A szótárfogalom m egváltozásáról

A szótárfogalom m egváltozásáról Fóris Á gota

1. A le x ik o g r á fia fe jlő d é s v o n a lá r ó l Egyes vélemények szerint a lexikográfia a szótárkészítés tudom ánya,1 mások szerint pedig nem csak a szótárak készítésével foglalkozik, hanem a szótárak történetével, fejlődésükkel, készítésük alapkérdéseivel, egy adott történelm i kor vagy szerző lexikai repertoárjának összeállításával, egyszóval mindazzal, ami a szótárral kapcsolatos. Giovanna Massariello Merzagora már kiterjeszti a lexikográfia fogalmát: szerinte hozzátartozik egy nyelv vagy annak külön böző szintjei lexikai anyagának gyűjtése, a szóra, illetve szótörténetre vonat kozó tanulmányok stb.; viszont a szótárak készítése képezi a legjelentősebb részét (Massariello M erzagora 1983). Az R.R.K. H artm ann és Gregory James Dictionary of Lexicography (1998) című művében található m eghatá rozás szerint a lexikográfia olyan szak- és tudom ányterület, amely szótárak kal és más forrásművekkel foglalkozik, és két fő területe van: a szótárkészí tés elmélete és gyakorlata (H artm ann és James 1998). A lexikográfusok figyelmének középpontjában a lexika áll, a térhez, az időhöz és a használati változatokhoz igazodva, a lexika regisztrációja szótárakban pedig a legtöbb ször szó szinten történik. A lexikográfusok vizsgálatának tárgya az, hogy hogyan alakulnak a kapcsolatok a szó, m int lexikai egység és a szó, m int lexikográfiai regisztrációs egység között, és milyen tényezőktől függ a szavak szótárba kerülése. A lexikográfia kor szerinti felosztását a szótárak jellemzői alapján is meg tehetjük (Massariello M erzagora 1983). Az első időszakban, az ókorban és a középkorban, a glosszáktól a glosszáriumokig jutott el a fejlődés. Megvaló sult a betűrendes katalogizálás. Az európai területen a latin és a vulgáris latin szétválása, később a neolatin nyelvek kialakulása a kétnyelvű „szótárak” létre jöttéhez vezetett. A második periódusban, a humanizmus és a reneszánsz ide jén, a világjárók, utazók, kereskedők különböző nyelvterületek közötti moz gása a poliglott szótárak létrejöttéhez vezetett. A régebbi korok írásainak tanulmányozása, a görög, arab, héber művek olvasása számtalan szótár létre jöttét eredményezte (pl. Estienne 1572). A könyvnyomtatás fontos szerepet játszott az írás és olvasás terjedésében, a latin nyelv egyeduralma visszaszo rulóban volt, a tanult em berek számára szükségessé vált a szótárak haszná lata. A harmadik nagy periódus a XVII. században az első nagy európai szó tárak létrejöttének ideje, melyek első jelentős képviselője a Vocabolario degli Accademici della Crusca (1612 Venezia). Ettől az időtől számítják a m odern lexikográfia kezdetét. E bben az időszakban a tudományos művek egy része m ár nemzeti nyelveken jelent meg, így például Galileo Galilei több művét olaszul írta, aminek egyik eredménye többek között a Vocabolario della Crusca

6

Fóris Agota

2. és 3. kiadásában (1623, 1691) megjelenő tudom ányos term inusok szó tári szócikként való kidolgozása (vő. Parodi 1984, Fóris 2001). A negyedik periódus a XVIII-XIX. század, a lexikográfiai kodifikáció időszaka, amikor véglegesen kialakult a nyom tatott szótárak struktúrája. Az ötödik periódus a XX. század, az új kezdeményezések százada, melynek jellemzője, hogy új thesaurusok2 készülnek, a számítógépes módszerek alkalmazásával pedig a szótárkészítés és a szótárhasználat teljesen átalakul (vő. Zgusta 1992, Prószéky 1997, Pálfy 1999, Prószéky 2001). Az újabb kutatások szerint kiala kult vélemény alapján beszélhetünk m ár egy újabb, hatodik periódusról is (vő. Fóris 2000, Fóris 2001), melyben a szótárfogalom gyökeres változáson megy át, elsődlegesen azért, m ert az információszerzés és információkezelés m ódja rendkívüli m értékben megváltozott és felgyorsult, a szótárak, m int a lexikográfiai kutatás és gyakorlat tárgyai és eszközei, mind a nyelvészeti, mind az enciklopédikus információ gyors megszerzéséhez alapvető fontosságra tettek szert, ezen keresztül pedig a társadalom összetett működésének nél külözhetetlen infrastrukturális tényezőivé váltak. 2. P a r a d ig m a v á ltá s a le x ik o g r á fiá b a n Széles körben ismert, hogy a tudom ányos-technikai robbanás a húzóágaza tokon kívül a többi tudom ányágra is jelentős befolyást gyakorol. Vagyis a m indent behálózó informatikai rendszerek, a rendkívül fejlett anyagtechnika, telekommunikáció, közlekedés, az információtechnológia m inden képzeletet felülm úlóan gyors fejlődése más tudom ányterületekre is hatást gyakorol, m int például a gazdaságtudományra, a vezetéselméletre stb., vagy a m ár em lített nyelvtudományra. A m inden területen folyamatosan zajló átalaku lás a m unka fogalmát is megváltoztatta. Á talakult a foglalkozási struktúra, aminek következtében olyan fogalmak is átalakultak, m int szakma, szaknyelv, szakszótár. A tudomány, a technika és a m indennapi élet minden eddiginél közelebb kerültek egymáshoz, a tudományos-technikai forradalom eredm é nyei beleépültek m indennapi gyakorlatunkba, életünk nélkülözhetetlen ré szévé váltak. Széles körű fogyasztói réteg alakult ki, amely a hagyományos értelem ben vett áruk és szolgáltatások m ellett inform ációt, kutatási ered ményeket, tudást, vagyis az ezeket hordozó könyveket és informatikai prog ram okat egyaránt nagy m ennyiségben fogyaszt. E bben a megváltozott és folyamatosan változó műszaki, társadalm i, kulturális környezetben szükség szerűen erős hatások érik a nyelvtudomány különböző ágait, így a lexikográ fiát is. A tudom ányos forradalmak fejlődésének vizsgálata során vezette be 1962ben a paradigma3 fogalmát T hom as S. Kuhn: „paradigm a az, amit a tu d o mányos közösség minden tagja elfogad, és megfordítva, az adott tudományos közösséget azok alkotják, akik elfogadnak egy bizonyos paradigm át” (Kuhn 2000: 181). A paradigmaváltás akkor következik be, am ikor a tudományos közösség egy része m ár nem fogadja el vagy nem teljes egészében fogadja el

Modern Filológiai Közlemények 2002. I V évfolyam, 2. szám

7

a régi paradigmát, és szükségessé válik az addig általánosan használt alapfo galmak újradefiniálása. A lexikográfia jelenleg lejátszódó paradigmaváltása az újfajta szótárak megjelenésének, az eddigiektől gyökeresen eltérő szótár készítési lehetőségek, az új technikák, elsődlegesen az inform atikában elért eredmények felhasználásának következménye. A lexikográfia tudom ányterü letén jelenleg lejátszódó paradigmaváltás folyamatával a „M odern lexikográ fiai módszerek oktatása” című cikkemben m ár foglalkoztam. Arra a következ tetésre jutottam , hogy a paradigmaváltás következtében olyan fontos alapkérdések újraérté kelése válik szükségessé, m int maga a címszó, szócikk és a szótár szó jelentésének behatárolása. Ú jra kell értékelni a szótár fogalmát, és az adott célra készült szótárak tartalmi és formai követelményeit, a gyor san változó társadalm i és műszaki-technológiai átalakulással folyama tosan fejlődő nyelvnek a lexikográfiával szemben tám asztott újabb kö vetelményeit. (Fóris 2002b: 62) Az utóbbi tíz évben gyökeresen megváltozott a szótárkészítés és a szótár használat. Ez a változás a X IX . század végén feltalált (vö. Schweitzer 1999) és a XX. század ötvenes éveiben modernizált, folyamatosan fejlesztett szá mítógépeknek köszönhető, melyek nagymérvű felhasználását az 1960-70-es években kezdték a lexikográfiában, azóta a számítógépes szótárak mindenki számára elérhetővé váltak, kezelésük leegyszerűsödött, sőt, praktikusabb, m int a nyom tatott form ában kapható szótáraké. M egnőtt az információhordozók jelentősége, és ezen információhordozók között az egyik legjelentősebb a szótárak, legújabb változatukban az elektro nikus szótárak megjelenése. Ez egyrészről teljesen új lehetőséget biztosít a szótárhasználatot illetően, beleértve a szavak, kifejezések gyors lekérdezési lehetőségét, több szótár együttes használatát, a kiejtés tökéletes bem utatását biztosító hangosszótárakat (vö. Magay és Kiss 1994) stb., másrészről a szó tár-összeállítás módszerét is forradalmasítja (vö. Prószéky 1996, Pajzs 2001). A számítógépek hatalm as memóriájának köszönhetően a legújabb szótárak óriási számítógépes korpuszokon alapuló adatbázis-kezelő programokkal el látott rendszerek, amelyek folyamatosan bővíthetők, frissíthetők, jóval több, teljesebb és magasabb szintű szolgáltatást tudnak nyújtani, m int az eddigi értelem ben használatos szótárak. A számítógépes szótárkészítés és használat jelentős nyelvészeti kérdések sorát veti fel, amelyek átfogó vizsgálata is fel tétlenül szükséges, hogy a levonható következtetések közkinccsé váljanak. Ez a tanulmány az előzetes vizsgálatok és eredm ények nyomán a szótár fogalom megváltozását analizálja (vö. Pusztai 1997, Szépe 1997, Fóris 2001, Fóris 2002b). Szükségessé vált a fogalom újradefiniálása, és annak a tu d o mányos közösséggel való elfogadtatása, mivel csak így lehetséges az adott közösség körében azonos m ódon értelmezni az új paradigm át, elvégezni a szükséges általánosításokat, meghatározni a fogalmaknak az egészhez és

Fóris Agota

s

más tudományterületekhez való viszonyát. Egységesen elfogadott paradig ma nélkül az adott közösség tagjai nem tudnak érdem ben információt cse rélni, hiszen a fogalmak, amikben gondolkoznak, nem fedik egymást. A szótárfogalom pontos tartalmi meghatározása alapvető probléma. Nincs még mindig általánosan elfogadott definíció arra nézve, mit is tartunk szótár nak. Többek között ez a tény is alátámasztja a lexikográfia oktatásának fon tosságát, hiszen egyrészről a szótárhasználat és a szótárkészítés elvi és gya korlati kérdései nem szerepelnek kellő súllyal a különböző oktatási progra mokban, másrészről szótárak tömkelegé lát napvilágot - legalábbis szótár címmel megjelenő művek - de az alapfogalmak definíciójának és ezek széles körben való terjesztésének hiánya teljes káoszt eredményez, amely felett a lexikográfusoknak jó volna visszanyerni irányító szerepüket. 3.

A s z ó tá r

3. 1. A s z ó tá r szó A szótárak előzményeként először az úgynevezett glosszákat (vö. Bárczi et al 1967) említhetjük. Ezeket követték a szójegyzékek (vö. Bárczi 1963, Bárczi et al 1967), más néven nómenklatúrák, majd a szótárak.4 A szójegy zékeknek és a szótáraknak kéziratos, illetve nyom tatott formája is létezett. A középkori szójegyzékek még a glossarium vagy nomenclatura megnevezést használták. Német nyelven a Wörterbuch szó szolgál a szótárak megnevezésére. Angol nyelvterületen a lexikográfia története során például a különféle XVI. századi szótárak közül egyik sem használta a dictionarium vagy dictionary cí met, hanem különböző fantázianeveket vagy különleges neveket adtak nekik, amelyek közül a hortus (kert), thesaurus (kincstár) nagyon népszerűek voltak. Az első dictionary nevet használó szótár a The English Dictionary (Cokeram 1623, vö. Whitehall 1975). Az olasz nyelvben egyaránt használják a vocabolario és a dizionario megnevezéseket, amelyek egymás szinonimái, bár a dizionario egy kicsit tágabb értelem ben használatos (vö. Migliorini 1951), igaz azonban, hogy Tullio D e M auro pontosabban definiálja tartalmukat: a vocabolario alatt elsődlegesen szókincset ért, és a szótár értelemben használva a dizionario szót javasolja (De M auro 1999). A francia nyelvben a dictionnaire magát a művet jelöli, a vocabulaire a szavak összessége, a lexika. Hasonló mó don használatos az angolban a dictionary és a vocabulary (Migliorini 1951). A magyar nyelvben „a szótár szót a XVI., a XVII. és részben a XVIII. szá zad írói nem ism erték” (Melich 1907:1). A dictionarium , nom enclatura, lexicon megnevezéseket vagy körülírást használtak. Pápai Páriz szótárának Bod-féle kiadásában (1767) jelenik meg elő ször a szótár szó; e kiadásban ezt olvassuk: «Lexicon ... Zótár, szokot magyarázó könyv». Mivel Pápai Páriz szótárának előző kiadásaiban (1708, 1762) a latin részben sem a dictionarium , sem pedig a lexicon szó elő nem fordul, azt kell állítanunk, hogy ezt az adatot Bőd Péter

Modern Filológiai Közlemények 2002. IV. évfolyam, 2. szám

9

iktatta be a szótárba, s mivel régies, az ő szótárában használt helyesírás tól elütő alakban közölte (a szótárban ugyanis az sz hang 2-vel van je lölve), az a gyanú tám adhat, hogy Bőd a szót valahol valamely könyv ben olvasta. (M elich 1907: 1-2) „S csakugyan Ráth Mátyás Magyar Hírmondója hozta a szót forgalomba” (Melich 1907: 2, vö. Szily NyÚsz). a legnagyobb valószínűséggel állít hatjuk, hogy a szótár szó a XVIII. század második felében keletkezett tuda tos, nyelvújító alkotás” (Melich 1907: 2). Akkoriban a kortársaknak nem tetszett a szótár szó, inkább a német Wörterbuch mintájára a szókönyvet aján lották. Ennek ellenére „a XIX. század 50-es éveiben a «lexicon, dictionarium, Wörterbuch» jelentésben a szótár úgyszólván az egyedüli kifejezés” (Melich 1907: 3). Jelenleg a magyar nyelvben a szótár szónak több jelentése van: egy részről jelenti a „hagyományos” értelem ben vett szótárat, amely a szavakat alfabetikus vagy tem atikus csoportokba rendezi, és értelmi magyarázatukat, vagy idegen nyelvi megfelelőjüket adja meg; tágabb értelem ben szintén szó tárnak nevezzük a lexikonokat, enciklopédiákat stb. Létezik tehát a lexiko gráfusok között egy szűkebb és egy tágabb értelem ben vett szótárfogalom a kérdés alaposabb tanulmányozása után a tágabb értelmezés felel meg a szótárfejlődés jelenlegi állapotának. 3. 2. A s z ó tá r i s z e r k e z e t m e g v á lto z á s a A szótári szerkezetet többféle szinten tanulmányozhatjuk: meg szokás kü lönböztetni a megastruktúrát, a makrostruktúrát és a mikrostruktúrát (Hartmann és James 1998). A megastruktúra a makrostruktúrát és a szótáron kívüli részt (outside matter) magában foglaló rendszer (vö. H ausm ann ésW iegand 1989; H artm ann és James 1998). A szótáron kívüli részt alkotják a szótári részt megelőző és az azt követő információk, adatok: pl. az előszó, a rövidítésjegyzék, a tarta lomjegyzék, a borítólap. A makrostruktúra a szótár lemmáinak valamilyen szempont alapján sorbarendezett együttese. A rendezés különböző szempontok alapján történhet: a legelterjedtebb a szavak betűrend szerinti rendezése, akár elölről, akár hátul ról kezdődően, de gyakori a tematikus, az időrendi, vagy a gyakoriság sze rinti rendezés. A mikrostruktúra a szócikkek és a szócikkekre vonatkozó álladók sorbarendezett információinak együttese. A m ikrostruktúra az egyes lemmák szerke zeti jellegzetességét mutatja meg, amely minden lemma esetében megegyezik. A szócikk a m ikrostruktúra alapegysége. Részei a címszó, a címszóra vo natkozó grammatikai, szemantikai, fonetikai stb. információk, a jelentés, a szinonimák, a példák. A címszó (vagy lemma) a szótárban tipografikusan is kiemelt szó vagy kifejezés, amelynek megfelelőjét vagy magyarázatát adja meg a szótár (vö.

10

Fóris Agota

Massariello Merzagora 1983, H ausm ann ésW iegand 1989; Svensén 1993; H artm ann és James 1998). Az elektronikus szótárak esetében a tipográfia sokkal kisebb jelentőség gel bír, m int a nyom tatott szótárak esetében. A strukturált adatbázisok adta lehetőségek sokkal szélesebb körűek, a rendezés, a szerkezet nem feltétlenül kíván meg pl. betűrendes sorrendet, hiszen az egyes lem m ák keresése nem mechanikus úton történik, hanem a gép választja ki és jeleníti meg a felhasz náló számára a szócikket, vagy akár több szócikket is egyszerre. Számítógé pes szótárhasználat során akár több szótár szócikkei, vagy egy szótár több szócikke is megjeleníthető egy időben. On-line szótárak használata során az egyes szótárak fizikailag sem szükséges, hogy egy helyen találhatóak legye nek, egy elosztott adatbázisban is elhelyezhetők. Prószéky G ábor a számítógépes szótárak készítése nyom án megváltozó szótárszerkezetről írja: ...a hagyomány és a papíron való megjelenés sok olyan szempontot tart kötelezőnek egy adott szótártípus szócikkének kialakításához, ame lyeket a számítógép, illetve az általuk megvalósítható lehetőségek (pl. több szótár egyidejű használata) újraértelmezendővé tesz. (...) A gépi megvalósítás korában akár m inden információ lehet külön helyen, le hetővé téve a szócikk részletes megjelenítését, de külön szótárak infor mációi is meg tudnak így jelenni egyetlen felületen, ha szükséges. (...) a számítógépes szótáraknak nem kell feltétlenül m inden információt egyetlen címszó alatt tárolniuk, mindössze arra van szükség, hogy akár egyszerre is elérhetőek legyenek. Természetesen az inform áció lehet megosztott is, a lényeg, hogy szükség esetén a felhasználó úgy találkozhassék velük, m intha egy helyen volnának tárolva. (Prószéky 1997: 326-328) 3. 3. A s z ó tá r fo g a lo m v á lt o z á s a M it nevezünk tehát szótárnak? Szótár-e Apáczai Csere János Enciklopédiája (Apáczai Csere 1653), amely semmiféle szótárformát nem m ondhat magá énak, de a magyar lexikográfia jelentős eredményeként tartjuk számon. Szótár-e a m ostanában szótárként megjelentetett, de nem szótárform ában elkészített sokféle szólista? A formától vagy a tartalomtól, vagy a kettő együtte sétől szótár-e egy szótár? A XX. században óriási változáson m ent át a szótár fogalma. M elich Já nos 1907-ben a szótár lényegét olyan szellemi term ékben vélte megtalálni, amelyben valamely nyelv szavai betűrendben vannak felsorolva (Melich 1907). Bruno Migliorini 1951-es meghatározása szerint azokat a könyveket hívjuk szótárnak, amelyek rögzítik és megmagyarázzák egy nyelv vagy annak egy meghatározott részének lexikáját (Migliorini 1951). 1966-ban Országh László definíciója már a nyelv szó- és kifejezéskészletének valamilyen elv


11

szerint rendezett leltáraiként, tulajdonképpen egyfajta rendszerként értel mezi a szótárakat (Országh 1966). M ár a Diderot-féle nagy francia Enciklopédia (D iderot et al 1751-1772) megkülönböztette a szavak szótárait és a dolgok szótárait egymástól, ezeket ma is megkülönböztetik, az információ tartalm a szerint nyelvészeti inform á ciót, illetve enciklopédikus inform ációt tartalm azó szótárakra osztják (vö. Zgusta 1971, Rey-Debove 1971, Massariello M erzagora 1983). Bo Svensén Practical Lexicography (Svensén 1993) című művében m eg különbözteti egymástól a szótárt és az enciklopédiát, szerinte a különbség közöttük magában az inform áció term észetében van, bár elismeri, hogy lé teznek határesetek.5 A Dictionary of Lexicography (H artm ann és James 1998) a lexicograp h y szócikkben a következőket írja: (...) D epending on the orientation and purpose of such reference works, several branches of lexicography can be distinguished, each with its own practices and theories: a u t h o r l e x i c o g r a p h y , b i l i n g u a l LEXICOGRAPHY, BIOGRAPHICAL LEXICOGRAPHY, COMPUTATIONAL LEXICOGRAPHY, CULTURAL LEXICOGRAPHY, DIALECT LEXICOGRAPHY, ENCYCLOPEDIC LEXICOGRAPHY, 6 ETIMOLOGICAL LEXICOGRAPHY, FRE QUENCY LEXICOGRAPHY, HISTORICAL LEXICOGRAPHY, LEGAL LEXICOG RAPHY, LSP LEXICOGRAPHY, MEDICAL LEXICOGRAPHY, MONOLINGUAL LEXICOGRAPHY, MULTILINGUAL LEXICOGRAPHY, MUSICAL LEXICOGRAPHY, ONOMASIOLOGICAL LEXICOGRAPHY, ONOMASTIC LEXICOGRAPHY, PEDA GOGICAL LEXICOGRAPHY, PERIOD LEXICOGRAPHY, REGIONAL LEXICOG RAPHY, RHYME LEXICOGRAPHY, SLANG LEXICOGRAPHY, SPECIALISED LEXICOGRAPHY, TECHNICAL LEXICOGRAPHY, TERMINOLOGICAL LEXI COGRAPHY, TEXT-SPECIFIC LEXICOGRAPHY, THESAURUS LEXICOGRAPHY, u s a g e l e x i c o g r a p h y . (H artm ann és James 1998: 85-86).

Az en cyclop ed ia szócikkben olvasható az alábbi: “ e n c y c l o p e d i c d e f i n i t i o n s are more detailed and less vague than the meaning explanations offered in g e n e r a l d i c t i o n a r i e s ” (H artm ann és James 1998: 48). Az e n cyclop ed ic dictionary szócikkben pedig a következőket találjuk: “A type of r e f e r e n c e w o r k which shares features of the g e n e r a l d i c t i o n a r y and the e n c y c l o p e d i a ” (H artm ann és James 1998: 49). Paolo Zolii a Lexikon der Romanischen Linguistik ‘283. Italienisch: Lexiko graphie (Lessicografia)’ szócikkben a szótár-enciklopédiákat említi, illetve leírja, hogy a XIX. században az enciklopédikus típusú szótárak mellett a szorosabb értelem ben vett lexikográfiai típusú m unkák is megjelennek (Zolii 1988). Pajzs Júlia elsősorban az angol lexikográfiában az utóbbi 10-15 évben bekövetkezett változásoknak tulajdonítja, hogy a nemzetközi gyakorlatban is m ódosult a szótárak szerkezete, tartalm a, és tipográfiai megjelenése, és

12

Fóris Agota

hogy „a sokféle felhasználó várható igényének figyelembe vétele és a m odern technika lehetőségeinek kihasználása új m űfajú szótárakat terem tett, am e lyek egyesíteni próbálják a hagyományos szótárak, enciklopédiák és nyelv könyvek kedvező tulajdonságait” (Pajzs 2001: 914). A lexikográfia és a nyelv történetének, fejlődési vonalainak tanulm ányo zásából tehát kitűnik, hogy a szótárak jelentős változáson mentek és mennek át. Ez a változás nem csak abban az értelem ben jelenik meg, hogy a nyom tatott forma m ellett elektronikus elérhetőségük is kialakult, hanem abban is, hogy a szótár információs struktúrája is átalakult. A szótár kétféle alapinformációt ad: az egyik a nyelvi információ, pl. a helyesírásról, a kiejtésről, a morfológiáról, a szintaxisról, a szemantikáról, etimológiáról; a másik az enciklopédikus információ, pl. a term inológiáról, a nevekről, a földrajzi és történelm i tényekről, tudományos dolgokról stb., ezen kívül számos más információ megjelenhet benne. Egyrészről jelentősen megnőtt a közvetített információ mennyisége és minősége, másrészről az információ-technológiá nak köszönhetően a közvetítő forma is átalakult. Annak ellenére azonban, hogy a szótárak jelentős változáson m entek át, nem történt meg a szótárfogalom pontos definiálása - sem a tartalom ra, sem a struktúrára nézve. Minthogy rendkívül sokféle szótár létezik, a defi niáló tulajdonságok között, ahogy nem feltétlenül kritérium az alfabetikus sorrend, úgy nem lehet kritérium sem a rövidítések alkalmazása, sem a nem folyamatosan olvasható szöveg, legfeljebb azt mondhatjuk, hogy gyakran alkalmazzák őket a szótárak készítésénél. A szótárak, éppen tartalm uknak köszönhetően, természetesen mindig érinteni fognak más területeket. A köz nyelvi szótárak a köznyelvre és az irodalmi nyelvre épülnek, a különböző szak szótárak az egyes szakmák lexikáját dolgozzák fel stb. A lexikográfia-történet tanulmányozása nyom án megállapítható, hogy a szavakra, kifejezésekre vonatkozó információk összegyűjtésére sokféle eljá rás alakult ki, sok és sokféle olyan gyűjtemény jött létre, amely az összegyűj tött lexikát és a rá vonatkozó információkat tartalmazza. A szótárak közti különbözőség gyakran igen nagymérvű lehet, ami mind formai m ind tartal mi vonatkozásban tovább bővülhet a számítógépes lexikográfia gyors fejlő dése következtében. Az egyértelműen látszik, hogy a lexikográfia úgy tud megfelelni a felvetődő tudományos és gyakorlati igényeknek, ha elvégzi azo kat a tudományos absztrakciókat, amelyek szükségesek a nyelvi folyamatok tanulmányozásához. Célszerű tehát feladni azt a gyakorlatot, hogy egyes csoportok elképzelt fogalomképéhez válogassuk az abba beillő és bele nem illő megjelent munkákat. Célravezető az a tudom ányokban általánosan al kalmazott módszer lehet, amely a sok egyedből kiragadja azokat a jellemző ket, amelyek mindegyikben megtalálhatók, s ezen absztrakció során határozza meg az alapvető fogalmakat. Ezzel az igénnyel végezve a kérdéskör vizsgá latát, a szótárfogalom általános tartalm át a következőképpen lehet megadni: A szótár olyan egy,- két- vagy többnyelvű strukturált adatbázis, amely - hor dozótól függetlenül - szavak, kifejezések, fogalmak jelentését, magyarázatát,


13

eredetét, egyszóval jellemzőit, és ezeknek adott szempont szerint, kulcsszavakkal történő osztályozását tartalmazza, egy meghatározott korpusz vizsgálata alap ján. Vizsgáljuk meg közelebbről ezt a definíciót, mit is takar voltaképpen. „egy-, két- vagy többnyelvű”: A nyelvek száma meghatározza a szótár szerkezetét, lehetővé teszi, illetve korlátozza a különböző információk közlését. Az egynyelvű szótárak (vö. Zgusta 1971: 222-193; Massariello Merzagora 1983: 92-96; Svensén 1993: 112-139; H artm ann és James 1998: 95) közül a nyelvi típusúak a címszavak magyarázatát adják azonos nyelven, álta lában szinonimákkal és példamondatokkal. A lexikonok, enciklopédiák ada tokkal, dátumokkal, magyarázatokkal segítik elő a szavak, nevek, események stb. megismerését, megértését. H artm ann és James (1998) az egynyelvű szó tárak egy alfajaként említik pl. a tanulói szótárakat (learner’s dictionary) és az enciklopédikus szótárakat (lexikonokat) (encyclopedic dictionary). A kétnyelvű szótárak a forrásnyelven (L l) megjelenő címszavakat „for dítják” a célnyelvre (L2), legtöbbször egynél jóval több jelentést megadva. Nagyobb szótárak példamondatokkal támasztják alá az egyes jelentésmezők használatát. A betűrendes rendezés a forrásnyelv címszavai alapján történik (vö. Zgusta 1971: 294-344; Svensén 1993: 140-159; Massariello Merzagora 1983: 96-99; Marello 1998). A többnyelvű szótárak általában a nyelv egy meghatározott részét ölelik fel, ezek legtöbbször szaknyelvi szótárak. A sok nyelv egymásmellettisége nem engedi meg hosszabb magyarázatok vagy szinonimasorok leírását, emiatt a terminológiai szótárak esetében alkalmazzák előszeretettel ezt a formát. Tu lajdonképpen két alaptípusa létezik a többnyelvű szótáraknak: az egyik a XVI. századi poliglott szótártípus, amely kereskedőknek készült, ilyen pl. a Calepinus-féle szótár, a másik típus a napjainkban használatos term inoló giai szótárak (vö. H artm ann & James 1998: 96). „strukturált adatbázis”: A hagyományos, nyomtatott form ában megjelenő szótárak struktúrája típu sonként változó, de mindegyik egy-egy kialakult hagyományt követ. Általá nos a betűrendes szerkezet, amelyben a címszavak sorba rendezése ad egy könnyen és gyorsan átlátható struktúrát. Az adatok rendezési elvére vonat kozó ismereteket a felhasználónak meg kell tanulnia, amihez a szerkesztők a szótári részen kívül (előszó, rövidítésjegyzék stb.) nyújtanak segítséget, illet ve egy részük az általánosan alkalmazott módszerekből ismert. A nyomtatott formában megjelenő szótárak struktúrája merev, nem alakítható használat közben az alkalmazás céljaihoz. A hagyományos szótárak tartalm át tekint hetjük tehát egyfajta „egyszerű” adatbázisnak. Az új típusú szótárak készítése számítógépes adatbázisok segítségével tör ténik, melyek létrehozása többféle m ódon lehetséges. Az alkalmazott m ód szer, a mintavételi eljárás nagyban függ attól, hogy a feldolgozni kívánt sző-

14

Fór is Agota

vég vagy szóanyag milyen hordozón és milyen form ában található meg. Az adatbázisokban megtalálható lemmatizált szóanyagot különféle jelölésekkel, információkkal látják el, am inek következtében olyan strukturált adatbázis alakul ki, amely, vagy amelynek részletei szótárként vagy szótárak alapjaként használhatóak. A szótárfelhasználó előtt nem jelenik meg a teljes adathal maz, a struktúra részleteivel nem találkozik teljes egészében, hanem a ren dezett adatokból a számára szükséges részeket hívja elő a használat során. Em iatt az adatbázis-kezelő programok, illetve az elektronikus szótárprog ram ok átgondolt tervezést kívánnak meg. A szótárak elektronikus form ában való megjelenése egyrészről jelentősen megkönnyíti, meggyorsítja, és leegy szerűsíti a használatot, másrészről viszont a szótárstruktúra újragondolására készteti a programok készítőit (vö. Prószéky 1996; Prószéky és Kis 1999, Prószéky 2002). „hordozótól függetlenül”: R égebben a szótárak m ind nyom tatott form ában jelentek meg, tehát a hor dozó könyv volt. A XX. századtól kezdve létezik elektronikus hordozó, amely nek máris több fajtáját lehet megkülönböztetni. Az elektronikus szótárak használhatók számítógépen vagy más elektronikus eszközökön (vö. Quicktionary 1998, Kozma 2000), és m ár interneten megjelenő (on-line) szótá rak is elérhetőek.7 Az elektronikus szótáraknak igen sok formája létezik, például a CD -RO M -on kapható kétnyelvű szótárak, enciklopédiák, a tö b b nyelvű terminológiai adatbázisok, a fordító rendszerek, vagy az on-line szó tárak (vö. Pajzs 1990; Prószéky 1997, Prószéky és Kis 1999; Pálfy 1999; H artm ann és James 1998; Kapitány Szabó 2001; Fóris 2001, 2002a, 2002b). „szavak, kifejezések, fogalmak jelentését, magyarázatát, eredetét, egyszóval jel lemzőit, és ezeknek adott szempont szerint, kulcsszavakkal történő osztályozását tartalm azza”: Az új fogalomértelmezés szerint a szótárban címszóként nem kizárólagosan szavak szerepelhetnek, hanem bárm i, aminek a jellemzőinek a szisztemati kus rendbe szedésével és osztályozásával a használati érték és az inform áció hoz való hozzájutás gyorsasága és egyszerűsége megnő (vagyis címszó lehet bárm ilyen szó, kifejezés, fogalom). A rendezési szempontokat és a kulcs szavakat nem kizárólag a szótári hagyományok határozzák meg, hanem a szerkesztő a saját belátása szerint felmerült igények alapján. így akár b etű rendes (elölről vagy hátulról kezdődő rendben), akár fogalomköri az elren dezés, akár valamilyen újfajta, eddig még nem használt rendszer, azt m ind szótárnak tekinthetjük. A betűrendes szótárak valamely nyelv (általában a forrásnyelv) ábécérendje alapján felsorolva tartalmazzák a szavakat. A tem a tikus szótárak témák szerint osztályozzák a körülöttünk levő világot; nevezik őket fogalomköri, m etodológiai, konceptuális szótáraknak is. Ide tartozik, hogy enciklopédiáról, lexikonról, betűrendben csoportosított, vagy tém án ként (fogalomkörönként) osztályozó szótárról van-e szó, vagyis milyen m ód


15

szerrel osztályozza a szerkesztő a benne felhalm ozott információkat, bárm i lyen területhez tartozzanak is azok. „egy meghatározott korpusz vizsgálata alapján”: A korpusz a vizsgálathoz összeválogatott szövegek rendszerezett gyűjtemé nye, általában számítógépes korpuszt értünk alatta, amelyeket strukturált adatbázisokban tárolnak. Annotált korpuszoknak nevezik a strukturált korpu szokat, amelyek nyelvészeti vizsgálatra alkalmassá teszik az egyes szövegeket. A korpusz lehet bárm ekkora, de a nagy, több millió szóból álló szövegkor puszok csak néhány helyen állnak rendelkezésre. Mivel a szövegvizsgálatok egyre jobban elterjedtek, a nagy szövegkorpuszokhoz való hozzáférhetősé get minél több szakem ber számára kívánják lehetővé tenni, ezért C D -ken (pl. napilapok évfolyamai) vagy az interneten is lehetővé teszik az egyes kor puszokhoz való hozzáférést (vö. Prószéky & Kis 1999, Picchi 2000.8 A szá mítógépes szövegkorpuszok jellemzőit Pajzs Júlia határozta meg, véleménye szerint különbséget tehetünk szinkrón vagy diakrón, reprezentatív, oppor tunista vagy m onitor korpuszok között, illetve m éret alapján (Pajzs 2002).9 A készülő Akadémiai Nagyszótárról olvashatjuk például: „Az Akadémiai Nagyszótár egy 8 kötetes, korpuszalapú, nagyszótári jellegű, tehát értelmező és történeti típusú szótár lesz (...) K orpusza 1772 és 2000 között kelet kezett szépirodalmi, tudományos ismeretterjesztő és publicisztikai művekből, műrészletekből áll. M agában foglalja azt a 6 milliós archivális cédulaanya got, amelyet a XIX. század végétől az 1960-as évek elejéig gyűjtöttek össze, valamint az 1980-as évek közepétől kezdve a számítógépre vitt 23 millió szö vegszavas adatbázist. K orpuszon a továbbiakban tehát e kétféle m ódon rög zített szövegeket érjük ( ...) ” (Ittzés 2002: 13). 4. Ö s s z e fo g la lá s A lexikográfiában lezajló paradigmaváltással nyilvánvalóvá vált, hogy a szó tár fogalma megváltozott. A lexikográfia új korszakába lépett: a szótárkészí tésben bekövetkezett fejlődés és a felhasználói igények gyökeres megváltozása következtében a régiek m ellett újfajta nyom tatott és elektronikus szótárak jelentek meg, a szótárfogalom kibővült, szükségessé vált jelentésének újrade finiálása. Ennek következtében egy új nem zedék számára gyökeresen meg változott a szótár szó jelentése és a lexikográfia tartalm a.

J eg y ze tek Például M igliorini: „lessicografia l’arte di co m pilare i dizionari.” (1951: 1) M igliorini szerint a lexikológia foglalkozik a nyelv lexikai ren dszerének ta n u l mányozásával. S zerin te a lexikográfiát a szinkrón szem lélet jellemzi, a szem antika pedig a diakrón szem léletű vizsgálatokat végzi (M igliorini 1951). 2 T hesau ru s: eredetileg fogalom köri szótár, am ely különböző cso p o rto k b a sorolva 1

16

Fóris Agota

egy nyelv szókincsének összegyűjtését célozza m eg; m o dern értelem b en az adott nyelv szókincsét felölelő szótár, elektronikus form ában. Pl. A m agyar irodalmi és köznyelv nagyszótára (vö. Elekfi 1997). 3 Itt a K uhn-féle paradigma értelem ben használom ezt a kifejezést, am ely ta rtalm á ban m erőben különbözik a lexikográfiában használatos paradigma (Z gusta 1971: 119) értelem től. 4 „A szótárak (vocabularium ok) a szójegyzékekhez hasonlatosan gyakorlati célokat szolgáltak: a latin nyelvű szövegek p o n to sab b m egértése érdekében, illetőleg anya nyelvre való ford ításk o r használták őket. A szótárak elsősorban ab b an külön böznek a szójegyzékektől, hogy a szavakat ábécérendben közük.” (Bárczi et al 1967: 53) 5 „This purp o se the dictio n ary has in com m o n w ith the encyclopedia. T h e difference betw een d ictio n ary a n d encyclopedia, on th e o th e r h and, lies in the n a tú ré o f the inform ation itse lf” (Svensén 1993: 2). 6 Kiemelés tő lem (F.A .). 7 „A MorphoLogic fejlesztői 1999-ben létrehoztak egy olyan adatbázist, am ely a könyv írásakor több m in t 300 internetes szótár elérési ú tját és tartalomindexét tartalm azza (...). A tartalo m in d ex alapján (am ely a MorphoLogicnéá készült) az adatbázist m egjelenítő ren d szer k ülön keretben azt a lap o t is m egm utatja a felhasználónak, amely az a d o tt szótár m egfelelő szavát tartalm azza” (Prószéky & Kis 1999). 8 Az első szám ítógépes korpuszon alapuló angol szótár a C O B U IL D (Sinclair 1987) volt, ennek részletes elem zést vö. Pajzs 2001: 9 1 6 -9 1 8 . Az M TA N yelvtudom ányi In tézetének m agyar nyelvi történeti korpusza a http://w w w .nytud.hu/hhc, a M agyar N em zeti szövegtár pedig a http ://co rp u s.n y tu d .h u /m n sz/ cím en érh ető el. A pisai Istitu to di L inguistica C om putazionale http://lingue.ilc.pi.cnr.it/pisystem /procedure/procedure/alt/index.htm l cím ű h o n lap ján a PiSystem szövegelemző rendszerről nyújt részletes inform á ciókat. 9 Pajzs Júlia a szám ítógépes korpuszok jellem zőit az alábbiak szerint határozza meg: „Szinkrón vagy diakrón. A szám ítógépes korpuszok többsége elsődlegesen szinkrón anyagot tartalm az, de vannak tö b b évszázad szóanyagát felölelő kor puszok is (pl. A Trésor F R A N T E X korpusza, A Dictionary o f Old English kor pusza). M ivel a korpuszgyűjtés és elem zés rendkívül költséges feladat, a kiadók elsősorban a m ai szövegek gyűjtésére fo rd ítan ak szívesen p énzt, hiszen a minél frissebb szóanyagot tartalm azó szótárakra van elsősorban kereslet. Reíprezentatív, ’opportunista’, ’monitor’. A reprezentatív korpuszokat valam ilyen előre m eg h atáro zo tt szem p o n to k szerint, igen gondos m unkával állítják össze. A válogatás irányelveit elsősorban az szabja m eg, m ilyen korszakot és/vagy milyen nyelvi réteget kívánnak b em u tatn i. E n n ek alapján döntik el, m ilyen m űfajok m i lyen arányban legyenek jelen a korpuszban. Az o p p o rtu n ista korpusz legfőbb jel lemzője, hogy a gyűjtés elsődleges m eghatározója az elektronikus fo rm áb an való hozzáférhetőség - term észetesen a fizikai hozzáférhetőség m ellett a felhasználás jogának tisztázottsága is lényeges kérdés. A m o n ito r korpusz a két k o ráb b an em lí te tt elv ésszerű kom prom isszum a: h a egy-egy m űfajból túl sok lenne, (m ivel m ár korábban is volt péld áu l tö b b tízezer szónyi gazdasági újságszövegük, és éppen hasonlóhoz sikerült h ozzájutniuk), egyszerűen kihagyják a régebbit, vagy annak csak egy kisebb részét hagyják m eg, és az újabb szövegekkel frissítik a korpuszt. A kívánatos arányok m eg tartásán ak az is egy lehetséges m ódja, hogy n em „dobják


17

el” a régebbi szövegeket, h a n e m igyekeznek m inden m űfajt m inél folyam atosab ban és egyenletesebben bővíteni. Méret. A korpuszok m éretét ren d szerin t a bennük található szövegszavak m enynyiségével jellemzik. M íg az ú ttö rő B row n korpusz egymillió szövegszóból állt, a mai korpuszok jellemző m érete 100-200-300 millió szövegszó. F ontos tulajdonság, hogy m egszabják-e előre az egyes szövegrészietek m axim ális - m inim ális m éretét. Erre főként a reprezentatív k o rpuszok összeállításakor szoktak tö rek ed n i” (Pajzs 2002).

Ir o d a lo m Bárczi G ., Benkő L ., B errár J. 1967. A magyar nyelv története, (szerk.: Benkő Loránd) B udapest: Tankönyvkiadó. Bárczi G . 1963. A magyar nyelv életrajza. Budapest: G o ndolat. D e M a u ro ,T . 1999. Introduzione. In: Grande dizionario italiano dell’uso. (Gradit) T o rino: U T E T . Elekfi L. 1997. N agyszótári tervek és lehetőségek. M agyar N yelv 1997/2. 1 8 3 -1 8 9 . Fóris A. 2000. K ezdeti lépések a lexikográfia-oktatásban. Iskolakultúra 2000/2. 8 3 -

88 . Fóris A. 2001. A lexikográfia alkalm azott nyelvészeti vonatkozásai, különös tekintettel a m agyar-olasz területre. D o k to ri értekezés. Pécs. Fóris A. 2002a. Gyorsító hatások a lexikográfia fejlődésében. E lhangzott: XI. M agyar A lkalm azott Nyelvészeti K ongresszus, Pécsi T udom ányegyetem , Pécs, 2001. április 1 7 -1 9 . (M egjelenés alatt.) Fóris A. 2002b. M o d e rn lexikográfiai m ódszerek oktatása. M odern Nyelvoktatás 20 0 2 /2 -3 . 6 1 -7 3 . H artm a n n , R .R .K ., Jam es, G . 1998. Dictionary o f Lexicography. L o n d o n & N ew York: R outledge. H au sm an n , F.J., W iegand, H .E . 1989. Component parts and structures o f general mo nolingual dictionaries: A survey. In: H au sm an n, F.J. et al (eds.) 1989-1991. Wörterbücher-Dictionaries/Dictionnaires. A n International Encyclopedia of Lexico graphy. (H a n d b ü c h e r z ű r S p rach - u n d K om m unikationsw issenschaft 5.1, 5.2, 5.3) Berlin: W. de G ruyter. Ittzés N . 2002. A z A kadém iai nagyszótár szerkesztési szabályzata. In: C sengery K ., Ittzés N . (eds.): M utatványok a z Akadémiai N agyszótárrá/. Budapest: M TA N yelvtudom ányi Intézet. 11 -9 8 . K apitány Szabó A. 2001. H om ályos jövő. Figyelő 2001/13, m árcius 29-április 4. 4 4 -4 6 . Kozm a I. Zs. 2000. Q uicktionary. In: F ó ris Á. (szerk.): S zótárak könyvben és m o nitoron. Iskolakultúra 2000/8. 1 1 0 -1 1 2 . K u h n ,T .S . 2000. A tudományos forradalm ak szerkezete. B udapest: O siris (Az eredeti m ű: The Structure o f Scientific Revolutions 1962. m ásodik, átdolgozott kiadása: 1970.) M arello, C. 1989. Dizionari bilingui con schede sui dizionari italiani per francese, inglese, spagnolo, tedesco. Bologna: Z anichelli.

18

Fóris Agota

M assariello M erzagora, G. 1983. L a lessicografia. B ologna: Z anichelli. M elich J. 1907. A magyar szótárirodalom. A legrégibb szójegyzéktől Pápai P áriz Ferenc szótáráig. (Nyelvészeti F ü z e te k 46.) B udapest: A th en eu m . M igliorini, B. 1951. Che cos’é un vocabolarió? Firenze: Le M o n n ier. O rszágh L. (ed.) 1966. S zó tá rta m tanulmányok. B udapest: Tankönyvkiadó. Pajzs J. 1990. Számítógép és lexikográfia. (L inguistica, Sériés A , Studia et dissertationes 4.) Budapest: M T A N yelvtudom ányi Intézet. Pajzs J. 2001. Számítógépes korpuszra épülő angol értelmező szótárak. In: A n d o r J., Szűcs T .,T e rts I. (szerk.) 2001. Színes eszmék nem alsza n a k... Szépe György 70. születésnapjára. Pécs: L in g u a F ra n c a C soport. 9 1 4 -9 2 5 . Pajzs J. 2002. A korpuszalapú szótárírás alternatívái. E lhangzott: XI. M agyar A lkal m azott N yelvészeti K ongresszus. Pécsi T u d o m ányegyetem , Pécs, 2001. április 17-19. (M egjelenés alatt.) P álíy M . 1999. Szám ítógépes szótárírás és szójelentéstan. A cím szókiválasztás és a szócikktagolás elvei: változások a lexikális stru k tú ráró l kialakult hagyom ányos felfogásunkban. M odern N yelvoktatás 1999/2-3. 1 8 -2 5 . Parodi, S. 1984. F o rtu n a lessicografica di Galileo. S tu d i di lessicografia italiana vol. V I, 1984. 2 3 3 -2 5 7 . Picchi, E. 2000. Analisi testuale con PySistem. K ézirat, Pisa. Prószéky G ., K is B. 1999. Számítógéppel emberi nyelven. Bicske: SZA K K iadó. Prószéky G. 1996. N yelvtechnológia 2000. M odern N yelvoktatás 1996/2-3. 3 0 -3 4 . Prószéky G . 1997. Szótárírási szempontok a számítógépes nyelvi programok korában és korábban. In: Kiss G ., Z aicz G . (szerk.) 1997. S za v a k - nevek - szótárak. írások Kiss Lajos 75. születésnapjára. B udapest: M T A N yelvtudom ányi Intézete. 3 2 6 335. Prószéky G . 2001. Nyelvtechnológiai alapkutatások - m ik is azok? In: B arth a M . & S tephanides E. (szerk.) 2001. A nyelv szerepe a z információs társadalomban. A X . M agyar Alkalm azott N yelvészeti Kongresszus előadásainak válogatott gyűjteménye. Székesfehérvár: K odolányi Ján o s Főiskola. 13-24. Prószéky G . 2002. A z elektronikus papírszótártól a z „igazi” elektronikus szótárak felé. Kézirat. (M egjelenés alatt a Lexikográfia Magyarországon cím ű, a Pécsi Nyelvtudom ányi D oktori Iskola k eretéb en ta rto tt lexikográfia tém á jú előadások gyűj tem ényes kötetében.) Pusztai F. 1997. A lexikográfia helye és helyzete. M agyar N ye lv 1997/1. 7 -1 4 . R ey-D ebove, J. 1971. Etude linguistique et sémiotique des dictionnaires français contem porains. T h e H ague-Paris: M u o to n . Schw eitzer A. 1999. A gyorsaság kora. Sebességváltás. H V G X X F 35/1999/09/04. 6 6 -7 0 . Svensén, B. 1993. Practical Lexicography. Principles and methods o f dictionary-making. Oxford: O xford U n iversity Press. Szépe, Gy. 1997. Az In te rn e t-k o rsz ak nyelvészete. M o d em Nyelvoktatás 1 997/1-2. 76 -8 9 . W hitehall, H . 1975. The development o fth e English dictionary. In: Angliyskaya leksikografiya v viderzhkah i izvlecheniyah. L einingrad: P rosveshchenie. Z gusta, L . 1971. M anual o f Lexicography. T h e H a g u e & Paris: M o u to n .


19

Zgusta, L. (ed.) 1992. History, Languages, and Lexicographers. Tubingen: M ax N iem eyer Verlag. Zolli, P. 1988. 283. Italienisch: L exikographie (Lessicografia). In: H o ltu s, G ., M etzeltin, M ., Schm itt, C . (eds.) 1988. Lexikon der Romanischen Linguistik (L R L ). Band/ Volume IV. Italien isch , K orsisch, Sardisch. T übingen: M ax N iem ey er Verlag.

F o rr á so k A páczai C sere J. 1653. M a g ya r Encyclopaedia. C okeram 1623. The English Dictionary. D iderot, D. et al 1 7 5 1 -1 7 7 2 . Encyclopédie ou dictionnaire raisonné des sciences, des arts et des métiers. Paris. M agay T ., Kiss L. 1994. Angol-magyar, M agyar-angol hangosszótár. (C D -R O M ) B udapest-Szeged: A kadém iai K iadó - Scrip tű m K ft. Quicktionary. 1998. A ngol-m agyar változat, (ford.: Z eeberg Elem ér) Jerusalem : W IZ C O M T echnologies L td . Szily, K. 1902. A m agyar nyelvújítás szótára. B udapest: H ornyánszky Viktor. (R ep rin t K iadás, 1999. B udap est: N a p K iadó. (Szily N yÚ sz) E stienne, H . 1572. Thesaurus Linguae Graecae. I-V. Basilea. Sinclair, J. M . (ed.) 1987. Collins C O B U IL D English Dictionary. L o n d o n : H a rp e r C ollins Publishers. Vocabolario degli Accadem ici della Crusca. V enezia, 1612. (1623, F irenze 1691, 1 7 2 9 -1 7 3 8 , 1 8 4 3 -1 8 5 2 , 1 8 6 3 -1 9 2 3 ).

W eb o ld a la k http://lingue.ilc.pi.cnr.it/p isy stem /p ro ced u re/p ro ced ure/alt/index.htm l http: //www. m obidictionary. com http://w w w .nytud.hu/hhc h ttp ://co rp u s.n y tu d .h u /m n sz/

A szótárfogalom m egváltozásáról

Recommend Documents