismerése nyomán kibontakozó felelősségtudat megalapozása. A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:  A kutatóintézet feladatainak, szervezeti és működési rendjének, erőforrásainak, ügyfélkörének és szolgáltatásainak megismerése.  Stratégiai tervezés a gyakorlatban.  A tanult adatgyűjtési technikák alkalmazása.  A kutatási adatok, információk gyűjtése, kezelése, felhasználása.  Zárójelentések, projektértékelés készítése. Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Gyakorlati jegy a kollégium anyagára épülő szóbeli és írásbeli teljesítmények alapján. Kötelező és ajánlott irodalom: Csepeli Gy.,- Hegedűs T. A.,- Kozma T.: Az oktatásügyi szervezetkutatás lehetőségei. Neveléstudomány és társadalmi gyakorlat 6., Budapest, 1976. Artner Annamária: A magyar kutatóhelyek és a külföldi tulajdonú cégek közötti együttműködés jellemzői a műszaki fejlődés szempontjából. Budapest, MTA Világgazdasági Kutató Intézet, 2004. A tantárgy oktatásáért felelős oktató: Imre Anna Oktató: Pusztai Gabriella

A tantárgy megnevezése: INTERPRETATÍV MÓDSZEREK A NEVELÉS- ÉS OKTATÁSKUTATÁSBAN A kurzus jellege:

Kreditszám:




Nincs

0+2

Félév:

Gyakorlati jegy

4

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: 1. Célok: A tantárgy célja a társadalomtudományi kutatások kvalitiatív paradigmáján alapuló interpretatív megközelítésmód nevelés- és oktatáskutatásbeli alkalmazásának gyakorlása, a módszerkontroll, a reflektivitás és a tudományos igényű szövegalkotás elsajátíttatása. 2. Fejlesztendő kompetenciák: Aktuális tudások a társadalomtudományi kutatásnak a neveléstumánnyal érintkező eredményeiről. Tájékozódási képesség a kvalitatív kutatásmetodológiájában, ennek hazai és nemzetközi szakirodalmában és szaknyelvében. Az interpretatív módszerek alkalmazásához elengedhetetlen reflexivitás, vagyis a kutatási tevékenység folyamatközbeni kritikus értékelésének, irányításának a képessége, az önszabályozás, az önfejlesztés igénye. Képesség annak megértésére, hogy az adatalkotó és az adatelemző munka milyen módon kapcsolódik egybe a nevelés- és oktatáskutatás gyakorlatában. A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:  Az adatalkotó munka a nevelés- és oktatáskutatásban.  Életrajzi módszer és az oktatási intézmények narratívái.  Az iskola vizuális világa: a térhasználat mint szimbolikus konstrukció.  A képiség elemzése az oktatási intézmény piártermékeiben.  Az iskola kommunikációjának szövegei. Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Gyakorlati jegy a kollégium anyagára épülő szóbeli és írásbeli teljesítmények alapján. Kötelező és ajánlott irodalom: Geertz, Clifford: Az értelmezés hatalma. Századvég, Budapest, 1994. Kvale, Steinar: Az interjú. Bevezetés a kvalitatív kutatás interjútechnikáiba. Budapest, Jószöveg Műhely, 2005. Gelei András: A szervezeti tanulás interpretatív megközelítése. Budapesti Corvinus Egyetem, 2002. A tantárgyért felelős oktató: Pusztai Gabriella Oktató: Vargáné Engler Ágnes

A tantárgy megnevezése: OKTATÁSÖKOLÓGIAI ELEMZÉSEK A kurzus jellege:

Kreditszám:




Nincs

0+2

Félév:

Gyakorlati jegy

4

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: 1. Célok: A tantárgy tanításának célja a hallgatók megismertetése az oktatásökológiai kutatások elméleti hátterével, hazai és nemzetközi társadalomtudományi gyakorlatával, valamint a kutatások módszertanával. 2. A fejlesztendő kompetenciák: A kurzus eredményeként a hallgatóknak alapvető ismeretekkel kell rendelkezniük az oktatásökológiai kutatások történetét és legfontosabb kutatási irányait illetően. El kell sajátítaniuk az alapvető kutatás-módszertani ismereteket, és megfelelő jártasságra kell szert tenniük az oktatásstatisztikai adatok, adatbázisok elemzésében is. Képessé kell válniuk kutatói feladatok ellátására, valamint eredményeik rövidebb előadás illetve tanulmány formájában történő összefoglalására. A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:  Az ökológiai gondolkodás elméleti, történeti háttere  Az ökológiai szemlélet megjelenése a társadalomtudományokban  A szociálökológia fogalmai  A hazai oktatásökológiai kutatások  Oktatásökológiai elemzés készítése Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Gyakorlati jegy a kollégium anyagára épülő szóbeli és írásbeli teljesítmények alapján. Kötelező és ajánlott irodalom: Kozma Tamás: Iskola és település. Regionális oktatásügyi kutatások. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1987. Kozma Tamás – Forray R. Katalin (szerk.): Oktatásökológia. Területi kutatások az oktatásügyben. Budapest, Oktatáskutató Intézet, 1986. Forray R. Katalin – Kozma Tamás: Társadalmi tér és oktatási rendszer. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1992. Forray R. Katalin – Kozma Tamás: Regionális folyamatok és térségi oktatáspolitika. Budapest, Oktatáskutató Intézet, 1999. A tantárgy oktatásáért felelős oktató: Györgyi Zoltán Oktató: Barta Szilvia

A tantárgy megnevezése: ISMERETELMÉLETI PROBLÉMÁK A KUTATÁSI GYAKORLATBAN A kurzus jellege:

Kreditszám:




Nincs

0+2

Félév:

Gyakorlati jegy

4

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: 1 Célok: A megismerési folyamat elemi filozófiai problémáinak, a megismerő ember alapvető jellegzetességeinek elemzésével foglalkozó paradigmák átfogó ismertetése, a nevelési és oktatási kutatás történetének ismeretelméleti szempontú közös újraértelmezése 2. Fejlesztendő kompetenciák: Tényszerű tudás szerzése az ismeretelmélet főbb paradigmáiról, a főbb kutatási, fejlesztési irányokról. A megismerés és az emberi létezés alapvető összefüggéseinek belátása, az ismeretelméleti paradigmáknak megfelelő megközelítések alkalmazására való képesség. Képesség az ismeretelmélet sajátos kérdésfeltevésének és fogalomrendszerének kezelésére. Képesség a felsőoktatásban folyó kutatási projektben résztvevő kutatók team-munkájának támogatására. A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:  Az ismeret igazsága, a kétely.  A megismerő folyamat eredménye.  Az ismeretek forrásai: az érzékelés és az értelem.  A neveléselméleti és történeti kutatások speciális ismeretelméleti problémái.  Az oktatáskutatás speciális ismeretelméleti problémái. Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Gyakorlati jegy a kollégium anyagára épülő szóbeli és írásbeli teljesítmények alapján. Kötelező és ajánlott irodalom: Forrai Gábor (szerk.): Mikor igazolt egy hit? Budapest, Osiris-Láthatatlan Kollégium , 2002. Kant: A tiszta ész kritikája. Ictus, 1995.Szelektálva Mannheim: Az ismeretelmélet szerkezeti elemzése. InTudásszociológiai tanulmányok. Budapest: Osiris, 2000. Pléh Csaba: Bevezetés a megismerés-tudományba. Budapest, Elektronikus Kiadó Kft., 1998. Ruzsa Imre – Máté András: Bevezetés a modern logikába. Budapest, Osiris Kiadó, 1997 A tantárgy oktatásáért felelős oktató: Fenyő Imre Oktató: Fenyő Imre

A tantárgy megnevezése KUTATÁS ÉS TUDOMÁNYOS KÉPZÉS A FELSŐOKTATÁSBAN A kurzus jellege:

Kreditszám:

Gyakorlat Előfeltételek: Nevtud. MA lezárt I-II szemeszter



2+0 Félév:

Gyakorlati jegy

3

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: 1. Célok: A hallgatók ismerjék meg az egyetemnek a kutatással és tudományos képzéssel kapcsolatos célrendszerét, és alapfeladatait. Ismerjék meg az egyetemi kutatás és a tudományos utánpótlás történeti hagyományait, hazai és nemzetközi tendenciáit. 2. Fejlesztendő kompetenciák: Széles körű ismeretek az az egyetemi kutatás és a tudományos utánpótlás nevelés lényegéről és irányzatairól, a hazai és nemzetközi kutatások, alapművek és fejlesztési irányok ismerete. A szamai önfejlesztés és az innováció, fejlesztési alternatívák befogadásai iránti elköteleződés és nyitottság. helyi programok véleményezésének, megtervezésének, előkészítésének és megvalósításának képessége. Sikeres projektek vezetésének, team-munkában való konstruktív részvétel képessége.

A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:  Az egyetemek kutatási alapfeladatának történeti alakulása, a modern „kutatóegyetem” koncepció kialakulása.  A tudományos továbbképzés és tudományos minősítés hazai és nemzetközi rendszereinek összehasonlítása.  A hazai egyetemi kutatások helye a nemzeti kutatás-fejlesztési-innovációs rendszerben, nemzetközi kitekintés és összehasonlítás. Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Gyakorlati jegy a kollégium anyagára épülő szóbeli és írásbeli teljesítmények alapján.

Kötelező és ajánlott irodalom:  Papanek Gábor (szerk.): A magyar innovációs rendszer főbb összefüggései. Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, Bp., 1991.  Jávorka Edit (szerk.): A kutatás-fejlesztést és az innovációt segítő módszerek és alkalmazásuk tapasztalatai az OECD országokban és Magyarországon. Oktatási Minisztérium, Bp., 2001.  Dévai Katalin: A Methodology for Benchmarking RTD Organisations in Central and Eastern Europe. BME, Bp., 2002. A tantárgy oktatásáért felelős oktató: Varga Zsolt Oktató: Varga Zsolt

A tantárgy megnevezése: KUTATÁSMÓDSZERTAN – SZAKDOLGOZAT 1. A kurzus jellege:

Kreditszám:

Szeminárium Előfeltételek: Neveléstud MA lezárt I.-II. szemesztere

Óraszám


45 Félév:

Gyakorlati jegy

3

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: 1. Célok: A kurzus célja, hogy a hallgató megismerje, elsajátítsa és a gyakorlatban alkalmazza a következőket: a neveléstudományi szakirodalom alapjait (témaválasztás, anyaggyűjtés); az oktatáskutatás alapvető eszközeit és módszereit (kvantitativ, kvalitativ); a szakdolgozat szerkesztésének eljárásait (bevezetés, elméleti rész, empirikus rész); a szakdolgozat megvédéséhez szükséges készségeket (prezentáció) és attitüdöket (vita). Cél, hogy a kurzus végére a hallgató összegyűjtse a szakdolgzat legfontosabb szakirodalmi munkáit, felépítse a dolgozat vázát, s elkészüljön a dolgozat bevezetője. (A csoportos szemináriumi foglalkozásokat 15 óra egyéni konzultáció egészíti ki.) 2. Fejlesztendő kompetenciák: Széleskörű ismeretek az egyetemi kutatás lényegéről és irányzatairól. A meghatározó hazai és nemzetközi kutatások és alapművek ismerete. Elköteleződés a szakmai önfejlesztés irányában, nyitottság a folyamatos megújulására, az újabb alternatívák megismerésére és értékeik befogadására. Képesség olyan feltáró jellegű kutatások elvégzésére, amely alapján tudományos szöveget lehet megfogalmazni. Képes tudása alapján helyi problémákat, fejlesztést véleményezni.

A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:  Műfajok, követelmények, a szakdolgozat fő részei.  A szakdolgozat témája, címe. Szakdolgozati „puskák.”  A szakdolgozat szakirodalmi alapjai. Papíralapú és elektronikus irodalmi források.  Az empirikus kutatás módszerei. Kvantitativ és kvalitativ módszerek.  A szakdolgozat részei, azok funkciója, stílusa: a bevezetés. Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: A szakdolgozat bevezetőjének elkészítése, az alapbibliográfia összeálítása. Kötelező és ajánlott irodalom:  Babbie R : A szociológiai kutatások módszerei. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2000.  Falus I. et al : Pedagógiai kutatásmódszertan. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2000.  Kozma T. : Bevezetés a nevelésszociológiába. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999. (vonatkozó fejezetek)  Kozma T., - Sike E. (szerk): Pedagógiai informatika. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2004. A tantárgy oktatásáért felelős oktató: Szabó László Tamás Oktatók: a szakdolgozati témavezetők


Kreditszám:


Óraszám


45 Félév: 3

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: 1. Célok: A kurzus célja, hogy a hallgató megismerje, elsajátítsa és a gyakorlatban alkalmazza a következőket: a neveléstudományi szakirodalom alapjait (témaválasztás, anyaggyűjtés); az oktatáskutatás alapvető eszközeit és módszereit (kvantitativ, kvalitativ); a szakdolgozat szerkesztésének eljárásait (bevezetés, elméleti rész, empirikus rész); a szakdolgozat megvédéséhez szükséges készségeket (prezentáció) és attitüdöket (vita). Cél hogy a kurzus végére a hallgató védésre alkalmas szakdolgozatot készítsen. (A csoportos szemináriumi foglalkozásokat 15 óra egyéni konzultáció egészíti ki.) 2. Fejlesztendő kompetenciák: Széleskörű ismeretek az egyetemi kutatás lényegéről és irányzatairól. A meghatározó hazai és nemzetközi kutatások és alapművek ismerete. Elköteleződés a szakmai önfejlesztés irányában, nyitottság a folyamatos megújulására, az újabb alternatívák megismerésére és értékeik befogadására. Képesség olyan feltáró jellegű kutatások elvégzésére, amely alapján tudományos szöveget lehet megfogalmazni. Képes tudása alapján helyi problémákat, fejlesztést véleményezni.

A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:  Az empirikus kutatás eredményeinek elemzése.  Az eredmények megjelenítése és szöveggé formálása.  A szakdolgozat részei, azok funkciója, stílusa: elemző és összefoglaló fejezetek, válasz a kiinduló kérdésekre.  A szakdolgozat végleges egységgé formálása. Mellékletek, prezentálás, védés. Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Védésre alkalmas szakdolgozat elkészítése. Kötelező és ajánlott irodalom:  Babbie R : A szociológiai kutatások módszerei. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2000.  Falus I. et al : Pedagógiai kutatásmódszertan. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2000.  Kozma T. : Bevezetés a nevelésszociológiába. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999. (vonatkozó fejezetek)  Kozma T., - Sike E. (szerk): Pedagógiai informatika. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2004. A tantárgy oktatásáért felelős oktató: Szabó László Tamás Oktatók: a szakdolgozati témavezetők

B/2) A felsőoktatás-pedagógiai szakirány tantárgyainak leírása

A tantárgy megnevezése: A FELSŐOKTATÁS DIDAKTIKÁJA A kurzus jellege:

Kreditszám:




Nincs

Kollokvium

2+0 Félév: 3

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: 1. Célok: A tárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a didaktika probléma- és fogalomkörének felsőoktatási aspektusait, a tudás szerveződését és tanszformációját befolyásoló felsőoktatási kontextus elemeit. Bemutassa a korszerű munkaformákat és az ezt támogató hagyományos és új infrastrukturális környezetek lehetőségeit. 2. Fejlesztendő kompetenciák: A hallgatók megismerik a felső– és felnőttoktatásban résztvevők tanulásának jellemző vonásait, ezek ismeretében képessé válnak az adekvát képzési környezetek kiválasztására illetőleg megteremtésére. Képessé válnak az egyéni tanulási utak megtervezésének támogatására, amelyhez felhasználják a felsőoktatás–pedagógiához kapcsolódó tudományterületek (andragógia, pedagógia, pszichológia) releváns eredményeit. Képessé válnak adott képzési szervezet munkakultúrájának fejlesztésére; hatékony, professzionális közreműködésre a felsőoktatás fejlesztésére irányuló akciókban, projektekben. A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:  Az oktatás folyamatára, a tudás mibenlétére és szerveződésére vonatkozó elméletek.  A tanítás és tanulás értelmezésének alapformái a 21. században.  Pedagógiai kultúra és transzformáció, a tanár szakmai kompetenciájának tartalma és feltételei.  Korszerű hallgatói munkaformák, elektronikus tanulási környezetek  A megértés problémája és kultúraközi párbeszéd a felsőoktatási szervezetekben.  Felsőoktatás és felnőttoktatás változó társadalmi környezetben. Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Az előadás és a kötelező irodalom anyagából vizsgáznak a hallgatók Kötelező és ajánlott irodalom:  Ballér Endre (199o): Bevezetés a felsőoktatás didaktikájába. Aula (131 p.)  Berner, Hans (2oo4): Az oktatás kompetenciái: Bevezetés az oktatásközpontú tervezés és a reflektív oktatás elméleti alapjaiba. Aula. (288 p.)  Didaktika szöveggyűjtemény (2oo4): Vál., szerk. és bev.: Szabó László Tamás, Kossuth  Egyetemi Kiadó (Pallas Debrecina 2.)  Jarvis, Peter (ed. 2oo2): The theory and practice of teaching. London: Kogan Page. (214

p.) 

Komenczi Bertalan (2oo7): Elektronikus tanulási környezetek. Kézirat. Habilitációs értekezés. (253 p.)

A tantárgyért felelős oktató: Szabó László Tamás Oktatók: Szabó László Tamás

A tantárgy megnevezése: A FELSŐOKTATÁS SZOCIOLÓGIÁJA A kurzus jellege:

Kreditszám:

Előadás Előfeltételek: Neveléstud MA lezárt I.-II. szemeszter


3 Az értékelés formája: kollokvium

2+0 Félév: 3

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: 1. Célok: A kurzus célja, hogy a hallgatók ismereteket sajátítsanak el a hazai és nemzetközi felsőoktatási modellekről, azok működéséről, megtanulják a felső- és felnőttoktatás tanulási környezetének adekvát fejlesztését, képessé váljanak a felsőoktatásban folyó kutatások, fejlesztések operacionalizálására. 2. Fejlesztendő kompetenciák: A felsőoktatási kutatások irányzatainak, a meghatározó hazai és nemzetközi kutatások, alapművek, kutatóhelyek és kutatók ismerete. Elköteleződés a szakmai önfejleszés irányában, nyitottság a kutatásra, innovációra, az újabb szakirodalom és kutatási eredmények megismerésére. Adekvát fejlesztési elgondolások megfogalmazásának alapjául szolgáló kutatások végzésének képessége. Képesség projektek szervezésére, team munkában való konstruktív részvételre.

A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:  A felsőoktatás mint kutatási probléma. A kutatások mai állása (hazai és nemzetközi).  Felsőoktatás-politika: társadalmi kihívások és oktatáspolitikai válaszok.  Irányítási változások és felsőoktatási reform viták (a „bolognai folyamat”).  A felsőoktatási intézmény és aktorai: hallgatók, oktatók, kutatók, adminisztrátorok.  A felsőoktatás környezete: munkavállalók és munkaadók, egyetem és régió.  A felsőoktatás jövője: felsőoktatás és LLL. Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Kollokvium az előadás anyagából és a kötelező irodalomból. Kötelező és ajánlott irodalom:  Kozma Tamás: Kié az egyetem? Budapest, Új Mandátum, 2006.  CD melléklet a Kié az egyetem c. könyvhöz  Fekete Ilona - Kozma Tamás (szerk.): Szöveggyűjtemény a felsőoktatás köréből. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2007 A tantárgy oktatásáért felelős oktató: Erdősné Pusztai Gabriella Oktató: Erdősné Pusztai Gabriella

A tantárgy megnevezése: IFJÚSÁGSZOCIOLÓGIA A kurzus jellege:

Kreditszám:




Nincs

Kollokvium

2+0

Félév: 4

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: 1. Célok: Az ifjúságszociológia tantárgy oktatásának célja, hogy hallgatók megismerkedjenek a szocializációs folyamat társadalmi meghatározottságával, s különböző ifjúságszociológiai koncepcióknak az ifjúság társadalomba való bevezetéséről, valamint a társadalomban betöltött helyéről, szerepéről alkotott felfogásával. A hallgatók áttekintést kapnak a formális és informális nevelés ifjúság értékrendjére és identitására gyakorolt hatásaival foglalkozó nemzetközi és hazai elméletekről és kutatásokról. 1. 2. Fejlesztendő kompetenciák: Az ifjúságszociológia alapfogalmainak ismerete és szakszerű interpretálása, a jelentős ifjúságszociológiai elméletek és viták megközelítésmódjának megértése. A szocializációs folyamat társadalmi meghatározottsága és az oktatásügyi problémák közötti összefüggések felismerése. A társadalmi integráció, a felnőtté válás és az önálló életkezdés késő modernitáskori problémái iránti érzékenység.

A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:  Gyerekek és fiatalok, nemzedékek közötti kapcsolatok.  Szocializáció, politikai szocializáció, állampolgári szocializáció, csoportidentitások.  A világképek megkonstruálásának tudásszociológiai problémái.  A kollektív identitások (nemzeti, állampolgári, vallási, politikai identitás) formálódása.  Identitásstratégiák. Embereszmény, magatartási, társadalmi, állampolgári eszmények. Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Kollokvium az előadás anyagából és a kötelező irodalomból. Kötelező és ajánlott irodalom:  Szabó Ildikó – Örkény Antal. Tizenévesek állampolgári kultúrája. Minoritás Alapítvány, 1998. Minoritás Könyvek 5.  Szabó Ildikó: Kollektív identitásminták a politikai szocializációban. Educatio, 2004, 4. 551–565. p.  Szabó Ildikó: A pártállam gyermekei. Tanulmányok a magyar politikai szocializációról. Bp., Új Mandátum Kiadó, 2000.  Szabó Ildikó: Nemzetfogalom és nemzeti identitás a dualizmus korában és a Horthykorszakban. Politikatudományi Szemle, 2006, 1. 201–250. p. Tantárgyfelelős: Szabó Ildikó Oktató: Vargáné Engler Ágnes

A tantárgy megnevezése: EMBERI ERŐFORRÁS-KÍNÁLAT A kurzus jellege: Előadás Előfeltételek: Neveléstud MA lezárt I.-II. szemesztere

Kreditszám:



2+0

Félév: 4

A tantárgy tanításának célja: 1. Célok: A tárgy a demográfia legfontosabb fejezeteibe valamint a demográfia és a foglalkoztatás, a munkaerő-piac és az oktatás kapcsolataiba ad betekintést. Megismerteti a hallgatókat a demográfiai fogalmakkal, forrásokkal és módszerekkel, a népesség számának és struktúrájának legfontosabb jellemzőivel, a népesedési folyamatokba, és a foglalkoztatás legfontosabb demográfiai jellemzőivel. Bemutatja a népesedéselméleteket és a népesedéspolitikákat. Kitekint az oktatás és a munkaerő-kínálat demográfiai összefüggéseire. 2. Fejlesztendő kompetenciák: A demográfiai fogalmak, források és módszerek széles körű ismerete. A népesedéselméletek és népesedéspolitikák ismerete, a felsőoktatás és a munkaerőpiac kapcsolatában jelentkező aktuális kihívások megértése. Alkalmasság pedagógiai rendszerek fejlesztésében, működtetésében és irányításában való részvételre, az ezekkel a feladatokkal kapcsolatos magyar és idegen nyelvű információ feltárására, elemzésére. Nyitottság a felső- és felnőttoktatási innovációkra, az oktatás fejlesztésében való kezdeményező szerep betöltésére. Képesség a felsőoktatás és munkaerőpiac kapcsolatát érintő olyan kutatás, fejlesztés megszervezésére, amelynek alapján adekvát fejlesztési elképzelések fogalmazhatók meg. A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:  A demográfia alapfogalmai, forrásai, módszerei.  Népesedéselméletek, népesedéspolitikák.  Az emberi erőforrás történeti alakulása Magyarországon.  Demográfia, foglalkoztatás, munkaerőpiac kapcsolata.  Oktatási rendszerek, oktatáspolitika és a munkaerőpiac. Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Kollokvium az előadás anyagából és a kötelező irodalomból. Kötelező és ajánlott irodalom  Polónyi István: Emberi erőforrás kínálat, demográfia – jegyzet (megjelenés alatt) – Debreceni Egyetem  Polónyi István: Az oktatás gazdaságtana. Budapest, Osiris, 2001.  Tímár János: A munkaerő-kínálat gazdaságtana. Aula, 1991.  Balázs J. - Horváth R: Bevezetés a demográfiába, JATEPress, 1995. A tantárgy oktatásáért felelős oktató: Polónyi István Oktató: Polónyi István

A tantárgy megnevezése: DEMOGRÁFIA A kurzus jellege:

Kreditszám:




Nincs

Kollokvium

2+0

Félév: 4

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: 1. Célok: A hallgatók megismertetése a demográfiai fogalmak és folyamatok valamint az oktatásügy jelenségei közötti összefüggésekkel. A tantárgy tanításának kiemelt alapelve arra a felismerésre eljuttatni, hogy a demográfiai adatok és folyamatok nem csupán az oktatásügy fontos bemeneti tényezői, hanem a regionális és lokális társadalom jellemzésének is karakteres eszközei, mivel a demográfiai mutatók területi változatossága egyben az oktatási intézmények működésének kiemelten fontos körülményeit képezik. 2. Fejlesztendő kompetenciák: A demográfia alapfogalmainak és legjelentősebb elméleteinek ismerete, és szakszerű interpretálása. A demográfiai változások oktatáspolitikai konzekvenciáinak felismerése. A statisztikai adatsorok értelmezésének képessége. A különböző területek demográfiai folyamatai kzötti kölcsönhatásai iránti problémaérzékenység. A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:  A népesség területi elhelyezkedése, struktúrája és mozgásai.  Globális demográfiai folyamatok és jelenségek regionális hatásai.  Magyarország népmozgalmi mutatói, főbb tendenciák.  Demográfia és a gazdasági élet kapcsolata, az emberi erőforrások jelentősége. Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Kollokvium az előadás anyagából és a kötelező irodalomból. Kötelező és ajánlott irodalom: Becsei József : Fejezetek az általános társadalmi földrajz tanulmányozásához I.-II. Budapest, JATE Média Intézet, 2001. Klinger András (szerk.): Demográfia. Budapest, KSH, 1996. Kovács Zoltán : Népesség és településföldrajz. Budapest, ELTE, 2003. A tantárgy oktatásáért felelős oktató: Teperics Károly Oktató: Teperics Károly

A tantárgy megnevezése: JOGI ISMERETEK A kurzus jellege:

Kreditszám:

Előadás Előfeltételek: Neveléstud MA lezárt I-II. szemeszter



2+0 Félév: 3

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: 1. Célok: A tárgy keretében a hallgatók a jogtudományok és a jogrendszer alapintézményeivel ismerkednek meg. Részletesen ismertetésre kerülnek azok az alkotmányjogi rendelkezések, amelyek a jogrendszer jogállami kereteit alkotják. Mind a közigazgatási jog, mind a nagy klasszikus jogterületek (büntetőjog, magánjog) intézményei bemutatásra kerülnek a félév folyamán. A hangsúlyt azonban a modern információs társadalom jogintézményeire helyezi a tárgy, az elektronikus okiratok, az adatvédelem, az informatika joganyaga a hatályos szabályozás rendszerében kerül oktatásra. 2.Fejlesztendő kompetenciák: A felsőoktatási jogi környezetének ismerete, a felsőoktatás-jogi fogalmak jelentésének ismerete. Annak a jog által biztosított lehetőségrendszernek az ismerete, amely alapját képezi a felsőoktatás-politika megvalósítáaának. A felőoktatás tömegesedésének mint az oktatást, képzést, tanulást érő kihívásnak a megértése, a felsőoktatás-politika változásainak jogi szempontú kritikai értelmezése. Képesség döntési folyamatok előkészítésére, ennek érdekében tájékozódni az adott politikai és jogi környezetben. Képesség a felsőoktatás politikai és jogi keretfeltételeinek kezelésére, a társadalmi-gazdasági és a jogi-politikai környezet interaktivitásának és adaptivitásának, a felsőoktatás-politikai folyamat jogrendszerének megtervezésére.

A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:  A jogtudományok és a jogrendszer alapintézményei.  A jogrendszer jogállami kereteit alkotó alkotmányjogi rendelkezések.  Közigazgatási jog és a nagy klasszikus jogterületek (büntetőjog, magánjog) intézményei.  A modern információs társadalom jogintézményei: az elektronikus okiratok, az adatvédelem, az informatika joganyaga a hatályos szabályozás rendszerében kerül oktatásra. Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Kollokvium az előadás anyagából és a kötelező irodalomból. Kötelező és ajánlott irodalom:  Szabó Miklós (szerk): Bevezetés a jog-és államtudományokba. Bíbor Kiadó, Miskolc, 2006. (negyedik, átdolgozott kiadás)  Szilágyi Péter: Jogi alaptan. Osiris Kiadó, Budapest, 1998. A tantárgy oktatásáért felelős oktató: Gyekiczky Tamás Oktató: Gyekiczky Tamás

A tantárgy megnevezése: ELEKTRONIKUS TANULÁSI KÖRNYEZETEK A kurzus jellege:

Kreditszám:


Heti kontaktóraszám: 3

Az értékelés formája:

Nincs

Kollokvium

2+0 Félév: 3

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: 1. Célok: A tanegységben foglalt ismeretanyaggal célunk azoknak a lehetőségeknek a bemutatása, amelyeket az infokommunikációs eszközrendszer bocsát rendelkezésre az elektronikus tanulási környezetek fejlesztéséhez. A tanárjelöltek rendszerszemléletű áttekintést kapnak az elektronikus tanulási környezet fogalmáról és fontosabb jellemzőiről, valamint megismerik az elektronikus tanulási környezetek szervezésének alapformáit. Jártasságot szereznek abban, hogy az elektronikus tanulási környezeteket néhány alapmodell alapján értelmezzék. 2. Fejlesztendő kompetenciák: Képes a tanulási-tanítási folyamat és a tanulási környezet rendszerszemléletű értelmezésére. Ismeri az elektronikus tanulási környezetek jellemzőit, tisztában van az e-learning tananyag, e-learning tanulási program, e-learning tanulási környezet fogalomkör jelentésével. Képes a folyamatosan változó elektronikus eszköz- és alkalmazásrendszer pedagógiai szempontból történő kritikus értékelésére. Nyitott a változtatásokra, folyamatosan keresi az innovatív megoldásokat a tanulási környezet fejlesztésében. Képes a tanulási folyamat előkészítésére, irányítására és támogatására elektronikus tanulási környezetben. Képes a tanulási folyamat keretfeltételeinek informatikai támogatásának, a tanulási környezet interaktivitásának és adaptivitásának, a tanítási-tanulási folyamat hatásrendszerének megtervezésére. A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:  A tanítás és tanulás rendszerszemléletű megközelítése. A tanulási környezet.  Elektronikus tanulási környezetek Infokommunikációs eszközök elektronikus tanulási környezetekben.  Tanulástámogató és tanulásszervező szoftveralkalmazások.  A világháló lehetőségrendszere a tanulás és tanulásszervezés támogatására.  Személyre szabott tanuló-központú tanulási programok tervezése elektronikus tanulási környezetekben. Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei:

Kollokvium az előadás anyagából és a kötelező irodalomból + megadott tananyagrész elearninges forgatókönyvének elkészítése (8-10 oldal). Kötelező és ajánlott irodalom: Komenczi Bertalan: Elektronikus tanulási környezetek (megjelenés alatt) Komenczi Bertalan: Informatizált iskolai tanulási környezetek fejlesztése. In Kőrösné Mikis Márta (szerk.): Iskola-Informatika-Innováció. Bp., Országos Közoktatási Intézet. Forgó.-Hauser - Kis-Tóth : Médiainformatika. A multimédia oktatástechnológiája. Líceum, Eger, 2001. Doug Brent: Teaching as Performance in the Electronic Classroom. In First Monday – peer-reviewed

journal on the internet. URL: http://www.firstmonday.org/issues/issue10_4/brent/ A tantárgy oktatásáért felelős oktató: Komenczi Bertalan Oktató: Komenczi Bertalan

A tantárgy megnevezése: FELSŐOKTATÁSI DISKURZUSOK- EGYETEMFILOZÓFIÁK A kurzus jellege:

Kreditszám:

Szeminárium


2

Előfeltételek: Az értékelés formája: Neveléstudományi MA I-II lezárt Gyakorlati jegy szemeszter

0 +2 Félév: 3

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: 1. Célok: Az egyetem szerepkeresésének, az államhatalomhoz való viszonyának, az egyetemen belül a professzorok és a diákok feladatainak filozófiai szintű bemutatása Európában, a 17. századtól napjainkig. Ezen belül különös hangsúllyal történik az angliai, a német, a spanyol és a magyar helyzetkép filozófiai és művelődéspolitikai dokumentumainak elemző-értékelő bemutatása. A felsőoktatás történeti alakulásának és modelljeinek filozófiai és műveldéspolitikai megközelítésű, elemző-értékelő bemutatása és megismerése a középkor egyetemétől napjaink tömegessé vált felsőoktatásáig. Szerves kapcsolatban egyfelől a középkori hagyományokkal, másfelől az egyetem előtt álló jelenlegi és perspektivikus elvárásokkal, célkitűzésekkel 2. Fejlesztendő kompetenciák: Széleskörű ismeretek az egyetemek, ezen belül a professzorok és a hallgatók szerepéről. A hazai és nemzetközi történeti és teoretikus kutatások, alapművek ismerete. Nyitottság az egyetem pedagógiai kultúrájának folyamatos megújulására, az innovációkra, az újabb alternatívák megismerésére és értékeik befogadására. Olyan feltáró jellegű kutatások végzésének képessége amely alapján adekvát fejlesztési ötleteket lehet megfogalmazni és megoldási javaslatokat kidolgozni.

A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:  A középkori egyetem, és hagyományai.  Európa egyetemei a 17-19. században. A Napoleoni és Humboldt-i egyetem filozófája.  A tömegesedés kihívásai a 20. században, az amerikai modell.  A felsőoktatás új, Európai modellje (az út Bolognáig és azután).  A 21. század egyetemének „filozófiája” – új oktatói szerepek. Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Gyakorlati jegy a kollégium anyagára épülő szóbeli és írásbeli teljesítmények alapján.

Kötelező és ajánlott irodalom:  

Egyetem, nevelés, értelmiségi lét. Társadalomtudományi Kör, Szeged, 1990. Prohászka Lajos: Az európai középkor, reneszánsz és 16. sz neveléstörténete. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2004 (Szerkesztette: Orosz Gábor)

A tantárgy oktatásáért felelős oktató: Buda Mariann Oktató: Buda Mariann

A tantárgy megnevezése: KOMPARATÍV ELEMZÉSEK A kurzus jellege:

Kreditszám:

Szeminárium Előfeltételek: Nincs



0+2 Félév: 3

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: 1. Célok: Az összehasonlító neveléstudomány kurzus keretein belül szervezett angol, német és francia nyelven tartott gyakorlati órákon bevezetjük a hallgatókat az idegen nyelvű tudományos diskurzus világába. A hallgatók így nemcsak a különböző országok oktatásinevelési elméletének és gyakorlatának, illetve oktatási rendszerének és oktatáspolitikájának hasonlóságaival és különbözőségeivel, hanem a nyelvhasználat és terminológiák különbségével is megismerkedhetnek. Betekintést szereznek a nemzetközi köz-, felső- és felnőttoktatási gyakorlatba, valamint elsajátítják és alkalmazzák a komparatív kutatási elméleteket és módszereket. 2. Fejlesztendő kompetenciák: A hallgatók elsajátíthatják azt az attitűdöt, hogy a különböző országokban tapasztalható oktatási jelenségeket és tényeket feltáró összehasonlító neveléstudomány az oktatás javítása érdekében vizsgálódik. Ennek következtében a tárgyat hallgató jelöltek nyitottakká válnak a felső- és felnőttoktatási innovációkra, és kezdeményező szerepet tudnak betölteni az oktatás fejlesztésében. Alkalmassá válnak nemzetközi kapcsolatok feltárására és fenntartására, és képességet szereznek a felsőoktatásban folyó kutatások megszervezésére, sikeres projektek lebonyolítására.

A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:     

Az összehasonlító neveléstudomány diszciplináris keretei. A komparatív pedagógia kutatási területei: történeti, statisztikai és összehasonlítások, rendszerelemzések. Komparatív kutatási elméletek és módszerek. Az összehasonlító neveléstudomány oktatása. Nemzetközi szervezetek közreműködése az összehasonlító neveléstudományban.

kulturális

Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Gyakorlati jegy a kollégium anyagára épülő szóbeli és írásbeli teljesítmények alapján.

Kötelező és ajánlott irodalom:    

Kozma Tamás: Az összehasonlító neveléstudomány alapjai. Budapest, Új Mandátum, 2006. Maurice Kogan – Ulrich Teichler (eds): Key Challenges to the Academic Profession. Kassel, Werkstattberichte, 2007. Judith L. Green – Gregory Camilli – Patricia B. Elmore (eds): Complementary Methods in Education Research. London, Lawrence Erlbaum Associates, Publishers, 2006. Mark Bray – Bob Adamson – Mark Mason (eds): Comparative Education Research: Approaches and Methods. Hon Kong, Comparative Education Research Centre, HKU, 2006.

A tantárgy oktatásáért felelős oktató: Kozma Tamás Oktató: Brezsnyánszky László, Szabó László Tamás, Pusztai Gabriella

A tantárgy megnevezése: E-LEARNING A kurzus jellege:

Kreditszám:




Nincs

Gyakorlati jegy

0+2 Félév: 4

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai:

1. Célok: A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek az elektronikus tanulási környezetek, keretrendszerek lehetőségeivel, problémáival, és megismerjék azok pedagógiai, felsőoktatási, felnőttképzési célú felhasználási módjait. A félév során mind használói, mind szerkesztői oldalról részletesen megismernek egy kiválasztott elektronikus oktatási keretrendszert. Képessé válnak annak működtetésére, a résztvevők tanulási sajátosságainak ismerete alapján a megfelelő képzési feltételek megteremtésére. 2. Fejlesztendő kompetenciák: Az e-learning környezetek tervezése, fejlesztése, működtetése, értékelése terén rendelkezik az önálló munkavégzés, az alkotás, problémamegoldás, döntéshozatal, valamint az együttműködés képességével és igényével, saját és a tanulók tevékenységének kritikus értékelésének és irányításának a képességével. Képes a felső- és felnőttoktatás elektronikus tanulási környezetének fejlesztését megtervezni, új képzési formák, szervezeti formák, módszerek, taneszközök helyi szintű fejlesztésének kezdeményezésére, megszervezésére, elkészítésére és értékelésére. A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:  Az elektronikus tananyagok típusai és felépítésük  Az e-learning fogalma, e-learning tananyagok  Keretrendszerek  A választott keretrendszer működtetése, tartalomfejlesztés Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: A szakirodalmi elemzést követően egy e-learninges kurzus megtervezése, néhány tananyagrész elkészítése a kiválasztott keretrendszerben (projektmunka). Kötelező és ajánlott irodalom:  Bodó Balázs: E-learning módszertan-, tananyag- és technológiafejlesztés a felsőoktatásban. Tudásmenedzsment, 2003. 2. sz. 39-45. o.  E-learning. Educatio, 2003. 3. sz (tematikus szám)  Hutter, Nagy, Mlinarics: E-Learning 2005, Műszaki Kiadó, Budapest, 2005  Komenczi Bertalan: Didaktika elektromagna? Az E-learning virtuális valóságai. Új Pedagógiai Szemle, 2004. 11. sz. 31-49. o.  Török Balázs: Az e-learning eltérő kontextusai. Educatio, 2003. 3. sz. 346-362. o.  SCORM dokumentációk (lásd: http://www.adlnet.org) A tantárgy oktatásáért felelős oktató: Buda András Oktató: Buda András

A tantárgy megnevezése: HALLGATÓI (KARRIER-) TANÁCSADÁS I. A kurzus jellege:

Kreditszám:

Szeminárium Előfeltételek: Neveléstud MA I-II lezárt szemeszter



0+2 Félév:

Gyakorlati jegy

3

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: 1. Célok: A hazai és nemzetközi szakirdalom alapján bevezetést nyújtani a hallgatóknak a a pályaorientáció, pályaszocializáció, pályakorrekció, karrierépítés témakörében. A hallgatói munkavállalás sikerességének megalapozása több tudományterület tartalmi elemeinek integrálása révén. 2. Fejlesztendő kompetenciák: Az egyetemek és a hallgatók szerepének széles körű ismerete. Hazai és nemzetközi teoretikus kutatások és alapművek megismerése a hallgatói munkavállalás, pályaszocializáció és pályaorientáció témakörében. Elköteleződés a szakmai önfejlesztés irányában nyitottság az egyetem pedagógiai kultúrájának folyamatos megújulására, az innovációkra, az újabb alternatívák megismerésére és értékeik befogadására. A pályaválasztás és pályszocializáció interdiszciplináris összefüggésekben való látása. Képesség olyan feltáró jellegű kutatások végzésére, amelyek alapján adekvát fejlesztési ötleteket lehet megfogalmazni és karrier-tanácsadási javaslatokat kidolgozni.

A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:  A munka-szocializáció, a pályaorientációs-és korrekciós tevékenység interdiszciplináris alapozása (lélektani, pedagógiai, közgazdasági, etikai, mentálhigiénés, informatikai, nonprofitmenedzsment, stb alapok).  A pályaorientáció/korrekció intézményrendszerének sajátossága, változása.  Munkaerő-piaci szolgáltatások szociológiai aspektusai.  A pálya- és munkaválasztás elméletei.  A pályatanácsadás gyakorlata Európában. Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Gyakorlati jegy a kollégium anyagára épülő szóbeli és írásbeli teljesítmények alapján.

Kötelező és ajánlott irodalom:  Szilágyi Klára: Munka-pályatanácsadás mint professzió. Új Mandátum, Budapest, 2000.  Pályaválasztási tanácsadás kézikönyve. Tankönyvkiadó, Budapest, 1992 A tantárgy oktatásáért felelős oktató: Buda Mariann Oktató: Buda Mariann

A tantárgy megnevezése: A FELSŐOKTATÓI PÁLYA MENTÁLHIGIÉNÉS KÉRDÉSEI A kurzus jellege:

Kreditszám:

Szeminárium Előfeltételek: Neveléstud MA lezárt II.szemeszter



0+2 Félév:

Gyakorlati jegy

4

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: 1. Célok: A kurzus célja bevezetni a hallgatókat a mentálhigiéné ismereteibe, megismertetni őket a mentálhigiéné alapfogalmaival és összefüggéseivel, főbb paradigmáival. 2. Fejlesztendő kompetenciák: A mentálhigiéné alapfogalmainak és összeföggéseinek ismerete. A felsőoktatói pálya mentálhigiénés kihívásainak ismerete. Érzékenység a felsőoktatói pálya mentálhigiénés problémái iránt. A kiégés jeleinek felismerése, a kiégéssel való megküzdés képessége. A mentálhigiénés tudás továbbadásának képessége. Igény és képesség arra, hogy diákjaik számára mentálhigiénés szempontból is kielégítő tanulási környezetet szervezzenek .

A tantárgy főbb tematikai csomópontjai: 1. A mentálhigiéné általános kérdései; paradigmák a mentálhigiénében. 2. Az oktatói és kutatói munka mentálhigiéniai szempontú elemzése. 3. A kiégés jelensége – veszélyek, kezelés, megelőzés. Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Gyakorlati jegy a kollégium anyagára épülő szóbeli és írásbeli teljesítmények alapján.

Kötelező és ajánlott irodalom:  Frenkl S.–Rajnik M.: Életesemények a fejlődéslélektan tükrében. Mentálhigiénés kultúra sorozat. Semmelweis Egyetem–Párbeszéd (Dialógus) Alapítvány, Budapest, 2000.  Gerevich J.: Közösségi mentálhigiéné. Gondolat, 1989.  Ónody Sarolta: Kiégési tünetek. Új Pedagógiai Szemle. 2001. 5. sz.  Tomcsányi T.: Mentálhigiénés képzés a Semmelweis Egyetemen. Egy sokoldalú, tudományközi program elmélete, gyakorlata és eredményessége. Animula, Budapest, 2002. A tantárgy oktatásáért felelős oktató: Buda Mariann Oktató: Buda Mariann

A tantárgy megnevezése: PEDAGÓGIAI ÉRTÉKELÉS A kurzus jellege:

Kreditszám:



Nincs


0+2 Félév:

Gyakorlati jegy

4

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: 1. Célok: A tantárgy célja, hogy növelje a tanárjelöltek kompetenciáját az iskolában előforduló jellegzetes értékelési helyzetek megoldásában. Ennek megfelelően a kurzus középpontjában a tanulói teljesítmények értékelése áll. A tanulói teljesítmények belső (iskolai) értékelésének kérdései mellett foglalkozunk a külső értékeléssel (vizsgarendszer) is. Rövid kitekintést teszünk a tanár és az intézmény értékelésének/önértékelésének kérdéskörére. 2. Fejlesztendő kompetenciák: A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása: a tanulók fejlődési folyamatainak, tanulmányi teljesítményeinek és személyiségfejlődésének elemző értékelése, a különböző értékelési formák és eszközök használata, az értékelés eredményeinek hatékony alkalmazása, az önértékelés fejlesztése.

A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:  A mérés, értékelés elméleti problematikája. Fogalmak, követelmények, skálák. Az értékelés szintjei, funkciói, típusai, értékelési filozófiák. Az oktatáskutatás alapjai, módszerei.  Az osztályszintű értékelés gyakorlati problematikája. Feladatlap-szerkesztés. A feladatlapkészítés alapelvei, lépései. Feladattípusok. Javítókulcs, pontozás elkészítése, itemanalízis.  A rendszerszintű értékelés. A Monitor és Pisa vizsgálatok koncepciója, tanulságai. Kompetenciamérések az iskolában. Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Gyakorlati jegy a kollégium anyagára épülő szóbeli és írásbeli teljesítmények alapján.

Kötelező és ajánlott irodalom:  Buda András, Buda Mariann, Sinka Edit: Pedagógiai eredményvizsgálatok. E-book. http://dragon.unideb.hu/~nevtud/Tanarkepzes/meres.htm  Csapó Benő (szerk.): Az iskolai tudás. Osiris, Budapest, 1998.  Vári Péter et al.: A tanulók tudásának változásai: 1. – 2. rész: a Monitor '99 felmérés előzetes eredményei. Új Pedagógiai Szemle, 2000. 6. sz. – 8. sz.  Vári Péter: PISA-vizsgálat 2000. Műszaki Kiadó, Budapest, 2003. A tantárgy oktatásáért felelős oktató: Buda András Oktató: Buda András

A tantárgy megnevezése: PEDAGÓGIAI ESETTANULMÁNY KÉSZÍTÉSE A kurzus jellege:

Kreditszám:




Nincs

Gyakorlati jegy

0+2 Félév: 2

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: 1. Célok: A tantárgy célja, hogy a hallgató saját empirikus tapasztalatai alapján ismerkedjen meg a közoktatásban folyó oktatás, nevelés sajátosságaival, a tanulási környezet jellemzőivel, immár nem a hallgató, hanem a tanár nézőpontjából. 2. Fejlesztendő kompetenciák: A kurzus végére a hallgató képessé válik pedagógiai esettanulmányok megtervezésére, elkészítésére. Megtanulja a megfelelő módszerek kiválasztását, komplex vizsgálat esetén a megfelelő minta kiválasztását, az összegyűjtött adatok elemzését. Kialakul a szakmai önfejlesztés és önreflexió igénye, ezek folyamatos gyakorlása, az önismeret fejlesztése, megtörténik az oktatói-nevelői hivatáshoz szükséges attitűd megerősítése. A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:  Az esettanulmány fogalma.  Esettanulmány tervezése.  Esettanulmány készítése.  Értékelése a kiválasztott oktatási intézményben. Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: A kurzus során a hallgatók egyénileg, vagy csoportosan elkészítenek egy esettanulmányt. A félév végén ezeket közösen értékelik, és megfogalmazzák a legfontosabb következtetéseket. Kötelező és ajánlott irodalom:  Falus Iván: A pedagógus. In Uő (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003.  Golnhofer Erzsébet: Az esettanulmány. Műszaki Kiadó, Budapest, 2002.  Szabolcs Éva: A kvalitatív kutatás metodológiája. Műszaki Kiadó, Budapest, 2001.  Tanári mesterség és (ön)reflexió. In Szabó László Tamás (szerk.): Didaktika. Debrecen, 2006, Pallas Debrecina. A tantárgyért felelős oktató: Szabó László Tamás Oktató: Buda András

A tantárgy megnevezése: A FELSŐOKTATÁS POLITIKAI ASPEKTUSAI A kurzus jellege:

Kreditszám:

Előadás Előfeltételek: Neveléstud MA lezárt I-II szemeszter



2+0 Félév:

kollokvium

3

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: 1. Célok: A kurzus célja, hogy a hallgatók megismerjék azt a folyamatot, amelyben a közel ezer éves európai egyetem évszázadai során egyrészt a tudomány fejlődése, másrészt az egyetem társadalmi funkciói rendre alakították, és olykor újraformálták annak célját, tartalmát és módszereit. Ismerjék meg a hazai és nemzetközi felsőoktatáspolitikai konetxtusok töréneti alakulását, az egyetemi autonómia és a fenntartói irányítás viszonyának, egyensúlyának típusait, a törvények és jogszabályok oktatáspolitikai célokat közvetítő hatásait. 2. Fejlesztendő kompetenciák: A különböző felsőoktatáspolitikák fogalomkörének ismerete. Az állam és az egyetem és a társadalmi-gazdasági környezet rendszerszemléletű szemlélete és értelmezése, ennek alapján a felsőoktatás politikai keretfeltételeinek kezelésének képessége. Képesség a társadalmigazdasági és politikai környezet interaktivitásának és adaptivitásának, a felsőoktatáspolitikai folyamat hatásrendszerének megtervezésére.

A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:  Az egyetem társadalmi funkcióinak alakulása, a társadalom változó elvárásai, oktatás, kutatás funkciója és viszonya.  Az európai – és angolszász – egyetem története a kezdetektől napjainkig, egyetemtípusok.  Az egyetem belső szervezete és működése, oktatók, hallgatók, adminisztrátorok.  A politika és az egyetem kapcsolata, törvényi szabályozás és finanszírozás.  Az egyetemek kapcsolatrendszere, kölcsönhatásai, az Európai Felsőoktatási Térség és a magyar felsőoktatás. Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Kollokvium az előadás anyagából és a kötelező irodalomból. Kötelező és ajánlott irodalom:  Felsőoktatási törvények. (Magyar, osztrák, angol.)  Kardos–Kelemen–Szögi : A magyar felsőoktatás évszázadai , NTK, 2000  Tarrósy István (ed): Higher Education in Hungary. OKM, 2002.  A Bologna-folyamat dokumentumai (internet).  EUA (European University Association) honlapja: www.eua.be A tantárgy oktatásáért felelős oktató: Bazsa György Oktató: Bazsa György

A tantárgy megnevezése: MINŐSÉGMENEDZSMENT A kurzus jellege:

Kreditszám:




Nincs

2+0 Félév:

kollokvium

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: 1. Célok: A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a minőségmenedzsment fogalmát, formáit, valamint alkalmazásának lehetőségeit a köz- és felsőoktatásban.

A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:  A minőségi mozgalom története. A minőségmenedzsment kialakulása. A minőségmenedzsment rendszerek jellemzői. A minőségmenedzsment fejlődésének főbb szakaszai.  Minőségirányítási rendszerek kiépítési folyamata, dokumentációs rendszere.  Az ISO 9000-es szabványrendszer fontosabb jellemzői és legfontosabb elemei.  Az ISO 9001:2000 szabvány koncepciója, legfontosabb elemei.  A minőségirányítási rendszer kiépítése, dokumentációs rendszere.  Az audit folyamatára vonatkozó alapelvek.  Az ISO 9001:2000 szabvány szerepe a szervezet eredményességének növelésében.  A TQM fogalma, alapelvei, elemei. A TQM legfontosabb eszközei. A TQM koncepciók alkalmazása. Útban a kiválóság felé. TQM és a minőséd díj modellek (EFQM) kapcsolata.  Az ISO 9000 szabványrendszer és a TQM szerepe és kapcsolata a minőségügyi rendszerek fejlesztésében.  Úton az integrált irányítási rendszerek felé. Az integrált irányítási rendszer kidolgozásának és alkalmazásának kérdései.  TQM és a Minőségmenedzsment rendszerek kiépítésének lehetőségei, módjai a köz- és felsőoktatásban. Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Kollokvium az előadás anyagából és a kötelező irodalomból. Kötelező és ajánlott irodalom:  Arthur R. Tenner, Irving J. DeToro: Teljes körű Minőségmenedzsment (TQM), Budapest, 1998.  Dr. Varga Emilné Dr. Szűcs Edit: Minőségmenedzsmet., Campus Kiadó Kht, 2005.  Bakacsi Gyula): Szervezeti magatartás és vezetés. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1996.  IFUA Horváth & Partners: Folyamatmenedzsment. Budapest, IFUA Horváth & Partners Vezetési és Informatikai Tanácsadó Kft., 2006. A tantárgy oktatásáért felelős oktató: Varga Emilné Szűcs Edit Oktató: Varga Emilné Szűcs Edit

A tantárgy megnevezése: OKTATÁSSZERVEZÉS ÉS ADMINISZTRATÍV KÖRNYEZETE A kurzus jellege:

Kreditszám:



Nincs


0+2 Félév:

Gyakorlati jegy

3/4

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: 1. Célok: A tárgy célja, hogy a hallgatók az oktatóval közösen végzett irodalom-feldologozás, illetve kiscsoportos munka keretében megismerkedjenek a felsőoktatás oktatásszervezési és az ahhoz kapcsolódó adminisztráció néhány fontos területével. Konkrét intézményi példákon keresztül áttekintést kapjanak az oktatásszervezés különböző szintű intézményi feledatairól, az adminisztráció jogi környezetéről. Megismerkedjenek az adatkezelés és kapcsolattartás szabályaival (hallgatók, oktatók, főhatóság, alumnusok.), az elektronikus adminisztrációs környezetekkel. 2. Fejlesztendő kompetenciák: A felsőoktatási intézmények oktatásszervezési feladatainak, és az ezt támogató elektronikus környezetek ismerete. Az oktatásszervezési feladatok jogi környezetének és az ebből fakadó információ-szolgáltatási, kapcsolattartási kötelezettségek ismerete. A szamai önfejlesztés és az innováció, fejlesztési alternatívák befogadásai iránti elköteleződés és nyitottság. Képesség a felsőoktatás változásahoz való adaptálódásra, team-munkában való részvételre. Az új kihívások adta feladatok konstruktív megvalósítására.

A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:  Az oktatásszervezés helye és szerepe a felsőoktatási intézmény működésében.  Az oktatásszervezést szabályozó jogi keretek és elektronikus információs környezetek (adatkezelés, adatvédelem, személyiségi jogok).  A féléves hallgatói munka szervezésének problémái.  Átoktatás és áthallgatás: kreditátvitel, oklevél és oklevélmelléklet.  Hallgatói pályakövetés, alumni-rendszerek.  Minőségügyi és minőségbiztosítási kérdések az oktatásszervezésben, hallgatói véleményezések. Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Egy témát, vagy esettanulmányt feldolgozó házi dolgozat elkészítése Kötelező és ajánlott irodalom: A felsőoktatást szabályozó törvények és rendeletek, különösen is a következők:  a 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról;  a 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól;  a 175/2006. (VIII.14) Korm. rendelet a felsőoktatási hallgatók juttatásairól;  a 2001. évi C. törvény a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről;  az 1992. évi LXIII. törvény a személyi adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról; Egyéb intézményi szabályzatok

A tantárgy oktatásáért felelős oktató: Végső János Oktató: Végső János

A tantárgy megnevezése: STRATÉGIAI TERVEZÉS A FELSŐOKTATÁSBAN A kurzus jellege:

Kreditszám:

Gyakorlat Előfeltételek:



Nincs

Gyakorlati jegy

2+0 Félév: 4

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai:

1. Célok: A tantárgy megismerteti a hallgatókat a stratégiai tervezés általános módszertanával, és felkészíti őket az intézményi fejlesztési tervek készítését megalapozó elemzések megtervezésére, azok elvégzésében részvételre, a tervezés folyamatának megszervezésében és a tervek elkészítésében, valamint a megvalósítás monitorozásában való részvételre. 2. Fejlesztendő kompetenciák: A stratégiai tervezés problémáinak, jelentőségének és módszereinek ismerete. A szamai önfejlesztés és az innováció, a fejlesztési alternatívák befogadása iránti elköteleződés és nyitottság. Képesség a felsőoktatás változásahoz való adaptálódásra, team-munkában való részvételre. Az új kihívások adta feladatok konstruktív megvalósítására. Képesség a felsőoktatási intézmények stratégiai fejlesztési terveinek kidolgozására és megvalósítására, valamint a tervek megvalósítása előrehaladásának értékelésére. A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:  A stratégiai tervezés általános jellemzői.  Intézményi jövőkép és környezeti-regioális beágyazottság: az intézményi adottságok feltárása.  Stratégiai fejlesztési terv készítésének munkafolyamata a helyzetelemzéstől a célkitűzéseken át tervek ekészítéséig.  Erőforrás-gazdálkodási és fejlesztési terv készítése.  Megvalósítási terv készítése, projektek azonosítása és kidolgozása.  A fejlesztési terv megvalósítása. Monitorozás, visszacsatolás, gördülő tervezés. Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Stratégiai munkaterv kidolgozása szemináriumi dolgozat formájában. Kötelező és ajánlott irodalom:  Csath Magdolna : Stratégiai változásmenedzsment. Aula, Budapest, 2001.  Csath Magdolna: Stratégiai tervezés és vezetés a 21. században. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 2004.  Balázs Éva (szerk.): Oktatásmenedzsment. Budapest, Okker, 1999. A tantárgy oktatásáért felelős oktató: Nagy Sándor Oktató: Nagy Sándor

A tantárgy megnevezése KUTATÁS ÉS TUDOMÁNYOS KÉPZÉS A FELSŐOKTATÁSBAN A kurzus jellege:

Kreditszám:

Gyakorlat Előfeltételek: Nevtud MA lezárt I-II szemeszter



0+2 Félév:

Gyakorlati jegy

3

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: 1. Célok: A hallgatók ismerjék meg az egyetemnek a kutatással és tudományos képzéssel kapcsolatos célrendszerét, és alapfeladatait. Ismerjék meg az egyetemi kutatás és a tudományos utánpótlás történeti hagyományait, hazai és nemzetközi tendenciáit. 2. Fejlesztendő kompetenciák: Széles körű ismeretek az az egyetemi kutatás és a tudományos utánpótlás nevelés lényegéről és irányzatairól, a hazai és nemzetközi kutatások, alapművek és fejlesztési irányok ismerete. A szamai önfejlesztés és az innováció, fejlesztési alternatívák befogadásai iránti elköteleződés és nyitottság. helyi programok véleményezésének, megtervezésének, előkészítésének és megvalósításának képessége. Sikeres projektek vezetésének, team-munkában való konstruktív részvétel képessége.

A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:  Az egyetemek kutatási alapfeladatának történeti alakulása, a modern „kutatóegyetem” koncepció kialakulása.  A tudományos továbbképzés és tudományos minősítés hazai és nemzetközi rendszereinek összehasonlítása.  Az hazai egyetemi kutatások helye a nemzeti kutatás-fejlesztési-innovációs rendszerben, nemzetközi kitekintés és összehasonlítás. Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Gyakorlati jegy a kollégium anyagára épülő szóbeli és írásbeli teljesítmények alapján.

Kötelező és ajánlott irodalom:  Papanek Gábor (szerk.): A magyar innovációs rendszer főbb összefüggései. Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, Bp., 1999.  Jávorka Edit (szerk.): A kutatás-fejlesztést és az innovációt segítő módszerek és alkalmazásuk tapasztalatai az OECD országokban és Magyarországon. Oktatási Minisztérium, Bp., 2001.  Dévai Katalin: A Methodology for Benchmarking RTD Organisations in Central and Eastern Europe. BME, Bp., 2002. A tantárgy oktatásáért felelős oktató: Varga Zsolt Oktató: Varga Zsolt

A tantárgy megnevezése: HALLGATÓI (KARRIER-) TANÁCSADÁS II. A kurzus jellege:

Kreditszám:

Szeminárium Előfeltételek: Neveléstud MA lezárt I-II. szemeszter



0+2 Félév: 4

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: 1. Célok: A kurzus célja, hogy a Hallgatói (karrier-) tanácsadás I. kurzuson megszerzett ismeretek gyakolrati alkalmazás irányába történő elmozdítása. Cél, hogy ennek révén fejlődjenek az önálló és alkotó munkavégzéshez szükséges probléma-megoldó, döntési, beilleszkedési, alkalmazkodási, innovatív képességek. 2. Fejlesztendő kompetenciák: A sikeres munkavállalás előkészítéséhez és megvalósításához szükséges mentálhigiénés, informatika, információtechnológia, non-profit menedzsment, stb ismeretek integrálása és alkalmazása. Nyitottság és érzékenység a munkaerőpiaci változások és az egyéni adottságok felismerése irányában, az egyéni lehetőségek és a külső tényezők összehangoláásnak képessége a sikeres karrier érdekében. Érzékenység az egyéni karrierutak válságperiódusai iránt, váltások szükségességének és a személyiség fejlődési folyamata közötti összefüggések megértése, képesség a megalapozott/sikeres pályakorrekcióra.

A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:  Mentálhigiénés, informatika, információtechnológia, non-profit menedzsment, stb ismeretek szerepe a munkavállalás előkészítésében.  Az életút munkával töltött szakasza.  Munkaerőpiaci lehetőségek és egyéni adottságok feltérképezése, összehangolása.  Életszerepek a munka világán kívül, karrier és önérvényesítés.  Válságok és fordulópontok az életpályában, ezek kezelése, pályakorrekció. Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Önálló munkakör-elemzés és karrier-terv elkészítése szemináriumi dolgozat formájában Kötelező és ajánlott irodalom:  Szilágyi Klára: Munka-pályatanácsadás, mint professzió. Új Mandátum, Budapest, 2000.  Szilágyi Klára: A személyiség értékelésének lehetőségei a tanácsadási folyamatban. Új Mandátum, Budapest, 2002  Szilágyi Klára: A fiatalok és felnőttek pályaorientációs és karrierépítési képességeinek szintje, fejlesztésének lehetőségei. Gondolat, Budapest, 2003 A tantárgy oktatásáért felelős oktató: Buda Mariann Oktató: Buda Mariann


Kreditszám:




0+ 2 Félév: 3

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: 1. Célok: A kurzus célja, hogy a hallgató megismerje, elsajátítsa és a gyakorlatban alkalmazza a következőket: a neveléstudományi szakirodalom alapjait (témaválasztás, anyaggyűjtés); az oktatáskutatás alapvető eszközeit és módszereit (kvantitativ, kvalitativ); a szakdolgozat szerkesztésének eljárásait (bevezetés, elméleti rész, empirikus rész); a szakdolgozat megvédéséhez szükséges készségeket (prezentáció) és attitüdöket (vita). Cél hogy a kurzus végére a hallgató összegyűjtse a szakdolgzat legfontosabb szakirodalmi munkáit, felépítse a dolgozat vázát, s elkészüljön a dolgozat bevezetője. (A csoportos szemináriumi foglalkozásokat 15 óra egyéni konzultáció egészíti ki.) 2. Fejlesztendő kompetenciák: Széleskörű ismeretek az egyetemi kutatás lényegéről és irányzatairól. A meghatározó hazai és nemzetközi kutatások és alapművek ismerete. Elköteleződés a szakmai önfejlesztés irányában, nyitottság a folyamatos megújulására, az újabb alternatívák megismerésére és értékeik befogadására. Képesség olyan feltáró jellegű kutatások elvégzésére amely alapján tudományos szöveget lehet megfogalmazni. Képes tudása alapján helyi problémákat, fejlesztést véleményezni.

A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:  Műfajok, követelmények, a szakdolgozat fő részei.  A szakdolgozat témája, címe. Szakdolgozati „puskák.”  A szakdolgozat szakirodalmi alapjai. Papíralapú és elektronikus irodalmi források.  Az empirikus kutatás módszerei. Kvantitativ és kvalitativ módszerek.  A szakdolgozat részei, azok funkciója, stílusa: a bevezetés. Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei:  A szakdolgozat bevezetőjének elkészítése, az alapbibliográfia összeálítása Kötelező és ajánlott irodalom:  Babbie R : A szociológiai kutatások módszerei. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2000.  Falus I. et al : Pedagógiai kutatásmódszertan. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2000.  Kozma T. : Bevezetés a nevelésszociológiába. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999. (vonatkozó fejezetek)  Kozma T., - Sike E. (szerk): Pedagógiai informatika. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2004. A tantárgy oktatásáért felelős oktató: Szabó László Tamás A tantárgy oktatói: a szakdolgozati témavezetők


Kreditszám:




0+2 Félév: 3

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: 1. Célok: A kurzus célja, hogy a hallgató megismerje, elsajátítsa és a gyakorlatban alkalmazza a következőket: a neveléstudományi szakirodalom alapjait (témaválasztás, anyaggyűjtés); az oktatáskutatás alapvető eszközeit és módszereit (kvantitativ, kvalitativ); a szakdolgozat szerkesztésének eljárásait (bevezetés, elméleti rész, empirikus rész); a szakdolgozat megvédéséhez szükséges készségeket (prezentáció) és attitüdöket (vita). Cél hogy a kurzus végére a hallgató védésre alkalmas szakdolgozatot készítsen. (A csoportos szemináriumi foglalkozásokat 15 óra egyéni konzultáció egészíti ki.) 2. Fejlesztendő kompetenciák: Széleskörű ismeretek az egyetemi kutatás lényegéről és irányzatairól. A meghatározó hazai és nemzetközi kutatások és alapművek ismerete. Elköteleződés a szakmai önfejlesztés irányában, nyitottság a folyamatos megújulására, az újabb alternatívák megismerésére és értékeik befogadására. Képesség olyan feltáró jellegű kutatások elvégzésére amely alapján tudományos szöveget lehet megfogalmazni. Képes tudása alapján helyi problémákat, fejlesztést véleményezni. A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:  Az empirikus kutatás eredményeinek elemzése.  Az eredmények megjelenítése és szöveggé formálása.  A szakdolgozat részei, azok funkciója, stílusa: elemző és összefoglaló fejezetek, válasz a kiinduló kérdésekre.  A szakdolgozat végleges egységgé formálása. Mellékletek, prezentálás, védés. Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Védésre alkalmas szakdolgozat elkészítése. Kötelező és ajánlott irodalom:  Babbie R : A szociológiai kutatások módszerei. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2000.  Falus I. et al : Pedagógiai kutatásmódszertan. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2000.  Kozma T. : Bevezetés a nevelésszociológiába. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999. (vonatkozó fejezetek)  Kozma T., - Sike E. (szerk): Pedagógiai informatika. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2004. A tantárgy oktatásáért felelős oktató: Szabó László Tamás A tantárgy oktatói: a szakdolgozati témavezetők

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai:

Recommend Documents