A pszichológia a lelki jelenségek, folyamatok és a viselkedés tudománya

Psziché- lélek

Logosz- tan

Lélektan!!!

A pszichológia a lelki jelenségek, folyamatok és a viselkedés tudománya

Rövid történeti áttekintés Spekulatív pszichológia korszaka - Ókor: filozófia (Platón, Arisztotelész, Thalesz, Démokrítosz) - Felvilágosodás: lélek helyett tudat, önmegfigyelés koponyatan

XIX. sz közepe: pszichofizikalegjobban megragadható tudati jelenségek: érzékelés (látás, hallás, bőr)

Tudományos pszichológia XIX. sz irányzatok -Wundt 1879: pszichológia atyja -Lipcsei labor -Önmegfigyelés és rendszeres kísérletezés -Tudatlélektan -Darwin: evolúciós pszichológia -Galton: humángenetika

XX. századi irányzatok

1. Viselkedéslélektan (behaviorizmus) - S-R pszichológia (inger-válasz) - Fekete doboz - S-R-O organizmikus belső állapot - Tanulás jelensége - Pavlov: reflexológia, klasszikus kondícionálás - Thorndike, Skinner: macskák, patkányok, operáns kondícionálás

2. Alaklélektan (Gestalt)

-Az egész több, mint részek összessége -Nem pusztán az ingerek fizikai sajátosságaitól, hanem az ingerek közti viszonytól, a mintázattól függ - főleg észlelés és gondolkodás

3. Kognitív pszichológia - Az emberi megismerés vizsgálata - Gondolkodás, érzékelés, észlelés, emlékezés, döntéshozás, problémamegoldás - Kognitív térkép: az ember nem a való világhoz, hanem a megalkotott belső képhez igazodik, amikor a viselkedését irányítja.

4. Pszichoanalízis

Felettesén (superego)

erkölcsi, szociális normákat tartalmazza perfekcionista célok 2 alrendszer: a/lelkiismeret b/ Én-ideál

Én (Ego)

Id-ből nő ki, de attól függetlenül működik „realitáselv" vezérli, a személyiség végrehajtó része Érvényesíteni akarja az Id vágyait, összhangban a Superegoval és a Külső realitással

Ösztönén (Id) a születéskor jelenlévő jellemzőket tartalmazza (ösztönök) irracionálisán működik: közvetlen kielégülésre törekszik „Örömelv" vezérli Libidó gyűjtőhelye Feszültségcsökkentés belső képzettel

Fontosabb énvédő mechanizmusok Racionalizáció: A szorongás valódi oka a tudat szintjén elfogadható, ésszerű, de hamis okkal helyettesítődik.

Projekció: A nem tudatosuló nem kívánatos késztetés, érzelem vagy indulat másik személyre irányítása, úgy hogy azokat a tudat szintjén a másiktól eredőként érzékeli.

Áttolás: A konfliktus feszültsége az eredeti helyett egy másik objektre (személyre) irányul.

Fontosabb énvédő mechanizmusok Regresszió A fejlődés már túlhaladott szintjére,viselkedésformájára, funkcionálására történő visszalépés.

Intellektualizácio A konfliktus okozta szorongás intellektuális absztrakciók, magyarázat, megoldás keresésében enyhül (vallástanulmányok, pszichologizálás).

Fontosabb énvédő mechanizmusok Tagadás: Az id-ből eredő szorongásnak történő aktív ellentmondás a tudat szintjén (pl. életet fenyegető betegség tagadása).

(Túl)kompenzáció: Egy területen elszenvedett hátrány vagy frusztráció önértéknövelő ellensúlyozása egy másik terület túlhangsúlyozásával.

Identifikáció: Tudattalan azonosulás személlyel, attitűddel, értékkel, viselkedéssel.

Szublimáció: A konfliktus feszültségét társadalmilag értékes és egyénileg is elfogadható produktumokban dolgozza ki (pályaválasztás, alkotás).

Hozzávetőlege s életkor

Freud (pszichoszexuális)

Első év

Orális szakasz: A száj a szopás és a harapás által létrehozott élvezetes érzékletek központja.

Második év

Anális szakasz: A végbélnyílás az élvezetes érzékletek központja az ürítés kontrolljának elsajátítása folyamán.

Harmadik év

Fallikus szakasz: A gyerekekben a szexuális kíváncsiság alakul ki, és kielégülést érnek el maszturbálással. Szexuális fantáziáikban az ellenkező nemű szülő szerepel, és emiatt bűntudatot éreznek.

Hetedik évtől a pubertásig

Latencia: A szexuális késztetések elnyomódnak. A gyerekek a felnőttek által becsült készségek elsajátítására összpontosítanak.

Serdülőkor

Genitális szakasz: A serdülőknek felnőtt nemi vágyaik vannak, és igyekeznek azokat kielégíteni

A pszichoszexuális fejlődés első három szakaszán fixálódott személyiség tulajdonságai A fixáció szakasza •

Orális

•

Anális

•

Fallikus

Személyiségminőségek •

Függő, hiszékeny, féltékeny, szarkasztikus és verbálisan agresszív

•

Kiürítő: piszkos, kegyetlen, destruktív Visszatartó: rendszerető, fösvény, önfejű

•

Férfiaknál: macsó agresszív szexualitás, túlzott karrierizmus vagy szexuális és szakmai impotencia Nőknél: flörtölő, csábító szexuális viselkedés, amely nem vezet szexuális aktushoz

5. Fenomenológia -Carl Rogers: humanisztikus pszichológia

- Beleérzés, elfogadás, hitelesség

A pszichológia nézőpontjai Biológiai nézőpont Behaviorista Kognitív Pszichoanalitikus Fenomenológiai

A pszichológia területei és alkalmazásai 1. Tárgya szerint (mit vizsgál) A, Emberrel foglalkozó lélektan - egyénlélektan - kutatás a normális lelki működésre irányul - kutatás a kóros lelki működésre irányul (patopszichológia) - társas lélektan, azaz a szociálpszichológia, ami a társas viselkedésformák lélektana B, Állatlélektan: magasabb rendű fajok működése

2. Célja szerint A, Általános lélektan: felnőtt, normális, ép ember pszichikus jelenségeinek, személyiségének, tevékenységének általános, közös jellemző jegyeit, törvényszerűségeit tárja fel

B, Összehasonlító lélektan: egyének közötti pszichikus eltérések -Ember és állat közti eltérések: összehasonlító állatlélektan (emberi pszichikum evolúciója) -Egyének közti eltérések: -Differenciálpszichológia: egyéni sajátosságok kutatása -Pszichometria: egyéni különbségek mérése -Személyiséglélektan: személyiségösszetevők szerveződése -Fejlődéslélektan: lelki fejlődés menete (gyermeklélektan) -Szexuálpszichológia: nemek közti pszichés működésbeli eltérése -Etnopszichológia: népek, népcsoportok közötti pszichés eltérések

3. Alkalmazási terület szerint: a pszichológiai módszereket, ismereteket valamely más tudomány vagy a gyakorlat területén használják fel A, pedagógiai pszichológia: nevelési-oktatási folyamat pszichológiai sajátosságai, törvényszerűségei B, gyógypedagógiai pszichológia: speciális pszichológiai ismeretek, sérüléssel, fogyatékkal vagy akadályozottsággal élő gyerekek esetén

C, orvosi pszichológia: gyógyítómunkában szerepet játszó pszichés jelenségek, egészségmegőrzés, személyiségalakulás betegség hatására, stb. - pszichofarmakológia: szervezetbe jutott és belül termelt kémiai anyagok pszichés folyamatokra gyakorolt hatása - klinikai pszichológia: rendellenes lelki jelenségek, személyiség- és viselkedészavarok - pszichoterápia: mentális zavarok gyógyítása pszichológiai eszközökkel, önismereti fejlesztés

D, munkapszichológia: szakmai képzés, munkavégzést befolyásoló tárgyi- és személyi döntések, munkahely, mint emberi környezet szerepe, munkakörelemzés, teljesítményértékelés, kiválasztás - pályaválasztási pszichológia -alkalmasság (kiválasztás-) pszichológia -szervezet- és vezetéspszichológia

E, művészetpszichológia: az esztétika és a pszichológia határán létrejött alkalmazott tudomány, a művészi élmény létrehozásának és befogadásának pszichológiai mechanizmusainak feltárása (tánc, mozgás, zene, képzőművészeti terápia)

F, kriminálpszichológia: bűnözés folyamatának pszichológiai okai, bűnüldözés és a büntetés- végrehajtás pszichikus hatásai G, sportpszichológia: sportoló személyiségének, tárgyi és személyi környezetének pszichológiai problémái, sportteljesítmény fokozása, a sport szerepe az egészséges személyiség működésében, alakulásában

A pszichológia módszerei

-Tapasztalatra épül, ezért empirikus tudomány (empirikus módszerekkel kell dolgoznia) - Alkalmazásuk célja alapján két nagy csoportba sorolhatóak: Kutatási módszerek: új tudományos eredmények feltárása Vizsgálati módszerek: a már rendszerezett kutatási eredmények alkalmazása, konkrét megállapítások -gyakorlatban nincs ilyen éles határ a módszerek alkalmazásában

A megfigyelés: tervszerű, céltudatos, rendszeres

Önmegfigyelés (introspekció): közvetlen tapasztalat, megfigyelő saját élménye

Mások megfigyelése (extrospekció): objektív, kontrollálható megismerés

Visszatekintve elemzés (retrospekció): mások élményeit utólag, visszatekintve elemezzük, esettanulmányok

A kísérlet -Kísérlet végzése: elméleti hipotézis (feltevés) és kísérleti terv készítése -Mindent a kísérletező teremt meg, fontos a megismételhetőség, kontrollálhatóság -Állandó körülmények vannak, egy tényezőt változtatunk 3.

- Kontrollcsoportos kísérlet: semleges mintacsoport megléte - Laboratóriumi kísérlet: mesterségesen létrehozott körülmények - Természetes kísérlet: saját, természetes körülmények között

Korrelációs módszer: változók közötti összefüggés, együttjárás Feltáró (explorációs) módszerek: - beszélgetés - irányított beszélgetés: előre megtervezett kérdések vagy témakörök - szabad asszociációs módszer: nem irányított beszélgetés, a beszélgetés során a gondolatok szabadon áramolnak - klinikai beszélgetés: előre megtervezett kérdés után a többi kérdés a kapott válaszhoz igazodik

Írásos módszerek: -kérdőívek: -Nyitott végű kérdőív: szabadon megfogalmazott válasz -Zárt végű kérdőív: megadott válaszlehetőségek közül -skálák: kijelentések és állítások, rá leginkább jellemző kiválasztása

-szociometria: közösségi kapcsolatok feltárásának módszere

Vizsgálati módszerek 1. A tesztmódszer Teszt: olyan feladat vagy feladatsorozat, amelynek teljesítése feltárja bizonyos pszichikus jelenségek pl. ismeretek, érzelmek meglétét. Jellemzői: • Könnyen kezelhetőek • Rövid ideig tart • Megfelelő normák és egységes értékelés • Matematikailag jól értékelhetőek • Viszonylag objektívek

1. Teljesítménytesztek - Elsajátított készségek-képességek felmérése, összetett feladatteljesítése során - Leggyakrabban használt alkalmazása: intelligenciatesztek 2. Képesség- (alkalmasság-) vizsgáló tesztek - valamilyen feladatra való alkalmasság feltárása, figyelemkoncentráció képesség 3. Projekciós tesztek: személyiség mélyebb rétegeinek feltárása, a projekció, azaz a belső tartalmak kivetítésén alapszik, a vizsgált személyek saját élményvilágukat rávetítik a használt eszközökre (képek, rajzok …) - Rorschach-teszt - Szondi-teszt - TAT és CAT

A projekciós tesztek Rorschach teszt Szondi teszt

TAT teszt

A tudatlan tudat???

Tudat: személyes élményfelfogás és feldolgozás a világról és önmagunkról való szubjektív tudás, amely szabályozza a környezethez való alkalmazkodásunkat, cselekedeteinket. Funkciói: • folyamatos figyelés: környezetünk és önmagunk állandó figyelemmel kísérése, felfogása és tudatosítása annak, ami velünk történik (szelektív folyamat) • folyamatos szabályozás: kontroll, önkontroll: cselekvéseink és mentális tevékenységeink állandó irányítása, annak érdekében, hogy azokat összhangba hozzuk saját belső állapotunkkal és a környezet eseményeivel; a fizikai vagy mentális cselekvés eltervezése, elindítása és vezérlése.

• Elme- másfél kiló, százmilliárd idegsejt • Máj százmillió sejt, mégsem él gazdag lelki életet • Különálló egységek, neuronok Története: • Wundt- James összehasonlítás • Behaviorizmus: érintetlen téma • Kognitív pszich.: mentális működések • Később (háborúk hatására): tudat és nem tudatos jelenségek vizsgálata • Képzelet-és élménykutatások • Alváskutatások • Tudati határállapotok

Krízis Fejlődési Veszély

Esély Akcidentális

Gránát-sokk Harctéri idegsokkHarctéri- neurózis- PTSD: -Emlékbetörések -Érzelmi közömbösség -Alvásproblémák -Koncentrációs nehézségek Holocaust-szindróma Minden ember lelke összetörhető…!

A tudat szintjei: Tudat: jéghegy csúcsa Tudatküszöb Tudatelőttes: aktuálisan nincsenek jelen a tudatban: személyes élmények. Elsajátított ismeretek, tanult készségek Tudattalan: szorongáskeltőek, elfojtás, kerülő úton jut felszínre

Megosztott tudat: jól begyakorolt cselekvés: készség leválnak a tudatról bizonyos funkciók: disszociált emlékek: hozzáférhető a tudat számára, a tudatelőttesbe kerül többszörös személyiség: több tudat létezését jelenti, amnéziás időszakok gyerekkori trauma: fájdalmat disszociálja, egyik alapja az önhipnózis, mint megoldási mód (Az ötödik Sally, Szép álmokat Billy, Identitás)

Módosult tudatállapotok: -természetes és mesterséges Megváltozik a reflektivitás, a szemléletesség irányába A figyelem beszűkül Az élmények szóban nem, vagy csak nehezen kifejezhetőek Realitásvizsgálat csökken Megváltozik az énkép Tér-és időérzék torzul Változások a viselkedésszabályozásban

- tudatmódosító szerek: kávé, tea, dohány, alkohol, drogok -Eljárások figyelem megváltoztatása: a tudat kiüresítése a figyelem fokozása a mindennapi eseményekre (órás feladat)

Az alvás • Az alvás és álom • látszólag az ébrenlét ellentéte, mégis sok közös vonás: • mozgás, érzékelés, emlékképek, érzelmek átélése, műszerrel mérhető agyi aktivitás • alvásközpont: agytörzs: kétféle működést irányítja (biológiai óra siethet és késhet: pacsirta és bagoly), illetve életkoronként változik • tartós alvásmegvonás: zavart tudatállapot (már 3 nap után): hallucináció, enyhe téveszmék

Az elektroenkefalogram (EEG) • Az agy elektromos tevékenységének globális, időbeli követésére alkalmas módszer • Több komponensből álló periodikus görbe • Sok ezek neuron összesített elektromos aktivitását tükrözi • EEG frekvencia-spektrumai – Delta (mély alvás) – Théta (alvás és ébrenlét között) – Alfa (az agy „alapritmusa”) – Béta (szenzoros behatások) – Gamma (ingerek összekapcsolása)

Az alvás szakaszai • 0. szakasz, ébrenlét, alfa-hullámok • 1. szakasz: thétahullámok. 4-5% • 2. szakasz: alvási orsók és k-komplexek, 45-55% • 3-4. szakasz: lassú, delta-hullámok, 4-6 %/1215% • 5. szakasz: REM alvás, 20-25% (théta és béta hullámok)

A REM és nem-REM szakaszok REM szakasz • Elalvás után kb. 70 perccel jelentkezik először – – – – – – – –

•

Nagyon aktív EEG hullámok Gyors szemmozgások (Rapid Eye Movement) Gyors szívverés és légzés Gyors anyagcsere Bénult izmok Paradox alvásnak is hívják Emléknyomok megszilárdulása hangulatjavítás

Aránya újszülötteknél 50%, gyerekkorban és felnőtteknél 25%, időskorban 18% NREM szakaszok • nincs szemmozgás, lassú légzés és szívritmus, laza izmok, lelassult anyagcsere

Álom • Emlékezet és képzelet nem válik el élesen a valóságtól • A REM szakaszokban álmodunk • Álmodunk, csak nem emlékszünk rá • Mennyi ideig tart egy álom? • Mi a határozza meg az álmok tartalmát?

Az álom lehetséges funkciói 1960 előtt Freud álomelmélete és a pszichoanalízis uralja – Vágyteljesítés – Elfojtás – Álommunka

1960 után az álmot elsősorban élettani jelenségként kezelik – A paradox alvás segít az emlékek bevésődésében. Élmények feldolgozása, információk rendszerezése. – Idegi hálózatok „karbantartása”, az álmok ennek a karbantartásnak a melléktermékei csak, felesleges emlék- és információ foszlányok

Álomtartalom • Domináns: vizuális, utána hangok (65%), majd egyensúlyérzékelés (8%), hőérzékelés (4%), ízlelés, szaglás, tapintás, de fájdalom NEM • Vakok álmai (vizuális elemek akkor, ha 7 éves kor után) • Kétnyelvűek álmai

Gyerekek álmai • 3-5 év: érzetek (pl. éhség), állatok szerepe • 5-7 év: állóképek sorozata • 7-9 év: valódi történet, megjelennek a gyerekek • 9-13 év: alkotó képzetek, érzelmek, különbség fiú-lány álom között: azonos neműről • 13-15 év: absztrakt jelenetek, idealizált valóság, szinte a felnőtt álmok

Alvászavarok • Insomnia vagy hyposomnia: nehezített elalvás, megszakítások • Hypersomnia: fokozott alvásigény, nappali aluszékonyság • Parasomnia: elalvás vagy felébredés folyamata sérül, pl. alvajárás • Narkolepszia

Szenvedélybetegségek • Ismétlődő viselkedésformák, amelyeket valaki kényszeresen újra és újra végrehajt, amelyek a személyre és többnyire a környezetére is káros következményekkel járnak • kémiai szerek: kémiai addikció, pszichoaktívszerdependencia • viselkedési addikció: játékszenvedély, impulzuskontroll zavarok(képtelen ellenállni valamilyen késztetésnek: kleptománia, pirománia, kóros hajtépegetés,), szexuális viselkedés zavarai…, táplálkozási viselkedés zavarai, társfüggőség, vásárlási kényszer, internet, stb… • egészséges formában is jelen lehet sőt jelen is kell legyen, akkor kóros ha uralkodni kezd a személy viselkedésén és károsítja életvitelét és lelki egészségét, valami környezetét

Jellemzői • folyamatos vágy • tolerancia kialakulása • megvonási tünetek megjelenése • leszokási kísérletek sorozatos kudarca • testi vagy lelki problémák megjelenése • sok időt fordít szenvedélybetegségére, vagy a megszabadulásra • belső értékrend megváltozása

• Kémiai addikciók:

Zinberg: drog, set, setting • az anyag maga • a személy jellemzői • a használat fizikai és szociális kontextusa

Depresszánsok: nyugtató, szorongásoldó (minor trankvilláns) • altató, barbiturát. • alkohol • alkoholizmus:

önkontroll hiánya, pszichikai függőség, ördögi kör • fizikai függőség: alkoholtolerancia, elvonási tünetek • delirium tremens: tudatzavar, hallucináció, görcsök • magzati alkoholszindróma: értelmi fogyetékossággal jár

Az alkohol és hatásai (véralkoholszint és viselkedés) • 0,03-0,05: könnyűség, nyugalom, gátlásoldás, szociábilis, beszédes, nő az önbizalom, mozgásos reakció viszont lassul • 0,10: szenzoros és motoros funkciók észrevehetően károsodnak, hadaró beszéd, karés lábmozgások nehéz koordinációja • 0.20: súlyos tehetetlenség • 0,40: akár halálos • Alkoholmérgezés: ált 0,10 Mo.: 0,08

Stimulánsok: amfetamin és származékai, kokain • Gyors amfetamintolerancia • Súlyos testi lelki leépülés • Kokain: erősen addiktív, éberség, energia, szellemi teljesítőképesség • Pszichotikus tünetek, vizuális hallucináció, bőrérzékleti hallucinációk (kokainbogarak) • KIR serkentő szerek

• Az endogén élményközpont stimulálása (dopamin); helyi érzéstelenítő • Eufória, energia- és libidó fokozódás • Impulzivitás, önbizalomfokozódás, nagyzolás • Túladagolás: görcs, légzési, keringési zavar • Elvonás: aluszékonyság, anhedonia, depresszió • Kezelés: antidepresszívum, pszichoedukáció

Opiátok • Fájdalomcsillapítók: narkotikumok: ópium, morfium, kodein, heroin, • gyors addiktivitás, hangulatjavító, szorongásoldó hatás • fokozott elvonási tünetek: magas a halálos túladagolás veszélye

Hallucinogének: észlelési élmény megváltozása • Csökken az én és a környezet megkülönböztetési képessége • növényi eredetű: meszkalin • szintetikus: • marihuána: nincs tolerancia, alacsony elvonási tünetek, de kis adagban hangulatjavító, nagy adagban hallucinogén, rendszeres: károsítja a mentális képességeket, pszichikai függés alakul ki

SZERVES OLDÓSZEREK • Iparban, háztartásban használt folyékony vegyszerek (hígító, ragasztó, benzin, benzol, aceton), „szegények drogja” • Belélegzésükkel alkoholszerű hatás • Légzésdepressziót, szív-, máj-, csontvelőés vesekárosodást, delíriumot, demenciát okozhatnak • Szipuzás okozta fulladásos halál

• Kóros játékszenvedély. Kontroll nélküli szerencsejáték, mely endorfin és adrenalin termelődésével jár. Hatalmában tartja áldozatát, teljes vagyonvesztést idézhet elő. • Kényszervásárlás. A feszültség levezetésének és az örömszerzésnek egyetlen módja a vásárlás. • Munkaalkoholizmus, workoholic syndrom. A boldogság és siker egyedüli forrása a munka. Az ilyen ember csak a munkában érzi fontosnak magát. A magánéleti, kapcsolati, intimitási hiányait pótolja. A munkamániás nem azért dolgozik, hogy éljen, hanem azért él, hogy dolgozzon! • Számítógép-internet függőség. Menekülés a valós élettől, személyes kapcsolatoktól, felelősségtől egy olyan illuzórikus virtuális világba, ahol az álmok valóra válhatnak, ahol bármi megtörténhet, bárkivé válhatunk, bármit megtehetünk csekély befektetés mellett. • Szex és szerelem függőség. A szex olyan kényszeres cselekedetté válik, mely uralja az egész életét, az önkontroll elvész, a szexualitás elveszíti intimitását, meghittségét, az azonnali kielégülés vágya rabszolgájává teszi a függő személyt. • Társ és kapcsolati függőség (kodependecia). Kodependens az a személy, aki saját igényeinek háttérbe szorítása árán vállal felelősséget általában egy aktív szenvedélybetegért. Jellemzői: szorongás, depresszió, önértékelési zavar, tagadás, érzései elfojtása, kényszeres viselkedés. • Evési zavarok: Bulímia, Anorexia nervosa.

Hipnózis • A viselkedéstervezés megszűnése • A figyelem a szokásosnál szelektívebbé válik • Könnyen kiváltható gazdag fantáziatevékenység • A realitásvizsgálat csökkenése • Fokozott szuggesztibilitás • Gyakori a poszthipnotikus amnézia

Hipnábilitás egyéni különbségei • 5-10 % nem hipnotizálható • Magas hipnábilitás: erős bevonódás a képzeleti tevékenységekbe, koncentrációs készség, gondolati rugalmasság • Agyféltekei dominancia

Szuggesztiók a hipnózisban

Ideomotoros szuggesztiók: A személy elképzel egy hatást, ami egy bizonyos választ váltana ki, és mutatja is ezt a választ. Kéz süllyedés Most nyújtsa ki a kezét vállmagasságban, úgy, hogy a tenyere felfele nézzen. Koncentráljon figyelmesen a kezére.(…)Most a keze nehéznek tűnik, minta valamiféle súly nyomná lefele. És ahogy egyre nehezebbnek és nehezebbnek tűnik, szép lassan elkezd lefele mozogni… mintha valami arra késztetné, hogy mozogjon…Süllyed…Süllyed…Egyre jobban süllyed…A kéz egyre fáradtabb és elcsigázottabb… Egyre nehezebb és nehezebb… A ránehezedő súly annyira nagy, és a kéz olyan nehéz…Lassan, de biztosan süllyed… A kéz legalább 15 cm-t süllyed egy 10 mp-s időtartam alatt.

Válaszgátlás: A személy képtelen valamilyen választ végrehajtani Kéz merevség Kérem nyújtsa ki a jobb kezét. Gondoljon arra, hogy a keze egyre merevebbé és merevebbé válik. Merev…nagyon merev…Ahogy arra gondol, hogy merev a keze, tényleg egyre merevebb lesz….Egyre merevebb és rugalmatlanabb, mintha a kéz egy sínben lenne, ami miatt a könyökét nem tudná mozgatni…A kéz egyre merevebb…Próbálja ki, mennyire merev…Próbálja meg behajlítani… A kéz meghajlása nem haladja meg az 5 cm-t 10 mp alatt

Kognitív szuggesztiók: Észlelés, gondolkodás, emlékezés megváltozására irányulnak Szúnyog hallucináció Eddig nagyon figyelt rám, ezért talán nem tűnt fel önnek a szobában lévő szúnyog zümmögő hangja…Figyeljen rá most…Hallgassa a zümmögő hangot, amint a szúnyog a jobb karja körül köröz…Most leszáll a karjára…Kicsit talán csiklandós érzést érez…és most megint felszállt. Bármilyen grimasz, mozdulat vagy egyébtevékenység, ami a hallucináció meglétére utal.

„Az egyén személyes stílusát meghatározó és a környezettel való interakcióit befolyásoló egyedülálló és jellegzetes gondolkodási, érzelmi és viselkedési mintázata.”

Típustan • Vagy ilyen, vagy olyan

Vonáselmélet • Az ember egy skála mentén jellemezhető • A különbség mennyiségi, így minőségi is

•Alapjuk az „együtt járás”, az emberi tulajdonságok sokféleségét igyekeznek visszavezetni néhány lényeges sajátosságra. • Ha az egyének főbb jellegzetességeit rögzítjük, ezek segítségével típusba sorolhatjuk őket

Hippokratész-Galéneosz

• Kolerikus: ingerlékeny, aktív, impulzív, agresszív, optimista,változékony… • Melankolikus: csendes, pesszimista, megfontolt,szorongó, tartózkodó • Szangvinikus:vidám, élénk, gondtalan, Flegmatikus: egykedvű, könnyed, bőbeszédű, nyugodt, közönyös, passzív, készséges kiegyensúlyozott

- Emberi fizikum és vérmérséklet- szomtatotípus. • Viszcerotóniás

(zsigeri)-

Endomorf:

jellemzői

az

oldottság,

kényelemszeretet, elégedettség; ha bajba jut emberek közé vágyik • Szomatotóniás

(izomzati):-

Mezomorf:

magabiztos,

keresi

a

fizikai

erőpróbákat, energikus, bátor, dominanciára törekszik; ha bajba jut cselekedni akar • Cerebrotóniás (agyi):- Ektomorf: visszafogott testtartás és mozgás jellemzi, gyorsak a reakciói, túlzottan feszült, szorong, zárkózott; ha bajba jut, magányra vágyik

Kretschmer Aszténiás (leptoszom) alkat. Jellemzői: sovány, nyúlánk test, a bordák előredomborodnak, a mellkas lapos, hosszú. A kezek keskenyek, finomak, a bőr vékony, fakó, a koponya hosszúkás, keskeny vagy rövid és alacsony. A haj általában sűrű, a szemöldök dús. Piknikus alkat. Széles irányú testfejlődés jellemzi. Közepes, zömök test, széles arc, rövid nyak és végtagok. Gyakori a hízásra, kopaszodásra való hajlam. Atlétikus alkat. Jellemzői: erős izomzat és csontváz. Vastag bőr, fejlett orr, áll, kezek.

• Nem minden vonás azonosan széles körű: – Kardinális vonás – szinte minden cselekvésben megnyilvánul, el sem rejthető (pl. megszállottság – Jeanne D’Arc, önzetlenség, segítőkészség – Teréz anya) – Centrális vonás – kevésbé széles körben hat, mégis igen jelentős. A személyiség építőköve Az emberek saját legfontosabb tulajdonságaik közt 3-10 közti jellemzőt sorolnak fel. – Másodlagos vonás – kevésbé átfogó és kevésbé releváns – pl., ételek kedvelése, speciális attitűdök, adott egyedi helyzetben megfigyelhető speciális viselkedés. A személyt alaposan kell ismerni, hogy ezeket is átlássuk.

• Extrovertáltak: szociábilisak, szeretik a társas összejöveteleket, sok barátjuk van és szükségük van az izgalomra; szenzációkeresők és kockázatvállalók, lendületes, aktív emberek.

• Introvertáltak (befelé forduló): csendesek, jobban szeretnek olvasni, mint emberek közé járni; kevés, de közeli barátaik vannak, és általában kerülik az izgalmas dolgokat., viselkedésük

• Az instabil személyek: kiegyensúlyozatlanok, érzelmeik múlóak, változékonyak, gyakran szorongással küszködnek. • A stabil személyek: kiegyensúlyozottak, optimisták, érzelmeik tartósak. Nyugodt személyek, fegyelmezettek, munkájukat gondosan végzik.

• Kialakuló egyetértés: 5 magasabb rendű faktor létezése a személyiség szerkezetében • Vita arról, hogy mi legyen az öt faktor elnevezése • A szavak többszörös jelentése

VONÁSFAKTOR

Neurocitás Extroverzió Nyitottság Együttműködés Lelkiismeretesség

JELLEMZŐ SKÁLÁK Nyugodt Szívós – sérülékeny Magabiztos - bizonytalan Visszahúzódó Szótlan – bőbeszédű Gátlásos – spontán Konvencionális Bátortalan – merész Konzervatív – liberális Ingerlékeny – jó természetű Könyörtelen – lágy szívű Gondtalan Önző – önzetlen Megbízhatatlan – megbízható Hanyag - lelkiismeretes

• Archetípusok: – Persona (maszk) • szerepszemélyiség – társas érintkezés során használjuk; kompromisszum a társadalmi elvárások és a valódi identitásunk között

– Én • az, amit magunkról tudunk, szemben a Personával, amit magunkról színlelünk

– Selbst • teljes önmagunk

– Árnyék • a personával ellentétes tartalmak gyűjtőhelye

– Anima • a férfiban élő nő (az ellentétes nemű szülő képe formálja – Animus

• Kisebbrendűségi érzés (testi / lelki szinten) • Legyőzésére tett erőfeszítés: fölényre törekvés • Életstílus: a kettő együttes megjelenése • Legfőbb irányító: hatalom és ambíció

• Elsőszülött: trauma a kiváltságos helyzet megszűnésekor • Másodszülött: versenyfutó, aki állandóan felül akarja múlni az elsőszülöttet • Középső: az elhanyagolt, se kicsi, se nagy • Legkisebb: lelki kicsiség érzése • Egyke: elrontott (kényeztetés)

• Organizmus: a egyén, mely önmegvalósításra törekszik. • Énkép: az önmagára vonatkoztatott elképzelések, észleletek, érzelmek, értékeke és attitűdök. • Énideál: az a személy, akivé válni szeretne.

• Az énkép nem a valóságot tükrözi. szorongás • Nagy eltérés: irreális célkitűzések. • Kis eltérés:nincs motiváció a fejlődésre

• A társas jelenségek hatását helyezi a fókuszba. • Freudtól eltérően nem pusztán az első néhány év számít E. szerint, hanem a fejlődés az egész életen át tart. • Központi témája az énidentitás – a társas valósággal való kölcsönhatásban kialakuló tudatos én-élmény. • A másik lényege tényező a kompetenciatörekvés, amely a sikeresen teljesített szakaszok után sikerélménnyel tölti el az embert. • Erikson szerint minden szakaszban egy-egy problémát kell megoldani, ami pszichoszociális krízist vagy konfliktust okoz – boldoggá vagy sérülékennyé teheti az embert.

Eriksoni szakaszok

Krízis

Legfontosabb kapcsolat

Erény

Csecsemőkor

Bizalombizalmatlanság

Anya

Remény, hit

Autonómia – szégyen

Szülők (dicséret vs. megszégyenítés)

Akarat

Család (jutalmazó és büntető szerep)

Szándék – bátorság, célelérés

Identitás szerepkonfúzió

Iskola (tesszük, mert értékesnek ítélik) Kortársak, szerep modellek

Intimitás - izoláció

Partnerek, barátok

Kompetencia (szerepek tanulása) Hűség – őszinteség, önmagunk Szeretet vállalásakölcsönösség

Generativitás stagnálás

Házastársak, munkatársak

Gondoskodás

Énintegritás stagnálás

„My kind”

Bölcsesség

0-1 év Kisgyermekkor (2-3 év) Óvodáskor (3-5 év) Iskoláskor (6-11 év) Serdülőkor (12-20 év) Fiatal felnőttkor (20-as évek) Felnőttkor 30-as évektől, 60as évekig) Időskor 60-as évek után

(szobatisztaság) Kezdeményezés – bűntudat (akarat érvényesítése) Teljesítmény kisebbrendűség

• A korszak konfliktusa az alapvető bizalom vs. bizalmatlanság • A csecsemő ekkor kiszolgáltatott, szükségleteinek kielégítését mástól várja el, ha ezt megkapja, akkor kialakul a bizalom • A következetlen bánásmód bizalmatlansághoz vezet. • Ebből alakul ki a remény (mint erény), az élettel kapcsolatos optimizmus.

• Erőfeszítés arra, hogy kontrollt gyakoroljon a cselekedetei felett: autonómia és szégyen • Az ürítési késztetések fölötti kontroll autonómia és kompetencia érzést ad. • A periódus erénye az akarat – képesség arra, hogy autonóm módon uralkodjon impulzusain

• Felmerül az igény arra, hogy hatást fejtsünk ki a környezetünkre – megjelenik benne az uralom iránti vágy. • A szakasz konfliktusa a kezdeményezés és bűntudat • Puhatolózik, sokat kérdez, kezdeményez – ha túl sok visszautasítás éri a szülők részéről, akkor ez a motivációja lecsökken. • Megerősítés mellett kialakul a szándék, ami által elérjük azt a bátorságot, ami segít nekünk elérni nagyra becsült céljainkat.

• A szakasz konfliktusa a teljesítmény vs. kisebbrendűségi érzés. • A gyermek igyekszik hatást gyakorolni a társas környezetére, nem elég a kezdeményezés és a hatalom gyakorlása. • Olyan dolgokat kell tennie, amit mások jónak és értékesnek tartanak. • A korszak erénye a kompetencia – képesek vagyunk olyat tenni, amit mások értékelnek.

• Mindenféle módon felmerül a kérdés, hogy „Ki is vagyok én?” • Rá kell jönni arra, hogy mely szerepek felelnek meg nekünk, ehhez azonban meg kell tudni, hogy kik is vagyunk igazából. • A krízis az identitás és a szerepkonfúzió között feszül. • AErikson szerint az identitás a személyes és társas énfogalom ötvözete.

• Az identitás megtalálása 3 területre vonatkozik: a foglalkozásra (vállalt munkaszerep), a világnézetre (vállalt értékek), a szexuális életre (vállalt nemi szerep). • 4 szintet különböztet meg: – Az identitás elérése annál jelenik meg, aki átment a krízisen és döntött – kritikusak a szülőkkel szemben – A moratórium annál van, aki épp benne van a krízisben – ambivalensek a szülőkkel szemben – A korai zárás annál következik be, aki nem élt át krízist, de már döntött – szülőknek engedelmeskednek – Identitás diffúzió: nincs se krízis, sem elköteleződés – szociálisan elszigeteltek

• Az intimitás iránti igény és az izoláció a szakasz konfliktusa. • Intimitás: nyitott és szeretetteljes módon alakítsuk kapcsolatainkat, meg tudjuk osztani a legszemélyesebb dolgainkat • A másik pólus az izoláció: akkor is elszigetelődés van, ha a körülmények megengednék az intimitást. • Az intimitással összefüggő énminőség a szeretet.

• A leghosszabb szakasz, a krízis arról szól, hogy tudunk-e valamit alkotni vagy felnevelni valakit. • Az alkotóképesség egyrészt azt jelöli, hogy felneveljük a következő generációt, másrészt azt, hogy eszméket vagy fizikai tárgyakat teremtünk. • A másik végpont a stagnálás: képtelen vagy nem hajlandó a jövőnek szentelni önmagát – magukkal vannak elfoglalva – énféltőek és énközpontúak • Az erény a gondoskodás: kiterjed mindenre, amit életünk során létrehoztunk – gyermekeink, munkánk, stb.

• A visszatekintés, a számadás ideje – sorra vesszük a döntéseinket, sikereinket, kudarcainkat, stb. • A krízis az énintegritás és a kétségbeesés között feszül • Ha a mérleg azt mutatja, hogy életünk értelmes volt, akkor elégedettséget érzünk, ellenkező esetben kétségbeesést • Az erény itt a bölcsesség: jelentőségtulajdonítást és jóindulatot jelent.

1. Nem vagyok oké — Nem vagy oké 2. Nem vagyok oké — Oké vagy 3. Oké vagyok — Nem vagy oké 4. Oké vagyok — Oké vagy

Érzelmek

Az érzelem összetevői • Az érzelem szubjektív élménye • Belső testi válaszok (elsősorban a vegetatív idegrendszer reakciója) • Az érzelmekről és a helyzetről alkotott gondolatok • Arckifejezés • Érzelmi reakciók • A viselkedés

Érzelmek és motívumok kapcsolata • Érzelmek és motívumok szorosan összetartoznak, de meg kell őket különböztetni • Érzelem: kívülről irányított, mindig aktiválja a vegetatív idegrendszert • Motívum: belülről aktivizálódik, a környezet tárgyára irányul

Mi tehát az érzelem? Szervezetünket, pszichikumunkat, énünket érő környezeti hatásokat értékelő, minősítő lelki jelenségek, amelyek szubjektív viszonyunkat tükrözik az általunk megismert valósághoz

Érzelem kontra hangulat • hangulat nehezen körülhatárolható, diffúzabb, • az érzelmeknél hosszabb ideig tartó mentális állapot. • A hangulatot befolyásoló tényezők között sok van, amik nem tudatosan befolyásolják az állapotunkat. – Belülről érkező jelzések (pl. hormonális változások) – Kívülről érkező jelzések (pl. időjárási frontok) • érzelmeknél masszívabban ellenáll a változásoknak és befolyásolja a környezettel való kapcsolatunkat

Érzelemkifejezés csatornái •Fiziológia •Arc •Testmozgás, testtartás •Gesztikuláció •Beszéd

Érzelmek fajtái Elsődleges érzelmek • amelyekkel a gyermek már csecsemőkorban rendelkezik, – az öröm, – a szeretet, – a szomorúság, – az undor, – a düh, – a meglepetés, – vagy a félelem

Másodlagos érzelmek • 18-24 hónapos korban az új énkép kialakulásának köszönhetően megjelenő érzelmek, • „én” másokhoz való viszonyának kifinomultabb fogalmát igénylik, ezért ezeket énre vonatkozónak is nevezik. - zavar, – bűntudat, – irigység, – büszkeség

Idegrendszer + érzelmek • Vegetatív idegrendszer szimpatikus ágát aktiválja – fiziológiai változásokat okoz – nő a vérnyomás és gyorsul a szívritmus; – a légzésszám felgyorsul; – a pupillák kitágulnak; – az izzadás fokozódik, miközben a nyálelválasztás és a nyálkahártya váladék elválasztása csökken; – a vércukorszint emelkedik, hogy több energiát biztosítson a szervezet számára – gyorsabb véralvadás következik be sérüléseknél; – a vér a gyomorból és a belekből az agyba, valamint a vázizmokba áramlik; – a szőrzet feláll (libabőrösödés) • Paraszimpatikus idegrendszer aktivizálódik, ha az érzelem lecsillapodik

Érzelemelméletek 1. James –Lange Érzelmek perifériás észlelése Általában így gondoljuk:

Az érzelemelmélet ezt a sorrendet fordította meg, azt állítja, hogy a stimulus először a választ váltja ki és a válasz tudatossága alapján jön létre az érzelem. Tehát nem azért mosolygunk, mert boldogok vagyunk, hanem boldogok vagyunk, mivel mosolygunk.

Érzelemelméletek Schachter – Singer Érzelem kéttényezős elmélete

• Érzelem mértéke függ annak minőségétől (kognitív faktor – pénznyeremény mértéke v a párunk miért késik a randiról – meló/elfelejtette) és a mennyiségétől (fiziológiai faktor - pulzus emelkedése…)

Érzelemelméletek Schachter – Singer 2. A kísérlet

Érzelemkifejezés Darwin • Érzelem = evolúciós történettel rendelkező, veleszületett válaszok • Érzelemkifejezések többsége öröklött mintázatú, és eredetileg valamilyen túlélési értékük volt

Érzelemkifejezés Ekman Érzelmek osztályozása • Az érzelmek univerzálisak: új guineai ugyanazt detektálja, mint az amerikai • 6 alapérzelem: öröm, bánat, harag, félelem, meglepetés, és undor • Egy-egy arcizom összehúzásával különböző érzelmeket váltattak ki színészekkel. • Harag, félelem, bánat szívritmus gyorsabb, mint a meglepődés, undor, öröm esetében. • Bőrhőmérséklet harag esetében magasabb, mint félelem és bánat esetén. (egyetemesség) • Vak csecsemőknél ugyanolyan érzelem kimutatás

Faciális-feedback-hipotézis

Érzelmi intelligencia • Társas helyzetekben a saját és mások érzelmi állapotának pontos megítélése • Érzelmek szabályozása a különböző szituációkban • Összetevői 1. Saját érzelmeink pontos és tudatos észlelése. 2. Saját érzelmeink szabályozási képessége. 3. Mások érzelmeinek pontos észlelése és lereagálása. 4. A társas viszonyok kezelése. 5. Az érzelmek fókuszálása a kitőzött célra.

Agresszió • Olyan viselkedés, melynek célja a kár vagy szenvedés előidézése. Az agresszió szándékos. Két fajtáját különíti el: - öncélú agresszió - a cél elérésének eszközéül szolgáló agresszió (instrumentális) • Az agresszor lehet: – direkt-aktív: fizikai (verés), illetve verbális (szidás) – indirekt-aktív: rosszindulat, csapda állítása – direkt-passzív: akadály felállítása, valaminek az elhallgatása – indirekt-passzív: fontos feladat megtagadása, egyetértés megtagadása Agressziót hajlamosító tényezők: – Zaj – Tömeg – Hőmérséklet – Fájdalom

Agresszió elméletek Freud • Agresszió egy destruktív energia – halálösztönhöz kapcsolódik • Destruktív energia elterelése révén csökken a feszültség szintje: katarzis. Tehát ennek az ösztönnek az elsődleges feladata a „szükségletek keltette feszültség redukciója”. Az agresszió levezethető: • fizikai tevékenységben: futás, papírzacskó kidurrantása… (ez nem igaz, a versengés még növeli az A tendenciákat) • fantáziabeli: írás, elképzelni az adott cselekedetett • közvetlen: káromkodás, bajba keverés (ezzel az a gond, aki egyszer már elkövette, nagy a valószínűsége annak, hogy máskor is megteszi; tehát a lényeg az, hogy nincs bizonyíték a katarziselméletre.)

Agresszió elméletek Dollard • Frusztráció hipotézis – Frusztráció: az az állapot, amely a cél elérésének akadályozása vált ki; – agresszió az a cselekedett, amelynek célja a másik szervezetben való károkozás. – A frusztráció mindig az agresszió valamilyen formájához vezet; az agresszió mindig frusztráció következménye: – Az agresszió nem mindig a frusztráció oka ellen irányul, célpontja helyettesíthető: agresszió áthelyezés

Agresszió elméletek • Kulcsinger hipotézis (Berkowitz): az agressziónak megfelelő környezeti feltételek. – agresszív cselekedetnek két külön forrása van – a személyben feléled a düh és a helyzetben meglévő jelzések (kiváltó inger elmélet) – Fegyver-effektus: Bizonyos tárgyak tapasztalat révén asszociálódnak, ezeknek a tárgyaknak az agresszív jelzőmozzanat értéke igen nagy.

Agresszióelméletek Bandura • • • •

Minden agresszió külső tényezőktől függ Szociális tanulás Utánzásos eredetű agresszió Hitchcock: „A televízió nagy érdeme, hogy visszaviszi a gyilkosságot oda ahova való: a családi otthonba • - A nagy gond a tv-ben látott agresszióval, hogy a gyerekek: – nem tudják feldolgozni – nem értik – látják, hogy a szülők élvezik, amit a gyerek pozitívan értékel – megtanulják, hogy a helyzeteket A-an kell megoldani – nő a feszültségszintje – érzéketlenné válik az A-ra (deszenzitizáció) – csökken az A cselekedetei feletti önkontrollja: látja, hogy a tvben büntetlenül ölnek

Szeretet, szerelem • Közelség: A kutatások azt mutatják, hogy arra vonatkozóan, hogy két ember barát-e, a legnagyobb bejósló értékkel az rendelkezik, hogy mennyire messze élnek egymástól. • Ismerősség: pusztán az, hogy már láttuk az illető személyt vagy dolgot - önmagában is növeli a vonzalmat. • Hasonlóság: férjek és a feleségek nemcsak szociológiai jellegzetességeik (életkor, faj, vallás, iskolázottság és társadalmi osztály) tekintetében hasonlítanak szignifikánsan egymásra, hanem pszichológiai és fizikai jellegzetességeik vonatkozásában is, mint amilyen az intelligencia, illetve a magasság és a szemszín

Szerelem - szeretet A szeretetskála egy háromkomponensű szeretet elméleten alapul. A három összetevő a következő: • affiliatív és függőségi szükséglet /pl. ``Ha soha nem lehetnék vele, akkor szerencsétlennek érezném magam.'/; • segítőkészség /pl. ``Ha rossz hangulatban lenne, akkor legfőbb kötelességemnek érezném, hogy felvidítsam.'/; • kizárólagosság és feloldódás /pl. ``Nagyon szeretném birtokolni őt.'/.

Szerelem Lee hat fő szerelemfajtát különböztetett meg: 1. erosz: egy olyan személy keresése , akinek a fizikai megjelenése megtestesíti a szerető személy előzetes elképzeléseit; 2. ludusz: könnyed, játékos szerelem; 3. storge : lassan kialakuló érzelmi és baráti kapcsolat; 4. mánia: birtoklási vágy, féltékenység, nagy emocionális intenzitás; 5. agape: altruisztikus szerelem, amelyben a szerető személy kötelességének tekinti, hogy szeressen, anélkül hogy viszonzásra várna; 6. pragma : praktikus stílus, pl. a szeretett személy demográfiai jellemzőinek tudatos figyelembevétele.

Szenvedély - szeretet • Sternberg háromszögelmélete: – Az intimitás az érzelmi összetevő, amely a közelséget és az érzések kölcsönösségét jelenti. – A szenvedély a motivációs komponens, amely a szexuális vonzalmat és a ``szerelmesség' romantikus érzését ragadja meg. – Az elkötelezettség kognitív összetevő, amely a személy szándékát tükrözi, hogy megmaradjon a kapcsolatban. Ez alapján 8 fajta szerelem: nincs szerelem, szeretet, fellobbanó szerelem, romantikus szerelem, üres szerelem, társszerelem, vak szerelem és beteljesült szerelem

Intelligencia és kreativitás Kognitív képességek

Az intelligencia fogalma • Intelligencia, az amit az intelligenciatesztek mérnek • Thorndike: az a tulajdonság, amelyben az olyan zsenik, mint Newton, Einstein, Leonardo vagy Shakespeare csoportja leginkább eltér a fogyatékos otthon lakóitól • Piaget: az, amit akkor használunk, amikor nem tudjuk mit tegyünk • Binet: általános megértési és értelmi képesség • Wechsler: az egyén összegzett, globális képessége arra, hogy célszerűen cselekedjék, racionálisan gondolkodjon, és a környezetében hatékonyan működjön

Általános vagy speciális képesség • Spearman: – Általános intelligencia: g – Speciális intelligencia: számolási képesség, téri tájékozódás

• Thurstone: hét elsődleges mentális képesség: – verbális megértés, beszédfolyékonyság, számolás, téri képességek, emlékezet, észlelési sebesség és következtetés

• Gardner (1980): intelligenciák széles skálája – Verbális és matematikai-logikai – Térérzéklet – Kinesztetikus intelligencia – Interperszonális – intelligencia – Intrapszichés – intelligencia

Az intelligencia mérése • Első gyerekintelligenciateszt: Binet és Simon, 1905 • Mentális kor és tényleges életkor kapcsolata • Magyarországon: Budapest-Binet • Terman: intelligenciahányados: MK/ÉK*100

• Wechsler: felnőtt intelligenciateszt, 1939: HAWI • Nyerspontok-értékpontok • Öt feladat szavakkal és hat gyakorlati cselekvéssel • Magyarországon: MAWI

Néhány példa • Melyik név nem illik a többi közé:Rembrandt, Shakespeare, Tintoretto, Raphael, Monet • Mi a hiányzó szám?: 2,5,9,19,37,… • Melyik betű következik? C,4,K,2,O,3,…

Az intelligencia szintjei • • • • • • • •

Normál eloszlású görbe 25 alatt: nagyon súlyos értelmi fogyatékos 40-25:súlyos értelmi fogyatékos 55-40: középsúlyos értelmi fogyatékos 70-55: enyhe értelmi fogyatékos 70 alatt: értelmi fogyatékos 80-70: igen alacsony 90-80: alacsony

• • • • •

90-110: átlagos 110-120: magas 120-130: nagyon magas 130-140: kiemelkedő 140 felett: zseni

Öröklött vagy szerzett • 50%-ban örökletes, 50%-ban szerzett • Hebb: A és B intelligencia • A intelligencia: intelligenciára örökletesen adott lehetőség • B intelligencia: megnyilvánuló szint • A kettő kölcsönhatásban van egymással • Környezet nagyon fontos szerepe!

A kreativitás fogalma • Kutatása intenzíven az 1950-es évektől • Összetett kognitív képesség, amely ötletességben, új megoldások keresésében, alkotó gondolkodásban nyilvánul meg • Guilford: az ismeretek alkotó alkalmazásának képessége • Zárt és nyitott problémák

• A gondolkodás eltérő iránya: • Konvergens gondolkodás: az egyetlen lehetséges megoldás, az intelligencia fő jellemzője, intelligenciatesztek, iskolai tesztfeladatok • Divergens gondolkodás: egyszerre több irányba történik a megoldás keresése, több szempont, a kreativitás fő jellemzője, kreativitástesztek

A kreativitás tényezői • Problématudat: probléma iránti érzékenység, probléma felismerése, kíváncsiság, kérdezés • Újszerű kérdések felvetése: hagyományos kérdések átfogalmazása, redefiníció • Lényeglátás • Elemző és összegző képesség, analízisszintézis • Ötletgazdagság, fluencia • Gondolkodás rugalmassága, flexibilitás • Eredetiség, originalitás

A kreativitás mérése • Guilford és Torrance: kreativitástesztek • Példák Guilford 59 tesztfeladatos tesztjéből

Torrance-féle teszt • Originalitás: mennyire eredeti és újszerű (statisztikai előfordulás) • Flexibilitás: szemléletváltás • Fluencia: mennyiségi jellemző

A kreatív személyiség • Merev sémák alól kivonódás, a szabályok nem szentek • Nonkonformizmus • Nagyvonalú, hajlamos a szétszórtságra, nem bajlódik a részletekkel, de képes elmélyedni és kínos precizitással dolgozni valamin • Impulzív • Gyorsan alkalmazkodik a változó körülményekhez • Jó stressztűrő képesség, nem annyira szorong • Könnyen teremt kapcsolatokat, meggyőző, természetesen viselkedik • Általában jól kommunikál

Az alkotás folyamata • 1. Előkészítés: hipotézis felállítása, adatgyűjtés – Darwin: magam is elcsodálkoztam saját szorgalmam felett

• 2. Lappangás (inkubáció): gyötrődés, tudattalan munka

• 3. Megoldás (intuíció): véletlenszerű megvilágosodás, Arkhimédész, Flemming, • 4. Kidolgozás: Alátámasztás, kivitelezés, levezetés

Intelligencia és kreativitás • Getzels és Jackson: magas intelligenciaszintig IQ és kreativitás együtt jár , felette nincs kapcsolat

• Getzels és Jackson vizsgálatai szerint a tanárok jobban kedvelik a magas IQ - jú gyerekeket, mint a kreatívakat. A kreativitás és az intelligencia viszonyát vizsgálva azt találták, hogy: • A magas kreativitású és ugyanakkor magas IQ – jú gyerekek iskolai és társas teljesítménye egyaránt jó volt. • A magas kreativitás alacsony IQ- val okozta a legtöbb nehézséget az iskolában. • Az alacsony kreativitású és magas IQ – jú gyerekekre a teljesítmény hajszolása és a visszafogott kapcsolatok voltak jellemzők. • Az alacsony kreativitású és alacsony IQ – jú tanulók gyakran alkalmaztak defenzív technikákat, passzívak voltak, gyakran produkáltak pszichoszomatikus tüneteket.

Brainstorming A kreatív gondolkodás két fázist tartalmaz: • - a gondolatok létrehozását és azok értékelését A brainstorming olyan módszer, amely segíti a kreatív gondolatok létrejöttét. Alapvető szabályai: • A kritika és értékelés tilos • Minél vadabb egy gondolat, annál jobb • Minél több gondolat jut eszünkbe, annál jobb • Ajánlatos a gondolatokat kombinálni

Stressz, szorongás, megküzdés

Félelem - Szorongás • Körülhatárolható tárgya van • károsító ingerre tanulódik meg • előre jelezhetővé válik • félelem túlélési értékű

• Tárgy nélkül lebeg (az eredeti céltárgytól eltávolodik) • jelzőinger nélküli félelem • Diffúz válasz: – elkerülő válasz (személyiség, tapasztalatok)

Mi a stressz • Stressz: olyan eseményekre utal, amelyek megítéléseink szerint veszélyeztetik a fizikai, vagy pszichikai jólétünket • A stressz a szervezet túlterhelt, túlerőltetett állapota, a test aspecifikus (általános) reakciója mindenfajta igénybevétellel szemben

Stresszor - stressz Stresszor kihívásként, fenyegetésként megélt szituációk, események, hatások

Stressz (stresszreakció)

válaszreakció okozat

ok

Stressz típusai Distressz • stresszreakciók, melyeket negatívan értékelt stresszor vált ki • a stresszor hosszú távon alig kontrollálható

Eustressz • sikeresen megoldott kihívások, • az egyén megküzdési lehetőségeit nem haladják meg, de fiziológiai aktiváltságot okoznak.

Stressz típusai Distressz Eustressz • fiziológiai aktiváltságot provokál • hosszú távon szabályozási zavart okoz, betegségeket indít el

• Időben behatároltak, • nem okoznak betegséget • egyén pozitívan értékeli

Általános Alkalmazkodási Szindróma (ÁASz) fázisai 1. Riasztási reakció („üss vagy fuss”-reakció) 2. Ellenállási fázis (nő a szervezet ellenállóképessége) 3. Kimerülési fázis( a szervezet többé már nem képes alkalmazkodni, az ellenálló-képesség csökken)

Riasztási (alarm) reakció 1. A szívverés felgyorsul, a szívösszehúzódások ereje nő, így az agy valamint izomzat számára több vér áll rendelkezésre 2. Az izmokban az erek kitágulnak 3. A belekben az erek összeszűkülnek 4. A testnek a pillanatnyi helyzet szempontjából nem lényeges funkciói és jelzései, pl. a táplálékfelvételt ösztönző éhség és a belek jelzései átmenetileg szünetelnek

Riasztási (alarm) reakció 5. Légzés gyorsul 6. A lép összehúzódik, így több vér kerül a keringésbe, javítva az oxigénellátottságot 7. A pupillák kitágulnak, így a szemek a fényre érzékenyebbé válnak 8. A vércukorszint emelkedik

A Selye-féle általános adaptációs szindróma (AÁSz) három fázisa Alarm-reakció Ellenállóképesség mértéke

Aktív ellenállás

Kimerülés

Ellenálló-képesség normális szintje

Stresszor megjelenésének ideje

Idő

A stressz legtipikusabb tünetei • • • • •

Feszültség, idegesség Magas vérnyomás Alvásproblémák Krónikus aggódás Túlzott alkohol-, drogfogyasztás, dohányzás

A stressz legtipikusabb tünetei • Emésztési zavarok • Pihenés-képtelenség • Megküzdés-képtelenség, ellenségeskedés • Nem együttműködő attitűdök • Érzelmi labilitás

Állapot- és, vonásszorongás Szorongás olyan bizonytalan állapot, melyben főleg lelki téren mutatkoznak kóros tünetek, mint például a rettegés,nyugtalanság,feszültség.

• Állapotszorongás (state): pillanatnyi szorongás • Vonásszorongás (trait): hajlam, személyiségvonás

Szorongás típusai 2. • Debilizáló: teljesítményt csökkentő hatás • Facilitáló: teljesítményt növelő hatás

• Yerkes – Dodson törvény

Stresszkeltő események • Szenzoros túlingerlés nagy intenzitású fény, zaj, stb.

•

Egyéni élet nagyobb fordulatai

válás,szeretett családtag halála,különköltözés, felnőtt gyerekek elköltözése otthonról, állás elvesztése, nyugdíjazás, börtön, betegségek, fogyatékosság, stb.

Stresszkeltő események • Munkahelyi túlterheltség, képességeket meghaladó követelmények, döntések hozatala, elismerés hiánya, munkatársakkal, főnökkel konfliktus, stb.

• Traumatikus események természeti katasztrófák, háború, balesetek

A stressz és a munkavégzés hatékonysága • Túlságosan kis aktiváció esetén csökken a figyelem, ezért csökken a munkavégzési hatékonyság, információs alulterhelés lép fel és ennek következményeként nő a "kihagyás" típusú hibák valószínűsége. • Túlságosan nagy aktiváció esetén információs túlterhelés következik be megnövekedett számú "téves beavatkozás" típusú hibákat eredményezve.

A stressz és a munkavégzés hatékonysága 2.

Pszichoszomatika • Általában a pszichoszomatika szemléleti mód,amely a lelki tényezőket, vagyis az egyén viselkedését és élményeit beleviszi a testi betegségek diagnosztikájába és terápiájába.

• Szűkebb értelemben azokat a betegségeket jelöli, melyekben az organikus változásokat a beteg pszichikuma határozza meg, pl. asztma

• Legszélesebb értelemben belevon minden olyan esetet, melyben a testi panaszok organikus háttere nem állapítható meg

Patogén stressz Patogénné vált stressz következményei: •Szorongás, depresszió, alvászavarok; •Szívinfarktus, agyvérzés, asztma, gyomorfekély, emésztési zavarok stb.; •Függőségek (alkohol, erős dohányzás); •Már kialakult betegségeket súlyosbít;

Patogén stressz Poszttraumás stresszbetegség traumatikus esemény (természeti csapás, háborús ütközet, nemi erőszak, stb.) után lép fel (gránát-sokk) Tünetei: • • • •

a trauma visszatérő újraéledése, világtól való elfordulás, koncentrációs nehézségek, alvászavarok, izgatottság.

Patológiás félelem • A félelem 3 módon válhat patológikussá – tárgy, helyzet polarizálja a szorongást (fóbiák) – szubjektiválás – fantazmagóriák (pl. pszichózisokban) – szorongás – nem konkrét dologtól való félelem (neurózisok)

Fóbiák • • • •

Agorafóbia — nagyobb tértől, utcáktól Autofóbia — magánytól való félelem. Eritrofóbia — patológiai pirulás Zoofóbia – Musofóbia — egértől és patkánytól való félelem – Ofidiofóbia — kígyóktól való félelem • Biológiai/Kémiai – Hidrofóbia — a víz elkerülése

Fóbiák • Ellenérzet/előítélet – Hungarofóbia – félelem a magyaroktól, avagy ellenérzés, magyargyűlölet. – Efebifóbia — a fiataloktól való félelem, vagy gyanakvó tekintet a fiatalokra. • Venustrafóbia — gyönyörű nőktől való félelem

Megküzdés • Azon erőfeszítések összessége, amelyeket a probléma megoldására, vagy ha ez nem lehetséges, a negatív érzelmektől való megszabadulás érdekében teszünk. Tudatos harc • Ha elégtelenek a megküzdési stratégiák: elhárító mechanizmusok-tudattalanból Csak a szorongást csökkentik átmenetileg!

MEGKÜZDÉSI STRATÉGIÁK • Problémacentrikus (a helyzet megváltoztatása) • Emóciófókuszú(a negatív érzelmektől megszabadulás) • Emóció-kiürítés(a „gőz” eresztése) • Támaszkeresés(mással megosztani a problémát)

MEGKÜZDÉSI STRATÉGIÁK • • • •

Belenyugvás (a helyzet elfogadása) Önbüntetés(magát hibáztatja a helyzetért) Feszültség-kontroll(pl. magabiztos fellépés) Figyelem-elterelés(más elfoglaltság után néz, hogy ne gondoljon a problémára)