A szervezeti és működési szabályzat tartalma, szabályozási köre [a közoktatási törvény 40. (1) bekezdéséhez és az R. 4. (1) bekezdésének r) pontjához]

Szervezeti és Működési Szabályzat

A szervezeti és működési szabályzat tartalma, szabályozási köre [a közoktatási törvény 40. § (1) bekezdéséhez és az R. 4. § (1) bekezdésének r) pontjához]

1. A szervezeti és működési szabályzat az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozóan szabályozza

a) mindazokat a kérdéseket, amelyeket a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX.

törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény), a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: R.), az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) és egyéb jogszabályok – az intézmény alapító okiratára figyelemmel – e szabályzat szabályozási körébe utalnak, továbbá az 1992. évi 38. tv. az Államháztartásról.

b) a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban kell, illetve lehet szabályozni.

2.

A Szabályzat hatálya Az SZMSZ és a mellékletét képező egyéb szabályzatok betartása kötelező érvényű az intézmény minden dolgozójára és tanulójára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra. A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el, - a Szülői Szervezet és a Diákönkormányzat egyetértési jogának gyakorlása mellett. A Szabályzat a Fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző SZMSZ.

Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola és Kollégium Szeged

1


Az intézmény alapító okiratában foglaltak részletezése [az Ámr. 10. § (4)–(5), 17. § (4), 145/A. § (5) és 145/B. § (2) bekezdéséhez, valamint a 193/2003. (XI. 26.) Korm. r. 3. § (2) bekezdéséhez]

1.

2.

Az intézmény hatályos alapító okiratát a Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a 297/2007. (V.11.)Kgy. számú határozatával fogadta el. Az intézmény jellemző adatai: NÉV: Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola Székhely: 6721 Szeged, József A sgt. 26. Intézmény típusa: szakközépiskola Évfolyamok száma: 6 Felvehető maximális tanuló létszám: 420 fő.

3.

Alapító okirata szerint az intézmény állami feladatként ellátott alaptevékenysége TEÁOR-80210 Általános középfokú oktatás 80217-7 nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés, oktatás 80218-8 sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai nevelése, oktatása (szakértői véleménnyel rendelkező sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása) TEÁOR-80220 szakiskolai oktatás, szakképzés 80224-1 nappali rendszerű szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás 80226-3 szakképesítés felnőttoktatás

megszerzésére

felkészítő

iskolarendszerű

80511-3 napköziotthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben) 55131-5 diákotthoni, kollégiumi szálláshely nyújtás 55132-6 diákotthoni, kollégiumi szálláshely nyújtás sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók számára 55232-3 iskolai intézményi közétkeztetés 55233-4 kollégiumi intézményi közétkeztetés 55176-8 intézményi vagyon működtetése

Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola Szeged

2


92403-6 diáksport Az intézmény OKJ-ben szereplő pedagógiai program alapján oktatható szakmái: 52541105 Fafeldolgozó technikus 52626201 Erdésztechnikus 55620303 Vadgazdálkodási technológus 4. Az intézmény alaptevékenységén belüli kisegítő, kiegészítő tevékenysége a 75195-2 közoktatási intézményekben végzett kiegészítő tevékenységek (saját ingatlan hasznosítása) 80401-7 iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás, vizsgáztatás (felnőtt- és egyéb oktatás) 80402-8 iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás (felnőtt- és egyéb oktatás) 5. Az intézmény alapító okiratában meghatározott feladatmutatók a. Középfokú nevelés oktatás b. szakmai elméleti oktatás; c. Szakmai gyakorlati képzés; d. Intézménynél szervezett étkeztetés e. Pedagógus szakkönyv vásárlás f. Pedagógus szakvizsga és továbbképzés g. Tanulók tankönyvvásárlása h. Diáksport 6. Az intézmény részben önállóan gazdálkodó, az előirányzatok feletti rendelkezés szempontjából részjogkörrel rendelkező költségvetési szervként működik. Pénzügyi-gazdasági feladatait a Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata látja el. 7. Az intézmény költségvetésének végrehajtására szolgáló számlaszám: 1206700800103129-05800009


3


8. Az intézmény költségvetésének tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előírásokat, feltételeket a fenntartó a tárgyévre vonatkozó költségvetési rendeletében, illetve a tárgyévi költségvetés végrehajtásának szabályairól szóló rendeletében határozza meg. 9. A feladatellátásnak a költségvetési szerv kiadásait, bevételeit befolyásoló, a gazdálkodás előirányzatok keretei között tartását biztosító feltétel- és követelményrendszerét, folyamatát, kapcsolatrendszerét, továbbá a kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárást és dokumentumai tartalmát az NGSZ-szel kötött Együttműködési Megállapodás tartalmazza. 10. Az intézménynél a költségvetési szerv belső ellenőrzési feladatait az NGSZ látja el, az ellenőrzést végző szervezet jogállását és feladatait az NGSZ-szel kötött Együttműködési Megállapodás 17. pontja határozza meg. 11.

A

költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalát a 2. sz. melléklet, a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében a 3. sz. melléklet tartalmazza.

12. Az intézményt az intézményvezető képviseli. A kiadmányozás joga az intézményvezetőt illeti meg, amelyet külön szabályzatban meghatározott módon átruházhat. 13. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata: Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola 6721 Szeged József A sgt. 26. Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola 6721 Szeged, József A sgt. 26. Pf. 468. Számlaszám: 12067008-000103129-05800009 Adószám: 16686470-2-06 Telefon: 62/548-930, fax: 62/425-995 OM azonosító: 029782


4


14. Az intézményi bélyegzők használatára a következő dolgozók

jogosultak:

a. igazgató b. igazgatóhelyettes c. gazdasági csoportvezető d. igazgató által adott esetben meghatalmazott személyek 15. Az intézményvezető munkaköri leírását jogszabályban foglalt rendelkezések alapján a fenntartó határozza meg. Az intézmény egyéb alkalmazottainak munkaköri leírását jogszabályban és a szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések alapján az intézményvezető határozza meg. Az intézményvezető helyettesei az igazgatóhelyettes, gyakorlati oktatás vezető, gazdasági csoportvezető, akik az e szabályzatban megállapított munkamegosztás és helyettesítési rend szerint látják el vezetői feladataikat. 16. Az intézmény pedagógusai munkájukat a közoktatási törvényben, az intézmény pedagógiai programjában, e szabályzatban, a házirendben, valamint a munkaköri leírásukban foglalt rendelkezések szerint végzik. 17. A nem pedagógus alkalmazottak feladat- és munkakörét – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában jelen szabályzaton túlmenően – az intézményvezető az alkalmazott munkaköri leírásában határozza meg. 19.

Az intézmény jogosultságai Szakközépiskolai érettségi bizonyítvány Erdésztechnikus képesítő bizonyítvány


5


Az intézmény vezetési szerkezete, a vezetők közötti feladatmegosztás, [az R. 50. § a) pontjához]

1.

2.

Az intézmény szervezeti egységei: - közismereti oktatás - szakmai elméleti és gyakorlati oktatás - gazdasági tevékenység

A szervezeti egységek élén az alábbi vezetők állnak: - intézményvezető - igazgatóhelyettes - gyakorlati oktatás vezető - gazdasági csoportvezető


6

Szervezeti és Működési Szabályzat 3. Az intézmény szervezeti vázrajza Igazgatóhelyettes

-

természettudományi munkaköz.vez. társ.tud.munkaközösségvez. - tanárok osztályfőnöki munkaköz.vez. ifjúságvédelmi felelős -

Igazgató

-szakmai munkaközösség .

szabadidő szervező könyvtáros DMS tanár tankönyvfelelős

- tanárok

Iskolatitkár adminisztrátor Gyakorlati okt.vez.

- gyakorlatot tartó tanárok - tanüzemi kiszolgáló személyzet

gazdasági csop.vez.

-

ügyintézők - gondnok

- oktatástechnológus - karbantartó - portások

- pénztáros - gazdasági ügyintéző - raktárkezelő


7


Az intézmény vezetése, a nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek [a közoktatási törvény 54–58. §-ához]

1.

Az intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló, szervezetével és működésével kapcsolatban minden olyan ügyben dönt, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe.

2.

Az intézmény élén intézményvezető áll. Az intézmény vezetője csak a Közoktatási tv. által előírt feltételeknek megfelelő személy lehet, akinek kiválasztása nyilvános pályázat útján történik. A vezetői megbízás legfontosabb követelménye: Az intézménytípusnak megfelelő felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség, a pedagógus munkakörben való határozatlan idejű alkalmazás, valamint a szükséges szakmai gyakorlat. Az intézményvezetőt a Fenntartó bízza meg feladatainak ellátásával, döntése előtt azonban be kell szereznie az intézmény alkalmazotti közösségének, az Iskolai Szülői Szervezetnek, a Diákönkormányzatnak a véleményét. Az intézményvezető jogköre Az intézményvezető feladatait, jogkörét, felelősségét a Közoktatási tv., és más jogszabályok, valamint a Fenntartó határozza meg.

Az intézményvezető kiemelt feladatai: -

-

a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése a Nevelőtestület vezetése Nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásának szakszerű megszervezése és ellenőrzése a nevelési- oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló költségvetés alapján a munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása a közoktatási intézmény képviselete együttműködés biztosítása, a Munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a szülők és a diákok képviselőivel és a diákmozgalommal a gyermek- és ifjúságvédelmi munka, valamint a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésének irányítása


8


-

döntés- az egyetértési kötelezettség megtartásával – az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály vagy a Kollektív Szerződés nem utal más hatáskörbe.

Az intézményvezető kizárólagos hatáskörébe tartozó, általánosan nem helyettesíthető feladat: - a munkáltatói jogkör gyakorlása

Az intézményvezető felelőssége: Az intézmény vezetője a Közoktatási törvénynek és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően egy személyben felelős az alábbiakért: - a szakszerű és törvényes működésért - az ésszerű és takarékos gazdálkodásért - a pedagógiai munkáért - a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért - a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért - a tanuló és gyermekbalesetek megelőzéséért - a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért.

3. Az intézmény vezetősége Az intézményvezető feladatait az igazgatóhelyettes, a gazdasági csoport vezetője, és a gyakorlati oktatásvezető közreműködésével látja el. A vezetőhelyettesi megbízást – a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával – az intézményvezető adja a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottnak. A megbízás visszavonásig érvényes. Az igazgatóhelyettes a törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint 5 év pedagógus munkakörben szervezett gyakorlattal rendelkező személy lehet. Az igazgatóhelyettes irányítja közvetlenül a pedagógusok munkáját. A gyakorlati oktatásvezető felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező személy lehet. Közvetlenül irányítja a gyakorlatok szervezését, lebonyolítását.

A gazdasági csoport vezetője szakirányú képesítéssel rendelkező személy lehet. A gazdasági csoport vezetője irányítja a gazdasági iroda dolgozóinak és a gondnoknak a munkáját.


9


A vezető helyettesek jogköre és felelőssége A vezető helyettesek munkájukat, munkaköri leírásuk alapján, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. A vezető helyettes feladatés hatásköre kiterjed egész munkakörökre. A vezető helyettesek felelőssége kiterjed a munkaköri leírásukban található feladatkörökre, ezen túlmenően személyes felelősséggel tartoznak az intézményvezetőnek. A vezető helyettesek beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára a belső ellenőrzések tapasztaltaira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére.

2. Az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve a nevelőtestület, amely a közoktatási törvényben és más jogszabályban meghatározott ügyekben döntési vagy véleményezési jogot gyakorol. A nevelőtestület értekezleteit az intézményvezető vezeti.

5.

Az intézmény nevelőtestületének tagjai: a. a pedagógusok; b. a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő, felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottak; c. gazdasági csoport vezetője

6.

A nevelőtestület feladatai és jogai

A nevelőtestület legfontosabb feladata a Pedagógiai Program létrehozása és egységes megvalósítása, - ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden az intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület döntési jogköre: - a Pedagógiai Program elfogadása - az SZMSZ és a Házirend elfogadása - a tanév Munkatervének jóváhagyása - átfogó értékelések és beszámolók elfogadása - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása - a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás - az intézmény vezetői programok szakmai véleményezése - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása - a DÖK működésének jóváhagyása - a saját feladatainak és jogainak részletes átruházása.


10


7.

A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében számos értekezletet tart a tanév során. Az értekezletek egy részét az intézmény éves Munkaterve rögzíti. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorló – szülői munkaközösség, diákönkormányzat – képviselőjét meg kell hívni. A nevelőtestület rendes értekezletei az alábbiak: - tanévnyitó, tanévzáró értekezlet - félévi és év végi osztályozó értekezletek - nevelési értekezletek. Rendkívüli értekezlet hívható össze: - az igazgató döntése, - ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada kéri, valamint a közalkalmazotti tanács és az intézmény igazgatója vagy vezetősége ezt szükségesnek tartja. A nevelőtestület értekezletein a részvétel a nevelőtestület minden tagja számára kötelező. A nevelőtestület – ha jogszabály másként nem rendelkezik – akkor határozatképes, ha tagjainak legalább ötven százaléka részt vesz a határozathozatalban.

8.

A nevelőtestület döntései és határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában – a jogszabályokban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezlet lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvét az iskolatitkár vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlévő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek határozati formába.

9.

Alkalmazotti értekezletet (az iskola valamennyi közalkalmazottjának értekezlete) kell tartani abban az esetben, ha jogszabály valamely kérdés eldöntésére a nevelőtestület helyett az alkalmazotti közösséget hatalmazza fel. Az alkalmazotti értekezletre – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.


11


10.

A szakmai munkaközösségek célja Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös minőségi és szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. A szakmai munkaközösség tagjai közül 3 évenként a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség vezetőt választ, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával.

11.

A szakmai munkaközösségek feladatai A munkaközösség a magas színvonalú munkavégzés érdekében: - fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát - javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására - szervezi a pedagógusok továbbképzését - támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját - összehangolja az egységes intézményi követelményrendszert - felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét - összeállítja a vizsgák feladatait, tételsorait - végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat.

12. A munkaközösség vezetők jogai és feladatai A szakmai munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és az iskolán kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni munkaközössége tagjait. A munkaközösség vezetők további feladatai és jogai: - Írányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, értekezleteket hív össze. - Elbírálja és jóváhagyja a munkaközösség tagjainak helyi tantervhez igazodó tanmeneteit - Ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást és annak eredményességét, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé. - Beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről - Javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére.


12


13.

14.

Az intézmény szakmai munkaközösségei Társadalomtudományi munkaközösség Szakterülete: magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelvek, könyvtár, ének-zene, rajz, földrajz Természettudományi munkaközösség Szakterülete: matematika, fizika, számítástechnika, biológia, kémia, Osztályfőnöki munkaközösség Szakterülete: osztályfőnöki teendők Szakmai munkaközösség: Szakterülete: szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak. Az iskolatitkár az igazgató irányításával látja el a tanügyi adminisztrációval kapcsolatos és egyéb feladatok A gazdasági csoport munkatársai a gazdasági csoport vezetőjének irányításával ellátják az iskola gazdálkodásával kapcsolatos feladatait.

A működés rendje, nyitva tartás [az R. 4. § (1) bekezdésének a) pontjához[

1.

Iskolánk 5,00 órától 21,00 óráig tart nyitva. A tanítási szünetek alatt a nyitva tartás szünetel. Indokolt esetben az intézményvezető ettől eltérő nyitva tartást is megállapíthat.

2.

A tanítás 7,30 órától 13,55 ig tart. . Indokolt esetben az intézményvezető ettől eltérő tanítási- és munkarendet is megállapíthat.

3.

Szorgalmi időben a tanulói hivatalos ügyek intézése a titkárságon történik, a nagyszünetben és 14,00-15,00 óráig.

4.

Tanítási szünetek alatt az intézményben irodai ügyelet csak kijelölt napokon működik. Az ügyeleti ügyfélfogadás rendjét az intézményvezető állapítja meg.

5.

A nyitva tartás és az ügyeleti ügyfélfogadás rendjét az intézmény nyilvánosságra hozza. (hirdetőtáblán, illetve a bejárati ajtóra kifüggesztve).


13


6.

A nyitva tartás és az ügyeleti ügyfélfogadás ideje alatt az intézményvezető és igazgatóhelyettesei közül legalább egy személy, vagy a helyettesítésüket a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott helyettesítési rend szerint ellátó dolgozó az intézményben tartózkodik.

7.

Az iskola épületeit, helyiségeit, eszközeit, berendezését és felszereléseit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják.

8.

Az iskola tanulóinak, dolgozóinak és mindazoknak, akik belépnek az intézmény területére kötelessége a)

az intézmény épületeinek, helyiségeinek, eszközeinek, berendezési és felszerelési tárgyainak, mások tulajdonának megóvása és védelme,

b) az iskola rendjének, tisztaságának megőrzése, c)

a tűz- és munkabiztonsági előírások betartása,

d) a szervezeti és működési szabályzat, a házirend és más belső szabályzatok rájuk vonatkozó előírásainak betartása. e) a szaktantermek speciális használati rendjének betartása

9.

Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.

10. Az iskola helyiségeit elsősorban a hivatalos nyitva tartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevő csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak az épületben. 11. A számítástechnika terem igénybevétele külön szabályozás szerint történik.


14


A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje [az R. 4. § (1) bekezdésének b) pontjához]

1.

A pedagógiai munka belső ellenőrzését az intézmény éves munkatervében meghatározott ellenőrzési terv szerint az intézményvezető és helyettesei végzik, a szakmai munkaközösségek vezetői segítik.

2.

Az igazgató ellenőrző tevékenysége kiterjed az iskolai élet minden területére s azt az igazgatóhelyettessel a gyakorlati oktatásvezetővel és a munkaközösség vezetőkkel a munkaköri leírásokban foglaltak szerint osztja el.

3.

Az igazgatóhelyettes ellenőrzési területei: az iskola Pedagógiai Programjában és Működési Szabályzatában foglaltak betartatása tanügyi dokumentumok: törzskönyv bizonyítvány osztálynapló beírási napló szakszerű vezetésének ellenőrzése A nevelőtestület és diákönkormányzat által hozott határozatok érvényesítésének ellenőrzése. két hónapos tanítási időkeret elszámolásainak ellenőrzés Tanórákon folyó oktató-nevelő munka ellenőrzése Ügyeletek, tanórán kívüli elfoglaltságok ellenőrzése Munkaközösség-vezetők, ifjúságvédelmi felelős, szabadidő szervező munkájának ellenőrzése Az ellenőrzés módszerei: tanórák látogatása iskola épületének bejárása rendszeres konzultáció a munkaközösség-vezetőkkel, osztályfőnökökkel, szaktanárokkal, diákönkormányzat képviselőivel


15


4.

a gyakorlati oktatásvezető ellenőrzi: - a heti gyakorlatok rendjét, adminisztrációját - a naposi szolgálatok rendjét, adminisztrációját - az összefüggő gyakorlatok rendjét, adminisztrációját - a gyakorlatokhoz szükséges eszközök, gépek állapotát - a gyakorlatokhoz szükséges anyagok mennyiségét, felhasználását - a gyakorlati területek, csemetekert állapotát, szociális ellátottságát - a munka és tűzvédelmi előírások betartását - a gyakorlati osztályzatokat

3. a munkaközösség-vezetők ellenőrzik a munkaközösségi tagok oktató-nevelő munkáját és osztályfőnöki tevékenységét. 6.

A belső ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére az igazgató haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket.


16


A belépés és bent-tartózkodás rendje, a pedagógiai felügyelet[az R. 4. § (1) bekezdésének c) pontjához]

1.

Az intézményben a nyitva tartás ideje alatt, valamint egyéb időben az intézményvezető utasítása szerint portai szolgálat működik. Az intézménybe belépni, az intézményben tartózkodni a portai szolgálat tudomásával lehet, kivéve azokat a dolgozókat, akiknek a belépés és benntartózkodás egyéb időben is munkaköri kötelessége.

2.

Az intézményben 7,15 órától ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épület- vagy udvarrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni.

3.

Az intézményben egyidejűleg 4 fő nevelő lát el ügyeleti teendőket az alábbi területeken: földszinten I.

emeleten

II.

emeleten

Tornateremnél; 4.

Az ügyeletet ellátó nevelők teendőiket a tanévre meghatározott beosztás szerint végzik.

5.

A tanulók pedagógiai felügyeletét az intézmény az érkezéstől az órarendi órák befejezéséig az óraközi szünetek alatt és a tanórákon az alábbiak szerint biztosítja: a) a tanulók felügyelete a folyosókon és az udvaron az óraközi szünetek alatt – beleértve ebbe az első órát megelőző és az utolsó órarendi órát követő szünetet is – az ügyeletes nevelők kötelessége; b) ha a tanuló nem jelenik meg a tanórán vagy elkésik, továbbá ha a tanóráról engedély nélkül távozik, a szaktanár megteszi a házirendben előírt intézkedéseket;

4. Az iskolán kívül szervezett órarendi foglalkozások esetén a pedagógiai felügyelet a rendezvényért felelős szaktanár látja el.


17


5. Az órarendi órák befejezése után a tanórán kívüli foglalkozások tanuló felügyeletét a foglalkozást tartó pedagógus látja el.

ideje alatt a

8.

Az iskolai rendezvényeken a tanulók felügyeletét a rendezvényért felelős, és szervező tanárok, valamint az osztályfőnökök biztosítják.

9.

A vezetők intézményben való tartózkodása Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Ezért az intézmény vezetője vagy helyettesei heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben rögzített vezetői helyettesítési rend jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt.

10.

A közalkalmazottak munkarendje Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét a hatályos jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg. A közalkalmazottak munkaköri leírásait a vezető helyettesek készítik el, és az intézményvezető hagyja jóvá. A vezető helyettesek tesznek javaslatot – a törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével – a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására.

11.

A pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelességeit a Közoktatási törvény rögzíti. A nevelésioktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. A pedagógusok napi munkarendjét a felügyeleti és a helyettesítési rendet a pedagógiai vezető helyettes állapítja meg az intézményvezető jóváhagyásával. A tanórák elcserélését a vezető helyettes engedélyezi. A pedagógus köteles munkakezdése előtt 15 perccel munkahelyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 5 perccel korábban kell érkeznie. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, hogy feladatának ellátásáról, helyettesítéssel gondoskodni lehessen. A szakszerű helyettesítés érdekében a tanmeneteket az iskola tanári szobájában kell tartani. A rendkivüli távolmaradást legkésőbb az adott munkanapokon az első tanítási óra megkezdése előtt 15 perccel jelezni kell az intézmény pedagógiai igazgató helyettesénél. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – tanítási órák megtartására és egyéb feladatokra a megbízást vagy kijelölést az


18


intézményvezető adja – a vezető helyettesek és a szakmai munkaközösség vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások során figyelembe kell venni a pedagógus alkalmasságát, rátermettségét, szakmai felkészültségét.

12.

A nem pedagógus munkakörűek munkarendje Az oktató- nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét a távollévő helyettesítési rendjét a gazdasági csoport vezetője és a gyakorlati oktatás vezetője állapítja meg az intézményvezető jóváhagyásával. Az egyes részlegek alkalmazottjainak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 5 perccel kell munkahelyükön megjelenniük. Távolmaradásukról értesíteniük kell a gazdasági tevékenység vezetőjét, illetve a gyakorlati oktatás vezetőjét.

13.

A tanulók munkarendje A tanulók munkarendjét intézményi életének részletes szabályozását a Házirend határozza meg.


19


A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje [az R. 4. § (1) bekezdésének e) pontjához] A nevelőtestületet az igazgató vezeti, az igazgatóhelyettes közreműködésével előkészíti a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntéseket, megszervezi és ellenőrzi végrehajtásukat. A döntés-előkészítést, szervezést és ellenőrzést az intézményi minőségirányítási szervezet az intézményi minőségirányítási programban meghatározottak szerint segíti. 2.

Az intézmény vezetője és a helyettesek kapcsolattartása folyamatos a szükségleteknek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül összehívhat. Az intézményben a kötelezettség-vállalás, utalványozás és ellenjegyzés kötelezően kezelendő szabályozási mechanizmusát az intézmény Pénzkezelési Szabályzata tartalmazza.

A helyettesítés rendje [az R. 4. § (1) bekezdésének f) pontjához 1.

2.

A vezetők helyettesítési rendje: Az intézményvezető helyettesítése: Az intézményvezetőt szabadsága és betegsége alatt, valamint hivatalos távolléte esetén az igazgatóhelyettes, gazdasági ügyekben a gazdasági csoport vezető helyettesíti. Az intézményvezető tartós távolléte esetén a vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást, ha nem a szervezet szerinti helyettes végzi a helyettesítést. Az intézményvezető akadályoztatása esetén a helyettesítési sorrend a következőképpen alakul: 1. igazgatóhelyettes 2. gazdasági csoport vezető 3. gyakorlati oktatás vezető 4. osztályfőnöki munkaközösség vezető (oktatási-nevelési ügyekben)


20


3.

A vezető-helyettes helyettesítése: Az igazgatóhelyettest az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, a gazdasági csoportvezetőt a pénzügyi előadót, a gyakorlati oktatás vezetőt a szakmai munkaközösség vezetője, helyettesíti.

4.

A vezetők helyettesítését ellátó közalkalmazott felel a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működéséért, felelőssége, intézkedési jogköre – az intézményvezető eltérő írásbeli intézkedésének hiányában – az intézmény működésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.

5.

A vezető helyettesítését ellátó közalkalmazott a vezető akadályoztatásának megszűnése után haladéktalanul köteles beszámolni a helyettesítés ellátása során tett intézkedéseiről.

6.

Ha a pedagógus betegség vagy egyéb ok miatt nem tudja az órarendben kijelölt óráját megtartani, az igazgatóhelyettes gondoskodik az eseti helyettesítésről .

7.

Ha a pedagógus távolmaradása előreláthatóan az egy hónapot meghaladja, akkor az intézmény – szükség szerint az órarend módosításával – gondoskodik arról, hogy a távollévő pedagógust azonos szakos pedagógus tudja tartósan helyettesíteni.

Munkaidő- munkarend

1. Általában az munkaidő napi 8 óra. Elszámolás a havi munkarend szerint történik. 2. Az előzőek alól kivételt képeznek a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak, akiknek a jogszabályi előírások szerint 2007. szeptember 1-től a heti kötelező óraszámuk 22 óra, elszámolása két havi munkaidő keretben történik. 3. Két hónapos tanítási időkeret elszámolásával kapcsolatos nevelőtestületi feladatok: 1. a pedagógus teljesítmény nyilvántartó lapot a két hónapos periódus kezdetén a szaktanárok az igazgatóhelyettestől kapják meg. 2. A pedagógus teljesítmény nyilvántartó lapot a nevelőtestület minden tagja naponta, folyamatosan vezeti, a meghatározott jelöléseket alkalmazva ( H= szakszerű helyettesítés, CS= óracsere, T= távollét, L= levelező, stb.)


21


3. A két hónapos periódus utolsó napján minden szaktanár személyesen adja le az igazgatóhelyettesnek a pedagógus teljesítmény nyilvántartó lapot. 4. Az igazgatóhelyettes vezeti a helyettesítési naplót, jelölve a szakszerű helyettesítést, illetve a felügyeletet. 5. Az igazgatóhelyettes minden két hónapos periódus zárásakor ellenőrzi: - a szakszerű helyettesítések beírását az osztálynaplókba és piros „H” betűvel látja el - a levelezőt tagozat naplóiba bejegyzett órákat - a tanulószoba naplókat, szakköri naplókat, sportköri naplót, valamint a versenyfelkészítések naplóját 6. Az igazgatóhelyettes az ellenőrzéseket követően kiszámítja minden szaktanár teljesítmény mutatóját. 7. Az igazgatóhelyettes a tanítási időkereten felüli többletórákat, túlórák számát leadja a gazdasági irodába. 8. Kieső napok miatti idő beszámítása: a tanítási időkeret az alábbiak miatt csökkenthető - az éves beiskolázási tervben szereplő, továbbképzést teljesítő pedagógus konzultációja, vizsgára való felkészülése - a munkáltató által elrendelt értekezleteken, konferenciákon, továbbképzéseken történő részvétel - országos szintű tanulmányi, és sportversenyekre tanulók kísérése - hazai és nemzetközi projektek lebonyolításában kiküldetés, tanulók kísérése. - a tanévéi munkatervben szereplő tanításnélküli munkanapok - pedagógiai program szerinti tanulmányi kiránduláson való részvétel - érettségi és szakmai vizsgaelnöki megbízás miatti távollét. Vizsgabizottsági tag feladatainak ellátása szóbeli vizsgán. - a tanévi rendeletben előírt kompetencia mérésen való részvétel. - tanmenet szerinti üzemlátogatás, - iskolafogászat alkalmával a tanulók kísérése. Jogszerű távollétnek számít a Munka Törvénykönyve 151 §. (2) bekezdésének meghatározott távollétek: - állampolgári kötelezettségek teljesítése (pl. bíróság előtti tanúként történő meghallgatás) - legalább 2 munkanap közeli hozzátartó halála esetén - kötelező orvosi vizsgálat teljes időtartama - véradás miatt távol töltött idő időtartama - szabadság idő tartama Keresőképtelenség miatti távollét is jogszerű távollétnek számít.


22


A vezetők, valamint az iskolai szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája [az R. 4. § (1) bekezdésének g) pontjához]

1.

Az iskolai szülői szervezetet az osztályok szülői közösségei alkotják. Az iskolai szülői szervezet döntéshozó testülete az iskolai szülői munkaközösség, amelybe az osztályok szülői közösségei osztályonként 3fő szülőt delegálnak. Az iskolai szülői munkaközösség delegált tagjainak megbízása visszavonásig érvényes. Az iskolai szülői munkaközösség dönt működési rendjéről, munkaprogramjáról, elnökének és tisztségviselőinek megválasztásáról.

2.

Az intézményvezető a szülői értekezleteken rendszeresen tájékoztatja az iskolai szülői munkaközösséget a pedagógiai munka aktuális kérdéseiről. A szülői értekezletek közötti időben szükség szerint tájékoztatja a szülői munkaközösség elnökét az iskolai szülői munkaközösség döntését igénylő kérdésekről.

3.

A szülői munkaközösségekkel való kapcsolattartás Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezet intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait annak vezetői vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőjéhez. A szülői munkaközösséget az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontokban, tanévenként legalább két alkalommal hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. A szülői munkaközösség elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel.


23


A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések [az R. 4. § (1) bekezdésének h) pontjához és a 27. § (2) bekezdéséhez]

A nevelőtestület feladatainak átruházása 1.

Az egyes feladat- és jogkörök átadása A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra, így a szakmai munkaközösségre, vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlói: a bizottságok, az osztályközösségek tanárai és a szakmai munkaközösségek vezetői beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített félévi értekezletek időpontjában.

2.

A nevelőtestület által létrehozott bizottságok A nevelőtestület alkalmanként konkrét feladat ellátási céllal ad hoc bizottságokat hozhat létre.

3.

Az osztályközösségek nevelőtestületi megítélése A nevelőtestület döntési jogkörét a tanuló magasabb évfolyamra lépésének és – jogszabályban meghatározott esetben – osztályzatának megállapításakor az osztályban tanító tanárok értekezlete (osztályozó értekezlet) gyakorolja. Az osztályozó értekezletet az igazgató vezeti, aki az osztályozó értekezletet követő nevelőtestületi értekezleten beszámol az osztályozó értekezleten hozott döntésekről a nevelőtestületnek. Az osztályozó értekezlet átruházott jogkörét nem adhatja tovább. Az osztályozó értekezleten hozott döntésekre egyébként a nevelőtestületi döntésekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A nevelőtestület vizsgahalasztás (levelező) engedélyezésére vonatkozó jogkörét az igazgató gyakorolja, aki a félévi és a tanév végi értekezleteken beszámol az e jogkörében hozott döntésekről.


24


4.

A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre ruházott jogai A nevelőtestület a közoktatási törvényben meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségekre ruházza át az alábbi jogköreit: - a pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása - a taneszközök, tankönyvek kiválasztása - továbbképzésre, átképzése való javaslattétel - jutalmazásra, kitüntetésre való javaslattétel - a határozott időre kinevezett pedagógusok véleményezése - a szakmai munkaközösség vezető munkájának véleményezése


25


A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja [az R. 4. § (1) bekezdésének i) pontjához] 1.

2.

3.

A külső kapcsolatok célja Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és cégekkel. A vezetők, valamint az oktató-nevelő és gazdasági munka különböző területeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottjaival – meghívás, vagy egyéb értesítés alapján. A kapcsolattartás formái és módjai: - Közös értekezletek tartása - Szakmai előadásokon, megbeszéléseken és továbbképzéseken való részvétel - Módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása - Közös ünnepélyek rendezése - Intézményi rendezvények látogatása - Hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon, faxon, e-mailen Rendszeres külső kapcsolatok Intézményünk a feladatok eredményes ellátása érdekében rendszeres munkakapcsolatot tart számos szervezettel. Napi munkakapcsolat köti az intézményt a közös fenntartásban lévő intézményekhez és szervezetekhez. Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel: a Fenntartóval a Nevelési Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálatával, mint önálló intézménnyel, megállapodás formájában az FVM KSZI-vel az FVM Kutatási, Fejlesztési és Oktatási Főosztályával OKÉV Dél-alföldi Területi Irodájával A SULI-HOST Kft. – diákélelmezés SZINT Kft. A PRECÍZ Kft-vel A Gyermekek egészségügyi ellátásával foglalkozó intézményekkel Az intézmény részére kijelölt üzemorvossal Gyermek és ifjúságvédelmi hatóságokkal A Humán Pedagógiai Segítő Szolgálattal az intézményt támogató alapítvánnyal: Kiss Ferenc Alapítvány az Erdészeti Oktatásért a szakmai bázisgazdaságokkal: DALERD Rt, KEFAG Rt.


26


Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok [az R. 4. § (1) bekezdésének j) pontjához] 1.

A hagyományápolás célja Az intézmény hagyományainak ápolása ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepélyek és megemlékezések rendezése és megtartása a fiatalok nemzeti identitás tudatát fejleszti, hazaszeretetét mélyíti. Az intézmény egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a fiatalokat az egymásiránti tiszteletre nevelik.

2.

Iskolai ünnepségek a) tanévnyitó ünnepség b) március 15-e Nemzeti ünnep c) Kiss Ferenc Napi ünnepség d) ballagási ünnepség e) tanévzáró ünnepség

3.

Az iskolai ünnepségek, megemlékezések, rendezvények időpontját a tanév rendje alapján az iskola éves munkaterve határozza meg. A rendezvények szervezésével, az ünnepi műsor összeállításával és lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a felelősök megnevezésével a munkaterv határozza meg.

Az iskolai ünnepségeken ünnepi öltözetben kell megjelenni. A tanulók ünnepi öltözetének leírását a Házirend melléklete tartalmazza.

5.

Iskolai megemlékezések (osztályközösségek szintjén) Aradi vértanúk emléknapja (október 6.); Október 23. nemzeti ünnep; Kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja (február 25.); Holokauszt áldozatainak emléknapja (április 15.).


27


6.

Az intézmény hagyományos rendezvényei a) Az iskola névadójával kapcsolatos rendezvény: - Kiss Ferenc Nap b) Az intézmény hagyományos szórakoztató rendezvényei: - szalagavató bál - erdészavadó - Diáknap

7.

Az intézmény hagyományos csereutazásai: - testvériskolai kapcsolat: egy svédországi és egy németországi iskolával.

8.

A hagyományápolás további formái a) Az intézmény működésének kerek évfordulóira évkönyvet ad ki.

9.

b)

Az iskolai újság féléves rendszerességgel jelenik meg, anyagának összeállításában intézményünk tanulói és pedagógusai egyaránt részt vesznek.

c)

Intézményünk iskolarádiót is működtet, melynek műsorát a tanulók közreműködésével és igényeik figyelembevételével állítja össze az iskolarádióért felelős pedagógus.

d)

INTÉZMÉNYÜNK HONLAPJÁNAK CÍME: http://www.kissf-szeged.sulinet.hu

Az intézmény jelképei Az intézmény címerének szimbólumai és a címer leírása: Fehér mezőben stilizált szegedi Dóm képe, mögötte zöld erdész csillag, körülötte Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola Szeged felírat.

Az intézmény zászlajának leírása: Nemzeti színű zászló, egyik oldalán a Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola Szeged felírat olvasható, másik oldalán a koronás állami címer látható.


28


10.

A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint a felelősöket a munkaterv határozza meg. Alapelv, hogy az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sport rendezvényekre) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára – a képességeket és a rátermettségeket figyelembe véve egyenletes terhelést adjon.


29


A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje [az R. 4. § (1) bekezdésének m) pontjához] 1.

A tanulók egészségügyi ellátásának rendje Az intézmény saját orvosi rendelőjében heti egy alkalommal, orvosi ellátásban részesülhetnek a tanulók. A többi napokon a körzeti háziorvosokhoz fordulhatnak diákjaink. Az iskola-egészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki: - a tanulók évfolyamonkénti törzslapozó vizsgálata - a könnyített és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése - a gyermekek védőoltásokban való részesítése - a színlátás és látásélesség vizsgálata - pályaalkalmasság vizsgálatok végzése A kötelező orvosi vizsgálatokat, védőoltások időpontját úgy kell megszervezni, hogy a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja, illetve ha mód van rá a vizsgálatok a tanítás előtt vagy után történjenek.

2.

Az alkalmazottak egészségügyi ellátásának rendje

Az alkalmazottak egészségügyi ellátása érdekében a Fenntartó megállapodást kötött a Foglalkoztatás-egészségügyi Ellátást végző üzemorvossal. Az üzemorvos ez alapján végzi az új munkatársak egészségügyi alkalmasságának elbírálását, valamint a többi dolgozó kötelező, rendszeres felülvizsgálatát.


30


Intézményi védő, óvó előírások [az R. 4. § (1) bekezdésének n) pontjához és a 6/A. § (1)bekezdéséhez]

Minden dolgozónak ismerni kell és be kell tartania a Munkabiztonsági Szabályzat, valamint a Tűzvédelmi Szabályzat rendelkezéseit. A tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát a szorgalmi idő megkezdésekor, valamint szükség szerint a tanórai, tanórán kívüli foglalkozás során, iskolai rendezvény előtt életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell. Az ismertetés a szorgalmi idő megkezdésekor, valamint iskolai rendezvény előtt az osztályfőnök, tanórai és tanórán kívüli foglalkozáson a foglalkozást tartó pedagógus kötelessége. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. 3.

A nevelők a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a munkabiztonsági szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán ismertetni kell az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, a Házirend munkabiztonsági előírásait, a rendkívüli események (baleset, tűriadó stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket. Tanulmányi kirándulások előtt, Rendkívüli események után Tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire való felhívás.

4.

A gyakorlatot tartó tanároknak ki kell oktatni a tanulókat a gyakorlaton várható baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira. A tanulók számára közölt munkabiztonsági ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba is be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították e a szükséges ismereteket.


31


5.

A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia) és a gyakorlati oktatást tartó tanárok balesetmegelőzési feladatait a Munkabiztonsági Szabályzat tartalmazza.

6.

Az intézmény tűz és munkabiztonsági felelőse: az intézmény gondnoka.

7.

Az iskola igazgatója és a tűz- és munkabiztonsági felelős, az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések keretében ellenőrzi a Munkabiztonsági Szabályzat előírásai szerint.

8.

Rendkívüli esemény ( bombariadó, tűzriadó) esetén a szükséges intézkedések megtételét a Tűzvédelmi Szabályzat szerint kell végrehajtani.

9.

A nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai a tanulóktól elkülönített, e kijelölt helyen dohányozhatnak.

10,.

Az iskolába csak szabványos és minősített eszközök és felszerelések vihetők be.

célra

A pedagógus a Munkabiztonsági Szabályzat előírásainak figyelembevételével viheti be az iskolai foglalkozásokra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket. 11.

A tanuló az iskolában számítógépet és a nevelő-oktató munkához szükséges egyéb eszközt, berendezést csak a szaktanár felügyeletével használhat. A szaktanár felügyelete mellett sem használható azonban olyan eszköz, berendezés, amelyet jogszabály vagy az eszköz, berendezés használati utasítása veszélyesnek minősít.

12.

Tanórán és tanórán kívüli foglalkozáson a foglalkozást tartó pedagógus, óraközi szünetekben és iskolai rendezvényeken a tanulók felügyeletét ellátó pedagógus felelős a tűzvédelmi és munkabiztonsági előírások betartatásáért.

13.

Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló balesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tenni a következő intézkedéseket: - a sérült tanulót elsősegélyben kell részesíteni,- csak olyan mértékben amelyhez biztosan ért - ha szükséges orvost kell hívni - a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie


32


- minden tanulói balesetet sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia, a vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A szükséges intézkedéseket értelemszerűen végre kell hajtani. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok magasabb jogszabályok alapján - minden balesetet (tanuló, felnőtt) jelenteni kell a Tűz és munkavédelmi feladatokat ellátó PRECÍZ Kft. – a tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani – minden tanulói balesetet ki kell vizsgálni – 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulói baleseteket jelenteni kell a fenntartó felé a tárgyhót követően 10-ig, – A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola Fenntartójának, kivizsgálására legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. – Az iskola igény esetén biztosítja az iskolai Diákönkormányzat képviselőinek részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. 14.

Az iskolai védő-óvó előírások a diákok szociális és mentális védelme érdekében Az osztályfőnökök munkaköri leírásuknak megfelelően figyelemmel kísérik a tanulók iskolába járását, hiányzását, magatartásának alakulását. Szükség esetében az osztályfőnök a tanuló és az osztályközösség érdekében saját hatáskörében intézkedhet. Ha a probléma ezen túlmutató az osztályfőnök ezt jelzi az ifjúságvédelmi felelősnek, az iskola vezetőségének és közösen keresnek optimális megoldást. Az osztályfőnök folyamatosan kapcsolatot tart a kollégiumi nevelőtanárokkal és a Szülői munkaközösséggel. Az ifjúságvédelmi felelős a nevelőtestülettel kapcsolatot tartva megoldja egyedi esetekben a tanulók speciális problémáit oly módon, hogy folyamatos kontaktusban van - az önkormányzatok népjóléti irodáival, gyámügyi előadóival - a szülőkkel - a nevelési tanácsadóval - drogcentrummal - a rendőrség bűnmegelőzési és egyéb osztályaival - alapítványokkal, magánszemélyekkel, akik valamilyen formában elősegíthetik a fenti feladatokat. Az ifjúságvédelmi felelős feladatainak pontosítása munkaköri leírásában történik.


33


Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők [az R. 4. § (1) bekezdésének o) pontjához]

1.

Tűz esetén az intézmény tűzvédelmi szabályzata, tanulói baleset, illetve munkabaleset esetén az intézmény munkavédelmi szabályzata határozza meg a szükséges teendőket. A szabályzatok az iskola titkárságán megtalálhatóak.

2.

Bombariadó esetén az épület kiürítésére, a tanulók felügyeletére a tűzvédelmi szabályzat előírásait kell alkalmazni. A menekülési útvonal a folyósokon szintenként kifüggesztve található.

3.

Bombariadó esetén szükséges teendők: Bombariadóról a csengő szaggatott jelzése tájékoztatja az iskolában tartózkodókat. A jelzés észlelése után az épületben tartózkodók a lehető legrövidebb időn belül a Tűzriadó terv előírásai szerint kötelesek az iskolát elhagyni. Az iskolában bent tartózkodó vezető azonnal tájékoztatja a rendőrséget a bombariadóról. Amíg a rendőrség az épületet nem ítéli biztonságosnak az épületben tanuló, dolgozó nem térhet vissza. A kiesett tanítási órák pótlásáról a jogszabályok figyelembe vételével az igazgató rendelkezik.


34


A szülői szervezet véleményezési, egyetértési joga [az R. 4. § (1) bekezdésének p) pontjához]

1.

Az iskolai szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. A szülői szervezet a tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben véleményt nyilváníthat, tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein.

2.

Ha az iskolaszék egyetértési jogát nem gyakorolja, akkor a szülői szervezetet egyetértési jog illeti meg a) a tankönyvjegyzékben nem szereplő tankönyveknek a tankönyvrendelésbe történő felvételekor, b) a tanév rendjéről szóló rendeletben nem szereplő versenyekre való felkészítésnek az iskola éves munkatervébe való felvételekor .


35


A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái [az R. 4. § (2) bekezdésének b) pontjához]

1.

Az intézményben a következő tanórán kívüli foglalkozások tarthatók - versenyfelkészítés - tanulószoba; - diákkör (szakkör, művészeti csoport,érdeklődési kör); - sportkör, tömegsport foglalkozás; - a pedagógiai programban szereplő, tanítási órák keretében meg nem valósítható foglalkozás (környezeti nevelési, egészségnevelési, kulturális és sportrendezvény).

2.

Esetenkénti tanórán kívüli foglalkoztatás Versenyek és bajnokságok A diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken valamint bajnokságokon való részvétele kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink az intézményi, a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg és felelősek azok lebonyolításáért. A versenyek szervezését a pedagógiai igazgatóhelyettes irányítja.

Kulturális intézmények látogatása

Múzeum, színház, mozi, kiállítás és tárlat látogatása, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek vagy tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látogatásra az igazgató engedélye szükséges.

Egyéb rendezvények

Az iskola tanulói, közösségei (osztályközösségek, szakkörök, diákkörök) egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához akkor kell kérvényt benyújtani az intézmény vezetőjéhez, ha a tanulónak az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt.


36


Tanfolyamok

Az iskola tanfolyamokat indíthat a tanulók érdeklődésének és a szaktanárok vállalkozásának függvényében. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri a tanfolyam vezetőjétől. A tanfolyamokon való részvételért félévenként előre térítési díj fizethető.

A felnőttoktatás formái [az R. 4. § (2) bekezdésének c) pontjához]

1.

Az iskolában felnőttoktatási tagozat működik érettségire épülő formában a 13. és 14. évfolyamon.

2.

A jelenleg érvényben lévő Pedagógiai Programunk alapján az alábbi az Országos Képzési Jegyzékben szereplő képzési formákat indíthatjuk: erdésztechnikus fafeldolgozó technikus felsőfokú vadgazda technológus

3.

A felnőtt oktatás a tanulók elfoglaltságát figyelembe véve a fent említett évfolyamokon levelező formában folyik.

4.

A levező oktatás keretében a tanulóknak évente 6 alkalommal 1 hetes konzultáción kell részt venniük. A konzultációk alatt délelőtt elméleti, délután gyakorlati órák kerülnek megtartásra.

5.

A levelező oktatásban résztvevő tanulók minden félév végén beszámoló vizsgát tesznek.


37


A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek [az R. 4. § (2) bekezdésének d) pontjához]

A diákönkormányzat és működése A diákönkormányzat szervezete A tanulóközösségek a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat akkor járhat el az intézmény egészét érintő ügyekben, ha megválasztásában a tanulók több mint 50 %-ának képviselete biztosítva van. A diákönkormányzat – a tanulóközösség által elfogadott és a nevelőtestület által jóváhagyott – szervezeti és működési rendje szerint tevékenykedik. 2.

Az osztályközösségek a diákönkormányzat legkisebb egységei, minden osztályközösség megválaszthatja az osztály diákbizottságát és az osztály titkárát. Minden osztály egy küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe (IDB). A tanulóközösségek ily módon önmaguk diákképviseletéről döntenek. Az intézmény teljes tanulóközösségének érdekképviseletét az intézményi diákönkormányzat látja el (IDB). Az IDB tagjai alkotják a diákönkormányzat vezetőségét, rajtuk keresztül gyakorolja jogát.

3.

Az IDB titkárt és tisztségviselőket választ, dönt saját működéséről. A DÖK vezetőségét a IDB titkár képviseli.

A diákönkormányzat jogai A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a következőkben: az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadásakor és módosításakor a Házirend elfogadásakor és módosításakor


38


A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed: - saját működésére és hatásköre gyakorlására - a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználására - egy tanításnélküli munkanap programjára - tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetését (pl: iskolarádió, és iskolaújság). - vezetőinek, munkatársainak megbízására.

A diákönkormányzat működési feltételei: Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az intézmény SZMSZ és a Házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe.

A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás: A diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus részt vesz az IDB ülésein, koordinálja, segíti a DÖK munkáját. A diákönkormányzat megbízása alapján eljárhat az IDB képviseletében. A diákönkormányzatot képviselő felnőtt személy, vagy diákküldött folyamatos kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával. A diákönkormányzat megbízottja képviseli a tanulók közösségét az iskola vezetőségi, nevelőtestületi értekezletein a tanulókra vonatkozó napirendi pontoknál. Az osztály diákbizottságának képviselője járhat el az osztályközösség problémáinak megoldásában. A tanulók egyéni gondjaikkal, valamint kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézményvezetőjét. Az IDB ülésein és az évi rendes diákközgyűlésen az iskola igazgatója rendszeresen tájékoztatja a küldötteket a tanulókat érintő kérdésekről.

A diákközgyűlés

Az iskola tanulóközösségének a diákközgyűlés a legmagasabb tájékoztató fóruma. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármely tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlés az igazgató által illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Tanévenként legalább 1 alkalommal kell diákközgyűlést tartani, amelyen az iskola tanulói vagy – diákönkormányzat döntése alapján – a diákok küldöttei vesznek részt. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákközgyűlésen az iskola igazgatója és a diákönkormányzati vezetők beszámolnak az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a


39


diákönkormányzat az iskola vezetéséhez, kérheti gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kéréseire az igazgatónak 30 napon belül választ kell adnia. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetői vagy az iskola igazgatója kezdeményezi.

A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje [az R. 4. § (2) bekezdésének e) pontjához]

1.

Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező heti testnevelés órán és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja.

2.

A délutáni sportfoglalkozások hétfő, szerda , csütörtöki napokon 14-től 16 óráig tartanak.

3.

A gyógytestnevelés rendje. A tanulókat testnevelés órától átmeneti időre orvos mentheti fel. A felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. A tanulók egy részének egészségi állapota indokolhatja, hogy az iskolaorvos könnyített vagy gyógytestnevelési foglalkozásokat írjon elő számukra. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelési órákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat állapotától függően nem kell végrehajtania. Az iskolaorvos a szakorvosi vélemény figyelembevételével a tanulókat gyógytestnevelési foglalkozásokra utalhatja. A gyógytestnevelési órákat szakképzett gyógytestnevelő végzi.


40


Az iskolai könyvtár működési rendje [az R. 4. § (2) bek. j) pontjához és a 23/2004. (VIII. 27.) OM r. 23. § (5) bekezdéséhez]

1.

Az iskolai könyvtárat az intézmény tanulói és alkalmazottai használhatják.

2.

A könyvtár nyitva tartása heti 22óra.

3.

A könyvtár szolgáltatásai beiratkozott tagjai számára: könyvek, videók, CD kölcsönzése. a könyvtár az oktató-nevelő munka segítése érdekében letéti állományt helyezhet el a szaktantermekben; a könyvtárban lehetőség van tanórák és egyéb csoportos foglalkozások lebonyolítására.

4.

Beiratkozásnál az alábbi adatokat kell felvenni: név, tanulók esetén osztály; lakcím.

5.

A dokumentumok kölcsönzése a kölcsönzési nyilvántartásba való rögzítéssel történik. Az átvételt a kölcsönző aláírásával kell hitelesíteni.

6.

A kölcsönzési idő – az ingyenes tankönyvellátás keretében biztosított tankönyveket kivéve 3 hét, ez indokolt esetben meghosszabbítható. Az ingyenes tankönyvellátás keretében biztosított tankönyvek a tanulói jogviszony megszűnéséig kölcsönözhetők.

7.

A könyvtári szolgáltatások biztosítása, a könyvtári állomány nyilvántartása, rendezése, ellenőrzése, gyarapítása, selejtezése a könyvtáros feladata. A könyvtáron kívül elhelyezett letéti állományt a könyvtáros évente egy alkalommal ellenőrzi.

8.

A könyvtár gyűjtőköri szabályzatát az 1. sz. melléklet tartalmazza.


41


Intézményi alapdokumentumok és belső szabályzatok [az R. 8. § (3) bekezdéséhez]

1.

Az intézmény alapító okiratában foglalt feladatok végrehajtása a következő, a fenntartó által jóváhagyott intézményi alapdokumentumok alapján folyik:

a)

pedagógiai program;

b)

intézményi minőségirányítási program;

c)

szervezeti és működési szabályzat;

d)

házirend.

e)

Az NGSZ-szel kötött és a SZMJV által jóváhagyott megállapodás.

2.

Az intézményi alapdokumentumok egy-egy példánya az intézmény könyvtárában, és a titkárságon van elhelyezve, továbbá az intézmény internetes honlapján olvasható. A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor, illetve lényeges módosítás esetén a szülőnek, tanulónak át kell adni.

3.

Az intézmény alapdokumentumairól a tanulók és a szülők az igazgatóhelyettestől kérhetnek tájékoztatást munkanapokon.

4.

Az intézményi működés egyes területeit szabályozó belső szabályzatokat – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az igazgató adja ki. A belső szabályzatok tervezetét az intézmény Közalkalmazotti Tanácsa véleményezi. A kötelezően készítendő szabályzatokat az igazgató adja ki.

5.

Intézményi belső szabályzat rendelkezése jogszabállyal vagy az intézményi alapdokumentumok tartalmával nem lehet ellentétes, az ilyen rendelkezés semmis.


42


Az intézményben folyó reklámtevékenység szabályai [a közoktatási törvény 122. § (12) bekezdéséhez]

1.

Az iskolában csak olyan reklámanyag helyezhető el, amely a tanulóknak az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi közéleti tevékenységgel, illetve kulturális tevékenységgel függ össze. A reklám anyagok elhelyezését az igazgató engedélyezi.

Az adatkezelés és -továbbítás intézményi rendje [a közoktatási törvény 2. sz. mellékletéhez]

Az adatkezelés és -továbbítás intézményi rendjét az e szabályzat 4. sz. mellékleteként kiadott adatkezelési szabályzat határozza meg. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt.


43


Tankönyvkölcsönzés, tankönyvtámogatás, iskolai tankönyvellátás [a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. § (8) bekezdéséhez, 8/E. §-ához és 29. § (3) bekezdéséhez]

1.

Az iskolai tankönyvrendelést és tankönyvterjesztést a tankönyvfelelős végzi.

2.

Az iskola könyvtárosának legkésőbb június 10-éig hirdetményben közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek.

3.

A tankönyvfelelős gondoskodik arról, hogy az OM által minősített és felhasználható tankönyvek és segédletek jegyzéke időben álljon rendelkezésre az iskolában a nevelőtestület számára.

4.

A szakmai munkaközösségek véleményezik a pedagógus által kiválasztott tankönyvek és segédletek felhasználhatóságát, a pedagógiai program elvei alapján lehetőség szerint tankönyvcsaládban gondolkodva.

5.

A tanulók január 15-ig megkapják a részükre megrendelni kívánt tankönyvek, segédkönyvek (a továbbiakban: tankönyvek) listáját, amelyen január 31-ig kell bejelölniük a megvásárolni vagy kölcsönözni kívánt tankönyveket. Eddig az időpontig kell nyilatkozni a szülőnek az iskola által eljuttatott nyomtatványon a normatív tankönyvtámogatásra jogosultságról.

6.

A tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt tankönyv, illetve könyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül.

7.

A tankönyvrendelést, a megítélt tankönyvtámogatást és az iskolai könyvtári állományt is figyelembe véve kell meghatározni, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget melyik tankönyv vásárlására fordítják. A tankönyvrendelést tankönyvfelelősnek.

minden

év


február

28-ig

kell

elkészíteni

a

44


8.

Az újonnan induló osztályok tanulói a felvételi értesítéssel megkapják az osztály számára megrendelni kívánt tankönyvek listáját. A tanulónak be kell jelölnie a listán a megvásárolni kívánt könyveket, és nyilatkoznia kell az igényelt tankönyvtámogatás formájáról. A tankönyvtámogatási kérelmeket ezzel együtt kell leadni május 31-ig.

9.

A tankönyveket a tanév első napjaiban kapják meg a tanulók az iskolában a tankönyvfelelőstől és akkor kell kifizetniük a tankönyvek árát is. A tankönyvtámogatásban részesülő tanulók kölcsönzött tankönyveiket a könyvtárban, a könyvtárostól vehetik át.

10.

A tankönyvrendelést indokolt esetben június 15-ig lehet módosítani a tankönyvfelelősnél. A tankönyvrendelés módosításánál a tankönyvrendelés elkészítésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Egyéb rendelkezések

Az Állami nyelvvizsga bizonyítványnak, illetve az azzal egyenértékű idegen nyelvtudást igazoló okiratnak az iskolai tanulmányokba való beszámítása

A közép- vagy felsőfokú „C” típusú állami nyelvvizsga bizonyítvánnyal, illetőleg azzal egyenértékű idegen nyelv tudást igazoló okirattal rendelkező tanulót – kérelmére – fel kell menteni az idegen nyelvi órák látogatása alól. A tanuló az évvégén jeles osztályzatot kap.


45

A szervezeti és működési szabályzat tartalma, szabályozási köre [a közoktatási törvény 40. (1) bekezdéséhez és az R. 4. (1) bekezdésének r) pontjához]

Recommend Documents