A szociális és gyermekvédelmi jogszabályok aktuális változásai Jegyzői értekezlet 2009. november 19.
dr. Kocsis Tünde
2009.11.19.
1
Bevezetés
174/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet SZMM Módszertani ajánlás gyermekjóléti szolgáltatók számára az óvodáztatási támogatás természetben történő folyósítása esetére 2009. évi LXXIX. tv. – a Gyvt., valamint az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról 2009. évi LXXII. a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról törvény 2009. évi CIX. törvény a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról
2009.11.19.
2
174/2009. (VIII.29.) Korm.r. az egyes szociális tárgyú korm. rendeletek módosításáról
2009.11.19.
3
I.1. Szmr. Ellátási terület: Alapszolgáltatások: városi jegyző országos vagy megyei engedélyeket nem adhat ki.
falugondnoki tanyagondnoki szolgálat – település egyéb alapszolgáltatás: település, max. 4 szomszédos kistérség
ha a működési engedéllyel rendelkező szolgáltató ellátási területe ennél nagyobb, – hsg., jhsg: 2009.11.30-ig – más alapszolg: 2009.12.30-ig – kell kérni a működési engedély módosítását
ha a fenntartó más ellátási területre is működési engedélyt nyújt be tájékoztatni kell az érintett működést engedélyező szerveket ha a kérelmet nem nyújtja be, határidő leteltét követő 22 munkanapon belül vissza kell vonni a működési engedélyt
2009.11.19.
4
I.2. Szmr. ellátási terület A
működési engedélyben ellátási területként csak olyan terület határozható meg, ahol a szociális szolgáltató a biztosított feltételek alapján az alapszolgáltatást nyújtani tudja. A városi jegyző eljárási cselekményt a szociális szolgáltató, intézmény (szolgáltatást nyújtó székhely, telephely) teljes ellátási területén végezhet. 2009.11.19.
5
I.3.– Szmr. Hsg: a működési engedélynek tartalmaznia kell a teljesített feltételek alapján ellátható személyek számát, Jelzőrendszeres hsg.: a működési engedélynek tartalmaznia kell a teljesített feltételek alapján kihelyezhető készülékek számát. A működést engedélyező: a helyszínen 2009. 12. 15-ig ellenőrzi a szolgáltató, intézmény működését a működési engedélyt 2010.01.01-i hatállyal módosítja (Ha nem felel meg a feltételeknek 2010.12.31-ig, vagy 2012.12.31-ig) 2009.11.19.
6
I.4.– Szmr. A székhelynek, telephelynek, ellátottak számára nyitva álló helyiségnek az ellátási területen kell lennie. E szabályoknak 2010.06.30-ig kell megfelelnie a szociális szolgáltatónak, intézménynek, és kérni a működési engedély módosítását. Ha a kérelmet nem nyújtja be, határidő leteltét követő 22 munkanapon belül vissza kell vonni a működési engedélyt. 2009.11.19.
7
I.5. Szmr. – Előzetes szakhatósági állásfoglalás
étkeztetés – 6 hónapig érvényes – várható a bővülés Új lehetőség a fenntartó részére, a működési engedélyezési eljárásban felhasználható, abban az esetben, ha a fenntartó a működési engedély iránti kérelmét az előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadását követő 6 hónapon belül benyújtja. Ilyenkor az eljáró hatóságnak azt el kell fogadnia.
2009.11.19.
8
I.6. 340/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet módosítása
A házi segítségnyújtás igénybevétele során a kijelölt városi jegyzők által működtetett bizottságok végzik a gondozási szükséglet vizsgálatát. E bizottságok szakértői díját a gondozási szükséglet vizsgálatát kérő szociális szolgáltató, intézmény fenntartója fogja azt megfizetni a vizsgálat kérelmezésével egyidejűleg. A szakértői díj összege lecsökken 10 000 Ft-ról 6 000 Ft-ra. A bizottságok készítsenek rövid, átfogó tájékoztatót a szakértői eljárás menetéről, a vizsgálat lebonyolításáról, a kérelem beadásának helyéről, az eseti szakértői díj befizetésére vonatkozó számlaszámról (a befizetés bizonylatolásáról), stb.
2009.11.19.
9
Az óvodáztatási támogatás természetben történő folyósításáról
2009.11.19.
10
A Gyvt. és a Gyer. módosítása: jegyző természetben nyújtott óvodáztatási támogatás, a családi pótlék meghatározott részének természetben történő juttatása Cél: ahol a veszélyeztetettség oka az elhanyagolás, a támogatás, illetve juttatás célzottan a gyermek valós szükségleteinek kielégítésére kerüljön felhasználásra. 2009.11.19.
11
II.1. Óvodáztatási támogatás A Gyvt. 2008. évi módosítása: 2008. évi XXXI. tv. 15. § bevezetésre került az óvodáztatás támogatás.
20/C. § (4) A helyi önkormányzat rendeletben előírhatja, hogy az első alkalommal folyósításra kerülő pénzbeli támogatás helyett a szülőnek gyermeke részére természetbeni támogatás nyújtható. A természetbeni támogatást a gyermek beíratását követő legfeljebb 15 munkanapon belül kell a szülő rendelkezésére bocsátani.” A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a települési önkormányzat 20.000 Ft. értékű természetbeni ellátást nyújthat a gyermek és családja számára.
2009.11.19.
12
II.2. Óvodáztatási támogatás Gyer. 68/H. § (4) bek. a gyermekjóléti szolgálat, közreműködik az óvodáztatási támogatás folyósításának elősegítésében. Feladata: az egyes ellátásokhoz való hozzájutás megkönnyítése, a szülők tájékoztatása – a támogatási lehetőségről és annak módjáról, – előkészíti a támogatás folyósításának zavartalanságát, megelőzendő a család tájékozatlanságból eredő tiltakozását,
adatszolgáltatás, az ellátást igénybe vevő segítése közvetítő szerep a jegyző, a családok, a nevelési-oktatásai intézmények között a helyi rendelet alkalmazásának elősegítése a támogatás természetbeni folyósításának elősegítése és az egyéni szükségletek érvényesítésének koordinációja a gyermek és családjának segítése tájékozódhat az oktatási intézmény egyedi igényeiről, és az információkat közvetítheti a család számára.
2009.11.19.
13
II.3. Óvodáztatási támogatás A települési önkormányzat listát állít össze a gyjsz. közreműködésével az adott életkorú gyermekek szükségleteinek figyelembevételével azon termékekről, amelyekre az óvodáztatási támogatás fordítható tartalmazza a termékek felsorolását, kb. árát, beszerzési lehetőségeit érdemes évenként aktualizálni a tapasztalatok, a termékek árváltozásának tükrében
2009.11.19.
14
II.4. Óvodáztatási támogatás Jegyző határozatban: a gyermek számára óvodáztatási támogatást állapít meg, megjelöli a folyósítási módját az önkormányzat rendelete
alapján tájékoztatja a családot, hogy az ellátás folyósításának koordinálásában a gyjsz. aktívan közreműködik a határozat egy példányát megküldi a gyjsz. számára a gyjsz. felveszi a kapcsolatot a családdal, segíti a természetbeni juttatásként kapható eszközök, szükségleti tárgyak kiválasztásában a családdal közösen elkészített listát(kat) a gyjsz. haladéktalanul megküldi a határozatot hozó jegyzőnek a természetbeni juttatásként igényelt termékeket, tárgyakat az önkormányzat a rendeletében szabályozott módon (vásárlási utalvány, beváltható bónok, helyi készletfelhalmozás) juttatja el a támogatást igénylőhöz
2009.11.19.
15
III. 2009. évi LXXIX. tv. – a Gyvt., valamint az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról
2009.11.19.
16
Gyvt. 4. § (3) - személyi hatály módosulása alkalmazni kell nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezésnek, a nevelési felügyelet elrendelésének vagy az eseti gondnok kirendelésének az elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező gyermek: Gyvt-t kell, ha közösségi jog vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik 2009.11.19.
17
Gyvt. 5. § veszélyeztetettség:
gyermek v. más személy által tanúsított magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza fogyatékos gyermek, fiatal felnőtt fogalma 2009.11.19.
18
Gyvt. 5. § t) személyazonosító adat: az érintett személy természetes személyazonosító adatai, neme, állampolgársága, bevándorolt, letelepedett, oltalmazott vagy menekült jogállása, lakó- és tartózkodási helye 2009.11.19.
19
2009. évi LXXIX. tv - Gyvt. 11/A. § A gyermekjogi képviselő feladatai bővülnek (2010.01.01-től szoc. ig. bírság): „f) a 100/A. § (1) bekezdése szerinti jogsértések észlelése esetén javaslatot tehet fa) gyermekvédelmi igazgatási bírság kiszabására az arra jogosult szervnek, fb) a jogsértés jövőbeni előfordulásának megelőzése érdekében a jogsértéssel érintettek között, szükség szerint szakértők bevonásával, egyeztető megbeszélés tartására a gyámhivatalnak, fc) a jogsértő személy továbbképzésére a fenntartónak, működtetőnek.” 2009.11.19.
20
2009. évi LXXIX. tv - Gyvt. 17. §
Ha a jelzőrendszer tagja jelzési vagy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, a gyámhivatal - jelzésre vagy hivatalból – értesíti a fegyelmi jogkör gyakorlóját és javaslatot tesz az érintett személlyel szembeni fegyelmi felelősségre vonás megindítására. A gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén a gyámhivatal büntetőeljárást kezdeményez.
2009.11.19.
21
Gyvt. 19. § (2) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2009.09.01-től Gyvt.
19. § (2) a) az 1 főre jutó havi jövedelem összege a nyugdíjminimum 135 %-áról 140 %-ára változott – 39.900,- Ft Gyvt. 19. § (2) b) az 1 főre jutó havi jövedelem összege a nyugdíjminimum 125 %-áról 130 %-ára változott – 37.050-, Ft
2009.11.19.
22
2009. évi LXXIX. tv. - Gyvt. 68. § (3)
A védelembe vétellel egyidejűleg a jegyző a gyermek részére a gyjsz. családgondozóját rendeli ki és a veszélyeztetettség okának megszüntetése érdekében intézkedést tesz, így különösen… a) kötelezi a szülőt, vegye igénybe a … gyermekek átmeneti gondozását,… g) figyelmezteti a szülőt az (5) bekezdés szerinti jogkövetkezményekre (2009.09.01. után indult eljárásokra, és a 2009.09.01. után indult felülvizsgálatokra kell alkalmazni)
2009.11.19.
23
2009. évi LXXIX. tv. - Gyvt. 68. § (3) h)
2010.07.01 kötelezheti a szülőt és a gyermeket, illetve felkérheti a konfliktusban érintett más személyt arra, hogy a nevelési-oktatási intézményben előforduló erőszak miatt kialakult helyzet vagy más súlyos konfliktushelyzet kezelése érdekében jelenjen meg iskolapszichológusi vizsgálaton, illetve vegye igénybe a konfliktuskezelést segítő szolgáltatást
2009.11.19.
24
2009. évi LXXIX. tv. - Gyvt. 68. § (5)
A jegyző haladéktalanul értesíti a gyámhivatalt a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha a) a védelembe vétellel a gyermek veszélyeztetettségét megszüntetni nem lehet, és alaposan feltételezhető, hogy segítséggel sem biztosítható a gyermek családi környezetben történő megfelelő gondozása, nevelése vagy b) a védelembe vétel már két éve fennáll és a védelembe vétellel a gyermek veszélyeztetettségét nem sikerült megszüntetni. (2009.09.01. után indult eljárásokra, és a 2009.09.01. után indult felülvizsgálatokra kell alkalmazni)
2009.11.19.
25
Gyvt. 68/A-C. § Családi pótlék természetben nyújtása A jegyző a védelembe vétellel egyidejűleg, vagy a folyamatban lévő védelembe vétel fennállása során elrendelheti a családi pótlék legfeljebb 50 %-ának természetbeni formában történő nyújtását. legfeljebb 1 év időtartamra, a döntést követő 2. hónap 1.napjával kezdődően rendelhető el ismételten elrendelhető 2009.11.19.
26
Gyvt. 68/A-C. § Családi pótlék természetben nyújtása
Ha a védelembe vétel során felmerül a jegyző megkeresi a gyjsz-t. A gyjsz. a megkereséstől számított 10 munkanapon belül tájékoztatja a jegyzőt vizsgálatának eredményéről, és szükség szerint javaslatot tesz a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására. Nem kell megkeresni a gyjsz-t, ha ő kezdeményezte. A jegyző - a szülő, a kcsk. gyermek meghallgatását követően, véleményük figyelembevételével, a gyjsz. és a jelzőrendszer tagjai javaslatának figyelembevételével gondoskodik pénzfelhasználási terv elkészítéséről.
2009.11.19.
27
Gyer. - A gyjsz javaslata
tartalmában és formájában megegyezik a védelembe vételi javaslat szakmai kritériumaival, – fel kell tárnia a gyermeket veszélyeztető tényezőket, – javasolnia kell az ezek megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket, – mindezek részletes indoklását – milyen tevékenységet végzett az alapellátás keretében történő gondozás, illetve – a védelembe vett gyermek gondozása során, miért nem vezetett mindez eredményre
2009.11.19.
28
Gyer. - Pénzfelhasználási terv A gyjsz. készíti el, a jegyző felé történő megküldésével tesz javaslatot. a végleges döntést a jegyző hozza meg a terv elkészítésébe be kell vonni: – a szülőt, – a korlátozottan cselekvőképes gyermeket és – szükség szerint a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjait. figyelembe kell venni a szoc. és gy.véd. ellátásokat, támogatásokat, célokat kell megjelölni, amelyek a meglévő támogatások más formában történő felhasználásával garantált a jegyző megítéli, a családi pótlék hány %-át indokolt természetben nyújtani, mennyi ideig, milyen formában azokat a tételeket, amelyekre az eseti gondnok az összeget felhasználhatja gyermekenként kell elkészíteni, szerepe a szülő és a családgondozó megállapodásának rögzítése a természetben nyújtott családi pótlék mértéke, módja és ideje tekintetében az eseti gondnok személyére is javaslatot kell tenni! 2009.11.19.
29
Gyer. - tárgyalás
A pénzfelhasználási terv elkészülését követően a jegyző tárgyalást tart, meg kell ismernie az érintettek (szülő, kcsk. gyermek, jelzőrendszeri tag) véleményét a pénzfelhasználási tervről és az eseti gondnok személyéről. A jegyző eltérhet a gyjsz. javaslatától a pénzfelhasználási terv, és az eseti gondnok tekintetében. A pénzfelhasználási terv lényeges elemei (természetbeni formában nyújtás módja, mértéke, időtartama) a határozat rendelkező részeibe kerülnek be. A döntés jogerőre emelkedését követően a terv szerepét a határozat veszi át.
2009.11.19.
30
Gyvt. 68/A-C. § Családi pótlék természetben nyújtása A pénzfelhasználási terv figyelembevételével a jegyző dönt a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának mértékéről, időtartamáról és módjáról, így az önkormányzat részére a kincstárban megnyitott családtámogatási folyószámlára utalásáról eseti gondnok kirendeléséről.
2009.11.19.
31
A kirendelhető eseti gondnok
elsősorban a gyermek arra alkalmas közeli hozzátartozóját, a polgármesteri hivatal - nem gyermekvédelmi, illetve gyámhatósági feladatokat ellátó - ügyintézőjének, a gyjsz, illetve az átmeneti gondozást nyújtó intézmény családgondozójának, illetve az óvodai és iskolai gyermekvédelmi felelőse. a javaslatban: a gyermek vérszerinti családjában van-e eseti gondnoki tisztségre alkalmas közeli hozzátartozó; ha van, a családtag kijelölésére kell javaslatot tenni aki a védelembe vétel során gondozza a családot, lehetőség szerint ne legyen eseti gondnok védőnő: csak akkor célszerű, ha a gyermek életkora, egészségi állapota, vagy más – a védőnő kompetenciájába tartozó - körülmény indokolja
2009.11.19.
32
Gyvt. 68/A-C. § Családi pótlék természetben nyújtása Az eseti gondnok gondoskodik: a családi pótléknak a gyermek szükségleteire történő felhasználásáról, pl. ruházat, tanszer, élelmiszer, tápszer, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, tanulóbérlet és a gyermek korának megfelelő készségfejlesztő eszközök természetbeni biztosításáról. egyidejűleg max. 10 gyermekre lehet kirendelni. felhasználásáról gyermekenként a következő hónap 5. napjáig elszámol a jegyzőnek 2009.11.19.
33
Gyvt. 68/A-C. § Családi pótlék természetben nyújtása A jegyző a természetbeni nyújtás indokoltságát szükség szerint, de legalább félévente felülvizsgálja – dönthet: a) változatlan időtartamban, mértékben és módon történő további nyújtásáról, b) időtartamának, mértékének és módjának megváltoztatásáról, c) a természetbeni nyújtás megszüntetéséről, ha a fenntartása nem indokolt. szükség szerint dönt a védelembe vétel megszüntetéséről 2009.11.19.
34
Gyvt. 100/A-B. § A gyermekvédelmi igazgatási bírság -2010.01.01. A működést engedélyező szerv vagy a gyámhivatal ellenőrzési jogkörében jogsértésenként max. 200 ezer forint a működtetővel, az intézményvezetővel, illetve a fenntartóval szemben,
a gyermeknek az e törvényben biztosított jogait megsérti, a tájékoztatási kötelezettséget megszegi, vagy a gyermeket, a szülőt, más törvényes képviselőt, az érdek-képviseleti szervet akadályozzák jogai gyakorlásában, az intézményvezető, illetve a fenntartó a panaszt határidőben nem vizsgálja ki, nem kéri a működési engedély módosítását, ismételt kiadását, vagy nem teljesíti a működést engedélyező szerv felé fennálló, külön jogszabályban meghatározott bejelentési kötelezettségét, a szolgáltatás biztosításával jogellenesen hagy fel.
A bírság több személlyel, illetve szervezettel szemben is kiszabható. A bírság ismételten kiszabható, más jogkövetkezményekkel, illetve a feljelentési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg is alkalmazható. 2009.11.19.
35
Gyvt. 130/A. § A gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén a) a hatóság és az ügyfél bármilyen módon tarthat kapcsolatot, b) ha környezettanulmányra van szükség, azt haladéktalanul el kell készíteni, c) a helyszíni szemle a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is megtartható.
2009.11.19.
36
Gyvt. 134. § (5) a)- Adatkezelés a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban az eljárása alá vont ügyfélre
ismert természetes személyazonosító adatainak közlésével,
a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 11. §-a (1) bekezdésének a)-e), g)-h), k) és m) pontja szerinti adatai tekintetében
egyedi adatszolgáltatást kérhet – a jogosultság megállapításához, illetve – a hatósági intézkedések megtételéhez
a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervtől, az adatok az eljárása jogerős befejezéséig kezelhetők, nem továbbíthatók
2009.11.19.
37
Gyvt. 136/A. § Iratbetekintés (1) A szülő / törvényes képviselője a szolgáltató vezetőjénél kérheti, hogy betekinthessen a gyermekvédelmi nyilvántartás adatlapjaiba, valamint - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézménynél keletkezett, illetve részére megküldött, a gyermekkel kapcsolatos iratba. Az iratokról kivonat vagy másolat kérhető. (2) Az érintett írásbeli hozzájárulása hiányában nem lehet betekinteni: a másik szülőre vonatkozó, különleges adatot tartalmazó iratba, kivéve, ha az a gyermek érdekében kezdeményezett, a gyermek védelembe vételére vagy átmeneti nevelésbe vételére irányuló gyámhatósági eljárás, illetve a gyermek elhelyezésének megváltoztatására irányuló bírósági eljárás megindításához elengedhetetlenül szükséges.
2009.11.19.
38
IV. A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. tv.
2009.11.19.
39
2. § (1) kötelesek jelezni, ha hozzátartozók közötti erőszak veszélyét észlelik a gyámhivatalnak:
az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos; a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, a családsegítő szolgálat, a családsegítő központ, gyermekjóléti szolgálat, gyermekjóléti központ, gyermekek vagy családok átmeneti otthona; a közoktatási intézmények, a nevelési-oktatási intézmény, a nevelési tanácsadó; a gyámhatóság, a rendőrség, az ügyészség, a bíróság, a pártfogó felügyelői szolgálat, az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása, a társadalmi szervezetek, alapítványok
(más személy jelzési joggal élhet a gyámhivatalnak) 2009.11.19.
40
IV.2. A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. tv.
2. § (4): együttműködési és kölcsönös tájékoztatási kötelezettség a gyámhivatal és a felsorolt intézményekre, személyekre A társadalmi szervezetek, alapítványok kivételével a gyámhivatal kezdeményezi a 2. § (1) bekezdésében meghatározott személynek, illetve szerv alkalmazottjának fegyelmi felelősségre vonását, ha a jelzési és együttműködési kötelezettségnek nem tesz eleget.
2009.11.19.
41
IV.3. Távoltartás
Az eljárásáról és a feltárt tényekről a gyámhivatal minden esetben köteles a rendőrséget tájékoztatni. Arról is, ha a Gyvt. hatálya alá tartozó intézkedést tesz. Ha nem indokolt az intézkedés, a gyámhivatalnak akkor a feltárt tényekről kell tájékoztatni a rendőrséget. A jelzőrendszer és családvédelmi eljárás nyújtotta segítséget a bántalmazott igénybe veheti, de számára az nem kötelező. Nem szükségszerű, hogy ez az eljárás megelőzze az ideiglenes megelőző és a megelőző távoltartás elrendelést.
2009.11.19.
42
V. 2009. évi CIX. tv. a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról
2009.11.19.
43
Szt. 33. §
„(5) Aktív korúak ellátására 1 családban egyidejűleg - a (6) bekezdésben meghatározottak kivételével - csak 1 személy jogosult. – 2009.11.15-től hatályos, a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell !!!!
(6) 1 családban egyidejűleg 2 személy abban az esetben jogosult az aktív korúak ellátására, ha az egyik személy a RÁT- ideértve a 37/C. § (4) bekezdése szerinti személyt is -, míg a másik az RSZ feltételeinek felel meg.”
2009.11.19.
44
Átmeneti rendelkezések 55. §
2009.11.13.-tól hatályos!!! ha 2009. november 14-én 1 családban több személynek is fennáll az aktív korúak ellátására való jogosultsága - ide nem értve az e törvény 4. §-ával megállapított Szt. 33. § (6) bekezdésében foglaltakat -, a jogosultak közös nyilatkozata alapján a nyilatkozatban megjelölt személy(ek) jogosultságát - 2009 december 31-ével meg kell szüntetni. (3) Az e törvény 4. §-ával megállapított Szt. 33. § (5) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
2009.11.19.
45
Szt. 35. § Ha az állami foglalkoztatási szerv a RÁT-ra jogosult személyt a) egyéni vállalkozóhoz vagy gazdasági társasághoz közvetíti ki foglalkoztatásra irányuló jogviszony létrehozása érdekében, vagy b) hazai, illetve uniós forrásból megvalósuló képzésbe, munkaerő-piaci programba, illetve egyéb, a foglalkoztathatóság javítását célzó programba vonja be, akkor a települési önkormányzat az érintett személyt - a képzésben, a munkaerő-piaci programban, illetve a foglalkoztathatóság javítását célzó programban történő részvétel időtartama alatt, illetve ameddig a közvetítés eredményéről nem szerez tudomást - közcélú munkára nem kötelezheti. Az állami foglalkoztatási szerv az a) pontja szerinti közvetítés eredményéről a jegyzőt értesíti. A közcélú munkavégzés időtartamának számításakor ezen foglalkoztatás időtartamát figyelembe kell venni.” 2009.11.19.
46
Szt. 37/A. §
(1) A települési önkormányzat, / társulás egyéves időtartamra közfoglalkoztatási tervet készít. A közfoglalkoztatási terv tervezetét előzetes véleményezésre megküldi – – –
az állami foglalkoztatási szervnek, az érintett települési kisebbségi önkormányzatoknak, illetve a 2000 fő feletti települések esetében a helyi szociálpolitikai kerekasztalnak.
Véleményéről annak kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül tájékoztatja a települési önkormányzatot. Ha határidőben nem nyilvánít véleményt, úgy kell tekinteni, hogy a közfoglalkoztatási terv tervezetében foglaltakkal egyetért. A települési önkormányzat képviselő-testülete, illetve a társulás döntéshozó szerve a közfoglalkoztatási tervet évente február 15-éig fogadja el. 2009.11.19.
47
Szt. 37/A. § (4) A közfoglalkoztatási tervet módosítani kell, ha a közfeladatokban bekövetkezett változás az ellátásukhoz szükséges létszám a) 2000 fő feletti lakosságszámú településeknél 10 %-át, b) 2000 fő, vagy az alatti lakosságszámú településeknél 20 %-át elérő mértékű bővítését, illetve csökkentését eredményezi. 2009.11.19.
48
Szt. 37/B. § - RSZ Aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján „d) a települési önkormányzat (3) bekezdés szerinti rendeletében meghatározott feltételeknek megfelel,” (3) A települési önkormányzat rendeletében a 35. § (1) bekezdésében foglaltak teljesítése alól további mentesítési feltételeket állapíthat meg az aktív korúak ellátására jogosult személyeknek a közfoglalkoztatásban történő részvételt akadályozó vagy kizáró családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel.” 2009.11.19.
49
Szt. 37/E. § keresőtevékenység alatti továbbfolyósítás 2010.01.01-től
hatálytalan 55. § (10) akinek az Szt. 2009. december 31-én hatályos 37/E. §-ának (1) bekezdése alapján 2009. december 31-én ellátást folyósítanak, – a továbbfolyósítás lejártáig az Szt. 2009. december 31-én hatályos 37/E. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
2009.11.19.
50
Szt. 37/F. § (1) bekezdése a) pontjának ad) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a személynek „ad) akire vonatkozóan az aktív korúak ellátására való jogosultság fennállása alatt a munkaügyi hatóság a jogellenes munkavégzés tényét 2 éven belül ismételten jogerősen megállapította;” (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A jegyző a jogellenesen munkát végző, RÁT-ban, vagy RSZ-ben részesülő személy ellátásának folyósítását a munkaügyi hatóságnak a jogsértés tényét megállapító jogerős és végrehajtható határozata alapján, a határozat jogerőre emelkedéséről szóló értesítés megérkezését követő hónap első napjától - egy hónap időtartamra felfüggeszti.” 2009.11.19.
51
Szt. 55. § Adósságkezelési szolgáltatás
adósságnak minősülő lakhatási költség: (2) d) a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből, illetve abból átváltott szabad felhasználású kölcsönszerződésből fennálló hátralék.” Szt. 55/A. § (2) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósságkezelés körébe bevont adósság 75%-át, és összege max. 300.000 Ft, az 55. § (6) bekezdése szerinti esetben max. 600.000 Ft forint lehet. Szt. 55/B. §-a (3) Ugyanazon személy vagy háztartásának tagja az adósságkezelési szolgáltatás lezárásától - ide nem értve az (1) bekezdés szerinti megszüntetést - számított 6 hónapon belül nem részesülhet adósságkezelési szolgáltatásban.
2009.11.19.
52
Szt. 86. § A
tízezer főnél több állandó lakosú települési önkormányzatnak nem kötelező feladata a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás – előminősítő pályázat
2009.11.19.
53
Szt. 92/K. §
„(5) Az intézményben ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg a) nappali intézmény esetén - a nappali melegedő kivételével - a működési engedélyben meghatározott férőhelyszám 110 %-át, b) bentlakásos intézmény esetén a működési engedélyben meghatározott férőhelyszám 105 %-át, éves átlagban pedig a férőhelyszám 100 %-át.” Házi segítségnyújtás esetében az ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg a működési engedélyben meghatározott ellátotti létszám 110 %-át,
éves átlagban pedig annak 100 %-át.” 2009.11.19.
54
Szt. 115. § A
szolgáltatási önköltséget a tárgyév április 1-jéig (március volt) kell megállapítani
2009.11.19.
55
Szt. 116. § (1)
b) étkeztetés, hsg. személyi térítési díjának megállapításánál a családban 1 főre jutó jövedelmet kell figyelembe venni (a jövedelemigazolásban meghatározott jövedelem helyett) (3) a személyi térítési díj nem haladhatja meg a jövedelem a) 30 %-át étkeztetésnél, b) 25 %-át hsg-nál 2009.11.19.
56
Szt. 117/B. §
Az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. a 116. § (1) és (3) bekezdésében, és a 117. § (2) bek.-t nem kell alkalmazni, és nem kell elvégezni a 119/C. §-a szerinti jövedelemvizsgálatot, de! biztosítani kell, hogy az ellátást igénylő ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg.
2009.11.19.
57
Szt. 119/C. §
(1) Az idősotthoni ellátás igénybevételét megelőzően a jegyző megvizsgálja az ellátást igénylő havi jövedelmét. A jövedelemvizsgálatra a 10. § és a 32-32/A. § szabályait is alkalmazni kell. Megszűnik a hsg., étkeztetés jövedelemvizsgálata. Átmeneti rendelkezés 55. § (4): 2010.01.01. előtt kiadott étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében kiadott jövedelemigazolások időbeli hatályuk alatt felhasználhatók.
2009.11.19.
58
Szt. 127/A. §
Ha helyi önkormányzat / társulás az általa fenntartott szolgáltatót, intézményt egyházi fenntartónak adja át, az egyházi kiegészítő támogatást köteles a központi költségvetésnek – 2 volt - 5 éven keresztül megtéríteni. (2) Ha önkormányzati, intézmény megszűnésétől számított 12 hónapon belül egyházi fenntartó új szolgáltatót, intézményt hoz létre, a korábbi fenntartó köteles az egyházi kiegészítő támogatás 5 éven keresztül fizetendő összegét folyamatosan, a nettó finanszírozás keretében a központi költségvetésnek megtéríteni, ha ellátottak legalább 50 %-a azonos, és részben vagy egészben - ugyanabban az ingatlanban működik. (1)
2009.11.19.
59
Szt. 132. § (4)
Felhatalmazást kap a települési önkormányzat, hogy rendeletben szabályozza a) az aktív korúak ellátására jogosult személyek közfoglalkoztatásban vagy képzésben való részvétele alól történő mentesítésének a 37/B. § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglaltakon túli további feltételeit, valamint a feltételek fennállásának igazolási szabályait, b) a RSZ-ben részesülő, egészségkárosodottnak nem minősülő személyek együttműködésének eljárási szabályait, a beilleszkedést segítő programok típusait és az együttműködés megszegésének eseteit.
2009.11.19.
60
Gyvt. 41. § „(3) A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhető - a gyermekek életkorának megfelelően – különösen bölcsődében, hetes bölcsődében, családi napköziben, családi gyermekfelügyelet vagy házi gyermekfelügyelet keretében, nyári napközis otthonban, valamint a Kt. hatálya alá tartozó óvodában, iskolai napköziben.” 2009.11.19.
61
Gyvt. 43. § - Családi napközi – 15/1998. NM rendeletből
az ellátást nyújtó saját otthonában v. más e célra kialakított helyiségben. 20 hetestől 14 éves korig gondozható gyermek. a saját, napközbeni ellátást máshol igénybe nem vevő gyermeket is beszámítva max. 5 gyermek gondozható Ha 1 fogyatékos gyermeket is gondoznak, akkor max. 4 fő. Ha minden gyermek fogyatékos, akkor max. 3 fő . E létszámokon túl még 2 gyermek, ha fogyatékos gyermekről van szó, még 1 gyermek gondozható, ha állandó segítő van. Saját gyermek után normatív állami hozzájárulást nem lehet igénybe venni. önálló szolgáltató vagy legalább 3 - telephelyként működő családi napközit magába foglaló családi napközi hálózat biztosítja. 5 vagy több családi napközi fenntartását hálózatba kell szervezni.
2009.11.19.
62
43/A. § Családi gyermekfelügyelet
az ellátást nyújtó saját otthonában a családban nevelkedő gyermekeknek – – – –
nappali felügyelet, gondozás, nevelés és étkeztetés
2-4 éves korig gondozható gyermek max. 3 gyermek gondozható, (a saját, napközbeni ellátást máshol igénybe nem vevő gyermeket is beszámítva) saját gyermek után normatív állami hozzájárulást nem lehet igénybe venni az a személy biztosíthat, aki megfelel a 43/A. § (4) (???) bekezdésében foglaltaknak.
2009.11.19.
63
Gyvt. 145/A. §
Ha a helyi önkormányzat / társulás a fenntartásában működő szolgáltatót, intézményt egyházi fenntartásba adja, az egyházi kiegészítő támogatást köteles a központi költségvetésnek 5 éven keresztül megtéríteni. megszűnésétől számított 12 hónapon belül egyházi jogi személy új szolgáltatót, intézményt hoz létre, a megszűnt intézményben is végzett gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység után kifizetett egyházi kiegészítő támogatást köteles 5 éven keresztül megtéríteni, ha a) gyermekeknek legalább 50 %-a azonos, valamint b) részben vagy egészben - ugyanabban az ingatlanban működik.
2009.11.19.
64
Eseti gondnok, ügygondnok rendelése
331/2006. Korm. r. Gyár. 3. § (1) b) A jegyző a külön jogszabályban meghatározott esetben ügygondnokot, eseti gondnokot rendel ki, a kirendelt gondnokot felmenti, továbbá megállapítja munkadíját. Gyer. 132. § (1) A gyámhivatal annak a személynek…. (5) Az eseti gondnok és az ügygondnok kirendelése iránt a jegyző intézkedik, ha erre az előtte folyó eljárásban van szükség.
2009.11.19.
65
Köszönöm a figyelmet!
2009.11.19.
66
