A talajromlási folyamatok, a talajbarát gazdálkodási módszerek és a talajpolitikai intézkedések összekapcsolása

Fenntartható mezőgazdaság és talajmegőrzés

Bevezetés

adatlap sz.

A talajromlási folyamatok, a talajbarát gazdálkodási módszerek és a talajpolitikai intézkedések összekapcsolása

(Forrás: Geertrui Louwagie)

A

mezőgazdaság az európai földterületek jelentős részét foglalja el. Ennél fogva fontos szerepet játszik a természeti erőforrások és a kulturális tájkép megőrzésében, valamint a vidéki területeken az egyéb emberi tevékenységek előfeltételét képezi. A gazdálkodás évszázadokon keresztül hozzájárult a tájak és élőhelyek gazdag változatosságának létrehozásához és fenntartásához. Mindazonáltal a mezőgazdasági tevékenységek ártalmas környezeti hatással is járhatnak. A talajromlás, a talaj-, a víz- és a környezetszennyezés, az élőhelyek felaprózódása és a vadvilág eltűnése a nem megfelelő mezőgazdasági módszerek következménye is lehet. Az Európai Parlament a mezőgazdasági földhasználat környezeti kihívásait felismerve felkérte az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki kísérleti tervet a „Fenntartható mezőgazdaság és a talaj megőrzése egyszerűsített termesztési technikákkal”(SoCo) címmel. A projekt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság (DG AGRI) és a Közös Kutatóközpont (KKK) együttműködésének eredménye.

Ez az első adatlap abból a tízből, amely összefoglalja a SoCo projekt lényegi megállapításait. Három információs adatlap a talajromlási folyamatokkal, három a talajbarát gazdálkodási módszerekkel, további három pedig a talajpolitikai intézkedésekkel foglalkozik. Ez a lap az egyes információs adatlapokban bemutatott témaköröket kapcsolja össze (1. sz. adatlap). A talaj ásványi részecskékből, vízből, levegőből és szerves anyagokból – köztük élő szervezetekből – áll. Összetett, dinamikusan változó, élő erőforrás,

(Forrás: Geertrui Louwagie)

1

1. sz. adatlap: A talajromlási folyamatok, a talajbarát gazdálkodási módszerek és a

talajpolitikai intézkedések összekapcsolása

amelynek sok alapvető funkciója van: élelem és más biomassza termelése, illetve olyan anyagok tárolása, szűrése és átalakítása, mint például a víz, a szén vagy a nitrogén. A talaj élőhelyként és génállományként is szolgál, alapot biztosít az emberi tevékenységekhez, a táj és a természeti örökség, valamint a nyersanyag-ellátás számára.

a tömörödéssel (2. sz. adatlap), a talaj szervesanyag-tartalmának csökkenésével (3. sz. adatlap), valamint a szikesedéssel és a sófelhalmozódással (4. sz. adatlap). A degradációs folyamatokkal és környezeti problémákkal (mint például a vízminőség, biológiai sokféleség vagy a táj kérdése) kapcsolatos összefüggések is bemutatásra kerülnek.

A talajt egy sor degradációs folyamat érinti. E folyamatok egy része szorosan kapcsolódik a mezőgazdasághoz: a víz, a szél és a művelés hatására bekövetkező erózió; tömörödés; a talaj szervesszén-tartalmának és biológiai sokféleségének a csökkenése; szikesedés és sófelhalmozódás; talajszennyezés (nehézfémekkel, peszticidekkel, illetve nitráttal és foszfáttal). A kísérő információs adatlapokban külön foglalkozunk a vízerózióval és

A talajromlási folyamatok felvetik a talajminőség védelmének, fenntartásának és javításának szükségességét. A talaj romlásának mértékét a talaj tulajdonságai és az olyan talajalakító tényezők határozzák meg, mint az éghajlat, a földhasználat vagy a talajgazdálkodás. Bizonyos gazdálkodási rendszerek és módszerek kihatnak egy vagy több talajromlási folyamatra, és elősegíthetik a talaj erőforrásainak hatékonyabb védelmét és fenntar-

A gazdálkodási módszerek hatásai (pozitív/ negatív) a talajromlási folyamatokra, kapcsolódó környezeti problémák és gazdasági hatások, valamint a különböző módszerek ösztönzése a GAEC követelményrendszere vagy agrárkörnyezetvédelmi kifizetések, illetve mindkettő által

Vízerózió Környezetkímélő mezőgazdálkodás Művelés elmaradása vagy csökkentett művelés*

-/+

Takarónövények*

+

Vetésforgó

+

Talajbarát művelési módszerek Köztes termesztés

+

Altalajlazítás

(Forrás: Stephan Hubertus Gay)

Szintvonalas művelés

+

A talajbarát gazdálkodási infrastruktúra elemei Jelmagyarázat: *: a környezetkímélő mezőgazdálkodás alkalmazza ezeket a kiegészítő mezőgazdasági gyakorlatokat; +: megfigyelt pozitív hatás; -: megfigyelt negatív hatás; [x]: várt hatás; (x): korlátozott (pl. rövid távú) vagy közvetett hatás; üres mező: nem ismert; : a GAEC-követelmények által ösztönözve; : agrár-környezetvédelmi kifizetések által ösztönözve; : a GAEC-követelmények és az agrár-környezetvédelmi kifizetések által ösztönözve

Védőterületek

+

Teraszok

+


Bevezetés

tását. A környezetkímélő mezőgazdálkodásról (5. sz. adatlap), a talajbarát művelési módszerekről (6. sz. adatlap) és a gazdaság infrastrukturális elemeiről (7. sz. adatlap) szóló adatlapok az ilyen módszereket írják le.

ki ezt a témakört.

A politikai döntéshozók a megfelelő szakpolitikákon keresztül dönthetnek bizonyos gazdálkodási módszerek (vagy rendszerek) támogatásáról, illetve azokat kötelezővé is tehetik. A Közös Agrárpolitika (KAP) fontos szerepet játszik a talajromlási folyamatok megelőzésében, illetve lassításában. A mezőgazdasági földterületek jó mezőgazdasági és ökológiai állapotban tartásának követelményéről (GAEC) (8. sz. adatlap), az agrár-környezetvédelmi intézkedésekről (9. sz. adatlap) és a tanácsadó szolgálatokról (10. sz. adatlap) szóló adatlapok fejtik

Talajromlási folyamatok

Tömörödés

adatlap sz.

A talajromlási folyamatok, a talajbarát gazdálkodási módszerek (vagy rendszerek) és a talajra vonatkozó politikák kölcsönhatásban állnak egymással. Az alábbi táblázat áttekintést ad a kísérő adatlapokban bemutatott kapcsolatokról. A talajbarát gazdálkodási módszerek környezeti és gazdasági hatásait foglalja össze. További részletek a 2–9. sz. adatlapokban találhatók.

További olvasmányok http://soco.jrc.ec.europa.eu

Kapcsolódó környezeti kérdések

SzervesanyagSzikesedés/sófeltartalom csökhalmozódás kenése

Vízminőség

Üvegházhatást okozó gázok kibocsátása

Biológiai sokféleség

Gazdasági hatások

+

+

-/+

-/+

[+]

-/+

[+]

+

+

+

[+]

+

+

+

+

(+)

+

+

+

+

+

+

-/+

(+)

[+]

(+)

[+] [+]

-/+

+

+

-/+ -

1

1. sz. adatlap: A talajromlási folyamatok, a talajbarát gazdálkodási módszerek és a

talajpolitikai intézkedések összekapcsolása

Ez az adatlap a „Fenntartható mezőgazdaság és talajmegőrzés” (SoCo) projekt megállapításain alapul. Annak a tíz lapból álló csomagnak a része, amely a projekt három fő témaköre köré szerveződik. A lapok a következő témaköröket érintik: – Bevezetés: – 1. sz. adatlap: A talajromlási folyamatok, a talajbarát gazdálkodási módszerek és a talajpolitikai intézkedések összekapcsolása: – Talajromlási folyamatok: – 2. sz. adatlap: Vízerózió és tömörödés; – 3. sz. adatlap: A szervesanyag-tartalom csökkenése; – 4. sz. adatlap: Szikesedés és sófelhalmozódás; – Talajbarát gazdálkodási rendszerek és módszerek: – 5. sz. adatlap: Környezetkímélő mezőgazdálkodás; – 6. sz. adatlap: Talajbarát művelési módszerek; – 7. sz. adatlap: A gazdálkodási infrastruktúra talajbarát elemei; – A talajra vonatkozó politikák: – 8. sz. adatlap: A föld jó mezőgazdasági és környezeti állapotban tartásának követelménye (GAEC): – 9. sz. adatlap: Agrár-környezetvédelmi intézkedések; – 10. sz. adatlap: Tanácsadási szolgáltatások. A SoCo adatlapjai és projektjelentései a következő helyről tölthetők le: http://soco.jrc.ec.europa.eu.

Európai Bizottság

Mezőgazdaság és vidékfejlesztés

© Európai Közösségek 2009. A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett.

Május 2009



adatlap sz.

Vízerózió és tömörödés Mi az erózió? Az erózió a talaj pusztulása. Amikor az esőcseppek elérik a talajt, abból kis morzsákat választanak le a leeső cseppek méretétől és sebességétől függően. Ezt követően a levált talajmorzsákat a felszíni vízfolyás elszállítja. A talajmorzsák egy része feltölti a talaj réseit, lezárva a felszínét. Erózió akkor jön létre, amikor a csapadék mennyisége meghaladja a talaj elnyelő-képességét.

(Forrás: Agenzia per i Servizi nel Settore Agroalimentare delle Marche, Olaszország)

Mi a tömörödés?

(Forrás: Stephan Hubertus Gay)

Amikor a talaj felszínére nyomás nehezedik, tömörödés jön létre. Ez megváltoztatja a talaj olyan tulajdonságait, mint például a porozitás vagy az áteresztőképesség. A pórusok átjárhatósága megszűnik, a talajban a gáz és a víz mozgása akadályozott, emiatt kevesebb víz és oxigén áll rendelkezésre. A gyökerek növekedése korlátozottá válik.

Miért fontos az erózió és a tömörödés elleni küzdelem? A talaj sokkal gyorsabban tűnik el az erózió miatt, mint ahogyan azt a talajképződés pótolni tudná. A talaj felső rétegének eltűnése miatt csökken a termékenység, ami alacsonyabb hozamhoz vezet. Az elszállított talaj a vízfolyások szennyezéséhez, illetve feltöltéséhez is hozzájárul. A talaj tömörödése csökkenti a talaj vízmegtartó képességét, illetve a növények gyökereinek oxigénnel való ellátását. Ha a talaj kevesebb vizet tud megtartani, csökken a hozam, több lesz a vízelfolyás, így a talaj védtelenebb lesz az erózióval szemben.

Mi okoz eróziót vagy tömörödést? A vízerózió természetes folyamat: legfontosabb előidézői az erős esőzések, a domborzat, a talaj alacsony szervesanyag-tartalma, a takarónövényzet mennyisége és jellege. Ugyanakkor a vízeróziót fokozzák és felgyorsítják az olyan emberi tevékenységek, mint a nem megfelelő talajművelési technikák és termesztési módszerek, a hidrológiai feltételek megváltozása, az erdőirtás és a föld elhanyagolása, illetve a műveléssel való felhagyás. A tömörödés fő oka a nem megfelelő földgazdálkodás: ha adott méretű területen túl nagy állatállományt tartanak, a nehéz gépeket nem megfelelően használják, illetve a túl vizes terület megművelése. A nedves talaj nem eléggé erős ahhoz, hogy ellenálljon a terhelésnek, ez pedig tömörödéshez vezet.

2

2. sz. adatlap: Vízerózió és tömörödés

Milyen károkat okoz az erózió? A vízerózió által a helyszínen okozott károk

A vízerózió által távolabb okozott károk

• Szervesanyag-tartalom csökkenése • A talaj szerkezetének romlása • A talaj felszínének tömörödése • Csökkenő vízátszivárgás • A talajvíz csökkentett vízutánpótlása • A talaj felső rétegének eltűnése • A tápanyagok elszivárgása • A nagyobb méretű talajalkotó elemek arányának emelkedése. • Erek és patakok kialakulása • Növényzet gyökerének kimosása • A talaj termelékenységének csökkenése

• Vízszennyezés • A víz eutrofizációja • Árvizek • Infrastruktúrák betemetése • A csatornahálózat eldugítása • A vízfolyások medrének megváltozása • A vízi utak és kikötők hordalékkal feltöltése

Üledéklerakódás a Földközitengerben az erodált területekről származó talajrészecskékből (Olaszország) (Forrás: Agenzia per i Servizi nel Settore Agroalimentare delle Marche, Olaszország)

Érintett területek és a probléma súlyossága É

Erózió veszélye t/ha/év 0 - 0.5 0.5 - 1 1.0 - 2.0 2.0 - 5.0 5.0 - 10.0 10.0 - 20.0 20.0 - 50.0 >50

Ciprus

0

250

500

1 000

1 500

2 000 km

Példa barázdás erózióra és üledék felhalmozódásra a lejtő lábánál (Forrás: Soil Atlas of Europe)

Térkép a vízerózió veszélyéről az Európai Unió 27 tagállamában

Becslések szerint 115 millió hektár – Európa teljes földterületének nyolcada – van kitéve a vízeróziónak, és 42 millió hektárt érint a szélerózió. A mediterrán vidék talajai különösen hajlamosak az erózióra, ha a hos�szú száraz időszakokat erős esőzés követi. Becslések szerint az európai altalaj egyharmad része erősen ki van téve a tömörödésnek, míg egyötöde pedig mérsékelten. A tömörödésre való hajlam a talaj szerkezetétől függ: spektruma a legkevésbé hajlamos homoktól a vályogos homokon – a homokos vályogon – a vályogon – az agyagos vályogon – a vályogos agyagon át a természetes tömörödésre a leginkább hajlamos agyagos talajig terjed.



adatlap sz.

É

A tömörödésre való természetes hajlam Nincs talaj Alacsony Közepes Magas Nagyon magas Nincs értékelés

Cukorrépa betakarító gép (Forrás: Soil Atlas of Europe)

Ciprus

00

250 250

500 500

000 11000

11 500 500

2 000 km km

map shows the natural susceptibility of agricultural soils to compaction if they were to be exposed to Natural susceptibility This compaction. The evaluation of the soil’s natural susceptibility is based on the creation of logical connections Térkép a talaj tömörödésre való hajlamáról azrulesEurópai between relevant parameters (pedotransfer rules). The input parameters for these pedotransfer are to compaction taken from the attributes of the European soil database, e.g. soil properties: type, texture and water regime,

27 tagállamában No soil

Unió

depth to textural change and the limitation of the soil for agricultural use. Besides the main parameters auxiliary parameters have been used as impermeable layer, depth of an obstacle to roots, water management system, dominant and secondary land use. It was assumed that every soil, as a porous medium, could be compacted.

Low Medium

MAP INFORMATION Spatial coverage: 27 Member States of the European Union where data available Pixel size: 1 km Projection: ETRS89 Lambert Azimuthal Equal Area

BIBLIOGRAPHIC INFORMATION Author: Beata Houšková For more information: Beata Houšková, European Commission, Institute of Environment and Sustainability, Land Management and Natural Hazards Unit, Ispra, Italy. Email: [email protected]

Tömörödött talaj (Forrás: Soil Atlas of Europe)

Kapcsolat más talajromlási folyamatokkal és/vagy környezeti kérdésekkel High

Very high

No evaluation

Input data - source Soil data - European Soil Database v2 Land use - CORINE Land Cover 2000

Digital datasets can be downloaded from http://eusoils.jrc.ec.europa.eu/

© European Communities, 2008

A talaj azon képessége, hogy ellenáll az eróziót okozó időjárási jelenségeknek (pl. szél, eső, folyó víz) főként szerkezetétől és szervesanyag-tartalmától függ, amelyek befolyásolják a vízmegtartó képességet és azon képességét, hogy aggregátumokat vagy kérget alakítson ki. Erózió esetén a talaj felső rétegének eltűnése csökkenti a talaj termékenységét és szennyezi a vízi ökoszisztémát. A talaj termékenységének csökkenése és szerkezetének romlása végső soron elsivatagosodáshoz vezet. A talaj tömörödése kivált vagy felgyorsít más talajromlási folyamatokat, mint az erózió vagy a földcsuszamlás. A tömörödés csökkenti a vízelnyelő-képességet, ami viszont növeli a vízlefolyásokat a lejtős területeken. Emellett az alacsony áteresztőképességgel rendelkező réteg jelenléte miatt a talaj felső rétege hajlamossá válik a vízzel való telítődésre, így nehezebb lesz. Ezt a felső réteget fenyegeti a megcsúszás veszélye, vagyis földcsuszamlás alakulhat ki. Sík területeken a tömörödés vizenyősödést okozhat, amely az aggregátok romlásához és kéregképződéshez vezet. A talaj szerkezete szerves anyagokkal javítható, ezek révén ugyanis csökken a tömörödésre, az erózióra és a földcsuszamlásra való hajlam.

További olvasmányok http://soco.jrc.ec.europa.eu http://eusoils.jrc.ec.europa.eu/projects/soil_atlas/

2

2. sz. adatlap: Vízerózió és tömörödés


Európai Bizottság



Május 2009



adatlap sz.

A szervesanyag-tartalom csökkenése Mit jelent a talaj szervesanyagtartalmának csökkenése? A talaj szerves anyagai magukban foglalnak a talajban élő minden organizmust az elpusztult organizmusok maradványaival együtt, azok különböző bomlási fázisában. A talaj szervesszén-tartalma az egyszerű és összetett széntartalmú anyagok heterogén keverékéből áll össze. A szerves anyagok forrása a termények maradványai, az állati és a zöldtrágya, a komposzt és más szerves anyagok. A szerves anyagok csökkenését a lebomló organizmusok csökkent jelenléte, illetve a megnövekedett mértékű bomlás okozza, amelyet a természetes tényezőkben bekövetkezett változás és az emberi beavatkozás eredményezhet. A szerves anyagok az egészséges talaj létfontosságú összetevői; azok csökkenése leromlott talajhoz vezet.

Egy szervesanyag-tartalomban gazdag talaj (Forrás: Soil Atlas of Europe)

Miért fontos a szerves anyag, a szerves szén? A talaj szerves anyagai táplálékforrásként szolgálnak a talaj állatvilága számára, és hozzájárulnak a talaj biológiai sokféleségéhez annak révén, hogy olyan tápanyagokat raktároznak, mint a nitrogén, a foszfor és a kén; ezek járulnak hozzá leginkább a talaj termékenységéhez. A szerves szén döntően befolyásolja a talaj szerkezetét, javítja a fizikai közeget, amelyen a gyökerek áthatolnak. A szerves anyagok felszívják a vizet – a tömegük hatszorosának megfelelő mennyiségű vizet képesek megkötni – jelenlétük ezért elengedhetetlen a növényzet számára a természetesen száraz és homokos talajokban. A szerves anyagokat tartalmazó talajnak jobb a szerkezete, ami elősegíti a víz beszivárgását, valamint csökkenti a talaj tömörödésre, erózióra, elsivatagosodásra és csuszamlásra való hajlamát. Globális szinten a talajok a légkörben található szén mennyiségének mintegy kétszeresét, a növényzetben található szénmennyiségnek a háromszorosát tartalmazzák. Az európai talajok hatalmas széntárolót jelentenek, mintegy 75 milliárd tonna szerves szenet tartalmaznak. Amikor a talaj szerves anyagai lebomlanak, szén-dioxid (CO2) kerül a légkörbe, ezzel szemben a keletkezésükkor CO2-t vonnak ki onnan.

3

3. sz. adatlap: A szervesanyag-tartalom csökkenése

Mi okozza a szervesanyag-tartalom csökkenését? A talaj szervesszén-tartalmát főként az éghajlat, a szerkezet, a víztani viszonyok, a területhasználat és a növényzet befolyásolja.

Éghajlat

A szerves anyagok magasabb hőmérsékleten gyorsabban bomlanak le, ezért a melegebb éghajlaton a talaj általában kevesebb szerves anyagot tartalmaz, mint a hűvösebb éghajlatokon.

Talajszerkezet

A finom szerkezetű talajok általában több szerves anyagot tartalmaznak, mint a durva talajok, jobban megtartják a tápanyagokat és a vizet, így jó körülményeket biztosítanak a növények növekedéséhez. A durva talajok jobban szellőznek, az oxigén jelenléte pedig a szerves anyagok gyorsabb lebomlásához vezet.

A talaj hidrológiai jellemzői (vízelvezetés)

Minél nedvesebb egy talaj, annál kevesebb oxigén áll rendelkezésre a szerves anyagok lebomlásához, így azok felhalmozódhatnak.

Földhasználat (művelés)

A művelés során egyrészt oxigén kerül a földbe, másrészt emelkedik a talaj átlaghőmérséklete, amely hozzájárul a szerves anyagok gyorsabb bomlásához. A szerves anyagok mennyisége az erózió következtében is csökken, mivel az kimossa a talaj felső rétegét és a humuszt. Mindent összevetve a művelés kevesebb szerves anyagot juttat a talajba, mint a természetes növénytakaró.

Növényzet

A gyökerek nagyban hozzájárulnak a talaj szervesanyag-tartalmához. A gyepterületeken mélyebb gyökerek jönnek létre, amelyek mélyebben bomlanak le a talajban. Ezzel szemben az erdőtalajok elsősorban a felszíni hulladék bomlására vannak utalva szervesanyag-utánpótlás szempontjából. A haszonnövények több felszíni biomasszát hoznak létre, mint föld alattit. A megművelt területek szervesanyag-utánpótlása a talajgazdálkodási módszerektől függ, beleértve azt is, hogy a termények maradványait eltávolítják-e vagy otthagyják.

Érintett területek és a probléma súlyossága

Egy példa a talaj szerves széntartalmának térbeli változatosságára (Forrás: Soil Atlas of Europe)

A földhasználat legutóbbi tendenciái és az éghajlatváltozás miatt a talaj szervesszén-veszteségének mértéke megegyezik egész Európa teljes fosszilistüzelőanyagkibocsátásának 10 %-ával. Általánosságban az alacsony szervesszén-tartalmú talajok meleg, száraz éghajlaton találhatók, míg magasabb szervesszén-tartalmú talajok a hűvösebb, nedvesebb éghajlatú területeken jellemzőek. Az európai talajok legalább fele alacsony szervesanyagtartalmú: elsősorban Dél-Európában, de Franciaország, az Egyesült Királyság és Németország egyes területein is előfordulnak.



adatlap sz.

É

Aktuális szervesszéntartalom (t/ha) <20 21 - 40 41 - 60 61 - 80 81 - 100 101 - 200 201 - 400 >400

Ciprus

00

250 250

500 500

in t C/ha < 20 21 - 40

000 11000

500 11 500

000 22 000 km km

This map shows the actual carbon content of mineral soils in agricultural areas. The actual soil organic carbon content (Act SOC) refers to the amount of carbon (kg/m2 or t C/ha) derived by pedotransfer rule for the Soil Typological Units. The Act SOC (in %) is calculated from the equation: The pedotransfer rule (Jones et al. , 2004) provides its results in four classes: very low < 1.0 %, Low 1.1-2.0 %, medium 2.1-6.0 % and high > 6 %. The actual amount of soil organic carbon (kg/m2 or t C/ha) can then be calculated for each within a bioclimatic region using Act SOC = C*BD*Depth*(1-Frag), where C is the percentage of SOC content, BD is the bulk density of soil (in kg/m3 or t/ha), Depth is the thickness of a soil layer (in m) and, (1-Frag) is the content of stones (in %).

Kapcsolat más talajromlási folyamatokkal és környezeti kérdésekkel 41 - 60 61 - 80

81 - 100

101 - 200 201 - 400 > 400

Az Európai Unió 27 tagállama mezőgazdasági területeinek aktuális szervesszén-tartalmát bemutató térkép

MAP INFORMATION

BIBLIOGRAPHIC INFORMATION

Spatial coverage: 27 Member States of the European Union where data available

Authors: Vladimir Stolbovoy, Brechje Maréchal

Pixel size: 1 km Projection: ETRS89 Lambert Azimuthal Equal Area Input data - source Soil data - European Soil Database v2 Land use - CORINE Land Cover 2000 Climatic areas - Soil regions map of Europe

For more information: Vladimir Stolbovoy, European Commission, Institute of Environment and Sustainability, Land Management and Natural Hazards Unit, Ispra, Italy. Email: [email protected] Digital datasets can be downloaded from http://eusoils.jrc.ec.europa.eu/

A talaj szervesszén-tartalmának csökkenése korlátozza a talaj azon képességét, hogy tápanyagokat biztosítson a fenntartható növénytermesztéshez. Ez alacsonyabb hozamhoz vezet, és kihat az élelmiszer-biztonságra. A kevesebb szerves szén kevesebb táplálékot jelent a talajban élő organizmusok számára, vagyis csökkenti a talaj biológiai sokféleségét. A szervesanyag-tartalom csökkenése miatt romlik a talaj vízelnyelő képessége, amely több vizenyősödéshez és erózióhoz vezet. Az erózió viszont csökkenti a szervesanyag-tartalmat azáltal, hogy elmossa a talaj termékeny, felső rétegét. Félszáraz körülmények között ez még elsivatagosodáshoz is vezethet.

Az előrejelzések szerint a globális felmelegedés felgyorsítja a szerves anyagok bomlását, emiatt több CO2 szabadul fel, amely fokozza az éghajlatváltozást. Ennek következményeként az elsivatagosodás északabbra húzódhat. A hideg és nedves éghajlati viszonyok mellett meglévő szénkészletek melegebb körülmények között jelentős mennyiségű CO2-t és metánt (CH4) bocsátanak a légkörbe. Ez akkor is megtörténik, ha a vizes területeket lecsapolják, vagy a tőzeget begyűjtik. Európa még meglévő tőzegmocsarainak lecsapolása évente 30 millió tonna szenet bocsátana ki, amely akkora mennyiség, mintha az európai utakon további 40 millió autó közlekedne. © European Communities, 2008


3

3. sz. adatlap: A szervesanyag-tartalom csökkenése


Európai Bizottság



Május 2009



adatlap sz.

Szikesedés és sófelhalmozódás Mi a szikesedés és a sófelhalmozódás? A szikesedés a vízben oldódó sók felhalmozódása a talajban. Ezen sók közé tartozik a kálium (K+), a magnézium (Mg2+), a kalcium (Ca2+), a klór (Cl-), a szulfát (SO42), a karbonát (CO32-), a bikarbonát (HCO3-) és a nátrium (Na+). A nátrium felhalmozódását sófelhalmozódásnak is nevezik. A sók feloldódnak a vízben, és együtt mozognak azzal. Amikor a víz elpárolog, a sók hátramaradnak. Az elsődleges szikesedés természetes folyamatokon keresztül történő sófelhalmozódás, az anyakőzet vagy a felszín alatti víz magas sótartalma miatt. A másodlagos szikesedést az olyan emberi beavatkozások okozzák, mint a nem megfelelő öntözés, például a sókban gazdag öntözővíz és/vagy a nem megfelelő vízelvezetés.

Nátrium többlet miatti talajszerkezet leromlás (Forrás: Soil Atlas of Europe)

Miért fontos a szikesedés és a sófelhalmozódás elleni küzdelem? A sók felhalmozódása (különösen a nátriumsóké) az ökoszisztémákra nézve az egyik legnagyobb fiziológiai veszély. A só megzavarja a növények növekedését azzal, hogy korlátozza a tápanyag-felvételt és rontja a növény rendelkezésére álló víz minőségét. Hatással van a talajban található organizmusok anyagcseréjére is, és a talaj termékenységének jelentős csökkenéséhez vezet. A talaj kiterjedt szikesedése a növények sorvadását idézi elő az ozmózisnyomás növekedése és a só mérgező hatása miatt. A túlzott sómennyiség a talaj szerkezetének romlásához vezet, a talaj az oxigénhiány miatt képtelen lesz fenntartani a növények növekedését vagy az állati életet. A szikesedés növeli a talaj mély rétegeinek vízhatlanságát, ami lehetetlenné teszi a terület megművelését.

Okok A talajban történő túlzott sófelhalmozódáshoz vezető tényezők lehetnek természetiek vagy antropogének. Környezeti (természeti) tényezők, melyek szikesedéshez vagy sófelhalmozódáshoz vezetnek: • geológiai események, amelyek növelhetik a felszín alatti vizek, és ennek következtében a talaj sókoncentrációját; • természeti tényezők, amelyek a sóban gazdag felszín alatti vizet a felszínre, a felszín közelébe vagy a rétegszintre vezetik a talajvíz fölé; • a talajvíz átszivárgása a tengerszint alatt fekvő területekre, vagyis rossz vízelvezetésű mikro-medencékbe;

4

4. sz. adatlap: Szikesedés és sófelhalmozódás

• vízlefolyás olyan területekről, ahol nagy mennyiségű sót kieresztő geológiai rétegek vannak; • szél, amely a tengerparti területeken mérsékelt mennyiségű sót fúj a szárazföldre.

A talaj szikességét befolyásoló természetes tényezők az éghajlat, a talaj anyakőzete, a táj takarója, a növényzet típusa és a terep. Ember által előidézett tényezők, melyek szikesedéshez vagy sófelhalmozódáshoz vezetnek: • sókban gazdag vízzel való öntözés; • a talajvízszint megemelkedése az emberi tevékenységek következtében (szivárgás nem szigetelt csatornákból és tározókból, az öntözővíz egyenetlen elosztása, elavult öntözési módszerek, nem megfelelő lecsapolás); • trágya vagy más adalékok használata, különösen ahol az intenzív mezőgazdasági használat alatt álló területek alacsony vízáteresztő képességgel rendelkeznek, és korlátozott az átmosódás lehetősége; • sókban gazdag szennyvizek használata öntözésre; • sókban gazdag szennyvíz felszíni tárolása; • talajszennyezés sókban gazdag vízzel és ipari melléktermékekkel. A sófelhalmozódást leginkább befolyásoló, ember által előidézett tényezők a földhasználat, a mezőgazdálkodás, a területgazdálkodás és a talajromlás. A nem megfelelő öntözési gyakorlatok (mint a például a sókban gazdag öntözővíz alkalmazása) és a nem megfelelő lecsapolás szintén szikesedést okoznak. Szikesedés és sófelhalmozódás gyakran fordul elő olyan öntözött területeken, ahol a kevés csapadék, a felszín és a növényzet erős párolgása vagy a talaj szerkezeti tulajdonságai akadályozzák a só talajból történő kimosódását, amely így a felszíni rétegekben gyűlik fel. A magas sótartalmú vízzel való öntözés drasztikusan rontja a helyzetet. A tengerpart menti területeken a szikesedés összefüggésbe hozható a felszín alatti vizek túlzott kiaknázásával a növekvő urbanizáció, az ipar és mezőgazdaság igényei következtében. A felszín alatti vizek túlzott kinyerése csökkentheti a normál vízszintet, ami a tengervíz beáramlásához vezethet.

Érintett területek és a probléma súlyossága A szikesedés a Földön a legszélesebb körben elterjedt talajromlási folyamat. Európában szikesedéssel érintett talajok Magyarországon, Romániában, Görögországban, Olaszországban és az Ibériai-félszigeten találhatók. Az északi országokban az utak sóval történő jégmentesítése vezet helyi szikesedéshez. A talaj szikesedése az Unióban 1–3 millió hektárnyi területet érint. Az elsivatagosodás legfőbb okának tekinthető, ezért a talajromlás súlyos formáját jelenti. Az elmúlt évek időjárására jellemző emelkedő hőmérsékletek és csökkenő csapadékmennyiségek miatt Európában a szikesedés problémája fokozódik.

Saline deposition in a soil profile (Magyarország) (Mollic Solonetz ‑ World Reference Base for Soil Resources 2006) (Forrás: Gergely Tóth)



adatlap sz.

É

A szikesedés / sófelhalmozódás előfordulása Szikes > mint a terület 50 %-a Sós > mint a terület 50 %-a Szikes < mint a terület 50 %-a Sós < mint a terület 50 %-a Potenciálisan érintett terület

Ciprus

00

250 250

500 500

11000 000

500 1 500

2 000 000 km km

map shows27 the occurrence of salt affected areas and potentially salt affected areas in Occurrence salinisation/ Szikes és sósoftalajok az EurópaiThis Unió tagállamában agricultural areas on a scale of 1:1 000 000. To produce an overview of most significant salt-affected regions the most appropriate is to use 3 main classes (saline soils, sodic or sodification alkali soils and potentially salt-affected soils).

Saline >50 % of the area

MAP INFORMATION

BIBLIOGRAPHIC INFORMATION

KapcsolatSalinemás talajromlási folyamatokkal és/vagy környezeti <50 % of the area kérdésekkel Sodic <50 % of the area Sodic >50 % of the area

Spatial coverage: 27 Member States of the European Union where data available

Pixel size: 1 km Projection: ETRS89 Lambert Azimuthal Equal Area

Input data - source Map of salt affected soils in Europe (Szabolcs (1974))

Authors: Gergely Tóth, Kabindra Adhikari, Vladimir Stolbovoy and Katalin Bódis For more information: Gergely Tóth, European Commission, Institute of Environment and Sustainability, Land Management and Natural Hazards Unit, Ispra, Italy. Email: [email protected]

Soil data - European Soil Database A szikesedés nagyban rontja a talaj minőségét, és károsítja a talajt takaró növényzetet. A talaj szerkezetéDigital datasets can be downloaded from Land use - CORINE Land Cover 2000 Potentially affected areas © European Communities, 2008 http://eusoils.jrc.ec.europa.eu/ nek romlása miatt a szikes és sós talajokat a víz és a szél könnyebben erodálja. Amikor a talaj degradációja száraz, félszáraz vagy kevéssé nedves területen megy végbe, azt elsivatagosodásnak nevezzük. A szikesedés olyan elsivatagosodási hatásokat gerjeszt, mint a talaj termékenységének elvesztése, a talajszerkezet romlása és tömörödése, valamint a talaj kérgesedése.


4

4. sz. adatlap: Szikesedés és sófelhalmozódás


Európai Bizottság



Május 2009


Talajbarát gazdálkodási rendszerek és módszerek

adatlap sz.

Környezetkímélő mezőgazdálkodás Mi az a környezetkímélő mezőgazdálkodás, és miért hasznos? A környezetkímélő mezőgazdálkodás egy sor egymást kiegészítő mezőgazdasági gyakorlatot ölel fel. Ezek: • a talaj minimális bolygatása (csökkentett talajművelés vagy annak teljes elhagyása) a talaj szerkezetének, állatvilágának és szerves anyagainak megőrzése céljából; • a talaj állandó takarása (takarónövényzet, maradványok és talajárnyékolás) annak védelmében és a gyomok elnyomására; • változatos vetésforgók és növénykombinációk, amelyek kedveznek a talaj mikroorganizmusainak, és akadályozzák a kártevőket, a gyomnövényeket és a betegségeket.

A környezetkímélő mezőgazdálkodás célja egyrészt a mezőgazdasági termelés fellendítése a gazdálkodási források optimalizálásával, másrészt a nagymértékű talajromlás csökkentése a rendelkezésre álló talaj, víz, biológiai és külső erőforrások integrált kezelésén keresztül. A gépi megmunkálást felváltja a talaj biológiai kezelése, vagyis a mikroorganizmusok, a gyökerek és a talaj állatvilága veszik át a művelést, illetve végzi a talaj tápanyagainak kiegyensúlyozását. A talaj termékenységét (tápanyagok és víz) a talajtakaráson, a vetésforgón és a gyomkezelésen keresztül befolyásolják.

Tárcsás borona használata csökkentett talajművelés esetén (Németország) (Forrás: Stephan Hubertus Gay)

5

5. sz. adatlap: Környezetkímélő mezőgazdálkodás

Végrehajtás A környezetkímélő mezőgazdálkodást jellemzően a következő lépeseken keresztül hajtják végre, amelyek mindegyike két vagy több éven keresztül tart: • Első szakasz. Az inverziós szántás helyett csökkentett művelés, vagy annak elhagyása történik. A talajfelszín legalább harmadán rajta kell hagyni a termények maradványait, a betakarítás után pedig takarónövényzetről kell gondoskodni. Tárcsás, tüskés vagy forgóboronát kell használni (ha nincs művelés, akkor direktvetést). A hozam csökkenése előfordulhat. • Második szakasz. A talaj és a termékenység természetes javulást mutat a maradványok természetes bomlásából származó szerves anyagoknak köszönhetően. A gyomok és a kártevők mennyisége növekedhet, ezek féken tartására kémiai vagy más eszközöket kell használni. • Harmadik szakasz. A vetési minta változatossá tétele (vetésforgó). A teljes rendszer fokozatosan megszilárdul. • Negyedik szakasz. A gazdálkodási rendszer egyensúlyba kerül, a hozam pedig növekedhet a hagyományos gazdálkodáshoz képest. Ez csökkenti a kémiai anyagok használatának szükségességét a gyomnövények és a kártevők ellen, illetve a termékenység javítására. A gazdálkodóknak minden szakaszban képzésre van szükségük. A tapasztalat a gyakorlatban is megszerezhető, de akkor a hozam és a nyereség rövid távon alacsonyabb lehet. A rendszer nem alkalmas tömörödött talajokhoz, amelyeket előbb fel kell lazítani.

Előnyök A környezetkímélő mezőgazdálkodás alkalmazásából számos előny származik, amelyek némelyike (magasabb hozam, biológiai sokféleség, stb.) akkor válik nyilvánvalóvá, amikor a rendszer már megszilárdult. • A szervesszén-készlet, a biológiai aktivitás, a talajfelszín feletti és alatti biológiai sokféleség, valamint a talaj szerkezete mind javul. A nagyobb biológiai aktivitás az összefüggő, főként függőleges makro-biopórusok kialakulásában nyilvánul meg, amelyek révén javul a víz átszivárgása és a talaj ellenállása a nagy mértékű tömörödéssel szemben. A talajromlás – különösen a talajerózió és a vízelfolyás – nagyban csökken, a hozamok pedig növekednek. A vízminőség javulását elősegíti, hogy csökken a talaj és a tápanyagok vesztesége, emellett gyorsabb a peszticidek bomlása és jobb a felszívódásuk (a magasabb szervesanyag-tartalomnak és a biológiai aktivitásnak köszönhetően). A széndioxid-kibocsátás csökken a gépek használatának mérséklése és a szerves szén növekvő felhalmozódása miatt. A környezetkímélő mezőgazdasági módszerek évi 50–100 millió tonna szenet tudnának megkötni az európai talajokban, amely 70-130 millió autó kibocsátásának felel meg. • A föld előkészítésével és a gyomtalanítással kapcsolatos munka- és energiaráfordítás jelentősen csökken. • Csökken a trágyázás, valamint a talaj helyreállítására irányuló beavatkozások szükségessége.

Hátrányok

Közvetlen vetés (szántás nélküli eszköz) alkalmazása (Forrás: Jana Epperlein, Gesellschaft für konservierende Bodenbearbeitung e.V., Németország)

• Általában öt-hét éves átmeneti időszak telik el, amíg a környezetkímélő mezőgazdaság eléri az egyensúlyt. Az első években alacsony lehet a hozam. • Ha a szezonális tényezőket nem vesszük figyelembe, a kémiai anyagok nem megfelelő alkalmazása növelheti a kimosódás kockázatát, mivel a víz gyorsabban jut át a



adatlap sz.

Kukoricatermesztés szántás nélkül: az előző termény maradványai a talajt borítják jól láthatóan a kukorica alatt (Németország) (Forrás: Jana Epperlein, Gesellschaft für konservierende Bodenbearbeitung e.V., Németország)

biopórusokon. • Amennyiben a vetésforgó, a takarónövényzet és/vagy a termények változatossága nem igazodik az optimálishoz, még több vegyszerre lehet szükség a gyomnövények és a kártevők féken tartására. • A dinitrogénoxid-kibocsátás (N2O) megnő az átmeneti időszak alatt. • A gazdálkodóknak kezdetben be kell fektetniük speciális gépekbe, és gondoskodni kell arról, hogy ésszerű áron hozzájussanak a helyi viszonyoknak megfelelő takarónövények vetőmagjaihoz. • A gazdálkodóknak átfogó képzést, továbbá szakképzett tanácsadó szolgálathoz való hozzáférést kell biztosítani. A hagyományos gazdálkodáshoz képest alapvető megközelítésbeli változásra van szükség.

Sikertörténetek Európában a nem szántott területek aránya Finnországban és Görögországban a hasznosított mezőgazdasági területek mintegy 10 %-a, a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban mintegy 5 %-a. A csökkentett művelésű területek Finnországban és az Egyesült Királyságban a hasznosított mezőgazdasági területek majdnem felét teszik ki, míg Portugáliában, Németországban és Franciaországban negyedét. A Dél-Pireneusok régióban (Franciaország) 2006-ban a téli vetések háromnegyede, a tavaszi vetések negyede csökkentett műveléssel történt. Ugyanebben az évben a takarónövényzet a tavaszi vetés területének ötödét tette ki, ami háromszorosa a 2001-es évinek.

További olvasmányok http://soco.jrc.ec.europa.eu www.fao.org/ag/ca/ www.fao.org/ag/catd/ www.ecaf.org/First.html http://kassa.cirad.fr/ www.sowap.org/

5

5. sz. adatlap: Környezetkímélő mezőgazdálkodás


Európai Bizottság



Május 2009



adatlap sz.

Talajbarát művelési módszerek A talajbarát művelési módszerek segítik a talaj erőforrásainak jobb védelmét. Fő típusai a köztes termesztés, az altalajlazítás és a szintvonalas gazdálkodás, amelyekről az alábbiakban lesz szó.

Köztes termesztés

Mi a köztes termesztés, és miért hasznos? A köztes termesztés azt jelenti, hogy ugyanazon a földterületen ugyanazon vegetációs időszakban két vagy több fajta növényt vetnek felváltva, egymás melletti, változó szélességű sorokba vagy különböző mélységekbe (egymás alá vetés). Ez előmozdítja a különböző növényfajok vagy -fajták közötti kedvező kölcsönhatást.

Előnyök Az egymás mellé vetett megfelelően kiválasztott növények közötti versengés és komplementaritás növeli a termesztési rendszer általános stabilitását, beleértve a kártevőknek, a betegségeknek és a gyomoknak való jelentős ellenállást is. Ez a gyakorlat kedvező hatással van a talaj porozitására, a biológiai sokféleségre, támogatja a tápanyagciklusokat, és megnövekedett hozamot eredményez. Mindent egybevetve a rendelkezésre álló erőforrások jobb felhasználását jelenti.

Hátrányok A köztes termesztésnél nagyon gondosan kell megválasztani a vetéskombinációt. A köztes termesztés esetén kisebb lehet a hozam, mint a monokultúrában, amennyiben szélsőséges verseny alakul ki az erőforrásokért. A vetőmagok beszerzésének és a magágy előkészítésének költségei magasak lehetnek.

Sikertörténet Köztes vetés a Svratka folyó medencéjében (Cseh Köztársaság) Ezen a területen nagyon nagy a talajromlás veszélye. A köztes termesztés (egymás alá vetés) az egyik fő módszer a veszély sikeres kezelésére, és ezt széleskörűen alkalmazzák is, különösen az ökogazdálkodásban. Az alávetett növényeket (mint a fű vagy a lucerna) akkor vetik el, amikor a fő termény (pl. búza) még növekedik. Ezek a növények a fő termény betakarítása után megakadályozzák a talaj erózióját és a tápanyagok kimosódását, és növelik a föld fölötti biológiai sokféleséget is. Összességében a köztes termesztés megelőzi a víz- és a széleróziót, a szervesanyag-tartalom csökkenését, a diffúz talajszennyezést, és tágabb értelemben a terület károsodását. A gyakorlatot agrár-környezetvédelmi intézkedések is támogatják, ösztönözve a gazdálkodókat alkalmazására.

Forrás: SoCo esettanulmány

Búza köztesművelése, kukorica és len a lejtős területen (Franciaország) (Forrás: Solagro, Franciaország)

6

6. sz. adatlap: Talajbarát művelési módszerek

Altalajlazítás

Mi az altalajlazítás, és miért hasznos? Hosszú távon a szántás és a nehéz gépek folyamatos használata kemény altalajt és tömörödött talajrétegeket eredményezhet. Ezek akadályozhatják a gyökerek növekedését, valamint a víz és a tápanyagok beszivárgását. Az altalajlazítás célja a talaj elveszett tulajdonságainak helyreállítása, amely magában foglalja az összetömörödött talajrétegek fellazítását a szántási mélység alatt is – anélkül, hogy a rétegeket felforgatná. Az altalajlazító munka mélységét a tömörödés mértékének, és e mélységben a talaj nedvességének megfelelően kell meghatározni.

Előnyök Az altalajlazítás következtében javul a gyökerek növekedése, a víz- és a tápanyag-beszivárgás. Ez segíti a felszíni vízelfolyás csökkentését, továbbá hozamnövelő hatású.

Hátrányok Az altalajlazítás sok energiát igényel. A tevékenység helyreállító jellegű, vagyis ha a tömörödés és a gyenge talajszerkezet okait nem szüntetik meg, akkor a tömörödés rövid időn belül újra megjelenhet. Az altalajlazítás kevésbé hatékony a nem megfelelő legelői állattartás miatt bekövetkezett felszíni tömörödés csökkentésére.

Sikertörténet Altalajlazítás Belozem faluban (Dél-Bulgária) Dél-Európában a szikesedés az egyik legsúlyosabb talajromboló folyamat. Bulgáriában több mint 35 000 hektár a szikes talajok területe. Belozemben a földek 40 %-át érinti a szikesedés. Az időnkénti altalajlazítás (40–45 cm-ig) hatásosnak bizonyult a nehéz talaj tömörödése és szikesedése ellen. Növeli a víz beszivárgását, és csökkenti a magas sótartalmú felszín alatti vizek hajszálcsöves felfelé mozgását. Javítja a talaj vízelvezetését, és megkönnyítheti a talaj felső részében található sótöbblet kimosódását. E gyakorlat hatása azonban csak akkor hosszú életű, ha mellette talajjavító intézkedéseket is bevezetnek.


Altalajlazító (Forrás: Roger Langohr, Universiteit Gent, Belgium)



adatlap sz.

Szintvonalas művelés

Mi az a szintvonalas művelés, és miért hasznos? A szintvonalas művelés azt jelenti, hogy az olyan művelési tevékenységek, mint a szántás, a barázda-kialakítás és az ültetés szintvonalak mentén történik (a vízfolyás irányára merőlegesen, nem pedig fel és le a lejtőn). Célja vízmegtartó réteg kialakítása a talaj felszínén, illetve a lefolyás lassítása azáltal, hogy több ideje marad a víznek a talajba való beszivárgásra.

Előnyök A szintvonalas művelés növeli a talaj áteresztőképességét, valamint csökkenti a művelés miatt bekövetkező vízveszteséget és eróziót.

Hátrányok A 10 %-nál meredekebb lejtőkön a szintvonalas szántást olyan intézkedésekkel kell kombinálni, mint a teraszos művelés vagy a sávos vetés. A szintvonalas művelés hatékonysága a víz és a talaj megtartása tekintetében a rendszer kialakításától függ, de olyan tényezők is közrejátszanak, mint a talaj, az éghajlat, a lejtőmeredekség és az egyes földek használatának típusa.

Sikertörténet Szintvonalas művelés a Guadalentín-medencében (Murcia, Spanyolország) Ebben a régióban hagyományosan a vízeróziót tekintik a talajt leginkább károsító folyamatnak. Az elfogadott fő megelőző módszerek a szintvonalas művelés, a meredek lejtőkön a soros művelés és a csökkentett művelés. A szintvonalas művelést a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat Kódexének bevezetése óta (2001) széles körben alkalmazzák, és ebben a régióban – kölcsönös megfeleltetés alapján – 2005 óta kötelező. A szintvonalas művelés nagyon hatékony a vízerózió mérséklésében.


További olvasmányok http://soco.jrc.ec.europa.eu ftp://ftp.fao.org/agl/agll/docs/lw8e.pdf

6

6. sz. adatlap: Talajbarát művelési módszerek


Európai Bizottság



Május 2009



adatlap sz.

A gazdálkodási infrastruktúra talajbarát elemei A gazdálkodási infrastruktúra elemei hozzájárulhatnak a talaj erőforrásainak hatékonyabb védelméhez. A következőkben a különböző védőterületekről és a teraszokról lesz szó.

Védőterületek

Mik azok a védőterületek, és miért hasznosak? A védőterületek olyan területek vagy földsávok, amelyeken állandó növénytakaró van. Alkalmazhatók folyóvizek, tavak, szintvonalak, mezőhatárok mentén, illetve a mezőkön belül is. Példák a védelmi területekre: • A fűsávok fűnemű növényekkel bevetett területek, feladatuk a közeli mezőkről származó hordalékok és szennyező anyagok megállítása, mielőtt azok vízfolyásokhoz vagy érzékeny területekhez érnek. • A sövények bokorszerű növények sávjai, a földterületek határainak jelölésére, illetve az állatok átjutását megakadályozó kerítésként szolgálnak. Szerepet játszhatnak a szomszédos mezőkről származó hordalék és szennyező anyagok megszűrésében, illetve a peszticidek átsodródásának megakadályozásában, különösen a magas termények permetezésekor. • A fűvel szegélyezett vízi utak széles, sekély, csészealj alakú, növényzettel körülvett csatornák, amelyek célja a felszíni vizek terelése a gazdaságon belül, talajerózió okozása nélkül. A fűszerű növények lelassítják a víz folyását, és megvédik a csatorna oldalát a part beomlásos vagy barázdás eróziójától, különösen, amikor a vízgyűjtő terület felszíne viszonylag nagy. • A szélfogók fa- vagy bokorsorokból állnak. Céljuk a szélsebesség és a szélerózió csökkentése, és így a fiatal vetés védelme, továbbá a hó és a talaj átsodródásának megakadályozása. • A folyóparti védőterületek a szennyezőket szűrő füves, fás vagy bokros zónák a vízfolyások mellett.

Mezővédő erdő/cserje-sáv a szántóföld mentén (Somerset, Egyesült Királyság) (Forrás: Geertrui Louwagie)

Végrehajtás A védőterületek létrehozása jelentheti füves sávok, sövény- vagy fasorok, illetve ezek kombinációjának telepítését. Általában karbantartásukra is szükség van a szűrés hatékonyságának és a túlzott növekedés megállításának biztosítására, ellenkező esetben károsodhat a termény. Néhány európai országban a víztestekkel határos termőföldek széleinél kötelező a védősávok kialakítása.

Előnyök A védőterületek csökkenthetik a víz- és a szélerózió hatásait. Ennek megfelelően jelentősen csökkenthetik a mezőgazdasági vízfolyásoktól a víztestekbe jutó hordalék és tápanyag mennyiségét, illetve megelőzhetik a peszticidek átsodródását a mezőkről a víztestek, utak vagy más területek felszínére. A szélfogók a fa magasságának húszszorosával megegyező távolságban megfelezhetik a szél sebességét, és felfogják a levegőben található szennyezők és talajrészecskék áramlását. Így hozzájárulnak a tisztítási műveletek (mint pl. a hordalék-eltávolítás) költségeinek csökkentéséhez. A védőterületek megváltoztathatják a táj képét. Idővel félig természetes élőhellyé alakulhatnak, otthont adva a gazdaságban egy sor vadon élő állatnak, és folyosóhálózatot biztosítva az állat- és növényvilág mozgása számára. Akkor a

7

7. sz. adatlap: A gazdálkodási infrastruktúra talajbarát elemei

Mi a teraszos művelés, és miért hasznos?

A hagyományos sövény folyosóként szolgál a vadon élő állatok mozgásához (County Sligo, Írország) (Forrás: Geertrui Louwagie) leghatékonyabbak, ha az átfogó erőforrás-megőrzési rendszer részeként tervezik meg őket. A védőterületek hasznos termékekkel (gyümölcs, fa, takarmány, stb.) is szolgálhatnak, hozzájárulva a gazdaság termelésének diverzifikációjához.

Hátrányok Bizonyos feltételek mellett a védőterületek létesítése a termelőterület csökkenését is eredményezheti. A védőterület növényei versenyezhetnek a termesztett növényekkel az elérhető forrásokért (különösen a szélfogók esetében), illetve a gépek mozgatásához rendelkezésre álló terület is csökkenhet. Mivel szükség van karbantartásukra, további költségek is felmerülnek. Végezetül a védőterületek a talajromlás hatásait csökkentik, nem pedig az okát: például megszűrik a vízfolyások által szállított részecskéket, de az eróziót nem előzik meg.

Sikertörténetek Számos védőterület-típus gyakori jelenség Európában. A 27 tagú Unió területén Írországban és az Egyesült Királyságban legsűrűbb a sövényhálózat. A szélfogók széles körűen elterjedtek több nagy európai síkságon, Franciaországban pedig nagyon gyakoriak a fűvel benőtt vízi utak.

Teraszos művelés Köves teraszok olajfákkal Les Garrigues (Cataluña, Spanyolország) (Forrás: Geertrui Louwagie)

A teraszok több közel vízszintes párkányból állnak, amelyeket a szintvonalak mentén, egymástól megfelelő magasságban építenek meg, és általában kőfalakkal támasztanak alá. A teraszos művelést általában arra használják, hogy olyan lejtőkön is lehetséges legyen a termelés, ahol a lejtés és a talajmélység miatt rendes körülmények között nem lehetne növényt termeszteni, továbbá a vízlefolyás mérséklése és a talaj vízmegtartó képességének növelése céljából.

Végrehajtás A lejtőt a szintvonal mentén átvágják, és a talajt újrarendezik egy művelésre alkalmas párkány kialakítása céljából. Általában kőből készült töltést építenek a terasz megtartására. Mivel egységnyi területenként nagy mennyiségű vágásra és feltöltésre van szükség, a teraszok építése a könnyen erodálódó talajok esetében nem a legkedvezőbb megoldás. A teraszos művelést a múltban gyakran alkalmazták, ezért bizonyos területeken a kulturális örökség részeként maradt fenn.

Előnyök A teraszok megkönnyítik a földművelést a lejtős területeken, csökkennek a vízelfolyások és javul a vízmegtartás. A régi teraszok jó állapotban tartása általában megkönnyíti az erózió megelőzését, és biztosítja a hagyományos tájak fennmaradását.

Hátrányok Az új teraszok építése nagy munka- és energia-



adatlap sz.

befektetést igényel. Jelentős mennyiségű talaj megmozgatásával jár, terheli a tájat és a környezetet általában. A teraszok gondos karbantartást igényelnek, elhanyagolás esetén pedig erodálódhatnak. Ezenkívül a teraszok gyakran távoli vagy megközelíthetetlen területeken helyezkednek el, ahonnan hiányzik a képzett munkaerő és elvándorolt a népesség. A teraszos művelés nem alkalmas a nagy és nehéz gépeket igénylő gazdálkodáshoz.

Sikertörténetek Óriási területeket foglalnak el teraszok a mediterrán térségben (Spanyolország, Portugália, Görögország, Olaszország, Dél-Franciaország Ciprus, Málta), ahol általában szőlő és olajfa-ültetvények színterei. A teraszokat több nemzeti vidékfejlesztési program a kulturális örökség fontos jellegzetességeként tünteti fel.


Szőlőhegyi teraszok (Forrás: Agripublications European Commission)

Védőterületek ftp://ftp.fao.org/agl/agll/docs/lw8e.pdf

Teraszos művelés http://www.fao.org/docrep/T0321E/T0321E00.htm http://www.fao.org/docrep/T1765F/T1765F00.htm

7

7. sz. adatlap: A gazdálkodási infrastruktúra talajbarát elemei


Európai Bizottság



Május 2009


A talajra vonatkozó politikák

adatlap sz.

A föld jó mezőgazdasági és környezeti állapotban tartásának követelménye (GAEC) Háttér A kölcsönös megfeleltetés a Közös Agrárpolitika része, és sokrétű szerepe van a talaj megőrzésében. A kölcsönös megfeleltetéshez olyan ellenőrzési és szankcionálási mechanizmus tartozik, amely a környezetvédelmi, köz-, állat- és növény-egészségügyi és állatjólléti területen megállapított szabályoknak való meg nem felelés esetén a közvetlen támogatás csökkentéséhez vezet. Emellett a kölcsönös megfeleltetés kiterjed a föld jó mezőgazdasági és ökológiai állapotban tartásának követelményére (GAEC). A tagállamok a közös keretnek megfelelően nemzeti vagy regionális szinten határozzák meg azt, hogy ez mit jelent. A kölcsönös megfeleltetés alkalmazandó a közvetlen jövedelem-kifizetésekre, valamint a vidékfejlesztés alapján nyújtott környezeti kifizetések többségére. A kölcsönös megfeleltetés minimumkövetelményeket vagy referenciaszinteket határoz meg az önkéntes agrár-környezetvédelmi intézkedések (9. sz. adatlap) tekintetében, és a kölcsönös megfeleltetési szabályokon és kötelező előírásokon túlmutató környezeti kötelezettséget vállaló gazdálkodóknak további kifizetések járnak.

A talajromlási folyamatokra gyakorolt hatás A GAEC-követelmények között egy sor a talajerózió elleni védelemmel, a talaj szervesanyag-tartalmának és szerkezetének megőrzésével, az élőhelyek romlásának elkerülésével és a vízkezeléssel kapcsolatos szabály szerepel. A növényzettel nem borított terület minimalizálása és a teraszok megtartása közvetlenül hozzájárul a talajerózió megelőzéséhez, a növénymaradványok felhasználása és a vetésforgó pedig segít a talaj szervesanyag-tartalmának megtartásában. Az élőhelyekre és a vízminőségre vonatkozó előírások betartása – mint a táj sajátosságainak megtartása, a vízfolyások mentén védősáv kialakítása vagy a beavatkozás elkerülése – segíthet a vízerózió mérséklésében, és várhatóan hozzájárul a talaj biológiai sokféleségéhez. A föld állandó legelőként való használatának egyik előnye a talaj szervesanyag-tartalmának megtartása. Végül az öntözővíz megfelelő használata segít a szikesedés és a sótartalom féken tartásában. A kölcsönös megfeleltetés általánosságban növelte a gazdálkodók tudatosságát a talajromlással, valamint az annak megelőzésére szolgáló szabályok bevezetésének környezetvédelmi hátterével kapcsolatban.

A szőlősorok közötti takarás zöldtrágyaként is szolgál (RheinlandPfalz, Németország) (Forrás: Geertrui Louwagie)

8

8. sz. adatlap: A föld jó mezőgazdasági és környezeti állapotban tartásának

követelménye (GAEC)

A GAEC meghatározásának közös kerete (a 73/2009/EK tanácsi rendelet III. melléklete) Probléma Talajerózió: a talaj védelme megfelelő intézkedések révén A talaj szervesanyag-tartalma: a talaj szervesanyag-tartalmának fenntartása megfelelő módszerek révén.

Kötelező szabályok Minimális talajborítás

Talajmegtartó teraszos művelés

Termőhely-specifikus minimális földgazdálkodás Tarlóművelés

Talajszerkezet: a talajszerkezet fenntartása megfelelő intézkedések révén A környezet megőrzésének minimális szintje: A környezetmegőrzés minimális szintjének biztosítása és az élőhelyek károsításának elkerülése

Nem kötelező szabályok

A vetésforgóra vonatkozó előírások

Megfelelő gépek használata

A táj jellegzetességeinek megtar- Minimális állománysűrűség és/ tása, beleértve adott esetben a vagy megfelelő állattartási rendsövényt, a mesterséges tavakat, szer árkokat, fasorokat, facsoportokat vagy szórványfákat, valamint a táblaszegélyeket Élőhelyek létrehozása és/vagy megőrzése A mezőgazdasági földterületen a Az olajfák kivágásának tilalma nem kívánt növényzet elszaporodásának megakadályozása Az állandó legelők védelme

Vízvédelem és vízgazdálkodás: A víz szennyezés elleni védelme, a vízkészletek kimerülésének megelőzése és a vízhasználat kezelése

Az olajfaligetek és szőlőültetvények jó vegetatív állapotban tartása

Védelmi sávok létrehozása a vízfolyások mentén Amennyiben a víz öntözési célú felhasználása engedélyköteles, a vonatkozó engedélyezési eljárások betartása.

Tarlóégetés tiltása (Finnország) (Forrás: Geertrui Louwagie)

Fasor a legelő mentén (County Sligo, Írország) (Forrás: Geertrui Louwagie)



adatlap sz.

Sikertörténetek A következő (a GAEC-követelményeknek megfelelő) módszerek sikeresnek bizonyultak a talajromlás különböző okainak kezelésében:

– vízerózió • A növényzettel nem borított talaj területének minimumra csökkentése A mezőgazdasági földeken és a terményekkel beültetett erdőterületeken kötelező gondoskodni (telepített vagy természetes) zöld takarónövényzetről november 15. és március 1. között, kivéve azt az időszakot, amikor a talajt előkészítik az új növények termesztésére (Portugália). • Termőhely-specifikus földgazdálkodás A talajerózió veszélyének erősen kitett parcellákon – kivéve a teraszok vagy árterek parcelláit – sem idénynövények, sem új gyepterületek nem ültethetők. Az állandó természetes legelők feljavítása is csak akkor engedélyezett, ha a talajt nem bolygatják meg. Új állandó növényzet ültetését az illetékes hatóság technikai szempontok alapján engedélyezi. (Portugália). Az erózió nyilvánvaló jeleit mutató (nagy számú árokkal rendelkező) lejtős területeken közvetlenül a vetés után biztosítani kell a felszíni vizek elvezetését barázdák révén (Olaszország, különösen a „Provincia Autonoma Bolzano/Bozen” területén és Calabriában).

– a talaj szervesanyag-tartalma, valamint a talaj biológiai sokféleségének csökkenése • Tarlóművelés Bizonyos tagállamok ezt a szabályt a megművelhető földön túl kiterjesztik a növényi maradványok (tarló, szalma, száraz fű, széna) gyepterületen (természetes vagy bevetett) és legelőn (Olaszország, különösen a „Provincia Autonoma Bolzano/Bozen” területén és Calabriában) vagy mezőgazdasági földön (Észtország) történő elégetésének tilalmára is.

A talajminőség javításának gyakorlata általánosságban a szántóterületeken:

• A gazdálkodóknak éves „talajvédelmi áttekintést” kell írniuk, amely a talaj szerkezetét érintő károsodások, a szervesanyag-tartalom csökkenése és az erózió kockázatának értékelését tartalmazza, valamint meghatározza a végrehajtandó ellenlépéseket (Egyesült Királyság). A talajvédelmi áttekintés nyomán a különböző helyi feltételeknek megfelelő gazdálkodási lehetőségek kerülnek kiválasztásra, valamint éves naprakésszé tétel kötelező a változó körülmények tükrözése céljából.

Forrás: SoCo vizsgálat az EU politikák végrehajtásáról és a SoCo esettanulmányairól


Partvédelem (County Sligo, Írország) (Forrás: Geertrui Louwagie)

8

8. sz. adatlap: A föld jó mezőgazdasági és környezeti állapotban tartásának

követelménye (GAEC)


Európai Bizottság



Május 2009



adatlap sz.

Agrár-környezetvédelmi intézkedések Háttér

dészetre és az erdőtelepítésre.

Az Európai Unióban a vidékfejlesztési politika szolgál azon forrásokkal, amelyeket a tagállamok vagy a régiók különböző intézkedések keretében vidéki területeik fenntartható fejlesztésének támogatására fordítanak. A tagállamok határozzák meg az igényeikkel összhangban álló és a nemzeti stratégiai terveiket tükröző nemzeti vagy regionális szintű vidékfejlesztési programjaikat. A vidékfejlesztési programokat az EU és a tagállamok társfinanszírozzák.

Az agrár-környezetvédelmi intézkedések különösen ösztönzik a gazdálkodókat földjeik környezeti állapotának védelmére, megőrzésére és javítására. Az agrár-környezetvédelmi intézkedések nemzeti, regionális vagy helyi szinten is kialakíthatók, és ennek köszönhetően igazodnak az egyes gazdálkodási rendszerekhez és az egyedi környezeti feltételekhez. A jogi és kötelező előírásokon túlmutató fellépések támogatásával az agrár-környezetvédelmi intézkedések kiegészítik a GAECmegközelítést (lásd a 8. sz. adatlapot).

A vidékfejlesztési intézkedések a politika három pillére – „tematikai tengelye” – köré szerveződnek: versenyképesség, környezet és táj, valamint az életminőség és a gazdasági diverzifikáció. Mindhárom tengely foglalkozhat a mezőgazdasági földterületek talajának romlásával. Ezek az intézkedések vonatkoznak a képzésre, a gazdaságok modernizációjára, a természeti hátrányok miatti kifizetésekre, az agrár-környezetvédelmi kifizetésekre, a nem termelő beruházásokra, az agrár-er-

Az agrár-környezeti kötelezettségvállalások konkrétumairól a végrehajtó hatóság és a gazdálkodó állapodik meg öt–hét éves időszakokra szóló szerződésekben. Az agrár-környezetvédelmi kifizetéseket a felmerülő költségek és a meghatározott agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállalások eredményeként jelentkező jövedelem-kiesés alapján számolják ki.

Erózió által feltöltődött kis tómeder (Somerset, Egyesült Királyság) (Forrás: Geertrui Louwagie)

9

9. sz. adatlap: Agrár-környezetvédelmi intézkedések

Hagyományos sövény szántóföldek között (Schleswig-Holstein, Németország) (Forrás: Stephan Hubertus Gay)

A talajromlási folyamatokra gyakorolt hatások A talaj védelmét, megőrzését vagy javítását célzó agrár-környezetvédelmi intézkedések elsősorban a vízvagy szélerózióra, a talajszennyezésre, illetve bizonyos fizikai, kémiai és biológiai talajtulajdonságokra vonatkoznak. Az elsősorban a víz, a biológiai sokféleség vagy a táj megőrzését célzó rendszerek is foglalhatnak magukba talajmegőrzési módszereket. Az egyes talajmegőrzési módszerekre való koncentrálás helyett az agrár-környezetvédelmi intézkedések összpontosíthatnak olyan, környezetileg jótékony hatású gazdálkodási rendszerek bevezetésére, mint a környezetkímélő mezőgazdálkodás vagy az ökogazdálkodás.

A vízerózióra vonatkozóan

• Környezetkímélő művelési módszerek, a talajművelés elhagyása, különösen a nagy biodiverzitású területeken a talaj biológiai sokféleségének megőrzése érdekében; talajtakarás a műveletlenül hagyással és a csökkentett műveléssel kombinálva, a növénymaradványok (főként szalma) mezőn hagyása (általában a téli hónapok alatt) és magvak vetése közvetlenül a talajtakaró alá; vagy direkt vetés és inverzió nélküli szántás • Zöld növénytakaró biztosítása a téli időszakban • Füves védelmi zónák, füves folyosók vagy eróziós tavak és duzzasztók kialakítása • Talajmegtartó szerkezetek – mint teraszok vagy falak – építése vagy újjáépítése az öntözött lejtős mezők határainál

A szerves anyagokra és a biológiai sokféleség csökkenésére vonatkozóan

• Olyan exogén szerves anyagok alkalmazása a szántóföldi gazdálkodásban, mint a trágya, a zöld takarónövényzet, a szalma, stb. • Megőrző mezőgazdasági technikák – mint a művelés elhagyása – különösen a nagy biodiverzitású területekre ültetett évelő növények esetében • Ökogazdálkodás (vagy arra való áttérés), különösen a mezőgazdasági input csökkentése révén, vetésforgó és az állattartás külterjesítése. A helyi és diffúz talajszennyezés tekintetében pozitív mellékhatások várhatók.

Forrás: SoCo vizsgálat az EU politika végrehajtásáról



adatlap sz.

Sikertörténetek Az ökogazdálkodás agrár-környezetvédelmi rendszere (Murcia, Spanyolország) Ezen intézkedés célja az ökoszisztémák megőrzése, a talaj termékenységének és szervesanyag-tartalmának fenntartása, kémiai maradványoktól mentes növények termesztése, valamint a mezőgazdasági eredetű kémiai szennyezés csökkentése. Az intézkedés Spanyolországban 1992 óta létezett, Murciában 2001-től kezdték meg a végrehajtását. A jelenlegi (2007–2013) program alapján a gazdálkodók 5 évre szóló szerződést írnak alá, és a kifizetések növényenként változnak. A régióban ez a legjelentősebb agrár-környezetvédelmi rendszer, amely a költségvetés 57 %-át emészti fel, és 1500 gazdaságnak, illetve 30 000 hektár földnek biztosít támogatást, a régió ökogazdálkodás alatt álló területét 25 %-kal szándékozik növelni, a természetvédelmi területekre összpontosítva. A rendszer egyéni intézkedésekre vonatkozó előírásait a regionális kormányzatok az ökogazdálkodás szabályozásával és a mezőgazdasági szervezetekkel foglalkozó regionális tanáccsal konzultálva alakítják ki. Ez utóbbi fontos szerepet játszik abban, hogy segíti a gazdálkodókat az intézkedés adminisztrációjában, és tanácsadást is nyújt. Az intézkedés jelentős potenciállal rendelkezik a régió talajromlási problémájának megoldására, különösen az öntözött területekre vonatkozóan. Pozitív jellemzője még a regionális viszonyokhoz való igazodás, a folyamatosság; és fontossága biztosítja a folyamatosságot a jövőre nézve is. Az intézkedés jól ismert és eléggé népszerű a gazdálkodók körében annak ellenére, hogy komoly adminisztrációs munkával jár, és a résztvevőket korlátozottan támogatja.

Forrás: SoCo esettanulmány Az agrár-környezetvédelmi intézkedések sikeresnek bizonyultak a talaj helyzetének javítása tekintetében, például:

• A sövényekre vonatkozó intézkedések jelentős hatással voltak a talajerózióra Piemontéban (Olaszország). • Ausztriában a kukorica közvetlen vetési technikái következtében a talajerózió 40 %-kal csökkent. • Umbriában (Olaszország) az ökogazdálkodási módszerek átlagosan 6.8 t/ha/év mértékben segítettek csökkenteni a talajeróziót. A szántóföldek gyeppé alakítása 30 t/ha/évvel csökkentette az eróziót. • Flandriában (Belgium) számítások kimutatták, hogy a zöld takarónövényzet legalább 50 %-kal csökkenti a talajeróziót.

Forrás: 2000-2006-os vidékfejlesztési program félidei értékelése


A feromonok használata szőlőtermesztésben lehetővé teszi a csökkentett rovarirtó szer alkalmazást (RheinlandPfalz, Németország) (Forrás: Geertrui Louwagie)

9

9. sz. adatlap: Agrár-környezetvédelmi intézkedések


Európai Bizottság



Május 2009



adatlap sz.

Tanácsadási szolgáltatások Háttér A tanácsadási szolgáltatások célja a gazdálkodók támogatása gazdaságuk teljesítményének javításában. Támogathatják a talajerőforrás védelmét, fenntartását és javítását. A Közös Agrárpolitika kötelezővé teszi a tagállamok számára gazdálkodási tanácsadó rendszer létrehozását. Az Unió vidékfejlesztési politikája támogathatja az ilyen szolgáltatások létrehozását és alkalmazását; de a nemzeti vagy regionális rendszerek is ösztönözhetik az ilyen kezdeményezéseket.

A talajromlási folyamatokra gyakorolt hatás A legtöbb tanácsadási kezdeményezés egy sor talajromlási folyamatot vesz figyelembe, és inkább gazdálkodási rendszerekre összpontosítanak, nem egyéni gazdálkodási gyakorlatokra.

Tanácsadó segít elkészíteni egy átfogó talaj leromlás kockázat-felmérési térképet (Somerset, Egyesült Királyság) (Forrás: Geertrui Louwagie)

A célzott információ segíti a gazdálkodókat a talaj és a víz védelmében (Cseh Köztársaság) A Cseh Köztársaságban fejlett tanácsadói program működik a nitrátokról szóló irányelv végrehajtásának támogatására. A program kiterjed egy sor regionális műhelymunkára, kiadványok terjesztésére és a helyes gazdálkodással kapcsolatos ismeretterjesztésre. Az információk a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszeren (LPIS) keresztül érhetők el, amelyben a területek és a mezőgazdasági parcellák határainak nyilvántartását vezetik. A 2004-ben kifejlesztett cseh LPIS innovatív a környezeti adatok és a standard LPIS-adatok integrációjának módjában. A regisztrált felhasználók hozzáférhetnek a nitrátokról szóló irányelvvel kapcsolatos előírásokra vonatkozó információkhoz (például a trágya használatára vonatkozó korlátozásokhoz, a vetésforgóra vonatkozó előírásokhoz), amelyek pontosak, konkrétak és az egyes parcellákra vonatkoznak. A rendszer az interneten keresztül érhető el; gazdálkodók, mezőgazdasági tanácsadók és felügyelők egyaránt használják. Az LPIS-t a talajra vonatkozó részletes adatokkal és digitális domborzati térképpel kombinálták, használatával lehetőség nyílik a talajerózió pontos kiszámítására. Segítségével konkrét erózió elleni intézkedéseket alakítottak ki, beleértve az erózió elleni mezsgyék, árkok, füves sávok és árvízi vésztárolók létesítését. Arra is felhasználták, hogy kijelöljenek 100 000 hektár földet gyepterületté átalakításra, illetve egyedi agronómiai intézkedések végrehajtására.

10

10. sz. adatlap: Tanácsadási szolgáltatások

Forrás: SoCo esettanulmány Talajerózió kezelése a Dél-Pireneusok régiójában (Franciaország) A Dél-Pireneusokban folyó jelenlegi mezőgazdasági földhasználat és gazdálkodási gyakorlatok az erózió magas kockázatával járnak. A szaktanácsadóknak központi szerepük van a mezőgazdasági fejlesztésében és e romlási folyamat figyelembe vételében. A regionális mezőgazdasági kamara mintegy 20 éve irányít az erózióval foglalkozó munkacsoportokat, 2000 óta pedig a környezetkímélő mezőgazdálkodás került a munka középpontjába. A 2007-2012-es időszakra a környezetkímélő mezőgazdálkodás legfejlettebb formáit tanulmányozó regionális munkacsoportot hoztak létre. Ez a csoport a mezőgazdasági kamara, a műszaki intézetek és a gazdálkodói szervezetek közötti partnerségen alapul, amelyek mintagazdaságok hálózatát és egy kutatási programot hoztak létre. A célkitűzések a következők: • a délnyugat-franciaországi talaj- és éghajlati viszonyokhoz igazított, egyszerűsített művelési technikák (csökkentett művelés vagy a művelés elhagyása) kidolgozása; • e technikák agronómiai, gazdasági és környezeti előnyeinek értékelése; • a szükséges feltételek meghatározása annak érdekében, hogy ezeket az információkat eljuttassák a gazdálkodókhoz és a szaktanácsadókhoz. Eközben magántársaságok egyszerűsített művelési technikákat népszerűsítenek a Dél-Pireneusok régióban. Ezek megfelelnek a gazdálkodók azon igényének, hogy növeljék bevételeiket, és a gazdálkodásuk során jobban kezeljék a talajromlási folyamatokat. A gazdálkodók hektáronként 90 eurót fizetnek ezért a helyi viszonyokhoz igazított tanácsadásért.

A talajromlás érzékelt súlyossága (egyéni pontszám összege 0-5-ig) a környezetkímélő mezőgazdálkodás bevezetése előtt és után a Dél-Pireneusok régió (Franciaország) 14 gazdaságában




adatlap sz.

Tudatosság növelés: egy fontos lépés a talajvédelemben (Somerset, Egyesült Királyság) (Forrás: Ian Fenn) A vízgyűjtő-központú gazdálkodási kezdeményezés (Anglia) A vízgyűjtő területekre összpontosító kezdeményezés (2006-2011) a Defra (Angliában a környezetvédelmi, élelmiszer- és vidékügyi minisztérium) és két kormányzati környezetvédelmi szervezet (az Environment Agency és a Natural England) által működtetett partnerségi kezdeményezés. A kormányzat az első két évben 25 millió fonttal biztosítja a kezdeményezés finanszírozását, beleértve a Capital Grants Scheme számára nyújtott 5 millió fontot is. A kezdeményezés célja a gazdálkodók korai önkéntes fellépésének bátorítása a diffúz vízszennyezés csökkentésének érdekében, a talaj- és földgazdálkodási módszerek javítása 40 kiemelt vízgyűjtő területen, ennél fogva számos politikai célhoz járul hozzá, beleértve a vízügyi keretirányelv végrehajtását. A hangsúly az információnyújtáson, a tanácsadáson és a kapacitás-fejlesztésen van. Az intézkedések sikerrel váltották ki a gazdálkodók nagyobb tudatosságát egy sor diffúz szennyezési problémával, illetve az e problémákkal összefüggő talajgazdálkodási gyakorlattal kapcsolatban. A helyszíni tanácsadó személyzet finanszírozásának köszönhetően növekedett a talajgazdálkodásra irányuló figyelem, valamint javult más intézkedések, mint például a környezetvédelmi gondnokság – amely Anglia fő agrár-környezetvédelmi intézkedése – és a gazdálkodási Capital Grants Scheme hatékonysága. Bár a rendszer még csak rövid ideje működik, a kezdeti szakasz nagyon sikeres volt. A rendszer révén 14 000 üzem-specifikus ajánlást dolgoztak ki, közülük számos a megfelelő talajgazdálkodásról szól. A rendszernek minden esélye megvan arra, hogy fontos űrt töltsön ki a diffúz vízszennyezés és a mezőgazdasági eredetű talajszennyezés megoldására rendelkezésre álló politikák között, és elnyerje az érdekeltek jelentős részének támogatását.



10

10. sz. adatlap: Tanácsadási szolgáltatások


Európai Bizottság



Május 2009

A talajromlási folyamatok, a talajbarát gazdálkodási módszerek és a talajpolitikai intézkedések összekapcsolása

Recommend Documents