A tanári mesterszak pedagógia-pszichológia modulja az SZTE-n A tanári mesterszak pedagógia-pszichológia moduljának szerkezete az SZTE-n A diákokat a korábbi tanulmányai alapján a Tanulmányi Osztályok sorolják előre meghatározott csoportok valamelyikébe a tanári mesterszak képzési és kimeneti követelményei alapján (KKK). E besorolás dönti el, hogy kinek kell 40, 20, 10 vagy 0 kreditet teljesíteni a pedagógia-pszichológia modulban. Az első három oszlopban szerepeltetjük a foglalkozás típusát. Egy adott tárgyelemet akkor kell valakinek elvégeznie, ha az ő tanulmányi kötelezettségének megfelelő kreditmennyiség teljesítéséhez az előírt, és így a megfelelő oszlopban szerepel a típus jelzése. (Például A tanítás-tanulás fejlődéslélektani alapjai tantárgyelemet csak azoknak kell elvégezniük, akiknek 4 kredites pedagógia-pszichológia modult kell elvégeznie, azoknak pedig nem, akiknek csak 10 vagy 20 kredites a pedagógia-pszichológia modulja. A hatékony nevelés-oktatás feltételei tantárgyelem csak a 20 és 40 kredites pedagógia-pszichológia modulokba tartozik bele, ezért azoknak, akiknek csak 10 kredites modult kell végezniük, ezt nem kell fölvenniük. Végül például A tanítás-tanulás elméleti alapjai és módszerei tárgyból mindenkinek el kell végeznie egy kötelezően választható tárgyelemet, mert ez a 10, a 20 és a 40 kredites modulnak is eleme.) Kredit a bemenet függvényében 10 20 40
K
KV
KV
K KV
K KV
KV
K
K
Tárgy/Tárgyelem
A nevelés-oktatás pszichológiai alapjai K A tanítás-tanulás fejlődéslélektani alapjai K A szocializáció, a társas környezet pszichológiája K A tanulók és tanulócsoportok megismerése A nevelés célja, feladatai és módszerei K A nevelés céljai, feladatai K A hatékony nevelés-oktatás feltételei K Család és iskola A tanítás-tanulás elméleti alapjai és módszerei K A tanulás, tudás elméleti alapjai K Az oktatás szervezeti keretei, stratégiái, módszerei KV Készség- és képességfejlesztés Vagy Információs-kommunikációs technológiák az oktatásban Tantervfejlesztés és pedagógiai értékelés K A tantervelmélet és a pedagógiai értékelés alapjai KV Tantervfejlesztés Vagy Pedagógiai értékelés Egyenlőtlenségek és sajátos nevelési igények KV Egyenlőtlenségek és méltányosság az oktatásban Vagy Sajátos nevelési igények, iskolai integráció Az iskolarendszer történeti fejlődése és szabályozása K A nevelés-oktatás története és intézményei K Az iskola a társadalomban A tanári szerep, a tanári munka és fejlesztése K Tanári szerep, tanári mesterség
KreTípus dit*
Félév, óraszám/hét 1
6 2 2 2 6 2 2 2 6 2 2 2
Ea Ea Gy
2
Ea Gy Gy
2
Ea Ea Gy
2
4 2 2
Ea Gy
2 2
Gy
4 2 2 4 2
Ea Ea Ea
2
3
4
2 2
2 2
2 2
2 2
2
2 2 2
K
K
K Kommunikáció és konfliktuskezelés az iskolában 2 Gy SZV Szabadon választható Gy 3 SZV Gy Szabadon választható 1 K K Szakdolgozat Gy 5 Megjegyzések: Státusz: K=kötelező; KV=kötelezően választható; SZV=szabadon választható; Típus: Ea=előadás; Gy=gyakorlat. A tantárgyak a képzési és kimeneti követelményekben (KKK)előírt tartalmakat dolgozzák föl.
2 2 2 1
A tantárgyak összkreditértékei, az ajánlott félévek és az óraszámok a teljes, 5 féléves, 40 kredites képzési változatra vonatkoznak. A 2 féléves levelező képzésekben célszerű a pedagógia-pszichológia tárgyakat a 2. félévben elvégezni, a 3 féléves képzésekben a pedig az első két félévben. – Az ajánlott félév azt jelenti, hogy a képzés gondozója abban a félévben tartja szerencsésnek a képzés elvégzését, de amennyiben az nem ütközik előfeltételek vagy férőhelyhiány miatt akadályba, az adott tárgyelem korábban is teljesíthető.) A levelező képzésben az előadások félévi 6, a gyakorlatok félévi 8 kontaktórával folynak, amelyeket a kreditértékhez képest megfelelő önálló munka egészít ki. A kötelező tárgyakat (K) mindenkinek el kell végeznie. A kötelezően választhatóként (KV) jelölt tárgyelemekből egy tárgyon belül a megadottakból csak egyet kell elvégezni, nem kell mind a kettőt (így jön ki a tárgyra előírt kreditszám). A szabadon választható tárgy azt jelenti, hogy a szabadon választhatóként hirdetett kurzusok közül a képzés során valamikor egy megfelelő kreditértékűt el kell végezni. Az SZTE TVSZ szerint az oktatók a kurzusleírásaikban közlik a teljesítés feltételeit, az értékelési rendszerét, és ezek között a jelenlétre vonatkozó elvárásait. A foglalkozástípusok definícióival összhangban az előadásokon rendszerint ajánlott, a gyakorlatokon rendszerint kötelező a részvétel mind a nappali, mind a levelező képzésben.
A tanári mesterszak pedagógia-pszichológia moduljának tartalma az SZTE-n Az akkreditációs anyagból átemelt rövid összefoglalásokat szerepeltetjük itt tájékoztatásul. Az aktuális kurzusleírások ezeknél értelemszerűen bővebbek. Tárgyelem Elmélet Gyakorlat A nevelés- A tanítás-tanulás fejlődéslélektani alapjai A tanulók és tanulócsoportok megismerése A személyiség fejlődésével, az értelmi és érzel- A tanulók megismerésének módszerei és eszoktatás pszicholó- mi fejlődéssel kapcsolatos elméletek és kutatási közei. A megfigyelés eszközei, kérdőívek, teszgiai alapjai eredmények. A gyermekre és nevelésére, okta- tek használata. Az iskolai életben részt vevő tására vonatkozó tudományosan megalapozott személyek és csoportok (tanulók, tanulócsoporismeretek. A pszichés fejlődés életkori és egyé- tok, tanárok, nevelőtestület) kapcsolatrendszeni sajátosságai. A tanulás idegtudományi alap- rének ismerete. Iskolalátogatással (hospitálás). jai. Az érzelmek szerepe a nevelés-oktatás gyakorlatában. Az érzelmi intelligencia alkotó tényezői és szerepe Tantárgy
A szocializáció, a társas környezet pszichológiája A tanulói csoportok és a nevelőtestületek életének általános szociálpszichológiai és iskolai funkciójukból következő speciális jellemzői. A tanulók és a tanárok testi-lelki-szellemi egészségét veszélyeztető tényezők; mentálhigiéné és megküzdési stratégiák. Tantárgy
Tárgyelem Elmélet
Gyakorlat
A nevelés célja, feladatai és módszerei
Tantárgy A tanítástanulás elméleti alapjai és módszerei
A nevelés céljai, feladatai Az emberre vonatkozó, pedagógiai-pszichológiai szempontból releváns természet- és társadalomtudományi ismeretek, filozófiai elméletek. A demokratikus társadalmak nevelési céljai. Értékek a nevelésben. A nevelés hatásmechanizmusai. Értékek közvetítése a tanítási-tanulási folyamatok keretében. A demokratikus gondolkodás fejlesztése, az előítélet- és társadalmi sztereotípiamentes szemlélet kialakulásának segítése, a tolerancia és a szociális készségek fejlesztésének lehetőségei.
A hatékony nevelés-oktatás feltételei A tanulók és a tanítási folyamat megfigyelése. Prevenciós és korrekciós eljárások a fegyelmezett tanítási-tanulási körülmények biztosítása érdekében. Az önfegyelemre nevelés módszerei. A kognitív és a motivációs önszabályozás kialakításának jelentősége. Az iskolai osztály csoporttá szervezésének feladatai és módszerei. Iskolalátogatással (hospitálás). Család és iskola A család és az iskola kapcsolatának jelentősége; a kapcsolattartás tartalma, formái a mikrotársadalom felé nyitott iskolában. A szülőket a nevelési folyamatba bevonó, a tanulási és magatartási problémákat a családdal és a társadalmi mikrokörnyezettel együttműködve megoldó pedagógiai módszerek ismerete.
Tárgyelem Elmélet Gyakorlat A tanulás, tudás elméleti alapjai Készség- és képességfejlesztés A tanulásra vonatkozó tudományos ismeretek, A tanulás eredményességét alapvetően befolyátanuláselméletek, a természetes és az iskolai soló képességek, a nyelvi-kommunikációs és a tanulás hasonlósága és különbségei. A tanulói tanulási képességek szerepének ismerete. A tudás szerveződésével és változásával kapcso- transzfer és a problémamegoldás összefüggélatos ismeretek. A fogalomrendszerek kialaku- sei, szerepük a tudás alkalmazásában. lásának sajátosságai, az értelemgazdag fogalmi megértést elősegítő tanulási-tanítási módszerek VAGY ismerete. A készségek és képességek fejlődési folyamatainak ismerete. A kompetencia külön- Információs-kommunikációs technológiák az böző értelmezési kereteire és fejlesztésére vo- oktatásban natkozó ismeretek. A szakértelem és a művelt- Az információs-kommunikációs technológiák, ség kialakulásának folyamataival kapcsolatos a multimédia alkalmazási lehetőségei az oktaismeretek. A tanulás hatékonyságát, az iskolai tásban-tanulásban. teljesítményeket meghatározó kognitív, affektív és szociális tényezők ismerete. Az oktatás szervezeti keretei, stratégiái, módszerei Az oktatás szervezeti kereteinek, formáinak, stratégiáinak, módszereinek, eszközeinek és ezek hatékony alkalmazásának feltételei, módjai. Az egységesség és differenciálás jegyében megvalósuló oktatás jellemzői. A differenciált tanulásszervezés, az egyéni és a csoportmódszerek, a személyre szóló és a teljes elsajátításhoz vezető tanítási módszerek.
Tárgyelem Elmélet Gyakorlat TantervA tantervelmélet és a pedagógiai értékelés Tantervfejlesztés Az iskola és a tanár tervezési tevékenysége: pefejlesztés és alapjai pedagógiai A tanterv funkciói, típusai. A tananyag kivá- dagógiai program, helyi tanterv készítése, tanlasztását meghatározó társadalmi és kulturális menetkészítés, tématervezés (tematikus, epoértékelés tényezők, a tantervi szabályozás hazai gyakor- chális, projektterv); egyéni fejlesztési tervek lata. A pedagógiai értékelés funkciói, tárgyai, készítése, óratervkészítés, felkészülés a tanítási szintjei, viszonyítási alapjai. A közoktatási órákra. rendszer eredményességének értékelése. Az eredményes iskola. A külső és belső, a fejlesztő VAGY Tantárgy
értékelés. A minőségfejlesztés intézményi feladatai és lehetőségei. Az iskolai innováció fel- Pedagógiai értékelés adatai. A nevelési-oktatási folyamatban alkalmazható értékelés módszerei és eszközei. A tanulók tantárgyi teljesítményeinek értékelése (becslés, mérés, szöveges értékelés), az önértékelés fejlesztése. Pedagógiai mérőeszközök készítése és használata. Tantárgy
Tárgyelem Elmélet
Gyakorlat Egyenlőtlenségek és méltányosság az oktatásban Az igazságosság, az egyenlőség és a méltányosság alapelveivel és iskolai érvényesítésével kapcsolatos ismeretek. Az iskola feladatai és lehetőségei az esélyegyenlőtlenség csökkentésében és a társadalmi kohézió fejlesztésében. A hátrányos társadalmi helyzetből, a szegénységből, az előítéletekkel övezett kisebbségi létből fakadó nehézségek és az iskolai kudarc közötti általános összefüggések, az ezzel kapcsolatos konkrét kutatási eredmények ismerete.
Egyenlőtlenségek és sajátos nevelési igények
VAGY Sajátos nevelési igények, iskolai integráció A speciális nevelési szükségletek okainak, fokozatainak ismerete. A pedagógus feladatai a hátrányos, a veszélyeztetett helyzetben levő, az előítéletektől sújtott, valamint a sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatban. A hátrányok csökkentését célzó, tudományosan megalapozott pedagógiai eljárások ismerete. A befogadó pedagógia elvei, az együttnevelés gyakorlati megvalósítása, az integrált oktatás módszereinek és a lemaradó tanulók egyéni fejlesztési technikáinak ismerete. Tárgyelem Elmélet Az iskola- A nevelés-oktatás története és intézményei A magyar közoktatás történeti gyökerei és jerendszer fejlődése és lenlegi intézményrendszere. A magyar közoktatás fejlődésének társadalomtörténeti összeszabályofüggései. A közoktatás fejlődését befolyásoló zása markánsabb pedagógiai irányzatok ismerete. Tantárgy
Gyakorlat
Az iskola a társadalomban Az iskola mint szervezet, az oktatás társadalmigazdasági összefüggései, az iskolarendszer és az oktatás társadalmi meghatározottsága. A kultúraérzékeny iskola jellemzői; pluralizmus és szakmai autonómia. Az iskolarendszer fejlődése, szabályozásának rendje, működésének jogi keretei. Az Európai Unió közoktatási kultúrája és szabályozási gyakorlata. Tantárgy
Tárgyelem Elmélet
Gyakorlat
A tanári szerep, a tanári munka és fejlesztése
Tanári szerep, tanári mesterség A tanári tevékenység megalapozásához szükséges kitekintés a társtudományokra: anyanyelv, magyar kultúrtörténet, európai ismeretek, etika, jogi, társadalmi, közgazdasági, környezetvédelmi, egészségnevelési alapismeretek. A tanári szerep dimenziói, erkölcsi és jogi meghatározottsága, a hivatás gyakorlása során felmerülő társadalmi szerepelvárások és fellépő szerepkonfliktusok. A tanári önreflexió szerepe a pályán való fejlődés folyamatában. A tanári munka tudományos alapjai, kutatási háttere, a tanári mesterség tudásbázisának bővülése. A nevelés, tanítás és tanulás kutatásának alapvető módszereivel, adatelemzési eljárásaival kapcsolatos ismeretek. Az oktatási kísérletek szervezésének és az eredmények értékelésének alapvető technikái.
Kommunikáció és konfliktuskezelés az iskolában Az iskolai, illetve a tanulási-tanítási folyamatban zajló interakciók és kommunikációs folyamatok sajátosságai, elemzési szempontjainak ismerete, ezek alkalmazásának képessége. A tanári kommunikáció és a tanítási készségek fejlesztése. Konfliktushelyzetek elemzésének képessége, a tanítási folyamat kommunikációs helyzeteinek szakszerű irányítása. Mikrotanítással párosítható.
